213/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet

a nyomástartó berendezések, rendszerek és létesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 44. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormr.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott műszaki biztonsági hatóság hatósági felügyelete alá tartozó,

a) az 1. melléklet 7. pont a)-e) alpontjában meghatározott veszélyességi határértéket meghaladó nyomástartó berendezés,

b) töltő berendezés,

c) kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés

létesítését tervező, létesítését, üzembe helyezését, üzembe vételét, üzemeltetését, átalakítását, javítását, időszakos ellenőrző vizsgálatát és megszüntetését végző természetes személyre, gazdálkodó szervezetre.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

1. a nyomástartó berendezések tervezésére, gyártására és megfelelőségértékelésére, továbbá piacfelügyeletére;

2. a veszélyes áruk szállítására használt szállítható nyomástartó berendezésekre;

3. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezésekre, beleértve a fogyasztóknál elhelyezett cseppfolyósított propán-bután gázkeveréket tartalmazó nyomástartó berendezéseket is;

4. a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezésekre;

5. a nukleáris biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezésekre;

6. a vízellátás, -elosztás és -elvezetés hálózatára és kapcsolódó berendezéseire, a vízerőműi üzemvíz-létesítményekre, valamint a tűzivíz-ellátás berendezéseire;

7. az aeroszol termékre és aeroszol csomagolásra;

8. a járművek működéséhez készült berendezésre az autógáztartályok kivételével;

9. a gépbe, felvonóba, villamossági termékbe, orvostechnikai eszközbe, gázfogyasztó készülékbe, robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezésbe vagy védelmi rendszerbe épített veszélyes töltetű nyomástartó berendezésekre;

10. a haditechnikai célú berendezésre;

11. a nyomástartó létesítményhez csatlakozó csővezetékre;

12. a gépi berendezés olyan házára és részére, amelynek méretezési, anyagkiválasztási és gyártási előírásai elsősorban a statikus vagy dinamikus üzemi igénybevétel követelményeit kielégítő szilárdsági, merevségi, stabilitási és egyéb működési kritériumokon alapulnak, és amelyeknél nem a nyomás a meghatározó tervezési tényező;

13. a nagyolvasztóra, kupolókemencére, a gázkonverterre, valamint az acél és nemvas fémek olvasztó, újraolvasztó, gáztalanító és öntő üstjére;

14. a nagyfeszültségű berendezés nyomással igénybe vett házára;

15. a villamos vezeték és telefonkábel nyomással igénybe vett burkolatára;

16. a hajó, rakéta, légi jármű és mozgó tengeri bázis speciálisan fedélzeti beszerelésre vagy meghajtásra tervezett nyomástartó berendezéseire;

17. a hajlékony burkolatú nyomástartó berendezésekre;

18. a kiáramló és beszívó jellegű hangtompítókra;

19. a szénsavas italok palackjára és dobozára;

20. az ital szállítására és árusítására használatos edényekre;

21. a meleg víz fűtőrendszerekhez tartozó fűtőtestre és csővezetékre;

22. a hordozható tűzoltó készülékek palackjaira és a légzőkészülékek palackjaira a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével;

23. a folyadéktöltetű nyomástartó berendezésre, ha a gázterének nyomása legfeljebb 0,5 bar.

(3)[1] Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, e rendeletnek az időszakos ellenőrző vizsgálatra vonatkozó előírásait a légzőkészülékek palackjai esetében is alkalmazni kell.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet és a végrehajtására kiadott jogszabály alkalmazásában

1.[2] autógáz: gázüzemű jármű üzemeltetésére használt, cseppfolyós gáz (propán, propilén, bután, izobután, izobutilén, butilén, valamint ezek elegyei), sűrített földgáz és egyéb gáz üzemanyag, továbbá a hidrogénüzemű jármű üzemanyaga;

2. autógáz tartály: a gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezésébe épített, cseppfolyós, sűrített vagy kriogén autógázzal tölthető tartály vagy palack;

3. autógáztároló tartály: az autógáz-töltőállomás technológiájának részét képező, cseppfolyós autógáz üzemanyag tárolására szolgáló nyomástartó berendezés;

4. átalakítás: minden olyan beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés eredeti funkciójának, műszaki kialakításának vagy technológiai paramétereinek megváltoztatását eredményezi;

5. áthelyezés: egy nyomástartó berendezés, töltő berendezés eredeti telepítési helyéről elmozdítva új telepítési helyen - akár egy létesítményen belül - történő létesítése;

6. ellenőrző vizsgálati ciklusidő: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés két egymást követő időszakos ellenőrző vizsgálata közötti időtartam, évben vagy hónapban megadva;

7. ellenőrző vizsgálatok:

a) nyomáspróba: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés - műszaki dokumentációban megadott mértékű - nyomásterheléssel végrehajtott ellenőrző vizsgálata;

b) szerkezeti ellenőrző vizsgálat: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés állapotának időszakos vagy soron kívüli ellenőrző vizsgálata az üzemeltetési igénybevételeknek való megfelelés megállapítása céljából;

c) szilárdsági ellenőrző vizsgálat: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés nyomáspróbával vagy egyéb ellenőrző vizsgálati módszerrel, a nyomástartó berendezés megbontása nélkül végrehajtott integritás-ellenőrző vizsgálata;

d) tömörség-ellenőrzés: az üzemi nyomáson és hőmérsékleten, saját közeggel vagy egyéb alkalmas közeggel is végrehajtható szivárgás-ellenőrző vizsgálat, amelynek célja annak kimutatása, hogy a nyomástartó berendezés, töltő berendezés az ellenőrzési nyomáson tömör;

e) tömörségi nyomáspróba: a tömörtelenség kimutatására alkalmas közeggel a legnagyobb megengedhető nyomás értékén végrehajtott ellenőrző vizsgálat, amelynek célja a legnagyobb megengedhető nyomáson való tömörség igazolása;

f) üzemeltetési ellenőrző vizsgálat: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésére vonatkozó műszaki biztonsági szabályok betartásának időszakos helyszíni ellenőrző vizsgálata;

g) egyéb ellenőrző vizsgálati módszer: olyan, a belső ellenőrző vizsgálat és a nyomáspróbával történő szilárdsági ellenőrző vizsgálat kiváltására vagy kiegészítésére alkalmazható, műszaki biztonsági szempontból egyenértékű megfelelőségértékelési tevékenység vagy eljárás, amelyet harmonizált szabvány, honosított harmonizált szabvány vagy nemzeti szabvány tartalmaz, és a kor műszaki-tudományos színvonalának megfelelő, alkalmas eljárásnak minősül;

8. időszakos ellenőrző vizsgálat: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés nyilvántartó lapon feltüntetett besorolási ciklusidejének megfelelő üzemeltetési és szerkezeti, valamint szilárdsági ellenőrző vizsgálata;

9. javítás: minden olyan megelőző tevékenység vagy meghibásodás utáni beavatkozás, amely a nyomástartó berendezés, töltő berendezés szerkezeti állapotának az eredeti állapottal egyenértékű visszaállítását célozza;

10. kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés: a puffer tároló nélküli töltő berendezés, amelynek töltőkapacitása nem több, mint 25 Nm3/h, beleértve annak felszereléseit, valamint üzemi szerelvényeit az első csatlakozási pontig, amely a gázt a fogyasztói vezetékből (CNG) vagy egyéb forrásból autógáz tartályba vagy palackba lassú üzemben tölti;

11. kriogén tartály: mélyhűtött cseppfolyós halmazállapotú gáz tárolására szolgáló hőszigetelt vagy vákuumszigetelt tartály;

12. létesítés: nyomástartó rendszer létrehozása nyomástartó berendezés, töltő berendezés adott helyre történő telepítésével és rendszerbe kapcsolásukkal;

13. mobil nyomástartó berendezés: a vontatás, illetve a szállítás során 0,5 barnál nagyobb túlnyomás alatt nem álló - ideiglenesen alkalmazott technológiához - változó helyen használt nyomástartó berendezés, valamint a kompresszorral egybeépített légtartály;

14. nyomástartó berendezés: az edény, a csővezeték, a biztonsági szerelvény és a nyomással igénybe vett tartozék, valamint a nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek;

15. nyomástartó létesítmény: a telepített nyomástartó rendszerek összekapcsolt, kölcsönhatásban működő rendszere, amelynek biztonságos üzemét e kölcsönhatás alapvetően meghatározza;

16. nyomástartó rendszer: a gyártó által összeszerelt több nyomástartó berendezés, amely összefüggő működési egységet alkot;

17. próbaüzemeltetés: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés egészének vagy egyes egymással összefüggő részeinek (technológiai egységének) előre meghatározott program szerint végrehajtott üzemi működésének ellenőrzése; a sikeres próbaüzemeltetés igazolja, hogy a nyomástartó berendezés megfelel a folyamatos normál üzem követelményeinek, azaz a nyomástartó berendezés műszaki értelemben üzembe vehető;

18. rendkívüli esemény: a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetése során bekövetkezett:

a) környezetkárosítás, a környezet veszélyeztetése, továbbá a földtani közeg, illetve a talajvíz szennyeződése,

b) a létesítmény területén tartózkodó személyek életének veszélyeztetése,

c) az idegen ingatlanon vagy létesítményben történt károkozás;

19. tervdokumentáció: írásos és rajzos formátumú dokumentum, a tervező utasítása a kivitelező részére;

20. töltő berendezés: a gázt szállítható nyomástartó berendezésből nyomástartó berendezésbe lefejtő berendezés, ha töltési képessége nagyobb, mint 1000 kg/h, valamint a nyomástartó berendezésből a gázt szállítható nyomástartó berendezésbe, vagy hordozható tűzoltó készülék palackba vagy légzőkészülék palackba töltő berendezés, ha a töltési képessége nagyobb, mint 10 kg/h;

21. üzemeltetés: e rendelet hatálya alá tartozó berendezés biztonságos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása és a berendezés rendeltetésszerű működtetése, beleértve az üzembevételt, az üzemzavar elhárítást, az üzemen kívül helyezést, a karbantartást, valamint az üzemeltető ellenőrzéseit is;

22. üzemeltető: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki nyomástartó berendezéssel, töltő berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére írásban feljogosított;

23. üzemeltetői ellenőrző szervezet: a nyomástartó berendezések ellenőrzésére az üzemeltető által létrehozott, a 13. alcímben foglalt feltételeknek megfelelő szervezet;

24. üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység, amelynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, nyomásmentesítik, töltetét leürítik és kitisztítják;

25. veszélyes töltet: az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) 2. cikk 7. és 8. pontjának meghatározása szerinti olyan anyag vagy keverék, amely a CLP rendelet I. melléklet 2. és 3. részében meghatározott, alábbi fizikai és egészségi veszélyességi osztályokba sorolható:

a) instabil robbanóanyagok vagy az 1.1., 1.2., 1.3., 1.4. és 1.5. alosztályba tartozó robbanóanyagok;

b) tűzveszélyes gázok, 1. és 2. kategória;

c) oxidáló gázok, 1. kategória;

d) tűzveszélyes folyadékok, 1. és 2. kategória;

e) azok a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, amelyek legnagyobb megengedett hőmérséklete a lobbanáspont fölött van;

f) tűzveszélyes szilárd anyagok, 1. és 2. kategória;

g) önreaktív anyagok vagy keverékek, A-F típus;

h) piroforos folyadékok, 1. kategória;

i) piroforos szilárd anyagok, 1. kategória;

j) vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, 1., 2. és 3. kategória;

k) oxidáló folyadékok, 1., 2. és 3. kategória;

l) oxidáló szilárd anyagok, 1., 2. és 3. kategória;

m) szerves peroxidok, A-F típus;

n) akut orális toxicitás, 1. és 2. kategória;

o) akut dermális toxicitás, 1. és 2. kategória;

p) akut inhalációs toxicitás, 1., 2. és 3. kategória;

q) célszervi toxicitás - egyszeri expozíció, 1. kategória vagy

r) a nyomástartó berendezésben található olyan anyag vagy keverék, amelynek legnagyobb megengedett hőmérséklete a töltet lobbanáspontja fölött van.

3. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének, üzembevételének, üzemeltetésének, használaton kívül helyezésének, végleges üzemen kívül helyezésének, javításának, javítás utáni ismételt üzembevételének, átalakításának, időszakos ellenőrző vizsgálatának és megszüntetésének általános szabályai

3. § (1) A Kormr. 13. § (1) bekezdésében kijelölt műszaki biztonsági hatóság (a továbbiakban: Hatóság) engedélyével lehet

a) állandó helyre telepített nyomástartó berendezést, töltő berendezést létesíteni,

b) nyomástartó berendezést, töltő berendezést üzembe venni,

c) nyomástartó berendezést, töltő berendezést javítás után - ha a javítás annak műszaki biztonsági szintjét hátrányosan befolyásolhatja - ismételten üzembe venni,

d) nyomástartó berendezést, töltő berendezést átalakítást követően - új megfelelőségtanúsítás esetén is - üzembe venni,

e) nyomástartó berendezés, töltő berendezés ellenőrző vizsgálati ciklusidejét megváltoztatni,

f) nyomástartó berendezés, töltő berendezés ellenőrző vizsgálati határnapját megváltoztatni,

g) használaton kívül helyezett nyomástartó berendezést, töltő berendezést ismételten üzembe venni,

h) üzemeltetői ellenőrző szervezetet működtetni.

(2) Az üzemeltető a Hatóságnak bejelenti

a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésének tartós szüneteltetését,

b) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés megszüntetését,

c) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés műszaki biztonságát érintő javítását,

d) nyomástartó berendezés, töltő berendezés átalakítását,

e) e rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezéseket érintő, bekövetkezett rendkívüli eseményt.

4. §[3] A Hatóság a nyomástartó berendezések és nyomástartó létesítmények létesítési, üzemeltetési, átalakítási és megszüntetési engedélyezésére irányuló eljárásában a 2. melléklet szerinti szakkérdést is vizsgálja.

4. Nyomástartó berendezés, töltő berendezés, nyomástartó létesítmény létesítési engedélyezési eljárása

5. § (1) A helyhez kötötten üzemeltetett nyomástartó berendezések, töltő berendezések telepítése létesítési engedélyhez kötött. A létesítési engedély iránti kérelmet az üzemeltető nyújtja be.

(2) A létesítési engedély iránti kérelem tartalmazza:

a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének helyét, rendeltetését,

b) a létesítési tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi számát,

c) a tervező nevét, címét és tervezői jogosultságát,

d) az általános elrendezési tervet, a fennálló állapotra kiegészített, az ingatlanügyi hatóság által kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott adatok alapján, a tervezett létesítmény 100 m-es körzetéről,

e) a műszaki leírást (tervet) és tervrajzokat,

f) a tervező nyilatkozatát (szakterületenként) arról, hogy

fa)[4] a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, beleértve a településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban, a helyi önkormányzati rendeletekben, helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben foglaltaknak, továbbá a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltaknak és a vonatkozó szabványoknak,

fb) szabványos műszaki megoldástól való eltérés esetén az alkalmazott megoldás legalább azonos biztonságú, mint a honosított, harmonizált szabvány szerinti biztonsági szint,

fc) a tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,

fd) a tervezésre jogosultsággal rendelkezik, névjegyzéki (nyilvántartási) számának feltüntetésével,

g) a mezőgazdasági rendeltetésű földművelés alól való kivonására vonatkozó nyilatkozatot,

h) a közművek, a közútkezelő nyilatkozatait, érintettségük hiányában az erről szóló tervezői nyilatkozatot,

i) a szakhatóságok állásfoglalásainak kialakításához szükséges tervfejezeteket,

j) a létesítési jogosultság igazolását,

k) kazán esetében a vízelőkészítő berendezés leírását, valamint a rendeltetési célra való alkalmasság igazolását.

(3) Az engedélyezéshez készített részletes helyszínrajzon mérethelyesen fel kell tüntetni

a) az érintett ingatlanokra vonatkozó szabályozási és építési vonalakat, megjelölve az építési előírásokat, korlátozásokat, védőtávolságokat, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott diffúz, helyhez kötött légszennyező pontforrás körüli zónát,

b) az érintett ingatlanon meglévő és meghagyni vagy lebontani tervezett, továbbá a kérelem tárgyával összefüggésben létesítendő építmények (épületek, épületrészek) külső körvonalait, megjelölve a terep jellegzetességeit, fel kell tüntetni a tervezett létesítmény pontos távolságát a telekhatároktól, valamint a környezetében megmaradó építményektől,

c) a közlekedési, a villamosenergia- és a közműhálózathoz való csatlakozás szempontjából lényeges adatokat,

d) az érintett ingatlanon lévő közművek nyomvonalait.

(4) Ha a védelmi övezet a létesítésre szolgáló más ingatlant is érint, tulajdonosának a létesítéshez való hozzájárulását a kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek igazolnia kell.

(5) A műszaki terv tartalmazza:

a) a nyomástartó berendezések általános műszaki leírását, legalább berendezésenként a berendezés állapotát befolyásoló jellemzők (általában az üzemi hőmérséklet, áramlási sebességek, korróziós hatások) megadásával,

b) a nyomástartó berendezések technológiai berendezéseinek részletes leírását és összeállítási tervrajzait,

c) a közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és villamosenergia-hálózat, valamint azok kapcsolatainak terveit,

d) a biztonsági, egészségvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi követelmények teljesítésének ismertetését.

(6) A nyomástartó berendezések általános műszaki leírásának tartalmaznia kell a létesítmény főbb adatait, rendeltetését, a technológia főbb, meghatározó berendezéseit, a technológiai folyamat leírását, műszerezettségét, a várható veszélyek és a létesítményen belül elhelyezésre kerülő, nem technológiai célú berendezések ismertetését, továbbá a nyomástartó berendezéshez kapcsolódó csővezetékek, technológiai rendszerek nyomáspróbával történő szilárdsági ellenőrző vizsgálatának és tömörségi nyomáspróbájának elvégzéséhez szükséges nyomáspróba tervet.

(7) A rajzdokumentáció tartalmazza a technológiai berendezések terveit és tervrajzait, valamint a közlekedési, táv- és hírközlési, közmű- és energiahálózat kapcsolatainak terveit olyan részletességgel és méretarányban, hogy azok alapján elrendezésük, működésük egyértelműen meghatározható legyen.

6. § (1) Használt nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésénél a tervező javaslatának figyelembevételével a Hatóság határozza meg azt, hogy

a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés tervezett igénybevételnek megfelelő állapotát milyen kiegészítő ellenőrző vizsgálattal, anyagvizsgálattal, szakvéleménnyel kell igazolni,

b) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés eredeti dokumentációjának részleges vagy teljes hiánya esetén, annak pótlásaként milyen dokumentumok beszerzése szükséges.

(2) Ha az üzembevételhez előírt feltételek teljesülése csak a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemszerű működése során ellenőrizhető, akkor a Hatóság a létesítési engedélyben előírja próbaüzemeltetés - üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően történő - lefolytatását.

(3) A próbaüzemeltetés időtartamát az adott nyomástartó berendezés, töltő berendezés jellegétől függően a Hatóság állapítja meg, legfeljebb hat hónapban, ami kérelemre egy alkalommal további három hónappal meghosszabbítható.

(4) A létesítési engedély három évig hatályos. A Hatóság az engedély időbeli hatályát kérelemre meghosszabbítja, ha az engedély megadásának feltételei fennállnak.

(5) Az üzemeltető a létesítési engedélyt és az engedélyezési dokumentációt a nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrzi.

5. Nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzembevételével kapcsolatos engedélyezési eljárás

7. § (1) A nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzembevételi engedélye iránti kérelmet az üzemeltető vagy megbízottja nyújtja be.

(2) Az üzembevételi engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele - mobil nyomástartó berendezések esetének kivételével - a létesítési engedély megléte és az abban előírtak teljesülése.

(3) Az üzembevételi engedély iránti kérelem tartalmazza:

a) a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó lapot, vagy a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú töltő berendezés bejelentő- és nyilvántartó lapot, vagy a Műszaki Biztonsági Szabályzatban meghatározott adattartalmú nyomástartó és töltő berendezés változás bejelentőlapot;

b) a 9. §-ban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt, továbbá

c) a Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok számára készített dokumentációkat.

(4) Mobil nyomástartó berendezés esetén az üzembevételi engedély iránti kérelem a 9. §-ban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentáción felül tartalmazza:

a) a nyomástartó berendezés rendeltetését, és

b) az időszakos ellenőrző vizsgálatok elvégzésére az üzemeltető által kijelölt telephely címét.

(5) A Hatóság az üzembevételi engedélyezési eljárás során vizsgálja a létesítési engedélyben előírt feltételek teljesülését, létesítési engedélyre nem kötelezett berendezések esetén a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltak teljesülését, továbbá a nyomástartó berendezés, töltő berendezés rendeltetésszerű állapotának és a biztonságos működésnek a feltételeit.

(6) Ha a Hatóság nem írta elő a létesítési engedélyben a próbaüzemeltetésnek - az üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően történő - lefolytatását, a Hatóság az üzemeltető üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően benyújtott kérelmére az üzemeltetőnek az alapvető műszaki biztonsági követelmények meglétéről szóló nyilatkozata alapján - az e rendeletben meghatározott előírások teljesülése esetén - elrendeli a próbaüzemeltetés lefolytatását. A próbaüzemeltetés időtartamát az adott nyomástartó berendezés jellegétől függően a Hatóság állapítja meg, legfeljebb hat hónapban, ami kérelemre egy alkalommal további három hónapra meghosszabbítható. A határidő letelte után üzembevételi engedélyezési eljárásban bírálható el a berendezés alkalmassága.

(7) A Hatóság által elrendelt próbaüzemeltetés időtartama alatt a nyomástartó berendezésekre, töltő berendezésekre az üzembevételi engedéllyel rendelkező berendezésekre előírt követelmények vonatkoznak.

8. § (1) Az üzemeltető az üzembevételi engedéllyel kapcsolatban keletkezett dokumentációt a nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrzi.

(2) Az üzembevételi engedély határozatlan ideig hatályos. A folytonos üzemben működő nyomástartó berendezések szerkezeti és szilárdsági ellenőrző vizsgálatát a tervezett karbantartási üzemleállások során kell megtartani, legalább a ciklusidőnek megfelelő naptári éven belül.

(3) Ismételt üzembevételi engedélyt kell kérni, ha

a) a nyomástartó berendezést, töltő berendezést áttelepítik,

b) a nyomástartó berendezést, töltő berendezést átalakítják, vagy

c) a nyomástartó berendezésen, töltő berendezésen végzett javítás vagy annak alkatrészét érintő javítás, csere a berendezés biztonságos üzemeltetését hátrányosan befolyásolhatja.

(4) Ha a Hatóság a műszaki baleset kockázatának mértéke alapján indokoltnak ítéli, akkor az üzemeltetés azonnali beszüntetésére szóban is kötelezheti az üzemeltetőt, akinek a nyomástartó rendszer veszélymentesítését haladéktalanul meg kell kezdenie. Az üzemeltetés azonnali beszüntetésére vonatkozó felhívást jegyzőkönyvben kell rögzíteni a helyszínen. A Hatóság a szóbeli kötelezését követően haladéktalanul határozatba foglalja az üzemeltetés megtiltását.

(5) Ha a Hatóság az időszakos vagy soron kívüli ellenőrző vizsgálat során személyeket, vagy a környezetet közvetlenül veszélyeztető hiányosságot állapít meg, vagy az engedélyek kiadásakor alapul vett feltételek engedély nélküli megváltozását tapasztalja, az engedélyt visszavonja.

(6) Az üzemeltető csak a Hatóság által előírt és ellenőrzött intézkedések, ellenőrző vizsgálatok, átalakítások, javítások végrehajtása után, az üzembevételi engedélyt visszavonó határozatban előírt dokumentáció mellékelésével kérelmezheti a nyomástartó berendezés, töltő berendezés ismételt üzembevételének engedélyezését.

9. § (1) Létesítési engedéllyel létesülő nyomástartó berendezés, töltő berendezés esetében az üzembevételi engedély iránti kérelem tartalmát a (2) bekezdésben és a 10. § (1) bekezdésében foglaltak, a létesítési engedélyezési eljárásra nem kötelezett mobil nyomástartó berendezések esetében az üzembevételi engedély iránti kérelem tartalmát a (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 10. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak határozzák meg.

(2) Az üzembevételi engedély iránti kérelem tartalmazza:

a)[5] - ha a kérelem benyújtását megelőzően még nem bocsátották a Hatóság rendelkezésére - a nyomástartó berendezésnek a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben előírt EU-megfelelőségi nyilatkozatot;

b) nyomástartó létesítmény esetén a 10. § szerinti üzemeltetési utasítást;

c) az engedélyezett (bejelentett) és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető megvalósulási tervet és az eltérésre vonatkozó tervezői jóváhagyást;

d) a létesítési dokumentációban és a hatósági engedélyben előírt esetleges ellenőrző vizsgálatok jegyzőkönyveit, használt nyomástartó berendezés esetén a berendezés állapotának, adott célra történő alkalmasságának igazolását is;

e) ha a Hatóság a létesítési engedélyben előírta a próbaüzemeltetésnek az üzembevételi engedély iránti eljárást megelőzően történő lefolytatását, vagy ennek hiányában az üzemeltető kérelmezte a próbaüzemeltetés elrendelését és a Hatóság azt elrendeli, a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban közzétett szempontok szerint kiértékelt próbaüzemeltetés lefolytatásának igazolását és

f) az érintett közmű üzemeltetők, közszolgáltatók írásbeli hozzájáruló nyilatkozatait.

10. § (1) Az üzemeltetőnek - a gyártási tervekben és a gyártási dokumentációban foglaltakat is figyelembe véve - üzemeltetési utasítást kell készítenie. Az üzemeltetési utasítás tartalmazza a berendezés indítása, normál üzemmódja, leállítása, vészleállítása során és a rendkívüli események esetén szükséges teendőket, továbbá a karbantartással, az ellenőrző vizsgálattal és a nyomástartó berendezés kezelését végző személyzettel kapcsolatos követelményeket.

(2) Mobil nyomástartó berendezés esetén az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az üzemeltetési utasítás a mobil nyomástartó berendezés szállítására, az üzembevételre, az illetéktelen beavatkozást akadályozó üzemeltetői intézkedésekre, a szállítás előkészítésére vonatkozó szabályokat is tartalmazza.

(3) Az üzemeltető az üzemeltetési utasítást saját maga módosíthatja, de a módosításokat követhetően kell dokumentálnia.

(4) Az üzemeltető a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetése során észlelt rendellenesség esetén a veszély elhárítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, beleértve a rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezés üzemen kívül helyezését is.

6. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés használaton kívül helyezésének bejelentése

11. § (1) Az üzemeltető a nyomástartó berendezés, töltő berendezés használaton kívül helyezését bejelenti a Hatóságnak, ha a használaton kívül helyezett berendezés tervezett ellenőrző vizsgálatát nem az esedékesség időpontjában kívánja elvégeztetni, hanem egy későbbi, de az újbóli üzembevételt megelőző időpontban végezteti el.

(2) A bejelentés tartalmazza:

a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés azonosító adatait,

b) az üzemeltető nyilatkozatát a berendezés veszélymentesítéséről, a leválasztás módját, és

c) a konzerválás technológiáját, ha ilyen intézkedés történt.

(3) A használaton kívül helyezett nyomástartó berendezéseken, töltő berendezéseken nem kell időszakos szerkezeti és szilárdsági ellenőrző vizsgálatokat végezni, de az időszakos üzemeltetési ellenőrző vizsgálatokat a nyomástartó berendezéseken, töltő berendezéseken végre kell hajtani. Az üzemeltetési ellenőrző vizsgálat során vizsgálni kell, hogy az üzemeltető a biztonságos leválasztás feltételeit fenntartja-e, nem történt-e engedély nélküli üzembevétel.

(4) Ha az üzemeltetési ellenőrző vizsgálat alkalmával a Hatóság a használaton kívül helyezett nyomástartó berendezés, töltő berendezés állapotát a szabályos használaton kívül helyezés ellenére is veszélyforrásnak ítéli, akkor határozatban kötelezheti az üzemeltetőt ellenőrző vizsgálatok, intézkedések megtételére.

(5) A bejelentett használaton kívül helyezett nyomástartó berendezés, töltő berendezés újból üzembe vehető, ha az időszakos ellenőrző vizsgálatok eredményéről készült jegyzőkönyvben foglaltak a berendezés megfelelő állapotát igazolják.

7. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetés megszüntetésének bejelentése

12. § (1) Az üzemeltető a nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzemeltetésének megszüntetését a Hatóságnak bejelenti.

(2) A bejelentés tartalmazza a nyomástartó berendezés, töltő berendezés gyári számát, gyártási évét, gyártójának nevét.

(3) Ha a megszüntetett nyomástartó berendezés, töltő berendezés nem használható fel a továbbiakban, akkor a bejelentésben az üzemeltető nyilatkozik a selejtezésről. Ebben az esetben az üzemeltető kötelezettsége a berendezés dokumentumainak e rendeletben előírt őrzésére megszűnik.

8. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés javításának bejelentése

13. § (1) Ha a nyomástartó berendezés, töltő berendezés javítása annak műszaki biztonsági szintjét hátrányosan befolyásolhatja, különösen nyomástartó alkatrész cseréje, hegesztéssel járó javítása, csonk cseréje esetén, akkor az üzemeltetőnek a javítást annak megkezdése előtt be kell jelentenie a Hatóságnak.

(2) A bejelentés tartalmazza:

a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés gyártójának nevét, gyári számát, gyártási évét,

b) a meghibásodás leírását és

c) a meghibásodás feltételezett okát.

(3) A javítás bejelentése nem mentesíti az üzemeltetőt a javított berendezés ismételt üzembevételi engedélyezési eljárás lefolytatásának kérelmezése alól.

9. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés javítását követő ismételt üzembevételi engedélyezési eljárás

14. § (1) A nyomástartó berendezés, töltő berendezés javítását követően - ha a javítás annak műszaki biztonsági szintjét hátrányosan befolyásolhatta - az üzembevételi engedélyt az üzemeltető vagy megbízottja kérelmezheti a Hatóságtól. A kérelem tartalmazza:

a) a tervezési dokumentációt, ha a javítás jellege nem az eredeti kialakítási és szilárdsági jellemzők helyreállítására irányul, akkor a terv tartalmazza

aa) a 16. §-ban meghatározott adattartalmú tervezői nyilatkozatot,

ab) a javítási technológia leírását és tervrajzot, amelyek alapján a tervezési határok megállapíthatók, a berendezés eredeti és a javítás utáni állapota összemérhető,

ac) a javítás tervezési határától függetlenül, a nyomástartó berendezés, töltő berendezés egész rendszere beavatkozást követő állapotának megítéléséhez szükséges vizsgálatokra vonatkozó tervezői előírásokat;

b) a kivitelezési dokumentációt, amely tartalmazza

ba) a kivitelező vagy kivitelezők nyilatkozatát arról, hogy a munkát a javítás elvégzését meghatározó műszaki dokumentációban foglaltaknak megfelelően végezték el,

bb) a tervező által előírt vizsgálatok bizonylatait,

bc) a tervezett és kivitelezett állapot közötti eltérést feltüntető műszaki terveket, és azok tervezői jóváhagyását, ha a javítás terjedelme az eredeti szilárdsági és geometriai kialakítás helyreállítása, akkor a javítási dokumentációt a hegesztéses javításhoz kapcsolódó bizonylatokat, eljárásutasítások és anyagvizsgálati jegyzőkönyvek összességét.

(2) A javítást követő üzembevételi engedélyezési eljárásban a Hatóság azt vizsgálja, hogy

a) a berendezés javítása a tervdokumentációban foglaltaknak megfelelően valósult-e meg, és a megvalósulási dokumentáció a beépített anyagok, technológiai szerelvények, tartozékok bizonylatait tartalmazza-e, továbbá

b) a berendezés az üzembevételi engedélyben megjelölt rendeltetésnek megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.

(3) Az üzemeltető a javítást követő üzembevételi engedéllyel kapcsolatban keletkezett dokumentációt a nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrzi.

(4)[6] A berendezés vagy annak különálló főalkatrészének javítással elért állapota igazolható a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerint kijelöléssel rendelkező szervezet által kiállított vizsgálati jegyzőkönyvvel. A javítást ebben az esetben is be kell jelenteni a Hatóságnak, és kérelmezni kell a javítást követő üzembevételi engedélyt.

(5)[7] A (4) bekezdésben meghatározott esetben a javítást követő üzembevételi engedélyezési kérelem tartalmazza a berendezés vagy annak különálló főalkatrészének vizsgálati jegyzőkönyve egy másolati példányát.

(6)[8] Ha a (4) bekezdés szerinti vizsgálati jegyzőkönyv a berendezés részegységére vonatkozik, akkor a nyomástartó berendezés, töltő berendezés időszakos ellenőrző vizsgálatainak határideje nem változik. Az üzemeltető a megfelelőségtanúsítással kapcsolatban keletkezett dokumentációt a nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrzi.

10. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés átalakításának bejelentése

15. § (1) A nyomástartó berendezés, töltő berendezés átalakítását az átalakítás megkezdését megelőzően a Hatóságnak be kell jelenteni.

(2) A bejelentés tartalmazza

a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének helyét, rendeltetését,

b) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés gyári számát, gyártási évét, gyártójának nevét,

c) az üzemeltető nevét, címét, valamint

d) a tervező nevét, címét és tervezői jogosultságát.

(3) A bejelentéshez mellékelni kell a tervezési dokumentációt, amely tartalmazza

a) a 16. §-ban meghatározott adattartalmú tervezői nyilatkozatot,

b) az átalakítási technológia leírását, számításokat és tervrajzot, amelyek alapján a tervezési határok megállapíthatók, a berendezés átalakítást követő állapota megítélhető,

c) az átalakítás tervezési határától függetlenül, az egész nyomástartó berendezés, töltő berendezés, rendszer beavatkozás utáni állapotának megítéléséhez szükséges vizsgálatokra vonatkozó tervezői előírásokat és

d) a megváltozott műszaki paraméterekre vonatkozó, módosított használati útmutatót.

(4) Az átalakítást követően új létesítési eljárást kell lefolytatni abban az esetben, ha az átalakítás olyan szakkérdéshez kapcsolódik, amelyet jogszabály a Kormány által rendeletben kijelölt szakhatóságok hatáskörébe utal.

(5) A Hatóság a bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megállapítja, hogy az átalakítás a (4) bekezdés szerinti létesítési eljárás lefolytatását indokolja-e.

(6) Az átalakítást követően az üzembevétel engedélyezése iránt kérelemre indult eljárásban a Hatóság azt vizsgálja, hogy

a) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés átalakítása a tervdokumentációban foglaltaknak megfelelően valósult-e meg, és a megvalósulási dokumentáció a beépített anyagok, technológiai szerelvények, tartozékok bizonylatait, hegesztéssel járó átalakítás esetén az ömlesztőhegesztés végzésének feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerint a hegesztést végző szervezet jogosultságának igazolását tartalmazza-e, továbbá

b) a nyomástartó berendezés, töltő berendezés az üzembevételi engedélyben megjelölt rendeltetésnek megfelelő és a biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.

(7) A nyomástartó berendezés, töltő berendezés vagy annak különálló főalkatrészének átalakítással elért állapota igazolható a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti megfelelőségtanúsítással.

(8)[9] A (7) bekezdés szerinti esetben az átalakítási bejelentés tartalmazza az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolati példányát.

(9) Ha a megfelelőség tanúsítása a nyomástartó berendezés, töltő berendezés részegységére vonatkozik, és új létesítési eljárást nem kell lefolytatni, akkor a nyomástartó berendezés, töltő berendezés időszakos ellenőrző vizsgálatainak határideje nem változik.

(10) Az üzemeltető az átalakítási bejelentési dokumentációt vagy a megfelelőségtanúsítás dokumentumait a nyomástartó berendezés, töltő berendezés teljes élettartama alatt megőrzi.

11. A tervezői nyilatkozat adattartalma

16. § Az 5. § (2) bekezdés h) pontja, a 14. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, valamint a 15. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tervezői nyilatkozat a következőket tartalmazza:

a) a tervező neve,

b) a tervező elérhetősége,

c) a tervezett vagy megszüntetendő létesítmény megnevezése és címe,

d) a nyilatkozat tárgya szerinti munkához tartozó dokumentáció rajzszáma,

e) a tervezésre vonatkozó jogosultsághoz tartozó névjegyzéki (nyilvántartási) szám,

f) nyilatkozat arról, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, továbbá a Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltaknak, és a tervezett műszaki megoldás biztosítja az élet, az egészség, a környezet és a kulturális örökség védelmét,

g) a Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglaltaktól való eltérés esetén nyilatkozat arról, hogy az alkalmazott megoldás biztonsági szintje egyenértékű biztonsági szintnek minősül,

h) szabványban meghatározott műszaki megoldástól való eltérés esetén nyilatkozat arról, hogy az alkalmazott megoldás egyenértékű biztonsági szintnek minősül,

i) aláírás, keltezés.

12. A nyomástartó berendezés, töltő berendezés, autógáz tartály időszakos és soron kívüli ellenőrző vizsgálata

17. § (1) A nyomástartó berendezés és a töltő berendezés élettartama alatt a Hatóság hivatalból vagy az üzemeltető kérelmére időszakos ellenőrző vizsgálatokat tart. Ha azt e § másként nem határozza meg, az időszakos ellenőrző vizsgálatok ciklusidejét a Hatóság állapítja meg az üzembevételi engedélyben az üzemeltető kérelme, valamint a (3)-(7) bekezdésben és a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban foglalt követelmények alapján.

(2) Az időszakos ellenőrző vizsgálatnak a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban részletezett műszaki biztonsági feltételeit az üzemeltető biztosítja.

(3) Az üzemeltetési ellenőrző vizsgálatot az üzembevételi engedély véglegessé válását, továbbá az időszakos szerkezeti ellenőrző vizsgálatokat követő három éven belül, a szerkezeti ellenőrző vizsgálatot 5 évenként, a szilárdsági ellenőrző vizsgálatot tíz évenként kell elvégezni az alábbi nyomástartó berendezések és az azokhoz tartozó csővezetékek esetében:

a) gáztöltetű nyomástartó edény - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével -, amelynek töltete veszélyes töltet: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 25 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 1000 bar x liter,

b)[10] gáztöltetű nyomástartó edény - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével -, amelynek töltete nem veszélyes töltet: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 50 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 10 000 bar x liter,

c) folyadék töltetű nyomástartó edény - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével -, amelynek töltete veszélyes töltet: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 100 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 5000 bar x liter,

d) folyadék töltetű nyomástartó edény - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével -, amelynek töltete nem veszélyes töltet: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar és térfogata (V) nagyobb, mint 200 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 10 000 bar x liter.

(4) A túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő, tüzeléssel vagy más módon fűtött, nagyobb, mint 110 °C hőmérsékletű gőz vagy forró víz előállítására szolgáló, vagy más technológiai célra igénybevett nyomástartó berendezés, továbbá minden nyomással igénybe vett főzőedény, ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 25 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 1000 bar x liter, üzemeltetési ellenőrző vizsgálatát - az időszakos szerkezeti ellenőrző vizsgálatok éveit kivéve - évenként, szerkezeti ellenőrző vizsgálatát három évenként, szilárdsági ellenőrző vizsgálatát kilenc évenként kell elvégezni.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott technológiai berendezés nagyobb rendszer része, akkor a szerkezeti és szilárdsági ellenőrző vizsgálat ciklusideje a rendszerbeli nyomástartó berendezések ciklusához igazítható.

(6) A töltő berendezés üzem közbeni üzemeltetési ellenőrző vizsgálatát legalább öt évenként kell elvégezni.

(7)[11] A légzőkészülék palackjának szerkezeti és szilárdsági ellenőrző vizsgálatát a gyártó által előírt időközönként kell elvégezni.

(8) A Hatóság az ellenőrző vizsgálatok megállapításainak és az üzemeltetés körülményeinek figyelembevételével - a nyomástartó berendezés, töltő berendezés állapota alapján - a ciklusidőt indokolt esetben a vizsgálati tervben rögzítve módosíthatja.

18. § (1) Soron kívüli ellenőrző vizsgálatot végez a Hatóság

a) az üzemeltető kérésére,

b) rendkívüli esemény bejelentése után, vagy

c) javítás bejelentése után, ha a bejelentés alapján azt a Hatóság szükségesnek ítéli.

(2) Ha a soron kívüli ellenőrző vizsgálat tartalma megfelel az időszakos ellenőrző vizsgálat műszaki terjedelmének, akkor a következő időszakos ellenőrző vizsgálat ciklusideje újra kezdődik.

(3) Az ellenőrző vizsgálatról készített jegyzőkönyv egy példányát a Hatóság az üzemeltetőnek átadja. Az ellenőrző vizsgálatok jegyzőkönyveit, hatósági bizonyítványait az üzemeltetőnek a nyomástartó berendezés és töltő berendezés teljes élettartama alatt meg kell őriznie.

(4) Ha az időszakos ellenőrző vizsgálat műszaki biztonsági hiányosságot tárt fel, az ellenőrző vizsgálatot a hiányosságok megszüntetése és az üzemeltető ismételt kérelme után meg kell ismételni.

(5) Az időszakos ellenőrző vizsgálat ciklusideje az üzembevételi engedély véglegessé válásának napján, az üzembevételi engedélyre nem kötelezett berendezések, készülékek esetén a gyártás napján kezdődik.

(6) Ha a nyomástartó berendezés, töltő berendezés megfelelőségének tanúsításától vagy áttelepített berendezés esetén az áttelepítés előtti utolsó szilárdsági ellenőrző vizsgálattól több mint 3 év telt el az első üzembevételig, úgy állapotellenőrző vizsgálatnak - szerkezeti és szilárdsági ellenőrző vizsgálatnak - kell a nyomástartó berendezést alávetni.

19. § Az autógáz tartályok időszakos ellenőrző vizsgálatára a 17. és 18. §-ban foglaltakat a 20-23. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

20. § (1) Az autógáz tartályon a gyártó által meghatározott szempontok alapján ellenőrző vizsgálatot kell végezni

a) cseppfolyós autógáz-töltetű tartályoknál a tartálynak a járművön történt üzembevételét követő minden 10. év letelte előtt,

b) sűrített földgáz- vagy egyéb gáztöltethez gyártott autógáz tartályoknál a járművön történt üzembevételt követő minden 4. év letelte előtt,

c) kriogén tartályoknál a járművön történt üzembevételt követő minden 10. év letelte előtt és

d) minden ismételt beszerelés alkalmával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző vizsgálatnak ki kell terjednie az autógáz tartály gyártója által a periodikus újraminősítésre tett ajánlásokban szereplő vizsgálatokra, a külső károsodások, korrózió, mechanikai sérülések vizsgálatára és a felerősítő hevederek, védőburkolatok megfelelősségének ellenőrzésére.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző vizsgálatot a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti gázüzemanyag-ellátó berendezés javítása tevékenységre nyilvántartásba vett szervezet (a továbbiakban: autógáz szerelő műhely) végzi.

(4) Az autógáz tartályon további vizsgálatokat a gyártó által felhatalmazott szervezet végzi

a) a tartály sérülése esetén vagy

b) ha az autógáz tartály biztonsági jellemzői megváltozhattak.

(5) Az összeütközésben részt vett autógáz tartályok (2) bekezdés szerinti vizsgálata során azokat a tartályokat, amelyeken nem tapasztalható semmilyen sérülés, újból üzembe lehet állítani, egyébként a tartályt további vizsgálatra vissza kell küldeni a gyártóhoz.

21. § (1) Az autógáz-szerelő műhely az időszakos ellenőrző vizsgálat megtartását a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint dokumentálja.

(2) Az autógáz tartályok használatának összes engedélyezett élettartama nem lehet több, mint a gyártó által meghatározott időtartam, ennek hiányában

a) cseppfolyós autógáz-töltetű tartályoknál legfeljebb a gyártástól számított 15 év,

b) sűrített földgáz- vagy egyéb gáztöltethez gyártott autógáz tartályoknál legfeljebb a gyártástól számított 20 év,

c) kriogén tartályoknál legfeljebb a gyártástól számított 20 év.

(3) A használati időtartamot elért, illetve az adattáblát nélkülöző, beazonosíthatatlan tartályokat az autógáz-szerelő műhelynek dokumentáltan, a Hatóságnak bejelentve gázmentesített állapotban fizikai úton további használatra alkalmatlanná kell tennie.

22. § (1) Az autógáz-tároló tartály esetében az üzemeltető az üzemeltetés körülményeit figyelembe véve szükség szerint, de legalább évente időszakos ellenőrző vizsgálatot tart. Az üzemi ellenőrző vizsgálat során vizsgálni kell különösen

a) a korróziós állapotot, a korrózió elleni védelmet,

b) az alátámasztások állapotát, a csővezetékre gyakorolt hatását,

c) a kötések, csatlakozások állapotát, a műszerek, szerelvények állapotát és működőképességüket, valamint

d) a túlnyomás elleni védelem meglétét, lezárásának sértetlenségét.

(2) Az ellenőrző vizsgálatot nyomástartó berendezés vizsgáló szaktanfolyami képzettséggel rendelkező személy végezheti.

(3) Az időszakos ellenőrző vizsgálat elvégzését az ellenőrző személy üzemnaplóba vagy az üzemeltető által erre a célra rendszeresített nyilvántartásba bejegyzi. Ha az ellenőrző vizsgálatot végző szabálytalanságot, rendellenességet állapít meg a nyomástartó berendezés üzemeltetésével kapcsolatban, amelyet nem tud saját hatáskörében azonnal megszüntetni, a szükséges óvintézkedések megtétele mellett arról írásban jelentést tesz a Hatóságnak.

(4) Az üzemeltető kéri, hogy a Hatóság a biztonságos üzemeltethetőség megállapítása érdekében vizsgálja meg az autógáz-tároló tartályt, ha azon megbontással járó karbantartást vagy javítást végeznek. A vizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a berendezés dokumentációjához kell csatolni.

23. § (1) Az autógáz-tároló tartályokat időszakos ellenőrző vizsgálat alá kell vonni, amelynek különösen a következő biztonsági követelmények teljesülésére kell kiterjednie:

a) a korróziós állapot, a korrózió elleni védelem vizsgálata,

b) a falvastagság vizsgálata méréssel,

c) az alátámasztások állapotának megítélése, a csővezetékre gyakorolt esetleges korróziós és egyéb hatása,

d) a kötések, csatlakozások állapotának vizsgálata,

e) a műszerek, szerelvények működőképességének, állapotának vizsgálata,

f) az üzemeltetés során fellépő terhelések és az üzemmód (statikus, dinamikus, lüktető igénybevétel) vizsgálata,

g) a hőmérsékletviszonyok vizsgálata annak ellenőrzése céljából, hogy azok megfelelnek-e az anyagmegválasztás és méretezés szempontjából figyelembe vett környezeti és üzemeltetési hőmérsékletviszonyoknak,

h) a meg nem engedhető túlnyomás elleni védelem meglétének, alkalmasságának számítással történő ellenőrzése, az illetéktelen beavatkozás elleni védelem megfelelőségének vizsgálata.

(2) Az autógáz-tároló tartályok első időszakos ellenőrző vizsgálatát az üzembevételi engedélyben rögzített időpontig kell elvégezni. A további időszakos ellenőrző vizsgálatok időpontját az időszakos ellenőrző vizsgálat eredménye, az üzemeltetés, a tárolt közeg tulajdonságai és egyéb, a biztonságot befolyásoló körülmények figyelembevételével kell meghatározni, de a külső szerkezeti ellenőrző vizsgálatot legalább 5 évenként, a belső szerkezeti ellenőrző vizsgálatot és a nyomáspróbával történő szilárdsági ellenőrző vizsgálatot legalább 10 évenként kell elvégezni. A ciklusidők az előző vizsgálat időpontjától számítanak azzal, hogy a folyamatos üzemben lévő berendezések belső szerkezeti ellenőrző vizsgálatát és a nyomáspróbával történő szilárdsági ellenőrző vizsgálatát a tervezett karbantartási üzemleállások alkalmával lehet megtartani a ciklusidőn belül. A belső szerkezeti ellenőrző vizsgálat és nyomáspróbával történő szilárdsági ellenőrző vizsgálat helyettesíthető egyéb ellenőrző vizsgálati módszerrel is.

13. A nyomástartó berendezések, töltő berendezések üzemeltetői ellenőrző szervezete működésének szabályai

24. § (1) A nyomástartó berendezések, töltő berendezések időszakos és soron kívüli ellenőrző vizsgálatait a Hatóság engedélye alapján és rendszeres felügyeleti ellenőrzése mellett az üzemeltetői ellenőrző szervezet is végezheti.

(2) Az üzemeltetői ellenőrző szervezet működésének engedélyezését az üzemeltetőnek kell kérelmeznie a Hatóságtól. A kérelem tartalmazza a 25. §-ban részletezett időszakos és soron kívüli ellenőrző vizsgálatot végző üzemeltetői ellenőrző szervezetekre vonatkozó feltételek teljesítésének igazolását.

(3) A Hatóság nem vizsgálja a 25. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat, ha az üzemeltető a nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatára akkreditációval rendelkezik.

(4) A Hatóság engedélye öt évig hatályos. A feljogosítás ideje alatt, évenként legalább egy alkalommal felügyeleti ellenőrzésre kerül sor. A Hatóság ellenőrzi az üzemeltetői ellenőrző szervezetet engedélyében rögzített, erőforrásokat és kompetenciát biztosító feltételek meglétét, a tevékenységeknek az engedélyezett eljárásnak megfelelő végzését. A felügyeleti ellenőrzés eredményéről felvett jegyzőkönyvet a Hatóság közvetlenül átadja, vagy megküldi az üzemeltetőnek.

25. § (1) A nyomástartó berendezések, töltő berendezések üzemeltetői szervezeti ellenőrző vizsgálatára olyan szervezet jogosítható fel, amely

a) csak saját vállalkozása részére végez ellenőrzést és

b) az ellenőrzött nyomástartó berendezést, töltő berendezést üzemeltető vagy karbantartó szervezet különálló és szervezetileg azonosítható része.

(2) Az üzemeltetői ellenőrző szervezet személyzete ismeri

a) az általuk ellenőrzött és a rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések gyártástechnológiáit,

b) az ellenőrző vizsgálati eljárásokat, valamint

c) a használat vagy karbantartás során esetleg keletkező meghibásodások fajtáit.

(3) Az ellenőrző vizsgálatot végző személyek javadalmazása nem függhet sem közvetlenül az elvégzett ellenőrző vizsgálatok számától, sem azok eredményétől.

(4) Az üzemeltetői ellenőrző szervezet és személyzete nem lehet

a) az e rendelet hatálya alá tartozó és a szervezet által ellenőrzött nyomástartó berendezés, töltő berendezés tervezője, gyártója, forgalmazója, üzemeltetője vagy szerelője, sem pedig ezek meghatalmazott képviselője, és

b) közvetlenül érintett az e rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések, töltő berendezések tervezésében, gyártásában, forgalmazásában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységekben érintett feleket.

(5) A Hatóság a 24. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyt visszavonja, ha az üzemeltető nem biztosítja az üzemeltetői ellenőrző szervezetnek az e rendelet előírásai szerinti működését.

26. § (1) Az üzemeltetői ellenőrző szervezet

a) az időszakos ellenőrző vizsgálatot a berendezések nyilvántartó lapján meghatározott ciklusidők alatt és a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai betartásával végzi, az időszakos ellenőrző vizsgálatról jegyzőkönyvet állít ki, amely tartalmazza az ellenőrző vizsgálat módszerét, eredményét és a következő ellenőrző vizsgálat esedékességének időpontját,

b) az általa ellenőrzött nyomástartó berendezésekről, töltő berendezésekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

ba) az elvégzett időszakos ellenőrző vizsgálatok módját, időpontját, megállapításait, a következő időszakos ellenőrző vizsgálat időpontját és módját,

bb) a javítás, átalakítás után elvégzett soron kívüli ellenőrző vizsgálatok módját, időpontját, megállapításait,

c) a Hatóság számára a felügyeleti ellenőrzéshez szükséges minden adatot, információt rendelkezésre bocsát,

d) a Hatóság által végzett üzemellenőrzéseken képviselő útján részt vesz, a hatósági ellenőrzésekhez és a rendkívüli események vizsgálatához a nyomástartó berendezések, töltő berendezések nyilvántartásait és dokumentumait a hatóság rendelkezésére bocsátja.

(2) Az üzemeltető az engedély tartalmát vagy feltételeit érintően bekövetkezett minden változást vagy eltérést bejelent a Hatóságnak.

14. Nyomástartó létesítményekre vonatkozó különös szabályok

27. § (1) Az üzemeltető a nyomástartó létesítményekre vonatkozó 28-32. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazhatja, ha a nyomástartó rendszerre az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

a) energetikai technológiai rendszer esetén, ha az egyidejűleg működtethető berendezések összes teljesítménye eléri a 35 MW névleges teljesítményt;

b) a nyomástartó rendszer több mint 30 db olyan nyomástartó berendezésből áll, amelyek töltete veszélyes vagy

c) a nyomástartó rendszer geometriai térfogata több mint 150 m3, amelyben veszélyes töltet lehet.

(2) A nyomástartó létesítményt az azt alkotó nyomástartó berendezések figyelembevételével, technológiai szempontok szerint az üzemeltető azonosítja.

28. § (1) Egy eljárásba foglalható több, a létesítmény különböző alrendszereihez tartozó nyomástartó berendezés, töltő berendezés létesítésének engedélyezése. A létesítési dokumentációban a technológiai folyamatleírásnak tartalmaznia kell a készülékek kölcsönhatását, igénybevételi jellemzőit, a folyamattervező által megállapított üzemeltetési, karbantartási feltételeket.

(2) Az üzembevételi engedélyezési eljárásban a Hatóság megvizsgálja:

a) a nyomástartó létesítményre vonatkozó üzemeltetési utasítást,

b) az egyes nyomástartó berendezésekre, a helyszínen befejezett gyártásra vagy összeépítésre vonatkozó megfelelőséget tanúsító okiratokat és

c) az időszakos vizsgálatok ciklusidejére, az állapotellenőrzések és nyomáspróbák vizsgálati terveire vonatkozó üzemeltetői javaslatot.

(3) Ha a nyomástartó létesítmény összetettsége miatt a veszély elhárítása, a rendszerben jelenlevő anyagmennyiség kezelése miatt az azonnali, akár ideiglenes jellegű javítást ítéli az üzemeltető a legbiztonságosabbnak, a javítást késlekedés nélkül kell elvégeznie. A javítást üzemzavar-elhárításként bejelenti legkésőbb az eseményt követő munkanapon. Az üzemeltetőnek - az (5) bekezdés szerinti esetkört kivéve - a bejelentésben indokolnia kell az azonnali beavatkozást és ideiglenes javítás esetén a további tervezett intézkedéseket. Az üzemeltetőnek a javítást követő tizenöt munkanapon belül a javítást követő üzembevételi engedélyezési eljárás lefolytatását kell kérelmeznie. A kérelem tartalmazza a javításban közreműködők vizsgálati, ellenőrzési megállapításait.

(4) Létesítményen belüli nyomástartó berendezések, töltő berendezések áthelyezése, új berendezések telepítése vagy meglévő berendezések pótlás nélküli elbontása, továbbá a berendezések vagy a technológiai folyamat létesítési engedélyben rögzített paraméterének megváltoztatása esetén, ha a létesítmény jellemzőinek változása más hatóság hatáskörébe nem tartozik, a létesítmény átalakítását be kell jelenteni a 15. §-ban foglaltak megtartásával. Ha a létesítmény jellemzőinek változása más szakhatóság hatáskörébe is tartozik, akkor a Hatóság új létesítési eljárást folytat le.

(5) Létesítményen belüli nyomástartó berendezések, töltő berendezések javításáról az üzemeltető tájékoztatja a Hatóságot.

(6) Létesítmények berendezéseinek időszakos ellenőrző vizsgálatát az esedékesség évében kell megtartani.

29. § (1) A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban előírt ellenőrző vizsgálattól eltérő eljárás alkalmazása esetén a létesítmény nyomástartó berendezéseinek, töltő berendezéseinek állapotellenőrzéséhez az üzemeltető ellenőrző vizsgálati tervet készít. Az első üzembevételt megelőzően, ha nem állnak rendelkezésre a kiinduló állapot és a későbbi, időszakos ellenőrző vizsgálat alkalmával vizsgált állapot összehasonlítására szolgáló adatok, a nyomástartó rendszeren az üzemeltetőnek el kell végeztetnie a "0" állapot felmérést, amelynek eredményét az ellenőrző vizsgálati tervhez csatolja. Az ellenőrző vizsgálati tervben az üzemeltető figyelembe veszi a nyomástartó berendezések, töltő berendezések várható károsodási folyamatait és a korábbi ellenőrző vizsgálatok adatait, különös tekintettel az azonos igénybevételű készülékek korábbi ellenőrző vizsgálati tapasztalataira. A terv készítésekor a létesítmény ismert üzemzavarának feltételezhető hatásait is vizsgálni szükséges.

(2) Az ellenőrző vizsgálati tervben rögzíteni kell a vizsgálhatóságot korlátozó tényezőket, továbbá a feltételektől függően végrehajtandó tevékenységeket. Az ellenőrző vizsgálati tervet és annak módosításait az üzemeltető a végrehajtás előtt tájékoztatásul megküldi a Hatóságnak.

(3) Az ellenőrző vizsgálati tervben szereplő anyagvizsgálatokat akkreditált vizsgáló laboratórium végezheti.

(4) A létesítményben üzemeltetett több, azonos kialakítású és igénybevételű nyomástartó berendezés esetén, a Hatóság jóváhagyásával a kiválasztott berendezés szerkezetellenőrző vizsgálatának eredménye kiterjeszthető az összes azonos nyomástartó berendezésre. Az üzemeltetési ellenőrző vizsgálatot és a szilárdsági ellenőrző vizsgálatot vagy az azt helyettesítő, a Hatóság által jóváhagyott helyettesítő vizsgálatokat minden nyomástartó berendezésen el kell végezni.

(5) Nyomáspróbatervet kell készíteni, ha több nyomástartó berendezés vizsgálatát egy nyomókörben hajtják végre.

(6) A létesítmény vizsgált nyomástartó berendezései akkor vehetők üzembe, ha a jogszerű állapotot igazoló jegyzőkönyvek hiánytalanul rendelkezésre állnak az üzemeltetőnél. Ha a tervezett üzembevételig a jegyzőkönyvek elkészítésére nincs lehetőség, akkor az üzembevételt megelőzően az üzemeltető, az anyagvizsgálatot elvégző laboratórium a vizsgálatokról, ellenőrzésekről készült helyszíni feljegyzéseket a Hatóságnak vagy az üzemeltetői ellenőrző szervezetnek bemutatja. Ebben az esetben a megfelelő állapotot igazoló jegyzőkönyvek bemutatásának határidejét a Hatóság vagy az üzemeltetői ellenőrző szervezet határozza meg.

(7) A Hatóság vagy az üzemeltetői ellenőrző szervezet a körülmények figyelembevételével dönt a készülék üzembevehetőségéről, az üzembevételt megelőző vagy az üzemeltetés során szükséges intézkedésekről.

(8) Ha a megfelelő állapotot igazoló jegyzőkönyveket a Hatóság vagy az üzemeltetői ellenőrző szervezet által előírt határidőre az üzemeltető nem mutatja be - és az üzemeltetői ellenőrző szervezet által előírt határidő eredménytelen eltelte esetén az üzemeltetői ellenőrző szervezet erről a Hatóságot tájékoztatja -, a Hatóság az érintett készülékek üzemeltetését a megfelelő állapotot igazoló jegyzőkönyvek bemutatásáig megtiltja.

30. § (1) Az időszakos üzemeltetési ellenőrző vizsgálatot a Hatóság vagy az üzemeltetői ellenőrző szervezet végzi az esedékesség évében, az üzemeltető által javasolt időpontban. Az ellenőrző vizsgálatot lehetőség szerint normál üzem közben kell végrehajtani.

(2) A Hatóság vagy az üzemeltetői ellenőrző szervezet az üzemeltetési ellenőrző vizsgálatot az üzemeltetés megzavarása nélkül, a helyi szabályok betartása mellett hajtja végre. Az üzemeltető biztosítja az ellenőrző vizsgálat végrehajtásához szükséges feltételeket.

(3) Az üzemeltetési ellenőrző vizsgálatról készült jegyzőkönyv hiányosságok feltárása esetén tartalmazza a szükséges, határidőhöz kötött üzemeltetői intézkedések előírását és az utóellenőrzésre vonatkozó figyelmeztetést.

(4) Az üzemeltetési ellenőrző vizsgálatot a határozatlan időre üzemen kívül helyezett nyomástartó berendezések, töltő berendezések esetében is meg kell tartani. Az ellenőrző vizsgálat ebben az esetben a határozatlan idejű üzemen kívül helyezésről szóló bejelentésben foglalt körülmények fenntartásának igazolását szolgálja.

31. § A határozatlan időre üzemen kívül helyezett nyomástartó berendezés, töltő berendezés üzembevételi engedélyét a Hatóság az üzemeltető bejelentése alapján felfüggeszti. Az ismételt üzembevételt megelőzően az üzemeltetőnek a nyomástartó berendezés, töltő berendezés állapotának értékelésére alkalmas vizsgálati tervet kell benyújtania a Hatóságnak, és a vizsgálatokat végre kell hajtania. Ezt követően a Hatóság az üzembevételi engedély felfüggesztését visszavonja.

32. § Egy vagy több berendezés esetén megszüntetési eljárást abban az esetben kell lefolytatni, ha a létesítmény jellemzőinek változása más hatóság hatáskörébe is tartozik.

15. A kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezéssel kapcsolatos eljárások

33. § (1) A Hatóság a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezésekre vonatkozó - a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti Műszaki Biztonsági Szabályzatban szereplő - műszaki biztonsági feltételek meglétét ellenőrizheti.

(2) Ha a Hatóság az ellenőrző vizsgálat során személyeket vagy környezetet veszélyeztető hiányosságot állapít meg, elrendeli a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés javítását, a hiányosságok megszüntetését, vagy a berendezés üzemen kívül helyezését.

16. Eljárás rendkívüli esemény alkalmával

34. § (1) A berendezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményeket az üzemeltető a Hatóságnak haladéktalanul bejelenti, majd a bejelentést 24 órán belül írásban megerősíti.

(2) Az üzemeltető rendkívüli esemény esetén minden olyan intézkedést megtesz, amely a veszélyeztetést és a kár mértékét a legkisebbre korlátozza. Ezek során az emberi élet vagy testi épség, továbbá jelentős érték megóvása érdekében a helyszínt megváltoztathatja, azonban ez esetben a helyszínről rajzot vagy fényképfelvételt kell készíteni. A tárgyi bizonyítékul szolgáló eszközöket a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat lezárásának időpontjáig meg kell őrizni.

(3) A Hatóság hivatalból kivizsgálja a berendezéssel folytatott tevékenység során bekövetkezett rendkívüli eseményt. A Hatóság a vizsgálatra bizottságot alakíthat. A bizottsági munkát a Hatóság vizsgálatra kijelölt képviselője irányítja. A hatósági vizsgálat nem érinti az üzemeltetőnek más jogszabályban előírt vizsgálati kötelezettségét.

(4) A rendkívüli esemény kivizsgálását a bejelentés után haladéktalanul meg kell kezdeni.

(5) Ha a rendkívüli eseménnyel kapcsolatban büntetőeljárás is indult, a Hatóságnak a vizsgálatot ettől függetlenül le kell folytatnia, és a két eljárás során szükségessé váló együttműködést biztosítania kell. A Hatóság ellenőrzési eljárása nem akadályozhatja a büntetőeljárást.

(6) A Hatóság az eljárás során, a vizsgálat befejezése előtt is megtilthatja, korlátozhatja, engedélyhez kötheti a berendezés használatát, és előírhatja az újraüzembevétel feltételeit.

(7) A Hatóság a vizsgálat lezárásakor megállapítja a rendkívüli esemény okát és körülményeit.

17. A hatósági jellegű képzésekre vonatkozó eljárási szabályok

35. §[12] Az e rendeletben meghatározott hatósági jellegű képzés keretében megszerezhető, műszaki biztonsági szempontjából jelentős ipari szakképesítések:

a) nyomástartó berendezés kezelője,

b) nyomástartó berendezés vizsgálója,

c) nyomástartóedény-gépész.

36. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott munkakörök betöltése továbbképzéshez kötött, melynek eredményes elvégzéséről a továbbképzést záró vizsga szervezője továbbképzési igazolást állít ki.

(2) Az alábbiakban felsorolt, a műszaki biztonság szempontjából jelentős munkakörök betöltéséhez ötévenként továbbképzést kell elvégezni:

a) nyomástartó berendezés kezelője,

b) nyomástartó berendezés vizsgálója,

c) nyomástartó edény gépész.

37. § (1) A 35. § szerinti képzés és a 36. § (1) bekezdése szerinti továbbképzés (a továbbiakban együtt: képzés) a hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó Budapest Főváros Kormányhivatala (3) bekezdésben meghatározottak szerint kiadott engedélye alapján tartható. Budapest Főváros Kormányhivatalának a képzési program jóváhagyását tartalmazó engedélye a véglegessé válásától számított három évig hatályos.

(2) Budapest Főváros Kormányhivatala

a) a képzési programmal szemben támasztott, a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti alapkövetelmények alapján meghatározza és hivatalos honlapján közzéteszi a képzési program elkészítésének alapját képező részletes szakmai követelményeket, a részletes vizsgakövetelményeket, valamint a 38. § (4) bekezdése szerinti képzési igazolás, bizonyítvány tartalmát,

b) elbírálja a képzési program jóváhagyása iránti kérelmeket,

c) ellenőrzi a képzést és a vizsgát szervezők működését, ideértve a (3) bekezdés c) pontja szerinti tananyag célra való alkalmasságának, tartalmának, jogszabályoknak való megfelelésének, valamint a tanulmányi szabályzat megfelelőségének ellenőrzését is.

(3)[13] Képzést az a felnőttképzésről szóló törvény szerinti felnőttképzési tevékenység végzésére szóló engedéllyel rendelkező szervezet tarthat, amely

a) a képzést megelőző legalább egy évben gépészet ágazatba tartozó szakképesítésre felkészítő felnőttképzési tevékenységet végzett,

b) rendelkezik a képzési területre vonatkozóan kidolgozott, a képzés felügyeletét ellátó hatóság által jóváhagyott képzési programmal, és

c) rendelkezik a képzési programhoz kidolgozott, a hatályos műszaki biztonsági követelményeket tükröző, korszerű tananyagegységgel.

(4)[14] A képzés szervezője a képzési program jóváhagyása iránti kérelmét az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal, a Budapest Főváros Kormányhivatala által meghatározott és a honlapján közzétett formanyomtatványon készíti el.

(5) A képzési program jóváhagyása iránti kérelem tartalmazza:

a) a képzés szervezőjének nyilatkozatát a vizsga megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges adatok rendelkezésre bocsátásáról;

b) a képzés szervezőjének nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a képzéshez szükséges korszerű szakmai ismereteket tükröző tananyaggal;

c) annak megjelölését, hogy a képzés szervezője mely képzés képzési programjának jóváhagyását kérelmezi;

d) a képzési programot.

38. § (1) A képzés szervezője a képzés kezdőnapját, tartamát és helyszínét Budapest Főváros Kormányhivatala részére a képzés kezdőnapját megelőzően legalább nyolc nappal írásban vagy elektronikusan bejelenti. A képzés csak a bejelentést követően kezdhető meg.

(2) A vizsga részletes szabályait a vizsga szervezője vizsgaszabályzatban rögzíti, és gondoskodik a vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató elkészítéséről, a vizsgakérdések összeállításáról, valamint azok bejelentéséről Budapest Főváros Kormányhivatalának.

(3) A képzés során vizsgáztató az lehet, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és a képzés célja szerinti szakterületen legalább öt év gyakorlattal rendelkezik.

(4) A vizsga eredményes teljesítését követően a vizsga szervezője a Budapest Főváros Kormányhivatalának bemutatott minta szerint készíti elő a kiállítandó képzési bizonyítványt és továbbképzési igazolást.

(5) A vizsga szervezője a kiállított képzési bizonyítványokról és továbbképzési igazolásokról nyilvántartást vezet, és biztosítja a nyilvántartás naprakész voltát.

39. § (1) A képzést követő vizsga megtartását - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó Budapest Főváros Kormányhivatala által kijelölt szervezetek végezhetik.

(2)[15] Az (1) bekezdés szerinti képzést követő vizsga megtartásában való közreműködést Budapest Főváros Kormányhivatala annak a felnőttképzési tevékenység végzésére szóló engedéllyel rendelkező szervezetnek engedélyezi, amely

a) a képzést megelőző legalább egy évben gépészet ágazatba tartozó szakképesítésre felkészítő felnőttképzési tevékenységet végzett,

b) a képesítés tekintetében biztosítja olyan vizsgáztatószemély közreműködését, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és a képzés célja szerinti szakterületen legalább öt év gyakorlattal rendelkezik,

c) a képesítés tekintetében nem minősül képzésszervezőnek,

d) nyilatkozik, hogy a képzésszervezővel együttműködik a vizsga megszervezésében és lebonyolításában.

(3) A (2) bekezdés szerinti engedély időbeli hatálya három év.

(4) A képzésszervezők a képzést követő vizsga megtartását az (1) bekezdés szerinti szervezetektől kérhetik. Ha az adott képzési területen a vizsga megtartására nincs kijelölt szervezet, akkor a képzés szervezője látja el az általa szervezett képzést követő vizsga megtartásával kapcsolatos feladatokat.

18. Záró rendelkezések

40. § Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy

a) a nyomástartó berendezés, nyomástartó létesítmény tekintetében a Műszaki Biztonsági Szabályzatra, a Műszaki Szakbizottság működésére és feladataira, valamint a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges képzések és továbbképzések általános követelményeire,

b) a nyomástartó berendezés, szállítható nyomástartó berendezés töltésére szolgáló berendezés, valamint a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezés tekintetében a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges képzések és továbbképzések általános követelményeire

vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg.

41. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

42. § Az e rendelet hatálybalépését követő első időszakos ellenőrző vizsgálat alkalmával a berendezések 1. melléklet szerinti besorolását felül kell vizsgálni.

43. §[16]

44. §[17]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 213/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelethez

Nyomástartó berendezés besorolása a hatósági eljárások szempontjából

1. A nyomástartó berendezéseket e melléklet alkalmazásával kell besorolni.

2. A besorolás célja annak meghatározása, hogy a nyomástartó berendezés e rendelet hatálya alá tartozik-e.

3. A besorolás a nyomástartó berendezés fajtája, töltete, a töltet veszélyessége, a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) és a belső térfogat (V), illetve névleges méret (DN) szorzata, valamint e szorzat tényezőire megállapított alsó határérték alapján történik.

4. Ha a nyomástartó berendezés több nyomással igénybe vett térből áll, a nyomástartó berendezés egyes tereinek besorolásai közül a legszigorúbb adja a nyomástartó berendezés besorolását. Ha egy tér többféle töltetet tartalmaz, a besorolás alapja az a töltet, amelyhez a legszigorúbb besorolás tartozik.

5. A 7. pont a)-e) alpontja közül a 3. pont szerinti tényezők felsorolási sorrendben történő értékelése alapján kell az adott esetben alkalmazandó alpontot kiválasztani a nyomástartó berendezésnek a 2. pont szerinti besorolásához.

6. A nyomástartó berendezés akkor tartozik e rendelet hatálya alá, ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, a nyomástartó berendezés PS és V (DN) értékei, valamint ezek szorzata a 7. pont a)-e) alpontjaiban meghatározott határértékeket meghaladják.

7. E rendelet szerint nyomástartó berendezés:

a) gáztöltetű nyomástartó edény - az e) alpontban meghatározottak kivételével -, amelynek töltete veszélyes töltet: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 25 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 1000 bar x liter;

b) gáztöltetű nyomástartó edény - az e) alpontban meghatározottak kivételével -, amelynek töltete nem veszélyes töltet: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 50 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 10 000 bar x liter;[18]

c) folyadéktöltetű nyomástartó edény - az e) alpontban meghatározottak kivételével -, amelynek töltete veszélyes töltet: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 100 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 5000 bar x liter;

d) folyadéktöltetű nyomástartó edény - az e) alpontban meghatározottak kivételével -, amelynek töltete nem veszélyes töltet: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar és térfogata (V) nagyobb, mint 200 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 10 000 bar x liter;

e) a túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő, tüzeléssel vagy más módon fűtött, nagyobb, mint 110°C hőmérsékletű gőz vagy forró víz előállítására szolgáló, vagy más technológiai célra igénybevett nyomástartó berendezés, továbbá minden nyomással igénybe vett főzőedény: ha a nyomása (PS) nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata (V) nagyobb, mint 25 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 1000 bar x liter.

2. melléklet a 213/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelethez

A nyomástartó berendezések létesítési, üzembevételi, átalakítási és megszüntetési engedélyezési eljárásában a műszaki biztonsági hatóság által vizsgált szakkérdések