211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet

az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról

A Kormány az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezésére az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság) az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Áhtv.) 5. §-a szerinti közérdekű használati jog bejegyzésével érintett ingatlanok adatát tartalmazó tulajdonosi adatokkal kiegészített földkönyvet haladéktalanul, de legkésőbb az adatigénylést követő napon átadja az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek. A közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 65. § (2) bekezdésében meghatározott változási vázrajz helyett - településenként készült átnézeti térképet kell mellékelni.

(2)[2] Az átnézeti térkép az érintett ingatlanokat és azok közvetlen környezetét ábrázoló, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján készített rajzi munkarész. Az átnézeti térkép mellékletét képezi a közérdekű használati joggal érintett területrészekre vonatkozó földrészletenként készített terület-kimutatás. Az így elkészített átnézeti térképet és terület-kimutatást az ingatlanügyi hatóság az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére a kezdeményezésétől számított öt napon belül adja át.

2. § (1)[3] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) az Áhtv. 5. §-a szerinti közérdekű használati joggal összefüggő, az Áhtv. 5/A. §-a szerinti kártalanítási eljárást - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv kezdeményezésére - hivatalból folytatja le.

(2) A kártalanítási eljárásra az érintett ingatlan fekvése szerinti kormányhivatal illetékes.

(3)[4] E rendelet hatálya nem terjed ki a közérdekű használati jog gyakorlásával összefüggésben okozott - a kártalanítás körén kívül eső - egyéb károk megtérítésére irányuló kárigényekre. Az ilyen kártérítési igények az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel szemben a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződésen kívül okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint érvényesíthetők.

(4)[5]

2. Egyszeri kártalanítás

3. § Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének kezdeményezésével egyidejűleg - az érintett ingatlanok helyrajzi számának közlésével - kezdeményezi a kormányhivatalnál az Áhtv. 5/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanításról (a továbbiakban: egyszeri kártalanítás) való döntés meghozatalát.

4. § (1) A kormányhivatal soron kívül jár el.

(2) Az eljárás eredményes lefolytatása érdekében a kormányhivatal mellőzi az eljárás megindításáról szóló, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti értesítést; ugyanakkor az eljárás megindítását követően haladéktalanul, a honlapján, valamint az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) hirdetőtábláján 30 napra tájékoztatást tesz közzé az alábbi adatokkal:[6]

a) az eljáró hatóság megjelölése,

b) az ügy tárgya,

c) az érintett ingatlan helyrajzi száma,

d) az eljárás megindításának napja.

(3) Az egyszeri kártalanításról szóló határozatot az ügyféllel hirdetményi úton is közölni kell.

5. § (1) Az egyszeri kártalanítást egy összegben, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv választása szerint bírósági letétbe helyezés útján, bírói letéti számlára történő átutalással vagy a tulajdonos részére annak fizetési számlájára történő átutalással kell megfizetni.

(2) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az egyszeri kártalanítás (1) bekezdés szerinti teljesítésének megtörténtét a bírói letéti számlára vagy a tulajdonos fizetési számlájára történő átutalás bizonylatával igazolja a kormányhivatal számára.

(3) A bírói letéti számlára történő utalás (2) bekezdés szerinti igazolását követően a kormányhivatal a honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján 30 napra haladéktalanul tájékoztatást tesz közzé az alábbi adatokkal:

a) az eljáró hatóság megjelölése,

b) az ügy tárgya,

c) az érintett ingatlan helyrajzi száma,

d) az egyszeri kártalanítás bírói letéti számlára történő átutalásának napja.

(4)[7] A kormányhivatal a (2) és (3) bekezdésben foglaltak megtörténtéről az Ákr. döntés közlésére vonatkozó általános szabályai szerint értesíti az érintett ügyfeleket.

6. § (1) Egyszeri kártalanításként négyzetméterenként 173 forint összegű kártalanítás jár.

(2) Az egyszeri kártalanítást a tulajdonos részére, a tulajdoni hányada arányában kell megállapítani.

3. Éves kártalanítás

7. §[8] Az Áhtv. 5/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kártalanításról (a továbbiakban: éves kártalanítás) való döntés meghozatalát az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az adott ingatlan vonatkozásában hozott egyszeri kártalanításról szóló döntés véglegessé válását követően minden naptári év szeptember 15-e és október 15-e között kezdeményezi.

8. §[9] (1) Az éves kártalanításról való döntéshozatalra irányuló eljárást a kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint folytatja le.

(2) Az éves kártalanítást egy összegben, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv választása szerint bírósági letétbe helyezés útján, bírói letéti számlára történő átutalással vagy a tulajdonos részére annak fizetési számlájára történő átutalással kell megfizetni, a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül.

(3) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az éves kártalanítás bírói letéti számlára történő átutalással megvalósuló teljesítésének megtörténtét a bírói letéti számlára történő átutalás bizonylatával igazolja a kormányhivatal számára.

(4) A bírói letéti számlára történő utalás (3) bekezdés szerinti igazolását követően a kormányhivatal a honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján 30 napra haladéktalanul tájékoztatást tesz közzé, amely tartalmazza

a) az eljáró hatóság megjelölését,

b) az ügy tárgyát,

c) az érintett ingatlan helyrajzi számát,

d) az éves kártalanítás bírói letéti számlára történő átutalásának napját.

(5) A kormányhivatal a (3) és a (4) bekezdésben foglaltak megtörténtéről az Ákr. döntés közlésére vonatkozó általános szabályai szerint értesíti az érintett ügyfeleket.

9. § (1) Az éves kártalanítás megállapítása során mezőgazdasági, illetve erdőgazdasági művelés alatt álló területek esetében a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat is figyelembe kell venni.

(2) Mezőgazdasági művelés alatt álló területen a növénytermelésben és a gyepgazdálkodásban keletkezett károk esetén a következőket kell figyelembe venni:

a) a károsodott növényfajnak, gyepnek, valamint az ingatlan művelési ágának egy hektárra jutó termelői, ennek hiányában értékesítési vagy nyilvántartási áron számított átlagos üzemi hozamértékét;

b) a talajjavítás és talajvédelem körében kizárólag az üzemi meliorációs művek és műtárgyak helyreállítási költségét.

(3) Erdőgazdasági művelés alatt álló területeken az erdőállományban keletkezett károk esetén a következőket kell figyelembe venni:

a) fiatal állományok esetén a részleges vagy teljes állománypusztulás során az erdőfelújítás költségét, beleértve a sérült állományrészek eltávolításának költségét is, valamint az állomány korától függő elmaradt hasznot és a növedékkiesés ellenértékét;

b) befejezett korú állományok esetén a kipusztult vagy sérült faanyag piaci áron számolt ellenértékét és annak az a) pont szerint részletezett költségeit;

c) az erdőgazdálkodást szolgáló létesítményben - feltáró utak, azok műtárgyai, vízelvezető árkok - keletkezett kárt és a létesítmény helyreállításának költségét.

(4) Ha az egyszeri kártalanítás alapjául szolgáló, a 6. § (1) bekezdése szerinti - egységnyi térmértékre vetített - átalányösszeg és az adott ingatlan tényleges forgalmi értéke alapján számított - annak egységnyi térmértékére vetített - összeg között különbözet áll fenn, úgy ennek összegét - annak elszámolásáig - a tulajdonosnak járó éves kártalanítás összegének megállapítása során a kártalanítás mértékét csökkentő, illetve növelő tényezőként kell figyelembe venni.

4. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet 2015. augusztus 1-jén lép hatályba.

11. § A 2015. évben a 7. § szerinti éves kártalanítás összegét a 2016. évben járó éves kártalanítással egyidejűleg kell megállapítani.

12. §[10] Az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 233/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt indult, az Áhtv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott létesítménnyel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokat - az e rendeletben meghatározott kártalanítási, valamint a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges eljárás kivételével - meg kell szüntetni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök