480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet

a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában,

a 4., 5., 9. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXVII. törvény 35. §-ában,

a 10. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában,

a 11. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés f) pontjában,

a 13. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés g) pontjában,

a 14. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés h) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az 1-3., 7-8., 12. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Biztkr.) 12. § (7) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A biztosító - ide nem értve a 2. § (3) bekezdése szerinti biztosítóegyesületet - minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan - a Felügyelet részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások negyedéves zárása során - a számviteli politikában rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:]

"h) a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése, ideértve többek között a negyedév végén le nem zárt fedezeti célú, származékos ügyletek jövőben várható eredményéből a hatékony rész elhatárolását;"

(2) A Biztkr. 12. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A negyedév végéig le nem zárt, nem fedezeti célú származékos ügyletek után nem számolható el a jövőben várható eredmény összege időbeli elhatárolásként."

2. § (1) A Biztkr. 13. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, a határidős, az opciós és a swap ügyletek határidős ügyletrészének elszámolásakor a következők szerint kell eljárni:)

"c) a nem kamatfedezeti céllal kötött, eszköz, illetve kötelezettség keletkezésével nem járó (eredménnyel záruló) alapügyletet fedező cash-flow fedezeti ügyletek kivételével a származékos ügyletek zárásakor az ügylet realizált nyereségét a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségeként vagy a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között, a fizetett összeget (veszteséget) a befektetések értékesítésének árfolyamveszteségeként vagy a befektetések működési és fenntartási ráfordítása, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni életbiztosítási ágnál, annak biztosítástechnikai eredményén belül, nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül, függetlenül attól, hogy az ügylet kereskedési célú vagy fedezeti célú;"

(2) A Biztkr. 13. § (8) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, a határidős, az opciós és a swap ügyletek határidős ügyletrészének elszámolásakor a következők szerint kell eljárni:)

"e) a kereskedési célú származékos ügyletek várható veszteségét a befektetések nem realizált veszteségeként, illetve a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni az életbiztosítási ágnál a biztosítástechnikai eredményen belül, illetve a nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül;"

(3) A Biztkr. 13. § (8) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ha a biztosító nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést, a határidős, az opciós és a swap ügyletek határidős ügyletrészének elszámolásakor a következők szerint kell eljárni:)

"g) a fedezeti ügyletek mérleg fordulónapján várható veszteségének hatékony részét életbiztosítási ágnál a biztosítástechnikai eredményen belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni kamatfedezeti ügylet esetén, valamint a befektetések nem realizált veszteségeként kell elszámolni nem kamatfedezeti célra kötött egyéb fedezeti ügyletek esetén, illetve nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a befektetések működési és fenntartási ráfordításai, fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni függetlenül attól, hogy kamatfedezeti vagy egyéb fedezeti célú az ügylet;

h) a valós érték fedezeti ügyletek mérleg fordulónapján várható nyereségének hatékony részét életbiztosítási ágnál a biztosítástechnikai eredményen belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell elszámolni kamatfedezeti ügylet esetén, valamint a befektetések nem realizált nyereségeként kell elszámolni nem kamatfedezeti célra kötött egyéb fedezeti ügyletek esetén, illetve nem életbiztosítási ágnál és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésként eszközölt ügyleteknél a nem biztosítástechnikai elszámolásokon belül a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell elszámolni kamatfedezeti ügylet esetén, valamint kapott osztalék és részesedésként kell elszámolni a nem kamatfedezeti célra kötött egyéb fedezeti ügyletek esetén."

3. § A Biztkr. 14. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kiegészítő mellékletben a Tv. 88-94. és más §-aiban, valamint e rendeletben foglaltakon túlmenően - a Tv. 88. § (6), 90. § (2), 92. §, 93. § (2), (5)-(6) bekezdése kivételével - be kell mutatni:]

"s) a szavatoló tőke szükséglet és a minimális tőke szükséglet, valamint a szavatoló tőke szükséglet fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke és a minimális tőke szükséglet fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke összegét;"

4. § A Biztkr. a következő 18/E. §-sal egészül ki:

"18/E. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 12. § (7) bekezdés h) pontját, (7a) bekezdését; 2. §-ával megállapított 13. § (8) bekezdés c), e), g)-h) pontját; 3. §-ával megállapított 14. § s) pontját; 5. §-ával megállapított 1. számú mellékletét; 6. § 1. pontjával megállapított 2. § (6) bekezdés h) pontját; 6. § 2. pontjával megállapított 4. § (11) bekezdését; 6. § 3. pontjával megállapított 9. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (14) bekezdés d) pont da) alpontját; 6. § 4. pontjával megállapított 13. § (8) bekezdés b) pontját; 6. § 5. pontjával megállapított 14/A. § g) pontját először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 12. § (7) bekezdés h) pontját, (7a) bekezdését; 2. §-ával megállapított 13. § (8) bekezdés c), e), g)-h) pontját; 3. §-ával megállapított 14. § s) pontját; 5. §-ával megállapított 1. számú mellékletét; 6. § 1. pontjával megállapított 2. § (6) bekezdés h) pontját; 6. § 3. pontjával megállapított 9. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontját, 9. § (14) bekezdés d) pont da) alpontját; 6. § 4. pontjával megállapított 13. § (8) bekezdés b) pontját; 6. § 5. pontjával megállapított 14/A. § g) pontját a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 7. §-ával hatályon kívül helyezett 9. § (8)-(10) bekezdését, 9. § (13) bekezdés d) pont da)-db) alponját, 13. § (8) bekezdés f) és i) pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni."

5. § A Biztkr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

6. § A Biztkr.

1. 2. § (6) bekezdés h) pontjában a "határidős, opciós és swap" szövegrészek helyébe a "származékos" szöveg,

2. 4. § (11) bekezdésében a "díjbevételek" szövegrész helyébe a "díjbevételek (ideértve a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékának csökkenése miatt az eredménykimutatásban tartalékváltozásként elszámolt összeget is)" szöveg,

3. 9. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában, 9. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontjában, 9. § (14) bekezdés d) pont da) alpontjában az "elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrészének" szövegrész helyébe a "származékos ügyletek" szöveg,

4. 13. § (8) bekezdés b) pontjában a "leszállítási" szövegrész helyébe a "származékos ügyletnek nem minősülő határidős és opciós" szöveg,

5. 14/A. § g) pontjában a "határidős, opciós és swap" szövegrész helyébe a "származékos" szöveg

lép.

7. § Hatályát veszti a Biztkr.

1. 9. § (8) és (10) bekezdésében a ", valamint a kereskedési célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrésze" szövegrész,

2. 9. § (9) bekezdésében az "- a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben -" és az "- a várható kötelezettségekre képzett céltartalékkal szemben -" szövegrész,

3. 9. § (13) bekezdés d) pont da) alpontjában az "a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben" szövegrész,

4. 9. § (13) bekezdés d) pont db) alpontjában az "a várható kötelezettségekre képzett céltartalékkal szemben" szövegrész,

5. 13. § (8) bekezdés f) és i) pontja.

2. A betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

8. § A betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Betakr.) a következő 34. §-sal egészül ki:

"34. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § 1. pontjával megállapított 8. számú mellékletét, 9. § 2. pontjával megállapított 9. számú mellékletét; 10. § 1. pontjával megállapított 29/I. § (3), (6) bekezdését, 29/J. § (3) bekezdés a)-b) pontját, 10. § 2. pontjával megállapított 29/J. § (2)-(3) bekezdését, 29/L. § (2) bekezdés d) pontját, 10. § 3. pontjával megállapított 29/K. § a) pontját először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § 1. pontjával megállapított 8. számú mellékletét, 9. § 2. pontjával megállapított 9. számú mellékletét; 10. § 1. pontjával megállapított 29/I. § (3), (6) bekezdését, 29/J. § (3) bekezdés a)-b) pontját, 10. § 2. pontjával megállapított 29/J. § (2)-(3) bekezdését, 29/L. § (2) bekezdés d) pontját, 10. § 3. pontjával megállapított 29/K. § a) pontját a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 11. §-ával hatályon kívül helyezett 29/I. § (1) és (2) bekezdését a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni."

9. § A Betakr.

1. 8. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

2. 9. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

10. § A Betakr.

1. 29/I. § (3) és (6) bekezdésében, 29/J. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a "kártalanítás" szövegrész helyébe a "kárrendezés" szöveg,

2. 29/J. § (2) és (3) bekezdésében, 29/L. § (2) bekezdés d) pontjában a "kártalanításból" szövegrész helyébe a "kárrendezésből" szöveg,

3. 29/K. § a) pontjában a "kártalanításként" szövegrészek helyébe a "kárrendezésként" szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a Betakr.

1. 29/I. § (1) bekezdésében az "a jegyzett tőkét," szövegrész,

2. 29/I. (2) bekezdése.

3. A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

12. § (1) A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Alapkr.) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 1a. és 1b. pontokkal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"1. nettó eszközérték: a Kbftv. szerint meghatározott fogalom;

1a. másodlagos értékpapír, tőzsde: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fogalom;

1b. értékpapír kölcsön: a Tpt. XVIII. fejezete szerinti ügylet;"

(2) Az Alapkr. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"6. BUBOR: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom;"

13. § Az Alapkr. 9/A. §-át követő "Származtatott ügyletek (határidős, opciós és swap ügyletek) elszámolása" alcím címe helyébe a "Származékos ügyletek (határidős, opciós és swap ügyletek) elszámolása" cím lép.

14. § (1) Az Alapkr. 9/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a határidős, opciós és swap ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre (többek között az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét, kivéve az opciós díjat) került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni."

(2) Az Alapkr. 9/B. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A mérleg fordulónapjáig le nem zárt,)

"a) forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a befektetési alap számviteli politikájában rögzített módon

aa) a swap ügylet azonnali ügyletrészének tárgyát és a határidős ügyletrészt egymástól függetlenül külön értékeli és az ügyletzáráskor az azonnali ügyletrész tárgyát képező eszköz és a határidős ügyletrész értékelési különbözetét külön-külön kell megszüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben, vagy

ab) a swap ügylet azonnali ügyletrészét és a határidős ügyletrészét összetett módon, együttesen értékeli és az ügylet értékelési különbözetét a mérleg fordulónapjával - jellegétől függően - a származékos ügyletek értékelési különbözetében számolja el az értékelési különbözet tartalékával szemben;

b) a különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a befektetési alap számviteli politikájában rögzített módon

ba) a swap ügylet azonnali ügyletrészének tárgyát és a határidős ügyletrészt egymástól függetlenül külön értékeli és az ügyletzáráskor az azonnali ügyletrész tárgyát képező eszköz és a határidős ügyletrész értékelési különbözetét külön-külön kell megszüntetni az értékelési különbözet tartalékával szemben, vagy

bb) a swap ügylet azonnali ügyletrészét és a határidős ügyletrészét összetett módon, együttesen értékeli és az ügylet értékelési különbözetét - jellegétől függően - a származékos ügyletek értékelési különbözetében számolja el az értékelési különbözet tartalékával szemben;"

(3) Az Alapkr. 9/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyleteket a 7. § előírásai szerint kell értékelni a lejárati idő alatt és azok piaci értékét a származékos ügyletek értékelési különbözetében kell elszámolni az értékelési különbözet tartalékával szemben."

(4) Az Alapkr. 9/B. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A központi értéktártól, a központi szerződő féltől visszakapott alapletét összegét annak pénzügyi rendezésekor az egyéb követeléseket csökkentő tételként kell elszámolni."

(5) Az Alapkr. 9/B. § (12) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az opciós díjat a Tv. szerint kell elszámolni:)

"a) a nem leszállítási opciós ügyletek, valamint az eladási opciós ügyletek esetén az opció vevője által fizetett opciós díjat a pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni, és ha az a mérleg fordulónapja után jár le és jelentős összegű, akkor az ügylet zárásáig időbelileg elhatárolható;"

15. § Az Alapkr. 9/B. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

"(13a) Az opció kiírójának a kapott és az opció vevőjének a fizetett, az eredménnyel szemben elszámolt opciós díjat a pénzügyi műveletek ráfordításaként, illetve a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolnia."

16. § Az Alapkr. 10/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/A. § A befektetési alap éves beszámolóját az üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell közzétenni a Kbftv. 141. §-ában meghatározott módon."

17. § Az Alapkr. a következő 14. §-sal egészül ki:

"14. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított 2. § 1., 1a., 1b. pontját; 12. § (2) bekezdésével megállapított 2. § 6. pontját; 14. § (1) bekezdésével megállapított 9/B. § (3) bekezdését; 14. § (2) bekezdésével megállapított 9/B. § (4) bekezdés a) és b) pontját; 14. § (3) bekezdésével megállapított 9/B. § (6) bekezdését; 14. § (4) bekezdésével megállapított 9/B. § (11) bekezdését; 14. § (5) bekezdésével megállapított 9/B. § (12) bekezdés a) pontját; 15. §-ával megállapított 9/B. § (13a) bekezdését; 16. §-ával megállapított 10/A. §-át; 18. §-ával megállapított 1. számú mellékletét; 19. § 1. pontjával megállapított 2. § 2. pont a) és b) alpontját, 4., 5. és 8. pontját, 5. § (9) bekezdését, 7. § (1), (4), (5) és (14) bekezdését, 9. § (7) bekezdés e) pontját, 9. § (8) bekezdés d) pontját, 9/B. § (5) bekezdését, 10. § f) pontját; 19. § 2. pontjával megállapított 5. § (4) bekezdés d) pontját; 19. § 3. pontjával megállapított 5. § (9) bekezdését; 19. § 4. pontjával megállapított 6. § (4) bekezdés d) pontját; 19. § 5. pontjával megállapított 7. § (9) bekezdését; 19. § 6. pontjával megállapított 9/B. § (13) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdésével megállapított 2. § 1., 1a., 1b. pontját; 12. § (2) bekezdésével megállapított 2. § 6. pontját; 14. § (1) bekezdésével megállapított 9/B. § (3) bekezdését; 14. § (2) bekezdésével megállapított 9/B. § (4) bekezdés a) és b) pontját; 14. § (3) bekezdésével megállapított 9/B. § (6) bekezdését; 14. § (4) bekezdésével megállapított 9/B. § (11) bekezdését; 14. § (5) bekezdésével megállapított 9/B. § (12) bekezdés a) pontját; 15. §-ával megállapított 9/B. § (13a) bekezdését; 16. §-ával megállapított 10/A. §-át; 18. §-ával megállapított 1. számú mellékletét; 19. § 1. pontjával megállapított 2. § 2. pont a) és b) alpontját, 4., 5. és 8. pontját, 5. § (9) bekezdését, 7. § (1), (4), (5) és (14) bekezdését, 9. § (7) bekezdés e) pontját, 9. § (8) bekezdés d) pontját, 9/B. § (5) bekezdését, 10. § f) pontját; 19. § 2. pontjával megállapított 5. § (4) bekezdés d) pontját; 19. § 3. pontjával megállapított 5. § (9) bekezdését; 19. § 4. pontjával megállapított 6. § (4) bekezdés d) pontját; 19. § 5. pontjával megállapított 7. § (9) bekezdését; 19. § 6. pontjával megállapított 9/B. § (13) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. §-ával hatályon kívül helyezett 7. § (1), (9) bekezdését, 9/B. § (1), (2), (10) és (16) bekezdését a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni."

18. § Az Alapkr. 1. számú melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

19. § Az Alapkr.

1. 2. § 2. pont a) és b) alpontjában, 4., 5. és 8. pontjában, 5. § (9) bekezdésében, 7. § (1), (4), (5) és (14) bekezdésében, 9. § (7) bekezdés e) pontjában, 9. § (8) bekezdés d) pontjában, 9/B. § (5) bekezdésében, 10. § f) pontjában a "származtatott" szövegrész helyébe a "származékos" szöveg,

2. 5. § (4) bekezdés d) pontjában a "származtatott" szövegrészek helyébe a "határidős, opciós és swap" szöveg,

3. 5. § (9) bekezdésben a "határidős, opciós és swap" szövegrész helyébe a "származékos" szöveg,

4. 6. § (4) bekezdés d) pontjában az "a lezárt opciós, swap és határidős ügyletek" szövegrész helyébe az "a lezárt határidős, opciós és swap ügyletek" szöveg, a "származtatott" szövegrész helyébe a "határidős, opciós és swap" szöveg,

5. 7. § (9) bekezdésében a "származtatott" szövegrészek helyébe a "származékos" szöveg,

6. 9/B. § (13) bekezdésében a "befektetési szolgáltatás" szövegrész helyébe a "pénzügyi műveletek" szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti az Alapkr.

1. 7. § (1) bekezdésében a "(határidős, opciós és swap ügyleteket)" szövegrész,

2. 7. § (9) bekezdésében a "(lejártakor, az opció lehívásakor, az ügylet likvidálásakor)" szövegrész,

3. 9/B. § (1), (2), (10) és (16) bekezdése.

4. A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

21. § A magánnyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnykr.) 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Határidős ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján és az értékelés napján a le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős és az opciós ügyletek várható eredményének összegében elszámolt értékelési különbözetet."

22. § Az Mnykr. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a határidős és opciós ügylethez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet zárása) előtt pénzmozgással járó (többek között az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét, kivéve a kapott opciós díjat) kifizetésre került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni."

23. § Az Mnykr. 43. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A központi értéktártól, a központi szerződő féltől visszakapott alapletét összegét annak pénzügyi rendezésekor az egyéb követeléseket csökkentő tételként kell elszámolni."

24. § Az Mnykr. 43. § (9)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(9) A lezárt kamatfedezeti ügyletek eredményét és a le nem zárt kamatfedezeti ügyletek várható eredményét - jellegének megfelelően - a kamatbevételeket vagy a kamatráfordításokat csökkentő tételként kell elszámolni.

(10) A tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli, a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig, valamint az értékelés napjáig le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős ügyletek várható eredményét - fedezeti ügylet esetében annak hatékony részét -, mint értékelési különbözetet bevételként vagy bevételt csökkentő tételként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözet összegében képzett céltartalékot. Ha a fedezeti ügylethez kapcsolódó alapügylet nem a befektetési portfolió része és eredménye az időbeli elhatárolásokban szerepel, akkor a fedezeti ügylet várható eredményét is az időbeli elhatárolások között kell elszámolni, nem pedig az értékelési különbözetben.

(11) A származékos ügyletek közül a határidős ügyletek piaci értékelésekor az ügylet várható eredményét kell piaci értéknek tekinteni és értékelési különbözetként elszámolni - jellegétől függően - bevételként vagy bevételt csökkentő tételként. Ezzel egyidejűleg és azonos összegben a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. A határidős ügylethez kapcsolódó értékelési különbözetet és az ahhoz kapcsolódó céltartalékot az ügylet zárásakor kell megszüntetni."

25. § Az Mnykr. a következő 61. §-sal egészül ki:

"61. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított 19. § (5) bekezdését; 22. §-ával megállapított 43. § (3) bekezdését; 23. §-ával megállapított 43. § (6) bekezdését; 24. §-ával megállapított 43. § (9)-(11) bekezdését; 26. § 1. pontjával megállapított 19. § (5) bekezdését, 42/A. § (5) bekezdését; 26. § 2. pontjával megállapított 34. § (5) bekezdés e) pontját, 34. § (6) bekezdés e) pontját; 26. § 3. pontjával megállapított 42/A. § (5) bekezdését; 26. § 4. pontjával megállapított 43. § (14) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 21. §-ával megállapított 19. § (5) bekezdését; 22. §-ával megállapított 43. § (3) bekezdését; 23. §-ával megállapított 43. § (6) bekezdését; 24. §-ával megállapított 43. § (9)-(11) bekezdését; 26. § 1. pontjával megállapított 19. § (5) bekezdését, 42/A. § (5) bekezdését; 26. § 2. pontjával megállapított 34. § (5) bekezdés e) pontját, 34. § (6) bekezdés e) pontját; 26. § 3. pontjával megállapított 42/A. § (5) bekezdését; 26. § 4. pontjával megállapított 43. § (14) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 27. §-ával hatályon kívül helyezett 43. § (1), (2), (7), (8), (15) és (16) bekezdését a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni."

26. § Az Mnykr.

1. 19. § (5) bekezdésében, 42/A. § (5) bekezdésében a "le nem zárt" szövegrész helyébe a "le nem zárt határidős ügyletek közül a" szöveg,

2. 34. § (5) bekezdés e) pontjában és a 34. § (6) bekezdés e) pontjában az "elszámolási" szövegrész helyébe a "származékos ügyletek közül a" szöveg,

3. 42/A. § (5) bekezdésében a "határidős" szövegrész helyébe a "származékos ügyletek közül a határidős" szöveg,

4. 43. § (14) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az elszámolási típusú" szövegrész helyébe az "A nem leszállítási" szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti az Mnykr.

1. 43. § (1), (2), (7) és (8) bekezdése,

2. 43. § (15) bekezdésében a "leszállítási" szövegrész,

3. 43. § (16) bekezdésében az "elszámolási" és a "leszállítási" szövegrész.

5. Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

28. § Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Önykr.) 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Tagdíjkövetelések között kell kimutatni a pénztártagnak a tagsági viszony kezdetétől a nyugdíjszolgáltatás megállapításáig terjedő időszak (felhalmozási idő) alatt a pénztárral szemben fennálló, a pénztár alapszabályában meghatározott mértékben teljesítendő, a pénztártag írásos nyilatkozatában vállalt tagdíjfizetési kötelezettségét, valamint a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása alapján a pénztártag alkalmazottjának részben vagy egészben átvállalt, és a pénztárral kötött szerződés szerint teljesítendő tagdíjfizetési kötelezettségét (munkáltatói hozzájárulást) mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték. Itt kell kimutatni a felhalmozási időszakot követően a tag által - az Öpt. 47. § (5) bekezdés e) pontja alapján - vállalt tagdíjfizetési kötelezettséget (munkáltatói hozzájárulást) is mindaddig, amíg azt pénzügyileg nem rendezték. Amennyiben a pénztártag nem fix összegű, hanem jövedelemarányos tagdíjfizetési kötelezettséget vállal és a pénztár a tagdíj alapját képező bérről, jövedelemről nem rendelkezik információval, akkor a tagdíjkövetelést a tárgyhónapot megelőző hónapban érvényes minimálbér alapján kell meghatározni. A pénztár az előírt, de ki nem egyenlített tagdíjkövetelést az egyéb ráfordításokkal szemben leírhatja, ha a tagdíjkövetelés nyilvántartott összegéről a pénztártagot tájékoztatja, a követelés kiegyenlítésére felhívja a pénztártag figyelmét, azonban a pénztártag a pénztár által előírt határidőig kötelezettségének nem tesz eleget. A pénztárnak a leírás gyakoriságát szabályzatban kell meghatározni."

29. § Az Önykr. 24. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(16) Az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárnak az egyéni és a szolgáltatási számlákról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen megállapíthatók és nyomon követhetők az egyéni számlákon történt jóváírások és terhelések forintban és elszámoló egységben is, a szolgáltatási számlákon történt jóváírások és terhelések forintban."

30. § Az Önykr. 34. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár működési és kiegészítő vállalkozási tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:)

"h) Egyéb bevételek: a 24. § (2) bekezdése szerint képzett előző évi működési céltartalékok felhasználásának összege. Itt kell továbbá kimutatni a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményekkel kapcsolatosan a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt összeget, továbbá a mérlegkészítés időpontjáig megkapott bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések, sérelemdíjak összegét és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések működést megillető összegét. Itt kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását. Egyéb bevételként kell kimutatni az immateriális javak, a működtetett ingatlanok és működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételt. Itt kell továbbá kimutatni az Öpt. 47. § (4)-(5) bekezdése szerint a pénztártag kilépésekor a pénztár alapszabályában meghatározott, pénztártagot terhelő kilépési költség megtérítését, továbbá az Öpt. 36. § (3) bekezdés d) pontja szerinti egyéb bevételeket. Egyéb bevételként kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatás folyósításával kapcsolatban felmerült költségek szolgáltatási tartalékból megtérülő összegét, valamint a tagdíjat nem fizető tag egyéni számlájáról az Öpt. 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a tag egyéni számlája befektetésének hozamából levont, működési tartalékra jutó hányadot."

31. § Az Önykr. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Egyéni számlán elszámolt szolgáltatási célú egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott, nyugdíj-szolgáltatási célú tagdíjhátralékának az üzleti évben leírt összegét, az Öpt. 14. § (3) bekezdése alapján a tagdíjat nem fizető pénztártag egyéni számlája befektetésének hozamából a működési és a likviditási tartalék javára levont összeget, valamint a külön soron nem nevesített egyéb szolgáltatási célú ráfordítások összegét."

32. § Az Önykr. 36. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár likviditási célú eredményének megállapításánál a likviditási célú bevételek a következők:)

"h) Likviditási célú egyéb bevételek: az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt követelésekre történt befizetések likviditási tartalékot megillető része. Ezen a soron kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor, a pénztárnál kimutatott likviditási célú tagdíjhátralékának összegében a meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználását, valamint a tagdíjat nem fizető tag egyéni számlájáról az Öpt. 14. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a tagdíjfizetés elmulasztásának kezdő időpontjától a tag egyéni számlája befektetésének hozamából levont, likviditási tartalékra jutó hányadot."

33. § Az Önykr. 42. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(19) Amennyiben a pénztártag a tagdíjat a pénztár alapszabályában megjelölt időtartamon túl nem fizeti (a tagdíj meg nem fizetés kezdő időpontja), a tag egyéni nyugdíjszámlájának befektetéséből származó hozama csökkenthető a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási tartalékra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével. A működési és a likviditási tartalékot megillető összeggel az egyéni számlán jóváírt hozambevételekből képzett céltartalékot kell csökkenteni."

34. § (1) Az Önykr. 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a határidős és opciós ügylethez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet zárása) előtt pénzmozgással járó (többek között az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét, kivéve az opciós díjat) kifizetésre került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni."

(2) Az Önykr. 43. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A központi értéktártól, központi szerződő féltől visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét egyéb követelésként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben."

(3) Az Önykr. 43. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(9) A lezárt kamatfedezeti ügyletek eredményét és a le nem zárt kamatfedezeti ügyletek várható eredményét - jellegének megfelelően - a kamatbevételeket vagy a kamatráfordításokat csökkentő tételként kell elszámolni.

(10) A tőzsdei és tőzsdén kívüli, a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig - az elszámoló egységekre épülő nyilvántartási rendszert alkalmazó pénztárak esetében az értékelés napjáig - le nem zárt származékos ügyletek közül a határidős ügyletek várható eredményét - fedezeti ügylet esetében annak hatékony részét el kell számolni bevételként vagy bevételt csökkentő tételként, mint értékelési különbözet. Ezzel egyidejűleg a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. Ha a fedezeti ügylethez kapcsolódó alapügylet nem része a befektetési portfoliónak és időarányos eredménye az időbeli elhatárolásokban szerepel, akkor a fedezeti ügylet időarányos eredményét is az időbeli elhatárolások között és nem az értékelési különbözetben kell elszámolni."

35. § Az Önykr. a következő 57. §-sal egészül ki:

"57. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított 18. § (3) bekezdését; 29. §-ával megállapított 24. § (16) bekezdését; 30. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés h) pontját; 31. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését; 32. §-ával megállapított 36. § (1) bekezdés h) pontját; 33. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését; 34. § (1) bekezdésével megállapított 43. § (3) bekezdését; 34. § (2) bekezdésével megállapított 43. § (6) bekezdését; 34. § (3) bekezdésével megállapított 43. § (9)-(10) bekezdését; 36. § 1. pontjával megállapított 19. § (5) bekezdését, 42/A. § (5) bekezdését; 36. § 2. pontjával megállapított 34. § (5) bekezdés e) pontját, (6) bekezdés e) pontját; 36. § 3. pontjával megállapított 43. § (11) bekezdését; 36. § 4. pontjával megállapított 43. § (14) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 28. §-ával megállapított 18. § (3) bekezdését; 29. §-ával megállapított 24. § (16) bekezdését; 30. §-ával megállapított 34. § (1) bekezdés h) pontját; 31. §-ával megállapított 35. § (2) bekezdését; 32. §-ával megállapított 36. § (1) bekezdés h) pontját; 33. §-ával megállapított 42. § (19) bekezdését; 34. § (1) bekezdésével megállapított 43. § (3) bekezdését; 34. § (2) bekezdésével megállapított 43. § (6) bekezdését; 34. § (3) bekezdésével megállapított 43. § (9)-(10) bekezdését; 36. § 1. pontjával megállapított 19. § (5) bekezdését, 42/A. § (5) bekezdését; 36. § 2. pontjával megállapított 34. § (5) bekezdés e) pontját, (6) bekezdés e) pontját; 36. § 3. pontjával megállapított 43. § (11) bekezdését; 36. § 4. pontjával megállapított 43. § (14) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 37. §-ával hatályon kívül helyezett 43. § (1), (2), (7), (8), (11), (15), (16) bekezdését a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni."

36. § Az Önykr.

1. 19. § (5) bekezdésében és 42/A. § (5) bekezdésében a "le nem zárt" szövegrész helyébe a "le nem zárt származékos ügyletek közül a" szöveg,

2. 34. § (5) bekezdés e) pontjában, (6) bekezdés e) pontjában az "elszámolási" szövegrész helyébe a "származékos ügyletek közül a" szöveg,

3. 43. § (11) bekezdésében a "határidős" szövegrészek helyébe a "származékos ügyletek közül a határidős" szöveg,

4. 43. § (14) bekezdésében az "Az elszámolási" szövegrész helyébe az "A nem leszállítási" szöveg

lép.

37. § Hatályát veszti az Önykr.

1. 43. § (1), (2), (7) és (8) bekezdése,

2. 43. § (11) bekezdésében a "(lejártakor, az opció lehívásakor, az ügylet likvidálásakor)" szövegrész,

3. 43. § (15) és (16) bekezdésében a "leszállítási" szövegrész,

4. 43. § (16) bekezdésében az "elszámolási" szövegrész.

6. A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

38. § A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. §-ában a "(4) bekezdését" szövegrész helyébe a "(2) bekezdését" szöveg lép.

7. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

39. § (1) A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 2. § 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"48. átstrukturált hitelek (követelések): A nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendeletben meghatározott követelések."

(2) A Hitkr. 2. §-a a következő 56. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"56. teljesítő kitettség, nem teljesítő kitettség: a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendeletben maghatározott fogalom."

40. § (1) A Hitkr. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénzügyi intézmény számviteli politikájának a Tv. 14. § (5) bekezdés b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzatában, Sajátos értékelési előírások címen, elkülönítetten köteles rendelkezni a követelések, követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztése elszámolásának és céltartalék képzésének rendjéről. E szabályzatban kell továbbá rendelkezni az általános kockázati céltartalék felhasználásának rendjéről, illetve arról, hogy a hitelintézet a 2001. január 1-je előtt megképzett általános kockázati céltartalékot teljes egészében felhasználta, vagy a követelések, értékpapírok és készletek könyvekből való kivezetésekor, illetve a mérlegen kívüli tételek megszűnésekor keletkező veszteség összegére fokozatosan használja azt fel. Az Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési előírások című részében a pénzügyi intézmény a követelésekre, a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokra, a befektetési célú és forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, továbbá a mérlegen kívüli kötelezettségekre olyan értékelési előírásokat köteles meghatározni, amelyek összhangban vannak az ügyfél és partnerminősítés, valamint fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelet és a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet szabályaival. A pénzügyi intézmény az eszközök és a kötelezettségek értékelése során e rendelet előírásainak figyelembevételével a Tv. előírásait is köteles alkalmazni."

(2) A Hitkr. 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A számviteli politika keretében el kell készíteni a származékos ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot. A valós értékelést nem alkalmazó pénzügyi intézmények esetében ugyancsak a számviteli politika keretében kell elkészíteni a származékos ügyletek piaci értékének meghatározására vonatkozó szabályzatot."

41. § A Hitkr. 7. § (14) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egyéb céltartalékként a (11)-(13) bekezdések, valamint a 5. § (5) bekezdésének i) pontja szerinti céltartalékok közé nem tartozó, a Tv., illetve más jogszabályok által előírt céltartalékok állományának összegét kell kimutatni. Az egyéb céltartalékon belül kell kimutatni:]

"a) a (11)-(12) bekezdésben foglaltak kivételével, a Tv. 41. § (1) bekezdése alapján a várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékot, ideértve a nem pénzügyi garanciális kötelezettségek után képzett céltartalék összegét is;"

42. § (1) A Hitkr. 9. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A hitelintézetekkel, illetve az ügyfelekkel szembeni követelések, követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások értékelése (értékvesztés és visszaírás megállapítása) során a Tv. 55. § (1)-(3) bekezdés és a 7. számú melléklet előírásait kell alkalmazni azzal, hogy azok minősítésekor a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet előírásait is figyelembe kell venni."

(2) A Hitkr. 9. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(20) A hitelintézet a különleges bankkockázatra tekintettel, a Hpt. 84. §-át alapul véve, egyes kintlévőségeinek, befektetéseinek, követelés fejében kapott és készletként nyilvántartott eszközeinek, valamint mérlegen kívüli kötelezettségeinek értékelésére a Tv. rendelkezéseit és a 7. számú melléklet előírásait köteles alkalmazni azzal, hogy azok közül a követelések, a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások (kivéve a 17. § (1) bekezdése szerinti függővé tett kamatokat), a befektetési célú és forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a hitelnyújtási kötelezettségvállalások, pénzügyi garanciavállalások és egyéb kötelezettségvállalások minősítése tekintetében a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet előírásai szerint kell eljárni."

43. § A Hitkr. 9/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülő hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelés esetében nem alkalmazható az értékvesztés elszámolási szabály, ezen követelésekre a pénzügyi intézményeknél nem vonatkozik a 13. § (1/a)-(1/b) és (5) bekezdése."

44. § A Hitkr. 9/C. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A származékos ügyletnek minősülő opciós ügyletek esetében, ha a fizetett opciós díj az opciós jog vevőjénél az ügylet bekerülési értékének része, akkor azt a származékos ügylet pozitív értékelési különbözetével szemben kell elszámolni. Amennyiben a fizetett opciós díj a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra, az nem része az opciós leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszköz beszerzési értékének."

45. § (1) A Hitkr. 9/D. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény hatékony része a fedezett alapügylet (tétel) értékeléskor, illetve ügyletzáráskor elszámolt eredményét csökkentő tételként kerül elszámolásra, a nem hatékony része a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra. A fedezeti ügylet értékeléskori és záráskori nyereségének nem hatékony részét a befektetési szolgáltatási bevételek között kell elszámolni, a fedezeti ügylet veszteségének nem hatékony részét a befektetési szolgáltatások ráfordításai között kell elszámolni.

(3) A kamatfedezeti célú valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény hatékony részét, ha az nyereség a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként, ha az veszteség a kapott kamatok, kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell elszámolni. Az egyéb valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény hatékony részét, ha az alapügylet kereskedési célú, akkor nyereség esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, veszteség esetén a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra. Ha az alapügylet nem kereskedési célú, eredménye az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kerül elszámolásra, akkor az egyéb valós érték fedezeti ügylet pozitív értékelési különbözetének és záráskori nyereségének a hatékony részét az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, a negatív értékelési különbözete és záráskori vesztesége az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra."

(2) A Hitkr. 9/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A valós érték fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni a hatékony rész erejéig, pozitív értékelési különbözet esetében az ügylet jellegétől függően a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításai között, negatív értékelési különbözet esetében a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy a befektetési szolgáltatások bevételei között elszámolva. A fedezeti ügylet értékelési különbözetének nem hatékony részét a kereskedési célú ügyletek értékelési különbözetének kivezetésére vonatkozó szabályok szerint, nyereség esetén az előző bevételek csökkentéseként, veszteség esetén az előző ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni."

(3) A Hitkr. 9/D. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A fedezeti célú, valamint a 22. § (7) bekezdése szerinti swap ügyleteket és a 22. § (8) bekezdése szerinti, a swap ügyletekkel azonos rendeltetésű ügyleteket kamatfedezeti célú valós érték fedezeti swap ügyletekként kell kezelni, és a 22. § (11) bekezdése szerinti időbeli elhatárolások elszámolása alkalmazandó az értékelés és a zárás időpontjában. A 22. § (11) bekezdése szerinti időbeli elhatárolást a swap ügylet értékelési különbözetének összegére is alkalmazni kell. A swap ügylet értékelési különbözetét és a kapcsolódó időbeli elhatárolásokat a swap ügylet határidős ügyletrészének zárásakor kell megszüntetni."

(4) A Hitkr. 9/D. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A származékos ügyletek közül a leszállítási határidős vagy opciós eladási ügylet vagy nem pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi eszköz eladására vonatkozó előre jelzett ügylet formájában létező alapügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni és a fedezeti ügylet eredményének hatékony részét az alapügylet eredményét ellentételező tételként kell elszámolni, az azt meghaladó részt pedig a kereskedési célú ügyletekre vonatkozó szabályok szerint, jellegétől függően a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell lekönyvelni. A fedezeti ügylet eredményének hatékony részét abban az eredménykategóriában kell elszámolni, amelyben az alapügylet eredménye is elszámolásra került, amennyiben az alapügylet pénzügyi eszközre vonatkozik. A nem pénzügyi eszköz eladási alapügylet esetében a fedezeti ügylet ellentétes előjelű eredményét nem lehet ellentételező tételként elszámolni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között, annak összegét az alapügylet ellentétes előjelű eredményének összegéig - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni."

46. § A Hitkr. 12. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - az MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során - a számviteli politikában is rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:)

"i) a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése [ideértve többek között negyedévente a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az utánuk történő kockázati céltartalék képzést, valamint hó végén a le nem zárt fedezeti célú, származékos ügyletek (beleértve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket is) jövőben várható eredményének elhatárolását legfeljebb a fedezett alapügylet elszámolt ellenkező előjelű eredményének összegéig]. A hó végéig le nem zárt, nem fedezeti célú származékos ügyletek [kivéve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket] után nem számolható el a jövőben várható nyereség időbeli elhatárolásként;"

47. § (1) A Hitkr. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A pénzügyi intézménynek az értékvesztésnek a várható veszteség biztosítékokkal nem fedezett összege figyelembevételével meghatározott összegét legalább negyedévente felül kell vizsgálni és a korábban elszámolt értékvesztés összegét a negyedév végén fennálló minősítés alapján szükség szerint módosítani kell további értékvesztés elszámolással vagy a meglévő értékvesztés visszaírásával.

(1a) Nem kötelező értékvesztést elszámolni azon befektetési célú vagy forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírra, amelynek értékelésére a pénzügyi intézmény a Tv. 32. § (3) bekezdése vagy 44. § (3) bekezdése szerinti értékelést alkalmazza.

(1b) Követelések és követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése esetén az értékvesztés állományának növelését vagy csökkenését (visszaírását) az egyéb ráfordítások növekedéseként vagy csökkenéseként kell elszámolni. Az értékvesztés állományának a minősítés szerint szükséges összegre történő csökkentését az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig az egyéb ráfordítások csökkentéseként, az üzleti évben elszámolt értékvesztést meghaladó visszaírás összegét pedig az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni.

(1c) Befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések elszámolt értékvesztését az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaként, illetve a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, az elszámolt értékvesztés visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni. Az üzleti évben elszámolt értékvesztések üzleti év során visszaírt összegét az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításainak és a befektetési szolgáltatások ráfordításainak csökkentéseként kell elszámolni."

(2) A Hitkr. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak elszámolt értékvesztését, illetve annak visszaírását egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. Az üzleti évben elszámolt értékvesztések üzleti év során visszaírt összegét az egyéb ráfordítások csökkenéseként kell elszámolni."

(3) A Hitkr. 13. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A pénzügyi intézmény a követeléseket év közben negyedéves gyakorisággal értékeli és azok minősítése alapján értékvesztést vagy értékvesztés visszaírást számol el."

48. § A Hitkr. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelintézetekkel szembeni követelések, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések után járó - a 13. § (2) bekezdése alá nem tartozó - kamatokat (szerződés szerinti ügyleti kamatok, valamint késedelmi kamatok), kamatjellegű jutalékokat a pénzügyi intézményeknél év közben és év végén a következőképpen kell elszámolni:

a) év közben járó kamatokat, kamatjellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában függővé kell tenni, ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos vagy azt meghaladó idejű késedelemben van, vagy az alapkövetelés a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelet szerint nem teljesítőnek minősül és összegük nem folyt be. A függővé tett kamatot, jutalékot nem lehet követelésként és bevételként elszámolni, továbbá nem lehet utánuk céltartalékot képezni, értékvesztést elszámolni, azok összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell elszámolni és kimutatni;

b) év közben járó kamatokat, kamatjellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában kamatkövetelésként és kamatbevételként kell elszámolni, ha azok összege nem folyt be, és ha azokat nem kell az a) pont szerint függővé tenni;

c) év közben - a b) pont szerint - követelésként kimutatott kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét függővé kell tenni -, azaz stornótételként való elszámolással csökkenteni kell azok összegével a kamatköveteléseket és a kamatbevételeket, ha azok az esedékességet követő 30 napon belül nem folytak be;

d) év közben a kamatok és kamatjellegű jutalékok még nem esedékes, időarányosan járó összegét legalább havonta az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között el kell számolni. Nem lehet időbeli elhatárolásként és kamatbevételként elszámolni a még nem esedékes, időarányosan járó kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét,

da) ha az alapkövetelés a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelet szerint nem teljesítő kitettségnek minősül,

db) ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos, illetve azt meghaladó idejű késedelemben van, és összegük nem folyt be;

e) év végén függővé kell tenni a mérleg fordulónapján az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, be nem folyt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét;

f) év végén függővé kell tenni az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét, ha az alapkövetelés a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelet szerint nem teljesítő kitettségnek minősül;

g) év végén az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes és befolyt kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét, valamint a mérleg fordulónapján az üzleti évre időarányosan járó, de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes, a nem teljesítő kitettség és az átstrukturált követelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelet szerint teljesítő kitettségnek tekinthető alapköveteléshez kapcsolódó kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között kell elszámolni;

h) ha a járó kamat, kamatjellegű jutalék az esedékesség időpontjában befolyik, vagy a függővé tett kamat, kamatjellegű jutalék utólag befolyik, akkor azok összegét a pénzeszközök és a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek növekedéseként kell elszámolni."

49. § A Hitkr. 20. § (7) bekezdését követő "Határidős, opciós és swap ügyletek elszámolása" alcím címe helyébe a "Származékos ügyletek elszámolása" cím lép.

50. § A Hitkr. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § A származékos ügyletek (határidős, opciós és swap ügyletek) elszámolása során azon tételek esetében, amelyeknél a Tv. pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként rendeli elszámolni az ügylet eredményét, ott pénzügyi intézmény esetén a vonatkozó tételt az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, illetve a befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni."

51. § A Hitkr. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A származékos ügyletek közül a kamatarbitrázs céljából vagy valamely meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és a lejárati idő végén - előre rögzített kötési árfolyamon - való visszaváltása érdekében kötött swap ügyletek elszámolására a fedezeti céllal kötött swap ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide nem értve azon követelményt, hogy a várható eredménynek csak a hatékony része számolható el."

52. § A Hitkr. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az üzleti év mérlegfordulónapjáig le nem zárt nem fedezeti célú tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli származékos ügyletek várható veszteségét befektetési szolgáltatási ráfordításként kell elszámolni. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor a várható eredmény hatékony részét azon bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, ahol a fedezett ügylet eredménye elszámolásra került."

53. § (1) A Hitkr. 24. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A nem fedezeti célú származékos ügyletek záráskor realizált eredményét - annak jellegétől függően - a befektetési szolgáltatási ráfordítások között, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek zárásakor a központi értéktártól, központi szerződő féltől visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét a pénzeszközök növeléseként és a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelés csökkenéseként kell elszámolni."

(2) A Hitkr. 24. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az opciós díjat - a (9)-(10) bekezdésben foglaltak kivételével - annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a határidős ügylet lezárásra kerül, azaz amikor az opciót érvényesíti az opció vevője."

54. § A Hitkr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak nem megfelelő pénzügyi vállalkozás az 1. §; a 2. §; a 3. § (1)-(10) bekezdése; a 4. §; az 5. § (2)-(12) bekezdése, (13) bekezdés b) és c) pontja, (14) bekezdése; a 6. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdés első mondata, (5)-(8) bekezdése; a 7. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés a) és c) pontja, (4)-(6) bekezdése, (7) bekezdés első mondata, (8)-(11) bekezdése, (14) bekezdés a)-c) pontja, (15) bekezdés a) és c) pontja, (16) és (17) bekezdése; a 8. § (1), (3), (4) és (6)-(8) bekezdése; a 9. § (2) és (3) bekezdése, (4) és (5) bekezdés második mondata, (8) bekezdés második mondata, (9), (10), (11), (12), (13), (14) és (17) bekezdése; a 9/A-9/F. §; a 10. § (1)-(6) és (8)-(14) bekezdése; a 11. § (1) bekezdés c) és e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)-(12) bekezdése; a 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)-c), e)-g), i) és j) pontja, (3)-(8) és (11) bekezdése; a 13. § (1), (1a)-(1d), (4)-(5), (9) és (10) bekezdése; a 14. § (1)-(3) bekezdése; a 15. § (3)-(6) bekezdése és (10)-(17) bekezdése; a 16. §; a 17. §; a 20-24. §; a 25. § 2., 3., 6-19., 21., 23., 24., 28-33. és 37-43. pontja; a 26. § és 27. §; a 28/A. §, a 29. § és 30. §; továbbá a 31. § (7) bekezdése előírásait köteles alkalmazni."

55. § A Hitkr. 33. §-a a következő (18)-(20) bekezdéssel egészül ki:

"(18) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdésével megállapított 2. § 48. pontját; 39. § (2) bekezdésével megállapított 2. § 56. pontját; 40. § (1) bekezdésével megállapított 3. § (3) bekezdését; 40. § (2) bekezdésével megállapított 3. § (7) bekezdését; 41. §-ával megállapított 7. § (14) bekezdés a) pontját; 42. § (1) bekezdésével megállapított 9. § (12) bekezdését; 42. § (2) bekezdésével megállapított 9. § (20) bekezdését; 43. §-ával megállapított 9/B. § (6) bekezdését; 44. §-ával megállapított 9/C. § (12) bekezdését; 45. § (1) bekezdésével megállapított 9/D. § (2)-(3) bekezdését; 45. § (2) bekezdésével megállapított 9/D. § (5) bekezdését; 45. § (3) bekezdésével megállapított 9/D. § (8) bekezdését; 45. § (4) bekezdésével megállapított 9/D. § (13) bekezdését; 46. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés i) pontját; 47. § (1) bekezdésével megállapított 13. § (1) és (1a)-(1c) bekezdését; 47. § (2) bekezdésével megállapított 13. § (4) bekezdését; 47. § (3) bekezdésével megállapított 13. § (10) bekezdését; 48. §-ával megállapított 17. § (1) bekezdését; 50. §-ával megállapított 21. §-át; 51. §-ával megállapított 22. § (7) bekezdését; 52. §-ával megállapított 23. § (1) bekezdését; 53. § (1) bekezdésével megállapított 24. § (4)-(5) bekezdését; 53. § (2) bekezdésével megállapított 24. § (8) bekezdését; 54. §-ával megállapított 28. § (1) bekezdését; 56. §-ával megállapított 7. számú mellékletét; 57. § 1. pontjával megállapított 6. § (6) bekezdését; 57. § 2. pontjával megállapított 9. § (9) bekezdését; 57. § 3. pontjával megállapított 9. § (9) bekezdés b) pontját, 57. § 4. pontjával megállapított 9/B. § (4) bekezdését; 57. § 5. pontjával megállapított 9/B. § (8) bekezdését; 57. § 6. pontjával megállapított 9/D. § (4) bekezdését; 57. § 7. pontjával megállapított 10. § (3) és (11) bekezdését; 57. § 8. pontjával megállapított 11. § (1) bekezdés c) pontját; 57. § 9. pontjával megállapított 13. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontját; 57. § 10. pontjával megállapított 22. § (8) bekezdését; 57. § 11. pontjával megállapított 22. § (11) bekezdését; 57. § 12. pontjával megállapított 25. § 13. pontját; 57. § 13. pontjával megállapított 25. § 46. pontját; 57. § 14. pontjával megállapított 28/A. § (4) bekezdését; 57. § 15. pontjával megállapított 28/A. § (7) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(19) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésével megállapított 3. § (7) bekezdését; 41. §-ával megállapított 7. § (14) bekezdés a) pontját; 44. §-ával megállapított 9/C. § (12) bekezdését; 45. § (1) bekezdésével megállapított 9/D. § (2)-(3) bekezdését; 45. § (2) bekezdésével megállapított 9/D. § (5) bekezdését; 45. § (3) bekezdésével megállapított 9/D. § (8) bekezdését; 45. § (4) bekezdésével megállapított 9/D. § (13) bekezdését; 46. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés i) pontját; 50. §-ával megállapított 21. §-át; 51. §-ával megállapított 22. § (7) bekezdését; 52. §-ával megállapított 23. § (1) bekezdését; 53. § (1) bekezdésével megállapított 24. § (4)-(5) bekezdését; 53. § (2) bekezdésével megállapított 24. § (8) bekezdését; 57. § 5. pontjával megállapított 9/B. (8) bekezdését; 57. § 6. pontjával megállapított 9/D. § (4) bekezdését; 57. § 7. pontjával megállapított 10. § (3) és (11) bekezdését; 57. § 8. pontjával megállapított 11. § (1) bekezdés c) pontját; 57. § 10. pontjával megállapított 22. § (8) bekezdését; 57. § 11. pontjával megállapított 22. § (11) bekezdését; 57. § 12. pontjával megállapított 25. § 13. pontját; 57. § 14. pontjával megállapított 28/A. § (4) bekezdését; 57. § 15. pontjával megállapított 28/A. § (7) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(20) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 58. § 1. pontjával hatályon kívül helyezett 2. § 15-18., 37., 45-47. pontját; 58. § 2. pontjával hatályon kívül helyezett 7. § (12) bekezdését; 58. § 3. pontjával hatályon kívül helyezett 9. § (9) bekezdését; 58. § 4. pontjával hatályon kívül helyezett 9/C. § (1), (3)-(6), (15) bekezdését; 58. § 5. pontjával hatályon kívül helyezett 9/C. § (8) bekezdését; 58. § 6. pontjával hatályon kívül helyezett 9/D. § (1), (9) és (11) bekezdését; 58. § 7. pontjával hatályon kívül helyezett 9/D. § (10) és (15) bekezdését; 58. § 8. pontjával hatályon kívül helyezett 9/F. § (1) bekezdés d) pontját; 58. § 9. pontjával hatályon kívül helyezett 13. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontját; 58. § 10. pontjával hatályon kívül helyezett 13. § (3) bekezdését; 58. § 11. pontjával hatályon kívül helyezett 20. § (7) bekezdését; 58. § 12. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (1), (3)-(5) bekezdését; 58. § 13. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (6) bekezdését; 58. § 14. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (9)-(10), (12) és (15) bekezdését; 58. § 15. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (13) bekezdését; 58. § 16. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (14) bekezdés a) pontját; 58. § 17. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (14) bekezdés b) pontját; 58. § 18. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (20) bekezdés a) pontját; 58. § 19. pontjával hatályon kívül helyezett 22. § (22) bekezdését; 58. § 20. pontjával hatályon kívül helyezett 23. § (2)-(7) bekezdését; 58. § 21. pontjával hatályon kívül helyezett 24. § (13) bekezdését; 58. § 22. pontjával hatályon kívül helyezett 25. § 13. pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni."

56. § A Hitkr. 7. számú melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

57. § A Hitkr.

1. 6. § (6) bekezdésében az "az olyan adóstól járó kamat, illetve kamat jellegű jutalék, amely adóssal szemben fennálló követelések problémamentes vagy külön figyelendő minősítésűek" szövegrész helyébe az "azok nem minősülnek a 17. § szerinti függő kamatnak, kamatjellegű jutaléknak" szöveg,

2. 9. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében a "hitelintézetnél" szövegrész helyébe a "pénzügyi intézménynél" szöveg,

3. 9. § (9) bekezdés b) pontjában a "hitelintézet" szövegrész helyébe a "pénzügyi intézmény" szöveg,

4. 9/B. § (4) bekezdésében a "13. § (1)-(3) és (5) bekezdését" szövegrész helyébe a "13. § (1a)-(1d) és (5) bekezdését" szöveg,

5. 9/B. § (8) bekezdésében a "13. § (3) és (5) bekezdését" szövegrész helyébe a "13. § (1d) és (5) bekezdését" szöveg,

6. 9/D. § (4) bekezdésében az "az alapügylet ellenkező előjelű eredményét meghaladó" szövegrész helyébe a "nem hatékony" szöveg,

7. 10. § (3) és (11) bekezdésében a "határidős, opciós, valamint swap" szövegrész helyébe a "származékos" szöveg,

8. 11. § (1) bekezdés c) pontjában a "határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap" szövegrész helyébe a "származékos" szöveg,

9. 13. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában az "átlag alatti, kétes vagy rossz" szövegrész helyébe a "nem teljesítő kitettség" szöveg,

10. 22. § (8) bekezdésében a "kamatarbitrázs" szövegrész helyébe a "származékos ügyletek közül a kamatarbitrázs" szöveg,

11. 22. § (11) bekezdésében az "A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti - fedezeti célú -," szövegrész helyébe a "Fedezeti" szöveg,

12. 25. § 13. pontjában a "határidős, opciós ügyletek, valamint a swap" szövegrész helyébe a "származékos" szöveg,

13. 25. § 46. pontjában a "követelések" szövegrészek helyébe a "követelések és követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások" szöveg,

14. 28/A. § (4) bekezdésében az "e rendelet (5)-(7) bekezdései szerint kell tevékenységet lezáró beszámolóját elkészítenie" szövegrész helyébe az "az (5)-(6) bekezdés szerint tevékenységet lezáró beszámolót kell készítenie" szöveg,

15. 28/A. § (7) bekezdésében a "(végelszámolásának, felszámolásának ideje alatt)" szövegrész helyébe az "(amennyiben végelszámolására, illetve felszámolására kerül sor, annak ideje alatt)" szöveg

lép.

58. § Hatályát veszti a Hitkr.

1. 2. § 15-18., 37. és 45-47. pontja,

2. 7. § (12) bekezdésében az " , a 7. számú melléklet szerint meghatározott mértékben" szövegrész,

3. 9. § (9) bekezdésében a "rendelkezésein túlmenően a 7. számú melléklet" szövegrész,

4. 9/C. § (1), (3)-(6) és (15) bekezdése,

5. 9/C. § (8) bekezdésében az "a 23. § (2), (4)-(5) bekezdése és a 24. § (5) bekezdése szerinti" szövegrész,

6. 9/D. § (1), (9) és (11) bekezdése,

7. 9/D. § (10) és (15) bekezdésében a "9/C. § (3) bekezdés c) pontja szerinti" szövegrész és az " , a (3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint" szövegrész,

8. 9/F. § (1) bekezdés d) pontjában a " , céltartalékok" szövegrész,

9. 13. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában az " , amennyiben az alapkövetelés problémamentes vagy külön figyelendő kategóriába tartozik" szövegrész,

10. 13. § (3) bekezdése,

11. 20. § (7) bekezdésében az "a 22. § (6) bekezdése szerint" szövegrész,

12. 22. § (1) és (3)-(5) bekezdése,

13. 22. § (6) bekezdésében a "(3) bekezdés szerinti, a" szövegrész,

14. 22. § (9)-(10), (12) és (15) bekezdése,

15. 22. § (13) bekezdésében a "(4)-(5) és", továbbá az "(1)-(3) bekezdés szerinti" szövegrész,

16. 22. § (14) bekezdés a) pontjában a "(4) bekezdés c) pontja szerinti" szövegrész,

17. 22. § (14) bekezdés b) pontjában a "(2)-(3) bekezdés szerinti" szövegrész,

18. 22. § (20) bekezdés a) pontjában az "a (4) bekezdés a) és b) pontjai, továbbá" szövegrész,

19. 22. § (22) bekezdésében az "az (1) bekezdés szerint" szövegrész,

20. 23. § (2)-(7) bekezdése,

21. 24. § (13) bekezdése,

22. 25. § 13. pontjában az "a 22. § (3)-(5), (7)-(8), (11) bekezdései, a 23. § (2)-(6) bekezdései és a 24. § (5)-(8), (10) bekezdései alapján" szövegrész.

8. A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

59. § (1) A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Befkr.) 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"8. kamatarbitrázs érdekében vagy meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és kamatozása céljából kötött swap ügylet: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Hitkr.) meghatározott fogalom;"

(2) A Befkr. 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"17. valós érték fedezeti kamat-swap ügylet, cash-flow fedezeti kamatfedezeti célú kamat-swap ügylet, kamatlábopciós ügylet, kamatlábcap ügylet, kamatlábfloor ügylet, kamatlábcollar ügylet, devizakamat-csere ügylet (deviza kamat-swap ügylet), kamatcserével járó deviza-betétcsere ügylet (currency swap ügylet): a Hitkr.-ben meghatározott fogalom;"

60. § A Befkr. 3. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A számviteli politika keretében - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - kell elkészíteni:]

"a) a befektetési vállalkozás számviteli politikájának a Tv. 14. § (5) bekezdés b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzatában, Sajátos értékelési előírások címen, elkülönítetten köteles rendelkezni a követelések, követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztése elszámolásának és céltartalék képzésének rendjéről. Ebben a követelésekre, a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokra, a befektetési célú és forgatási célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra, továbbá a mérlegen kívüli kötelezettségekre olyan értékelési előírásokat köteles meghatározni, amelyek összhangban vannak az ügyfél és partnerminősítés, valamint fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló és a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendeletek szabályaival. A befektetési vállalkozás az eszközök és a kötelezettségek értékelése során a Tv. és az 5. számú mellékletének előírásait is köteles alkalmazni."

61. § A Befkr. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Tv. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti várható kötelezettségekre képzett céltartalékon belül kell kimutatni a Tv.-ben foglaltakon túlmenően a jegyzési garanciavállalás, mint várható kötelezettség után képzett céltartalékot."

62. § A Befkr. 6. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(20) A befektetési vállalkozás tevékenységének sajátos kockázatára tekintettel, a befektetési hitelből, a halasztott fizetésből, a repóügyletből, az értékpapírkölcsönből és a befektetési szolgáltatásokból eredő egyéb követeléseinek, a követelés fejében kapott készleteinek, a jegyzési garanciavállalásból, a hozamra és a tőke megóvására vonatkozó ígéret, valamint a hozam-, illetve tőkegarancia miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeinek értékelésére a Tv. rendelkezésein túlmenően az 5. számú melléklet előírásait alkalmazza, továbbá az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelet előírásait is köteles figyelembe venni."

63. § A Befkr. 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/A. § A befektetési vállalkozások esetében a Tv. 59/A. § (6) bekezdésében előírtakon túl, a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok közül a kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket és a származékos ügyleteket havonta is, a kereskedési célú követeléseket negyedévente is értékelni kell. A befektetési vállalkozás a kereskedési célú követeléseket negyedévenként értékeli, amelynek során a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelési szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyévben elszámolt értékelési különbözet tárgyévi ellentétes irányú módosítása azzal a bevétel, ráfordítás tétellel, illetve a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra, amellyel szemben a korábbi évközi értékelési különbözet elszámolásra került. A havi és a negyedévenkénti értékelésekre a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelési szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyévben elszámolt értékelési különbözet tárgyévi ellentétes irányú módosítása azzal a bevétel, ráfordítás tétellel, illetve a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra, amellyel szemben a korábbi évközi értékelési különbözet elszámolásra került. A valós értékelés alá vont értékesíthető pénzügyi eszközök évközi értékvesztésének és értékvesztés visszaírásának elszámolása esetében a valós érték értékelés időpontjában érvényes értékét kell alapul venni, annak tartós alakulását nem kell vizsgálni. Az adott pénzügyi instrumentum valós értékének meghatározási módját, az alkalmazott értékelési eljárást, valamint az értékelés során figyelembe vett tényezőket a számviteli politikában rögzíteni kell és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni."

64. § A Befkr. 6/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/B. § Amennyiben a befektetési vállalkozás valós értékelést alkalmaz, akkor ügyleteinek, kapcsolódó eszközeinek és kötelezettségeinek értékelése és elszámolása során a Hitkr. 9/A. §-a, 9/B. § (1), (3)-(15) bekezdése, és 9/C-9/F. §-a szerint kell eljárnia azzal, hogy ahol a Hitkr. a vonatkozó tételt az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként rendeli elszámolni, ott azt a befektetési vállalkozásnak a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolnia."

65. § A Befkr. 12. §-át követő "Határidős, opciós és swap ügyletek elszámolása" alcím cím helyébe a "Származékos ügyletek elszámolása" cím lép.

66. § A Befkr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A befektetési vállalkozás a származékos ügyleteket (határidős, opciós és swap ügylet) a Tv. előírásain túlmenően a Hitkr. 22-24. §-ai szerint számolja el.

(2) Ahol a Tv. a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként rendeli elszámolni az ügylet eredményét, ott a befektetési vállalkozás a vonatkozó tételt az egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei vagy ráfordításai között számolja el."

67. § A Befkr. 18/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az év közben befektetési szolgáltatási tevékenységét megszüntető befektetési vállalkozásnak tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése napjával az (5)-(6) bekezdés szerint tevékenységet lezáró beszámolót kell készítenie.

(5) Ha a befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése és végelszámolásának kezdő időpontja megegyezik - azaz a végelszámolás kezdő napját megelőző napon a pénzügyi intézmény még tevékenységi engedéllyel rendelkezik - úgy a tevékenységet lezáró beszámolóját e rendelet szerint kell elkészítenie.

(6) Ha a befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése a végelszámolás, vagy a felszámolás kezdő napját megelőzően történt - azaz a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegfordulónapján a befektetési vállalkozás már nem rendelkezik tevékenységi engedéllyel - akkor a tevékenységet lezáró beszámolóját a Tv. rendelkezései alapján kell elkészítenie.

(7) A befektetési vállalkozás tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése után (amennyiben végelszámolására, illetve felszámolására kerül sor, annak ideje alatt) a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet, vagy a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásait köteles alkalmazni."

68. § A Befkr. a következő 20/B. §-sal egészül ki:

"20/B. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésével megállapított 2. § 8. pontját; 59. § (2) bekezdésével megállapított 2. § 17. pontját; 60. §-ával megállapított 3. § (6) bekezdés a) pontját; 61. §-ával megállapított 5. § (6) bekezdését; 62. §-ával megállapított 6. § (20) bekezdését; 63. §-ával megállapított 6/A. §-át; 64. §-ával megállapított 6/B. §-át; 66. §-ával megállapított 13. §-át; 67. §-ával megállapított 18/A. § (4)-(7) bekezdését; 69. § 1. pontjával megállapított 2. számú mellékletét; 69. § 2. pontjával megállapított 5. számú mellékletét; 70. § 1. pontjával megállapított 3. § (6) bekezdés e) pontját; 17. § 2. pontját, 70. § 2. pontjával megállapított 7. § (2) bekezdés b) pontját, 70. § 3. pontjával megállapított 7. § (3) bekezdés b)-c) pontját, 70. § 4. pontjával megállapított 8. § (3) bekezdését, 70. § 5. pontjával megállapított 8. § (8) bekezdés i) pontját először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésével megállapított 2. § 8. pontját; 59. § (2) bekezdésével megállapított 2. § 17. pontját; 61. §-ával megállapított 5. § (6) bekezdését; 64. §-ával megállapított 6/B. §-át, 66. §-ával megállapított 13. §-át, 67. §-ával megállapított 18/A. § (4)-(7) bekezdését; 69. § 1. pontjával megállapított 2. számú mellékletét; 70. § 1. pontjával megállapított 3. § (6) bekezdés e) pontját, 17. § 2. pontját, 70. § 2. pontjával megállapított 7. § (2) bekezdés b) pontját, 70. § 3. pontjával megállapított 7. § (3) bekezdés b)-c) pontját, 70. § 5. pontjával megállapított 8. § (8) bekezdés i) pontját a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 71. § 1. pontjával hatályon kívül helyezett 2. § 4-7., 18-22., 28. és 29. pontját; 71. § 2. pontjával hatályon kívül helyezett 6/C-6/F. §-át; 71. § 3. pontjával hatályon kívül helyezett 7. § (2) bekezdés b) pontját; 71. § 4. pontjával hatályon kívül helyezett 8. § (2) bekezdését; 71. § 5. pontjával hatályon kívül helyezett 8. § (4) és (5) bekezdését; 71. § 6. pontjával hatályon kívül helyezett 8. § (8) bekezdés i) pontját; 71. § 7. pontjával hatályon kívül helyezett 8. § (8) bekezdés k) pontját; 71. § 8. pontjával hatályon kívül helyezett 10. § (4) bekezdés e) pontját; 71. § 9. pontjával hatályon kívül helyezett 14-16. §-át; 71. § 10. pontjával hatályon kívül helyezett 17. § 2. pont f) alpontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni."

69. § A Befkr.

1. 2. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul,

2. 5. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

70. § A Befkr.

1. 3. § (6) bekezdés e) pontjában, 17. § 2. pontjában a "határidős, opciós és swap" szövegrész helyébe a "származékos" szöveg,

2. 7. § (2) bekezdés b) pontjában a "határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap" szövegrész helyébe a "származékos" szöveg,

3. 7. § (3) bekezdés b) és c) pontjában a "határidős, opciós, valamint swap" szövegrész helyébe a "származékos" szöveg,

4. 8. § (3) bekezdésében az "az 5. számú melléklet szerint minősíteni" szövegrész helyébe a "minősíteni, melynek során az ügyfél- és partnerminősítés, valamint a fedezetértékelés prudenciális követelményeiről szóló MNB rendelet előírásait is köteles figyelembe venni" szöveg,

5. 8. § (8) bekezdés i) pontjában a "határidős, opciós és swap" szövegrészek helyébe a "származékos" szöveg

lép.

71. § Hatályát veszti a Befkr.

1. 2. § 4-7., 18-22., 28. és 29. pontja,

2. 6/C-6/F. §-a,

3. 7. § (2) bekezdés b) pontjában az "a 8. § (2) bekezdés szerint a nyitott pozíció veszteségére képzett céltartalék felhasználását, illetve képzését," szövegrész,

4. 8. § (2) bekezdése,

5. 8. § (4) és (5) bekezdésében az "az 5. számú melléklet szerint" szövegrész,

6. 8. § (8) bekezdés i) pontjában a "(beleértve a 14. § (7)-(8) bekezdése szerinti ügyleteket is)" szövegrész, valamint a "[kivéve a 14. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket]" szövegrész,

7. 8. § (8) bekezdés k) pontjában a " , valamint a 8. § (2) bekezdése szerinti céltartalékképzést és felhasználást" szövegrész,

8. 10. § (4) bekezdés e) pontjában a "határidős, opciós" szövegrész,

9. 14-16. §-a,

10. 17. § 2. pont f) alpontjában az "a 13-16. § alapján" szövegrész.

9. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

72. § Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 252/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öpkr.) a következő 45. §-sal egészül ki:

"45. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 73. §-ával megállapított 6. számú mellékletét; 74. § 1. pontjával megállapított 1. § (1) bekezdését; 74. § 2. pontjával megállapított 7. § (2) és (4) bekezdését; 74. § 3. pontjával megállapított 32. § (6) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 73. §-ával megállapított 6. számú mellékletét; 74. § 1. pontjával megállapított 1. § (1) bekezdését; 74. § 2. pontjával megállapított 7. § (2) és (4) bekezdését; 74. § 3. pontjával megállapított 32. § (6) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet."

73. § Az Öpkr. 6. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

74. § Az Öpkr.

1. 1. § (1) bekezdésében a "b) és c)" szövegrész helyébe a "b)-d)" szöveg,

2. 7. § (2) és (4) bekezdésében a "hosszú távú és az éves pénzügyi tervek" szövegrész helyébe a "pénzügyi terv" szöveg,

3. 32. § (6) bekezdésében a "hosszú távú terv" szövegrész helyébe a "pénzügyi terv" szöveg

lép.

10. A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása

75. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Knyr.) 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Egy szakképesítést igazoló oklevél alapján egy szakterületi megjelölés kérelmezhető. Ha a szakképesítést tanúsító oklevél vagy bizonyítvány

a) ipari, mezőgazdasági, erdőgazdasági, állami gazdasági, termelőszövetkezeti, kereskedelmi (áruforgalmi), közlekedési, építőipari szakon megszerzett mérlegképes könyvelői szakképesítést igazol, akkor vállalkozási szakterületet,

b) államháztartási szakon megszerzett mérlegképes könyvelői szakképesítést, felsőfokú államháztartási szakképesítést, illetve felsőfokú költségvetési szakképesítést igazol, akkor államháztartási szakterületet,

c) biztosítási, értékpapír-forgalmazási, pénzintézeti, vagy pénzügyi szervezeti szakon megszerzett mérlegképes könyvelői szakképesítést igazol, akkor pénzügyi szakterületet,

d) egyéb szervezeti (nonprofit), vagy egyéb szervezeti szakon megszerzett mérlegképes könyvelői szakképesítést igazol, akkor egyéb szervezeti (nonprofit) szakterületet,

e) Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok [International Financial Reporting Standards (IFRS)] (a továbbiakban: IFRS) szakon megszerzett mérlegképes könyvelői szakképesítést igazol, akkor IFRS szakterületet

kell a nyilvántartásban megjelölni.

(2) Az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítést igazoló oklevéllel rendelkezők esetében az oklevélben szereplő szaknak és szakiránynak megfelelően kell a nyilvántartásban az (1) bekezdés szerinti szakterület valamelyikét megjelölni."

(2) A Knyr. 3. §-a a következő (9a)-(9c) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) Az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítésnek minősülnek a 2. számú mellékletben - felsőfokú intézmény, kar, szak, szakirány, végzettség, oklevél (diploma) megszerzésének éve szerinti felsorolásban - szereplő, alapképzés keretében, legkésőbb a 2001/2002. tanévben megkezdett tanulmányokat követően legkésőbb 2006. december 31-ig megszerzett oklevelek (diplomák) által igazolt szakképesítések, végzettségek. Az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítésnek minősülnek továbbá a Számviteli Képesítő Bizottság által 1995. december 31-ig kiállított "mérlegképes könyvelői igazolás"-ok, valamint a "felsőfokú költségvetési igazolás"-ok.

(9b) A 2. számú mellékletben nem szereplő, alapképzés keretében, legkésőbb a 2001/2002. tanévben megkezdett tanulmányokat követően legkésőbb 2006. december 31-ig megszerzett oklevelek (diplomák) esetében az egyenértékűség vizsgálatára egyedi elbírálás alapján kerülhet sor, amennyiben a kérelmező a nyilvántartásba vételhez benyújtott okleveléhez kapcsolódó, az oklevelet kibocsátó felsőfokú intézmény által hitelesített, névre szóló leckekönyvvel (ennek hiányában órarenddel, tematikával vagy egyéb módon alátámasztva) igazolja, hogy az oklevele szerinti képzése a mérlegképes könyvelői szakképesítés központi követelményrendszerében meghatározott tartalmat is felölelte.

(9c) A (9b) bekezdés szerinti oklevelek esetében az egyenértékűség feltételei:

a) számvitel tantárgyból teljesített szigorlat vagy államvizsga,

b) elemzés, ellenőrzés, számvitelszervezés, gazdasági jog, valamint pénzügyi vagy adózási ismeretek tantárgyakból teljesített kollokvium."

(3) A Knyr. 3. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) Azoknak a külföldi egyetemen, főiskolán alapképzés keretében szerzett oklevelek esetében, amelyek által tanúsított végzettségi szintet és szakképzettséget a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi. C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) alapján az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia és Információs Központja ismerte el, az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel való egyenértékűség vizsgálatára - a Magyarországon szerzett oklevelekhez hasonlóan - a (2) és (9a)-(9c) bekezdés szerint kerül sor. Az egyenértékűség további feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a szakképesítés megszerzésétől számított, Magyarországon szerzett hároméves számviteli, pénzügyi vagy ellenőrzési gyakorlattal."

(4) A Knyr. 3. § (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(12) Az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezők esetében a nyilvántartásban a vállalkozási szakterületet kell megjelölni. Vállalkozási szakterülettől eltérő más szakterület nyilvántartásban való megjelölésére abban az esetben van lehetőség, amennyiben az okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező személy a kérelmezett egyéb szakterületen legalább hároméves szakmai gyakorlatot igazol.

(13) Az engedély iránti kérelem elbírálásához szükséges dokumentumokat a kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. A kérelemhez benyújtott egyetemi, főiskolai oklevél, bizonyítvány másolata alapján a kérelem elbírálása a kérelmező tanulmányai időszakában hatályos mérlegképes könyvelői szakképesítés tanulmányi és vizsgakövetelményei alapján történik."

76. § (1) A Knyr. 5. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az engedély iránti kérelmet az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a 10/C. §-ban meghatározottak szerint kell megküldeni a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére. A kérelemhez mellékelni kell:)

"c) 1 db 2,5x3,2 cm méretű (fotópapíron vagy elektronikus úton, "JPEG" formátumban csatolt), 6 hónapnál nem régebbi igazolványképet,"

(2) A Knyr. 5. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az engedély iránti kérelmet az 1. számú mellékletben meghatározott adattartalommal a 10/C. §-ban meghatározottak szerint kell megküldeni a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére. A kérelemhez mellékelni kell:)

"f) a számviteli törvény 151. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontjában előírt feltételeket igazoló dokumentumot."

77. § A Knyr. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azoknál a kérelmeknél, amelyeknél az oklevél, bizonyítvány vagy mérlegképes könyvelői igazolás alapján a szakképesítés szakterülete nem állapítható meg, a könyvviteli szolgáltatás végzését vállalkozási szakterületen, vagy a kérelmező kérelme alapján szakmai gyakorlatának megfelelően kell a 3. § (1) bekezdés szerinti szakterületek egyikének megjelölésével engedélyezni. Vállalkozási szakterülettől eltérő más szakterület nyilvántartásban való megjelölésére abban az esetben van lehetőség, amennyiben a kérelmező a kérelmezett egyéb szakterületen legalább hároméves szakmai gyakorlatot igazol."

78. § (1) A Knyr. 10/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált szervezet e rendelet szerinti feltételeknek való megfelelését, a kreditpont-minősítési kérelem elfogadása esetén a lebonyolításra kerülő továbbképzési programjának megvalósítását, valamint a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységét folyamatosan ellenőrzi. Az ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben foglaltak figyelembevételével. Ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet valószínűsíti, hogy az akkreditált szervezet az akkreditációs eljárás vagy a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos tevékenysége során megtévesztő vagy valótlan adatokat közölt, a nyilvántartásba vételt végző szervezet soron kívüli hatósági ellenőrzést folytat le."

(2) A Knyr. 10/A. § (11c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11c) A (11) bekezdés szerinti ellenőrzés a kreditpontra minősített továbbképzési program elszámolhatósági időszakának kezdetétől, az elszámolhatósági időszak végétől számított 8 évig folytatható le."

79. § (1) A Knyr. 10/D. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2b) A (2a) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumokat az adott továbbképzési évben első alkalommal benyújtott kérelemhez kell mellékelni, amennyiben azok adattartalma az adott továbbképzési év során nem változott, és erről az akkreditált szervezet a továbbképzési év során benyújtott további kreditpont-minősítési kérelemben nyilatkozatot tesz."

(2) A Knyr. 10/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a kreditpont-minősítési kérelem elektronikus képzési formában megvalósuló továbbképzési program minősítésére irányul, a kérelemhez mellékelni kell a továbbképzés oktatási programját, az elektronikus képzés programjához való hozzáférési azonosítót, valamint a továbbképző szervezet nyilatkozatát arról, hogy az elektronikus képzési rendszere megfelel a 10/E. § (4) bekezdésében foglalt elektronikus továbbképzés feltételeinek, ideértve az igazolás kiállítását, a résztvevők nyilvántartását és az ellenőrzés módszerét is."

80. § A Knyr. 10/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/E. § (1) A továbbképzési programok megvalósíthatók kontakt vagy elektronikus képzés formájában.

(2) Kontakt képzésnek minősül az a továbbképzés, amelynek teljes időtartama alatt a képzés helyszínén a résztvevő személyesen jelen van.

(3) Elektronikus képzésnek minősül minden olyan képzés, továbbképzés, amelynek tananyaga elektronikus közvetítő felületen keresztül jut el a képzésben részt vevőhöz, akinek a képzésben való részvétele során kifejtett tevékenysége ezen elektronikus közvetítő felületen keresztül valósul meg. Az elektronikus képzés formája e-learning vagy online képzés lehet.

(4) Az akkreditált szervezet a továbbképzési programot akkor szervezheti és bonyolíthatja elektronikus képzési formában, valamint az elektronikus továbbképzési program akkor minősíthető kreditpontra, ha az akkreditált szervezet

a) elektronikus képzési rendszere által biztosított a résztvevő által teljesített továbbképzési program kezdeti és befejezési időpontjának perc pontosságú rögzítése, valamint a képzésben való folyamatos jelenlétének ellenőrzése,

b) az akkreditált szervezet elektronikus képzési rendszerének elektronikus naplójában rögzíthető, valamint a továbbképzésen való részvételkor és azt követő 8 évig ellenőrizhető, hogy a továbbképzésre kötelezett személy,

ba) az elektronikus felületre bejelentkezve a továbbképzési programot - több oktatási egység, modul esetén az egyes egységeket, modulokat - megkezdte és a továbbképzési program - több oktatási egység, modul esetén az egyes egységek, modulok - befejezéséig a képzésben kijelentkezés nélkül részt vett,

bb) a továbbképzés oktatási programjának kreditpont-minősítési kérelemben megadott teljes időtartama alatt jelen volt, ezáltal a továbbképzés oktatási programjának egészét, annak valamennyi oktatási egységét, modulját teljesítette,

bc) ugyanazon időtartam - az adott továbbképzési program kezdete és befejezése közötti időszak - alatt csak egy továbbképzési programot kezdett meg, és annak befejezéséig újabb továbbképzési programot nem kezdett meg,

bd) a megkezdett továbbképzési programot legkésőbb a kezdéstől számított 60 napon belül teljesítette, legkésőbb az adott továbbképzési év utolsó napjáig,

c) a résztvevő részére a továbbképzés teljesítéséről szóló igazolást a továbbképzési program teljes egészének teljesítése esetén, a teljesítés b) pontban foglalt feltételeinek ellenőrzését követően, legkésőbb 10 napon belül kiállítja.

(5) A megvalósított elektronikus képzésért az akkreditált szervezet a továbbképzésben részt vevő személy számára csak akkor állíthat ki kreditpont-igazolást, ha a továbbképzés teljesítése a (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek megfelel.

(6) A továbbképzésben részt vevő személy adott évi továbbképzésének teljesítésébe csak akkor számítható be az elektronikus képzésben való részvételért a továbbképzési program minősítésekor megállapított kreditpont, ha az elektronikus továbbképzést a (4) bekezdés b) pontjában foglalt szabályok szerint az adott továbbképzési évben teljesíti."

81. § A Knyr. 10/F. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E rendelet alkalmazásában szakmai kiadvány a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzése szempontjából releváns tartalmat hordozó, papír alapon vagy elektronikus adathordozón kiadott tananyag, szakmai ismereteket tartalmazó kiadvány (ideértve a szakkönyvet, valamint a minősítési kérelem benyújtását megelőzően legalább 24 hónapon keresztül folyamatosan megjelenő szakmai folyóiratot is), vagy releváns szakmai ismereteket közvetítő információs eszköz."

82. § (1) A Knyr. 10/G. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles:)

"a) a továbbképzéseket az e rendelet, valamint a kreditpont-minősítési kérelemben rögzített tematika szerint, a kérelemben foglalt időtartamban, oktatásra alkalmas körülmények között, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 3 éves oktatói gyakorlattal rendelkező oktatókkal, a saját neve alatt szervezni és lebonyolítani,"

(2) A Knyr. 10/G. § h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles:)

"h) a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére bejelenteni a továbbképzésen részt vevők adatait - a továbbképzésen való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából - a számviteli törvény 152. § (4) bekezdésében meghatározott adattartalommal az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül, kontakt képzés esetén a jelenléti íveken feltüntetett adatok alapján legkésőbb a továbbképzés lebonyolítását követő 30 napon belül, elektronikus képzés esetén az elektronikus naplózás alapján a továbbképzési program befejezését követő 60 napon belül, de legkésőbb az elektronikus továbbképzési program elszámolhatósági időszakának végétől számított 30 napon belül,

i) az elszámolhatóság időszakában lebonyolított továbbképzések vonatkozásában a továbbképzésen való részvételről, a továbbképzés időpontjáról és a megszerzett kreditpontokról igazolást kiadni a képzés befejezését követő 30 napon belül a továbbképzés teljes időtartamán részt vevők részére a 11. számú mellékletben meghatározott adattartalommal, elektronikus képzés esetén az elektronikus képzési rendszeren keresztül, utólag nem szerkeszthető formátumban,"

(3) A Knyr. 10/G. § a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(Az akkreditált szervezet a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben köteles:)

"l) kontakt képzés esetén a b) pont szerint bejelentett időpontban és helyszínen a továbbképzés teljes időtartama alatt az akkreditált szervezet képviseletére legalább 1 fő részvételét biztosítani a továbbképzés adminisztratív teendőinek ellátására, valamint a továbbképzés szabályoknak megfelelő lebonyolítása érdekében,

m) a Kormányzati Portálon közzétett, a továbbképzések szervezésének és lebonyolításának szabályairól szóló tájékoztatóban foglaltakat betartani."

83. § (1) A Knyr. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kreditpont-minősítési eljárás során 2017. december 31-éig az államháztartási szakterületre csak a nyilvántartásba vételt végző szervezet által közzétett minősítési szempontrendszerben meghatározott egységes tematikájú továbbképzési program minősíthető."

(2) A Knyr. 11/A. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a 2017. december 31-e előtt hatályos előírások szerint a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel - az engedélyezés szempontjából - egyenértékűnek minősített oklevél alapján nyilvántartásba vett személy könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosító engedélyének visszavonására kerül sor, a számviteli törvény 151. § (7) bekezdése alapján benyújtott újbóli nyilvántartásba vételi kérelem esetén a korábbi nyilvántartásba vételi eljárás során egyenértékűnek minősített oklevél az új eljárásban is egyenértékűnek minősül.

(9) E rendelet 2018. január 1-jét megelőzően hatályos 3. §-ának (3)-(11) bekezdése, valamint 2. számú melléklete alapján nyilvántartásba vett személyek 2018. január 1-jét követően továbbra is jogosultak a könyvviteli szolgáltatási tevékenység végzésére, amennyiben a számviteli törvényben és az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelelnek."

84. § A Knyr.

1. 1. számú melléklete a 9. melléklet szerint módosul,

2. 2. számú melléklete a 10. melléklet szerint módosul,

3. 4. számú melléklete a 11. melléklet szerint módosul,

4. 6. számú melléklete helyébe a 12. melléklet lép,

5. 13. számú melléklete a 13. melléklet szerint módosul.

85. § A Knyr.

1. 3. § (10) bekezdésében a "valamint rendelkezik" szövegrész helyébe a "valamint rendelkezik a szakképesítés megszerzésétől számított," szöveg,

2. 5. § (2) bekezdés e) pontjában a "dokumentumokat." szövegrész helyébe a "dokumentumokat, valamint" szöveg,

3. 5. § (10a) bekezdésében a "pótlására, amelyre a nyilvántartásba vett személynek a felszólítás kézhezvételétől számított 8 nap áll rendelkezésére." szövegrész helyébe a "8 napon belüli pótlására." szöveg,

4. 6. § (3) bekezdésében az "az engedélyben (az igazolványon és a nyilvántartásban)" szövegrész helyébe az "a nyilvántartásban" szöveg,

5. 8/B. § (1) bekezdésében az "a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény)," szövegrész helyébe az "az elismerési törvény," szöveg,

6. 8/B. § (5) bekezdésében a "(13) bekezdésében meghatározott szakterületek valamelyikén szerzett szakképesítés" szövegrész helyébe a "(12) bekezdésében meghatározott szakterületek valamelyikének" szöveg,

7. 8/B. § (5) bekezdésében a "3. § (1), (2) és (13) bekezdésében" szövegrész helyébe a "3. § (1) és (12) bekezdésében" szöveg,

8. 9/A. § (2) bekezdésében a "szervezetnél." szövegrész helyébe a "szervezetnél az egységes Kormányzati Portálon megjelenő tájékoztatóban közzétett címen." szöveg,

9. 10/A. § (2) bekezdésében az "a (7) bekezdésben" szövegrész helyébe az "az (5) bekezdésben" szöveg,

10. 10/A. § (8a) bekezdésében a "számított, a felnőttképzésről szóló törvény szerinti általános iratmegőrzési idő leteltéig" szövegrész helyébe a "számított 8 évig" szöveg,

11. 10/A. § (11a) bekezdés nyitó szövegrészében az "a szervezet" szövegrész helyébe az "az akkreditált szervezet" szöveg, valamint a "feltételek és az akkreditációs" szövegrész helyébe a "feltételek, valamint az akkreditációs és a kreditpont-minősítési" szöveg,

12. 10/B. § (12) bekezdésében a "megvásárlását bejelenti," szövegrész helyébe a "megvásárlását legkésőbb a továbbképzési évet követő január 31-éig bejelenti," szöveg,

13. 10/C. § (2) bekezdésében az "a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény" szövegrész helyébe az "a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény" szöveg,

14. 10/D. § (2a) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "végzettségét igazoló oklevelének" szövegrész helyébe a "végzettségét, valamint releváns szakképesítését igazoló okleveleinek" szöveg,

15. 10/D. § (2a) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "megfelelő szakmai" szövegrész helyébe a "megfelelő - az adott továbbképzési évet megelőző öt évben megszerzett - legalább 3 éves szakmai" szöveg,

16. 10/G. § b) pontjában az "a 10/D. § (1) bekezdés szerinti kérelem szerinti adatait," szövegrész helyébe a "kreditpont-minősítési kérelem szerinti adatait, biztosítani a bejelentett továbbképzések ellenőrizhetőségét;" szöveg,

17. 10/G. § c) és e) pontjában a "10/D. § (1) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe a "kreditpont-minősítési" szöveg,

18. 10/G. § k) pontjában az "5 évig" szövegrész helyébe a "8 évig" szöveg

lép.

86. § Hatályát veszti a Knyr.

1. 2. §-ában a "vagy a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel - az engedélyezés szempontjából - egyenértékű szakképesítéssel" szövegrész,

2. 3. § (2) bekezdése,

3. 3. § (3)-(9) bekezdése,

4. 3. § (9a)-(9c), (10), (10a) és (11) bekezdése,

5. 3. § (13) bekezdésének utolsó mondata,

6. 5. § (8) bekezdése,

7. 6. § (3) bekezdésében a "de legfeljebb" szövegrész,

8. 10/G. §-ában az "a továbbképzés szervezésével és lebonyolításával összefüggésben" szövegrész,

9. 10/H. §-a,

10. 1. számú melléklet 2. pont i) alpontjában az " , illetve azzal egyenértékű szakképesítést igazoló dokumentum" szövegrész,

11. 1. számú melléklet 2. pont l) alpontja,

12. 1. számú melléklet 3. pontjának a) és b) alpontja,

13. 1. számú melléklet 4. pontjának e) alpontjában a " , jó minőségű" szövegrész,

14. 2. számú melléklete.

11. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

87. § (1) A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vkr.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló a Ctv. 111. § (1) bekezdés b) pontja alapján köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni. A kötelezettségek, valamint a részesedésnek, értékpapírnak, vagy tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszközök - a vásárolt követelések kivételével - piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözetet az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell - a könyvviteli számlák zárása előtt - elszámolni. A befektetett eszközök között kimutatott részesedésnek, értékpapírnak és kölcsönnek minősülő eszközök átértékelési különbözetét jellegének megfelelően részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként, vagy befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni. Ha az átértékelt eszköz a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír, akkor azok átértékelési különbözetét a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, vagy a részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztéseként kell elszámolni. A vásárolt követelések átértékelési különbözetét jellegének megfelelően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni."

(2) A Vkr. 7. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A piaci értéken történő értékelés (2) bekezdés szerinti elszámolása előtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni, a követelés jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések közé, a kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé át kell vezetni. A részesedésnek, értékpapírnak, tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszközökhöz - a vásárolt követelések kivételével - kapcsolódó egyéb időbeli elhatárolásokat az egyéb ráfordításokkal, illetve az egyéb bevételekkel szemben, a céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni. A befektetett eszközök között kimutatott részesedésnek, értékpapírnak és kölcsönnek minősülő eszközökhöz kapcsolódó elhatárolt összegeket jellegüknek megfelelően részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként vagy befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételként, árfolyamnyereségként, illetve részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként, vagy befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell elszámolni. Ha az elhatárolt összeg forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz vagy vásárolt követeléshez kapcsolódik, akkor annak megszüntetését a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni. A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki."

88. § A Vkr. a következő 14. §-sal egészül ki:

"14. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 87. §-ával megállapított 7. § (2)-(2a) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 87. §-ával megállapított 7. § (2)-(2a) bekezdése a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható."

12. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

89. § A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 399/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 21. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(Az intézmény az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az Szt. szerinti adatokon túlmenően az alábbi információkat köteles bemutatni:)

"1a. a minimális szavatoló tőkeszükségletet, a számított szavatoló tőkét és a minimális szavatoló tőkéhez képest mutatkozó különbözetet;"

90. § Az Fnykr. a következő 25/B. §-sal egészül ki:

"25/B. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 89. §-ával megállapított 21. § 1a. pontját először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 89. §-ával megállapított 21. § 1a. pontja a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható."

13. Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

91. § Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eptkr.) 2. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. bizományi ügylet, a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia): a Bkr. szerint meghatározott fogalmak."

92. § (1) Az Eptkr. 11. § (5) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az értékesítés nettó árbevételében elkülönítetten kell nyilvántartani)

"a) az árutőzsdei szolgáltatások keretében árura kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő határidős és opciós ügyletek során - a kötési ár összegében - elszámolt bevételeket,

b) az árutőzsdei szolgáltatások keretében saját termelésű készletre kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő határidős és opciós ügyletek során - a kötési ár összegében - elszámolt bevételeket,

c) az árutőzsdei szolgáltatások keretében, árura bizományi ügylet formájában, a megbízó javára kötött azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során - a kötési ár összegében - elszámolt bevételeket,"

(2) Az Eptkr. 11. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi műveletek bevételein belül elkülönítetten kell nyilvántartani)

"a) az árutőzsdei szolgáltatások keretében közraktárjegyre vagy árujegyre kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során a(z) - általános forgalmi adó nélküli - kötési ár és az értékpapír kivezetett könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözetet,"

(3) Az Eptkr. 11. § (7) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az értékesítés közvetlen költségei között elkülönítetten kell nyilvántartani)

"a) az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségén belül az árutőzsdei szolgáltatások keretében saját termelésű készletre kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során a készlet kivezetett könyv szerinti értékében elszámolt ráfordítást,

b) az eladott áruk beszerzési értékén belül az árutőzsdei szolgáltatások keretében árura kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során az áru kivezetett könyv szerinti értékében elszámolt ráfordítást,

c) az eladott áruk beszerzési értékén belül az árutőzsdei szolgáltatások keretében, árura bizományi ügylet formájában, a megbízó javára kötött azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során az áru kivezetett könyv szerinti értékében elszámolt ráfordítást."

(4) Az Eptkr. 11. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi műveletek ráfordításain belül elkülönítetten kell nyilvántartani)

"a) az árutőzsdei szolgáltatások keretében közraktárjegyre vagy árujegyre kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során a(z) - általános forgalmi adó nélküli - kötési ár és az értékpapír kivezetett könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet,"

(5) Az Eptkr. 11. § (9) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység keretében kötött bizományi ügyletekre, valamint az annak során kezelt, ügyfél tulajdonát képező vagyontárgyakra és ügyletekre a Bkr. 9. §-ának (3)-(5) bekezdéseit, 10. §-ának (2)-(17) bekezdését, megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy]

"c) az árura kötött azonnali adásvételi, származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során az értékpapírokra vonatkozó bizományi ügyletektől eltérően kell eljárni az (5) bekezdés c) pontja és a (7) bekezdés c) pontja szerint, és az ügyletet az adott árura vonatkozóan egy a megbízóval szembeni sajátszámlás árubeszerzési vagy eladási, egyidejűleg egy harmadik féllel szembeni sajátszámlás áru eladási vagy beszerzési ügyletként kell elszámolni - a kötési ár összegét tekintve bekerülési, illetve eladási értéknek. Az ilyen ügyletek esetében nem csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményt kell elszámolni a főkönyvi számlákon a megbízó ügyféllel szembeni kötelezettség növekedéseként vagy csökkenéseként."

93. § Az Eptkr. a következő 23. §-sal egészül ki:

"23. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 91. §-ával megállapított 2. § 8. pontját; 92. § (1) bekezdésével megállapított 11. § (5) bekezdés a)-c) pontját; 92. § (2) bekezdésével megállapított 11. § (6) bekezdés a) pontját; 92. § (3) bekezdésével megállapított 11. § (7) bekezdés a)-c) pontját; 92. § (4) bekezdésével megállapított 11. § (8) bekezdés a) pontját; 92. § (5) bekezdésével megállapított 11. § (9) bekezdés c) pontját; 94. §-ával megállapított 11. § (6) bekezdés b) pontját és 11. § (8) bekezdés b) pontját először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 91. §-ával megállapított 2. § 8. pontját; 92. § (1) bekezdésével megállapított 11. § (5) bekezdés a)-c) pontját; 92. § (2) bekezdésével megállapított 11. § (6) bekezdés a) pontját; 92. § (3) bekezdésével megállapított 11. § (7) bekezdés a)-c) pontját; 92. § (4) bekezdésével megállapított 11. § (8) bekezdés a) pontját; 92. § (5) bekezdésével megállapított 11. § (9) bekezdés c) pontját, 94. §-ával megállapított 11. § (6) bekezdés b) pontját és 11. § (8) bekezdés b) pontját a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet."

94. § Az Eptkr. 11. § (6) bekezdés b) pontjában és 11. § (8) bekezdés b) pontjában az "elszámolási határidős, opciós és csere (swap)" szövegrész helyébe a "származékos" szöveg lép.

14. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

95. § A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mikr.) 14. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozónak az adott üzleti év első napjával:)

"h) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként, a negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét egyéb bevételként elszámolva ki kell vezetnie."

96. § A Mikr. a következő 21. §-sal egészül ki:

"21. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 95. §-ával megállapított 14. § (1) bekezdés h) pontját; 97. § 1. pontjával megállapított 7. § (1) bekezdését; 97. § 2. pontjával megállapított 10. § (3) bekezdését; 98. §-ával megállapított 3. számú mellékletét először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 95. §-ával megállapított 14. § (1) bekezdés h) pontját; 97. § 1. pontjával megállapított 7. § (1) bekezdését; 97. § 2. pontjával megállapított 10. § (3) bekezdését; 98. §-ával megállapított 3. számú mellékletét a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 99. §-ával hatályon kívül helyezett 5. § (10) bekezdést és 14. § (1) bekezdés g) pontját a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni."

97. § A Mikr.

1. 7. § (1) bekezdésében az "a)-d) pontja" szövegrész helyébe az "a)-c) pontja" szöveg,

2. 10. § (3) bekezdésében a "mérlegforduló napján" szövegrész helyébe a "mérlegfordulónapján" szöveg

lép.

98. § A Mikr. 3. számú melléklete a 14. melléklet szerint módosul.

99. § Hatályát veszti a Mikr.

1. 5. § (10) bekezdésében a "(3) bekezdés a) pontjától és" szövegrész,

2. 14. § (1) bekezdés g) pontja.

15. Záró rendelkezések

100. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 85. § 7. pontja, valamint a 86. §. 1-2., 4-5., 10-11. és 14. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) Nem lép hatályba az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 357/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet 17. § f) pontjának a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 11/A. § (1) bekezdését hatályon kívül helyező rendelkezése.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

1. A Biztkr. 1. számú melléklet "A biztosítók mérlegének előírt tagolása" címben az "ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)" alcím "B. Befektetések" főcsoport "II. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban" fősor "3. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés közös és társult vállalkozásban" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés közös vezetésű vállalkozásban".

2. A Biztkr. 1. számú melléklet "A biztosítók mérlegének előírt tagolása" címben az "ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)" alcím "B. Befektetések" főcsoport "II. Befektetések kapcsolt vállalkozásokban" fősor "4. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír közös- és társult vállalkozástól, közös és társult vállalkozásnak adott kölcsön" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír közös vezetésű vállalkozástól, közös vezetésű vállalkozásnak adott kölcsön".

3. A Biztkr. 1. számú melléklet "A biztosítók mérlegének előírt tagolása" címben az "ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)" alcím "B. Befektetések" főcsoport "III. Egyéb befektetések" fősor "1. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés jelentős tulajdoni és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban".

2. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A Betakr. 8. számú mellékletének "FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)" alcím "D. Saját tőke" fősora helyébe a következő rendelkezés lép:

"D. Saját tőke

I. Tartalék

II. Értékelési tartalék

III. Tárgyévi eredmény".

3. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

"9. számú melléklet a 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelethez

A Kárrendezési Alap eredménykimutatásának előírt tagolása

01. Befektető-védelmi Alap tagjaitól igényelt éves befizetések bevétele

02. Értékesített vagyontárgyak eladásából származó bevételek

03. Egyéb kárrendezési bevételek

I. Kárrendezésből származó bevételek (01+02+03)

II. Egyéb bevételek

III. Pénzügyi műveletek bevételei

04. Kárrendezés kifizetésével kapcsolatos ráfordítások

05. Egyéb kárrendezési ráfordítások

IV. Kárrendezésből származó ráfordítások (04+05)

V. Egyéb ráfordítások

VI. Pénzügyi műveletek ráfordításai

06. Anyagjellegű ráfordítások

07. Személyi jellegű ráfordítások

08. Értékcsökkenési leírás

VII. Tárgyévi költségek (06+07+08)

A. Tárgyévi eredmény (I+II+III-IV-V-VI-VII)"

4. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

1. Az Alapkr. 1. számú melléklet az "I. Az ingatlanalap mérlegének előírt tagolása" cím az "ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)" alcím "D) Származtatott ügyletek értékelési különbözete" fősor helyébe a következő rendelkezés lép:

"D) Származékos ügyletek értékelési különbözete".

2. Az Alapkr. 1. számú melléklet az "II. Az értékpapíralap mérlegének előírt tagolása" cím az "ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)" alcím "D) Származtatott ügyletek értékelési különbözete" fősor helyébe a következő rendelkezés lép:

"D) Származékos ügyletek értékelési különbözete".

5. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

"7. számú melléklet a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez

Értékvesztés és céltartalék képzés követelményei

(1) A pénzügyi intézménynek számviteli politikájában rendelkezni kell az értékvesztés elszámolás és értékvesztés visszaírás, valamint céltartalék képzés és céltartalék felszabadítás, illetve felhasználás rendjéről, amelynek során a Tv. előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy figyelembe kell vennie a (2)-(13) bekezdésben foglalt követelményeket.

(2) A Sajátos értékelési szabályok között - a mérlegen kívüli kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékon túlmenően - rendelkezni kell minden olyan céltartalék képzésének és felhasználásának rendjéről, amelyet a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett tételekhez kapcsolódóan a Hpt., a Tv., egyéb jogszabály, illetve e rendelet előírnak, amennyiben arról nem a Tv. szerinti Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési előírásain kívüli egyéb része rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően a szabályzatban ki kell térni a következő céltartalékok képzésének és felhasználásának, illetve felszabadításának rendjére:

a) a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázati céltartalék,

b) az általános kockázati céltartalék esetében kizárólag a felhasználás rendjére,

c) a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek és tandíjhitelek halasztott, tőkésített kamatára képzett céltartalék,

d) a lakástakarékpénztárak kiegyenlítési céltartaléka.

(4) Az általános kockázati céltartalék tekintetében rögzíteni kell, hogy a felhasználás egyedi tételek kapcsán jelentkező veszteségekhez rendelten hogyan történik.

(5) A (3) bekezdés szerinti céltartalékok részletezésében rögzíteni kell, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások alapján és a hitelintézeti sajátosságok függvényében az adott céltartalék képzésére és felülvizsgálatára milyen gyakorisággal kerül sor, a képzés mértéke milyen módon kerül meghatározásra, ahhoz milyen szempontokat, tényezőket és azok változását veszik figyelembe, milyen esetben és mértékben történik meg azok felhasználása, illetve felszabadítása, milyen dokumentációk támasztják alá a céltartalék képzés, illetve felhasználás, felszabadítás mértékének meghatározását.

(6) A pénzügyi intézménynek az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék összegét legalább negyedévente felül kell vizsgálni és a korábban elszámolt értékvesztés, megképzett kockázati céltartalék összegét módosítani kell további értékvesztés elszámolással, céltartalék képzéssel, vagy a meglévő értékvesztés visszaírásával, céltartalék felszabadításával.

(7) Rendelkezni kell arról, hogy a tételhez kapcsolódó nyilvántartásokban, dokumentációkban hogyan különítik el a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évi értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét és milyen módon követik nyomon, hogy a tárgyévben történt értékvesztés visszaírás, kockázati céltartalék felhasználás, felszabadítás az előző évben vagy a tárgyévben elszámolt értékvesztésből, megképzett céltartalékból történik.

(8) Az értékvesztés, illetve annak visszaírása, vagy a céltartalék képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést, illetve a veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni.

(9) Az értékvesztés visszaírásánál, illetve a céltartalék felszabadításánál a várható megtérülés, illetve veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettség változását írásban dokumentálni kell és azt a hiteldossziéhoz, illetve az adott tételhez kapcsolódó analitikus nyilvántartáshoz kell csatolni.

(10) A devizaeszközök és a deviza alapú forintfizetésre szóló eszközök, valamint a devizában fennálló mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a devizabekerülési értéket (illetve a devizabekerülési érték törlesztésekkel csökkentett összegét) és a mérlegen kívüli kötelezettség devizaértékét a 9. §-ban meghatározott, értékeléskori devizaárfolyamon kell forintra átszámítani és annak alapján kell a kapcsolódó értékvesztés, kockázati céltartalék szükséges szintjének forintértékét meghatározni.

(11) A (10) bekezdés szerinti tételek esetében az értékvesztést, illetve annak visszaírását, a kockázati céltartalék képzését, illetve annak felhasználását, felszabadítását devizában is nyilván kell tartani. Az ilyen eszközöknél, illetve mérlegen kívüli tételeknél, ha a várható megtérülés devizaneme és a tétel devizaneme nem azonos, akkor a megtérülés devizában kifejezett értékét az adott deviza értékelés időpontjában fennálló 9. § szerinti árfolyamán kell forintra átszámítani és figyelembe venni az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék szükséges szintjének meghatározásakor.

(12) Peresített követelések, illetve a peres ügyek miatti függő kötelezettségek esetében az értékvesztés elszámolását, az értékvesztés visszaírását vagy a céltartalék képzést, illetve felszabadítást a perösszeg és a pernyerési esélyek figyelembevételével kell meghatározni. A peresély meghatározásához használt szempontokat a szabályzatban rögzíteni kell. A mérlegen kívül nyilvántartott peres ügyekkel kapcsolatos nyilvántartásokat és a peres ügyekkel kapcsolatos értékvesztést, visszaírást, valamint a kockázati céltartalék képzést és felszabadítást a belső ellenőrzés kiemelt témájának kell kezelnie.

(13) Eszközeladásnál vagy halasztott fizetéssel eladott eszközök esetében a vevő által érvényesíthető visszkereseti jog miatt a visszkereseti jogból eredően fennálló függő kötelezettségre indokolt esetben a szükséges mértékben, a várható veszteségek fedezetére kockázati céltartalékot képezni, legfeljebb az eladási ár mértékéig. Ha a visszkereseti jog érvényesítéséről a vevő lemond, de az eszközértékesítéshez bármilyen mérlegbeli vagy mérlegen kívüli tételt keletkeztető hitelintézeti kockázatvállalás tartozik (halasztott fizetés stb.), akkor az így keletkező tétel tekintetében szintén felmerülhet értékvesztés elszámolási kötelezettség."

6. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A Befkr. 2. számú melléklet az "Az eredménykimutatás tagolása:" cím "14. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése" sor helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése".

7. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

"5. számú melléklet a 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez

Értékvesztéssel és céltartalék képzéssel szembeni követelmény

(1) A befektetési vállalkozásnak számviteli politikájában rendelkezni kell az elszámolt értékvesztés és értékvesztés visszaírás, valamint kötelezettségek miatt képzett céltartalék és céltartalék felszabadítás, illetve felhasználás rendjéről, amelynek során a Tv. előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy figyelembe kell venni a (2)-(13) bekezdésben foglalt követelményeket.

(2) A Sajátos értékelési szabályok között - a mérlegen kívüli kötelezettségek után képzett céltartalékon túlmenően - rendelkezni kell minden olyan céltartalék képzésének és felhasználásának rendjéről, amelyet befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett tételekhez kapcsolódóan a Tv., egyéb jogszabály, illetve e rendelet előírnak, feltéve, hogy arról nem a Tv. szerinti Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési előírásain kívüli egyéb része rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően a szabályzatban ki kell térni a következő céltartalékok képzésének és felhasználásának, illetve felszabadításának rendjére:

a) a mérlegen kívüli kötelezettségek között kimutatott jegyzési garanciavállaláshoz, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígérethez, valamint a tőke-, illetve hozamgaranciához kapcsolódó céltartalék,

b) az értékpapír árfolyamveszteségre a 8. § (1) bekezdése szerint képzett céltartalék.

(4) A céltartalékok képzésének és felhasználásának szabályait e rendelet vonatkozó előírásainak figyelembevételével kell meghatározni.

(5) A (3) bekezdés szerinti céltartalékokkal kapcsolatban rendelkezni kell arról, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások alapján és a befektetési vállalkozás sajátosságainak függvényében az adott céltartalék képzésére és felülvizsgálatára milyen gyakorisággal kerül sor, a képzett összeget milyen módon határozzák meg, ahhoz milyen szempontokat, tényezőket és azok változását veszik figyelembe, milyen esetben és mértékben történik meg az összegek felhasználása, illetve felszabadítása, milyen dokumentációk támasztják alá a céltartalék képzés, illetve felhasználás, felszabadítás mértékének meghatározását.

(6) A szabályzatban meg kell határozni, hogy az értékvesztés, illetve a céltartalék összegét legalább negyedévente felül kell vizsgálni és a korábban elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét ki kell egészíteni, további értékvesztés elszámolással, illetve céltartalék képzéssel, vagy a meglévő értékvesztés visszaírásával, illetve céltartalék felszabadításával.

(7) Rendelkezni kell arról, hogy a tételhez kapcsolódó nyilvántartásokban, dokumentációkban hogyan különítik el a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évi értékelés során elszámolt értékvesztés, megképzett céltartalék összegét és milyen módon követik nyomon, hogy a tárgyévben történt értékvesztés visszaírás, céltartalék felhasználás, felszabadítás az előző évben vagy a tárgyévben elszámolt értékvesztésből, megképzett céltartalékból történik.

(8) Az értékvesztés, illetve annak visszaírása, vagy a céltartalék képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést, illetve a veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni.

(9) Az értékvesztés visszaírásánál, illetve a céltartalék felszabadításánál a várható megtérülés, illetve veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettség változását írásban dokumentálni kell és az adott tételhez kapcsolódó analitikus nyilvántartáshoz kell csatolni.

(10) A devizaeszközök és a deviza alapú forintfizetésre szóló eszközök, valamint a devizában fennálló mérlegen kívüli kötelezettségek esetében a devizabekerülési értéket (illetve a devizabekerülési érték törlesztésekkel csökkentett összegét) és a mérlegen kívüli kötelezettség devizaértékét a Tv. 60. § (4)-(6) bekezdésében meghatározott, értékelés napján érvényes devizaárfolyamon kell forintra átszámítani és az ahhoz kapcsolódó értékvesztés, céltartalék szükséges szintjének forintértékét meghatározni.

(11) A (10) bekezdés szerinti tételek esetében az értékvesztést, illetve annak visszaírását, a céltartalék képzését, illetve annak felhasználását, felszabadítását devizában is nyilván kell tartani. Az ilyen eszközöknél, illetve mérlegen kívüli tételeknél, ha a várható megtérülés devizaneme és a tétel devizaneme nem azonos, akkor a megtérülés devizában kifejezett értékét az adott deviza értékelés időpontjában fennálló a Tv. 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti árfolyamán kell forintra átszámítani és figyelembe venni az értékvesztés, illetve a céltartalék szükséges szintjének meghatározásakor.

(12) Peresített követelések, illetve a peres ügyek miatti függő kötelezettségek esetében az értékvesztés elszámolását, az értékvesztés visszaírását vagy a Tv. 41. § (1) bekezdése szerinti mérlegfordulónapi céltartalék képzést, illetve felszabadítást a perösszeg és a pernyerési esélyek figyelembevételével kell meghatározni. A peresély meghatározásához használt szempontokat a szabályzatban rögzíteni kell. A mérlegen kívül nyilvántartott peres ügyekkel kapcsolatos nyilvántartásokat és a peres ügyekkel kapcsolatos értékvesztést, visszaírást, valamint a céltartalék képzést és felszabadítást a belső ellenőrzés kiemelt témájának kell kezelnie.

(13) Eszközeladásnál vagy halasztott fizetéssel eladott eszközök esetében a vevő által érvényesíthető visszkereseti jog miatt a visszkereseti jogból eredően fennálló függő kötelezettséget az értékelés során minősíteni kell, és indokolt esetben a Tv. 41. § (1) bekezdése szerinti céltartalékot kell utána képezni legkésőbb a mérlegfordulónapi értékelés során. A céltartalék képzésére legfeljebb az eladási ár mértékéig kerülhet sor. Ha a visszkereseti jog érvényesítéséről a vevő lemond, de az eszközértékesítéshez bármilyen mérlegbeli vagy mérlegen kívüli tételt keletkeztető kockázatvállalás tartozik (halasztott fizetés stb.), akkor az így keletkező tételt szintén értékelés alá kell vonni."

8. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

1. Az Öpkr. 6. számú melléklet 0. Számlaosztály NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK "05. ÉVES PÉNZÜGYI TERV KIADÁSAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA" fősor helyébe a következő rendelkezés lép:

"05. PÉNZÜGYI TERV KIADÁSAI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA".

2. Az Öpkr. 6. számú melléklet 0. Számlaosztály NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK "09. ÉVES PÉNZÜGYI TERV BEVÉTELEI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA" fősor helyébe a következő rendelkezés lép:

"09. PÉNZÜGYI TERV BEVÉTELEI NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLA".

9. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

1. A Knyr. 1. számú melléklet 2. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatlapnak tartalmaznia kell a következő adatokat:)

"g) levelezési cím (irányítószám, helység, utca, házszám), telefonszám, elektronikus elérhetőség,".

2. A Knyr. 1. számú melléklet 4. pontjának e) alpontja a következő szövegrésszel egészül ki:

("Kijelentem továbbá, hogy jelen kérelmemhez csatolom:)

"- a számviteli törvény 151. § (5) bekezdés b) pont bc) alpontjában előírt feltételeket igazoló dokumentum (hatósági erkölcsi bizonyítvány), vagy kitöltött, aláírt hatósági erkölcsi bizonyítványt kérő lap.""

10. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A Knyr. 2. számú mellékletében foglalt táblázat fejlécében az "Évfolyam" szövegrész helyébe az "Oklevél megszerzésének éve" szöveg lép.

11. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A Knyr. 4. számú melléklet 1. pontja a következő r) ponttal egészül ki:

(Az akkreditációhoz az adatlapon kötelezően szükséges megadni a következő adatokat:)

"r) tervezett elektronikus képzés esetén a szervezet elektronikus továbbképzési rendszerének bemutatása (technikai háttér, a képzés elérésének helye, megvalósításának módja, a naplózás, ellenőrzés módszere, igazolás kiállítása, a nyilvántartásba vételt végző szervezet tájékoztatásának módja stb.)".

12. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

"6. számú melléklet a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelethez

"

13. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A Knyr. 13. számú melléklet 1. pontja a következő l)-n) ponttal egészül ki:

(A szakmai kiadvány minősítéséhez az adatlapon kötelezően szükséges megadni a következő adatokat:)

"l) a kiadvány hozzáférése elektronikus megjelenési mód esetén

m) a kiadvány elszámolhatóságának kérelmezett időszaka,

n) a kiadó által a kérelemmel összefüggő kapcsolattartásra kijelölt személy neve, beosztása, elérhetősége."

14. melléklet a 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelethez

1. A Mikr. 3. mellékletében a "1491. Kis értékű tenyészállatok bruttó értéke" szövegrész helyébe a "1591. Kis értékű tenyészállatok bruttó értéke" szöveg,

2. A Mikr. 3. mellékletében a "1499. Kis értékű tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése" szövegrész helyébe a "1599. Kis értékű tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése" szöveg

lép.