27/2020. (VII. 16.) ITM rendelet
egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról
A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 32. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 216/2019. (IX. 5.) Korm. rendelet 27. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a nyomástartó berendezések, rendszerek és létesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló 213/2019. (VIII. 27.) Korm. rendelet 40. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdés 1. pontjában, valamint a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6. alcím tekintetében a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (4) bekezdésében, valamint a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában,
a 7. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (3) bekezdés 1. és 2. pontjában és a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 32. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a következőket rendelem el:
1. A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet módosítása
1. § A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet [a továbbiakban: 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet] 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E rendelet hatálya a játszótéri elhelyezésre szánt, valamint a játszótéren elhelyezett játszótéri eszközökre terjed ki."
2. § A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § E rendelet alkalmazásában
1. alapvonal: a gyártó által a játszótéri eszközön tartós formában megadott jelzés, amely a játszótérnek azt a felületét (síkját) jelöli, ahonnan a játszótéri eszköz használata megkezdődik;
2. áttelepítés: a korábban már telepített eszköz ugyanazon játszótéren más helyre vagy másik játszótérre való áthelyezése;
3. balesetveszélyes játszótéri eszköz: olyan játszótéri eszköz, amely az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott követelményeket nem elégíti ki;
4. biztonságossági követelmények: az 1. mellékletben meghatározott követelmények;
5. ellenőrzés: a telepített játszótéri eszköz vizsgálata és megfelelőségének megállapítása a biztonságossági követelmények alapján, elsősorban a vonatkozó szabvány figyelembevételével és szakmai értékítélet alapján értelmezett általános követelmények szerint;
6. forgalmazás: a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény 2. § 5. pontja szerinti fogalom;
7. forgalmazó: a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény 2. § 6. pontja szerinti fogalom.
8. forgalomba hozatal: a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény 2. § 7. pontja szerinti fogalom;
9. gyártó: a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény 2. § 11. pontja szerinti fogalom;
10. használatbavétel előtti ellenőrzés: olyan telepített játszótéri eszközre vonatkozó ellenőrzés, amelyet kijelölt szervezet végez az eszköz használatbavétele előtt;
11. használatbavétel: játszótéri eszköz felhasználók részére való rendelkezésre bocsátása a kijelölt szervezet által végzett ellenőrzést követően;
12. időszakos ellenőrzés: olyan használatban lévő játszótéri eszközre vonatkozó ellenőrzés, amelyet kijelölt szervezet végez, az e rendeletben meghatározott rendszerességgel;
13. importőr: a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény 2. § 15. pontja szerinti fogalom;
14. játszótér: az a külső vagy belső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek, függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély hatálya alá tartozik-e vagy sem;
15. játszótéri eszköz: játszótéri elhelyezésre szánt, valamint játszótéren elhelyezett olyan eszköz, beleértve az alkotórészeket és a szerkezeti elemeket is, melynek rendeltetése, hogy gyermekek játék céljára egyedül vagy csoportosan használják;
16. kijelölt szervezet: a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvényben meghatározott szervezet, amelynek kijelölt megfelelőségértékelési területe az e rendelet 2. § 15. pontjában meghatározott termék;
17. telepítés: az új játszótéri eszköznek a játszótéren első alkalommal történő felállítása, felszerelése, üzembe helyezése a termékre vonatkozó használati és kezelési útmutató szerint;
18. üzemeltetés: a már használatba vett játszótéri eszköz üzemeltető általi rendszeres ellenőrzése, karbantartása, szerelése, javítása, felülvizsgálata a biztonságossági követelmények figyelembevételével;
19. üzemeltető: az a természetes vagy jogi személy, aki a játszótéri eszközzel rendelkezni jogosult, vagy akit a játszótéri eszközzel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított."
3. § A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A biztonságossági követelményeknek való megfelelést a gyártó a kijelölt szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítvánnyal, vagy azzal egyenértékű külföldi megfelelőségi tanúsítvánnyal igazolja.
(3) Játszótéri eszközt telepítés után, valamint áttelepítést követően használatba venni a kijelölt szervezet által végzett, a biztonságossági követelményeknek való megfelelést ellenőrző vizsgálatot követően lehet. A telepítés utáni ellenőrzés során a kijelölt szervezet a megfelelőségi tanúsítvány meglétét is ellenőrzi."
4. § A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A megfelelőségi tanúsítást a gyártó, az importőr vagy a forgalmazó az általa választott kijelölt szervezettel végezteti el."
5. § A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § (1) A játszótéri eszközt a következő adatokat tartalmazó megjelöléssel ellátva kell forgalomba hozni és forgalmazni:
a) a gyártó és az importőr neve, címe,
b) a játszótéri eszköz megnevezése, a gyártó által adott azonosító jelölés, amely a játszótéri eszköz, valamint összeállítása egyedi azonosítására szolgál,
c) ha a játszótéri eszköz valamely szabványnak megfelel, a szabvány jelzete,
d) az ajánlott korcsoport,
e) a gyártás éve,
f) az alapvonal jelölése (amennyiben értelmezhető).
(2) A játszótéri eszközt a következő dokumentumokkal ellátva kell forgalomba hozni és forgalmazni:
a) a játszótéri eszköz általános terméktájékoztatója, telepítési, szerelési, használati, ellenőrzési és karbantartási utasítása magyar nyelven (a továbbiakban: használati és kezelési útmutató),
b) a megfelelőségi tanúsítvány másolata."
6. § A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) A játszótéri eszközt a használati és kezelési útmutató előírásait figyelembe véve kell telepíteni és üzemeltetni. Az üzemeltető köteles a játszótéri eszközt üzemeltetni.
(2) A játszótéri eszköz üzemeltetőjének a játszótéri eszköz időszakos ellenőrzését kijelölt szervezettel háromévenként kell elvégeztetnie.
(3) A játszótéri eszközök kijelölt szervezet általi ellenőrzése a biztonságossági követelményeknek való megfelelőségre, azok állapotára, telepítési feltételeinek megfelelőségére irányul.
(4) A kijelölt szervezet által végzett ellenőrzés során
a) megfelelőnek kell értékelni azt a játszótéri eszközt, amely megfelel a biztonságossági követelményeknek;
b) nem megfelelőnek kell értékelni azt a játszótéri eszközt, amely nem felel meg a biztonságossági követelményeknek;
c) a használatbavétel előtti ellenőrzés során nem megfelelőnek kell értékelni azt az eszközt is, amely nem teljesíti a 6. §-ban meghatározott követelményeket.
(5) A használatbavétel előtti és az időszakos ellenőrzésről a kijelölt szervezet ellenőrzési jegyzőkönyvet állít ki a kijelölő hatóság által meghatározott és honlapján közzétett tartalommal.
(6) Kijelölt szervezet által nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszköz nem vehető használatba.
(7) A kijelölt szervezet által nem megfelelőnek értékelt vagy balesetveszélyessé vált játszótéri eszközt az üzemeltetőnek kell dokumentumokkal igazolt módon a biztonságossági követelményeknek megfelelő állapotúra kijavítani vagy elbontani, és annak elvégzéséig az eszköz használatát megakadályozni.
(8) A játszótéri eszközökről, a kijelölt szervezet általi ellenőrzésekről, valamint az elvégzett javításokról az üzemeltetőnek nyilvántartást kell vezetnie a következő adattartalommal:
a) a játszótér címe,
b) a játszótéri eszközök száma,
c) a játszótéri eszköz megnevezése, az azonosítást szolgáló adatok,
d) a használatbavétel időpontja,
e) az időszakos ellenőrzések időpontja,
f) a javítás időpontja,
g) a bontás időpontja.
(9) A nyilvántartást és az intézkedéseket igazoló dokumentumokat a játszótéri eszköz üzemeltetőjének legalább 10 éven keresztül meg kell őriznie.
(10) Az üzemeltető a játszótéren, külön táblán, jól látható és tartós módon feltünteti a nevét, székhelyének címét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét, valamint az egységes európai segélyhívószámot."
7. § A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 7/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek nem kell megfelelnie az olyan játszótéri eszköznek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak."
8. § A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról szóló 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelettel (a továbbiakban: Mód. rendelet) megállapított 7. § (2) bekezdése szerinti háromévenkénti időszakos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezést a Mód. rendelet hatálybalépése előtt telepített játszótéri eszközök esetében is alkalmazni kell a következő esedékes időszakos ellenőrzés határidejének lejártát vagy annak lefolytatását követően."
9. § A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet
a) 5. § (2) bekezdés a) pontjában a "telefon és telefaxszámát" szövegrész helyébe a "telefonszámát" szöveg,
b) 3. melléklet 2. pontjában az "importáló" szövegrész helyébe az "importőr" szöveg
lép.
10. § Hatályát veszti a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet
a) 3. § (4) és (5) bekezdése,
b) 5. melléklete,
c) 7. melléklete.
2. Az egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet módosítása
11. § Az egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet [a továbbiakban: 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet] 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § (1) Gázpalackot az a gazdálkodó szervezet tölthet, amely rendelkezik a nyomástartó berendezések, rendszerek és létesítmények műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről szóló kormányrendeletben vagy a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásáról és átfejtéséről, valamint hatósági felügyeletéről szóló kormányrendeletben meghatározott, működő és erre akkreditált, független tanúsító szervezet által tanúsított minőségirányítási rendszerrel, és a töltőlétesítmény vagy a propán-butángáz palacktöltő üzem használatbavételére engedélyt kapott.
(2) A propán-butángáz átfejtése egyik gázpalackból a másikba töltésnek minősül, azt kizárólag a propán-bután töltő- és tároló üzemek Biztonsági Szabályzatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott engedéllyel rendelkező szervezet végezheti."
12. § A 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gázpalackba a gyártóművi megfelelőségi nyilatkozatban meghatározottak szerint az adattáblán vagy a gázpalackon maradandóan megjelölt, valamint a 17. § (1) bekezdésében hivatkozott, biztonságtechnikai ellenőrzést végző szervezetek által meghatározott típusú és mennyiségű gáz tölthető."
13. § A 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. § A gázpalack, a gázhordó és a palackköteg színjelzésére vonatkozó műszaki követelményeket a 25. § (6) bekezdésében meghatározott szakági műszaki előírásban kell meghatározni."
14. § A 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. § A gázpalack, a gázhordó és a palackköteg időszakos biztonságtechnikai ellenőrzésének ciklusidejét a 11. §-ban meghatározott veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások "P200 csomagolási utasítás" alcíme alapján kell megállapítani."
15. § A 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet 22. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az egyes szelepvédő tartozék típusok megfelelőségének ellenőrzését szakági műszaki előírásokban meghatározott követelmények szerint kell végezni."
16. § A 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet 13. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"13. A szakági műszaki szakbizottság működése és feladatai
25. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó gázpalackok, gázhordók és palackkötegek időszakos és rendkívüli biztonságtechnikai ellenőrzései tapasztalatainak figyelembevételével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedésének elősegítése céljából az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) szakági műszaki szakbizottságot (a továbbiakban: Szakbizottság) hoz létre.
(2) A Szakbizottság az e rendelet hatálya alá tartozó gázpalackok, gázhordók és palackkötegek időszakos és rendkívüli biztonságtechnikai ellenőrzéseivel kapcsolatban szakági műszaki előírások formájában a Szabályzat követelményeit, az egészségvédelem magas szintjét kielégítő, valamint a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldásokat dolgoz ki, azokat rendszeresen felülvizsgálja, és az adott időszak technikai színvonalának megfelelően frissíti.
(3) A Szakbizottságba tagot a következő szervezetek javasolhatnak:
a) a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (1 fő),
b) Magyar PB-Gázipari Egyesület (2 fő),
c) Magyar Ipari Gáz Szövetség (2 fő),
d) Magyar Tartálytechnikai és Nyomástartó Berendezés Szövetség (2 fő),
e) Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat (1 fő),
f) Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (1 fő),
g) BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (1 fő),
h) a szakterületen működő egyéb, a miniszter által felkért civil szervezetek (1-1 fő).
(4) A Szakbizottsági tagokat az miniszter öt év időtartamra bízza meg.
(5) A Szakbizottság megalkotja a működési szabályzatát, és tagjai közül három év időtartamra megválasztja a Szakbizottság elnökét.
(6) A Szakbizottság által elfogadott szakági műszaki előírásokat a kormányzati honlapon, valamint a termékinformációs pont honlapján közzé kell tenni. A szakági műszaki előírásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának."
17. § A 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
18. § A 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet
a) 3. §-ában a "17. §-ban" szövegrész helyébe a "18. §-ban" szöveg,
b) 11. §-ában az "a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások" szövegrész helyébe az "a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 177/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet előírásainak, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet előírásainak és a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet előírásainak (a továbbiakban: veszélyes áruk szállítására vonatkozó hatályos előírások)" szöveg,
c) 14. § (1) bekezdésében a "vállrészen" szövegrész helyébe a "vállrészen vagy a nyakgyűrű és a szelep közötti tesztgyűrűn" szöveg,
d) 17. § (3) bekezdésében a "19. §-ban előírt intézkedéseket elvégezni" szövegrész helyébe a "gázpalackot gázmentesíteni és a szennyeződésektől megtisztítani" szöveg,
e) 17. § (4) bekezdés a) pontjában és a 17. § (5) bekezdés c) pontjában az "a 19. §-ban meghatározott ellenőrzéseket elvégezték-e" szövegrész helyébe az "a gázpalack gázmentesítését elvégezték-e és a szennyeződésektől megtisztították-e" szöveg,
f) 21. § (2) bekezdésében a "javítási vagy átalakítási a 7. §-ban meghatározott műszaki dokumentációban foglaltaknak, Hatóság által tett egyedi előírásoknak" szövegrész helyébe a "Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 21/A. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti javítási vagy átalakítási műszaki dokumentációban foglaltaknak, továbbá hatósági határozatban megállapított előírásoknak" szöveg
lép.
19. § Hatályát veszti a 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelet
d) 17. § (2) és (7) bekezdése,
e) 19. §-a,
f) 20. § (2) és (5) bekezdése.
3. A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről szóló 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet módosítása
20. § (1) A veszélyes folyadékok vagy olvadékok tárolótartályainak, tároló-létesítményeinek műszaki biztonsági követelményeiről, hatósági felügyeletéről szóló 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet [a továbbiakban: 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet] 21. § (3) bekezdés e) pontjában az "1 fő" szövegrész helyébe a "2 fő" szöveg lép.
(2) Az 1/2016. (I. 5.) NGM rendelet 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
4. A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet módosítása
21. § A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet [a továbbiakban: 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet] 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ez a rendelet a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az L kategóriájú gépjárművek töltőállomásai, a belvízi hajók part menti villamosenergia-ellátása és a vízi közlekedést szolgáló LNG-töltőállomások tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az irányelvnek a gépjárművek gáz-halmazállapotú hidrogénnel való töltésére szolgáló csatlakozók tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. november 17-i (EU) 2018/674 felhatalmazáson alapuló európai bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
22. § A 2/2016. (I. 5.) NGM rendelet 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
5. A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések és védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 35/2016. (IX. 27.) NGM rendelet módosítása
23. § A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések és védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 35/2016. (IX. 27.) NGM rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontjában a "C modul" szövegrész helyébe a "C1 modul" szöveg lép.
6. A mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet módosítása
24. § A mérőeszközökre vonatkozó egyedi előírásokról szóló 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet
a) 6. § (6) és (7) bekezdésében a "9.2." szövegrész helyébe a "3.9.2." szöveg,
b) 6. § (8) bekezdésében a "9.3." szövegrész helyébe a "3.9.3." szöveg,
c) 9. § (4) bekezdésében a "9.2." szövegrész helyébe a "3.9.2." szöveg,
d) 9. § (5) bekezdésében a "9.3." szövegrész helyébe a "3.9.3." szöveg,
e) 2. melléklet 3. Követelmények alcím 3.9.1. pontjában az "a következő" szövegrész helyébe az "az a) és b) pontban meghatározott, valamint adott esetben a c)-h) pontban meghatározott" szöveg,
f) 3. melléklet D. MODUL: A GYÁRTÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁN ALAPULÓ TÍPUSMEGFELELŐSÉG alcím 3.3.3 pontjában a "3.1." szövegrész helyébe a "3.1.1." szöveg,
g) 3. melléklet H. MODUL: A TELJES MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSON ALAPULÓ MEGFELELŐSÉG alcím 3.3.3 pontjában a "3.1." szövegrész helyébe a "3.1.1." szöveg
lép.
7. Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet módosítása
25. § Az összekötő és felhasználói berendezésekről, valamint a potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos berendezésekről és védelmi rendszerekről szóló 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet [a továbbiakban: 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet] 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § E rendelet alkalmazásában:
1. átalakítás: minden olyan beavatkozás, amely villamos berendezés eredeti funkciójának, műszaki kialakításának, technológiai paramétereinek megváltoztatását eredményezi;
2. beruházó: az a természetes vagy jogi személy, aki felhasználó, a Vet. 74. § (1) bekezdése szerinti engedélyes, ezek meghatalmazottja, a felhasználási hely tulajdonosa, a felhasználási helyek kialakításának szervezője, és aki villamos berendezésekkel kapcsolatos beruházás ügyeinek intézésében anyagi felelősséggel eljár;
3. egyenértékűségi nyilatkozat: a villamos tervező nyilatkozata arról, hogy szabványok előírásaitól eltérően a tervben alkalmazott műszaki megoldásokat biztonsági és műszaki szempontból a szabvány követelményeivel legalább egyenértékűnek nyilvánítja;
4. egyéb épület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó, alaprendeltetése szerint kommunális épület vagy lakóépület kategóriájába nem tartozó különálló épület, amelyhez tartozó felhasználási hely csatlakozási pontján vagy csatlakozási pontjain összesen 50 kVA-nél nem nagyobb teljesítmény áll rendelkezésre;
5. ellenőrzés: az e rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezés állapotának megfelelőségének vizsgálatára irányuló tevékenység a berendezésre vonatkozó jogszabályok és a villamos biztonsági szempontból követelményeket tartalmazó szabványok részletezése szerint;
6. épület: e rendelet alkalmazásában az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 10. pontjában meghatározott építmény;
7. felhasználási hely: a Vet. 3. § 16. pontja szerinti fogalom;
8. felhasználói belső szabályzat: az adott villamos berendezésre kidolgozott, a helyi sajátságokat tartalmazó magatartási és kezelési szabályzat, amelyet az üzemeltető dolgoz vagy dolgoztat ki, és amely az épület belső villamos felhasználói berendezésének a tervezője által kidolgozott üzemeltetési útmutatón alapul;
9. feszültség alatti munkavégzés: minden olyan munka végzése, amelynek során a munkát végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel vagy eszközzel szándékosan aktív részeket érint, vagy a feszültség alatti munkavégzés övezetébe hatol;
10. feszültséghez közeli munkavégzés: minden olyan munka végzése, amelynek során a munkát végző személy a testrészével, szerszámmal vagy más tárggyal a feszültség alatti munkavégzés övezetének érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe;
11. javítás: minden olyan beavatkozás, amely a villamos berendezés üzembehelyezéskori eredeti állapotának visszaállítását célozza, és amelynek eredményeként a villamos berendezés biztonsági jellemzői az üzembehelyezési állapothoz képest nem változnak;
12. jelentős villamos berendezés:
a) a potenciálisan robbanásveszélyes létesítmény berendezése,
b) a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V váltakozó feszültségnél vagy 1500 V egyenfeszültségnél nagyobb névleges feszültségen csatlakozó felhasználói berendezés,
c) a villamosműhöz, magánvezetékhez, termelői vezetékhez vagy közvetlen vezetékhez 1000 V váltakozó feszültségnél vagy 1500 V egyenfeszültségnél nem nagyobb feszültségen csatlakozó felhasználói berendezés, amelyben a berendezés áramának nagyságát fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem (olvadóbiztosító vagy kismegszakító) korlátozza,
d) olyan összekötő berendezések, amelyek az a)-c) pontok szerinti villamos berendezéseket táplálnak;
13. karbantartás: a villamos berendezések tervszerű, megelőző állagmegóvása, javítása, tisztítása, a szükséges cserék és pótlások elvégzése, esetenként az üzemi meghibásodás előzetes elhárítása, amely nem jelenti a villamos berendezés élettartamának növelését vagy kapacitásának számottevő bővítését, elmaradása pedig az élettartam csökkenését eredményezi;
14. kezelési utasítás: az üzemeltető által az üzemi személyzet részére a villamos berendezéssel kapcsolatosan kiadott utasítás;
15. kommunális épület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó villamos berendezéseket tartalmazó, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 9. pontja szerinti közhasználatú építmény;
16. közeli felülvizsgálat: a robbanásveszélyes környezetben üzemelő berendezések esetén végzett olyan villamos biztonsági felülvizsgálat, amelynek módszere magában foglalja a szemrevételezés szempontjait, továbbá amely felfedi az olyan hibákat is, amelyek csak a hozzáférést elősegítő eszközök használatával észlelhetők;
17. közvetlen vezeték: a Vet. 3. § 38. pontja szerinti fogalom;
18. lakóépület: közvetlenül a közcélú elosztóhálózatra csatlakozó és alaprendeltetése szerint lakhatás, üdülés célját szolgáló építmény vagy lakóközösségbe szervezett, több lakásból álló egység és a hozzá tartozó, alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiségek összessége, továbbá az előbbiek elhelyezésére szolgáló építmény vagy alkalmas telek;
19. magánvezeték: a Vet. 3. § 44. pontja szerinti fogalom;
20. megszüntetés: a villamos berendezés végleges üzemen kívül helyezése utáni leszerelése, lebontása, a terület újrahasznosításának lehetővé tétele;
21. összekötő berendezés: a Vet. 3. § 49. pontja szerinti fogalom;
22. rendeltetésszerű használat: a rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések műszaki leírásában, kezelési útmutatójában vagy termékismertetőjében meghatározottaknak, a tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat;
23. részletes felülvizsgálat: a robbanásveszélyes környezetben üzemelő berendezések esetén végzett olyan villamos biztonsági felülvizsgálat, amelynek módszere magában foglalja a közeli felülvizsgálat szempontjait, továbbá felfedi az olyan hibákat, amelyek csak a tokozások felnyitásával vagy szükség esetén szerszámok és vizsgálókészülékek használatával észlelhetők;
24. robbanásveszélyes térség: olyan háromdimenziós övezet vagy tér, amelyben robbanóképes gázközeg olyan mértékben van jelen, vagy várhatóan olyan mértékben fordul elő, hogy az a gyártmányok kialakításával, létesítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedéseket igényel;
25. szakképzett személy: az a személy, aki olyan, az adott munkaterületre vonatkozó, igazolt villamos szakmai képesítéssel, tudással és gyakorlattal rendelkezik, amely képessé teszi a villamosság által előidézhető kockázat értékelésére és a veszélyek elkerülésére;
26. szemrevételezés: olyan villamos biztonsági felülvizsgálat, amely hozzáférést elősegítő eszközök vagy szerszámok használata nélkül felfedi a szemmel látható hibákat;
27. üzembe helyezés: új vagy átalakításon átesett villamos berendezés csatlakoztatása a villamos hálózathoz, amely eljárási folyamat magában foglalja az üzemi próbákat megelőző műszaki vizsgálatokat és eljárásokat, az üzemi próbákat, a próbaüzemet és jogszabály rendelkezése esetén az üzembe helyezéssel kapcsolatos hatósági eljárást;
28. üzemeltetési útmutató: a tervező vagy kivitelező által a villamos üzemi szabályzat kidolgozásának céljára készített műszaki összeállítás arról, hogy a tervek szerinti berendezés biztonságos kezeléséhez milyen szakképzettség, kioktatottság szükséges, továbbá milyen - a megkövetelt szakismereteken túlmenő - helyi követelményeknek kell megfelelni;
29. üzemeltető: a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított;
30. üzemviteli megállapodás: két, egymással műszakilag összekapcsolható villamos hálózat különböző üzemeltetőjének egymás közti megállapodása arról, hogy saját üzemeltetésű hálózatukon hogyan és milyen feltételekkel végezhetnek olyan tevékenységet, amely a másik hálózat üzemvitelére is kihat, továbbá hogyan igényelhetik azt, hogy a kapcsolódó hálózaton a saját hálózatukra kiható tevékenységet végezzenek;
31. vezetékhálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt, valamint ezek tartószerkezetei;
32. villamos berendezés: összehangolt jellemzőjű villamos szerkezetek meghatározott célra vagy célokra egymással összekötött együttese, beleértve az összes olyan villamos szerkezetet, amely a villamos energia termelésére, szállítására, átalakítására, elosztására, tárolására és felhasználására, az elsődleges és másodlagos villámáramok vezetésére szolgál, de nem minősül villamosműnek; továbbá a felhasználói berendezés, az elektromos gépjármű energiatárolójának villamos energiával történő feltöltésére alkalmas töltőállomás, a közvilágítási berendezés, a közvilágítási elosztóhálózat, valamint az összekötő berendezés; a villamos berendezés részét képezi a vele fémes vezetői összeköttetésben lévő villámvédelmi berendezés és annak részét képező földelőberendezés is;
33. villamos biztonsági felülvizsgálat: a villamos berendezések olyan részletes - a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - különleges erősáramú villamos szakképzettséget igénylő ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az a vonatkozó szabványok vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldásokat tartalmazó műszaki előírások valamennyi kritériumát, továbbá a villamos berendezés első ellenőrzéskor és a rendszeresen ismétlődő időszakos vizsgálatok során végzett teljes körű felülvizsgálat, amely magába foglalja a villamos berendezés áramütés elleni védelmének és az általános szabványos állapotának (tűzvédelmi jellegű) vizsgálatát;
34. villamos szerkezet: minden olyan szerkezet és eszköz, amelyet a villamos energia előállítására, átalakítására, szállítására, elosztására vagy felhasználására alkalmaznak;
35. villamos üzemi szabályzat: az általános, nem egy adott berendezés egyedi körülményeire kidolgozott, magatartási és kezelési szabályok gyűjteménye."
26. § A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 4. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"4. A szakági műszaki szakbizottság működése és feladatai
4. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések és védelmi rendszerek létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelembevételével a műszaki biztonságot növelő alkalmazások széles körű elterjedésének elősegítése céljából az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) szakági műszaki szakbizottságot (a továbbiakban: Szakbizottság) hoz létre.
(2) A Szakbizottság az e rendelet hatálya alá tartozó villamos berendezések és védelmi rendszerek tervezésével, létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatban szakági műszaki előírások formájában a Műszaki Biztonsági Szabályzat követelményeit, az egészségvédelem magas szintjét kielégítő, valamint a műszaki-tudományos színvonallal és a gazdasági megfontolások alapján megvalósítható gyakorlattal összhangban álló műszaki megoldásokat dolgoz ki, azokat rendszeresen felülvizsgálja, és az adott időszak technikai színvonalának megfelelően frissíti.
(3) A Szakbizottságba tagot a következő szervezetek javasolhatnak:
a) a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala (1 fő),
b) Magyar Elektrotechnikai Egyesület (1 fő),
c) Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége (1 fő),
d) Magyar Mérnöki Kamara (1 fő),
e) Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (1 fő),
f) a szakterületen működő egyéb, a miniszter által felkért civil szervezetek (1-1 fő).
(4) A Szakbizottság tagjait a miniszter öt év időtartamra bízza meg.
(5) A Szakbizottság megalkotja a működési szabályzatát, és tagjai közül három év időtartamra megválasztja a Szakbizottság elnökét.
(6) A Szakbizottság által elfogadott szakági műszaki előírásokat a kormányzati honlapon, valamint a termékinformációs pont honlapján közzé kell tenni. A szakági műszaki előírásokban foglalt műszaki megoldást úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az adott kor technikai színvonalának."
27. § A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
28. § Hatályát veszti a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. § (3) bekezdés k) pontja.
8. Záró rendelkezések
29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
30. § Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelniük az olyan termékeknek, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
31. § (1) A 21., 22. § és a 3. melléklet a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az L kategóriájú gépjárművek töltőállomásai, a belvízi hajók part menti villamosenergia-ellátása és a vízi közlekedést szolgáló LNG-töltőállomások tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az irányelvnek a gépjárművek gáz-halmazállapotú hidrogénnel való töltésére szolgáló csatlakozók tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. november 17-i (EU) 2018/674 felhatalmazáson alapuló európai bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) A 23. § a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló, 2014. február 26-i 2014/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) A 24. § a mérőműszerek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról szóló, 2014. február 26-i 2014/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Dr. Palkovics László s. k.,
innovációért és technológiáért felelős miniszter
1. melléklet a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelethez
"1. melléklet a 35/2014. (XI. 19.) NGM rendelethez
Gázpalack Biztonsági Szabályzat
1. A Szabályzat alkalmazási területe
A Szabályzat az e rendelet hatálya alá tartozó szállítható nyomástartó berendezések (a továbbiakban: gázpalack) időszakos és rendkívüli biztonságtechnikai ellenőrzések követelményeit állapítja meg.
2. Gázpalack azonosítására vonatkozó követelmények
2.1. A biztonságtechnikai ellenőrzés során a gázpalackba beütött jelöléseket ellenőrizni kell, hogy azok:
a) megfelelnek-e a hatóságok által kiadott gyártási típusengedélyeknek,
b) a gázpalackok gyártó művi vagy első töltés előtti hatósági ellenőrzése megtörtént-e.
2.2. Ha a gázpalackon található jelölés olvashatatlanná vált, de azonosítható, a megjelöléseket az eredetivel azonos betű- és számnagyságban fel kell újítani.
2.3. Ha a gázpalackon található jelölés olvashatatlanná vált, és emiatt a gázpalack nem azonosítható, azt felújítani nem szabad, a gázpalackot selejtezni kell.
2.4. A biztonságtechnikai ellenőrzés elvégzését megelőzően, az ellenőrzésre történő előkészítés során, a gázpalack teljes felületéről el kell távolítani a színjelzéseket, illetve veszélyességi bárcákat.
2.5. A gázpalackok külső szerkezeti vizsgálatának elvégzését követően jól olvasható és tartós kivitelben el kell helyezni a 13. és 14. § szerinti jelöléseket a gázpalackokon.
2.6. A biztonságtechnikai ellenőrzésnek a szerkezeti vizsgálat elvégzését követően ki kell terjednie a 13. és 14. § szerinti jelölések meglétére és megfelelőségére.
3. Gázpalack tömegének ellenőrzésére vonatkozó követelmények
3.1. A kompozit palackok kivételével minden gázpalack üres tömegét legalább X(1) pontossági osztályú, érvényes hitelesítésű automatikus működésű adagoló mérlegen, vagy III pontossági osztályú, érvényes hitelesítésű nem-automatikus működésű mérlegen vagy XIII pontossági osztályú, érvényes hitelesítésű jelölő mérleggel kell ellenőrizni.
3.2. Eltérés esetén a tényleges értéket az eredeti üres (tára-) tömeg megjelölés fölé vagy alá be kell ütni, ha
a) az üres tömeg nem nagyobb, mint 3 kg, és az eltérés legalább 3%,
b) az üres tömeg nagyobb, mint 3 kg, de kisebb, mint 25 kg, és az eltérés legalább 0,1 kg, vagy
c) az üres tömeg legalább 25 kg, és az eltérés legalább 0,2 kg.
3.3. Ha a tömeg csökkenése 3%-nál nagyobb, a gázpalackot a többitől különválasztva kell a biztonságtechnikai ellenőrzésre bocsátani. Ezeknek a gázpalackoknak a további használhatóságáról a 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet egyedi vizsgálat eredménye alapján dönt.
4. Gázpalack külső és belső szerkezeti vizsgálatának követelményei
4.1. A biztonságtechnikai ellenőrzésnek ki kell terjednie a palack teljes külső és belső felületének - ideértve a gázpalack-talpgyűrű, illetve a - nyakgyűrű meneteit is - szerkezeti vizsgálatára.
4.2. A 17. § (1) bekezdésében megjelölt szervezet az általa elvégzett szerkezeti vizsgálat eredménye alapján a 6. pontban meghatározott nyilvántartási lap kiállítása során figyelembe veszi a következőket:
a) a gázpalackon esetleges hőhatás nyomai láthatók-e,
b) a gázpalack felületei és hegesztési varratai sérültek-e, repedtek-e,
c) a horpadások, a szállításból, kezelésből, használatból eredő szúrt vagy éles bevágású hibák, a kopásból, korrózióból eredő falvastagság-csökkenések befolyásolják-e a biztonságos használatot, és
d) a menetek nincsenek-e elmaródva, a menetek méretei az előírásoknak megfelelnek-e.
4.3. Ha a gázpalack talpgyűrűje elhasználódott, repedt, nyakgyűrűje menethibás vagy fellazult, hiányos, védőkosara (védőburkolata) deformálódott vagy törött, a gázpalack biztonságtechnikai ellenőrzésre nem bocsátható, selejtezni kell.
5. Nyomáspróba
5.1. A nyomáspróbánál azt kell ellenőrizni, hogy a gázpalack a próbanyomást tömören tartja-e, és maradandó alakváltozást nem szenved-e.
6. Dokumentálás
6.1. A biztonságtechnikai ellenőrzésről a 17. § (1) bekezdésben megjelölt szervezet nyilvántartási lapot állít ki, amelyen rögzíti az ellenőrzések eredményét.
6.2. A nyilvántartási lap kitöltése és tárolása elektronikus adathordozón is történhet.
6.3. A nyilvántartási lapot a 17. § (1) bekezdésben megjelölt szervezet a 18. §-ban meghatározott ciklusidő lejártát követően legalább 10 évig megőrzi."
2. melléklet a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelethez
"1. melléklet az 1/2016. (I. 5.) NGM rendelethez
A veszélyes folyadékok és olvadékok tárolótartályainak műszaki biztonsági szabályzata
1. Tárolótartályok, tároló-létesítmények tervezése
1.1. Az e rendeletben foglalt műszaki biztonsági követelményeket teljesítettnek kell tekinteni, ha a tervezett műszaki megoldásra nemzeti szabvány vagy szakági műszaki előírás hivatkozik, és vonatkozásában a nemzeti szabvány vagy szakági műszaki előírás követelménye teljesül.
2. Tárolótartályok gyártása, létesítése, kivitelezése
2.1. A tervdokumentációban foglalt műszaki tervektől, műszaki megoldásoktól abban az esetben lehet eltérni, ha az eltérés nem érinti a tervezett létesítmény alaprajzát, elrendezését, rendeltetését, szerkezeti megoldását, nem csökkenti az élet-, vagyon- és környezetbiztonságot. Az eltérést a megvalósulási dokumentációban rögzíteni kell.
3. Tárolótartályok, tároló-létesítmények üzemeltetésére és kezelésére vonatkozó követelmények
3.1. A tároló-létesítményt és -tartályt, szerelvényeit, műszereit, kiszolgáló és védelmi berendezéseit, csatlakozó technológiai berendezéseit üzemeltetés során működőképes és üzemvitelre készre szerelten tömör állapotban kell tartani.
3.2. A tárolótartály szerelvényeit, műszereit, kiszolgáló-, védelmi, jelzőberendezéseit működőképes és kifogástalan, hibamentes állapotban kell tartani. A veszélyes töltet tárolótartályának üzemeltetését hibátlan berendezéssel és szerelvényezéssel szabad folytatni.
3.3. Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a tartályt kezelő személyzet részére legyen közelben, hozzáférhető helyen
a) a tárolt töltet biztonsági adatlapja;
b) szabályzat a veszélyes anyag kezelésére, tárolására;
c) a tartály üzemeltetéséhez, a baleset személyzettől elvárható mértékű elhárítási intézkedéshez, a tárolt töltet és a hulladék ártalmatlanításához, a baleset elhárításhoz szükséges eszköz és védőfelszerelés.
3.4. Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a kezelő személyzet legyen kiképezve a veszélyes anyag kezelési veszélyeire, a megteendő óvintézkedésekre és a szükséges balesetelhárítási intézkedésekre. Ismerje a vonatkozó szabályzatokat.
3.5. Tárolótartályt, tároló-létesítményt a kezelő személyzet részére folyamatosan rendelkezésre álló kezelési utasítás szerint szabad üzemeltetni. A kezelési utasításnak tartalmaznia kell a tevékenységgel járó veszélyek azonosítását és a veszélyes események bekövetkezésének és veszélyes helyzetek kialakulásának megelőzésére és a bekövetkezett esemény, kialakult helyzet káros következményeinek mérséklésére vonatkozó alapvető ismereteket, a szükséges kezelőszemélyzet létszámát és a teendőket is.
3.6. Tárolótartály, tároló-létesítmény kezelését csak olyan személy végezheti, akit előzőleg a biztonságos üzemeltetéssel és a hibaelhárítással kapcsolatos oktatásban részesítettek. Az oktatás megtörténtének tényét az üzemeltető jegyzőkönyvvel igazolja. Az oktatást a technológiai rendszer átalakításától vagy az üzemeltetés egyéb műszaki biztonsági feltételeinek lényeges megváltozásától függően, de legalább kétévente ismételni szükséges.
3.7. Tárolótartály, tároló-létesítmény biztonsági jelző-, üzemviteli és védelmi rendszereit működőképes állapotban kell tartani. Meghibásodott biztonsági jelző- vagy védelmi rendszer esetén a tartályt üzemeltetni tilos. A gázinga benzingőzök szivárgásával járó meghibásodása esetén a tartályt üzemeltetni tilos. Egyéb, a biztonságos üzemeltetést befolyásoló berendezés 30 napon túli meghibásodása esetén a tartály használatát meg kell szüntetni, a tartályt le kell üríteni, ki kell tisztítani, és a kapcsolódó technológiai és villamos rendszerről biztonságos módon fizikálisan le kell választani.
3.8. A tárolótartály, tároló-létesítmény üzemeltetőjének hagyományos vagy elektronikus formátumú üzemeltetési naplót kell vezetnie, amelyben minden rendellenességet feljegyeznek akként, hogy a bejegyzés kelte és a bejegyzést tevő személye azonosítható és visszakereshető legyen. A hagyományos naplót számozott oldalakkal kell készíteni. Elektronikus formátum esetén napi mentést szükséges készíteni, és azt elérhető helyen kell tárolni. Az üzemeltetési napló karbantartásáról, megóvásáról az üzemeltető köteles gondoskodni.
4. Tárolótartályok, tároló-létesítmények karbantartására vonatkozó követelmények
4.1. A tárolótartályok, tároló-létesítmények karbantartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia úgy, hogy a tárolótartály és tároló-létesítmény, annak biztonsági berendezései, szerelvényei, kiegészítő elemei a biztonságos üzemeltetés e rendeletben meghatározott feltételeit mindenkor kielégítsék.
4.2. Tárolótartályon munkát csak az arra jogosult személy végezhet.
4.3. A tárolótartályban, tároló-létesítményben végzett munkák során a tárolt veszélyes anyag kezelésével kapcsolatos biztonsági követelményeket, valamint a műszaki biztonsági követelményeket be kell tartani. Beszállással járó tevékenységet kizárólag az üzemeltető által kiadott beszállási engedély birtokában, az üzemről megfelelően leválasztott tárolótartályon szabad végezni.
4.4. Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a karbantartási munkák során veszélyesanyag-kijutás ne történhessen. Az esetleges tömörtelenség folytán szabadra kerülő veszélyes anyag haladéktalan felfogásáról, feltakarításáról, közömbösítéséről és környezetszennyezést kizáró elhatárolásáról, elszállításáról a lehető legrövidebb időn belül intézkedni kell.
4.5. Karbantartási munkák során a veszélyes anyaggal korábban szennyezett felületeket meg kell tisztítani.
4.6. A tárolótartály tisztítása, megszüntetése során keletkező szennyezett anyagmaradványok biztonságos kezeléséről az üzemeltető köteles gondoskodni.
4.7. A szivárgásjelző, szivárgásfigyelő rendszereket a gyártó vagy tervező előírásai szerint kell karbantartani. A szivárgásjelző rendszer működőképességének ellenőrzését gyártói előírás szerint, annak hiányában legalább évente egyszer el kell végeztetnie az üzemeltetőnek.
5. A tárolótartályok, tároló-létesítmények időszakos vizsgálatának követelményei
5.1. Tárolótartályon, tároló-létesítményen kötelezően elvégzendő ellenőrző vizsgálatok:
a) üzembe helyezés (használatbavétel) előtti vizsgálatok,
b) időszakos ellenőrző vizsgálatok,
c) javítás vagy átalakítás utáni ismételt üzembe vétel előtti vizsgálatok,
d) soron kívüli ellenőrző vizsgálatok.
5.2. Az időszakos ellenőrző vizsgálatok módszerét úgy kell megválasztani, hogy az alkalmas legyen a vizsgálat tárgyának igazolására, és a módszer feltárja a tárolótartály további biztonságos használatát akadályozó tényeket, körülményeket.
5.3. A tárolótartály biztonságos továbbüzemelése érdekében alkalmazott állapotellenőrzési és vizsgálati módszerek megválasztása az időszakos vizsgálatot végző tartályvizsgáló feladata és felelőssége. A tartályvizsgáló minden általa végzett vizsgálat alkalmával köteles meggyőződni a tárolótartály biztonsági és egyéb szerelvényei meglétéről, műszaki állapotuk megfelelőségéről.
5.4. Tárolótartály külső és belső szerkezeti vizsgálata során kiemelt figyelmet kell fordítani a korróziós állapot ellenőrzésére. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a tartályt alkotó lemezek és hegesztett kötések állapotára.
5.5. Tömörség-ellenőrzés során a vizsgálati módszert úgy kell megválasztani, hogy az biztosítsa a vizsgált tartály minden részelemére kiterjedő ellenőrzés lehetőségét. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a tartálypalástnak, a tartályfenéknek, valamint a csatlakozó csonkok, kötések, karimák, fedelek, vizsgáló-, búvó- és tisztítónyílások, tömítések tömörségének vizsgálatára is.
5.6. A kettős teret határoló elemek tömörsége igazolható szivárgásvizsgálattal és szivárgásfigyelő rendszer ellenőrzésével.
5.7. A hűtéssel cseppfolyósított gáz tárolótartályának ciklusonként elvégzett időszakos ellenőrző vizsgálata során a belső tisztítás elvégzése akkor mellőzhető, ha a tárolótartály további biztonságos használatát akadályozó tények, körülmények a belső tisztítás elvégzése nélkül is teljeskörűen feltárhatók."
3. melléklet a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelethez
"2. melléklet a 2/2016. (I. 5.) NGM rendelethez
A nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki biztonsági szabályzata
1. Létesítési követelmények
1.1. A nyomástartó berendezést úgy kell telepíteni, hogy a kezelésre, karbantartásra és tisztításra, kiürítési és mentési utak kialakítására, valamint üzemzavar esetén a szomszédos technológiai berendezésekre, rendszerekre veszélyt ne jelentsen, és a szükséges hűtési intézkedésekre megfelelő tér és távolság álljon rendelkezésre.
1.2. Ha a töltet tulajdonságai miatt különleges korlátozás nincs, két szomszédos nyomástartó edény között vagy a nyomástartó edény legszélső pontja és a határoló épületfal, illetőleg egyéb létesítmény között legalább olyan elhelyezési távolságot kell biztosítani, amely lehetővé teszi a nyomástartó edény biztonságos szerelhetőségét, kezelését, karbantartását, továbbá az edény valamennyi szerkezeti elemének és szerelvényének biztonságos ellenőrzését.
1.3. A zárt térben telepített nyomástartó berendezés környezetének szellőztetésével biztosítani kell, hogy veszélyes gázkoncentráció vagy oxigénhiány ne alakuljon ki.
1.4. A nyomástartó berendezésnél a tűz-, robbanás- és mérgezési veszély jelzésére biztonságosan és könnyen megközelíthető távközlési lehetőséget kell biztosítani.
1.5. Ha nincs állandó felügyelet, akkor a zárt térben telepített nyomástartó berendezésnél a vészhelyzet érzékelésére, jelzésére, továbbá az illetékesek riasztására alkalmas gázérzékelő rendszert kell telepíteni az 5000 liternél nagyobb hasznos űrtartalmú vagy a 3 tonnánál nagyobb töltetmennyiségű nyomástartó berendezések, létesítmények esetében.
1.6. A zárt térben telepített, fokozottan tűz- és robbanásveszélyes töltetű nyomástartó berendezések, létesítmények esetében olyan észlelő- és jelzőrendszert kell alkalmazni az 5000 liternél nagyobb hasznos űrtartalmú vagy a 3 tonnánál nagyobb töltetmennyiségű nyomástartó berendezések, létesítmények esetében, amely elvégzi a szükséges beavatkozásokat.
1.7. A zárt térben telepített nyomástartó berendezés esetében a fulladást okozó, a nem veszélyes, a maró, valamint a mérgező gáz töltettel kapcsolatos veszélyhelyzet felismerését, jelzését és a beavatkozásra illetékesek riasztását emberi beavatkozás nélkül megvalósító műszaki megoldást kell alkalmazni. A határértékek meghatározásánál a mérgező gáz toxicitását figyelembe kell venni.
1.8. A nyomástartó berendezést túlnyomás elleni védelemmel kell ellátni, ha a túlnyomás hatására olyan helyzet vagy esemény alakulhat ki, amely veszélyezteti az élet- és vagyonbiztonságot. Ha a nyomástartó berendezésben láncreakció vagy robbanásszerűen lezajló folyamat okozta nyomásemelkedés léphet fel, annak megelőzéséül robbanás ellen védelmet nyújtó műszaki megoldást, vagy elválasztást kell alkalmazni. Az utóbbi esetben a kezelőhelyi és a helyszíni leolvasást igénylő műszereket a védelmet nyújtó térrészben kell elhelyezni.
1.9. A nyomástartó berendezést olyan védelemmel kell ellátni, hogy a kiszabaduló töltettől tűz- vagy robbanásveszély ne alakuljon ki.
1.10. Folyadék vagy levegőnél nehezebb gáz töltetű nyomástartó berendezés elhelyezésekor meg kell akadályozni, hogy a töltet aknába, csatornába, pincenyílásba vagy más helyiségek szellőzőnyílásába jusson.
1.11. A veszélyes folyadék és cseppfolyósított veszélyes gáz töltetű, föld feletti nyomástartó berendezés védőtávolságán belül a terepviszonyokat úgy kell kialakítani, hogy a folyadék halmazállapotban kiszabaduló töltet ne hatoljon a környező talajba, és a berendezés alatt veszélyes mennyiségben ne gyűljön össze.
1.12. A tervező a nyomástartó berendezés telepítési körülményeinek vizsgálata során gondoskodik a következőkről:
a) a berendezés kiválasztása vagy a beruházó által már kiválasztott berendezés, készülék alkalmasságának ellenőrzése;
b) használt berendezés alkalmasságának bizonyításához szükséges intézkedések megállapítása a használt berendezés rendelkezésre álló dokumentációjának figyelembevételével;
c) az elhelyezési körülmények, a védő- és biztonsági távolságok, a kezelési és a menekülési utak megállapítása;
d) a kezelési helyek kialakítására, az egyéni és a telepített védőeszközökre vonatkozó szabályok meghatározása;
e) a lehetséges veszélyforrások meghatározása a tervezett technológiai folyamatokból, a kapcsolódó rendszerekből és a védőtávolságon belüli külső hatásokból adódó körülményekre tekintettel;
f) a vegyi folyamatok veszélyeinek megállapítása a lehetséges üzemzavarok, meghibásodások és a veszélyes anyag környezetbe jutása feltételezésével, ezekhez a szükséges ellenintézkedések megtervezése;
g) a töltet üzemszerű környezetbe jutása esetén a láthatóságot akadályozó köd kialakulását megakadályozó műszaki megoldás kidolgozása;
h) a vészvilágításhoz, a biztonsági szerelvények működtetéséhez szükséges energiaellátás követelményének meghatározása;
i) az üzembevételi eljárást megelőző próbaüzemeltetés megkezdéséhez és végrehajtásához szükséges feltételek megállapítása;
j) a kivitelezés közben végrehajtandó és a kivitelezés befejezése után szükséges ellenőrzések meghatározása és
k) a nyomástartó rendszer tartozékainak kiválasztására, a veszélyt érzékelő, jelző és beavatkozó készülékek telepítésére, a nyomástartó rendszer telepítésének kivitelezésére vonatkozó szabályok meghatározása.
1.13. Az autógáztároló tartály és az autógáz-töltőállomás létesítésére vonatkozó kiegészítő követelményeket a 4.1-4.28. alpont tartalmazza.
2. Ellenőrző vizsgálatok
2.1. Ellenőrzéssel kell megállapítani, hogy a nyomástartó berendezés az ellenőrzés időpontjában, rendeltetésszerű állapotban van-e, és feltételezhető-e, hogy a következő időszakos ellenőrzésig - a tervezett üzemmód mellett - ez az állapot nagy valószínűséggel nem változik a biztonságot veszélyeztető mértékben.
2.2. Megbontás nélkül is végezhető vizsgálati eljárás kivételével a nyomástartó berendezést biztonságos leválasztással, nyomásmentesítéssel és tisztítással kell szerkezeti ellenőrzésre előkészíteni.
2.3. Az ellenőrzés helyszínére kizárólag a töltet és a környezet besorolásának megfelelő villamos készülék vihető be, az erre vonatkozó követelményekről az üzembentartó köteles tájékoztatást adni az ellenőrzés helyszínére belépők részére.
2.4. Az időszakos ellenőrző vizsgálatok munkaengedélyezési feltételeinek biztosítása az üzemeltető feladata. A tevékenység végzéséhez szükséges védőfelszerelést az ellenőrzést végző személy köteles biztosítani és használni.
2.5. A szerelvények, biztonsági és segédberendezések működésének ellenőrzését az üzemeltető vagy az általa megbízott személy végezheti az ellenőrzést végző személy jelenlétében.
2.6. Beszállással végzett munkára vonatkozó műszaki biztonsági követelményeket kell alkalmazni minden olyan tevékenység esetében, melyet a berendezésbe behajlással vagy annak belsejében való tartózkodással végeznek, ha ezt a teret nem emberi tartózkodásra tervezték.
2.7. Az üzemeltetés közben végrehajtott működési próbák, valamint a túlnyomással végzett minden ellenőrzés időtartama alatt a berendezés környezetében csak a szükséges létszámú közreműködő tartózkodhat. Az ellenőrzést az üzem kiürítési útvonalainak ismeretében kell végezni.
2.8. Szilárdsági ellenőrzést főszabályként időszakos szerkezeti ellenőrzés után és szükség szerint soron kívüli ellenőrzés során kell végezni, a szerkezeti épség (integritás) igazolására.
2.9. A tömörségi nyomáspróbára a nyomáspróba biztonsági követelményeit kell alkalmazni.
2.10. Soron kívüli ellenőrző vizsgálatot kell tartani, ha
a) a nyomástartó berendezés javítása válik szükségessé az eredeti állapot visszaállításához;
b) a nyomástartó berendezés átalakításával az eredeti állapotot az üzemeltető meg kívánja változtatni;
c) az üzemeltető a nyomástartó berendezés időszakos ellenőrzési ciklusidejét meg kívánja változtatni;
d) az üzemeltető kétségesnek ítéli meg a nyomástartó berendezés vagy annak valamely része biztonsági állapotát; vagy
e) a nyomástartó berendezésben anyagi kárral, esetleg személyi sérüléssel járó rendkívüli esemény történt.
2.11. A soron kívüli ellenőrzésen főszabályként az időszakos ellenőrzésekre vonatkozó biztonsági követelményeket kell megtartani.
2.12. Vizsgálati tervet akkor kell készítenie a tervezőnek vagy a nyomástartó berendezés vizsgálatát végző személynek, ha
a) a készülék üzembevétel után korlátozottan vizsgálható;
b) a készüléken szemrevételezéses vizsgálat, szilárdsági nyomáspróba a rendelkezésre álló erőforrásokkal gazdaságosan nem hajtható végre;
c) a készülék üzemeltetése során ismételt ellenőrzésekkel kell egy károsodási folyamat előrehaladását igazolni; vagy
d) a technológia sajátosságai alapján nem zárható ki olyan veszélyes károsodás, melynek kimutatására a szemrevételezéses vizsgálat nem alkalmas.
3. A nyomástartó berendezés üzemeltetése
3.1. A nyomástartó berendezést, a nyomástartó rendszert az üzemeltetési utasítás betartásával kell üzemeltetni. Az üzemeltetési utasítást a kezelők számára hozzáférhető helyen kell tartani.
3.2. Az üzembentartónak meg kell követelnie a kezelőktől az üzemeltetési utasítás alkalmazás szintű ismeretét, gondoskodnia kell az ismeretek fenntartásáról. A kezelők oktatását a tevékenység megkezdése előtt kell megtartani, majd legalább évente meg kell ismételni. Üzemzavarnak minősített eseményeket követően soron kívüli oktatást kell tartani.
3.3. Az illetéktelen beavatkozás, rongálás elleni védelmet az üzemeltetőnek folyamatosan fenn kell tartania, amíg a rendszerben túlnyomás vagy veszélyes töltet van.
3.4. A kezelők oktatásának ki kell terjednie:
a) a nyomástartó berendezés kezelésére, alapul véve az üzemeltetési utasítást,
b) a nyomástartó berendezés üzemeltetésének sajátos veszélyeire,
c) üzemzavarok, meghibásodások, sérülések és balesetek esetén követendő eljárásokra és
d) a tűzoltó készülékek, berendezések és személyi védőfelszerelések használatára.
3.5. Az oktatásról naplót kell vezetni, amelyben az oktatás tartalmát és időpontját rögzíteni kell. Az oktatás megtörténtét az érintettek aláírásával kell igazolni.
3.6. A kezelők szakképzettségére és oktatására vonatkozó bizonylatokat a nyomástartó berendezés üzemi területén, hozzáférhető helyen kell tartani.
3.7. A nyomástartó berendezés csak kifogástalan állapotú, a nyomástartó berendezéshez tervezett, méretezett, előírt műbizonylatokkal rendelkező, működőképes biztonsági szerelvényekkel üzemeltethető.
3.8. A biztonsági és mérőberendezéseket - tekintettel a meghibásodás lehetőségére - az üzemeltetési utasításban meghatározott időközönként és módon ellenőrizni kell.
3.9. Ha a biztonsági berendezés esetében fennáll a meghibásodás lehetősége és üzemi állapotában nem ellenőrizhető, akkor működőképességét az üzemeltető által meghatározott - a létesítmény üzemviszonyainak megfelelő - időszakonként, kiszerelve kell ellenőrizni.
3.10. A segédenergiával működő biztonsági berendezés, a vészkikapcsoló rendszer, a vészvilágítás, a gázjelző berendezés működőképességét - és az ehhez szükséges biztonsági tartalék energiaellátást - üzemzavar, energiaellátási zavar esetén is fenn kell tartani.
3.11. A részben vagy egészben szabadban lévő nyomástartó berendezést és szigetelését az időjárás és más káros tényezők hatásaitól védeni kell. A szigetelések meghibásodását haladéktalanul ki kell javítani.
3.12. A nyomástartó berendezés csak azt követően tölthető fel, ha annak belsejéből minden idegen tárgyat eltávolítottak, az ürítő szerelvényt lezárták, az esetleges teletárcsákat eltávolították, minden oldható elemet tömören rögzítettek és leellenőrizték.
3.13. A próbaüzemeltetés menetét, módszerét és a szükséges biztonsági intézkedéseket írásban kell rögzíteni.
3.14. Az üzemeltető a próbaüzemeltetés irányításával felelős vezetőt bíz meg, aki a próbaüzemeltetés menetét részleteiben ismeri és rendellenesség, üzemzavar esetén is képes a veszélyhelyzet elhárítására.
3.15. A nyomástartó berendezés normál üzemi állapotában biztosítani kell az üzemeltetési utasításnak megfelelő szakmai felügyeletet.
3.16. A nyomástartó berendezések megközelíthetőségét folyamatosan biztosítani kell.
3.17. Üzemelő nyomástartó berendezés helyiségének ajtóit tilos lezárni.
3.18. A nyomástartó berendezést az üzemeltetési utasítás alapján készített intézkedési terv szerint lehet üzemen kívül helyezni (szüneteltetni az üzemeltetést). Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell:
a) a létesítményben levő töltet eltávolítására, semlegesítésére vagy leürítésére vonatkozó tervet;
b) a leállított nyomástartó berendezés kiszakaszolásának, a többi, esetlegesen tovább működő berendezéstől való elhatárolásának módját;
c) az üzemen kívül helyezett nyomástartó berendezés semlegesítését biztosító töltettel való feltöltését;
d) a külső-belső károsodásmentes állapot fenntartásának módját és
e) a kiszakaszolt berendezést tartalmazó technológiai folyamatábra módosítását.
3.19. A kazánt le kell állítani a következő, üzemzavarnak minősülő esetekben:
a) ha a biztonsági berendezések üzemképtelenek,
b) ha a nyomástartó részeknél túlhevülés, alakváltozás, repedés, víz- vagy gőz-kifúvás jelentkezik,
c) ha a tápberendezések a szükséges mennyiségű vizet nem biztosítják,
d) ha a tápvíz-ellátás kimarad,
e) ha a tápvíz-minőség jelentősen leromlik,
f) ha az üzemi nyomás - intézkedések ellenére - több mint 10%-kal nagyobb, mint a megengedhető legnagyobb nyomás,
g) ha a vízszint, intézkedések ellenére is, gyorsan süllyed vagy emelkedik,
h) ha a vízállásmutatók üzemképtelenné válnak,
i) ha a tűztérben vagy huzamokban robbanás következik be,
j) ha a kazán falazata, tetőzete, burkolata elmozdul, repedezik, tartószerkezetnél rendellenesség mutatkozik; több hibátlan vízállásmutató eltérő vízszintet jelez,
k) ha a tűztérben a láng ismételten kialszik, huzatszabályozás ellenére is,
l) ha a tüzelőberendezés vagy a tüzelőanyag-ellátó rendszer tömörtelensége vagy más rendellenessége esetén vagy
m) ha a fogyasztás hirtelen lecsökken, feltéve, hogy ez veszélyt jelenthet.
3.20. Az időszakosan felügyelt, állandó kezelői felügyelet nélkül üzemeltetett nyomástartó berendezés esetében a rendszeres ellenőrzés módjára és gyakoriságára a gyártó előírása irányadó, amelyet az üzemeltető köteles figyelembe venni és az üzemeltetési utasításban rögzíteni.
3.21. Az üzemeltető gondoskodik arról, hogy a kezelő ismerje a nyomástartó berendezés üzemi területén intézkedni, utasítást adni jogosultak körét. A kezelő a nyomástartó berendezés, nyomástartó rendszer üzemeltetésével kapcsolatban csak a jogosultaktól fogadhat el utasítást. A kezelési feladatok végrehajtását akadályozó utasítást a kezelő nem hajthatja végre.
3.22. A felelős vezető elérhetőségének módját a nyomástartó berendezés üzemi területén ki kell függeszteni.
3.23. Ha a jogosult vezető utasítása a kezelő szakismerete és tapasztalata alapján veszélyt idézhet elő vagy kárt okozhat, köteles erre a vezető figyelmét felhívni. Az utasítást és az észrevételt naplózni vagy jegyzőkönyvezni kell.
3.24. Ha a kezelő üzem közben olyan rendellenességet észlel, amelyet a szokásos módon és eszközökkel megszüntetni nem tud, azonnal értesíti a felelős vezetőt; ha erre nincs idő, önállóan intézkedik annak érdekében, hogy biztonságos állapotba hozza, szükség esetén leállítsa a nyomástartó berendezést. Az eseményt részletesen leírva naplóznia kell, és ezt követően a felelős műszaki vezetőt értesítenie kell.
3.25. A nyomástartó berendezést, rendszert üzemzavar esetén le kell állítani az üzemeltetési utasítás erre vonatkozó szabályai szerint. Ismételten üzembe venni csak az üzemzavar okainak feltárása és a szükséges intézkedések megtétele után szabad.
3.26. Az üzemzavarra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a következő feltételek közül egy vagy több egyidejűleg teljesül:
a) ha a biztonsági berendezések üzemképtelenek;
b) ha a nyomástartó részeknél túlhevülés, alakváltozás, repedés, töltetkifúvás jelentkezik;
c) ha a tüzelőberendezésen vagy a tüzelőanyag-ellátó rendszeren tömörtelenség vagy más rendellenesség alakul ki;
d) ha a tervezett technológiai folyamatokhoz szükséges töltetek minőségében a vegyi folyamatokra veszélyes vagy a nyomástartó rendszer szerkezeti anyagaiban káros elváltozás alakul ki;
e) ha a technológiai folyamathoz szükséges térfogatáramokban veszélyes csökkenés következik be, ideértve a tűzoltáshoz és az inertizáláshoz szükséges biztonsági rendszerek kiesését is;
f) ha a biztonságos üzemelésre a tervező által meghatározott nyomást, hőmérséklet vagy egyéb műszaki határértéket az üzemeltetési utasítás szerint megtehető intézkedések ellenére is több mint 10%-kal meghaladják;
g) ha a töltet tervező által előírt szintje az intézkedések ellenére is gyorsan süllyed vagy emelkedik;
h) ha a tűztérben vagy huzamokban robbanás következik be;
i) a berendezés falazata, tetőzete vagy burkolata elmozdul vagy repedezik, vagy a tartószerkezetnél rendellenesség mutatkozik, vagy több hibátlan vízállásmutató eltérő vízszintet jelez;
j) ha a tüzelőberendezésekre vonatkozó üzemeltetési utasításban megadott számú gyújtási kísérlet sikertelen, vagy
k) ha a fogyasztás hirtelen csökken, feltéve, hogy ez veszélyt jelenthet.
3.27. A nem veszélyes töltetű vezetékek, szerelvények és egyéb berendezések szivárgása esetén, ha a meghibásodás mértéke azonnali leállást nem indokol, az esemény jelentése mellett a személyek védelmére a szükséges óvintézkedéseket az üzemeltető megteszi. Ennek során figyelembe veszi a meghibásodás esetleges terjedésének veszélyét is.
3.28. A kezelők és külső karbantartó vállalatok által végzendő kötelező ellenőrzéseket a gyártó és a létesítést tervező utasítása alapján készített üzemeltetési utasításban rögzített terjedelemben, módszerrel és időpontokban végre kell hajtani. Az elvégzett ellenőrzéseket az üzemeltetőnek dokumentálnia kell.
3.29. A mobil nyomástartó berendezés akkor tölthető, ha a készüléken elhelyezett, a vizsgálatának érvényességét előíró jelölés szerinti dátum még nem múlt el, és a berendezésnek nincs külső szemrevételezéssel megállapítható sérülése, hiányossága.
3.30. A mobil nyomástartó berendezés akkor tölthető, ha rendelkezik az e rendelet szerint üzembevételi engedéllyel, és az előírt ellenőrzés időpontja még nem múlt el, és nincs külső szemrevételezéssel megállapítható sérülése, hiányossága.
3.31. A mobil nyomástartó berendezés csak a megadott töltettel és az adataiból (nyomás, súly vagy térfogat) adódó gázmennyiséggel tölthető.
3.32. A töltőlétesítményben bármely hiányosság miatt kiselejtezett és a töltésre alkalmas mobil nyomástartó berendezéseket külön kell raktározni, kizárva az összecserélés lehetőségét.
3.33. Az üzemeltető minden töltésről nyilvántartás vezet, amely tartalmazza:
a) a töltés időpontját,
b) a szállítható nyomástartó berendezés azonosítási adatait és az üzemeltető adatait,
c) a legnagyobb megengedhető töltetmennyiséget az adattábla alapján,
d) a töltetmennyiség meghatározásának módját,
e) a ténylegesen betöltött mennyiséget a töltő- és ellenőrző-mérések alapján az ellenőrzéshez szükséges egyéb adatokkal együtt és
f) az észlelt rendellenességekről és a megtett intézkedésekről szóló tájékoztatást.
3.34. Ha a használaton kívül helyezett nyomástartó berendezés e rendelet szerint használaton kívüli állapotban is ellenőrzésre kötelezett, akkor az üzemeltetési utasítást ki kell egészíteni a használaton kívül helyezett berendezésen, tartószerkezetén meghatározott gyakorisággal végrehajtandó ellenőrzés követelményei tekintetében. Az üzemeltetési utasítás kiegészítését vagy módosítását akkor is el kell végezni, ha a készülék leválasztása a nyomástartó rendszerről az üzemben tartott egyéb készülékek üzemeltetésére is hatással van.
3.35. A nyomástartó berendezés javításakor, ha eltértek a javítási terv előírásitól, az eltérést dokumentálni szükséges, és a tervezőnek nyilatkoznia kell a módosítások műszaki biztonsági szintjéről és a biztonságos üzemelés feltételeinek teljesüléséről.
3.36. Javítás esetén a tervező feladata, hogy a nyomástartó berendezés műszaki biztonságának megfelelő szintjét eredményező javítási tervet, továbbá az üzemeltetési utasítás kiegészítését, a szükséges ellenőrző, szabályozó és biztonsági szerelvények alkalmazását megállapítsa.
3.37. Karbantartási tevékenység végzéséhez az üzemeltetésért felelős vezető utasítása és engedélye szükséges.
3.38. Tilos a nem nyomásmentesített, üzemelő berendezésen, rendszeren olyan munkát végezni, amely nyomástartó alkatrészen többlet igénybevételt okozhat.
3.39. A karbantartás elvégzése után az üzemeltetésért felelős vezetőnek ellenőriznie kell a munkaterületet, melynek ki kell terjednie arra is, hogy nem maradtak-e a munkaterületen üzemeltetést akadályozó tárgyak, szennyeződések.
4. Az autógáztároló tartályra és az autógáz-töltőállomásra vonatkozó sajátos követelmények
4.1. A föld feletti cseppfolyós autógáztároló egységet méretezett szilárdságú, legalább 2 óra tűzállósági határértékű tartószerkezeten kell elhelyezni.
4.2. A cseppfolyós autógáztároló tartály alatt vízszintes, nem éghető anyagú, a környező talajszinttől legalább 0,15 m-rel kiemelkedő, a berendezés függőleges vetületét minden irányban 0,5 m-rel túlnyúló, sztatikus feltöltődést nem okozó, szilárd burkolatot kell kialakítani.
4.3. A cseppfolyós autógáztároló egységet, legszélső pontjától vízszintes irányban mért legalább 3 m távolságban nem éghető anyagú, átszellőzést biztosító, legalább 1,5 m magas, zárható kerítéssel kell elkeríteni.
4.4. A 4.3. alpontban említett 3 m távolságon belül közforgalmú töltőállomáson a tároló egységen kívül más berendezést, eszközt, anyagot tilos elhelyezni.
4.5. A kimérő szerkezetet a közlekedési út szintjétől legalább 0,1 m-rel magasabban és az úttest szélétől legalább 0,3 m távolságra, szilárdan rögzítve kell elhelyezni.
4.6. A kimérő szerkezet csak szabadban helyezhető el.
4.7. A töltőállomást úgy kell kialakítani, hogy területén a közlekedés ne veszélyeztesse a kimérő szerkezetet és az autógáz töltő berendezés további egységeit.
4.8. A töltőállomáson föld feletti, földdel nem fedett kivitelű tárolótartályban LPG esetén legfeljebb 10 m3, LNG esetén legfeljebb 150 m3, sűrített H2 esetén legfeljebb 2 m3 autógáz tárolható. A tárolótartályok több tartályból álló rendszert is képezhetnek, de össztérfogatuk az LNG esetének kivételével nem haladhatja meg ezeket az értékeket. LNG töltet esetében a több tartályból álló rendszer össztérfogata legfeljebb 1200 m3 lehet.
4.9. A töltőállomáson föld alatti kivitelű tárolótartályban LPG esetén legfeljebb 30 m3 autógáz tárolható. A tárolótartályok több tartályból álló rendszert is képezhetnek, de össztérfogatuk nem haladhatja meg ezeket az értékeket.
4.10. A rendeltetésszerűen feltölthető gépjárművekre vonatkozóan - a műszaki biztonság érdekében - megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a töltőállomáson a "Gépjármű-hajtóanyagok. A jármű-kompatibilitás azonosítása. A fogyasztói tájékoztatást szolgáló grafikai jelzések" című, MSZ EN 16942:2017 szabvány szerinti vagy az azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldások alkalmazásával kell nyújtani.
4.11. A CNG-csatlakozóknak, -érzékelőknek meg kell felelniük az ENSZ-EGB 110. számú Előírásának.
4.12. LPG és LNG esetében a tárolótartályba autógázt lefejteni csak a lefejtő helyre beállt tartályos szállító járműről szabad.
4.13. A lefejtés ideje alatt - a kezelő nélküli töltőállomás esetét kivéve - a töltőállomás kezelőjén kívül a tartályos jármű személyzete is köteles a lefejtés helyén állandó felügyeletet tartani.
4.14. LPG esetében az autógáz lefejtésekor a kiszolgálást akkor kell szüneteltetni, ha a lefejtés akadályozza a biztonságos autógáz tankolást.
4.15. LPG esetében az autógázt szállító közúti tartályos jármű lefejtésekor a töltőállomáson üzemanyagot szállító más tartályos jármű nem tartózkodhat, amennyiben a biztonsági távolság megtartása nem biztosítható.
4.16. Cseppfolyós autógázt tárolótartályból tölteni csak e célra kialakított, az ENSZ-EGB 67. számú Előírás követelményeit kielégítő tartályba, palackba lehet azután, hogy a motort leállították, és a járművet a kézifék behúzásával elgurulás ellen rögzítették.
4.17. Az autógáz-töltőállomás üzemeltetője biztosítja, hogy az autógáz-töltőállomás kezelését a biztonságos üzemeltetés műszaki és biztonságtechnikai követelményeit ismerő és azokat alkalmazni tudó személy végezze. Az önkiszolgáló módon üzemeltethető autógáz-töltőállomáson gázüzemű jármű felhasználó által történő töltésére (tankolására) nem kell alkalmazni az autógáz-töltőállomás műszaki kezelésére vonatkozó követelményeket.
4.18. Az önkiszolgáló módban üzemeltethető autógáz-töltőállomás esetét kivéve a töltőállomás kezelését antisztatikus egyéni védőeszközben kell végezni, és a töltéskor védőkesztyűt kell használni.
4.19. A kizárólag önkiszolgáló módban üzemelő autógáz-töltőállomás kivételével az önkiszolgáló módban üzemeltethető autógáz-töltőállomáson az önkiszolgáló tankolást végző felhasználó felügyeletét az üzemanyag-töltőállomás vagy az autógáz-töltőállomás kezelője biztosítja.
4.20. Az önkiszolgáló módban üzemeltethető autógáz-töltőállomás tervezése során a tervező által választott műszaki megoldásnak biztosítania kell a következő műszaki biztonsági feltételek teljesülését:
a) a cseppfolyós gázt adagoló berendezés a töltés ideje alatt a vételező által folyamatosan bekapcsolt állapotban lévő biztonsági szeleppel, szerelvénnyel üzemel, melyeknél a folyamatos nyomás mellett a megszakító szelepek nyílnak, nyomás megszűnése estén a megszakító szelepek zárnak;
b) üzemzavar esetén a cseppfolyós gázt adagoló berendezés hang- és fényjelet ad;
c) a gépjárműhöz történő helytelen csatlakoztatás esetén a töltőfej (pisztoly) szelepe nem nyitható; és
d) a töltőfej járműről történő leválasztása esetén a légtérbe legfeljebb 1 cm3 mennyiségű cseppfolyós gáz kerül.
4.21. Autógáz szivárgás észlelése esetén gondoskodni kell a töltőállomás azonnali üzemen kívül helyezéséről és az elektromos hálózatról történő leválasztásáról. A töltőállomást ismételten üzembe helyezni csak a hiba szakszerű elhárítása után szabad.
4.22. Sűrített gázt tárolótartályból csak e célra kialakított, az ENSZ-EGB 110. számú Előírás követelményeit kielégítő palackba lehet tölteni azután, hogy a motort leállították, és a járművet a kézifék behúzásával elgurulás ellen rögzítették.
4.23. A sűrített gáz töltőberendezés névleges nyomásától alacsonyabb nyomástartományra vizsgált palackkal szerelt gépjárművet, munkagépet tölteni tilos.
4.24. Autógáz-töltőállomáson autógázt palackos PB-gáz töltésére szolgáló gázpalackba tölteni tilos.
4.25. A gépjárművek üzemanyagaként használt gáz halmazállapotú hidrogén töltésére szolgáló kültéri hidrogéntöltőállomásnak ki kell elégítenie a gáz-halmazállapotú hidrogén töltési előírásaira vonatkozó ISO/TS 19880 szabvány műszaki előírásait vagy az azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás követelményeit.
4.26. A hidrogén-töltőállomásokon töltött hidrogén tisztaságának meg kell felelnie az ISO 14687-2 szabványban foglalt műszaki előírásoknak vagy az azzal egyenértékű biztonságot nyújtó termékjellemzőknek.
4.27. A hidrogén-töltőállomásokon a gáz-halmazállapotú hidrogén töltési előírásaira vonatkozó ISO/TS 19880 szabványnak vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás követelményeinek megfelelő töltési algoritmusokat és berendezéseket kell alkalmazni.
4.28. A gépjárművek gáz-halmazállapotú hidrogénnel való töltésére szolgáló csatlakozóknak ki kell elégíteniük a hidrogéngáz-üzemű szárazföldi járművek feltöltővezetékeire vonatkozó MSZ EN ISO 17268 szabvány műszaki előírásait vagy az azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás követelményeit.
5. A kisteljesítményű lassú üzemű sűrített gáztöltő berendezésekre vonatkozó sajátos követelmények
5.1. A kisteljesítményű lassú üzemű sűrített gáztöltő berendezést a közlekedési út szintjétől legalább 0,1 m-rel magasabban és az úttest szélétől legalább 0,3 m távolságra, szilárdan rögzítve kell elhelyezni.
5.2. Az egyedi berendezés kiegészítéseként puffer tároló egység nem telepíthető.
5.3. A kisteljesítményű lassú üzemű sűrített gáztöltő berendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó feltételek kialakítása során figyelembe kell venni a szakági műszaki előírásokban meghatározott műszaki követelményeket is.
6. A nyomástartó és töltő berendezés bejelentő- és nyilvántartó lapok adattartalma 6.1. A nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó lap adattartalma:
a) a létesítési hely megnevezése és címe;
b) az üzemeltető neve és címe;
c) a tulajdonos neve és címe;
d) a berendezés gyári száma, gyártási éve, gyártója, tanúsítója (engedélyezője), tanúsításának (gyártási engedélyének) száma, típusának megnevezése; besorolási nyomása [bar], besorolási térfogata [liter], besorolása;
e) a nyomástartó edény tereinek száma, nyomása [bar], térfogata [liter], a töltetek megnevezése, besorolása [gáz vagy folyadék], veszélyessége [veszélyes vagy nem veszélyes];
f) kazán és fűtött nyomástartó edény töltete [gőz vagy forró víz vagy egyéb], teljesítménye [t/h vagy kW], kiegészítő fűtött felülete [tápvíz előmelegítő vagy gőztúlhevítő vagy levegő előmelegítő];
g) a nyomástartó berendezés bejelentő- és nyilvántartó pótlapok száma;
h) a kitöltés kelte;
i) az adatszolgáltatásért felelős személy neve, beosztása;
j) bélyegzőlenyomat (papíralapú irat esetén);
k) aláírás (papíralapú irat esetén);
l) a berendezés besorolása;
m) ciklusidők [év];
n) ellenőrzések fajtája, időpontja;
o) hatósági döntések azonosítója;
p) a kitöltés kelte hatóságnál;
q) a műszaki biztonsági hatóság ügyintézőjének neve, azonosítója, aláírása (papíralapú irat esetén).
6.2. A töltő berendezés bejelentő- és nyilvántartó lap adattartalma:
a) a létesítési hely megnevezése és címe;
b) az üzemeltető neve és címe;
c) a tulajdonos neve és címe;
d) a berendezés gyári száma, gyártási éve, gyártója, tanúsítója (engedélyezője), tanúsításának (gyártási engedélyének) száma, típusának megnevezése;
e) szállítható vagy mobil nyomástartó berendezésbe töltő létesítmény töltési képessége [kg/h, m3/h];
f) telepített nyomástartó berendezésbe töltő létesítmény töltési képessége [kg/h, m3/h];
g) a töltött gáz megnevezése, halmazállapota [gáz vagy cseppfolyós], levegőhöz viszonyított sűrűsége [kisebb vagy nagyobb], veszélyessége [veszélyes vagy nem veszélyes];
h) a kitöltés kelte;
i) az adatszolgáltatásért felelős személy neve, beosztása;
j) bélyegzőlenyomat (papíralapú irat esetén);
k) aláírás (papíralapú irat esetén);
l) a berendezés besorolása;
m) ciklusidők [év];
n) ellenőrzések fajtája, időpontja;
o) hatósági döntések azonosítója;
p) a kitöltés kelte hatóságnál;
q) a műszaki biztonsági hatóság ügyintézőjének neve, azonosítója, aláírása (papíralapú irat esetén).
6.3. A nyomástartó és töltő berendezés változás bejelentőlap adattartalma:
a) a létesítési hely megnevezése és címe;
b) az üzemeltető neve és címe;
c) a tulajdonos neve és címe;
d) a berendezés gyári száma, gyártási éve, gyártója, kivitelezője, típusának megnevezése, tanúsítója és tanúsításának száma;
e) a nyomástartó berendezés besorolási nyomása [bar], besorolási térfogata [liter], besorolása;
f) szállítható vagy mobil nyomástartó berendezésbe töltő létesítmény töltési képessége [kg/h, m3/h];
g) telepített nyomástartó berendezésbe töltő létesítmény töltési képessége [kg/h, m3/h];
h) a bejelentés jellege [javítás, szüneteltetés, átalakítás, megszüntetés, létesítési feltételek megváltoztatása, üzemeltető-változás, áttelepítés, egyéb];
i) létesítmény [nyomástartó vagy kazán vagy töltő];
j) töltetek megnevezése;
k) a kitöltés kelte bejelentőnél;
l) az adatszolgáltatásért felelős személy neve, beosztása;
m) bélyegzőlenyomat (papíralapú irat esetén);
n) aláírás (papíralapú irat esetén);
o) hatósági döntések azonosítója;
p) a kitöltés kelte hatóságnál;
q) a műszaki biztonsági hatóság ügyintézőjének aláírása (papíralapú irat esetén)."
4. melléklet a 27/2020. (VII. 16.) ITM rendelethez
"1. melléklet a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelethez
Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat
1. Villamos berendezések műszaki biztonsági követelményei
1.1. A villamos berendezés üzemeltetési útmutatójának tartalmaznia kell:
a) azoknak az üzemeltetési tevékenységeknek tételes felsorolását, amelyek végzéséhez kioktatás vagy szakképzettség szükséges;
b) az üzemeltetéshez szükséges azon biztonsági tudnivalókat, amelyek ismerete nem következik a megadott szakképzettségből (különösen a helyi körülményekből vagy észszerű megoldásokból adódó egyedi tudnivalókat);
c) a karbantartások szükséges gyakoriságát;
d) azoknak a karbantartásoknak és javításoknak meghatározását, amelyeket az üzemeltetők is elvégezhetnek, valamint külön azokét, amelyek elvégzése valamely erre feljogosított szervezet részére van fenntartva, vagy amelyek elvégzése speciális szakmai ismereteket igényel és
e) az időszakos villamos biztonsági ellenőrzések gyakoriságát, ami nem lehet ritkább a hatályos jogszabályokban előírt gyakoriságnál.
1.2. A tervezői egyenértékűségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell
a) hogy az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és az eseti hatósági előírásoknak;
b) a figyelembe vett, villamos biztonsági szempontból mértékadó nemzeti szabványok tételes - szám szerinti - felsorolását (a szabványok kiadási évszámának feltüntetésével);
c) hogy a vonatkozó nemzeti szabványtól vagy Tűzvédelmi Műszaki Irányelvtől eltérő műszaki megoldás alkalmazásakor a megvalósuló biztonsági szint az azokban foglaltakkal legalább egyenértékű (szerkezet, eljárás, számítási mód);
d) a betervezett villamossági termékek megfelelőségének igazolására vonatkozó nyilatkozatot és
e) a tervező aláírását.
1.3. A kivitelező felelős műszaki vezetője szabványossági nyilatkozatának tartalmaznia kell
a) a tervekben nem részletezett megoldásoknál figyelembe vett, villamos biztonsági szempontból irányadó szabványok és Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek tételes - szám szerinti - felsorolását (a szabványok kiadási évszámának feltüntetésével);
b) nyilatkozatot arról, hogy a vonatkozó szabványoktól milyen kivitelezési eltérések vannak, továbbá, hogy az eltérő műszaki megoldás alkalmazásakor a megvalósított biztonsági szint a szabványossal legalább egyenértékű;
c) tervmódosítás vagy a tervektől való eltérés esetén a beruházó és a tervező jóváhagyó nyilatkozatait, valamint a villamos berendezés létesítésének e Szabályzat szerint meghatározott követelményeitől való eltérés esetén az egyenértékűségi nyilatkozatot;
d) a kivitelező székhelyét, telephelyét és a felelős műszaki vezető nevét, kamarai nyilvántartási számát;
e) a kivitelező által elvégzett vagy elvégeztetett ellenőrzések, vizsgálatok, mérések összefoglaló felsorolását és minősítését és
f) cégszerű aláírást.
1.4. A kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője a szabványossági nyilatkozatához csatolja
a) a villamos berendezések első ellenőrzéséről szóló minősítő iratot, a részletes mérési jegyzőkönyvvel együtt a vizsgálatra vonatkozó szabványban foglaltak szerint;
b) kiépített villámvédelem esetén a villámvédelmi felülvizsgálat minősítő iratát, részletes mérési jegyzőkönyvvel együtt;
c) a kábel- és vezetékhálózat részletes szigetelésmérési jegyzőkönyvét és
d) az átadásra kerülő berendezés jellegétől függően a berendezésre vonatkozó előírás vagy megrendelői követelmény alapján szükséges további mérési, vizsgálati jegyzőkönyveket, bizonylatokat (pl. a működési, üzemi jellemzők, védelmek, mesterséges megvilágítás értéke, elektromágneses összeférhetőség, harmonikustartalom ellenőrzéséről);
e) a gyártási számmal ellátott, alkalmazott villamossági termékek megfelelőségét igazoló vonatkozó tanúsítványokat.
1.5. A villamos berendezésre vonatkozó kezelési utasítást az üzemeltető - a tervező vagy ennek hiányában a kivitelező által biztosított üzemeltetési útmutató alapján - dolgozza vagy dolgoztatja ki és adja át a kezelésre feljogosított személynek vagy személyeknek.
1.6. A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell
a) a berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés);
b) rendkívüli eseményt követően;
c) átalakítás, javítás esetén annak üzembe helyezése előtt és
d) időszakosan, az e berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal.
1.7. Az 1.6. pont a) és d) alpontja szerinti esetben az ellenőrzésnek a teljes villamos berendezésre ki kell terjednie, míg a többi esetben elegendő a berendezésnek arra a részére elvégezni, amelynek biztonságos voltát a meghibásodás vagy a javítás, bővítés, átalakítás érintette.
1.8. Az ellenőrzés elvégeztetése az 1.6. pont a) és c) alpontjai szerinti esetben a kivitelező, a b), d) alpontok szerinti esetben az üzemeltető kötelezettsége, kivéve, ha szerződésben e kötelezettséget más vállalta.
1.9. Új berendezés kivitelezésekor, valamint a biztonságosság szempontjából lényeges bővítések, átalakítások alkalmával az érintett rész szabványos vagy azzal egyenértékű voltát kell ellenőrizni, és az 1.6. pontban meghatározott ellenőrzés eredményét, az 1.2. vagy 1.3. pontban meghatározott tartalmú nyilatkozattal, valamint az 1.4. pont szerinti mérési jegyzőkönyvekkel és bizonylatokkal kell igazolni. Kisfeszültségű berendezések esetében a kisfeszültségű villamos berendezések ellenőrzésére vonatkozó szabványban foglaltak az e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazandók. Nagyfeszültségű berendezéseknél az 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú berendezések tárgyú szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás ellenőrzési követelményeit kell figyelembe venni.
1.10. A biztonságos állapot szempontjából veszélyhelyzetet jelentő meghibásodás észlelésekor olyan jellegű és mélységű vizsgálatot kell végezni, amely alkalmas a meghibásodás jellegének és helyének megállapítására, a veszély súlyosságának, valamint a javítás sürgősségének meghatározására.
1.11. A biztonságot érintő javítás után olyan jellegű és mélységű ellenőrzést kell végezni, amely alkalmas az észlelt meghibásodás és az általa okozott veszély megszűnésének megállapítására.
1.12. Az 1000 V váltakozó feszültségnél és az 1500 V egyenfeszültségnél nagyobb névleges feszültségű villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálatát háromévente kell elvégezni.
1.12.1. A felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határideje a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője által a megbízóval egyeztetett minősítő iratban meghatározott időpont, kivéve, ha a hatóság ennél rövidebb határidőt állapít meg.
1.13. A kisfeszültségű villamos berendezések villamos biztonsági felülvizsgálatát az 1.13.1-1.13.5. pontban meghatározott szempontok szerint kell elvégezni.
1.13.1. A kisfeszültségű villamos berendezés szabványos állapotának első ellenőrzését a létesítéskor, az első üzembe helyezés előtt kell elvégezni.
1.13.2. A használatbavételt követően időszakos villamos biztonsági felülvizsgálat elvégzéséről az üzemeltető a következők szerint gondoskodik:
a) legalább 6 havonta részletes felülvizsgálat végzése azokon a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő nem helyhez kötött, fokozott igénybevételnek kitett tokozásokon, amelyeket gyakran ki kell nyitni;
b) legalább évente legalább közeli felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő mozgatható (kézi, hordozható vagy szállítható) villamos gyártmányokon;
c) legalább 3 évenként legalább közeli felülvizsgálat végzése a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben működő villamos berendezésen;
d) legalább 3 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése
da) az épületnek nem minősülő műtárgy 50 kW-ot meghaladó csatlakozási teljesítményű villamos berendezésén,
db) a fázisonként 32 A-nél nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelemmel korlátozott villamos berendezésen,
dc) a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint lakóépület, kommunális épület, valamint egyéb épület villamos berendezésén, ha az munkahelynek minősül;
e) legalább 6 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése a lakóépületek villamos berendezésén az 1.13.3. pontban meghatározott kivétellel;
f) a lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén felülvizsgálat végzendő
fa) bérbeadáskor és
fb) tulajdonosváltáskor;
g) legalább 6 évenként villamos biztonsági felülvizsgálat végzése az a)-f) pontban fel nem sorolt esetekben.
1.13.3. Lakóépületekben lévő lakások villamos berendezésén a villamos biztonsági felülvizsgálat elhagyható, ha a következő két feltétel együttesen teljesül:
a) fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van, és
b) 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a felhasználói berendezések.
1.13.4. A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmények szerint történik. A villamos berendezések minősítése a létesítés idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.
1.13.5. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített - a vizsgálatkor érvényes műszaki előírásoknak meg nem felelő - berendezések esetében a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője által a minősítő iratban meghatározott időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron következő felújítása idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően végzendő el.
1.14. A biztonságot érintő javítás után az érintett berendezésrész csak akkor helyezhető újra üzembe, ha a javítást követő vizsgálat a meghibásodás és a veszélyes helyzet vagy állapot megszüntetését igazolja. Ennek során figyelembe kell venni az 1.14.1-1.14.2. pontban foglaltakat.
1.14.1. Ha a meghibásodás észlelésekor vagy időszakos ellenőrzéskor végzett vizsgálat közvetlen tűzveszélyt vagy közvetlen életveszélyt mutat ki, az érintett berendezésrészt haladéktalanul le kell választani, és csak a hiba kijavítása utáni eredményes vizsgálatot követően szabad újra bekapcsolni.
1.14.2. Ha a meghibásodás észlelésekor vagy az időszakos ellenőrzéskor végzett vizsgálat olyan meghibásodást vagy hiányosságot mutat ki, amely nem okoz közvetlen tűz- vagy életveszélyt, akkor a veszély súlyosságának és a kijavítás lehetőségeinek mérlegelése alapján a javításra ütemtervet kell készíteni, s ezt írásban kell rögzíteni. Ha az ütemtervben rögzített határidőre a javítás nem készül el, akkor legkésőbb e határidő napján az érintett berendezésrészt le kell választani a hálózatról, s ezt csak a meghibásodás elhárítása vagy a hiányosság kiküszöbölése utáni eredményes vizsgálatot követően szabad visszakapcsolni.
2. A jelentős villamos berendezésekre vonatkozó kiegészítő követelmények
2.1. A jelentős villamos berendezésekre vonatkozóan a villamos biztonsági követelmények teljesítését e Szabályzat előírásai szerint kell igazolni.
2.2. A jelentős villamos berendezés üzembe helyezése megkezdésének feltétele, hogy a villamos berendezés rendelkezzen
a) üzembehelyezési programmal és
b) az üzembehelyezési állapotot tükröző, a kivitelezés során módosított, kiegészített tervdokumentációval.
2.3. A jelentős villamos berendezés első üzembe helyezésekor vagy átadásakor az üzemeltető számára át kell adni
a) a villamos berendezések kezeléséhez, karbantartásához, javításához és hibakereséséhez szükséges villamos terveket (megvalósulási terv);
b) az üzemeltetési útmutatót (használati, kezelési és karbantartási útmutató);
c) a tervező, a tervellenőr és a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a villamos berendezés kielégíti az e rendeletben meghatározott villamos biztonsági követelményeket;
d) a villamos biztonsági szempontból mértékadó szabványos követelményeket tartalmazó szabványoktól való eltérés esetén a tervező egyenértékűségi nyilatkozatát és
e) a villamos berendezéssel kapcsolatos mérési jegyzőkönyveket, minősítő iratokat, tanúsítványokat.
2.4. Új jelentős villamos berendezés, valamint bővítéssel, átalakítással megváltoztatott jelentős villamos berendezés csak akkor helyezhető üzembe, ha a bővítést, átalakítást követő felülvizsgálat az érintett rész szabványosságát vagy azzal egyenértékűségét igazolja.
3. Összekötő berendezésekre vonatkozó követelmények
3.1. Átkapcsolható vezetékszakaszoknál biztosítani kell, hogy az átkapcsolás következtében a fázissorrend (forgásirány) ne változzék meg.
3.2. Ha az egymással összekapcsolható hálózatok fázishelyzete nem azonos, akkor műszaki eszközökkel meg kell akadályozni a párhuzamos kapcsolást.
3.3. Ha a nem azonos fázishelyzetű hálózatok összekötési lehetősége elzárt kezelőtérben vagy elzárt kapcsolószekrényben van, akkor műszaki intézkedés helyett a párhuzamos kapcsolást elegendő megfelelő felirattal megtiltani.
3.4. Elzárással kell megakadályozni azt, hogy illetéktelenek működtethessék az általuk hozzáférhető kapcsolószerkezeteket. A hozzáférés megakadályozására szolgáló megoldásnak lehetővé kell tennie a kapcsolószerkezet veszélyhelyzetben szükségessé váló működtetésének lehetőségét.
3.5. A nagyfeszültségű összekötő berendezések minden olyan közterületről elérhető egységét, amelyben vagy amellyel kapcsolás történhet, el kell látni a kezelés helyéről jól látható névvel vagy azonosító számmal.
3.6. Ha az összekötő berendezések üzemeltetőjének tudomására jut, hogy az áramütés elleni védelem céljára szolgáló valamely szerkezet megsérült vagy hiányzik, haladéktalanul intézkednie kell annak javításáról vagy pótlásáról.
3.7. Ha a sérülés vagy hiány véletlen érintést is lehetővé tesz, akkor a véletlen érintés lehetőségét haladéktalanul - legalább ideiglenes megoldással - meg kell szüntetni.
3.8. Ha az összekötő berendezések üzemeltetőjének olyan üzemzavar vagy a berendezésének, illetve hálózatának közelében történő olyan esemény jut a tudomására, amelynek következtében hálózata közvetlen életveszélyt okozhat, a veszély jellegéhez és mértékéhez igazodóan azonnal, de legfeljebb 2 órán belül meg kell kezdenie az életveszély elhárítására szolgáló intézkedéseket. Ezek folytatását csak akkor szabad szüneteltetni, ha ennek megtételében az időjárási viszonyok vagy más, általa el nem hárítható körülmények jelentősen akadályozzák.
3.9. Ha az összekötő berendezések üzemeltetőjének olyan üzemzavar vagy olyan, az áramellátás biztonságát veszélyeztető rongálás jut tudomására, amelynek következtében hálózata közvetlen életveszélyt nem okozhat, az elhárítási munkákat rangsorolhatja, de a bejelentés, észlelés időpontját az üzemi naplóban rögzítenie kell.
3.10. Minden összekötő berendezésre külön vagy üzemeltető szervezetenként közös, felhasználói belső szabályzatot kell készíteni. Ennek - az 1.1. pontban felsoroltakon túlmenően - tartalmaznia kell
a) a berendezések kezelési jogosultságát;
b) az utasítások kiadására és átvételére jogosultak felsorolását;
c) az utasítások közlésének módját és rögzítését;
d) a rendkívüli eseményekkel kapcsolatos bejelentések fogadásának s az ezzel kapcsolatos intézkedés megtételének módját, rögzítését és nyilvántartását;
e) a berendezések üzemben tartásának lehetséges és megengedett módjait (különös tekintettel a földzárlatos üzem tartására);
f) az üzemi napló vezetését és ennek követelményeit;
g) a közvetlen vezetékek és fogyasztói vezetékek ellenőrzésének előírt gyakoriságát és
h) a közterületi fogyasztói hálózat kezelési határpontjait, és azt, hogy e határpontok érintése esetén kivel, milyen módon kell az összeköttetést felvenni.
3.11. A nagyfeszültségű összekötő berendezések üzemeltetőinek a 4.10. pontban meghatározott felhasználói belső szabályzatban rögzíteniük kell az üzemi személyzet munkakörének ellátásához szükséges helyi ismeretek összeállítására, közlésére, valamint ezek oktatására és elsajátításának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat.
3.12. A nagyfeszültségű összekötő berendezések üzemeltetőjének gondoskodnia kell
a) a villamos berendezésein a rájuk vonatkozó szabványok által előírt figyelmeztető táblák,
b) a nyitott kábelárkoknál "erősáramú kábel" feliratú jelzőszalagok és
c) a földben elhelyezett vezeték nyomvonalán - a rendezett utak (járdák) alatti vezetékek kivételével -legalább 500 m-enként és minden irányváltoztatási ponton jelzőkövek vagy jelzőtáblák
felszereléséről.
3.13. A nagyfeszültségű összekötő berendezések üzemeltetőjének rendszeres karbantartással gondoskodnia kell a 3.12. pont szerinti jelzések megfelelő karbantartásáról és - esetleges hiányuk esetén - pótlásukról. A jelzés indokának megszűnésekor az elavult jelzéseket meg kell szüntetnie, a hozzájárulása nélkül felszerelt táblákat a tudomására jutástól számított 8 napon belül el kell távolítania.
3.14. A nagyfeszültségű összekötő berendezések üzemeltetőjének a berendezés biztonsági övezetében felügyeletet igénylő tevékenység esetén - felkérésre vagy más módon szerzett értesülés alapján -a szükséges felügyeletet a megrendelő költségére biztosítania kell.
3.15. A nagyfeszültségű összekötő berendezések üzemeltetőjének a villamos berendezését ki kell kapcsolnia és üzemen kívül helyeznie, ha
a) saját észlelése vagy bejelentés alapján tudomást szerez arról, hogy berendezése közvetlen életveszélyt okoz, s az életveszély elhárítására a kikapcsolás látszik leghatékonyabb megoldásnak;
b) a hatóság elrendeli a berendezés (hálózatrész) kikapcsolását;
c) a tűzoltásvezető tűzoltás vagy műszaki mentés céljából kéri a berendezés kikapcsolását vagy
d) árvíz vagy katasztrófa esetén az árvízvédelmi vagy katasztrófaelhárító szervek kérik a kikapcsolást.
3.16. Az 1000 V-nál nem nagyobb névleges feszültségű összekötő berendezésekre annak üzemeltetőjének kezelési utasítást kell készítenie. Ennek tartalmaznia kell
a) a hálózat kezelési jogosultságát;
b) a hibabejelentés módját;
c) a hibaelhárításra vonatkozó szabályokat;
d) átkapcsolható hálózat esetén az átkapcsolás szabályait, továbbá közcélú hálózatra való csatlakozás esetén az ennek engedélyesével való kapcsolattartás szabályait és
e) a hálózat berendezései ellenőrzésének és felülvizsgálatának előírt gyakoriságát.
3.17. Mellőzhető a kezelési utasítás készítése, ha az összekötő berendezés kizárólag olyan felhasználókat lát el, amelyek e berendezés résztulajdonosai vagy a tulajdonos ingatlanának bérlői.
3.18. A kezelési utasítás egy példányát a csatlakozó közcélú hálózat engedélyesének vagy a tápláló saját használatú erőmű üzembentartójának kell átadni.
3.19. Az összekötő berendezésről ellátott felhasználókkal írásban kell közölni a hibabejelentés és hibaelhárítás őket érintő tudnivalóit.
3.20. Új, kisfeszültségű összekötő berendezés kiépítése, továbbá meglévő ilyen hálózat felújítása esetén az összekötő berendezés tulajdonosának ki kell építtetnie az áramütés elleni védelem céljára a villamos biztonsági tárgyú szabványoknak megfelelő védővezetőt. Az ilyen berendezések üzembe helyezése előtti ellenőrzésekor a vonatkozó műszaki biztonsági tárgyú szabványokat kell figyelembe venni, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldást kell alkalmazni. A felülvizsgálatok során a műszerekre vonatkozó műszaki biztonsági szabvány követelményeit kielégítő vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszereket kell használni.
3.21. Az összekötő berendezés üzemeltetőjének saját hálózatát olyan módon kell karbantartania, hogy az élet-és tűzveszélyt ne okozzon, és az azon keresztül ellátott felhasználók szerződéses teljesítményének ellátását folyamatosan biztosítani tudja.
3.22. Az összekötő berendezés üzemeltetőjének a 3.21. pontbeli követelmény teljesítése érdekében hálózatán a jogszabályban meghatározott gyakorisággal el kell végeztetnie a villamos biztonsági felülvizsgálatot, melynek keretében ellenőriztetnie kell az összekötő berendezés szabványos állapotát és az áramütés elleni védelmet is.
3.23. Az összekötő berendezés üzemeltetője köteles az alkalmazott biztosító betétek értékeit a tokozatban jelölni, vagy egy kapcsolási rajzot a tokozatban tartani.
3.24. Az összekötő berendezés üzemeltetője, ha észlelés, bejelentés vagy ellenőrzés során tudomására jut, hogy méretlen vezetékhálózatán olyan meghibásodás lépett fel, amely felhasználóinak folyamatos áramellátását akadályozza, méretlen vezetékhálózatának kijavítását a felhasználóival kötött üzemviteli megállapodás szerinti időtartamon belül, ennek hiányában pedig a legközelebbi munkanapon meg kell kezdenie. A megkezdett hibaelhárítást folyamatosan, munkanaponként legalább egy teljes műszakon át kell végezni, mindaddig, amíg az áramellátás zavartalanná nem válik.
4. Felhasználói berendezésekre vonatkozó kiegészítő követelmények
4.1. Felvonulási (építkezési) területek ideiglenes villamos berendezéseit különleges követelményeknek megfelelő biztonsággal kell létesíteni és üzemeltetni, függetlenül attól, hogy ez a berendezés a közcélú hálózatról összekötő berendezésről vagy más fogyasztói vezetékhálózatról kapja a villamosenergia-ellátását.
4.2. Rögzítetten hálózatra kötött építőipari gép, elosztóberendezés az erősáramú villamos szakképzettséggel rendelkező személynek a helyszíni bekötés után adott írásbeli biztonsági nyilatkozata után helyezhető üzembe.
4.3. A felhasználói berendezés üzemeltetőjének villamos biztonsági ellenőrzését az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az áramütés elleni védelem működését befolyásoló rendkívüli esemény vagy bővítés, átalakítás után a szerelés befejező műveleteként villamos biztonsági felülvizsgálattal kell végeznie.
4.4. A felhasználói berendezés üzemeltetőjének gondoskodnia kell a berendezés elhelyezésére szolgáló épületrész-objektum villamos biztonságának rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról, javításáról is.
4.5. A felhasználói berendezés villamos biztonságának időszakos ellenőrzésére az 1.13. pontban foglaltak irányadók.
4.6. A felhasználói berendezés üzemeltetőjének a berendezést olyan módon kell üzemeltetnie, hogy az közvetlen tűz- és életveszélyt ne okozzon, a közcélú hálózat, a csatlakozó berendezés, valamint az összekötő berendezés más fogyasztói berendezéseinek épségét és zavartalan áramellátását ne veszélyeztesse, és az áramellátás minőségi követelményeinek teljesítését a minőségi előírásokat megszegő fogyasztásával ne akadályozza.
4.7. A felhasználói berendezés üzemeltetőjének a berendezést úgy kell karbantartania, hogy az közvetlen életveszélyt, közvetlen tűzveszélyt ne okozzon, s berendezéseinek állapota ne veszélyeztesse a közcélú hálózat, a csatlakozó berendezés, valamint az összekötő berendezés üzembiztonságát. A veszélyt okozó berendezésrészt - annak kijavításáig vagy lebontásáig - haladéktalanul le kell kapcsolnia a hálózatról.
4.8. A felhasználói berendezés üzemeltetőjének a 4.7. pont szerinti karbantartás keretében különös gondot kell fordítania a berendezés túláramvédelmi szerveinek működőképességére, azok beállításának megfelelőségére és olvadóbiztosítóinak épségére. Ha ezekre vonatkozóan az üzemeltető bármilyen rendellenességet észlel, berendezését haladéktalanul ellenőriztetnie kell erősáramú villamos szakképzettségű személlyel, aki a vizsgált berendezés állapotáról írásbeli igazolást ad.
4.9. Ha a felhasználói berendezésben áram-védőkapcsoló van felszerelve, annak működőképességét legalább évente, építési felvonulási területen üzembe helyezéskor és havonta a felhasználói berendezés üzemeltetőjének a próbagomb megnyomásával ellenőriznie kell. Az áram-védőkapcsoló működőképességének ellenőrzéseit - kommunális, lakó- és egyéb épületekben üzemeltetett felhasználói berendezések kivételével - bizonylatolni kell, és a bizonylatokat az üzemeltető legalább a felhasználói berendezés következő időszakos ellenőrzéséig megőrzi, és úgy tárolja, hogy az hozzáférhető legyen.
4.10. A felhasználói berendezés üzemeltetője az ellenőrzések, vizsgálatok során talált, az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek való nemmegfelelőségeket köteles kijavíttatni. A javítás elvégzéséig a veszélyesnek minősített berendezésrészeket le kell szereltetni, vagy ki kell kapcsolni, és használaton kívül kell helyezni. A feltárt hiányosságok megszüntetését dokumentálni kell, és a dokumentumokat az üzemeltető legalább a következő rendszeres - azonos szintű - ellenőrzésig megőrzi, és úgy tárolja, hogy az hozzáférhető legyen.
5. Villamos berendezések helyszíni összeszerelésére, javítására és karbantartására vonatkozó követelmények
5.1. A villamos berendezésen végzett szerelési munka végén, a szerelési munka részeként, egyszemélyes munka esetén a munkát végzőnek, csoportban végzett munka esetén a csoport vezetőjének a munka eredményét még az üzembe helyezés előtt a következő vizsgálatokkal ellenőriznie kell:
a) ellenőrzés szemrevételezéssel;
b) védővezető vizsgálata (szemrevételezés, folytonosság mérése);
c) szigetelésvizsgálatok (szigetelésiellenállás-mérés, villamosszilárdság-vizsgálatok) és
d) működési próbák.
6. Villamos szerkezetek műszaki biztonsági követelményei
6.1. Általános követelmények
6.1.1. Az 50 V-nál nagyobb névleges feszültségű váltakozó áramú, valamint 120 V-nál nagyobb feszültségű egyenáramú villamos szerkezet esetében igazolni kell, hogy az kielégíti az élet-, testiépség-, egészségvédelem, a tűz-, a környezet- és természetvédelem, valamint a műszaki és vagyonbiztonság követelményeit. A potenciálisan robbanásveszélyes közegben működő villamos szerkezetek esetében a fenti feszültséghatároktól függetlenül igazolni kell ezen követelmények teljesülését.
6.1.2. A szerelés helyszínén vagy a szerelés részeként előállított, egyedi alkalmazású villamos szerkezetek 6.1.1. pont szerinti megfelelőségéről azok tervezőjének, tervellenőrének részére a kivitelezője nyilatkozatot ad, amelyet a 2.3. pont szerinti átadási iratainak részeként kell kezelni.
6.1.3. A gazdasági célfelhasználású, professzionális alkalmazású villamos üzemű kéziszerszámokat és a SELV, PELV, villamos elválasztás védelmi módok hordozható tápforrásait erősáramú szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberrel legalább évenként ellenőriztetni kell a következő szempontok szerint:
a) a biztonságot csökkentő esetleges sérülések, kopások feltárása szemrevételezéses ellenőrzéssel, és
b) a gyártói előírásban vagy annak hiányában a termékre vonatkozó termékszabványban meghatározottak alapján szigetelési ellenállás mérésének elvégzése.
6.1.4. A 6.1.3. pontban meghatározott vizsgálatok elvégzésének tényét és annak eredményét a villamos biztonsági felülvizsgálat végzője jegyzőkönyvben rögzíti. Az ellenőrzésen meg nem felelt szerszámot vagy transzformátort nem szabad üzembe helyezni, el kell különíteni, le kell selejtezni vagy javításra kell küldeni. Javítás után csak a 6.2. pont szerint elvégzett vizsgálatok megfelelő eredménye esetén szabad üzembe helyezni.
6.2. Javítás utáni vizsgálatra vonatkozó követelmények
6.2.1. Ha a villamos szerkezet bármilyen villamos vagy nem villamos természetű hibáját nem az alkalmazás helyszínén javítják, a javítás utáni átadást megelőzően szigetelésiellenállás-mérést kell végezni az áramütés elleni védelem vizsgálati módszerek tárgyú szabványban foglaltak szerint. Az I. érintésvédelmi osztályú villamos szerkezet esetén ellenőrizni kell a test és a védőcsatlakozó közötti vezetői folytonosságot.
6.2.2. A szigetelésiellenállás-mérés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
6.2.3. A javított villamos szerkezet átadásakor rövid ideig való üzemeltetéssel meg kell győződni arról, hogy az rendeltetésszerűen, rendellenes jelenségek nélkül működik.
6.2.4. A különféle háztartási és hasonló jellegű készülékek, amennyiben azok gazdasági haszonszerzés céljából történő felhasználása nem kizárt, valamint a villamos forgógépek javítás utáni állapotára és vizsgálataira vonatkozó követelmények
6.2.4.1. A készülék biztonságos működését befolyásoló rész károsodása, nyilvánvaló alkalmatlansága esetén végre kell hajtani a szükséges javításokat, módosításokat és vizsgálatokat.
6.2.4.2. Javítás vagy módosítás után az adott készüléknek minden vonatkozásában fenn kell tartani az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelőség szintjét, a műszaki minőséget és a használhatóságát. A javítás vagy módosítás után a készülék használata nem lehet veszélyes vagy ártalmas a használójára vagy a környezetére.
6.2.4.3. Javítás vagy módosítás során meg kell tartani az eredeti kúszóáramútra és légközre vonatkozó méreteket; fenn kell tartani az áramütés elleni védelem, valamint a szilárd testek és a nedvesség behatolása elleni védelem, a mechanikus vagy más egyéb veszélyek elleni védelem biztosítását.
6.2.4.4. A villamos szerkezetek javítása, módosítása után a következő vizsgálatokat minden esetben el kell végezni:
a) ellenőrzés szemrevételezéssel (épség, csatlakozások, feliratok, tartozékok stb.);
b) védővezető vizsgálata (szemrevételezés, folytonosság, védővezető-ellenállás mérése);
c) szigetelésvizsgálatok (szigetelésiellenállás-mérés, villamosszilárdságvizsgálatok) és
d) működési próbák."