39/2021. (VII. 30.) ITM rendelet

a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás (ADR) "A" és "B" Mellékletének belföldi alkalmazásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 20. alpontjában, valamint az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 18. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró agrárminiszterrel és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben a következőket rendelem el:

1. § (1) Az 1. melléklet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás "A" és "B" Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 387/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás (ADR) (a továbbiakban: ADR Szabályzat) belföldi alkalmazásához szükséges részletes szabályokat és kiegészítéseket tartalmazza a veszélyes áruk közúti járművel végzett belföldi szállítására vonatkozóan.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők tulajdonában lévő vagy felelősségi körébe tartozó közúti járművel végzett szállításra;

b) a teljes egészében egy körülzárt terület határán belül végzett szállításra.

(3) E rendelet alkalmazásában közúti jármű: a közúti forgalomban való használatra szánt, legalább négy kerékkel rendelkező, 25 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű gépjármű, valamint pótkocsija, kivéve a síneken futó járművet, a mozgó munkagépet, valamint a veszélyes áru szállításakor legfeljebb 40 km/h sebességgel közlekedő mezőgazdasági és erdészeti vontatót.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

3. §[1] Ez a rendelet a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló, 2022. szeptember 20-i (EU) 2022/2407 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

4. §[2]

Dr. Palkovics László s. k.,

innovációért és technológiáért felelős miniszter

1. melléklet a 39/2021. (VII. 30.) ITM rendelethez

Az ADR Szabályzat belföldi alkalmazásához szükséges részletes szabályok és kiegészítések

Az ADR Szabályzat előírásai mellett a veszélyes áruk belföldi közúti szállítására a következő kiegészítéseket kell alkalmazni:

1. A jelöléseknél és az okmányok kitöltésénél - a radioaktív anyagok szállításánál használt bárcák és nagybárcák feliratai kivételével - elegendő a magyar nyelv használata.

2. Az ipartelepek közvetlen környezetében, valamint telephelyek vagy egyes részeik közötti közforgalmú út igénybevételével történő veszélyes áru szállításra - az 1 osztály anyagainak, a 4.1 osztály önreaktív anyagainak és polimerizálódó anyagainak, az 5.2, a 6.2 és a 7 osztály anyagainak szállítása kivételével - nem kell alkalmazni az ADR Szabályzat 5.2 fejezetének a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására, az ADR Szabályzat 5.4 fejezetének a fuvarokmányra, valamint az ADR Szabályzat 8.2 fejezetének a járműszemélyzet képzésére vonatkozó előírásait, ha a szállítás megfelel a következő feltételeknek:

a) a veszélyes áru küldeménydarabban van, és egy küldeménydarab tömege legfeljebb 30 kg, és a rakomány összmennyisége nem haladja meg az ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott mennyiségi határokat,

b) a szállított áru valamilyen kísérőokmány vagy felirat alapján beazonosítható,

c) a közforgalmú úton történő szállítás távolsága - a d) pontban foglaltak kivételével - legfeljebb 2,5 km, továbbá

d) a közforgalmú úton történő szállítás távolsága legfeljebb 25 km, ha a veszélyes áru 3 osztályba tartozó, legfeljebb 100 liter mennyiségű kőolajminta, amelyet a kútkörzetből sajátszámlás szállítással továbbítanak laboratóriumi vizsgálat céljából.

3. A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet és a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet szállításra vonatkozó előírásainak betartása esetén az előzőleg növényvédő szert tartalmazó üres csomagolóeszközök szállítása akkor sem tartozik az ADR Szabályzat hatálya alá, ha az ADR Szabályzat 5.1.3.1 bekezdése szerinti jelölések és bárcák nincsenek eltávolítva.

4. Az ADR Szabályzat 1.1.3.1 c) pontjának első két mondatát a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

"A vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, amely fő tevékenységüket kiegészíti, (így például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, a mezőgazdasági és egyéb munkagépekhez szükséges üzemanyagoknak az üzemanyagtöltő állomás, a telephely és a munkaterület közötti szállítása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások) csomagolóeszközönként, ideértve a nagyméretű csomagolóeszközöket (IBC-et) és nagycsomagolásokat is, legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén, és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Biztosítani kell, hogy a veszélyes áru normális szállítási feltételek mellett ne szabadulhasson ki, ennek érdekében figyelemmel kell lenni különösen a csomagolóeszköz megfelelő lezárására és a rakomány rögzítésére."

5. Az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.

6. Az ADR Szabályzat 1.3.2.4 bekezdésének alkalmazása során a képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal. Az ismeretfelújító oktatást legkésőbb az előző oktatást követő második év végéig meg kell tartani. Az ADR Szabályzat 1.8.5.3 bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén a balesetben vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére 30 napon belül soron kívüli oktatást kell tartani.

7. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint "1" kategóriába tartozó, kizárólag a cseretelepen történő helyszíni értékesítéssel foglalkozó PB-gáz cseretelepek személyzetére vonatkozó ADR Szabályzat 1.3 fejezete szerinti kötelezettség teljesítettnek tekinthető, ha az érintett rendelkezik "a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól" szóló rendeletben meghatározott, érvényes "Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány"-nyal.

8. Nem szükséges az ADR Szabályzat 1.3 fejezet szerinti képzés akkor, ha a veszélyes áru szállításával kapcsolatos tevékenységet érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítvánnyal, vagy az ADR 8.2.1 szakasza szerinti, érvényes oktatási bizonyítvánnyal rendelkező személy végzi.

9.1. Az ADR Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó irat adattartalma a következő:

a) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre,

b) az oktatás témaköre a 1.3.2 szakasz szerint,

c) az oktatást végző veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó neve, bizonyítványának száma, lejárati ideje,

d) az oktatás helye, időpontja.

9.2. A munkáltató maga vagy a munkáltató által megbízott - az oktatást tartó veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó aláírásával - az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania, és a hatóság kérésére ellenőrzéskor be kell mutatnia. Ha a munkáltató maga végzi a veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenységet, az igazolás céljára az oktatásra vonatkozó irat használható. Több telephely esetén az egy-egy telephely vonatkozásában készült, oktatással kapcsolatos iratok eredeti vagy a munkáltató által hitelesített másolatát az adott telephelyen kell tárolni, vagy elektronikusan elérhetővé kell tenni a telephely számára.[3]

9.3. Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.

10. Az ADR Szabályzat 1.5.1 szakasza szerinti - Magyarország által is elfogadott - ideiglenes eltérésekről kötött megállapodások a belföldi szállításokra is alkalmazhatók.

11. Az ADR Szabályzat 1.6.3.1 bekezdés alkalmazása során az 1978. október 1-je előtt gyártott tartányok és battériás járművek 1995. szeptember 1-je után időszakos vizsgálatnak nem vethetők alá, kivéve, ha a tartány kielégíti az ADR Szabályzat 1.6.3.1 bekezdésének feltételeit.

12. Az ADR Szabályzat 1.7.2 szakasza szerinti sugárvédelmi programnak meg kell felelnie a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 51/2013. (IX. 6.) NFM rendeletben és az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló OAH rendeletben foglalt követelményeknek. A sugárvédelmi program alkalmazásához az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet szerinti engedély szükséges.[4]

13. Az ADR Szabályzat 1.10.3.2 bekezdése szerinti közbiztonsági tervnek a 7 osztályba tartozó anyagok szállítása esetén meg kell felelnie az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 190/2011. (IX. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Fvr.) foglalt követelményeknek, és a szállításhoz az Fvr. 32. § (1) bekezdés c) pontja szerinti engedély szükséges.

14. Az ADR Szabályzat 1.10.3.3 bekezdésének alkalmazása során a közbiztonsági intézkedések foganatosítása közé tartozik az olyan egyedi azonosítók és ellenőrzőrendszerek alkalmazása is, melyek alkalmasak a veszélyes árukhoz tartozó kísérőokmányokhoz való hozzáférési jogosultság megállapítására, illetve a bizonylatok eredetiségének ellenőrzésére és azonosítására, beleértve az illetékes hatóságokat is.

15. Az ADR Szabályzat 2.2.62.1.5.1 pontja szerinti kivételek közé kell érteni azokat az állati eredetű melléktermékeket - ideértve az állati tetemeket is -, amelyeket az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság nem minősített bejelentési kötelezettség alá tartozó, állatbetegség kórokozójával fertőzött anyagnak, valamint az állati eredetű melléktermékek jogszabályi előírások alapján végzett ártalmatlanításából, illetve feldolgozásából származó termékeket.

16. A szállítás utolsó szakaszában nem kell betartani az ADR Szabályzat 3.4 fejezetének a kombinált csomagolásra, valamint az ADR Szabályzat 5.2 fejezetének és az ADR Szabályzat 6.1.3 szakaszának a jelölésre vonatkozó előírásait, ha

a) az áru eredetileg az ADR Szabályzat 3.4 fejezete szerint korlátozott mennyiségben volt csomagolva,

b) a szállított veszélyes áru mennyisége azonos kereskedelmi megnevezésű árunként legfeljebb 30 kg vagy 30 liter és összesen legfeljebb 300 kg vagy 300 liter szállítóegységenként, és

c) az árut csak a helyi elosztóhelyek és a kiskereskedők vagy a felhasználók, vagy a kiskereskedők és végfelhasználók közötti szállítási szakaszra veszik ki a külső csomagolásból és a belső csomagolás sértetlen.

17. Az ADR Szabályzat 5.1.5.4.1 pont b) alpontját a következők szerint kell alkalmazni:

"Ha az UN 2911 tétel alá tartozó áruk szállítása a gyártóhely és a központi elosztóraktár között egyesítő-csomagolásban történik, a feladó és a címzett azonosító adatait az egyesítőcsomagoláson kell feltüntetni."

18. Az ADR Szabályzat 5.2.2.2.1.2 pont első bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

"Az előző mondatban említett szabvány szerinti csökkentett méretű bárcák, illetve jelölés az UN 1011, az UN 1965 és az UN 1978 tétel alá tartozó gázokat, illetve gázkeverékeket tartalmazó palackok hengeres részének felső harmadában is elhelyezhetők."

19. Az ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 pont f) alpontját a következő 3. megjegyzéssel kiegészítve kell alkalmazni:

"Megjegyzés 3. Ha a h) alpont szerinti "járműről történő értékesítés" történik, akkor elegendő a veszélyes árunak a kiindulási mennyiségét feltüntetni."

20. Az ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 pont h) alpontját a következő eltéréssel kell alkalmazni:

"Ha az UN 1057 öngyújtókat (öngyújtó-utántöltőket), az UN 1202 gázolajat (dízelolajat, könnyű fűtőolajat), UN 1263 festéket vagy festéksegédanyagot vagy az UN 2794 nedves, savas akkumulátortelepeket több olyan címzetthez szállítják, akik a szállítás megkezdésekor még nem ismertek, a járműről történő értékesítés kifejezést lehet beírni."

21. Az ADR Szabályzat fuvarokmány tartalmára vonatkozó 5.4.1.1.1 és 5.4.1.1.6 pontjának előírásait nem kell alkalmazni az ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiséget meg nem haladó veszélyes áru saját számlás szállítására, ha a küldeménydarab jelöléséből vagy a saját számlás menetlevél tartalmából megállapítható a szállított veszélyes árura vonatkozó ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiségi határ. Nem alkalmazható ez a könnyítés a 7 osztály anyagainak szállítása esetén.

21a. Az ADR Szabályzat 5.4.3.4 bekezdése a következő mondattal egészül ki:[5]

"A nyomtatott írásbeli utasításnak legalább négy A4 méretű oldalból kell állnia, és a mintának megfelelő, színes kivitelűnek kell lennie."

22. Az ADR Szabályzat 8.1.5 szakasza alkalmazásában az EN 14387:2004 + A1:2008 szabvány az MSZ EN 14387:2004 + A1:2008 "Légzésvédők. Gázszűrő(k) és kombinált szűrő(k). Követelmények, vizsgálat, megjelölés" című szabványt, valamint az EN 14387:2021 és MSZ EN 14387:2021 "Légzésvédők. Gázszűrő(k) és kombinált szűrő(k). Követelmények, vizsgálat, megjelölés" című utódszabványaikat jelenti.[6]

23. Az ADR Szabályzat 7.3.3 szakasz VC3 különleges előírását az UN 3291 tétel alá tartozó hulladékok ömlesztett szállítására a következők szerint kell alkalmazni

a) a "különlegesen felszerelt jármű, illetve konténer" az ADR értelmében vett fedett járművet vagy zárt konténert jelent, melynek kialakítása, valamint állapota olyan, hogy normális szállítási körülmények között megakadályozza mind a szilárd, mind a folyékony rakomány szabadba jutását; a berakáshoz használt csomagolóeszközök biztonságosabb és könnyebb kezelhetősége érdekében a járművön, illetve konténeren belül műanyag tartóeszköz ("hulladéktároló") is elhelyezhető;

b) a hulladékot műanyag zsákokba vagy merevfalú csomagolóeszközökbe helyezve kell a járműbe, illetve a konténerbe rakni, a csomagolóeszköz kialakításának, a hulladék csomagolóeszközbe helyezésének és lezárásának meg kell felelnie az egészségügyi szolgáltatónál képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló jogszabály* rendelkezéseinek;[7]

c) a csomagolóeszközöket megfelelően rögzíteni kell, hogy normál szállítási körülmények között ne rongálódhassanak meg;

d) a műanyag zsákokat sem a járműben, illetve konténerben, sem a műanyag tartóeszközben ("hulladéktárolóban") nem szabad annyira összenyomni, hogy elveszítsék szivárgásmentességüket;

e) ha egyazon járműben, illetve konténerben merev falú csomagolóeszközben és műanyag zsákban is szállítanak hulladékot, azokat megfelelően el kell választani egymástól, például merev válaszfallal, osztófallal, hálóval vagy műanyag tartóeszközzel ("hulladéktárolóval") úgy, hogy normális szállítási körülmények között ne rongálódhassanak meg;

f) a műanyag tartóeszközök ("hulladéktárolók") fedelét a szállítás során csukott állapotban kell tartani;

g) a műanyag tartóeszközöket ("hulladéktárolókat") a járműben, illetve a konténerben úgy kell rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között ne következhessen be olyan elmozdulás, amely a rakomány sérülését okozná.

24. Az ADR Szabályzat 8.2 fejezete alkalmazásában az "oktató" alatt a "foglalkozásvezető" értendő. A foglalkozásvezetőt a közlekedési hatóságnak el kell ismernie.

25. Az ADR Szabályzat 8.2.2.2 bekezdését a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

25.1. A foglalkozásvezetőt a közlekedési hatóság elismeri, ha

a) a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, az oktatni kívánt áruosztályokra érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal rendelkezik, és

b) a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: KTI) által kétévenként meghirdetett továbbképzésen igazoltan részt vett, és[8]

ba) az új foglalkozásvezető a továbbképzést követő, a 25.2.1 pont szerinti alapvizsgán,

bb) a már elismert foglalkozásvezető a továbbképzést követő, a 25.2.2 pont szerinti ismeret-felújító vizsgán

megfelelt.

25.2. Az ADR foglalkozásvezetői vizsga:

25.2.1 Alapvizsga

a) A vizsga teljesítéséhez az oktatni kívánt szállítási módra és áruosztályokra vonatkozó, 20-20 kérdésből álló feleletválasztós tesztet kell sikeresen megoldani. A vizsga időtartama tesztlaponként 20 perc. Az elérhető maximális pontszám tesztlaponként 20 pont, melyből a sikeres vizsgához legalább 17 pontot kell elérni.

b) Az oktatni kívánt szállítási módra és áruosztályokra vonatkozó gyakorlati feladatok oktatását megfelelő szakmai magyarázatokkal be kell mutatni.

c) A vizsga ismeretanyaga megegyezik "A veszélyes áru szállítását végző járművezetők részére előírt vizsga" ismeretanyagával.

d) A vizsgára bocsátás feltétele:

da) járművezető-képző szakoktatói képesítés igazolása vagy legalább ötéves, a veszélyes áruk szállítása terén szerzett szakmai gyakorlat igazolása, és

db) legalább 20 óra időtartamú - a közlekedési hatóság részére előzetesen írásban bejelentett - hospitálás egy legalább három éve működő, ADR oktatási engedéllyel rendelkező képzőszervnél.

25.2.2 Ismeretfelújító vizsga

A vizsga teljesítéséhez egy 20 kérdésből álló feleletválasztós tesztet kell sikeresen megoldani. A vizsga időtartama 20 perc. Az elérhető maximális pontszám 20 pont, melyből a sikeres vizsgához legalább 17 pontot kell elérni.

25.2.3 A foglalkozásvezetők vizsgáját az ADR foglalkozásvezetők továbbképzésének keretében kell megtartani. A sikertelenül vizsgázók részére a vizsgát követő hat hónapon belül pótvizsga-lehetőséget kell biztosítani. Aki ez idő alatt nem teljesíti vizsgakötelezettségét, csak a következő továbbképzés keretében tehet vizsgát, amelynek során valamennyi vizsgatárgyból újra kell vizsgáznia.[9]

26. Az ADR Szabályzat 8.2.2.3.3 pont a) alpontját a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:[10]

"Legalább négyórás tartányjármű vezetési gyakorlat keretében a járművek menet közbeni viselkedésére, beleértve a rakomány mozgását is. Ez a gyakorlat kiváltható a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló kormányrendeletnek megfelelő, a járművek és járműszerelvények technikai kezelése, a forgalmi helyzetek és a járművezetési veszélyhelyzetek gyakorlására alkalmas szimulátoron szerzett, igazolt gyakorlattal;"

27. Az ADR Szabályzat 8.2.2.6 bekezdését a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

"A tanfolyamnak a közlekedési hatóság általi jóváhagyásához a képzőszervnek a következőket is biztosítania kell:

I. Alaptanfolyam esetében:

a) olyan tanterem,

1. amely megfelel a vonatkozó építésügyi előírásoknak,

2. amelyben van iskolatábla vagy más demonstrációs tábla (például flip chart), korszerű oktatástechnikai eszköz és vetítésre alkalmas felület (például vetítővászon), valamint

3. valamennyi hallgató számára megfelelő ülőhely és pad (asztal) van, amelyek szükség szerint átrendezhetők;

b) a következő segédletek:

1. a hatályos ADR rendelet a mellékleteivel együtt,

2. a közúti közlekedés szabályairól szóló hatályos rendelet,

3. tablók (jármű jelölésről, veszélyességi bárcákról),

4. a jelölések bemutatására szolgáló eszköz (például ponyvás vagy zárt felépítményű járműmakett, melynek méretaránya M = 1:13-tól M = 1:32-ig terjedhet, vagy a jelölési lehetőségeket bemutató tabló, digitális kivetített fénykép, stb.),

5. jelölésekkel (UN szám, jóváhagyási jel, bárca, felirat és egyéb, az ADR-ben előírt jelölés) ellátott küldeménydarabok vagy az azokat helyettesítő imitáció;

c) a következő okmányok és nyomtatványok (tíz hallgatónként 1-1 db):

1. CMR fuvarlevél (üres minta és kitöltött),

2. belföldi szállítólevél, menetlevél és fuvarlevél (üres minta és kitöltött),

3. írásbeli utasítás a járművezető számára,

4. jóváhagyási igazolás (kitöltött minta),

5. hulladékszállítási bizonylat (kitöltött minta),

6. konténermegrakási bizonyítvány (kitöltött minta),

7. multimodális veszélyes áru okmány (kitöltött minta),

8. hatályos multilaterális megállapodás;

d) felszerelések és személyi védőeszközök a feladatok végrehajtásához:

1. legalább 2 db szabványos kerékkitámasztó ék,

2. legalább 1 db 2 kg töltetű, az ADR előírásainak megfelelő porral oltó (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) tűzoltó készülék,

3. legalább 1 db 6 kg töltetű, az ADR előírásainak megfelelő porral oltó (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) tűzoltó készülék,

4. legalább 1 db szabványos fényvisszaverő mellény vagy ruházat,

5. elakadásjelző háromszög,

6. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben tételesen meghatározott összetételű elsősegélynyújtó felszerelés,

7. hordozható világító készülék (kézilámpa),

8. legalább 2 sorozat, küldeménydarabok megjelölésére szolgáló veszélyességi bárca és jelölés,

9. legalább 2 sorozat, a járművek, a tartányok és a konténerek megjelölésére szolgáló nagybárca, felirat és egyéb, az ADR-ben előírt jelölés,

10. legalább 2 db 40 cm x 30 cm-es, szám nélküli veszélyt jelző tábla,

11. legalább 2 db csökkentett méretű, szám nélküli veszélyt jelző tábla,

12. legalább 2 db 40 cm x 30 cm-es, számmal ellátható veszélyt jelző tábla (darabonként 2 cserélhető számgarnitúrával),

13. rakományrögzítő eszközök, például heveder, élvédő, csúszásgátló, légzsák, vagy ezek használatát bemutató ábrák, fényképek, videók, stb.,

14. legalább 2 db önmagában megálló figyelmeztető jelző,

15. legalább 2 db fényvisszaverő terelőkúp,

16. legalább 3 db egyenként legalább 70 cm x 80 cm nagyságú csatornatakaró fólia,

17. különféle szorbensek (legalább 3 féle, egyenként legalább 1 liter folyadék felszívására alkalmas),

18. 1-1 db söprű, lapát (ásó),

19. lezárható tárolóedény kis mennyiségű anyag gyűjtéséhez (például fedeles vödör),

20. félálarc,

21. porálarc,

22. légzésvédő maszk,

23. menekülő kámzsa,

24. szűrőbetétek [A1B1E1K1-P1 vagy A2B2E2K2-P2 típusú, kombinált (gáz és részecske) szűrő, és legalább négyféle tetszőleges, egyéb típusú szűrőbetét],

25. szemöblítő palack,

26. védőszemüveg,

27. védőkesztyű,

28. védőkötény,

29. szennyezett ruha tartó (például műanyag zsák).

II. Tartányos szakosító tanfolyam esetében a képzőszervnek az alaptanfolyamon szükséges feltételeken túlmenően biztosítania kell a különféle tartányok kapcsolási vázlatait, különösen a töltési- és ürítési rendszerek bemutatásához.

III. A képzőszervnek biztosítania kell az 1 osztály anyagai és tárgyai szállítására vonatkozó szakosító tanfolyam esetében az alaptanfolyamon szükséges feltételeken túlmenően legalább egy, IP 54 vagy IP 65 védettségi fokozatú vagy robbanásbiztos EExd nyomásálló tokozású, minősített kézi lámpát."

28. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7 bekezdését a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

"A vizsgákon a tanfolyamokon szükséges feltételeken túlmenően a következőket kell biztosítani:

a) a tanterem mellett - a gyakorlati vizsgák megtartásához - egy, a vizsgázók számának megfelelő helyiséget, legalább két asztallal és két székkel, ahol a gyakorlati vizsgafeladatok végrehajthatók,

b) a vizsgáztatáshoz szükséges okmánycsomagot és

c) a gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához szükséges eszközöket és felszereléseket."

29. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7.1.1 pontját a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

"Vizsgára az a hallgató bocsátható, aki a tanfolyamot elvégezte, a 20. életévét betöltötte és legalább két éve B kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik."

30. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7.1.3 pontját a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

"A közlekedési hatóságnak gondoskodnia kell a kérdésgyűjtemény közzétételéről."

31. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7.2.1 pontját a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

"1. Az 1 osztály anyagai és tárgyai szállításának szakosító vizsgájára az a hallgató bocsátható, aki a nem tartányos szállításra öt évnél nem régebben tett sikeres ADR vizsgát.

2. A 7 osztály radioaktív anyagai szállításának szakosító vizsgájára az a hallgató bocsátható, aki a nem tartányos szállításra öt évnél nem régebben tett sikeres ADR vizsgát és az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló OAH rendelet szerinti, legalább alapfokozatú sugárvédelmi vagy radiológusi képzettséggel rendelkezik.[11]

3. Tartányos szakosító vizsgára az a hallgató bocsátható, aki a nem tartányos szállításra öt évnél nem régebben tett sikeres ADR vizsgát, legalább két éve, C kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és a 26. pontban előírt vezetési gyakorlatról szóló igazolását bemutatta.

4. Ismeretfelújító vizsgára az a hallgató bocsátható, aki az adott osztályra és szállítási módra a vizsga időpontjában érvényes ADR oktatási bizonyítvánnyal rendelkezik."

32. Az ADR Szabályzat 8.5 fejezetében lévő S12 utasítás a következő kiegészítéssel alkalmazható:

"A járművezetők ezt a képzést az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló OAH rendelet szerinti, legalább alapfokozatú sugárvédelmi képzettség megszerzése után az ADR Szabályzat 8.2.3 szakasza szerinti oktatás során is megkaphatják, ha az oktatást az ADR Szabályzat 7 osztályára érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal rendelkező személy tartja."[12]