69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet

egyes, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról[1]

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: 1990. évi C. törvény) alkalmazásában az 1990. évi C. törvény 52. § 53. pontjában foglaltakon túl közszolgálati kötelezettségen az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony (a továbbiakban: egészségügyi szolgálati jogviszony) keretében végzett tevékenységet is érteni kell.

2. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 19. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásakor a közalkalmazotti jogviszonyon az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is érteni kell.

(2) Az Ebtv. 27. § (5) és (7) bekezdésében foglaltak alkalmazásakor az ott felsorolt jogviszonyokon túl az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is érteni kell.

3. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 116/A. § (6) bekezdésében foglaltakat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről szóló kormányrendeletben foglalt támogatás folyósításának a feltétele a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi felsőoktatási intézmény által havonta az egészségügyi államigazgatási szerv részére elektronikus úton történő tájékoztatás a képzésben részt vevő személynek az Eütv. 116/A. § (5) bekezdés d) pontja szerinti adatairól.

(3) Az Eütv. 116/A. § (7) bekezdésében foglaltakat a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(4) Az Eütv. 116/A. §

a) (5) bekezdés a) pontjában foglalt adatok közül a természetes személyazonosító adatokban bekövetkezett változást a jelölt,

b) (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást a felsőoktatási intézmény és

c) (5) bekezdés e) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató

a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szerv részére.

(5) Az Eütv. 116/A. § (7b) bekezdésében foglaltakat a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(6) Az Eütv. 116/A. § (7) bekezdés c) pontja szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató kéri - az Eütv. 116/A. § (7) bekezdése szerinti határidőben értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet.

4. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 7. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásakor az ott felsorolt jogviszonyokon túl az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is érteni kell.

5. § (1) Az Eütev. 11/A. § (2) bekezdésében foglaltakat az Eszjtv. 8. §-ában foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.

(2) Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt az Eütev. 11/A. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően az Eszjtv. 8. § (8) és (9) bekezdése alapján, az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell fizetési fokozatba sorolni.

(3) Az Eütev. 11/A. § (4), (6) és (6a) bekezdésében foglaltaktól eltérően az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy havi illetménye nem lehet kevesebb, mint az Eszjtv. 1. mellékletében meghatározott összeg.

(4) Az Eütev. 11/A. § (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó átsorolására, az osztályba soroláshoz szükséges szakmai követelményekre, a jogviszonyban töltött idő számítására, az illetményre, valamint az átsorolással kapcsolatos eljárási szabályokra az Eszjtv.-ben és a Kormány által rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni.

6. § (1) Az Eütev. 11/B. § (1) bekezdésében foglaltakat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) A rezidens az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése ideje alatt az elsődleges képzőhelyével egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a nem az Eszjtv. hatálya alá tartozó képzőhely esetében munkaviszonyban áll.

(3) Az Eütev. 11/B. § (6) bekezdésében foglaltakat a (4) bekezdésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(4) Ügyeleti feladatokat a rezidens az Eütev. 12/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás alapján is csak a képzési tervben foglaltakkal összhangban láthat el.

7. § Az Eütev. 14/E. § (3) bekezdésének alkalmazásában a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosító munkakört betöltő személyeken az Eszjtv. 6. § (4)-(7) bekezdésében meghatározott pótszabadságra jogosító munkakört betöltő személyeket kell érteni.

8. § Az Eütev. 16/A. § c) pontja szerinti munkáltatón az Eszjtv. szerinti munkáltatót is érteni kell.

9. § Az 5-8. §-ban foglaltakon túlmenően ahol az Eütev.

a) közalkalmazottat említ, azon egészségügyi szolgálati jogviszonyban állót,

b) jubileumi jutalmat említ, azon szolgálati elismerést,

c) Kjt.-t említ, azon az Eszjtv.-t

is érteni kell.

10. § Az Eütev.

a) 11/A. § (9) bekezdését,

b) 11/B. § (2), (3), (5) és (7) bekezdését,

c) 13. § (2) bekezdését,

d) 14/D. §-át,

e) 15/D. §-át,

f) 19/B. §-át

nem kell alkalmazni.

11. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alkalmazásában a Vnytv. 2. § a) pontjában foglaltakon túl közszolgálatban álló személyen az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt is érteni kell.

12. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: 2011. évi LXXV. törvény) alkalmazásában a 2011. évi LXXV. törvény 1. § 7a. pontjában foglaltakon túl közszférában dolgozón az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt is érteni kell.

13. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 51. § (2) bekezdésének, 65. § (2) bekezdésének és 65. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a közalkalmazotti jogviszonyban betölthető munkakörön az egészségügyi szolgálati jogviszonyban betölthető munkakört is érteni kell.

14. § (1) Az Eszjtv. 1. § (1) bekezdésében foglaltakat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) Az Eszjtv. hatálya - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont - az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy (a továbbiakban: egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy) jogállására terjed ki.

(3) Az Eszjtv. 1. § (4) bekezdését a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(4) Az Eszjtv. 1. § (4) bekezdése szerinti tevékenységet a kormányzati igazgatási szervként működő egészségügyi szolgáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban is lehet végezni.

15. § Az Eszjtv. 7. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat az egészségügyi szakdolgozókra is alkalmazni kell.

16. § (1) Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdésében foglaltakat a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye el kell hogy érje az Eszjtv. 1. mellékletében az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatához meghatározott összeget, és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a fizetési fokozathoz az Eszjtv. 1. mellékletében meghatározott összeg százhúsz százalékát. Az egészségügyi szolgáltató vezetőjének illetménye el kell hogy érje az Eszjtv. 1. melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget, és nem haladhatja meg a Kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában az Eszjtv. 1. melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeg százhúsz százalékát.

(3) Az Eszjtv. 8. § (6) bekezdésében foglaltakon túl az egészségügyi szakdolgozó alapilletményen felül járó munkáltatói döntésen alapuló juttatásra is jogosult.

(4) Az Eszjtv. 8. § (8) bekezdésében foglaltakon túl az egészségügyi szakdolgozók esetében a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget is figyelembe kell venni a fizetési fokozatba történő besorolásnál.

(5) Az Eszjtv. 8. § (9) bekezdésében foglaltakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,

b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá

c) a hadkötelezettség alapján teljesített sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak az időtartamát,

d) az Eszjtv. 8. § (9) bekezdés h) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, valamint

e) a PhD fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt,

ha ezen időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba.

(6) Az Eszjtv. 8. § (10) bekezdésében foglaltaktól eltérően az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján az Eszjtv. 1. melléklete, valamint az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 7. melléklete szerint eggyel magasabb fizetési fokozatba lép a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától.

17. § Az Eszjtv. 14. §-ában és 2. mellékletében foglaltak alkalmazásakor az alapnyilvántartáson a személyi nyilvántartást kell érteni.

18. § (1) Az Eszjtv. 19. § (16) bekezdésében foglaltakon érteni kell azt is, hogy az egészségügyi szakdolgozó illetménye a jogviszonyváltásra tekintettel nem csökkenhet a 2020. december 31-ei illetményéhez képest.

(2) Az Eszjtv. 19. § (18) bekezdésében foglaltak esetén az Eszjtv. 4. § (6) bekezdése helyett az Eszjtv. 4. § (5) bekezdését nem kell alkalmazni.

19. § (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is érteni kell

1. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés a) pontjában és (6) bekezdésében,

2. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 5. §-ában és 87. § 9. pontjában,

3. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (2) bekezdésében,

4. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 7. § (1) bekezdésében és 66. § a) pontjában,

5. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. pont e) alpontjában,

6. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés o) pontjában,

7. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdésében,

8. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés x) pontjában,

9. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontjában,

10. a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 29. § (1) bekezdésében,

11. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában,

12. a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: 2004. évi CXXIII. törvény) 1. § (2) bekezdés 3. és 6. pontjában,

13. az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 21. § (2) bekezdésében,

14. a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontjában,

15. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 56. § (1) bekezdésében,

16. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 19. § (3) bekezdésében,

17. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/F. § (1), (3), (7) és (8) bekezdésében,

18. a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 37. § (4) és (5) bekezdésében,

19. a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 34. § (2) és (3) bekezdésében, 80. § (2) bekezdés e) pontjában, 91. § (2) bekezdés b) pontjában, 95. §-ában, 57. alcím címében, 96. § c) pontjában, 96. § záró szövegrészében, 280. § (1) bekezdés f) pontjában, 283. §-ában, 288/E. § (4) bekezdés e) pontjában, 289/H. § d) pont dc) alpontjában, 334. § (3) bekezdésében és 340. § 3. pontjában,

20. a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (8) bekezdés g) pontjában,

21. a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 7. § (1) bekezdés 12. pontjában,

22. az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 7. § (1) bekezdés 12. pontjában,

23. a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 12. pont b) alpontjában

foglaltak alkalmazásakor az ott felsorolt jogviszonyokon túl.

(2) Az Eszjtv.-t is érteni kell

a) az Mvt. 5. §-ában,

b) a 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 7. és 8. pontjában,

c) az Áht. 11/F. § (1) bekezdésében

foglaltak alkalmazásakor az ott felsorolt törvényeken túl.

20. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-19. § 2021. március 1-jén lép hatályba.

21. §[2]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök