29/2015. (X. 30.) IM rendelet

a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és a felek közötti együttműködés szabályairól, valamint az adós fizetési számláiról

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (2) bekezdés e) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) adós alatt a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 5. § 5. pontja szerinti adóstársat,

b) családi vagyonfelügyelő alatt az Are. tv. 31. § (6) bekezdése alapján kijelölt, teljes jogkörrel rendelkező helyettesét,

c) egyéni vállalkozás, egyéni vállalkozó alatt az Are. tv. 5. § 19. pontja szerinti vállalkozási formákat és az ilyen önálló tevékenységet végző személyeket

is érteni kell.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) egyéb kötelezett: az Are. tv. 5. § 18. pontjában felsorolt személy, ha az Are. tv. 10. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti nyilatkozatot tett,

b) fizetési számla: a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. § 8. pontja szerinti olyan számla, amelynek tulajdonosa az adós, de a számla pénzforgalma nem az adós egyéni vagy társas vállalkozása vagy egyéb önálló gazdasági tevékenysége pénzforgalmának lebonyolítására szolgál,

c) felek: az Are. tv. szerinti adós, adóstárs, hitelező és az egyéb kötelezett,

d) megélhetési számla: az adós és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók mindennapi megélhetése és lakásfenntartása költségeinek fedezésére szolgáló fizetési számla,

e) adósságtörlesztési számla: az adósnak az adósságtörlesztés teljesítése céljából nyitott és fenntartott fizetési számlája.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adós és adóstárs

a) az Are. tv. és e rendelet szerinti, a családi vagyonfelügyelővel kötött együttműködési megállapodást együtt írják alá,

b) az a) pont szerinti együttműködési megállapodással összefüggő jogokat - a megállapodásban rögzítettek szerint - bármelyikük gyakorolhatja vagy együttesen is gyakorolhatják,

c) a fizetési számlák megnyitásával kapcsolatos jogokat bármelyikük gyakorolhatja - ha pedig a számlavezető lehetővé teszi - akkor együttesen is gyakorolhatják,

d) a megélhetési számlára vonatkozóan az Are. tv. és e rendelet szerinti rendelkezési jogok gyakorlásával kapcsolatos jogokat bármelyikük gyakorolhatja.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában említett családi vagyonfelügyelő és teljes jogkörű helyettese

a) az Are. tv. és e rendelet szerinti együttműködési megállapodást családi vagyonfelügyelőként önállóan is aláírhatják,

b) az együttműködési megállapodással összefüggő jogokat egyenként is gyakorolhatja, a megállapodással összefüggő kötelezettségeket bármelyikük teljesítheti,

c) az adósságtörlesztési számla feletti rendelkezési jogokat egyenként is gyakorolhatja.

(5) Ahol e rendelet valamely kötelezettség haladéktalan teljesítését írja elő az adós, a hitelező, az egyéb kötelezett vagy a családi vagyonfelügyelő számára, ennek a kötelezettségnek legkésőbb három munkanapon belül kell eleget tenni.

2. § Az Are. tv.-ben szabályozott bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelő feladata az eljárás alábbi céljainak elősegítése:

a) az adós és hitelezői érdekeinek összehangolásával méltányos adósságrendezés,

b) az adós, adóstárs joggyakorlásának támogatása, kötelezettségei végrehajtásának ellenőrzése, pénzgazdálkodásának felügyelete a bírósági adósságrendezési eljárás során,

c) bírósági adósságrendezési eljárásban a feladatkörét érintő eljárási cselekmények átlátható, ellenőrizhető végrehajtása, az eljárás lefolytatásának dokumentálása, az eljárás szabályait megszegő felekkel szemben jogszabályban meghatározott intézkedések kezdeményezése,

d) az adósságrendezés elősegítése egyezségkötés megkísérlésével, ennek sikertelensége esetén adósságtörlesztési bírósági határozat szakmai előkészítésével, végrehajtásának felügyeletével,

e) együttműködés elősegítése a felek között, valamint a felek és az állami és önkormányzati szervek között.

3. § A 2. §-ban meghatározott célok érdekében a családi vagyonfelügyelő a bírósági adósságrendezés során

a) a feleket tájékoztatja a jogaik gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges tudnivalókról,

b) a felek számára a jogaik gyakorlásával és a kötelezettségeik teljesítésével összefüggő együttműködési rendet alakít ki,

c) előkészíti az adósságrendezési egyezséget és lebonyolítja, dokumentálja az egyezségkötési, illetve az egyezségmódosítási folyamatot,

d) előkészíti a bírósági adósságtörlesztési tervet, ennek érdekében az Are. tv.-ben meghatározott feltételek figyelembevételével javaslatot tesz

da) az adós adósságrendezésbe tartozó bevételeinek az adósságrendezéssel összefüggő felosztására,

db) az adósnál visszahagyható vagyonra és bevételekre,

dc) az adós vagyontárgyainak értékesítésére és az értékesítés ütemezésére,

dd) az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító lakóingatlan tulajdonjogának megtartására, vagy a lakóingatlan értékesítését követően a méltányolható lakásigényt meg nem haladó másik lakóingatlan vásárlására,

de) a dd) alpont alkalmazhatóságának hiányában a lakhatást biztosító lakásbérleti (lakáshasználati) díj megfizetéséhez szükséges összegek adósnál történő visszahagyására,

e) az Are. tv. és e rendelet, valamint az együttműködési megállapodás keretei között felügyeli az adós gazdálkodását, ellenőrzi az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési bírósági határozat végrehajtását és az adós fizetési számlái forgalmáról készült kimutatásokat,

f) az adósságok rendezéséhez szükséges keretek között az adósságrendezésbe tartozó vagyonra és bevételekre vonatkozóan - az Are. tv.-ben és e rendeletben meghatározott módon - rendelkezési jogot gyakorol, elvégzi a pénzösszegek hitelezők közötti felosztásával, a hitelezők részére történő kifizetésekkel és a kifizetések nyilvántartásával összefüggő feladatokat,

g) az Are. tv.-ben meghatározott esetekben előkészíti az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési bírósági határozat módosítását,

h) az adósságrendezési, illetve az adósságtörlesztési időszak lejártával elvégzi a záró elszámolást,

i) a bírósági határozathozatalhoz szakmai előkészítő feladatokat végez,

j) az Are. tv.-ben meghatározott esetekben kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését,

k) elvégzi a bírósági adósságrendezési eljárásban a hirdetményi rendszerrel, továbbá az adósságrendezési nyilvántartással összefüggő, jogszabályban meghatározott feladatokat,

l) elvégzi az adósságrendezési eljárás lezárásával összefüggő, az Are. tv.-ben és e rendeletben meghatározott intézkedéseket, valamint az adminisztratív feladatokat és az iratkezelési teendőket.

4. § (1)[1] A Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerve az e rendelet szerinti együttműködési megállapodásokra vonatkozóan - a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szervével egyeztetve - mintaszövegeket alakít ki és bocsát a családi vagyonfelügyelők rendelkezésére.

(2) Az együttműködési megállapodásokban a családi vagyonfelügyelő és a felek rendelkezhetnek a kapcsolattartás módjáról is. Ennek során rögzítik, hogy elektronikus kapcsolattartásra

a) az adós, illetve az egyéb kötelezett ügyfélkapus regisztráció alapján történő azonosítással,

b) jogi személy hitelező esetében az Are. tv. 4. § (5) bekezdés szerinti módon,

c) az együttműködési megállapodásban felsorolt egyszerűsített módon teljesíthető értesítésekre, bejelentésekre, adatszolgáltatásokra azonosított elektronikus úton - elektronikus hírközlő eszközök útján vagy jelszavas hozzáférésű elektronikus levélhez szkennelt formában csatolt dokumentummal -

kerülhet sor.

5. § (1)[2] A családi vagyonfelügyelő és a felek közötti együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, a megállapodást a Családi Csődvédelmi Szolgálat illetékes területi szervének vezetője vagy az általa kijelölt vezető ellenjegyzi.

(2) Az e rendelet szerinti együttműködési megállapodásokat és azok módosítását az adósságrendezési ügy iratai között kell kezelni, és tájékoztatás céljából haladéktalanul meg kell küldeni az érintett feleknek, az eljáró bíróságnak és a hitelezőknek.

2. A családi vagyonfelügyelő és az adós közötti együttműködési megállapodás

6. § (1) Az Are. tv. 45. § (7) bekezdése szerinti együttműködési megállapodás célja különösen annak biztosítása, hogy az adós

a) pénzfizetésre, vagyoni érték szolgáltatására vonatkozó vagy azt eredményező kötelezettséget csak a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók mindennapi életviteléhez szükséges kiadásokra és a takarékos gazdálkodás követelményei között vállaljon, egyéni vállalkozói tevékenységét pedig úgy folytassa, hogy kerülje az olyan üzleti kockázatokat, amelyek a fizetőképességét vagy a törlesztési képességét veszélyeztetik,

b) az adósságrendezésbe tartozó vagyonát elkülönítetten kezelje, tegye meg az állagmegóvásra, a megőrzésre, a karbantartásra és a károsodásoktól való megóvásra vonatkozó intézkedéseket,

c) az adósságrendezésbe tartozó bevételeit elkülönítetten kezelje, és az adósságrendezésre fordítsa,

d) az adósságrendezésbe nem tartozó pénzeszközei és vagyoni eszközei állományára vonatkozóan a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítse,

e) ne tegyen olyan jognyilatkozatot, amely a törlesztési képességét hátrányosan befolyásolja vagy vagyonvesztést eredményezhetne,

f) ne alapítson olyan vállalkozást vagy ne szerezzen részesedést olyan vállalkozásban, ahol a vagyoni felelőssége korlátlan, vagy amelynél a jegyzett tőke biztosításával vagy a tagi jogviszonnyal összefüggő kötelezettségvállalás ellentétes az adósságrendezési egyezségben vagy az adósságtörlesztési végzésben foglaltakkal,

g) a hitelezői között ne tegyen jogellenesen különbséget, ne részesítse egyik hitelezőjét sem jogellenesen előnyben, ne okozzon nekik jogellenesen hátrányt,

h) ne tegyen olyan intézkedést, amely a hitelezők érdekeinek kijátszását célozza vagy elvonja kielégítésük fedezetét,

i) ne teljesítsen olyan hitelezői követelést, amelyet az adósságrendezési eljárásba be kellett volna jelenteni, de erre nem került sor,

j) ne ismerjen el bizonytalan vagy nem igazolt pénzügyi vagy vagyoni érték kiadására vonatkozó követeléseket,

k) tegyen meg mindent, ami tőle elvárható a pénzfizetésre vagy vagyoni érték kiadására irányuló követelései érvényesítése érdekében,

l) ne teljesítse az adósságrendezés kezdeményezése előtt vállalt ellenszolgáltatás nélküli vagy bírósági úton nem érvényesíthető, pénzfizetésre irányuló kötelezettségeit az adósságrendezési eljárás alatt,

m) esedékességkor teljesítse a bírósági adósságrendezési eljárás alatt az Are. tv., e rendelet, az adósságrendezési egyezség vagy az adósságtörlesztési határozat alapján őt terhelő fizetési kötelezettségeket, továbbá azokat a kifizetéseket, amelyeket az Are. tv. 45. § (4), (5) vagy (6) bekezdése értelmében esedékességkor folyamatosan teljesíteni kell,

n) teljesítse az Are. tv. és az e rendelet szerinti számlanyitással összefüggő, továbbá a fizetési számlák fenntartásával, továbbá a számlavezetés és a számlaműveletek költségeinek biztosításával összefüggő kötelezettségeit,

o) teljesítse az adósságtörlesztési számla feletti rendelkezési jog családi vagyonfelügyelő részére történő átadásával összefüggő feladatait,

p) olyan feltételekkel nyisson megélhetési számlát, továbbá oly módon kezdeményezze az egyéb - jogszabály alapján vagy a vagyonfelügyelő által engedélyezett - egyéb számlára vonatkozó megállapodás módosítását, hogy a családi vagyonfelügyelővel kötött együttműködési megállapodásban meghatározott összeghatár felett fizetési megbízás adására csak akkor kerüljön sor, ha ezt a családi vagyonfelügyelő előzetesen jóváhagyja, továbbá ezen számlák forgalmáról a családi vagyonfelügyelőt az e rendeletben és az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint tájékoztassa,

q) folyamatosan tegye lehetővé a családi vagyonfelügyelővel történő írásbeli vagy elektronikus kapcsolattartás lehetőségét az együttműködési megállapodásban rögzített módokon.

(2) Az (1) bekezdés p) pont szerinti jóváhagyás nem feltétele a fizetési megbízás számlavezető általi teljesítésének, de a fizetési számla terhére történő fizetési műveletet tartalmazó bankszámlakivonatot az adós köteles

a) az Are. tv.-ben előírt beszámolás során, valamint

b) a családi vagyonfelügyelő felhívására a felhívás kézhezvételét követően haladéktalanul

bemutatni.

7. § (1) Ha az adósnak van a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről szóló 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendeletben meghatározott bevétele, a családi vagyonfelügyelővel kötött együttműködési megállapodásban vállalhatja, hogy

a) ezeket a bevételeket részben vagy egészben a megélhetési számlán kezeli, illetve

b) ezen bevételek meghatározott részét az adósságrendezésre fordítja, és ebből a célból befizetést teljesít vagy átutaltat az adósságtörlesztési számlára.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás bármikor, indokolás nélkül, a családi vagyonfelügyelőhöz benyújtott nyilatkozattal visszavonható.

8. § Az együttműködési megállapodásban az adós kötelezettséget vállal arra, hogy milyen módon teljesíti a családi vagyonfelügyelő számára az adatváltozással összefüggő bejelentési és intézkedési kötelezettségét.

9. § Adatváltozás

a) az Are. tv. 1. melléklet 1. pontja, valamint a természetes személyek adósságrendezési eljárása kezdeményezéséhez benyújtandó kérelemről és az ahhoz csatolandó űrlapokról, dokumentumokról és nyilatkozatokról szóló 15/2015. (VIII. 28.) IM rendelet

aa) 1. melléklet I-II. pontja szerinti adatok megváltozása,

ab) 1. melléklet III. pont 1-3. alpontja szerinti vagyonleltár elemeinek bővülése ajándékozás, adomány, öröklés, illetve halál esetére szolgáló rendelkezés alapján, valamint

ac) 1. melléklet III. pont 4. alpontja szerinti tagsági részesedés vagy követelések megszűnése,

b) a hitelezői igények besorolását vagy összegszerűségét befolyásoló jogi eljárások megindítása, azok eredménye,

c) a bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adóssal szemben olyan új pénzfizetésre vagy vagyoni érték szolgáltatására vonatkozó követelés keletkezése és összege, amely alapján új hitelezői igénybejelentésre kerülhet sor,

d) az adós követelései érvényesítésével összefüggő eljárások megindítása, eredménye,

e) az adós tartós befektetéseire vonatkozóan

ea) a kifizetésekre,

eb) a befektetésre vagy az abból származó eszközök kezelésére vonatkozó megállapodások felmondása, vagy

ec) a befektetések hozamára vonatkozó rendelkezési jog megnyílása,

f) a munkavállalás, az egyéb jövedelemszerző tevékenység, illetve egyéni vállalkozás létesítése, az egyéni vállalkozói tevékenység felfüggesztése, az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint pénzforgalmi számla nyitása, a számlavezető pénzügyi intézmény megnevezése és a számla száma,

g) a munkaviszony, egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnése, a megszűnés jogcíme, egyéni vállalkozási tevékenység megszüntetése,

h) az adós vagy a vele együtt élő Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozók Are. tv. 5. § 52. pont szerinti súlyos betegsége, illetve az említett állapot megszűnése,

i) az adós vagy a vele együtt élő, Ptk. szerinti hozzátartozók h) pontban nem említett, a munkaképességet befolyásoló egyéb tartós - legalább három hónapon át fennálló - egészségromlása vagy balesete,

j) az adós és az adóstárs között a vagyonközösség vagy a közös háztartás fenntartásának megszűnése,

k) a házasságkötés vagy élettársi jogviszony létesítse, az említett jogviszonyok megszüntetése - ha ezek érintik az adós vagyonát, vagy az adós tulajdonában lévő vagy az általa lízingelt ingatlanban együtt élők számának megváltozásával járnak -,

l) a tartásra jogosult gyermek születése vagy nevelésbe fogadása,

m) a házastársi tartási, gyermektartási vagy rokontartási kötelezettség keletkezése, megszűnése,

n) az adós tulajdonában lévő vagy az általa lízingelt ingatlanban együtt élők számának megváltozása, valamint az a tény, hogy milyen jogcímen történik a beköltözés, a beköltözéssel érintett személy aktív korú-e,

o) az olyan ok vagy körülmény, amely az Are. tv. értelmében az adósságrendezési eljárás megszüntetését alapozhatja meg.

10. § (1) Az együttműködési megállapodásban rendezni kell az adós bejelentési kötelezettségét

a) arról, ha az adóstársa vagy az egyéb kötelezett elhalálozott,

b) az a) pont szerinti esetben az örökös törlesztési kötelezettségének szüneteléséről mindaddig, amíg az örökség felett a rendelkezési jogot a hagyatéki eljárás során meg nem szerzi,

c) arról, ha örökségben vagy más - halál esetére szóló rendelkezés alapján járó - juttatásban részesült, és a juttatást vagy a hagyatékátadó végzést kézhez kapta,

d)[3] arról, ha a jelzáloghitel törlesztőrészletéhez az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet szerinti állami törlesztési támogatás iránti igényét a hitelintézet elfogadta, vagy ha a kérelem hitelintézet általi elutasítása esetén kérelmének közigazgatási hatósági eljárásban vagy közigazgatási perben helyt adtak,

e) arról, ha az adósságrendezési kötelezettsége teljesítéséhez munkáltatótól, közhasznú szervezettől, önkormányzattól, egyházi jogi személytől pénzbeli vagy vagyoni támogatást, adományt kapott,

f) arról, ha az Are. tv. 3. melléklet 21. pontja szerint a lakóingatlana értékesítéséről a települési önkormányzat részére történő adatszolgáltatásra vonatkozóan az eljárás során nyilatkozatot tesz, vagy a korábban tett ilyen nyilatkozatát visszavonja,

g)[4] arról, ha a hitelezőjével az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt indult per, peren kívüli eljárás, polgári nemperes eljárás, közigazgatási hatósági eljárás vagy adóigazgatási eljárás jogerősen vagy véglegesen befejeződött, és az említett eljárásokban az adósnak pénzfizetésre irányuló kötelezettsége vagy követelése keletkezett, ennek összegét, azt a tényt, hogy a hitelező - az Are. tv. 41. § (7) és (8) bekezdése szerint - érvényesített-e beszámítási kifogást, vagy beszámítás iránti igényt,

h) arról, ha az adósságrendezésbe tartozó vagyontárgya

ha) jogellenesen kikerült birtokából vagy a rendelkezése alól,

hb) megsemmisült, vagy jelentős értékvesztéssel károsodott, és

hc) a ha)-hb) szerinti körülményekre tekintettel biztosítási összegre jogosulttá teszi-e, ezt az összeget megkapta-e,

i) arról, ha szabálysértési eljárásban vagy közigazgatási hatósági eljárásban 500 000 Ft-ot meghaladó bírságfizetésre irányuló kötelezettsége keletkezik, vagy az 500 000 Ft-ot meg nem haladó összegű bírság esetében a fizetési kötelezettsége a járulékokkal számítottan éri el az 500 000 Ft-ot,

j) arról, ha kamattal és járulékokkal 50 000 Ft-ot meghaladó egyéb fizetési kötelezettsége keletkezik, amelyre vonatkozóan az adósságrendezési eljárásban hitelezői igénybejelentésre kerülhet sor,

k) járulékokkal együtt 200 000 Ft-nál nagyobb összegű köztartozása keletkezik, amelyet az esedékességkor nem tudott kifizetni, és a hatóság nem engedélyezte annak részletekben történő megfizetését,

l) az Are. tv., valamint az adósságrendezési egyezség vagy az adósságtörlesztési határozat szerint az adós saját jogkörében történő vagyonértékesítések megtörténtéről és a bevétel adósságtörlesztési számlára történő befizetéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseményeket, adatokat igazoló dokumentumokat a családi vagyonfelügyelő részére az együttműködési megállapodásban meghatározott módon be kell mutatni vagy meg kell küldeni.

11. § (1) A családi vagyonfelügyelő és az adós között létrejött együttműködési megállapodásban - a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezségben foglaltakkal összhangban - kell részletezni különösen

a) az adós hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségei végrehajtásának módját, ide értve az adós saját jogkörében végrehajtható vagyonértékesítést és a bevételnek az adós tulajdonában álló adósságtörlesztési számlára történő haladéktalan befizetését vagy átutalását,

b) az adós rendelkezését arra vonatkozóan, hogy felhatalmazást ad a családi vagyonfelügyelőnek az a) pontban említett számla feletti rendelkezési jog gyakorlására, - amely jogot a családi vagyonfelügyelő kizárólag az általa végzett vagyonértékesítés bevételének, továbbá az adós által oda utalt pénzösszegeknek a számlán történő kezelése, a számlán lévő pénzeszközök hitelezők számára történő kifizetése érdekében gyakorolhat, és kizárólag ilyen célú vagy ezekhez kapcsolódó számlaműveletekre adhat a számlavezetőnek megbízást -,

c) az adós kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy

ca) az adósságtörlesztési számla megszüntetését az adósságrendezési eljárást megszüntető vagy az eljárást mentesítéssel lezáró bírósági határozat jogerőre emelkedéséig nem kezdeményezi, és

cb) a ca) pontban meghatározott időpontig nem tesz a halála esetére szóló rendelkezést, vagy a korábban tett ilyen tartalmú nyilatkozatát haladéktalanul visszavonja,

d) az adós kötelezettségvállalását arra, hogy a hitelezők számára - kivéve az Are. tv. 45. § (5) bekezdés c)-f) pontja alapján rendszeresen esedékessé váló kifizetéseket - az adósságtörlesztéshez szükséges fedezetet, továbbá a számlavezetéssel, számlaműveletekkel összefüggő díjak fedezetét az adósságtörlesztési számlára külön felszólítás nélkül, legalább havi rendszerességgel átutalja vagy átutaltatja,

e) az adós kötelezettségvállalását arra, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben nyitott pénzforgalmi számlája számlaforgalmáról két hónaponként beszámol a családi vagyonfelügyelőnek - a számlavezető intézmény által kiállított számlakivonat másolatának megküldésével -,

f) az egyezség végrehajtásának a családi vagyonfelügyelő által történő, az a)-e) pontban nem említett felügyeletével kapcsolatos intézkedéseket,

g) az adós egyezség végrehajtásával összefüggő tevékenységének - a bíróság, a hitelező vagy az egyéb kötelezett kezdeményezésére - a családi vagyonfelügyelő által foganatosítható célellenőrzésének szabályait,

h) az adós rendszeres beszámolási kötelezettségét és annak formáját az egyezség végrehajtására vonatkozóan,

i) az adós megélhetési számlájára vonatkozóan azt az összeghatárt és időintervallumot, amely keretei között az adós a megélhetési számláról pénzt vehet fel, átutalási megbízásokat adhat, csoportos beszedési megbízásra felhatalmazást adhat, betéti bankkártyával fizetési műveletet kezdeményezhet,

j) az adós részéről a családi vagyonfelügyelő számára kéthavonta elszámolás bemutatását a megélhetési számla kifizetési műveleteiről és számlaegyenlegéről,

k) az adós tulajdonát képező egyéb fizetési számla, értékpapír számla, ügyfélszámla takarékbetét, betétszerződéssel pénzügyi intézménynél elhelyezett összeg felett a családi vagyonfelügyelő számlakivonattal történő tájékoztatásának módját,

l) az adósnak az adósságrendezésbe vont vagyontárgyai megőrzésével, állagmegóvásával, vagyonbiztosítások, kötelező gépjármű felelősségbiztosítások megkötésével és díjainak megfizetésével összefüggő kötelezettségeit,

m) az adós vagyontárgyainak az adós birtokából történő jogellenes kikerülése vagy károsodása esetében az adóst terhelő bejelentési, eljárás-kezdeményezési, illetve kárenyhítési kötelezettségeket,

n) az adósságrendezési eljárás kezdeményezése előtt keletkezett, az adós által bejelentett 50 000 Ft-ot el nem érő tartozások kifizetésére vonatkozóan a családi vagyonfelügyelő jóváhagyásának megadásával összefüggő feltételeket, valamint a kifizetés megtörténtének igazolását,

o) az Are. tv. 55. § (5) bekezdése szerinti rendkívüli bevételeknek az egyezségben vállalt törlesztési kötelezettségek teljesítésére történő felhasználásának szabályait.

(2) Az (1) bekezdés e) és i) és k) pontja szerinti számlák esetében az adós a családi vagyonfelügyelővel kötött együttműködési megállapodásban az adósságrendezés lezárásáig terjedő időszakra hozzájárul a számlakivonat családi vagyonfelügyelő általi megismeréséhez.

(3) Az (1) bekezdés e) és i) és k) pontja szerinti számlák tekintetében a betekintési jogot a családi vagyonfelügyelő az adós gazdálkodásának és a hitelezők részére történő kifizetések ellenőrzéséhez, a jogszabályban meghatározott feladatköre keretein belül, és kizárólag az indokolt esetekben gyakorolja.

12. § Az együttműködési megállapodásban a családi vagyonfelügyelő

a) vállalja, hogy a bírósági adósságrendezési eljárásban az eljárás folyamán bejelentkezett hitelezői igényekről az adóst észrevételezési jog biztosításával haladéktalanul tájékoztatja,

b) tájékoztatja az adóst, hogy a hitelezői igények befogadásával és besorolásával kapcsolatban milyen módon adhat nyilatkozatot,

c) tájékoztatja az adóst az egyezség, illetve az egyezségmódosítás megkötésével összefüggésben a jogai gyakorlásával összefüggő jogi és gyakorlati tudnivalókról,

d) vállalja, hogy az adós által az adósságrendezésre rendelkezésére bocsátott pénzügyi eszközökből és a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételekből a hitelezők részére történő kifizetésekről nyilvántartást vezet és azt legalább kéthavonta eljuttatja az adósnak, illetve a nyilvántartásba történő betekintést az adós számára lehetővé teszi,

e) vállalja, hogy elkészíti és a feleknek félévente megküldi az adósságok törlesztésére vonatkozó összesített adatokat,

f) vállalja, hogy az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési határozat végrehajtásának lezárásával összefüggésben elkészített záró elszámolás tervezetét és véglegesített szövegét az együttműködési megállapodásban meghatározott módon eljuttatja a feleknek,

g) vállalja, hogy a jogerős bírósági mentesítő határozat alapján elkészíti az adós számára

ga) azoknak az adósságrendezési eljárásban érvényesített hitelezői követeléseknek a tételes listáját, amelyeket a mentesítő határozat folytán nem kell megfizetni,

gb) azoknak az adósságrendezési eljárásban érvényesített, az Are. tv. 5. § 28. pontja szerinti jelzálogszerződésből vagy lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződésből eredő követeléseknek a listáját, amelyek az adósságrendezés időszakánál hosszabb futamidejű szerződések tekintetében az adóst az egyezségben vagy adósságrendezési határozatban meghatározott módon kötelezik az adósságrendezés lezárását követően, a futamidő lejártáig még esedékessé váló törlesztőrészletek megfizetésére.

13. § (1) A bírósági adósságtörlesztési eljárásban a családi vagyonfelügyelő és az adós között az együttműködési megállapodás megkötésére és tartalmára vonatkozóan a 11-12. §-ban foglaltakat az Are. tv. 29. alcímében szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha a bírósági adósságrendezési egyezségkötési eljárásban az adós és a családi vagyonfelügyelő már kötött együttműködési megállapodást, akkor azt kell módosítani az adósságtörlesztési eljárás külön szabályai és az adósságtörlesztési végzés végrehajtása által érintett kérdésekben.

(2) Az Are. tv. 80. § (2) bekezdése szerinti külön bejelentést az adósnak

a) a közterhekkel csökkentett, adósságrendezésbe vonási kötelezettség alá eső, rendszeres nettó bevételek legalább 10%-os emelkedése, és

b) az Are. tv. 64. § (1) bekezdésében meghatározott, 500 000 Ft-ot meghaladó rendkívüli bevétel

tekintetében kell teljesítenie.

(3) Az adós a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli bevételeit a (2) bekezdésben hivatkozott összeghatár alatt is az adósságtörlesztési számlára köteles befizetni, és engedélyezi a családi vagyonfelügyelőnek ebből az összegből előtörlesztés teljesítését a hitelezők közötti, az adósságtörlesztési végzésben meghatározott felosztás szabályai szerint.

(4) A (2) bekezdés szerinti rendkívüli bevétel hitelezők közötti - adósságtörlesztési határozatban jóváhagyott módon történő - felosztásáról és a hitelezők részére történő átutalásáról a családi vagyonfelügyelő az adósságtörlesztési számlán történő jóváírástól számított 30 napon belül, a (3) bekezdés szerinti rendkívüli bevétel esetében pedig 60 napon belül intézkedik.

(5) Ha az adósságtörlesztési számláról a pénzügyi fedezet hiánya miatt a kifizetések nem teljesíthetők teljes mértékben, a családi vagyonfelügyelő az erről szóló tudomásszerzést követően haladéktalanul felhívja az adóst, hogy a törlesztőrészletek megfizetéséhez szükséges összegeket az adósságtörlesztési számlára 15 napon belül fizesse be.

3. A családi vagyonfelügyelő és az egyéb kötelezett közötti együttműködési megállapodás

14. § (1) A családi vagyonfelügyelő és az egyéb kötelezett közötti együttműködési megállapodás alapján az egyéb kötelezett a családi vagyonfelügyelőnek adatszolgáltatást teljesít

a) az adósságrendezés kezdeményezése előtt és a bírósági adósságrendezési eljárás elrendeléséig - az adós, adóstárs fizetési kötelezettségéért fennálló helytállási kötelezettsége alapján - teljesített kifizetésekről, hitelezői követelésenkénti bontásban,

b) az Are. tv. 10. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerint vállalt helytállási kötelezettsége alapján a bírósági adósságrendezési eljárás elrendelését követően teljesített kifizetésekről, hitelezői követelésenkénti bontásban.

(2) Az adósságrendezési eljárásban az egyéb kötelezett köteles bejelenteni a vagyonfelügyelőnek, ha az adóssal szemben - a helytállási kötelezettsége teljesítését követő megtérítési igénye kivételével - olyan új, pénzfizetésre vagy vagyoni érték megfizetésére vonatkozó igénye keletkezik, amelynek értéke járulékokkal együtt meghaladja a 200 000 forintot.

15. § (1) A családi vagyonfelügyelő és az egyéb kötelezett közötti együttműködési megállapodásban a felek részletes rendelkezéseket állapíthatnak meg

a) az egyéb kötelezett és a családi vagyonfelügyelő közötti elektronikus kapcsolattartás módjára,

b) az egyéb kötelezettnek a családi vagyonfelügyelő részére az Are. tv. és a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az egyéb kötelezettek részvételével összefüggő szabályokról szóló 235/2015. (IX. 4.) Korm. rendelet alapján fennálló bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségére,

c) a bírósági adósságrendezési eljárásban - az adós helyett, illetve az adós törlesztési kötelezettsége kiegészítéseként - az egyéb kötelezett által teljesített kifizetésekről az egyéb kötelezett által történő nyilvántartás-vezetés részletes szabályaira,

d) az egyéb kötelezett által az adós adósságtörlesztési számlájára befizetett, túlfizetésként teljesített összegek visszafizetéséről vagy az egyéb kötelezett engedélye alapján a túlfizetésként teljesített összegek tartalékként történő kezeléséről arra az esetre, ha az adós törlesztési késedelembe esik.

(2) Az együttműködési megállapodást és annak módosításait a családi vagyonfelügyelő tájékoztatásul megküldi az adósnak, a hitelezőknek és a bíróságnak.

4. A családi vagyonfelügyelő és a hitelezők közötti együttműködés

16. § (1) A hitelező adatszolgáltatást teljesít a családi vagyonfelügyelőnek

a) az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően elrendelt, felfüggesztett végrehajtásokból hozzá ténylegesen befolyt követelések jogcíméről és összegéről,

b) az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően megkezdődött, és az Are. tv. alapján befejezhető vagyonértékesítésekről és az azokból származó bevételéről, a bevétel adóssal történő elszámolásáról,

c) az óvadék tárgyából a közvetlen kielégítési jog gyakorlásáról és a bevételből az adóssal történő elszámolás adatairól,

d) az egyezségkötéshez, illetve az adósságtörlesztési határozat előkészítéséhez a követelései összegéről, jogcíméről, összetételéről,

e) ha a bírósági adósságrendezési eljárás alatt - saját elhatározásából, az egyezségtől vagy a bírósági adósságtörlesztési határozattól függetlenül - a követelése egészéről vagy egy részéről az adós, adóstárs javára egyoldalúan lemond,

f) az Are. tv. 45. § (4), (5), illetve (6) bekezdése, valamint 72. § (1) bekezdése alapján esedékessé vált, de az adós által meg nem fizetett összegekről, amelyeket a hitelező jogosult és köteles új hitelezői igényként bejelenteni, ha annak bejelentésére korábban még nem kerülhetett sor,

g) az Are. tv. 43. § (8) és (10) bekezdése alapján a hitelezők számára a végrehajtási eljárásokból megtérült összegekről.

(2) Az adatszolgáltatást

a) az (1) bekezdés szerinti körülmények bekövetkeztekor haladéktalanul,

b) a családi vagyonfelügyelő felhívása esetén a felhívásban meghatározott határidőben, illetve

c) az Are. tv. 43. § (10) bekezdése szerinti esetekben az ott meghatározott határidőn belül

kell teljesíteni.

17. § (1) A családi vagyonfelügyelő felhívására - az Are. tv.-ben meghatározott határidőn belül illetve az Are. tv.-ben nem szabályozott esetekben a családi vagyonfelügyelő által megszabott határidőn belül - a hitelező adatot szolgáltat és okirati bizonyítékokat nyújt be a hitelezői követelések összegének és besorolásának megállapításához.

(2) A hitelező a jogutód nélküli megszűnéssel vagy a jogutódlással összefüggő eljárások Are. tv. 42. § (2) és (3) bekezdésében felsorolt adatait az eljárások megindításáról, illetve jogerős befejezéséről szóló döntések kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles írásban bejelenteni a családi vagyonfelügyelőnek.

18. § A családi vagyonfelügyelő tájékoztatja a hitelezőket

a) az adós adósságrendezésbe tartozó bevételeire, vagyonára vonatkozó felosztási tervről,

b) az adós adósságrendezésbe vont vagyontárgyainak értékesítéséről és a bevétel hitelezők közötti felosztásáról,

c) az adós mellett az Are. tv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerint kötelezettséget vállaló egyéb kötelezett által a kiegészítő kötelezettségvállalása keretében megfizetett összegek hitelezők közötti felosztásáról,

d) az egyezség szerinti féléves, éves és a záró elszámolási kötelezettség kötelező tartalmáról, formájáról, részletes szabályairól, valamint az elszámolási kötelezettség teljesítéséről,

e) a törlesztőrészletek megfizetésére az adós és az adóstárs által nyitott adósságtörlesztési fizetési számla számlavezetőjére és a számlaszámra vonatkozó adatokról, a számla feletti rendelkezési jog családi vagyonfelügyelő általi gyakorlásának feltételeiről.

5. Az adós fizetési számlái

19. § (1) Ha az adós és az adóstárs már nem élnek közös háztartásban vagy megszűnt közöttük a vagyonközösség, az Are. tv. 45. § (3) bekezdésében előírt adósságtörlesztési számlát és a megélhetési számlát nem kötelesek közös tulajdonukban álló számlaként megnyitni vagy fenntartani. A közös háztartás, illetve a vagyonközösség fennállása alatt az 1. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint kell eljárniuk.

(2) Az adós akkor köteles az adósságtörlesztési és a megélhetési számlanyitás érdekében új fizetési számlaszerződéseket kötni a számlavezetővel, ha

a) nincs fizetési számlája, vagy

b) a meglévő fizetési számlái nem kerülnek módosításra az e rendeletben foglaltaknak megfelelően.

(3) Az adós köteles a családi vagyonfelügyelőnek bejelenteni, hogy a fizetési számlái közül melyik az adósságtörlesztési számla és melyik a megélhetési számla. A számlanyitás vagy a fizetési számla szerződésmódosításának megtörténtét az adós a családi vagyonfelügyelő számára a szerződés másolatának megküldésével igazolja.

(4) A (3) bekezdésben említett fizetési számlaszerződéseket az adós csak a családi vagyonfelügyelő jóváhagyása esetén mondhatja fel. A számlaszerződés felmondásának a családi vagyonfelügyelő általi jóváhagyását a számlavezető nem vizsgálja.

(5) Az adós haladéktalanul bejelenti a családi vagyonfelügyelőnek, ha a (3) bekezdésben említett számlaszerződést a számlavezető felmondta. Ebben az esetben haladéktalanul új fizetési számlaszerződés megkötése iránt kell intézkednie, az e rendeletben foglaltak szerint.

20. § Az adósságtörlesztési számlával és a megélhetési számlával szemben a számlavezető nem teljesíthet hatósági átutalást és beszedési megbízást - ide nem értve a csoportos beszedést -, továbbá nem hajthatja végre az átutalási végzést; erről a tényről haladéktalanul tájékoztatja a hatósági átutalási megbízást, illetve a hatósági átutalási végzést kibocsátó szervet.

21. § (1) Az adós köteles az adósságtörlesztési számlájára vonatkozó rendelkezési jogot - ide értve a keretszerződésen alapuló fizetési megbízások körének meghatározását, a fizetési műveletek teljesítésének jóváhagyására, helyesbítésére, teljesítésére vonatkozó jogokat is - a családi vagyonfelügyelőnek átadni, erre vonatkozóan az adós és a családi vagyonfelügyelő megállapodik. Az adós a szerződés megkötésekor vagy módosításakor intézkedik a rendelkezési jog családi vagyonfelügyelő részére történő átadásáról, és erről a családi vagyonfelügyelőt értesíti. A családi vagyonfelügyelő a rendelkezési joga gyakorlásához a számlavezetőnél személyesen azonosítja magát, és a számlavezető számára megadja az aláírás-mintáját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban

a) az adós nyilatkozik arról, hogy a rendelkezési jog átadásának visszavonására az adósságrendezési eljárás lezárásáig nem jogosult,

b) a családi vagyonfelügyelő és az adós figyelembe veszi, hogy a számlavezető a fizetési megbízások és egyéb rendelkezések teljesítésekor kizárólag azok pénzforgalmi jogszabályoknak való megfelelését és a vele kötött pénzforgalmi keretszerződésben foglaltakat vizsgálja.

(3) Az adósságtörlesztési számlán a családi vagyonfelügyelő megbízása alapján teljesített fizetési műveletekről és a számla egyenlegéről szóló havi tájékoztatást (a továbbiakban: bankszámlakivonat) a számlavezető - az adós felhatalmazó nyilatkozata alapján - a családi vagyonfelügyelőnek küldi meg. Az adós köteles megadni az erre vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot. A családi vagyonfelügyelő a bankszámlakivonat megismerhetőségét az adós számára biztosítja vagy az adós kérésére arról másolatot készít.

(4) Az adós a családi vagyonfelügyelőtől a fizetési megbízásokra és azok teljesítésére vonatkozóan kiegészítő felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy figyelemmel tudja kísérni a bírósági adósságrendezési eljárásban fennálló azon törlesztési kötelezettségei teljesítését, amelyek megfizetése a családi vagyonfelügyelő intézkedésével, az adósságtörlesztési számla megterhelésével történik.

(5) Az e §-ban foglaltak irányadók abban az esetben is, ha az egyéb kötelezett nyit az adósságrendezési eljárásban vállalt fizetési kötelezettségei teljesítése érdekében adósságtörlesztési számlát, és hozzájárul az (1) bekezdés szerinti rendelkezési jogok családi vagyonfelügyelő részére történő átadásához.

22. § (1) A megélhetési számla az adós tulajdonában álló fizetési számla, amelynek megnyitására, a számla feletti rendelkezésre és a számla megszüntetésére az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Are. tv.-ben, a Pft.-ben, valamint az Are. tv. és a Pft. végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni. A számlavezető a fizetési megbízások és egyéb rendelkezések teljesítésekor azok pénzforgalmi jogszabályoknak való megfelelését és a vele kötött pénzforgalmi keretszerződésben foglaltakat vizsgálja.

(2) Az adós a vagyonfelügyelővel kötött együttműködési megállapodásban a megélhetési számlájára vonatkozóan az adósságrendezés lezárásáig terjedő időszakra hozzájárul a bankszámlakivonat családi vagyonfelügyelő általi megismerhetőségéhez. A családi vagyonfelügyelő vállalja, hogy ezt a jogot csak az adós gazdálkodásának ellenőrzéséhez, a jogszabályban meghatározott feladatköre keretein belül és kizárólag az indokolt esetekben gyakorolja.

(3) A megélhetési számlára az adós

a) választása szerint a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről szóló 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet szerint az adósságrendezésbe nem tartozó bevételeit,

b) az adósságrendezési egyezségben az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élők megélhetésére, a lakásfenntartási kiadásokra - a lakóingatlan elidegenítése esetén a természetes személyek adósságrendezési eljárásában a méltányolható lakásigény, továbbá lakásbérleti vagy lakáshasználati díj megállapításáról szóló 241/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet 3. címe és 2. melléklete szerint a méltányolható mértékű lakásbérleti, illetve lakáshasználati díj kifizetésére - visszahagyott összegeket,

c) az Are. tv. 45. § (6) bekezdés szerinti jövedelemfelosztási tervben, továbbá az Are. tv. 72. § (1) bekezdése alapján az adósságtörlesztési bírósági végzésben a mindennapi megélhetési és lakásfenntartási kiadásokra fordítható összegeket,

d) a vagyontárgyakkal összefüggő vagyonbiztosítás és felelősségbiztosítás díját,

e) a számlavezetési díjak, költségek és az átutalási megbízások díjainak megfizetéséhez szükséges összeget,

f) választása szerint az Are. tv. 26. § (11) bekezdése alapján a családi vagyonfelügyelő által kifizetni engedélyezett, 50 000 Ft-ot meg nem haladó tartozásai rendezéséhez szükséges fedezetét,

g) az Are. tv. 45. § (3) bekezdése alapján - az indokolt esetekben a rendkívüli családi kiadások fedezéséhez szükséges - a családi vagyonfelügyelő által engedélyezett összeget,

h) az Are. tv. 45. § (5) bekezdés c), d) és e) pontja, valamint (6) bekezdése alapján a bírósági adósságrendezési eljárás alatt folyamatosan teljesítendő kiadások fedezetét

utaltathatja át vagy fizetheti be.

(4) Az adós a kifizetők felé rendelkezik arról, hogy a kifizetőktől származó rendszeres bevételeit a megélhetési számlára utalják át, és a számlavezető számára haladéktalanul fizetési megbízást ad az adósságrendezésre szolgáló bevételeinek az adósságtörlesztési számlára történő rendszeres átutalására vonatkozóan.

23. § (1) Az adósságtörlesztési számla az adós tulajdonában álló fizetési számla. A számla megnyitására, fenntartására, a számla feletti rendelkezésre és a számla megszüntetésére az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Are. tv.-ben, a Pft.-ben és annak végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A családi vagyonfelügyelő és az adós az együttműködési megállapodásban rendelkezik arról, hogy

a) az adós havi rendszerességgel milyen összeget utal az adósságtörlesztési számlára,

b) az adós az Are. tv., valamint az adósságrendezési egyezség vagy az adósságtörlesztési határozat szerint a saját jogkörében történő vagyonértékesítésekből származó bevételeket az adósságtörlesztési számlára köteles befizetni vagy átutalni, és

c) az adósságtörlesztési számlára beérkezett befizetéseket - a számlavezetési díjak, költségek levonását követően - milyen arányban, mely hitelezők között kell felosztani.

(3) Az együttműködési megállapodásban foglaltak alapján az adós kezdeményezi a számlavezetővel a Pft. szerinti keretmegállapodás létrehozását vagy módosítását.

(4) A családi vagyonfelügyelő - az adós értesítése mellett - rendszeres átutalási megbízásokat ad a hitelezők mint kedvezményezettek javára, a vagyonértékesítésekből származó bevételek hitelezők közötti szétosztására pedig eseti átutalási megbízást ad a pénzügyi intézménynek.

(5) Az adós a családi vagyonfelügyelő számára az együttműködési megállapodásban - az adósságtörlesztési számlára vonatkozóan - vállalja, hogy az adósságtörlesztési számlát az adósságrendezésből eredő fizetési kötelezettségei teljesítésére nyitja meg és tartja fenn, továbbá a számlán biztosítja a fedezetet

a) az adósságrendezéssel összefüggő fizetési kötelezettségeire,

b) a számlavezetési díjakra, költségekre,

c) a fizetési megbízások teljesítésének díjára,

d) a számla forgalmáról a díjköteles tájékoztatások, számlakimutatások díjaira.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kötelezettség nemteljesítésének jogkövetkezményei és többletköltségei az adóst terhelik, ide értve azt is, ha a számlavezető a családi vagyonfelügyelő által adott fizetési megbízást a teljesítéshez szükséges fedezet hiányában nem tudja teljesíteni, vagy ha a számlavezető a számlatulajdonos kötelezettségeinek megszegése miatt mondja fel a számlaszerződést.

(7) A családi vagyonfelügyelő felelős azért, hogy az adósságtörlesztési számláról a fizetési megbízások általa történt kezdeményezése megfeleljen a pénzforgalmi jogszabályoknak és a számlavezetővel kötött szerződésben foglaltaknak.

(8) Az adós számlavezetőnek adott írásbeli felhatalmazása alapján a családi vagyonfelügyelő jogosult eljárni a Pft. szerinti fizető félként az adósságtörlesztési számláról teljesítendő adósságrendezési célú fizetési megbízások kezdeményezésekor, illetve a fizetési műveletek jóváhagyásakor.

24. § (1) A megélhetési számlához az adós betéti bankkártyát is igényelhet a számlavezetőtől, de a fizetési számlaszerződés olyan módosítását kell kezdeményeznie, amely nem ad lehetőséget

a) hitelkeret nyitására, vagy

b) a pozitív számlaegyenleg túllépésére (ide nem értve a számlavezetéshez és a fizetési műveletekhez kapcsolódó költségeknek a számlaegyenlegre történő terhelését).

(2) Az adós a megélhetési számla bankszámlakivonatait az Are. tv. és e rendelet szerinti elszámolási kötelezettsége teljesítésekor csak akkor köteles bemutatni a családi vagyonfelügyelőnek, ha erre a családi vagyonfelügyelő felhívja. A családi vagyonfelügyelő ilyen felhívást akkor küldhet, ha az az adós Are. tv. szerinti kötelezettségei ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a betekintési jogot kizárólag az ellenőrzéshez szükséges keretek között gyakorolja.

6. Záró rendelkezések

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter