2022. évi LXXVII. törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 12. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igazgatóság hatáskörébe tartozik:)
"b) az MNB számviteli beszámolójának megállapítása, a 166. § (1a) bekezdése szerinti osztalék fizetéséről való döntés meghozatala, továbbá az üzletvezetésről és az MNB vagyoni helyzetéről szóló, a részvényesnek küldendő jelentés tervezetének jóváhagyása,"
(2) Az MNB tv. 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az MNB elnöke rendeletben határozza meg azt az MNB által alkalmazott, az MNB szervezeti és működési szabályzata szerint vezetői hatáskörrel rendelkező személyt vagy az MNB szervét, akire (amelyre)
a) a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörben a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezésével és ellenőrzésével, és
b) a 4. § (6) bekezdése szerinti feladatkörben eljárva kibocsátott MNB rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzésével
kapcsolatos hatósági eljárásokban a hatáskörgyakorlási jogot átruházza."
2. § Az MNB tv. 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az emlékérme, valamint a nehezen felismerhető, sérült bankjegy, érme, fizetési művelet során történő elfogadása elutasítható."
3. § Az MNB tv. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
"23/A. § Az MNB a hitelintézet és a posta készpénzforgalma lebonyolításához kialakított infrastrukturális hálózatát az MNB elnökének a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében meghatározott rendszerességgel és szempontrendszer szerint minősíti, és a minősítés alapján kötelezi a hitelintézetet és a postát a minősítéshez hozzárendelt követelményeknek megfelelő infrastrukturális hálózat kialakítására."
4. § Az MNB tv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az MNB - a Monetáris Tanács által meghatározott felvigyázói elvárásokat is érvényesítve - kijelöli a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszereket."
5. § Az MNB tv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az MNB engedélye szükséges a fizetési rendszer működtetését végző szervezet üzletszabályzatának, szabályzatainak és ezek módosításának hatálybalépéséhez. Az engedélyezés során az MNB a Monetáris Tanács által meghatározott felvigyázói elvárásokat is figyelembe veszi."
6. § Az MNB tv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 30. § a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az MNB a jegybanki információs rendszerben kezeli a 4. § (1), (7) és (9) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához feltétlenül szükséges azon - a hitelképesség megítéléséhez, a hitelkockázatok feltárásához szükséges, a fedezetül szolgáló eszközökkel kapcsolatos, valamint hitelintézetnél, kincstárnál elhelyezett betétre vonatkozó, továbbá a 39. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti folyamatos felügyelet gyakorlása érdekében szükséges - személyes adatokat, amelyekre vonatkozóan az MNB rendeletben vagy a 48. § (3) bekezdése alapján, felügyeleti jogkörben adatszolgáltatást rendelt el, azzal, hogy ezen adatszolgáltatás az érintett természetes személyazonosító adatára, különleges adatára, azonosító kódjára, illetve személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítójára nem irányulhat.
(2a) Az MNB a 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához a jegybanki információs rendszer részeként statisztikai rendszert működtet, amelyhez a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjától egyedi azonosításra alkalmas módon átveheti a rendelkezésére álló, illetve az adminisztratív adatforrást kezelő szervtől annak adminisztratív adatforrásában kezelt, a hitelképesség megítéléséhez, a hitelkockázatok feltárásához szükséges, a fedezetül szolgáló eszközökkel kapcsolatos, valamint a hitelintézetnél, kincstárnál elhelyezett betétre vonatkozó - az érintett természetes személyazonosító adatát, különleges adatát, azonosító kódját, illetve személyazonosításra alkalmas okmánya azonosítóját ide nem értve - személyes adatokat.
(2b) A (2a) bekezdés szerint átadott adatok kezelésére a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvényt kell alkalmazni, azokat a jegybanki információs rendszer egyéb adataitól elkülönítve kell kezelni. A jegybanki információs rendszer részét képező statisztikai adatok kezelése során az MNB megtesz minden olyan szabályozási, technikai és szervezeti intézkedést, amely az egyedi statisztikai adatok fizikai és logikai védelmének biztosítása érdekében szükséges.
(2c) A jegybanki információs rendszer részeként működtetett statisztikai információs rendszer szakmai tartalmát és módszertanát az MNB - a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter véleményét kikérve - a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértésben alakítja ki.
(2d) Az e § szerinti személyes adatokat tartalmazó adatszolgáltatás, adatátvétel esetében az MNB - álnevesítés alkalmazásával - az érintett természetes személy azonosítását lehetővé tevő adatokat elválasztja az érintettre vonatkozó egyéb adatoktól, továbbá az így elválasztott adatokat olyan - a (2b) bekezdés szerinti biztonsági intézkedéseknek megfelelően védett - technikai azonosítóval látja el, amelynek ismerete nélkül a kapcsolat a szolgáltatott vagy átvett adatok és az érintett természetes személy között többé nem állítható helyre. Az így elválasztott adatok közötti kapcsolat kizárólag az MNB által, a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott cél elérése céljából, az ahhoz szükséges időtartamig - ideiglenesen - állítható helyre. A (2) és (2a) bekezdésben meghatározott adatkezelési cél teljesülése esetén az MNB az adatokat haladéktalanul és véglegesen személyazonosításra alkalmatlanná teszi."
7. § Az MNB tv. 32. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB elnöke az (1) bekezdés szerinti rendeletében]
"a) a Magyarország területén hitel- és pénzkölcsön nyújtási, valamint pénzügyi lízing tevékenység keretében természetes személlyel kötött szerződések tekintetében
aa) az ingatlan-, illetve gépjárműhitelek és pénzügyi lízingügyletek maximális hitelfedezeti arányára,
ab) a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékére,
ac) a hitel-, illetve lízingtartozás jövedelem arányában megengedett maximális mértékére, valamint"
[vonatkozó szabályokat állapít meg.]
8. § (1) Az MNB tv. 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az MNB látja el a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 10. cikke szerinti illetékes hatóságként a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából eredő feladatokat."
(2) Az MNB tv. 40. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 648/2012/EU rendelet) 2. cikk 13. pontja szerinti illetékes hatóságként látja el a 648/2012/EU rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat."
(3) Az MNB tv. 40. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(16) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 909/2014/EU rendelet) 2. cikk (1) bekezdés 17. pontja szerinti illetékes hatóságként ellátja a 909/2014/EU rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatokat."
(4) Az MNB tv. 40. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(20) Az MNB ellátja a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) végrehajtását."
(5) Az MNB tv. 40. §-a a következő (39) bekezdéssel egészül ki:
"(39) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében ellátja az Unióban történő határon átnyúló fizetésekről szóló 2021. július 14-i (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet) 8. és 9. cikke szerinti illetékes hatóságként az (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásából eredő feladatokat."
9. § Az MNB tv. 42. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB a 4. § (9) bekezdésben meghatározott feladatkörében]
"g) piacfelügyeleti eljárást indít
ga) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység észlelése esetén;
gb) a bennfentes kereskedelem, a bennfentes információ jogosulatlan közzététele vagy piacbefolyásolás (a továbbiakban ideértve az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 37-42. cikke szerinti bennfentes kereskedelmet, és piaci manipulációt) gyanúja esetén;
gc) a vezetői feladatokat ellátó személyekre és a velük szoros kapcsolatban álló személyekre vonatkozó bejelentési kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából; továbbá
gd) a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-8. cikkében előírt bejelentési és közzétételi kötelezettségre és 12-14. cikkében előírt fedezetlen ügyletek korlátozására vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából,"
10. § (1) Az MNB tv. 45. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB hatóságként jár el]
"d) a 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében a forgalomban lévő magyar törvényes fizetőeszközről, valamint az MNB által forgalomból bevont bankjegyről és érméről utánzat készítésének és készíttetésének engedélyezése és ellenőrzése,"
[(a továbbiakban együtt: hatósági tevékenység) során.]
(2) Az MNB tv. 45. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
[Az MNB hatóságkéntjár el]
"g) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a hitelintézet és a posta készpénzforgalma lebonyolításához kialakított infrastrukturális hálózatának az MNB elnökének a készpénzforgalmazás feltételeit szabályozó rendeletében meghatározott szempontrendszer szerinti minősítése, és az ezen minősítéshez a szempontrendszerben hozzárendelt követelményeknek megfelelő infrastrukturális hálózat kialakítására való kötelezés"
[(a továbbiakban együtt: hatósági tevékenység) során.]
11. § Az MNB tv. 46. § (2) bekezdése a következő 1a. ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az Ákr.-nek]
"1a. az ügyféli jogutódlás szabályaira,"
[vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.]
12. § Az MNB tv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"55. § (1) Az MNB eljárása során az Ákr. 134., 136. és 137. §-át, valamint a 138. § (2) és (3) bekezdését
a) az MNB részére fizetendő, jogszabályban meghatározott díj,
b) az MNB által kiszabott bírság,
c) az MNB által megállapított eljárási költség, valamint
d) az a)-c) pontokkal összefüggésben felmerült késedelmi pótlék
esetében kell alkalmazni.
(2) Az MNB által kiszabott bírság és az MNB által megállapított eljárási költség meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a pénzfizetési kötelezettség esedékességének napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(3) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a 168. §-ban meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.
(5) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az MNB-től a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó, a jelen és a (6) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is.
(6) A teljesítési határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - az (5) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt.
(7) Ha az MNB elutasítja a (6) bekezdésben meghatározott igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is.
(8) A kötelezett részére - kérelmére - fizetési kedvezmény engedélyezhető, ha a végrehajtás foganatosítása során bizonyítja, hogy a teljesítés elmaradása neki nem felróható, és rajta kívül álló ok lehetetlenné tette a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.
(9) A fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételek fennállásáig a kötelezettel szemben végrehajtási cselekmény nem foganatosítható, és - a kötelezett által benyújtott kérelem beérkezésének napjától - késedelmi pótlék nem számítható fel. Ha a kötelezett a fizetési kedvezményt megállapító végzésben foglalt feltételeket megszegi, a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást a hátralék teljes összegére folytatja. A végrehajtás folytatásáról és a kötelezett által benyújtott kérelem beérkezésének napjától visszamenőlegesen felszámított késedelmi pótlék összegéről az MNB a végrehajtást foganatosító szervet értesíti.
(10) Olyan kötelezett esetén, amely számára az MNB fizetési számlát vezet, az MNB közvetlen kielégítés útján hajtja be a pénzfizetésre szóló határozatból eredő lejárt tartozást."
13. § (1) Az MNB tv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az MNB
a) fizetési rendszer működtetése tevékenységet végző szervezetnél legalább kétévente,
b) központi szerződő félnél legalább évente, a központi értéktárnál legalább kétévente,
c) a d) pontban foglaltakat ide nem értve
ca) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, nyilvános befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőnél, tőzsdénél, a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint a belső piac szempontjából korlátozott jelentőségű adatszolgáltatónál, valamint a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó olyan személynél és szervezetnél, amelyre kiterjed az összevont alapú felügyelet (a továbbiakban: pénzügyi csoport) legalább háromévente,
cb) hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, továbbá befektetési alapkezelőnél a tevékenységének megkezdését követő egy év elteltével,
d) a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvényben meghatározott Integrációs Szervezethez csatlakozott hitelintézeteknél kizárólag az összevont alapú megfelelés ellenőrzésére vonatkozóan a (3) bekezdés szerinti csoportvizsgálat keretében, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatodik részének hatálya alá tartozó kisbiztosítónál, nyilvános befektetési alapot nem kezelő befektetési alapkezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, továbbá foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménynél legalább ötévente
átfogó vizsgálatot folytat le."
(2) Az MNB tv. 64. § (3) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
"(3) Az MNB a pénzügyi csoportnál, az összes csoporttag vonatkozásában együttesen is jogosult átfogó vizsgálatot, továbbá a 39. § (3) bekezdésében meghatározott felügyeleti feladatok tekintetében célvizsgálatot vagy rendkívüli célvizsgálatot (a továbbiakban: csoportvizsgálat) végezni. A pénzügyi csoport átfogó vizsgálata kiterjed az összevont alapú felügyeletre vonatkozó jogszabályi előírások betartásának ellenőrzésére és magában foglalhatja az összes csoporttagra vonatkozó törvényi előírások betartásának egyedi alapú vizsgálatát is. A pénzügyi csoportnál a 39. § (3) bekezdésében meghatározott felügyeleti feladatok tekintetében folytatott célvizsgálat, vagy rendkívüli célvizsgálat a Pmt.-ben csoportszinten rögzített követelmények csoportszintű és egyedi alapú vizsgálatára terjed ki."
14. § Az MNB tv. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az MNB megbízólevéllel kijelölt alkalmazottja a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági, igazgatótanácsi, felügyelő- vagy ellenőrző bizottsági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének, illetve az ügyvezetés ellenőrzését megvalósító testületének és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lehet."
15. § Az MNB tv. 76. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott szabálysértés esetén, továbbá az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző jogi személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszközt hitelintézeti engedély hiányában végző vállalkozás tekintetében
a) 1 555 850 000 forintig, vagy
b) a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti év 89. § (3) bekezdés b) és d) pontja szerinti nettó árbevételének 10 százalékáig
terjedhet.
(5a) Ha a jogsértésből származó haszon vagy elkerült veszteség összege meghatározható, a kiszabható maximális bírság mértéke annak kétszerese, azzal, hogy a bírság mértékét minden esetben az (5) és e bekezdés alapján meghatározott magasabb összegű bírsághatárra figyelemmel kell megállapítani.
(5b) Ha a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, akkor az (5) bekezdés szerinti nettó árbevétel az anyavállalat konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi nettó árbevétele.
(6) A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott szabálysértés esetén, továbbá az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző természetes személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszköz gyűjtését végző természetes személy esetében 1 555 850 000 forint vagy - amennyiben meghatározható - a jogsértésből származó haszon vagy az azzal elkerült veszteség kétszerese, azzal hogy a bírság mértékét minden esetben a magasabb összegű bírsághatárra figyelemmel kell megállapítani."
16. § Az MNB tv. 86/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a vizsgálati jelentés megküldését követően olyan, az ügy érdemi vizsgálatára lényeges kihatással járó új adat, tény vagy információ jut az MNB tudomására, amely szükségessé teszi a vizsgálati jelentés módosítását vagy kiegészítését, az MNB a vizsgálati jelentés egészét vagy módosított, illetve kiegészített részét a (4) bekezdés szerinti döntése meghozataláig észrevételezés céljából egy alkalommal ismételten megküldheti az ellenőrzési eljárás alá vont személy vagy szervezet részére. Az ellenőrzési eljárás alá vont szervezet vagy személy ismételt észrevételezési határidejére a (3) bekezdést kell alkalmazni. Az MNB döntésére vonatkozó eljárási határidőt az ismételt észrevételezés során megtett észrevétel kézhezvételétől vagy a határidő eredménytelen elteltétől kell számítani."
17. § Az MNB tv. 90. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az MNB az (1) bekezdésben foglaltak esetén piacfelügyeleti eljárás helyett felügyeleti ellenőrzést is folytathat. A piacfelügyeleti rendelkezések vizsgálatára indított felügyeleti ellenőrzés során a 91. § (1) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell."
18. § Az MNB tv. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megismerésére az MNB az ügyfél vizsgált tevékenységéért felelős vagy azzal közvetlen összefüggésbe hozható személy vonatkozásában is jogosult, amennyiben a piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy az ügyfél tevékenysége végzéséhez ezen értékpapír-, ügyfél- vagy fizetési számlán kezelt összegek is felhasználásra kerülnek. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaptalannak bizonyul, az ellenőrzött személyt az MNB ügyfélként nem vonja be a piacfelügyeleti eljárásba, azonban az érintett számlaforgalom ellenőrzéséről értesíti. Amennyiben a megismert számlaforgalom alapján az ellenőrzött személy érintettségére vonatkozó gyanú alaposnak bizonyul, úgy az MNB az ellenőrzött személyt a piacfelügyeleti eljárásba ügyfélként vonja be."
19. § Az MNB tv. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Pénzügyi Békéltető Testület - a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke mérlegelése alapján - háromtagú tanácsban vagy egy testületi taggal jár el az ügy bonyolultságától, a szükséges szakértelemtől és az érvényesíteni kívánt igény összegétől függően. E törvénynek az eljáró tanácsra vagy annak elnökére vonatkozó szabályai az egyedül eljáró testületi tag esetében is alkalmazandók."
20. § Az MNB tv. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az MNB a devizában fennálló, értékpapíron alapuló követelések piaci értékelése alapján megállapított különbözetet a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékába helyezi el."
21. § Az MNB tv. 149. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az elnök tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, MNB-től származó havi alapbére az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével egyezik meg."
22. § Az MNB tv. 150. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az MNB az (1) bekezdés szerinti titkot átadhatja a feladatkörében eljáró könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságnak. E tekintetben a közfelügyeleti hatáskört gyakorló személyeket titoktartási kötelezettség terheli.
(4) A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleti feladatainak ellátása során az MNB a felügyelt intézménynek a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálata elvégzésére hatályos megbízással rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló személy, illetve könyvvizsgáló cég részére kezdeményezheti az (1) bekezdés szerinti titkot tartalmazó, rendelkezésére álló adatok, információk átadását, amennyiben mérlegelése alapján úgy ítéli meg, hogy azok a könyvvizsgálat elvégzése szempontjából jelentőséggel bírnak. E tekintetben a könyvvizsgáló személyt és a könyvvizsgáló cég képviselőit, valamint alkalmazottait titoktartási kötelezettség terheli.
(5) Az MNB az (1) bekezdés szerinti titkot átadhatja a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részére, amennyiben adott könyvvizsgálóval, könyvvizsgáló céggel szembeni fegyelmi vagy kamarai minőségellenőrzési eljárás lefolytatására kéri fel, továbbá ezen eljárásokban a tényállás megállapítása céljából."
23. § Az MNB tv. 164/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az MNB a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül elbírálja a bejelentést."
24. § (1) Az MNB tv. 166. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 166. § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét, az MNB a tárgyévi nyereségének 50%-át osztalékként kifizeti.
(1a) Az MNB a tárgyévi veszteséggel, illetve a tárgyévi nyereség 50%-ával kiegészített eredménytartalék pozitív összegéből az igazgatóság döntése alapján - legfeljebb a saját tőke jegyzett tőkét meghaladó összegéig - fizet osztalékot.
(1b) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti osztalékot a tárgyévi beszámolóról a 6. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás megküldését követő 30 napon belül kell kifizetni."
(2) Az MNB tv. 166. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan a saját tőke összege a jegyzett tőke alá csökken, a különbözetet a központi költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben - a 6. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás részvényes általi kézhezvételét követő 30 napon belül - közvetlenül az eredménytartalék javára megtéríti. Amennyiben a saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőkét, a még fennálló összes térítési kötelezettség megszűnik. Amennyiben az 5 éves időtartamon belül a központi költségvetésnek újabb térítési kötelezettsége keletkezik, annak teljesítésére e bekezdésben meghatározottak alkalmazandók azzal, hogy a központi költségvetés biztosítja, hogy az MNB saját tőkéje huzamosabb ideig ne maradjon a jegyzett tőke szintje alatt."
25. § Az MNB tv. 167. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Bevallást alapdíjak vonatkozásában nem kell teljesíteni. Változó díj fizetésére nem kötelezettek nem kötelesek bevallást benyújtani."
26. § Az MNB tv. 170. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"170. § (1) Az MNB bevételét képezi
a) a felügyeleti díj,
b) az MNB által kiszabott bírságok,
c) az igazgatási-szolgáltatási díj, és
d) az egyéb - a)-c) pontba nem tartozó - bevétel.
(2) Az MNB által kiszabott bírságból származó, megfizetett bevétel
a) közgazdasági, pénzügyi szakemberképzés elősegítésére, támogatására;
b) közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris kutatások elősegítésére, támogatására;
c) a pénzügyi kultúra erősítésére, terjesztésére, a pénzügyi tudatosság fejlesztésére, valamint ezen célok elősegítésére, így különösen a kapcsolódó oktatási és kutatási infrastruktúra fejlesztésére;
d) alapítványi támogatásra;
e) karitatív célra; valamint
f) előző évi összegének 6%-a az MNB tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásai enyhítése céljából környezetvédelmi célok elősegítésére, támogatására
fordítható.
(3) A bírságbevétel (2) bekezdés f) pontja szerinti felhasználásra vonatkozó szerződéseket az MNB megkötésüket követően haladéktalanul nyilvánosságra hozza honlapján."
27. § Az MNB tv. 171. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a 4. § (2) és (5) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza
a) a készpénzforgalmazás feltételeit,
b) a pénzfeldolgozási tevékenység szabályait.
(3) Felhatalmazást kap az MNB elnöke, hogy a 4. § (5) bekezdésében foglalt feladatai körében rendeletben szabályozza
a) a fizetési forgalomban a fizetési megbízások lebonyolításának és a fizetési módok részletes szabályait,
b) a központi értéktári tevékenységet végző szervezet vonatkozásában
ba) az üzletszabályzat tartalmi és formai követelményeit,
bb) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
bc) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
bd) a kiegyenlítés rendjét,
be) a kockázatok kezelésének szabályait,
bf) a kötelező biztosíték képzésének, felhasználásának szabályait,
bg) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait, és
bh) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit;
c) a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet esetében
ca) az ügyfelekkel való jogviszony keletkezésére, megszűnésére vonatkozó szabályokat,
cb) az ügyfelekkel szemben meghatározandó pénzügyi és technikai feltételeket,
cc) a központi szerződő fél által garantált ügyletek teljesítéséhez kapcsolódó kötelezettségvállalás szabályait,
cd) a kockázatok kezelésének szabályait,
ce) a kötelező biztosítékok képzésének, felhasználásának szabályait,
cf) a garanciaalapok képzésének, igénybevételének, kezelésének szabályait,
cg) a szolgáltatást igénybe vevők részére felszámított díjak megállapításának alapelveit, és
ch) az elszámolás és teljesítés rendjét,
d) a fizetési rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat, és
e) a fizetési rendszer működtetését végző szervezetek üzletszabályzatának tartalmi és formai követelményeit, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges szabályzatokra vonatkozó követelményeket."
28. § Az MNB tv. 54. alcíme a következő 183/N. §-sal egészül ki:
"183/N. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2022. évi LXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 76. § (5), (5a) és (6) bekezdését, 86/A. § (5) bekezdését, 90. § (2) bekezdését, 91. § (5) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) A Módtv.4.-gyel módosított 149. § (1)-(3), (5), (6) és (8) bekezdését első alkalommal a Módtv.4. hatálybalépésének napjától 2023. február 28-ig terjedő időszakra vonatkozóan kell alkalmazni."
29. § Az MNB tv. 186. § (5) bekezdése a következő 23. ponttal egészül ki:
(A 40. §)
"23. (39) bekezdése az (EU) 2021/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)
30. § Az MNB tv.
a) 4. § (5) bekezdésében a "(2)" szövegrész helyébe a "(3)" szöveg,
b) 7. §-ában az "A gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.)" szövegrész helyébe az "A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.)" szöveg,
c) 14. § (3) bekezdésében "a Gt.-ben" szövegrész helyébe a "Ptk.-ban" szöveg,
d) 27. § (2) bekezdésében a "(2)" szövegrész helyébe a "(3)" szöveg,
e) 30. § (15) bekezdésében a "(2)" szövegrész helyébe a "(2a)" szöveg,
f) 45. § c) pontjában az "(5)" szövegrész helyébe a "(9)" szöveg,
g) 54. § (1) bekezdésében az "(1)" szövegrész helyébe az "(5)" szöveg,
h) 90. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "a)-d) és f) " szövegrész helyébe az "a)-f)" szöveg,
i) 100. § (3) bekezdésében a "bére" szövegrész helyébe az "alapbére" szöveg,
j) 149. § (2) bekezdésében a "bére" szövegrész helyébe az "alapbére" szöveg, a "bérének" szövegrész helyébe az "alapbérének" szöveg,
k) 149. § (3) bekezdésében a "bére" szövegrész helyébe az "alapbére" szöveg, a "bérének" szövegrész helyébe az "alapbérének" szöveg,
l) 149. § (5) és (6) bekezdésében a "bérének" szövegrész helyébe az "alapbérének" szöveg,
m) 149. § (8) bekezdésében a "bérükkel" szövegrész helyébe az "alapbérükkel" szöveg,
n) 173/A. §-ában az "a 13. §" szövegrész helyébe az "a 12. § (7) bekezdésében, valamint a 13. §" szöveg és a "helyettesítésére" szövegrész helyébe a "helyettesítésére, kizárására" szöveg
lép.
31. § Hatályát veszti az MNB tv.
a) 26. § (1) bekezdésében a " , de törvényes fizetőeszközre átváltható" szövegrész,
c) 28/A. §-a,
d) 29. §-a,
e) 35. § (1) bekezdés a) és b) pontjában az "és befektetési vállalkozások" szövegrész,
f) 45. § e) pontjában a "valamint" szövegrész,
h) 75. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában a " , de törvényes fizetőeszközre beváltható" szövegrész,
i) 147. § (4) és (5) bekezdése,
j) 169. §-a,
k) 171. § (1) bekezdés g) pontjában a " , de törvényes fizetőeszközre átváltható" szövegrész,
m) 186. § (5) bekezdés 3. pontja.
32. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 13. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
33. § Az 1. §, a 4-7. §, a 9. §, a 19. §, a 25. §, a 30. § a)-e) és i) pontja, a 31. § a), b), d), e) és j) pontja az Alaptörvény 41. cikk (1), (2), (5) és (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke