2017. évi CXXXIV. törvény

a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 33. § (2) bekezdés 61. pontja, és

b) Melléklete XXII. fejezet 1. pont a) alpontja.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdésében a "minden harmadik" szövegrész helyébe a "minden ötödik" szöveg lép.

3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

3. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 64/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra

a) természetes személy esetében]

"aa) természetes személyazonosító adatok, ideértve a tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatait is,"

(tarthatók nyilván.)

(2) A Kvt. 64/A. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra

a) természetes személy esetében]

"ab) lakcím, elektronikus levélcím, telefonszám, adóazonosító jel;"

(tarthatók nyilván.)

(3) A Kvt. a következő 64/C. §-sal egészül ki:

"64/C. § A környezetvédelmi, valamint a vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott VIZEK rendszer, valamint annak alrendszerei adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére."

(4) A Kvt. 64/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az "igazgatási szervek a természetes és jogi személyekről adatokat környezetvédelmi ügyféljel (a továbbiakban: KÜJ-szám) alkalmazásával" szövegrész helyébe a "feladatokat ellátó szervek a természetes és jogi személyekről adatokat" szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Kvt. 64/A. § (3) bekezdésében az "és vízvédelmi" szövegrész.

4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

4. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) a következő IV. fejezettel egészül ki:

"IV. FEJEZET

A VÍZÜGYI IGAZGATÁSI SZERVEKNÉL FOGLALKOZTATOTTAK KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONYÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alkalmazása

13. § (1) A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak (a továbbiakban: közalkalmazottak) jogviszonyára az e törvényben foglalt eltérésekkel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E törvény alkalmazása során a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra a Kjt. 20/B. § (5) bekezdése, 22. § (15) bekezdése, 22/B. §-a, 23. §-a, 39. § (1), (3) és (4) bekezdése, 56. és 57. §-a, 60-67. §-a, 69-72. §-a, 74-75. §-a, 77. § (1) és (2) bekezdése, valamint 77/A. §-a nem alkalmazható.

(3) A Kjt. alábbi rendelkezéseit a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a 20/B. § (1)-(4) bekezdését azzal, hogy "magasabb vezető" és "vezető" alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört;

b) a 22-22/A. §-t azzal, hogy az "E"-"H" fizetési osztályba sorolt közalkalmazott alatt a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő közalkalmazottat;

c) a 22. § (16) bekezdését azzal, hogy a "nem megfelelt" helyett elfogadhatatlant;

d) a 23/B. § (8) bekezdését azzal, hogy a "vezetői megbízású közalkalmazott" alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört;

e) a 41. § (2) bekezdését azzal, hogy "magasabb vezető" és "vezető" alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört;

f) a 82. § bekezdésében a "magasabb vezető" alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört

kell érteni.

(4) E törvény alkalmazása során a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 53. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható.

Hivatásetikai normák, etikai eljárás

13/A. § (1) A közalkalmazottra vonatkozó hivatásetikai alapelvek különösen a szakszerűség, a megbízhatóság, az erős hivatás- és összetartozás-tudat, a feltétlen és önzetlen segítőkészség, elkötelezettség és lojalitás, a méltóság és tisztesség, az előítélet-mentesség, a pártatlanság és az együttműködési készség.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatásetikai alapelveken túl a vezetőkkel szemben további etikai alapelvek különösen a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.

(3) Etikai vétséget követ el az, aki az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megszegi.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hivatásetikai elvek megsértése esetén a Vízügyi Etikai Bizottság etikai eljárást folytat le.

(5) Az etikai eljárás eredménye alapján a Vízügyi Etikai Bizottság figyelmeztetést vagy megrovást szabhat ki, amelyről a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatót értesíti.

13/B. § (1) A Vízügyi Etikai Bizottság tagjait az országos vízügyi igazgatási szerv vezetője határozza meg a (2) bekezdés szerinti jelöltek közüli kiválasztással, egyben a tagokról névjegyzéket vezet. A névjegyzék legalább tíz, legfeljebb harminc főt tartalmaz.

(2) A Vízügyi Etikai Bizottság tagjaira a vízügyi igazgatási szervek vezetői tesznek javaslatot. A tagok a vízügyi igazgatási szervek közalkalmazotti állományából kerülnek ki. A kiválasztás személyes meghallgatást követően történik, és csak olyan közalkalmazottakra tehető javaslat, akik példamutató magatartásuk és munkájuk alapján méltóak a Vízügyi Etikai Bizottság munkájában való közreműködésre. A jelöléshez a közalkalmazott beleegyezése szükséges.

(3) A Vízügyi Etikai Bizottság három főből álló tanácsban folytatja le az etikai eljárást.

(4) Nem lehet tagja a Vízügyi Etikai Bizottság tanácsának az, aki

a) az etikai eljárás alá vont közalkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorol,

b) az érintettel szemben személyében elfogult.

(5) A Vízügyi Etikai Bizottság működési feltételeit az országos vízügyi igazgatási szerv vezetője biztosítja.

(6) A hivatásetikai részletes szabályokat, a Vízügyi Etikai Bizottság működésének részletes szabályait, valamint az etikai eljárás rendszerét a Vízügyi Etikai Bizottság Ügyrendje állapítja meg.

A közalkalmazott besorolása, előmenetele és illetményrendszere

13/C. § (1) A közalkalmazottnak a vízügyi pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a munkaköri kategóriához tartozó munkakörön belüli fizetési fokozatban, valamint a munkaköri kategórián belül más munkakörben való előmenetelhez, továbbá a magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör eléréséhez.

(2) A munkaköri kategóriákat és az egyes munkaköri kategóriákhoz tartozó munkaköröket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A közalkalmazottat és a vezetőt a foglalkoztatási jogviszonyban töltött ideje, iskolai végzettsége és munkaköre alapján kell a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben megállapított illetménytábla megfelelő fizetési fokozatába sorolni.

13/D. § Az előmenetel általános feltételei:

a) a jogszabályban előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése,

b) a következő fizetési fokozathoz jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése,

c) a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, készségek és kompetenciák,

d) a meghatározott szintű teljesítményértékelés és minősítés.

13/E. § (1) A közalkalmazott - jogviszonya alapján - az e törvény szerint jogosult illetményre, amelyet száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A közalkalmazott garantált illetménye összegének legalább a Kormány által rendeletben megállapított minimálbér és garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(3) A közalkalmazott illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határt, de ne haladja meg annak felső határát. A közalkalmazott a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határ szerinti illetményre alanyi jogon jogosult. A vízügyi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak előmeneteli fokozatait és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A közalkalmazott illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig felülvizsgálja.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat során az illetményt a tárgyévre vonatkozóan a közalkalmazott besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó illetmény felső határáig megemelheti, illetve alsó határáig csökkentheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az illetmény felülvizsgálatakor, döntése során figyelembe veszi

a) a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a vízügyi igazgatásban szerzett tapasztalatot,

c) az egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalatot,

d) a közalkalmazott által szerzett végzettséget, egyéb képesítést, nyelvtudást,

e) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősséget,

f) a teljesítményértékelés és minősítés szintjét, valamint

g) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelést.

(6) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálatot nem végzi el, vagy annak során a közalkalmazott illetményének összegét nem módosítja, a közalkalmazott a megelőző év december 31. napján irányadó illetményre jogosult.

13/F. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója - ide nem értve a helyettesítést - rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közalkalmazott megállapodása alapján a közalkalmazott részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen és tartósan meghaladja (a továbbiakban: célfeladat).

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a célfeladat eredményes végrehajtásáért - a közalkalmazott kinevezési okmányban és az azt követő munkáltatói intézkedésben szereplő illetményén felül - írásban, a célfeladat megállapításakor céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül.

(3) A közalkalmazott a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolta.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg - a munkáltató vezetőjének egyetértésével - más munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott részére. A céljuttatást a célfeladatot tűző munkáltatói jogkörgyakorló állapítja meg a közalkalmazott részére.

(5) A céljuttatás a közalkalmazottat megillető jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe nem számít bele.

Pihenőidő

13/G. § (1) A közalkalmazottat évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A közalkalmazottnak

a) huszonötödik életévétől egy,

b) huszonnyolcadik életévétől kettő,

c) harmincegyedik életévétől három,

d) harmincharmadik életévétől négy,

e) harmincötödik életévétől öt,

f) harminchetedik életévétől hat,

g) harminckilencedik életévétől hét,

h) negyvenegyedik életévétől nyolc,

i) negyvenharmadik életévétől kilenc,

j) negyvenötödik életévétől tíz

munkanap pótszabadság jár.

(3) A vezetőt - a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett - évi tíz munkanap pótszabadság illeti meg.

Hivatali érdekből történő átirányítás

13/H. § (1) A közalkalmazott hivatali érdekből történő átirányítással (a továbbiakban: átirányítás) ideiglenesen a kinevezéstől eltérően más munkakörben, munkahelyen vagy munkáltatónál is foglalkoztatható. Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a közalkalmazott a munkáltató vezetőjének vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján - a munkáltató hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból - eredeti munkaköre helyett ideiglenesen más - iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének megfelelő - munkakörbe tartozó feladatokat lát el, vagy más munkahelyen vagy munkáltatónál végzi feladatát.

(2) A közalkalmazottat - legalább három munkanappal megelőzően - írásban kell tájékoztatni az átirányítás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.

(3) Az átirányítás megszakítás nélkül legfeljebb hat hónapig tartható fenn. Az átirányítás időtartama naptári évenként nem haladhatja meg a hat hónapot.

(4) A vizek kártételei elleni védekezés során történő átirányítás az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül alkalmazandó.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

13/I. § (1) A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha a közalkalmazott olyan magatartást tanúsít - akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) vagy a közalkalmazotti jogviszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, illetve amely miatt a közalkalmazott a vezetője bizalmát elveszti, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogviszony-megszüntetés esetén

a) annak közlése előtt lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak a jogviszony-megszüntetés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,

b) a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a Kjt. 30. § (2) bekezdése szerint alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogviszony-megszüntetés jogát

a) az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,

b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

(4) Ha a közalkalmazott jogviszonya az (1) bekezdés szerint kerül megszüntetésre, a jogviszony megszüntetésétől számított három évig közalkalmazotti jogviszonyt nem létesíthet.

13/J. § Ha a Kjt. 37. §-a alapján a közalkalmazott jogviszonya megszüntetésekor végkielégítésben részesült, a jogviszony megszűnésétől számított nyolc hónapon belül újabb közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben létesíthet, ha vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a nyolc hónapból hátralévő idővel arányos mértékét korábbi munkáltatójának visszafizeti.

A közalkalmazott képzése és továbbképzése

13/K. § (1) A közalkalmazott jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben - ideértve a vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.

(2) A továbbképzést a felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő közalkalmazott esetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja.

(3) Az alap- és középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő közalkalmazott esetében a továbbképzési rendszer biztosítja az ismeretek megújítását, amelyet a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a vízügyi szakmai és tudományos szervezetek bevonásával - biztosít.

(4) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv (a továbbiakban együtt: továbbképzést szervező) a továbbképzési rendszer működtetése során

a) ellátja a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladatokat,

b) ellátja a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosításával összefüggő feladatokat,

c) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőttoktatói továbbképzéséről,

d) működteti a továbbképzési programok minősítésének rendszerét.

(5) A továbbképzést szervező a továbbképzés lebonyolításával kapcsolatban a következő adatok körét tartja nyilván, illetve kezeli:

a) a közalkalmazott természetes személyazonosító adatait,

b) a közalkalmazott munkáltatójára vonatkozó adatait,

c) a továbbképzés teljesítéséhez szükséges adatokat.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására - a Kjt. 42. §-ával ellentétben - oktatói, tananyag-fejlesztői, illetve oktatásszervezői feladatra további jogviszony létesíthető.

(7) A közalkalmazott számára az előírt továbbképzés, valamint az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményt a munkáltató szerv köteles megtéríteni.

(8) A továbbképzés költségeit a közalkalmazott köteles megtéríteni a munkáltatónak, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha - e törvény szerint - azonnali hatállyal szűnt meg a jogviszonya.

(9) A közalkalmazottak továbbképzésének tervezésére, finanszírozására, a képzések követelményrendszerére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet tartalmazza.

Teljesítményértékelés és minősítés

13/L. § (1) A közalkalmazott munkateljesítményét és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelését a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva évente egy alkalommal írásban értékeli (a továbbiakban: teljesítményértékelés). A minősítés szintjét a teljesítményértékelés szintje alapján kell megállapítani.

(2) A teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.

(3) A tárgyévet lezáró egyéni teljesítményértékelés - az értékelt képességeinek és munkavégzésével összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a munkakörének ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetést is tartalmazó - szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre szóló minősítését. A minősítés értékelési szintje megegyezik a teljesítményértékelés szintjével.

(4) A teljesítményértékelés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a közalkalmazott jogvitát kezdeményezhet.

(5) Az értékelő vezető a minősítésben

a) kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbázisba történő felvételére vagy az abból való törlésére irányuló eljárást, vagy

b) kezdeményezheti a közalkalmazotti jogviszony módosítását.

(6) A közalkalmazott teljesítményértékelésének és minősítésének kötelező és ajánlott elemeit, a teljesítményértékelés és minősítés fokozatait és eljárási szabályait, az értékelőlap tartalmát kormányrendelet tartalmazza.

A vezetők

13/M. § (1) A közalkalmazott kormányrendeletben meghatározott vezetői munkakör betöltésére nevezhető ki. Vezető kizárólag felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A közalkalmazott a gyakornoki időtartam alatt vezetői munkakörbe nem nevezhető ki. (2) A vezetői munkakörbe történő kinevezés határozatlan időre szól.

(3) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.

(4) Ha a kinevezés módosítása következtében a vezető

a) alacsonyabb vezetői munkakört tölt be, illetményét az új vezetői munkaköre szerint,

b) nem vezetői munkakört tölt be, illetményét új munkaköre szerint, a kormányrendeletben meghatározott illetménytábla megfelelő alkalmazásával, a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejének megfelelő fizetési fokozata alapján

kell megállapítani.

(5) A munkáltató a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja a közalkalmazott beleegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel a közalkalmazott iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának.

(6) A közalkalmazottat a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott okból történő kinevezés-módosítás közlésétől számított négy munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére - a nyilatkozattétel időpontjával kezdődően - fel kell menteni, ha

a) az új munkaköre szerinti illetmény összege nem éri el a korábbi illetménye 80%-át, vagy

b) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezték át.

(7) A közalkalmazottnak a (6) bekezdés szerinti felmentése esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározásakor.

(8) A vezetői előmenetelhez kormányrendelet egyéb feltételeket is megállapíthat.

Pótlék

13/N. § A vízügyi igazgatási szerveknél a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott védekezéssel összefüggő feladatot ellátó védelmi szervezeti beosztást betöltő közalkalmazottakat rendelkezésre állási pótlék illeti meg. A rendelkezésre állási pótlék mértéke havi húszezer forint."

5. § A Vgtv. 15/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználó a vízkészletjárulék mértékének kiszámítását, bevallását és befizetését elektronikusan teljesítheti.

(4) A vízkészletjárulék fizetési kötelezettség fennállásának ellenőrzése és mértékének meghatározása érdekében az illetékes vízügyi hatóság jogosult hozzáférni a vízhasználók minden vízhasználatára vonatkozó adatához az e-vízikönyvi hatósági közhiteles nyilvántartásból.

(5) A vízhasználók által bevallott, a vízkészletjárulék alapjául szolgáló tényleges vízhasználatra vonatkozó adatokhoz a vízügyi igazgatási szervek jogosultak hozzáférni a vízkészlet-gazdálkodási faladataik ellátása céljából."

6. § A Vgtv. a 33/A. §-t követően a következő VIII/A. fejezettel egészül ki:

"VIII/A. FEJEZET

ADATKEZELÉS

33/B. § (1) A vízügyi hatóság a hatósági engedélyezési eljárások végleges lezárását követően a vízikönyv vezetése, a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából a következő adatokat kezelheti:

a) az ügyfél neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

b) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,

c) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

e) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,

f) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok, valamint

g) a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység gyakorlásához kapcsolódó jogok és jogilag jelentős tények.

(2) A vízügyi hatóság országos illetékességgel jogosult a vízkészletjárulékkal kapcsolatos feladatellátás érdekében a következő adatok megismerésére és kezelésére:

a) az ügyfél neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

b) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,

c) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

e) a vízhasználatokra vonatkozó vízmennyiségi és műszaki alapadatok.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kezelt adat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - más szerv vagy személy részére nem továbbítható, az a vízjogi engedélyek érvényességét követő 6. év végéig kezelhető.

33/C. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási adatgyűjtésekhez és a vízgazdálkodási objektumok azonosításához a következő adatok megismerésére és kezelésére jogosult:

a) ügyfél neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

b) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

c) természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,

e) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az engedélyes dokumentációban és az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok.

(2) Az (1) bekezdés alapján kezelt adat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - más szerv vagy személy részére nem továbbítható, az a vízjogi engedélyek érvényességét követő 6 év végéig kezelhető."

7. § A Vgtv. a 33/C. §-t követően a következő 33/D-33/J. §-sal egészül ki:

"33/D. § A 33/J. §-ban meghatározott adatgyűjtő felület működtetésének érdekében, a kérelmező hatékony és gyors ügyintézésének biztosítása céljából, a hatósági eljáráshoz szükséges információk beszerzése érdekében a VIZEK rendszer üzemeltetője az adatgyűjtő felületen keresztül jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé a kérelmező által megjelölt adatokat, valamint a kérelmező részére - az adatgyűjtő felületen működő tárhelyébe - a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat.

33/E. § (1) A VIZEK rendszer keretében nyilvántartott, a mezőgazdasági célú vízhasználat vízjogi engedélyezési eljárásaiban részt vevő, valamint a vízjogi engedéllyel rendelkező ügyfélnek - érintett vízhasználathoz és vízilétesítményhez kapcsolódó - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 9/B. § b) pontja szerinti ügyfél-azonosítóval ellátott adatai kezelésére jogosult

a) az agrárpolitikáért felelős miniszter agrárgazdasági elemzések és agrár-szakmapolitikai döntések meghozatala,

b) az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet az agrár-gazdaságelemzési és statisztikai feladatai ellátása

céljából.

(2) A vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági termelő személyes adatát is tartalmazó adatainak egyedi azonosításra alkalmas módon történő kezelésére és feldolgozására jogosult a Magyar Államkincstár a támogatás ellenőrzéséhez kötődő jogszabályban meghatározott kötelezettségek ellátása érdekében.

(3) A Közös Agrárpolitika hazai végrehajtása, az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer részét képző Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer naprakészen tartása céljából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet a vízügyi igazgatási szervek által kezelt víztest és csatornahálózat térinformatikai állományához, annak releváns attribútum adataival együtt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok 3 évig, a (2) bekezdésben meghatározott adatok a támogatások ellenőrizhetőségének végéig kezelhetőek.

33/F. § A VIZEK rendszer nyilvántartásában kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 28. §-ával összhangban, a statisztikai cél előzetes igazolása alapján és az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni,

és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

VIII/B. FEJEZET

EGYES VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

33/G. § (1) Az öntözési célú vízhasználat vízjogi engedélyezési eljárásaiban (a továbbiakban: öntözési célú engedélyezés) az ügyfél, valamint az eljárás egyéb szereplője elektronikus ügyintézésre köteles.

(2) Az öntözési célú engedélyezésnél az ügyfél elektronikus azonosítását követően a beadványait - a Kormány rendeletében meghatározott módon elektronikusan hitelesítve - a Kormány által kijelölt szerv által üzemeltett elektronikus rendszeren keresztül (a továbbiakban: VIZEK rendszer) nyújtja be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóság részére.

(3) A VIZEK rendszer biztosítja az öntözési célú engedélyezésnél az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb szereplőjének a Kormány rendeletében meghatározott szervekkel az elektronikus kapcsolattartást.

(4) A VIZEK rendszer üzemeltetője az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult az elektronikus úton kapcsolatot tartók - kapcsolattartáshoz szükséges és hozzá érkezett - adatainak kezelésére.

33/H. § Az öntözési célú engedélyezésben közreműködő, a Kormány rendeletében megjelölt szervek a Kormány rendeletében meghatározott információkat a VIZEK rendszerén keresztül - a Kormány rendeletében meghatározott esetekben automatikus információátadás útján - térítésmentesen biztosítják egymás részére.

33/I. § (1) A VIZEK rendszer keretében - a vízhasználó hatósági eljárást megelőző tájékozódásának biztosítása, valamint az öntözési célú engedélyezések gyors és hatékony lefolytatása érdekében, ugyanakkor a vízkészletek hosszú távú biztosításának céljából - előszűrő felület működik, amelynek részletes működési rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.

(2) Az előszűrő felület elektronikus azonosítást követően használható. Az előszűrő felület használatára az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, valamint a 33/G. és 33/H. § megfelelően alkalmazandó.

33/J. § Az ügyfél a hatósági eljárás kezdeményezése előtt, elektronikus azonosítását követően a VIZEK rendszer keretei között működtetett adatgyűjtő felületre tölti fel a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat, valamint ezen rendszeren keresztül szerzi be a VIZEK rendszerhez csatlakozott szervektől a hatósági eljáráshoz szükséges információkat és vagyonkezelői nyilatkozatot. Az adatgyűjtő felület a kérelmező részére tárhelyet biztosít a hatósági és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb eljárásokhoz szükséges dokumentumok számára."

8. § (1) A Vgtv. 45. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében

a) a besorolásra és az illetményrendszerre,

b) a betölthető munkaköri kategóriákra és munkakörökre,

c) a betölthető vezetői munkaköri kategóriákra és vezetői munkakörökre,

d) közalkalmazottak továbbképzésének tervezésére, finanszírozására, a képzések követelményrendszerére,

e) a közalkalmazottak teljesítményértékelésének és minősítésének kötelező és ajánlott elemeire, fokozataira, eljárási szabályaira, az értékelőlap tartalmára

f) a közalkalmazotti és a vezetői kinevezéshez szükséges követelményekre

vonatkozó szabályokat, továbbá kijelölje a továbbképzési rendszer működtetését végző, a Vízügyi Etikai Bizottság működési feltételeit biztosító és a Vízügyi Etikai Bizottság tagjairól névjegyzéket vezető vízügyi igazgatási szervet."

(2) A Vgtv. 45. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:

"(7c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a VIZEK rendszer működésének részletszabályait, valamint a rendszer részét képező előszűrő felület és adatgyűjtő felület részletes működési rendjét és az ennek keretében megvalósuló információátadás körét,

b) a VIZEK rendszer üzemeltetőjét és a rendszerhez csatlakozó szerveket."

9. § A Vgtv. a következő 45/H-45/L. §-sal egészül ki:

"45/H. § A vízkészletjárulék elektronikus bevallásának és megfizetésének 2019. január 1-jétől történő megvalósulása érdekében, a vízkészletjárulék bevallására köteles vízhasználó a vízügyi hatóság irányában kötelesek adategyeztetést teljesíteni 2018. június 30-ig, amely során köteles megadni a vízhasználó ügyfél nevét, lakcímét, elektronikus levélcímét, telefonszámát, adóazonosító jelét vagy adószámát, a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának nevét, lakcímét, elektronikus levélcímét, telefonszámát, természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának nevét, lakcímét, elektronikus levélcímét, telefonszámát.

45/I. § E törvénynek a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Vgtv. mód.) megállapított 13-13/N. §-ában foglaltak hatálybalépése nem szakítja meg a közalkalmazotti jogviszonyból eredő igények elévülését.

45/J. § (1) A Vgtv. mód.-dal megállapított 13-13/N. § rendelkezéseit a Vgtv. mód. hatálybalépésekor folyamatban lévő közalkalmazotti jogviszony létesítése vagy módosítása során is alkalmazni kell.

(2) A Vgtv. mód.-dal megállapított 13-13/N. § rendelkezéseit a Vgtv. mód. hatálybalépésekor már megtett, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésre vonatkozó jognyilatkozatok esetében nem kell alkalmazni, ezekben az esetekben a Kjt. rendelkezései szerint kell eljárni.

45/K. § (1) 2018. január 1-jétől a közalkalmazottat kormányrendeletben meghatározott munkaköri kategóriákba és munkakörökbe az e törvény és a kormányrendelet szerinti besorolása alapján kell besorolni. A 2018. január 1-jei hatállyal meghozott munkáltatói intézkedés nem minősül átszervezésnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés megállapítja

a) a közalkalmazott által betöltött munkakört és munkaköri kategóriát,

b) az a) pont szerint megállapított munkakörben a fizetési fokozat szempontjából figyelembe vehető időt, és erre tekintettel a közalkalmazott fizetési fokozatát,

c) a fizetési fokozatban soron következő előrelépés lehetséges legkorábbi idejét, azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés kizárólag az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,

d) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott további elemeket,

e) azt az illetményt, amelyre a közalkalmazott jogosult.

(3) A 2018. január 1-jei hatályú illetménymegállapításkor a 13/E. § (5) bekezdés f) pontja szerinti teljesítményértékelés és minősítés helyett a 2017. december 31-én érvényes minősítés eredményét kell figyelembe venni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedést 2018. január 31-éig kell végrehajtani.

45/L. § (1) A közalkalmazott - az alsó és felső határ közötti - illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak havi összege nem lehet kevesebb a közalkalmazott 2017. december 31-én megállapított illetményénél. Az illetmény megállapítása során figyelembe kell venni a közalkalmazottat 2017. december 31-én megillető pótlékok összegét.

(2) A vezető - az alsó és felső határ közötti - illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak havi összege nem lehet kevesebb a magasabb vezető vagy vezető 2017. december 31-én megállapított illetményénél. Az illetmény megállapítása során figyelembe kell venni a magasabb vezetőt vagy vezetőt 2017. december 31-én megillető pótlékok összegét.

(3) A közalkalmazott és a vezető 2018. január 1-jétől cafetériajuttatásra nem jogosult.

(4) A közalkalmazott és a vezető Vgtv. mód.-dal megállapított 13/G. § rendelkezései szerinti szabadságát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb a közalkalmazott 2017. évre járó szabadságánál.

(5) A közalkalmazott és a vezető a Kjt. 39. § (3) és (4) bekezdése szerinti címek viselésére 2018. január 1-jét követően is jogosult."

10. § A Vgtv.

a) 15. § (4) bekezdés c) pontjában a "haltenyésztési" szövegrész helyébe a "haltermelési" szöveg,

b) 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában az "50 000" szövegrész helyébe a "400 000", a "150 000" szövegrész helyébe a "300 000" szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a Vgtv. 15/C. § (2) bekezdésében a "továbbá az (1) bekezdés c) pontjában foglalt azon esetben, ha az engedélyes a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedéllyel rendelkezik," szövegrész.

5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

12. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az)

"o) a vízügyi igazgatási szerv az állami tulajdonban álló vízkészletek vagy vízilétesítmények vagyonkezelése tárgyában,

p) a vízügyi hatóság és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében"

(kéri.)

6. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

13. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]

"f) a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása,"

7. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

14. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vízügyi igazgatási szerv a törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából, a hivatali helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével jogosult a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlanügyi hatóság a vízügyi igazgatási szerv részére térítésmentesen biztosítja a vízügyi igazgatási szerv közfeladatainak ellátásához szükséges számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait."

8. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

15. § Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 2. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"j) bejelentés-köteles szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás - ide nem értve az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. § (2) bekezdésének a) és b) pontja hatálya alá tartozók által nyújtott szolgáltatásokat -, amely

ja) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott fogyasztók, illetve kereskedők számára lehetővé teszi, hogy az online piactér weboldalán vagy valamely kereskedőnek az online piactér által nyújtott számítástechnikai szolgáltatásokat felhasználó weboldalán keresztül online adásvételi vagy szolgáltatási szerződéseket kössenek (online piactér),

jb) az l) pont ld) alpontja szerinti szolgáltatás,

jc) távoli hozzáférést tesz lehetővé a többek között hálózati funkciókat, adattárolást, alkalmazások, szolgáltatások futtatását biztosító számítástechnikai megoldásokhoz (felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás)."

16. § Az Ekertv. a 6. §-t követően a következő alcímmel és 6/A-6/D. §-sal egészül ki:

"A bejelentés-köteles szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok

6/A. § (1) A bejelentés-köteles szolgáltatások nyújtói megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy az általuk használt hálózati és információs rendszerekkel összefüggésben a biztonsági események bekövetkezését megelőzzék, hatásukat csökkentsék, illetve bekövetkezés esetén azokat kezeljék.

(2) A Kormány rendeletben állapítja meg a bejelentés-köteles szolgáltatások hálózati és információs rendszereinek biztonságára vonatkozó alapvető követelményeket.

(3) A bejelentés-köteles szolgáltatások nyújtóiról a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság nyilvántartást vezet.

6/B. § (1) A bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtók haladéktalanul bejelentik a Kormány által rendeletben kijelölt eseménykezelő központ (a továbbiakban: eseménykezelő központ) részére az olyan biztonsági eseményeket, amelyek jelentős hatást gyakorolnak szolgáltatásuk nyújtására.

(2) A Kormány a bejelentés-köteles jelentős biztonsági eseményekre vonatkozóan, valamint a bejelentéssel és a bejelentést fogadó eseménykezelő központ eljárásával kapcsolatban rendeletben részletes szabályokat állapít meg.

(3) A bejelentés-köteles szolgáltatások nyújtói számára előírt követelmények teljesülését a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság ellenőrzi.

6/C. § A Kormány által rendeletben kijelölt hatóság a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki, ha a bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtó elmulasztja

a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság által vezetett nyilvántartásába történő regisztrációt,

b) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság részére a hálózati és információs rendszereit érintő biztonsági események bejelentését,

c) a Kormány által rendeletben megállapított alapvető követelmények teljesítését,

d) a b) pont szerint bejelentett esemény kezelését lezáró hatósági döntésben foglaltak teljesítését.

6/D. § A 6/A-6/C. §-ban szereplő rendelkezéseket nem kell alkalmazni az olyan bejelentés-köteles szolgáltatások esetében, amelyeket mikro- és kisvállalkozásként nyújtanak."

17. § Az Ekertv. 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben állapítsa meg a bejelentés-köteles szolgáltatások hálózati és információs rendszereinek biztonságára vonatkozó alapvető követelményeket,

b) rendeletben jelölje ki a 6/B. § (1) bekezdése szerinti bejelentést fogadó eseménykezelő központot és állapítsa meg hatáskörét, feladatait, eljárásrendjét,

c) rendeletben állapítsa meg a 6/B. § szerinti jelentős biztonsági eseményekre vonatkozó, valamint a 6/B. § szerinti bejelentéssel összefüggő részletes szabályokat,

d) rendeletben jelölje ki a 6/B. § (3) bekezdése szerinti hatóságot és állapítsa meg hatáskörét, feladatait, eljárásrendjét,

e) rendeletben jelölje ki a nyilvántartó hatóságot, állapítsa meg a nyilvántartás vezetésére, a nyilvántartásba veendő adatok körére, az adatok törlésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,

f) rendeletben határozza meg a 6/C. § szerint kiszabható közigazgatási bírság mértékét, a bírság megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait."

18. § Az Ekertv. 18. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"e) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről."

9. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

19. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot - ideértve a tárolt adatok karbantartását is - az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.

(2) A MePAR blokkhatár fedvényhez és annak részeként a blokkazonosítóhoz, a Natura 2000 Területek, Nitrátérzékeny Területek, Magas Természeti Értékű Területek és Érzékeny Természeti Területek tematikus fedvényekhez, továbbá a MePAR programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet

a) a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott VIZEK rendszer kormányrendeletben kijelölt üzemeltetője a VIZEK rendszer üzemeltetési feladataival összefüggő feladatai ellátása és a VIZEK rendszerben való vagyonkezelői hozzájárulások biztosítása érdekében,

b) a vízügyi igazgatási szerv a vagyongazdálkodás, a nagyvízi meder és a parti sáv kezelésével összefüggő feladatai ellátása érdekében.

(3) A MePAR Vízvédelmi Sávok, Vásárhelyi Terv Területei, Árvíz Járta Területek, Aszály Érzékeny Területek, Belvízzel Veszélyeztetett Területek, Nitrátérzékeny Területek, VP vízvédelmi célú nem termelő beruházások programhoz kapcsolódó fedvényekhez, továbbá a MePAR programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet a vízügyi és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében."

10. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

20. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet)

"f) vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítése"

(céljából veszik igénybe.)

11. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

21. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a 78. §-t követően a következő VII/A. fejezettel egészül ki:

"VII/A. FEJEZET

A HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉS

79. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az iparbiztonsági, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá a külön jogszabály alapján hatáskörébe utalt hatósági eljárások során és az eljárások végleges lezárását követően a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, kapcsolattartás, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából az alábbi személyes adatokat kezelheti:

a) az ügyfél neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

b) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,

c) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének, meghatalmazottjának vagy kapcsolattartójának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma, valamint

e) az üggyel érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai.

(2) Az (1) bekezdés alapján kezelt adat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - más szerv vagy személy részére nem továbbítható."

12. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

22. § Az Mötv. VIII. Fejezete a következő 142/C. §-sal egészül ki:

"142/C. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg.

(2) A bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.

(3) A kiszabott bírság összege a helyi önkormányzat saját bevétele."

13. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

23. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"3a. nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység: a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő - külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott szakértői - tevékenység;"

24. § A Kttv. 85. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a kormánytisztviselő és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltató előzetesen engedélyezi és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladhatja meg."

25. § A Kttv. 113. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A kormánytisztviselőnek fizetés nélküli szabadság engedélyezhető a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamára."

26. § A Kttv. 154. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység célfeladat teljesítésével is ellátható. A célfeladat ellátásának időtartama a tárgyévben a hat hónapot nem haladhatja meg. A célfeladat eredményes végrehajtásáért a céljuttatást a közigazgatási szerv előlegezi meg.

(5) A célfeladat meghatározása a közigazgatási szerv, valamint a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti megállapodáson alapul. A megállapodás tartalmazza különösen a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység meghatározását, a végrehajtással kapcsolatos szabályokat, a végrehajtásban részt vevő kormánytisztviselő részére járó díjazást és költségtérítést, az elszámolás rendjét.

(6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásakor az (1)-(3) bekezdést és az 54. § (7) bekezdését nem kell alkalmazni.

(7) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát, és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg."

27. § A Kttv. 259. § (1) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"20. megállapítsa a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát, ellátásának feltételrendszerét, a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység engedélyezésére és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat."

14. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

28. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szabálysértési eljárásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az eljárás alá vont személy képviselőjének meghatalmazására vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak történő bejelentéstől hatályos."

29. § A Szabs. tv. 55. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A rendelkezési nyilvántartásban a sértett vagy törvényes képviselője által adott, nagykorú személy meghatalmazására vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak történő bejelentéstől hatályos."

30. § (1) A Szabs. tv. 73. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A rendőrség ügyvédet rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincsen meghatalmazott ügyvédje. Az ügyvéd kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de az eljárás alá vont személy - indokoltan, egy alkalommal - más ügyvéd kirendelését kérheti."

(2) A Szabs. tv. 73. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az őrizetet elrendelő szerv az őrizetbe vételkor a szabálysértési őrizetes részére írásban, egyszerűen, közérthető módon, a fogvatartott anyanyelvén, nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatást ad)

"a) a szabálysértési eljárás során az őt megillető védelemhez való jogról, valamint arról, hogy a rendőrség ügyvédet rendel ki, ha nincs meghatalmazott ügyvédje,"

31. § A Szabs. tv. 124. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A kirendelés hatályát veszti, amikor az eljárás alá vont érdekében meghatalmazott ügyvéd a meghatalmazását e törvény szerint benyújtotta, vagy a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét a meghatalmazott ügyvéd vagy az eljárás alá vont személy a bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak bejelentette."

32. § A Szabs. tv. 128. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elkövető javára perújítási kérelmet terjeszthet elő)

"d) az ügyész."

33. § (1) A Szabs. tv. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"141. § (1) A pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a rendbírság, valamint a szabálysértési költség befizetéséből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi, amelyet a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára kell beszedni."

(2) A Szabs. tv. 141. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2d) A bíróság és a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség, valamint a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek által kiszabott vagy a végrehajtási eljárás során befizetett helyszíni bírság befizetésének ellenőrzésére és azonosítására a központi bírságkezelő szerv is feladat- és hatáskörrel rendelkezik."

(3) A Szabs. tv. 141. § (2g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2g) A központi bírságkezelő szerv a (2f) és (2i) bekezdésben meghatározott adatokról a bevételekkel kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése érdekében nyilvántartást vezet. A központi bírságkezelő szerv a nyilvántartásban az adatokat a nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. A nyilvántartásból - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adattovábbításnak nincs helye."

(4) A Szabs. tv. 141. §-a a következő (2i) bekezdéssel egészül ki:

"(2i) A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott helyszíni bírság kiszabására jogosult a központi bírságkezelő szerv részére a (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében - ide értve a gépjárművezető távollétében kiszabott helyszíni bírságot is -

a) a 153. § (2) bekezdés o) pontjában szereplő adatokat,

b) a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány alapján kitöltött készpénz-átutalási megbízás azonosítóját, valamint

c) a gépjárművel történő elkövetés esetén - ha rendelkezésre áll - a gépjármű rendszámát

elektronikus formában automatikusan továbbítja."

(5) A Szabs. tv. 141. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az iratok alapján a bíróság az átváltoztatás törvényi feltételének hiányát állapítja meg, a bíróság tárgyalás tartása nélkül hozott végzésével az átváltoztatást mellőzi, ha pedig az alapeljárásban vagy a végrehajtás során törvénysértés merült fel, végzésében egyúttal a (13) bekezdés d), illetve e) pontjában foglaltak szerint rendelkezik. A helyszíni bírság hatályon kívül helyezésének kizárólag a 99/A. § (3) bekezdésében foglalt jogsértés esetében van helye."

(6) A Szabs. tv. 141. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(16) Ha a szabálysértési költséget, a rendbírságot, az elővezetési költséget, valamint a körözött személy előállításával kapcsolatos költséget az arra kötelezett határidőn belül nem fizeti meg, azt adók módjára kell behajtani, az okozott kár értékének megtérítését pedig a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint kérelmezheti a károsult."

34. § (1) A Szabs. tv. 147. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elkövető, az elkövető törvényes képviselője, valamint az elkövető vagy az elkövető törvényes képviselője által, kifejezetten e kérelem benyújtására írásban meghatalmazott nagykorú személy méltányossági kérelmet nyújthat be a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés elengedése, mérséklése iránt. Egy adott méltányossági kérelmet kizárólag az annak alapjául szolgáló büntetés vagy intézkedés tárgyában lehet benyújtani. Az elkobzott dolog visszaadása érdekében az elkobzást elszenvedő is előterjeszthet méltányossági kérelmet. Figyelmeztetés és helyszíni bírság ellen nincs helye méltányossági kérelem benyújtásának."

(2) A Szabs. tv. 147. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A méltányossági kérelem benyújtására vonatkozó meghatalmazás iránti nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás tényét a méltányossági kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell jelenteni a bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak."

(3) A Szabs. tv. 147. §-a az alábbi (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7b) Nem minősül méltányossági kérelemnek, ha az elkövető olyan tárgyban nyújtja be a kérelmét, amellyel szemben méltányossági kérelem nem terjeszthető elő. Az ilyen kérelmet a szabálysértési hatóság vagy bíróság nem terjeszti fel a méltányossági jogkör gyakorlójának, és a kérelem benyújtóját, a kérelem érdemi vizsgálata nélkül, erről tájékoztatja."

35. § (1) A Szabs. tv. 153. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti:]

"a) a bíróság az előtte indult szabálysértési eljárásokban a (2) bekezdés b)-e) pont esetén,"

(2) A Szabs. tv. 153. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a bíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 337. § (1) bekezdése szerint jár el, akkor a (3) bekezdés a) pontja, valamint a 154. § (3) bekezdése szerinti adatrögzítési kötelezettségének az általános szabálysértési hatóság útján tesz eleget."

36. § (1) A Szabs. tv. 250. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]

"a) kijelölje a központi bírságkezelő szervet, és megállapítsa annak feladat- és hatáskörét,"

(2) A Szabs. tv. 250. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy]

"f) az igazságügyért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetés, valamint az előállítás végrehajtásával felmerült költség megtérítésének,"

[részletes szabályait rendeletben szabályozza.]

37. § Hatályát veszti

a) a Szabs. tv. 127. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja, valamint

b) a Szabs. tv. 141. § (2e) bekezdése.

15. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

38. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. §-a a következő (23)-(25) bekezdéssel egészül ki:

"(23) A vízügyi igazgatási szerv jogszabályban meghatározott közfeladatai ellátása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet

a) folyamatosan a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt adatbázishoz,

b) évente egyszer a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt adatbázisokhoz,

c) évente egyszer az ország legújabb évjárat szerinti domborzatmodelljéhez (DDM-5).

(24) A vízügyi és vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet

a) folyamatosan a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt adatbázishoz,

b) évente egyszer a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt adatbázisokhoz.

(25) Mindazon állami és önkormányzati szervek, amelyek díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférnek a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjába tartozó állami alapadatok adatbázisaihoz, az általuk kezelt adatbázisaikból díj-, költség- és térítésmentesen biztosítanak hozzáférést a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjába tartozó állami alapadatok adatbázisok felújításával és aktualizálásával kapcsolatos feladatainak ellátásához."

16. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

39. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rendészeti törvény) 2. § b) pont bf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

illetékességi területen)

"bf) halászati őr tekintetében a halgazdálkodási vízterületet, halastavat, valamint annak partját, állami alkalmazásban álló halászati őr tekintetében országos illetékességet,"

(kell érteni.)

40. § A Rendészeti törvény

a) 2. § a) pont ae) alpontjában a "halászatról és a horgászatról" szövegrész helyébe a "halgazdálkodásról és a hal védelméről",

b) 9. § (3) bekezdés f) pontjában a "halászati" szövegrész helyébe a "halgazdálkodási"

szöveg lép.

17. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

41. § A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 1. §-a a következő i)-k) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"i) hálózati és információs rendszer:

ia) az elektronikus hírközlő hálózat,

ib) minden olyan eszköz vagy egymással összekapcsolt vagy kapcsolatban álló eszközök csoportja, amelyek közül egy vagy több valamely program alapján digitális adatok automatizált kezelését végzi, vagy

ic) az ia) és ib) alpontban szereplő elemek által működésük, használatuk, védelmük és karbantartásuk céljából tárolt, kezelt, visszakeresett vagy továbbított digitális adatok,

j) biztonsági esemény: minden olyan esemény, amely ténylegesen kedvezőtlen hatást gyakorol a hálózati és információs rendszerek biztonságára,

k) biztonsági esemény kezelése: a biztonsági események észlelését, elemzését és elszigetelését, valamint a rájuk való reagálást támogató eljárások."

42. § Az Lrtv. a következő 2/A. alcímmel egészül ki:

"2/A. Az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők kijelölése és nyilvántartása

2/A. § (1) Az ágazati kijelölő hatóság a 2. § szerinti eljárás során jelöli ki az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőket.

(2) A kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőnek minősül, ha

a) az 1-3. melléklet alapján meghatározott alágazata a 4. melléklet alapján megfeleltethető a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti valamely ágazatnak vagy alágazatnak,

b) az általa nyújtott szolgáltatás nyújtása hálózati és információs rendszerektől függ, és

c) az általa nyújtott szolgáltatást érintő biztonsági esemény jelentős zavart okozna az általa nyújtott szolgáltatás biztosításában.

(3) Az ágazati kijelölő hatóság a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölő határozatban rendelkezik az üzemeltető felvételéről az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékébe.

(4) A nyilvántartó hatóság vezeti az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékét.

(5) A nyilvántartó hatóság törli az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékéből az üzemeltetőt, ha az ágazati kijelölő hatóság dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölés visszavonásáról.

(6) A nyilvántartó hatóság kétévente, az Európai Bizottságnak történő jelentést megelőzően felülvizsgálja és szükség szerint pontosítja az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékét."

43. § Az Lrtv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § (1) Az üzemeltető a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv1.) hatálybalépésekor már kijelölt nemzeti létfontosságú rendszereleme tekintetében a Tv1. hatálybalépését követő hatvan napon belül kiegészítést nyújt be az ágazati kijelölő hatóságnak az azonosítási jelentéséhez, amelyben nyilatkozik a 2/A. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kritériumoknak történő megfelelésről.

(2) Az üzemeltető mentesül az (1) bekezdés szerinti azonosítási jelentés kiegészítés alól, ha az alágazata tekintetében a 4. melléklet nem mutat ki megfeleltetést.

(3) Az ágazati kijelölő hatóság az (1) bekezdés szerinti azonosítási jelentés kiegészítés és a rendelkezésére álló üzemeltetői biztonsági terv alapján az azonosítási jelentés kiegészítés benyújtását követő 30 napon belül dönt az üzemeltető felvételéről az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékébe."

44. § Az Lrtv. a következő 17. §-sal egészül ki:

"17. § Ez a törvény a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i, (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

45. § Az Lrtv. az 1. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

18. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

46. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény a következő 29. §-sal egészül ki:

"29. § Ez a törvény a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i, (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

19. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

47. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 4. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § Nem rögzíthető a körözött dolgok nyilvántartásában olyan rendszám körözésének az elrendelése, amely rendszám utángyártása a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet alapján engedélyezhető."

48. § (1) A Körtv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv, az útlevélhatóság és a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárás során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget elektronikus úton értesíti."

(2) A Körtv. 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Jogszabály alapján állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv eljárása során a kérelmezővel és a kérelmező által felhasznált okmánnyal kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában és a körözött dolgok nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában, illetve az ügyfél által az eljárás során felhasznált okmányt a körözött dolgok nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti."

20. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

49. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) Öntözési célt szolgáló vízilétesítmény megvalósításához az érintett földrészlet vonatkozásában haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőnek, ennek hiányában a tulajdonosnak, állami tulajdonban álló ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőnek, vagyonkezelői jog fennállása hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a hozzájárulása szükséges.

(2) Ha a földrészlet közös tulajdonban áll, a hozzájáruláshoz a 71. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazásával

a) földfelszín alatt vezetett vízilétesítmény esetében az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi,

b) földfelszín felett vezetett vízilétesítmény esetében az érintett személyek egyhangú

döntése szükséges.

(3) A földhasználót a más használatában levő ingatlanon - a mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözés érdekében, amennyiben az másként nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel biztosítható - a víz odajutását, szétosztását és elvezetését biztosító öntözési szolgalom illeti meg, amely úgy gyakorolható, hogy az ne akadályozza, aránytalanul ne nehezítse a szolgalmi joggal terhelt föld művelési ágának megfelelő használatát, hasznosítását."

21. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

50. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"17a. nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység: a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő - külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott szakértői - tevékenység;"

51. § (1) A Hszt. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A szolgálati viszony módosításával és a szolgálati viszony megszüntetésével összefüggésben, a fegyelmi, méltatlansági vagy kártérítési ügyben, a sérelemdíj megfizetése ügyében, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás tárgyában a hivatásos állomány tagja legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban teszi meg a következő jognyilatkozatokat:

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója által kezdeményezett, a munkáltatói intézkedés érvényességéhez szükséges munkáltatói intézkedésre tett jognyilatkozat,

b) a hivatásos állomány tagjának munkáltatói intézkedés megtételét kezdeményező jognyilatkozata,

c) a munkáltatói intézkedéssel szemben benyújtott szolgálati panasz, valamint

d) ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a hivatásos állomány tagja eljárási cselekményeit rögzítő jegyzőkönyvet elektronikus dokumentumban állítja ki."

(2) A Hszt. 6. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Ha az elektronikus dokumentum kiállítása bármely okból nem lehetséges, a hivatásos állomány tagja jognyilatkozatát papíralapú dokumentumban teszi meg."

52. § A Hszt. 33. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,)

"d) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítését megelőző, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez, továbbá tudomásul veszi, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt a hozzájárulás visszavonása szolgálati viszonya törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi,"

53. § A Hszt. 52. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A módosítás esetei különösen:)

"l) rendelkezési állományba helyezés, valamint rendelkezési állományba helyezés megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezés,"

54. § A Hszt. 43. alcíme a következő 72/A. §-sal egészül ki:

"72/A. § (1) A 72. §-tól eltérően a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 154. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység nem minősül e törvény szerinti külföldi szolgálati kiküldetésnek vagy külföldre vezénylésnek.

(3) A hivatásos állomány tagja által ellátott nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg."

55. § A Hszt. 82. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya ha)

"g) a kifogástalan életvitel szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez való hozzájárulását visszavonja."

56. § (1) A Hszt. 82/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat megkezdésével egyidejűleg a rendvédelmi szerv a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná válásról szóló végrehajtható határozat egyidejű megküldésével a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása iránti eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatja az országos parancsnokot a közrehatás vizsgálatára irányuló becsületbírósági eljárás megindítása céljából."

(2) A Hszt. 82/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás alatt szolgálatmentesség illeti meg a hivatásos állomány tagját az eljárás során elfogadott szolgálati beosztásba vagy nem hivatásos munkakörbe helyezéséig, vagy ha erre nem kerül sor, az egészségkárosodási ellátásra jogosultság tárgyában hozott döntés meghozataláig."

57. § (1) A Hszt. 82/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos szolgálatra alkalmatlanságról szóló határozat kézhezvételét követően benyújtott, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem alapján haladéktalanul felterjeszti javaslatát az országos parancsnoknak."

(2) A Hszt. 82/C. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Abban az esetben, ha arra még nem került sor, a (2) bekezdés szerinti felterjesztésben az állományilletékes parancsnok egyidejűleg a 82/B. § (5a) bekezdésében foglalt tájékoztatásra is intézkedik.

(2b) Az állományilletékes parancsnok, ha arra még nem került sor, a (2) bekezdésben foglalt felterjesztéssel egyidejűleg megkezdi a 82/B. § (1) bekezdés szerinti vizsgálatot.

(2c) Az országos parancsnok a Becsületbíróság döntésének kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi előterjesztését a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésre irányuló kérelemről és a Becsületbíróság döntéséről a miniszterhez, ha a Becsületbíróság nem állapít meg közrehatást az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében.

(2d) Ha a Becsületbíróság megállapítja a közrehatást az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében, akkor a továbbfoglalkoztatási kérelem nem kerül felterjesztésre a miniszterhez, és az országos parancsnok a 82/D. § (3c) bekezdése szerint jár el."

(3) A Hszt. 82/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, akkor a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az országos parancsnok legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot."

(4) A Hszt. 82/C. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés esetében a rendvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében az országos parancsnok intézkedik.

(5b) A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítési kérelem elutasítása esetében - ha az egyéb feltételek fennállnak - a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megállapítására irányuló eljárás folytatása érdekében a (2b) bekezdés szerint megkezdett eljárást a 82/B. §-ban foglaltaknak megfelelően folytatni kell, ugyanakkor a Becsületbíróság 82/D. § (1) bekezdés alapján történő, ismételt összehívására nem kerül sor."

58. § (1) A Hszt. 82/D. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Annak megállapítása érdekében, hogy az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében a közrehatás megállapítható-e, az országos parancsnok a 82/B. § (5a) bekezdése szerinti iratok megérkezésétől - vagy ha az korábbi, a 82/C. § (2a) bekezdése szerinti iratok megérkezésétől - számított öt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot. Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, akkor a Becsületbíróság összehívásáról a 82/B. § (5a) bekezdése szerinti végrehajtható határozat - vagy ha az korábbi, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem - kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik.

(2) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét az országos parancsnok hivatalból állapítja meg. Az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratokat az állományilletékes parancsnok - ha személye nem esik egybe az országos parancsnokkal - terjeszti fel a 82/B. § (4) bekezdésében megjelölt határidő lejártát követő első munkanapon vagy a miniszter továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítést megállapító döntésének kézhezvételét követő napon.

(3) Az országos parancsnok a (2) bekezdés szerinti iratok kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt

a) a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság tárgyában a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítés esetén,

b) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság tárgyában, ha - kérelem hiányában vagy a kérelem elutasítása miatt - a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre nem került sor."

(2) A Hszt. 82/D. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a Becsületbíróság döntése csak a (2) bekezdés szerinti iratok felterjesztését követően érkezik meg az országos parancsnokhoz, a (3) bekezdésben meghatározott határidőt a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől kell számítani.

(3b) Ha a Becsületbíróság az iratok felterjesztését megelőzően dönt a közrehatás megállapításáról, az országos parancsnok a Becsületbíróság döntésének kézhezvételét követő harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg.

(3c) Ha a 82/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel nem teljesül vagy a 82/A. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok fennáll, az országos parancsnok a (3)-(3b) bekezdéstől eltérően a tudomásra jutást követő harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg."

59. § A Hszt. 82/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a szolgálati viszony megszűnésének napján, a 82/B. (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a másik szolgálati beosztásba helyezés vagy áthelyezés napját megelőző napon elért tényleges szolgálati időt kell figyelembe venni."

60. § A Hszt. 105. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól)

"i) az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás alatt az eljárás során elfogadott szolgálati beosztásba vagy nem hivatásos munkakörbe helyezéséig, vagy ha erre nem kerül sor, az egészségkárosodási ellátásra jogosultság tárgyában hozott döntés meghozataláig."

61. § A Hszt. 109. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a kormánytisztviselő és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen engedélyezte és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladhatja meg."

62. § A Hszt. 117. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A rendelkezési állomány ideje)

"d) a c) ponttól eltérően legfeljebb négy év időtartamban a hivatásos állomány gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe beszámít, azzal, hogy az ilyen célból több alkalommal igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát a négyéves korlát szempontjából össze kell számítani."

63. § A Hszt. 149. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szülési szabadságot az (1) bekezdés szerinti időtartamból még hátralévő időre - legfeljebb azonban a gyermek egyéves koráig - engedélyezni kell továbbá

a) annak a nőnek, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,

b) annak a gyámnak, aki a gyermeket véglegessé vált döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,

c) a gyermeket gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

d) a gyermeket gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,

e) annak a férfinak, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

f) annak a férfinak, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától, és

g) annak a férfinak, aki a gyermeket egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától."

64. § A Hszt. 150. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatásos állomány tagjának illetmény nélküli szabadság engedélyezhető a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamára."

65. § A Hszt. 200. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"200. § Aki szolgálati beosztásból történő felfüggesztés hatálya alatt áll, a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés napjától nem gyakorolhatja hatósági jogkörét, szolgálati elöljárói jogait, köteles beszolgáltatni szolgálati okmányait és fegyverét, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével léphet be. A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés időtartamára a hivatásos állomány tagja szabadságra nem jogosult. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok, és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek."

66. § A Hszt. 223. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az eljárás alá vont személy szolgálati helye a méltatlansági eljárás megindítása vagy befejezése előtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására vagy befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni. Folyamatban lévő méltatlansági eljárás áttétele esetén a (2) bekezdésében meghatározott határidő további harminc nappal meghosszabbítható."

67. § A Hszt. 225. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Becsületbíróság összehívását a hivatásos állomány volt tagja is kérheti, ha a sérelmezett döntés következtében szolgálati viszonya megszűnt."

68. § A Hszt. 239. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a kártérítésre kötelezett a (3) bekezdés szerinti másodfokú határozattal vagy (4) bekezdés szerinti határozattal szemben nem él keresettel, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható."

69. § A Hszt. 286. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Szabadságra kizárólag a hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt szolgálati feladatokat ellátó tisztjelölt jogosult. A tisztjelöltet ezen időtartamra a 143-146. §-ban foglaltak alkalmazása helyett a heti szolgálatteljesítési idejének alapulvételével megállapított, évi öt heti szolgálatteljesítésnek megfelelő mértékű alapszabadság időarányos része illeti meg."

70. § A Hszt. 290/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"290/A. § (1) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyára a 6. § (4)-(9) bekezdését és a 6/A. §-t kell alkalmazni.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál foglalkoztatott közalkalmazottak vonatkozásában a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközében meghatározott munkakörök esetében a 6/A. § (3)-(5) bekezdése nem alkalmazható."

71. § A Hszt. 328. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet csak igazságszolgáltatási szerv vagy nyomozó hatóság felkérésére végezhet."

72. § A Hszt. 340. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

"19. megállapítsa a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát, ellátásának feltételrendszerét, a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység engedélyezésére és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat."

73. § A Hszt. 346. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a korábbi rendfokozatát címzetes jelzővel viseli a hivatásos állomány azon tagja is, aki e törvény hatálybalépésének napját követő besorolása alapján a besorolását megelőző napon viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra. Ebben az esetben a címzetes rendfokozatot a hivatásos állomány tagja addig viseli, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a címzetes rendfokozattal. Ha a hivatásos állomány címzetes rendfokozatot viselő tagja a szolgálati beosztásának változása következtében ismételten alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra, akkor a hivatásos állomány tagja dönti el, hogy az eredeti címzetes rendfokozatot viseli-e a továbbiakban is címzetes rendfokozatként, vagy a szolgálati beosztás megváltozása előtt elért rendfokozatot viseli a továbbiakban címzetes rendfokozatként.

(3b) A (3a) bekezdést kell alkalmazni a hivatásos állomány azon tagja esetében is, akinek szolgálati viszonya 2015. július 2. és 2017. december 31. között az 52. § (2) bekezdése alapján módosításra került és ez alapján az e törvény hatálybalépésének napját megelőző napon viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba került."

74. § A Hszt. 352. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A 351. § és a 353-353/C. § alkalmazásában:)

"i) 2018-as illetménykülönbözet: a korábbi rendszeres díjazás és a 2018-as rendszeres díjazás közötti emelkedés százalékos mértékben kifejezve,

j) 2018-as rendszeres díjazás: a c) pont 1-4. alpontjában felsorolt illetményelemeknek a hivatásos állomány tagjának besorolása alapján a XIII. Fejezet szerint, 2018. január 1. napján számított együttes összege."

75. § A Hszt. a következő 353/D. és 353/E. §-sal egészül ki:

"353/D. § (1) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e között a hivatásos állomány tagjának illetményére a XIII. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedésében megállapítja azt az illetményt - az alapilletmény és az azon kívüli egyéb illetményelemek szerinti bontásban -, amelyre a hivatásos állomány tagja 2018. január 1-jétől jogosult. A hivatásos állomány tagja részére - amennyiben szolgálati viszonya nem módosul vagy fizetési fokozatban soros előresorolására nem kerül sor - 2018. január 1-je és 2018. december 31-e között a 2018. január 1. napjával megállapított alapilletményt kell folyósítani.

(3) 2018. január 1-jén a hivatásos állomány tagja részére a (4)-(8) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 45%-ot.

(4) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek a 2018-as rendszeres díjazása nem éri el a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, az továbbra is a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményre jogosult. Az így megállapított illetmény és a 2018-as rendszeres díjazás összege közötti különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani.

(5) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek fizetési fokozatban előresorolására nem kerül sor, és

a) a 2018-as rendszeres díjazásának összege eléri vagy meghaladja a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, de a 2018-as illetménykülönbözet nem haladja meg a 45%-ot, a 2018-as rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani,

b) a 2018-as illetménykülönbözete meghaladja a 45%-ot, a 154. § (2) bekezdése szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell folyósítani, ami a korábbi rendszeres díjazáshoz 45%-os mértékű emelkedést eredményez.

(6) A hivatásos állomány azon tagja részére, aki a 359. § (1) bekezdése alapján fizetési fokozatban előresorolásra kerül, és az új fizetési fokozat alapján megállapított

a) 2018-as rendszeres díjazásának összege eléri vagy meghaladja a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, de a 2018-as illetménykülönbözet nem haladja meg a 45%-ot, a 2018-as rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani,

b) 2018-as rendszeres díjazásának összege eléri vagy meghaladja a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, és a 2018-as illetménykülönbözet meghaladja a 45%-ot, meg kell állapítani a korábbi fizetési fokozathoz tartozó beosztási illetmény és az új fizetési fokozathoz tartozó beosztási illetmény közötti különbözetet, az így megállapított különbözetet az (5) bekezdés szerinti alapilletmény összegén felül, azzal együttesen kell folyósítani úgy, hogy az együttesen folyósított összeg a 2018-as rendszeres díjazás összegét nem haladhatja meg,

c) 2018-as rendszeres díjazása nem éri el a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, meg kell állapítani a korábbi fizetési fokozathoz tartozó beosztási illetmény és az új fizetési fokozathoz tartozó beosztási illetmény közötti különbözetet, az így megállapított különbözettel a (4) bekezdés szerinti korrekciós díj mértékét csökkenteni kell, míg amennyiben a különbözet a korrekciós díj mértékét meghaladja, abban az esetben a hivatásos állomány tagja részére a 2018-as rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani.

(7) Az e törvény szerinti, alapilletményen kívüli más illetményelemekre a hivatásos állomány tagja e törvény szerinti mértékben jogosult.

353/E. § (1) A hivatásos állomány azon tagjának, aki 2015. június 30-án olyan szolgálati beosztást töltött be, amelyben az 1996. évi XLIII. törvény 254. § (2) bekezdés b) pont 5. alpontja szerinti tűzszerészpótlék megállapítására jogosító tevékenység a szolgálati feladatok közé tartozott - amennyiben továbbra is olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben ilyen szolgálati feladatokat lát el -, a 2018. évre a 353/D. § alapján megállapított illetményt úgy kell kiszámítani, hogy a korábbi rendszeres díjazás összegében a 352. § b) pontjában felsoroltakon túl a 2015. első hat hónapjában teljesített tűzszerészpótlékra jogosító tevékenység alapján részére megállapított tűzszerészpótlék egy hónapra kiszámított átlagát is figyelembe kell venni.

(2) A 353/D. §-t úgy kell alkalmazni, hogy

a) a korábbi rendszeres díjazásnak,

b) a 351. § (3) bekezdése szerinti illetménynek - a 353. §-ban szereplő számítások ismételt elvégzésével -, és

c) a 2018-as illetménykülönbözetnek

az (1) bekezdésben meghatározott előírás szerint korrigált mértéke alapján kell a 2018. évre szóló illetményt megállapítani.

(3) A (2) bekezdés szerint megállapított díjazáson felül a 353/D. § (7) bekezdés szerinti összeget is folyósítani kell.

(4) Az e §-ban foglalt rendelkezés nem érinti a 2018. január 1-jét megelőzően megállapított és folyósított illetmény mértékét, a hivatásos állomány tagjának illetménye azonban ezen rendelkezések alkalmazásával nem csökkenhet a 2017. december 31-én érvényes illetmény alá."

76. § A Hszt. 358. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 117. § (6) bekezdésének a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvénnyel megállapított d) pontja alkalmazása szempontjából a 2015. július 1. és 2017. december 31. között gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatti rendelkezési állomány időtartamát is figyelembe kell venni."

77. § A Hszt.

a) 1. § (6) bekezdésében a "290/A. §-t" szövegrész helyébe a "290/A. §-t, a 342. § (4) bekezdését" szöveg,

b) 82/B. § (1) bekezdésében az "(1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a)-c) pontjában" szöveg,

c) 82/G. § (1) bekezdésében a "hivatásos állomány tagját" szövegrész helyébe a "rendvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülőt" szöveg,

d) 82/G. § (2) bekezdésében a "hivatásos állomány volt tagját" szövegrész helyébe a "rendvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülőt" szöveg,

e) 82/H. § (5) bekezdésében az "az (1), illetve (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "a 82/G. § (1) és (2) bekezdése" szöveg, az "az e §" szövegrész helyébe az "a 82/G. §" szöveg,

f) 82/H. § (6) bekezdésében a "foglalkoztatott érdekkörében felmerült" szövegrész helyébe a "foglalkoztatottnak felróható" szöveg,

g) 82/J. § (1) bekezdés d) pontjában a "jogosult érdekkörében felmerült" szövegrész helyébe a "jogosultnak felróható" szöveg,

h) 132. § (1) bekezdésében a "vagy rendvédelmi tárgyú szakmai képzettség iskolarendszerű" szövegrész helyébe a ",rendvédelmi tárgyú szakmai képzettség, nyelvtudás iskolarendszerű" szöveg,

i) 149. § (3) bekezdésében az "A szülési" szövegrész helyébe az "A (2) bekezdésben megjelölt esetben a szülési" szöveg,

j) 158. § (2) bekezdésében a "tárgyévre" szövegrész helyébe a "kifizetés évére" szöveg,

k) 223. § (2) bekezdésében a "tizenöt" szövegrészek helyébe a "harminc" szöveg,

l) 225/A. § (2) bekezdésében a "hivatásos szolgálatra alkalmatlanságot" szövegrész helyébe a "hivatásos szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására alkalmatlanságot" szöveg,

m) 229. § (2) bekezdés d) pontjában az "utasított károkozó" szövegrész helyébe az "utasított" szöveg,

n) 242. § (3) bekezdésében a "működési" szövegrész helyébe az "ellenőrzési" szöveg,

o) 243. § (1) bekezdésében a "betegség" szövegrész helyébe a "baleset vagy betegség" szöveg,

p) 326. §-ában a "112-141. §, a 154. §, a 159-162. §" szövegrész helyébe a "111-141. §, 154. §, a 158-162. §" szöveg,

q) 342. § (4) bekezdésében az "azon szolgálati beosztásokat" szövegrész helyébe az "azon hivatásos szolgálati beosztásokat és közalkalmazotti munkaköröket" szöveg,

r) 352. § nyitó szövegrészében a "353-353/C. §" szövegrész helyébe a "353-353/E. §" szöveg,

s) 355. § (1) bekezdésében a "j) pontja szerinti" szövegrész helyébe a "j) pontja szerinti vagy az l) pontja szerinti, a rendelkezési állományba helyezést követő szolgálati beosztásba helyezés miatti" szöveg

lép.

78. § Hatályát veszti a Hszt.

a) 141. § (2) bekezdésében a ", a szolgálatteljesítési hely közigazgatási határán kívül eső" szövegrész,

b) 243. § (4) bekezdése,

c) 328. § (2) bekezdése.

22. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

79. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 1. §-a a következő 16. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"16. egylakásos ingatlan: nem társasházként vagy szövetkezeti házként nyilvántartott lakóingatlan."

80. § (1) A Kstv. 2. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Sormunka keretén kívül megrendelésre kell elvégezni)

"h) az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti egylakásos ingatlanok esetében a sormunkában meghatározott feladatokat."

(2) A Kstv. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kéményseprő-ipari szerv a (4) bekezdés szerinti kéményseprő-ipari tevékenységet az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében térítésmentesen végzi a sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban, valamint - a 3. § (6) bekezdés alapján, illetve a külön jogszabályban meghatározott gyakoriság esetén - az (5) bekezdés h) pontja szerinti megrendelés esetén. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében a sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban is költségtérítést kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg. A kéményseprő-ipari szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet megrendelésre, díjfizetés ellenében végzi a 10. § (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel."

81. § (1) A Kstv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés nélkül, ütemezett sormunka keretében látja el az ingatlan használójának előzetes írásbeli értesítése alapján a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok esetében, kivéve a 2. § (5) bekezdés h) pontja szerinti esetet. Ha az ingatlan használójának a sormunkára vonatkozó jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató írásban az első időponttól számított harminc napon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg, tájékoztatást nyújtva az ingatlan használójának felróható okból elmaradó, sormunkában meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatos ingatlanhasználói kötelezettségekről és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az időszakos ellenőrzés második időpontban történő meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodnak meg."

(2) A Kstv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az égéstermék-elvezető jogszabályban meghatározott általános ellenőrzésénél gyakoribb - sormunka keretén belüli, illetve a 2. § (5) bekezdés h) pontja szerinti megrendelésre történő - ellenőrzésének, tisztításának szükségessége és gyakorisága az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota alapján állapítható meg. Az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapotát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató méri fel és ennek eredményéről az ingatlan használóját és a tűzvédelmi hatóságot értesíti."

82. § A Kstv. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a helyi önkormányzat a kéményseprő-ipari közszolgáltatást a 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében a közszolgáltató sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban, valamint - a 3. § (6) bekezdése alapján, illetve a külön jogszabályban meghatározott gyakoriság esetén - a 2. § (5) bekezdés h) pontja szerinti megrendelés esetén térítésmentesen, a sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítés szerinti harmadik időpontban pedig a 2. § (16) bekezdése szerinti díjért biztosítja. A 2. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásért a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari közszolgáltatás költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg. A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásért a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díjat kell fizetni."

23. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

83. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) 1. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"17. elektronikus ügyintézést biztosító szerv:

a) az államigazgatási szerv,

b) a helyi önkormányzat,

c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalany,

d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság,

e) az alapvető jogok biztosa,

f) az ügyészség,

g) a közjegyző,

h) a bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó iroda,

i) a hegyközségek kivételével a köztestület,

j) a közüzemi szolgáltató,

k) a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany, valamint

l) a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentő, az a)-k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalany;"

(2) Az e-ügyintézési tv. 1. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"23. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül gazdálkodó szervezetnek a lakásszövetkezet, valamint az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány."

84. § Az e-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében

a) az ügyfélként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) állam,

ac) önkormányzat,

ad) költségvetési szerv,

ae) ügyész,

af) jegyző,

ag) köztestület,

ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) az ügyfél jogi képviselője.

(1a) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyfél, a jogi képviselő, továbbá törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfél, valamint az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél részére küldött dokumentum kézbesítésére a 14. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell."

85. § Az e-ügyintézési tv. 22. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Természetes személy vagy egyéni vállalkozó ügyfél kivételével az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben - ide nem értve az állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági feladatait - (a továbbiakban együtt: adóügyekben) az (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezésnek nincs helye."

86. § Az e-ügyintézési tv. 24. § (1) és (2) bekezdésében a "díjakat" szövegrész helyébe a "díjakat, bírságokat" szöveg lép.

87. § Az e-ügyintézési tv. 64. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az együttműködő szerv a rendelkezésére álló és a jogszabály alapján átadható vagy átadandó információkat az (1) bekezdés szerinti információátadás helyett elektronikusan hozzáférhetővé teheti a másik együttműködő szerv számára, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak. Ha a kézbesítéshez jogszabály jogkövetkezményt fűz vagy az információt jogszabályban meghatározott határidőben kell biztosítani, a hozzáférhetővé tétel tényéről az információt átadó együttműködő szerv a másik együttműködő szervet az 58. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja."

88. § Az e-ügyintézési tv. 108. §-a a következő (6a)-(6d) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) 2018. december 31-ig adóügyekben az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel történő elektronikus kapcsolattartás során a gazdálkodó szervezet ügyfél a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége helyett a gazdálkodó szervezet nevében az ügyben eljáró természetes személy [a (6a) és (6b) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: természetes személy] azonosítása mellett a természetes személy 35. § (3) bekezdése szerinti tárhelyét is használhatja.

(6b) A (6a) bekezdésben megjelölt határidőig az ügyfél vagy képviselője eltérő rendelkezése hiányában az (1a) bekezdés szerinti ügyekben eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv a gazdálkodó szervezet ügyfél részére címzett küldeményét a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetősége helyett a természetes személynek az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az általa ismert, 35. § (3) bekezdése szerinti tárhelyére küldi. Eltérő rendelkezésnek kell tekinteni, ha az adott ügyben a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőségét használta az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel való kapcsolattartás során.

(6c) A (6b) bekezdés szerinti tárhelyre kézbesített küldemény esetén a 14. § (4) bekezdésében foglalt kézbesítési szabályokat kell alkalmazni.

(6d) 2019. június 30-ig természetes személy vagy egyéni vállalkozó sem tehet a rendelkezési nyilvántartásba adóügyekben a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezést."

89. § Hatályát veszti az e-ügyintézési tv. 108/A. § (4) bekezdésében az "az ügyfél részére" szövegrész.

24. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény módosítása

90. § (1) Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény 16. § (3) bekezdése.

(2) Nem lép hatályba a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény 15. § a) pontja.

25. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

91. § (1) A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 12. alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:

"27/A. § (1) A 26. § (1) bekezdésében, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatók a KSH által végrehajtott adatfelvételek esetében - ideértve a 29. § szerinti egyéb statisztikai adatátvételeket - adatszolgáltatási, adatátadási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítik.

(2) A KSH az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási, adatátadási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítéséhez informatikai rendszert (a továbbiakban: Rendszer) működtet.

(3) A Rendszerben történő adatszolgáltatás, adatátadás, az adatszolgáltatókkal való kapcsolattartás esetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezéseit a (4)-(10) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A Rendszerben történő adatszolgáltatást, adatátadást teljesítő adatszolgáltatók azonosítása - az E-ügyintézési tv. rendelkezéseinek megfelelően - a Rendszerben biztosított egyedi azonosítási folyamat során a regisztrációt követően kapott egyedi azonosítóval, vagy egyéb, az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül történik.

(5) A KSH - a Rendszerben regisztrált - adatszolgáltató részére címzett iratot az adatszolgáltató által a Rendszerben rögzített legfeljebb öt elektronikus levélcímre kézbesíti, ha az adatszolgáltatóval az E-ügyintézési tv. alapján való kapcsolattartás más módon nem lehetséges.

(6) Adatszolgáltatási, adatátadási kötelezettséggel kapcsolatos irat kézbesítése új, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő adatszolgáltatói kijelölés esetében - ha az adatszolgáltató korábban még nem regisztrált a Rendszerben -postai szolgáltató útján, új, a rendszerben korábban nem regisztrált gazdálkodó szervezet adatszolgáltató részére annak hivatalos elektronikus elérhetőségére történik.

(7) A Rendszer rögzíti és visszaigazolja az adatszolgáltatás, adatátadás időpontját, amely egyben az adatszolgáltatási, adatátadási kötelezettség teljesítésének időpontja.

(8) Statisztikai adatátvétel esetében az adatátadási kötelezettség - az adatátadáson felül - a statisztikai adatátvétel adatainak értelmezéséhez szükséges dokumentáció, metaadatok átadásával tekinthető teljesítettnek.

(9) A KSH a teljesített adatszolgáltatást, adatátadást a Rendszerben a rögzítéstől számított egy évig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő).

(10) Ha a Rendszer bármely okból egy napon legalább négy órán keresztül az adatszolgáltató által nem elérhető (üzemzavar, üzemszünet), ez a nap az adatszolgáltatási határidőbe nem számít bele. A KSH a honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak bele."

(2) Az Stt. 28. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) A (10) bekezdésben foglalt elektronikus rendszeren keresztül történő adatátadásra a 27/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni."

26. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása

92. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 83. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény VIII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"VIII. FEJEZET

A VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖR

28. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő hatósági jogkör lehet vízügyi hatósági jogkör vagy helyi vízgazdálkodási hatósági jogkör.

(2) A vízügyi hatósági jogkörben - vízügyi hatósági eljárás keretében - a vízügyi hatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben - helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás keretében - a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti szerv jár el.

(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve

a) a 28/A. § (2) bekezdését,

b) a 28/D. § (1) bekezdés b) pontját,

c) a 28/D. § (4) és (5) bekezdését,

d) a 28/E. §-t,

e) a 31. §-t,

f) a 31/A. §-t.

28/A. § (1) A jogszabály alapján bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve, vízjogi engedély szükséges

a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély),

b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély) és

c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).

(2) Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez.

(3) A szénhidrogén-kitermelési céllal mélyített, de arra alkalmatlan kutak termálvíz-kitermelési célú hasznosítására a vízügyi hatóság ad engedélyt.

28/B. § A vízügyi hatósági eljárás során

a) a kérelem,

b) a hiánypótlás, és

c) az ügyfél által tett nyilatkozat

csak írásban terjeszthető elő.

28/C. § A vízügyi hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

28/D. § (1) A kérelemre indult eljárás megindulásáról

a) az ismert ügyfelet,

b) a 3. § (2) bekezdése szerinti vizek, meder vagy vízilétesítmény érintettsége esetén a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervet

írásban értesíteni kell.

(2) Az írásbeli értesítés csak akkor mellőzhető, ha

a) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti, vagy

b) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.

(3) Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező ügyfél nevét,

b) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és

c) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást.

(4) Ha a vízügyi hatósági eljárásban legalább ötven ügyfél ismert, az írásbeli értesítés helyett az ismert ügyfeleket az eljárás megindulásáról hirdetményi úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető.

(5) A hirdetmény útján közölt értesítés tartalmazza:

a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését, és

b) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.

29. § (1) Vízjogi engedélyt a vízügyi hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak akkor adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat

a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket, és

b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak.

(2) Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben - a jogszabályokban előírt feltételek szerint - rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról.

(3) Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki, ha az engedélyesek számára az engedélyben meghatározott vízmennyiség biztosítható.

(4) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(5) A vízgazdálkodási bírságot - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a vízimunka, vízilétesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni.

(6) A vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízilétesítmény létesítőjével szemben kell kiszabni, ha

a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy

b) a kivitelező személye nem ismert.

(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha

a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és

b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.

(8) Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság

a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint

b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő,

vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.

29/A. § Az elsőfokú vízügyi hatósági eljárásban és az elsőfokú helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

30. § (1) A vízügyi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre

a) a vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) módosíthatja, szüneteltetheti, visszavonhatja, vagy

b) a vízilétesítmény megszüntetését elrendelheti.

(2) Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását vagy a vízilétesítmény megszüntetését megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte elő, az engedélyest vagy a létesítőt (üzemeltetőt) az ebből eredő károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.

(3) Az (1) bekezdés alapján hivatalból megtett intézkedésekből keletkezett károkért nem jár kártalanítás, ha az intézkedéseket

a) a közérdek, különösen a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi érdek,

b) a vizek mennyiségének és minőségének természetes vagy egyéb elháríthatatlan okokból történő megváltozása,

c) az engedélyes jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy jogszabályi kötelezettség megszegése

indokolja.

30/A. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.

31. § (1) A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól

a) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;

b) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása a 29. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig.

31/A. § A vízügyi igazgatási szerveknek - a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetében - nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük.

32. § Ha a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a vízügyi hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.

32/A. § (1) Aki a 29. § (4) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, ideértve a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettséget is, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(2) A behajtott vízgazdálkodási bírság a központi költségvetés bevétele.

33. § (1) A vízügyi hatóság az általa engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekről és vízhasználatokról vízikönyvet, továbbá a vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási objektumokról és a vízkészletről nyilvántartást vezet.

(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró hatóság a vízilétesítményekről nyilvántartást vezet.

33/A. § A vízügyi hatóság jogosult - a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek levezetésének biztosítása) érdekében - a nagyvízi mederben telekalakítási, illetve építési tilalmat elrendelni."

27. Záró rendelkezések

93. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1-2. §, a 3. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 4. §, a 6. §, a 8. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 9-14. §, a 20-40. § és a 47-91. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 15-18. §, valamint az 41-46. § és az 1. melléklet 2018. május 10-én lép hatályba.

(4) A 3. § (3) bekezdése, az 5. §, a 7. §, a 8. § (3) bekezdése és a 19. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

94. § Ez a törvény a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i, (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2017. évi CXXXIV. törvényhez

"4. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez

A törvény szerinti és a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti ágazatok, illetve alágazatok megfeleltetése