4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet

a magyar légtér igénybevételéről[1]

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 8. és 11. §-aiban kapott felhatalmazások alapján a Kormány a következőket rendeli el:

(Az Lt. 8. §-ához)

A légtér igénybevétele

1. § (1) A magyar légteret (a továbbiakban: légtér) légiközlekedés céljára és egyéb - nem légiközlekedési - célra lehet igénybe venni.

(2) A légtér egyéb - nem légiközlekedési - célú igénybevételének minősül: különböző lövedékek, rakéták, valamint olyan eszközök légtérbe juttatása, amely tömegüknél, kisugárzott energiájuknál és egyéb tulajdonságaiknál fogva a légiközlekedés biztonságára vagy az élet- és vagyonbiztonságra veszélyt jelenthetnek.

(3)[2] A légtérnek a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározottaktól eltérő légiközlekedési célú vagy egyéb - nem légiközlekedési - célú igénybevételéhez légteret kell igényelni, esetenként, meghatározott időtartamra (a továbbiakban: eseti légtér).

(3a)[3] Eseti légteret a légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében kell kijelölni:

a) a (2) bekezdésben, és ha a repülés nem hajtható végre a légiforgalmi légtérre meghatározott repülési szabályok szerint, a (3) bekezdésben meghatározott esetben,

b)[4] a bemutatókhoz és versenyekhez, ejtőernyős bemutatókhoz és versenyekhez, repülősport-rendezvényekhez, ha az e rendezvények keretében végrehajtásra kerülő repülések nem hajthatóak végre a légiforgalmi légtérre meghatározott repülési szabályok szerint.

c) a külön légtér-igénybevétellel járó katonai vagy rendészeti műveletekhez,

d)[5] pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS művelethez, ha

da) az nem hajtható végre a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló (EU) 2019/947 rendeletben foglalt repülési szabályok és a légtér e rendeletben foglalt, pilóta nélküli légijárművel történő igénybevételére vonatkozó általános szabályai szerint, vagy

db) törvény vagy kormányrendelet az eseti légtér kijelölését előírja,

e)[6] 25 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repüléshez, ha

ea) az nem hajtható végre a légtér e rendeletnek a pilóta nélküli légijárművel történő igénybevételére vonatkozó általános szabályai szerint, vagy

eb) törvény vagy kormányrendelet az eseti légtér kijelölését előírja, továbbá

f)[7] 25 kg maximális felszálló tömeget meghaladó pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repüléshez.

(3b)[8] Ha az eseti légtér kijelölésének indoka a (3a) bekezdés b) pontjában vagy a (2) bekezdésben meghatározott esemény megtartása, akkor a kérelmezőnek az Lt.-ben előírt egyéb engedély megszerzésére irányuló eljárást az eseti légtér kijelölésére irányuló eljárással egy időben kell megindítania.

(3c)[9] A (3a) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell eseti légteret kijelölni:

a) azon versenyek esetében, amelyek útvonalrepülések keretében kerülnek végrehajtásra a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerint, vagy

b) azon ejtőernyős bemutatókon és versenyeken, továbbá műrepülő bemutatókon és versenyeken, amelyek érvényes koordinációs szervezeti engedéllyel működő, aktív Drop Zone légterekben kerülnek végrehajtásra.

(4)[10] A légteret igénylő szervezet vagy személy felelős

a) a légiközlekedési célra igényelt légtérben a légiforgalom biztonságos szervezéséért,

b) a nem légiközlekedési célra igényelt légtérben a tevékenységnek a légtér határain belül történő végrehajtásáért.

(4a)[11] Az eseti légtér igénylője a (4) bekezdésben meghatározott feladatai körében a légiforgalom-szervezési feladatok tényleges ellátásával külön személyt vagy szolgálatot is megbízhat.

(5)[12] Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell a kérelemben megadott adatokat, továbbá a légtér sarokpontjaiként vagy a légtér középpontjaként meghatározott WGS-84 rendszerű földrajzi koordinátához legközelebb eső település megnevezését, valamint a (6) bekezdésben meghatározott közzététel során megjelenítendő tájékoztatás szövegét.

(6)[13] A katonai légügyi hatóság az eseti légtér kijelölésére vonatkozó határozatot, valamint a 4/D. § (6) bekezdése szerint módosított vagy visszavont határozatot a légtér működésének megkezdése előtt legkésőbb 7 nappal, az 5. § (11) bekezdésében meghatározott esetben a légtér működésének megkezdése előtt legkésőbb 2 nappal megküldi a légiforgalmi tájékoztató szolgálatnak közzététel céljából, valamint a Budapest ATS Központnak és tájékoztatásul a légiközlekedési hatóságnak.

Légtérgazdálkodás[14]

1/A. §[15] A rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 23-i 2150/2005/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2150/2005/EK bizottsági rendelet) 4. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatot a közlekedésért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben végzi.

A légtér igénybevétele légiközlekedési célra

2. § (1) A légteret légiközlekedés céljára az Lt., valamint az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén bárki igénybe veheti.

(2) A légtér légiközlekedési célú igénybevétele - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - a külön jogszabályban meghatározott légiforgalmi szolgálat részére benyújtott és elfogadott repülési terv alapján történhet.

(3) A nemzetközi polgári repülésről - az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett - Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt egyezmény (a továbbiakban: Chicagói Egyezmény) 5. Cikkében meghatározott átrepüléshez és technikai leszálláshoz, valamint a nemzetközi légijáratok átmenő forgalmáról szóló - az 1973. évi 15. törvényerejű rendelettel kihirdetett - Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt egyezményben (Tranzit Egyezmény) meghatározott menetrendszerű átrepülésekhez (kivéve, ha a légijárművet lajstromozó állam nem csatlakozott a fenti egyezményekhez) az érvényes repülési terven kívül egyéb engedély nem szükséges.

(4)[16] Ha jogszabály az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő 25 nap.

(5)[17] A nem menetrend szerinti kereskedelmi repülést - az európai, nem menetrend szerinti légi járatok kereskedelmi jogairól szóló 1956. évi Egyezményhez történt csatlakozás kihirdetéséről szóló 56/1994. (IV. 16.) Korm. rendelettel kihirdetett sokoldalú megállapodás 2. Cikkében felsorolt repülések kivételével - a légiközlekedési hatóság engedélyezi. A kérelmet a légiközlekedési hatóság annak beérkezésétől számított 15 napon belül bírálja el.

(6)[18] A nem kereskedelmi célú repülést (átrepülést és technikai leszállást) külföldi légijármű a légiközlekedési hatóság előzetes engedélyével hajthat végre, ha a légijárművet olyan államban lajstromozták, amely nem részese a Chicagói Egyezménynek.

3. § (1)[19] Az Lt. 7. §-ában meghatározott esetben az egy alkalomra érvényes berepülési engedély (a továbbiakban: egyszeri berepülési engedély) megadása iránti kérelmet - az ország légterébe való belépést megelőzően legalább tizenöt nappal - diplomáciai úton kell benyújtani. Az egyszeri berepülési engedély iránti kérelem adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza.

(2)[20] Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar légtérbe külföldi állami légijárművel történő berepüléshez legfeljebb 12 hónapra szóló, több alkalomra is érvényes berepülési engedély (a továbbiakban: többszöri berepülési engedély) adható ki. Az engedély megadása iránti kérelmet legalább 90 nappal a tervezett első berepülés végrehajtása előtt kell benyújtani. A többszöri berepülési engedély iránti kérelem adattartalmát a 2. melléklet tartalmazza.

(2a)[21] A viszonosság alapján kiadott többszöri berepülési engedélyt a légiközlekedési hatóság a viszonosság megszűnése esetén visszavonja. Ha a viszonosság már nem áll fenn a kérelmező államával, arról a külpolitikáért felelős miniszter 48 órán belül tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot. A viszonosság alapján kiadott többszöri berepülési engedély visszavonásáról a légiközlekedési hatóság haladéktalanul tájékoztatja a Magyar Honvédség légvédelmi vezetéséért és irányításáért felelős szervezetét.

(3)[22] Az Lt. 7. § (3) bekezdésében foglalt mentesség alá nem eső, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot vagy egyéb veszélyes anyagot szállító, a rádiótechnikai zavaró, illetve optikai vagy földtani leképező, vagy felderítő berendezéssel felszerelt külföldi állami légijármű magyar légtérbe való berepüléséhez csak egyszeri berepülési engedély adható ki.

(3a)[23] A fegyvert, lőszert, robbanóanyagot vagy egyéb veszélyes anyagot szállító - ideértve az Lt. 7. § (3) bekezdése szerint mentességet élvező - külföldi állami légijármű repülése során tervezett vagy előre nem tervezett leszállását elsődlegesen állami repülések céljára szolgáló repülőtéren hajthatja végre, kivéve, ha az el nem hárítható ok miatt nem lehetséges.

(4)[24] A külpolitikáért felelős miniszter az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kérelmet és a kérelemre vonatkozó külpolitikai szempontok alapján kialakított állásfoglalását legkésőbb a kérelem beérkezését követő negyedik napon elektronikus úton vagy telefaxon továbbítja a légiközlekedési hatóságnak. Az Lt. 7. § (1a) bekezdésében meghatározott hozzájárulás megadása érdekében a légiközlekedési hatóság a kérelmet legkésőbb az annak beérkezését követő napon elektronikus úton vagy telefaxon megküldi a katonai légügyi hatóságnak, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak.

(4a)[25] Az Lt. 7. § (1a) bekezdésében meghatározott hozzájárulást a kérelem kézhezvételétől számított négy napon belül elektronikus úton vagy telefaxon kell a légiközlekedési hatóságnak megküldeni.

(4b)[26] Az engedély akkor adható meg, ha ahhoz a külpolitikáért felelős miniszter, a katonai légügyi hatóság, az Alkotmányvédelmi Hivatal, és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat az Lt. 7. §-a szerint hozzájárult. A hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, ha a hozzájárulás megadása tárgyában az arra jogosult hatóság a (4a) bekezdésben meghatározott határidőben nem nyilatkozik.

(4c)[27] A légiközlekedési hatóság az engedély megadásáról vagy annak megtagadásáról haladéktalanul - de legkésőbb a hozzájárulások megadását, megtagadását, vagy a hozzájárulás megadására nyitva álló határidő lejártát követő napon - értesíti a külpolitikáért felelős minisztert és a Magyar Honvédség légvédelmi vezetéséért és irányításáért felelős szervezetét.

(5)[28] A kiadott hozzájárulások alapján a berepülési engedélyt a légiközlekedési hatóság adja ki, és azt a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium útján közli az engedély iránti kérelmet benyújtó ügyféllel.

(6)[29]

(7)[30]

(8)[31]

3/A. §[32] (1)[33] Az engedélyes az állami repülések céljára szolgáló repülőtéren tervezett leszálláshoz a repülés napját megelőzően legalább hét nappal a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokság (a továbbiakban: MH LEP) hozzájárulását kéri. A kérelemnek tartalmaznia kell a légijármű típusát, lajstromjelét és hívójelét, az állami repülések céljára szolgáló repülőtéren történő leszállás és az onnan való indulás tervezett időpontját és a repülés célját. A hozzájárulás megadásáról vagy megtagadásáról az MH LEP négy napon belül dönt.

(2)[34] Légi kutató-mentő repülés, mentőrepülés, transzplantációs célú repülések végrehajtása esetén az MH LEP - külön megállapodás alapján - járul hozzá az állami repülések céljára szolgáló repülőtér igénybevételéhez.

(3)[35] NATO-tagállam, valamint az Európai Unió tagállama állami légijárművének az állami repülések céljára szolgáló repülőtéren tervezett leszállásához nem szükséges az (1) bekezdés alapján hozzájárulás kérése, elégséges a nemzetközi előírásoknak megfelelő repülési terv, valamint a repülés napját megelőzően legalább öt nappal az MH LEP-hez benyújtott repülőtér használati engedély benyújtása.

3/B. §[36] (1) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatának végrehajtását vagy egyéb, a nemzetközi béke és biztonság helyreállítása, valamint válságkezelés érdekében tett nemzetközi kötelezettségvállalást teljesítő állami légijárművel történő repülésre vonatkozó engedélyezést, valamint az állami repülések céljára szolgáló repülőtér igénybevételére vonatkozó engedélyezést úgy kell lefolytatni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozata vagy az egyéb nemzetközi kötelezettségvállalás teljesíthető legyen.

(2)[37] A berepülési engedély és az állami repülések céljára szolgáló repülőterek igénybevételére irányuló engedély kérelmezésére vonatkozó eljárás szabályait Magyarország légiforgalmi tájékoztató kiadványában (AIP) közzé kell tenni.

4. §[38] (1)[39] Magyarország államhatárától az ország belseje felé mért 10 km-es mélységű sávon (e § alkalmazásában a továbbiakban: határsáv) belül légijárművel folytatott munkavégzést a tevékenységet végzőnek - annak megkezdése előtt legalább 24 órával - a rendőrség munkavégzés helye szerinti vármegyei szervének be kell jelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a légijármű típusát, lajstromjelét,

b) a repülés célját, tervezett körzetét, a körzetbe történő belépés időpontját, a repülés tervezett időtartamát.

(3)[40] A rendőrség a (2) bekezdés szerinti információkat tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a Magyar Honvédség légvédelmi vezetéséért és irányításáért felelős szervezete részére.

(4) A légi kutató-mentő repülés, mentőrepülés és állami légijárművel végrehajtott repülés esetében a határsáv igénybevételéhez bejelentés nem szükséges.

A légtér igénybevétele légiközlekedési célra pilóta nélküli légijárművel vagy pilóta nélküli állami légijárművel[41]

4/A. §[42] UAS művelet nem végezhető

a) tiltott légtérben, kivéve a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: Együttes rendelet) 8. § (2) bekezdésében meghatározott esetben,

b) korlátozott légtérben, kivéve, ha a működtetésre az adott légtér igénybevételére vonatkozó szabályok figyelembevételével kerül sor,

c)[43] az állami célú UAS műveletek kivételével veszélyes légtérben - ide nem értve a magyar légtér légiközlekedési céljára történő kijelöléséről szóló miniszteri rendelet szerinti tanúsítási célú veszélyes légteret -, valamint időszakosan korlátozott légtérben annak működési ideje alatt,

d) Budapest CTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott LHBP No Drone Zone légtérben,

e) Budapest CTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott Budapest CTR No Drone Zone légtérben,

f) Szolnok MCTR-ben, Pápa MCTR-ben, Kecskemét MCTR-ben, továbbá a Bácsbokodi Határrendészeti Kirendeltség körzetében az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott No Drone Zone légterekben,

g) Szolnok MCTR-ben, Pápa MCTR-ben, Kecskemét MCTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázat 5., 7., valamint 9. sora szerinti légtérben,

h)[44] a forgalmi tájékoztató körzetben, ATZ-ben, kivéve, ha a repülőtér üzemben tartója hozzájárult,

i) az Együttes rendelet 2. melléklet III. Nem ellenőrzött légterek alcím 5. táblázatában meghatározott légterekben, kivéve, ha ahhoz az illetékes légiforgalmi szolgálat hozzájárult,

j)[45] ATZ-vel nem rendelkező repülőterek vonatkoztatási pontjától számított 2 km sugarú körön belül, kivéve, ha a repülőtér üzemben tartója hozzájárult, és - a 8/C. § (5) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott esetek kivételével - azt a tevékenységet végző a hozzájárulás csatolásával a tevékenység megkezdése előtt legkésőbb 2 nappal bejelentette a légiközlekedési hatósághoz,

k)[46]

l)[47] a mentőhelikopter-leszállóhelyek vonatkozási pontjától számított 750 méteres sugarú körön belül, kivéve, ha a repülőtér üzemben tartója hozzájárult, és - a 8/C. § (5) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott esetek kivételével - azt a tevékenységet végző a hozzájárulás csatolásával a tevékenység megkezdése előtt legkésőbb 2 nappal bejelentette a légiközlekedési hatósághoz,

m)[48] Drop-Zone légtérben annak működési ideje alatt, kivéve, ha ehhez a koordinációs feladatokat ellátó szervezet hozzájárult, és e szervezet, valamint a távoli pilóta között közvetlen elérés és kommunikáció biztosított,

n)[49] az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott védett létesítmények, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely (a továbbiakban: kiemelt nemzeti emlékhely), a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendeletben, valamint az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelten fontos létesítmények köréről szóló 24/1997. (III. 26.) BM rendeletben meghatározott, az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények 200 méteres körzete feletti légtérben,

o)[50] a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény alapján kijelölt európai és nemzeti létfontosságú rendszerelemek 500 méteres körzete feletti légtérben, ide nem értve a d) pont szerinti légteret.

4/B. §[51] (1)[52] Budapest FIR-ben pilóta nélküli állami légijárművel vagy állami célú műveletet végrehajtó pilóta nélküli polgári légijárművel az állami repülések céljára kijelölt légterekben (időszakosan korlátozott légtér, MTMA, MCTR, veszélyes légtér) és korlátozott légtérben az illetékes légiforgalmi szolgálati egységgel vagy repülésvezetővel, tanúsítási célú veszélyes légtérben a koordinációs feladatokat ellátó szervezettel történt előzetes koordináció alapján lehet repülni. Budapest FIR-ben az állami légijárművek számára kijelölt olyan eseti légtérben, amelyben más állami légijármű is feladatot hajthat végre, pilóta nélküli állami légijárművel a légiforgalom szervezéséért felelős személlyel történt előzetes koordináció alapján lehet repülni.

(2) A 25 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó pilóta nélküli állami légijárművel folytatott műveletekre a 4/A. § a) pontjában, továbbá - a 8/D. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén, a feladatban részt vevő pilóta nélküli állami légijárművel az azonnali korlátozással érintett légtérben folytatott műveletek kivételével - d), e) és h)-m) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A 25 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó pilóta nélküli állami légijármű a légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű kezelő között a repülés teljes időtartama alatt látást támogató eszközök igénybevétele nélkül folyamatos és közvetlen vizuális kapcsolat fennállásával

a) nem ellenőrzött légtérben legfeljebb a földfelszíntől számított 120 méter magasságig,

b) korlátozott légtérben az adott légtér igénybevételére vonatkozó szabályok figyelembevételével, legfeljebb a földfelszíntől számított 120 méter magasságig,

c) időszakosan korlátozott légtérben, veszélyes légtérben a közzétett üzemidő alatt a műveletben való részvételére való tekintettel és a légteret igénybe vevő szervezet hozzájárulásával,

d) katonai repülőtéri irányító körzetben az illetékes légiforgalmi szolgálat engedélyével vagy az Együttes rendelet 3. melléklet 2. táblázat E oszlopa szerint polgári légijárművek számára korlátozott légtérben ezek üzemideje alatt

az adott légtérre vonatkozó légiközlekedési szabályok betartása mellett működtethető.

(4)[53] Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben meghatározott védett létesítmények és a kiemelt nemzeti emlékhely 200 méteres körzete feletti légtérben a 25 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó

a) pilóta nélküli állami légijármű, valamint

b) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. §-a szerinti jogi személy közszolgálati médiaszolgáltatási feladatai ellátása érdekében működtetett pilóta nélküli légijármű

- a (3) bekezdés b) pontjában foglaltak megtartásán túl - az Országgyűlési Őrség biztonsági szempontok mérlegelése alapján megadott előzetes hozzájárulása esetén működtethető.

(5)[54] Az Országgyűlési Őrség a kiemelt nemzeti emlékhely 200 méteres körzete feletti légtér tekintetében a (4) bekezdés szerinti hozzájárulást a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság egyetértése esetén adhatja meg. Az egyetértési jog gyakorlásával kapcsolatos együttműködésük kereteiről az Országgyűlési Őrség és a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság megállapodást köt.

(6)[55] A (4) bekezdésben foglalt előzetes hozzájárulás eljárási szabályait a 25 kg maximális felszálló tömeget meg nem haladó

a) pilóta nélküli állami légijárművet működtető szervezet a (4) bekezdés a) pontja szerinti működtetés esetén,

b) pilóta nélküli légjármű vonatkozásában a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. §-a szerinti jogi személy a (4) bekezdés b) pontja szerinti működtetés esetén és

a védett létesítmény zavartalan és biztonságos működésének biztosításáért felelős szervezet közötti együttműködési megállapodás részletezheti.

4/C. §[56] (1)[57] A távoli pilóta vagy a pilóta nélküli állami légijármű kezelő az UAS művelet során az azonosításhoz szükséges adatok, pilóta nélküli állami légijármű esetén a szervezet adatainak megadását követően a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az Lt. 61/A. § (3) bekezdés p) pontja szerinti honlapon és mobilalkalmazáson (a továbbiakban: Felület) keresztül - a pilóta nélküli légijárművel vagy pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott UAS művelet által érintett terület bejelölése útján - minden felszállás előtt és működtetés közben folyamatosan ellenőrzi, hogy a repülés végrehajtása az adott terület felett nem tiltott. A Felület használatáért díj állapítható meg.

(2) Ellenőrzött légtérben történő működtetéshez nem szükséges légiforgalmi irányítói engedély, továbbá repülési terv, transzponder és rádióberendezés

a) pilóta nélküli légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű számára Budapest CTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott LHBP No Drone Zone légtéren kívül, a földfelszíntől számított 40 méter magasságig, továbbá Szolnok MCTR-ben, Pápa MCTR-ben, Kecskemét MCTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott No Drone Zone légtereken kívül, a földfelszíntől számított 40 méter magasságig;

b) a 8/D. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén, a feladatban részt vevő pilóta nélküli állami légijármű számára az azonnali korlátozással érintett légtérben.

4/D. §[58] (1) A pilóta nélküli légijárművel az 1. § (3) és (3a) bekezdése és az Lt. 5. § (3) bekezdésében meghatározott igénybevétel esetén végrehajtott UAS művelet rendeltetése szerint

a) állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett,

b) gazdasági célú vagy

c) szabadidős célú

UAS művelet lehet.

(2) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó eljárásban az UAS művelet rendeltetését a légtérigénylő nyilatkozata alapján kell megállapítani.

(3) A pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS művelet esetén az igényelt légtér alsó határaként a földfelszín állapítható meg. A döntés figyelemfelhívást tartalmaz arról, hogy az Lt. 71. § 56. pontja szerinti szabadidős célú művelet esetén a magánélethez való jog biztosítására meghatározott minimális magasság az irányadó a repülés végrehajtása során, továbbá arról, hogy a magánélet védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése szabálysértési vagy büntetőjogi felelősséget vonhat maga után.

(4) Nem jelölhető ki a szabadidős célú műveletre eseti légtér, ha ugyanazon vagy részben ugyanazon időszakra és légtérre az állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett, valamint a gazdasági célú UAS műveletre kértek eseti légteret.

(5) Nem jelölhető ki a gazdasági célú UAS műveletre eseti légtér, ha ugyanazon vagy részben ugyanazon időszakra és légtérre az állami szerv feladatának végrehajtása érdekében kérték az eseti légtér kijelölését.

(6) A katonai légügyi hatóság az eseti légtér kijelöléséről szóló határozatát a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül módosítja vagy visszavonja, ha az eseti légtér kijelöléséről szóló határozat meghozatalát követően érkezett kérelem folytán a (4) vagy az (5) bekezdésnek megfelelően a határozatot nem lehetett volna kiadni.

(7)[59] A 8/C. § (5), (6) és (6a) bekezdése szerinti korlátozás a pilóta nélküli légijármű használatára vonatkozó eseti légtér kijelölést a korlátozás időtartamára felfüggeszti.

Az eseti légtér igénylése[60]

5. §[61] (1) Az eseti légtér kijelölésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a légtér oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint,

b) a légtér-igénybevétel dátumát, a kezdés és befejezés időpontját (UTC-ben),

c)[62] az igényelt légtér alsó és felső határát [a (10) bekezdésben meghatározott esetben a földfelszíntől számított magasságban, egyéb esetben AMSL-ben, az átváltási magasság feletti magasság esetén repülési szintben],

d) a légtérigénylés indokát,

e) a légtérigénylő - a tevékenység szervezéséért felelős - személy, jogi személy esetén továbbá a feladatért személyében is felelős természetes személy nevét, székhelyét vagy lakcímét és telefonos elérhetőségét,

f) ha ilyet megbíztak, a légtérben a légiforgalom szervezéséért felelős személy vagy szolgálat megnevezését, lakcímét vagy székhelyét és telefonos elérhetőségét.

g)[63] az UAS műveletre igényelt légtér esetén a légtérigénylő nyilatkozatát arról, hogy a magánélet védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket ismeri, és azokat a légtérhasználat során betartja.

(2)[64] Az eseti légtér kijelölése iránti kérelmet a (2a) és a (11) bekezdésében meghatározott eset kivételével legalább harminc nappal a tervezett igénybevétel előtt - a katonai légügyi hatóság által rendszeresített és a honlapján közzétett elektronikus űrlapon - kell benyújtani a katonai légügyi hatósághoz. A katonai légügyi hatóság elektronikus úton tart kapcsolatot az ügyféllel.

(2a)[65] Indokolt esetben a katonai légügyi hatóság - az 1. § (3a) bekezdés c) pontjában meghatározott műveletek céljából -, kérelmezett eseti légtérigénylések esetében a (2) bekezdésben meghatározott harminc napon belül benyújtott légtérigényléseket is érdemben elbírálja.

(3) Ha

a) az eseti légtér kijelölését

aa) ellenőrzött légtérben tervezik vagy

ab) olyan légtérben tervezik, amelyben AFIS-t látnak el, vagy

b) a kérelmezett eseti légtér

ba) és az a) pont aa) vagy ab) alpontjában meghatározott légtér magassági határai között kevesebb, mint 1000 láb (300 m) van vagy

bb) az a) pont aa) vagy ab) alpontjában meghatározott légterek oldalhatárától kevesebb, mint 2,5 NM-re (4,6 km) helyezkedik el,

a kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleményét a légiforgalmi szolgáltatás biztonságos elláthatóságáról az eseti légtér kijelölése esetén, valamint a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági elemzést az Együttes rendelet 4. melléklet 3.2., 3.5. és 3.6. pontjában foglalt tartalmi követelmények szerint.[66]

(4)[67] Eseti légtér kijelölése iránti kérelem esetén, ha a kérelmezett eseti légtér átlapol egy CTR vagy TIZ légtérrel nem rendelkező repülőtér vonatkoztatási pontjától számított 3 km sugarú kör alapterületű 2000 láb AMSL magasságú légtérrésszel, a kérelem benyújtásakor igazolni kell azt, hogy a repülőtér üzemben tartójának véleménye szerint a repülőtér biztonságos működése végrehajtható, valamint a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági felmérés megtörténtét az Együttes rendelet 4. melléklet 3.2., 3.5. és 3.6. pontjában foglalt tartalmi követelmények szerint.

(4a)[68] Eseti légtérnek a pilóta nélküli légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű működése céljából történő kijelölése iránti kérelem esetén, ha a kérelmezett légtér a 4/A. § d)-g) pontjaiban meghatározott légtérrel átlapol, úgy a kérelem benyújtásakor igazolni kell azt, hogy

a) az illetékes légiforgalmi irányító szolgálat véleményt adott, továbbá a repülőtér területe felett tervezett működés esetén a repülőtér üzemben tartója hozzájárult a légtér kijelöléséhez, valamint

b) a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági felmérés megtörtént az Együttes rendelet 4. melléklet 3.2., 3.5. és 3.6. alpontjában foglalt tartalmi követelmények szerint.

(5) Ha az eseti légtér kijelölésére irányuló kérelemben foglalt légtér kiterjedése átlapol egy DropZone légtérrel, akkor a kérelem benyújtásakor igazolni kell az illetékes repülőtér üzembentartójának a hozzájárulását az igénybevételhez. Az eseti légtér működési ideje alatt a DropZone légtér nem működhet.

(6)[69] Az eseti légteret - a (6a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a légtér kijelölés indokául szolgáló esemény, rendezvény időtartamára, de legfeljebb hét napra lehet kijelölni.

(6a)[70] Az eseti légtér legfeljebb 30 napos időtartamra jelölhető ki az 1. § (3a) bekezdés c) pontjában meghatározott műveletekhez

a) tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelése esetén az államhatár érintett szakaszától számított 25 NM-es (46,3 km) távolságig,

b) szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggő feladatok végrehajtása érdekében, vagy

c) ha a kijelölés hadgyakorlat vagy nemzetközi hadgyakorlat végrehajtásához szükséges.

(6b)[71] A (6a) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben az eseti légtér kijelöléséhez nem szükséges beszerezni a repülőtér üzemben tartójának a (4) bekezdés szerinti véleményét, valamint (5) bekezdés szerinti hozzájárulását, azonban a légtér kijelöléséről az érintett repülőterek üzemben tartóit a kérelmezőnek igazolt módon értesítenie kell, és az értesítés megtörténtét igazoló iratot az eseti légtér kijelölése iránti kérelemhez csatolni szükséges.

(7)[72] Az eseti légterek kijelölése során a katonai légügyi hatóság - a (7a) bekezdésben meghatározott eset kivételével - egyidejűleg nem jelölhet ki olyan eseti légtereket, amelyek térben és időben átfedik egymást. A földfelszíntől számított magassággal meghatározott magasságú eseti légtér felső határának magassága abban az esetben nem lapol át egy légtér közepes tengerszint feletti magasságban meghatározott alsó határának magasságával, ha a földfelszíntől számított magasságú eseti légtér oldalhatáraira vonatkoztatott terep tengerszint feletti magasságát is figyelembe véve a két légtér felső és alsó határa magasságának különbsége legalább 50 méter.

(7a)[73] Az 1. § (3a) bekezdés c) pontjában meghatározott műveletek esetében a katonai légügyi hatóság kijelölhet egyidejűleg olyan eseti légtereket, amelyek térben és időben átfedik egymást, amennyiben az egymást átfedő légterekben a légiforgalom szervezésért felelős személy vagy szolgálat megegyezik.

(8) Az eseti légtér felső határát - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel -, valamint ha az ellenőrzött légtérben kijelölt eseti légtér alsó határa nem a földfelszín, akkor az eseti légtér alsó határát is úgy kell megállapítani, hogy az 500 lábra (150 m) végződjön.

(9) Ha az eseti légtér kijelölése az 1. § (3a) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben történik, a katonai légügyi hatóság 1500 láb AMSL magasságtól lefelé az eseti légtér felső határát 100 láb (30 m) többszöröseként megadott AMSL magassággal is kijelölheti.

(10)[74] Az igényelt légtér felső határa a földfelszíntől számított magasságban abban az esetben állapítható meg, ha az eseti légteret pilóta nélküli légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű UAS művelete érdekében igénylik. Földfelszíntől számított magasság megállapítása esetén az igényelt légtér alsó határaként a földfelszínt, felső határaként legfeljebb a földfelszíntől számított 120 métert lehet megállapítani.

(11)[75] Az Lt. 5. § (3) bekezdése szerinti igénybevétel esetén az eseti légtér kijelölése iránti kérelmet legalább öt munkanappal a tervezett igénybevétel előtt - a katonai légügyi hatóság által rendszeresített és a honlapján közzétett elektronikus űrlapon - kell benyújtani a katonai légügyi hatósághoz, ha

a) az UAS művelet rendeltetése állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett művelet,

b) a kérelmezett eseti légtér felső határa nem haladja meg a földfelszíntől számított 120 métert, és

c) a kérelmezett eseti légtér nem lapol át

ca) Budapest CTR kivételével a CTR-rel,

cb) TIZ légtérrel,

cc) CTR vagy TIZ légtérrel nem rendelkező repülőtér vonatkoztatási pontjától számított 3 km sugarú kör alapterületű 2000 láb AMSL magasságú légtérrésszel,

cd) az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott LHBP No Drone Zone, Budapest CTR No Drone Zone, LHSN No Drone Zone, Szolnok MCTR No Drone Zone, LHKE No Drone Zone, Kecskemét MCTR No Drone Zone, LHPA No Drone Zone, Pápa MCTR No Drone Zone vagy Bácsbokod No Drone Zone légtérrel és

ce) DropZone légtérrel.

(12)[76] A (11) bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határideje három munkanap. Ha az ügyfél a kérelmet nem az előírt formában terjeszti elő, a katonai légügyi hatóság a kérelmet visszautasítja.

(13)[77] A (11) bekezdés szerinti kérelem előterjesztése esetén az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleményét a légiforgalmi szolgáltatás biztonságos elláthatóságáról, valamint a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági elemzést a kérelmező mellőzi.

(14)[78] Egymással átlapoló, a 4/D. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eseti légterek esetében a katonai légügyi hatóság azt a légteret jelöli ki, melyre vonatkozólag a kérelmet előbb benyújtották.

(15)[79] Egymással átlapoló, a 4/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eseti légterek esetében a katonai légügyi hatóság azt a légteret jelöli ki, melyre vonatkozólag az eseti légtér kijelölésének jogszabályban előírt feltételei előbb fennállnak. Ha a jogszabályban előírt feltételek egyidejűleg állnak elő, akkor a katonai légügyi hatóság azt a légteret jelöli ki, melyre vonatkozólag a kérelmet előbb benyújtották.

Az eseti légtér igénybevétele[80]

5/A. §[81] (1) Az eseti légtér igénybevételének megkezdését - a határozatban engedélyezett kezdő időpontja, illetve a b) pont esetében a szüneteltetés időpontja előtt legalább 30 perccel - az 5. § (1) bekezdés e) pontjában vagy ha ilyet megbíztak, akkor az f) pontjában meghatározott személy köteles a Budapest ATS Központnak megadni a következő információkkal:

a) az igénybevétel valós kezdésének időpontja (a továbbiakban: aktiválás), és a tervezett befejezés időpontja,

b) ha az igénybevétel legalább 30 percig szünetel, az ismételt aktiválás tervezett időpontja,

c) az engedélyezett eseti légtér kiterjedésének csökkentése a tényleges feladat függvényében,

d) az igénybevétel várható befejezésének időpontja, ha az korábbi a határozatban engedélyezett befejező időpontnál.

(2) Ha az engedélyes a Budapest ATS Központnak megadott kezdési időpontot követő 30 percen belül a légtér igénybevételét nem kezdi meg, az 5. § (1) bekezdés e) pontjában vagy ha ilyet megbíztak, akkor az f) pontjában meghatározott személynek új kezdési időpontot kell megadnia, illetve ha a tevékenységet az engedélyezett befejezési időpont előtt befejezik, erről azonnal tájékoztatnia kell a Budapest ATS Központot.

(3) Az eseti légteret az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti aktiválás időpontjától

a) a katonai légügyi hatóság határozatában engedélyezett befejező időpontig vagy az (1) bekezdés d) pontja szerint bejelentett időpontig és

b) a katonai légügyi hatóság határozatában engedélyezett kiterjedésben vagy az (1) bekezdés c) pontja szerint megadott csökkentett kiterjedésben

kell működőnek tekinteni.

(4) Az eseti légtér nem vehető igénybe

a) a határozatban engedélyezett időpont előtt,

b) a határozatban engedélyezett időponton vagy ha az (1) bekezdés d) pontja szerint a befejezés időpontját bejelentették, akkor a bejelentett időponton túl, valamint ha az (1) bekezdés c) pontja szerint a légtér kiterjedését csökkentették, akkor azt meghaladóan.

(5) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjában vagy ha ilyet megbíztak, akkor az f) pontjában meghatározott személynek a légiforgalom szervezésével összefüggő feladatai ellátásához az eseti légtér igénybevételének határozatban kijelölt kezdő és befejező időpontja között az eseti légtér kijelölésére vonatkozó kérelemben megadott telefonos elérhetőségen folyamatosan, közvetlenül elérhetőnek kell lennie és képesnek kell lennie feladatai haladéktalan végrehajtására, valamint a (6) bekezdésben foglaltak esetén a légtér légiközlekedési célú igénybevételének vagy egyéb - nem légiközlekedési célú - igénybevételének az azonnali befejezésére.

(6) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjában vagy ha ilyet megbíztak, akkor az f) pontjában meghatározott személy az 1. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatát oly módon látja el, hogy a légvédelmi készenléti valós repülést végrehajtó légijármű, a kényszerhelyzetben lévő légijármű, a kutató-mentő repülést végző légijármű, a mentőrepülést, a rendészeti vagy bűnüldözési célú repülést végző légijármű, valamint a honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből repülést végrehajtó légijármű eseti légtérbe történő belépése haladéktalanul biztosított legyen.

(7)[82] Az eseti légtérbe való belépésre és átrepülésre kizárólag a kijelölés céljaként meghatározott tevékenységgel vagy eseménnyel érintett légijárművek, valamint a (6) és (7a) bekezdésben foglalt légijárművek jogosultak.

(7a)[83] Az 5. § (6a) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben - amennyiben az eseti légteret ellenőrzött légtérben jelölik ki, egyidejűleg, ha az 5. § (1) bekezdés e) pontjában vagy - ha ilyet megbíztak - f) pontjában meghatározott személy feladatait az állami repülések céljára kijelölt légterekben illetékes légvédelmi irányító egység (a továbbiakban: légvédelmi irányító egység) látja el - az eseti légtérbe a (7b)-(7e) bekezdésben található kiegészítő szabályok alkalmazásával a légvédelmi irányító egység a kijelölés céljaként meghatározott tevékenységgel vagy eseménnyel érintett légijárműveken kívül más légijármű berepülését is engedélyezheti.

(7b)[84] A légvédelmi irányító egység az irányítása alatt álló állami légijárműveket elkülöníti az eseti légteret engedéllyel átrepülő, GAT-szabályok szerint működő légijárművektől. Az elkülönítést úgy hozza létre, hogy az irányítása alatt álló állami légijárműveknek azok repülési irányára és magasságára vonatkozóan olyan utasításokat, engedélyeket ad, amelyek biztosítják, hogy az engedéllyel átrepülő, GAT-szabályok szerint működő légijárművekhez az állami légijárművek legalább 2000 láb (600 m) függőleges vagy 5 NM (9,3 km) oldalirányú távolságnál közelebb ne kerülhessenek.

(7c)[85] Az illetékes belföldi polgári légiforgalmi irányító egységnek és az eseti légtérben illetékes légvédelmi irányító egységnek utasításokkal vagy engedélyekkel biztosítania kell, hogy az irányításuk alatt álló légijárművek - a légtéren engedéllyel átrepülő légijárművek kivételével - az eseti légtér oldalhatárához 2,5 NM-nél (4,6 km) közelebb ne kerüljenek, kivéve, ha külön koordinálással biztosítják a szomszédos légterekben működő légijárművek megfelelő elkülönítését.

(7d)[86] A légvédelmi irányító egység feladata az eseti légtér magassági határain kívül eső első IFR utazómagasságot használó polgári légijárműtől a megfelelő magassági elkülönítés biztosítása.

(7e)[87] A légvédelmi irányító egység és az eseti légtérrel határos légtérben illetékes belföldi polgári légiforgalmi irányító egység között együttműködési megállapodást kell kötni az 5. § (6a) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben ellenőrzött légtérben kijelölt eseti légterek igénybevételét biztosító eljárások előzetes, általános meghatározása érdekében. Az együttműködési megállapodás az adatcsere módjára és a GAT-szabályok szerint működő légijárműveknek a működő eseti légtéren engedéllyel történő áthaladásával kapcsolatos eljárásokra terjed ki.

(8) Az eseti légtérben üzemelő légijármű legfeljebb 500 láb (150 m) távolságra közelítheti meg

a) az ellenőrzött légtérben kijelölt eseti légtér felső magasságát,

b) az eseti légtér alsó határát, ha az nem a földfelszín, és az eseti légteret olyan ellenőrzött légtérben jelölték ki, amelynek alsó határa nem a földfelszín.

(8a)[88] A (8) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni, ha

a) az eseti légteret pilóta nélküli légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű UAS művelete érdekében Budapest CTR-ben, Szolnok MCTR-ben, Kecskemét MCTR-ben vagy Pápa MCTR-ben jelölték ki, és

b) nem lapol át az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott LHBP No Drone Zone, Budapest CTR No Drone Zone, LHSN No Drone Zone, Szolnok MCTR No Drone Zone, LHKE No Drone Zone, Kecskemét MCTR No Drone Zone, LHPA No Drone Zone vagy Pápa MCTR No Drone Zone légtérrel.

(9)[89] Ha az eseti légteret vagy annak egy részét az Együttes rendelet 3. mellékletében meghatározott, a légiközlekedési hatóság engedélyével igénybe vehető korlátozott légtérben jelölik ki, akkor az eseti légtérnek a korlátozott légtérrel átlapolásban kijelölt része a kijelölésre irányuló határozatban jogosított által kizárólag a légiközlekedési hatóságnak a korlátozott légtér igénybevételére vonatkozó engedélye mellett vehető igénybe.

(10)[90] Budapest CTR-ben az Együttes rendelet 3. melléklet 5. táblázatában meghatározott No Drone Zone légtérben a pilóta nélküli légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű működése céljából kijelölt eseti légtér tekintetében Budapest ATS Központ az eseti légtér igénybevételére vonatkozó igényt a forgalmi helyzet által indokolt esetben elutasíthatja, az eseti légtér működését korlátozhatja vagy megtilthatja.

(11)[91] Szolnok MCTR-ben, Kecskemét MCTR-ben és Pápa MCTR-ben az Együttes rendeletben meghatározott, pilóta nélküli légijárművek és pilóta nélküli állami légijárművek számára korlátozott légtérben a légteret érintő forgalmi helyzet által indokolt esetben az illetékes katonai légiforgalmi szolgálat kérésére Budapest ATS Központ az eseti légtér igénybevételére vonatkozó igényt elutasíthatja, az eseti légtér használatát korlátozhatja vagy megtilthatja.

A korlátozott légtér igénybevétele[92]

5/B. §[93] (1)[94] A légiközlekedési hatóság engedélyezi az Együttes rendelet 3. mellékletében meghatározott, LH-R1 és LH-R1A korlátozott légterek igénybevételét a (7) bekezdés b) pont bf) alpontjában, valamint az Lt. 71. § 10. pont a)-d) és f)-h) alpontjában meghatározott tevékenység végzése céljából.

(1a)[95] Az Együttes rendelet 3. mellékletében meghatározott korlátozott légterek - ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott korlátozott légtereket, valamint az Együttes rendelet 3. mellékletében a polgári légijárművek számára korlátozott légtereket - pilóta nélküli légijárművek által a védett objektum zavartalan és biztonságos működésének biztosításáért felelős szervezet hozzájárulásával a légiközlekedési hatósághoz az UAS művelet végrehajtása előtt legalább három nappal tett előzetes bejelentés mellett vehetők igénybe.

(1b)[96] Az (1a) bekezdésben meghatározott bejelentéshez csatolni kell az (1a) bekezdésben meghatározott hozzájárulást.

(2) A korlátozott légtér igénybevétele iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a korlátozott légtér nevét, azonosítóját,

b) a korlátozott légtér igénybevételének célját,

c) a repülés során használt légijármű típusát, lajstromjelét vagy azonosítójelét,

d) a légtér igénybevételének tervezett kezdő dátumát és időpontját UTC-ben, valamint időtartamát,

e) környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér esetében az a)-d) pontban foglaltakon túl, ha ismert, a repülés útvonalát és magasságát, vagy ha a tervezett repülési útvonalra és magasságra vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre a kérelmezés időpontjában, az igénybe venni kívánt légtérrész oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint, valamint alsó és felső határát a földfelszíntől számítva, méterben.

f)[97] a 4/B. § (4) bekezdésében meghatározott hozzájárulást.

(2a)[98] A légiközlekedési hatóság az LH-R1 és LH-R1A korlátozott légterek igénybevételére vonatkozó engedély kiadását megelőzően beszerzi a belügyminiszter által kijelölt szervnek a védett létesítmények védelme tekintetében kialakított véleményét.

(2b)[99] A (2a) bekezdés végrehajtása érdekében a (2a) bekezdésben meghatározott, a belügyminiszter által kijelölésre kerülő szerv és a légiközlekedési hatóság együttműködési megállapodást köt a vélemény beszerzésének eljárási kérdéseiről.

(3) A korlátozott légtér igénybevételét a légiközlekedési hatóság legfeljebb harminc napra engedélyezheti. A határozatnak - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglaltakon túl - a (2) bekezdésben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

(4) Légi kutató-mentő repülés, mentőrepülés, rendészeti vagy bűnüldözés feladata céljából végzett repülés, valamint valós légvédelmi repülés esetében a korlátozott légtér igénybevételéhez engedély nem szükséges.

(5) A légiközlekedési hatóság a korlátozott légtér igénybevételének engedélyezéséről kiadott határozatát megküldi a korlátozással érintett légtérben illetékes légiforgalmi szolgálatnak.

(6) A korlátozott légtérben végrehajtott repülésekre - a korlátozást figyelembe véve - azon légiforgalmi és repülési szabályokat, eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a vele közös részt alkotó légiforgalmi légtérre vagy időszakosan korlátozott légtérre vonatkoznak.

(7) Környezetvédelmi szempontból korlátozott légtérben

a)[100] nem létesíthető repülőtér vagy leszállóhely, kivéve a mezőgazdasági vagy munkavégzési célú leszállóhelyet;

b) nem végezhető hajtóművel felszerelt és a hajtóművét használó légijárművel - ideértve a pilóta nélküli légijárművet és a pilóta nélküli állami légijárművet is -, valamint hőlégballonnal történő repülés, kivéve a (4) bekezdésben meghatározott, előzetes engedélyhez nem kötött, továbbá a következő célból végzett engedélyezett repüléseket:[101]

ba) térképezés céljából történő repülés,

bb) mérőkamerás légi fényképezés vagy egyéb, távérzékelési célú repülés,

bc) egyéb képrögzítés, felvételkészítés céljából történő repülés,

bd) szúnyogirtás, mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés céljából végzett repülés,

be) polgári célú légi felderítés és megfigyelés (például vezetékellenőrzés, vadszámlálás) céljából végzett repülés,

bf) egyéb, közérdekű célból - így különösen a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek hivatalos látogatása céljából - végzett repülés.

A légtér felügyelete

6. § (1) A légtér felügyelete a magyar légtér védelmének biztosítása érdekében folytatott szervező-irányító tevékenységek összessége. A felügyelet tartalmát a légtér igénybevétel jogosságának megállapítása, illetve a jogosulatlan igénybevétel során a légtérsértő légijárművek ellen - a 9. § (2) bekezdésben felsorolt esetekben - foganatosított intézkedések képezik.

(2)[102] A légijárműveknek a légtérfelügyelet megvalósítása érdekében szükséges azonosítását a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezete a légiforgalmi szolgálat ellátására kijelölt szervezet közreműködésével végzi. A légiforgalmi szolgálat ellátására kijelölt szervezet biztosítja az azonosításhoz szükséges a Budapest FIR-ben repülést végző légijárművek ismert repülési terveit és rendelkezésre álló mozgási adatait.

(3) A Magyar Honvédség kijelölt szervezetének az azonosításban való részvétele a légtérsértések rádiólokációs eszközökkel történő felfedésére, a külön jogszabályban meghatározott légiforgalmi szolgálatok által nem azonosítható légtérsértő légijárművek készültségi repülőgéppel és egyéb módon történő vizuális azonosítására terjed ki.

(4)[103] Az együttműködés rendjét a Magyar Honvédség kijelölt szervezete, illetve a külön jogszabályban meghatározott légiforgalmi szolgálat közötti, a légiközlekedési hatóság által a polgári és az állami célú légiközlekedéssel összefüggő követelmények egyidejű figyelembevételével jóváhagyott együttműködési megállapodás szabályozza.

7. § (1)[104] Az Alaptörvény rendelkezései alapján elrendelt rendkívüli állapot, szükségállapot idején a légijárműveknek a légtér védelme érdekében szükséges azonosítását a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezete látja el.

(2) A légijárművek azonosításában a külön jogszabályban meghatározott légiforgalmi szolgálat együttműködik az (1) bekezdésben kijelölt honvédségi szervezettel.

(3)[105] Az együttműködés részletes rendjét a Magyar Honvédség kijelölt szervezete, illetve a külön jogszabályban meghatározott légiforgalmi szolgálat közötti, a légiközlekedési hatóság által a polgári és az állami célú légiközlekedéssel összefüggő követelmények egyidejű figyelembevételével jóváhagyott együttműködési megállapodás szabályozza.

(4)[106] A (3) bekezdés, valamint 6. § (4) bekezdés szerinti, a légtérfelügyelet ellátásával és a légtér védelmével kapcsolatos együttműködési megállapodás az alábbi területekre terjed ki:

a) a jogellenes beavatkozás alatt álló, valamint terroristák által eltérített és fegyverként felhasználni tervezett polgári légijárművek jelentette fenyegetés elhárításával kapcsolatos együttműködés szabályaira;

b) a légiközlekedési balesetek, a súlyos repülőesemények, a repülőesemények és a légiközlekedési rendellenességek következményei felszámolásával és az adatok rögzítésével kapcsolatos együttműködés szabályaira;

c) a légijárművek azonosításához szükséges automatikus adattovábbítás és kiegészítő információk átadásának szabályaira;

d) a légvédelmi készenléti erőknek a légtérszuverenitás megóvása, illetve a légtér védelme érdekében végrehajtott repüléseivel kapcsolatos együttműködés eljárásaira;

e) a polgári légiforgalmi irányító és a légvédelmi irányító szolgálatok közötti koordináció, valamint a radarirányítás felelőssége átadás-átvételének eljárásaira.

A légtér igénybevételének korlátozása és tiltása

8. § (1)[107] A 7. § (1) bekezdésében említett esetekben a légtérszuverenitás biztosítása érdekében a légtér igénybevétele időben és térben korlátozható a honvédelemről és Magyar Honvédségről szóló törvénynek a közúti, vasúti, vízi és légijárművek forgalmának korlátozására vonatkozó rendelkezései szerint.

(2)[108] Az Alaptörvény rendelkezéséből adódóan veszélyhelyzet fennállása esetén, annak elhárításához és felszámolásához szükséges légiforgalom légtérigényének biztosítása céljából a légtér igénybevétele egyéb légijárművek számára időben és térben korlátozható.

(3)[109] A tilalmakról és korlátozásokról a légiközlekedési hatóság az érintetteket tájékoztatja.

8/A. §[110] (1) Olyan természeti jelenség, ipari katasztrófa esetében, amely veszélyt jelenthet a légiközlekedésre vagy a veszély elhárítását a légteret igénybevevő egyes légijárművek zavarják, a légiközlekedési hatóság hivatalból vagy a katasztrófa, veszélyhelyzet elhárításáért felelős szervezet kérelmére az érintett légtér igénybevételét a veszélyhelyzet fennállásáig korlátozhatja.

(2)[111] A Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos védett személyek védelme, a közbiztonság szempontjából különösen kockázatos rendezvények, események biztosítása, a nemzet biztonságát, az állampolgárok személyét vagy javait kiemelten sértő vagy veszélyeztető esemény felszámolása vagy következményeinek enyhítése, a közrend fenntartása vagy helyreállítása érdekében a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Információs Hivatal, a Készenléti Rendőrség, az Országgyűlési Őrség vagy az Országos Rendőr-főkapitányság kérelmére a légiközlekedési hatóság a védelemhez szükséges légtér igénybevételét korlátozza.

(3)[112] A honvédelemről és Magyar Honvédségről szóló törvényben meghatározott honvédelmi érdekek alapján a Magyar Honvédség kérelmére a légiközlekedési hatóság a védelemhez szükséges légtér igénybevételét korlátozza.

(4)[113] Magyarországot ért vagy várható támadás, az azzal való fenyegetettség esetén a magyar légtér védelmének biztosítása érdekében a légiközlekedési hatóság a Terrorelhárítási Központ, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat kérelmére a védelemhez szükséges légtér igénybevételét korlátozza.

(5) A légtér igénybevételének korlátozása a szükséges és indokolt időtartamig tarthat.

(6) Ha a légtér igénybevételének korlátozására okot adó körülményben változás következik be vagy a körülmény megszűnik, a kérelmező haladéktalanul értesíti a légiközlekedési hatóságot. A légiközlekedési hatóság a tájékoztatás tartalma alapján szükség szerint módosítja a korlátozást vagy feloldja azt.

8/B. §[114] (1) A 8/A. §-ban meghatározott, a légtér igénybevételének korlátozására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell[115]

a) a korlátozás indokait,

b) a korlátozás dátumát, kezdő és befejező időpontját (UTC-ben),

c) a korlátozással érintett légtér oldalhatárait WGS-84 rendszerű földrajzi koordináták szerint,

d) a korlátozással érintett légtér magassági határait,

e) a korlátozás alá eső légijárművek, repülések, tevékenységek vagy a korlátozás alól mentesülő légijárművek, repülések, tevékenységek leírását.

(2)[116] A légtér igénybevételének korlátozására vonatkozó eljárásban a kérelmet a légiközlekedési hatóság 8 napon belül bírálja el. Indokolt esetben a légiközlekedési hatóság vezetője ennél rövidebb ügyintézési határidőt is megállapíthat. A határozatnak az (1) bekezdésben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

(3) A légtér igénybevételének korlátozására irányuló eljárásban a légiközlekedési hatóság mérlegeli a légtér igénybevételének korlátozásának a repülés biztonságára és a légiforgalomra gyakorolt hatását.

(4) A légiközlekedési hatóság gondoskodik a légtér igénybevételének korlátozásáról vagy abban történt változásról szóló döntésének a korlátozás kezdő időpontja előtt NOTAM-ban (légiforgalmi tájékoztatás) történő közzétételéről. A NOTAM-nak a légtér igénybevételének korlátozásának kezdő időpontja előtt - katasztrófa, közvetlen veszélyhelyzet, az állampolgárok személyét vagy javait kiemelten sértő vagy veszélyeztető esemény felszámolása kivételével - legalább 48 órával korábban kell megjelennie.

(5) A légiközlekedési hatóság a légtér igénybevételének korlátozásáról kiadott határozatát megküldi a korlátozással érintett légtérben illetékes légiforgalmi szolgálatnak. Az illetékes légiforgalmi szolgálat haladéktalanul tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot, ha a szolgálat ellátása során tudomására jut, hogy a légiközlekedési hatóság határozatában foglaltakat megsértették.

(6) A légtér igénybevételi korlátozással érintett légtérben végrehajtott repülésekre azon légiforgalmi és repülési szabályokat, eljárásokat kell alkalmazni, amelyek a vele közös részt alkotó légiforgalmi légtérre vagy időszakosan korlátozott légtérre vonatkoznak.

8/C. §[117] (1) A Felületen a HungaroControl Zrt. biztosítja az általa nyilvántartott aktuális légtéradatok megjelenítését.

(2) A Felület az aktuális légtéradatokon kívül, az arra jogosult szervezetek adatfeltöltése alapján tartalmazza

a) a 4/A. § n) és o) pontja szerinti légtérkorlátozások,

b) a földfelszíntől számított legfeljebb 150 méteres magasságon, pilóta nélküli állami légijárműtől eltérő állami légijárművel végrehajtott repülések védelme érdekében meghatározott légterek, valamint

c)[118] az (5), (6) és (6a) bekezdésben foglalt műveleti korlátozással érintett légtér

adatait.

(3) A Felületre történő adatfeltöltéshez a HungaroControl Zrt. kétoldalú együttműködési megállapodás útján jogosultságot biztosít a következő szervezeteknek:

a) a Rendőrségről szóló törvény szerinti intézkedési kötelezettség keretében:

aa) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

ab) a Terrorelhárítási Központ,

ac) a Nemzeti Védelmi Szolgálat,

ad) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság,

b) az Alkotmányvédelmi Hivatal,

c) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,

d)[119] Nemzeti Információs Központ,

e) az Országgyűlési Őrség,

f) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

g)[120] a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt szervezetek a (2) bekezdés b) pontja szerinti légterek vonatkozásában,

h) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,

i) a Közlekedésbiztonsági Szervezet,

j) a légiközlekedési hatóság,

k) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

l) az Információs Hivatal,

m) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága.

n)[121] a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. §-a szerinti jogi személy.

o)[122] a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

(4)[123] A belügyminiszter által a (3) bekezdés a)-d), f) és m) pontjában meghatározott szervezetek közül kijelölt szervezet a 4/A. § n) és o) pontjában foglalt adatokat, az Országgyűlési Őrség a 4/A. § n) pontjában foglalt adatokat, a légiközlekedési hatóság a 4/A. § i)-l) pontjában foglalt adatokat tölti fel a Felületre.

(5)[124] Az Országgyűlési Őrség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (5) bekezdésében felsorolt szerv

a) a Magyarország érdekei szempontjából különösen fontos védett személyek védelme,

b) a közbiztonság szempontjából különösen kockázatos rendezvények, események biztosítása,

c) a nemzet biztonságát, az állampolgárok személyét vagy javait kiemelten sértő vagy veszélyeztető esemény megelőzése, elhárítása, felszámolása, valamint tűzvédelmi, műszaki mentési és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása,

d) a közrend fenntartása vagy helyreállítása,

e) bűncselekmény felderítése vagy bűnüldözési tevékenység végrehajtása,

f) közlekedési baleset helyszínén és annak környezetében, a vonatkozó eljárási szabályok szerinti szemle lefolytatása vagy

g) a jogszabályban meghatározott feladatai ellátását szolgáló képzési, felkészülési gyakorlatok végrehajtása

érdekében a védelemhez szükséges és arányos mértékben korlátozza a pilóta nélküli légijármű-műveletet.

(6) A közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény kivizsgálása érdekében a közlekedésbiztonsági szerv az érintett légtérben a pilóta nélküli légijármű-műveletet a védelemhez arányosan szükséges mértékben korlátozza. A korlátozás az esemény kezdetétől számított 12 órára rendelhető el, és alkalmanként további 12 órával meghosszabbítható, legfeljebb az elrendelésre okot adó esemény végéig.

(6a)[125] A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. §-a szerinti jogi személy a közfeladatai teljesítése során az érintett légtérben a (3) bekezdés a)-m) pontjában meghatározott szervek érdekeit nem sértve a pilóta nélküli légijármű-műveletet a közfeladat teljesítéséhez arányosan szükséges mértékben és a közfeladat teljesítéséhez szükséges, de legfeljebb 3 óra időtartamra korlátozhatja. A korlátozás egy alkalommal 3 órával meghosszabbítható, de legfeljebb a műveletre okot adó esemény végéig. A műveleti korlátozást, valamint annak meghosszabbítását a Felületen fel kell tüntetni.

(7)[126] A pilóta nélküli légijárműveknek az (5), (6) és (6a) bekezdésben meghatározott műveleti korlátozását az azt elrendelő szerv vagy szervezet a Felületen azonnal feltünteti.

(8)[127] Pilóta nélküli légijármű, pilóta nélküli állami légijármű az (5), (6) és (6a) bekezdésben meghatározott műveleti korlátozással érintett légtérben, a (3) bekezdés a)-m) pontjában, valamint o) pontjában meghatározott szervek érdekeit nem sértve, a korlátozást elrendelő szerv vagy szervezet egyedi engedélye vagy szóbeli intézkedése alapján, az abban meghatározott feltételekkel működtethető

a) a 4/A. § n) és o) pontja szerinti helyszíneken,

b) a Magyarország területén működő, a nemzetközi jog alapján sérthetetlenséget élvező diplomáciai és konzuli képviseletek épületei, továbbá sérthetetlenséget élvező tagjaik lakhatására szolgáló épületek, valamint a nemzetközi szervezetek objektumai felett,

c) a védett személyek tartózkodási helyének és útvonalának legalább 500 méteres, legfeljebb 5000 méteres körzetében,

d) a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény, választási, vallási, kulturális vagy sportrendezvény helyszínén,

e) a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény helyszínén,

f) a bűncselekmény helyszínén,

g) a nyomozási cselekmény helyszínén,

h) a Rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendőrséget alkotó szervek a Rendőrségről szóló törvényben, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez szükséges helyszínen,

i) közveszély helyszínén vagy

j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény) 4. §-ában meghatározott szervek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott feladataik teljesítéséhez szükséges helyszínen,

amennyiben az (5), (6) és (6a) bekezdésben meghatározott légtér nem lapol át a 4/A. § a)-m) pontjában meghatározott légterek valamelyikével.

(9) Az (5) bekezdésben meghatározott műveleti korlátozás a (8) bekezdés c)-g) pontjaiban, valamint i) pontjában meghatározott esetekben a korlátozásra okot adó esemény időtartamára, de legfeljebb az esemény kezdetétől számított 12 órára rendelhető el, amely alkalmanként további 12 órával meghosszabbítható, legfeljebb az elrendelésre okot adó esemény végéig. A korlátozást elrendelő döntésben meg kell határozni a korlátozás pontos kezdő és befejező időpontját, amelyet a 4/C. § (1) bekezdésében meghatározott Felületen fel kell tüntetni.

(10)[128] Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott célú műveleti korlátozás az Országgyűlési Őrségnek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben meghatározott feladatai teljesítése során, az említett törvényben meghatározott intézkedésekben és eljárásokban a helyszínen meghatározott feladatok ellátásának időtartamára, de legfeljebb 24 órára írható elő, amely egy alkalommal 24 órával meghosszabbítható, legfeljebb az elrendelésre okot adó esemény kezdetétől annak végéig, amelyet a Felületen fel kell tüntetni.

(10a)[129] Az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott célú műveleti korlátozás az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek és a Terrorelhárítási Központnak a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában, az Országgyűlési Őrségnek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feladata teljesítése céljából - a légiközlekedési hatóságnak a légiközlekedés zavartalan működését biztosító feladatait nem sértve, a légiközlekedési hatóság előzetes hozzájárulásában foglaltak szerint - a (9) és (10) bekezdésben meghatározott időtartamon túl, de legfeljebb 6 hónapig is előírható korlátozás, amely mindaddig ismételten legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható, amíg a korlátozás oka fennáll. A korlátozást a 4/C. § (1) bekezdésében meghatározott Felületen fel kell tüntetni.

(11) Az (5) bekezdésben meghatározott műveleti korlátozás

a) a Rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek a Rendőrségről szóló törvényben,

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben,

c) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben, valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló törvényben,

d) a büntetés-végrehajtási szervezet szervei a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvényben

e)[130] a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény 4. §-ában meghatározott szervek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben

meghatározott feladatai teljesítése során az említett törvényekben meghatározott intézkedésekben és eljárásokban, a helyszínen meghatározott feladatok ellátásának időtartamára, de legfeljebb 12 órára írható elő, amely a korlátozást elrendelő szerv felettes szerve engedélyével alkalmanként további 12 órával meghosszabbítható, legfeljebb az elrendelésre okot adó esemény végéig. A korlátozást elrendelő döntésben meg kell határozni a korlátozás pontos kezdő és befejező időpontját, amelyet a 4/C. § (1) bekezdésében meghatározott Felületen fel kell tüntetni.

(12)[131] Ha az (5), (6) és (6a) bekezdésben meghatározott műveleti korlátozás UAS művelet céljára kijelölt eseti légteret érint, a távoli pilóta vagy a pilóta nélküli állami légijármű kezelő a korlátozás feltüntetését követően haladéktalanul értesíti az 5. § (1) bekezdés e) pontjában, vagy ha ilyet megbíztak, akkor az f) pontjában meghatározott személyt vagy szervezetet az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott, az ATS Központ felé teljesítendő tájékoztatás érdekében.

8/D. §[132] (1) Terrorcselekmény, fegyverrel vagy robbanószerrel valószínűsíthetően felszerelt elkövető által előidézett jogellenes cselekmény megszakítása érdekében a Terrorelhárítási Központ

a) Budapest CTR-ben a HungaroControl Zrt.-vel és a repülőtér üzemben tartójával,

b) repülőtéri forgalmi tájékoztató körzettel és repülőtéri repüléstájékoztató szolgálattal rendelkező repülőterek esetén az illetékes légiforgalmi szolgáltatóval és a repülőtér üzemben tartójával

kötött, a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott háromoldalú koordinációs együttműködési megállapodás alapján intézkedhet a légtér igénybevételének minden, a feladatban részt nem vevő légijármű számára történő azonnali korlátozásáról a feladata végrehajtásának időtartamára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott koordinációs együttműködési megállapodásnak a szerződő felek által közösen elkészített repülésbiztonsági elemzésen kell alapulnia.

(Az Lt. 11. §-ához)

A légtér jogosulatlan igénybevétele

9. § (1) Jogosulatlanul veszi igénybe a magyar légteret az a légijármű, amely az államhatár átrepüléshez szükséges, jogszabályban meghatározott engedéllyel, illetve feltételekkel nem rendelkezik.

(2) Feltartóztatható (elfogható) és leszállásra felszólítható az a légiközlekedésben részt vevő légijármű,

a) amely a légiközlekedés szabályait feltűnően durván megsérti, és ezzel a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti;

b) amelynek azonossága (állami hovatartozása) vizuális módon sem állapítható meg, mivel nem rendelkezik az Lt. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott azonosító jelzésekkel;

c) amelyet felismerhetően jogellenes célra használnak;

d) amelyről alaposan feltételezhető, hogy repülését különböző anyagok (pl. fegyver, kábítószer stb.) illegális szállítására használja fel;

e) továbbá az a külföldi állami légijármű, amely a magyar légteret jogosulatlanul veszi igénybe.

(3) A légteret jogosulatlanul igénybe vevő légijármű feltartóztatását (elfogását), azzal szemben a nemzetközi jog által megengedett rendszabályok foganatosítását - végső esetben a leszállásra történő felszólítását - a Magyar Honvédség erre kijelölt szervezete végzi, a külön jogszabályban meghatározott polgári légiforgalmi szolgálat kezdeményezésére.

9/A. §[133] (1) Jogosulatlanul veszi igénybe a magyar légteret az a pilóta nélküli légijármű, amely a légtér igénybevételére a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére, használatára vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartja meg.

(2) Feltartóztatható (elfogható), azonosítható, működése elektronikai úton zavarható, leszállásra felszólítható, valamint elektronikai vagy mechanikai úton földre kényszeríthető az a légiközlekedésben részt vevő pilóta nélküli légijármű,

a) amely a légiközlekedés és a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésére vonatkozó jogszabályokat megsérti, és ezzel a légiközlekedés biztonságát vagy a magánélet sérthetetlenségét veszélyezteti;

b) amely a védett létesítmény biztonságára veszélyt jelent;

c) amelyet jogellenes célra használnak;

d) amelyről alapos okkal feltételezhető, hogy repülését különböző anyagok - különösképpen fegyver vagy kábítószer - illegális szállítására vagy veszélyes anyagok nem előírásszerű szállítására használja fel;

e) amely jogosulatlanul veszi igénybe a magyar légteret.

(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedésekre a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, az Információs Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, az Országgyűlési Őrség, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó erre kijelölt szervek jogosultak.

(4) A repülésbiztonság megfelelő szintjének fenntartása érdekében a nemzetközi repülőtér üzemeltetője az illetékességébe tartozó repülőtér körzetében és a Paksi Atomerőmű üzemeltetője a Paksi Atomerőművet védő, jogszabályban kijelölt légtérben köteles pilóta nélküli légijármű detektálására.

(5) A repülésbiztonság megfelelő szintjének fenntartása érdekében a léginavigációs szolgáltató az illetékességébe tartozó légtérben jogosult pilóta nélküli légijármű detektálására.

10. § (1) A légteret jogosulatlanul igénybe vevő polgári légijármű részére az azonosításra, feltartóztatásra, illetve a leszállásra vonatkozó utasításokat a külön jogszabályban meghatározott polgári légiforgalmi szolgálat útján kell kiadni.

(2) Az elfogott polgári légijármű vezetője köteles az eljáró katonai szervezetnek és az állami légijármű vezetőjének az azonosításra, feltartóztatásra (elfogásra), illetve a leszállásra vonatkozó utasításait végrehajtani.

(3) A légteret jogosulatlanul igénybe vevő polgári légijárművel szemben eljáró katonai szervezet és az állami légijármű vezetője maradéktalanul köteles betartani az elfogadott nemzetközi szerződésekben rögzített és közzétett - az azonosításra, feltartóztatásra (elfogásra), illetve a leszállásra vonatkozó - eljárási szabályokat.

(4) A katonai szervezet a 9. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben a légteret jogosulatlanul igénybe vevő külföldi állami légijárművet a légvédelmi készültségi szolgálat eszközeivel - az állami légijármű vezetője vizuálisan - azonosíthatja, feltartóztathatja (elfoghatja), illetve leszállásra felszólíthatja, vagy arra kényszerítheti.

(5) A légteret jogosulatlanul igénybe vevő légijárművel szembeni eljárás során a külön jogszabályban meghatározott polgári légiforgalmi és a katonai szolgálatok a szervezeti és működési szabályzatukban meghatározott eljárási rend szerint működnek együtt.

Az egységes európai égbolt létrehozásával összefüggő feladatok[134]

10/A. § (1) Az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK rendeletnek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1070/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az 1070/2009/EK rendelettel módosított 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően az érdekelteknek az egységes európai égbolt bevezetésébe való bevonása érdekében, az érintett felek által történő információcsere céljából, a légügyi főigazgatói feladatokat ellátó személy szükség esetén, de évente legalább két alkalommal konzultációs egyeztetést hív össze.

(2) A konzultációs egyeztetésre az 1070/2009/EK rendelettel módosított 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (3) bekezdésében felsoroltak közül a konzultáció tárgya szerinti érintetteket, valamint az ott fel nem sorolt, de a konzultáció tárgya alapján érintett szervezeteket kell meghívni.

11. §[135] Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések[136]

11/A. §[137] (1) Az egyes légiközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 39/2021. (II. 2.) Korm. rendelettel megállapított 4/C. § (1) bekezdését 2021. július 31-ig nem kell alkalmazni a távoli pilóta vagy a pilóta nélküli állami légijármű kezelő által használt, a vonatkozó szabályok szerint aktivált eseti légtérben végrehajtott UAS művelet során.

(2) Ha 2021. július 31. előtt a 8/C. § (5) és (6) bekezdése szerint elrendelt műveleti korlátozás UAS művelet céljára kijelölt eseti légteret érint, akkor a korlátozás elrendeléséről a korlátozást elrendelő értesíti az 5. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személyt, vagy ha ilyet megbíztak, az 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyt vagy szervezetet.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[138]

12. § E rendelet

a) 1/A. §-a a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 23-i 2150/2005/EK bizottsági rendelet 4. cikkének,

b) 10/A. § (1) bekezdése az 549/2004/EK, az 550/2004/EK, az 551/2004/EK és az 552/2004/EK rendeleteknek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1070/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk 5. pontjának

c)[139] 5/B. §-a a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. szeptember 26-i 923/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet Melléklet 3. szakasz 1. Fejezet SERA.3145 pontjának

d)[140] a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e)[141] a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló, 2019. május 24-i (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Értelmező rendelkezések[142]

13. §[143] E rendelet alkalmazásában

1. állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett UAS művelet: az Lt. 71. § 54. pontja szerinti fogalom,

2. Budapest CTR: az Együttes rendelet 2. melléklet 3. táblázat 2. sora szerinti polgári repülőtéri irányító körzet,

3. gazdasági célú UAS művelet: az Lt. 71. § 55. pontja szerinti fogalom,

4. Kecskemét MCTR: az Együttes rendelet 2. melléklet 4. táblázat 10. sora szerinti katonai repülőtéri irányító körzet,

5. No Drone Zone: olyan légtér, amelyben a pilóta nélküli légijárművek működtetése - az e rendeletben foglalt kivételekkel - tiltott,

6. Pápa MCTR: az Együttes rendelet 2. melléklet 4. táblázat 12. sora szerinti katonai repülőtéri irányító körzet,

7. szabadidős célú UAS művelet: az Lt. 71. § 56. pontja szerinti fogalom,

8. Szolnok MCTR: az Együttes rendelet 2. melléklet 4. táblázat 15. sora szerinti katonai repülőtéri irányító körzet,

9. távoli pilóta: a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 27. pontja szerinti fogalom.

10.[144] ATZ (Aerodrome Traffic Zone): repülőtéri forgalmi körzet, a repülőtér körül a repülőtéri forgalom védelme érdekében kijelölt, meghatározott kiterjedésű légtér.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelethez[145]

Az egyszeri berepülési engedély iránti kérelem kötelező adattartalma

1. Nemzetiség / Nationality

2. A légijármű a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 3. cikke szerinti állami (katonai, vám- és rendőri szervek céljára szolgáló légijárművek) vagy polgári jellegének megjelölése / Mark with a tick the state (military, customs, police) or civil aspect of the aircraft according to article 3 of the Convention about the international civil aviation which was signed 7th December 1944, Chicago[146]

3. Lajstromjel és a légijármű típusa (ICAO kód szerint) / Registration and type of the aircraft (ICAO aircraft designator should be used)

4. Hívójel(ek) / Radio call sign(s)

5. Indulási repülőtér és a számított fékoldási idő (ICAO kód szerinti meghatározás, számított fékoldási idő egyeztetett világidőben) / Departure aerodrome and EOBT (ICAO aerodrome designator should be used, EOBT in UTC)

6. A Budapest Repüléstájékoztató Körzetbe (FIR) történő belépés dátuma, időpontja (egyeztetett világidőben) és pontja / Date, time (UTC) and point of entry into Budapest FIR

7. A Budapest Repüléstájékoztató Körzetben tervezett repülés útvonala / Planned route of flight within Budapest FIR

8. Célrepülőtér (ICAO kód szerint) és a számított érkezési idő (ETA) (egyeztetett világidőben) / Destination aerodrome (ICAO aerodrome designator should be used) and ETA (UTC)

9. A magyar repülőtérről történő indulás dátuma és időpontja (egyeztetett világidőben) / Date and time of departure from the Hungarian aerodrome (UTC)

10. A Budapest Repüléstájékoztató Körzetből történő kilépés dátuma, időpontja (egyeztetett világidőben) és helye / Date, time (UTC) and exit point from Budapest FIR

11. A repülés célja / Purpose of the flight

12. Fegyver, lőszer, robbanóanyag vagy egyéb veszélyes anyag szállítása (veszélyes áruk esetén IATA kód szerint) / Transport of gun, ammunition, explosive material or dangerous goods (use IATA classification system if dangerous goods)

13. A légijárművön található rádiótechnikai zavaró vagy felderítő, valamint optikai vagy földtani leképező berendezések megjelölése. Ezeknek az eszközöknek Magyarország területén történő használati szándéka / Electronic warfare and surveillance devices and optical or geographical photographic equipment on board. The purpose of the use of this devices within the Hungarian territory[147]

14. Megjegyzés / Remarks

15. A kérelmező aláírása / Signature of the applicant

2. melléklet a 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelethez[148]

A többszöri berepülési engedély iránti kérelem kötelező adattartalma

1. Nemzetiség / Nationality

2. A légijármű a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 3. cikke szerinti állami (katonai, vám- és rendőri szervek céljára szolgáló légijárművek) vagy polgári jellegének megjelölése / Mark with a tick the state (military, customs, police) or civil aspect of the aircraft according to article 3 of the Convention about the international civil aviation which was signed 7th December 1944, Chicago[149]

3. Lajstromjel és a légijármű típusa (ICAO kód szerint) / Registration and type of the aircraft (ICAO aircraft designator should be used)

4. Hívójel(ek) / Radio call sign(s)

5. A repülés célja / Purpose of the flight

6. Fegyver, lőszer, robbanóanyag vagy egyéb veszélyes anyag szállítása (veszélyes áruk esetén IATA kód szerint)/Transport of gun, ammunition, explosive material or dangerous goods (use IATA classification system if dangerous goods)

7. A légijárművön található rádiótechnikai zavaró vagy felderítő, valamint optikai vagy földtani leképező berendezések megjelölése. Ezeknek az eszközöknek Magyarország területén történő használati szándéka / Electronic warfare and surveillance devices and optical or geographical photographic equipment on board. The purpose of the use of this devices within the Hungarian territory[150]

8. Megjegyzés / Remarks

9. Engedély kezdeti dátuma / Starting date of clearance

10. Engedély lejárati dátuma / Expiration date of clearance

11. A kérelmező aláírása / Signature of the applicant