2016. évi CLXI. törvény

a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról

1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

1. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Csekély jelentőségű a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg. A tíz százalékot meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás érvényességének időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell.

(3) Nem alkalmazható az (1) bekezdés a versenytársak közötti olyan megállapodásra vagy összehangolt magatartásra, amelynek célja a verseny korlátozása, megakadályozása vagy torzítása, így különösen a vételi vagy eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása, az előállítás vagy a forgalmazás korlátozása, a piac felosztása, ideértve a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszást, az import- vagy exportkorlátozást is (a továbbiakban: kartell)."

2. § (1) A Tpvt. 24. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A vállalkozások összefonódását a Gazdasági Versenyhivatalnak be kell jelenteni, ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport [26. § (5) bekezdés], valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a tizenötmilliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző évi nettó árbevételével együtt egymilliárd forint felett van.

(2) Az egymilliárd forintos küszöbérték meghatározásakor figyelembe kell venni az összefonódás következtében az irányítását elvesztő vállalkozáscsoportba tartozott vállalkozásokkal az összefonódást megelőző kétéves időszakban az irányítást megszerző vállalkozáscsoport által végrehajtott minden olyan összefonódást, amely tekintetében versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására nem került sor, kivéve a bejelentett és a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja szerint tudomásul vett összefonódást."

(2) A Tpvt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés alapján bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódást is be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnál, ha nem nyilvánvaló, hogy az nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon (14. §), különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként, és ha valamennyi érintett vállalkozáscsoport, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen az ötmilliárd forintot meghaladja (a továbbiakban: összefonódás-vizsgálati küszöbérték)."

3. § A Tpvt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. § (1) Nem kell bejelenteni a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési társaság vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti - legfeljebb egyéves - irányítás vagy vagyonszerzését, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem, vagy csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal az irányításszerző vállalkozásnak az egyéves átmeneti időszak lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal legfeljebb további egy évre engedélyezheti az átmeneti időszak meghosszabbítását, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az elidegenítés egy éven belül neki fel nem róható okból nem volt lehetséges."

4. § A Tpvt. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A nettó árbevételt az összefonódás-bejelentés benyújtásának időpontjához képest - ha az összefonódást már végrehajtották, az összefonódás végrehajtásának időpontjához képest - utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni."

5. § A Tpvt. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A 24. § szerinti összefonódást összeolvadás vagy beolvadás, valamint közös vállalkozás létrehozása esetén a közvetlen résztvevő, minden más esetben a vállalkozásrészt, illetve a közvetlen irányítást megszerző vagy az azt irányító vállalkozás köteles bejelenteni.

(2) Az összefonódás-bejelentés az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, a szerződés megkötésének vagy az irányítási jog megszerzésének időpontjai közül a legkorábbit követően nyújtható be."

6. § A Tpvt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 24. § (1) bekezdése szerinti összefonódás az összefonódás-bejelentés elintézésére a 43/N. § (1) bekezdésében előírt határidő leteltéig, illetve - ha az összefonódás-bejelentés alapján e határidőn belül az összefonódás vizsgálatára versenyfelügyeleti eljárás indult - a versenyfelügyeleti eljárást befejező döntésig, de legfeljebb az eljárásra irányadó ügyintézési határidő lejártáig nem hajtható végre, így különösen az összefonódás következtében szerzett szavazati jogok, illetve a vezető tisztségviselők kijelölésére vagy megválasztására vonatkozó jogosultságok nem gyakorolhatók; az összeolvadó vagy beolvadó, illetve a korábban független vállalkozás vagy vállalkozásrész döntéseinek meghozatala és az összefonódó vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok folytatása során az összefonódást megelőző helyzet alapján kell eljárni."

7. § A Tpvt. 29/A. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A 28. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás indokolt kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal - az ügy összes körülményeire figyelemmel, így különösen a 29. § szerinti tilalomnak az érintett vállalkozásokra és más vállalkozásokra gyakorolt hatásának, valamint az összefonódás versenyre hátrányos lehetséges hatásainak mérlegelésével - hozzájárulhat ahhoz, hogy az irányításszerző az irányítási jogát a 29. §-tól eltérve az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés meghozatala előtt is gyakorolja, így különösen, ha az szükséges a befektetése értékének megőrzéséhez.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást megindító végzés közlését követő öt napon belül vagy - igazolási kérelemmel - az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást befejező döntés meghozatala előtt az irányítási jog gyakorlásának szükségességéről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni; egyébként a határidő elmulasztásával szemben igazolási kérelemnek nincs helye. A későbbi tudomásszerzésre hivatkozással benyújtott igazolási kérelem tárgyában hiánypótlásnak, illetve az ilyen kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító döntéssel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye."

8. § A Tpvt. 30. §-a és 31. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"30. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal megtiltja az összefonódást, ha az - a (2) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - jelentős mértékben csökkenti a versenyt az érintett piacon, különösen gazdasági erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként.

(2) Az összefonódás elbírálásakor mérlegelni kell az összefonódással járó előnyöket és hátrányokat. Ennek során vizsgálni kell különösen

a) az érintett piacok szerkezetét; az érintett piacokon fennálló vagy lehetséges versenyt, a beszerzési és az értékesítési lehetőségeket; a piacralépés és a piacról történő kilépés költségeit, kockázatait, valamint műszaki, gazdasági és jogi feltételeit; az összefonódás várható hatását az érintett piacokon folyó versenyre;

b) az érintett vállalkozások piaci helyzetét és stratégiáját, gazdasági és pénzügyi képességét, üzleti magatartását, bel- és külpiaci versenyképességét, illetve ezek várható változásait;

c) az összefonódásnak a szállítókra és az üzletfelekre gyakorolt hatását.

(3) Ha az érintett piacon a versenynek az összefonódásból eredő jelentős mértékű csökkenése meghatározott előzetes vagy utólagos feltétel teljesülése - így különösen egyes vállalkozásrészek vagy egyes vagyontárgyak elidegenítése, valamely közvetett résztvevő felett gyakorolt irányítás megszüntetése - esetén vagy meghatározott magatartási szabályok betartása mellett kiküszöbölhető, és az e tekintetben érintett vállalkozások vállalják, hogy az összefonódást ilyen feltételek szerint megfelelően módosítják, illetve hogy az összefonódás végrehajtása esetén ennek megfelelő magatartást tanúsítanak, a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás megtiltása helyett határozatában kötelezővé teheti a vállalás teljesítését, illetve az összefonódás végrehajtására előzetes vagy utólagos feltételt írhat elő.

(4) Ha a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti közös vállalkozás létrehozásának célja vagy hatása a létrehozó vállalkozáscsoportok piaci magatartásának összehangolása, az összefonódást a 17. § alapján kell elbírálni.

(5) Előzetes feltétel előírása esetén az összefonódás a feltétel teljesülésével válik végrehajthatóvá. Utólagos feltétel előírása esetén, ha a feltétel nem teljesül, az összefonódás hátrányos hatásainak kiküszöbölése, az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítása érdekében a 31. § szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(6) Az összefonódás elbírálásakor mérlegelni kell az irányítási jogok 29/A. § szerinti gyakorlásából eredően a versenyre gyakorolt hatásokat is. Határozatában a Gazdasági Versenyhivatal megállapítja azt is, hogy az irányításszerző irányítási jogainak gyakorlása megfelelt-e az irányításkorlátozó előírásban foglaltaknak.

(7) Az összefonódáshoz szükséges és ekként ahhoz kapcsolódó versenykorlátozásra a 11. §-t nem kell alkalmazni. 31. § A 30. § (1) bekezdése szerinti, végrehajtott összefonódás, valamint a Gazdasági Versenyhivatal összefonódást megtiltó határozata ellenére vagy a határozatban előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtott összefonódás, valamint a 30. § (3) bekezdése szerint előírt kötelezettség nem teljesítése esetén a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás hátrányos hatásainak kiküszöbölése, az összefonódást megelőzően fennálló versenyfeltételek helyreállítása érdekében határozatában megfelelő határidő megállapításával előírja az összefonódás megszüntetését - így különösen az összeolvadó, beolvadó vagy az összefonódás következtében más vállalkozás irányítása alá kerülő vállalkozás vagy vállalkozásrész, vagyon-, illetve üzletrész vagy részvények különválasztását, elidegenítését, vagy a közös irányítás megszüntetését - vagy az e cél eléréséhez szükséges más megfelelő kötelezettséget."

9. § A Tpvt. II. Része a 43/I. §-t követően a következő IX/A. Fejezettel egészül ki:

"IX/A. FEJEZET

ÖSSZEFONÓDÁS-BEJELENTÉS

43/J. § (1) A 24. § szerinti összefonódás-bejelentést a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett formátumú, megfelelően kitöltött összefonódás-bejelentési űrlapon kell benyújtani. Az összefonódás-bejelentésnek az elintézéséhez szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, és ahhoz csatolni kell az űrlapban megjelölt iratokat. A nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentéshez az e törvény szerinti jogkövetkezmények - a 43/M. § szerinti díjfizetési kötelezettséget ide nem értve - nem fűződnek.

(2) Az összefonódás-bejelentés tényét és az összefonódás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó rövid ismertetését a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján nyilvánosságra hozza, kivéve, ha a bejelentésben az összefonódás tényét az összefonódás végrehajtásáig üzleti titokként kezelendőnek jelölték meg, ami azonban nem képezi akadályát annak, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a szükséges eljárási cselekményeket elvégezze, különösen, hogy a 64/B. § szerinti bizonyítási eszközökkel éljen.

43/K. § (1) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. Annak során megfelelően alkalmazni kell

a) a 46. §-t, a 48-51. §-t, az 53. § (1) bekezdését, az 55/A. §-t, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 59. §-t, a 63. § (7) bekezdését, a 64/A. §-t, valamint a 66. §-t azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölteket kell érteni, valamint

b) - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a Ket. 17. §-át, 28/A-28/D. §-át, 36. § (2)-(4) bekezdését, 40. §-át, 40/A. §-át, 52. § (2) és (3) bekezdését, 65. §-át, 78. § (4)-(8) és (10) bekezdését, 79. §-át, 80. §-át, 81. §-át és 83. §-át azzal, hogy a Ket. 17. §-a és 52. §-a alkalmazásában ügyfél alatt az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölteket, a Ket. 36. §-a, 78. §-a, 80. §-a, 81. §-a és 83. §-a alkalmazásában ügyfél alatt az összefonódást bejelentőt, a Ket. 40. §-a és 40/A. §-a alkalmazásában ügyfél alatt az összefonódást bejelentőt és - ahol az értelmezhető - az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt egyéb vállalkozásokat kell érteni.

(2) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás irataiba az összefonódást bejelentő, illetve az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt egyéb vállalkozás bármikor, más személy pedig csak a bejelentés elintézését követően tekinthet be, azzal, hogy korlátozottan megismerhető adat csak akkor ismerhető meg, ha az iratbetekintést kérő igazolja, hogy az érintett adat védelmét szabályozó külön törvényben az adat megismerésére meghatározott különös feltételek fennállnak.

(3) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban rendelkezésére bocsátott korlátozottan megismerhető adatot a Gazdasági Versenyhivatal a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az intézkedés megtételétől számított öt évig kezelheti.

(4) Ha a bejelentett összefonódásra vonatkozóan versenyfelügyeleti eljárás indul, az iratokba való betekintésre, valamint az adatok kezelésére és felhasználására a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni.

43/L. § (1) Az összefonódás-bejelentést megelőzően az összefonódás-bejelentésre kötelezett vállalkozások előzetes egyeztetést kezdeményezhetnek a Gazdasági Versenyhivatalnál a már elhatározott összefonódás bejelentéséhez szükséges adatok, iratok körének tisztázása érdekében.

(2) Az előzetes egyeztetés kezdeményezésekor vagy az egyeztetés során átadott iratok, közölt adatok kizárólag az egyeztetés céljából, valamint az egyeztetés tárgyára vonatkozó összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban, illetve az annak vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásban használhatók fel.

43/M. § (1) Az összefonódás-bejelentéssel egyidejűleg az összefonódás-bejelentés elintézéséért egymillió forint igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. A díjat - a vállalkozások eltérő megállapodása hiányában -az összefonódás-bejelentést tevő vállalkozás köteles megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díjra megfelelően alkalmazni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. § (3) bekezdését és 31. § (3) bekezdését.

43/N. § (1) Az összefonódás-bejelentés beérkezésétől - ha a 43/M. § (1) bekezdése szerinti díj megfizetésére később kerül sor, ennek időpontjától - számított nyolc napon belül a vizsgáló

a) a 70. § (1b) bekezdése alapján elrendeli az összefonódás vizsgálatát,

b) a 70. § (1b) bekezdése szerint a vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény hiányában erről a tényről - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - hatósági bizonyítványt ad ki az összefonódást bejelentőnek,

c) a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-vizsgálati küszöbérték nem teljesülése ellenére benyújtott összefonódás-bejelentést visszautasítja, vagy

d) a nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentést - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - visszautasítja; ebben az esetben a 43/M. § (1) bekezdése szerinti, már megfizetett díj felét vissza kell téríteni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti határidőben nem kerül sor az ott megjelölt intézkedések valamelyikére, a 24. § (1) bekezdése szerint bejelentett összefonódás végrehajtható. Erről a tényről az összefonódás-bejelentést tevő kérelmére a vizsgáló hatósági bizonyítványt állít ki. Ebben az esetben a 43/M. § (1) bekezdése szerinti, már megfizetett díjat vissza kell téríteni."

10. § A Tpvt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § A versenyfelügyeleti eljárásban ügyfél

a) összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás esetén

aa) összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban az összefonódást bejelentő, az összefonódás közvetlen résztvevője, valamint - a vállalkozásrész 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beolvadása esetén - az a vállalkozás, amelynek a vállalkozásrész az összefonódást megelőzően a része volt,

ab) nem összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásban az aa) alpontban megjelölt vállalkozások, valamint - a 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti összefonódás esetén - az összefonódással létrehozott közös vállalkozás;

b) a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult eljárásban a kérelmező, valamint az a) pont aa) alpontjában megjelölt vállalkozások;

c) az a) vagy b) pont hatálya alá nem tartozó eljárásban az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás."

11. § (1) A Tpvt. 53. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az összefonódás vizsgálatára indult eljárásban az összefonódást bejelentő jogutódja, a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult eljárásban a kérelmező jogutódja legkésőbb a jogutódlástól számított harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó eljárásba az ügyfél jogutódja bevonható; ha a jogutód bevonása - a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel - nem indokolt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárást megszünteti."

(2) A Tpvt. 53. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban olyan vállalkozás számára kellene feltételt vagy kötelezettséget előírni, amely az eljárásban ügyfélként nem vesz részt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására e vállalkozás az eljárásba ügyfélként beléphet."

12. § A Tpvt. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § (1) A versenyfelügyeleti eljárás felfüggeszthető, ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

(2) Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel szemben az összefonódás vizsgálatára az összefonódásbejelentés alapján indult versenyfelügyeleti eljárásban és a 25. § (2) bekezdése szerint kérelemre indult eljárásban van helye külön jogorvoslatnak (82. §)."

13. § A Tpvt. 60/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Ha a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetésének oka az, hogy a vizsgált ügylet a 23. § szerint nem összefonódás - ideértve azt az esetet is, ha a 28. § (2) bekezdése szerinti esemény még nem következett be -, a megszüntetésről az eljáró versenytanács dönt.

(1a) Ha a 24. § (1) bekezdése szerint nem bejelentésköteles összefonódás tekintetében nem teljesül az összefonódás-vizsgálati küszöbérték, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti."

14. § A Tpvt. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Eljárási bírság szabható ki továbbá az ügyféllel szemben, ha az irányításkorlátozó előírást megszegi, valamint ha az összefonódás-bejelentésben lényeges tényt elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően közölt, és utóbb ezért került sor a versenyfelügyeleti eljárás megindítására."

15. § A Tpvt. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"62. § (1) Az összefonódás-bejelentés alapján indult, valamint a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelemre indult versenyfelügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke

a) a 70. § (1b) bekezdés a) pontja alapján indult eljárásban, illetve ha a vizsgáló a 70. § (3a) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, tizenötmillió forint,

b) a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelem alapján indult eljárásban egymillió forint,

c) az a) vagy b) pont hatálya alá nem tartozó esetben hárommillió forint.

(2) A 25. § (2) bekezdése szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg meg kell fizetni az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat.

(3) Ha a vizsgáló az összefonódás-bejelentés alapján az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárás indításáról dönt, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - felszólítja a bejelentőt - az eljárás megindításának okától függően - az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.

(4) Ha a vizsgáló a 70. § (3a) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - felszólítja a bejelentőt az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj a (3) bekezdés szerint megfizetett összegen túli részének a megfizetésére.

(5) Ha a 67. § (1) bekezdése szerinti eljárás megszüntetésére azért kerül sor, mert a kérelmező nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni.

(6) A 67. § (1) bekezdése szerinti eljárásnak a kérelem visszavonása miatt történő megszüntetése esetén a már megfizetett igazgatási szolgáltatási díj felét vissza kell téríteni.

(7) Az igazgatási szolgáltatási díjba valamennyi eljárási költség beleszámít."

16. § (1) A Tpvt. 62/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az igazgatási szolgáltatási díjat - a vállalkozások eltérő megállapodása hiányában - összefonódás-bejelentés alapján indult eljárás esetében az összefonódást bejelentő, a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelem esetében a kérelmező köteles megfizetni."

(2) A Tpvt. 62/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni az összefonódást bejelentő vagy a kérelmező nevét, valamint az összefonódás közvetlen résztvevőinek nevét, vagy - ha már ismert - az ügyiratszámot, valamint a 62. § (3) bekezdése szerinti esetben a 70. § (1b) bekezdése szerint az összefonódás vizsgálatát elrendelő végzés iktatószámát, a 62. § (4) bekezdés szerinti esetben pedig a 70. § (3a) bekezdése szerinti végzés iktatószámát."

(3) A Tpvt. 62/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az igazgatási szolgáltatási díjra megfelelően alkalmazni kell az Itv. 28. § (2) bekezdés a) és - az e törvény 62. § (5) és (6) bekezdése szerinti eset kivételével - b) pontját, 28. § (3) bekezdését, 31. § (3) bekezdését, valamint 80. § (1) bekezdés k) pontját azzal, hogy az eljárásnak az e törvény 60/A. § (1) vagy (1a) bekezdésében meghatározott okból történő megszüntetése esetén is fennáll az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének kötelezettsége."

(4) A Tpvt. 62/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól - a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentés alapján indított eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kivételével - mentesség nem adható. A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács annak a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentést benyújtó vállalkozásnak enged költségmentességet, amely igazolja, hogy a 62. § (3), illetve (4) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetése számára - a bejelentett ügylet értékére is figyelemmel - aránytalan nehézséget jelentene."

17. § (1) A Tpvt. 62/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A 70. § (1a) bekezdése alapján indított eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, amelyik az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna, illetve amelyik a nem a valóságnak megfelelő tartalmú összefonódás-bejelentést tette.

(1a) A 70. § (1c) bekezdése alapján indult eljárásban - ha az összefonódást az eljáró versenytanács megtiltja vagy feltételt, illetve kötelezettséget ír elő - a felmerült eljárási költség viselésére az a vállalkozás köteles, amelyik az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna."

(2) A Tpvt. 62/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az eljárási költség megfizetése alól mentesség nem adható."

18. § (1) A Tpvt. 63. § (2) bekezdés c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(Az eljárást befejező döntést)

"c) a 70. § (1a) vagy (1d) bekezdése alapján indított eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított hat hónapon belül,

d) a 70. § (1b) bekezdés a) pontja alapján indult eljárásban az összefonódás-bejelentés beérkezésétől számított négy hónapon belül,

e) a 70. § (1b) bekezdés b) pontja alapján indult eljárásban - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - az összefonódásbejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül,

f) a 70. § (1c) bekezdése alapján indult eljárásban a vizsgálat elrendelésétől számított négy hónapon belül,

g) a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelem alapján indult eljárásban negyvenöt napon belül"

(kell meghozni és gondoskodni a közléséről.)

(2) A Tpvt. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a vizsgáló a 70. § (3a) bekezdése alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, az eljárást befejező döntést a (2) bekezdés d) pontja szerinti határidőn belül kell meghozni, és gondoskodni a közléséről."

(3) A Tpvt. 63. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő számításánál - a Ket.-ben foglaltakon túl - nem kell figyelembe venni)

"k) az összefonódás vizsgálatára irányuló, a 70. § (1b) bekezdése alapján indult eljárásban a 62. § (1) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől az esedékes díj megfizetéséig"

(eltelt időt.)

(4) A Tpvt. 63. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Kérelemre indult eljárásban a vizsgáló hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül bocsáthat ki."

19. § A Tpvt. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64. § (1) Ha az eljáró versenytanács a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelemre induló eljárásban a 63. § szerinti határidőben nem hoz döntést, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.

(2) A 70. § (1b) vagy (1c) bekezdése alapján indult eljárásban a 63. § szerinti határidő lejártát követően az összefonódás nem tiltható meg, nem írható elő a 30. § szerinti feltétel vagy kötelezettség, és az összefonódás végrehajtható. Ebben az esetben a 43/M. § (1) bekezdése, illetve a 62. § (1) bekezdés a), illetve c) pontja szerinti, már megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni, és az összefonódás végrehajthatóságának tényéről az összefonódást bejelentő kérelmére hatósági bizonyítványt kell kiállítani."

20. § (1) A Tpvt. 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A versenyfelügyeleti eljárás a 25. § (1) bekezdése szerinti időtartam meghosszabbítása ügyében kérelemre, egyéb ügyekben hivatalból indul."

(2) A Tpvt. 67. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Nem indítható versenyfelügyeleti eljárás - a jogorvoslati eljárás folytán megismételt eljárást ide nem értve -, ha)

"b) a IV., illetve az V. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése óta öt év,

c) az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás esetén

ca) a csak a 24. § (4) bekezdése szerint bejelentésköteles összefonódás végrehajtása óta hat hónap,

cb) egyéb esetben az összefonódás végrehajtása óta öt év"

(eltelt.)

21. § (1) A Tpvt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)-(1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, valószínűsíthetően jogsértő tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, ha a közérdek védelme versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását szükségessé teszi.

(1a) A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el, ha valószínűsíthető, hogy

a) a 24. § (1)-(3) bekezdése szerinti összefonódást a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtották, vagy

b) az összefonódás-bejelentésben a bejelentő lényeges tényt elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően közölt, és ezért nem került sor az összefonódás vizsgálatára az (1b) bekezdés szerint.

(1b) A 24. § szerinti bejelentés alapján a vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel elrendeli az összefonódás vizsgálatát, ha

a) nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését, vagy

b) az összefonódás-bejelentés nem felel meg a 43/J. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek vagy - a 24. §

(1) bekezdése szerinti összefonódás esetén - a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 171. §-a alapján be kell szerezni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) szakhatósági állásfoglalását, és nem áll rendelkezésre a Médiatanács olyan előzetes szakhatósági hozzájárulása, amely az összefonódást feltétel és kötelezettség előírása nélkül engedélyezi.

(1c) A vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel elrendeli az összefonódás vizsgálatát akkor is, ha a valószínűsíthetően az összefonódás-vizsgálati küszöbértéket elérő nem bejelentett összefonódás tekintetében nem nyilvánvaló, hogy az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését.

(1d) Ha a vizsgáló az összefonódás-bejelentés alapján valószínűsíti, hogy az összefonódást a 29. §-ba ütköző módon végrehajtották, a 29. §-ban foglalt tilalom megsértésének vizsgálatára külön versenyfelügyeleti eljárást indít.

(1e) A vizsgálatot elrendelő végzésben meg kell jelölni azt a körülményt, magatartást vagy állapotot, amelynek tárgyában az eljárás megindul."

(2) A Tpvt. 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a bíróság hatáskörének hiánya miatt az ügyet a Gazdasági Versenyhivatalhoz átteszi, a vizsgáló a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelem esetében a 67. §, egyéb esetben a 43/G-43/I. § vagy a 43/J-43/N. § szerint jár el."

(3) A Tpvt. 70. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az (1b) bekezdés b) pontja alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban beszerzett adatok alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését, a vizsgáló - az eljáró versenytanács egyetértésével - végzéssel elrendeli az összefonódás piaci hatásai teljes körű vizsgálatát."

22. § A Tpvt. 72/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentése alapján ideiglenes intézkedéssel)

"b) a 30. § (1) bekezdése alapján valószínűsíthetően megtiltandó összefonódás esetén az összefonódás versenyre hátrányos hatásainak mérséklése, illetve a 31. § szerinti intézkedések alkalmazhatóságának biztosítása érdekében a szükséges mértékben elrendelheti irányításkorlátozó előírás alkalmazását, illetve"

23. § A Tpvt. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem kell előzetes álláspontot készíteni,

a) ha az eljáró versenytanács a 25. § (2) bekezdése szerinti kérelemnek helyt ad, vagy

b) az összefonódás vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárásban, ha az összefonódás megtiltására, a 30. § (3) bekezdése vagy a 78. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alkalmazására nincs szükség."

24. § A Tpvt. 75/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eljáró versenytanács)

"a) az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban a 30. § (3) bekezdése szerinti előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget előíró határozat, illetve"

(meghozatala előtt - ha azt szükségesnek tartja - az előzetes álláspontnak az ügyfelek részére való megküldésével egyidejűleg az elfogadni tervezett feltétel vagy kötelezettség, illetve kötelezettségvállalás korlátozottan megismerhető adatot nem tartalmazó változatának és az érdekeltek észrevételeinek benyújtására vonatkozó felhívásnak a Gazdasági Versenyhivatal honlapján való közzététele útján egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltek, így különösen az érintett piacon tevékenységet folytató vállalkozások és az ügyben érintett egyéb személyek álláspontjának megismerése érdekében.)

25. § A Tpvt. 76. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az eljáró versenytanács határozatában)

"a) az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban

aa) megállapítja, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon,

ab) a vállalkozások összefonódására vonatkozóan előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget ír elő, vagy

ac) az összefonódást megtiltja,

b) a 25. § (2) bekezdése alapján engedélyezi az egyéves átmeneti időszak meghosszabbítását, vagy az erre irányuló kérelmet elutasítja,"

26. § (1) A Tpvt. 78. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki)

"c) nem teljesítette az összefonódásra vonatkozóan a határozatban előírt kötelezettséget, vagy az összefonódást az eljáró versenytanács határozatában előírt feltétel teljesülése nélkül végrehajtotta, illetve

d) az összefonódást a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtotta, akkor is, ha az eljáró versenytanács határozatában azt állapította meg, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon."

(2) A Tpvt. 78. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti kis- vagy középvállalkozással (a továbbiakban: kis- vagy középvállalkozás) szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - kivéve az Európai Unió jogába való ütközés esetét - bírság kiszabása helyett az eljáró versenytanács figyelmeztetést is alkalmazhat."

(3) A Tpvt. 78. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A bírság összegének meghatározásakor az eljáró versenytanács enyhítő körülményként veheti figyelembe, ha a határozat meghozatalát megelőzően bármilyen peren kívüli eljárásban (a továbbiakban: alternatív vitarendezés) létrejött megállapodás alapján a jogsértő vállalkozás kártérítést fizetett a versenyjogi jogsértés károsultja részére."

27. § A Tpvt. XIV. Fejezetének helyébe a következő fejezet lép:

"XIV. FEJEZET

A BÍRÓSÁG VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSA

86. § (1) A 2-7. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatti eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) Az érdekelt a keresetben

a) követelheti a jogsértés megtörténtének megállapítását,

b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,

c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,

d) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a jogsértéssel előállított vagy forgalmazott áruk jogsértő jellegétől való megfosztását, vagy - ha ez nem lehetséges - megsemmisítését, továbbá az előállításra szolgáló különleges eszközök megsemmisítését,

e) kártérítést és - személyiségi joga megsértése esetén - sérelemdíjat követelhet a polgári jog szabályai szerint, illetve

f) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett áruk előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.

(3) A 4. § vagy a 6. § rendelkezéseinek megsértése miatt indított perekben az érdekelt fél a (2) bekezdésben foglaltakon túl a keresetben követelheti

a) a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését,

b) a kizárólag vagy elsősorban a jogsértésre használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel érintett termékek lefoglalását, meghatározott személyeknek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését, továbbá

c) a határozatnak a jogsértő költségére történő nyilvánosságra hozatalát.

(4) A (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában nyilvánosságra hozatalon kell érteni különösen az országos napilapban, illetve az internet útján történő közzétételt.

87. § A bíróság eljárása a 78. § szerinti bírság kiszabására is kiterjed.

87/A. § A bíróság a még közzé nem tett összehasonlító reklám közzétételét megtiltja, ha megállapítja, hogy az - közzététele esetén - a 6/A. § (1) bekezdésébe ütközne. A közzététel megtiltása ideiglenes intézkedésként is elrendelhető. A közzététel megtiltása mellett bírság kiszabásának nincs helye.

88. § (1) A 2-7. §-ba ütköző magatartásra hivatkozással a magatartás tanúsításától számított hathónapos elévülési határidőn belül indítható per; a magatartás tanúsításától számított három év eltelte után perindításnak nincs helye.

(2) Ha a kifogásolt magatartás folyamatos, az (1) bekezdés szerinti határidők számítása a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a kifogásolt magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidők számítása mindaddig nem kezdődik meg, amíg a helyzet (állapot) fennáll.

(3) Az e fejezet alapján indított perekre a törvényszéknek van hatásköre.

(4) A 4. § vagy a 6. § rendelkezéseinek megsértése miatt indított perben az érdekelt - a polgári jogi igényeken felül - az ideiglenes intézkedésre vonatkozó feltételekkel kérheti biztosítási intézkedés elrendelését a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint, ha valószínűsítette, hogy a kártérítés, illetve a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése iránti követelésének későbbi kielégítése veszélyben van; továbbá kérheti a jogsértő fél kötelezését banki, pénzügyi és kereskedelmi adatainak közlésére, illetve a rendelkezése alatt álló, ilyen adatot tartalmazó iratoknak a bemutatására a fenti biztosítási intézkedés elrendelése céljából. Az érdekelt - amennyiben a 4. §-ban vagy a 6. §-ban foglalt rendelkezéseket feltételezetten sértő cselekmények folytatásához hozzájárul -a jogsértés abbahagyásának követelése helyett arra is kérheti a bíróságot, hogy a feltételezett jogsértőt biztosíték adására kötelezze. A biztosíték letételét a bíróság az érdekelt erre irányuló kérelme hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy az érdekelt előterjesztett kérelmet a jogsértés abbahagyása iránt, és annak a bíróság nem ad helyt.

(5) Haa 4. § vagy a 6. § rendelkezéseinek megsértése miatt indított perben valamelyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti

a) a rendelkezése alatt álló okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére,

b) banki, pénzügyi és kereskedelmi adatok közlésére, illetve a rendelkezése alatt álló, ilyen adatot tartalmazó iratok bemutatására.

(6) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van, ha az érdekelt fél a 4. §-ba vagy a 6. §-ba ütköző magatartás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette. Az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

(7) A 4. §-ban, illetve a 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtását megelőzően is előterjeszthető. Ez az eljárás a törvényszék hatáskörébe tartozik, amely a kérelmet nemperes eljárásban bírálja el. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra e törvény, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályai - a nemperes eljárás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel - megfelelően irányadók. Ha a kérelmező a 4. §-ban vagy a 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt a pert a (8) bekezdésben foglaltak szerint megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni.

(8) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott határozat elleni fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül, legkésőbb a fellebbezés benyújtásától számított tizenöt napon belül bírálja el.

(9) A bíróság a keresetlevél benyújtását megelőzően előterjesztett ideiglenes intézkedés - ideértve a (4) bekezdés szerinti biztosítási intézkedést is -, illetve az előzetes bizonyítás tárgyában hozott határozatát az ellenfél kérelmére hatályon kívül helyezi, ha a sértett fél a pert a 4. §-ban vagy a 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt az ideiglenes intézkedéssel érvényesített vagy az előzetes bizonyítás által alátámasztani kívánt követelés tárgyában nem indította meg a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül. A bíróság az ideiglenes intézkedés, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem tárgyában soron kívül, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

(10) Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, az a rendkívül sürgős szükség esetének minősül, és erre figyelemmel az ideiglenes intézkedés - ideértve a (4) bekezdés szerinti biztosítási intézkedést is - elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna, vagy ha valószínűsíthető a bizonyítékok megsemmisítésének kockázata, az sürgős esetnek minősül, és erre figyelemmel az előzetes bizonyítás elrendelésének kérdésében az ellenfél meghallgatása mellőzhető. Az ellenfél meghallgatásának mellőzésével hozott határozatot az ellenféllel a foganatosításkor kell közölni. A határozat közlését követően az ellenfél kérheti a meghallgatását, és az ideiglenes intézkedést, illetve az előzetes bizonyítást elrendelő határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését.

(11) A bíróság - a (4) bekezdés második és harmadik mondatában foglalt esetet kivéve - az ideiglenes intézkedés, valamint az előzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. Ha az e bekezdés, illetve a (4) bekezdés szerinti biztosíték összegéből való kielégítésre jogosult fél igényét az előzetes bizonyítás tárgyában hozott végzést hatályon kívül helyező határozat, az ítélet vagy a pert befejező egyéb határozat jogerőre emelkedésétől vagy a per megszűnésétől számított három hónapon belül nem érvényesíti, a letevő a biztosíték visszaadását kérheti a bíróságtól.

(12) A bíróságnak a 6/A. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásában az összehasonlító reklám részét képező tényállítás valóságának bizonyítása az üzleti gyakorlat alkalmazóját terheli."

28. § A Tpvt. a következő XIV/A. és XIV/B. Fejezettel egészül ki:

"XIV/A. FEJEZET

AIV. VAGY V. FEJEZET RENDELKEZÉSEINEK, ILLETVE AZ EUMSZ. 101. VAGY 102. CIKKÉNEK MEGSÉRTÉSEN ALAPULÓ POLGÁRI JOGI IGÉNYEK BÍRÓSÁG ELŐTTI ÉRVÉNYESÍTÉSE

Általános szabályok

88/A. § (1) A Gazdasági Versenyhivatalnak a 45. §-ban megállapított, a 70. § (1) bekezdése alapján a közérdek érvényesítésére irányuló hatásköre nem zárja ki a IV. vagy az V. Fejezetben foglalt rendelkezések, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében foglalt tilalom megsértésére (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: versenyjogi jogsértés) alapított polgári jogi igények közvetlen bíróság előtti érvényesítését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti perekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az e fejezet alapján indított perekre a törvényszéknek van hatásköre.

88/B. § (1) A bíróság haladéktalanul értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt arról, ha valamely perben e törvény IV. vagy V. Fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásának szükségessége merül fel.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal írásban észrevételt tehet a tárgyalás berekesztéséig a IV., illetve V. Fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazására vonatkozóan. A Gazdasági Versenyhivatal észrevételében foglaltak a bíróságot nem kötik.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal a bíróság felhívásában meghatározott - legalább a felhívás kézhezvételétől számított negyvenöt napos - határidőn belül köteles a IV., illetve V. Fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos jogi álláspontjáról a bíróságot tájékoztatni.

(4) A bíróság a Gazdasági Versenyhivatalnak kérelmére megküldi a per azon iratait, amelyek a (2) bekezdés szerinti észrevétel megtételéhez, illetve a (3) bekezdés szerinti jogi álláspont kialakításához szükségesek. A bíróság a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az iratok megküldése helyett az iratok megtekintését is engedélyezheti.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal képviselője a (2) bekezdés szerinti észrevételét, illetve a (3) bekezdés szerinti jogi álláspontját a tárgyaláson szóban is előadhatja. Ha a szóbeli előadás jogával a Gazdasági Versenyhivatal élni kíván, tizenöt napon belül köteles erről értesíteni a bíróságot.

(6) A Gazdasági Versenyhivatal a (2) bekezdés szerinti észrevétel megtétele, illetve a (3) bekezdés szerinti jogi álláspont kialakítása érdekében a tárgyaláson jelen lehet, a felekhez, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdések feltevését javasolhatja, továbbá egyéb bizonyítás szükségességére hívhatja fel a figyelmet.

(7) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a per bármely szakaszában arról tájékoztatja a bíróságot, hogy az érintett ügyben versenyfelügyeleti eljárást indított, a bíróság a per tárgyalását a versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozat elleni keresetindítási határidő lejártáig, illetve keresetindítás esetében a bírósági eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, kivéve, ha a Gazdasági Versenyhivatal az ügyben már jogerősen határozatot hozott vagy az eljárását egyébként jogerősen lezárta, és a Gazdasági Versenyhivatal döntését bíróság előtt nem támadták meg, vagy a bírósági eljárás már jogerősen lezárult. Ez utóbbi esetben a Gazdasági Versenyhivatal megküldi a bíróságnak a jogerős döntését, illetve a jogerős bírósági határozatot.

(8) Ha az érintett ügyben a Gazdasági Versenyhivatal eljárt, a bíróság a Gazdasági Versenyhivatal keresettel nem támadott határozatának, illetve - ha a határozatot megtámadták - a bíróság határozatának a jogsértést megállapító részéhez kötve van.

(9) A perben - az érintett ügyben született, a jogsértést megállapító (8) bekezdés szerinti határozatban megállapított tények kivételével - a IV. vagy V. Fejezetben foglalt rendelkezések megsértésére hivatkozó fél köteles bizonyítani az e törvény megsértését alátámasztó tényeket. A 13. §-ban foglalt körülmények fennállását, a 16. § szerinti csoportos mentesülés hatálya alá tartozást, illetve a 17. §-ban foglalt körülmények fennállását az erre hivatkozó félnek kell bizonyítania.

(10) A bíróság a 13. § (4) bekezdése, illetve a 16/A. § (2) bekezdése szerint is határozhat, ha az e rendelkezésekre hivatkozó fél a törvényben meghatározott körülmények fennállását bizonyítja.

Eltérés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglaltaktól versenyjogi jogsértésen alapuló kártérítési igény esetén, egyes különös eljárási szabályok

88/C. § (1) A versenyjogi jogsértésből eredő kárért való felelősségre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A versenyjogi jogsértésből eredő kárra vonatkozó szabályok alkalmazásában versenyjogi jogsértésnek minősül az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államok jogában az 1/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerint az EUMSz. 101. vagy 102. cikkének alkalmazásával párhuzamosan alkalmazott, a vállalkozások gazdasági versenyt korlátozó megállapodásának, összehangolt magatartásának vagy a vállalkozások társulása gazdasági versenyt korlátozó döntésének tilalmára, illetve a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése is.

(3) A bíróság köteles elrendelni az előtte folyamatban lévő, versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igény érvényesítése iránti perek (a továbbiakban: versenyjogi kártérítési per) egyesítését, ha annak törvényben meghatározott feltételei fennállnak.

(4) Ha a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság versenyjogi kártérítési perrel érintett ügyben eljárást indított, a bíróság a per tárgyalását az ezen eljárásban hozott határozat elleni keresetindítási határidő lejártáig, illetve keresetindítás esetében a közigazgatási ügyben eljáró bíróság eljárásának jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(5) Ha a felek között alternatív vitarendezési eljárás van folyamatban, a bíróság a felek közös kérelmére az eljárást az alternatív vitarendezési eljárás befejezéséig, de legfeljebb két évre felfüggeszti.

A versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való felelősség

88/D. § (1) Aki másnak versenyjogi jogsértéssel kárt okoz, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

(2) Aki versenyjogi jogsértés következtében szenvedett kárt, e kárának teljes körű megtérítését követelheti, függetlenül a termelési-értékesítési láncon belüli helyzetétől.

(3) A versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis.

(4) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a jogsértés kárt okozott, ha a felperes bizonyítja, hogy a versenyjogi jogsértés kartellt valósított meg.

A versenyjogi jogsértéssel okozott kárért fennálló kártérítési felelősség terjedelme

88/E. § A versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igény esetén nem alkalmazható a Ptk. 6:522. § (4) bekezdése.

88/F. § (1) Ha a versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igény tárgyában a károsult valamely jogsértő vállalkozással alternatív vitarendezés eredményeként megállapodást kötött meghatározott mértékű kártérítés megfizetéséről, az ilyen megállapodásban részes károsult a fennmaradó kártérítési igényét csak a kárért felelős, az ilyen megállapodásban nem részes más vállalkozástól igényelheti. Ebben az esetben az ilyen megállapodásban nem részes jogsértő vállalkozás a vele szemben érvényesített kár megtérítését a megállapodásban részes jogsértő vállalkozástól nem igényelheti.

(2) A károsult az (1) bekezdés szerinti megállapodás szerinti összegen felüli kárának megtérítését csak akkor és olyan mértékben követelheti a megállapodásban részes jogsértő vállalkozástól, amikor és amennyiben az a megállapodásban nem részes jogsértő vállalkozástól nem hajtható be. Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a felek e rendelkezés alkalmazását kizárhatják.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást megkötő károsult kártérítési igényét csökkenteni kell a megállapodásban részes jogsértő vállalkozást a megállapodás hiányában terhelő résszel, akkor is, ha ennél az általa a megállapodás alapján a károsultnak ténylegesen megfizetett kártérítés összege kevesebb.

(4) Annak az összegnek a meghatározásakor, amelyet egy jogsértő vállalkozás egy másik jogsértő vállalkozástól a versenyjogi jogsértéssel okozott kárért való felelőssége arányában megtérítésként követelhet, a bíróságnak figyelembe kell vennie a megtérítéssel érintett jogsértő vállalkozás részvételével korábban alternatív vitarendezés eredményeként kötött megállapodás alapján fizetett kártérítést, annak érdekében, hogy a megállapodásban részes jogsértő vállalkozás által fizetett kártérítés teljes összege ne haladja meg a jogsértéssel okozott kárért való felelőssége mértékét.

A versenyjogi jogsértés következtében jelentkező áreltérítésből eredő károk tekintetében alkalmazandó különös szabályok

88/G. § (1) Az áruért fizetett ár (ideértve bármilyen jogcímen nyújtott ellenszolgáltatást) és a versenyjogi jogsértés hiányában az adott piacon érvényesülő ár közötti különbségből (a továbbiakban: áreltérítés) eredő értékcsökkenés, elmaradt vagyoni előny vagy egyéb vagyoni hátrány továbbhárítását alátámasztó tényeket az erre hivatkozó félnek kell bizonyítania.

(2) Ha a kár az áreltérítésből származik, a jogsértő vállalkozás jogosult arra hivatkozni, hogy a károsult részben vagy egészben továbbhárította a versenyjogi jogsértésből eredő áreltérítést. Ennek kapcsán a jogsértő vállalkozást terheli a továbbhárítás tényének és mértékének bizonyítása. Ha a továbbhárítás mértéke nem állapítható meg, a bíróság azt a per összes körülményeinek mérlegelésével, becsléssel határozza meg.

(3) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a jogsértésből eredő áreltérítést továbbhárították a közvetett vevőre, ha a közvetett vevő bizonyítja, hogy

a) a jogsértő vállalkozás versenyjogi jogsértést követett el,

b) a versenyjogi jogsértés áreltérítést eredményezett a jogsértő vállalkozás közvetlen vevőjénél, és

c) a közvetett vevő a versenyjogi jogsértés tárgyát képező árut, illetve a versenyjogi jogsértés tárgyát képező árut tartalmazó vagy az ilyen áruból származtatott árut vásárolt.

(4) A bíróság az áreltérítéssel és annak mértékével kapcsolatban figyelembe veheti a versenyjogi kártérítési per tárgyával összefüggő, a termelési-értékesítési lánc más szintjén álló károsult által indított más, az előtte folyó perrel nem egyesíthető versenyjogi kártérítési per általa ismert adatait, így különösen az ezen per során hozott jogerős ítéletet.

(5) A bíróság a figyelembe venni kívánt adatokról tájékoztatja a feleket, és - erre irányuló kérelem esetén - a feleket meghallgatja, vagy biztosítja az írásbeli nyilatkozattétel lehetőségét az adatokra vonatkozóan.

(6) Kartellel okozott versenyjogi jogsértés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a versenyjogi jogsértés a jogsértő vállalkozás által alkalmazott árat tízszázaléknyi mértékben befolyásolta.

(7) E fejezet alkalmazásában közvetlen vevő az, aki közvetlenül a jogsértő vállalkozástól szerezte meg ellenszolgáltatás fejében a versenyjogi jogsértéssel érintett árut, közvetett vevő pedig az, aki a jogsértő vállalkozás közvetlen vevőjétől vagy annak vevőjétől szerezte meg ellenszolgáltatás fejében a versenyjogi jogsértéssel érintett árut, ilyen árut tartalmazó árut vagy ilyen áruból származtatott árut.

Többek közös károkozása

88/H. § (1) Az egyetemleges felelősség szabályait a versenyjogi jogsértésből eredő károk tekintetében az e §-ban és a 88/I. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a jogsértő vállalkozás a jogsértés teljes időtartama alatt kis- vagy középvállalkozásnak minősül, kizárólag a saját közvetlen és közvetett vevőivel vagy beszállítóival szembeni kár megtérítésére köteles, feltéve, hogy

a) részesedése az érintett piacon a jogsértés teljes időtartama alatt nem érte el az öt százalékot, és

b) az egyetemleges felelősségre vonatkozó általános szabályok alkalmazása esetén gazdaságilag ellehetetlenülne és eszközei tekintetében teljes értékvesztés következne be.

(3) Nem alkalmazható a (2) bekezdés, ha az ugyanazon jogsértésért felelős másik, kis- vagy középvállalkozásnak nem minősülő jogsértő vállalkozástól a kártérítés nem vagy nem teljes mértékben hajtható be.

(4) Nem alkalmazható a (2) bekezdés, ha a kis- vagy középvállalkozás

a) vezető szerepet töltött be a versenyjogi jogsértésben, vagy más vállalkozást a versenyjogi jogsértésben való részvételre kényszerített, vagy

b) korábban a Gazdasági Versenyhivatal, valamely tagállami versenyhatóság vagy az Európai Bizottság (mindezek a továbbiakban együtt: uniós versenyhatóság) jogerős és végrehajtható határozatában vagy - ha a hatósági határozatot bíróság előtt megtámadták - a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapítottan versenyjogi jogsértést követett el.

(5) E fejezet alkalmazásában az uniós versenyhatóság, illetve az ennek határozata elleni jogorvoslati eljárásban eljáró bíróság jogerős határozatán az adott hatóság, illetve bíróság olyan határozatát kell érteni, amely az adott hatóságra, illetve bíróságra irányadó szabályok szerint rendes jogorvoslattal tovább már nem támadható.

88/I. § (1) Az a vállalkozás, amely a kartellről való tudomását és az abban játszott szerepét a versenyhatóságnak önként feltáró, és a versenyhatóság eljárásában együttműködő magatartásáért az Európai Unió vagy valamely tagállam joga alapján jogszabályban vagy egyéb módon előre rögzített szabályok szerint mentesült a bírság kiszabása alól (a továbbiakban: engedékenység alapján mentesülő vállalkozás), kizárólag a saját közvetlen és közvetett vevőinek vagy beszállítóinak okozott kár megtérítéséért felel egyetemlegesen, a többi károsulttal szemben pedig csak akkor, ha az ugyanazon jogsértésért felelős másik károkozótól a kártérítés nem vagy nem teljes mértékben hajtható be.

(2) Ha valamely egyetemlegesen kötelezett jogsértő vállalkozás a kötelezettségét meghaladó szolgáltatást teljesített a károsult részére, annak megtérítését az engedékenység alapján mentesülő vállalkozástól csak az engedékenység alapján mentesülő vállalkozás közvetlen vagy közvetett vevőinek, illetve beszállítóinak okozott kár mértékéig követelheti.

(3) Ha a versenyjogi jogsértés a jogsértő vállalkozások közvetlen vagy közvetett vevőin, illetve beszállítóin kívül másoknak is kárt okozott, az engedékenység alapján mentesülő vállalkozás többi jogsértő vállalkozás felé fennálló megtérítési kötelezettségének mértékét a Ptk. 6:524. § (3) bekezdése alapján kell meghatározni.

(4) Versenyjogi kártérítési igény esetén nem alkalmazható a Ptk. 6:524. § (2) bekezdése.

A bizonyítékok feltárása a versenyjogi kártérítési perben

88/J. § (1) Versenyjogi kártérítési perben a bíróság a fél indokolt kérelmére bárkit a rendelkezése alatt álló meghatározott irat és egyéb bizonyítási eszköz, illetve ezek meghatározott körének, kategóriájának vagy meghatározott adatnak vagy adatok meghatározott körének, kategóriájának a bemutatására, illetve közlésére kötelezhet (a továbbiakban: bizonyítékok feltárása), ha a bizonyítékfeltárást kérő fél

a) az irattal, egyéb bizonyítási eszközzel, illetve adattal nem rendelkezik, és

b) valószínűsíti, hogy a feltárni kért bizonyíték alkalmas lehet valamely, a per eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró tény vagy körülmény bizonyítására.

(2) A bíróság a felperes kérelmére akkor rendeli el a bizonyítékok feltárását, ha - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a felperes az igénye fennállását, illetve az ezzel kapcsolatos tényállításainak valóságát - az elvárhatóan rendelkezésre álló bizonyítékokra, ismert tényekre is figyelemmel - már valószínűsítette.

88/K. § (1) A bíróság a bizonyítékok feltárását csak a legszükségesebb körben, a bizonyítékok, illetve a bizonyítéktípusok lehető legpontosabban meghatározott körére, kategóriájára rendeli el, különös tekintettel arra, hogy a bizonyítékfeltárásra kötelezettnek okozott hátrány nem haladhatja meg az azzal elérhető előnyöket, figyelembe véve a másik fél és más érintett személyek jogos érdekeit.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a bíróság különösen azt mérlegeli, hogy

a) a felek kérelmeit, álláspontját milyen mértékben támasztják alá a bizonyítékok feltárására vonatkozó indítvány indokolásaként előterjesztett, rendelkezésre álló bizonyítékok, ismert tények,

b) - különösen, ha annak elrendelése valamely, a perben félként részt nem vevő személlyel szemben kerülne sor -a bizonyítékok indítványozott feltárása a bizonyítási eszközök, adatok milyen mennyiségére és körére terjed ki, és az milyen költségekkel járna, megelőzendő a per szempontjából feltételezhetően jelentőséggel nem bíró általános információkérést,

c) az indítvány szerint feltárni kért bizonyíték tartalmaz-e - különösen a perben félként részt nem vevő személy tekintetében - korlátozottan megismerhető adatot, és ezen adatok megfelelő védelme biztosítható-e.

88/L. § (1) A 88/J. § (1) bekezdése szerinti indítvány tárgyában a bíróság soron kívül határoz. A bíróság végzésével szemben a bizonyítékok feltárására kötelezett fellebbezéssel élhet. A fellebbezésnek a bizonyítékfeltárást elrendelő végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírálja el.

(2) A bíróság a bizonyítékok feltárására vonatkozó döntésének meghozatala előtt a feleket, illetve azt, akit a bizonyítékok feltárására kívánnak kötelezni - erre irányuló kérelme esetén - meghallgatja, vagy biztosítja az írásbeli nyilatkozattétel lehetőségét. A meghallgatási határnap vagy az írásbeli nyilatkozatra nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Erről a bíróság az érdekelteket előzetesen tájékoztatja.

(3) Tanúként kell kihallgatni azt a bizonyítékfeltárásra kötelezett személyt, aki a perben nem vesz részt, és a kihallgatás során kötelezni kell a feltárni rendelt bizonyíték bemutatására.

88/M. § (1) A per eldöntése szempontjából feltétlenül szükséges körben a bíróság - a minősített adat kivételével - a korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó bizonyíték feltárását a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult ezzel ellentétes nyilatkozata esetén is elrendelheti. Az így megismert adatokat a felek, a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői kizárólag azon versenyjogi kártérítési perben használhatják fel bizonyítékként, melyben a korlátozottan megismerhető adatot tartalmazó bizonyíték feltárását kérelmezték.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a felek, a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás során a korlátozottan megismerhető adat tekintetében - az adat jogosulatlan személyek előtti titokban tartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett - az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési jogukat, azzal, hogy ha a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult úgy nyilatkozott, hogy az adat megismeréséhez nem járul hozzá, az ilyen adatot tartalmazó iratot lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet.

88/N. § (1) Nem rendelhető el a bizonyítékok feltárása

a) olyan bizonyítékra, amelyből következtetés vonható le az 55/A. § (1) bekezdés a) vagy f) pontja szerinti adatra,

b) az engedékenységi nyilatkozatra vagy az egyezségi nyilatkozatra - kivéve, ha az egyezségi nyilatkozatot visszavonták -, illetve olyan bizonyítékra, amiből következtetés vonható le ezek tartalmára,

c) a 65/C. § szerinti, védekezés céljából készült iratra és minden olyan tényre, adatra, amelynek feltárásával az ügyvédi titoktartási kötelezettség sérülne, kivéve, ha ahhoz az irat jogosultja hozzájárul, valamint

d) a büntetőeljárás során a terheltnek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 420. § (4)-(6) bekezdésének alkalmazását megalapozó vallomására.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bizonyítékok közül csak az uniós versenyhatóságnak a versenyjogi jogsértéssel szembeni eljárását lezáró döntés meghozatalát követően rendelhető el az uniós versenyhatóság eljárásának ügyiratában szereplő valamely irat vagy egyéb bizonyíték feltárása, kivéve az olyan iratot vagy más bizonyítékot, amely már az uniós versenyhatóság eljárásától függetlenül létezett vagy jött létre.

(3) Nem rendelhető el a bizonyítékok feltárása a nyomozás befejezésig a büntetőeljárás során keletkezett iratokra, ideértve a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság által beszerzett, illetve a büntetőeljárásban részt vevő személyek által benyújtott, valamint csatolt iratot is.

(4) A bizonyítékfeltárás tekintetében az engedékenységi nyilatkozattal, egyezségi nyilatkozattal azonosan kell kezelni az Európai Unió vagy más tagállam joga alapján valamely uniós versenyhatóság előtt versenyjogi jogsértés miatt folyó eljárásban benyújtott, az engedékenységi nyilatkozattal, illetve az egyezségi nyilatkozattal azonos célú vagy funkciójában hasonló rendeltetést betöltő, az adott uniós versenyhatóság által ilyenként kezelt iratot.

(5) Abban a kérdésben, hogy egy irat az (1) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti bizonyítéknak minősül-e, kérelemre a bíróság dönt. A kérelemről való döntés előtt a bíróság meghallgathatja azt, akitől az irat származik, a bizonyíték értékelése során azonban csak az illetékes uniós versenyhatóságot keresheti meg észrevételeinek megtétele érdekében. A bíróság ebben az esetben sem engedélyezheti az ezen bizonyítékba történő betekintést.

(6) Ha a feltárni kért bizonyítéknak csak egy része minősül engedékenységi nyilatkozatnak, illetve egyezségi nyilatkozatnak, a feltárni kért bizonyítékról olyan kivonatot kell készíteni, amely nem tartalmazza az engedékenységi nyilatkozatnak, illetve egyezségi nyilatkozatnak minősülő részt. A végzésben a feltárni kért bizonyíték engedékenységi nyilatkozatnak, illetve egyezségi nyilatkozatnak minősülő részére annak ismertetése nélkül kell utalni. Az engedékenységi nyilatkozatnak, illetve egyezségi nyilatkozatnak minősülő részt nem tartalmazó bizonyíték feltárására irányuló kérelem elbírálására az ilyen bizonyítékok feltárására egyébként irányadó előírásokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) A (6) bekezdést kell megfelelően alkalmazni az (1) bekezdés d) pontja szerinti bizonyíték esetében is.

88/O. § (1) Uniós versenyhatóság bizonyíték-feltárásra akkor kötelezhető, ha az adott bizonyíték feltárása mástól nem várható.

(2) A bíróság haladéktalanul értesíti az érintett uniós versenyhatóságot arról, ha a perben a versenyhatósági eljárásának ügyiratában szereplő valamely bizonyíték tekintetében bizonyítékfeltárásra kötelezés iránti indítványt terjesztettek elő.

(3) Az érintett uniós versenyhatóság a bizonyíték általa vagy valamely versenyhatósági eljárása ügyiratában lévő bizonyíték tekintetében történő bizonyítékfeltárásra irányuló indítvány szükségességével és arányosságával kapcsolatban bármikor észrevételeket tehet.

(4) A bíróság az uniós versenyhatóság bizonyítékfeltárásra kötelezése iránti indítványról való döntés meghozatala során a 88/K. § (2) bekezdésében foglalt szempontok mellett azt is mérlegeli, hogy az indítvány

a) a feltárni kért bizonyítékot az annak beazonosítására alkalmas módon jelölte-e meg,

b) versenyjogi kártérítési keresettel összefüggésben került-e benyújtásra,

c) - a 88/N. § (2) bekezdése szerinti, az uniós versenyhatóság eljárásának ügyiratában szereplő, nem az uniós versenyhatóság eljárásától függetlenül létrejött bizonyíték tekintetében, vagy ha a (3) bekezdés szerinti észrevételeiben az uniós versenyhatóság ezt indítványozta - nem jár-e a versenyjogi jogsértéssel szembeni, hatósági eszközök útján való eredményes fellépés iránti közérdek aránytalan sérelmével.

(5) Az (1)-(4) bekezdést akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a versenyhatósági eljárás valamely bizonyítékként feltárni kért irata a versenyhatósági eljárásban hozott döntéssel szembeni jogorvoslatot elbíráló bíróságnál van.

88/P. § (1) A 88/N. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, kizárólag a versenyhatósági eljárás irataihoz való hozzáférés révén megszerzett bizonyíték a perben bizonyítékként nem használható fel.

(2) A 88/N. § (2) bekezdése szerinti, kizárólag a versenyhatósági eljárás irataihoz való hozzáférés révén megszerzett bizonyíték a perben csak az uniós versenyhatóság eljárását lezáró döntés meghozatalát követően használható fel.

(3) A kizárólag valamely uniós versenyhatóság eljárásának irataihoz való hozzáférés révén megszerzett bizonyítékot csak a bizonyítékot jogszerűen megszerző személy és annak jogutódja használhatja fel a perben bizonyítékként.

Szankciók a versenyjogi kártérítési perben

88/Q. § (1) A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet, képviselőt vagy más perbeli személyt, aki

a) a bizonyítékfeltárásra előírt határidőt indokolatlanul elmulasztja, vagy a bizonyíték feltárását megtagadja,

b) a per eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró olyan bizonyítékot semmisít meg, amelynek feltárása iránt bizonyítékfeltárásra irányuló indítványt terjesztettek elő, és amely indítványról tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna,

c) a bíróság által a korlátozottan megismerhető adat védelme érdekében előírt kötelezettségét megszegi,

d) megsérti a bizonyítékok felhasználása tekintetében a 88/M-88/P. §-ban meghatározott korlátozásokat.

(2) Az (1) bekezdés alapján kiszabható pénzbírság legmagasabb összege ötvenmillió forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbírság az eljárás során ismételten is kiszabható.

(4) A bíróság azt a felet, képviselőt vagy más perbeli személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott magatartásával felesleges költségeket okoz, a pénzbírságon túl a költségek megtérítésére is kötelezi.

(5) Ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti magatartást a fél vagy képviselője tanúsítja, a bíróság által feltárni rendelt bizonyítékkal bizonyítani kívánt tényállítást az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni.

Az uniós versenyhatóságok döntései a versenyjogi kártérítési perben

88/R. § (1) Ha az érintett ügyben a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság eljárt, a bíróság kötve van

a) a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság bíróság előtt nem támadott határozatának, vagy

b) - ha a határozatot megtámadták - a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Európai Bizottság határozatát elbíráló bíróság jogerős határozatának

jogsértést megállapító részéhez.

(2) Versenyjogi kártérítési perben a bíróság az ellenkező bizonyításáig

a) a más tagállami versenyhatóság bíróság előtt nem támadott döntésének, vagy

b) - ha a döntést megtámadták - a más tagállami versenyhatóság döntését elbíráló bíróság jogerős határozatának versenyjogi jogsértést megállapító részében foglaltakat tényként fogadja el.

A versenyhatóság közreműködése a versenyjogi kártérítési perben

88/S. § (1) Versenyjogi kártérítési perben a bíróság felhívhatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy tájékoztassa a kár bekövetkezésével, mértékével és az okozati összefüggés fennállásával kapcsolatos álláspontjáról. A bíróság felhívásában ismerteti a Gazdasági Versenyhivatallal azokat a kérdéseket, amelyekre véleményt kell nyilvánítania, és közli az ehhez szükségesnek tartott adatokat.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a bíróság (1) bekezdés szerinti felhívásában meghatározott - legalább negyvenöt napos - határidőn belül köteles álláspontjáról a bíróságot tájékoztatni, kivéve, ha a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül jelzi, hogy ilyen álláspontot nem kíván adni. Az álláspont megadásának mellőzését a Gazdasági Versenyhivatal nem köteles indokolni.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal (2) bekezdés szerinti álláspontját a felekkel közölni kell, akik arra a bíróság által meghatározott határidőn belül észrevételt tehetnek.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal (2) bekezdés szerinti álláspontja a bíróságot nem köti.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal (2) bekezdés szerinti álláspontjának kialakításával és előadásával összefüggésben megfelelően alkalmazni kell a 88/B. § (4)-(6) bekezdését.

A versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igény elévülésének különös szabályai

88/T. § (1) A versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igény elévülési ideje akkor kezdődik, amikor a versenyjogi jogsértést megvalósító magatartás megszűnt, és a károsult tudomást szerez vagy kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett volna

a) a jogsértő magatartásról és arról, hogy az versenyjogi jogsértésnek minősül,

b) a jogsértéssel okozott kárról, és

c) a jogsértő vállalkozás személyéről.

(2) Ha valamely uniós versenyhatóság a jogsértő magatartással összefüggésben eljárást indít, az eljárás megindításától a versenyhatóság vagy - ha a versenyhatóság határozatát bíróság előtt megtámadták - a bíróság jogerős döntésének meghozatalát követő egy évig az elévülés nyugszik.

(3) Ha a felek a versenyjogi jogsértésből eredő kártérítési igénnyel kapcsolatos jogvitájuk rendezése érdekében bármilyen alternatív vitarendezési eljárást vesznek igénybe, az alternatív vitarendezési eljárásban részt vevő vállalkozás tekintetében az eljárás befejezéséig az elévülés nyugszik.

XIV/B. FEJEZET

A III. FEJEZET RENDELKEZÉSEINEK MEGSÉRTÉSEN ALAPULÓ POLGÁRI JOGI IGÉNYEK BÍRÓSÁG ELŐTTI ÉRVÉNYESÍTÉSE

88/U. § (1) A Gazdasági Versenyhivatalnak a 45. §-ban megállapított, a 70. § (1) bekezdése alapján a közérdek érvényesítésére irányuló hatásköre nem zárja ki a III. Fejezetben foglalt rendelkezések megsértésére alapított polgári jogi igények közvetlen bíróság előtti érvényesítését.

(2) A bíróságnak a 8. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásában az üzleti gyakorlat részét képező tényállítás valóságának bizonyítása az üzleti gyakorlat alkalmazóját terheli.

(3) Ha valamely perben a III. Fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazásának szükségessége merül fel, megfelelően alkalmazni kell a 88/B. § (1)-(8) bekezdését."

29. § A Tpvt. 91/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91/H. § (1) A 88/A. §-t és - a Gazdasági Versenyhivatal megkeresése tekintetében - a 88/B. §-t - az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében foglalt tilalom megsértése miatti polgári jogi igények érvényesítése iránti perekben is.

(2) Azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét kell alkalmazni, a bíróság az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottságnak az észrevételei megtétele, illetve valamely tény- vagy jogkérdés iránti megkereséséről végzéssel határoz, amely ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

(3) Az Európai Bizottság észrevételeinek, véleményének megtételével és az eljárás felfüggesztésével összefüggésben megfelelően alkalmazni kell a 88/B. § (1), (2) és (4)-(7) bekezdését.

(4) A bíróság - azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét alkalmazta - az ítéletét haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek az 1/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az Európai Bizottság irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából. Az igazságügyért felelős miniszter az ítéletet tájékoztatásul megküldi a Gazdasági Versenyhivatalnak."

30. § (1) A Tpvt. a következő 95/E. §-sal egészül ki:

"95/E. § E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXI. törvénnyel megállapított 79. §-át azokban az eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az e rendelkezés hatálybalépéséig még nem került sor az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának vagy a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfelek részére való megküldésére."

(2) A Tpvt. 95/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95/E. § (1) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését követően létrejött összefonódásokra vonatkozóan kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv3.-mal hatályon kívül helyezett rendelkezéseit az e rendelkezések hatályon kívül helyezését megelőzően létrejött összefonódásokra vonatkozó eljárásokban továbbra is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 78. § (10) bekezdését, 78/A. § (1) bekezdését és 79. §-át azokban az eljárásokban kell alkalmazni, amelyekben az e rendelkezések hatálybalépéséig még nem került sor az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának vagy a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfelek részére való megküldésére.

(4) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 88/C. § (1) és (2) bekezdését, 88/D-88/I. §-át és 88/T. §-át a Módtv3. hatálybalépését követően tanúsított versenyjogi jogsértéssel okozott károkozó magatartás esetén kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 88/A. §-át, 88/B. §-át, 88/C. § (3) és (4) bekezdését, 88/J-88/S. §-át és 91/H. §-át a 2014. december 26-át követően a bírósághoz benyújtott versenyjogi kártérítési keresetek alapján indult perekben kell alkalmazni."

31. § A Tpvt.-nek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXVIII. törvénnyel beiktatott 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"98. § (1) A 6/A. §, a 8. §, a 10. §, a 10/A. § (1) bekezdése, a 10/B. §, a 10/C. §, a 64/B. § (2) bekezdése, a 72/A. § (1) bekezdés a) pontja, a 76. § (1) bekezdés i) pontja, a 86. § (1) bekezdése, a 87/A. §, a 88. § (12) bekezdése, valamint a 88/U. § (2) bekezdése a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 78. § (10) bekezdése, a 88/C-88/T. § és a 95/E. § (3)-(5) bekezdése a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló, 2014. november 26-i 2014/104/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény

a) 1. § (2) bekezdése, 33. § (1) bekezdése, 36. § (1) bekezdés e) pontja, 91/A. § (1) bekezdése, 91/B-91/D. §-a, 91/E. § (1)-(4) bekezdése és 91/F-91/H. §-a a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendeletnek,

b) 36. § (1) bekezdés e) pontja, 91/A. § (2) bekezdése, 91/E. § (4a)-(11) bekezdése és 91/G. § (1) bekezdése a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletnek,

c) XVII. Fejezete - a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában - a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, továbbá

d) 91/I. § (2) bekezdése - a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában - a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozatnak és az azt módosító, 2008. március 17-i 2008/282/EK bizottsági határozatnak

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg."

32. § (1) A Tpvt. 79. §-ában a "tíz" szövegrész helyébe a "legalább tíz, de legfeljebb harminc" szöveg lép.

(2) A Tpvt.

1. 24/A. §-ában az "összefonódáshoz nem kell a Gazdasági Versenyhivatal 24. § szerinti engedélyét kérni" szövegrész helyébe az "összefonódást nem kell a Gazdasági Versenyhivatalnak a 24. § szerint bejelenteni" szöveg,

2. 27. § (1) bekezdésében a "24. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "24. §" szöveg,

3. 27. § (2) bekezdésében a "Külföldön honos vállalkozások" szövegrész helyébe az "A vállalkozások" szöveg,

4. 29/A. § (1b) bekezdés nyitó szövegrészében az "összefonódás engedélyezésére" szövegrész helyébe az "összefonódás vizsgálatára" szöveg,

5. 29/A. § (2) bekezdésében az "az irányítási jog (1) bekezdés szerinti gyakorlását" szövegrész helyébe az "az irányítási jog gyakorlását" szöveg, valamint a "kérelmező" szövegrész helyébe a "28. § (1) bekezdése szerinti vállalkozás" szöveg,

6. 29/A. § (4) bekezdésében a "nem engedélyezi" szövegrész helyébe a "megtiltja" szöveg,

7. 32. § (2) bekezdés a) pontjában a "határozatban az engedély megadása" szövegrész helyébe a "határozat" szöveg,

8. 39. § -ában a "bejelentéssel, panasszal" szövegrész helyébe a "bejelentéssel (az összefonódás-bejelentést is ideértve), illetve panasszal" szöveg,

9. 43/G. § (1) bekezdésében az "a 29. §-ban foglalt tilalom ellenére végrehajtott" szövegrész helyébe az "a 31. § szerinti" szöveg,

10. 43/H. § (6) bekezdésében az "az összefonódás engedélyezése iránti kérelem benyújtására" szövegrész helyébe az "a 28. § (1) bekezdése szerint az összefonódás bejelentésére" szöveg,

11. 43/H. § (7) bekezdés a) pontjában az "a 70. § (1) bekezdése alapján" szövegrész helyébe az "a 70. § (1), (1a) vagy (1c) bekezdése alapján" szöveg,

12. 43/H. § (7) bekezdés b) pontjában az "a 70. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a 70. § (1), (1a) vagy (1c) bekezdésében" szöveg,

13. 44. § (1) bekezdésében a "38. §-a" szövegrész helyébe a "38. §-a, 38/A. § (8) bekezdése" szöveg,

14. 55/C. § (2) bekezdésében az "55-55/B. §" szövegrész helyébe az "e törvény" szöveg, az "annak ismertetése nélkül" szövegrész helyébe az "annak pontos ismertetése, a megismerés korlátozására okot adó védett érdek sérelme nélkül" szöveg,

15. 60/A. § (2) bekezdésében az "a bejelentővel" szövegrész helyébe az "a 43/G. § szerinti bejelentést tevő bejelentővel" szöveg,

16. 63. § (4) bekezdés b) pontjában az "a kérelemre indult" szövegrész helyébe az "az összefonódás vizsgálatára irányuló" szöveg,

17. 64/A. § (3) bekezdésében a "bejelentéssel kapcsolatos" szövegrész helyébe a "bejelentéssel (az összefonódásbejelentést is ideértve) kapcsolatos" szöveg,

18. 65/A. § (1) bekezdésében a "cikke alapján hivatalból indult eljárásban a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel" szövegrész helyébe a "cikke vagy a 70. § (1a)-(1d) bekezdése alapján indult versenyfelügyeleti eljárásban a 29. § szerinti tilalom megsértésének, illetve az összefonódás-bejelentésben lényeges tény elhallgatásának vagy nem a valóságnak megfelelő közlésének valószínűsíthetősége esetén a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel, illetve a vizsgált összefonódással" szöveg,

19. 67. § (5) bekezdésében a "70. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "70. §" szöveg,

20. 72. § (2) bekezdésében az "a 24. § szerinti kérelemről vagy az összefonódás engedélyezésére irányuló" szövegrész helyébe az "az összefonódásról, vagy az" szöveg,

21. 72/A. § (1) bekezdés c) pontjában az "a hozzájárulásban elrendelt" szövegrész helyébe az "az elrendelt" szöveg,

22. 77. § (6) bekezdés a) pontjában az "alkalmazásáról" szövegrész helyébe az "alkalmazásáról, valamint bírságot szabhat ki" szöveg,

23. 77. § (6) bekezdés b) pontjában az "a 32. §-ban meghatározottak szerint dönt a határozat visszavonásáról vagy módosításáról" szövegrész helyébe a "dönt a 31. § szerinti intézkedés alkalmazásáról vagy a 32. §-ban meghatározottak szerint a határozat módosításáról, illetve - ennek hiányában - a végrehajtás megindításáról" szöveg,

24. 77. § (6) bekezdés c) pontjában a "visszavonásáról vagy módosításáról" szövegrész helyébe a "módosításáról vagy visszavonásáról, illetve bírság kiszabásáról" szöveg,

25. 78. § (1) bekezdés a) pontjában a "valósít meg" szövegrész helyébe a "valósít meg, ide nem értve a VI. Fejezetben szabályozott magatartásokat" szöveg,

26. 78. § (1c) bekezdésében az "a versenyfelügyeleti eljárás megindításáig" szövegrész helyébe az "az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásnak a 70. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti megindításáig, ennek hiányában az összefonódásra vonatkozó összefonódás-bejelentés megtételéig" szöveg,

27. 78/A. § (1) bekezdésében a " , közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére, a piac felosztására - beleértve a versenytárgyalási összejátszást is -, vagy a termelési, eladási kvóták meghatározására irányuló versenytársak közötti megállapodást vagy összehangolt magatartást" szövegrész helyébe a "kartellt vagy a közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodást vagy összehangolt magatartást" szöveg,

28. 78/D. § (2) bekezdésében a "kérelem, a kérelmező" szövegrész helyébe a "kérelemben, illetve a kérelmező" szöveg,

29. 79/A. § (1) bekezdésében az "olyan versenytársak közötti megállapodással vagy összehangolt magatartással elkövetett jogsértés megállapításához, amely közvetlenül vagy közvetve vételi vagy eladási árak rögzítésére, a piac felosztására - beleértve a versenytárgyalási összejátszást is -, vagy termelési, eladási kvóták meghatározására irányult" szövegrész helyébe a "kartelljogsértés megállapításához" szöveg,

30. 91/E. § (4a) bekezdésében a "kérelemként" szövegrész helyébe az "összefonódás-bejelentésként" szöveg, valamint

31. 91/E. § (7) bekezdésében a "Gazdasági Versenyhivatalhoz benyújtott összefonódás engedélyezése iránti kérelemhez" szövegrész helyébe a "Gazdasági Versenyhivatal által versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált összefonódáshoz" szöveg

lép.

(3) A Tpvt. 13. § (3) bekezdésében az "(a továbbiakban: kartell)" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: kartell), valamint bármely közvetlenül vagy közvetve a vételi vagy az eladási árak rögzítésére irányuló más megállapodásra vagy összehangolt magatartásra" szöveg lép.

33. § Hatályát veszti a Tpvt.

a) 32. § (1), (2) és (4) bekezdésében az "engedélyező" szövegrész,

b) 32. § (2) bekezdés b) pontja,

c) 32. § (3) bekezdés b) pontja,

d) 67. § (2) bekezdése,

e) 68. §-át, 69. §-át és 70. §-át megelőző alcím címek,

f) 68. §-a és 69. §-a,

g) 71. § (3) bekezdés a) pontja,

h) 72. § (3) bekezdése,

i) 74. § (2) bekezdésében az "az 55/A. § (1) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti" szövegrész,

j) 78/D. § (2) bekezdésében az "a bírság mellőzése, illetve csökkentése iránti kérelembe és" szövegrészek, valamint a "kérelemről és" szövegrész, valamint

k) 98. §-a.

2. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása

34. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény

a) 15. § (3) bekezdésében a "törvény 88/B. §-ának (1)-(6) bekezdését" szövegrész helyébe a "törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 88/B. § (1)-(8) bekezdését" szöveg

b) 19. § c) pontjában az "a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.)" szövegrész helyébe az "a Tpvt." szöveg, valamint

c) 25. § (2) bekezdésében a "43/H. §-ának (8) bekezdése" szövegrész helyébe a "43/H. § (7) bekezdése" szöveg

lép.

3. Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatálya.

(2) Az 1-29. §, a 30. § (2) bekezdése, a 31. §, a 32. § (2) bekezdése, a 33. §, és a 34. § az e törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba.

(3) A 32. § (3) bekezdése az e törvény kihirdetését követő száznyolcvanadik napon lép hatályba.

36. § A 26. § (3) bekezdése, a 28. §, a 29. §, a 30. § (2) bekezdése és a 31. § a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló, 2014. november 26-i 2014/104/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke