224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet

a Dunakeszin alap- és középfokú oktatási intézmények és kulturális központ létrejöttét célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. § (1) bekezdése tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. § (2) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja a Dunakeszin alap- és középfokú oktatási intézmények, így gimnázium, szakgimnázium és szakközépiskola, valamint alapfokú művészeti iskola és kulturális központ megvalósítását célzó, az 1. mellékletben felsorolt földrészleteken, illetve ezen földrészletekből a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított földrészleteken megvalósuló beruházással (a továbbiakban: Beruházás) összefüggő, a 2. mellékletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyeket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek.

2. §[1] A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Pest Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt jelöli ki.

3. § (1) A Beruházással összefüggésben

a) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és

b) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

(2) A Kormány a Beruházással összefüggő, az 1. mellékletben meghatározott ingatlanokat érintő építészeti-műszaki dokumentációnak a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményezésével összefüggésben a központi építészeti-műszaki tervtanácsot jelöli ki.

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével - tizenöt nap.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg - nyolc nap.

5. §[2]

5/A. §[3] (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sorában megjelölt ingatlanokat érintő beruházások esetében a 3. mellékletben foglalt táblázat B és C oszlopában megjelölt telkekre és telekrészekre a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2)-(5) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a)[4] a hatályos településrendezési terv és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b)[5] amennyiben a hatályos településrendezési terv a beépítés és az egyedi építési követelmények a (2)-(5) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétesek, vagy azokkal össze nem egyeztethető előírást tartalmaznak, akkor a településrendezési tervet nem lehet alkalmazni, továbbá

c) az érintett területre a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 29. §-át, valamint 40. §-át nem kell alkalmazni.

(2) A 3. mellékletben foglalt táblázat B oszlopában megjelölt telkeken, illetve ingatlanrészeken oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális, rekreációs, illetve sportlétesítmények és azokhoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el, az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:

a) a telkek beépítési módja szabadon álló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%,

d) a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 10%,

e) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 1 m2/m2,

f) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 35%,

g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 12,5 méter,

h) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 18 métert,

i) az előkert mérete 5 méter,

j) az oldalkert és a hátsókert mérete 10 méter,

k) az építési telkeken az építési övezetre előírt zöldfelület megengedett legkisebb mértéke alapján kialakított zöldfelület minden megkezdett 100 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

(3) A 3. mellékletben foglalt táblázat C oszlopában megjelölt telkeken, illetve ingatlanrészeken kizárólag sport- és szabadidő-, vendéglátó- és ezen rendeltetéseket kiszolgáló vagy a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el, az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával:

a) a telkek beépítési módja szabadon álló,

b) a kialakítható telek legkisebb területe 10 000 m2,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 2%,

d) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 70%,

e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 5 méter.

(4) Az 1. melléklet szerinti táblázat 2. sora szerinti beruházással összefüggésben a tereprendezést és mélyalapozást a megvalósuló építési tevékenység ütemeként is engedélyezheti az eljáró hatóság.

(5) A (4) bekezdés szerinti tereprendezés és mélyalapozás építési engedélyezési dokumentációjának az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében foglaltakon túl tartalmaznia kell talajvédelmi tervet.

5/B. §[6] (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sorában megjelölt ingatlanokat érintő beruházások esetében a 4. mellékletben foglalt táblázatban megjelölt telkekre és telekrészekre a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési tervek és az OTÉK előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) amennyiben a hatályos településrendezési tervek a beépítés és az egyedi építési követelmények (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétesek, vagy azokkal össze nem egyeztethető előírást tartalmaznak, akkor a településrendezési tervet nem lehet alkalmazni.

(2) A 4. mellékletben foglalt táblázatban megjelölt telkeken és telekrészeken közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési területek alakíthatók ki. A szabályozási vonal érintettsége okán történő telekalakítás esetén a kialakítható telekméret nem korlátozott.

5/C. §[7] (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 3. sorában megjelölt ingatlanokat érintő beruházások esetében a megjelölt telkekre a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési tervek és az OTÉK előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) amennyiben a hatályos településrendezési tervek a beépítés és az egyedi építési követelmények (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétesek, vagy azokkal össze nem egyeztethető előírást tartalmaznak, akkor a településrendezési tervet nem lehet alkalmazni.

(2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 3. sorában megjelölt telkeken az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazhatók:

a) a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 40%,

b) az oldalkert és hátsókert mérete 10 méter.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

8. §[8] (1) E rendeletnek a Dunakeszin alap- és középfokú oktatási intézmények és kulturális központ létrejöttét célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 201/2020. (V. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 5/A. §-át, valamint 1. és 3. mellékletét a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Módr1.-gyel megállapított 5/A. § (2) bekezdés g) pontjának és 5/A. § (3) bekezdés e) pontjának alkalmazása során az épületmagasságot a Módr1. hatálybalépésekor hatályos OTÉK-ban foglalt követelmények szerint kell számítani.

9. §[9] E rendeletnek a Dunakeszin alap- és középfokú oktatási intézmények és kulturális központ létrejöttét célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 449/2020. (X. 1.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 3. mellékletében foglalt táblázat 163. és 164. sorát a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

10. §[10] E rendeletnek a Dunakeszin alap- és középfokú oktatási intézmények és kulturális központ létrejöttét célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 513/2021. (IX. 3.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 5/B. §-át, 5/C. §-át, 1-4. mellékletét a Módr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelethez[11]

A beruházással érintett ingatlanok

2. melléklet a 224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelethez

A Dunakeszin alap- és középfokú oktatási intézmények és kulturális központ létrejöttét célzó beruházás megvalósításával összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások,

3. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

4. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

5. tűzvédelmi hatósági eljárások,

6. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

7. hírközlési hatósági eljárások,

8. környezetvédelmi hatósági eljárások,

9. természetvédelmi hatósági eljárások,

10. útügyi hatósági eljárások,

11. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

12. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

13. földmérési hatósági eljárások,

14. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

15. bányahatósági engedélyezési eljárások,

16. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

17. közegészségügyi hatósági eljárások,

18.[12]

19. földvédelmi hatósági eljárások,

20. azok az 1-19. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

21. az 1-20. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.

3. melléklet a 224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelethez[13]

Az oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális, rekreációs, illetve sportlétesítmények és azokhoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgáló terület, illetve a különleges, beépítésre nem szánt terület elhatárolása

4. melléklet a 224/2019. (IX. 25.) Korm. rendelethez[14]

A közlekedési és közműelhelyezési, hírközlési területek lehatárolása