2021. évi CIII. törvény

a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

1. Egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Szent Jánosról Elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend Magyar Tagozatának történő ingyenes tulajdonba adásáról

1. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest IX. kerület, belterület 36844/0/A/1 helyrajzi számú, természetben Budapest IX. kerület, Kinizsi utca 22. szám alatti és a Budapest XI. kerület, belterület 3450/0/A/4 helyrajzi számú, természetben Budapest XI. kerület, Bartók Béla út 132. szám alatti ingatlanok (a továbbiakban együtt: ingatlanok) ingyenesen - nevelési-oktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális és sporttevékenységének ellátása érdekében - a Szent Jánosról Elnevezett Jeruzsálemi Ispotályos Lovagrend Magyar Tagozata (a továbbiakban: Johannita Rend Magyar Tagozata) tulajdonába kerülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy a Johannita Rend Magyar Tagozata az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az ingatlanok tulajdonjogát a Johannita Rend Magyar Tagozata - ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett terheket, valamint az Nvtv. 13. § (5) bekezdése szerinti elidegenítési tilalmat - per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.

(5) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

2. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok felsőoktatási közfeladataihoz kapcsolódó hosszú távú minőségi és teljesítményelvű finanszírozásáról

2. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter), hogy az állam nevében az e törvényben meghatározottak szerint pénzügyi kötelezettséget vállaljon a felsőoktatási közfeladatot felsőoktatási intézmény útján ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (a továbbiakban: alapítvány) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 20. § (1) bekezdése alapján megkötött keretmegállapodásban és közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltak teljesítése érdekében, a 2022-2026. évekre vonatkozóan.

(2) A közfeladat-finanszírozási szerződés megkötésekor a miniszter a 2022-2026 közötti évekre az 1. mellékletben foglalt összegek erejéig a közfeladat-finanszírozási szerződés időtartamára vállalhat éven túli kötelezettséget.

3. § (1) Az 1. melléklet szerinti finanszírozás magában foglalja az alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény közfeladatainak finanszírozását, ennek keretében különösen

a) a fenntartó alapítvány alapító, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételeinek biztosítása;

b) a fenntartott egyetem útján ellátott felsőoktatási tevékenység, felsőoktatási intézmény képzési tevékenységhez kapcsolódó oktatás

finanszírozását.

(2) A miniszter az alapítvánnyal kötött keretmegállapodásban, valamint a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglalt elveknek megfelelően az 1. mellékletben foglalt összegtől az adott alapítvány tekintetében eltérhet, de az eltérés eredményeként a kötelezettségvállalás mértéke az 1. melléklet szerinti az egyes alapítványok tekintetében meghatározott összegek kumulált értékét nem haladhatja meg, ha a 2. § (1) bekezdésében meghatározott időszakra megkötött közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározott képzések száma, az állam által megrendelt képzési kapacitás mértéke nem növekedik.

(3) Az alapítvány egyéb, a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátásának biztosítása az 1. mellékletben foglaltakat meghaladóan is a közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározottak szerint biztosítható.

(4) Az alapítvány, vagy az általa fenntartott intézmények részére közfeladat-finanszírozási szerződésen kívül támogatás is biztosítható a KEKVA tv.-ben foglaltak szerint.

4. § (1) A felsőoktatási tevékenység minőségi és teljesítményelvű finanszírozásában meg kell különböztetni

a) az oktatási tevékenységért biztosított alap-,

b) a kutatási és fejlesztési tevékenységért biztosított minőségi,

c) az infrastruktúra,

d) a kiemelt felsőoktatási ágazati célokhoz kapcsolódó, valamint

e) az egyedi feladatokhoz kapcsolódó

támogatást, valamint hallgatói juttatásokat.

(2) Az egyes támogatásokon belül, így különösen az alaptámogatásban és a minőségi támogatásban bázis, kiegészítő és teljesítménytámogatást kell elkülöníteni.

(3) Az alaptámogatás alapja az állami (rész)ösztöndíjas hallgatói létszám, a minőségi támogatás alapja a minősítéssel rendelkező oktatói és kutatói létszám, az infrastruktúra-támogatás alapja a felsőoktatáshoz kapcsolódó hasznos beépített ingatlan négyzetmétere. A kiemelt felsőoktatási ágazati célokhoz kapcsolódó támogatás alapja a nemzetköziesítés, tehetséggondozás, sport és társadalmi felzárkóztatás, valamint további egyedi célok megvalósítása.

(4) Az adott évre vonatkozó finanszírozás elszámolt összege a (3) bekezdésben foglaltaktól, továbbá a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglalt

a) teljesítményindikátorok teljesülésétől,

b) nemzetközi felsőoktatási rangsorokban elért eredménytől, valamint

c) valorizációtól

függ.

3. Záró rendelkezések

5. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 7. §, valamint a 6. alcím 2021. november 1-jén lép hatályba.

(3) A 13. alcím 2026. január 1-jén lép hatályba.

6. § A 2. alcím és az 1. melléklet 2021. december 31-én hatályát veszti.

7. § (1) A 6. alcím a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 6. alcím a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. és 8. cikkének való megfelelést szolgálja.

4. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

8. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a következő 25/B. §-sal egészül ki:

"25/B. § (1) A 24. §-tól eltérően, nem kell bejelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak azt az összefonódást, amely révén közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealap az Európai Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított állami támogatással megvalósuló tőkebefektetése következtében közös irányítási jogokat szerez egy vállalkozásban, amelynek előző évi nettó árbevétele nem érte el az egymilliárd forintot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összefonódás végrehajtásáról az irányításszerző tőkealap a végrehajtás időpontját követő 30 napon belül tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt."

9. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 95/I. §-sal egészül ki:

"95/I. § E törvénynek a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 25/B. §-át a Módtv5. hatálybalépését megelőzően létrejött, de még végre nem hajtott összefonódásokra is alkalmazni kell."

5. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

10. § Hatályát veszti a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 4. § (3) bekezdése.

6. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

11. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban jogutódlásnak nincs helye."

12. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az áldozat köteles a támogatást egy összegben, a visszafizetésre kötelező végleges vagy jogerős határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a felülről nyitott, e törvény alapján fennálló fizetési kötelezettségének teljesítésére szolgáló célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) javára megfizetni."

13. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az áldozatsegítő szolgálat abban az esetben, ha munkája során kiskorú veszélyeztetettségéről szerez tudomást, haladéktalanul jelzi azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. A kiskorút súlyosan veszélyeztető ok fennállása esetén az áldozatsegítő szolgálat a jelzéssel egyidejűleg hatósági eljárást kezdeményez. Ha az áldozatsegítő szolgálat hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli, köteles jelzést tenni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek."

14. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 43/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az általános nyomozó hatóság a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 137. § 17. pontja, illetve Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontja], a megrontás [1978. évi IV. törvény 201-202/A. §), a szexuális visszaélés (Btk. 198. §), a kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §, illetve Btk. 200. §), az üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pontja], a gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), a zaklatás (1978. évi IV. törvény 176/A. §, illetve Btk. 222. §), a kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, illetve Btk. 366. §), a szabálysértési értékre elkövetett lopás [1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdés második fordulata, illetve Btk. 370. § (2) bekezdés b) pontja] vagy a kisebb értékre elkövetett lopás bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdés első fordulata, illetve Btk. 370. § (2) bekezdés a) pontja] sértettjét - ha a sértett a feljelentést személyesen teszi meg, akkor a feljelentés megtételekor, egyébként a sértett első tanúkénti kihallgatásakor - tájékoztatja

a) az áldozatsegítő szolgálatokról,

b) arról, hogy támogatásra lehet jogosult, és

c) arról, hogy amennyiben a tájékoztatás közlésekor ezt nem ellenzi, a 10. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 11. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait, valamint az általa a büntetőeljárás során megadott elérhetőségeit a közvetlen kapcsolatfelvétel céljából továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére."

(2) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 43/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A tájékoztatás megtörténtét, valamint az érintett adattovábbítást megtiltó nyilatkozatát írásba kell foglalni.

(4) Ha a sértett az adattovábbítást nem tiltja meg, az általános nyomozó hatóság az érintett (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatait,

a) ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásra a sértett tanúkénti kihallgatásakor kerül sor, a kihallgatást követően,

b) ha az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásra a feljelentés megtételekor kerül sor, a nyomozás elrendelését követően

lehetőség szerint azonnal, de legfeljebb két munkanapon belül az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott információátadási szolgáltatás útján továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére."

15. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény

a) 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "3" szövegrész helyébe az "5" szöveg,

b) 35. § (1) bekezdésében az "a kérelem beérkezését" szövegrész helyébe az "az igazolás beérkezését" szöveg,

c) 47. § (2) bekezdésében a "8." szövegrész helyébe a "4., 8." szöveg

lép.

7. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

16. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés b)-e) pontját a 2000 fő vagy ez alatti lakosságszámú települések polgármestere tekintetében a Magyar Falu Program keretében nyújtott támogatás esetén."

17. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény a következő 20. §-sal egészül ki:

"20. § E törvénynek a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (1a) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

8. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

18. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés b)-e) pontját nem kell alkalmazni a 2000 fő vagy ez alatti lakosságszámú települések polgármestere tekintetében a Magyar Falu Program keretében nyújtott támogatás esetén."

19. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A kincstár fizetési számlát vezet)

"f) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonában álló, illetve a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság megbízása esetén a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány tulajdonában álló, illetve a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság számára."

20. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/I. §-sal egészül ki:

"111/I. § E törvénynek a felsőoktatási intézmények versenyképes működését elősegítő szabályokról, valamint egyes vagyongazdálkodási, kormányzati igazgatási és büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 48/B. § (4) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

21. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (4a) bekezdésében a "közfeladatok változásával" szövegrész helyébe a "közfeladatok változásával, illetve a közfeladat ellátásának módjával, annak helyével, vagy a közfeladatot ellátó személyében bekövetkező változásával" szöveg lép.

9. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása

22. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

10. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

23. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 10. § (1) bekezdés 7. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

jogi képviselő: az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha)

"e) ügygondnokként,"

(jár el;)

(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 10. § (1) bekezdés 7. pontja a következő f) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

jogi képviselő: az ügyvéd és az ügyvédi iroda, ha)

"f) a magánvádló képviseletében"

(jár el;)

24. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a következő 769/A. §-sal egészül ki:

"769/A. § (1) Ha a sértett a feljelentésében vagy a személyes meghallgatás megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, és a személyes meghallgatáson való jelenlétről lemond, a személyes meghallgatáson a feljelentő helyébe jogi képviselő léphet. A 768. § (2) bekezdésében foglalt esetben a sértett a (6) bekezdésben foglalt szabályok szerint mondhat le a személyes meghallgatáson való jelenlét jogáról.

(2) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a magánvádas eljárásban a nyilatkozattételt követően a sértett helyett a jogi képviselője jár el.

(3) Ha a sértett a személyes meghallgatás megkezdéséig az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, és a személyes meghallgatáson jogi képviselő megjelenéséről nem gondoskodik, úgy kell tekinteni, hogy a feljelentését visszavonta. A sértettet erre az idézésben figyelmeztetni kell.

(4) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, a személyes meghallgatáson a sértett jogi képviselőjének jelenléte kötelező. Ebben az esetben a 768. § (3) és (3a) bekezdése a jogi képviselő tekintetében alkalmazandó. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.

(5) Ha a sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot tett, és a személyes meghallgatáson megjelenik, vagy úgy nyilatkozik, hogy a személyes meghallgatáson jelen kíván lenni, a továbbiakban a sértett jelenléte az eljárásban kötelező, és utóbb az eljárás során a jelenlétről ismételten nem mondhat le.

(6) Ha a feljelentett a személyes meghallgatás megkezdéséig úgy nyilatkozik, hogy kibékítés megkísérlését nem kívánja, a 430-431. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával a személyes meghallgatáson való jelenlét jogáról lemondhat.

(7) Ha a sértett, illetve a feljelentett úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, a bíróság a kibékítést annak megkísérlése nélkül eredménytelennek tekinti. Ha a sértett és a feljelentett is úgy nyilatkozott, hogy a kibékítés megkísérlését nem kívánja, és a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a bíróság a tárgyalást nyomban megtarthatja.

(8) Nem akadálya a viszonvád emelésének, ha a magánvádló a személyes meghallgatáson nincs jelen személyesen. Ebben az esetben a bíróság a magánvádló vádlottként történő meghallgatását mellőzi."

25. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 773. §-a a következő (2a)-(2f) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A magánvádló helyébe a tárgyaláson jogi képviselő léphet, ha a magánvádló úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson személyesen nem kíván jelen lenni. Ha a magánvádló helyébe jogi képviselő lépett, a magánvádas eljárásban a nyilatkozattételt követően a magánvádló helyett a jogi képviselője jár el.

(2b) Viszonvád esetén a magánvádló, korábbi nyilatkozataitól függetlenül, a tárgyaláson való jelenlétről a 430-431. §-ban foglalt szabályok szerint mondhat le.

(2c) A bíróság a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádlót a tárgyaláson való jelenlétre kötelezheti, ha bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében szükséges.

(2d) Ha a magánvádló a tárgyaláson való jelenlétről lemondott, és a tárgyaláson jogi képviselő megjelenéséről nem gondoskodik, úgy kell tekinteni, hogy a vádat ejtette. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell.

(2e) A (2a) bekezdés esetén a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte kötelező, és az (5) és (6) bekezdés a jogi képviselő tekintetében alkalmazandó. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.

(2f) Ha a tárgyaláson való jelenlétről lemondott magánvádló a tárgyaláson megjelenik vagy úgy nyilatkozik, hogy a tárgyaláson jelen kíván lenni, a továbbiakban a magánvádló jelenléte a tárgyaláson kötelező, és utóbb tárgyaláson való jelenlétről ismételten nem mondhat le."

26. § (1) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 779. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A másodfokú bíróság a magánvádlót a tárgyalásra idézi, és ha a magánvádlónak van képviselője, őt a bíróság értesíti. Ha a magánvádló a tárgyaláson való jelenlétről lemondott, a bíróság a tárgyalásra a magánvádló jogi képviselőjét idézi."

(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 779. §-a a következő (1c) és (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Ha a 773. § (2e) bekezdésére tekintettel a tárgyaláson a magánvádló jogi képviselőjének jelenléte kötelező, az (1a) és (1b) bekezdés a jogi képviselő tekintetében alkalmazandó. A bíróság erre a jogi képviselőt az idézésben figyelmezteti.

(1d) Ha a magánvádló a tárgyaláson való jelenlétről lemondott, és a tárgyaláson jogi képviselő megjelenéséről nem gondoskodik, úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezést visszavonta. A magánvádlót erre az idézésben figyelmeztetni kell."

27. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 780. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A harmadfokú bíróság a magánvádlót a nyilvános ülésre idézi, és ha a magánvádlónak van képviselője, őt a bíróság értesíti. Ha a magánvádló a nyilvános ülésen való jelenlétről lemondott, a bíróság a nyilvános ülésre a magánvádló jogi képviselőjét idézi."

28. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

a) 765. § (1) bekezdésében a "kéri" szövegrész helyébe az "indítványozza" szöveg,

b) 768. § (1) bekezdésében az "amelyen a" szövegrész helyébe az "amelyen törvény eltérő rendelkezése hiányában a" szöveg,

c) 769. § (1) bekezdésében a "követően megkísérli" szövegrész helyébe a "követően - a 769/A. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - megkísérli" szöveg,

d) 769. § (4) bekezdésében a "bíróság a" szövegrész helyébe a "bíróság - a 769/A. § (8) bekezdésében foglalt kivétellel - a" szöveg,

e) 773. § (2) bekezdésében a "jelenléte kötelező" szövegrész helyébe a "jelenléte - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - kötelező" szöveg,

f) 773. § (3) bekezdésében a "tárgyalásról értesíti" szövegrész helyébe a "tárgyalásról - ha jelenléte a (2e) bekezdés értelmében nem kötelező - értesíti" szöveg,

g) 786. § (4) bekezdés b) pontjában a "kérheti" szövegrész helyébe az "indítványozhatja" szöveg és

h) 786. § (4) bekezdés c) pontjában a "kérelme" szövegrész helyébe az "indítványa" szöveg

lép.

11. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

29. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kormányzati igazgatási szerv a kormányzati szolgálati jogviszony létesítéséről és megszűnéséről a (6) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja az MKK kijelölt szervét."

(2) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 78. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az MKK kijelölt szerve a tagnyilvántartási adatok körében az MKK 77. § (3) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátása céljából kezeli a 3. melléklet szerinti közszolgálati alapnyilvántartás adatköréből a 3. melléklet I/A. 1-4., 9-11., I/B. 1-2., II.1., III.1., V.7. pontjában és kizárólag a korábban fennálló kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszony tekintetében a 3. melléklet III.6., a IV.1., az V.1-2., 5. és 8. pontjában foglalt, valamint a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett adatokat. Az MKK által kezelt adatokat a kormányzati igazgatási szerv a (6) bekezdésben meghatározott módon adja át az MKK részére. A kezelt adatokat a tagsági viszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell."

(3) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 78. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott adatokról és az azokban bekövetkezett változásokról a kormányzati igazgatási szerv minden hónap ötödik napjáig, a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvényben meghatározott informatikai rendszer útján - a Kormány rendeletében meghatározott rendben - közvetlenül nyújt adatszolgáltatást az MKK részére.

(6) Az MKK tagnyilvántartásában a kormánytisztviselő kezelt adatait az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerben képzett és az (5) bekezdés szerinti informatikai rendszerből átadott technikai azonosítóval kell azonosítani."

30. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

a) 27. § (2) bekezdésében a "Program kivételével" szövegrész helyébe a "Program, valamint a Belügyi Alapok 2021-2027 (Belső Biztonsági Alap, Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap) programjai kivételével" szöveg,

b) 182. § (3) bekezdésében a "Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnökére vagy tagjaira" szövegrész helyébe a "Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnökére vagy tagjaira és a START Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagjaira" szöveg

lép.

12. A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény módosítása

31. § A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az állami tulajdonban álló, Budapest IX. kerület, belterület 38295/2 és 38295/4 helyrajzi számú ingatlanokat (a továbbiakban együtt: Ingatlanok) "kivett beépítetlen terület" megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni a területnek multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokként történő későbbi használata céljából. A művelés alól kivett terület elnevezése változásának átvezetésére irányuló eljárást a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. A művelés alól kivett terület elnevezése változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület elnevezése változását, valamint az Ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap."

13. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása

32. § Nem lép hatályba a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 333. §-a, 335. §-a és 337. § c) pontja.

14. A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosítása

33. § A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény

a) 53/A. § (2) bekezdésében a "készfizető kezesség" szövegrész helyébe a "kezesség" szöveg,

b) 53/A. § (3) bekezdésében a "készfizető kezességet" szövegrész helyébe a "kezességet" szöveg,

c) 53/A. § (4) bekezdésében a "készfizető kezességet" szövegrész helyébe a "kezességet" szöveg,

d) 53/A. § (5) bekezdésében a "készfizető kezesi" szövegrész helyébe a "kezesi" szöveg,

e) 53/A. § (6) bekezdésében a "készfizető kezesség" szövegrész helyébe a "kezesség" szöveg

lép.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi CIII. törvényhez

A felsőoktatási közfeladatot a felsőoktatási intézmény útján ellátó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok 2022-2026 évek közötti finanszírozása (ezer forintban)

2. melléklet a 2021. évi CIII. törvényhez

1. A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 2. melléklet IV. pontja a következő 21a. alponttal egészül ki:

"21a. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett nyári vagy téli olimpiai játékokon, továbbá a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által szervezett nyári és téli paralimpiai játékokon (a továbbiakban együtt: olimpiai és paralimpiai játékok) annak a magyar állampolgárnak, aki a magyar nemzeti válogatott tagjaként egyéni számban vagy csapattagként első, második vagy harmadik helyezést ért el (a továbbiakban együtt: érmes), valamint az érmes felkészítésében közreműködő sportszakember részére - az olimpiai és paralimpiai játékok évében - Magyar Érdemrend és Magyar Érdemkereszt a 20. pontban meghatározott kereteken felül is adományozható."