2022. évi XIX. törvény
egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról
1. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása
1. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szerződés alapján a tulajdonszerzésre még nem került sor, az önkormányzat a törzsvagyon részét képező tereken, parkokon és egyéb közterületeken létesített építmény tekintetében köteles zártkörű pályázatot vagy a Kbt. szerint közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kiírni. Zártkörű pályázat vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás esetén érdekeltnek kell tekinteni a hatályos építésügyi hatósági engedély engedélyesét."
2. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állam nevében pályázat kiírására, elbírálására, ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a 10/A. § szerinti eljárás lefolytatására és a koncessziós szerződés megkötésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv jogosult."
(2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az állam nevében pályázat kiírására, ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a 10/A. § szerinti eljárás lefolytatására és a koncessziós szerződés megkötésére a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: Hatóság) előzetes egyetértésével kerülhet sor."
3. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11/A. § Ha e törvény 4. § (3) bekezdése alapján lefolytatott pályázat vagy a Kbt. szerint közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményes, az annak eredményeként létrejövő szerződés megkötésével egyidejűleg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szerződés megszűnik."
4. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) E törvénynek az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvénnyel megállapított 3/A. §-át, 4. § (3) bekezdését és 11/A. §-át azon eljárásokra is alkalmazni kell, amelyeknek alapjául szolgáló - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti - szerződés a kihirdetés napján már hatályos volt."
5. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény
a) 3/A. §-ában a "4. §" szövegrész helyébe a "4. § (1) és (2) bekezdése" szöveg,
b) 5. § (4) bekezdésében a "követően a" szövegrész helyébe a "követően - az (1) bekezdés szerinti kijelölő és az e kijelölés alapján eljáró központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter által a koncessziós szerződés végrehajtása körében ellátandó feladatait meghatározó kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével - a" szöveg,
c) 30/A. § a) pontjában a "vonatkozó részletes" szövegrész helyébe a "vonatkozó és az e kijelölés alapján eljáró központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter által a koncessziós szerződés végrehajtása körében ellátandó feladatait meghatározó részletes" szöveg
lép.
2. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
6. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) E törvény alkalmazásában szerencsejátéknak minősül a fogadás is. E törvényt kell alkalmazni - a törvényben külön szabályozott esetekben - a játékautomatára is."
7. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Nem adható meg az engedély, ha)
"c) távszerencsejáték esetében a kérelmező gazdasági társaság, a kérelmező gazdasági társaság vezető tisztségviselője által képviselt más gazdasági társaság, illetve a kérelmező gazdasági társaság közvetlen vagy közvetett tulajdonosa által tulajdonolt más gazdasági társaság a távszerencsejáték szervezésének engedélyezésére irányuló kérelem benyújtását megelőző öt éven belül szerencsejátékot engedély nélkül szervezett, és ezt EGT-állam közigazgatási hatósága vagy egyéb hatáskörrel rendelkező szerve az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 82. § (1) bekezdése szerinti véglegessé vált, illetve azzal egyenértékű határozatával, vagy EGT-állam bírósága jogerős döntésével megállapította,"
8. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1b) Online kaszinójátékot kizárólag a Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja által a kaszinójáték szervezésére létrehozott vagy működtetett koncessziós társaság szervezhet."
9. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 7/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság
a) a szerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról - a b) pontban foglalt kivétellel -hetvenöt napon belül,
b) a távszerencsejáték szervezésének engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról százhúsz napon belül,
c) a Magyarországon kívüli EGT-államban bejegyzett kérelmezőt távszerencsejáték szervezésére irányuló engedélyezési eljárásban képviselő személy nyilvántartásba vételéről és nyilvántartásból történő törléséről hetvenöt napon belül
dönt."
10. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, a szerencsejáték-felügyeleti díj, illetve a szerencsejátékügyben kiszabott közigazgatási bírság fedezetének biztosítása céljából a szerencsejáték-szervezőt terhelő biztosítéknyújtási kötelezettséget írhat elő."
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 10. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Távszerencsejáték esetén a szerencsejátékból származó nyeremények, játékosokat megillető egyéb kifizetések, a szerencsejáték-felügyeleti díj, a szerencsejátékügyben kiszabott közigazgatási bírság, a távszerencsejáték szervezésidíj-fedezetének biztosítása érdekében a szerencsejáték-szervezőnek biztosítékot kell nyújtania. A kötelezően nyújtandó biztosíték legalacsonyabb mértékét a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.
(1b) A biztosítéknyújtási kötelezettség megsértése vagy a (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása az engedély visszavonásával jár."
(3) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A biztosíték formáját és mértékét - e törvény és a Hatóság elnökének (1a) bekezdés szerinti rendelete különös rendelkezései figyelembevételével - a szerencsejáték-felügyeleti hatóság állapítja meg, különösen a játék jellegére, lebonyolítására és biztonsági előírásaira tekintettel. A biztosíték felett rendelkezni csak a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével lehet. A biztosíték hozadéka a szerencsejáték-szervezőt illeti meg."
11. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 11. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A távszerencsejáték szervezője tét befizetést
a) a játékosnak a Magyar Nemzeti Bank által az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) vagy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) alapján kiadott engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról átutalással,
b) a játékos a) pont szerinti fizetési számlájához kapcsolódó fizetési kártyával lebonyolított online fizetéssel,
c) a Hpt. szerinti elektronikus pénzzel (a továbbiakban: elektronikus pénz),
d) az elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtója által lebonyolított fizetési művelettel, vagy
e) ha ezt jóváhagyott játékterve lehetővé teszi, értékesítőhelyén, fogadóirodájában
fogadhat.
(6) A távszerencsejáték szervezője a játékos részére kifizetést - a játékosi egyenleg megszüntetése kivételével -az Fsztv. vagy a Hpt. alapján kiadott engedéllyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájáról, a játékos (5) bekezdés a) pontja szerinti fizetési számlájára történő átutalással teljesíthet. A játékosi egyenleg megszüntetése esetén a játékossal történő elszámolás keretében a távszerencsejáték szervezője - ha a játékos (5) bekezdés a) pontja szerinti fizetési számlájának adatai nem állnak rendelkezésre - a játéktervben meghatározott egyéb módon is teljesíthet kifizetést.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat a távszerencsejátéknak minősülő játék mellett más szerencsejáték szervezésére is engedéllyel rendelkező szervező által a távszerencsejáték szervezése során alkalmazott közös játékosi egyenlegre is alkalmazni kell."
12. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja azt a pénzforgalmi szolgáltatót, amely a 13/C-13/K. §-ban foglalt valamely kötelezettségének nem tesz eleget. A közigazgatási bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt 60 napos időközönként ismételten is kiszabható. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a döntését megküldi a felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank részére."
13. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A szerencsejáték-szervező engedélyét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság visszavonhatja, ha a szerencsejátékszervező nem teljesíti a játékosvédelmi cselekvési terv készítésével és Hatósághoz történő benyújtásával, a játékosvédelmi cselekvési terv végrehajtásáról történő beszámolással kapcsolatos, a 11. § (5)-(7) bekezdése vagy a 31. § (3a) bekezdése szerinti kötelezettségét.
(1b) A szerencsejáték-szervező engedélyét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság visszavonhatja, ha a szerencsejátékszervező nem teljesíti a távszerencsejáték-szervezési díj megfizetésével kapcsolatos kötelezettségét, vagy ha a szerencsejáték-szervező, a szerencsejáték-szervező vezető tisztségviselője által képviselt más gazdasági társaság, illetve a szerencsejáték-szervező közvetlen vagy közvetett tulajdonosa által tulajdonolt más gazdasági társaság EGT-állam közigazgatási hatósága, egyéb hatáskörrel rendelkező szerve az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerinti véglegessé vált, illetve azzal egyenértékű határozata vagy EGT-állam bíróságának jogerős döntése szerint az engedély kiadását megelőző öt évben vagy az engedély időtartama alatt szerencsejátékot engedély nélkül szervezett."
14. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Rész 3. címe a következő 13/C-13/K. §-sal egészül ki:
"13/C. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatban elrendeli az e törvény szerint tiltott szerencsejátékszervezéssel összefüggő pénzforgalmi korlátozását annak a fizetési számlának, amely tiltott szerencsejáték szervezéssel kapcsolatban tét befizetésére vagy nyeremény kifizetésére szolgál (a továbbiakban: tiltott fizetési számla).
(2) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása a tiltott fizetési számla terhére vagy javára teljesítendő fizetési megbízás vagy fizetési művelet - ide nem értve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást -haladéktalan visszautasítása, vagy visszautalása a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi szolgáltató (a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) részéről.
(3) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által - a 13/E. § (1) bekezdése szerint - közzétett tiltott fizetési számla száma alapján hajtja végre a tiltott fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató. A külföldi pénzforgalmi szolgáltató által vezetett tiltott fizetési számla javára indított vagy terhére fogadott, határon átnyúló fizetési művelet teljesítését a belföldi pénzforgalmi szolgáltató a tiltott fizetési számla adatai alapján végrehajtott szűrés vagy azzal megegyező eredményt elérő technikai megoldás révén akadályozza meg, a tiltott fizetési számla javára teljesítendő fizetési megbízás visszautasításával, illetve a tiltott fizetési számla terhére fogadott fizetési művelet visszautalásával.
(4) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatlan időtartamra rendeli el.
(5) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozásáról hozott határozatban a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megjelöli a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, székhelyét, adószámát, ha ezen adatok a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt honlap tartalma alapján azonosíthatók. A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása elrendelésének nem feltétele, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tiltott szerencsejátékszervezést végző személyét azonosítsa.
13/D. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 13/C. § (1) bekezdés szerinti pénzforgalmi korlátozást elrendelő határozatának kötelezettje - annak határozatban való megjelölése nélkül - a pénzforgalmi szolgáltató, Magyarországon vezetett tiltott fizetési számla esetében a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató.
(2) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozásához kapcsolódó hatósági eljárásban hozott döntését a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 munkanapig kell a szerencsejátékfelügyeleti hatóság honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A hirdetmény tartalmazza
a) a döntés számát, a hatóság elnevezését és székhelyét,
b) az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
c) a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt márkanevet,
d) a tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása végrehajtása érdekében, ha azonosítható, a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, székhelyét, ezek hiányában a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt honlapon kapcsolattartásra megjelölt elérhetőséget,
e) a tiltott fizetési számla számát, és
f) tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
(3) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszünteti, ha az elrendelés oka megszűnt. A határozatra és a pénzforgalmi korlátozással összefüggő egyéb döntésre - a 13/H. § szerinti mentesítési eljárás során hozott döntés kivételével - az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.
(4) A pénzforgalmi korlátozás elrendelése és megszüntetése alapjául szolgáló ellenőrzési jegyzőkönyv közlését a szerencsejáték-felügyeleti hatóság mellőzi.
13/E. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása végrehajtásának biztosítása érdekében vezeti és honlapján közzéteszi a tiltott fizetési számlák nyilvántartását.
(2) A tiltott fizetési számlák nyilvántartása a pénzforgalmi korlátozást elrendelő végleges és végrehajtható határozat alapján tartalmazza:
a) a tiltott fizetési számla számát,
b) ha azonosítható, a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, székhelyét, adószámát, ezek hiányában a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt honlapon kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét és a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt márkanevet és
c) az a) és b) pont szerinti adatok honlapon történő közzétételének időpontját év, hónap, nap bontásban.
(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a pénzforgalmi korlátozást elrendelő határozat végrehajthatóságának bármely okból történő átmeneti vagy végleges megszűnése esetén ennek tényét - az átvezetés időpontjának év, hónap, nap bontásban történő megjelölésével - a tiltott fizetési számlák nyilvántartásában átvezeti.
(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tiltott fizetési számlák nyilvántartásának adattartalmát a hatósági döntés véglegessé válását követő második munkanapon aktualizálja és közzéteszi honlapján. A szerencsejáték felügyeleti hatóság a (3) bekezdés szerinti esetben a pénzforgalmi korlátozást elrendelő határozat végrehajthatósága átmeneti vagy végleges megszűnéséről való tudomásszerzést követő munkanapon vezeti át ennek tényét a tiltott fizetési számlák nyilvántartásában.
(5) A pénzforgalmi szolgáltató köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a tiltott fizetési számlák nyilvántartását és módosításait a tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozásának (6) bekezdés szerinti időpontban történő és teljes körű végrehajtása érdekében a 13/C. § (3) bekezdése szerint. A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozásának végrehajtása során keletkezett adatokat a pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtástól számított 8 évig köteles megőrizni, valamint a 13/C. § (2) bekezdése szerinti intézkedéseiről nyilvántartást vezetni.
(6) A pénzforgalmi szolgáltató a tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozásának végrehajtása során az (1) bekezdés szerint közzétett, (2) bekezdés a) pontja szerinti adatot a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján történő közzétételt követő azon második olyan napon 13 órától alkalmazza, amely napon a fizetési művelet teljesítése céljából nyitva tart (a továbbiakban: banki munkanap) és amelyet megelőzött banki munkanap.
(7) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése során a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét - az illegális szerencsejáték-szervezők pénzforgalmi korlátozása céljából - a tiltott fizetési számlák nyilvántartásából történő törlését követő 8 évig jogosult kezelni.
(8) A szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak a tiltott fizetési számlák nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó foglalkoztatottja a feladatellátás során a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét kizárólag az illegális szerencsejáték-szervezők pénzforgalmi korlátozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
13/F. § A pénzforgalmi szolgáltató az általa kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekket és az elektronikus pénzt - használatával összefüggésben annak birtokosa terhére vagy javára teljesítendő
a) szerencsejáték-szervezéssel érintett kereskedelmi kategória kódhoz,
b) 348 országkódtól eltérő országkódhoz, és
c) interneten keresztül nyújtott pénzforgalmi szolgáltatáshoz
kapcsolódó, autorizációs előzménnyel rendelkező fizetési műveletet a teljesítés felfüggesztése vagy egyéb módon történő késeltetése nélkül, haladéktalanul visszautasítja.
13/G. § (1) A pénzforgalmi szolgáltató az írásbeli nyilatkozatuk szerint szerencsejáték-szervezést végző személyek, szervezetek közül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által engedélyezett és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett közhiteles hatósági nyilvántartásban szereplő szerencsejáték-szervezővel köthet és tarthat fenn fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kezdeményezett fizetési műveletre vonatkozó fizetésikártya-elfogadói szerződést.
(2) A pénzforgalmi szolgáltató fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést köthet az engedélyes szerencsejáték-szervezők közhiteles hatósági nyilvántartásában nem szereplő olyan gazdasági társasággal, amelynek főtevékenysége a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott TEÁOR'08 nómenklatúra szerinti "92.00 Szerencsejáték, fogadás", ha az írásban nyilatkozik a pénzforgalmi szolgáltatónak, hogy szerencsejáték szervező tevékenység engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést azonnali hatállyal felmondja, ha a gazdasági társaság a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogosultságát a szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyének bemutatásával nem igazolja.
(3) A szerencsejáték-szervezést végző személlyel (szervezettel) megkötött fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződést vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kezdeményezett fizetési műveletre vonatkozó fizetésikártya-elfogadói szerződést a pénzforgalmi szolgáltató azt követő 30 napon belül azonnali hatállyal felmondja, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétételre kerül, hogy a szerencsejátékszervezést végző személy (szervezet) szerepel a tiltott fizetési számlák nyilvántartásában.
(4) A kártyaelfogadói szerződésben lévő fizetési számla számának módosítását a szerencsejáték-szervezést végző személy (szervezet) kérésére a pénzforgalmi szolgáltató abban az esetben végezheti el, ha a szerencsejáték-szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétett, az engedélyesek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat az EGT-államban bejegyzett gazdasági társaság magyarországi fióktelepe részére történő pénzforgalmi számlanyitásra is alkalmazni kell azzal, hogy a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogosultságot a fióktelep a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által az EGT-állami gazdasági társaság részére kiadott engedéllyel igazolja.
13/H. § (1) A kedvezményezett a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz benyújtott, bizonyítékokkal alátámasztott kérelmében kezdeményezheti annak megállapítását, hogy a tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozás vagy a 13/F. §-a szerinti visszautasítás alapjául szolgáló esemény nem tartozik e törvény hatálya alá.
(2) A kedvezményezett a kérelemben megjelöli a tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozás vagy a 13/F. §-a szerinti visszautasítás alapjául szolgáló eseményhez kapcsolódóan kezdeményezett fizetési megbízás összegét, jogcímét, a pénzforgalmi szolgáltatóját, a fizetési számláját, valamint a visszautasítási előzménnyel rendelkező fizetési megbízás esetén a fizetési megbízás megadásának a napját.
13/I. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 13/H. § (1) bekezdése szerinti kérelem tárgyában hozott, mentesítést megállapító végleges határozatáról a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját és belföldi kedvezményezett esetén a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatóját
a) a határozat száma és véglegessé válásának napja,
b) az ügyfél neve (elnevezése) és lakóhelye (székhelye),
c) a fizetési megbízás összege és jogcíme, valamint
d) a fizetési számla száma megjelölésével elektronikus úton értesíti.
13/J. § A pénzforgalmi szolgáltató mentesül az e törvényben foglalt felelőssége alól, ha
a) a tiltott szerencsejáték szervezésével összefüggő fizetési művelet teljesítéséhez olyan fizetési rendszert vesznek igénybe, amely a pénzforgalmi szolgáltatón kívül álló okból nem alkalmas a fizető fél vagy a kedvezményezett haladéktalan azonosítására,
b) a tiltott szerencsejáték szervezésével összefüggő fizetési műveletet olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel, vagy szolgáltatás útján - így különösen elektronikus pénzzel - kezdeményezik, amely fizetési eszköz birtokosa megbízását nem a fizetési számlája terhére adja, vagy
c) ügyfele valótlan nyilatkozata, vagy visszaélésszerű magatartása miatt nem tud megfelelni a 13/E. § és 13/F. §-ban foglaltaknak.
13/K. § A 13/C-13/J. §-ban foglaltak pénzforgalmi szolgáltatók általi végrehajtását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felügyeli."
15. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szerencsejáték szervező a folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időközi elszámolást, a játék megszűnése esetén végelszámolást készít. A szerencsejáték szervező a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék lebonyolításáról - a sorsolási eseménytől számított százötven napon belül - végelszámolást készít. A szerencsejáték szervező a végelszámolást megküldi a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz. A szerencsejáték-felügyeleti hatóság dönt az engedélyezett sorsolásos játék végelszámolásának jóváhagyásáról."
16. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a játékkaszinó üzemeltetője több játékkaszinó-egységet üzemeltet, akkor az általa üzemeltetett játékkaszinó-egységekben működtetett pénznyerő automaták egységes jackpot rendszerbe köthetőek."
17. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a szerencsejáték-szervező tevékenységét konvertibilis pénznemben végzi, a téteket konvertibilis pénznemben tünteti fel."
18. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"29/D. § (1) A távszerencsejáték szervezését a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság végezheti.
(2) A távszerencsejáték szervezésére jogosult a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott mértékű távszerencsejáték-szervezési díjat fizet. A távszerencsejáték-szervezési díjat a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben foglaltak szerint, az engedély teljes időtartamára előre, egy összegben kell megfizetni, annak megfizetése tekintetében részletfizetés nem engedélyezhető.
(3) A távszerencsejáték szervezője a távszerencsejáték-szervezési tevékenységével kapcsolatban a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői eljárás és a játékosok védelme érdekében a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben foglaltak szerint éves játékosvédelmi cselekvési tervet készít és annak végrehajtásáról tájékoztatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot."
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény a következő 29/E. §-sal egészül ki:
"29/E. § (1) Az EGT-állami gazdasági társaság a távszerencsejáték szervezésének engedélyezésére irányuló kérelmét az általa közokiratban meghatalmazott és a Hatóság által nyilvántartásba vett képviselője útján nyújthatja be. Az EGT-állami gazdasági társaság az eljárás során érvényes jognyilatkozatot képviselője útján tehet.
(2) Az EGT-állami gazdasági társaság képviselőjének a nyilvántartásból kérelem alapján történő törlése esetén a képviseleti jog megszűnése a szerencsejáték-felügyeleti hatósággal szemben a kérelem szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz történő beérkezésétől hatályos azzal, hogy a kérelem beérkezésének napján a képviselőt még az EGT-állami gazdasági társaság képviseletére jogosult személynek kell tekinteni."
19. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság az engedélyt - ha a kérelem az e törvényben, külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és a kérelmező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére igazolta, hogy az általa szervezni kívánt játékokban érintett vagyoni értékű jogokra vonatkozóan a jogosultakkal felhasználási szerződést kötött - legfeljebb a Hatóság elnöke által kiadott rendeletben meghatározott időtartamra adja ki."
20. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 29/L-29/V. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"29/L. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 3. § (1b) bekezdése szerinti koncessziós társaság részére az online kaszinójáték szervezését a koncessziós időszakban, a kaszinójáték szervezésére kiadott engedély időtartamára engedélyezheti.
(2) A kaszinójáték szervezéséért megfizetendő koncessziós díj teljesítése esetén a koncessziós szerződés aláírója, illetve a koncessziós társaság az online kaszinójáték szervezéséért egyéb jogcímen koncessziós díjat nem fizet.
29/M. § Online kaszinójáték kizárólag magyarországi IP-címről kapcsolódó játékos számára tehető hozzáférhetővé. A játékszervező gondoskodik az IP-címek törvényi megfelelőségének folyamatos ellenőrzéséről.
29/N. § (1) Az online kaszinójáték szervezésére szolgáló szervert EGT-államban kell elhelyezni. A szervező a szerverhez a távoli hozzáférés lehetőségét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság részére folyamatosan biztosítja. A 29/G. § (3) és (4) bekezdését az online kaszinójáték esetében is alkalmazni kell.
(2) Az online kaszinójáték szervezője az online kaszinójáték műszaki-informatikai rendszer e törvényben és a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételeknek való megfelelését a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott módon igazolja.
29/O. § (1) Az online kaszinójáték típusai:
a) a játékkaszinóban vagy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által - eseti vagy állandó jelleggel - engedélyezett más helyen folyó kaszinójátékban hírközlő eszköz vagy rendszer útján történő részvétel,
b) az online kaszinó által üzemeltetett szerver közvetítésével a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel a szerveren található játékprogramokkal történő játék,
c) az online kaszinó által üzemeltetett szerver közvetítésével a játékos rendelkezése alatt álló informatikai eszközzel más játékosok elleni kártyajáték, vagy
d) az a)-c) pontban felsorolt játéktípusok kombinációja.
(2) A játékkaszinóban - az (1) bekezdés c) pontja szerinti játéktípus kivételével - online kaszinó elérését biztosító informatikai eszköz is üzemeltethető.
29/P. § (1) A 29/O. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti játékok egységes jackpot rendszerbe köthetőek, ha
a) az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy
b) erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik.
(2) Magyarországi online kaszinó üzemeltetője külföldi szolgáltató által üzemeltetett jackpot rendszerhez csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.
(3) A 29/O. § (1) bekezdés c) pontja szerinti játékos elleni kártyajátékok egységes rendszerbe köthetőek, ha
a) az online kaszinó üzemeltetője több online kaszinót üzemeltet, vagy
b) erről más jogszerűen működő online kaszinó üzemeltetőjével megállapodik.
(4) Magyarországi online kaszinó üzemeltetője külföldi szolgáltató által üzemeltetett, játékos elleni kártyajátékhoz csak akkor csatlakozhat, ha a külföldi szolgáltató a saját joga szerint jogszerűen működik.
29/Q. § A külföldi jackpot rendszerbe történő befizetés nem növeli a bevételt, azonban a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség alá esik. Az online kaszinó üzemeltetője az adóelőleget levonja és az állami adóhatóság részére megfizeti.
29/R. § (1) Az online kaszinó üzemeltetője ajánlatot ajándék bónusz vagy speciális bónusz igénybevételére akkor tehet, ha annak részleteit a játéktervben világos és érthető módon szabályozza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ajándék bónusz és speciális bónusz nem növeli a bevételt.
29/S. § Az online kaszinó üzemeltetője az online kaszinóban elnyert nyereményt abban a pénznemben fizeti ki, amelyben az keletkezett.
29/T. § Egyazon koncessziós társaság által üzemeltetett játékkaszinók és online kaszinók esetében a koncessziós társaság egységes beléptető és azonosító rendszer alkalmazására jogosult.
29/U. § Online kaszinó üzemeltetése esetén a 29/F. §-ban, a 29/G. § (1) bekezdésében, a 29/H-J. §-ban, valamint a 29/K. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az online kaszinó szervezésének engedélyezésére irányuló kérelemhez a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és a koncessziós díj teljesítéséről szóló igazolást is csatolni kell.
29/V. § Kétszázmillió forintot vagy - a nyeremény keletkezése napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyam szerint - ennek megfelelő összegű devizaösszeget meghaladó nyeremény esetén az online kaszinó szervezője a nyereményt 30 napon belül a játékosi egyenlegen jóváírja."
21. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 31. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az a szerencsejáték-szervező, amelyet az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba, a szerencsejáték-szervező tevékenység megkezdését követő 15 napon belül köteles bejelentkezni az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon."
22. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"36/J. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jogkövető magatartás elősegítése, valamint a játékosok és a pénzforgalmi szolgáltatók tájékoztatása érdekében a honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a végleges döntéssel elrendelt ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését, valamint - amennyiben az megállapítható - az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlapon tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító szervezet vagy személy elnevezését."
23. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. Kaszinójáték: a játékkaszinó esetében a játéktervben jóváhagyott bármely olyan szerencsejáték, amelyet kizárólag a játékkaszinóban, az ott jelenlévők részvételével, azonnali tét- és nyereményfizetés mellett szerveznek. Online kaszinó esetében a játéktervben jóváhagyott, nyilvántartásba vett játékosok részvételével szervezett szerencsejáték."
24. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy)
"g) a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki, gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, így a távszerencsejáték-szervezés engedélyezéséhez szükséges alap-(törzs-)tőke és távszerencsejáték, online kaszinójáték területén szerzett szerencsejáték-szervezői gyakorlat mértékével, a távszerencsejáték-szervező által nyújtandó biztosíték legalacsonyabb mértékével, az engedélyezéshez szükséges személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételekkel, a Magyarországon kívüli EGT-államban bejegyzett gazdasági társaságot a távszerencsejáték-szervezés engedélyezésére irányuló eljárásban képviselő személy nyilvántartásba vételével, a nyilvántartásba vétel feltételeivel, az ilyen gazdasági társaság fióktelepére, a fióktelep képviseletét ellátó személyre vonatkozó követelményekkel, a távszerencsejáték szervezésére jogosító engedély leghosszabb időtartamának mértékével, a távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, a távszerencsejáték szervezésére vonatkozó játékosvédelmi cselekvési terv kötelező tartalmi elemeivel, elkészítésének gyakoriságával, Hatósághoz történő benyújtásával, a játékosvédelmi cselekvési tervben foglaltak végrehajtásáról történő szervező általi beszámolással, az engedély nélküli szerencsejáték szolgáltatásában közreműködő személyek kötelezettségeivel, a távszerencsejáték-szervezési díjmértékével, megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével,"
(kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.)
25. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 40/E. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az e törvény alapján 2023. január 1. napját megelőzően kiadott engedélyek hatályosságát az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Módtv5.) hatálybalépése nem érinti.
(4) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 13/G. §-át a 2023. január 1. napján fennálló szerződésekre is alkalmazni kell azzal, hogy a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogosultságot 2023. január 1. napjától számított 6 hónapon belül kell igazolni.
(5) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 12. § (3a) bekezdését, 13/C-13/F. §-át, 13/G. § (1), (3) és (4) bekezdését, valamint 13/H-13/I. §-át 2023. július 1. napját követően kell alkalmazni.
(6) 2023. január 1. napján a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszünteti a 2023. január 1-jét megelőzően bejelentett és 2022. december 31-ét követő ajándéksorsoláshoz kapcsolódó sorsolási eseményre vonatkozó eljárásokat. Az eljárás megszüntetéséről a szerencsejáték-felügyeleti hatóság 15 napon belül tájékoztatja a szervezőt. A 2023. január 1. napját megelőzően lebonyolított sorsolási esemény esetében, illetve, ha folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén az utolsó sorsolásra 2022. december 31-ét követően kerül sor, az ajándéksorsolás végelszámolását e törvény 2022. december 31-én hatályos rendelkezései alapján kell a szervezőnek teljesítenie."
26. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"41. § Az 1. § (3) bekezdés e) pontja, (6) bekezdése, 2. § (1) bekezdése, 2. § (4) bekezdés c) pontja, 3. § (1) és (1b) bekezdése, 7/A. § (4) bekezdése, 10. § (1)-(1b) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, 11. § (5)-(7) bekezdése, 12. § (3a) bekezdése, 13. § (1a) és (1b) bekezdése, 13/B. § (1) bekezdése, 13/C-13/K. §-a, 26. § (3)-(5) bekezdése, 27/A. § (2) bekezdése, 29/C-29/V. §-a, 36/G-36/J. §-a, 37. § 18. 21. és 22., 27-29. pontja, 38. § (2) bekezdés g) pontja és 40/E. § (3)-(5) bekezdése tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."
27. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
a) 1. § (6) bekezdésében az "online kaszinójátékban" szövegrész helyébe a "hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett kaszinójátékban (a továbbiakban: online kaszinójáték)" szöveg,
b) 2. § (1) bekezdésében a "d) pontjában" szövegrész helyébe a "d) és e) pontjában" szöveg,
c) 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A távszerencsejáték-szervezés és online kaszinójáték" szövegrész helyébe az "Az online kaszinójáték" szöveg,
d) 6. § (5) bekezdésében a "c) pontja" szövegrész helyébe a "c) és e) pontja" szöveg,
e) 7/A. § (1) bekezdésében az "általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény" szövegrész helyébe az "Ákr." szöveg,
f) 13. § (6) bekezdésében az "általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény" szövegrész helyébe az "Ákr." szöveg,
g) 13/B. § (1) bekezdésében a "36/G. §-36/J. § szerinti" szövegrész helyébe a "hatósági" szöveg,
h) 24. § (1) bekezdésében a "21-23. §-okban" szövegrész helyébe a "21. és 22. §-ban" szöveg,
i) 29/F. § (1) bekezdésében a "gazdálkodó szervezet" szövegrész helyébe a "gazdasági társaság" szöveg,
j) 36/C. § (1) bekezdésében az "a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett)" szövegrész helyébe az "a szerencsejáték szervező és a játékautomata-üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett)" szöveg,
k) 36/L. § (1) bekezdésében az "általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény" szövegrész helyébe az "Ákr." szöveg,
l) 37. § 22. pontjában a "távszerencsejáték" szövegrész helyébe az "online kaszinójáték" szöveg
lép.
28. § Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
b) 12. § (3) bekezdés a) pontjában az "az ajándéksorsolást szervezővel szemben a 23. §-ba és" szövegrész,
d) 23. §-a,
e) 27/E. §-ában az "ajándéksorsolás, illetve egyéb," szövegrész és az "ajándéksorsolásonként, illetve" szövegrész,
f) 32. § (4) bekezdésében a "23. § szerinti ajándéksorsolás, a" szövegrész,
g) 37. § 15. pont b) alpontjában az "és - a 12. § tekintetében - a 23. §-ban" szövegrész,
h) 37. § 30. pont nyitó szövegrészében az "és (1a) bekezdése" szövegrész.
3. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
29. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/C. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4b) Ha a Hatóság a felszámolót a felszámolói névjegyzékbe felveszi, a Hatóság névjegyzék-vezetést támogató informatikai rendszere - a felszámoló által lefolytatott csődeljáráshoz, felszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági vagy más hatósági eljárásban a bíróság vagy a hatóság számára történő adatszolgáltatás céljából - a felszámoló névjegyzékből való törlését követő 5 évig tárolja a felszámoló által szolgáltatott, a közérdekből nyilvános adatok körét meghaladó (4) bekezdés szerinti adatokat."
30. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/D. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
"(15) A Hatóság a felszámolóbiztos, a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő és a rendkívüli vagyonfelügyelő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: fizetésképtelenségi szakértő) részére e minőségének igazolására fizetésképtelenségi szakértői igazolványt állít ki. A fizetésképtelenségi szakértői igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg. A fizetésképtelenségi szakértő az igazolványát a névjegyzékbe történő bejegyzése után veheti át.
(16) A fizetésképtelenségi szakértői igazolvány az alábbi személyes adatokat tartalmazza:
a) a fizetésképtelenségi szakértő nevét, arcképét,
b) a fizetésképtelenségi szakértőt foglalkoztató felszámoló vagy felszámolók székhelyét,
c) az igazolvány okmányazonosítóját."
31. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 83/Z. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"83/Z. § (1) E törvénynek a kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXX. törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi LXX. tv.) megállapított rendelkezéseit a 2021. évi LXX. tv. hatálybalépése napját követően jogerősen elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A 2022. október 1. előtt a felszámolói névjegyzékbe bejegyzett fizetésképtelenségi szakértők számára a Hatóság a felszámolók, vagyonfelügyelők, ideiglenes vagyonfelügyelők és rendkívüli vagyonfelügyelők igazolványát 2022. december 31-ig állítja ki."
32. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 85/A. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben határozza meg)
"g) a felszámolóbiztosok, vagyonfelügyelők, ideiglenes vagyonfelügyelők és rendkívüli vagyonfelügyelők igazolványának kiállítására, használatára, az igazolvány formai követelményeire, nyilvántartására, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat."
33. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
a) 27/C. § (5) bekezdés d) pontjában a "vállalt többletfeltételeket" szövegrész helyébe a "vállalt feltételeket" szöveg,
b) 27/C. § (6) bekezdés j) pontjában a "vállalt többletfeltételeket" szövegrész helyébe a "vállalt feltételeket" szöveg
lép.
34. § Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés d) pontja.
4. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
35. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) A (7) bekezdésben foglaltakat a bejelentés alapján vagy hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, ásványinyersanyag-kitermeléssel járó tevékenységekre is alkalmazni kell."
36. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4b) A kérelmező nyilatkozik, hogy vele szemben a (4a) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn. Ha a kérelmező valótlan nyilatkozatot tesz, a bányafelügyelet a kiadott engedélyt visszavonja."
37. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:
"6/A. § (1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.
(2) A bányászati jogot átadó a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás iránti kérelem benyújtását megelőzően a bányászati jog átruházásáról szóló szerződést igazolt módon köteles - 60 napos válaszadási határidővel - megküldeni a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv részére.
(3) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az elővásárlási jogot nem gyakorolja, vagy 30 napon belül nem nyilatkozik, a bányászati jogot átvevő a bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás iránti kérelmet benyújthatja a bányafelügyelethez.
6/B. § (1) A bányafelügyelet előzetes hozzájárulása szükséges
a) a bányavállalkozó polgári törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához,
b) a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével a bányászati joggal rendelkező gazdasági társaság tulajdonrészének visszterhes és ingyenes átruházásához,
c) a bányászati joggal rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek 25%-át meghaladó mértékű visszterhes és ingyenes átruházásához és
d) a bányászati jog mint vagyoni értékű jog nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként jogi személy részére történő átruházásához.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) és d) pontja szerinti esetben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a bányafelügyelet határozatával együtt kell benyújtani.
(3) A bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott jogügyletekhez történő előzetes hozzájárulást megtagadja, ha ezen jogügyletek végrehajtása a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését, a közbiztonságot, a bányavállalkozó bányászati tevékenységének ellátását veszélyezteti, továbbá ha a jogügylet eredményeképpen a bányavállalkozó nem tud megfelelni a 6. § (5) bekezdése szerinti követelményeknek."
38. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Koncessziós pályázatra kijelölhető területként a Hatóság elnökének rendeletében zárt területté nyilvánított területet lehet figyelembe venni."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (2) bekezdés szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot a bányafelügyelet folytatja le. A vizsgálatban a Hatóság elnökének rendelete szerinti adatszolgáltatási és véleményezési körben közreműködik
a) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,
b) a kulturális örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
c) az erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,
d) a hajózási hatósági hatáskörben eljáró fővárosi kormányhivatal,
e) az ingatlanügyi és földügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
f) a népegészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
g) a légiközlekedési hatóság,
h) a katonai légügyi hatóság,
i) a közlekedésért felelős miniszter,
j) a vízügyi és vízvédelmi hatóság,
k) a honvédelemért felelős miniszter,
l) a települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző,
m) a közút kezelője,
n) a vízvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv és
o) a természetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv.
(2b) Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatban a (2a) bekezdés szerint közreműködő szervezet arról nyilatkozik, hogy a zárt területen fennáll-e a bányászati tevékenység végzését vagy a geotermikus energia kutatását és kinyerését kizáró vagy korlátozó ok. A kizáró vagy korlátozó ok fennállását a közreműködő szervezetnek indokolnia kell.
(2c) A közreműködő szervezet a nyilatkozatában foglaltakhoz a koncessziós tevékenység teljesítéséhez szükséges hatósági eljárások tekintetében kötve van, kivéve, ha a nyilatkozat megadásakor fennálló állapotokhoz képest olyan változások történtek, amelyek alapján a nyilatkozatban foglaltak nem tarthatók fenn. A megváltozott körülményeket a közreműködő szervezetnek kell igazolni."
39. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(14) A bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét a bányatelek-megállapítási kérelem benyújtásáig visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott területen a határozat véglegessé válásának napján az adományozott kutatási joga megszűnik vagy a jogosult kutatási engedélye hatályát veszti."
40. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bányavállalkozó köteles)
"b) a kitermelés megkezdését követően a bányatelekben található ásványi nyersanyag elhelyezkedésére vonatkozó információt, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségében és minőségében bekövetkezett változásra vonatkozó adatokat, illetve a kinyert és a hasznosított geotermikus energia mennyiségére vonatkozó jelentést évente, továbbá"
(az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni.)
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 25. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) A (2) bekezdés b) pontja és a (2a) bekezdés szerinti jelentést a jelentés benyújtására kötelezett a jelentés benyújtását követő egy éven belül helyesbítheti, a teljes, javított jelentés ismételt benyújtásával. Helyesbítés esetén a jelentés benyújtására kötelezettel szemben szankció nem alkalmazható."
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 25. § (3a) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adat keletkezésének idejétől függetlenül közérdekből nyilvános adatnak minősül:)
"e) a kitermeléssel, kinyeréssel érintett bányatelek védnevére, szénhidrogén-kitermelés esetén a mező megnevezésére, és"
(vonatkozó információ.)
41. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásában átvezeti és a véglegessé vált törlő határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak."
42. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § (1) A feltárási, kitermelési, föld alatti gáztárolási és meddőhányó-hasznosítási tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv szerint kell végezni.
(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezetitermészeti károk lehetséges megelőzését, csökkentését, a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését, továbbá a 26/A. § (3a) bekezdése szerint megállapított bányateleknél, illetve horizontálisan bővített bányatelekrésznél a településrendezési tervben foglaltaknak való megfelelést.
(3) Az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek esetében a kitermelési műszaki üzemi tervben kitermelésre engedélyezett haszonanyag éves mennyisége nem lehet kevesebb, mint a bányatelek-megállapító határozat jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának időpontjában a bányatelek kitermelhető haszonanyag-mennyiségének és 35-nek a hányadosa, de legfeljebb 250.000 m3, ha a bányatelek kitermelhető haszonanyagának mennyisége legalább 5.000.000 m3.
(4) Ha az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek kitermelhető haszonanyagának mennyisége az 5.000.000 m3-t nem éri el, de legalább 2.500.000 m3, akkor a kitermelési műszaki üzemi tervben kitermelésre engedélyezett haszonanyag éves mennyisége nem lehet kevesebb, mint 100.000 m3.
(5) Ha az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelek kitermelhető haszonanyagának mennyisége a 2.500.000 m3-t nem éri el, akkor a kitermelési műszaki üzemi tervben kitermelésre engedélyezett haszonanyag éves mennyisége nem lehet kevesebb, mint 50.000 m3.
(6) Ha a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemben a kitermelésre engedélyezni kívánt haszonanyag mennyisége a (3)-(5) bekezdés szerinti mennyiséget nem éri el, a bányafelügyelet határozza meg a kitermelési mennyiséget a (3)-(5) bekezdés szerint. A bányafelügyelet a bányavállalkozó indokolt kérelme alapján a (3)-(5) bekezdésben meghatározott mennyiségnél kisebb mennyiséget is meghatározhat.
(7) Építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5.000.000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelek esetében a kitermelési műszaki üzemi terv évenkénti ütemezésben tartalmazza a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag mennyiséget. A bányafelügyelet a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása során dönt a bányavállalkozó által minimálisan kitermelendő haszonanyag mennyiségéről és évenkénti ütemezéséről.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásában egy bányateleknek minősülnek az egymással határos, azonos ásványi nyersanyagra megállapított olyan bányatelkek,
a) amelyekre vonatkozóan a bányászati jog jogosultja azonos bányavállalkozó,
b) amelyek közül legalább egy esetében a bányászati jog jogosultja a bányavállalkozó, a további bányatelkek tekintetében pedig a bányavállalkozónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás), vagy
c) amelyek tekintetében a bányászati joggal olyan bányavállalkozók rendelkeznek, amelyekben ugyanazon természetes személy bír többségi befolyással.
(9) A műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet a (2)-(8) bekezdésben meghatározott szempontokra és az ingatlanigénybevételi ütemtervre figyelemmel hagyja jóvá.
(10) A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben engedélyezett bányászati tevékenységét - a tájrendezés kivételével - csak akkor kezdheti meg, ha a bányafelügyeletnek igazolta, hogy a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett ingatlanok tekintetében ingatlan-igénybevételi jogosultsággal rendelkezik, és a bányafelügyelet az igazolást elfogadta.
(11) A bányafelügyelet a tájrendezés elvégzéséhez szükséges mértéket meghaladó meddő értékesítését a műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi.
(12) A bányászati tevékenység során feltárt, szakmai-tudományos szempontból jelentős ásványokról, ásványtársulásokról, ősmaradványokról a bányavállalkozó köteles tájékoztatni a bányafelügyeletet és a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervet, valamint lehetővé tenni a lelet mentését.
(13) A (7) bekezdés szerinti bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi tervet - a Hatóság elnökének az e törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló rendeletében meghatározottak szerint - rendszeresen felül kell vizsgálni."
43. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A bányafelügyelet az (1) bekezdés szerinti rendeletben az (1) bekezdés b) és c) pontja kapcsán meghatározott előírások teljesítésének elmulasztása esetén törli a bányavállalkozó bányászati jogát."
44. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27/C. § (1) Piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti vállalkozás az e § szerinti kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles.
(2) Kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles az a vállalkozás, amely
a) a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére köteles, és
b) főtevékenységként
ba) építőipari nyers- és alapanyag bányászata, valamint
bb) építési alapanyagként szolgáló termék gyártása
tevékenységi körön belül a Hatóság elnöke által rendeletben meghatározott gazdasági tevékenységet végez, és
c) a Hatóság elnöke által rendeletben megállapított piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot megelőző második adóévben az árbevétele - ide nem értve a kapcsolt vállalkozást - elérte vagy meghaladta a 3.000.000.000 forintot.
(3) Kiegészítő bányajáradék fizetésre köteles a (2) bekezdés szerinti vállalkozás kapcsolt vállalkozása a (6) bekezdés szerinti értékesítés esetén.
(4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában főtevékenység az a TEÁOR nómenklatúra szerinti gazdasági tevékenység, amelyet a vállalkozás a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot hatálybalépését megelőző második adóév során, bármely időpontban főtevékenységként végzett.
(5) A (2) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az általa kitermelt, illetve feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló termék értékesítése esetén, ha a számviteli bizonylaton szereplő általános forgalmi adó nélküli tonnára vetített értékesítési ár meghaladja a Hatóság elnöke rendeletében megállapított tonnára vetített viszonyítási egységárat, kiegészítő bányajáradékot fizet. A kiegészítő bányajáradék összege a tonnára vetített értékesítési ár és a tonnára vetített viszonyítási egységár különbözete és az értékesített mennyiség szorzatának 90%-a. A számviteli bizonylaton szereplő értékesítési ár szolgáltatás költségét nem tartalmazhatja, az értékesítési ár szolgáltatás költségével nem csökkenthető.
(6) Ha (2) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az építési alapanyagként szolgáló terméket kapcsolt vállalkozásának értékesíti, és a kapcsolt vállalkozás a terméket a vételi árnál és a viszonyítási egységárnál magasabb értékesítési áron tovább értékesíti, a kapcsolt vállalkozás kiegészítő bányajáradékot fizet. A kiegészítő bányajáradék összege a tonnára vetített vételi ár és a tonnára vetített továbbértékesítési ár különbözete és az értékesített mennyiség szorzatának 90%-a. A számviteli bizonylaton szereplő értékesítési ár szolgáltatás költségét nem tartalmazhatja, az értékesítési ár szolgáltatás költségével nem csökkenthető.
(7) A kiegészítő bányajáradékot önbevallásban kell meghatározni, és az önbevallást a bányafelügyeletnek megküldeni. Az önbevallás megküldésével egyidejűleg a kiegészítő bányajáradékot is meg kell fizetni. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el.
(8) A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig. Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.
(9) Ha a kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezett a (7) bekezdés szerinti önbevallási, illetve a kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a kötelezettségét hibásan teljesíti, a bányafelügyelet a terhére a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék általános forgalmi adó nélküli értékének 40 százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, és a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezi. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye."
45. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény "Műszaki üzemi terv" alcíme a következő 27/D. §-sal egészül ki:
"27/D. § (1) Ha a világörökségi helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében szükséges, a Hatóság elnöke - a világörökségről szóló törvénnyel összhangban - rendeletben meghatározza a világörökségi területre vonatkozóan az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, valamint ha a kitermelés már megkezdődött, az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét.
(2) A bányafelügyelet a világörökségi területen található bányatelek esetében
a) az (1) bekezdés szerinti rendeletnek való megfelelést a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása vagy módosítása során vizsgálja,
b) az érvényes kitermelési műszaki üzemi tervet hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben nem felel meg az (1) bekezdés szerinti rendeletnek, kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv módosítására és a módosítás kidolgozásához szükséges észszerű határidő tűzésével annak bányafelügyelet részére történő benyújtására.
(3) A bányafelügyelet a kitermelést megtiltja, ha
a) a (2) bekezdés szerinti határidőt a bányavállalkozó elmulasztja, vagy
b) a kitermelési műszaki üzemi terv módosítása iránti kérelmet végleges döntésében elutasítja vagy az eljárást megszünteti."
46. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A bányafelügyelet által a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4b) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a bányaüzemi felelős műszaki vezetők jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét és kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a bányaüzem típusát, amelyre a bányaüzemi felelős műszaki vezető bejelentése vonatkozik."
47. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. § (1) A bányavállalkozó a kitermelést 12 hónapot meghaladóan - az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelkek kivételével - a bányafelügyelet engedélyével, jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján szüneteltetheti.
(2) A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben, más bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kieső bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapít meg. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.
(3) A kiesett bányajáradék pótlására a bányavállalkozó által fizetendő díjmértékének meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A bányavállalkozó által fizetendő éves díj mértéke a szünetelést megelőző kitermelési műszaki üzemi tervben az utolsó évre jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után a 20. § szerint meghatározott bányajáradék mértékének 30%-a.
(4) Ha az építőipari nyers- és alapanyagot kitermelő bányavállalkozó hat hónapot meghaladóan nem végez kitermelést (a továbbiakban: szünetelés), az első félévben a kieső bányajáradék pótlására a bányatelek kitermelhető ásványvagyon értéke 0,5%o-nek megfelelő összeget kell fizetnie, amely hat hónapot meghaladó szünetelés esetén a második félévtől, félévenként további 0,5%-kel növekszik. A bányatelek kitermelhető ásványvagyonának értékét úgy kell meghatározni, hogy a bányatelek szünetelést megelőző év december 31-én kitermelhető ásványvagyon mennyiségét meg kell szorozni az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben szereplő ásványi nyersanyag fajlagos értékével.
(5) A bányafelügyelet - a mélyműveléses ércbánya kivételével - hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha
a) a kitermelés szüneteltetésének időtartama eléri a 6 évet,
b) a szünetelés időtartama eléri a 48 hónapot,
c) a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására megállapított díjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére határidőre nem tesz eleget vagy
d) a bányavállalkozónak a szüneteltetést követő időszakra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmét - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv kivételével - a bányafelügyelet véglegessé vált döntésben elutasította vagy az eljárást megszüntette.
(6) A bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését elrendelő bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül köteles a 42. § szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani.
(7) Ha a bányavállalkozó a (6) bekezdésben előírt kötelezettségét nem teljesíti vagy az általa benyújtott bányabezárási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet véglegessé vált határozatával elutasította, vagy az eljárást véglegessé vált döntéssel megszüntette, a koncessziós szerződés alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a koncessziós szerződés megszűnik, a bányafelügyeleti engedély alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát.
(8) Ha a (7) bekezdés alapján
a) a koncessziós szerződés megszűnik, a 12. § (3) bekezdésében, vagy
b) a bányafelügyelet a bányászati jogot törli, a 26/A. § (6b) és (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."
48. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"34/A. § (1) A szállítóvezetékek, a gázelosztó vezetékek és a cseppfolyós propán-, butángáztartályok létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelemmel kísérése, valamint a műszaki haladás eredményeinek a gázelosztás és forgalmazás biztonságát növelő széles körű alkalmazásának elősegítése a szakági műszaki bizottságok feladata.
(2) A szakági műszaki bizottság a működési rendjét maga határozza meg, és évente legalább két bizottsági ülést tart.
(3) A szakági műszaki bizottság a tárgyévet követő év március 15-ig beszámol a Hatóság elnökének a tárgyévben elvégzett tevékenységéről."
49. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a 27. § és 42. § szerinti műszaki üzemi terv és az (5) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt. A tájrendezéssel kapcsolatos ingatlanhasználat esetén az ingatlan igénybevételi jogosultságot nem kell igazolni."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások állapotáról a tulajdonos vagy vagyonkezelő a Hatóság elnökének az e törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló rendelete szerinti kockázatelemzést készít és nyújt be a bányafelügyelethez. A tulajdonos vagy vagyonkezelő a kockázatelemzést háromévente felülvizsgálja.
(5) A benyújtott kockázatelemzés alapján a bányafelügyelet dönt a kockázatelemzés megfelelőségéről és a kockázat mértékéről. Ha a kockázatelemzés nem megfelelő, a bányafelügyelet határidő tűzésével új kockázatelemzés benyújtására kötelezi a tulajdonost vagy vagyonkezelőt. Ismételt elutasítás esetén a bányafelügyelet a kockázatelemzést a tulajdonos vagy vagyonkezelő költségére elkészítteti."
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Ha a bányafelügyelet magas vagy nagyon magas kockázatot állapít meg, kötelezi a tulajdonost vagy vagyonkezelőt a tájrendezési terv 60 napon belül történő benyújtására. Egy tájrendezési tervben kell valamennyi érintett használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezését megtervezni. A bányafelügyelet a tájrendezés határidejét a tulajdonos vagy üzemeltető által a tervhez mellékelt ütemtervre figyelemmel határozza meg."
(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Ha a (8) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított egy éven belül
a) a tulajdonos vagy vagyonkezelő nem kezdeményezi a nem bányászati célú hasznosítás engedélyezését az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál,
b) az a) pont szerinti engedély iránti kérelmet a hatóság végleges döntésével elutasította vagy az eljárást megszüntette, vagy
c) a tulajdonos vagy vagyonkezelő az a) pont szerinti engedélyben meghatározott hasznosítást nem kezdi meg köteles ezt a tényt a bányafelügyeletnek jelezni."
(5) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
"(9a) A tulajdonos vagy vagyonkezelő a (9) bekezdés szerinti esetekben az ott meghatározott határidőtől számított 60 napon belül az érintett használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás adataira vonatkozóan a (3) bekezdésben foglaltak szerinti nyilvántartáshoz adatot szolgáltat, valamint a (4) bekezdés szerinti kockázatelemzést elvégezi."
50. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt)
"f) az ásványvagyonban bekövetkezett változásra vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítésével, illetve annak elmulasztásával"
(gyakorolja.)
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:
"(3d) Ha a bányafelügyelet a 43. § (3) bekezdése szerinti hatásköreiben lefolytatott eljárásai alapján az első szankcionált jogsértést követő két éven belül újabb három jogsértést állapít meg, a negyedik jogsértés esetén a bányavállalkozó bányászati jogát törli."
51. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A Hatóság a bányászati hatósági feladatokat ellátó személy részére igazolványt állít ki. Az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg. Az igazolvány személyes adatként tartalmazza a bányászati igazgatási feladatokat ellátó személy nevét és arcképét, valamint az igazolvány okmányazonosítóját."
52. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A bányafelügyelet az általa kiadott engedélyek módosítását, a módosításokat külön jelölve, egységes döntésbe foglalva kiadmányozza."
53. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A bányafelügyelet együttes eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg. Az eljárások egyesítése esetén a bányafelügyelet a legkorábban indult ügy ügyintézési határidején belül jár el."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. §-a a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A bányafelügyelet az ellenőrzés során, az ellenőrzéssel összefüggésben a hatásköre gyakorlásának keretei között az ügyfél vagy képviselője mellett az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől is adatot és tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozat tételére hívhatja fel, a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.
(4a) A bányafelügyelet az ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratot és más tárgyi bizonyítékot lefoglalhat."
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(7) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmében annak igazolásával kérheti a hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését (a továbbiakban: fizetési kedvezmény), hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(8) Ha a kötelezett a fizetési kedvezményben foglaltak szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik."
54. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bányafelügyelet által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatokat nem tartalmazó adatokat. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a földtani szakértők jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét és kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a földtani szakértő szakterületének megnevezését."
55. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A hites bányamérői tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatokat nem tartalmazó adatokat. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/B. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a hites bányamérői tevékenységet folytató személyek jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét és a hites bányamérő szakterületének megnevezését."
56. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. § 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"49. "Üzemszerű kitermelés": az ásványi nyersanyag olyan kitermelése, ahol a tényleges kitermelési mennyiség a tevékenységre vonatkozó, első, módosítás nélküli műszaki üzemi tervben jóváhagyott legnagyobb kitermelési mennyiségnek legalább a felét eléri az üzemszerű kitermelésre meghatározott időtartamon belül."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. § 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"56. Építőipari nyers- és alapanyagok: a Hatóság elnöke által rendeletben ekként meghatározott - az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti - ásványi nyersanyagok."
57. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-a a következő (32) és (33) bekezdéssel egészül ki:
"(32) E törvénynek az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény által megállapított 27. § (7) bekezdését a 2022. szeptember 1-jétől benyújtásra kerülő kitermelési műszaki üzemi tervek jóváhagyása során kell alkalmazni azzal, hogy a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben. E törvénynek az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény által megállapított 27. § (7) bekezdését a (30) bekezdés alapján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(33) Ha a bányavállalkozó a (31) bekezdés szerinti kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a bányafelügyelet a szabálytalan bányászati tevékenység gyakorlására vonatkozó szankciót alkalmazza, egyben 30 napos teljesítési határidővel kötelezi a bányavállalkozót a (31) bekezdés szerinti kérelem benyújtására, azzal, hogy a kérelmet az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény által megállapított 27. § (7) bekezdés szerint kell benyújtani és a bányavállalkozó által minimálisan kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiséget éves bontásban a 2023. évtől kell szerepeltetni a kitermelési műszaki üzemi tervben. Ha a bányavállalkozó a kötelezés ellenére nem nyújtja be a kérelmet, a bányafelügyelet a bányavállalkozó bányászati jogát törli."
58. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)
"14. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedély vagy bejelentés alapján történő építésére, használatbavételére, javítására, átalakítására,"
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdése a következő 37. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)
"37. a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataikra"
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1d) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
"a) a bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,"
(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1d) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
"l) az építőipari nyers- és alapanyagok körét."
59. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 50/I. §-sal egészül ki:
"50/I. § (1) Ha az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény hatálybalépésekor az üzemszerű kitermelés megkezdésére vonatkozó, a 26/A. § (4) vagy (6b) bekezdésében megállapított határidőidőből kevesebb, mint egy év van hátra, ezt az időtartamot kell alkalmazni a 26/A. § (5) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében.
(2) Az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény által megállapított 30. §-t az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény hatálybalépésekor fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."
60. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
1. 5. § (4a) bekezdés nyitó szövegrészében a "kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, és az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - a bányabezárási és tájrendezési" szövegrész helyébe a "kutatási engedély, bányatelek megállapítása, feltárási és kitermelési" szöveg és a "jóváhagyási kérelem kivételével -" szövegrész helyébe a "jóváhagyása, valamint meddőhányóhasznosítás-engedélyezés iránti kérelmet" szöveg,
2. 5. § (5) bekezdésében az "A kiesés okát" szövegrész helyébe az "Az önhiba hiányát" szöveg,
3. 9. § (4) bekezdésében a "személy" szövegrész helyébe a "személy is" szöveg,
4. 20. § (2) bekezdés b) pontjában az "engedélyes," szövegrész helyébe az "engedélyes, az 1. § (7a) bekezdése szerinti tevékenységet végző," szöveg,
5. 25. § (2) bekezdés c) pontjában az "ásványvagyonról" szövegrész helyébe az "ásványvagyon mennyiségéről, minőségéről és elhelyezkedéséről" szöveg,
6. 25. § (3) bekezdés b) pontjában a "bányatelken belül a bányavállalkozó által szolgáltatott" szövegrész helyébe a "bányatelek megállapítását követően a bányavállalkozó által a feltárás és a kitermelés során szolgáltatott" szöveg,
7. 26/A. § (1) bekezdésében a "joga" szövegrész helyébe a "kizárólagos joga" szöveg,
8. 26/A. § (2) bekezdésében az "esetén a bányafelügyelet" szövegrész helyébe az "esetén - ha a (3a) bekezdés szerinti feltételek teljesülése a kérelemben igazolt - a bányafelügyelet" szöveg,
9. 26/A. § (4) bekezdésében a "2 éven" szövegrész helyébe az "1 éven" szöveg és a "2 évvel" szövegrész helyébe az "1 évvel" szöveg,
10. 26/A. § (6b) bekezdésében a "két éven" szövegrész helyébe az "1 éven" szöveg és az "ötéves" szövegrész helyébe az "ötéves, illetve egyéves" szöveg,
11. 26/A. § (6c) bekezdésében az "időtartam." szövegrész helyébe az "időtartam. Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell." szöveg,
12. 26/A. § (8) bekezdésében a "követően" szövegrész helyébe a "követően - a szénhidrogénre megállapított bányatelek kivételével -" szöveg,
13. 26/B. § (4) bekezdésében a "kérelemre" szövegrész helyébe a "kérelemre vagy hivatalból" szöveg,
14. 26/C. § (3) bekezdésében a "megfizetni." szövegrész helyébe a "megfizetni. A bányafelügyelet a határozatot hozó hatóság megkeresésére - szükség szerint - hivatalból módosítja a bányatelket." szöveg,
15. 27. § (2b) bekezdés b) pontjában a "kapcsolt vállalkozása" szövegrész helyébe a "kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás)" szöveg,
16. 27/B. § (1) bekezdés d) pontjában a "30. § (1) és (7) bekezdésétől" szövegrész helyébe a "30. § (4) bekezdésétől" szöveg,
17. 27/B. § (2) bekezdés b) pontjában a "bányavállalkozónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása" szövegrész helyébe a "bányavállalkozó kapcsolt vállalkozása" szöveg,
18. 28. § (5) bekezdésében az "a 27. § (2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdésben" szöveg,
19. 31. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "engedélye" szövegrész helyébe az "engedélye vagy bejelentés" szöveg,
20. 38/A. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontjában a " "nem kereste" vagy "elköltözött", vagy" szövegrész helyébe a " "nem kereste", "elköltözött", "ismeretlen" vagy "kézbesítés akadályozott", vagy" szöveg,
21. 38/D. § (1) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,
22. 41. § (3c) bekezdésében a "30. § (7) bekezdése" szövegrész helyébe a "30. § (4) bekezdése" szöveg,
23. 41. § (7b) bekezdésében az "alkalmazni." szövegrész helyébe az "alkalmazni. A kilencvennapos határidő jogvesztő határidőnek minősül." szöveg,
24. 41/A. § (5) bekezdésében a "vezetőt, aki a műszaki" szövegrész helyébe a "vezetőt, aki a 28. § (5) bekezdésében foglaltakat, a műszaki" szöveg,
25. 41/A. § (10) bekezdésében az "ötvenmillió" szövegrész helyébe az "egymillió" szöveg,
26. 41/B. § (1) bekezdésében a "(1) és (4) bekezdésében, továbbá a 41/A. § (10) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(1), (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 41/A. § (5) és (10) bekezdésében" szöveg,
27. 43. § (3) bekezdésében a "munkavédelmi," szövegrész helyébe a "munkavédelmi, foglalkoztatásfelügyeleti hatósági," szöveg,
28. 49. § 54. pontjában a "szénhidrogén-lelőhely" szövegrész helyébe a "szénhidrogén-lelőhely kutatási fázisú próbatermelésére," szöveg,
29. 50/A. § (1b) bekezdés 11. pontjában az "eljárásra," szövegrész helyébe az "eljárásra, és a meghirdetett bányászati jog ellenértékének meghatározására," szöveg,
30. 50/A. § (1b) bekezdés 16. pontjában a "hatósági eljárás," szövegrész helyébe a "hatósági eljárásra és bejelentésre," szöveg,
31. 50/A. § (1b) bekezdés 26. pontjában a "szabályzatra," szövegrész helyébe a "szabályzatra és a robbantásvezetői és robbantómesteri képzés és vizsgáztatás rendjére, valamint a képzési programra," szöveg
lép.
61. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
d) 43/B. § (1) bekezdés d) pontja,
e) 50/A. § (1b) bekezdés 22. pontjában a "valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak alaptanfolyami és időszakos továbbképzésére," szövegrész,
f) 50/A. § (1b) bekezdés 27. pontjában az "a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataik és működésük rendjére," szövegrész,
5. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
62. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
"d) meghatározza a közbiztonságra veszélyt jelentő egyes eszközök és anyagok gyártására, forgalmazására, szállítására, tárolására, birtoklására és használatára, valamint a polgári felhasználású robbanóanyagok szállítására és belföldi átadására vonatkozó szabályokat,"
6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
63. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 234/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"234/A. § (1) A Hatóság elnöke a végrehajtó által előterjesztett kérelem alapján - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - további hét évre megállapítja a szolgálat folyamatosságát, ha a kinevezését követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, amelyek közül legfeljebb egy volt súlyosabb figyelmeztetésnél, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál.
(2) Ha a kérelem elbírálása idején a végrehajtóval szemben a kérelem elbírálására kihatással bíró fegyelmi eljárás van folyamatban, a végrehajtó szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás jogerős befejeződését követő, a végrehajtó szolgálati jogviszonya folyamatosságának megállapítására irányuló kérelme elbírálása napjáig meghosszabbodik.
(3) A végrehajtói szolgálat folyamatosságának megállapítása iránti kérelem benyújtási határidejének elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelmet elbíráló eljárásban az ügyintézési határidő harminc nap.
(4) A Kar hivatali szerve a végrehajtó kinevezésének lejártát megelőző egy éven belül tájékoztatja a végrehajtót a kinevezése lejártának időpontjáról és a (3) bekezdésben foglaltakról.
(5) Ha a szolgálat folyamatosságának megállapítása a kérelmező végrehajtóval szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárás eredményétől függ, a Hatóság elnöke a szolgálat folyamatosságának megállapítása iránti eljárását a kérelmező végrehajtóval szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
(6) Ha a kérelmező végrehajtó az (5) bekezdés szerinti fegyelmi eljárás során az írásbeli megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetést kapott, a fegyelmi eljárás jogerős befejezését követően a Hatóság elnöke a kérelmező végrehajtót a kérelme elbírálása napjáig szolgálatából felfüggeszti."
64. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 234/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A végrehajtó az (1) bekezdés szerinti kérelmet legkorábban a kinevezés lejártát megelőző 120. napon, de legkésőbb a kinevezés lejártát megelőző 30. napon terjesztheti elő. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. E kérelmet elbíráló eljárásban sommás eljárásnak nincs helye, az ügyintézési határidő harminc nap, az eljárás szünetelésének nincs helye."
65. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a végrehajtó szolgálati ideje alatt másik szolgálati helyre is végrehajtói kinevezést kap, a pályázat benyújtásának időpontja szerinti szolgálati helyén fennálló szolgálata az új szolgálati helyre történő kinevezését megelőző napon megszűnik."
66. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 297. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"297. § (1) A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények - a 234/A. §-ban foglalt kivétellel - megszűnnek, ha a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számítva figyelmeztetés esetén egy év, más fegyelmi büntetés esetén 3 év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi büntetés hatálya - a 3 év eltelte után is - mindaddig fennáll, amíg az eljárás alá vont személy a pénzbírságot nem fizette ki. A fegyelmi büntetés felfüggesztése esetén - ha annak végrehajtására nem kerül sor - a fegyelmi büntetés hatálya a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig áll fenn.
(2) A Kar hivatali szerve a fegyelmi büntetést
a) a végrehajtó végrehajtói szolgálata folyamatosságának a fegyelmi büntetés kiszabását követő első alkalommal történő megállapítását követően, vagy
b) ha a végrehajtó szolgálata folyamatosságának megállapítására az (1) bekezdésben említett idő eltelte előtt kerül sor, az (1) bekezdésben említett idő eltelte után
törli a végrehajtók névjegyzékéből.
(3) Az (1) bekezdésben említett idő eltelte után a Kar hivatali szerve a fegyelmi büntetést törli a végrehajtóhelyettesek és a végrehajtójelöltek névjegyzékéből."
67. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 306/Z. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) E törvénynek az egyes gazdaságszabályozási törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény 63. §-ával megállapított 234/A. §-át és 69. § d) pontjával megállapított 306/I. §-át a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 8. § (1) bekezdése alapján benyújtott, az önálló bírósági végrehajtó szolgálati jogviszonya folyamatosságának megállapítására irányuló kérelmek elbírálására is alkalmazni kell."
68. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1a) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
"o) a végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével összefüggő elszámolásra, ügyvitelre és ügykezelésre vonatkozó részletes szabályokat."
69. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
a) 230. § (4) bekezdésében az "a Kormány" szövegrészek helyébe az "a Hatóság elnökének" szöveg,
b) 235. § (1) bekezdés a) pontjában a "végrehajtói állás betöltése" szövegrész helyébe a "végrehajtói állás (2) bekezdésben foglaltak szerint történő betöltése" szöveg,
c) 235. § (4) bekezdésében az "esetét kivéve - eredeti" szövegrész helyébe az "esetét, valamint azt az esetet kivéve, amikor a végrehajtó áthelyezést megelőző álláshelye megszűnik - eredeti" szöveg,
d) 285. § (2a) bekezdésében a "végrehajtói szolgálata megszűnt" szövegrész helyébe a "végrehajtói szolgálata - a 239. § (1a) bekezdés szerinti okból történő megszűnés kivételével - megszűnt" szöveg,
e) 306/I. §-ában a "követő cselekményekkel összefüggésben" szövegrész helyébe a "követően" szöveg
lép.
70. § Hatályát veszti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
b) 307. § (2) bekezdés p) pontja.
7. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
71. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyeremény esetében - ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá -a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, a fogadásból, valamint az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény (a továbbiakban együtt: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni."
8. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
72. § Hatályát veszti a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklet B) rész 12. alpontjában az " , ajándéksorsolás" szövegrész.
9. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása
73. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény "Jogkövetkezmények" alcíme a következő 50/D. §-sal egészül ki:
"50/D. § A Hatóság a 48. § rendelkezéseire figyelemmel, a 49. §-ben foglalt egy vagy több jogkövetkezmény alkalmazását követően megtilthatja az elektronikus hírközlési tevékenység végzését, ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/G. § és 36/H. § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget."
10. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosítása
74. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/A. § (1) bekezdésében a "homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - (a továbbiakban együtt: töltésanyag)" szövegrész helyébe az "ásványi nyersanyag (a továbbiakban: töltésanyag)" szöveg lép.
11. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
75. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/S. § (1) bekezdésében a "homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag - ideértve mindezek változatait és keverékeit is - (a továbbiakban együtt: töltésanyag)" szövegrész helyébe az "ásványi nyersanyag (a továbbiakban: töltésanyag)" szöveg lép.
12. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
76. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A külfejtéses bányászati tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásban való szakhatósági közreműködés esetén akkor is meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a bányatelek megállapítása iránti kérelemmel érintett település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe."
13. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
77. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"8. dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől elkülönült olyan önálló üzlethelyiség, amelynek külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve, és amelyben kizárólag az 1. § (1) bekezdésben meghatározott termékek, továbbá a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) elnökének a dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termékek forgalmazhatóak és szolgáltatások nyújthatóak;"
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában)
"15. jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelem: az 1. § (1) bekezdés szerinti termékek e törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedély nélküli vagy a 10. § (1) bekezdés szerinti feljogosítás hiányában történő értékesítése; továbbá olyan termék értékesítése, amelynek a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján, Magyarországon történő forgalomba hozatala tilos."
78. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv)
"e) kijelöli a 10. § (1) bekezdés szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyt."
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]
"j) fogadja a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartásvezetési és adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a dohánygyártmányok árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól szóló rendeletében meghatározott, dohányboltban forgalmazott termékek regisztrációs adatait, és ezeket a dohány-kiskereskedők, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére publikálja; készletnyilvántartó minősítési rendszert működtet, a dohánytermék-kiskereskedők készlet- és forgalmi adatait kezeli, feldolgozza,"
(3) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]
"m) eljár a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatókkal szemben."
79. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha e törvény kivételt nem tesz, a dohánytermék-kiskereskedelem, továbbá az 1. § (1) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelme kizárólag dohányboltban folytatható."
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Dohányboltban kizárólag az (1) bekezdés szerinti termékek, valamint a Hatóság elnökének a dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete által lehetővé tett termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása folytatható."
80. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) A Hatóság az engedélyes kérelmére a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés szabályairól szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint engedélyezi a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szüneteltetését."
81. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletét látja el, eljár a jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelmet folytatókkal szemben, tevékenységének célja a dohánytermék-kiskereskedelmi piac zavartalan és eredményes működésének, a fiatalkorúak védelmének, továbbá a dohánytermék-kiskereskedelemmel szembeni bizalom erősítésének érdekében a dohánytermék-kiskereskedelmi piac folyamatos felügyelete."
82. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységet folyató személyt a Hatóság
a) természetes személy esetében 1 millió forinttól 50 millió forintig,
b) gazdasági társaság esetében - ideértve az egyéni vállalkozót is - 5 millió forinttól 500 millió forintig
terjedő bírsággal sújtja. Különös méltánylást érdemlő esetben a Hatóság a bírságot 50%-kal mérsékelheti."
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti bírságot a kötelezett a döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül köteles megfizetni a Hatóság számlájára. A bírság megfizetésének módjára az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletnek az adófizetésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak."
83. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 26. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy)
"g) az 1. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a dohányboltban forgalmazható termékekre és nyújtható szolgáltatásokra"
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.)
84. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény
a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában a "feladatokat, és" szövegrész helyébe a "feladatokat," szöveg,
b) 4. § (2) bekezdés d) pontjában a "feladatokat." szövegrész helyébe a "feladatokat, és" szöveg,
c) 4. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)" szövegrész helyébe a "Hatóság" szöveg,
d) 13. § (3) bekezdésében az "akit - a 10. §-ban foglaltak kivételével - érvényes" szövegrész helyébe az "akit érvényes" szöveg,
e) 13. § (10) bekezdésében az "a Hatóság az engedélyt visszavonja." szövegrész helyébe az "az engedély hatályát veszti." szöveg,
f) 13. § (14) bekezdésében az "a (4) bekezdést" szövegrész helyébe az "a (4) és a (7a) bekezdést" szöveg és az "a 10. § (1) bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe az "a 10. § (1) bekezdése" szöveg,
g) 15. § (4) bekezdésében a "legfeljebb két alkalommal - június 30-i, illetve december 31-i fordulónappal" szövegrész helyébe a "legfeljebb négy alkalommal - március 31-i, június 30-i, szeptember 30-i, illetve december 31-i fordulónappal" szöveg, az "e szándékát legalább 15 nappal megelőzően köteles a vámhatóságnak bejelenteni, és köteles biztosítani azt is," szövegrész helyébe a "köteles biztosítani," szöveg,
h) 15/D. § (4) bekezdésében a "fogyasztó részére terméket" szövegrész helyébe az "az 1. § (1) bekezdés szerinti és dohányterméket, kiegészítő terméket" szöveg,
i) 16. § (4) bekezdésében a "más, e törvény alapján a dohányboltban forgalmazható termék" szövegrész helyébe a "más termék" szöveg,
j) 26. § c) pontjában a "jogsító" szövegrész helyébe a "jogosító" szöveg,
k) 26. § d) pontjában az "ellenőrzésére, és" szövegrész helyébe az "ellenőrzésére," szöveg
lép.
85. § Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény
14. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosítása
86. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Különös hatáskörű foglalkoztatásfelügyeleti hatóság a honvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó foglalkoztató foglalkoztatásfelügyeletét, a rendvédelmi szerv foglalkoztatásfelügyeletét, vagy a büntetésvégrehajtási intézetekben fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatásának foglalkoztatásfelügyeletét ellátó, a Kormány rendeletében kijelölt hatóság, továbbá a bányafelügyelet."
87. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 7. § (2) bekezdésében a "nem tartozik a Kormány rendeletében" szövegrész helyébe a "nem tartozik törvényben vagy a Kormány rendeletében" szöveg lép.
15. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
88. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]
"g) a szerkezetátalakítási szakértők hatósági nyilvántartásainak vezetésével, a bíróság általi kijelölésük és hivatalból történő kirendelésük során alkalmazott, a Hatóság által működtetett elektronikus, véletlenszerű kiválasztás elvét alkalmazó informatikai rendszer fejlesztésével és működtetésével, egyes tevékenységeik szabályozásával, a tevékenységük feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával"
[kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.]
89. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A Hatóság látja el)
"f) a szerkezetátalakításról szóló törvény"
(és az e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ezen jogszabályok szerinti tevékenységének felügyeletét, valamint az e jogszabályokban meghatározott, a Hatóság feladat és hatáskörébe tartozó feladatokat.)
(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Hatóság látja el a szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében a gazdasági reklám tevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 17. § (2) bekezdése szerinti rendelkezések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat."
(3) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság feladata, hogy a közérdeket figyelembe véve hatékonyan közreműködjön a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egységes joggyakorlat alakításában. A Hatóság e feladatkörében:)
"g) előzetes egyetértési jogot gyakorol az állam nevében történő koncessziós pályázat kiírása, ajánlattételi felhívás, ajánlattételi eljárás, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10/A. §-a szerinti eljárás lefolytatása, továbbá a koncessziós szerződés megkötése, a koncessziós szerződés módosítása, az állam nevében történő megszüntetése tekintetében."
90. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Hatóság elnöke)
"i) megállapítja a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységgel kapcsolatban a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás, a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása, a kitiltás és a kitiltáshoz kapcsolódó panaszkezelési eljárás, a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók, a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések, a játékosvédelmi nyilvántartás, és további önkorlátozó intézkedések bevezetésének, valamint a szervező által a játékos részére biztosítandó önkorlátozó intézkedések igénybevételének részletes szabályait, a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel, az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével, a játéktervvel, a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal, a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével, a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével, a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, a távszerencsejáték-szervezés engedélyezéséhez szükséges alap-(törzs-)tőke és távszerencsejáték, online kaszinójáték területén szerzett szerencsejáték-szervezői gyakorlat mértékével, a távszerencsejáték-szervező által nyújtandó biztosíték legalacsonyabb mértékével, az engedélyezéshez szükséges személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételekkel, a Magyarországon kívüli EGT-államban bejegyzett gazdasági társaságot a távszerencsejáték-szervezés engedélyezésére irányuló eljárásban képviselő személy nyilvántartásba vételével, a nyilvántartásba vétel feltételeivel, az ilyen gazdasági társaság fióktelepére, a fióktelep képviseletét ellátó személyre vonatkozó követelményekkel, a távszerencsejáték szervezésére jogosító engedély leghosszabb időtartamának mértékével, a távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, a távszerencsejáték szervezésére vonatkozó játékosvédelmi cselekvési terv kötelező tartalmi elemeivel, elkészítésének gyakoriságával, Hatósághoz történő benyújtásával, a játékosvédelmi cselekvési tervben foglaltak végrehajtásáról történő szervező általi beszámolással, az engedély nélküli szerencsejáték szolgáltatásában közreműködő személyek kötelezettségeivel, a pénzforgalmi szolgáltató tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító tevékenységhez kapcsolódó tét befizetésének és nyeremény kifizetésének teljesítésében való közreműködését kizáró eljárásával és ezen eljárás ellenőrzésével, a szerencsejáték-felügyeleti díj, távszerencsejáték-szervezési díjmértékével, megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,"
(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság elnöke)
"o) megállapítja a földtani kutatásra, a Bt. hatálya alá tartozó, hatósági engedély vagy koncessziós szerződés alapján végezhető tevékenységek engedélyezésére, a kutatás engedélyezésére és a kutatási munkaprogram alapvető tartalmi követelményeire, a kutatási jogadományhoz, illetve a kutatási engedélyhez tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére, valamint kutatási jogadománnyal vagy kutatási engedéllyel érintett olyan részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetek esetében, amelyekre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kötendő megállapodás hatósági jóváhagyásának feltételeire vagy a megállapodás hiányában az együttműködés szükségességének és tartalmának megállapítására, a biztonsági övezet és a védőpillér kijelölésére, biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakra és korlátozásokra, a bányatérképek elkészítésére és változásokkal történő kiegészítésére, a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére, a bányavállalkozó, a gázipari engedélyes ezzel kapcsolatos kötelezettségeire, a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálat működtetésére, az üzemzavar elhárítási, kitörésvédelmi tervre, a bányának a fő bányaveszélyek szempontjából való minősítésére, a jogosulatlan, szabálytalan bányászati tevékenység végzése, kitermelés engedély nélküli szünetelése, hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenység engedély nélküli, vagy jogszabályban vagy a bányafelügyelet határozatában foglalt előírásoktól eltérő végzése, a biztosítékadási kötelezettség megsértése esetén alkalmazható intézkedésekre, a bányászati tevékenységből eredő kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosítékokra, a Bt. szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységekre jogosító eljárás rendjére, az e tevékenységeket végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági felügyeletére, az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire, a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére, a bányászati jog új jogosítottjának kijelölésére vonatkozó hatósági pályázati eljárásra, és a meghirdetett bányászati jog ellenértékének meghatározására, a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, valamint a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására, az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén elvégzendő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatására, valamint a vizsgálatban részt vevő közigazgatási és egyéb szervek közreműködésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedély vagy bejelentés alapján történő építésére, használatbavételére, javítására, átalakítására, az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában a potenciális tárolóhely felmérésére, a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás és a tárolás engedélyezésére, a kutatási engedély átruházására, szén-dioxid-áram besajtolására, az üzemeltető és a bányafelügyelet ellenőrzésére, a pénzügyi biztosítékra és pénzügyi hozzájárulásra, a tárolóhely bezárására, a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó tartalmi követelményeire, a korrekciós intézkedések elvégzésére, az új tárolási engedélyes kijelölésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásra és bejelentésre, az építési tevékenységek körére, az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára, az ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartására, a Bt. 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítása esetén fizetendő térítés mértékének és a megfizetés módjának megállapítására, a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartására, azok kockázatelemzésére, besorolására, valamint a céltartalék képzésére, a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területek listájának közzétételére, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő hely engedélyezésére, az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeire, a komplex műveleti terv tartalmára, az anyagnyerő hely létesítéséhez szükséges biztosítékokra, az anyagnyerő hely megszüntetésére irányuló kérelem tartalmi követelményeire, a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, az egyes munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, a hites bányamérőre, a bányatérképek méretarányára és tartalmi követelményeire, a polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit tartalmazó szabályzatra és a robbantásvezetői és robbantómesteri képzés és vizsgáztatás rendjére, valamint a képzési programra, a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatokra, a létesítmények tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, és egyéb feltételeit tartalmazó biztonsági szabályzatokra, a műszaki-biztonsági irányítási rendszerek alkalmazási szabályaira, a Bt. szerinti földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányászati és gázipari biztonságtechnikai és munkabiztonsági vizsgák tematikájára és rendjére, a hites bányamérői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányászati hulladékok kezelésére, a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági követelményeire és a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági szabályzatára, a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek körére, az arról szóló jelentéstételi kötelezettségre és vizsgálati rendjére vonatkozó részletes szabályokat, rendeletben a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területeket, a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataikra,"
(3) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság elnöke)
"r) megállapítja a Hatóság által létrehozott és kibocsátott egyedi azonosító díját és az egyedi azonosító kód kibocsátásával kapcsolatos különös eljárási szabályokat"
(4) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő x) ponttal egészül ki:
(A Hatóság elnöke)
"x) megállapítja a szerkezetátalakítási szakértő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő bírósági kijelölésének és kirendelésének; az elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének, valamint a kijelölés és a kirendelés megszüntetésének részletes szabályait; a szerkezetátalakítási szakértők szerkezetátalakítási alap- és továbbképzésének szabályait; a szerkezetátalakítási szakértők igazolványának kiállítására, használatára, az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára és formai követelményeire, valamint nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat."
91. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 20. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság bevételét képezi)
"h) a távszerencsejáték-szervezési díj, valamint"
(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 20. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A Hatóság bevételét képezi)
"i) az egyéb bevételek."
92. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az elnökség tagja olyan felsőfokú végzettségű személy lehet, aki legalább 5 év, a jog, a kereskedelem, az ipar vagy a pénzügy területén megszerzett szakmai gyakorlattal, valamint jelentős tapasztalattal rendelkezik a választottbíráskodásra vagy a koncesszióra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban. Jelentős tapasztalattal az a személy rendelkezik, akinek a neve fel van tüntetve vagy korábban szerepelt valamely belföldi vagy külföldi állandó választottbíróság választottbírói listáján (névjegyzékén), vagy rendszeresen jogi képviseletet lát el vagy látott el választottbírósági, illetve koncesszióval kapcsolatos ügyekben."
93. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A listára annak a kiváló szakmai tudású szakembernek a neve vehető fel, aki
a) azt kéri,
b) a jog, a kereskedelem, az ipar vagy a pénzügy területén megszerzett, legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c) az elnökség többségi véleménye szerint a választottbírói munka elvégzésére alkalmas, és
d) még nem töltötte be a hetvenedik életévét."
94. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
"g) a Hatóság által kibocsátott egyedi azonosító kód díját és az egyedi azonosító kód kibocsátásával kapcsolatos különös eljárási szabályokat."
95. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 14. alcíme a következő 34/D. §-sal egészül ki:
"34/D. § (1) A Választottbíróság elnökségét e törvénynek az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 26. § (5) bekezdésének megfelelően 2022. november 1-ig újra kell alakítani azzal, hogy az elnökség 2022. november 1. napja előtt kinevezett tagjára vonatkozó újbóli kinevezést nem kell beleszámítani a 26. § (6) bekezdése szerinti egyszeri ismételt kinevezésbe.
(2) A Választottbíróság a Módtv1. által megállapított 28. § (2) bekezdésének megfelelő választottbíró-ajánlási listát 2022. december 31-ig teszi közzé."
96. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 16. alcíme a következő 36/B. §-sal egészül ki:
"36/B. § (1) Az 1. § (1) bekezdés g) pontja és a 13. § x) pontja
a) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglaltaknak
való megfelelést szolgálja.
(2) Az 1. § (1) bekezdés g) pontja és a 13. § x) pontja a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
97. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény
a) 1. § (1) bekezdés e) pontjában a "vételével, valamint" szövegrész helyébe a "vételével," szöveg,
b) 1. § (1) bekezdés f) pontjában a "vételével" szövegrész helyébe a "vételével, valamint" szöveg,
c) 3. § (1) bekezdés d) pontjában a "törvény, és" szövegrész helyébe a "törvény," szöveg,
d) 3. § (1) bekezdés e) pontjában az "(a továbbiakban: Bt.)" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: Bt.), és" szöveg,
e) 11. § (1) bekezdésében a "10. § (1) bekezdés a) és b) pontja" szövegrész helyébe a "10. § (1) bekezdés a) és d) pontja" szöveg,
f) 13. § j) pontjában a "teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat," szövegrész helyébe a "teljesítésére vonatkozó részletes szabályokat, a felszámolóbiztosok, vagyonfelügyelők, ideiglenes vagyonfelügyelők és rendkívüli vagyonfelügyelők igazolványának kiállítására, használatára, az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára és formai követelményeire, valamint nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat," szöveg,
g) 13. § k) pontjában a "módját, az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat, az elektronikus" szövegrész helyébe a "módját, az elektronikus" szöveg,
h) 13. § k) pontjában a "nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat," szövegrész helyébe a "nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, a végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével összefüggő elszámolás, ügyvitel és ügykezelés részletes szabályait," szöveg,
i) 13. § l) pontjában az "árközzétételének részletes szabályaira vonatkozó részletes szabályokat," szövegrész helyébe az "árközzétételének részletes szabályaira, az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatandó - személyes adatnak nem minősülő - adatok körére, az adatszolgáltatás módjára és rendszerességére, az 1. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a dohányboltban forgalmazható termékekre és nyújtható szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat," szöveg,
j) 13. § u) pontjában az "igazolvány és jelvény biztosítására, használatára, az érintett személy azonosításához szükséges" szövegrész helyébe az "igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó" szöveg,
k) 13. § w) pontjában a "gazdasági tevékenységet." szövegrész helyébe a "gazdasági tevékenységet, az építőipari nyers- és alapanyagok körét." szöveg,
l) 21. § (1) bekezdés a) pontjában a "koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.)" szövegrész helyébe a "Ktv." szöveg,
m) 35. §-ában az "a 31-34/C. §" szövegrész helyébe az "a 31-34/D. §" szöveg
lép.
98. § Hatályát veszti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § a) pontjában az "azzal, hogy a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörben eljáró önálló szervezeti egységek tevékenységét külön elnökhelyettes irányítja, feladatkörében kiadmányozási joggal felruházva," szövegrész.
16. A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény módosítása
99. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. § (1) A felszámoló szervezet bejelenti a nyilvántartó szervezetnek, ha szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet is kíván végezni. A bejelentéssel egyidejűleg igazolnia kell, hogy
a) rendelkezik a 23. § (6) bekezdése szerinti felelősségbiztosítással, és
b) a személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetve a társasággal kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a társaság javára tevékenykedők között van olyan természetes személy, aki a szerkezetátalakítási szakértői tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban meghatározott szerkezetátalakítási alap-, illetve továbbképzést elvégezte.
(2) A nyilvántartó szervezet az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a nyilvántartásba vételről hozott véglegessé vált határozatát és a (6) bekezdés szerinti adatokat 1 munkanapon belül elektronikus úton továbbítja az OBH-nak. Az OBH a bejelentést tevő felszámoló szervezetet a bíróság által kijelölhető szerkezetátalakítási szakértők listájára felveszi.
(3) Ha a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő nem kívánja tovább folytatni a szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet, azt a nyilvántartó szervezet útján jelenti be az OBH-nak. Az OBH a szerkezetátalakítási szakértőt az erről szóló bejelentésről hozott döntés kézhezvételét követően a szerkezetátalakítási szakértők listájáról törli. Törölni kell a szerkezetátalakítási szakértőt a szerkezetátalakítási szakértők listájáról az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetekben is.
(4) A szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő által foglalkoztatott természetes személy jogszabályban foglaltak szerinti szerkezetátalakítási alap- és továbbképzésben való részvételre is köteles, amelyet jogszabályban meghatározott módon kell a szerkezetátalakítási szakértő útján a nyilvántartó szervezet részére igazolnia.
(5) A nyilvántartó szervezet döntésének véglegessé válását követően haladéktalanul értesíti az OBH-t
a) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett felszámoló szervezet (6) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változásról, valamint
b) arról, ha
ba) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett személyt a nyilvántartó szervezet nyilvántartásából törölték, vagy
bb) a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett személy a szerkezetátalakítási alap- vagy továbbképzésben való részvételt jogszabályban meghatározott módon nem igazolta.
(6) Közérdekből nyilvános adat a szerkezetátalakítási szakértők listájára felvett szerkezetátalakítási szakértő neve, értesítési címe, elektronikus levelezési címe, hatósági nyilvántartási száma, valamint azon nyilvántartó szervezet megnevezése, amelynek nyilvántartásában a szerkezetátalakítási szakértő szerepel.
(7) A (6) bekezdés szerinti közérdekből nyilvános adatokat az OBH honlapján bárki számára elérhető módon, ingyenesen, keresőprogram igénybevétele útján elérhetővé kell tenni.
(8) A nyilvántartó szervezet a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy részére e minőségének igazolására szerkezetátalakítási szakértői igazolványt állít ki. A szerkezetátalakítási szakértői igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg. A szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy az igazolványát szerkezetátalakítási szakértők listájára történő felvételét követően veheti át.
(9) A szerkezetátalakítási szakértői igazolvány az alábbi személyes adatokat tartalmazza:
a) a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy szakértő nevét, arcképét,
b) a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személyt foglalkoztató szerkezetátalakítási szakértő székhelyét,
c) az igazolvány okmányazonosítóját."
100. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szerkezetátalakítási szakértő a bírósági kirendelés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles benyújtani az összeférhetetlenségi és kizáró ok hiányára kiterjedő nyilatkozatát."
101. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 12. alcíme a következő 30/A. §-sal egészül ki:
"30/A. § A 28. § (1) bekezdés szerinti kijelölés és a 12. alcím szerinti hivatalból történő kirendelés során a bíróság által használt elektronikus, véletlenszerű kiválasztás elvét alkalmazó informatikai rendszer fejlesztése és működtetése a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) feladata."
102. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"66. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a bíróság által kijelölt szerkezetátalakítási szakértő részletes feladatait, jogait és kötelezettségeit,
b) a bíróság által kirendelt szerkezetátalakítási szakértő díja megállapításának részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy - az OBH Elnöke véleményének kikérésével -a szerkezetátalakítással összefüggő polgári nemperes eljárás sajátos bírósági ügyviteli és igazgatási szabályaira vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
(3) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben szabályozza
a) a szerkezetátalakítási szakértő elektronikus kiválasztás igénybevételével történő bírósági kijelölésének és kirendelésének; az elektronikus kijelölést támogató számítógépes rendszer működésének, üzemeltetésének és ellenőrzésének, valamint a kijelölés és a kirendelés megszüntetésének részletes szabályait,
b) a szerkezetátalakítási szakértők szerkezetátalakítási alap- és továbbképzésének szabályait,
c) a szerkezetátalakítási szakértők igazolványának kiállítására, használatára, az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára és formai követelményeire, valamint nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat."
103. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény
a) 23. § (4) bekezdés f) pontjában a "büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás indult, vagy" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás indult, vagy" szöveg,
b) 23. § (5) bekezdésében az "előírt továbbképzésnek" szövegrész helyébe az "előírt szerkezetátalakítási alap-, illetve továbbképzésnek" szöveg,
c) 34. § (1) bekezdésében az "e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóssal szemben az érintett hitelezők által érvényesíthető" szövegrész helyébe az "e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adóssal szemben a hitelezők által érvényesíthető" szöveg,
d) 68. § (1) bekezdésében a "szükséges szakmai továbbképzés" szövegrész helyébe a "szükséges szerkezetátalakítási alapképzés" szöveg,
e) 68. § (2) bekezdésében a "szerinti továbbképzés elvégzésével" szövegrész helyébe a "szerinti szerkezetátalakítási alapképzés elvégzésével" szöveg
lép.
17. Záró rendelkezések
104. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) A 44. § 2022. augusztus 15-én lép hatályba.
(3) A 42. § és az 57. § 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) A 30-32. §, az 56. § (2) bekezdése, az 58. § (4) bekezdése, a 68. §, a 70. §, a 77. § (1) bekezdése, a 79. §, a 83. §, a 84. § c) és i) pontja, a 90. § (3) bekezdése, a 92-95. § és a 97. § f), h), k) és m) pontja 2022. október 1-jén lép hatályba.
(5) A 2. alcím, a 7-9. alcím, a 85. § a) pontja, a 88. §, a 89. § (1) bekezdése, a 90. § (1) és (4) bekezdése, a 91. §, a 96. §, a 97. § a)-d) pontja és a 16. alcím 2023. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 64. § 2023. február 1-jén lép hatályba.
105. § A 3. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, a 62. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján, a 88-95. §, 97. § a)-l) pontja és a 98. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
106. § (1) E törvény 13. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 88. § és 89. § (1) bekezdése, valamint 16. alcíme a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 16. alcíme
a) a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(4) E törvény 16. alcíme a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlásban foglaltaknak való megfelelést szolgálja.
(5) E törvény 16. alcíme a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
107. § (1) E törvény tervezetének 12. §, 14. § 22. §, 25. §, 26. § és 28. § c) pontja tartalmával megegyező rendelkezések tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikkében előírt egyeztetése megtörtént a 2017/582/HU bejelentés keretében.
(2) E törvény tervezetének 2. alcíme a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke