Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

2018. évi CX. törvény

egyes törvényeknek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításával összefüggő módosításáról

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

a) 31. § b) pontjában a "házastársánál" szövegrész helyébe a "házastársánál, élettársánál" szöveg,

b) 32. § (1) bekezdés a) pontjában a "házastársa (élettársa)" szövegrész helyébe a "házastársa, élettársa" szöveg,

c) 58/A. § (1) bekezdésében a "házastársa" szövegrész helyébe a "házastársa, élettársa" szöveg

lép.

2. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

2. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[A 96. § (2) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból]

"i) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi pénzügyi szerve tervezési és érdekvédelmi feladatok, valamint statisztikai célú adatfeldolgozás érdekében a Magyar Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozók esetében a (2) bekezdés a), c), valamint a g)-h) pont"

(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)

3. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

3. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 1. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"b) külföldi minősített adat:

ba) megjelenési formájától függetlenül az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza,

bb) a Magyar Honvédség nemzetközi műveletei és gyakorlatai keretében keletkezett, illetve felhasznált olyan adat, amelyhez történő hozzáférést a műveletben résztvevő felek - a művelet vagy gyakorlat követelményei szerinti minősítéssel - korlátozzák, attól függetlenül, hogy a

részes felek által képviselt államokkal Magyarországnak van-e a ba) alpontban foglaltaknak megfelelő megállapodása a minősített adat védelmére és cseréjére, és a minősített adat kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a Magyar Honvédség, illetve a műveletet vagy a gyakorlatot irányító más részes fél határozza meg,"

4. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

4. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. § 10c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazása során:)

"10c. honvédelmi célú adatkezelés: a honvédségi adatkezelésről szóló törvény, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény, és a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelés;"

5. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

5. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A hadköteles katonai szolgálat honvédelmi szervezetnél, Magyarországon települő katonai szervezetnél, egészségügyi intézménynél, bírósági szervezetnél, bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezetnél, az ügyészi szervezetnél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a miniszterelnök közvetlen irányítása alá tartozó szervnél, a minisztériumoknál, a kormányhivataloknál, a központi hivataloknál, az autonóm államigazgatási szerveknél, az önálló szabályozó szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a felsőoktatási intézményeknél, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló vállalkozásoknál, a Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvény alapján létesült köztestületnél, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezeteknél, egyesületeknél, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen teljesíthető."

6. § (1) A Hvt. 5. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)

"f) akit országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati képviselőjelöltként, polgármesterjelöltként, alpolgármesterként, főpolgármester-jelöltként, főpolgármester-helyettesként, társadalmi megbízatású polgármesterjelöltként és alpolgármesterként, megyei közgyűlés elnökjelöltjeként, megyei közgyűlés alelnökeként, nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vettek vagy megválasztottak, a jelöltsége vagy mandátuma, megbízatása fennállásáig,"

(2) A Hvt. 5. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)

"h) aki a Honvédség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, vagy aki a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője, kormányzati ügykezelője,"

(3) A Hvt. 5. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)

"k) aki az 50. életévét betöltötte, annak az évnek december 31-ét követően, amelyben ezt az életkort betölti, kivéve az l) pont hatálya alá tartozó hadköteles személyt,"

7. § (1) A Hvt. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti félbeszakítás a katonai büntetőeljárásban elrendelt letartóztatás esetén az ügyészség javaslatára mellőzhető."

(2) A Hvt. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A katonai igazgatásnak a hadköteles lakóhelye szerint illetékes területi szervének vezetője a katonai szolgálat félbeszakítását megszünteti, ha tudomására jut, hogy a félbeszakítás oka már nem áll fenn, vagy ha a családfenntartói okból adott kedvezmény esetén a hadköteles az 5. § (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti kötelezettségét önhibájából nem teljesíti."

8. § (1) A Hvt. 11. § (3) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok:)

"h) veszélyes vagy szennyezett területek megjelölése,

i) vegyi- és sugárfelderítés, -mentesítés, fertőtlenítés és hasonló óvintézkedések,"

(2) A Hvt. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokkal összefüggő felkészítésre, végrehajtásra, valamint készletképzésre vonatkozó részletes követelményeket a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg."

9. § A Hvt. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség tényleges állományú tagjaira, honvédelmi alkalmazottaira, közalkalmazottaira és munkavállalóira, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselőire, kormányzati ügykezelőire, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira, kormánytisztviselőire, köztisztviselőire és közalkalmazottaira, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjaira, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjaira, köztisztviselőire és munkavállalóira."

10. § (1) A Hvt. 13. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a honvédelem érdeke és a honvédelmi feladatok ellátása más módon nem, vagy nem megfelelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani:)

"a) a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség működéséhez szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat, és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatainak végrehajtásához szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat,"

(2) A Hvt. 13. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, már békeidőszakban elrendelhető a szolgáltatásra kötelezett részére:]

"e) a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele."

11. § (1) A Hvt. 14. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei védelmi bizottság elnöke)

"c) elrendeli a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség működéséhez, és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatainak végrehajtásához szükséges szolgáltatások és ingatlanok igénybevételét."

(2) A Hvt. 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelésére a katonai igazgatás területi szervének vezetője jogosult."

12. § A Hvt. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a szolgáltatás alól:)

"b) a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Országgyűlési Őrség,"

13. § (1) A Hvt. 18. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A rendvédelmi szervek, valamint az Országgyűlési Őrség a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:)

"g) részt vesznek a polgári felkészültség követelményei alapján meghatározott feladatok ellátásában."

(2) A Hvt. 18. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben felsorolt szervek az ott meghatározott feladataik végrehajtása keretében, működési területükön]

"h) részt vesznek a polgári felkészültség követelményei alapján meghatározott feladatok ellátásában."

14. § A Hvt. 19. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Országgyűlés állapítja meg)

"b) a Honvédségnél rendszeresíthető beosztások számát."

15. § A Hvt. 20. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A köztársasági elnök a honvédelemért felelős miniszter előterjesztésére)

"c) a honvédségi szervezetek részére okirattal csapatzászlót adományoz."

16. § (1) A Hvt. 21. § (1) bekezdése a következő k)-n) ponttal egészül ki:

(A Kormány Magyarország védelmi felkészültségének biztosítása céljából)

"k) meghatározza a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat,

l) meghatározza a polgári felkészültség követelményeit és feladatait,

m) meghatározza a Honvédség haditechnikai eszközeit és az ezekhez szükséges anyagi forrásokat,

n) dönt a nemzetközi katonai parancsnokság magyarországi településéről."

(2) A Hvt. 21. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Honvédség működésének irányítása körében a Kormány dönt különösen)

"e) a Honvédség adott időszakban feltölthető beosztásainak számáról."

17. § A Hvt. a következő 14/A. alcímmel egészül ki:

"14/A. Honvédelmi veszélyhelyzet

21/A. § (1) A Kormány a honvédelemért felelős miniszter javaslatára

a) Magyarországgal szomszédos államban kialakult és katonai kezelést is igénylő és Magyarország biztonságát közvetlenül veszélyeztető veszélyhelyzet magyarországi hatásaira, vagy

b) az Észak-atlanti Szerződés 4. vagy 5. cikkével összefüggő kötelezettségek teljesítésére való felkészülés érdekében honvédelmi veszélyhelyzetet hirdethet ki.

(2) Nem lehet honvédelmi veszélyhelyzetet kihirdetni, valamint a kihirdetett honvédelmi veszélyhelyzetet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha rendkívüli állapotot, megelőző védelmi helyzetet, szükségállapotot, váratlan támadást és terrorveszélyhelyzetet hirdetnek ki.

(3) A Kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet legfeljebb hat hónapra rendeletben hirdeti ki. A Kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet rendeletben akkor hosszabbíthatja meg, ha elrendelésének feltételei a meghosszabbítás időpontjában fennállnak.

(4) A honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetéséről és annak okairól a Kormány haladéktalanul köteles tájékoztatni a köztársasági elnököt, valamint az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságát.

(5) A honvédelmi veszélyhelyzet meghosszabbítását megelőzően a Kormány beszámol az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának a honvédelmi veszélyhelyzet keretében megtett intézkedésekről, valamint a honvédelmi veszélyhelyzet meghosszabbításának indokoltságáról. Ha az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottsága a beszámolót nem fogadja el, a Kormány a honvédelmi veszélyhelyzetet nem hosszabbíthatja meg.

(6) Honvédelmi veszélyhelyzet idején a Kormány elrendelheti

a) a honvédségi szervezetek készenlétének fokozását,

b) a határrendészetért felelős miniszter javaslatára az államhatár ellenőrzésének szigorítását, valamint ebben a honvédségi szervezetek kijelölt állományának részvételét,

c) az országvédelem szempontjából kiemelt jelentőségű létesítmények honvédségi - valamint a rendészetért felelős miniszter javaslatára rendőri - erőkkel történő őrzését és a már őrzés alatt álló létesítmények őrzésének fokozását,

d) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) és a honvédségi szervezetek felderítő, elhárító, valamint kibertér műveleti erői tevékenységének fokozását a fenyegetettség Magyarországra történő átterjedésének, illetve magyarországi felerősödésének megakadályozása érdekében, és

e) a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok végrehajtását, és ezzel összefüggésben gyorsított döntéshozatali eljárás bevezetését."

18. § A Hvt. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22/A. § Az 1. mellékletben felsorolt gazdasági társaságok állami tulajdonú részesedése felett az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter gyakorolja."

19. § A Hvt. 15. alcíme a következő 22/B. §-sal egészül ki:

"22/B. § (1) A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlói körébe tartozó - kormányrendeletben kijelölt - gazdasági társaságot kormányrendeletben foglaltak szerint, az ott meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében a honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére ellátási kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdés szerinti termékek és szolgáltatások meghatározására az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 346. cikk (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel kerülhet sor."

20. § A Hvt. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A miniszter a vezetése alatt álló minisztériumban a honvédelmi feladatok végrehajtására honvédelemmel foglalkozó szervezeti egységet jelöl ki."

21. § A Hvt. 26. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei védelmi bizottság honvédelmi igazgatási jogkörében)

"e) kijelöli a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a honvédelemben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingatlanokat, szolgáltatásokat, és erről a polgármestert értesíti,"

22. § (1) A Hvt. 29. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A polgármester a honvédelmi feladatok végrehajtása céljából)

"g) béke, rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet valamint váratlan támadás idején irányítja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátását, és az azokra történő felkészülést,"

(2) A Hvt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A polgármester a védelmi igazgatási feladatait a járási hivatal közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, a járási hivatal minden állami tisztviselője, állami ügykezelője és munkavállalója, valamint a polgármesteri hivatal minden munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető."

23. § (1) A Hvt. Első Része a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

"III/A. FEJEZET

A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEK HONVÉDELMI FELKÉSZÍTÉSSEL, ORSZÁGVÉDELEMMEL ÉS EGYES HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉSE

22/A. A honvédelmi adatkezelés szervei

34/A. § A honvédelmi adatkezelés szervei

a) a honvédelemben közreműködő szervek,

b) a honvédelem területi és helyi igazgatási szervei,

c) a polgármester,

d) a befogadó nemzeti támogatás központi koordináló szerve,

e) a védelemgazdaság központi tervező szerve, valamint

f) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.

34/B. § A honvédelmi adatkezelés szervei - hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően - együttműködnek egymással a meghagyás, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatások teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete és ellenőrzése, továbbá biztosításának előkészítése során.

22/B. A honvédelmi adatkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások köre

34/C. § A honvédelmi adatkezelés szervei a 18. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott honvédelmi felkészülés egyes, a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatai teljesítése céljából elektronikus nyilvántartás formájában

a) kiértesítési és riasztási nyilvántartást,

b) a polgármesterek, közbiztonsági referensek, valamint a honvédelemben közreműködő helyi szervek kijelölt állományáról kiértesítési nyilvántartást,

c) meghagyási nyilvántartást,

d) gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást,

e) befogadó nemzeti támogatás képesség katalógust, továbbá

f) védelemgazdasági adattárat

vezetnek.

22/C. A honvédelmi adatkezelés szervei által foglalkoztatott kiértesítésével és a riasztásával kapcsolatos nyilvántartás

34/D. § (1) A honvédelmi felkészülés feladatai teljesítése érdekében a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adatait a honvédelmi adatkezelő szerv vezetője kezeli.

(2) A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott a 2. melléklet szerinti adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelenti a honvédelmi adatkezelő szerv vezetőjének. Az adatváltozást a honvédelmi adatkezelő szerv 8 napon belül átvezeti.

(3) A 2. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból a honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottaknak a honvédelmi adatkezelő szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

22/D. Adatszolgáltatás a kiértesítéssel és a riasztással kapcsolatos nyilvántartáshoz

34/E. § A honvédelem területi, helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a 34/D. §-ban meghatározott célból a 2. mellékletben meghatározott adatokról

a) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a megyei, fővárosi védelmi bizottság részére

aa) a megyei, fővárosi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,

ab) a megyei, fővárosi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,

ac) a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,

ad) a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,

ae) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke által a megyei, fővárosi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint

af) a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti helyi védelmi bizottság elnöke és titkára,

b) a helyi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság részére

ba) a helyi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,

bb) a helyi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,

bc) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,

bd) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,

be) a helyi védelmi bizottság elnöke által a helyi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint

bf) a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti polgármester,

c) a polgármester megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a polgármester részére

ca) a polgármester illetékességi területén a honvédelemben közreműködő szerv vezetője,

cb) a polgármester illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles, valamint

cc) a polgármesteri hivatalnál, a közös önkormányzati hivatalnál honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott vonatkozásában a jegyző.

22/E. A polgármester, a közbiztonsági referens, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szerv által foglalkoztatott tartózkodási helyével kapcsolatos adatnyilvántartás

34/F. § (1) A honvédelem helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a helyi védelmi bizottság egyedi határozata alapján történő kiértesítés tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a helyi védelmi bizottság nyilvántartást vezet a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek, a közbiztonsági referensek, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szervek honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatottjainak 3. melléklet szerinti adatairól.

(2) A 3. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból a polgármester, a közbiztonsági referens, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott jogviszonyának a megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

22/F. Adatszolgáltatás a tartózkodási hellyel kapcsolatos nyilvántartáshoz

34/G. § (1) A 34/F. §-ban meghatározott adatkezelési cél megvalósulása érdekében a helyi védelmi bizottság részére, annak határozata alapján a 3. melléklet szerinti adatokról adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság illetékességi területén működő

a) polgármester,

b) közbiztonsági referens, továbbá

c) honvédelemben közreműködő helyi és települési szerv vezetője.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatszolgáltatásra kötelezettek a bejelentett adatok változásáról, a jogviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről 8 napon belül, a változási adatok megküldésével értesítik a helyi védelmi bizottságot.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak akadályoztatása esetén a helyi védelmi bizottság részére az adatszolgáltatást az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatója, irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorlója teljesíti.

22/G. A honvédelmi adatkezelő szerv meghagyással kapcsolatos adatnyilvántartása

34/H. § (1) A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv az általa jogszabály alapján vagy egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személy és szerv 4. melléklet szerinti adatairól a meghagyás tervezése, végrehajtása és ellenőrzése céljából közhiteles nyilvántartást vezet.

(2) A 4. melléklet szerinti adatok a meghagyásba bevont személy és szerv vonatkozásában a meghagyás fennállásának időtartama alatt kezelhetők.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba betekintésre jogosult

a) a honvédelemért felelős miniszter,

b) a védelemgazdaság központi tervező szerve,

c) a Magyar Honvédség parancsnoka és

d) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.

34/I. § A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv által jogszabály alapján vagy egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személy és szerv a jogszabályban meghatározott meghagyási jegyzéket - a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül - megküldi a 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv útján a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.

34/J. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság által egyedileg, határozattal meghagyásba bevont személyről és szervről a meghagyás tervezése és végrehajtása céljából a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének megkeresése alapján az 5. mellékletben meghatározott körben adatot szolgáltat illetékességi területe szerint

a) a helyi védelmi bizottság elnöke és

b) a polgármester.

(2) A helyi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester megkeresése alapján az 5. mellékletben meghatározott körben adatot szolgáltat a honvédelmi feladatot ellátó vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésének végrehajtásába bevont személy, illetve szerv vezetője.

22/H. A honvédelmi adatkezelő szerv gazdasági és anyagi szolgáltatással összefüggő adatnyilvántartása

34/K. § (1) A honvédelmi felkészülés gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő területi, helyi és települési szintű feladatai teljesítése érdekében, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, a helyi védelmi bizottság elnöke és a polgármester hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlásának segítése, a területi, a helyi és a települési szintű gazdasági és anyagi szolgáltatások és a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezettek körének megállapítása, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételének területi, helyi és települési szintű tervezése és végrehajtásának koordinálása céljából a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, a helyi védelmi bizottság elnöke és a polgármester a 6. és a 7. melléklet szerinti adatokról nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő betekintést, az azokból történő adatszolgáltatást a honvédelem területi és helyi igazgatási szervei, a polgármester és a honvédelmi szervezetek részére a honvédelmi feladataik végrehajtásához szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség tervezése, igénylése és igénybevétele céljából a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke engedélyezi.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba betekintésre jogosult

a) a honvédelemért felelős miniszter,

b) a védelemgazdaság központi tervező szerve,

c) a Magyar Honvédség parancsnoka és

d) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve.

(4) A 6. és a 7. melléklet szerinti adatok a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés időtartama alatt kezelhetők.

(5) A törvény alapján gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a bejelentett adatok változásáról, szolgáltatási tevékenységének a megszűnéséről vagy megszüntetéséről 8 napon belül, a változási adatok megküldésével értesíti a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét.

22/I. Adatszolgáltatás a gazdasági és anyagi szolgáltatással összefüggő adatok nyilvántartásához

34/L. § A honvédelmi felkészülés területi, helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében, a gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételének tervezése és végrehajtásának koordinálása céljából, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének, a helyi védelmi bizottság elnökének vagy a polgármesternek a megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a 6. és 7. mellékletben meghatározott adatkörben a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett ingatlan, szolgáltatás, technikai eszköz tulajdonosa, birtokosa, az azzal rendelkezni jogosult, valamint a szolgáltatást nyújtó.

34/M. § Az adatszolgáltatás során - a rendkívüli állapot és szükségállapot idején kívül - a szolgáltatásra kötelezett nem kötelezhető olyan, az üzletvitelével kapcsolatos adat szolgáltatására, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Nem kötelezhető különösen

a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira vonatkozó,

b) a hitel- és tőkekapcsolatokra vonatkozó,

c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra vonatkozó,

d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra vonatkozó,

e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó és

f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási

adat szolgáltatására.

22/J. A védelemgazdasági alapterv összeállításával kapcsolatos adatszolgáltatás

34/N. § (1) A védelemgazdasági tervezéshez a gazdasági és anyagi szolgáltatásra, a 34/A. § a)-e) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv által kijelölt szolgáltató (a továbbiakban: kijelölt szolgáltató) a 8. melléklet szerinti adatkörben adatszolgáltatást teljesít.

(2) A 34/A. § a)-e) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv a kijelölt szolgáltató által közölt adatokat - a tervezési rendnek megfelelően - központi, ágazati és területi szinten gyűjti be. A közölt adatokat csak a honvédelmi felkészítési célokra lehet felhasználni.

(3) A kijelölt szolgáltató az adatszolgáltatást a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló jogszabályban meghatározott tervezési adatlapok kitöltésével és a honvédelmi adatkezelő szerv részére történő visszaküldésével teljesíti a honvédelmi adatkezelő szerv által megadott határidőig.

(4) A gazdasági és anyagi szolgáltatásokra vonatkozó adatszolgáltatást a meghatározott adattartalommal a honvédelmi adatkezelő szerv által a tervezési adatlapokon meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásokra vonatkozóan kell teljesíteni.

(5) A honvédelmi adatkezelő szerv a kijelölt szolgáltatótól - honvédelmi érdekből - a 8. melléklet szerinti adatkörben további adatot, illetve rendkívüli adatszolgáltatást vagy adatfrissítést is kérhet.

(6) A kijelölt szolgáltató köteles az elérhetőségi adatai megváltozásáról, valamint az adatszolgáltatásban jelentett termelő, szolgáltató kapacitásuk megszűnéséről, 30%-ot meghaladó csökkenéséről vagy 30%-ot meghaladó növekedéséről, illetve - a megfigyelt gazdasági és anyagi szolgáltatások körét érintő - új kapacitás beindításáról a honvédelmi adatkezelő szervet haladéktalanul értesíteni.

(7) A honvédelmi adatkezelő szervek a gazdaságfelkészítési tervezés információs hátterének biztosításához a nemzetgazdasági folyamatokat leíró igazgatási célú adatbázisok aktuális adatállományából, valamint a hivatalos statisztikai adatokra vonatkozóan eseti jelleggel, adatszolgáltatást kérhetnek.

(8) A (7) bekezdés szerinti szolgáltatott adatok kizárólag statisztikai célból használhatóak fel azzal, hogy az adatgyűjtés nem irányulhat a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai ellátásához szükséges egyedi adatok átadására és felhasználására. A hivatalos statisztikai adatok szolgáltatására a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 46. §-át kell alkalmazni.

(9) A 8. melléklet szerinti adatok a kijelölt szolgáltató gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés időtartama alatt kezelhetők.

22/K. A honvédelmi adatkezelő szerv befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos nyilvántartása és adatszolgáltatása

34/O. § (1) A 34/A. § a)-c) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv a befogadó nemzeti támogatás tervezése és végrehajtása céljából nyilvántartást vezet a befogadó állam által összeállított, a NATO-művelet érdekében felajánlható polgári és katonai képességeket tartalmazó adatokról (a továbbiakban: képesség katalógus).

(2) A képesség katalógus a 9. melléklet szerinti adatkörben tartalmazza:

a) Magyarország befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos ügyekben illetékes kapcsolattartó szervezeteit, azok elérhetőségét, a befogadó nemzeti támogatás nemzeti struktúráját, koordinációs és irányítási rendszerét,

b) a fogadó létesítményeket: vasúti ki- és berakóállomásokat, folyami kikötőket, repülőtereket, határátkelőhelyeket,

c) az egészségügyi ellátás biztosításához felajánlható képességeket, valamint

d) a Honvédség, rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos képességeit.

34/P. § (1) A befogadó nemzeti támogatással összefüggő adatokat a 9. melléklet szerinti adatkörben a honvédelemben közreműködő szerv - az irányítási, a felügyeleti, a tulajdonosi vagy résztulajdonosi jogkört gyakorló központi államigazgatási szerv útján - szolgáltatja a befogadó nemzeti támogatás központi koordináló szerve részére.

(2) A 34/A. § a)-b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv a befogadó nemzeti támogatásra vonatkozó igény gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség elrendelésével történő biztosításának tervezése érdekében - adatszolgáltatás céljából - megkereséssel fordulhat a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervéhez.

(3) A 34/A. § a)-b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv megkeresése esetén a hatáskörrel rendelkező igénybevételi hatóság a megkeresés tartalmának megfelelően egyszeri adatszolgáltatást írhat elő a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett részére.

(4) A katonai igazgatás megkeresett illetékes területi szerve a megkereső, 34/A. § a)-b) pontja szerinti honvédelmi adatkezelő szerv részére - a megkeresés tartalmának megfelelően - adatot szolgáltat az egyszeri adatszolgáltatás alapján pontosított, nyilvántartásában szereplő, nemzeti igénybevételi célú kijelölés hatálya alatt nem álló technikai eszközökről, ingatlanokról és szolgáltatásokról.

(5) Az adatszolgáltatást a védelmi igazgatás zártkörű informatikai rendszerén, elektronikus úton kell teljesíteni.

(6) A 9. melléklet szerinti adatok a befogadó nemzeti támogatással összefüggő gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés időtartama alatt kezelhetők.

34/Q. § (1) A honvédelmi adatkezelő szervek a 22/G-22/K. alcímben meghatározott feladataikat hatósági jogkörben teljesítik.

(2) A 22/G-22/K. alcímben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért ellenérték nem számítható fel.

22/L. Adattovábbítási nyilvántartás

34/R. § (1) Az e Fejezet szerinti nyilvántartásokból teljesített valamennyi adatszolgáltatásról az adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást (a továbbiakban: adattovábbítási nyilvántartás) vezet

a) a szolgáltatott adatok körének,

b) az adatigénylő nevének és címének,

c) az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá

d) az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.

(2) A természetes személyre vonatkozó adattovábbítás esetén az adattovábbítási nyilvántartás az érintett

a) családi és utóneveit, valamint

b) lakóhelyét vagy tartózkodási helyét

is tartalmazza.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartásba térítésmentesen betekinthet

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartást vezető szerv irányításáért felelős szerv,

b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság."

(2) A Hvt. Első Része a következő III/B. Fejezettel egészül ki:

"III/B. FEJEZET

HONVÉDELMI BÍRSÁG

34/S. § (1) A fővárosi és a megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) honvédelmi bírságot szab ki,

a) ha valaki a hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak nem veti alá magát,

b) ha a hadköteles a katonai igazolványát vagy a behívó parancsát másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi, az arra jogosult személy felszólítására nem mutatja fel,

c) ha valaki a talált katonai igazolványt vagy behívó parancsot a katonai igazgatás szervének vagy a rendőrségnek 5 napon belül nem szolgáltatja be,

d) ha a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a technikai eszköz igénybevételéről szóló határozat átvételét megtagadja,

e) ha valaki a honvédelmi célból kijelölt ingatlannal, ingóval, szolgáltatással kapcsolatban elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, vagy azokkal kapcsolatos karbantartási kötelezettségét elmulasztja.

(2) A kormányhivatal a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a honvédelmi adatkezelés szervének, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének vagy a megyei, fővárosi védelmi bizottság honvédelmi elnökhelyettesének a kezdeményezése alapján folytatja le.

(3) A honvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a (2) bekezdés alapján kezdeményezésre jogosult indítványára a kormányhivatalhoz történt megérkezésétől számított negyvenöt napon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg."

24. § (1) A Hvt. 36. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:)

"c) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó, válságkezelési és humanitárius feladatok - teljesítése,"

(2) A Hvt. 36. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A Honvédség fegyverhasználati joggal látja el a következő feladatokat:)

"j) honvédelmi veszélyhelyzet idején az államhatár ellenőrzésében való részvétel."

(3) A Hvt. 36. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el a következő feladatokat:)

"f) az élet, az anyagi javak és objektumok oltalmazása érdekében az elektromágneses spektrumot kihasználó támadó, információszerző, felderítő eszközök elleni aktív elektromágneses műveletek végzése."

25. § A Hvt. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Honvédség szállítóeszközei, műszaki munkagépei, rendszeresített harc- és légijárművei, valamint fegyverzetének és más technikai eszközparkjának egyes elemei a honvédelemért felelős miniszter engedélyével, a Magyar Honvédség parancsnoka és a KNBSZ főigazgatója által meghatározottak szerint kerülnek biztosításra a KNBSZ számára

a) a készenlét fokozása,

b) a honvédelmi veszélyhelyzet, vagy

c) a KNBSZ-nek a Honvédség felderítését támogató tevékenysége

esetén."

26. § (1) A Hvt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Honvédség szervezeti felépítését a Magyar Honvédség Parancsnoksága és az alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek összessége képezi."

(2) A Hvt. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Honvédséget a Magyar Honvédség Parancsnoksága, a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a logisztikai és támogató erők, valamint a Honvédség feladatainak végrehajtása érdekében egyéb szaktevékenységet folytató szervezetek alkotják. A szárazföldi csapatok és a légierő csapatai haderőnemet képeznek. A haderőnemek fegyvernemekből és szakcsapatokból tevődnek össze."

27. § A Hvt. 23. alcíme a következő 38/A. §-sal egészül ki:

"38/A. § (1) A Honvédséget a Magyar Honvédség parancsnoka vezeti, aki szolgálati elöljárója a Honvédség szervezeteiben szolgálatot teljesítő tényleges állomány tagjának.

(2) A Magyar Honvédség parancsnoka vezetési jogkörében

a) kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét és előterjeszti a honvédelmért felelős miniszternek; részt vesz a honvédelmi alapelvek kidolgozásában;

b) meghatározza a Honvédség készenléte fokozásának rendjét;

c) tervezi és vezeti a Honvédség kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét;

d) kidolgozza a Honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét, és biztosítja annak végrehajtását;

e) kidolgozza és a honvédelmért felelős miniszternek felterjeszti a Honvédség szervezetére, felszerelésére, valamint az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó igényeket és terveket, és biztosítja azok végrehajtását;

f) közreműködik a Honvédség feladatai teljesítése szempontjából fontos közlekedési és hírközlő hálózat, valamint a légi, sugárfigyelő-, jelző és riasztási rendszerek működőképességének biztosításában;

g) a honvédelmért felelős miniszter rendelkezéseinek megfelelően szervezi és biztosítja a nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségek teljesítését;

h) gyakorolja a jogszabály által megállapított munkáltatói hatásköröket;

i) megszervezi és vezeti a Honvédség anyagi-technikai, közlekedési, pénzügyi és egészségügyi biztosítását, gondoskodik a személyi állomány megfelelő élet-, szolgálati és munkakörülményeiről;

j) meghatározza a Honvédségben folyó tudományos munka követelményeit;

k) gyakorolja a más jogszabályokban, közjogi szervezetszabályozó eszközökben részére megállapított feladat-és hatásköröket, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a honvédelmért felelős miniszter eseti jelleggel megbízza.

(3) A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédségi szervezetek költségvetési gazdálkodását az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései szerint irányítja.

(4) A (3) bekezdés szerinti jogkör gyakorlásának részletszabályait az Áht. 109. § (1) bekezdés 28. pontja szerinti kormányrendelet határozza meg."

28. § A Hvt. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. § (1) A honvédelmi szervezetek alapítására és megszüntetésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult. A honvédelmi szervezeteket alapító okirattal kell létrehozni.

(2) Honvédségi szervezet megszűnését vagy feladatrendszerének változását nem eredményező átszervezését -a 45. § (1a) bekezdésének hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek kivételével - a Magyar Honvédség parancsnoka is elrendelheti.

(3) A honvédségi szervezetek felépítését, béke- és hadilétszámát, rendszeresített technikai eszközeit az állománytáblában kell meghatározni.

(4) A honvédelmi szervezetek - a Honvédség és KNBSZ kivételével - munkaköri jegyzék szerint épülnek fel.

(5) A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket teljesítő honvédségi szervezet válságkezelő és béketámogató műveletekben résztvevő szervezeti egysége egyes munkáltatói, költségvetési előirányzat-keretek feletti rendelkezési és kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlása szempontjából - a honvédségi szervezet alapító okiratában - jogi személyiséggel ruházható fel.

(6) A középszintű vezető szerv megnevezésének a parancsnoksági funkción kívül ki kell fejeznie a szaktevékenységet és a katonai szervezet jellegét."

29. § (1) A Hvt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Honvédség személyi állományában

a) tényleges szolgálatot teljesítő katonák (a továbbiakban: tényleges állomány tagja),

b) a Honvédségnél foglalkoztatott

ba) honvédelmi alkalmazottak, közalkalmazottak,

bb) a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalók, valamint,

c) rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején - a hadkötelezettség bevezetése után - hadkötelesek lehetnek."

(2) A Hvt. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Honvédségnél munkavállaló kizárólag közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörgyakorlással közvetlenül össze nem függő munkakörben foglalkoztatható. Nem Magyarországon települő honvédségi szervezet, valamint a nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben Magyarország részére biztosított szolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt nem igénylő munkakörben honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott is foglalkoztatható. A személyi állomány illetmény nélküli szabadságon tartózkodó tagja a tartós külföldi szolgálatra vagy tartós külszolgálatra vezényelt vagy kihelyezett házastársának külföldi szolgálata vagy külszolgálata idejére honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott jogviszonyba történő kinevezéssel, adminisztratívtechnikai feladatok ellátásában való közreműködés céljából is foglalkoztatható."

(3) A Hvt. 40. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Május 21-e a Magyar Honvédelem Napja, a honvédelmi szervezeteknél munkaszüneti nap."

(4) A Hvt. 40. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A fegyveres erők jogállására vonatkozó nemzetközi szerződések alkalmazása tekintetében a Honvédség polgári állományának minősül a honvédelmi szervezetnél jogviszonyban álló kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott vagy a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállaló.

(8) A Honvédség személyi állományára vonatkozó - a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő - adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek mérlegelésével a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyezheti."

30. § A Hvt. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kiképzett tartalékos állományba a Honvédség állományából kikerült, korábban

a) hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos vagy

b) katonai tanintézetben alapkiképzést teljesített hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti

szolgálatot teljesített férfi tartozik."

31. § A Hvt. 42. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok tekintetében alkalmazandó közigazgatási hatósági, illetve közigazgatási egyeztetési eljárási szabályokat - törvény vagy kormányrendelet erre vonatkozó rendelkezése alapján - a nem a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlan vonatkozásában létesített ingatlanhasználati jogviszony hatálya alatt az ingatlanhasználati jogviszonnyal érintett ingatlanok esetében is alkalmazni kell."

32. § A Hvt. 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42/A. § A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő ingatlanon vagy más állami vagyonnak minősülő ingatlanon Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében való tagságából eredő szövetségesi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben szövetséges fegyveres erő, nemzetközi szervezet vagy nemzetközi katonai parancsnokság javára szolgalom, vezetékjog, használati jog, valamint osztott tulajdon létesíthető."

33. § A Hvt. VII. Fejezete a következő 42/B-42/G. §-sal egészül ki:

"42/B. § (1) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium védelmi igazgatásért felelős szerve határozatban, az állam javára az országvédelmi és a szövetségesi kötelezettségek hatékony ellátása érdekében közérdekű használati jogot alapíthat az olyan ingatlanra,

a) amelyen az ország védelmét vagy szövetségesi kötelezettségének teljesítését biztosító létesítmény építhető, telepíthető és üzemeltethető,

b) amelynek igénybevétele a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti és más rendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők, illetve a szövetséges fegyveres erők részére elengedhetetlenül szükséges az országvédelmi és a szövetségesi kötelezettségek hatékony ellátása érdekében.

(2) Nem alapítható közérdekű használati jog olyan ingatlanra, amelyet gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség alapján igénybevételre kijelöltek.

42/C. § (1) A közérdekű használati jog honvédelmi veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet vagy rendkívüli állapot idején alapítható.

(2) A közérdekű használati jog akkor alapítható, ha

a) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség igénybevételével a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok nem biztosíthatók, illetve

b) a 42/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok biztosításának megfelelő, a Honvédség vagyonkezelésében lévő ingatlan nem áll rendelkezésre.

42/D. § (1) A közérdekű használati jog alapján az ingatlan tulajdonosa és használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles tűrni, hogy a közérdekű használati joggal terhelt ingatlanon

a) az ország védelmét vagy szövetségesi kötelezettségének teljesítését biztosító létesítményt építsenek, telepítsenek és üzemeltessenek,

b) a honvédelmi, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi, határőrizeti és más rendészeti feladatok ellátásában jogszabály alapján részt vevők, illetve a szövetséges fegyveres erők az ingatlant a 42/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célból igénybe vegyék.

(2) A közérdekű használati jogot az (1) bekezdésben meghatározott szervek és személyek - kizárólag a 42/B. § (1) bekezdésben meghatározott célokból, a feladat ellátásához feltétlenül szükséges mértékben - gyakorolhatják.

42/E. § (1) A közérdekű használati jog alapítását, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését vagy annak törlését a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium védelmi igazgatásért felelős szerve határozattal rendeli el.

(2) A közérdekű használati jogot meg kell szüntetni és az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell, ha

a) a honvédelmi veszélyhelyzet, a megelőző védelmi helyzet vagy a rendkívüli állapot megszűnik, illetve

b) az ingatlanon a közérdekű használati jog fenntartása az e törvényben meghatározott alapítási feltételekre tekintettel már nem indokolt.

42/F. § (1) Az ingatlan tulajdonosát a 42/D. § szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítás az ingatlan tulajdonosát

a) a közérdekű használati jog alapítására tekintettel egyszeri jelleggel, valamint

b) az ingatlan 42/D. § szerinti igénybevételével összefüggésben - figyelemmel az igénybevétel időtartamára, jellegére - kormányrendeletben meghatározott időszakonként

illeti meg.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal határozatban rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megillető kártalanításról.

(3) A kártalanítás összegét a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium téríti meg az ingatlan tulajdonosának.

(4) Az ingatlan igénybevétele a kártalanítás összegének a tulajdonos részére történő megfizetése vagy bírósági letétbe helyezése után kezdhető meg, ha a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium a kártalanítás megfizetését a fővárosi és megyei kormányhivatal részére igazolta. Ha a kártalanítás ennek megfelelően megfizetésre került, a kártalanítás tárgyában hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárás nem képezi akadályát az ingatlan igénybevételének.

(5) Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentős mértékben akadályozza vagy megszünteti, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.

42/G. § (1) A közérdekű használati joggal terhelt ingatlanon az országvédelem vagy a szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében épített, telepített létesítmények állami tulajdonba kerülnek, amelyek tekintetében az építtetői, valamint a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium gyakorolja.

(2) Az országvédelem vagy a szövetségesi kötelezettségek teljesítése érdekében épített létesítmény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű sajátos építményfajtának minősül."

34. § (1) A Hvt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A honvédelemért felelős miniszter a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdése szerint irányítja a Honvédséget. A honvédelemért felelős miniszter egyes irányítási hatásköreinek a gyakorlására kormányrendelet a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium állami vezetőjét jelölheti ki."

(2) A Hvt. 45. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A honvédelemért felelős miniszter egyes katonai szervezetek vagy azok speciális feladatokat ellátó szervezeti egységei esetében, a katonai szervezetek alapító okiratában meghatározottak szerint

a) a költségvetési szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésére,

b) a költségvetési szerv döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasításra,

c) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására,

d) egyedi utasítás kiadására feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, és

e) jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezésre

az általa vezetett minisztérium állami vezetőjét jelöli ki."

(3) A Hvt. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha az intézkedést a Honvéd Vezérkar főnöke, Magyar Honvédség parancsnoka vagy a Honvéd Vezérkarhoz, a Magyar Honvédség Parancsnokságához tartozó elöljáró adta ki. Egyéb intézkedés esetén a hatálybalépés időpontja az intézkedés kiadója részére való kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is meghatározható."

35. § (1) A Hvt. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban honvédelmi államtitkár működik. A honvédelmi államtitkárnak katonai szolgálati viszonyban töltött legalább 20 év tényleges szolgálati idővel rendelkező - az egyéb törvényi feltételeknek megfelelő - személy nevezhető ki."

(2) A Hvt. 46. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A honvédelmi államtitkár és a közigazgatási államtitkár kormányrendeletben meghatározottak szerint irányítják a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, végrehajtásuk tervezését, szervezését. A honvédelmi államtitkár és a közigazgatási államtitkár feladataik ellátása során együttműködnek.

(4) A Magyar Honvédség Parancsnoksága a Honvédség felső szintű tervező-szervező és katonai tevékenységének vezető szerve.

(5) A Magyar Honvédség parancsnoka betölti a Honvéd Vezérkar főnöki beosztást is. Vezeti a Magyar Honvédség Parancsnokságát, irányítja - a 45. § (1a) bekezdés hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek kivételével - a honvédségi szervezeteket. A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédségi szervezetek tekintetében hatáskörét részben átruházhatja. Kormányrendelet, valamint a honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatáskör gyakorlásának keretei között felelős a hadrafoghatóságért, a Honvédség magas fokú fegyelméért, kiképzéséért és felkészítéséért."

36. § A Hvt. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § (1) Intézkedésben állapíthatók meg a honvédelmi szervezet vezetéséhez kapcsolódó feladatok, valamint egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának eljárási szabályai, ideértve a honvédelmi szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is. Intézkedés kiadására - vezetési jogkörének és hatáskörének megfelelően - a szolgálati elöljáró és a hivatali felettes jogosult.

(2) Szakutasításban állapíthatók meg a honvédségi szervezetek szakmai feladatai ellátásának alapvető végrehajtási szabályai. Szakutasítás kiadására - szakmai irányítási jogkörének és hatáskörének megfelelően - a szakmai elöljáró és a szakmai felettes jogosult.

(3) Belső rendelkezés kiadására a jogosult távolléte vagy akadályoztatása esetén - ha a jogosult eltérően nem rendelkezik - a helyettese adhat ki belső rendelkezést. A belső rendelkezés nem lehet jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel ellentétes.

(4) Azt a belső rendelkezést, amely a honvédségi szervezetek személyi állományának egészét érinti, vagy meghatározott feltétel bekövetkezése esetén érintheti - a minősített adatot tartalmazó kivételével -a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. A minősített adatot tartalmazó belső rendelkezés számát és címét kell közölni a hivatalos lapban.

(5) A hivatalos lapban közzétett vagy a közölt belső rendelkezés jogszabálysértés miatti megsemmisítése esetén a megsemmisítést is közölni kell a hivatalos lapban.

(6) A hivatalos lapban a Magyar Honvédség parancsnokának intézkedése szerint a szövetséges fegyveres erők közös parancsnokságai által kiadott parancsok és intézkedések is közzétehetők."

37. § A Hvt. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ország fegyveres védelmének és a szövetségi szintű védelem tervezéséhez és felülvizsgálatához, valamint a Honvédség műveleteinek tervezéséhez, irányításához és vezetéséhez szükséges döntések meghozatalának támogatása érdekében a Honvédség és a KNBSZ felderítő rendszert működtet. A felderítő rendszer útján a Honvédség és a KNBSZ információkat gyűjt a műveleti terület valamennyi összetevőjéről, valamint a honvédelmi feladatok tervezését és végrehajtását meghatározó körülményekről, jelenségekről. E körben a Honvédség és a KNBSZ törvényben meghatározottak szerint biometrikus adatokat is gyűjthet és kezelhet."

38. § A Hvt. 54/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A katonai rendészet rendeltetése a katonai rend és fegyelem fenntartása, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szerv és a Honvédség tevékenységének rendészeti biztosítása, továbbá az e törvényben meghatározott rendészeti feladatok ellátása."

39. § A Hvt. 54/A. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A katonai rendészet feladata)

"f) a Honvédség - Magyar Honvédség parancsnoka által meghatározott - rendezvényeinek rendészeti biztosítása; a rendezvényről a rendőrséggel előzetesen egyeztetni kell, ha az a honvédelmi szervezetek által használt objektum területén kívül kerül megrendezésre,

g) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium állami vezetőinek, a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettesei, valamint kijelölt vendégeik személyi kísérése,"

40. § A Hvt. 54/B. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A katonai rendész jogosult a Honvédség személyi állományába nem tartozó, szabálysértés elkövetésén tetten ért személyt felszólítani a szabálysértés abbahagyására. A felszólítás sikertelensége esetén haladéktalanul értesíti a legközelebbi rendőri szervet, annak kiérkezéséig a tettenért elkövetőt visszatarthatja.

(4) A katonai rendész az (1) bekezdés a), e) és f) pontja szerinti esetekben a Honvédség személyi állományába nem tartozó személyekkel szemben is jogosult intézkedéseket foganatosítani.

(5) A katonai rendész a katona által elkövetett vagy a katona sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén a nyomozó hatóság kiérkezéséig a helyszínt biztosítja, a katonát és a Honvédség személyi állományába nem tartozó tetten ért elkövetőt a helyszínen visszatartja."

41. § A Hvt. 54/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54/C. § (1) A katonai rendész feladatait önállóan vagy a rendőrséggel, illetve a KNBSZ kijelölt állományával, a katonai ügyésszel vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyésszel együttműködésben teljesíti.

(2) A katonai rendészet erőit a KNBSZ főigazgatójának kezdeményezésére a Magyar Honvédség parancsnoka kirendelheti az 54/A. § (2) bekezdés d), e), f), és g) pontjai szerinti feladatok ellátására, amennyiben a KNBSZ által ellátott nemzetbiztonsági védelem alá eső személyek biztonságának szavatolása érdekében ez szükséges. A KNBSZ főigazgatójának kezdeményezésére történt kirendelés esetén a katonai rendészet a feladatait a KNBSZ kijelölt állományával együttműködve látja el."

42. § A Hvt. 55. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Ha a (3) bekezdés szerinti műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet vagy a Honvédséggel együttműködő szövetséges fegyveres erő műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma és az ezek alapján kiadott parancsok szerint harctevékenységet kell végezni, a fegyverhasználat és más kényszerítő eszközök alkalmazása során ezen dokumentumoknak a hazai jogszabályokban nem szabályozott előírásait is érvényesíteni kell.

(5) A fegyverhasználatot a harceszköz használatára vonatkozó szabályzatok szerint, az ellenállás leküzdéséhez szükséges és arányos erőt alkalmazva kell végezni."

43. § (1) A Hvt. 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A katona a 36. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtása során is viselheti rendszeresített egyéni lőfegyverét, azonban azt csak jogos védelem vagy végszükség esetén használhatja."

(2) A Hvt. 56. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A fegyveres szolgálatot teljesítő katona - ha más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges - a jogos védelem és a végszükség esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni:)

"d) katonai futárszolgálati feladatok ellátása során, a maga vagy társa elleni, illetve a rábízott küldemény biztonságát veszélyeztető támadás elhárítására."

44. § (1) A Hvt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fegyverhasználatot - kivéve, ha a műveletek jellege nem teszi lehetővé - meg kell előznie:

a) felszólításnak cselekvésre vagy a kifogásolt jogellenes magatartás abbahagyására,

b) más személy segítségül hívásának,

c) lehetőség szerint más kényszerítő eszköz alkalmazásának,

d) figyelmeztetésnek, hogy fegyverhasználat következik és

e) figyelmeztető lövésnek."

(2) A Hvt. 58. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye fegyverhasználatnak:)

"g) amikor a katona a Honvédség feladatait fegyverhasználati jog nélkül hajtja végre, kivéve a jogos védelem és végszükség esetét."

45. § (1) A Hvt. 38. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. Az egyéb intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazása"

(2) A Hvt. 38. alcíme a következő 58/A. §-sal egészül ki:

"58/A. § A katonai rendész feladata ellátása során igazoltathatja azt a honvédelmi szervezetek által használt objektum területén vagy annak közvetlen környezetében tartózkodó - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálya alá nem tartozó - személyt, akinek a személyazonosságát a Honvédség rendeltetésszerű tevékenységének rendészeti biztosítása érdekében, az ott tartózkodása jogszerűségének tisztázása céljából kell megállapítani. A katonai rendész - ha lehetséges -az igazoltatás során együttműködik a rendőrséggel."

46. § A Hvt. 59. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában a lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközök a következők:)

"d) gumibot, tonfa,"

47. § A Hvt. 61/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Műveleti területen végzett katonai tevékenység során a katona, amennyiben azt a műveletet folytató többnemzeti katonai szervezet vagy a Honvédséggel együttműködő szövetséges fegyveres erő műveleti utasítása, harctevékenységi előírásokat tartalmazó dokumentuma megengedi, az abban foglaltak szerint, a nemzetközi jog normáival összhangban testi sérülés okozására alkalmas kényszerítő eszközt is használhat, azonban annak használata nem irányulhat az emberi élet kioltására."

48. § A Hvt. 61/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Akinek a Honvédség állományába tartozó személy VIII. fejezet szerinti intézkedése, annak elmulasztása vagy kényszerítő eszköz alkalmazása alapvető jogát sértette, illetve jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat a Magyar Honvédség parancsnokához."

49. § (1) A Hvt. 62. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetséges légvédelmi készenléti erői magyar légtérben történő figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.

(6) A magyar vagy külföldi légtérben nemzeti alárendeltségű magyar légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat."

(2) A Hvt. 62. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A magyar légtérben nemzeti alárendeltségű szövetséges légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat, vagy a parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor."

50. § A Hvt. 70. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (a továbbiakban: kijárási tilalom). A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a kormányzati internetes oldalak, a sajtótermék és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni."

51. § A Hvt. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A rögtönbíráskodás bevezetését a sajtótermékben, kormányzati internetes oldalon, rádióban, televízióban és egyéb, helyben szokásos módon közzé kell tenni."

52. § A Hvt. 79. §-a következő r) ponttal egészül ki:

[A Kormány az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdésének alkalmazása körében elrendelheti]

"r) honvédelmi, rendvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből az internetes tartalmak, csatornák, tartományok elérésének korlátozását, illetve megtiltását."

53. § A Hvt. X. fejezete a következő 47/C-47/E. alcímmel egészül ki:

"47/C. Kártérítésre kötelezés mellőzése

79/C. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentes gépjárművek körének és nyilvántartásának szabályairól, az e gépjárművek által okozott károk megtérítését és rendezését végző szervek kijelöléséről, működéséről, valamint a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátásáról szóló HM rendelet szerint mentesített gépjárművel harmadik személynek, valamint a mentesített gépjárműben okozott kár esetén a gépjármű vezetőjétől kizárólag a Gfbt. 34. § (1) bekezdés a), c), d), f) és g) pontja szerinti esetben követelheti a munkáltató a kifizetett kártérítési összeg és a mentesített gépjárműben okozott kár megtérítését.

47/D. A honvédelmi szervezetek jogi képviselete

79/D. § A honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezetek bíróság, közjegyző, ügyészség, nyomozó hatóság vagy más hatóság előtti képviseletének ellátására a jogszabály szerint arra jogosult személynek általános vagy eseti meghatalmazást adhat.

47/E. A Honvédség zártcélú hírközlő hálózata

79/E. § (1) A Honvédség irányítási és vezetési feladatai érdekében állandó és tábori telepítésű zártcélú hírközlő hálózatot üzemeltet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti zártcélú hírközlő hálózat működtetéséről és fejlesztéséről a Magyar Honvédség parancsnoka (a Honvéd Vezérkar főnöke) gondoskodik."

54. § A Hvt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"80. § E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában

1. alkalmazás: a fegyveres erő rendeltetésszerű, a fegyveres konfliktusok jogának hatálya alá tartozó harctevékenysége,

2. állomásozás: az átvonuláshoz szükséges időt, illetve a gyakorlat és hozzá kapcsolódó államhatár-átlépés időtartamát meghaladó, a Honvédség esetében tartós külföldi, külföldi fegyveres erők esetében tartós magyarországi, elsősorban a katonai jelenlétre irányuló tervezett jelenlét, amelynek fő célja, hogy konkrét művelet, gyakorlat vagy más tevékenység nélkül is folyamatos jelenlétet biztosítson. Állomásozásnak tekintendő a fegyveres erők olyan rendszeresen ismétlődő tevékenységéből eredő, nem feltétlenül ugyanazon alakulatok elsősorban a katonai jelenlétre irányuló tartós jelenléte is, mellyel a Honvédség külföldi vagy külföldi fegyveres erő magyarországi jelenléte állandónak vagy folyamatosnak tekintendő,

3. befogadó nemzeti támogatás: Magyarország, a honvédelmi szerv és a honvédelemben közreműködő szervek által békeidőszakban, rendkívüli állapotban, szükségállapotban, megelőző védelmi helyzetben, terrorveszélyhelyzetben, valamint váratlan támadás esetén a szövetséges fegyveres erőknek vagy más külföldi fegyveres erőknek Magyarország területén tartózkodásuk vagy azon történő átvonulásuk során nyújtott, egyoldalúan vállalt vagy nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási megállapodásain alapuló polgári és katonai támogatás,

4. békefenntartás: a Honvédség nem alkalmazás körébe tartozó, a szemben álló felek hozzájárulásával történő tevékenysége, amelynek célja a felek megállapodása végrehajtásának elősegítése, valamint közreműködés a lakosság biztonságos életfeltételeinek helyreállításában,

5. felhasználás: a Honvédség részvétele az erőszakos cselekmények és a kibertérből érkező, valamint egyéb elektronikai támadások és fenyegetések elhárításában szükségállapot és terrorveszélyhelyzet idején, valamint a terrorveszélyhelyzet kihirdetésének kezdeményezését követően az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig terjedő időszakban,

6. gazdaságmozgósítás: a Kormány által elrendelhető intézkedések rendszere, a nemzetgazdasági erőforrásoknak a különleges jogrendi időszak, az országvédelmi feladatok hatékony kezelése érdekében történő szabályozott igénybevétele,

7. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet,

8. határátlépéssel járó csapatmozgás: a honvédségi szervezeteknek az államhatár átlépésével járó olyan külföldi tevékenysége vagy tartózkodása, külföldi fegyveres erő esetén az államhatár átlépésével járó magyarországi tevékenysége vagy tartózkodása, vagy Magyarországon történő átutazása, amely a csapatmozgásban részt vevő katonai erő tevékenységének céljára, időtartamára, természetére vagy létszámára, eszközeire, felszerelésére, fegyverzetére tekintettel közjogi engedélyezést igényel,

9. Honvédség fegyverzete: a Honvédségnél rendszeresített valamennyi lőfegyver és minden olyan egyéb harceszköz - tekintet nélkül műszaki jellemzőire és alkalmazási módjára -, amely alkalmas a szemben álló erők és eszközök leküzdésére, ide nem értve a kibertérben végrehajtott műveletekhez szükséges technikai eszközöket és eljárásokat,

10. honvédelem helyi igazgatási szerve: a helyi védelmi bizottság,

11. honvédelem területi igazgatási szerve: a megyei, fővárosi védelmi bizottság, valamint a katonai igazgatás területi szerve,

12. honvédelmi igazgatás: a védelmi igazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amelynek keretében az ország védelmére létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek, továbbá a honvédelemben közreműködő más szervek ellátják az 1. § (3) bekezdésében meghatározottak honvédelemre való felkészítésével, az országvédelemmel és a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat,

13. honvédelmi szervezet: a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, a Honvédség, valamint a KNBSZ,

14. honvédségi szervezet: a Magyar Honvédség Parancsnoksága, valamint alárendeltségébe tartozó katonai szervezetek,

15. honvéd: rendfokozatára tekintet nélkül a Honvédség tényleges állományú tagja,

16. honvédelmi érdek: Magyarország biztonságát, katonai védelmi képességét meghatározó módon befolyásoló körülmények összessége, ideértve különösen a törvényes rend védelméhez, a függetlenség elleni támadó szándékú törekvések, a szuverenitást és területi integritást sértő vagy veszélyeztető törekvések elhárításához, a szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez, a szövetségi és honi védelmi infrastruktúra működésének, fejlesztésének biztosításához fűződő érdekeket,

17. humanitárius művelet: a fogadó ország beleegyezésével vagy erre jogosult nemzetközi szervezet felhatalmazásával a Honvédség érdemi közreműködésével folytatott segítő tevékenység, amely a fegyveres konfliktus, a természeti vagy civilizációs katasztrófa által okozott olyan helyzet elhárítására és következményeinek csökkentésére irányul, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeit, alapvető ellátását, a természeti környezetet súlyos mértékben veszélyezteti, károsítja,

18. igénybevevő: a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott honvédelemben közreműködő szervek és a honvédségi szervezet,

19. külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenység: a Honvédség részvétele a szemben álló felek fegyveres összeütközése miatt veszélyeztetett területen, a polgári lakosok élete, testi épsége, egészsége, az életfenntartáshoz szükséges alapvető javak biztosítása érdekében,

20. katonai igazgatás: a közigazgatási szervek jogilag szabályozott és a honvédelmi igazgatás részét képező olyan tevékenysége, amely a haza fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében a jogalanyok honvédelmi kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak tervezésére, valamint a kötelezettségek és a vállalt feladatok végrehajtására irányul,

21. meghagyás: munkakörhöz kapcsolódóan és névre szólóan végrehajtott eljárás, amely során jogszabály vagy hatósági határozat alapján meghagyásba bevont szerv által kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, és akiket ez alapján behívásra ideiglenesen nem tervezhető kategóriába sorolnak,

22. műveleti terület: a műveleti tervben meghatározott és kijelölt földrajzi terület és a felette levő légtér, továbbá a kibertér,

23. NATO Biztonsági Beruházási Programja: azon katonai célú beruházások, fejlesztések összessége, amelyeket a NATO védelmi képességének megőrzése vagy fokozása érdekében tervez és - a jogszabályban meghatározott bírságok kivételével - közterhektől mentesen valósít meg,

24. NATO Válságreagálási Rendszer: a NATO szervezetének döntéshozatali és végrehajtási rendszere, amelyet a NATO a különböző válságkezelési és - szükség esetén - kollektív védelmi, valamint terrorizmus elleni feladatok előkészítése érdekében alkalmaz,

25. NATO Állandó Védelmi Tervek: az Észak-atlanti Tanács által előzetesen jóváhagyott műveleti tervek, melyek végrehajtásáról a tagállamok a gyorsított döntéshozatali eljárásrend alapján hoznak döntést,

26. ország területéről induló külföldi alkalmazás: külföldi fegyveres erők olyan alkalmazása, amelynek indítása az ország területéről befogadó nemzeti támogatás mellett, nem az átvonulás technikai részcselekményeként történik,

27. potenciális hadköteles: a békeidőszakban nyilvántartott, hadkötelezettség alá tartozó tartalékos, aki nem tartozik az önkéntes tartalékos, a honvédelmi alkalmazott és a kiképzett tartalékos állományba,

28. polgári felkészültség: a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi feladatai ellátása körében végrehajtott, külön meghatározott követelmények teljesítése érdekében végzett tevékenysége, melynek célja a kormányzat folyamatos működésének biztosítása, és a katonai műveletek polgári képességekkel történő támogatása békeidőszakban, különleges jogrend idején, valamint a válságkezelés katonai feladatai végrehajtása időszakában,

29. szövetséges fegyveres erők: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió szerződései szerint a Magyarországgal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e nemzetközi szerződések alapján, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Európai Unió által vagy jóváhagyásával létrehozott közös katonai szervezetek,

30. szövetségi légtér: több szövetséges állam légterét békében is átfedő, védelmi célú, légtér-szuverenitási felségjogérvényesítési terület,

31. védelemgazdaság központi tervező szerve: a Kormány által kijelölt szerv,

32. védelmi igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer, amely a Kormány - a honvédelemért felelős miniszter útján gyakorolt - irányítása mellett a Magyarországot veszélyeztető fenyegetésekkel és támadásokkal szemben az állam feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint egyes védelmi feladatok ellátásra kijelölt közigazgatási szervek által végzett tervező, végrehajtó, rendelkező tevékenység."

55. § (1) A Hvt. 81. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"a) a honvédelemért felelős miniszternek a honvédelem ágazati irányításával, valamint a Honvédség irányításával kapcsolatos feladatait,

b) a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer rendeltetését, feladatait, eljárási rendjét, a közreműködők kötelezettségeit, továbbá a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok végrehajtásának rendjét, és az ezekkel összefüggő gyorsított nemzeti döntéshozatali eljárást."

(2) A Hvt. 81. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"h) befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatait,"

(3) A Hvt. 81. § (1) bekezdése a következő t)-z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"t) a védelemgazdasági tervezés központi adatfeldolgozó szervét és feladatait,

u) a meghagyással kapcsolatos eljárásnak és a meghagyásba bevont szervek besorolásának a szabályait,

v) a 22/B. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságot, az ott meghatározott ellátási kötelezettség körébe tartozó termékeket és szolgáltatásokat, valamint ezeknek a hon- és rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét,

w) a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításának, kijelölésének és védelmének szabályait,

x) a polgári felkészültség követelményeit,

y) a honvédelmi veszélyhelyzet kihirdetését és meghosszabbítását,

z) a közérdekű használati jog gyakorlására jogosultak körét, továbbá az ezzel összefüggő kártalanítás és kártalanítási eljárás szabályait."

(4) A Hvt. 81. § (2) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"e) honvédelmi szervezetek jogi képviseletének és jogi képviselete felügyeletének rendjét,

f) a honvédségi munkavállalók munkabérének folyósítását, jutalmazását, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumi kormánytisztviselőknek, kormányzati ügykezelőknek, a honvédségi munkavállalóknak és közeli hozzátartozóiknak nyújtható juttatások, költségtérítések rendszerét és feltételeit, továbbá a nyújtott üdültetés, pihentetés, szociális és a kegyeleti gondoskodás, az étkezési, valamint a lakhatási támogatások és költségtérítések körét, a jogosultság feltételeit és rendjét, továbbá az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő és a külföldi képzésben részt vevő honvédségi munkavállalók, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumi kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők részére nyújtható juttatások, költségtérítések megállapításának, kifizetésének és elszámolásának rendjét,"

(5) A Hvt. 81. § (2) bekezdése a következő t) és u) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"t) a Honvédségnél rendszeresített egyéni lőfegyverek szolgálati feladatellátással összefüggő tárolásának és viselésének szabályait,

u) a honvédelmi szervezetek működésére szolgáló területekre történő beléptetés eljárási szabályait."

56. § (1) A Hvt. 81. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben)

"a) határozzák meg ágazatuk honvédelmi, valamint a befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatait,"

(2) A Hvt. 81. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben)

"d) jelöljék ki ágazatukban az irányítási, felügyeleti vagy tulajdonosi, résztulajdonosi jogkörük gyakorlásában érintett szervezetek közül a meghagyásba bevonható szerveket, valamint határozzák meg meghagyással kapcsolatos feladataikat."

(3) A Hvt. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokkal összefüggő felkészítésre, végrehajtásra, valamint készletképzésre vonatkozó részletes követelményeket rendeletben állapítsa meg."

57. § A Hvt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"83. § E törvény

a) I-V. Fejezete - a III/A. és III/B. Fejezetek, valamint a 38. § (7) és (8) bekezdése kivételével -, VII-IX. Fejezete a 46/A. § kivételével, 48. alcíme, 49. alcíme, 52. alcíme és 1. melléklete az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,

b) 42/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése

alapján sarkalatosnak minősül."

58. § (1) A Hvt. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) A Hvt. a 2 melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

(3) A Hvt. a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

(4) A Hvt. a 4. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

(5) A Hvt. az 5. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

(6) A Hvt. a 6. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.

(7) A Hvt. a 7. melléklet szerinti 7. melléklettel egészül ki.

(8) A Hvt. a 8. melléklet szerinti 8. melléklettel egészül ki.

(9) A Hvt. a 9. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.

59. § A Hvt.

a) 5. § (1) bekezdésében, 37. § (3) bekezdésében, 63. § (2) bekezdésében a "Honvéd Vezérkar főnöke" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség parancsnoka" szöveg,

b) 18. § (1) bekezdés c) pontjában a "Honvédséget" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezeteket" szöveg,

c) 19. § (3) bekezdésében a "Honvéd Vezérkar főnökének" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség parancsnokának" szöveg,

d) 20. § (1) bekezdés b) pontjában a "Honvéd Vezérkar főnökét" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség parancsnokát" szöveg,

e) 21. § (2) bekezdés c) pontjában a "hadműveleti" szövegrész helyébe a "műveleti" szöveg,

f) 37. § (4) bekezdésében a "honvédelemért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség parancsnoka" szöveg,

g) 38. § (2) bekezdésében a "háborús" szövegrész helyébe a "békétől eltérő" szöveg,

h) 38. § (7) bekezdésében a "Honvéd Vezérkar főnöke" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség parancsnokának javaslata alapján a honvédelemért felelős miniszter" szöveg,

i) 40/A. §-ában a "közalkalmazottal" szövegrész helyébe a "honvédelmi alkalmazottal, közalkalmazottal" szöveg,

j) 45. § (2) bekezdés c) pontjában a "belső rendelkezéseket" szövegrész helyébe a "intézkedést és szakutasítást (a továbbiakban együtt: belső rendelkezés)" szöveg,

k) 45. § (5) bekezdés b) pontjában a "jogerős ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet" szövegrész helyébe a "jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen határozat" szöveg,

l) 47. § (2) bekezdésében az "a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjéről szóló kormányrendeletnek megfelelően a honvédelemért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a Magyar Honvédség parancsnoka" szöveg,

m) 55. § (2) bekezdésében a "harckiképzés" szövegrész helyébe a "kiképzés" szöveg,

n) 61. § (3) bekezdésében a "katonai ügyészt" szövegrész helyébe a "katonai ügyészt vagy a legfőbb ügyész által katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyészt" szöveg,

o) 62. § (1) és (3) bekezdésében a "nemzeti" szövegrész helyébe a "magyar" szöveg,

p) 65. § (2) bekezdésének nyitó szövegében a "tényleges katonai" szövegrész helyébe a "tényleges katonai, honvédelmi alkalmazotti" szöveg,

q) 81. § (2a) bekezdés b) pontjában a "közalkalmazottak" szövegrész helyébe a "honvédelmi alkalmazottak, közalkalmazottak," szöveg

lép.

60. § Hatályát veszti a Hvt.

a) 7. § (1) bekezdés c) pontjában az "előzetes" szövegrész,

b) 19. § (4) bekezdése,

c) 21. § (1) bekezdés a) pontjában és 22. § (2) bekezdésében az "és vezetésével" szövegrész,

d) 21. § (2) bekezdés b) pontja,

e) 22. § (1) bekezdésében, 46 § (1) bekezdésében az "és vezetéséért" szövegrész,

f) 40/B. §-a,

g) 43. § (6) bekezdésében az "irányítása és" szövegrész,

h) 46. § (2), (6), (7) és (8) bekezdése,

i) 49. § (2) bekezdése,

j) 54/B. § (1) bekezdés d) pontjában az "elkövetésének" szövegrész,

k) 63. § (7) bekezdésében a "szolgálati" szövegrész.

6. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

61. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 12b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"12b. honvédségi ösztöndíjas hallgató: az állomány tagjának, honvéd tisztjelöltnek és honvéd altiszt-jelöltnek nem minősülő személy,

a) aki:

aa) felsőoktatási intézmény nappali munkarendű felsőfokú alapképzésében, mesterképzésében vagy osztatlan képzésében tanulmányokat folytat, vagy iskolai rendszerű, nappali munkarendű szakképzés keretében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések közül honvédelmi szervezetnél rendszeresített katonai beosztások betöltéséhez szükséges szakképesítést szerez meg, vagy

ab) iskolarendszerű, esti, levelező munkarendű vagy távoktatásos formában szakképzés keretében az Országos Képzési Jegyzékben szereplő államilag elismert szakképesítések közül honvédelmi szervezetnél rendszeresített katonai beosztások betöltéséhez szükséges és az adott ösztöndíjprogram szerinti hiányszakmára képesítést szerez, és

b) akinek tanulmányait a miniszter által alapított ösztöndíj elnyerését követően a honvédelmi szervezet ösztöndíjszerződés alapján támogatja, és ezért ösztöndíjszerződésben vállalja, hogy tanulmányait meghatározott időn belül befejezi, valamint ezt követően az ösztöndíjszerződésben meghatározottak szerint szolgálati viszonyt létesít, és azt meghatározott ideig fenntartja,"

62. § A Hjt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A miniszter által gyakorolt kiemelt munkáltatói jogköröket a 2. melléklet határozza meg. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját, és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy a munkáltatói jogkörök az állománycsoport, a rendfokozati csoport, a rendfokozat, a szolgálati viszony jellege, a szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerint differenciáltan meghatározhatók.

(2) A miniszter magához vonhatja a Magyar Honvédség parancsnoka, a KNBSZ főigazgatója, az állományilletékes parancsnok, az elöljáró parancsnok, a központi személyügyi szerv vezetője munkáltatói jogköreit.

(3) A Magyar Honvédség parancsnoka magához vonhatja az állományilletékes parancsnok, az elöljáró parancsnok és a központi személyügyi szerv vezetője munkáltatói jogköreit. A Magyar Honvédség parancsnoka a KNBSZ főigazgatója állományilletékes jogköreit nem vonhatja el.

(4) Az állományilletékes parancsnok magához vonhatja az állományilletékes személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreit.

(5) A központi személyügyi szerv vezetője magához vonhatja az állományilletékes parancsnok és az állományilletékes személyügyi szerv vezetőjének jogköreit. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség parancsnoka és a KNBSZ főigazgatója állományilletékes jogköreire, valamint a KNBSZ személyügyi szerv vezetőjének munkáltatói jogköreire, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott egyéb munkáltatói jogkörökre."

63. § A Hjt. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az irat formájú munkáltatói döntést a kiállítás alapjául szolgáló ok feltüntetésén túl egyéb indokolással ellátni nem kell."

64. § A Hjt. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jognyilatkozatot a címzettel közölni kell. Jogi képviselővel eljáró címzett esetén a jognyilatkozatot a jogi képviselővel kell közölni."

65. § A Hjt. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja vagy korlátozhatja az állomány tagjának az internetes közösségi portálokon, illetve képmegosztó felületeken való megjelenését, amennyiben az biztonsági érdeket sérthet, vagy a Honvédség társadalmi megítélését ronthatja."

66. § (1) A Hjt. 31. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem létesíthető katonai szolgálati viszony azzal,)

"g) aki két évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,"

(2) A Hjt. 31. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nem létesíthető katonai szolgálati viszony azzal,)

"h) akivel szemben a jogviszony létesítésekor jogviszony-megszűnési ok áll fenn."

67. § (1) A Hjt. 32. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Hivatásos szolgálati viszony létesíthető)

"d) a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szerződéses szolgálati viszonnyal, önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal, honvédelmi szervezettel fennálló kormányzati szolgálati jogviszonnyal, közalkalmazotti jogviszonnyal, honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal vagy munkaviszonnyal rendelkező személlyel,"

(2) A Hjt. 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Szerződéses állomány tagjának hivatásos állományba vétele során a 31. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni."

68. § A Hjt. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdéstől eltérő rendfokozatot a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik."

69. § A Hjt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) és a (2) bekezdésen túl a szolgálati viszony módosításának minősül különösen a kirendelés, a szerződés módosítása, a megbízás, a szolgálati viszony szünetelése, a maximális várakozási idő meghosszabbítása és az illetmény nélküli szabadság biztosítása."

70. § A Hjt. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint emelni kell."

71. § A Hjt. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A megbízás időtartama alatt az állomány tagja részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár. Ha a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege kevesebb, mint az eredeti beosztás szerinti illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek együttes összege, akkor az illetmény távolléti díjba tartozó elemeit az eredeti beosztás szerint kell megállapítani."

72. § A Hjt. 58/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"58/B. § Az állomány tagját a már megszerzett lakhatási támogatás - a lakásbérlethez, lízinghez nyújtott támogatás és a lakásfenntartási költségekhez való hozzájárulás továbbfolyósítása kivételével - a szolgálati viszony 58-58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt is megilleti."

73. § A Hjt. 34. alcíme a következő 58/C. és 58/D. §-sal egészül ki:

"58/C. § A szolgálati viszony 58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt az állomány tagja - kérelmére, különös méltánylást érdemlő ok esetén - részt vehet a honvédelmi szervezet által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmassági vizsgálaton, valamint a teljesítményértékelés részét képező éves kiképzési foglalkozáson, amelynek során be kell tartania az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat.

58/D. § A szolgálati viszony 58/A. § szerinti szünetelésének időtartama alatt az állomány tagjára az elismerésekkel kapcsolatos szabályokat - miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - alkalmazni kell."

74. § A Hjt. VI. Fejezete a következő 34/A. alcímmel egészül ki:

"34/A. Kirendelés

58/E. § (1) Az állomány tagja kirendeléssel teljesíthet szolgálatot a miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalban vagy a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél rendszeresített szolgálati beosztásban.

(2) Kirendelés esetén a szolgálati viszony létesítésére és megszüntetésére vonatkozó jogköröket - ide nem értve a tábornokok jogviszony megszüntetését - a Magyar Honvédség parancsnoka gyakorolja. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A kirendelésre egyebekben az áthelyezés és a kinevezés szabályait kell alkalmazni."

75. § (1) A Hjt. 68/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a honvédelmi illetményalap, illetve az alapilletmény szorzószámai átfogó, a személyi állományt érintő emelésére kerül sor, vagy egy új illetményrendszer bevezetése által egy általános illetményfejlesztés kerül végrehajtásra a személyi állomány vonatkozásában, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az egészségkárosodási ellátás mértékét, valamint a 68/G. § (1) és (2) bekezdése szerinti távolléti díjat is emelni kell, és a számításokat ismételten el kell végezni."

(2) A Hjt. 68/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult foglalkoztatási jogviszonya a (3) bekezdés alapján a honvédelmi szervezet érdekkörében felmerült okból vagy a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosult egészségi állapotára tekintettel szűnik meg és a soron következő felülvizsgálat eredménye szerint a komplex minősítése a 68/C. § (1) bekezdésében meghatározott érték feletti eredményt mutat, a 68/F. § (2) bekezdése szerint kell eljárni."

76. § A Hjt. 68/J. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egészségkárosodási ellátásra jogosult az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságáról annak kezdőnapját követően írásban lemondhat. Lemondás, valamint az (1) bekezdés i) pontja esetén sem honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés, sem honvédelmi egészségkárosodási járadék nem állapítható meg."

77. § A Hjt. 75. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A visszavétel esetén az állomány tagja rendfokozatát szolgálati beosztásának, iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelően kell megállapítani azzal, hogy a visszavételt követő kezdő rendfokozata nem haladhatja meg a korábbi hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor, megszüntetésekor viselt rendfokozatát. Ettől eltérő rendfokozatot a Magyar Honvédség parancsnoka engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő visszavételhez szolgálati érdek fűződik."

78. § (1) A Hjt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A kezdő beosztásokat, valamint az általános előmeneteli rendbe tartozó, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztásokat kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kell rendszeresíteni. Ahol e törvény rendszeresített rendfokozatot említ, azon a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén a magasabb rendfokozatot kell érteni. A szolgálati beosztásokat, a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket munkaköri jegyzékben, állománytáblában rögzíteni kell."

(2) A Hjt. 77. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az állomány tagja által viselt és a szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat eltérhet egymástól

a) a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásokban,

b) a speciális előmeneteli rendű beosztásokban,

c) az általános előmeneteli rendű beosztásban a 83. § (5) bekezdésének alkalmazásával történő kinevezés esetén az előléptetésig,

d) az általános előmeneteli rendű beosztásokban a rendfokozatban történő visszavetés idejére, valamint

e) a 85. § szerinti alacsonyabb beosztásban történő szolgálatteljesítés során."

79. § (1) A Hjt. 83. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter egy alkalommal az állomány tagját a kötelező várakozási idő letelte előtt eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, vagy a 4/A. § szerint előterjesztést tehet a kinevezésére, ha)

"b) az állomány tagja által viselt rendfokozat alacsonyabb, mint az általa betöltött szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat, és rendelkezik a (2) bekezdés f) pontja szerinti feltétellel."

(2) A Hjt. 83. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Kötelező várakozási idő letelte előtt az állomány tagja a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén miniszteri rendeletben meghatározottak szerint nevezhető ki magasabb beosztásba."

80. § (1) A Hjt. 84. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kötelező várakozási idő leteltét követően a magasabb beosztásba kinevezéskor az állomány előírt feltételekkel rendelkező tagját elő kell léptetni. Ettől eltérően a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezéskor, valamint a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezéskor a munkáltatói jogkört gyakorló dönt az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről.

(2) Az állomány speciális beosztást betöltő tagját - az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig -, valamint az állomány általános előmeneteli rendű beosztást betöltő tagját, ha a beosztásba a 83. § (5) bekezdése alkalmazásával került kinevezésre, a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően elő kell léptetni a következő rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített, nem kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően léptethető elő vagy nevezhető ki első tábornoki rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.

(4) Ha az állomány kezdő beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához meghatározott várakozási idő leteltekor elő kell léptetni, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel. Ellenkező esetben szolgálati viszonyát a 62. § (2) bekezdés e) pontja szerint meg kell szüntetni."

(2) A Hjt. 84. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az állomány tagja előléptetésének e törvény szerinti feltételei fennállnak, azonban előléptetésére az (5) bekezdés c) pontja miatt nem került sor, és az eljárás nem végződött a büntetőjogi, a fegyelmi felelősség vagy a méltatlanság megállapításával, az állomány tagját a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésekor, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozatalakor elő kell léptetni, a feltételek teljesítésének idejére visszamenőleges hatállyal."

81. § A Hjt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"85. § Az állomány alacsonyabb beosztásban lévő tagja - a 83. § (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén - legfeljebb viselt rendfokozatának megfelelő rendfokozattal rendszeresített beosztásba nevezhető ki."

82. § A Hjt. 51/A. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"51/A. A fokozati vizsga

85/A. § (1) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott nem vezetői beosztást betöltő tagja a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - a motiváció fenntartása és a szervezeti tudás fejlesztése érdekében -fokozati vizsgát tehet. Állománycsoport-váltás esetén, valamint a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele esetén a fokozati vizsga alapjául szolgáló időtartam - ha a fokozati vizsga letételére lehetőség van - a magasabb rendfokozathoz kapcsolódóan indul, illetve kezdődik újra.

(2) A tiszti és az altiszti állomány esetében a fokozati vizsga négyszintű, legénységi állomány esetében háromszintű.

(3) A tiszti és az altiszti állomány esetében az első szintű fokozati vizsgát legkorábban a kötelező várakozási idő leteltének évében lehet letenni, a következő szintű fokozati vizsgák pedig négyévente tehetőek. Az állomány speciális előmeneteli rendű beosztást betöltő törzszászlós rendfokozatú tagja az első szintű fokozati vizsgát legkorábban a rendfokozatba lépés évétől számított hatodik évben teheti le. A negyedik szintű fokozati vizsga letételét követően további négyévente a negyedik szintű fokozatnak megfelelő vizsga megújítható.

(4) A legénységi állomány tagja az első szintű fokozati vizsgát legkorábban az állományba vételtől számított harmadik évben, a következő fokozati vizsgákat pedig háromévente teheti le. A harmadik szintű fokozati vizsga letételét követően további háromévente a harmadik szintű fokozatnak megfelelő vizsga megújítható.

(5) A fokozati vizsga halasztására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.

(6) A (3) és a (4) bekezdés szerinti vizsga alapjául szolgáló időbe be nem számítható időtartamokat miniszteri rendelet határozza meg."

83. § A Hjt. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani, azzal, hogy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a várakozási idő számítása során a rendfokozatban korábban eltöltött időt figyelmen kívül kell hagyni. A várakozási időbe a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. A maximális várakozási idő meghosszabbodik a 46. § (1) bekezdés b) és m) pontja szerinti rendelkezési állomány idejével. Az 57. § (1) bekezdése alkalmazása esetén a határozott időre szóló előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb rendfokozat megállapításának időtartamát a vezénylést megelőzően viselt rendfokozathoz meghatározott kötelező várakozási időbe kell beleszámítani, és a maximális várakozási idő meghosszabbodik a magasabb rendfokozatba előléptetés, kinevezés vagy az alacsonyabb rendfokozattal történő vezénylés idejével."

84. § A Hjt. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állomány tagját a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében eljárva, írásban, miniszteri rendeletben meghatározott időközönként, illetve esetekben értékeli. A teljesítményértékelés célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése."

85. § A Hjt. 89. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A (3a) bekezdés szerinti esetben a feleknek meg kell állapodniuk a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, így különösen arról, hogy a képzésben résztvevő a honvédelmi szervezet által a tanulmányi szerződés megszüntetéséig teljesített tanulmányi támogatásokat köteles-e megtéríteni, és ha igen, milyen mértékben. A Magyar Honvédség parancsnoka a honvédelmi szervezetnek az állomány tagjával szemben fennálló, tanulmányi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségből származó követelését szolgálati érdekből részben vagy egészben elengedheti."

86. § A Hjt. 92. §-a a következő (2a)-(2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is be kell számítani.

(2b) A végkielégítés szempontjából a honvédelmi szervezet állományában a katonai szolgálati viszony létesítését közvetlenül megelőző, nem katonai szolgálati viszonyban eltöltött időket is figyelembe kell venni."

87. § (1) A Hjt. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A napi szolgálatteljesítési idő - a készenléti jellegű beosztások, a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzeti beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások kivételével - négy óránál rövidebb és - az (1b) bekezdésben foglalt kivétellel - tizenkét óránál hosszabb nem lehet."

(2) A Hjt. 96. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A napi szolgálatteljesítési idő a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzeti állomány esetében négy óránál rövidebb és tizenhat óránál hosszabb nem lehet. A merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó napi pihenőidőt, a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése közötti egybefüggő pihenőidőt, valamint az osztott napi szolgálatteljesítés esetén alkalmazandó kötelező pihenőidőt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell biztosítani."

88. § (1) A Hjt. 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére - legfeljebb a gyermeke hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig, az állomány három vagy több gyermeket nevelő tagja esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig - rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható."

(2) A Hjt. 99. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek hároméves, fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves koráig - három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves, fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves koráig - tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell."

89. § A Hjt. 113. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor - ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját - és az 58/A. § (1) bekezdés szerinti szünetelésekor, továbbá a 46. § (1) bekezdés b), c) és t) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéskor meg kell váltani a szabadságot, ha a honvédelmi szervezet a szabadság arányos részét nem adta ki."

90. § A Hjt. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy abból négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen."

91. § A Hjt. 122. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az állomány tagja nem jogosult a (4) bekezdés szerinti illetményre]

"e) a szolgálati viszony 58. § (1) bekezdése és 58/A. § (1) bekezdése szerinti szünetelése időtartamára."

92. § (1) A Hjt. 123. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1)-(4) bekezdéstől eltérően az állomány 46. § (1) bekezdés f)-s) és v) pontja, valamint - ha az állomány tagjának illetményére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok irányadóak - b) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét]

"b) ha az a) pont aa) alpontja alapján nem állapítható meg a besorolás, vagy a rendelkezési állományba helyezést megelőzően betöltött beosztás 2018. január 1-je előtt az e törvény 2017. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti VII. besorolási osztályba tartozott, és nem részesült az a) pont ab) alpontja szerinti magasabb alapilletményben sem, akkor az I. besorolási osztály és a viselt rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória alapján"

(kell megállapítani.)

(2) A Hjt. 123. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1)-(4) bekezdést az állomány 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó, vagy a nem Magyarországon települő honvédelmi szervezet vagy a Magyarországon települő honvédelmi szervezet külföldön működő szervezeti elemének szolgálati beosztásában tartós külföldi szolgálatot teljesítő tagja esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon alapilletményre

a) eltérő besorolási osztály szerint volt jogosult, mint a külföldi szolgálat során betöltött beosztáshoz tartozó besorolási osztály, vagy

b) a (4) bekezdés d) vagy e) pontja alapján volt jogosult,

akkor a külföldi szolgálat alatt részére járó alapilletményt a magasabb illetményt biztosító besorolási osztály vagy vezénylő zászlósi vagy felsővezetői beosztási szint szerint kell részére megállapítani."

93. § A Hjt. 125. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (3) bekezdéstől eltérően, ha az állomány tagja a 85/A. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti évben a fokozati vizsgát nem teszi le, vagy a 85/A. § (5) bekezdése szerint nem kapott halasztást a fokozati vizsga letételére, akkor a következő év első napjától kezdve a soron következő fokozati vizsga letétele vagy a meglévő fokozati vizsga megújítása évének az utolsó napjáig az (1) bekezdés szerint jogosult a honvédelmi szolgálati díjra."

94. § A Hjt. 129. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az állomány tagja részére a folyósított illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető. Írásbelinek kell tekinteni az elszámolást akkor is, ha annak közlésére a 7. § (2)-(3) bekezdése szerinti elektronikus dokumentumban, a 8. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerint kerül sor."

95. § A Hjt. 135. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A hivatásos és szerződéses állomány tagjának az angol, francia és német, továbbá - amennyiben a beosztás ellátásához egyéb nyelvismeret megléte szükséges - egyéb idegennyelvből államilag elismert általános, szakmai vagy STANAG nyelvvizsga díját miniszteri rendeletben meghatározottak szerint meg kell téríteni."

96. § A Hjt. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Humánszolgálati vagy szociális gondoskodás keretében támogatások, juttatások (a továbbiakban együtt: juttatások) biztosíthatók. Miniszteri rendelet az állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa támogatását is előírhatja."

97. § A Hjt. 144/B. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kiegészítő hozzátartozói támogatás, valamint az árvák kiegészítő támogatásának jogalap nélküli felvétele esetén Tny. tv. visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett kiegészítő hozzátartozói támogatásból, valamint az árvák kiegészítő támogatásából eredő követelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szabályai alapján érvényesíti.

(5) A kiegészítő rokkantsági támogatás jogalap nélküli felvétele esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) visszafizetési és megtérítési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kell eljárni. A jogalap nélkül felvett rokkantsági támogatásból eredő követelést a támogatást megállapító szerv az Mmtv. szabályai alapján érvényesíti."

98. § A Hjt. 92. alcíme a következő 161/A. §-sal egészül ki:

"161/A. § (1) Ha a bíróság rendfokozatban visszavetés mellékbüntetést szabott ki, akkor az állomány tagja a mellékbüntetés tartama alatt eggyel alacsonyabb rendfokozatban, de az eredeti beosztásában teljesítheti szolgálatát úgy, hogy alapilletményét a rendfokozatban való visszavetés figyelembe vételével kell megállapítani. Az alapilletményt

a) az állomány általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja esetén a visszavetés szerinti viselt rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,

b) az állomány speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja esetén, ha a viselt rendfokozata a visszavetés előtt elmarad a beosztásához rendszeresített rendfokozattól, a beosztásban elérhető rendfokozatnál kettővel, ha a viselt rendfokozata a visszavetés előtt megegyezett a beosztásához rendszeresített rendfokozattal, a beosztásban elérhető rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal

kell meghatározni.

(2) Ha a mellékbüntetés tartama alatt az állomány tagját áthelyezik, az (1) bekezdést az új beosztásában is alkalmazni kell."

99. § A Hjt. 168. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Polgári Törvénykönyv szerinti nevesített személyiségi jog megsértése esetén a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(7) A személyiségi jog megsértését, annak mértékét és szolgálati jogviszonnyal való összefüggését annak kell bizonyítani, akit jogsérelem ért.

(8) A sérelemdíj mértékét az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben kell meghatározni."

100. § (1) A Hjt. 173. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A honvédelmi szervezet köteles megfizetni az állomány tagjának a Polgári Törvénykönyv szerinti nevesített személyiségi jogának megsértésével felmerült sérelemdíját. A sérelemdíj megállapítása során a 168. § (6)-(8) bekezdéseit kell alkalmazni."

(2) A Hjt. 173. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontjának megállapításánál figyelembe kell venni]

"c) azt a jövőbeni változást, amelynek bekövetkezésével számolni lehet."

(3) A Hjt. 173. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a károsodás következtében elmaradt jövedelem összege a (2) bekezdés a) pontja alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét kell alapul venni.

(2b) Elmaradt jövedelemként az e törvény szerinti illetményt és a (2) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres juttatásokat legfeljebb olyan időtartamra kell megtéríteni, amely időtartamra a károsult szolgálati jogviszonyt létesített."

101. § A Hjt. 177. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kártérítés meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges megváltozása esetén a károsult a miniszter által rendeletben kijelölt honvédelmi szervezetnél, a miniszter által rendeletben kijelölt honvédelmi szervezet pedig a bíróságnál kérheti a járadék mértékének és a járadékfizetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését."

102. § A Hjt. 181. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Nincs halasztó hatálya a jogviszony megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat ellen benyújtott szolgálati panasznak."

103. § A Hjt. 186. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állomány tagja a közléstől, vagy a b) pont szerinti határidő leteltét követő naptól számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel közvetlenül közigazgatási ügyben eljáró bírósághoz fordulhat, ha

a) a sérelmezett jognyilatkozattal összefüggésben a szolgálati panaszhoz vagy a fellebbezéshez való jogát kimerítette,

b) a sérelmezett jognyilatkozattal kapcsolatban szolgálati panaszát vagy fellebbezését az arra jogosult határidőn belül nem bírálta el,

c) a sérelmezett munkáltatói döntést a miniszter hozta, vagy

d) a honvédelmi szervezet által kibocsátott fizetési felszólítást sérelmesnek tartja."

104. § A Hjt. 188. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az egészségkárosodási ellátás továbbfolyósítása, megszüntetése valamint a kiegészítő támogatás tárgyában hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható."

105. § A Hjt. 194. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel teljesíthet szolgálatot a KNBSZ-nél. Ha a hivatásos szolgálati viszony a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés céljából jön létre, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személynek az e Fejezetben foglaltakon túl meg kell felelnie a 31. § és a 33. § előírásainak is, azzal, hogy a hivatásos állomány tagjára vonatkozó további egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket - miniszteri rendeletben meghatározott eseteket kivéve - miniszteri utasítás határozza meg. A kinevezési okmány tartalma a 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól eltérhet. A pályázati eljárás sajátos rendjét a főigazgató határozza meg. Ha a szolgálati viszony a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítés céljából jön létre, legfeljebb hat hónapig, vagy a 46. § (1) bekezdés v) pontja szerinti esetben az ott meghatározott időtartamig terjedő próbaidő köthető ki."

106. § A Hjt. 197/A. és 197/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"197/A. § A 79. §-tól eltérően az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság ellenőrzésére vonatkozó további szabályokat a miniszter eltérően is meghatározhatja.

197/B. § A főigazgató a 87. § (5) bekezdésében foglaltakon túl a teljesítményértékelés további tartalmi elemeit és szempontjait is meghatározhatja."

107. § A Hjt. a következő 197/C. §-sal egészül ki:

"197/C. § A 88. § (4a) bekezdése szerinti hatáskört a KNBSZ hivatásos állományú tagja vonatkozásában a KNBSZ főigazgatója gyakorolja."

108. § (1) A Hjt. 208. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A miniszter rendeletben külföldi napidíj-kiegészítést, kiegészítő juttatást, a külföldi szolgálat jellegétől függően költségtérítéseket és átalány-költségtérítéseket állapíthat meg."

(2) A Hjt. 208. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A miniszter rendeletben határozza meg a külföldi szolgálatra tekintettel adható juttatások azon körét, amelynek mértéke vagy megállapításának, illetve folyósításának rendje tekintetében a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben határozhatja meg a KNBSZ tartós külföldi szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó szabályokat."

109. § A Hjt. 212. §-a a következő (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) A 14. § szerinti tájékoztatási kötelezettség az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában is terheli.

(7) Ha az önkéntes tartalékos katona alkalmazása - a speciális végzettsége, képzettsége, valamint az általa ellátandó feladat fontossága vagy speciális jellege miatt - a honvédelmi szervezet kiemelt érdeke, miniszteri rendelet az alapkiképzés, a tényleges szolgálatteljesítés, a behívás szabályai, a szolgálatteljesítési idő beosztása, valamint a túlszolgálat elrendelése tekintetében eltérhet."

110. § A Hjt. 214. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az önkéntes tartalékos katona a rendelkezésre állás időszakában is köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, főpolgármesterhelyettesi, megyei közgyűlés elnöki, alelnöki, a polgármesteri, alpolgármesteri, társadalmi megbízatású polgármesteri, alpolgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A jelöltként történő nyilvántartásba vételtől tényleges szolgálatteljesítésre nem hívható be, és a tisztségbe történt megválasztásakor az önkéntes tartalékos szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik."

111. § (1) A Hjt. 219. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítése időtartamára)

"a) illetményként

aa) a szolgálati helye szerinti állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben rendszeresített szolgálati beosztásához tartozó besorolási osztálynak és besorolási kategóriának megfelelő alapilletményre,

ab) a honvédelmi illetményalap 100%-ának megfelelő összegű honvédelmi szolgálati díjra, és

ac) a miniszter által rendeletben meghatározott esetekben egyes, e törvény szerinti illetménypótlékokra és kiegészítő illetményekre,"

(jogosult.)

(2) A Hjt. 219. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Miniszteri rendeletben meghatározott beosztások esetében az önkéntes tartalékos katona illetménye az (1) bekezdéstől - honvédelmi érdekből, az önkéntes tartalékos katona javára - eltérően is meghatározható."

112. § (1) A Hjt. 225. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A 42. § (2) bekezdés g) pontja a honvéd tisztjelöltre miniszteri rendeletben meghatározott esetekben alkalmazható."

(2) A Hjt. 225. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A 140. § (2) bekezdés h) pontja a honvéd tisztjelöltre utolsó tanéve megkezdése évének július 1-jétől alkalmazható."

113. § A Hjt. 228. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a tisztjelölti szolgálati viszonyt egyoldalú jognyilatkozattal megszüntetheti, ha a honvéd tisztjelölt határidőn belül önhibájából nem tesz eleget az ösztöndíjszerződésben előírt kötelezettségeinek, vagy ha egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota miatt, vagy nemzetbiztonsági szempontból a szolgálatra alkalmatlanná vált. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tisztjelölti szolgálati viszony a jognyilatkozat közlésétől számított 30. nap elteltével megszűnik. A tisztjelölt és a munkáltatói jogkört gyakorló közös megegyezéssel korábbi időpontban is megállapodhatnak."

114. § (1) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"3. a kiemelt munkáltatói jogkörökön kívüli munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, e jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket,"

(2) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"5. az önkéntes tartalékos szolgálati viszony típusait, az önkéntes tartalékos katona behívását elrendelő okmány kiadásának feltételeit és tartalmi elemeit, a szolgálatteljesítés rendjét, valamint átütemezésének, elhalasztásának módját, feltételeit és következményeit, illetve az ezekre vonatkozó kérelmek elbírálásának rendjét,"

(3) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"8. az állomány tagja teljesítményértékelésének esetköreit, az állomány tagjára vonatkozó teljesítményértékelés ajánlott elemeit, és az ajánlott elemekhez kapcsolódó eljárási rendet, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt teljesítményértékelésének elemeit, és a kapcsolódó eljárási rendet,"

(4) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"21. a szerződés-hosszabbítási díj, a visszailleszkedési támogatás és a 74/A. § szerinti juttatás visszafizetésével kapcsolatos szabályokat, továbbá az illetménygazdálkodás rendjét,"

(5) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 23-24. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"23. a lakhatási támogatási formákat, az egyes lakhatási támogatásokra való jogosultság feltételeit, az igényjogosultság elbírálásának és teljesítésének módját, a végleges letelepedés támogatásának szabályait, a szolgálati hely szerinti település vonzáskörzetének meghatározását, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja túlélő hozzátartozói lakhatási támogatásának részletes szabályait, a legénységi állományúakra, az állomány próbaidős tagjára, a nyugállományú katonára vonatkozó eltérő szabályokat,

24. a napi és a heti szolgálatteljesítési időre, a szolgálatteljesítési időkeretre, különösen annak kiszámítására és az elszámolásra vonatkozó végrehajtási szabályokat, a szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen, vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására, a túlszolgálat, az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálat, továbbá a nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen alapuló egyéb készenléti tevékenység elrendelésére, nyilvántartására, az ezeket követő pihenőidő vagy szabadnap kiadására, valamint az ellentételezésük nyilvántartására, a visszarendelés következtében szolgálatteljesítéssel töltött idő ellentételezésére, a szabadság nyilvántartására és kiadására, a szülési szabadság kiadására vonatkozó szabályokat, továbbá az olyan jellegű szolgálati beosztásokat, amelyekhez az éves szolgálatteljesítési időkeret kapcsolható, továbbá a merevszárnyú szállító légijármű szakszemélyzetre irányadó napi pihenőidőt, a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése közötti egybefüggő pihenőidőt, valamint az osztott napi szolgálatteljesítés esetén alkalmazandó kötelező pihenőidőt,"

(6) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"30. a különféle típusú külföldi szolgálatot teljesítők külszolgálati ellátmányát és egyéb költségtérítését, átalányköltségtérítését, az ideiglenes külföldi szolgálatot teljesítők részére nyújtható külföldi napidíj mértékét, a külföldi napidíj-kiegészítés és a kiegészítő juttatás folyósításának eseteit és mértékét, mindezek megállapításának, kifizetésének, és elszámolásának rendjét, továbbá a külföldi szolgálatra tekintettel adható juttatások azon körét, amelynek mértéke vagy megállapításának, illetve folyósításának rendje tekintetében a KNBSZ főigazgatója a KNBSZ tartós külföldi szolgálatot teljesítő állományára vonatkozóan sajátos szabályokat határozhat meg,"

(7) A Hjt. 238. § (2) bekezdése a következő 40. és 41. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"40. a hivatásos és szerződéses állomány tagja nyelvvizsga díjának megtérítésére vonatkozó szabályokat,

41. a speciális végzettsége, képzettsége, valamint az általa ellátandó feladat fontossága vagy speciális jellege miatt a honvédelmi szervezet kiemelt érdekében alkalmazandó önkéntes tartalékos katona alapkiképzésére, tényleges szolgálatteljesítésére, behívására, szolgálatteljesítési idő beosztására, túlszolgálat elrendelésére, valamint az illetményére vonatkozó eltérő szabályokat."

(8) A Hjt. 238. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg

a) a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló lakások bérleti és különszolgáltatási díját,

b) a lakott forgalmi értéke és a szolgálatban töltött idő figyelembevételével kialakítandó tényleges elidegenítési vételár képzését tartalmazó szabályokat."

115. § A Hjt. 141. alcíme a következő 247/R.-247/V. §-sal egészül ki:

"247/R. § E törvénynek az egyes törvényeknek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CX. törvény (a továbbiakban: Módtv4.). 72. §-ával megállapított 48. § (4) bekezdése szerinti illetményt a hivatásos állomány 2019. január 1-jét megelőzően nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja esetében - a 2018. december 31-én járó illetmény alapul vételével - első alkalommal 2019. január 1-jétől kell megállapítani és folyósítani.

247/S. § E törvénynek a Módtv4. 91. §-ával megállapított 113. § (2) bekezdését 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

247/T. § E törvénynek Módtv4. 94. §-ával megállapított 123. § (7) bekezdése alkalmazásakor, ha az állomány tagjának alapilletménye 2015. július 1-jétől 2017. december 31-ig folyamatosan az e törvény 2017. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti VII. besorolási osztály alapján került megállapításra, akkor a tartós külföldi szolgálatot megelőző napon érvényes besorolási osztályként, ha a 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományba kerülést vagy a külföldi szolgálati beosztásba való kinevezést, áthelyezést megelőző napon

a) tiszt esetén

aa) 50%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a VI. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén a III. besorolási osztályt,

ab) 35%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor az V. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén a II. besorolási osztályt,

ac) 20%-os illetménykiegészítésre jogosító vezetői beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a IV. besorolási osztályt, nem vezetői beosztás esetén az I. besorolási osztályt,

b) altiszt esetén

ba) 15%-os illetménykiegészítésre jogosító beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a III. besorolási osztályt,

bb) 10%-os illetménykiegészítésre jogosító beosztás szerinti illetményre volt jogosult, akkor a II. besorolási osztályt kell figyelembe venni.

247/U. § Az állomány Módtv4. hatálybalépését megelőzően magasabb beosztásba kinevezett, de egyidejűleg elő nem léptetett tagjai előléptetésére - ha ezen előléptetésük a Módtv4. hatálybalépéséig nem történt meg - a kinevezésük időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.

247/V. § A Módtv4. hatálybalépésével a szolgálatteljesítés az állomány 58/E. § (1) bekezdése szerinti szervezetnél 2019. január 1-jén szolgálatot teljesítő tagja tekintetében - személyügyi eljárás lefolytatása nélkül - a törvény erejénél fogva kirendelésre változik."

116. § A Hjt. 4. melléklete helyébe a 10. melléklet lép.

117. § A Hjt.

1. 2. § 19. és 26. pontjában, 3. § (2) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 21. § (2) bekezdés c) és d) pontjában, 22. § (1) bekezdésében, 26. § (1) bekezdésében, 27. § (5) bekezdésében, 28. § (6) és (7) bekezdésében, 29. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés c) pontjában, 33. § (4) bekezdésében, 36. § (1a) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, 38. § (6) bekezdésében, 44/A. § (1) és (5) bekezdésében, 46. § (1) és (3) bekezdésében, 47. § (4) bekezdésében, 52. § (5), (6) és (8) bekezdésében, 52/A. § (4) bekezdésében, 68. § (1) bekezdés f) pontjában, 69. § (1) és (2) bekezdésében, 70. § (1) bekezdésében, 76. § (4) bekezdésében, 77. § (2), (3) és (5) bekezdésében, 78. § (2) bekezdés g) pontjában, 88. § (2) és (3) bekezdésében, 89. § (1) és (4) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében, 94. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 95. § (2) bekezdés a) pontjában, 112. § (1) bekezdésében, 119. § (3) bekezdésében, 128. § (5) bekezdésében, 129. § (2) és (6) bekezdésében, 130. § (1) bekezdésében, 136. § (1) bekezdésében, 137. § (1) és (6) bekezdésében, 139. § (5) bekezdésében, 141. § (3) bekezdésében, 161. § (1) bekezdésében, 162. § (2) bekezdésében, 163. § (4) bekezdésében, 165. § (2) bekezdés a) pontjában, 166. § (2) bekezdésében, 168. § (2) bekezdésében, 98. alcím címében, 172. § (1), (2), (5), (7) és (8) bekezdésében, 173. § (1) és (3) bekezdésében, 173/A. § (1) és (2) bekezdésében, 175. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában, (3) és (5) bekezdésében, 176. § (4) bekezdésében, 99. alcím címében, 177. § (4) bekezdésében, 181. § (1) bekezdésében, 186. § (3) és (5) bekezdésében, 189. § (1) bekezdésében, 189. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdésében, 190. § (1), (2), (3) és (4) bekezdésében, 215. § (4) bekezdésében és (5) bekezdés c) pontjában, 222. § (2) bekezdésében, 223. § (1) bekezdés b) pontjában, 227. § (3) bekezdésében, 237/A. § (1) bekezdésében, 238. § (2) bekezdés 1. és 39. pontjában a "Honvédség" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezet" szöveg,

2. 2. § 24. pontjában az "az ügyvédi tevékenység" szövegrész helyébe az "a nem szolgálati viszonyban folytatott ügyvédi tevékenység" szöveg,

3. 2. § 26. pontjában a "minisztériumok, a kormányhivatalok" szövegrész helyébe a "minisztériumok, kivéve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumot, a kormányhivatalok" szöveg,

4. 2. § 26. pontjában, 42. § (2) bekezdés d) pontjában a "honvédségi szervezetnek" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetnek" szöveg,

5. 2. § 30. pont b) alpontjában, 28. § (3) és (4) bekezdésében, 29. § (3) bekezdésében, 172. § (4) bekezdésében, 228. § (5) bekezdésében a "Honvédséggel" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezettel" szöveg,

6. 2. § 35. pontjában a "Honvédség, illetve a honvédségi szervezet" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezet" szöveg,

7. 2. § 36. pontjában, 21. § (1) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 63. § (1) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 95. § (3) bekezdés a) pontjában, 104. § (1) bekezdésében, 144/B. § (1) bekezdésében, 151. § (1) bekezdés b) pontjában, 152. § (2) bekezdés c) pontjában, 154. § (2) bekezdésében, 177. § (1d) bekezdésében, 182. § (1) bekezdésében, 222. § (2) bekezdésében, 238. § (2) bekezdés 34. pontjában a "honvédségi szervezet" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezet" szöveg,

8. 9. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében, 168. § (2) bekezdésében a "Honvédséget" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetet" szöveg,

9. 26. § (3) bekezdésében, 27. § (3) és (6) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 35. § (3) bekezdésében, 38. § (4a) bekezdésében, 78. § (5) bekezdésében, 81. § (7) bekezdésében, 89. § (2) és (5) bekezdésében, 162. § (1) bekezdés c) pontjában, 165. § (5) bekezdésében, 168. § (1) bekezdésében, 172. § (6) bekezdésében, 174. § (1) bekezdésében a "Honvédség" szövegrészek helyébe a "honvédelmi szervezetek" szöveg,

10. 27. § (1) bekezdésében, 28. § (6) bekezdésében, 52. § (4) és (7) bekezdésében, 62. § (1) bekezdés a) pontjában, 70. § (1) bekezdésében, 77. § (2) bekezdésében, 227. § (3) bekezdésében a "Honvédségnél" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetnél" szöveg,

11. 27. § (2) bekezdésében a "Honvédségnél" szövegrészek helyébe a "honvédelmi szervezetnél" szöveg,

12. 28. § (4) bekezdésében, 189. § (3) bekezdésében a "Honvédségtől" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezettől" szöveg,

13. 29. § (1) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében, 68. § (1) bekezdés o) pontjában, 68/B. § (4) bekezdés a) és b) pontjában, 68/J. § (2) bekezdésében, 189. § (3) bekezdés c) és d) pontjában a "honvédségi szervezetnél" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetnél" szöveg,

14. 29. § (2) bekezdésében a "honvédségi szervezetenként" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetenként" szöveg,

15. 29. § (4) bekezdésében, 189. § (5) bekezdésében a "Honvédséget" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetet" szöveg,

16. 31. § (4) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés a)-g) pontjában" szöveg,

17. 34/A. §-ában a "honvédségi szervezetek" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetek" szöveg,

18. 46. § (1) bekezdés r) pontjában a "százados és a hivatásos altiszti állomány legalább főtörzsőrmesteri" szövegrész helyébe a "főhadnagy és a hivatásos altiszti állomány legalább törzsőrmester" szöveg,

19. 48. § (3) bekezdésében, 88. § (4a) bekezdésében, 164. § (2) bekezdésében, 166. § (5) bekezdésében a "Honvédségnek" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetnek" szöveg,

20. 49. § (3) bekezdésében a "kérelmére" szövegrész helyébe a "kérelmére vagy beleegyezésével" szöveg,

21. 51. § (3) bekezdésében a "jogai és kötelezettségei azonosak" szövegrész helyébe a "jogai és kötelezettségei - ide nem értve a 113. § (2) bekezdése szerinti szabadságmegváltást - azonosak" szöveg,

22. 52. § (1) bekezdésében a "szociális ellátására" szövegrész helyébe az "egyéb juttatásaira" szöveg,

23. 52. § (4) bekezdésében az "állomány" szövegrész helyébe az "(1) bekezdéstől eltérően az állomány" szöveg,

24. 52. § (5) bekezdésében a "szociális ellátásának" szövegrész helyébe a "egyéb juttatásainak" szöveg,

25. 56. § (2) bekezdésében, 68/C. § (2) bekezdésében, 88. § (4a) bekezdésében, 132/B. §-ában, 139. § (2) bekezdésében, 236. § (2) bekezdés g) pontjában és 6. melléklet 1. pontjában a "Honvéd Vezérkar főnöke" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség parancsnoka" szöveg,

26. 56. § (1) bekezdésében és 241. § (2) bekezdésében a "Honvéd Vezérkar főnöki" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség parancsnoki" szöveg,

27. 58/A. § (3) bekezdésében az "illetmény nem folyósítható" szövegrész helyébe az "illetmény, egyéb pénzbeli és az 58/B. § figyelembevételével a természetbeni juttatások nem folyósíthatóak" szöveg,

28. 67. § (1) bekezdés e) pontjában a "házastárs" szövegrész helyébe a "házastárs, élettárs" szöveg,

29. 68/C. § (4) bekezdésében és 78. § (5) bekezdésében a "Honvéd Vezérkar főnöke" szövegrészek helyébe a "Magyar Honvédség parancsnoka" szöveg,

30. 68/C. § (1) és (2) bekezdésében, 132/B. §-ban és 6. melléklet 3. pontjában a "Honvéd Vezérkar főnökének" szövegrész helyébe a "Magyar Honvédség parancsnokának" szöveg,

31. 68/H. § (3) bekezdésében a "honvédségi szervnél" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetnél" szöveg,

32. 68/H. § (3) bekezdésében a "honvédségi szervezettel" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezettel" szöveg,

33. 70. § (2) bekezdésében az "az utolsó munkában töltött napon" szövegrész helyébe az "a jogviszony megszűnése, megszüntetése napján" szöveg,

34. 74/A. §-ában a "tiszti és az altiszti állomány" szövegrész helyébe a "tiszti, az altiszti és a legénységi állomány" szöveg,

35. 76. § (2) bekezdésében, 89. § (6) bekezdésében a "Honvédségen" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezeten" szöveg,

36. 83. § (1) bekezdésében az "előmenetelének tervezését és rangsorolásának módját" szövegrész helyébe az "előmenetele tervezésének módját" szöveg,

37. 86. § (3) bekezdésében a "Honvéd Vezérkar főnöke" szövegrész helyébe a "munkáltatói jogkört gyakorló" szöveg,

38. 88. § (4) bekezdésében a "szabályait," szövegrész helyébe "szabályait, ideértve a halasztás engedélyezését," szöveg,

39. 91. § (2) bekezdésében, 172. § (6) bekezdésében a "honvédségi szervezethez" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezethez" szöveg,

40. 94. § (1) bekezdésében, 110. § (2) bekezdésében a "honvédségi szervezet" szövegrészek helyébe a "honvédelmi szervezet" szöveg,

41. 107. § (3) bekezdésben a "belül kell kiadni" szövegrész helyébe a "belül, vagy ha a szabadnapot szolgálati elfoglaltság miatt igazoltan nem lehet kiadni, azt legkésőbb hat hónapon belül kell biztosítani" szöveg,

42. 111. § (2) bekezdésében a "szabadság mértékét" szövegrész helyébe a "szabadságra való jogosultságot és a szabadság mértékét" szöveg,

43. 111. § (3) és (4) bekezdésben a "szabadság mértékének" szövegrész helyébe a "szabadságra való jogosultság és a szabadság mértékének" szöveg,

44. 122. § (7) bekezdés d) pontjában az "időtartamára." szövegrész helyébe az "időtartamára, vagy" szöveg,

45. 126. §-ában és 128. § (6) bekezdésében a "betöltő tagja" szövegrész helyébe a "betöltő tagja, valamint a 123. § (7) bekezdése alkalmazásában érintett, a 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztásból külföldi szolgálati beosztásba áthelyezett tagja" szöveg,

46. 142. § (11) bekezdésében a "határozat" szövegrész helyébe a "döntés" szöveg,

47. 177. § (1) bekezdésében a "honvédségi szervezetről" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetről" szöveg,

48. 177. § (2) bekezdésében, 186. § (4) bekezdésében a "honvédségi szervezetet" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetet" szöveg,

49. 199. § (3) bekezdésében az "5-25%-a" szövegrész helyébe az "5-50%-a" szöveg,

50. 212. § (2) bekezdésében a "125-128. §" szövegrész helyébe a "125-127. §," szöveg,

51. 212. § (2) bekezdésében a "140. § (2) bekezdés a)-e) és g)-i) pontja" szövegrész helyébe a "140. § (2) bekezdés a)-e) és g)-h) pontja" szöveg,

52. 215. § (1) bekezdés d) pontjában a "tette meg" szövegrész helyébe a "tette meg, vagy" szöveg,

53. 217. § (1) bekezdésében a "honvédségi szervezetben" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetben" szöveg,

54. 219. § (2) bekezdés a) pontjában az "illetményre" szövegrész helyébe a "távolléti díjba tartozó illetményelemekre" szöveg,

55. 219. § (2) bekezdés b) pontjában a "számított illetményként" szövegrész helyébe a "nem rendszeres illetménypótlékok nélkül számított illetményként" szöveg, valamint az "illetményének" szövegrész helyébe a "távolléti díjba tartozó illetményelemek összegének" szöveg,

56. 219. § (3) bekezdésében a "juttatásairól írásban" szövegrész helyébe a "juttatásairól részben vagy egészben írásban" szöveg,

57. 219. § (4) bekezdésében az "A szolgálati járandóságban nem részesülő önkéntes tartalékos katona" szövegrész helyébe a "Az önkéntes tartalékos katona" szöveg,

58. 225. § (2) bekezdésében és 233. § (2) bekezdésében a "42-58/A. §" szövegrész helyébe a "42. § (1) bekezdése, 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja, 42. § (3) bekezdése, 43-58/A. §" szöveg,

59. 238. § (2) bekezdés 9. pontjában az "előmeneteli rangsorolás" szövegrész helyébe az "előmenetel tervezése" szöveg,

60. 238. § (2) bekezdés 19. pontjában a "vizsgakötelezettségre" szövegrész helyébe a "vizsgára" szöveg,

61. 238. § (2) bekezdés 39. pontjában az "érvényesítésének" szövegrész helyébe az "érvényesítésének, ideértve a halasztás engedélyezésének rendjét," szöveg,

62. 247/I. § (1) bekezdésében a "2018. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2022. december 31-ig" szöveg,

63. 3. melléklet I. pontjában az "a törvények" szövegrész helyébe az "az Alaptörvény és a törvények" szöveg

lép.

118. § Hatályát veszti a Hjt.

a) 2. § 13. pontja,

b) 31. § (2) bekezdés f) pontjában a "vagy" szövegrész,

c) 74. § (3) és (3a) bekezdése,

d) 83. § (2) bekezdés e) pontja,

e) 83. § (3) bekezdése,

f) 92. § (2) bekezdésében az "A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni." szövegrész,

g) 122. § (7) bekezdés c) pontjában a "vagy" szövegrész,

h) 132. § (3) bekezdése,

i) 215. § (1) bekezdés c) pontjában a "vagy" szövegrész,

j) 221. § (2) bekezdése,

k) 238. § (2) bekezdés 19. pontjában a ", valamint a fokozati vizsga alóli mentesülésre" szövegrész,

l) 247/E. § (3a) bekezdése,

m) 247/G. §-a,

n) 5. melléklet I oszlopa.

7. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

119. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 18. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A választási bizottságnak nem lehet tagja)

"g) a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyban álló hivatásos és szerződéses katona, honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt, és a tényleges szolgálatot ellátó önkéntes tartalékos katona, valamint"

8. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása

120. § A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E törvény alkalmazásában

a) behívhatósági korhatár:

aa) a Magyar Honvédségnél (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítettek esetén a katonai szolgálat felső korhatára,

ab) más hadkötelesek és a potenciális hadkötelesek esetén annak az évnek a december 31. napja, amelyben 50. életévüket betöltik,

b) biometrikus adat: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 3b. pontja szerinti adat,

c) hadköteles: a hadkötelezettség bevezetését követően magyarországi bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú nagykorú férfi,

d) honvédségi nyugdíjas: az a korábban kormánytisztviselőként, kormányzati ügykezelőként, köztisztviselőként, közszolgálati ügykezelőként, közalkalmazottként, honvédelmi alkalmazottként, polgári alkalmazottként vagy kinevezett polgári alkalmazottként, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott személy,

da) aki a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) alárendeltségébe, közvetlen irányítása és fenntartói irányítása alatt álló szervezetében vagy a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél teljesített szolgálatot, és

db) akinek nyugdíjazását közvetlenül megelőző utolsó foglalkoztatási jogviszonya a da) alpontban meghatározott szervezetek valamelyikével állt fent, vagy

dc) aki a da) alpontban meghatározott szervekkel fennálló jogviszonyának megszűnése és nyugdíjba vonulása között új jogviszonyt nem létesített, feltéve, hogy a két időpont között eltelt idő az 1 évet nem haladja meg,

e) Honvédség személyi állománya: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 40. § (1) bekezdése szerinti személyi állomány és az önkéntes tartalékos katonák,

f) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy,

g) igénybevevő: a honvédelmi szervezet, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség és a Hvt. 18. § (2) bekezdésében meghatározott honvédelemben közreműködő szervek,

h) igénybevételi hatóság: a gazdasági és anyagi szolgáltatás Hvt. 14. §-a szerinti igénybevételét elrendelő szerv vagy személy."

121. § (1) A Haktv. 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat:)

"b) a meghagyásba bevont szervezeteknek a meghagyás előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységének koordinálása,"

(2) A Haktv. 3. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat:)

"c) a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete és ellenőrzése,"

(3) A Haktv. 3. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat:)

"k) a Honvédség személyi állománya részére szolgálati-, munkáltatói -, közalkalmazotti-, honvédelmi alkalmazotti-, katonai nyugdíjas-, honvédségi nyugdíjas-, hatósági- és ellenőri-, katonai rendész, a belföldi katonai futár-, a hadkötelezettség bevezetését követően a katonai igazolványok kiadása, továbbá a katonák személyi igazoló jeggyel és az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények hatálya alá tartozó személyazonossági igazolvánnyal történő ellátása."

122. § A Haktv. 4. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A katonai igazgatási központok ellátják az alábbi katonai igazgatási feladatokat:)

"c) a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges nyilvántartás vezetése,

d) szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és váratlan támadás idején részvétel a honvédelmi szervezetek, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség részére szükséges gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésének előkészítésében."

123. § A Haktv. III. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"III. FEJEZET

HONVÉDSÉGI MUNKÁLTATÓI ÉS EGYÉB HONVÉDSÉGI ADATKEZELÉSEK

4. Általános szabályok

6. § (1) Az e törvény által meghatározott adatokról az egyes nyilvántartások személyi köre tekintetében, törvényekben meghatározott jogok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése céljából papíralapú és elektronikus nyilvántartást kell vezetni. Az elektronikus nyilvántartás a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer (a továbbiakban: HM KGIR). Az adatkezelés alapelveinek megfelelően, különböző jogosultsági szintű hozzáféréssel biztosított az alábbi szakterületek nyilvántartásai számára a HM KGIR-ban szereplő adatok kezelése:

a) toborzó szakterület,

b) személyügyi szakterület,

c) fegyelmi szakterület,

d) érdekvédelmi szakterület, és

e) pénzügyi szakterület.

(2) A HM KGIR tekintetében a Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve, a saját személyi állományára vonatkozó adatkezelési feladatai kivételével, adatfeldolgozói feladatokat lát el és e tekintetben szerződést köt az egyes adatkezelő honvédelmi szervezetekkel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkezeléseken túl, az e törvény által meghatározott személyi körre vonatkozóan, jogok érvényesítése és kötelezettségek teljesítése céljából e fejezet szerinti nyilvántartásokat kell vezetni.

(4) Az egyes adatkezelők az általuk nyilvántartott adatok alapjául szolgáló eredeti iratokat vagy másolatait is kezelik.

(5) Az e fejezet szerint kezelt adatokat a HM adatvédelmi és információszabadsággal összefüggő feladatokat ellátó szervezeti egységének kijelölt állománya, valamint az adatkezelő honvédelmi szervezet adatvédelmi tisztviselője az adatkezelési szabályok betartásának ellenőrzéséhez szükséges mértékben megismerheti.

7. § (1) Az e fejezet szerinti nyilvántartásban kezelendő adatokat, valamint a kezelt adatokban bekövetkezett változásokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a nyilvántartást vezetőnek az a honvédelmi szervezet jelenti be, amelynek állományába az érintett tartozik. Az adatokra vonatkozó bejelentést haladéktalanul meg kell tenni.

(2) Az érintett

a) a 2. melléklet a)-c) pontja, f) pont fd) alpontja, p) pontja,

b) az 5. melléklet a) és b) pontja, d) pont dg) és dh) alpontja

szerinti adataiban bekövetkezett változást a nyilvántartást vezetőnek 8 munkanapon belül köteles bejelenteni.

(3) Az érintett a (2) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változást személyesen, az egyes nyilvántartásokat vezető által biztosított ügyfélszolgálaton vagy ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó szervezeti egységnél (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat), illetve az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren (a továbbiakban: ÜSZR) keresztül jelentheti be.

(4) Ha a (3) bekezdés szerint bejelentett adatváltozás alapján kezdeményezett eljárást hiteles okirat vagy annak hiteles másolata alapján kell végrehajtani, az érintett az adatokat a személyes ügyintézés során az ügyfélszolgálaton az okirat eredeti példányának vagy annak hiteles másolatának bemutatásával, elektronikus ügyintézés esetén az ÜSZR rendszeren, elektronikus formában történő továbbításával igazolja. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az előírt eljárást az elektronikusan bejelentett adatközlés, illetve elektronikusan benyújtott okirat alapján kell megindítani.

4/A. Egészségügyi célú honvédelmi adatkezelés

8. § (1) Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, valamint a honvédségi ösztöndíjszerződés megkötéséhez kapcsolódóan az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság vizsgálata, minősítése és ellenőrzése céljából kezeli

a) a hivatásos állományú katonának, a szerződéses állományú katonának, a honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altisztjelöltnek, az önkéntes tartalékos katonának és a honvédségi ösztöndíjas hallgatónak jelentkezők, valamint

b) a hivatásos állományú katona, a szerződéses állományú katona, a honvéd tisztjelölt, a honvéd altiszt-jelölt és az önkéntes tartalékos katona

16. melléklet 1. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - a feladatellátáshoz szükséges mértékben - az alkalmasság vizsgálatában, minősítésében és ellenőrzésében részt vevő orvos, pszichológus, ergonómus, egészségügyi szakdolgozó, illetve bizottság kezelheti. Az adatkezelők felhívására az érintett köteles adatainak átadására.

(3) A 16. melléklet 1. pont f) alpont fb) alpontja szerinti adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet az alkalmasság vizsgálatában, minősítésében és ellenőrzésében részt vevő orvos, illetve bizottság, kivéve, ha ez ellen az érintett írásban kifejezetten tiltakozik. Az érintettet tájékoztatni kell a tiltakozás lehetőségéről.

(4) A vizsgálatot kérő szervezet részére kizárólag a 16. melléklet 1. pont j) alpontja szerinti adat továbbítható. Az állományilletékes parancsnok továbbá jogosult kezelni a 16. melléklet 1. pont i) alpontja szerinti adatot, valamint az alkalmasság vizsgálatának, ellenőrzésének kezdeményezését megelőzően jogszerűen tudomására jutott egészségügyi adatot.

(5) Az alkalmasság vizsgálata, minősítése és ellenőrzése során felhasznált, illetve keletkezett egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított 30 évig kell megőrizni. Az egyéb dokumentációban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. A (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek esetében - a szolgálati viszony létrejötte hiányában - a végleges alkalmatlanság tényét tartalmazó minősítést az egészségügyi dokumentáció megőrzési idejével megegyező ideig kell kezelni. Minden további adat a jelentkező hozzájárulása alapján, az abban meghatározott ideig kezelhető.

8/A. § § (1) Az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet a szolgálati viszony fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez kapcsolódóan a felülvizsgálati eljárás lefolytatása, a betegség katonai kötelmekkel való összefüggésének véleményezése, valamint az egészségügyi szabadság és felmentések engedélyezése céljából kezeli a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek 16. melléklet 2. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a felülvizsgálati, engedélyezési és véleményezési tevékenységben részt vevő orvos, pszichológus, ergonómus, egészségügyi szakdolgozó, illetve bizottság kezelheti. Az adatkezelők felhívására az érintett köteles adatainak átadására.

(3) A 16. melléklet 2. pont e) alpontja szerinti adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet a felülvizsgálati, engedélyezési és véleményezési tevékenység során eljáró orvos, illetve bizottság, kivéve, ha ez ellen az érintett írásban kifejezetten tiltakozik. Az érintettet tájékoztatni kell a tiltakozás lehetőségéről.

(4) Az állományilletékes parancsnok és személyügyi szerv részére kizárólag a 16. melléklet 2. pont i) alpontja szerinti adat továbbítható. Az állományilletékes parancsnok jogosult kezelni a felülvizsgálati eljárás kezdeményezését megelőzően jogszerűen tudomására jutott egészségügyi adatot. A Honvédség központi pénzügyi szervének a 16. melléklet 2. pont a)-c), db), gc), továbbá h)-i) alpontjaihoz tartozó adatokat át kell adni.

(5) A betegség katonai kötelmekkel való összefüggésének véleményezése esetén a Honvédség közegészségügyi és járványügyi szolgálata részére a 16. melléklet 2. pont i) alpont szerinti adatot az érintettre vonatkozó teljes adatállománnyal együtt kell továbbítani.

(6) Az egészségkárosodás mértékéről szóló szakvélemény beszerzése céljából a rehabilitációs szakértői szerv részére a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényben felsorolt személyes adatok továbbíthatók.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során felhasznált, illetve keletkezett egészségügyi dokumentációt az adatfelvételtől számított 30 évig kell megőrizni. Az egyéb dokumentációban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. Ha a szolgálati viszony egészségi vagy pszichikai alkalmatlanság alapján szűnt meg, az alkalmasság minősítésére vonatkozó adatot az egészségügyi dokumentáció megőrzési idejével megegyező ideig kell kezelni.

8/B. §. (1) A 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyekre vonatkozó - a 16. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott - személyes adatokhoz közvetlenül hozzáférhet, valamint az adatokat tartalmazó dokumentációba betekinthet az utaltsági rend szerinti alapellátást végző honvéd-egészségügyi szolgálat.

(2) Az alkalmassági minősítés érvényessége alatt folytatott gyógykezelés esetén az érintett köteles átadni a gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatait. A minősítést érdemben befolyásoló betegségre vonatkozó egészségügyi dokumentációt az alapellátást végző honvéd-egészségügyi szolgálat - az érintett tájékoztatását követően - továbbítja a minősítésre jogosult bizottságnak.

8/C. § A 8. § (5) bekezdése és a 8/A. § (7) bekezdése alkalmazásában egészségügyi dokumentáció:

a) a gyógykezelés során keletkezett egészségügyi dokumentáció, valamint

b) orvos és pszichológus által, nem gyógykezelési célból végzett vizsgálatról készült dokumentáció.

8/D. § (1) A Honvédség az egészség megőrzésének és javításának előmozdításához kapcsolódóan az egyéni és az állományra vonatkozó egészségi állapot nyomon követése, valamint a Honvéd Testalkati Program megvalósítása céljából kezeli a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek 16. melléklet 3. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a Honvédség központi egészségügyi szervezetének egészségfejlesztésért felelős szerve kezelheti.

(3) A 16. melléklet 3. pont e), fa)-fd) alpontjában foglalt adatoknak az érintett részéről történő szolgáltatása önkéntes.

(4) Az érintettre vonatkozó személyes adatokhoz közvetlenül hozzáférhet, valamint az adatokat tartalmazó dokumentációba betekinthet az alapellátást végző honvéd-egészségügyi szolgálat, valamint az alkalmasság vizsgálatában, minősítésében és ellenőrzésében részt vevő állomány.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

8/E. § (1) A honvédelmi szervezet a szolgálatteljesítésre, illetve munkavégzésre képes állapot ellenőrzését, továbbá a katonai fegyelem és biztonság fenntartását és fokozását szolgáló szűrővizsgálatok végrehajtása céljából kezeli a Honvédség személyi állománya tagjának 16. melléklet 4. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a vonatkozó miniszteri utasításokban meghatározott, a szűrővizsgálat kezdeményezésére, elrendelésére és végrehajtására jogosult személyek kezelhetik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó dokumentációt az adatfelvételtől számított 5 évig kell megőrizni.

8/F. § (1) A Honvédség a központi egészségügyi szervezetének szolgáltatásaira való igényjogosultság nyilvántartása, ellenőrzése, az igényjogosulti létszám meghatározása és aktualizálása céljából kezeli a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott személyi állomány 16. melléklet 5. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a Honvédség központi egészségügyi szervezetének az igényjogosulti állomány adatainak nyilvántartásáért felelős személyi állománya kezelheti.

(3) A 16. melléklet 5. pont a)-b) és e)-g) alpontjaiban foglalt adatokhoz közvetlenül hozzáférhetnek a Honvédség központi egészségügyi szervezetének betegellátói.

(4) Az érintettre vonatkozó adatok az (1) bekezdés szerinti célból az igényjogosultság megszűnéséig kezelhetők.

8/G. §(1)A Honvédség a hazai és nemzetközi gyakorlatok, kiképzések, országvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok, a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja és a (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok, valamint a külszolgálatok egészségügyi biztosításának támogatása, az egészségügyi repatriálás, sebesültszállítás és mentés megszervezése céljából kezeli a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek 16. melléklet 6. pontja szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat, továbbá az ezeket tartalmazó dokumentációt - az (1) bekezdés szerinti feladatellátáshoz szükséges mértékben - a Magyar Honvédség egészségügyi koordinációért felelős szerve kezelheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó dokumentációt az adatfelvételtől számított 5 évig kell megőrizni.

8/H. § A 8. és 8/A. §-okban, foglaltakon felül egészségügyi ellátóhálózaton kívüli adattovábbításnak minősül

a) büntetőügyben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, az igazságügyi szakértő, polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a bíróság, az ügyészség, a közigazgatási hatóság, az igazságügyi szakértő adatkérésének teljesítése,

b) szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek adatkérésének teljesítése,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok részére, törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében történő adatátadás,

d) a légi-, vasúti és víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatát végző közlekedésbiztonsági szerv adatkérésének teljesítése,

e) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére, törvényben meghatározott feladata ellátása érdekében történő adatátadás,

f) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezete részére, polgári peres ügyben történő adatátadás, valamint

g) a Magyar Honvédség parancsnoka részére, a fegyelmi információs rendszer működtetése céljából történő adatátadás.

8/I. § (1) A honvédelmi egészségkárosodási ellátást és a baleseti járadékot megállapító szerv a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogosultság és a baleseti járadékra való jogosultság elbírálása, valamint a honvédelmi egészségkárosodási ellátással és a baleseti járadékkal kapcsolatos feladatok ellátása céljából kezeli a honvédelmi egészségkárosodási ellátásban és a baleseti járadékban részesülő személy 15. melléklet szerinti adatait. Ezeket az adatokat fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására jogosult honvédelmi szervezet is kezeli.

(2) A honvédelmi egészségkárosodási ellátással, valamint a baleseti járadékkal kapcsolatos nyilvántartásba betekinthetnek a honvédelmi egészségkárosodási ellátással és a baleseti járadékkal kapcsolatos döntés előkészítése, meghozatala, végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából:

a) a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka,

b) a Honvédség központi személyügyi és pénzügyi szerve,

c) a miniszter által vezetett minisztérium személyügyi szerve,

d) a honvédelmi szervezet saját állománya vonatkozásában a honvédelmi szervezet személyügyi szerve,

e) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,

f) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet,

g) a honvédelmi szervezetnél az érintett illetmény számfejtését végző szerv.

(3) Az adatkezelés

a) a jogosultság megállapítása esetén a honvédelmi egészségkárosodási ellátásra, valamint a baleseti járadékra való jogosultság megszűnését követő ötödik év december 31-ig,

b) abban az esetben, ha a jogosultság megállapítására nem kerül sor, az erről hozott döntés elleni, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 186. § (1) bekezdése szerinti keresetindításra nyitva álló határidő leteltét követő harminc napig, keresetindítás esetén a bíróság döntésének jogerőre emelkedéséig tart.

(4) A honvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapításakor, valamint megszűnésekor a honvédelmi egészségkárosodási ellátást megállapító szerv köteles ennek tényéről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szervet, valamint a baleseti ellátást folyósító szerveket és a nyugdíjigazgatási szerveket tizenöt napon belül tájékoztatni.

5. A toborzó nyilvántartás

9. § (1) A toborzó szakterület kezeli a hivatásos állományú katonának, a szerződéses állományú katonának, a honvéd tisztjelöltnek, a honvéd altiszt-jelöltnek és az önkéntes tartalékos katonának jelentkezők (a továbbiakban együtt: jelentkező) 1. melléklet szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(3) A toborzó szakterület által végzett adatkezelést a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve végzi.

(4) A toborzó szakterületen történő adatkezelés célja

a) a szerződéses,

b) a hivatásos,

c) a honvéd tisztjelölti és a honvéd altiszt-jelölti, és

d) az önkéntes tartalékos állomány utánpótlásának biztosítása.

(5) A toborzó nyilvántartásba történő bekerülés a jelentkező kérelmére történik. A toborzó nyilvántartás alapja a jelentkező által kitöltött adatlap - mely elektronikusan, illetve személyesen kerül megküldésre a katonai igazgatási szervek útján -, a jelentkező által átadott okmányok elektronikus formátumban, a bűnügyi nyilvántartó szerv, vagy a katonai igazgatási szerv által kiállított hatósági bizonyítvány és az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságot megállapító honvédségi szervezet határozata.

(6) A toborzó szakterület által kezelt adatokhoz a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos döntés előkészítése és meghozatala céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhet, és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet

a) a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka,

b) a Honvédség központi személyügyi szerve,

c) annak a honvédelmi szervezetnek a személyügyi szerve, amelynek állományába a jelentkező bekerülhet,

d) az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságot megállapító honvédségi szervezet.

(7) A toborzó szakterület által kezelt adatokat a (3) bekezdés szerinti adatkezelő a kiválasztás és a szolgálati viszony létrehozása érdekében átadja a szolgálati viszony létrehozásáért felelős honvédségi szervezet részére. A toborzó szakterület által kezelt adatokat, amennyiben az érintettel szolgálati viszony jön létre, úgy a személyügyi nyilvántartás vezetésére jogosult honvédségi szervezet kezeli tovább. Szolgálati viszony létrejötte hiányában az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha a jelentkező az adatai további kezeléséhez írásban hozzájárul annak érdekében, hogy a későbbi szolgálati viszony létesítés lehetőségéről tájékoztatást kapjon.

6. A személyügyi nyilvántartás

10. § (1) A személyügyi szakterület által kell kezelni a Honvédség személyi állománya, valamint ezek társadalombiztosítási, szociális vagy kegyeleti gondoskodásra jogosult hozzátartozóinak és az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adatait.

(2) A személyügyi szakterület által kezelt adatokat a 6. § (1) bekezdése szerinti hozzáférésnek megfelelően a honvédelmi szervezet személyügyi szerve, illetve a Honvédség központi személyügyi szerve, valamint a miniszter által vezetett minisztériumban foglalkoztatottak tekintetében a személyügyi feladatok ellátására kijelölt szerv kezeli.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt adatkezelők közös adatkezelésük tartalmát, felelősségi köreiket szerződésben rögzítik.

(4) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a személyügyi feladatok ellátása során adatfeldolgozói tevékenységet végez, melynek feltételeit szerződés tartalmazza.

(5) A személyügyi nyilvántartásban történő adatkezelés célja

a) a szolgálati viszonnyal, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal összefüggő munkáltatói döntések, a jognyilatkozatok és munkáltatói döntések előkészítésének és meghozatalának biztosítása,

b) a szolgálati viszonnyal, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal összefüggő jogok gyakorolhatóságának és kötelezettségek teljesíthetőségének biztosítása,

c) a hozzátartozót megillető társadalombiztosítási, szociális és kegyeleti gondoskodás megállapításának és folyósításának biztosítása.

(6) A Honvédség személyi állománya adatait a szolgálati viszony, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követően - a 13/A. § szerinti szolgálaton kívüliek állományába tartozók kivételével -

a) a 16. § (4) bekezdése alapján az érdekvédelmi szakterületért felelős honvédségi szervezet,

b) a kiképzett tartalékosok adatait az adatpontosítás idejére a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve,

c) minden egyéb esetben a nyilvántartás alapjául szolgáló iratokat a központi irattározásra kijelölt szerve kezeli tovább.

11. § (1) A személyügyi szakterület által kezelt adatokhoz elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek a 6. § (1) bekezdésében meghatározott hozzáférés szerinti mértékben és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek a szolgálati viszonnyal, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal kapcsolatos döntések előkészítése és meghozatala, azok végrehajtása, ellenőrzési, felügyeleti jogaik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából

a) a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettesei,

b) vezénylés, kirendelés esetén a vezénylés, kirendelés helye szerinti honvédelmi szervezet személyügyi szerv kijelölt tagja,

c) az alárendeltjei vonatkozásában a teljesítményértékelést végző személy, a szolgálati elöljáró és az állományilletékes parancsnok,

d) az állomány érintett tagjait illetően a fegyelmi, kártérítési, szabálysértési, büntető, méltatlansági, valamint a szociális ügyben eljáró személy vagy bizottság, munkacsoport tagjai, továbbá a panasz és beadvány elbírálásának előkészítésében eljáró személyek,

e) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,

f) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet kijelölt tagja,

g) a honvédelmi szervezeteknél munkaügyi ellenőrzést végző szerv kijelölt tagja,

h) az államháztartási belső ellenőrzési tevékenységet végző személy,

i) a Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerv kijelölt tagja,

j) a honvédelmi szervezeteknél az érintett illetmény számfejtését befolyásoló adatok tekintetében az illetményszámfejtést végző szerv kijelölt tagja,

k) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerv kijelölt tagja adatfeldolgozói feladatai ellátásának mértékéig, és

l) az önkéntes tartalékos katonák adatai tekintetében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szerveinek kijelölt tagjai.

(2) A Kormány által rendeletben kijelölt honvédségi szervezet a Hjt. 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezettek Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezésének elősegítése érdekében

a) a rendelkezési állományba áthelyezéssel egyidejűleg a 7. melléklet szerinti adatokat továbbítja a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szervnek (a továbbiakban: személyügyi központ),

b) ellátja a tartalékállomány kezelésével kapcsolatos, a Kormány rendeletében meghatározott feladatokat.

(3) A Hjt. 46. § (1) bekezdés r) és s) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezettek adatai a Hjt. 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezésig, illetve a szolgálati viszonynak a Hjt. 47. § (2) bekezdése szerinti megszűnéséig kezelhetők.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti személyek adatait a személyügyi központ, a nyilvántartásban keresést kérő vagy üres álláshelyet bejelentő közigazgatási szerv ismerheti meg.

(5) A miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 7. § (1a) bekezdés d) pontja szerinti önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony létesítése érdekében a 1. melléklet a) pontja, b) pontja, d) pont da) és db) alpontja, e) pontja, f) pontja, g) pontja szerinti adatokat, valamint a 2. melléklet s) pontja szerinti adatokat továbbítja a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.

(6) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség tagjának az Fbtv. 7. § (1a) bekezdés d) pontja szerint létesített önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony és a jogviszonnyal kapcsolatos kérdések, továbbá azok igazolása céljából a 2. melléklet a) pont aa), ac) és ad) alpontjai, c) pont cc) és cd) alpontja, d) pont dd)-df) alpontjai, f) pont fb) és fc) alpontjai, g) pont gb), gc), ge), gm), gp), gs), gu) alpontjai, i) pont ia) alpontja, és r) pontja szerinti adatokat továbbítja a honvédelemért felelős miniszter által létrehozott fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet részére.

12. § (1) A honvéd tisztjelöltek esetén a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a személyügyi szakterület a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. melléklet I/B. pont 1. alpontja szerinti adatokat vehet át a hallgatók nyilvántartásából.

(2) A honvéd altiszt-jelöltek esetén a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése céljából a személyügyi szakterület a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (4) bekezdése szerinti adatokat vehet át a köznevelési intézmény által vezetett nyilvántartásból.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti személyek adatai a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony létesítése esetén a személyügyi nyilvántartásban tovább kezelhetők.

13. § (1) A kiképzett tartalékosnak nem minősülő személyek esetén a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete a személyi anyagokat a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiállítása, valamint a tudományos kutatás elősegítése céljából a szolgálati viszony megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított ötven évig köteles megőrizni. A megőrzési határidő lejárta előtt a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének vezetője a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiállítása, valamint a tudományos kutatás elősegítése céljára figyelemmel javaslatot tehet a személyi anyagok további őrzésére.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a megőrzési határidő lejártát követően a levéltári törvényben foglalt feladatok végrehajtása céljából - végleges megőrzésre - a Hadtörténelmi Levéltárnak át kell adni azok iratait, akik

a) állami vezetői, az egység vagy azzal azonos, továbbá magasabb szintű parancsnoki, vezetői beosztást láttak el,

b) tábornoki rendfokozatot viseltek,

c) akiket hősi halottá, vagy a Magyar Honvédség halottjává minősítettek,

d) állami díjasok, Kossuth- vagy Széchenyi-díjasok,

e) akadémikusok vagy a tudományok doktori fokozatával rendelkeznek, vagy

f) olimpiai vagy világbajnoki címet szereztek.

13/A. § (1) A Hjt. szerinti szolgálaton kívüliek állományába tartozó személyekről a 6. melléklet szerinti adatokat kell kezelni. Az érintettnek a szolgálaton kívüliek állományába történő felvételére történő kérelmével egyidejűleg nyilatkoznia kell adatainak további kezelésére vonatkozóan.

(2) A szolgálaton kívüliek állományába tartozók adatait a Honvédség központi személyügyi szerve kezeli.

(3) A szolgálaton kívüliek állományába tartozók adatkezelésének célja a hivatásos állományba történő visszavétel elősegítése, továbbá a hivatásos állományból kiváló személy honvédségi kötődésének fenntartása.

(4) Szolgálaton kívüliek adatai annak az évnek az utolsó napjáig kezelhetők, amikor

a) a Hjt. 76. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam letelik,

b) az érintett öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, vagy

c) az egyéb közszolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatása megszűnik.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott célból az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat megismerheti:

a) a miniszter,

b) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői,

c) a Magyar Honvédség parancsnoka.

7. A fegyelmi szakterület nyilvántartásai és a fegyelmi információs rendszer

14. § (1) A fegyelmi szakterület által vezetett nyilvántartásokban kell kezelni a Honvédség személyi állománya 3. melléklet szerinti adatait. A fegyelmi szakterület által kezelt nyilvántartások az alábbiak:

a) fegyelmi nyilvántartás,

b) szabálysértési nyilvántartás,

c) büntető ügyek nyilvántartása,

d) méltatlansági nyilvántartás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő adatokat a honvédelmi szervezet jogi és igazgatási szolgálata, fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására jogosult honvédelmi szervezet jogosult kezelni.

14/A. § (1) A fegyelmi nyilvántartásban történő adatkezelés célja a fegyelmi eljárás lefolytathatóságának, a fegyelmi eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a kiszabott fenyítések és azok hatályának naprakész megállapíthatósága, továbbá a szolgálati viszony és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony, a honvéd tisztjelölti és a honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítési akadály megállapíthatóságának biztosítása.

(2) A fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha

a) a fegyelmi eljárás a szolgálati viszonyt vagy rendfokozatot érintő szankcióval zárult, a fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatok az érintett személyre irányadó - az eljárás befejezésekor hatályos jogszabályok alapján megállapított - öregségi nyugdíj korhatárig

b) a fegyelmi eljárásban elbírálható katonai vétség esetén pénzbüntetés kerül kiszabásra, úgy a fegyelmi nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a pénzbüntetés megfizetéséig

kezelhetők.

14/B. § (1) A szabálysértési nyilvántartásban történő adatkezelés célja a szabálysértés esetén fennálló felelősség megállapítása érdekében kezdeményezett eljárás lefolytathatóságának, a szabálysértési eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a kiszabott fenyítések és azok hatályának naprakész megállapíthatósága, továbbá a szolgálati viszony, a honvéd tisztjelölti és a honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítési akadály megállapíthatóságának biztosítása.

(2) A szabálysértési nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben

a) pénzbírságot kirovó szankcióval zárult a szabálysértési eljárás, úgy a szabálysértési nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a pénzbírság megfizetéséig,

b) a szabálysértési eljárás a szolgálati viszonyt vagy rendfokozatot érintő szankcióval zárult, a szabálysértési nyilvántartásban szereplő adatok az érintett személyre irányadó - az eljárás befejezésekor hatályos jogszabályok alapján megállapított - öregségi nyugdíj korhatárig kezelhetők.

14/C. § (1) A büntető ügyek nyilvántartásában történő adatkezelés célja a bűncselekmény esetén fennálló felelősség megállapítása érdekében kezdeményezett eljárás lefolytathatóságának, bűncselekmény esetén a döntés-előkészítésnek és döntéshozatalnak biztosítása, továbbá az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítése..

(2) A büntető ügyek nyilvántartásában szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. Ha a büntetőeljárás a szolgálati viszonyt vagy rendfokozatot érintő szankcióval zárult, a büntető ügyek nyilvántartásában szereplő adatok az érintett személyre irányadó - az eljárás befejezésekor hatályos jogszabályok alapján megállapított - öregségi nyugdíj korhatárig kezelhetők.

14/D. § (1) A méltatlansági nyilvántartásban történő adatkezelés célja a méltatlansági eljárás lefolytathatóságának, a méltatlansági eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a méltatlanság megállapíthatósága, továbbá a szolgálati viszony és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítési, a honvéd tisztjelölti és a honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítési akadály megállapíthatóságának biztosítása.

(2) A méltatlansági nyilvántartásban szereplő adatok az érintett személyre irányadó - az eljárás befejezésekor hatályos jogszabályok alapján megállapított - öregségi nyugdíjkorhatárig kezelhetők, ha a szolgálati viszony megszüntetésére került sor.

14/E. § A fegyelmi szakterület által kezelt adatokhoz a fegyelmi határozat jogkövetkezményeinek megállapítása, a fegyelmi fenyítés hatályának fennállása, felügyeleti és ellenőrzési jogkör gyakorlása céljából, az ezekkel, illetve egyéb szolgálati jogviszonnyal összefüggő, azzal kapcsolatos peres eljárások képviseletének ellátása érdekében elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek, valamint az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek:

a) a miniszter, a közigazgatási államtitkár, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka,

b) az alárendeltjei vonatkozásában az állományilletékes parancsnok,

c) középszintű vezető szerv vezetője és az általa kijelölt személy,

d) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,

e) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet állományából kijelölt személy,

f) az adott ügyben érintett személy tekintetében a fegyelmi, a szabálysértési, a méltatlansági és a büntetőeljárásban eljáró személy.

15. § (1) A fegyelmi információs rendszerben kell kezelni a honvédek és az önkéntes tartalékos katonák 3. melléklet a), d) és f) pontjában meghatározott adatain túl

a) a pszichikai állapotra vonatkozó adatokat,

b) az elszenvedett sérülésre és gyógyulási időtartamára vonatkozó adatokat, valamint

c) a korábbi öngyilkossági kísérletre vonatkozó adatokat.

(2) A fegyelmi információs rendszerben történő adatkezelés célja

a) a Honvédség magas fokú fegyelmének fenntartása érdekében a honvédelmi szervezeteknél történt, a katonai fegyelemre és a honvédelmi szervezetek fegyelmi helyzetére kiható eseményekről a Magyar Honvédség parancsnokának tájékoztatása,

b) az a) pontban meghatározott események megelőzése,

c) a honvédelmi szervezetek egységes joggyakorlatának elősegítése.

(3) A fegyelmi információs rendszerben szereplő

a) adatokat a honvédelmi szervezet kezeli,

b) az adatokkal kapcsolatos adatkezelési feladatokat a honvédelmi szervezet jogi és igazgatási szolgálatának állománya és a nyomozótiszt látja el,

c) adatokba a 14/E. §-ban meghatározott személyek tekinthetnek be,

d) adatok a keletkezésüktől számított 15 évig kezelhetők.

8. Az érdekvédelmi nyilvántartás

16. § (1) Az érdekvédelmi szakterület kezeli a (4) bekezdés szerinti személyek 5. melléklet szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(3) Az érdekvédelmi szakterület által kezelt adatokat a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a társadalombiztosítási, a szociális és a kegyeleti ellátásra való jogosultság megszűnéséig vezeti.

(4) Az érdekvédelmi nyilvántartásban történő adatkezelés célja

a) a honvédségi nyugdíjasnak, a nyugállományú katonának, a köztársasági elnök által szolgálaton kívüli állományba felvett személynek,

b) a hivatásos, a szerződéses és az önkéntes tartalékos, vagy a hadkötelezettség alapján történő katonai szolgálatteljesítéssel összefüggő baleset, betegség, sebesülés vagy haláleset miatt társadalombiztosítási, illetve szociális ellátásra jogosultaknak,

c) a korábban hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítetteknek,

d) az a)-c) pont szerint ellátásra jogosult hozzátartozóinak, és

e) az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony alapján foglalkoztatott állomány esetén a jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követően, a Honvédséggel kötött egyéni megállapodás alapján

társadalombiztosítási, szociális, kegyeleti ellátásai megállapításának és folyósításának biztosítása, valamint elismerés adományozása.

(5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti állomány esetén az érdekvédelmi szakterület számára előírt adatokat - az érintett hozzájárulásával - a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve rögzíti a HM KGIR adatbázisába.

(6) Az érdekvédelmi szakterület által kezelt adatok alapjául szolgáló iratokat a (3) bekezdés szerinti idő eltelte után megőrzés érdekében a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete kezeli tovább.

(7) Az érdekvédelmi nyilvántartásban kezelt adatokhoz társadalombiztosítási, szociális, kegyeleti ellátás megállapításának és folyósításának, valamint elismerés adományozásának céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek és annak alapjául szolgáló okiratokba betekinthetnek:

a) miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka,

b) a Honvédség központi személyügyi szerve,

c) az állomány érintett tagjait illetően a fegyelmi, rehabilitációs, valamint a szociális ügyben eljáró, valamint az elismerés adományozásának előkészítésében eljáró személy,

d) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,

e) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet kijelölt tagja,

f) a honvédelmi szervezeteknél az érintett illetmény számfejtését végző szervek kijelölt tagja,

g) az önkéntes tartalékos katonák adatai tekintetében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szervek kijelölt tagjai.

9. Kártérítési nyilvántartás

17. § (1) A kártérítési nyilvántartásban kell kezelni a Honvédség személyi állománya 17. melléklet szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a honvédelmi szervezet, fellebbezés esetén a fellebbezés elbírálására jogosult honvédelmi szervezet kezeli.

(3) A kártérítési nyilvántartásban történő adatkezelés célja a kártérítési eljárás lefolytathatóságának, a kártérítési eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a megállapított kártérítés és azok teljesítésének naprakész megállapíthatósága.

(4) A kártérítési nyilvántartásban szereplő adatok a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők. Ha az érintett szolgálati viszonya a kiszabott kártérítés teljesítése előtt szűnik meg vagy kerül megszüntetésre, úgy a kártérítési nyilvántartásban szereplő adatok a kártérítés teljesítéséig kezelhetők.

18. § A kártérítési eljárás lefolytatása, a kártérítési határozat jogkövetkezményeinek megállapítása, a kiszabott kártérítés érvényesítéséhez szükséges eljárás lefolytatása, felügyeleti és ellenőrzési jogkör gyakorlása céljából a kártérítési nyilvántartásban elektronikusan tárolt adatokhoz hozzáférhetnek, valamint az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek feladatkörük ellátásának mértékéig:

a) a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka,

b) az alárendeltjei vonatkozásában az állományilletékes parancsnok,

c) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,

d) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet állományának kijelölt tagja,

e) a kártérítési ügyben eljáró személy,

f) a honvédségi szervezet logisztikai feladatokat ellátó szerv állománya,

g) az államháztartási belső ellenőrzési tevékenységet végző személy,

h) a szolgálati, illetve a szakmai elöljárói ellenőrzéseket végrehajtó személy.

10. A pénzügyi nyilvántartás

19. § (1) Pénzügyi szakterület által kell kezelni a Honvédség személyi állománya 14. melléklet szerinti személyes adatait.

(2) A pénzügyi szakterület által kezelt adatokat a Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve vezeti.

(3) A pénzügyi szakterület által végzett adatkezelés célja az (1) bekezdés szerinti személyeket pénzben megillető járandóságok, juttatások és költségtérítések kifizethetőségének biztosítása.

(4) A pénzügyi szakterület által kezelt adatok az érintett pénzügyi ellátásával, valamint az ehhez fűződő adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos jogszabályokban előírt időtartamig kezelhetők.

(5) A pénzügyi szakterület által kezelt adatokhoz a pénzbeli járandóságok, juttatások és költségtérítések folyósításával kapcsolatos döntések előkészítése, meghozatala, a kifizethetőség biztosítása, a törvényességi felügyelet gyakorlása, valamint a követelések érvényesítése céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek és az azok alapjául szolgáló iratokba betekinthetnek:

a) a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka,

b) a Honvédség központi személyügyi szerv kijelölt tagja,

c) a honvédelmi szervezet állománya vonatkozásában a honvédelmi szervezet személyügyi szerv, vezénylés, kirendelés esetén a vezénylés, kirendelés helye szerinti honvédelmi szervezet kijelölt tagja,

d) az alárendeltjei vonatkozásában a szolgálati elöljáró és az állományilletékes parancsnok,

e) a honvédelmi szervezeteknél az érintett fegyelmi, szabályszegési, szabálysértési, büntető, méltatlansági, kártérítési, valamint szociális ügyében eljáró személy,

f) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,

g) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet kijelölt tagja, valamint a követelések érvényesítésében eljáró személy,

h) a honvédelmi szervezeteknél munkaügyi ellenőrzést végző szerv kijelölt tagja,

i) az államháztartási belső ellenőrzési tevékenységet végző személy,

j) a honvédelmi szervezeteknél az érintett illetmény számfejtését végző szerv kijelölt tagja, és

k) a szolgálati, illetve a szakmai elöljárói ellenőrzéseket végrehajtó személy.

11. A Honvédség szociális és érdekvédelmi gondoskodási körébe tartozók társadalombiztosítási ellátásainak nyilvántartása

19/A. § (1) A Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve kezeli a Honvédség hivatásos és szerződéses állománya a Honvédség szociális és érdekvédelmi gondoskodási körébe tartozó öregségi nyugdíjban, nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, árvaellátásban és özvegyi nyugdíjban részesülő személyek vonatkozásában a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított és az általa a Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve részére biztosított ellátás adatait, a rögzített szolgálati nyugdíjakat, valamint az 5. melléklet g), ha)-hb) és he) alpontja, és a 14. melléklet a) pontja szerinti adatait.

(2) A Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve által végzett adatkezelés célja az (1) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában statisztikai célú adatfeldolgozás, NATO tervezési és hazai költségvetési tervezési feladatok, valamint az érdekvédelmi feladatok végrehajthatóságának a biztosítása.

(3) Az adatkezelő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben kapott felhatalmazás alapján igényelheti a (2) bekezdés szerinti feladatok végrehajthatóságának érdekében az (1) bekezdés szerinti adatokat.

(4) A Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve által végzett adatkezelés az (1) bekezdés szerinti személyek utolsó társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságának megszűnését követő huszonötödik év december 31-ig tart.

(5) A Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerve által kezelt adatokhoz a társadalombiztosítási, egyes pénzügyi, szociális, érdekvédelmi és kegyeleti ellátás megállapíthatóságának és folyósíthatóságának céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek és annak alapjául szolgáló okmányokba betekinthetnek:

a) a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka,

b) a Honvédség központi személyügyi szerv kijelölt tagja,

c) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,

d) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet kijelölt tagja,

e) a honvédelmi szervezeteknél az érintett juttatásainak számfejtését végző szervek kijelölt tagjai.

12. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat nyilvántartásaira vonatkozó sajátos szabályok

20. § (1) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) állományának tagjairól vezetett adatokra a 4-11. alcím rendelkezéseit ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A KNBSZ állományába tartozó személy a KNBSZ törvényben meghatározott nemzetbiztonsági feladatainak ellátása céljából a honvédelmi szervezetek valamennyi adatához közvetlenül hozzáférhet és az azok alapjául szolgáló iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet.

(3) A KNBSZ állományáról a 13/A. §-ban meghatározottakon kívül, a 6. § szerinti adatbázisokat a KNBSZ kezeli. A KNBSZ a Honvédség személyügyi szakterület részére, a miniszter által meghatározott adatokról csak számszerű, összesített információk adására kötelezett.

(4) A KNBSZ állományáról kezelt adatokat megismerheti, valamint a KNBSZ e törvény által vezetett nyilvántartásaiból adat továbbítható

a) a miniszter,

b) a miniszter vagy a KNBSZ főigazgatója által meghatározott személy, továbbá

c) törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges mértékben a KNBSZ állományába tartozó személy részére.

(5) A KNBSZ erre vonatkozó engedélye alapján a Honvédség állományába tartozó, kijelölt személy megismerheti a KNBSZ állományáról vezetett adatokat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges mértékben.

(6) A KNBSZ-nél kezelt adatok nyilvántartása vezetésének rendjére a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörében intézkedik.

13. Beléptetéssel kapcsolatos nyilvántartások

21. § (1) A honvédelmi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumba (a továbbiakban: objektum), valamint objektumon belül a belépési jogosultsághoz kötött területre történő be- és kilépés ellenőrzése, a belépő személyek azonosítása, belépési jogosultságaik nyilvántartása, az élet- és vagyonbiztonság, valamint honvédelmi és nemzetbiztonsági érdek, továbbá a minősített adatok védelme céljából a beléptetésért felelős honvédelmi szervezet a (2) bekezdés szerinti belépőknek az adatait elektronikus beléptetési rendszerben vagy egyéb módon kezelheti. Ha az adatokat a beléptetési rendszer üzemeltetőjeként nem az adatkezelő szervezethez tartozó állomány rögzíti, úgy e tevékenység során adatfeldolgozónak minősül. A beléptetési adatok feldolgozásának feltételeit szerződés tartalmazza.

(2) A beléptetés során a következő adatok kezelhetők:

a) a Honvédség személyi állományának tagja családi és utóneve, rendfokozata, - állandó belépési engedély esetén -arcképmása és a belépési engedély száma, valamint a honvédelmi szervezet megnevezése,

b) a Honvédség személyi állományába nem tartozó személy családi és utóneve - állandó belépési engedély esetén - arcképmása és a belépési engedély száma, valamint az általa képviselt szervezet, szerv, gazdasági társaság megnevezése,

c) a szolgálati, a honvédelmi szervezet állományába tartozó kormánytisztviselő kormánytisztviselői, a honvédelmi szervezet állományába tartozó közalkalmazott közalkalmazotti, a honvédelmi szervezet állományába tartozó honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti igazolvány száma vagy a személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, külföldi személy esetén útlevelének száma,

d) az adott objektumban való be- és kilépés időpontja, gépjárművel történő behajtás esetén a gépjármű forgalmi rendszáma és a be- és kihajtás időpontja.

(3) Az adatokat a beléptetésért felelős honvédelmi szervezet a keletkezésüktől számított 15 évig kezeli.

(4) A beléptető rendszerben rögzített adat továbbítható

a) a honvédelmi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumban elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, fegyelmi vétség miatt indult eljárásban bizonyítékként történő felhasználás, az érintett jogainak gyakorlása céljából az eljárást lefolytató szervnek,

b) a nemzetbiztonsági érdek védelme céljából a KNBSZ-nek,

c) a szolgálatteljesítési idő valóságtartalmának megállapítása céljából a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka, továbbá - közvetlen alárendeltjei vonatkozásában - a szolgálati elöljáró vagy a hivatali felettes részére,

d) az adott objektumba vagy annak beléptető ponttal elzárt területére történő beléptetésért felelős miniszter által vezetett minisztériumi szervezeti egység, honvédelmi szervezet, vagy annak szervezeti egység vezetője részére az adott belépési ponthoz tartozó, belépési joggal rendelkező személyekről, a belépési engedélyek indokoltságának felülvizsgálata céljából. Ha egy objektumban vagy azon belül beléptető ponttal elzárt területre a belépést több honvédelmi szervezet is engedélyezheti, különösen közös elhelyezésben levő honvédelmi szervezetek esetén, úgy a belépési engedélyek indokoltságának felülvizsgálatához az adott honvédelmi szervezet személyi állománya, valamint azon személyek adatai továbbíthatók, akik nem a beléptetésért felelős honvédelmi szervezet állományába tartoznak, de a belépésük engedélyezését az adott honvédelmi szervezet vezetője jogosult elbírálni, és

e) a hatósági jogkört gyakorló szerv részére a hatósági feladatainak ellátásával összefüggésben, ha az érintett objektum, helyiség vonatkozásában a vizsgált időszak mozgásadataira feltétlenül szükség van.

21/A. § (1) Az állandó belépési engedélyek kiadására jogosult honvédelmi szervezet az állandó belépési engedélyek kiadása és az érintett azonosítása céljából kezelheti az érintett:

a) családi és utónevét, születési nevét, - honvéd esetén - rendfokozatát, jogviszonyát, valamint a honvédelmi szervezet megnevezését,

b) születési helyét és idejét, külföldi személy esetén állampolgárságát,

c) a szolgálati, a honvédelmi szervezet állományába tartozó kormánytisztviselő kormánytisztviselői, a honvédelmi szervezet állományába tartozó közalkalmazott közalkalmazotti, a honvédelmi szervezet állományába tartozó honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti igazolvány számát vagy a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját, külföldi személy esetén útlevelének számát,

d) elektronikus belépési engedély esetén arcképmását és a belépési engedély számát,

e) a belépésére használt jármű rendszámát és típusát,

f) a Honvédség személyi állományába nem tartozó személy esetén az általa képviselt szervezet, szerv, gazdasági társaság megnevezését.

(2) Az ideiglenes belépési engedélyek kiadására jogosult honvédelmi szervezet az ideiglenes belépési engedélyek kiadása és az érintett azonosítása céljából kezelheti az érintett:

a) családi és utónevét, születési nevét, - honvéd esetén - rendfokozatát, jogviszonyát, valamint a honvédelmi szervezet megnevezését,

b) születési helyét és idejét, külföldi személy esetén állampolgárságát,

c) a szolgálati, a honvédelmi szervezet állományába tartozó kormánytisztviselő kormánytisztviselői, a honvédelmi szervezet állományába tartozó közalkalmazott közalkalmazotti, a honvédelmi szervezet állományába tartozó honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti igazolvány számát vagy a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját, külföldi személy esetén útlevelének számát és a belépési engedély számát,

d) lakcímét,

e) az adott objektumban való tartózkodás célját és időtartamát, a Honvédség személyi állományába nem tartozó személy esetén az általa képviselt szervezet, szerv, gazdasági társaság megnevezését,

f) a belépésére használt jármű rendszámát és típusát.

(3) Az adatkezelés az érintett belépési jogosultságának fennállását követő 8 évig tart.

13/A. Zártkörű rendezvényekkel kapcsolatos nyilvántartások

21/B. § (1) A honvédelmi szervezet zártkörű rendezvény megszervezése, illetve honvédelmi érdek érvényesítése céljából a rendezvényen résztvevő érintettek következő adatait kezelheti:

a) családi és utónév,

b) születési hely, idő,

c) anyja születési neve,

d) munkahely megnevezése, székhelye, elérhetősége,

e) beosztás, munkakör, elérhetőség,

f) lakcím,

g) személyazonosításra alkalmas okmány típusa, okmányazonosítója, érvényessége,

h) arcképmás és hangfelvétel.

(2) Az adatok - az arcképmás és a hangfelvétel kivételével - a rendezvény lebonyolítását követő legfeljebb 30 napig kezelhetők. Az arcképmás és a hangfelvétel vonatkozásában az adatkezelő 3 évente felülvizsgálja, hogy ezen adatok további kezelése az adatkezelés célja tekintetében szükséges-e.

(3) Ha a rendezvény jellege nemzetbiztonsági vagy rendvédelmi érdekből megkívánja, úgy az (1) bekezdésben meghatározott adatok

a) a nemzetbiztonsági érdek védelme céljából a KNBSZ-nek,

b) bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében a hatáskörrel rendelkező szerv részére továbbíthatók.

13/B. A képrögzítésre alkalmas elektronikus megfigyelőrendszerrel kapcsolatos nyilvántartás

22. § (1) A honvédelmi szervezet az elhelyezésére szolgáló objektumban képrögzítésre vagy kép- és hangrögzítésre alkalmas elektronikus megfigyelőrendszert telepíthet, amely alkalmazásával a honvédelmi szervezet az elhelyezésére szolgáló objektumban, valamint annak közvetlen környezetében tartózkodó személyekről felvételt készíthet az élet- és vagyonbiztonság, valamint a minősített adatok védelme érdekében. Az adatokat a kép-, illetve a kép- és hangrögzítésre alkalmas elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazó honvédelmi szervezet kezeli. Az objektum őrzését ellátó megbízás alapján az adatokat rögzítheti és tárolhatja, e tekintetben adatfeldolgozónak minősül, az adatfeldolgozás feltételeit szerződés tartalmazza.

(2) A kép-, illetve a kép- és hangrögzítésre alkalmas elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása esetén jól látható helyen figyelemfelhívó piktogramot és adatkezelési tájékoztatót kell elhelyezni.

(3) Nem alkalmazható kép-, illetve kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelő rendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sérti, különösen öltözőben, mosdóban, illemhelyen, a személyi állomány pihenésére rendelt helyiségekben, illetve betegellátást végző helyiségben.

(4) A rögzített képfelvétel a rögzítéstől számított 60 napig tárolható, azt követően haladéktalanul törölni kell.

(5) A (4) bekezdés szerinti időtartamon belül a rögzített kép-, illetve kép- és hangfelvétel a jogszabályban meghatározott szabálysértési, igazságszolgáltatási és fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, a fegyelmi ügyben eljáró szerv, az ügyészség, a bíróság, a törvényben meghatározott nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából a nemzetbiztonsági szolgálatok valamint az érintett jogainak gyakorlása céljából, az érintett részére továbbítható.

(6) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a kép-, illetve a kép- és hangfelvétel rögzítése érinti, az (5) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig ne törölje. A kérelem benyújtására a képfelvétel rögzítésétől számított 60 napon belül van lehetőség. Bíróság, ügyészség, nyomozóhatóság vagy más hatóság adatszolgáltatás kérésére a rögzített kép-, illetve kép- és hangfelvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített kép-, illetve kép- és hangfelvételt törölni kell.

13/C. Kiválasztási eljárással kapcsolatos nyilvántartás

23. § (1) A Honvédség központi személyügyi szerve, vagy a honvédelmi szervezet hatáskörébe tartozó pályázat kiírása esetén a honvédelmi szervezet személyügyi szerve a kiválasztási eljárás lefolytatása céljából kezeli a pályázati eljárás során keletkezett, ideértve a pályázó által szolgáltatott adatokat. A pályázati eljárás lezárását követően az adatokat a nyilvántartásból törölni kell, kivéve, ha a pályázó korábban írásban hozzájárult adatai további kezeléséhez későbbi pályázati lehetőségekről történő tájékoztatás céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban a pályázó következő adatai kezelhetők:

a) a természetes személyazonosító adatok,

b) az önéletrajz adatai,

c) a pályázati eljáráshoz és a kiválasztáshoz kapcsolódó, a pályázati kiírásban meghatározott egyéb adatok.

(3) A pályázati nyilvántartásba a pályázati eljárás lefolytatása, a pályázó alkalmasságának megítélése céljából jogosult betekinteni, illetve abból adatokat kérni

a) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői és a Magyar Honvédség parancsnoka, továbbá

b) a pályázat elbírálásban résztvevő személy.

13/D. Kiértesítéssel kapcsolatos nyilvántartás

24. § (1) A honvédelmi szervezet kiértesíthetőség céljából kezeli a honvédelmi szervezetnél szolgálatot teljesítő, munkát végző személyi állomány kiértesítésére és kiértesíthetőségére vonatkozó adatait, valamint más honvédelmi szervezetnél szolgálatot teljesítő, munkát végző személyi állomány kiértesítésére és kiértesíthetőségére vonatkozó adatait, ha részükre a szolgálatteljesítés, munkavégzés helyeként az adott honvédelmi szervezet kerül meghatározásra.

(2) Belső szabályozóban létrehozott készenléti szolgálatban több honvédelmi szervezet állományából szolgálatot teljesítő, munkát végző személyi állomány kiértesítésére és kiértesíthetőségére vonatkozó adatokat a kiértesítési kötelezettséggel rendelkező honvédelmi szervezet kezeli.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyi állomány tagjáról a következő adatok kezelhetők:

a) név, rendfokozat, beosztás,

b) lakcím, tartózkodási hely, telefonszám, valamint

c) a jelenlétre, illetve távollétre vonatkozó adatok (jelen, szolgálatban, vezényelve, szolgálati úton, egészségügyi, illetve beteg szabadságon, kórházban, szabadságon, pihenőnapon, engedély nélkül távol, egyéb okból távol).

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott honvédelmi szervezet személyi állományának tagja a (3) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni az (1) és (2) bekezdés szerinti honvédelmi szervezetnek. Az adatokat a bejelentést követően a honvédelmi szervezet vezetője által meghatározott rendben azonnal pontosítani kell.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott adatok az (1) és (2) bekezdés szerinti honvédelmi szervezet személyi állománya tagjának a honvédelmi szervezettel fennálló szolgálati viszonyának idejéig, illetve vezénylésének, kirendelésének megszüntetéséig, a munkavégzés helyének megváltozásáig kezelhetők.

(6) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatok csak a kiértesítés céljából használhatók fel.

13/E. A honvédségi járművek igénybevételével összefüggő nyilvántartások

24/A. § (1) A honvédségi gépjárművek, személygépjárművek, járművek (a továbbiakban: honvédségi járművek) országhatáron belül, országhatáron kívül történő szolgálati feladat végrehajtása, valamint a lakás és a szolgálati hely közötti utazás érdekében történő igénybevételének biztosítása és elszámolása, a magáncélú igénybevétel biztosítása, a balesetben részes honvédségi járművekkel összefüggő vizsgálatok lefolytatása céljából szükséges adatokat az érintett állományilletékes parancsnoka, és a 24/D-24/H. § szerinti honvédelmi szervezetek kezelhetik.

(2) A 24/D-24/H. §-okban meghatározott adatok, továbbá az ezeket tartalmazó iratok - a feladatellátáshoz szükséges mértékben - a Honvédség személyi állomány tagja jogviszonyának megszűnéséig vagy megszüntetéséig, pénzügyi elszámolással érintett adatok esetében a követelés elévüléséig kezelhetők.

24/B. § (1) A 24/A. § (1) bekezdésben meghatározott célból, országhatáron belül, szolgálati feladat ellátásával összefüggő használat esetén, a gépkocsivezető beosztású gépjárművezetőről, annak igénybevétele esetén a gépjárművezető állományilletékes parancsnoka a következő adatokat kezelheti:

a) családi és utónév,

b) állománycsoportja, rendfokozat,

c) a szolgálati igazolvány adatai,

d) a vezetői engedély érvényességi kategóriája, száma, érvényessége,

e) érvényes gépjármű menetlevél adatai,

f) érvényes személyi menetlevél adatai.

(2) A 24/A. § (1) bekezdésben meghatározott célból, országhatáron belül, szolgálati feladat ellátásával összefüggő használat esetén, honvédségi jármű vezetésére jogosult, nem gépkocsivezető beosztású gépjárművezető igénybevétel esetén a gépjárművezető állományilletékes parancsnoka az a)-g) pontban, a közlekedésbiztonsági feladatokat ellátó honvédségi szervezetek pedig a g) pontban meghatározott adatot kezelhetik:

a) családi és utónév,

b) állománycsoportja, rendfokozat,

c) szolgálati igazolványa adatai,

d) vezetői engedélye érvényességi kategóriája, száma, érvényessége,

e) érvényes gépjármű menetlevél adatai,

f) érvényes személyi menetlevél adatai,

g) honvédségi gépjárművek vezetésére jogosító igazolvány adatai.

(3) A 24/A. § (1) bekezdésben meghatározott célból, országhatáron belül, szolgálati feladat ellátásával összefüggő használat esetén, a honvédségi jármű utasként történő igénybevétele esetén a honvédségi gépjármű utasának állományilletékes parancsnoka a következő adatokat kezelheti:

a) családi és utónév,

b) állománycsoportja, rendfokozata,

c) szolgálati igazolvány adatai,

d) érvényes személyi menetlevél adatai.

24/C. § A 24/A. § (1) bekezdésben meghatározott célból, a honvédségi járművek országhatáron kívül, szolgálati feladatok végrehajtása érdekében történő igénybevétele esetén, valamint az igénybevételhez szükséges igazolás kiállításához az utazást elrendelő honvédelmi szervezet parancsnoka, vezetője az a)-d) pont szerinti, míg a honvédségi jármű tulajdonosaként bejegyzett honvédelmi szervezet az a)-e) pont szerinti következő adatokat kezeli:

a) 24/B. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott adatok,

b) utazást elrendelő határozat, parancs száma,

c) gépjármű parancsnok neve, rendfokozat, úti okmány száma,

d) gépjármű vezető(i) családi és utónév, rendfokozat, úti okmány száma,

e) kiutazó csoport vezetőjének neve, rendfokozat, úti okmány száma.

24/D. § A 24/A. § (1) bekezdésben meghatározott célból, a honvédségi járművek országhatáron belül, lakás és munkahely közötti utazás érdekében történő igénybevétel esetén, az engedély kiállítása és a honvédségi jármű, a lakás és a szolgálati hely közötti használatra vonatkozó szerződés megkötése céljából a közlekedésbiztonsági feladatokat ellátó honvédségi szervezetek a következő adatokat kezelhetik:

a) alanyi jogon történő igénybevétel esetén:

aa) a jogosult családi és utóneve,

ab) állománycsoportja, rendfokozata, beosztása,

ac) jogosultságot megalapozó kinevezési okirat, határozat száma,

b) egyedi engedély alapján történő igénybevétel esetén:

ba) a jogosult családi és utóneve,

bb) állománycsoportja, rendfokozata, beosztása,

bc) egyedi engedély kiadása iránti kérelemben szereplő, a kérelem megalapozottságát alátámasztó adatok.

24/E. § A 24/A. § (1) bekezdésben meghatározott célból, országhatáron belül, magáncélú igénybevétel esetén a Honvédség személyi állományának tagja esetén a honvédségi járművet üzemeltető honvédelmi szervezet parancsnoka vagy az állományilletékes parancsnok, nyugállományú igénybevevő esetén a honvédségi járművet biztosító honvédelmi szervezet parancsnoka a következő adatokat kezeli:

a) igénybevevő családi és utóneve,

b) állománycsoportja, rendfokozata,

c) igénybevétel célja.

24/F. § (1) A 24/A. § (1) bekezdésben meghatározott célból, a közúti közlekedési balesetben részes honvédségi járművekkel összefüggő vizsgálatok lefolytatása érdekében az illetékes baleseti helyszínelő és baleset-vizsgáló tevékenységet ellátó honvédségi szervezet a 24/B. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott adatokon túl a következő adatokat kezelheti:

a) gépjármű vezetője vonatkozásában

aa) beosztása,

ab) felelőssége ténye,

ac) megsértett szabályozó megnevezése,

ad) vezetői engedélye száma, érvényességi ideje,

ae) ittasság foka,

af) sérülés esetén annak súlyossága,

ag) becsült anyagi kár nagysága,

ah) baleset leírása;

b) a gépjármű utasa vonatkozásában

ba) sérülés esetén annak súlyossága,

bb) baleset leírása.

(2) A honvédségi gépjárművek igénybevétele során bekövetkezett események kivizsgálása céljából az érintett honvédségi jármű vezetője, utasa szerinti állományilletékes katonai szervezet, az illetékes baleseti helyszínelő szolgálat és a baleset-vizsgáló tevékenységet ellátó honvédségi szervezet a 24/B. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott adatokon túl a következő adatokat kezelheti:

a) gépjármű vezetője vonatkozásában

aa) vezetői engedélye érvényességi kategóriája,

ab) szakképesítése,

ac) korábbi gépjármű balesete ténye, száma,

ad) felelősségével kapcsolatos megállapítások,

ae) vizsgálóbizottság megállapításai,

b) a gépjármű utasa vonatkozásában

ba) sérülés esetén annak súlyossága,

bb) baleset leírása.

24/G. § A katonai gépjármű-baleseti helyszínelő feladatokat ellátók vonatkozásában, annak végrehajtásához szükséges katonai gépjármű-baleseti helyszínelő igazolás kiadása céljából a katonai gépjármű-baleseti helyszínelő igazolások elkészítésével és kiadásával kapcsolatos feladatokat ellátó honvédségi szervezet a következő adatokat kezeli:

a) az érintett családi és utóneve,

b) rendfokozata,

c) szolgálati igazolvány száma,

d) arcképmása,

e) katonai gépjármű-baleseti helyszínelő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló okirat száma.

24/H. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentesített honvédségi gépjárművek kártörténeti nyilvántartása vezetése és napra készen tartása céljából a balesetet okozó honvédségi gépjármű vezetője vonatkozásában a tulajdonosként bejegyzett honvédelmi szervezet a következő adatokat kezelheti:

a) az érintett családi és utóneve,

b) rendfokozat,

c) felelőssége,

d) kártérítés fizetésére való kötelezés ténye, kártérítés nagysága.

13/F. Kiképzési nyilvántartás

24/I. § (1) Kiképzési nyilvántartásban kell kezelni, a kiképzés értékelése céljából a kiképzésben érintett kiképzéssel összefüggő (3) bekezdésben meghatározott adatait.

(2) A kiképzési nyilvántartást a honvédelmi szervezet kezeli.

(3) A honvédelmi szervezet a következő adatokat kezeli:

a) családi és utónév,

b) anyja születési neve,

c) rendfokozat,

d) szolgálati beosztás,

e) születési idő

f) a kiképzés tárgyát képező technikai eszköz típusa,

g) a végrehajtott kiképzési feladat megnevezése és a végrehajtás eredménye.

(4) A kiképzési nyilvántartásban kezelt adatokat megismerheti

a) az érintett szervezetszerű parancsnoka, szolgálati elöljárója,

b) az érintett kiképzéséért felelős személy,

c) a kiképzés végrehajtásáért felelős személy,

d) a kiképzés ellenőrzésére felhatalmazott személy,

e) a honvédségi szervezet személyügyi szerve,

f) belső ellenőrzési tevékenységet végző személy.

(5) A kiképzési nyilvántartásban kezelt adatok a jogviszony megszüntetéséig vagy megszűnéséig kezelhetők.

13/G. Lakhatási támogatások nyilvántartása

24/J. § (1) A lakhatás-támogatási szervek nyilvántartják valamennyi lakhatási támogatás vonatkozásában a támogatásban részesülő és részesült személyek, továbbá - a támogatások egyes típusai esetében - az igénylők 18. melléklet szerinti adatait.

(2) Az adatok nyilvántartásának célja:

a) az igénylők lakhatási támogatásokra vonatkozó jogosultságának vizsgálata és - az igény teljesíthetősége esetén -a jogosultság igazolása, vagy intézkedés a támogatás biztosítása iránt,

b) a lakhatási támogatásban részesülő személyek támogatásra vonatkozó jogosultságának felülvizsgálata,

c) pénzbeli támogatás esetén a támogatás összegének módosítása,

d) a támogatásban részesülő személyek jogosultságának elvesztése esetén a támogatási alapjogviszony megszüntetése, vagy megszűnésének megállapítása,

e) jogvitás helyzetekben a honvédelmi tárca rendelkezési jogának igazolásához szükséges okiratok biztosítása az állami vagyon megóvása érdekében,

f) az igénylőkről és támogatásban részesült személyekről a lakhatási támogatásokkal összefüggő ügyintézéshez és jelentéstételekhez szükséges adatszolgáltatás biztosítása.

(3) A lakhatás-támogatási szervek az ügyintézésük során hozzájuk benyújtott, továbbá a hatásköreik gyakorlása során keletkezett iratokat az ügyintézés lezárulását követő 50 évig kezelik.

13/H. Központi irattári nyilvántartás

24/K. § (1) A központi irattári nyilvántartásban kell tovább kezelni az egyes szakterületek nyilvántartásában kezelt adatokat, az e törvény által meghatározott adatkezelési cél és időtartam megszűnését követően, a szolgálati, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiadása, valamint a tudományos kutatás elősegítése céljából.

(2) A központi irattári nyilvántartást a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezete kezeli.

(3) A központi irattári nyilvántartásban kezelt adatokat megismerheti:

a) a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint

b) a Magyar Honvédség parancsnoka.

(4) A központi irattári nyilvántartásban kezelt személyi anyagok keletkezésüktől számított 75 évig kezelhetők.

(5) A (3) bekezdéstől eltérően a központi irattári nyilvántartásban kezelt személyi anyagokba betekinthet:

a) a Honvédség központi személyügyi szerve kijelölt tagja,

b) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet kijelölt tagja,

c) az érintett társadalombiztosítási, rehabilitációs, hadkiegészítési, érdekvédelmi ügyében eljáró honvédelmi szervezet kijelölt tagja.

13/I. Szakállomány nyilvántartása

24/L. § (1) A szakmai irányítási jogkörrel rendelkező honvédelmi szervezet kapcsolattartás, szakmai továbbképzések megszervezése és végrehajtása, továbbá a kinevezéshez, feladatellátáshoz szükséges engedélyezési eljárások koordinálása céljából a szakmai irányítási jogkör alá tartozó szakállományról nyilvántartást vezethet.

(2) A nyilvántartás tartalmazhatja az érintett

a) családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, honvéd esetén rendfokozatát,

b) beosztását, munkakörét,

c) telefonszámát, elektronikus levélcímét,

d) szakmai végzettségét, képzettségét, minősített adatokhoz való hozzáférése szintjét, továbbá

e) annak a honvédelmi szervezetnek a megnevezését, amelynek állományába tartozik.

(3) Az adatkezelés az érintett - szakmai irányítási jogkör alá tartozó - beosztásában, munkakörében történő szolgálatteljesítésének, munkavégzésének megszüntetéséig tart.

13/J. Katonai rendészeti szolgálattal összefüggő adatkezelések

24/M. § (1) A katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából kezelheti az érintett következő adatait:

a) családi és utónév, honvéd esetében állománycsoport, rendfokozat,

b) születési hely, idő,

c) anyja születési neve,

d) szolgálati igazolvány száma, személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, vezetői engedély száma, kibocsátásának dátuma, vezetői engedély kategóriája, kategória érvényessége,

e) lakcím,

f) telefonszám,

g) honvédelmi szervezet megnevezése, szolgálati helye.

(2) A vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyásának ellenőrzése esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl az ellenőrzés eredménye is kezelhető.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok a katonai rendészeti feladat végrehajtását követő egy évig kezelhetők.

(4) A Honvédség személyi állományába tartozó érintett esetén az (1)-(2) bekezdés szerinti adatok az érintett beosztása vagy vezénylés helye szerinti állományilletékes katonai szervezet részére továbbíthatók további eljárás lefolytatása céljából.

13/K. Katonai rehabilitációs nyilvántartás

24/N. § (1) A rehabilitációs nyilvántartásban kell kezelni a (4) bekezdés szerinti személy 19. melléklet szerinti adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(3) A rehabilitációs nyilvántartást a társadalmi kapcsolattartásért felelős honvédelmi szervezet szerve a társadalombiztosítási, a szociális és a kegyeleti ellátásra való jogosultság megszűnéséig vezeti.

(4) A rehabilitációs nyilvántartásban történő adatkezelés célja a rehabilitált katona részére a katonai rehabilitációt követően, a rehabilitációs határozat alapján társadalombiztosítási, katonai ruházati, szociális, egészségügyi, kegyeleti ellátásai megállapításának és folyósításának biztosítása.

(5) A rehabilitációs nyilvántartásban szereplő adatokat, valamint az azok alapjául szolgáló iratokat a (3) bekezdés szerinti idő eltelte után megőrzésre a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervezetének kell átadni.

(6) A rehabilitációs nyilvántartásban kezelt adatokhoz társadalombiztosítási, szociális, kegyeleti ellátás megállapításának és folyósításának céljából elektronikus úton közvetlenül hozzáférhetnek és annak alapjául szolgáló okmányokba betekinthetnek:

a) a miniszter által vezetett minisztérium állami vezetői, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka,

b) a rehabilitációs ügyben eljáró személy,

c) a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző személy,

d) a honvédelmi szervezetek jogi képviseletét ellátó szervezet kijelölt tagja,

e) a Honvédség központi pénzügyi és számviteli szerv kijelölt tagja.

13/L. A honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatóság adatkezelése

24/O. § A honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó kijelölt hatóság az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti hatósági nyilvántartás vezetése során adatkezelést végez."

124. § A Haktv. a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

"III/A. FEJEZET

A HONVÉDELMI CÉLBÓL RÖGZÍTETT BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA

24/P. § (1) A Honvédség erői, mint adatfeldolgozók és a KNBSZ, mint adatkezelő a Hvt.-ben meghatározott feladatok és külföldi művelet végrehajtása során ujj- vagy tenyérnyomatot, DNS mintát, íriszképet, arcképet, kéz érhálózatot, hangmintát, egyéni írásképet, és egyéni mozgásképet, mint biometrikus adatokat kezelhetnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés célja

a) a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendészeti feladat hatékony végrehajtásának támogatása,

b) a Honvédség külföldi katonai szerepvállalásaihoz kötődő műveleti biztonsági feladatok ellátása,

c) a műveletekben résztvevő állomány és a további műveletek biztonságának szavatolása,

d) a műveletekkel összefüggő fenyegetések feltérképezése,

e) a nemzetbiztonságot veszélyeztető terrorszervezetek, terrorcselekmények és a terrorizmus finanszírozásának felderítése,

f) a b)-e) pontokkal összefüggő szövetségesi együttműködés támogatása, vagy

g) Magyarország honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekeinek előmozdítása.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés feltétele, hogy az adatkezelés olyan helyen valósuljon meg, amely kockázatot vagy fenyegetést jelent a (2) bekezdés szerint elérni kívánt cél tekintetében.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés a műveleti területen megjelenő, a Honvédség kijelölt erőit támogató, azzal szembenálló, vagy azzal kapcsolatba kerülő civil személyek, valamint a szembenálló katonai erők tagjai esetében végezhető.

24/Q. § (1) A 24/P. § (2) bekezdésében meghatározott célból kezelt, 24/P. § (1) bekezdésében meghatározott biometrikus adatokhoz ellenőrzési, felügyeleti feladataik gyakorlása és vizsgálatok lefolytatása céljából elektronikus úton hozzáférhet és az annak alapjául szolgáló iratokba betekinthet a KNBSZ főigazgatója és helyettesei, valamint a KNBSZ biometrikus adatok kezelésében résztvevő személyi állománya.

(2) A minisztert, a Magyar Honvédség parancsnokát és helyetteseit a 24/P. § (1) bekezdésében meghatározott biometrikus adatok kezeléséről a KNBSZ főigazgatója tájékoztatja.

(3) A 24/P. § (1) bekezdése szerinti adatok nemzetközi katonai vagy nemzetbiztonsági célú együttműködés keretében - ha fennállnak az adattovábbítás Infotv. szerinti feltételei - továbbíthatók

a) olyan külföldi államnak vagy nemzetközi szervezetnek, amellyel Magyarország minősített adatok védelme tárgyában nemzetközi szerződést kötött, és

b) Magyarország nemzetbiztonsági és rendészeti érdekeire figyelemmel a hatáskörrel rendelkező rendőri és idegenrendészeti szerveknek és polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak.

24/R. § (1) A 24/P. § (1) bekezdése szerinti adatkezelő a 24/P. § (1) bekezdése szerinti adatokat a rögzítéstől számított ötven évig köteles megőrizni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az adatkezelő törli a rögzítést követően elhunyt személy adatait, ha azok megőrzéséhez további biztonsági érdek nem fűződik."

125. § A Haktv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hadkötelezettség bevezetésének biztosítása, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzásának céljából a kiképzett tartalékosokról és potenciális hadkötelesekről már békeidőszakban és különleges jogrendben, valamint a hadkötelezettség bevezetését követően a hadkötelesekről a katonai szolgálatra történő behívás előkészítése és végrehajtása céljából hadköteles nyilvántartást kell vezetni."

126. § A Haktv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azon kiképzett tartalékosok adatait, akiknek a Honvédséggel fennálló hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálati viszonya 2011. január 1-jét követően, legalább 6 hónap tényleges katonai szolgálat teljesítését követően szűnt meg, valamint életkoruk nem érte el a katonai szolgálat felső korhatárát és a szolgálati viszony megszűnésekor katonai szolgálatra alkalmas minősítéssel rendelkeztek, a Honvédség katonai szervezetei hadi beosztásába történő előzetes tervezése, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzása céljából a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve alárendeltségébe tartozó, az érintettek lakóhelye szerint illetékes katonai igazgatási központ már békeidőszakban is kezeli."

127. § (1) A Haktv. 29. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Honvédség központi személyügyi szerve a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állományba felvettekről, a szolgálatot teljesítőkről, valamint azokról, akiknek a szolgálati viszonya megszűnt, minden hónap 5. napjáig a 4. melléklet a) pontjában, f) pont fa)-fj) alpontjában, q) pont qa)-qf) alpontjában, valamint s) pontjában meghatározott adataikra vonatkozóan szolgáltat adatot.

(4) A rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség a hivatásos állományba felvettekről, az állományukban hivatásos szolgálatot teljesítőkről, valamint azokról, akiknek a szolgálati viszonya megszűnt, minden év január 31. napjáig a 4. melléklet a) pontjában és a q) pont qa)-qf) alpontjában meghatározott adataikra vonatkozóan szolgáltatnak adatot.

(5) A rehabilitációs szakértői szerv az (1) bekezdés szerinti személy legalább 40%-ot elérő össz-szervezeti egészségkárosodásáról, annak érvényességi idejéről minden év január 31. napjáig szolgáltat adatot."

(2) A Haktv. 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség a hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományba felvettekről, valamint szolgálati viszonyuk megszűnéséről a hadkötelezettség fennállása idején a rájuk vonatkozó behívhatósági korhatárig minden hónap 5. napjáig szolgáltatnak adatot."

128. § A Haktv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve megkeresésére a 25. § (1) bekezdése szerinti célból a megkeresésben szereplő személyekről 8 napon belül adatot szolgáltat a hadköteles nyilvántartás pontosításához

1. a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv,

2. az állományában hivatásos szolgálatot teljesítők valamint a szolgálati viszonyt megszüntetettek tekintetében a rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

3. az állampolgársági ügyekben eljáró szerv,

4. a Honvédség központi személyügyi szerve, az Országgyűlési Őrség valamint a rendvédelmi szerv,

5. a választási szerv,

6. a meghagyásban érintett személyek tekintetében a jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet,

7. a kezelést végző orvos,

8. a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,

9. a közúti közlekedési nyilvántartó szerv,

10. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

11. a rehabilitációs szakértői szerv,

12. a Honvédség központi egészségügyi szerve,

13. a bűnügyi nyilvántartó szerv,

14. a gondnokoltak nyilvántartását vezető hatóság,

15. a fővárosi és megyei kormányhivatal,

16. a Magyar Államkincstár,

17. a köznevelési információs rendszer, valamint felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv,

18. a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartását vezető szerv,

19. a szociális nyilvántartást vezető szerv,

20. a honvédelmi szervezet

a 4. mellékletben foglalt, általa kezelt adatokról."

129. § (1) A Haktv. 40. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a katonai igazolványokról)

"b) a hadkötelezettség megszűnését követő 5 év elteltével a (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti adatokról, valamint a katonai igazolvány megsemmisítésének, érvénytelenítésének időpontjáról nyilvántartást vezet."

(2) A Haktv. 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adatokat, a (2) bekezdés c) pontja szerinti érvényességi időt, valamint a (2) bekezdés d)-g) és j) pontja szerinti adatokat a katonai igazolvány angol és magyar nyelven tartalmazza."

130. § A Haktv. 44/B. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonossági igazolvány angol és magyar nyelven tartalmazza)

"c) a személyazonossági igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,"

131. § A Haktv. a következő 27/C. alcímmel egészül ki:

"27/C. A Belföldi katonai futárigazolvány kiadásával kapcsolatos adatkezelés

44/C. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve Magyarország területén működtetett katonai futárszolgálatra kijelölt hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katona ez irányú jogosultságainak és a belföldi katonai futárszolgálat ellátásának igazolására szolgáló igazolvány kiadása, valamint a biztonsági okmány jogszerűtlen használatának vizsgálata céljából a 10. melléklet a)-h), j)-k) pontja és a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adatokat a katonai futár jogosultságának kezdetétől a jogosultság megszűnését követő 5 évig kezeli. Az e bekezdés szerinti adatkezeléssel létrejött nyilvántartás közhiteles nyilvántartásnak minősül.

(2) A Belföldi katonai futárigazolvány - magyar és angol nyelven egyaránt - tartalmazza:

a) az igazolvány megnevezését,

b) az igazolvány birtokosa nevét, a "Belföldi katonai futár" megnevezést és a 10. melléklet e)-h) pontja szerinti adatokat,

c) az igazolvány egyedi azonosítóját és érvényességi idejét,

d) az igazolvány kiállításának dátumát,

e) az igazolványt kiállító szervezet megnevezését,

f) Magyarország címerét,

g) a Honvédség emblémáját, és

h) a "fegyverviselésre jogosult" feliratot.

(3) A honvédelmi szervezet a saját állományába tartozók tekintetében a katonai futárszolgálatra kijelölt hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos katona ez irányú jogosultságainak azonosítása céljából, a honvédelmi szervezet által történő belföldi katonai futárigazolvány igénylésétől számítva a belföldi katonai futár jogosultság fennállása alatt kezeli az (1) bekezdés szerinti adatokat.

(4) A honvédelmi szervezet a belföldi katonai futárigazolvány igénylésekor továbbítja az érintett 10. melléklet a)-h) és j)-k) pontja szerinti adatait a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére az igazolvány kiadása céljából. A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve az elkészült belföldi katonai futárigazolványt megküldi a honvédelmi szervezet számára az érintett részére történő átadás és az ehhez kapcsolódó (3) bekezdés szerinti adatkezelés céljából.

(5) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a belföldi katonai futárigazolvány elkészítése céljából adatfeldolgozót vehet igénybe."

132. § (1) A Haktv. 2. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

(2) A Haktv. 3. melléklete helyébe a 12. melléklet lép.

(3) A Haktv. 11. melléklete a 13. melléklet szerint módosul.

(4) A Haktv. 12. melléklete a 14. melléklet szerint módosul.

(5) A Haktv. a 15. melléklet szerinti 16. melléklettel egészül ki.

(6) A Haktv. a 16. melléklet szerinti 17. melléklettel egészül ki.

(7) A Haktv. a 17. melléklet szerinti 18. melléklettel egészül ki.

(8) A Haktv. a 18. melléklet szerinti 19. melléklettel egészül ki.

133. § A Haktv.

1. 33. § (1) bekezdésében az "u) pontjában" szövegrész helyébe a "t)" pontjában szöveg,

2. 37. § (1) bekezdésében az "r) pont rg) alpontja" szövegrész helyébe a "q) pont qg) alpontja" szöveg,

3. 54. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában és b) pontjában, valamint a 60. § (1) bekezdésében a "32. § (1) bekezdés g) pontja" szövegrész helyébe a "32. § (1) bekezdés 7. pontja" szöveg,

4. 24. alcím címében, a 41. § (1) és (2) bekezdésében az "és közalkalmazotti igazolvány" szövegrész helyébe a ", közalkalmazotti és honvédelmi alkalmazotti igazolvány" szöveg,

5. 41. § (1) bekezdésében az "és közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a ", közalkalmazotti és honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg,

6. 27/b. alcím címében, 44. § (2) bekezdésében és 44/B. § (3) bekezdés b) pontjában a "személyi azonossági igazolvány" szövegrész helyébe a "személyazonossági igazolvány" szöveg,

7. 44/B. § (1) bekezdésében a "személyi azonossági igazolvány" szövegrészek helyébe a "személyazonossági igazolvány" szöveg,

8. 44/B. § (3) bekezdésében a "személyi azonossági igazolványokról" szövegrész helyébe a "személyazonossági igazolványokról" szöveg,

9. 54. § (3) bekezdésében "szerve kizárólag" szövegrész helyébe a "szerve a potenciális hadkötelesek vonatkozásában kizárólag" szöveg,

10. 58. § (3) bekezdésében az "alapján illetékes járási hivatal vezetője" szövegrész helyébe a "polgármestere" szöveg,

11. 2. melléklet a) pont ai) alpontjában a "személyazonosító igazolvány száma" szövegrész helyébe a "személyazonosító igazolvány okmányazonosítója" szöveg,

12. 2. melléklet c) pontjában a "tudományos fokozatra vonatkozó adatok" szövegrész helyébe a "tudományos fokozatra vonatkozó adatok, azokat igazoló okiratok másolatai" szöveg,

13. 2. melléklet c) pont cf) alpontjában a "gépjárművezetői engedélyre" szövegrész helyébe a "gépjárművezetői engedélyre, gépkezelői jogosítványra" szöveg,

14. 2. melléklet e) pont ea) alpontjában a "fegyveres szerv" szövegrész helyébe a "honvédségi szervezet" szöveg,

15. 2. melléklet j) pontjában a "leszerelési segélyre" szövegrész helyébe a "visszailleszkedési támogatásra" szöveg,

16. 4. melléklet q) pont qd) alpontjában a "rendvédelmi szerv" szövegrész helyébe a "rendvédelmi szerv, az Országgyűlési Őrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal" szöveg,

17. 14. melléklet g) pont ga) alpontjában a "béren kívüli juttatás felhasználására jogosító kártya száma" szövegrész helyébe a "béren kívüli juttatás felhasználására jogosító korlátozott rendeltetésű fizetési számla száma, kártya száma" szöveg

lép.

134. § Hatályát veszti a Haktv.

a) 33. § (6) bekezdés b) pontjában az "és u) pontjában" szövegrész,

b) 40. § (2) bekezdés b) pontja,

c) 26. alcíme,

d) 45. § (2) bekezdés c) pontja,

e) XI. Fejezete,

f) 10. melléklet k) pontja,

g) 13. melléklet c) pontjában az "ideiglenes szolgálati igazolvány," szövegrész.

9. Záró rendelkezések

135. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 23. § (2) bekezdése és a 134. § e) pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.

136. § E törvény

a) 5-22. §-a, 24-28. §-a, 33. §-a, 34-52. §-a, 54-56. §-a, 58. § (1) bekezdése, 59. § a)-g) pontja és j)-q) pontja, 60. § a)-e) pontja és g)-k) pontja és 1. melléklete az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,

b) 32. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése,

c) 119. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése,

d) 133. § 2. pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"1. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez

A honvédelemért felelős miniszter a 22/A. § alapján az állam nevében a következő gazdasági társaságokban fennálló, állami tulajdonú részesedések felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat:

1. HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

2. HM Arzenál Elektromechanikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

3. HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

4. HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

5. HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság,

6. Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság."

2. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"2. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez

A honvédelmi adatkezelő szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott kiértesítésével és riasztásával kapcsolatosan nyilvántartható adatok

A kiértesítendő és riasztandó személy

1. beosztásának (munkakörének) megnevezése,

2. eredeti szervezete és beosztása,

3. neve (rendfokozata),

4. munkahelyi telefonszáma,

5. mobiltelefonszáma,

6. e-mail címe,

7. munkahelyi címe,

8. lakóhelye és tartózkodási helye,

9. lakástelefonszáma,

10. EDR-hívószáma,

11. a jelenlétre, illetve távollétre vonatkozó adatok."

3. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"3. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez

A polgármester, közbiztonsági referens, valamint a honvédelemben közreműködő helyi és települési szervnél honvédelmi feladatot ellátó foglalkoztatott tartózkodási helyével kapcsolatosan nyilvántartható adatok

A bejelentésre kötelezett személy

1. neve,

2. beosztásának megnevezése,

3. munkahelyének címe, telefonszáma,

4. mobiltelefonszáma, e-mail címe,

5. lakóhelye, tartózkodási helye."

4. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"4. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez

A honvédelmi adatkezelő szerv által jogszabály alapján vagy egyedileg, határozattal meghagyásba bevontról nyilvántartható adatok

1. jogszabályban kijelölt szerv esetén

1.1. a szervezet megnevezése,

1.2. a meghagyási kategória,

1.3. a meghagyási alkategória,

1.4. a szervezet címe,

1.5. a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail címe,

1.6. a honvédelmi feladat ellátására kijelölő jogszabály,

1.7. a meghagyásra kijelölt munkakörök,

2. egyedileg kijelölt egyéni vállalkozó esetén

2.1. a meghagyási kategória,

2.2. a kijelölő határozat száma,

2.3. az egyéni vállalkozó neve, címe, adószáma, telefonszáma, e-mail címe,

2.4. ha a felelős személy nem az egyéni vállalkozó, a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail címe,

2.5. a meghagyásra kijelölt munkakörök,

3. egyedileg kijelölt szervezet esetén

3.1. a meghagyási kategória,

3.2. a kijelölő határozat száma,

3.3. a szervezet megnevezése, székhelye, kijelölt telephelye vagy fióktelepe, adószáma,

3.4. a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail címe,

3.5. a meghagyásra kijelölt munkakörök."

5. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"5. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez

Az adatszolgáltatás köre a megyei, fővárosi védelmi bizottság részére az általa egyedileg, határozattal meghagyásba bevontról

1. egyéni vállalkozó esetén

1.1. a meghagyási kategória,

1.2. az egyéni vállalkozó neve, címe, adószáma, telefonszáma, e-mail címe,

1.3. ha a felelős személy nem az egyéni vállalkozó, a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail címe,

1.4. az ellátandó honvédelmi feladat és annak jogszabályi alapja,

2. egyedileg kijelölt szervezet esetén

2.1. a meghagyási kategória,

2.2. a szervezet megnevezése, székhelye, kijelölt telephelye vagy fióktelepe, adószáma,

2.3. a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail címe,

2.4. az ellátandó honvédelmi feladat és annak jogszabályi alapja."

6. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"6. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez

A honvédelem területi, helyi és települési feladatainak végrehajtásához a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében az ingatlanokról és szolgáltatásokról a honvédelem területi és helyi igazgatási szervei, valamint a polgármester által kezelhető adatok

1. az ingatlan

1.1. megnevezése, tulajdoni formája,

1.2. címe, postacíme,

1.3. helyrajzi száma,

2. a szolgáltatás

2.1. megnevezése, tulajdoni formája,

2.2. elérhetőségének címe, postacíme,

2.3. szolgáltató telefon, telefax, elektronikus elérhetősége,

3. a tulajdonosra, birtokosra, rendelkezni jogosultra vonatkozóan

3.1. neve, megnevezése,

3.2. székhelye, lakcíme,

3.3. postacíme,

3.4. telefon-, telefaxszáma,

3.5. elektronikus postacíme,

3.6. cégjegyzékszáma, adószáma, természetes személy esetén adóazonosító jele, alapítvány, egyesület esetén bírósági nyilvántartási száma,

4. az ingatlan, szolgáltatás lehetőségeire vonatkozó adatok, különösen

4.1. az ingatlan elhelyezésre szolgáló alapterülete,

4.2. az elhelyezésre szolgáló helyiségek száma, azok berendezettsége,

4.3. a fektetési lehetőség, fektetési anyagok megnevezése és mennyisége,

4.4. az elhelyezésre szolgáló ingatlan területi elhelyezkedése, megközelíthetősége,

4.5. az elhelyezésre szolgáló ingatlan fűtési módja, közüzemi hálózata, távközlési és informatikai rendszerek kiépítettsége,

4.6. főzési lehetőség,

4.7. étkeztetési lehetőség,

4.8. fürdetési, kommunális lehetőségek,

4.9. gépjármű-javítási lehetőségek,

4.10. járműmosási lehetőségek,

4.11. mosatási/vegytisztítási lehetőség,

4.12. közegészségügyi és járványügyi feltételek megléte,

4.13. egyéb, az igénybevételt befolyásoló tények."

7. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"7. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez

A honvédelem területi, helyi és települési feladatainak végrehajtásához a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében a technikai eszközökről a honvédelem területi és helyi igazgatási szervei, valamint a polgármester által kezelhető adatok

1. a tulajdonosra, birtokosra, rendelkezni jogosultra vonatkozóan

1.1. neve, megnevezése,

1.2. székhelye, lakcíme,

1.3. postacíme,

1.4. telefon-, telefaxszáma,

1.5. elektronikus postacíme,

1.6. cégjegyzékszáma, adószáma, természetes személy esetén adóazonosító jele, alapítvány, egyesület esetén bírósági nyilvántartási száma,

2. a technikai eszközre vonatkozó azonosító és műszaki adatok, különösen

2.1. a technikai eszköz rendszáma, alvázszáma, motorszáma, lajstromjele, egyéb azonosító adata,

2.2. gyártmánya, típusa, jellege, gyártási éve,

2.3. teherbírása, szállítható személyek száma,

2.4. kocsiszekrény felépítményére, rakfelületre, tárolási kapacitásra vonatkozó adatok,

2.5. üzemanyaga, hajtóanyaga,

2.6. üzemben tartásának, tárolásának helye,

2.7. hosszúsága, szélessége, önsúlya, tengelytávja, méretére vonatkozó egyéb adatok,

2.8. szállítási sebessége,

2.9. futóművének típusa,

2.10. tengelyek száma,

2.11. engedélyezett sebessége,

2.12. kezelők száma,

2.13. egyéb, az igénybevételt befolyásoló tények."

8. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"8. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez

A honvédelmi adatkezelő szerv védelemgazdasági adattárral kapcsolatos nyilvántartása és adatgyűjtése, valamint a tervezési adatlap adatkörei

1. igénybejelentés, igénymódosítás a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal valamint az Országgyűlési Őrség igényeit képező vagyoni szolgáltatások különleges jogrend időszaki teljesítésére,

2. igénybejelentés, igénymódosítás a nemzetgazdaság ágazati kapcsolatainak tervezéséhez alapvetően fontos termékek, szolgáltatások különleges jogrend időszaki beszerzésére,

3. a lakosság különleges jogrend időszakra vonatkozó igénye a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből,

4. a lakossági ellátás különleges jogrend időszaki fejadag normái,

5. igénybejelentés, igénymódosítás a nemzetgazdaság igényeit szolgáló import termékek rendkívüli állapotban történő beszerzésére,

6. különleges jogrend időszaki ágazati/területi igénykielégítési tervjavaslat,

7. a különleges jogrend időszaki igények kielégítési módjai,

8. a lakosság különleges jogrend időszaki igényének kielégíthetősége a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből,

9. a gazdaságmozgósítás finanszírozásához szükséges költségvetési többletigények, valamint a költségvetési előirányzatok átcsoportosítási tervjavaslata,

10. összesítő a követő tervezés információs rendszere által előállított bázisadatok elemzéséhez, feldolgozásához,

11. jegyzék a gazdaságfelkészítési szerződésekről,

12. jegyzék a gazdaságmozgósítási előszerződésekről,

13. tervkivonat a válságkezelés katonai feladatai gazdaságfelkészítési tervezéséhez."

9. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"9. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez

A honvédelmi adatkezelő szerv befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos nyilvántartásának adatkörei

1. a NATO szövetséges erők fogadásával, állomásoztatásával és áthaladásával érintett szervezetek és objektumok létszám-, kapacitás, illetve más, nem számszerűsíthető adatai,

2. a beérkezett erők mozgatásához kapcsolódó közlekedési infrastruktúra adatai,

3. a közúti, vasúti, vízi (folyami) és légi szállítási ágazatok szervezetei és azok lehetőségei,

4. a számításba vehető elhelyezési és kiképzési objektumok infrastrukturális adatai, a természetvédelmi és tájvédelmi területek megjelölésével,

5. ingatlanok (épületek és építmények) ingatlannyilvántartási (tulajdonosi, kapacitás) adatai, beleértve a sajátos, föld feletti és földalatti építmények adatait,

6. fegyverzettechnikai és egyéb szakanyagok tárolására alkalmas raktárak, tárolók, tárolásra alkalmas területek adatai,

7. főbb ellátási anyagok biztosításában vagy szállításában szabad kapacitásokkal rendelkező nemzetgazdasági és honvédségi szervezetek lehetőségeire vonatkozó átfogó információk,

8. hazai és nemzetközi logisztikai szolgáltatók kapacitásaira vonatkozó adatok,

9. ellátási-, szállítási-, javítási-, rakodási- és anyagmozgatási szolgáltatások nyújtása terén számításba vehető nemzetgazdasági szervezetek és katonai logisztikai lehetőségekkel kapcsolatos adatok,

10. javító, szerelő, karbantartó bázisok, szolgáltatók adatai,

11. távközlés, híradás és informatikai támogatás adatai,

12. igénybevételre tervezhető egészségügyi intézmények és szolgáltatók kapacitásadatai, illetve ellátási szakterületei,

13. térképészeti támogatás feladatainak végrehajtása során összegyűjtött információk,

14. élelmiszeripari, étkeztetési szolgáltatást nyújtó szervezetek kapacitásadatai,

15. mosodai szolgáltatást nyújtó szolgáltatók adatai,

16. kereskedelmi szolgáltatást nyújtó szolgáltatók adatai,

17. ingatlan és épületüzemeltetési szolgáltatók adatai,

18. nemzeti és katonai meteorológiai adatok,

19. a befogadó nemzeti támogatás különböző feladatainál igénybevételre tervezhető polgári munkaerő adatai,

20. NATO beszállítói minősítést szerzett szolgáltatók listája,

21. veszélyes anyagok kezelését, tárolását és megsemmisítését végző szervezetek adatai,

22. közüzemi szolgáltatók adatai,

23. a közúti menetek és vasúti szállítmányok kísérési és őrzés-védelmi feladataiba bevonható erőkre vonatkozó adatok,

24. az 1-23. pontban szereplő adatszolgáltatók elérhetőségi adatai."

10. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"4. melléklet a 2012. évi CCV. törvényhez

Várakozási idők

1. Általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál

Kötelezőmaximális
Őrmester4 év-
Törzsőrmester4 év8 év
Főtörzsőrmester6 év12 év
Zászlós5 év12 év
Törzszászlós5 év-
Főtörzszászlós--
Hadnagy4 év-
Főhadnagy4 év8 év
Százados6 év12 év
Őrnagy5 év12 év
Alezredes5 év-
Ezredes3 év-
Dandártábornok--
Vezérőrnagy--
Altábornagy--
Vezérezredes--

2. Speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál

Kötelező
Őrmester6 év
Törzsőrmester6 év
Főtörzsőrmester6 év
Zászlós5 év
Törzszászlós-
Hadnagy6 év
Főhadnagy6 év
Százados6 év
Őrnagy5 év
Alezredes5 év
Ezredes-

3. Legénységi beosztásoknál

Őrvezető3 év
Tizedes3 év
Szakaszvezető-"

"

11. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

1. A Haktv. 2. melléklet g) pontja a következő gv) alponttal egészül ki:

[A személyügyi nyilvántartásban kezelhető adatok]

(a szolgálat teljesítésének adatai:)

"gv) a 3. melléklet adatai közül az érintett családi és utóneve, honvéd esetében rendfokozat, születési hely, idő, anyja születési neve, beosztása, munkaköre, lakóhelye, az elkövetett fegyelemsértés megnevezése, a kiszabott fenyítés,"

2. A Haktv. 2. melléklete a következő u)-z) ponttal egészül ki:

(A személyügyi nyilvántartásban kezelhető adatok)

"u) személyügyi törzsszám,

v) fokozati vizsgára, vizsgahalasztásra vonatkozó adatok,

z) minősítő vizsgára vonatkozó adatok."

12. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"3. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A fegyelmi szakterület nyilvántartásban és a fegyelmi információs rendszerben kezelhető adatok

a) az érintett családi és utóneve, honvéd esetén rendfokozata,

b) születési helye, ideje,

c) anyja születési neve,

d) beosztása, munkaköre,

e) lakóhelye,

f) a fegyelmi, szabálysértési, büntető-, méltatlansági eljárás alapjául szolgáló ok keletkezésének ideje és körülményei,

g) károkozás esetén a kár összege, megállapításának módja,

h) a bizonyítékok, így különösen a tanúvallomás, a szakértői nyilatkozat, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakmai kivizsgálásról készített jelentés,

i) az érintett felelőssége mértékének alapjául szolgáló illetménye,

j) minősítésekre, teljesítményértékelésekre vonatkozó adatok,

k) azok a tények, amelyek a felelősség elbírálásához szükségesek, így különösen a vagyoni viszonyokat, a családi és szociális, illetve az egyéb méltányolható körülményeket érintő adatok,

l) az érintett személyes meghallgatása során előadott lényeges, így különösen a tényállásra, a felelősségére vonatkozó, valamint az enyhítő és súlyosbító körülményeket tartalmazó nyilatkozata,

m) az érintett felelőssége fennállásának vagy annak hiányának megállapítása,

n) a kiszabott fenyítés, büntetés."

13. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

A Haktv. 11. melléklete a következő e) ponttal egészül ki:

(A honvédelem feladatainak végrehajtásához a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében az ingatlanokról és szolgáltatásokról a Honvédség központi katonai igazgatási és adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatás területi szervei által kezelhető adatok)

"e) A repülőtérre, annak szolgáltatás lehetőségeire vonatkozó adatok, különösen:

ea) a futópálya, előterek, guruló utak, zónák, ellenőrző helyek jellemző adatai, jelzései,

eb) a repülőtér, különösen a futópálya burkolatának típusa, teherbírás adatai,

ec) a repülőtérhez kapcsolódó légterek,

ed) az engedélyezett forgalom típusai,

ee) a repülőtéri üzemidők,

ef) a földi kiszolgálási lehetőségek, eszközök,

eg) repülőtéri mentő, tűzoltó, pályatakarítási (karbantartási - javítási), meteorológiai lehetőségek,

eh) légiforgalmi szolgáltatási, repüléstájékoztatási lehetőségek,

ei) rádió navigációs és leszállási eszközök,

ej) bevezető, futópálya és egyéb repülőtéri fények,

ek) fedett technikai eszköz tároló (hangár) alapterülete, mérete,

el) légi jármű és egyéb kiszolgáló eszközök karbantartási lehetőségei,

em) légi jármű üzemeltetés lehetőségei adatai."

14. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

A Haktv. 12. melléklet b) pontja a következő bm)-bo) alponttal egészül ki:

[A honvédelem feladatainak végrehajtásához a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében a technikai eszközökről a Honvédség központi katonai igazgatási és adatfeldolgozó szerve és a katonai igazgatás területi szervei által kezelhető adatok]

[(b) a technikai eszközre vonatkozó azonosító és műszaki adatok, különösen:]

"bm) légijármű felszálló tömege, hasznos teherszállítási képessége, hatótávolsága, repülési magassága,

bn) ejtőernyő típusa,

bo) légijármű előkészítő és kiszolgáló eszközök, berendezés típusa."

15. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"16. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

Egészségügyi célból kezelhető személyes adatok

1. A 8. § alkalmazásában:

a) személyazonosító adatok (családi és utónév, leánykori név, nem, születési hely és idő, anyja neve, lakóhely, tartózkodási hely, társadalombiztosítási azonosító jel),

b) a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyek szolgálati viszony létesítésével összefüggő adatai:

ba) tervezett szolgálati beosztás adatai, létesítendő hallgatói/tanulói jogviszony adatai,

bb) (szak)képzettség, foglalkozás,

bc) illetékes toborzó szerv, toborzás időpontja,

bd) korábbi szolgálati viszonyra vonatkozó adatok,

c) a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek szolgálati viszonnyal összefüggő adatai:

ca) rendfokozat,

cb) jogviszony jellege,

cc) alakulat, korábbi alakulat,

cd) szolgálati beosztás / tervezett szolgálati beosztás adatai,

ce) tervezett/teljesített külföldi szolgálatra vonatkozó adatok,

cf) állományba vétel időpontja,

cg) (szak)képzettség, foglalkozás,

ch) a parancsnoki jellemzésben szereplő egyéb adatok,

d) az érintett által átadott, munkavégzésre és életmódra vonatkozó adatok:

da) fizikai aktivitással kapcsolatos adatok,

db) munkaidővel, pihenéssel kapcsolatos adatok,

dc) táplálkozással kapcsolatos adatok,

dd) élvezeti szerek fogyasztására vonatkozó adatok

e) az érintett által átadott, egészségi állapotra vonatkozó adatok:

ea) anamnézis, családi anamnézis,

eb) korábbi kórházi, gyógyintézeti, szanatóriumi kezelés időpontja és oka,

ec) rendszeres gyógyszerszedésre vonatkozó adatok,

ed) kábítószer fogyasztásra vonatkozó adatok,

ee) rendszeres orvosi ellenőrzés ténye és oka,

ef) korábbi balesetre, műtétre vonatkozó adatok,

eg) korábbi orvosszakértői vizsgálat időpontja és oka, egészségkárosodás mértéke,

eh) orvosi felülvizsgálat (FÜV) helye és időpontja, előző FÜV minősítés,

ei) egészségi okból történt leszerelés ténye,

ej) korábbi orvosi alkalmassági vizsgálat helye, időpontja, és eredménye,

ek) benyújtott leletek és okiratok adatai,

f) a 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek esetében

fa) az érintett által átadott, az alapellátást végző honvéd-egészségügyi szolgálat által továbbított gyógykezelési (ellátási) adatok,

fb) a Honvédség egészségügyi szervezeteinél folytatott gyógykezelés (ellátás) adatai,

g) a 8. § (2) bekezdése szerinti adatkezelők által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott egészségügyi adat,

h) a fizikai alkalmasság vizsgálatának eredménye,

i) a fizikai állapotfelmérés részletes eredménye,

j) az alkalmasság minősítése.

2. A 8/A. § alkalmazásában:

a) személyazonosító adatok (családi és utónév, leánykori név, nem, születési hely és idő, anyja neve, lakóhely, tartózkodási hely, társadalombiztosítási azonosító jel),

b) szolgálati viszonnyal összefüggő általános adatok:

ba) rendfokozat,

bb) jogviszony jellege,

bc) alakulat,

c) a felülvizsgálati eljárás lefolytatásához, a betegség katonai kötelmekkel való összefüggésének véleményezéséhez szükséges, szolgálati viszonnyal összefüggő adatok:

ca) szolgálati beosztás adatai,

cb) korábbi szolgálati beosztások, korábbi alakulatok,

cc) állományba vétel időpontja,

cd) a parancsnoki vélemény részét képező adatok, különösen a beosztással együtt járó fizikai és pszichikai terhelések, élet- és munkakörülmények, magatartás, ezek változásai,

d) a felülvizsgálati, engedélyezési és véleményezési tevékenységhez szükséges egészségi állapotra vonatkozó adatok:

da) a felülvizsgálati, engedélyezési és véleményezési tevékenység alapját képező betegséggel összefüggő gyógykezelés (ellátás) és alkalmassági vizsgálat adatai,

db) az alapellátó orvosi vélemény, valamint a gyógyintézeti, szakorvosi, szakértői vélemények,

e) a Honvédség egészségügyi szervezeteinél folytatott gyógykezelés (ellátás) adatai;

f) a 8/A. § (2) bekezdése szerinti adatkezelők által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott egészségügyi adat,

g) a felülvizsgáló bizottság döntése:

ga) kórisme, annak indokolása,

gb) az alkalmasság minősítése, a szükséges korlátozások, felmentések,

gc) a betegség honvédelmi kötelezettséggel, illetve katonai kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos vélemény,

h) az egészségkárosodás mértékéről szóló szakvélemény,

i) az alkalmasság minősítése (felülvizsgálati táblázat kivonat).

3. A 8/D. § alkalmazásában:

a) személyazonosító adatok (családi és utónév, leánykori név, nem, születési hely és idő, anyja neve, lakóhely, tartózkodási hely, társadalombiztosítási azonosító jel),

b) szolgálati viszonnyal összefüggő általános adatok:

ba) rendfokozat,

bb) alakulat,

bc) szolgálati beosztás,

bd) szolgálati évek száma,

c) családi állapot, gyermek(ek) száma,

d) legmagasabb iskolai végzettség,

e) a Honvéd Testalkati Program megvalósításához szükséges, testalkatra vonatkozó adatok:

ea) testmagasság,

eb) testtömeg,

ec) testzsír-százalék,

f) az egészségi állapot nyomon követéséhez szükséges, munkavégzésre, életmódra és egészségi állapotra vonatkozó adatok:

fa) fizikai aktivitással kapcsolatos adatok,

fb) munkaidővel, pihenéssel kapcsolatos adatok,

fc) táplálkozással kapcsolatos adatok,

fd) élvezeti szerek fogyasztására vonatkozó adatok,

fe) általános egészségi állapotra vonatkozó adatok,

ff) meghatározott betegségekre vonatkozó családi anamnézis,

fg) korábbi kórházi kezelés időpontja és oka,

fh) korábbi műtét időpontja és oka,

fi) rendszeres gyógyszerszedésre vonatkozó adatok,

fj) rendszeres orvosi ellenőrzés ténye és oka,

fk) szűrővizsgálaton való részvételre vonatkozó adatok.

4. A 8/E. § alkalmazásában:

a) személyazonosító adatok (családi és utónév, leánykori név, nem, születési hely és idő, anyja neve, lakóhely, tartózkodási hely, társadalombiztosítási azonosító jel),

b) szolgálati viszonnyal összefüggő adatok:

ba) rendfokozat,

bb) alakulat/munkahely,

bc) szolgálati beosztás,

c) vérmintavételhez szükséges egyéb adatok:

ca) foglalkozás,

cb) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

cc) külföldi állampolgár esetében állampolgárság, úti okmány száma, anyanyelv,

d) intézkedésre jogosult elöljáró neve, rendfokozata, beosztása,

e) vizsgálat elrendelésének oka,

f) vizsgálatot végző személy neve, rendfokozata, beosztása,

g) a vizsgálatra kötelezett nyilatkozata,

h) az érintett által átadott, a vizsgálat eredményét befolyásoló adatok:

ha) táplálkozással kapcsolatos adatok,

hb) élvezeti szerek fogyasztására vonatkozó adatok,

hc) kábítószer fogyasztásra vonatkozó adatok,

hd) gyógyszerszedésre vonatkozó adatok,

he) meglévő betegségre vonatkozó adatok,

i) a 8/E. § (2) bekezdése szerinti adatkezelők által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott egészségügyi adat,

j) a vizsgálat eredménye.

5. A 8/F. § alkalmazásában:

a) személyazonosító adatok (családi és utónév, leánykori név, nem, születési hely és idő, anyja neve, lakóhely, tartózkodási hely, társadalombiztosítási azonosító jel),

b) rendfokozat,

c) munkahely/szervezet,

d) speciális igényjogosultság alapját képező pozíció, tisztség, munkakör/beosztás,

e) igényjogosultság típusa,

f) jogviszony jellege,

g) igényjogosultság megállapítására alkalmas igazolvány/igazolás száma, érvényessége,

h) hozzátartozó saját jogú igényjogosult neve és szolgálatteljesítési helye.

6. A 8/G. § alkalmazásában:

a) személyazonosító adatok (családi és utónév, leánykori név, nem, születési hely és idő, anyja neve, lakóhely, tartózkodási hely, társadalombiztosítási azonosító jel),

b) szolgálati viszonnyal összefüggő adatok:

ba) rendfokozat,

bb) jogviszony jellege,

bc) alakulat,

bd) szolgálati beosztás adatai,

be) külföldi szolgálatteljesítés adatai,

c) gyógykezelésre (ellátásra) vonatkozó adatok."

16. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"17. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

Kártérítési nyilvántartásban kezelhető adatok

a) az érintett családi és utóneve, honvéd esetén rendfokozata,

b) születési hely, idő,

c) anyja születési neve,

d) beosztása, munkaköre,

e) lakóhelye,

f) a kár keletkezésének ideje és körülményei,

g) a kár összege, megállapításának módja,

h) a bizonyítékok, így különösen a tanúvallomás, a szakértői nyilatkozat, a szemléről készült jegyzőkönyv, a fegyelmi, szabálysértési vagy a büntetőeljárás során hozott határozat, a szakmai kivizsgálásról készített jelentés,

i) az érintett kártérítési felelőssége mértékének alapjául szolgáló illetménye,

j) azok a tények, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről vagy mellőzéséről való döntéshez szükségesek, így különösen a vagyoni viszonyok, a családi és szociális, illetve az egyéb méltányolható körülmények,

k) a katona személyes meghallgatása során előadott lényeges, így különösen a kárfelelősségre, valamint a kártérítés mértékének elismerésére vagy vitatására vonatkozó körülményeket tartalmazó nyilatkozata,

l) kártérítési felelősség fennállásának vagy annak hiányának megállapítása,

m) kártérítésre kötelezés esetén a kiszabott kártérítés,

n) a kártérítésre kötelezés vagy mellőzés megállapítása, vagy az eljárás megszüntetése,

o) a kár természetben történő megtérítésére kötelezés esetén annak részletes feltételei és értéke,

p) esetlegesen a kártérítés mérséklésére vonatkozó döntés,

q) esetlegesen a kártérítés részletekben történő megfizetéséről szóló döntés, továbbá a részletfizetés időtartama, valamint a törlesztő részletek összegszerű meghatározása."

17. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"18. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A lakhatási támogatásokkal kapcsolatban kezelhető adatok

a) személyes adatok:

aa) születési családi és utónév,

ab) házassági, felvett családi és utónév,

ac) születési hely, idő,

ad) anyja születési és családi neve,

ae) személyi azonosító,

af) adóazonosító jel, állampolgárság,

ag) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, érvényességi ideje, lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma, érvényességi ideje,

ah) nem, családi állapot,

ai) személyügyi törzsszám,

aj) szolgálati igazolvány szám,

ak) bankszámlaszám, számlavezető bank neve,

al) saját kezű aláírás

b) lakóhely és kapcsolattartási adatok, a lakóingatlanok tulajdoni viszonyaira vonatkozó adatok:

ba) lakóhely, tartózkodási hely, levelezési cím, értesítendő személy neve (kapcsolat fajtája), címe, vezetékes és mobil telefonszámai, elektronikus elérhetősége,

bb) korábbi lakóhely, tartózkodási hely,

bc) a lakóhelyen és a tartózkodási helyen (és korábbi lakóhelyen és a tartózkodási helyen) a lakáshasználat jogcíme, a lakóhely és tartózkodási hely tulajdoni jellege és tulajdonviszonyai, továbbá bármely lakóingatlanban lévő tulajdoni részesedés, a szerzés jogcíme,

bd) lakóhely és tartózkodási hely szobaszáma, alapterülete, komfortfokozata, műszaki állapota, helyrajzi száma,

c) hozzátartozók adatai:

ca) hozzátartozó neve (születési neve), lakóhelye, tartózkodási helye, levelezési címe, adóazonosító jele, születési hely, ideje, neme, állampolgársága, anyja születési neve,

cb) hozzátartozó lakóhelyén és a tartózkodási helyén a lakáshasználat jogcíme, a lakóhely és tartózkodási hely tulajdoni jellege és tulajdonviszonyai,

cc) hozzátartozói kapcsolat,

cd) eltartottak száma, az eltartás kezdete,

d) a szolgálati adatok:

da) jogviszony megnevezése, katona esetében a rendfokozat,

db) a szolgálati viszony kezdete, kinevezés ideje, a szolgálati viszonyra és a szolgálati időre vonatkozó adatok,

dc) az állományilletékes honvédelmi szerv megnevezése, a szolgálati hely neve,

dd) állománytábla szerinti besorolási (fizetési) osztály és kategória

e) gépjárműre vonatkozó adatok közül a forgalmi engedélyben rögzített adattartalom,

f) a lakhatási támogatással összefüggő sajátos - különleges, vagy külső - adatok:

fa) a lakásigénylés egészségügyi vagy műszaki indokait alátámasztó orvosi vagy műszaki, illetve egyéb hatósági igazolások,

fb) terhesség megállapítására vonatkozó orvosi igazolás,

fc) a támogatással érintett - így különösen vásárolt, épített, pénzintézeti kölcsönnel megszerzett, bérelt, lízingelt ingatlan címe és adatai (a tulajdonos szerződésben szereplő személyes adatai, alapterülete, komfortfokozata, fűtése, típusa, fekvése, szerkezete),

fd) bérbe, lízingbe adó neve, lakcíme, bankszámlaszáma, bank neve, adóazonosító jele,

fe) a támogatott lakás megszerzésére irányuló szerződések (így különösen adásvételi, építési, bérleti, lízing szerződés) tanúinak személyes adatai,

ff) a fizetett bérleti/lízingdíj összege,

fg) a támogatással érintett lakás vételára, vásárlási költsége, az arra felvett pénzintézeti lakáskölcsön összege, a pénzintézeti lakáskölcsönt nyújtó pénzintézet címe, a lakáskölcsön szerződés szerződéses tanúi

fh) a lakás üzemeltetési költségei,

fi) lakhatási támogatás nyújtására irányuló megállapodás esetében az adóstárs és a kezes személyes adatai,

fj) a megállapodás alapján nyújtott lakhatási támogatás futamideje alatt elhunyt támogatott örökösének személyes adatai,

fk) az élettársi életközösség igazolására készített magánokirat tanúinak személyes adatai, vagy az élettársi életközösség igazolására készült, közjegyző, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiraton a készítő ügyvéd, vagy közjegyző adatai (különösen: név, kamarai azonosító szám),

fl) helyőrségi szállón hozzátartozónak nem minősülő személy számára kérelmezett vendégéjszaka esetén a vendég adatai (vendég neve, bérlővel fennálló kapcsolat, születési hely, év, hó, nap, anyja neve) és a vendégfogadás ideje, a vendégéjszakák száma."

18. melléklet a 2018. évi CX. törvényhez

"19. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A rehabilitációs nyilvántartásban kezelhető adatok

a) születési családi és utónév, házassági, felvett családi és utónév,

b) rendfokozat,

c) születési idő, hely,

d) anyja születési családi és utóneve(i),

e) lakóhely,

f) állampolgárság,

g) iskolai végzettség,

h) elhalálozás ideje, helye,

i) végső nyughely,

j) a rendfokozati rehabilitációt kezdeményező személy/szervezet,

k) rehabilitációs határozat száma, a rehabilitációs intézkedések,

l) katonai szolgálatra vonatkozó adatok,

m) szabadságvesztésre vonatkozó adatok,

n) hadifogságra vonatkozó adatok,

o) elismerések,

p) rendfokozat-történet."

Tartalomjegyzék