260/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet
a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő és más kormányrendeletek jogharmonizációs célú módosításáról
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 2. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 6., 12.1. és 12.7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a)-c), valamint e)-q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 5. alcím tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a)-i) pontjában, valamint (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 6. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés a), b), d), h)-o), q)-s) és w)-y) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 7. alcím tekintetében az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 8. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása
1. § Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az új ideiglenes befogadó állomások építésére irányuló beruházások számára kijelölt telkek különleges beépítésre szánt területfelhasználási egységnek tekintendők.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott telkek beépítési feltételeinek meghatározásánál e kormányrendelet előírásaitól el lehet térni, a beépítés nagysága szükség esetén 100% is lehet."
2. A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet módosítása
2. § A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
"1. Honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes, ideértve az ezekhez az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is (a továbbiakban együtt: építmény): az az építmény, amely sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel - beleértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is - honvédségi szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott, kivéve, ha az kizárólag sport, üdülési, lakás, kulturális, művelődési, oktatási, igazgatási célra szolgál, vagy abban szociális, illetve egészségügyi tevékenységet végeznek."
3. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
3. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdés szerinti nemzetbiztonsági célú építmény, építményrész, épületegyüttes
a) a nemzetbiztonsági szolgálatok által Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme érdekében végzett tevékenység során használt vagy kifejezetten e célból létesített - különösen a titkosszolgálati tevékenység, valamint a titkos információgyűjtés végzésével, illetve támogatásával közvetlenül kapcsolatba hozható - építmény vagy terület, mely ingatlan vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét, illetve a vagyonkezelői jogot, továbbá a tulajdonosi joggyakorlóval, illetve vagyonkezelővel kötött megállapodáson alapuló jogot a nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorolják, valamint
b) az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében és 15/A. §-ában meghatározott, valamint a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló építmények."
(2) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi hatósági jogkör gyakorlása során az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eng.R.) mellett a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben, az építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlása során a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények
a) építésügyi hatósági engedélyezése során három napon belül helyszíni szemlét kell tartani és a helyszíni szemlén résztvevő szakhatóság állásfoglalását elektronikusan helyben, de legkésőbb a helyszíni szemlét követő napon adja meg,
b) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások az Étv. 4. § (3a) bekezdése, valamint 6. § (3) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján lefolytathatók a hatályos településrendezési eszközök eltérő rendelkezése esetén is,
c) jogszerűtlen építési tevékenysége során az Eng. R. 55. §-a alkalmazható.
(4) A (3) bekezdés szerinti, szállás jellegű, nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra szolgáló épületet vagy önálló rendeltetési egységet úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy annak helyiségei, vagy a rendeltetésével hozzá tartozó építmények helyiségei a tervezési program szerint tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást),
b) a tisztálkodást, az illemhely-használatot, valamint
c) a mosást, főzést, élelmiszertárolást, mosogatást, az étkezést, valamint a használathoz szükséges berendezések és használati tárgyak tárolását, továbbá egyéb ellátást nyújtó szolgáltatásokat."
4. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása
4. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 129. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az őrizetben lévő
a) férfiakat és nőket,
b) a házastársakat,
c) a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat, valamint
d) az idegenrendészeti őrizet és az előzetes letartóztatás hatálya alatt lévő személyeket
külön épületben vagy épületrészben kell elhelyezni."
5. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosítása
5. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet 36/D. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az őrizetben lévő)
"d) őrizet és az előzetes letartóztatás hatálya alatt lévő személyeket"
(külön épületben vagy épületrészben kell elhelyezni.)
6. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet módosítása
6. § A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 30. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építményekben és építményegyüttesekben vagy azok területén, telkén még a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben sem alakítható ki a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló rendeltetés vagy ilyen rendeltetésű építmény."
7. Az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet módosítása
7. § Hatályát veszti az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése.
8. A határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár építésén dolgozók védelméről, továbbá az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 213/2015. (VII. 31.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
8. § Hatályát veszti a határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár építésén dolgozók védelméről, továbbá az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 213/2015. (VII. 31.) Korm. rendelet.
9. Záró rendelkezések
9. § Ez a rendelet 2015. szeptember 15-én lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök