327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet

az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A RENDELET HATÁLYA

1. §[1] E rendelet hatálya kiterjed

a) az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) hatálya alá tartozó pénzforgalmi intézményre,

b) a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény hatálya alá tartozó Posta Elszámoló Központot működtető intézményre,

c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó árutőzsdei szolgáltatóra,

d)[2] a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó befektetési alapkezelőre,

e) az Fsztv. hatálya alá tartozó elektronikuspénz-kibocsátó intézményre,

f) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatást közvetítőre,

g) az Fsztv. hatálya alá tartozó utalványkibocsátóra,

h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatálya alá tartozó központi szerződő félre.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § E rendelet alkalmazásában

1. pénzforgalmi szolgáltatás: a Hpt.-ben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatás;

2. pénzforgalmi szolgáltató: pénzforgalmi intézmény, valamint a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény;

3.[3] kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások: a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az Fsztv. alapján végzett más pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatások;

4. árutőzsdei szolgáltatás: a Bszt. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti tevékenységek a Bszt. 9. §-a (2) bekezdésében meghatározott eszközökre és ügyletekre vonatkozóan;

5. portfoliókezelés: a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti tevékenység;

6. Hitkr.: a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet;

7. Bkr.: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet;

8.[4] bizományi ügylet, a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia): a Bkr. szerint meghatározott fogalmak.

9. áru: a Tv. szerinti áru, beleértve az értékesítés céljára beszerzett üvegházhatású gáz kibocsátási egységet és a légszennyező anyag kibocsátási jogot, továbbá minden egyéb, a Bszt. szerint árutőzsdei szolgáltatás tárgyául figyelembe vehető forgalomképes vagyoni értékű jogot.

10.[5] elektronikus pénz kibocsátása: a Hpt-ben ilyen címen nevesített pénzügyi szolgáltatás;

11.[6] Pénzügyi szolgáltatás közvetítése: a Hpt-ben meghatározott fogalom;

12.[7] elektronikuspénz-kibocsátó intézmény: az Fsztv.-ben meghatározott intézmény;

13.[8] pénzügyi szolgáltatást közvetítő: a Hpt-ben meghatározott közvetítő.

14.[9] utalványkibocsátó: az Fsztv.-ben meghatározott utalványkibocsátó;

15.[10] központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott központi szerződő fél, ide nem értve a szakosított hitelintézetként működő központi szerződő felet.

I. FEJEZET

A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÓK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

3. § A pénzforgalmi szolgáltató a Tv. előírásait az e fejezetben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

4. § A pénzforgalmi szolgáltató a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 7. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni.

5. § A pénzforgalmi szolgáltató számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv.-ben előírtakon túlmenően

a)[11] a szolgáltatás elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben, valamint a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódóan az Fsztv. szerint végzett más pénzügyi szolgáltatások miatt keletkező eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint, hogy milyen módszertant alkalmaz azon tételek megosztásához, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatás, valamint a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás nyújtásához és az attól eltérő tevékenységekhez egyaránt hozzárendelhetők;

b) a szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről szóló szabályzatot;

c) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére vonatkozó szabályzatot - amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésre kötelezett anyavállalatnak minősül -, amelyben rendelkezni kell többek között arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. előírásai vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, továbbá azokról a témakörökről, amelyeket a Hitkr. 26. §-a (10) bekezdésének ba)-bg) pontja tartalmaz, függetlenül attól, hogy a pénzforgalmi szolgáltató a Tv. vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti összevont (konszolidált) éves beszámolóját;

d) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályzatot a Hitkr. 3. §-a (10) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, feltéve, hogy a pénzforgalmi szolgáltató külföldi vállalkozás (központ) belföldi fióktelepének vagy külföldi fiókteleppel rendelkező belföldi vállalkozásnak (központnak) minősül.

6. § (1)[12] A pénzforgalmi szolgáltatónak belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Magyar Nemzeti Bank információs igényeit.

(2)[13] Az (1) bekezdéssel összhangban biztosítani kell, hogy az Fsztv. szerinti rendelkezésre álló szavatoló tőke levezetésénél, valamint a szavatoló tőke Fsztv.-ben meghatározott minimális szintjének megállapításánál figyelembevett források és eszközök értéke a számviteli nyilvántartásokban bármikor megállapítható legyen.

(3)[14] Az Fsztv. szerinti tőkekövetelmény meghatározásánál

a) a költségmódszer alkalmazása során alapul vett általános igazgatási költség a Tv. szerinti értékesítés közvetett költségein belül kimutatott igazgatási költségeket, egyéb általános költségeket, valamint a pénzforgalmi szolgáltatás és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás nyújtásához (értékesítéséhez) közvetlenül hozzárendelhető értékesítési, forgalmazási költségeket foglalja magában,

b) az irányadó mutató alkalmazása során alapul vett, a pénzforgalmi szolgáltatáshoz kapcsolódó, üzleti tevékenységből származó egyéb bevétel a Tv. szerinti egyéb bevételek azon körét foglalja magában, amelyek közvetlenül a pénzforgalmi szolgáltatással, illetve a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatással összefüggésben keletkeztek, vagy a számviteli politikában meghatározott - megosztási - eljárással (módszertannal) került meghatározásra, hogy közvetetten milyen nagyságrendben kapcsolódnak a pénzforgalmi szolgáltatáshoz, illetve a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatáshoz.

(4) A költségekre vonatkozó főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartás részletezésével biztosítani kell, hogy a (3) bekezdés a) pontja szerinti költségek megállapíthatók legyenek, függetlenül attól, hogy a pénzforgalmi szolgáltató összköltség eljárással vagy forgalmi költség eljárással készíti el az eredménykimutatását.

(5) A pénzforgalmi szolgáltató a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásból, illetve a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból, valamint az egyéb, más tevékenységekből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(6) A pénzforgalmi szolgáltatónak a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartani a pénzforgalmi szolgáltatással összefüggésben birtokába került (általa kezelt), az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben.

(7) Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközök miatt kimutatott kötelezettségeken belül elkülönítetten kell nyilvántartani az ügyfelek javára nyitott fizetési számlák miatti kötelezettséget és az arra érkező befizetéseket, illetve az ügyfél rendelkezése alapján arról teljesített kifizetéseket.

(8) Az ügyfelekkel szemben pénzforgalmi szolgáltatásból adódóan keletkezett követeléseket az egyéb rövid lejáratú követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartani.

(9) A pénzforgalmi szolgáltatásért, valamint a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokért felszámított különböző díjakat az értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítetten kell bemutatni pénzforgalmi szolgáltatások díjbevétele és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások díjbevétele jogcímen.

(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a kamatjellegű jutalékot, a kamatjellegű bevételt a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között, pénzforgalmi szolgáltatással, illetve kapcsolódó pénzügyi szolgáltatással összefüggő kamatként és kamatjellegű bevételként elkülönítetten kell nyilvántartani. E tekintetben kamatjellegű jutaléknak, illetve kamatjellegű bevételnek minősül a Hitkr. 10. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdése szerint meghatározott jutalék, illetve bevétel.

7. § A pénzforgalmi szolgáltatónak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia:

a) a pénzforgalmi szolgáltatásból, valamint külön a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásból származó(an)

aa)[15] eszközeit, követelések, értékpapírok, készletek, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások bontásban, ezekből külön kiemelten bemutatva a hitel és pénzkölcsönügyletből eredő követeléseket, valamint az Fsztv. szerint elkülönített letéti számlára helyezett ügyfélpénzek összegét,

ab) kötelezettségeit, külön kiemelten bemutatva a fizetési számla kapcsán az ügyféllel szemben fennálló tartozást, a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat,

ac)[16] bevételeit, értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei - külön kiemelve abból a kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételeket - bontásban,

ad) ráfordításai közül a költségeket, külön kiemelve az értékesítés közvetlen önköltségét, az értékesítés közvetett költségét, továbbá bemutatva azokat - költségnemenként is - anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások és értékcsökkenés részletezésben,

ae)[17] további ráfordításait egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordítása, ebből fizetett (fizetendő) kamatok, kamatjellegű ráfordítások bontásban,

af) mérlegen kívüli függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeit,

ag) harmadik felek által a pénzforgalmi szolgáltató kötelezettségéért vállalt garanciát, kezességet,

ah) kapott fedezeteket, biztosítékokat,

ai) be nem folyt kamatokat;

b) a 6. § (3) bekezdés a) pontja szerinti számbavételnél figyelembe vett általános igazgatási költségeket;

c) a Hitkr. 25. §-ának 7., 28., 40., 42., és 43. pontjai szerinti adatokat a pénzforgalmi szolgáltató vonatkozásában, továbbá, ha az a nemzetközi számviteli standardok szerinti konszolidált beszámolót készítő anyavállalatnak minősül, akkor a Hitkr. 26. §-ának (10) bekezdése szerinti adatokat a pénzforgalmi szolgáltatóra vonatkozóan.

II. FEJEZET

AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

8. § Az árutőzsdei szolgáltató a Tv. előírásait az e fejezetben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

9. § Az árutőzsdei szolgáltató a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 12. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni.

10. § Az árutőzsdei szolgáltató számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv-ben előírtakon túlmenően

a) a szolgáltatás elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában az árutőzsdei szolgáltatással összefüggésben, ezen belül az általa bonyolított bizományi ügyletek miatt keletkező eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint a bizományi ügyletek keretében birtokába került, a megbízó tulajdonát képező pénzeszközöket és attól eltérő, a mérlegen kívül kimutatott egyéb eszközöket;

b) a szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről szóló szabályzatot;

c) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére vonatkozó szabályzatot - amennyiben az árutőzsdei szolgáltató összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésre kötelezett anyavállalatnak minősül - amelyben rendelkezni kell többek között arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. előírásai vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, továbbá azokról a témakörökről, amelyeket a Bkr. 17/A. §-a (6) bekezdésének ba)-bg) pontja tartalmaz, függetlenül attól, hogy az árutőzsdei szolgáltató a Tv. vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti összevont (konszolidált) éves beszámolóját;

d) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályzatot a Bkr. 3. §-a (6) bekezdésének g) pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával, feltéve, hogy az árutőzsdei szolgáltató külföldi vállalkozás (központ) belföldi fióktelepének vagy külföldi fiókteleppel rendelkező belföldi vállalkozásnak (központnak) minősül.

11. § (1)[18] Az árutőzsdei szolgáltatónak belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank információs igényeit.

(2) Az árutőzsdei szolgáltató a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy az árutőzsdei szolgáltatásból, ezen belül a saját számlás és a bizományi ügyletből, valamint az egyéb árutőzsdei szolgáltatásból, illetve az egyéb más tevékenységekből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(3) Az árutőzsdei szolgáltatónak a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartania az árutőzsdei szolgáltatással, ezen belül kiemelten a bizományi tevékenységgel összefüggésben birtokába került (általa kezelt), a megbízó, illetve más ügyfelek (a továbbiakban együttesen: ügyfelek) tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben.

(4) Az ügyfelekkel szemben, bizományi ügyletből vagy egyéb megbízásos jogviszonyt eredményező árutőzsdei szolgáltatásból adódóan keletkezett követeléseket az egyéb rövid lejáratú követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartani.

(5) Az értékesítés nettó árbevételében elkülönítetten kell nyilvántartani

a)[19] az árutőzsdei szolgáltatások keretében árura kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő határidős és opciós ügyletek során - a kötési ár összegében - elszámolt bevételeket,

b)[20] az árutőzsdei szolgáltatások keretében saját termelésű készletre kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő határidős és opciós ügyletek során - a kötési ár összegében - elszámolt bevételeket,

c)[21] az árutőzsdei szolgáltatások keretében, árura bizományi ügylet formájában, a megbízó javára kötött azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során - a kötési ár összegében - elszámolt bevételeket,

d) a bizományi ügyletek kapcsán a bizományi díj összegében elszámolt bevételeket,

e) az árutőzsdei szolgáltatás keretében felszámított egyéb díjak összegében elszámolt bevételt.

(6) A pénzügyi műveletek bevételein belül elkülönítetten kell nyilvántartani

a)[22] az árutőzsdei szolgáltatások keretében közraktárjegyre vagy árujegyre kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során a(z) - általános forgalmi adó nélküli - kötési ár és az értékpapír kivezetett könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözetet,

b)[23] az árutőzsdei szolgáltatások keretében kötött saját számlás származékos ügyletek során - a záráskori piaci ár és a kötési ár különbözetében, illetve a swap-különbözet összegében - elszámolt bevételeket.

(7) Az értékesítés közvetlen költségei között elkülönítetten kell nyilvántartani

a)[24] az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségén belül az árutőzsdei szolgáltatások keretében saját termelésű készletre kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során a készlet kivezetett könyv szerinti értékében elszámolt ráfordítást,

b)[25] az eladott áruk beszerzési értékén belül az árutőzsdei szolgáltatások keretében árura kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során az áru kivezetett könyv szerinti értékében elszámolt ráfordítást,

c)[26] az eladott áruk beszerzési értékén belül az árutőzsdei szolgáltatások keretében, árura bizományi ügylet formájában, a megbízó javára kötött azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során az áru kivezetett könyv szerinti értékében elszámolt ráfordítást.

(8) A pénzügyi műveletek ráfordításain belül elkülönítetten kell nyilvántartani

a)[27] az árutőzsdei szolgáltatások keretében közraktárjegyre vagy árujegyre kötött saját számlás azonnali adásvételi, valamint származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során a(z) - általános forgalmi adó nélküli - kötési ár és az értékpapír kivezetett könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet,

b)[28] az árutőzsdei szolgáltatások keretében kötött saját számlás származékos ügyletek során - a záráskori piaci ár és a kötési ár különbözetében, illetve a swap-különbözet összegében - elszámolt ráfordításokat.

(9) Az árutőzsdei szolgáltatási tevékenység keretében kötött bizományi ügyletekre, valamint az annak során kezelt, ügyfél tulajdonát képező vagyontárgyakra és ügyletekre a Bkr. 9. §-ának (3)-(5) bekezdéseit, 10. §-ának (2)-(17) bekezdését, megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy

a) az ott említett bizományi tevékenység bevétele alatt az értékesítés nettó árbevételét, értékpapír alatt a közraktárjegyet és árujegyet, továbbá a befektetési vállalkozás alatt az árutőzsdei szolgáltatót kell érteni,

b) a bizományi ügylet tárgyát képező közraktárjegy és árujegy után - azonnali vagy határidős adásvétel esetében - felszámított általános forgalmi adó az egyéb rövid lejáratú követelésekkel szemben kerül elszámolásra a fizetendő általános forgalmi adó miatti kötelezettségekkel szemben, illetve az előzetesen felszámított általános forgalmi adó az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kerül elszámolásra,

c)[29] az árura kötött azonnali adásvételi, származékos ügyletnek nem minősülő leszállítási határidős, opciós és csere (swap) ügyletek során az értékpapírokra vonatkozó bizományi ügyletektől eltérően kell eljárni az (5) bekezdés c) pontja és a (7) bekezdés c) pontja szerint, és az ügyletet az adott árura vonatkozóan egy a megbízóval szembeni sajátszámlás árubeszerzési vagy eladási, egyidejűleg egy harmadik féllel szembeni sajátszámlás áru eladási vagy beszerzési ügyletként kell elszámolni - a kötési ár összegét tekintve bekerülési, illetve eladási értéknek. Az ilyen ügyletek esetében nem csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményt kell elszámolni a főkönyvi számlákon a megbízó ügyféllel szembeni kötelezettség növekedéseként vagy csökkenéseként.

(10) Az árutőzsdei szolgáltatás keretében kötött saját számlás határidős, opciós és swap ügyletekre a Tv. és a Bkr. 13. §-ának előírásait megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy[30]

a) a Bkr. hivatkozott rendelkezéseiben említett kereskedési tevékenység bevétele alatt az értékesítés nettó árbevételét kell érteni,

b) amennyiben az ügylet leszállítási ügylet és tárgya áru, vagy saját termelésű készlet, akkor azt - az (5) bekezdés a) és b) pontját, valamint a (7) bekezdés a) és b) pontját is figyelembe véve - az ügylet zárásakor jellegétől függően a Tv. áru beszerzésére, illetve áru vagy saját termelésű készlet értékesítésére vonatkozó általános szabályai szerint kell elszámolni.

12. § Az árutőzsdei szolgáltatónak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia:

a) az árutőzsdei szolgáltatásból származó(an)

aa) eszközeit, követelések, értékpapírok, készletek, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások bontásban, ezekből külön kiemelten bemutatva a bizományi és egyéb megbízásos jogviszonyt eredményező ügyletek kapcsán átmenetileg birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező pénzösszeget,

ab) kötelezettségeit, külön kiemelten bemutatva a bizományi és egyéb megbízásos jogviszonyt eredményező ügyletekből az ügyféllel szemben fennálló tartozást, valamint a passzív időbeli elhatárolásokat,

ac) bevételeit, külön kiemelve az értékesítés nettó árbevételét, azon belül a saját számlás ügyletek és a bizományi ügyletek miatti bevételeket, továbbá a pénzügyi műveletek bevételeit, azon belül a saját számlás ügyletek és a bizományi ügyletek miatti bevételeket,

ad) ráfordításait külön kiemelve az értékesítés közvetlen költségeit ezen belül az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségét és az eladott áruk beszerzési értékét ez utóbbit saját számlás és bizományi ügyletek miatti költségek bontásban, továbbá a pénzügyi műveletek ráfordítását, azon belül a saját számlás ügyletek és a bizományi ügyletek miatti ráfordításokat,

ae) mérlegen kívüli függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeit,

af) a bizományi ügyletek és egyéb megbízásos jogviszonyt eredményező ügyletek kapcsán az árutőzsdei szolgáltató birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező (pénzeszköztől eltérő), mérlegen kívül kimutatott eszközöket,

ag) a kapott, valamint az adott (fizetett) fedezeteket, biztosítékokat, letéti összegeket tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek kapcsán;

b) a Bkr. 17. §-ának 2., 4., és 8. pontjai szerinti adatokat, az árutőzsdei szolgáltató vonatkozásában, továbbá, ha az a nemzetközi számviteli standardok szerinti konszolidált beszámolót készítő anyavállalatnak minősül, akkor a Bkr. 17/A. §-ának (6) bekezdése szerinti adatokat az árutőzsdei szolgáltatóra vonatkozóan.

III. FEJEZET

A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

13. § A befektetési alapkezelő a Tv. előírásait az e fejezetben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

14. § A befektetési alapkezelő a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 17. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni.

15. § A befektetési alapkezelő a számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv.-ben előírtakon túlmenően

a) a szolgáltatás elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában a portfolió kezeléssel összefüggésben keletkező vagy közvetlenül annak céljára szolgáló eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint annak keretében a birtokába került, az ügyfél tulajdonát képező pénzeszközöket és attól eltérő, a mérlegen kívül kimutatott, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartott egyéb eszközöket, ügyleteket, az általa végzett egyéb tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó tételektől és ügyletektől. E tekintetben a portfoliókezelő birtokába kerül, az ügyfél tulajdonát képező pénzeszköznek minősül az is, ha a portfoliókezelés céljára az ügyfél által rendelkezésre bocsátott pénzeszköz, illetve a portfoliókezelés során az ügyfél javára befolyt pénzeszköz a letétkezelőnél a portfoliót kezelő befektetési alapkezelő nevére megnyitott, az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló letéti számlán van elhelyezve;

b) a szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről szóló szabályzatot;

c) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére vonatkozó szabályzatot - amennyiben a befektetési alapkezelő összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésre kötelezett anyavállalatnak minősül - amelyben rendelkezni kell többek arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. előírásai vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, továbbá azokról a témakörökről, amelyeket a Bkr. 17/A. §-a (6) bekezdésének ba)-bg) pontja tartalmaz, függetlenül attól, hogy a befektetési alapkezelő a Tv. vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti összevont (konszolidált) éves beszámolóját;

d) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályzatot a Bkr. 3. §-a (6) bekezdésének g) pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő külföldi vállalkozás (központ) belföldi fióktelepének vagy külföldi fiókteleppel rendelkező belföldi vállalkozásnak (központnak) minősül.

16. § (1)[31] A befektetési alapkezelőnek a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank információs igényeit.

(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alapok vagyonát és az abban bekövetkező változásokat a befektetési alap számviteli nyilvántartásában vezeti, az saját számviteli nyilvántartásaiban és beszámolójában nem szerepel.

(3) A befektetési alapkezelő az általa végzett portfoliókezelés során kezelt, az ügyfelek vagyonát képező eszközöket, kötelezettségeket és ügyleteket a saját tulajdonát képező eszközöktől és forrásoktól elkülönítetten köteles nyilvántartani a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, az saját főkönyvi számláin, mérlegében és eredménykimutatásában nem szerepelhet.

(4) A befektetési alapkezelő a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy a portfoliókezelésből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(5) A befektetési alapkezelőnek a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartania a portfoliókezeléssel összefüggésben birtokába került (általa kezelt), ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben.

(6) Ha a portfoliókezelés során az ügyfél pénzeszközei átmenetileg sem kerülnek a portfoliókezelést végző befektetési alap pénzeszközei közé, hanem a letétkezelőnél közvetlenül az ügyfél nevére megnyitott letéti számlán vannak elhelyezve, akkor azok állományáról és az abban bekövetkező változásokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartást vezetni, az ügyfél tulajdonát képező, pénzeszköztől eltérő eszközben, ügyletekben meglévő, kezelt eszközökhöz, mérlegen kívüli tételekhez hasonlóan. Ilyen esetben ezen pénzeszközökkel szemben nem lehet mérlegbeli kötelezettséget kimutatni a befektetési alapkezelő könyvviteli nyilvántartásaiban és mérlegében.

(7) Az ügyfelekkel szemben a portfoliókezelésből adódóan keletkezett követeléseket az egyéb rövid lejáratú követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartani.

(8) Az értékesítés nettó árbevételében elkülönítetten kell nyilvántartani

a) a portfoliókezelésért az ügyfélnek felszámított portfoliókezelési és egyéb díjakat, illetve az ügyfélre áthárított, továbbszámlázott költségeket, igénybevett szolgáltatásokat,

b) a befektetési alapkezelésért az alapnak felszámított alapkezelői és egyéb díjak összegét, illetve az alapra áthárított, továbbszámlázott költségeket, igénybevett szolgáltatásokat.

(9) A portfoliókezelési tevékenységre és az annak keretében kötött bizományi ügyletekre, valamint az annak során kezelt, ügyfél tulajdonát képező vagyontárgyakra és ügyletekre a Bkr. 9. §-ának (3)-(5) bekezdéseit, 10. §-ának (2)-(17) bekezdését, megfelelően kell alkalmazni, azzal, hogy az ott említett bizományi tevékenység bevétele alatt az értékesítés nettó árbevételét, továbbá a befektetési vállalkozás alatt a befektetési alapkezelőt kell érteni.

(10) A mérlegen kívüli függő kötelezettségek között - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban - nyilvántartott, tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) miatt keletkező mérlegen kívüli kötelezettségek összegét a mérleg fordulónapján értékelni kell és alkalmazni kell arra a Tv. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti céltartalék képzésére vonatkozó szabályokat.

(11) A (10) bekezdés szerinti céltartalékképzés során figyelembe kell venni többek között, hogy a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret, valamint a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia

a) megszűnése mérlegbeli eszköztétel keletkezését nem vonja maga után, azonban veszteségjellegű fizetési kötelezettséget eredményezhet, ezért a kifizetés összegében várható veszteség határozza meg alapvetően a mérlegen kívüli kötelezettség minősítését és értékelését;

b) amennyiben az harmadik fél általi garanciavállalással (kötelezettségvállalással) fedezett, akkor annak veszteségmérséklő hatását is mérlegelni kell. E tekintetben a harmadik fél fizetőképességét is meg kell vizsgálni;

c) értékelésekor, annak kockázatát az ígérettel érintett, kezelt portfolió részét képező befektetési eszközökből eredő kockázatok alapján kell meghatározni;

d) esetében a veszteségjellegű jövőbeni kifizetési kötelezettség felmérésekor alapvetően a kötelezettségvállalás értékének - a kötelezettségvállalás jellegétől függően - a kezelt portfolió értékelés időpontjában érvényes piaci értékét meghaladó összegéből kell kiindulni, fedezet-jellegű veszteségmérséklő tényezőként figyelembe véve a tőke, illetve hozamgarancia tekintetében a harmadik fél (bank) által vállalt garanciát.

17. § A befektetési alapkezelőnek az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia:

a) a portfoliókezelésből adódó(an), vagy közvetlenül annak céljára szolgáló

aa) eszközeit, ezekből külön kiemelten bemutatva a követeléseket, valamint a megbízásos jogviszonyból eredően birtokába került, az ügyfelek tulajdonát képező pénzösszeget,

ab) kötelezettségeit, külön kiemelten bemutatva a megbízásos jogviszonyból eredően az ügyféllel szemben fennálló tartozást,

ac) céltartalékait, külön kiemelve a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) miatt keletkező függő kötelezettségek után képzett céltartalék összegét,

ad) bevételeit, külön kiemelve az értékesítés nettó árbevételét és az abban elszámolt befektetési alapkezelési díjbevételeket, valamint portfoliókezelési díjbevételeket ez utóbbiakat részletezve pénztárak (nyugdíjpénztárak, egészség- és önsegélyező pénztárak), biztosítók részére végzett vagyonkezelés, portfoliókezelés, valamint egyéb portfoliókezelés bevételeire,

ae) költségeit, ráfordításait, külön kiemelve a portfoliókezeléssel összefüggésben az ügyfélre áthárított, továbbszámlázott költségeket,

af) mérlegen kívüli függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeit, külön kiemelve abból a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) miatt keletkező mérlegen kívüli kötelezettségek összegét,

ag)[32] a portfoliókezelés során, a megbízásos jogviszonyból eredően, a befektetési alapkezelő kezelésébe került, az ügyfelek tulajdonát képező (pénzeszköztől eltérő), mérlegen kívül kimutatott eszközök, és ügyletek értékét (névértékét és nyilvántartási értékét, piaci értékét), azok fajtái szerinti részletezésben, az értékpapírok esetében bemutatva a központi értéktárban, illetve más helyen őrzött és az értékpapírszámlán kezelt dematerializált értékpapírok állományát,

ah) a kapott, valamint az adott (fizetett) fedezeteket, biztosítékokat, letéti összegeket tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek kapcsán;

b) a Bkr. 17. §-ának 4., 11., 23. pontjai szerinti adatokat a befektetési alapkezelő vonatkozásában, továbbá a Bkr. 17. §-ának 2. pontja szerinti adatokat az ügyfél javára portfoliókezelési tevékenység keretében kötött ügyletek vonatkozásában, valamint, ha a befektetési alapkezelő a nemzetközi számviteli standardok szerinti konszolidált beszámolót készítő anyavállalatnak minősül, akkor a Bkr. 17/A. §-ának (6) bekezdése szerinti adatokat a befektetési szolgáltatóra vonatkozóan;

c) az általa kezelt befektetési alapok megnevezését, azok típusait és az alapok vagyonának nettó eszközértékét.

III/A. FEJEZET[33]

ELEKTRONIKUSPÉNZ-KIBOCSÁTÓ INTÉZMÉNYEK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

17/A. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Tv. előírásait az e fejezetben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az általa nyújtott pénzforgalmi szolgáltatások vonatkozásában értelemszerűen köteles alkalmazni az I. fejezetben foglalt előírásokat.

(3) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 17/C. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni.

(4)[34] Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv.-ben előírtakon túlmenően

a) a szolgáltatás elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában az elektronikus pénz kibocsátásával összefüggésben, valamint az elektronikus pénz kibocsátásához kapcsolódóan, vagy attól függetlenül az Fsztv. szerint végzett más pénzügyi szolgáltatások (ideértve a pénzforgalmi szolgáltatást is) miatt keletkező eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint, hogy milyen módszertant alkalmaz azon tételek megosztásához, amelyek az elektronikus pénz kibocsátásához, valamint a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás nyújtásához és az attól eltérő tevékenységekhez egyaránt hozzárendelhetők;

b) a szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről szóló szabályzatot;

c) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére vonatkozó szabályzatot - amennyiben az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésre kötelezett anyavállalatnak minősül -, amelyben rendelkezni kell többek között arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. előírásai vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, továbbá azokról a témakörökről, amelyeket a Hitkr. 26. §-a (10) bekezdésének ba)-bg) pontja tartalmaz, függetlenül attól, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a Tv. vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti összevont (konszolidált) éves beszámolóját;

d) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályzatot a Hitkr. 3. §-a (10) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, feltéve, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény külföldi vállalkozás (központ) belföldi fióktelepének vagy külföldi fiókteleppel rendelkező belföldi vállalkozásnak (központnak) minősül.

(5)[35] Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Magyar Nemzeti Banknak információs igényeit.

(6)[36] Az (5) bekezdéssel összhangban biztosítani kell, hogy az Fsztv. szerinti rendelkezésre álló szavatoló tőke levezetésénél, valamint a szavatoló tőke Fsztv.-ben meghatározott minimális szintjének megállapításánál figyelembevett források és eszközök értéke a számviteli nyilvántartásokban bármikor megállapítható legyen.

(7)[37] Az Fsztv. szerinti tőkekövetelmény meghatározása érdekében a kibocsátott (kinn lévő) és még vissza nem váltott elektronikus pénz állományáról és az abban bekövetkezett változásokról folyamatosan nyilvántartást kell vezetni.

17/B. § (1) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy az elektronikuspénz kibocsátásából, illetve a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásból, valamint a más tevékenységekből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(2) Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartani az elektronikus pénz kibocsátásával összefüggésben birtokába került (általa kezelt), az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben, külön kiemelve azon belül az elektronikuspénz kibocsátása ellenében átvett pénzeszközöket a 17/A. § (7) bekezdésében foglalt követelménnyel összhangban.

(3) Az ügyfelekkel szemben elektronikus pénz kibocsátásából adódóan keletkezett követeléseket az egyéb rövid lejáratú követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartani.

(4) Az elektronikus pénz kibocsátásáért, valamint a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásokért felszámított különböző díjakat az értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítetten kell bemutatni elektronikus pénz kibocsátásának díjbevétele és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások díjbevétele jogcímen.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a kamatjellegű jutalékot, a kamatjellegű bevételt a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között, az elektronikus pénz kibocsátásából, illetve a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatással összefüggő kamatként és kamatjellegű bevételként elkülönítetten kell nyilvántartani. E tekintetben kamatjellegű jutaléknak, illetve kamatjellegű bevételnek minősül a Hitkr. 10. §-a (2) bekezdésének f) pontja, illetve (3) bekezdése szerint meghatározott jutalék, illetve bevétel.

17/C. § Az elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia:

a) az elektronikus pénz kibocsátásából, valamint a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásból származó(an)

aa)[38] eszközeit, követelések, értékpapírok, készletek, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások bontásban, ezekből külön kiemelten bemutatva a hitel és pénzkölcsönügyletből eredő követeléseket, valamint az Fsztv. szerint elkülönített letéti számlára helyezett ügyfélpénzek összegét,

ab) kötelezettségeit, külön kiemelten bemutatva a fizetési számla kapcsán az ügyféllel szemben fennálló tartozást, a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat,

ac)[39] bevételeit, értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei - külön kiemelve abból a kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételeket - bontásban,

ad) ráfordításai közül a költségeket, külön kiemelve az értékesítés közvetlen önköltségét, az értékesítés közvetett költségét, továbbá bemutatva azokat - költségnemenként is - anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások és értékcsökkenés részletezésben,

ae)[40] további ráfordításait egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordítása, ebből fizetett (fizetendő) kamatok, kamatjellegű ráfordítások bontásban,

af) mérlegen kívüli függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeit,

ag) harmadik felek által az elektronikuspénz-kibocsátó kötelezettségéért vállalt garanciát, kezességet,

ah) kapott fedezeteket, biztosítékokat,

ai) be nem folyt kamatokat;

b) a Hitkr. 25. §-ának 7., 28., 40., 42., és 43. pontjai szerinti adatokat az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vonatkozásában, továbbá, ha az a nemzetközi számviteli standardok szerinti konszolidált beszámolót készítő anyavállalatnak minősül, akkor a Hitkr. 26. §-ának (10) bekezdése szerinti adatokat az elektronikuspénz-kibocsátó intézményre vonatkozóan.

III/B. FEJEZET[41]

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁST KÖZVETÍTŐK ÉVES BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

17/D. § (1) A pénzügyi szolgáltatást közvetítő a Tv. előírásait az e fejezetben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

(2) A pénzügyi szolgáltatást közvetítő a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 17/E. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni.

(3) A pénzügyi szolgáltatást közvetítő számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv.-ben előírtakon túlmenően

a) a szolgáltatás elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában a pénzügyi szolgáltatás közvetítésével összefüggésben keletkező eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint, hogy milyen módszertant alkalmaz azon tételek megosztásához, amelyek a pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenységhez és az attól eltérő tevékenységekhez egyaránt hozzárendelhetők;

b) a szigorú számadású bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről szóló szabályzatot;

c) az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésére vonatkozó szabályzatot - amennyiben a pénzügyi szolgáltatást közvetítő (konszolidált) éves beszámoló készítésre kötelezett anyavállalatnak minősül -, amelyben rendelkezni kell többek között arról, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. előírásai vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, továbbá azokról a témakörökről, amelyeket a Hitkr. 26. §-a (10) bekezdésének ba)-bg) pontja tartalmaz, függetlenül attól, hogy a pénzügyi szolgáltatást közvetítő a Tv. vagy a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti összevont (konszolidált) éves beszámolóját;

d) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolására vonatkozó szabályzatot a Hitkr. 3. §-a (10) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, feltéve, hogy a pénzügyi szolgáltatást közvetítő külföldi vállalkozás (központ) belföldi fióktelepének vagy külföldi fiókteleppel rendelkező belföldi vállalkozásnak (központnak) minősül.

(4)[42] A pénzügyi szolgáltatást közvetítőnek belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítania, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Magyar Nemzeti Banknak információs igényeit.

(5) A (4) bekezdéssel összhangban biztosítani kell, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítésével összefüggésben keletkező források és eszközök értéke a számviteli nyilvántartásokban bármikor megállapítható legyen.

(6) A pénzügyi szolgáltatást közvetítő a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből, illetve a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásból, valamint a más tevékenységekből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(7) A pénzügyi szolgáltatást közvetítőnek a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartani a közvetítői tevékenységgel összefüggésben birtokába került (általa kezelt), az ügyfelek tulajdonát megtestesítő pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben. A kötelezettséget a pénz jogosult felé történő továbbításakor kell a könyvekből kivezetni.

(8) A pénzügyi szolgáltatást közvetítő a közvetített szolgáltatást nem számolhatja el a saját számlás ügyletekre vonatkozó szabályok szerint.

(9) Az ügyfelekkel szemben pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből adódóan keletkezett követeléseket az egyéb rövid lejáratú követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartani.

(10) A pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért, valamint a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásokért felszámított különböző díjakat az értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítetten kell bemutatni pénzügyi szolgáltatás közvetítésének díjbevétele és egyéb pénzügyi szolgáltatások díjbevétele jogcímen.

17/E. § A pénzügyi szolgáltatást közvetítőnek az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia:

a) a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséből, és külön a végzett egyéb pénzügyi szolgáltatásból származó(an)

aa)[43] eszközeit, követelések, értékpapírok, készletek, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások bontásban, ezekből külön kiemelten bemutatva a hitel és pénzkölcsönügyletből eredő követeléseket, valamint az Fsztv. szerint elkülönített letéti számlára helyezett ügyfélpénzek összegét,

ab) kötelezettségeit, külön kiemelten bemutatva a fizetési számla kapcsán az ügyféllel szemben fennálló tartozást, a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat,

ac)[44] bevételeit, értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei - külön kiemelve abból a kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételeket - bontásban,

ad) ráfordításai közül a költségeket, külön kiemelve az értékesítés közvetlen önköltségét, az értékesítés közvetett költségét, továbbá bemutatva azokat - költségnemenként is - anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások és értékcsökkenés részletezésben,

ae)[45] további ráfordításait egyéb ráfordítások, pénzügyi műveletek ráfordítása, ebből fizetett (fizetendő) kamatok, kamatjellegű ráfordítások bontásban,

af) mérlegen kívüli függő és jövőbeni (biztos) kötelezettségeit,

ag) harmadik felek által az elektronikuspénz-kibocsátó kötelezettségéért vállalt garanciát, kezességet,

ah) kapott fedezeteket, biztosítékokat,

ai) be nem folyt kamatokat;

b) a Hitkr. 25. §-ának 7., 28., 40., 42., és 43. pontjai szerinti adatokat a pénzügyi szolgáltatást közvetítő vonatkozásában, továbbá, ha az a nemzetközi számviteli standardok szerinti konszolidált beszámolót készítő anyavállalatnak minősül, akkor a Hitkr. 26. §-ának (10) bekezdése szerinti adatokat az elektronikuspénz-kibocsátóra vonatkozóan.

III/C. FEJEZET[46]

UTALVÁNYKIBOCSÁTÓK ÉVES BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

17/F. § (1) Az utalványkibocsátó az Fsztv. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett a Tv. előírásait a (2)-(9) bekezdésben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

(2) Az utalványkibocsátó a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a (9) bekezdés szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni.

(3) Az utalványkibocsátó számviteli politikája keretében köteles elkészíteni a Tv.-ben előírtakon túlmenően a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység elkülönítési szabályzatát, amelynek keretében részletesen szabályozza, hogyan különíti el nyilvántartásában a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenység miatt keletkező eszközeit, forrásait, bevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint, hogy milyen módszertant alkalmaz azon tételek megosztásához, amelyek ezen tevékenységhez, és az attól eltérő tevékenységekhez egyaránt hozzárendelhetők.

(4) Az utalványkibocsátónak belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy

a) az Fsztv. szerinti tőkekövetelmény, valamint fedezet megállapításánál figyelembe vett eszközök és források értéke a számviteli nyilvántartásokból bármikor megállapítható legyen;

b) annak adataiból év közben is kielégíthesse a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank jogszabályon alapuló információs igényeit.

(5) Az utalványkibocsátó a megfelelő főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások részletezésével köteles biztosítani, hogy a forgatható utalvány kibocsátásából, valamint az attól eltérő tevékenységekből származó eszközei és kötelezettségei, bevételei, költségei és ráfordításai elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(6) Az utalványkibocsátónak a pénzeszközök között elkülönítetten kell nyilvántartani a forgatható utalvány kibocsátásával összefüggésben birtokába került (általa kezelt) pénzeszközöket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belül ilyen címen nyilvántartott kötelezettséggel szemben.

(7) Az utalvány kibocsátásáért és visszaváltásáért felszámított díjakat az értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítetten kell nyilvántartani utalvány kibocsátásának és visszaváltásának díjbevétele jogcímen.

(8) A forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységtől eltérő egyéb üzleti tevékenységre az utalványkibocsátó a Tv. rendelkezéseit köteles alkalmazni.

(9) Az utalványkibocsátónak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a Tv.-ben előírtakon túlmenően be kell mutatnia:

a) a forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységből származó befektetett pénzügyi eszközeit, értékpapírjait, pénzeszközeit, kötelezettségeit;

b) a Tv. 54. § (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állományát;

c) az utalvány kibocsátásának és visszaváltásának tárgyévi díjbevételét.

III/D. FEJEZET[47]

[48]

17/G. §[49]

JOGHARMONIZÁCIÓS ZÁRADÉK

18. § E rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (15. cikk).

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezés

19. § (1) E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2010. évben induló üzleti évéről készített éves beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendelet előírásai a 2009. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra is alkalmazhatók.

20. §[50] E rendeletnek a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított 1. §-a a) pontját, 30. §-ával megállapított 2. §-a 11. és 13. pontját, 31. §-ával megállapított 17/D. és 17/E. §-át először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azzal, hogy az a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

21. §[51] (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 61. §-ával megállapított 7. § a) pont aa) alpontját, 62. §-ával megállapított 17/C. § a) pontjának aa) alpontját, 63. §-ával megállapított 17/E. § a) pont aa) alpontját, 64. §-ával megállapított 17/F. §-át először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 64. §-ával megállapított 17/G. §-sát először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de az már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.

22. §[52] (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 95. § 1. pontjával megállapított 7. § a) pont ac) alpontját, 17/C. § a) pont ac) alpontját, 17/E. § a) pont ac) alpontját, 95. § 2. pontjával megállapított 7. § a) pont ae) alpontját, 17/C. § a) pont ae) alpontját, 17/E. § a) pont ae) alpontját először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 95. § 3. pontjával hatályon kívül helyezett "KÖZPONTI SZERZŐDŐ FÉL ÉVES BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK SAJÁTOSSÁGAI" alcímet, 95. § 4. pontjával hatályon kívül helyezett 17/G. §-t a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell először alkalmazni.

23. §[53] (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 91. §-ával megállapított 2. § 8. pontját; 92. § (1) bekezdésével megállapított 11. § (5) bekezdés a)-c) pontját; 92. § (2) bekezdésével megállapított 11. § (6) bekezdés a) pontját; 92. § (3) bekezdésével megállapított 11. § (7) bekezdés a)-c) pontját; 92. § (4) bekezdésével megállapított 11. § (8) bekezdés a) pontját; 92. § (5) bekezdésével megállapított 11. § (9) bekezdés c) pontját; 94. §-ával megállapított 11. § (6) bekezdés b) pontját és 11. § (8) bekezdés b) pontját először a 2017. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 480/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 91. §-ával megállapított 2. § 8. pontját; 92. § (1) bekezdésével megállapított 11. § (5) bekezdés a)-c) pontját; 92. § (2) bekezdésével megállapított 11. § (6) bekezdés a) pontját; 92. § (3) bekezdésével megállapított 11. § (7) bekezdés a)-c) pontját; 92. § (4) bekezdésével megállapított 11. § (8) bekezdés a) pontját; 92. § (5) bekezdésével megállapított 11. § (9) bekezdés c) pontját, 94. §-ával megállapított 11. § (6) bekezdés b) pontját és 11. § (8) bekezdés b) pontját a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök