2020. évi CLXIX. törvény

a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról[1]

1. A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Küfetv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni

a) a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erőkre és azok állományának tagjaira,

b) a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira,

c) a rájuk vonatkozó rendelkezések tekintetében

ca) a nem Magyarországon települt, de Magyarországon szolgálati céllal ideiglenesen működő nemzetközi katonai parancsnokságokra,

cb) az a) és b) pont szerinti állomány tagjainak Magyarország területén tartózkodó hozzátartozóira,

cc) az USA-vállalkozókra."

2. § A Küfetv. 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"a) külföldi fegyveres erő: külföldi állam haderejét alkotó erők, vagy ezek egyes alakulatai, kontingensei, illetve szervezeti elemei;"

3. § A Küfetv. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) Ha nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, nemzetközi katonai parancsnokság Magyarországon jogi személynek tekintendő, amely tényt az 5. § (4) bekezdése szerint kiállított igazolás igazol.

(2) Ha nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, nemzetközi katonai parancsnokságnak nem minősülő nemzetközi katonai szervezet Magyarországon nem tekintendő jogi személynek.

(3) Ha nemzetközi szerződés vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik, a külföldi fegyveres erők gépjárművei, légijárművei, hajói és más veszélyes üzemnek minősülő eszközei tekintetében a külföldi fegyveres erőt felelősségbiztosítás nélkül is önbiztosítottnak kell tekinteni.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti az adott szervezet nemzetközi jogi jogképességét."

4. § A Küfetv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erő, valamint nemzetközi katonai szervezet vagy parancsnokság nem magyar állampolgárságú vagy Magyarországon állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező katonai és polgári állomány tagja mentesül foglalkozása tekintetében a Magyarországon jogszabályban előírt engedélyezési feltételek teljesítése alól, amennyiben tevékenysége - ha külön megállapodás eltérően nem rendelkezik - nem terjed túl a külföldi fegyveres erők és a nemzetközi katonai parancsnokság szolgálati tevékenységén, illetve személyeket vagy állatokat érintő, egészségügyi ellátás végzésére irányuló foglalkozás esetén nem terjed túl a külföldi fegyveres erők és a nemzetközi katonai szervezet vagy parancsnokság személyi állománya és azok hozzátartozói, illetve szolgálati állatai körén."

5. § A Küfetv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Mentesül a regisztrációs adó megfizetése alól

a) a Magyar Honvédség kivételével az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a Békepartnerségben részt vevő államok fegyveres erőinek Magyarország területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó, Magyarországon állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező katonai és polgári állománya saját vagy hozzátartozói használatára vásárolt vagy ideiglenesen behozott gépjárműve forgalomba helyezése tekintetében,

b) a védelmi együttműködésről szóló magyar-amerikai megállapodás IX. cikk 1. bekezdésében meghatározott személyi állomány tulajdonában álló gépjármű forgalomba helyezése esetén,

c) a nemzetközi katonai szervezet vagy parancsnokság Magyarország területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó, Magyarországon állandó tartózkodási hellyel nem rendelkező katonai és polgári állománya saját vagy hozzátartozói használatára vásárolt vagy ideiglenesen behozott gépjárműve forgalomba helyezése tekintetében,

d) a nemzetközi katonai szervezet vagy parancsnokság az üzemeltetésében álló hivatali gépjármű forgalomba helyezése esetén,

e) a Magyar Honvédség kivételével az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a Békepartnerségben részt vevő államok fegyveres erőinek Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó katonai alakulatai az üzemeltetésükben álló hivatali gépjármű forgalomba helyezése esetén."

6. § Hatályát veszti a Küfetv. 13. § (4) bekezdése.

2. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

7. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 5. § (4) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Nem hívható be katonai szolgálatra az a hadköteles,)

"q) aki cselekvőképességében részlegesen korlátozott, cselekvőképtelen, részére támogató került kirendelésre vagy ideiglenes gondnokság alatt áll."

8. § A Hvt. 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A honvédelemben közreműködő szerv a honvédelmi feladataira való felkészülés végrehajtása érdekében fogadja - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett - a honvédelemért felelős miniszter által honvédelmi érdekű szolgálatteljesítés céljából kijelölt honvédelmi összekötőt, és biztosítja számára az adott szervnél azonos vagy hasonló munkakört betöltő foglalkoztatott részére meghatározott munkahelyi elhelyezési feltételeket."

9. § A Hvt. 21. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Kormány évente egyszer jelentést tesz az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó bizottságának és külügyekkel foglalkozó bizottságának

a) a külföldi fegyveres erők magyarországi jogállását szabályozó nemzetközi szerződések végrehajtásáról és

b) a Magyar Honvédség külföldön végrehajtott műveleteiről.

(6) A Kormány elrendelheti a NATO Állandó Védelmi Terveivel kapcsolatos feladatok végrehajtását, és ezzel összefüggésben gyorsított döntéshozatali eljárás bevezetését."

10. § A Hvt. 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtása érdekében - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett - a honvédelemért felelős miniszter a honvédelmi szervezet állományának bármely tagját mint honvédelmi összekötőt, a honvédelemben közreműködő szervhez honvédelmi érdekű szolgálatteljesítés céljából szolgálati feladat ellátására vezényelheti, illetve a honvédelmi összekötő szolgálatteljesítési helyét honvédelemben közreműködő szervnél határozhatja meg."

11. § (1) A Hvt. 37. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A 36. § (1) bekezdés h) és k) pontja szerinti közreműködői feladat során meg kell határozni az igénybevétel pontos célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit, fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt területét. A 36. § (1) bekezdés h) és k) pontjában és a 36. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítésére alárendelt honvédségi szervezeteitől legfeljebb 200 fő 21 napi időtartamot meg nem haladó igénybevételéről - a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Magyar Honvédség parancsnoka, az ezt meghaladó létszámú vagy időtartamú igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter dönt. A 3000 főt meghaladó igénybevételről a honvédelemért felelős miniszter - a döntéssel egyidejűleg - az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó bizottságát tájékoztatja.

(3a) Ha katasztrófa következtében szükséges élet- és vagyonmentés a védelmi igazgatási szervek, a rendvédelmi szervek vagy az állami mentőszolgálat igénye alapján a katonai erők azonnali közreműködését indokolja, legfeljebb 100 fő igénybevételéről a területileg illetékes honvédségi szervezet parancsnoka saját hatáskörben dönthet, amelyet szolgálati úton haladéktalanul jelent a Magyar Honvédség parancsnokának. Az azonnali igénybevétel mértéke és jellege nem veszélyeztetheti az adott honvédségi szervezet alaprendeltetés szerinti feladatellátásának maradéktalan biztosítását, a készenlét fenntartását, a hadrafoghatóság szintjét, időtartama pedig kizárólag a közvetlen életveszély és a jelentős anyagi kár bekövetkezte közvetlen veszélyének fennállásáig vagy a védekezésben részt vevő társszervek, szervezetek részére történő feladatátadásig tarthat. A Magyar Honvédség parancsnoka a (3) bekezdés szerinti jogkörében dönt az azonnali igénybevétel fenntartásának szükségességéről."

(2) A Hvt. 37. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködői feladatról a rendészetért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter kezdeményezésére a Kormány dönt. A 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködői feladat akkor rendelhető el, ha a közreműködői feladat olyan külföldi helyszínen hajtható végre, amely tekintetében a Honvédség határátlépéssel járó csapatmozgását az erre jogosult engedélyezte, és a terrorizmust elhárító szerv alkalmazása nem elegendő. A 36. § (1) bekezdés i) pontja szerinti közreműködői feladat elrendelése során meg kell határozni az igénybevétel pontos célját, időtartamát, a kirendelt erők feladatait, létszámát és eszközeit, fegyverzetét, továbbá földrajzilag körülírt területét."

12. § A Hvt. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A honvédelemért felelős miniszternek a honvédelem és az egyes honvédelmi szervezetek irányításával összefüggő feladatait törvény, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet határozza meg. A honvédelemért felelős miniszter nevében e hatáskörök gyakorlása során e törvény, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerint más személy eljárhat."

13. § A Hvt. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti megsemmisítés vagy megváltoztatás a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában való közzététel napján lép hatályba, ha a belső rendelkezést a Honvéd Vezérkar főnöke, a Magyar Honvédség parancsnoka vagy a Honvéd Vezérkarhoz, a Magyar Honvédség Parancsnokságához tartozó elöljáró, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó honvédelmi szervezet vezetője vagy a KNBSZ főigazgatója adta ki. Egyéb belső rendelkezés esetén a hatálybalépés időpontja a belső rendelkezés kiadója részére történő kézbesítés napja. Különösen fontos érdekből, ha ez a jogbiztonságot nem sérti, a megsemmisítés vagy megváltoztatás hatálybalépésének időpontja ettől eltérően is meghatározható."

14. § A Hvt. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A honvédelmi szervezet működésére szolgáló objektum objektumparancsnoka elrendelheti, hogy az objektum területére történő beléptetést, illetve az onnan történő kiléptetést végző őrzés-védelmi, ügyeleti szolgálati feladatot ellátó katona, fegyveres biztonsági őr az ellenőrzött területre történő belépést vagy az onnan történő kilépést megelőzően köteles legyen felhívni a be-, illetve kilépni szándékozó személyt a ruházata, valamint a magával hozott tárgyak, táskák, csomagok és a be-, illetve kilépéshez igénybe vett gépjármű bemutatására. Ha ennek az érintett nem tesz eleget, az ellenőrzött területre történő belépését a beléptetést végző szolgálati személy megtilthatja. Az őrzés-védelmi, ügyeleti szolgálati feladatot ellátó katona, fegyveres biztonsági őr csak a vele azonos nemű be- és kilépő személy ruházatát vizsgálhatja át. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon."

15. § A Hvt. 54/D. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 36. § (1) bekezdés h) pontja szerinti feladatra vezényelt katona - e törvény rendelkezéseitől eltérően -]

"a) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 29-32. §-ában, 33. § (1) bekezdés a) és f) pontjában, 33. § (2) bekezdés a), b) és f) pontjában, 35-35/B. §-ában, 37. § a) és e) pontjában, továbbá 42. és 43. §-ában meghatározottak szerint jogosult intézkedni, illetve kényszerítő eszközt alkalmazni, valamint"

16. § A Hvt. 54/E. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatra vezényelt katona - e törvény rendelkezéseitől eltérően -]

"a) az Rtv. 29-33. §-ában, 35-35/B. §-ában, 37. § a) és e) pontjában, továbbá 42. és 43. §-ában meghatározottak szerint jogosult intézkedni, illetve kényszerítő eszközt alkalmazni, valamint"

17. § (1) A Hvt. 80. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:

(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)

"12a. honvédelmi összekötő: a honvédelemben közreműködő szerv honvédelmi felkészülési és védekezési szakmai feladatait támogató, e feladat ellátására a honvédelemért felelős miniszter által - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatása mellett - kijelölt, a honvédelemért felelő miniszter által az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott végzettséggel rendelkező személy,"

(2) A Hvt. 80. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)

"27. potenciális hadköteles: hadkötelezettség fennállásán kívüli időszakban a hadköteles, aki nem tartozik a kiképzett tartalékos állományba,"

18. § A Hvt.

a) 21/A. § (6) bekezdés d) pontjában az "érdekében, és" szövegrész helyébe az "érdekében." szöveg,

b) 36. § (1) bekezdés i) pontjában a "közreműködik" szövegrész helyébe a "közreműködés" szöveg,

c) 38. § (1) bekezdésében a "katonai szervezetek" szövegrész helyébe a "valamennyi honvédségi szervezet" szöveg,

d) VII. Fejezet címében a "HONVÉDSÉG" szövegrész helyébe a "HONVÉDELMI SZERVEZET" szöveg,

e) 29. alcím címében és 45. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "Honvédség" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezet" szöveg,

f) 45. § (1) bekezdésében a "Honvédséget" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetet" szöveg,

g) 46. § (1) bekezdésében a "Honvédség" szövegrész helyébe a "- honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium kivételével - a honvédelmi szervezet" szöveg,

h) 46. § (3) bekezdésében a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe "a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában" szöveg,

i) 48. § (2) bekezdésében a "gazdálkodásáért az" szövegrész helyébe a "gazdálkodásáért, az" szöveg,

j) 35. alcím címében az "őrzés-védelem" szövegrész helyébe az "őrzés-védelem és az objektumbiztonság" szöveg,

k) 54. § (1) bekezdésében a "katonai szervezetek" szövegrész helyébe a "honvédelmi szervezetek" szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti a Hvt. 21/A. § (6) bekezdés e) pontja.

3. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása

20. § (1) A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) 3. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat:)

"i) nyilvántartás vezetése a meghagyásba bevont szervekről és a meghagyásra kijelölt munkakörökről, valamint a meghagyásban részesült potenciális hadkötelesekről, kiképzett tartalékosokról és hadkötelesekről,"

(2) A Haktv. 3. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő katonai igazgatási feladatokat:)

"k) a honvédelmi szervezetek és a honvédségi szakképző intézmény személyi állománya részére szolgálati, munkáltatói, katonai nyugdíjas-, honvédségi nyugdíjas-, hatósági és ellenőri, katonai rendész, a belföldi katonai futár-igazolványok kiadása, a hadkötelezettség bevezetését követően a katonai igazolványok kiadása, továbbá a katonák személyi igazoló jeggyel és az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények hatálya alá tartozó személyazonossági igazolvánnyal történő ellátása."

21. § A Haktv. a következő 6/A. alcímmel egészül ki:

"6/A. Az ideiglenes igazolás kiadásával kapcsolatos adatkezelés

13/B. § (1) A honvédelmi szervezet és a honvédségi szakképző intézmény személyügyi szerve, valamint a katonai igazgatás területi szervei ideiglenes igazolást adnak ki a szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazotti jogviszony, a nyugállományú katona, a honvédségi nyugdíjas jogosultság és a rendfokozat ideiglenes igazolására. A honvédelmi szervezet és a honvédségi szakképző intézmény személyügyi szerve, valamint a katonai igazgatás területi szervei az ideiglenes igazolás kiadása céljából a 22. melléklet szerinti adatokat a kiállítást követő 5 évig kezeli.

(2) Az ideiglenes igazolás tartalmazza:

a) a 22. melléklet szerinti adatokat,

b) a kiállítás idejét,

c) az igazolás érvényességének időtartamát,

d) a kiállító szerv bélyegzőlenyomatát,

e) a kiadványozó nevét, beosztását és

f) a kiállító szervezet megnevezését."

22. § A Haktv. 14/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A fegyelmi nyilvántartásból a katonai rendészeti intézkedés nyomán kiszabott fenyítésre vonatkozó adatot a katonai rendészeti intézkedések fegyelmi helyzetre gyakorolt hatásának nyomon követése céljából az adatot kezelő honvédelmi szervezet továbbítja a katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet részére."

23. § A Haktv. 21. és 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"21. § (1) A honvédelmi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumba (a továbbiakban: objektum), valamint objektumon belül a belépési jogosultsághoz kötött területre történő be- és kilépés ellenőrzése, a belépő személyek azonosítása, belépési jogosultságaik nyilvántartása, az élet- és vagyonbiztonság, valamint honvédelmi és nemzetbiztonsági érdek, továbbá a minősített adatok védelme céljából a beléptetésért felelős honvédelmi szervezetek a (2) bekezdés szerinti belépőknek az adatait elektronikus beléptetési rendszerben vagy egyéb módon kezelik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beléptetésért felelős honvédelmi szervezet kezeli

a) a belépő személy

aa) - a Honvédség személyi állományának tagja esetén - családi és utónevét, rendfokozatát, - állandó belépési engedély esetén - arcképmását, a belépési engedélyének számát, valamint a honvédelmi szervezet megnevezését,

ab) - a Honvédség személyi állományába nem tartozó személy esetén - családi és utónevét - állandó belépési engedély esetén - arcképmását, a belépési engedély számát, valamint az általa képviselt szervezet, szerv, gazdasági társaság megnevezését,

ac) szolgálati igazolványának, a honvédelmi szervezet állományába tartozó kormánytisztviselő esetén a kormánytisztviselői igazolványának, a honvédelmi szervezet állományába tartozó közalkalmazott esetén a közalkalmazotti igazolványának, a honvédelmi szervezet állományába tartozó honvédelmi alkalmazott esetén a honvédelmi alkalmazotti igazolványának számát vagy a személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, külföldi személy esetén útlevelének vagy Nemzetközi Katonai Tartózkodási Igazolványának okmányazonosítóját,

ad) adott objektumba való be- és kilépésének időpontját, valamint

b) az adott objektumba gépjárművel történő behajtás esetén a gépjármű forgalmi rendszámát, valamint az azzal történő be- és kihajtás időpontját.

(3) Az adatokat a beléptetésért felelős honvédelmi szervezetek a keletkezésüktől számított 15 évig kezelik.

(4) A beléptető rendszerben rögzített adat - az a) és c) pont vonatkozásában az erre irányuló írásos megkeresés alapján - továbbítható

a) a honvédelmi szervezet elhelyezésére szolgáló objektumban elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, fegyelmi vétség miatt indult eljárásban hivatalos célból történő felhasználás, valamint az érintett jogainak gyakorlása céljából az eljárást lefolytató szervnek,

b) a nemzetbiztonsági érdek védelme céljából a KNBSZ-nek,

c) a szolgálatteljesítési idő ellenőrizhetősége céljából a miniszter, a miniszter által vezetett minisztérium államtitkára, közigazgatási államtitkára, helyettes államtitkára, valamint a Magyar Honvédség parancsnoka, továbbá - közvetlen alárendeltjei vonatkozásában - a szolgálati elöljáró vagy a hivatali felettes részére.

21/A. § (1) Az állandó belépési engedélyek kiadására jogosult honvédelmi szervezet, valamint a honvédségi szakképző intézmény az állandó belépési engedélyek engedélyezése, kiadása és az érintett azonosítása céljából kezeli

a) az érintett

aa) családi és utónevét, születési nevét, - honvéd esetén - rendfokozatát, jogviszonyát, valamint a honvédelmi szervezet megnevezését,

ab) születési helyét és idejét, - nem magyar állampolgár esetén - állampolgárságát,

ac) a szolgálati igazolványának, a honvédelmi szervezet állományába tartozó kormánytisztviselő esetén a kormánytisztviselői igazolványának, a honvédelmi szervezet állományába tartozó közalkalmazott esetén a közalkalmazotti igazolványának, a honvédelmi szervezet állományába tartozó honvédelmi alkalmazott esetén a honvédelmi alkalmazotti igazolványának számát vagy a személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, külföldi személy esetén útlevelének vagy Nemzetközi Katonai Tartózkodási Igazolványának okmányazonosítóját,

ad) - elektronikus belépési engedély esetén - arcképmását és a belépési engedély számát,

b) - amennyiben az engedélyező nem azonos az állandó belépési engedélyek kiadására jogosult honvédelmi szervezettel - a belépés engedélyezésének tényét,

c) - gépjárművel történő behajtás esetén - a belépésére használt jármű rendszámát és típusát,

d) - a Honvédség személyi állományába nem tartozó személy esetén - az általa képviselt szervezet, szerv, gazdasági társaság megnevezését.

(2) Az ideiglenes belépési engedélyek kiadására jogosult honvédelmi szervezet, valamint a honvédségi szakképző intézmény az ideiglenes belépési engedélyek engedélyezése, kiadása és az érintett azonosítása céljából kezeli

a) az érintett

aa) családi és utónevét, születési nevét, - honvéd esetén - rendfokozatát, jogviszonyát, valamint a honvédelmi szervezet megnevezését,

ab) születési helyét és idejét, - nem magyar állampolgár esetén - állampolgárságát,

ac) szolgálati igazolványának, a honvédelmi szervezet állományába tartozó kormánytisztviselő esetén a kormánytisztviselői igazolványának, a honvédelmi szervezet állományába tartozó közalkalmazott esetén a közalkalmazotti igazolványának, a honvédelmi szervezet állományába tartozó honvédelmi alkalmazott esetén a honvédelmi alkalmazotti igazolványának számát vagy a személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, külföldi személy esetén útlevelének vagy Nemzetközi Katonai Tartózkodási Igazolványának okmányazonosítóját és a belépési engedély számát,

ad) lakcímét,

b) az adott objektumban való tartózkodás célját és időtartamát, a Honvédség személyi állományába nem tartozó személy esetén az általa képviselt szervezet, szerv, gazdasági társaság megnevezését,

c) - amennyiben az engedélyező nem azonos az ideiglenes belépési engedélyek kiadására jogosult honvédelmi szervezettel - a belépés engedélyezésének tényét,

d) - gépjárművel történő behajtás esetén - a belépésére használt jármű rendszámát és típusát,

e) - kíséréssel megvalósuló alkalmi vendégbeléptetés esetén - a kísérő és a vendég fogadására jogosult személy nevét, rendfokozatát és szervezeti egységét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat az állandó és az ideiglenes belépési engedélyek kiadására jogosult honvédelmi szervezet, valamint a honvédségi szakképző intézmény az érintett belépési jogosultsága fennállásának megszűnését követő 8 évig kezeli.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben rögzített adat továbbítható - az (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti arcképmás és az (1) bekezdés b) pontja, a (2) bekezdés a) pont ad) alpontja, valamint a (2) bekezdés c) és e) pontja szerinti adat kivételével - az adott objektumba vagy annak beléptető ponttal elzárt területére történő beléptetésért felelős honvédelmi szervezet vagy annak szervezeti egysége (a továbbiakban együtt: engedélyező honvédelmi szervezet) vezetőjének részére, az adott belépési ponthoz tartozó, belépési joggal rendelkező személyekről, a belépés engedélyezése, illetve az engedélyek indokoltságának felülvizsgálata céljából. Ha egy objektumban vagy azon belül beléptető ponttal elzárt területre a belépést több honvédelmi szervezet is engedélyezheti, - különösen közös elhelyezésben levő honvédelmi szervezetek esetén - úgy a belépés engedélyezéséhez és a belépési engedélyek indokoltságának felülvizsgálatához az adott honvédelmi szervezet személyi állománya, valamint azon személyek adatai továbbíthatók, akik nem a beléptetésért felelős honvédelmi szervezet állományába tartoznak, de a belépésük engedélyezését az adott honvédelmi szervezet vezetője jogosult elbírálni.

(5) A (4) bekezdésen túlmenően továbbítható az (1) és (2) bekezdésben rögzített adat

a) - az (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti arcképmás és az (1) bekezdés b) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pont ad), c) és e) pontja szerint adat kivételével - az engedélyező honvédelmi szervezet vezetője részére az adott belépési ponthoz tartozó, belépési joggal nem rendelkező személyekről, a belépés engedélyezése céljából, valamint

b) a nemzetbiztonsági érdek védelme céljából a KNBSZ-nek.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az érintett honvédelmi szervezete, munkáltatója továbbítja az állandó vagy ideiglenes belépési engedélyek engedélyezése, kiadása és az érintett azonosítása céljából az állandó vagy az ideiglenes belépési engedélyek kiadására jogosult honvédelmi szervezet részére.

(7) Az engedélyező honvédelmi szervezet, amennyiben nem azonos az engedélyezett belépési engedély kiadására jogosult honvédelmi szervezettel, úgy az állandó belépési engedély iránti kérelem engedélyezési eljárása során az (1) bekezdésben meghatározott és a (4) és (5) bekezdés szerinti, ideiglenes belépési engedély iránti kérelem engedélyezési eljárása során a (2) bekezdésben meghatározott és a (4) és (5) bekezdés szerinti személyes adatait kezeli az érintettnek a belépési engedély iránti kérelem elbírálása céljából.

(8) A (7) bekezdés szerinti adatokat az engedélyező honvédelmi szervezet az adat keletkezésétől számított 1 évig kezeli.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó engedély továbbítható

a) a belépési engedély kiadására jogosult honvédelmi szervezetnek, és

b) a nemzetbiztonsági érdek védelme céljából a KNBSZ-nek."

24. § A Haktv. 24/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/I. § (1) Kiképzési nyilvántartásban kell kezelni a kiképzés, a fizikai állapotfelmérés és a Honvéd Testalkati Program végrehajtása, értékelése céljából a kiképzésben érintett kiképzéssel összefüggő (3) bekezdésben, valamint a fizikai állapotfelmérés és a Honvéd Testalkati Program (4) bekezdésben meghatározott adatait.

(2) A kiképzési nyilvántartást a honvédelmi szervezet, valamint a Magyar Honvédség kiképzési szakfeladatokat irányító és ellenőrző szerve kezeli.

(3) A honvédelmi szervezetek a következő kiképzéssel összefüggő adatokat kezelik:

a) családi és utónév,

b) anyja születési neve,

c) rendfokozat,

d) szolgálati beosztás,

e) születési hely, idő,

f) a kiképzési rendezvény megnevezése, tárgya és értékelése.

(4) A honvédelmi szervezetek a következő fizikai állapotfelméréssel és a Honvéd Testalkati Programmal összefüggő adatokat kezelik:

a) családi és utónév,

b) anyja születési neve,

c) születési év, hónap, nap,

d) rendfokozat,

e) az érintett honvédelmi szervezetének megnevezése,

f) szolgálati beosztás,

g) nem,

h) állománykategória,

i) miniszteri rendeletben meghatározott életkor és korcsoport,

j) a Honvéd Testalkati Követelményhez, illetve a Honvéd Testalkati Programhoz tartozó, miniszteri rendeletben meghatározott testalkati adatok,

k) a fizikai állapotfelmérés végrehajtásának ideje,

l) a végrehajtott felmérési számok megnevezése és a végrehajtás eredménye,

m) a végrehajtott felmérés összpontszáma és értékelése.

(5) A kiképzési nyilvántartásban kezelt adatokat a hatáskörébe tartozó feladatainak ellátása céljából megismerheti

a) az érintett szervezetszerű parancsnoka, szolgálati elöljárója, vezénylő zászlósa,

b) az érintett kiképzéséért felelős személy,

c) a kiképzés végrehajtásáért felelős személy,

d) a kiképzés ellenőrzésére felhatalmazott személy,

e) a honvédelmi szervezet személyügyi szerve,

f) belső ellenőrzési tevékenységet végző személy,

g) a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve és

h) a Honvédség központi személyügyi szerve.

(6) A kiképzési nyilvántartásban kezelt adatokat személyhez kötötten a kiképzési nyilvántartást vezető (2) bekezdés szerinti szerv a katonai szolgálat felső korhatárának betöltéséig kezeli."

25. § A Haktv. 24/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/M. § (1) A katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása, az elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség miatt indítható büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges bizonyíték biztosítása, vagy a rendészeti intézkedés jogszerűségének vizsgálata, illetve az érintett személy jogai gyakorlásának elősegítése, valamint a katonai rendészeti intézkedések fegyelmi helyzetre gyakorolt hatásának nyomon követése céljából kezeli a katonai rendész intézkedésével érintett személy következő adatait:

a) családi és utónév, honvéd esetében állománycsoport, rendfokozat,

b) születési hely, idő,

c) anyja születési neve,

d) szolgálati igazolvány száma, személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, vezetői engedély száma, kibocsátásának dátuma, vezetői engedély kategóriája, kategória érvényessége,

e) lakcím,

f) telefonszám,

g) honvédelmi szervezet megnevezése, szolgálati helye,

h) a katonai rendészeti intézkedés nyomán kiszabott fenyítés,

i) az (5) bekezdés alapján készített képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel (a továbbiakban együtt: felvétel).

(2) A katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyásának ellenőrzése esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl az ellenőrzés eredményére vonatkozó adatot is kezeli.

(3) A katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a katonai rendészeti feladat végrehajtását követő egy évig kezeli.

(4) A Honvédség személyi állományába tartozó érintett esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok az érintett beosztása vagy vezénylés helye szerinti állományilletékes jogköröket gyakorló honvédelmi szervezet vezetője részére továbbíthatók büntető- vagy szabálysértési eljárás megindítása, illetve fegyelmi eljárás lefolytatása céljából.

(5) A katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet a katonai rendészeti intézkedéssel, illetve feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, illetve az intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról felvételt készít.

(6) A felvételen szereplő személyek tájékoztatását elősegítő módon figyelemfelhívó jelzést, ismertetést kell elhelyezni a képfelvevők elhelyezéséről, az e § által meghatározott adatkezelés lényeges elemeiről.

(7) A fegyelmi, a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából - ha ilyen cselekmény elkövetésére utaló adat vagy információ a (3) bekezdés szerinti időtartamon belül merül fel - a katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet az (5) bekezdés alapján rögzített adatok kezelésének határidejét legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Ha ezen időtartamon belül nem indul olyan fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárás, amelyben a felvételek felhasználhatók, az adatokat haladéktalanul törölni kell.

(8) A (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül a rögzített felvételből a jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, nemzetbiztonsági feladatainak ellátása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, az előkészítő eljárást folytató szerv, a szabálysértési hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, valamint jogainak gyakorlása érdekében az érintett igényelhet adatot.

(9) A katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(10) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a (8) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatkezelő az adatot az eljáró bíróság vagy más hatóság megkereséséig ne törölje. A kérelem benyújtására a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül van lehetőség.

(11) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Amennyiben az ilyen adattovábbításra a (3) bekezdésben meghatározott határidőn túl kerülne sor, úgy az adatot az adattovábbításig, de legfeljebb a (3) bekezdésben meghatározott határidőt követő 30 napig nem lehet törölni."

26. § A Haktv. 24/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/P. § (1) A rekreációs, regenerálódási, különleges regenerálódási, kondicionális-kiképzési, külföldi üdültetéssel és külföldiek üdültetésével, valamint a katonai kiképzéssel és oktatással kapcsolatos szolgáltatások (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: rekreációs szolgáltatások) nyilvántartásában (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: rekreációs nyilvántartás) a rekreációs szolgáltatások igénybevételének rendjét szabályozó, a jogszabályban meghatározott, a rekreációs szolgáltatásokat ténylegesen igénybe vevő, vagy igénybe venni szándékozó személy 21. melléklet szerinti adatait a szolgáltatást nyújtó, a rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos koordinációs, valamint orvosszakmai, illetve adminisztratív feladatok végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezetek kezelik.

(2) A koordinációs, orvosszakmai, illetve adminisztratív feladatok végrehajtására kijelölt honvédelmi szervezetek adatkezelésének célja:

a) a rekreációs szolgáltatásokat igénybe venni szándékozó igénylők nyilvántartásba vétele,

b) az igénylő igényjogosultságának megállapítása, ellenőrzése,

c) az igénylő családtagja családtagi, illetve nem igényjogosult hozzátartozói minőségének megállapítása, ellenőrzése.

(3) Az MH szolgáltatásokat koordináló szervezet adatkezelésének célja:

a) a rekreációs szolgáltatásokat igénybe venni szándékozó igénylők nyilvántartásba vétele belföldi és külföldi üdülés esetén,

b) az igénylő igényjogosultságát bizonyító igazolások ellenőrzése belföldi és külföldi üdülés esetén,

c) az adatok feldolgozása és rögzítése az MH szálláshely-nyilvántartó programban,

d) igények visszaigazolása, beutaló kiállítása belföldi és külföldi üdülés esetén,

e) százalékos mértékű kedvezményes térítési díj megfizetésének megállapítása belföldi üdülés esetén az állományilletékes pénzügyi referatúra adatlapon történő igazolása alapján,

f) harmadik és további gyermek utáni térítési díj megállapítása, belföldi üdülés esetén a visszamondott férőhelyek feltöltése a pótigények alapján, a megüresedett férőhelyek függvényében belföldi és külföldi üdülés esetén.

(4) Az MH regenerálódást segítő és rekreációt végző és az MH regenerálódást és kiképzést végző szervezet adatkezelésének célja:

a) igények visszaigazolása, beutaló, számla kiállítása,

b) speciális elhelyezési és étkezési igények kielégítése,

c) százalékos mértékű kedvezményes térítési díj megfizetésének megállapítása az állományilletékes pénzügyi referatúra adatlapon történő igazolása alapján,

d) harmadik és további gyermek utáni térítési díj megállapítása,

e) igénybe nem vett szolgáltatás teljes vagy csökkentett összegben történő megfizetésének, illetve visszafizetésének elbírálása,

f) a rekreációs szolgáltatások igénybevételének nyilvántartása,

g) az MH regenerálódást segítő és rekreációt végző esetében határozott időtartamú szerződés megkötése lakókocsi, lakóautó Honvéd Kemping területén történő tárolásához.

(5) A 21. mellékletben foglalt adatokat az adatkezelő a könyvviteli elszámolást követő 8. év december 31-éig kezeli."

27. § A Haktv. 24/R-24/T. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"24/R. § (1) A Honvédség kijelölt erői és a KNBSZ mint közös adatkezelők - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 39. §-ától eltérően - a Hvt.-ben meghatározott feladatok, így különösen külföldi művelet végrehajtása során ujj- vagy tenyérnyomatot, DNS-mintát, íriszképet, arcképet, kézérhálózatot, hangmintát, egyéni írásképet és egyéni mozgásképet mint biometrikus adatot, illetve az érintett természetes személyazonosító adatait kezelik a biometrikus adatok nyilvántartásában (a továbbiakban: biometrikus nyilvántartás).

(2) A biometrikus nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja

a) a honvédelmi, nemzetbiztonsági és rendészeti feladat hatékony végrehajtásának támogatása,

b) a Honvédség külföldi katonai szerepvállalásaihoz kötődő műveleti biztonsági feladatok ellátása,

c) a műveletekben részt vevő állomány és a további műveletek biztonságának szavatolása,

d) a műveletekkel összefüggő fenyegetések feltérképezése,

e) a b)-d) pontban foglaltakkal összefüggő szövetségi és nemzetközi együttműködés támogatása,

f) Magyarország honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekeinek előmozdítása, vagy

g) a nemzetbiztonságot veszélyeztető személyek és a hozzájuk köthető hálózatok, terrorszervezetek, terrorcselekmények, helyszínek, események, tárgyak és a terrorizmus finanszírozásának felderítése és beazonosítása.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés feltétele, hogy az adatkezelés olyan helyen valósuljon meg, amely kockázatot vagy fenyegetést jelent a (2) bekezdés szerint elérni kívánt célok tekintetében.

(4) Az (1) bekezdés szerinti biometrikus nyilvántartásban a közös adatkezelők a Hvt. 80. § 22. pontja szerinti műveleti területen megjelenő, a Honvédség személyi állományába tartozó, illetve kijelölt erőit támogató, azzal szembenálló, vagy azzal kapcsolatba kerülő személyek, valamint a szembenálló katonai erők tagjainak adatait kezelik.

24/S. § (1) A biometrikus nyilvántartásba a 24/R. § (2) bekezdése szerinti célok megvalósítása érdekében, a szövetségi és nemzetközi katonai vagy nemzetbiztonsági célú együttműködés keretében biometrikus adat, illetve természetes személyazonosító adat vehető át, illetve abból - ha fennállnak az adattovábbítás Infotv. vagy a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti feltételei - a KNBSZ főigazgatója engedélyével a 24/R. § (1) bekezdése szerinti nyílt és minősített adatok továbbíthatók

a) olyan külföldi államnak vagy nemzetközi szervezetnek, amellyel Magyarország bűnügyi vagy védelmi együttműködési tárgyú nemzetközi szerződésen alapuló együttműködést folytat,

b) Magyarország nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekeire figyelemmel a hatáskörrel rendelkező igazságszolgáltatási, rendőri és idegenrendészeti szerveknek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak.

(2) A Honvédség kijelölt erői és a KNBSZ a 24/R. § (4) bekezdése szerinti érintettek adatait tartalmazó - az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott címzettek részére az (1) bekezdés szerint történő -adattovábbításokról - az adattovábbítás tényének, időpontjának, címzettjének és az adattovábbítással érintett személyes adatok körének rögzítésével - az utólagos módosítás lehetőségét kizáró elkülönült, automatizált adattovábbítási nyilvántartást (elektronikus napló) vezet. A nyilvántartásokból az egyes adattovábbításokra vonatkozó adatok az adattovábbítástól számított öt év elteltével törölhetők.

24/T. § (1) A 24/R. § (1) bekezdése szerinti adatok a biometrikus nyilvántartásban

a) a Honvédség kijelölt erőinek állományába tartozók és e kijelölt erőket támogató személyek adatai tekintetében öt évig,

b) a 24/R. § (4) bekezdésében meghatározott további érintettek tekintetében ötven évig

kezelhetők.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a biometrikus nyilvántartásból az elhalálozás tényére vonatkozó hitelt érdemlő információk birtokában az elhunyt személy adatai - ha azok megőrzéséhez további biztonsági érdek nem fűződik -törlésre kerülnek.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a biometrikus nyilvántartásból törlésre kerülnek azon adatok, amelyek

a) bármely okból jogellenesen kerültek rögzítésre, vagy

b) kezelése - a (2) bekezdésben meghatározott kivételi kört ide nem értve - szükségtelen."

28. § A Haktv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) Azon kiképzett tartalékosok adatait, akiknek az életkora nem érte el a katonai szolgálat felső korhatárát és a szolgálati viszony megszűnésekor, a honvédelmi szervezetnél katonai alapkiképzés, felkészítés, vagy annak valamely moduljának teljesítésekor katonai szolgálatra alkalmas minősítéssel rendelkeztek, - a Honvédség katonai szervezetei hadi beosztásába történő előzetes tervezése, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzása céljából - a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve alárendeltségébe tartozó, az érintettek lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő és toborzó központ már békeidőszakban is kezeli.

(2) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadi beosztásba betervezett kiképzett tartalékosok 4. melléklet a) pont aa)-ae) alpontja, f) pont fb) alpontja és q) pont qa)-qf) alpontja szerinti adatait a tervezett beosztás megjelölésével, a hadi beosztások feltöltésének tervezése céljából békeidőszakban továbbítja a katonai szervezet részére.

(3) A hadkiegészítő és toborzó központ és a katonai szervezet az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatkezelésre

a) a kiképzett tartalékosnak az utolsó önként vállalt szolgálati viszonya, illetve a katonai szolgálatként elismert hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti jogviszonya megszűnését, vagy a honvédelmi szervezetnél katonai alapkiképzés, felkészítés, vagy annak valamely moduljának teljesítését követő 10. év december 31-ig, de legfeljebb a katonai szolgálat felső korhatárának eléréséig,

b) a hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálati viszony létesítéséig, vagy

c) jogszabály alapján a katonai szolgálat teljesítése alóli mentesítésig

jogosult."

29. § A Haktv. 33. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A jogszabály alapján meghagyásba bevont szervezet a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére szolgáltatja a 9. mellékletben meghatározott adatokat, valamint a meghagyásban érintett hadköteles 4. melléklet a) pont aa)-ae) alpontjában meghatározott adatait

a) békeidőszakban évente január 31-éig,

b) a hadkötelezettség bevezetését követő 5 napon belül.

(7) Ha a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást érintő adatokban változás történik, a változásról adatszolgáltatást kell teljesíteni a változást követő 8 napon belül."

30. § A Haktv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve

a) a honvédek szolgálati viszonya fennállásának igazolására szolgáló szolgálati igazolványa, valamint

b) a Honvédség személyi állományába tartozást igazoló kormánytisztviselői, közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti igazolvány (a továbbiakban együtt: munkáltatói igazolvány)

kiadása érdekében a 10. melléklet szerinti adatokat kezeli a Honvédséggel fennálló szolgálati, kormányzati szolgálati, politikai szolgálati - ide nem értve a szakmai és politikai felsővezető kormányzati szolgálati, politikai szolgálati jogviszonyát -, biztosi, közalkalmazotti, honvédelmi alkalmazotti jogviszony létrejöttétől a jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követő 5 évig."

31. § A Haktv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve - erre vonatkozó írásbeli kérelemre - az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból - a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője engedélyével - adatot szolgáltat a honvédelmi szervezetek, valamint a honvédségi szakképző intézmény részére az igazolványok igénylésével, biztosításával kapcsolatos feladataik végrehajtása céljából."

32. § A Haktv. 46/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46/A. § (1) A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve által, az e fejezetben meghatározott, a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatban vezetett nyilvántartások más nyilvántartásokkal - ha e törvény az adatkezelés céljának és az adatok körének pontos meghatározásával másként nem rendelkezik -nem kapcsolhatók össze.

(2) A honvédelmi ágazatban használt azonosító okmányok kiadásával és kezelésével kapcsolatos eljárási szabályokat a honvédelemért felelős miniszter normatív utasításban szabályozza."

33. § A Haktv.

a) 4. melléklete az 1. melléklet szerint módosul,

b) 9. melléklete helyébe a 2. melléklet lép,

c) 21. melléklete helyébe a 3. melléklet lép,

d) a 4. melléklet szerinti 22. melléklettel egészül ki.

4. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

34. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 114. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A szolgálati beosztások besorolási kategóriáihoz rendelt rendfokozatokat és fizetési fokozatokat, a beosztási illetmény megállapításához szükséges szorzószámokat, valamint a (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában megjelölt vezető illetményét

a) a (3) bekezdés a) pontjában megjelölt szerveknél a tiszthelyettesi besorolási osztályban az 5. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 6. melléklet,

b) a (3) bekezdés b) pontjában megjelölt szerveknél a tiszthelyettesi besorolási osztályban a 7. melléklet, a tiszti besorolási osztályban a 8. melléklet,

c) a vezetői besorolási osztályban a 9. melléklet tartalmazza."

35. § A Hszt. a következő 157/A. §-sal egészül ki:

"157/A. § (1) A 114. § (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti kiemelt vezető a 154-157. § szerint megállapított illetmény helyett a 9. melléklet I. alcíme szerinti illetményre jogosult, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója állapít meg a 9. mellékletben meghatározott sávon belül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiemelt vezető esetében nem alkalmazható a 160. §, valamint a 10. melléklet."

36. § A Hszt. 9. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

5. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása

37. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) a következő 1/A. alcímmel egészül ki:

"1/A. Értelmező rendelkezések

4/A. § E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelő szülő, valamint a testvér."

38. § A Haj.tv. 12. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Jogszabály alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső honvédelmi alkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akinek a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, kivéve, ha az arra feljogosított személy, szerv a jogviszony létesítését jóváhagyta.

(9) Ha a honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya fennállása alatt válik nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyé, és

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez nem járul hozzá vagy

b) nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a jogviszony fenntartását a jogszabály szerint arra feljogosított személy, szerv nem hagyta jóvá, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelése alapján részére más - nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső - munkakör nem ajánlható fel,

a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal meg kell szüntetni."

39. § A Haj.tv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott honvédelmi alkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a honvédelmi alkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe (a továbbiakban: kötelező részmunkaidős foglalkoztatás).

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorlóval közölni. A kérelemben a honvédelmi alkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkört gyakorlót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyenlőtlen munkaidő-beosztást a munkáltatói jogkört gyakorló csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az a honvédelmi szervezet számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltatói jogkört gyakorló köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(4) Kötelező részmunkaidős foglalkoztatás esetén - az 59. § (2) bekezdésétől eltérően - az elmaradt rendes szabadságot a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanappal kezdődően, megszakítás nélkül ki kell adni.

(5) A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) elmaradt rendes szabadság esetén annak (4) bekezdés szerinti kiadását követő naptól

hatályos.

(6) Az (5) bekezdés szerinti időponttól a honvédelmi alkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatásra e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(7) A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás a honvédelmi alkalmazott kérelme szerinti időpontig, de legfeljebb a gyermek négyéves - fogyatékos gyermek esetén tizennégy éves - koráig, három vagy több gyermeket nevelő honvédelmi alkalmazott esetén a gyermek hatéves - fogyatékos gyermek esetén tizennyolc éves - koráig tart. Ezt követően a honvédelmi alkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában fogyatékos gyermek a 18. életévét be nem töltött, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontja szerinti fogyatékos személy.

(9) Az (1)-(8) bekezdés nem alkalmazható a magasabb vezetői és vezetői megbízású honvédelmi alkalmazottra."

40. § A Haj.tv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § (1) A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, amelynek során mérlegeli a honvédelmi szervezet zavartalan működését, a honvédelmi szervezet alapfeladatának, valamint a munkaköri leírásban rögzített feladatoknak a jellegét, ezen belül különösen a szükséges fizikai vagy szellemi erőkifejtést vagy fokozott figyelmet, a pihenés és a pihentetés lehetőségét, továbbá az egészséges és a biztonságos munkavégzés követelményét.

(2) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a felek megállapodása alapján legfeljebb harminchat hónap lehet.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát tizenkét hónapon belül átlagban kell figyelembe venni.

(4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a honvédelmi szervezeteket, amelyek az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során rendeltetésük folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltatónak minősülnek."

41. § A Haj.tv. 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A honvédelmi szervezet köteles a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt az Mt. 29. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal megszüntetni a 12. § (9) bekezdése szerinti esetben."

42. § A Haj.tv. 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem illeti meg felmentési idő a honvédelmi alkalmazottat, ha a felmentésére a 12. § (9) bekezdése alapján került sor."

43. § (1) A Haj.tv. 51. § (5)-(5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az Mt. 55. § (1) bekezdésében foglaltakon túl mentesül a honvédelmi alkalmazott a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

a) az orvosi vizsgálat teljes időtartamára, továbbá a keresőképtelenséggel nem járó egészségügyi kezelések időtartamára,

b) a közeli hozzátartozója vagy élettársa halálakor - az Mt. 55. § (1) bekezdés f) pontja szerinti mentesülésen felül -a munkáltatói jogkört gyakorló engedélye alapján esetenként legfeljebb három munkanapra,

c) véradás esetén véradásonként két munkanapra, amelyet a véradás napjától számított két hónapon belül, az érintett kérelmének megfelelően kell biztosítani, azzal, hogy a mentesülés évenkénti mértéke legfeljebb tíz munkanap lehet, továbbá

d) a munkáltatói jogkört gyakorló engedélye alapján.

(5a) Az (5) bekezdés szerinti mentesülés ideje az Mt. 115. § (2) bekezdése alkalmazásában munkában töltött időnek minősül, és ezen időtartamra a honvédelmi alkalmazott távolléti díjra jogosult.

(5b) Ha a honvédelmi alkalmazott az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontja szerint mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól, akkor erre az időtartamra távolléti díjának miniszteri rendeletben meghatározott mértékű részére jogosult."

(2) A Haj.tv. 51. §-a a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:

"(5c) Az (5b) bekezdés szerinti esetben a rendelkezésre állási és a munkavégzés alóli mentesülés csak akkor engedélyezhető, ha a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy a honvédelmi alkalmazott éves szabadságának időarányos részét - az Mt. 122. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint - már kiadta. Ebben az esetben az Mt. 122. § (4) bekezdése nem alkalmazható."

44. § A Haj.tv. a következő 52/A. §-sal egészül ki:

"52/A. § Ha a honvédelmi szervezet rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy alapító okiratban meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, miniszteri rendeletben az Mt. 109. § (1) bekezdésében foglaltakon túl, naptári évenként legfeljebb további százötven óra rendkívüli munkaidő elrendelése is engedélyezhető."

45. § A Haj.tv. 60. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében)

"a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. Fejezet) közül

aa) a 92. § (4) bekezdése, a 99. § (7) bekezdés b) pontja, a 109. § (2) bekezdése, a 116. és 117. §-a, a 118. § (4) bekezdése, a 119. § (2) bekezdése, a 123. § (1)-(6) bekezdése, a 135. § (3)-(6) bekezdése és a 146. § (2) bekezdése - az ab) alpontban foglaltak kivételével - nem alkalmazható,

ab) az aa) alponttól eltérően a KNBSZ és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ által foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottra a 109. § (2) bekezdését alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az önként vállalt túlmunkáról az Mt. 109. § (1) bekezdésében foglalt és az 52/A. §-ban engedélyezett mértéket meghaladóan lehet megállapodni,"

46. § A Haj.tv. a következő 80/A. §-sal egészül ki:

"80/A. § A honvédelmi alkalmazott lakhatási támogatásának feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg."

47. § A Haj.tv. 82/B. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az árvák kiegészítő támogatására jogosult az árvák kiegészítő támogatása tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül írásban fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést az elbírálására jogosultnak címezve a központi pénzügyi szervezethez kell benyújtani. A fellebbezés elbírálására a miniszter jogosult, aki a fellebbezést 30 napon belül bírálja el.

(8) Az árvák kiegészítő támogatása tárgyában hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható."

48. § A Haj.tv. 89. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"89. § (1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó rendelkezései közül a 178. § és a 191. § nem alkalmazható.

(2) A honvédelmi alkalmazott kártérítési felelősségét elbíráló határozattal, továbbá a honvédelmi szervezet kártérítési felelősségét elbíráló másodfokú határozattal szemben a közléstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül lehet keresetet előterjeszteni az illetékes bíróságon."

49. § A Haj.tv. 92/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) rendelje el a VI/A. Fejezet szerinti különös szabályok alkalmazását,

b) állapítsa meg az állami kezességvállalással nyújtott hitelek honvédelmi alkalmazottra vonatkozó szabályait."

50. § (1) A Haj.tv. 93. § 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"29. a kártérítési és a fegyelmi eljárás részletes eljárási szabályait, illetve - ha szükséges - ezekkel összefüggésben azt az időtartamot, amely az e törvény szerinti elévülési időbe nem számít bele,"

(2) A Haj.tv. 93. §-a a következő 30-34. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"30. a honvédelmi szervezet meg nem térülő kárának leírási és törlési szabályait,

31. azokat a honvédelmi szervezeteket, amelyek rendeltetésük folytán vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkáltatónak minősülnek,

32. a naptári évenként elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét,

33. a lakhatási támogatási formákat, az egyes lakhatási támogatásokra való jogosultság feltételeit, az igényjogosultság elbírálásának és teljesítésének módját,

34. a helyettesítési díjra való jogosultság eseteit, annak mértékét."

51. § A Haj.tv. 1. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

52. § A Haj.tv.

a) 20. § (1) bekezdésében az "a végzett munkával arányos" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben meghatározott" szöveg,

b) 42. § (2) bekezdés b) pontjában a "30. § (7) bekezdése" szövegrész helyébe a "12. § (9) bekezdése vagy 30. § (7) bekezdése" szöveg,

c) VI. Fejezetének címében az "ALKALMAZOTT" szövegrész helyébe az "ALKALMAZOTTI" szöveg,

d) 90. § (1) bekezdésében az "adatszerzés" szövegrész helyébe az "adatkezelés" szöveg,

e) 93. § 15. pontjában az "51. § (5a) bekezdése" szövegrész helyébe az "51. § (5b) bekezdése" szöveg

lép.

53. § Hatályát veszti a Haj.tv. 93. § 22. pontja.

6. Záró rendelkezések

54. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 12. § és a 18. § h) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.

55. § A 2. alcím az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2020. évi CLXIX. törvényhez

1. A Haktv. 4. melléklet f) pont fb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(a szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:)

"fb) megállapított katonai szolgálatra való alkalmassági minősítése, fokozata, típusa, korlátozások, megállapítás dátuma, megállapító, megállapításának, felülvizsgálatának dátuma."

2. A Haktv. 4. melléklet f) pontja a következő fm) és fn) alponttal egészül ki:

(a szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló adatai:)

"fm) a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásával összefüggő orvosi, szakorvosi vizsgálat és gyógykezelés ténye, meghatározott időpontja, időtartama,

fn) katonai szolgálat teljesítésének törvény alapján történő önként vállalása,"

3. A Haktv. 4. melléklete a következő y) ponttal egészül ki:

"y) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója, érvényességi ideje, útlevél száma, érvényességi ideje."

4. Hatályát veszti a Haktv. 4. melléklet f) pont fl) alpont flc) alpontja.

2. melléklet a 2020. évi CLXIX. törvényhez

"9. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A meghagyásba bevont szerv adatszolgáltatása alapján kezelhető adatok

1. Jogszabályban kijelölt szerv esetén:

1.1. a szervezet megnevezése,

1.2. a meghagyási kategória,

1.3. a meghagyási alkategória,

1.4. a szervezet címe,

1.5. a szervezet székhelye,

1.6. a felelős (kapcsolattartó) személy:

1.6.1. neve,

1.6.2. telefonszáma,

1.6.3. e-mail címe,

1.7. a központi hivatallá nyilvánítást tartalmazó jogszabály (központi hivatal esetén),

1.8. a honvédelmi feladat ellátására kijelölő jogszabály (18. alkategória esetén),

1.9. a bírósági határozat száma a nyilvántartásba vételről (19. kategória esetén),

1.10. a meghagyásra kijelölt munkakörök, álláshelyek (a továbbiakban együtt: munkakör) és azok mennyisége munkakörönként:

1.10.1. a meghagyásba kijelölt munkakörök közül a meghagyásra tervezett munkakörök mennyisége munkakörönként,

1.10.2. a meghagyásra kijelölt munkakörök közül a meghagyásra nem tervezett munkakörök mennyisége munkakörökként.

2. A meghagyásra tervezett személyek adatai:

2.1. születési családi név,

2.2. születési 1. utónév,

2.3. születési 2. utónév,

2.4. házassági családi név,

2.5. házassági 1. utónév,

2.6. házassági 2. utónév,

2.7. anyja születési családi neve,

2.8. anyja születési 1. utóneve,

2.9. anyja születési 2. utóneve,

2.10. születési idő,

2.11. születési hely,

2.12. munkakör.

3. Egyedileg kijelölt egyéni vállalkozó esetén:

3.1. a meghagyási kategória,

3.2. a kijelölő határozat száma, kiállítója,

3.3. az egyéni vállalkozó neve, címe, adószáma, telefonszáma, e-mail címe,

3.4. ha a felelős személy nem az egyéni vállalkozó, a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail címe.

4. A meghagyásra kijelölt munkakörök, és azok mennyisége munkakörönként:

4.1. a meghagyásba kijelölt munkakörök közül a meghagyásra tervezett munkakörök mennyisége munkakörönként,

4.2. a meghagyásra kijelölt munkakörök közül a meghagyásra nem tervezett munkakörök mennyisége munkakörökként.

5. A meghagyásra tervezett személyek adatai:

5.1. születési családi név,

5.2. születési 1. utónév,

5.3. születési 2. utónév,

5.4. házassági családi név,

5.5. házassági 1. utónév,

5.6. házassági 2. utónév,

5.7. anyja születési családi neve,

5.8. anyja születési 1. utóneve,

5.9. anyja születési 2. utóneve,

5.10. születési idő,

5.11. születési hely,

5.12. munkakör.

6. Egyedileg kijelölt szervezet esetén:

6.1. a meghagyási kategória,

6.2. a kijelölő határozat száma, kiállítója,

6.3. a szervezet megnevezése, székhelye, kijelölt telephelye vagy fióktelepe, adószáma,

6.4. a felelős (kapcsolattartó) személy neve, telefonszáma, e-mail címe,

6.5. a meghagyásra kijelölt munkakörök, és azok mennyisége munkakörönként:

6.5.1. a meghagyásba kijelölt munkakörök közül a meghagyásra tervezett munkakörök mennyisége munkakörönként,

6.5.2. a meghagyásra kijelölt munkakörök közül a meghagyásra nem tervezett munkakörök mennyisége munkakörökként,

7. A meghagyásra tervezett személyek adatai:

7.1. születési családi név,

7.2. születési 1. utónév,

7.3. születési 2. utónév,

7.4. házassági családi név,

7.5. házassági 1. utónév,

7.6. házassági 2. utónév,

7.7. anyja születési családi neve,

7.8. anyja születési 1. utóneve,

7.9. anyja születési 2. utóneve,

7.10. születési idő,

7.11. születési hely,

7.12. munkakör."

3. melléklet a 2020. évi CLXIX. törvényhez

"21. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

A regenerálódási és rekreációs szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvántartásban kezelhető adatok

1. A 24/P. § (2) bekezdése alkalmazásában:

1.1. az igénylő adatai:

1.1.1. családi és utóneve,

1.1.2. születési neve,

1.1.3. anyja születési neve,

1.1.4. születési hely, év, hónap, nap,

1.1.5. adóazonosító szám,

1.1.6. rendfokozata,

1.1.7. szolgálati, munkahelye,

1.1.8. lakcíme, tartózkodási hely, e-mail cím, telefonszám,

1.1.9. személyazonosításra alkalmas igazolvány okmányazonosítója,

1.1.10. családi állapota (különösen a házassági anyakönyvi kivonat, élettársi nyilatkozat adatai),

1.2. az igénylő családtagjának, nem igényjogosult hozzátartozójának adatai:

1.2.1. családi és utóneve,

1.2.2. születési neve,

1.2.3. anyja születési neve,

1.2.4. születési év, hónap, nap,

1.2.5. adóazonosító szám,

1.2.6. rendfokozata,

1.2.7. szolgálati, munkahelye,

1.2.8. lakcíme,

1.2.9. rokonsági foka,

1.2.10. személyazonosításra alkalmas igazolvány okmányazonosítója,

1.3. egészségi állapotra vonatkozó adatok:

1.3.1. az igénylő vagy családtagjának betegsége,

1.3.2. családtag halála (különösen orvosi igazolás, ambuláns lap, kórházi zárójelentés, halotti anyakönyvi kivonat adatai).

2. A 24/P. § (3) bekezdése alkalmazásában:

2.1. az igénylő adatai:

2.1.1. családi és utóneve,

2.1.2. születési neve,

2.1.3. anyja születési neve,

2.1.4. születési hely, év, hónap, nap,

2.1.5. adóazonosító szám,

2.1.6. rendfokozata,

2.1.7. szolgálati, munkahelye,

2.1.8. lakcíme, tartózkodási hely, e-mail cím, telefonszám,

2.1.9. családi állapota (különösen a házassági anyakönyvi kivonat, élettársi nyilatkozat adatai),

2.2. az igénylő családtagjának, nem igényjogosult hozzátartozójának adatai:

2.2.1. családi és utóneve;

2.2.2. születési neve;

2.2.3. anyja születési neve;

2.2.4. születési év, hónap, nap;

2.2.5. adóazonosító jele;

2.2.6. rendfokozata;

2.2.7. szolgálati-, munkahelye;

2.2.8. lakcíme;

2.2.9. rokonsági foka;

2.3. egészségi állapotra vonatkozó adatok:

2.3.1. igénylő vagy családtagjának betegsége,

2.3.2. családtag halála (különösen orvosi igazolás, ambuláns lap, kórházi zárójelentés, halotti anyakönyvi kivonat adatai).

3. A 24/P. § (4) bekezdése alkalmazásában:

3.1. az igénylő adatai:

3.1.1. családi és utóneve,

3.1.2. születési neve,

3.1.3. anyja születési neve,

3.1.4. születési hely, év, hónap, nap,

3.1.5. adóazonosító jele,

3.1.6. rendfokozata,

3.1.7. szolgálati-, munkahelye,

3.1.8. lakcíme, tartózkodási hely, e-mail cím, telefonszám,

3.1.9. személyazonosításra alkalmas igazolvány okmányazonosítója,

3.1.10. családi állapota (különösen a házassági anyakönyvi kivonat, élettársi nyilatkozat adatai),

3.2. az igénylő családtagjának, nem igényjogosult hozzátartozójának adatai:

3.2.1. családi és utóneve,

3.2.2. születési neve,

3.2.3. anyja születési neve,

3.2.4. születési év, hónap, nap,

3.2.5. adóazonosító jele,

3.2.6. rendfokozata,

3.2.7. szolgálati-, munkahelye,

3.2.8. lakcíme,

3.2.9. rokonsági foka,

3.2.10. személyazonosításra alkalmas igazolvány okmányazonosítója,

3.3. egészségi állapotra vonatkozó adatok:

3.3.1. igénylő vagy családtagjának betegsége,

3.3.2. családtag halála (különösen orvosi igazolás, ambuláns lap, kórházi zárójelentés, halotti anyakönyvi kivonat adatai),

3.3.3. mozgáskorlátozottság,

3.3.4. speciális étkezési igény (különösen cukorbetegségre, ételallergiára vonatkozó adatok),

3.4. térítésidíj-kedvezmények megállapításához szükséges adatok:

3.4.1. térítési kód,

3.5. lakókocsi, lakóautó, illetve tulajdonosának, üzemben tartójának azonosító adatai (különösen a forgalmi engedély adatai)."

4. melléklet a 2020. évi CLXIX. törvényhez

"22. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez

Az ideiglenes igazolás adatköre

a) családi és utónév,

b) születési idő,

c) születési hely,

d) anyja neve,

e) jogviszony megnevezése, katona esetében a rendfokozat,

f) a nyugállomány tagja és a szolgálati járandóságra jogosult esetében egyenruha-viseléssel összefüggő rendelkezés."

5. melléklet a 2020. évi CLXIX. törvényhez

A Hszt. 9. melléklet I. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"I. Kiemelt vezetői szolgálati beosztások

A) Központi szerv vezetője és központi szerv vezetőjének helyettese

B) Területi szerv vezetője

"

6. melléklet a 2020. évi CLXIX. törvényhez

"1. melléklet a 2018. évi CXIV. törvényhez

A HONVÉDELMI ALKALMAZOTTI ALAPNYILVÁNTARTÁS ADATKÖREI

1. A honvédelmi alkalmazott személyi adatai:

1.1. családi- és utóneve (születési családi- és utóneve), neme,

1.2. születési helye, ideje,

1.3. anyja születési családi- és utóneve,

1.4. állampolgárságai,

1.5. társadalombiztosítási azonosítójele, adóazonosító jele,

1.6. lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma (amelyen értesíthető), e-mail címe,

1.7. családi állapota,

1.8. képmása,

1.9. önéletrajza,

1.10. fizetési számlaszáma.

2. A honvédelmi alkalmazott eltartott gyermekeinek adatai:

2.1. családi- és utóneve (születési családi- és utóneve), neme, az eltartás kezdete,

2.2. születési helye, ideje,

2.3. anyja születési családi és utóneve,

2.4. lakóhelye, tartózkodási helye,

2.5. társadalombiztosítási azonosító jele, adóazonosító jele.

3. A honvédelmi alkalmazott iskolai végzettségére vonatkozó adatok:

3.1. legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi),

3.2. szakképzettségei,

3.3. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítései, valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai,

3.4. tudományos fokozata,

3.5. idegennyelv-ismerete.

4. A honvédelmi alkalmazott korábbi jogviszonyával kapcsolatos adatok:

4.1. a korábbi, 83. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése

4.2. a korábbi munkahely megnevezése, a jogviszony kezdetének időpontja,

4.3. a korábbi jogviszony típusának megnevezése,

4.4. a korábbi munkaköre, beosztása,

4.5. a korábbi jogviszony megszűnés módja, időpontja.

5. A honvédelmi alkalmazott fennálló jogviszonyával kapcsolatos adatok:

5.1. a honvédelmi alkalmazotti jogviszony számított kezdete,

5.2. a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte,

5.3. a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok,

5.4. nemzetbiztonsági ellenőrzés elrendelésére, eredményére vonatkozó adatok,

5.5. vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó adatok.

6. A honvédelmi alkalmazott foglalkoztatására vonatkozó adatok:

6.1. a honvédelmi alkalmazottat jelenleg foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele,

6.2. e szervnél a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdete,

6.3. pályázatának adatai,

6.4. a honvédelmi alkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma,

6.5. címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai,

6.6. a minősítések időpontja és tartalma,

6.7. kötelező alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó adatok,

6.8. kötelező és önkéntes elhatározás alapján teljesített képzésre vonatkozó információk,

6.9. kártérítési, fegyelmi felelősségre, hatályos fegyelmi büntetésre vonatkozó adatok,

6.10. személyi juttatásokra, támogatásokra vonatkozó adatok,

6.11. célfeladatra vonatkozó adatok,

6.12. a honvédelmi alkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama,

6.13. a honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai,

6.14. az állami készfizető kezességvállalással összefüggő adatok.

7. A honvédelmi alkalmazott egyéb foglalkoztatására vonatkozó adatok:

7.1. a honvédelmi alkalmazott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai,

7.2. kinevezéstől eltérő foglalkoztatás adatai."