32012R0260[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete ( 2012. március 14. ) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 260/2012/EU RENDELETE

(2012. március 14.)

az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 3 ),

(1)

A belső piac megfelelő működéséhez meg kell teremteni az elektronikus eurofizetések integrált piacát, amelyen a belföldi és a határon átnyúló fizetési művelet nincs megkülönböztetve. Ennek érdekében az egységes eurofizetési övezet (a továbbiakban "SEPA") projekt célja, hogy közös uniós szintű pénzforgalmi szolgáltatásokat kidolgozva felváltsa a jelenlegi nemzeti pénzforgalmi szolgáltatásokat. A nyílt, közös pénzforgalmi szabványok, szabályok és gyakorlatok bevezetése, és az integrált pénzforgalmi adatfeldolgozás révén a SEPA várhatóan biztonságos, versenyképes árú, felhasználó-barát és megbízható eurofizetési szolgáltatásokat fog nyújtani az uniós polgároknak és vállalkozásoknak. Ez a SEPA-fizetésekre azonos alapfeltételek mellett és azonos jogokkal és kötelezettségekkel összhangban a nemzeti határon belül és kívül egyaránt alkalmazandó az Unión belüli tartózkodási helytől függetlenül. A SEPA-t oly módon kell kiteljesíteni, hogy megkönnyítse az új piaci szereplők szempontjából a hozzáférést és az új termékek kifejlesztését, kedvező feltételeket teremtsen a pénzforgalmi szolgáltatások fokozott versenyéhez, valamint a fizetési műveletekkel kapcsolatos újítások akadálytalan fejlesztéséhez és gyors, uniós szintű bevezetéséhez. Következésképpen a javuló méretgazdaságosságnak, a fokozott működési hatékonyságnak és az erősödő versenynek árleszorító nyomáshoz kell vezetnie a legjobb megoldásokon alapuló, euróban teljesülő elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások terén. Ennek hatása különösen azokban a tagállamokban lehet erős, ahol a pénzforgalmi szolgáltatások viszonylag költségesek más tagállamokkal összehasonlítva. A pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőknek (a továbbiakban: PIV-k) általában és különösen a fogyasztóknak így nem szabadna általános áremeléssel szembesülniük a SEPA-ra való átállás okán. Sőt, fogyasztónak minősülő PIV-k esetében inkább azon elv alkalmazását kell ösztönözni, amely szerint a díjak nem emelkedhetnek. A Bizottság továbbra is nyomon követi az árak alakulását a pénzforgalmi ágazatban, és felkérést kap arra, hogy erről évente elemzést készítsen.

(2)

A SEPA sikere gazdasági és politikai szempontból is igen fontos. A SEPA teljesen összhangban áll az Európa 2020 stratégiával, amelynek célja egy olyan intelligensebb gazdaság létrehozása, amelyben a siker az innovációnak és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásának köszönhető. Az Európai Parlament 2009. március 12-i ( 4 ) és 2010. március 10-i ( 5 ), a SEPA végrehajtásáról szóló állásfoglalásai, valamint a Tanács 2009. december 2-án elfogadott következtetései egyaránt kiemelték a SEPA-ra való gyors átállás fontosságát.

(3)

A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) modern jogalapot teremtett a belső pénzforgalmi piac létrehozásához, amelynek a SEPA alapvető eleme.

(4)

A Közösségben történő határon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) szintén rendelkezik több, a SEPA sikerét elősegítő intézkedésről, például az egyenlő díjak elvének a határon átnyúló beszedésekre való kiterjesztéséről és a beszedések elérhetőségének biztosításáról.

(5)

Az európai bankszektornak a SEPA-kezdeményezés révén tett önszabályozási kísérletei nem voltak elégségesek az uniós szintű átutalási és beszedési modellekre való átállás összehangolt, kínálati és keresleti oldalon történő előre viteléhez. Különösen a fogyasztók és más felhasználók érdekeit nem vették megfelelő mértékben és átlátható módon figyelembe. Valamennyi érdekelt felet meg kell hallgatni. Továbbá az önszabályozási folyamat nem a megfelelő irányítási mechanizmusok keretében zajlott, ami részben magyarázatot adhat a keresleti oldal lanyha érdeklődésére. Míg a SEPA Tanács közelmúltbeli létrehozása jelentős javulást jelent a SEPA-projekt irányítása terén, az irányítás - alapvetően és hivatalosan - továbbra is nagymértékben az Európai Pénzforgalmi Tanács (EPC) kezében marad. A Bizottságnak ezért 2012 végéig felül kell vizsgálnia a SEPA egészének irányítási rendszerét, és szükség esetén javaslatot kell benyújtania. E felülvizsgálat során többek között az EPC összetételét, az EPC és egy átfogó irányítási struktúra - például a SEPA-Tanács - közötti kölcsönhatást, illetve ezen átfogó struktúra szerepét kell megvizsgálnia.

(6)

Az integrált pénzforgalmi piac előnyei csak az uniós szintű átutalásokra és beszedésekre történő gyors és átfogó átállás révén aknázhatók ki teljeskörűen, és így elkerülhetők a "hagyományos" és a SEPA-termékek párhuzamos használatával járó magas költségek. Ezért szabályokat kell megállapítani lefedve az Unión belül az összes euróban denominált átutalási és beszedési művelet teljesítését. Ugyanakkor ebben a szakaszban nem kell foglalkozni a kártyás műveletekkel, mivel az uniós kártyás fizetésekre vonatkozó közös szabványok még csak most készülnek. A készpénzátutalást, a belső feldolgozású fizetési műveleteket, a nagy értékű fizetési műveletet, a fizetési szolgáltatók (a továbbiakban: PSZ-ek) közötti saját számlás fizetési műveleteket és a mobiltelefonos vagy bármilyen egyéb távközlési eszközzel vagy digitális vagy IT-készülékkel végrehajtott fizetési műveletet szintén célszerű kivenni a hatály alól, mivel ezek a pénzforgalmi szolgáltatások nem hasonlíthatók össze az átutalásokkal vagy a beszedésekkel. Amennyiben a fizetési művelet kezdeményezéséhez az értékesítés helyén fizetési kártyát vagy - akár az értékesítés helyén, akár távolból - egyéb készüléket, például mobiltelefont vesznek igénybe, és ez közvetlenül a jelenlegi nemzeti alap bankszámlaszámmal (BBAN) vagy nemzetközi bankszámlaszámmal (IBAN) azonosított fizetési számlára, illetve számláról történő átutalást vagy beszedést eredményez, akkor azonban e fizetési műveletekről rendelkezni kell. Ezenkívül tekintettel a nagy értékű fizetési rendszereken keresztül feldolgozott fizetési műveletek sajátos jellemzőire - nevezetesen magas prioritásukra, sürgősségükre és elsősorban a magas összegükre -, nem célszerű, hogy az ilyen jellegű kifizetések e rendelet hatálya alá tartozzanak. E kizárást nem szabad kiterjeszteni a beszedésekre, hacsak a fizető fél kifejezetten nem kérte, hogy a kifizetést egy nagy értékű fizetési rendszeren keresztül továbbítsák.

(7)

Jelenleg több olyan pénzforgalmi szolgáltatás is létezik - főként az internetes fizetési művelet megkönnyítésére -, amely szintén használ IBAN-t és az üzleti azonosító kódot (BIC), továbbá átutaláson vagy beszedésen alapul, de emellett más tulajdonságokkal is rendelkezik. Ezek a szolgáltatások előreláthatóan a jelenlegi nemzeti határon átnyúlva fognak működni, és kielégíthetik a fogyasztók innovatív, biztonságos és olcsó pénzforgalmi szolgáltatások iránti igényét. Annak érdekében, hogy az ilyen szolgáltatások ne szoruljanak ki a piacról, célszerű, hogy az átutalásokra és beszedésekre vonatkozó, e rendeletben megállapított határidők szabályozása csak e műveletek alapjául szolgáló átutalásra vagy beszedésre vonatkozzon.

(8)

Az Unióban lebonyolított fizetési műveletek túlnyomó többségében egy adott fizetési számla már IBAN alapján - BIC megadása nélkül is - beazonosítható. Ezt felismerve, már több tagállam bankjai hoztak létre nyilvántartást, adatbázist vagy egyéb technikai eszközt az egyedi IBAN-okhoz tartozó BIC beazonosítása céljából. BIC-re csak az esetek elenyészően kis számában van szükség. Indokolatlannak és rendkívül megterhelőnek tűnik az Unió egészében valamennyi fizető felet és kedvezményezettet kötelezni arra, hogy IBAN mellett mindig adjon meg BIC-et azon - csekély számú - alkalmakkor, amikor erre ma még szükség van. A PSZ-ek és a többi fél számára jóval egyszerűbb megközelítés lenne azon esetek megoldása és kiküszöbölése, amikor a fizetési számlát nem lehet egy adott IBAN-nal egyértelműen beazonosítani. Ezért ki kell dolgozni az ahhoz szükséges technikai eszközöket, hogy valamennyi felhasználó pusztán az IBAN segítségével egyértelműen azonosítani tudjon egy fizetési számlát.

(9)

Ahhoz, hogy egy átutalás teljesíthető legyen, a kedvezményezett fizetési számlájának elérhetőnek kell lennie. Az átutalási és beszedési szolgáltatások uniós szintű sikeres elterjedése érdekében ezért célszerű az elérhetőségi kötelezettséget az egész Unióban előírni. Az átláthatóság növelése céljából ezt a kötelezettséget indokolt egyetlen jogszabályban összevonni a 924/2009/EK rendeletben foglalt, beszedési műveletekkel kapcsolatos elérhetőségi kötelezettséggel. A belföldi átutalás tekintetében elérhető összes kedvezményezetti fizetési számlának egy uniós szintű átutalási rendszeren keresztül is elérhetőnek kell lennie. A fizető felek belföldi beszedés tekintetében elérhető összes fizetési számlájának egy uniós szintű beszedési modellen keresztül is elérhetőnek kell lennie. Ez a PSZ-ek arra vonatkozó döntésétől függetlenül is alkalmazandó, hogy egy adott átutalási vagy beszedési modellhez csatlakoznak-e vagy sem.

(10)

A kölcsönös technikai átjárhatóság a verseny előfeltétele. Az elektronikus eurofizetések integrált piacának megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az átutalások és a beszedések feldolgozása előtt ne álljanak olyan üzleti szabályok vagy technikai akadályok, mint például a több, határon átnyúló fizetési rendszerben való kötelező részvétel. Az átutalásokat és a beszedéseket olyan keretben kell lebonyolítani, amelyben az alapvető szabályok a tagállamok többségében a PSZ-ek többségét képviselő - és az Unióban a PSZ-ek többségét alkotó - PSZ-ekre nézve érvényesek, és amely keretek a határon átnyúló és a tisztán belföldi átutalási és beszedési műveletek esetében is megegyeznek. Amennyiben az ilyen fizetési művelet feldolgozását egynél több fizetési rendszer végzi, ezeknek a fizetési rendszereknek uniós és nemzetközi szabványok alkalmazása révén kölcsönösen átjárhatónak kell lenniük annak érdekében, hogy Unió-szerte minden PIV és minden PSZ élvezhesse a zökkenőmentes kisértékű eurofizetésekkel járó előnyöket.

(11)

Tekintettel az üzleti piac sajátos jellemzőire, míg minden vállalatközi átutalási vagy beszedési modellnek meg kell felelnie e rendelet minden egyéb rendelkezésének - beleértve a határon átnyúló és a belföldi műveletekre vonatkozó azonos szabályokat -, az a követelmény, hogy a modelleknek annyi résztvevője legyen, ahány a tagállamok többségében a PSZ-ek többségét képviseli, csak olyan mértékben alkalmazandó, hogy a vállalatok közötti átutalási vagy beszedési szolgáltatásokat nyújtó PSZ-ek képviseljék a PSZ-ek többségét azon tagállamok többségében, ahol az ilyen szolgáltatások elérhetők, és az ilyen szolgáltatásokat nyújtó PSZ-ek többségét is alkossák az Unión belül.

(12)

A fizetési rendszerek közötti kölcsönös átjárhatóság biztosítása céljából alapvetően fontos megállapítani azokat a technikai követelményeket, amelyek egyértelműen meghatározzák a megfelelő irányítási megállapodások alapján kifejlesztendő, uniós szintű fizetési modellek tulajdonságait. E technikai követelmények nem akadályozhatják a rugalmasságot és az innovációt, hanem semlegesnek és nyitottnak kell lenniük a pénzforgalmi piacon történő esetleges fejleményekkel és tökéletesítésekkel szemben. A technikai követelményeket célszerű az átutalások és a beszedések sajátos jellegzetességeinek figyelembevételével kidolgozni, különös tekintettel a fizetési üzenetben szereplő adatelemekre.

(13)

Fontos intézkedéseket hozni a PIV-k ilyen szolgáltatásokba - különösen a beszedésekbe - vetett bizalmának növelése érdekében. Az ilyen intézkedéseknek lehetővé kellene tenniük, hogy a fizető felek kérhessék a PSZ-jüktől a beszedések összegének vagy bizonyos gyakoriságának korlátozását és a kedvezményezettekre vonatkozó pozitív vagy negatív listák összeállítását. Egy uniós szintű beszedési modell kialakításának keretein belül helyénvaló, hogy a fogyasztók élvezhessék az ilyen ellenőrzések előnyeit. A kedvezményezettek ilyen típusú ellenőrzésének gyakorlati végrehajtása érdekében ugyanakkor fontos, hogy a PSZ-ek ezt az ellenőrzést az IBAN alapján - és egy átmeneti időszakban és csak szükség esetén a BIC vagy meghatározott kedvezményezettek hitelezőinek egyéb egyedi azonosítója alapján - végre tudják hajtani. A felhasználók egyéb lényeges jogait a 2007/64/EK irányelv már megállapította, és ezeket maradéktalanul garantálni kell.

(14)

A technikai szabványosítás a hálózatok integrációjának sarokköve; ez a tétel az uniós pénzforgalmi piacra is érvényes. Az összes releváns műveletek esetében egy adott időponttól kezdve célszerű kötelezővé tenni a nemzetközi vagy európai szabványügyi testületek által kidolgozott szabványok használatát. A fizetési művelettel összefüggésben ilyen kötelező szabvány az IBAN, a BIC és az "ISO 20022 XML szabvány" pénzügyi szolgáltatási üzenetszabvány. Az Unió egészében érvényes teljes körű kölcsönös átjárhatóság érdekében az említett szabványokat minden PSZ-nek alkalmaznia kell. Az IBAN és a BIC kötelező használatát szükséges esetben különösen olyan átfogó kommunikációs és elősegítő intézkedésekkel célszerű előmozdítani a tagállamokban, amelyek - különösen a fogyasztók számára - lehetővé teszik az uniós szintű átutalásokra és beszedésekre való zökkenőmentes és könnyű átállást. A PSZ-eknek képeseknek kell lenniük - két- vagy többoldalúan - megállapodni a latin alapú betűkészlet kibővítésében annak érdekében, hogy támogassák a SEPA üzenetszabvány regionális változatait.

(15)

Rendkívül fontos, hogy valamennyi szereplő és különösen az uniós polgárok megfelelően és időben tájékoztatásban részesüljenek azért, hogy teljes mértékben fel legyenek készülve a SEPA-val járó változásokra. Ezért a kulcsfontosságú érdekelteknek, mint például a PSZ-eknek, a közigazgatásnak és a nemzeti jegybankoknak, illetve a rendszeres kifizetéseket masszívan alkalmazó további felhasználóknak a célközönségük igényeivel arányos és szükség szerint hozzájuk igazított, konkrét és kiterjedt tájékoztatási kampányokat kell folytatniuk annak érdekében, hogy a SEPA-átállással kapcsolatban növeljék a polgárok tudatosságát és felkészítését. Különösen a jelenlegi BBAN helyett az IBAN-ra való átállással járó változásokat kell megismertetni a polgárokkal. Az ilyen tájékoztatási kampányok összehangolására a nemzeti SEPA-koordinációs bizottságok a legalkalmasabbak.

(16)

A fogyasztók számára egyértelmű és egyszerű, összehangolt áttérési folyamat lehetővé tétele céljából célszerű egy egységes átállási határidőt meghatározni, amikortól minden átutalási és beszedési műveletnek meg kell felelnie ezeknek a technikai követelményeknek, ugyanakkor a piacnak nyitottnak kell maradnia a további fejlődés és innováció részére.

(17)

Egy átmeneti időszakra a tagállamokat fel kell jogosítani annak engedélyezésére, hogy a PSZ-ek a belföldi fizetési műveletek esetében a fogyasztók számára lehetővé tehessék a BBAN további használatát azzal a feltétellel, hogy a kölcsönös átjárhatóság biztosítva legyen a BBAN-ek IBAN-ná történő, technikai és biztonsági szempontból megfelelő átalakítása révén. A PSZ-ek semmilyen, e szolgáltatással közvetlenül vagy közvetve összefüggő díjat vagy költséget nem számíthatnak fel.

(18)

Jóllehet az átutalási és beszedési szolgáltatások fejlettségi szintje az egyes tagállamokban különböző, egy megfelelő végrehajtási időszakot követő közös határidő előírása - amely lehetőséget adna minden szükséges eljárás lefolytatására - hozzájárulna a koordinált, következetes és integrált SEPA-átálláshoz, és meggátolná a kétsebességű SEPA-t, ami a fogyasztók körében nagyobb zavart okozna.

(19)

Indokolt, hogy a PSZ-ek és a PIV-k elegendő idővel rendelkezzenek arra, hogy alkalmazkodni tudjanak a technikai követelményekhez. Ez az alkalmazkodási időszak azonban nem késleltetheti szükségtelenül a fogyasztók számára kínálkozó előnyöket, illetve nem büntetheti azon előrelátó szereplők erőfeszítéseit, amelyek már lépéseket tettek a SEPA megvalósítása felé. A PSZ-eknek biztosítaniuk kell kisértékű fizetéseket bonyolító ügyfeleik számára a belföldi és a határon átnyúló fizetési műveletek tekintetében az e rendeletben megállapított technikai követelményekre való zökkenőmentes és biztonságos átálláshoz szükséges technikai szolgáltatásokat.

(20)

A pénzforgalmi ágazat számára a beszedések üzleti modellje terén fontos garantálni a jogbiztonságot. A beszedésekre vonatkozó multilaterális bankközi díjak (MIF) szabályozása elengedhetetlen a PSZ-ek közötti versenysemleges feltételek megteremtéséhez, és így a beszedések egységes piacának fejlődéséhez. A megfelelő teljesítés lehetetlensége miatt visszautasított, letiltott, visszinkasszózott vagy visszautalt műveletekre, illetve a kivételkezelési műveletet eredményező műveletekre (úgynevezett R-műveletek, ahol az "R" jelenthet visszautasítást (reject), letiltást (refusal), visszinkasszót (return), visszautalást (reversal), visszavonást (revocation) vagy törlési kérelmet (request for cancellation)) felszámított díjak hozzájárulhatnak a költségek belső piacon belüli hatékony megosztásához. Következésképpen a hatékony európai beszedési piac megteremtéséhez célszerűnek tűnik megtiltani a műveletenként felszámított multilaterális bankközi díjak alkalmazását. Ugyanakkor az R-műveleti díjakat célszerű engedélyezni, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. Az átláthatóság és a fogyasztóvédelem érdekében a PSZ-eknek egyértelmű és érthető tájékoztatást kell nyújtania a fogyasztóknak az R-műveletekkel kapcsolatos díjakról. Az R-műveletekre vonatkozó szabályozás semmilyen esetben sem sértheti az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101. és 102. cikkének alkalmazását. Emellett megjegyzendő, hogy a beszedések és a kártyás fizetések általában különböző sajátosságokkal rendelkeznek, hiszen a kedvezményezetteknek több lehetőségük van arra, hogy a fizető feleket beszedések használatára ösztönözzék egy, a kedvezményezett és a fizető fél közötti, már létező szerződésen keresztül, míg a kártyás fizetések során nincs ilyen szerződés, és a fizetési műveletre gyakran elszigetelten és rendszertelenül kerül sor. Ennélfogva a beszedésekkel kapcsolatos MIF-ra vonatkozó rendelkezések nem befolyásolják a fizetési kártyával végzett műveletekre felszámított MIF-ek uniós versenyszabályok szerinti elemzését. Az e rendeletben foglalt tilalom nem vonatkozik további opcionális szolgáltatásokra, amennyiben azok világosan és egyértelműen különböznek a beszedési alapkonstrukcióra vonatkozó szolgáltatásoktól, illetve amennyiben a PSZ-ek és a PIV-k teljesen szabadon kínálhatják, illetve vehetik igénybe e szolgáltatásokat. Ugyanakkor ezek továbbra is az uniós és nemzeti versenyszabályok hatálya alá tartoznak.

(21)

Ezért a műveletenként felszámított MIF-ek belföldi és határon átnyúló beszedésekre való alkalmazásának lehetőségét időben korlátozni kell, az R-műveletek esetében pedig általános feltételeket kell megállapítani a bankközi díjak alkalmazására.

(22)

A Bizottságnak nyomon kell követnie az R-műveletek díjainak szintjét az Unióban. A belső piacon az R-műveletekre felszámított díjaknak idővel közelíteniük kell egymáshoz, hogy e díjak tagállamonkénti eltérése ne legyen olyan mértékű, amely az egyenlő versenyfeltételeket veszélyezteti.

(23)

Néhány tagállamban léteznek olyan hagyományos pénzforgalmi szolgáltatások, amelyek átutalásnak vagy beszedésnek minősülnek, de - gyakran múltbeli vagy jogi okok miatt - igen sajátos jellegzetességekkel is rendelkeznek. Az ilyen szolgáltatások tranzakciós volumene rendszerint elhanyagolható. E szolgáltatások így réstermékeknek tekinthetők. E réstermékek esetében egy megfelelően hosszú átmeneti időszak minimálisra csökkenthetné az átállásnak a PIV-kre gyakorolt hatását, ezáltal a piac mindkét oldala először az átutalások és a beszedések többségével kapcsolatos átállásra összpontosíthatna, ami lehetővé tenné az integrált uniós pénzforgalmi piac potenciális előnyeinek gyorsabb kiaknázását. Néhány tagállamban speciális beszedési eszközök léteznek, amelyek nagyon hasonlónak tűnnek a fizetési kártyás műveletekhez, mivel a fizető fél az értékesítés helyén kártyát használ a fizetési művelet elindításához, azonban az ezek alapjául szolgáló fizetési művelet beszedés. Az ilyen fizetési műveletekben a kártyát csak leolvasáshoz használják a felhatalmazás elektronikus elindításának elősegítése érdekében, amely felhatalmazást a fizető félnek az értékesítés helyén alá kell írnia. Bár az ilyen pénzforgalmi szolgáltatások nem tekinthetők réstermékeknek, e pénzforgalmi szolgáltatások tekintetében átmeneti időszakra van szükség a tekintélyes tranzakciós volumen miatt. Az említett átmeneti időszaknak kellő hosszúságúnak kell lennie ahhoz, hogy az érdekelt felek megfelelő helyettesítő SEPA-terméket dolgozhassanak ki.

(24)

A belső pénzforgalmi piac megfelelő működéséhez a gyakorlatban elengedhetetlen, hogy a fizető felek, például a fogyasztók, a vállalkozások és a közigazgatási szervek olyan fizetési számlákra küldjenek átutalásokat, amelyeket a kedvezményezettek más tagállambeli PSZ-nél vezetnek, és amelyek a rendelettel összhangban elérhetők.

(25)

A zökkenőmentes SEPA-átállás biztosítása érdekében minden rendszeres beszedésre vonatkozó, hagyományos modellbeli kedvezményezetti felhatalmazásnak az e rendeletben meghatározott átállási határidőt követően is érvényesnek kell maradni. Azt a felhatalmazást - a felhatalmazás érvényességének fenntartására vonatkozó nemzeti jogszabályok vagy a beszedési felhatalmazások (folytatásukat lehetővé tevő) módosításáról szóló ügyfél-megállapodások hiányában - a fizető fél PSZ-jének adott kedvezményezetti jóváhagyásnak kell tekinteni az adott kedvezményezett által végrehajtott beszedések e rendelet szerinti teljesítéséhez. A fogyasztók jogait ugyanakkor tiszteletben kell tartani, és amennyiben a meglévő beszedési felhatalmazások feltétel nélküli visszatérítéshez való jogot biztosítanak, ezt a jogot fenn kell tartani.

(26)

Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy hatékonyan ellássák felügyeleti feladataikat és meghozzák a szükséges intézkedéseket - köztük panaszokkal kapcsolatosan is - annak biztosítására, hogy a PSZ-ek megfeleljenek e rendeletnek. Emellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az e rendeletet nem teljesítő PIV-kkal szemben - közigazgatási vagy bírósági eszközökkel - panaszokat lehessen benyújtani, illetve hatékonyan és eredményesen érvényesíteni. Az e rendeletnek való megfelelés előmozdítása érdekében a különböző tagállamok illetékes hatóságainak együtt kell működniük egymással és adott esetben az Európai Központi Bankkal (EKB) és a tagállamok központi bankjaival, illetve a PSZ-ekre alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályok értelmében kijelölt egyéb érintett illetékes hatósággal, például az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 8 ) létrehozott európai felügyeleti hatósággal (EBA).

(27)

A tagállamoknak meg kell határozniuk az e rendelet megsértéséért kiszabható szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell, hogy ezek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, illetve, hogy ezeket végrehajtsák. E szankciókat nem lehet fogyasztókkal szemben alkalmazni.

(28)

Annak érdekében, hogy e rendelet szabálytalan alkalmazása vagy a PIV-k és PSZ-ek között az e rendeletből eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatosan felmerülő viták esetén jogorvoslatra nyíljon lehetőség, a tagállamoknak indokolt megfelelő és hatékony peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokat létrehozniuk. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ezeket az eljárásokat csak a fogyasztókra, vagy csak a fogyasztókra és mikro-vállalkozásokra kell alkalmazni.

(29)

A Bizottságnak e rendelet alkalmazásáról jelentést kell benyújtania az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, EBA és az EKB számára. Amennyiben szükséges, a jelentésnek a rendelet módosítására vonatkozó javaslatot is kell tartalmaznia.

(30)

Annak biztosítása érdekében, hogy az euroátutalásokra és -beszedésekre vonatkozó technikai követelmények naprakészek maradjanak, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e technikai követelményekre vonatkozóan. A Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt, az EUMSZ 290. cikkéről szóló (39.) nyilatkozatban a konferencia tudomásul vette a Bizottság azon szándékát, hogy a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetének elkészítése során a kialakult gyakorlatnak megfelelően továbbra is konzultál a tagállamok által kijelölt szakértőkkel. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során - többek között az EKB-val és valamennyi érintett érdekelttel - megfelelő és átlátható konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(31)

Mivel azon tagállamokban található PSZ-eknek, amelyek pénzneme nem euro, a nemzeti pénznemű pénzforgalmi piacukon kívüli külön előkészületi munkára van szükségük, meg kell engedni számukra, hogy bizonyos ideig elhalaszthassák a technikai követelmények alkalmazását. Azon tagállamoknak is, amelyeknek pénzneme nem az euro, teljesíteniük kell a technikai követelményeket, hogy létrejöjjön az igazi európai fizetési térség, amely erősíteni fogja a belső piacot.

(32)

A SEPA széles körű támogatottságának biztosítása érdekében alapvető fontosságú a fizető felek magas szintű védelme, különösen a beszedési műveletek esetében. Az EPC által kidolgozott jelenlegi és egyetlen páneurópai fogyasztói beszedési modell kérdések és feltételek nélküli visszatérítéshez való jogot biztosít az engedélyezett fizetési műveletekre vonatkozóan az összeg beszedésétől számított nyolchetes időszak alatt, míg e visszatérítéshez való jogot a 2007/64/EK irányelv 62. és 63. cikke több feltételhez is köti. A fennálló piaci helyzetre tekintettel, illetve a fogyasztók magas szintű védelmének biztosítása érdekében fel kell mérni ezen előírások következményeit abban a jelentésben, amelyet - indokolt esetben felülvizsgálati javaslat kíséretében - a Bizottságnak a 2007/64/EK irányelv 87. cikkével összhangban 2012. november 1-jéig be kell nyújtania az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az EKB számára.

(33)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló,1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) szabályozza a személyes adatok ezen rendelet szerinti feldolgozását. A SEPA-átállásnak, valamint a közös pénzforgalmi szabványok és szabályok bevezetésének az érzékeny személyes adatok tekintetében a tagállamokban megállapított nemzeti jogszabályok betartásán kell alapulnia, és védenie kell az uniós polgárok érdekeit.

(34)

A SEPA keretében teljesített, az Európai Unióból az Egyesült Államokba irányuló fizetésekkel és átutalásokkal kapcsolatos pénzügyi üzenetek kívül esnek az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között 2010. június 28-án megkötött, a pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program ( 10 ) céljából történő feldolgozásáról és átadásáról szóló megállapodás hatókörén.

(35)

Mivel e rendelet célját - nevezetesen az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapítását - a tagállamok nem tudják megfelelően megvalósítani, és ezért azok a fellépés nagyságrendje és hatásai miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(36)

A 924/2009/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tagállamoknak el kell törölniük a PSZ-eket terhelő, az ügyfeleik legfeljebb 50 000 EUR értékű fizetési műveleteivel kapcsolatos fizetésimérleg-statisztikákra vonatkozó, pénzforgalmi-alapú nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségeket. A devizaszabályozási rendszer lezárultát követően kialakult pénzforgalmi-alapú fizetésimérleg-statisztikák gyűjtése egyebek - például közvetlen felmérések - mellett igen fontos adatforrásnak számít, amely hozzájárul a jó minőségű statisztikák készítéséhez. Az 1990-es évek eleje óta egyes tagállamok amellett döntöttek, hogy a bankok által az ügyfeleik nevében közölt adatok helyett közvetlenül a vállalatoktól és a háztartásoktól gyűjtött információkra támaszkodnak. Bár a pénzforgalmi-alapú adatgyűjtés olyan megoldást jelent, amely a társadalom egésze szempontjából - minőségi statisztikák biztosítása mellett - csökkenti a fizetési mérleg összeállításának költségeit, a határon átnyúló fizetési művelet esetében az ilyen típusú adatgyűjtés fenntartása csökkentheti a hatékonyságot és növelheti a költségeket. Minthogy a SEPA célja a határon átnyúló fizetések költségeinek csökkentése, a fizetési mérlegre vonatkozó, adatgyűjtés-alapú adatszolgáltatást teljesen meg kell szüntetni.

(37)

A jogbiztonság növelése érdekében célszerű összehangolni e rendelet rendelkezéseit és a 924/2009/EK rendelet 7. cikkében a bankközi díjak kapcsán meghatározott határidőket.

(38)

Ezért a 924/2009/EK rendeletet ennek megfelelően célszerű módosítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet megállapítja az Unión belüli, euróban denominált azon átutalási és beszedési műveletekre vonatkozó szabályokat, amelyeknél a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója is az Unió területén található, vagy amelyeknél a fizetési műveletben érintett egyetlen fizetési szolgáltató (a továbbiakban: PSZ) az Unió területén található.

(2) Ez a rendeletet nem vonatkozik a következőkre:

a) PSZ-eken belül vagy PSZ-ek - beleértve az ügynökeik vagy fióktelepeik - között lebonyolított saját számlás fizetési műveletek;

b) a nagyértékű fizetési rendszerek útján feldolgozott és kiegyenlített fizetési műveletek, kivéve az olyan beszedési műveleteket, amelyek során a fizető fél nem kérte kifejezetten azok nagyértékű fizetési rendszeren keresztüli továbbítását;

c) fizetési kártyával vagy hasonló eszközzel végzett fizetési műveletek, ideértve a készpénzfelvételt is, kivéve, ha a fizetési kártyát vagy hasonló eszközt csak a BBAN-nal vagy IBAN-nal azonosított fizetési számlára, illetve fizetési számláról történő átutaláshoz vagy beszedéshez szükséges információk előállítására használják;

d) távközlési eszköz, digitális vagy IT-eszköz segítségével teljesített fizetési műveletek, amennyiben e fizetési műveletek nem eredményeznek átutalást vagy beszedést BBAN-nal vagy IBAN-nal azonosított fizetési számlára, illetve fizetési számláról;

e) a 2007/64/EK irányelv 4. cikke (13) bekezdése szerinti készpénz-átutalási műveletek;

f) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) 2. cikke 2. pontjában meghatározottak szerinti elektronikus pénz átutalására irányuló fizetési műveletek kivéve, ha e műveletek BBAN-nal vagy IBAN-nal azonosított fizetési számlára, illetve fizetési számláról történő átutalást vagy beszedést eredményeznek.

(3) Amennyiben a fizetési modellek átutalással vagy beszedéssel teljesített fizetési műveleteken alapulnak, de emellett további opcionális jellemzőkkel vagy szolgáltatásokkal is rendelkeznek, e rendelet csak az alapul szolgáló átutalásokra vagy beszedésekre vonatkozik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások érvényesek:

1.

"átutalás" : a kedvezményezett fizetési számlájának egy fizetési művelet vagy sorozatos fizetési művelet útján történő jóváírására irányuló belföldi vagy határon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatás, amelyet a fizető fél PSZ-nél vezetett fizetési számlájáról indítanak, a fizető fél által adott megbízás alapján;

2.

"beszedés" : a fizető fél fizetési számlájának a megterhelésére irányuló belföldi vagy határon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatás, amelynél a fizetési műveletet a kedvezményezett kezdeményezi a fizető fél jóváhagyása alapján;

3.

"fizető fél" : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy fizetési számla tulajdonosa, és aki vagy amely az adott fizetési számláról fizetési megbízást engedélyez, utasítva PSZ-ét a fizetési művelet teljesítésére, vagy - a fizető fél fizetési számlája hiányában - az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy kedvezményezett fizetési számlájának javára ilyen fizetési megbízást ad;

4.

"kedvezményezett" : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy fizetési számla tulajdonosa és valamilyen fizetési művelet tárgyát képező pénzeszközök szándékolt jogosultja;

5.

"fizetési számla" : a pénzforgalmi szolgáltatás egy vagy több igénybe vevőjének a nevére nyitott olyan számla, amely fizetési műveletek teljesítésére szolgál;

6.

"fizetési rendszer" : pénzátutalási rendszer, amely a fizetési műveletek feldolgozására, elszámolására vagy kiegyenlítésére formális és szabványosított eljárásokat és közös szabályokat alkalmaz;

7.

"fizetési modell" : a fizetési műveletek uniós szintű és a tagállamokon belüli teljesítésére szolgáló, a PSZ-ek közötti megállapodáson alapuló egységes szabályok, gyakorlatok, szabványok és/vagy végrehajtási irányelvek összessége, amely elkülönül minden olyan infrastruktúrától vagy fizetési rendszertől, amely elősegíti működését;

8.

"PSZ" : olyan pénzforgalmi szolgáltató, amely a 2007/64/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett típusok bármelyikébe tartozik, valamint a 2007/64/EK irányelv 26. cikkében említett természetes vagy jogi személy, azonban nem tartoznak ide a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 2. cikkében felsorolt azon szervek, amelyek a 2007/64/EK irányelv 2. cikkének (3) bekezdése alapján mentességgel rendelkeznek;

9.

"PIV" : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizető félként vagy kedvezményezettként pénzforgalmi szolgáltatást vesz igénybe;

10.

"fizetési művelet" : a fizető fél vagy a kedvezményezett által kezdeményezett, az Unión belüli fizetési számlák közötti pénzátutalás, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti alapkötelezettségektől;

11.

"fizetési megbízás" : a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját PSZ-e számára adott, fizetési művelet teljesítésére vonatkozó utasítása;

12.

"bankközi díj" : a fizető fél és a kedvezményezett PSZ-ei között a beszedési műveletekért fizetett díj;

13.

"MIF" : kettőnél több PSZ közötti megállapodás hatálya alá tartozó multilaterális bankközi díj;

14.

"BBAN" : fizetési számla azonosító száma, amely egyértelműen azonosít egy adott fizetési számlát egy tagállam valamely PSZ-énél, és amely csak belföldi fizetési műveletekhez használható, míg a határon átnyúló fizetési műveletekhez ugyanezen fizetési számlát az IBAN-nal azonosítják;

15.

"IBAN" : fizetési számla nemzetközi azonosító száma, amely egyértelműen azonosít egy adott fizetési számlát egy tagállamban, és amelynek elemeit a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) határozza meg;

16.

"BIC" : üzleti azonosító kód, amely egyedileg azonosít valamely PSZ-t, és amelynek elemeit az ISO határozza meg;

17.

"ISO 20022 XML szabvány" : az ISO által meghatározott szabvány az elektronikus pénzügyi üzenetek felépítésére, beleértve a fizetési műveletek XML szintaxisban történő fizikai megjelenítését is, összhangban az e rendelet hatálya alá tartozó fizetési műveletek uniós szintű fizetési modelljeinek üzleti szabályaival és végrehajtási irányelveivel;

18.

"nagyértékű fizetési rendszer" : olyan fizetési rendszer, amely fő célja magas prioritású, sürgős és elsősorban nagy összegű egyedi fizetési műveletek feldolgozása, elszámolása vagy kiegyenlítése;

19.

"kiegyenlítési időpont" : az az időpont, amikor a fizető fél PSZ-e és a kedvezményezett PSZ-e között teljesülnek a pénzeszközök átutalására vonatkozó kötelezettségek;

20.

"pénzbeszedés" : a beszedés azon része, amely a kedvezményezett általi kezdeményezéssel kezdődik és a fizető fél fizetési számlájának szokásos módon történő megterhelésével fejeződik be;

21.

"felhatalmazás" : a fizető fél által a kedvezményezett és (közvetlenül vagy a kedvezményezett útján közvetetten) a fizető fél PSZ-e részére adott jóváhagyás és engedély arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett pénzbeszedést kezdeményezhet a fizető fél megadott fizetési számlája terhére, és hogy a fizető fél PSZ-e eleget tehet ezen megbízásoknak;

22.

"kisértékű fizetési rendszer" : olyan fizetési rendszer, amelynek fő célja (általában kötegelve továbbított, főleg kis összegű és alacsony prioritású) átutalások és beszedések feldolgozása, elszámolása vagy kiegyenlítése, és amely nem nagyértékű fizetési rendszer;

23.

"mikrovállalkozás" : olyan vállalkozás, amely a pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötésének időpontjában a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 13 ) mellékletének 1. cikke és 2. cikke (1) és (3) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak minősül;

24.

"fogyasztó" : az a természetes személy, aki a pénzforgalmi szolgáltatási szerződésekben saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén kívül eső célból jár el;

25.

"R-művelet" : olyan fizetési művelet, amelyet valamely PSZ nem tud megfelelően teljesíteni vagy amely kivételkezelési műveletet eredményez, többek között fedezethiány, visszavonás, helytelen összeg vagy helytelen dátum, a felhatalmazás hiánya, illetve helytelen vagy megszűnt fizetési számla miatt;

26.

"határon átnyúló fizetési művelet" : a fizető fél vagy kedvezményezett által kezdeményezett fizetési művelet, ahol a fizető fél és a kedvezményezett PSZ-e különböző tagállamban található;

27.

"belföldi fizetési művelet" : a fizető fél vagy kedvezményezett által kezdeményezett fizetési művelet, ahol a fizető fél és a kedvezményezett PSZ-e ugyanabban a tagállamban található;

28.

"referenciapartner" : az a természetes vagy jogi személy, aki nevében egy fizető fél fizetést teljesít vagy a kedvezményezett javára fizetés érkezik.

3. cikk

Elérhetőség

(1) Egy kedvezményezett azon PSZ-ének, amely egy fizetési modell keretében belföldi átutalás teljesítésére elérhető, egy uniós szintű fizetési modell szabályaival összhangban elérhetőnek kell lennie egy fizető fél által egy másik tagállamban található PSZ-eken keresztül kezdeményezett átutalás teljesítésére.

(2) Egy fizető fél azon PSZ-ének, amely egy fizetési modell keretében belföldi beszedés teljesítésére elérhető, egy uniós szintű fizetési modell szabályaival összhangban elérhetőnek kell lennie egy kedvezményezett által egy másik tagállamban található PSZ-en keresztül kezdeményezett beszedés teljesítésére is.

(3) Az (2) bekezdést kizárólag azokra a beszedésekre kell alkalmazni, amelyek a fizetési modell keretében a fogyasztóknak minősülő fizető felek rendelkezésére állnak.

4. cikk

Kölcsönös átjárhatóság

(1) A PSZ-ek által átutalások és beszedések lebonyolítására alkalmazandó fizetési modelleknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) szabályaik azonosak az Unión belüli belföldi és határon átnyúló átutalási műveletek, csakúgy, mint az Unión belüli belföldi és határon átnyúló beszedések tekintetében; továbbá

b) a fizetési modell résztvevői a tagállamok többségében működő PSZ-ek többségét képviselik, és kizárólag azon Unión belül működő PSZ-ek többségét is alkotják, amelyek átutalásokat, illetve beszedéseket teljesítenek.

Az első albekezdés b) pontja alkalmazásában, amikor sem a fizető fél, sem a kedvezményezett nem fogyasztó, csak azon tagállamok vehetők figyelembe, ahol a PSZ-ek ilyen szolgáltatásokat nyújtanak, és csak az ilyen szolgáltatásokat nyújtó PSZ-ek vehetők figyelembe.

(2) Az üzemeltető, vagy hivatalos üzemeltető hiányában az Unión belüli kisértékű fizetési rendszer résztvevői nemzetközi vagy európai szabványügyi testületek által kidolgozott szabványok alkalmazása révén biztosítják, hogy fizetési rendszerük technikailag kölcsönösen átjárható legyen más, Unión belüli kisértékű fizetési rendszerekkel. Ezen túlmenően nem vezetnek be olyan üzleti szabályokat, melyek a más, Unión belüli kisértékű fizetési rendszerekkel való kölcsönös átjárhatóságot korlátoznák. A fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 14 ) meghatározott fizetési rendszereknek csak az ugyanezen irányelvben meghatározott más, Unión belüli kisértékű fizetési rendszerekkel való kölcsönös átjárhatóságot kell biztosítaniuk.

(3) Az átutalások és a beszedések feldolgozását nem gátolhatják technikai akadályok.

(4) A fizetési modell tulajdonosa, vagy a fizetési modell hivatalos tulajdonosa hiányában a legalább nyolc tagállamból résztvevőkkel rendelkező újonnan létrehozott kisértékű fizetési rendszer vezető résztvevője az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában foglalt követelmények alóli átmeneti mentesítési kérelmet nyújthat be a fizetési modell tulajdonosa vagy a vezető résztvevő székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz. Ezen illetékes hatóságok az újonnan létrehozott modell többi résztvevőjének székhelye szerinti tagállamok illetékes hatóságaival, a Bizottsággal és az EKB-val folytatott konzultációt követően ilyen mentesítést legfeljebb három évre adhatnak. Ezen illetékes hatóságok a döntésüket annak függvényében hozzák meg, hogy az újonnan létrehozott fizetési modell megítélésük szerint képes lesz-e teljeskörűen páneurópai fizetési modellé fejlődni, továbbá mennyiben járul hozzá a verseny fellendítéséhez vagy az innováció előmozdításához.

(5) A 16. cikk (4) bekezdése szerinti mentességet élvező pénzforgalmi szolgáltatások kivételével e cikk 2014. február 1-jétől hatályos.

5. cikk

Az átutalásokra és beszedésekre vonatkozó követelmények

(1) A PSZ-ek az átutalásokat és a beszedéseket a következő követelményekkel összhangban bonyolítják le:

a) a fizetési számlák azonosítására - az érintett PSZ-ek helyétől függetlenül - a melléklet (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott fizetésiszámla-azonosítót használják;

b) a fizetési műveletek másik PSZ-nek való továbbításakor, vagy a fizetési műveletek kisértékű fizetési rendszer útján való továbbításakor a melléklet (1) bekezdésének b) pontjában megadott üzenetformátumokat használják;

c) biztosítják, hogy a PIV a fizetési számlák azonosítására a melléklet (1) bekezdésének a) pontjában megadott fizetésiszámla-azonosítót használja, függetlenül attól, hogy a fizető fél PSZ-e és a kedvezményezett PSZ-e, vagy a fizetési műveletben érintett egyedüli PSZ ugyanazon tagállamban találhatók-e, mint a PIV;

d) biztosítják, hogy ha a PIV - amely nem fogyasztó vagy mikrovállalkozás - olyan egyszeri átutalást vagy beszedést kezdeményez vagy fogad, amelyek nem egyesével, hanem kötegelve kerültek továbbításra, a melléklet (1) bekezdésének b) pontjában foglalt üzenetformátumokat használja.

Az első albekezdés b) pontjának sérelme nélkül, a PSZ-ek az ezt kifejezetten kérő PIV-k tekintetében a melléklet (1) bekezdésének b) pontjában foglalt üzenetformátumokat használják.

(2) A PSZ-ek átutalást - figyelemmel a 95/46/EK irányelv végrehajtására elfogadott nemzeti átültető jogszabályban foglalt egyéb kötelezettségekre is - a következő követelményekkel összhangban bonyolítják le:

a) a fizető fél PSZ-e biztosítja, hogy a fizető fél megadja a melléklet (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatelemeket;

b) a fizető fél PSZ-e megadja a kedvezményezett PSZ-ének a melléklet (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatelemeket;

c) a kedvezményezett PSZ-e megadja vagy elérhetővé teszi a kedvezményezettnek a melléklet (2) bekezdésének d) pontjában foglalt adatelemeket.

(3) A PSZ-ek a beszedéseket - figyelemmel a 95/46/EK irányelv végrehajtására elfogadott nemzeti átültető jogszabályban foglalt egyéb kötelezettségekre is - a következő követelményekkel összhangban bonyolítják le:

a) a kedvezményezett PSZ-e biztosítja, hogy

i. a kedvezményezett az első és az egyszeri beszedés során, valamint minden későbbi fizetési művelet során megadja a melléklet (3) bekezdésének a) pontjában foglalt adatelemeket;

ii. a fizető fél jóváhagyását adja mind a kedvezményezett, mind a saját PSZ-e részére (közvetlenül vagy a kedvezményezett útján közvetve), a felhatalmazásokat - a későbbi módosításokkal vagy visszavonásokkal együtt - a kedvezményezett vagy a kedvezményezettet képviselő harmadik fél megőrzi, és a kedvezményezettet a saját PSZ-e tájékoztatja e követelményről a 2007/64/EK irányelv 41. és 42. cikkével összhangban;

b) a kedvezményezett PSZ-e megadja a fizető fél PSZ-ének a melléklet (3) bekezdésének b) pontjában foglalt adatelemeket;

c) a fizető fél PSZ-e megadja vagy elérhetővé teszi a fizető félnek a melléklet (3) bekezdésének c) pontjában foglalt adatelemeket;

d) a fizető félnek jogában áll megbízni PSZ-ét, hogy

i. bizonyos összegre vagy gyakoriságra vagy mindkettőre vonatkozóan korlátozza a beszedést;

ii. amennyiben egy fizetési modell szerinti felhatalmazás nem nyújt jogosultságot visszatérítéshez, a PSZ a fizető fél fizetési számlájának megterhelését megelőzően ellenőrizzen minden egyes beszedést, valamint a felhatalmazással kapcsolatos információk alapján ellenőrizze azt, hogy a beérkező beszedés összege és gyakorisága megegyezik-e a felhatalmazásban szereplő, megállapodás szerinti összeggel és gyakorisággal;

iii. tiltsa le a fizetési számláját érintő beszedéseket, vagy egy vagy több meghatározott kedvezményezet által indított beszedéseket, illetve kizárólag egy vagy több meghatározott kedvezményezett által kezdeményezett beszedéseket engedélyezzen.

Amennyiben sem a fizető fél, sem a kedvezményezett nem fogyasztók, a PSZ nem köteles eleget tenni a d) pont i., ii. vagy iii. alpontjának.

A fizető PSZ-e tájékoztatja a fizetőt a d) pontban említett jogairól a 2007/64/EK irányelv 41. és 42. cikkével összhangban.

A kedvezményezett az első vagy az egyszeri beszedés során, valamint minden későbbi beszedés során megküldi PSZ-ének a felhatalmazással kapcsolatos információkat, a kedvezményezett PSZ-e pedig ezen információkat minden beszedés során továbbítja a fizető fél PSZ-ének.

(4) Az (1) bekezdésben említett követelményeken túl, az átutalásokat elfogadó kedvezményezett a neki fizető felekkel közli a melléklet (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott fizetésiszámla-azonosítóját belföldi fizetési műveletek esetén 2014. február 1-jéig, határon átnyúló fizetési műveletek esetén 2016. február 1-jéig - de kizárólag szükség esetén - PSZ-e BIC-jét, ha átutalást kér.

(5) A fizető fél az első beszedést megelőzően közli a melléklet (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott fizetésiszámla-azonosítóját. A fizető fél belföldi fizetési műveletek esetén 2014. február 1-jéig, határon átnyúló fizetési műveletek esetén 2016. február 1-jéig - de kizárólag szükség esetén - közli PSZ-e BIC-jét.

(6) Amennyiben a fizető fél és a PSZ-e közötti keretszerződés nem nyújt jogosultságot visszatérítésre, a fizető fél PSZ-e a (3) bekezdés a) pontja ii. alpontjának sérelme nélkül a fizető fél fizetési számlájának megterhelését megelőzően minden egyes beszedés esetében - a felhatalmazással kapcsolatos információk alapján - ellenőrzi, hogy a beérkező beszedés összege megegyezik-e a felhatalmazásban szereplő, megállapodás szerinti összeggel és gyakorisággal.

(7) Belföldi fizetési műveletek esetében 2014. február 1-je, határon átnyúló fizetési műveletek esetében 2016. február 1-je után a PSZ-ek nem kötelezik a PIV-ket a fizető fél vagy a kedvezményezett PSZ-e BIC-jének közlésére.

(8) A fizető fél és a kedvezményezett PSZ-e nem számíthat fel további díjakat vagy bármilyen más költségeket a fizetési kártyával vagy segítségével az értékesítés helyén kezdeményezett, beszedést eredményező fizetési műveletekre irányuló felhatalmazások automatikus létrehozásával járó leolvasási eljárásokért.

6. cikk

Végső határidők

(1) Az átutalásokat 2014. február 1-jétől az 5. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében és a melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott technikai követelményekkel összhangban kell lebonyolítani.

(2) A beszedéseket 2014. február 1-jétől a 8. cikk (2) és (3) bekezdésének, valamint az 5. cikk (1), (3), (5), (6) és (8) bekezdésében és a melléklet 1. és 3. pontjában meghatározott követelményekkel összhangban kell lebonyolítani.

(3) A 3. cikk sérelme nélkül, a beszedéseket belföldi fizetési műveletek esetében 2017. február 1-jétől, határon átnyúló fizetési műveletek esetében 2012. november 1-jétől a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban kell lebonyolítani.

(4) A belföldi fizetési műveletek tekintetében bármely tagállam vagy - az érintett tagállam beleegyezésével - az adott tagállam PSZ-ei - a polgárok felkészültségének és készségének figyelembevételét és értékelését követően - az (1) és (2) bekezdésben említetteknél korábbi időpontokat is megállapíthatnak.

7. cikk

A felhatalmazások érvényessége és a visszatérítéshez való jog

(1) A 2014. február 1-je előtti, hagyományos modell szerinti rendszeres beszedésre vonatkozó érvényes kedvezményezett általi felhatalmazás ezen időpontot követően is érvényben marad, és azt - a beszedési felhatalmazások megbízások érvényességének fenntartását lehetővé tevő nemzeti jogszabályok vagy fogyasztói megállapodások hiányában - a fizető fél PSZ-ének adott jóváhagyásnak kell tekinteni az adott kedvezményezett által kezdeményezett rendszeres beszedések e rendelettel összhangban lévő teljesítésére.

(2) Az (1) bekezdésben említett felhatalmazások lehetővé teszik a feltétel nélküli visszatérítést és a visszatérített fizetési művelet értéknapjára visszadátumozott visszatérítést, amennyiben a meglévő felhatalmazás keretei között előírják az ilyen visszatérítéseket.

8. cikk

A beszedések bankközi díjai

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül, beszedésenként felszámított MIF, vagy hasonló tárgyú, illetve hatású egyéb, megállapodás szerinti díjak nem alkalmazhatók a beszedésekre.

(2) Az R-műveletekre alkalmazható MIF, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) a megállapodás célja a költségek hatékony ráterhelése az R-műveletet okozó PSZ-re vagy - adott esetben - annak PIV-jére, számításba véve a fennálló tranzakciós költségeket is, és biztosítva, hogy a fizető fél terhére ne számítsanak fel költséget, és a PSZ egy adott R-művelet után nem számíthat fel a PIV terhére olyan költségeket, amelyek meghaladják a PSZ által az ilyen műveletek kapcsán viselt költségeket;

b) a díjak szigorúan költségalapúak;

c) a díjak mértéke nem haladja meg azon legköltséghatékonyabb hasonló PSZ R-művelet kezelési tényleges költségét, amely a műveletek volumenét és a szolgáltatások jellegét tekintve a megállapodás jelentős szereplőjének minősül;

d) a díjak a), b) és c) ponttal összhangban történő alkalmazása megakadályozza, hogy a PSZ-ek az e bankközi díjak által fedezett költségeken felül további díjakat számítson fel a PIV-k terhére;

e) a megállapodásnak nincs olyan gyakorlati és gazdaságosan megvalósítható alternatívája, amely a fogyasztók számára azonos vagy alacsonyabb költségek mellett lehetővé tenné az R-műveletek ugyanannyira hatékony vagy hatékonyabb kezelését.

Az első albekezdés alkalmazásában csak az R-műveletek kezeléséhez közvetlenül és egyértelműen hozzárendelhető költségkategóriákat lehet figyelembe venni az R-műveleti díjak kiszámításánál. Ezeket a költségeket pontosan meg kell határozni. Az ellenőrzés és a nyomon követés megkönnyítése érdekében a megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek bontását, beleértve az egyes költségelemek egyedi azonosítását.

(3) Az (1) és (2) bekezdés a megfelelő változtatásokkal alkalmazandó a többoldalú megállapodásokkal azonos tárgyú vagy hatású, egy adott PSZ által kiadott egyoldalú megállapodásokra, valamint a PSZ-ek közötti kétoldalú megállapodásokra.

9. cikk

A fizetési művelet hozzáférhetősége

(1) Az a fizető fél, aki átutalást kezdeményez egy kedvezményezett részére az Unión belül található fizetési számlája javára, nem határozhatja meg azt a tagállamot, ahol annak a fizetési számlának léteznie kell, feltéve, hogy a fizetési számla a 3. cikkel összhangban elérhető.

(2) Egy kedvezményezett, aki átutalást elfogad vagy beszedéssel pénzt szed be egy fizető féltől az Unión belül található fizetési számla terhére, nem határozhatja meg azt a tagállamot, ahol annak a fizetési számlának léteznie kell, feltéve, hogy a fizetési számla a 3. cikkel összhangban elérhető.

10. cikk

Illetékes hatóságok

(1) A tagállamok az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős, illetékes hatóságként közhatóságokat jelölnek ki, vagy olyan testületeket, amelyeket a nemzeti jog, vagy a nemzeti jogban ilyen célra kifejezetten felhatalmazott közhatóság elismer, ideértve a nemzeti központi bankokat is. A tagállamok létező testületeket is kijelölhetnek illetékes hatóságként.

(2) A tagállamok 2013. február 1-jéig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdés szerint kijelölt illetékes hatóságokról. Az e hatóságokat érintő bármely későbbi változást haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak és az Európai Felügyeleti Hatóságnak (Európai Bankhatóság, EBH).

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok rendelkezzenek mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek feladataik ellátásához szükségesek. Amennyiben egy tagállam területén az e rendelet hatálya alá tartozó kérdések szempontjából több illetékes hatóság van, úgy a tagállamok biztosítják e hatóságok szoros együttműködését annak érdekében, hogy azok mindegyike a saját feladatait hatékonyan tudja végrehajtani.

(4) Az illetékes hatóságok hatékonyan nyomon követik e rendelet PSZ-ek általi betartását, és megteszik a szükséges intézkedéseket a megfelelés érdekében. E hatóságok a 2007/64/EK irányelv 24. cikkével és az 1093/2010/EU rendelet 31. cikkével összhangban együttműködnek egymással.

11. cikk

Szankciók

(1) A tagállamok 2013. február 1-jéig meghatározzák az e rendelet megsértéséért kiszabható szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek ezek végrehajtása érdekében. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok 2013. augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók a fogyasztókra nem alkalmazandók.

12. cikk

Peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárások

(1) A tagállamok megfelelő és hatékony peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokat hoznak létre a PIV-k és PSZ-ik között az e rendeletből eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatosan felmerülő viták rendezéséhez. E célból a tagállamok már meglévő testületeket jelölnek ki, vagy adott esetben új testületeket hoznak létre.

(2) A tagállamok 2013. február 1-jéig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett illetékes testületekről. Az e testületeket érintő bármely későbbi változásról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ezt a cikket csak a fogyasztóknak, vagy pedig a fogyasztóknak és mikrovállalkozásoknak minősülő PIV-kre kell alkalmazni. A tagállamok az ilyen rendelkezésről 2013. augusztus 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot.

13. cikk

Hatáskörök átruházása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a melléklet módosítására vonatkozóan a technikai fejlődés és a piaci fejlemények figyelembevétele érdekében.

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2012. március 31-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 13. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

15. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2017. február 1-jéig - szükség esetén jogalkotási javaslat kíséretében - jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, az EKB-nak és az EBB-nek e rendelet alkalmazásáról.

16. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A PSZ-ek a 6. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérően 2014. augusztus 1-jéig folytathatják az eurófizetési műveleteknek az átutalásokra és beszedésekre vonatkozóan e rendeletben előírttól eltérő formátumban történő feldolgozását.

A tagállamok 2014. augusztus 2-tól alkalmazzák a 11. cikknek megfelelően meghatározott, a 6. cikk (1) és (2) bekezdésének megsértéséért kiszabható szankciókra vonatkozó szabályokat.

A tagállamok a 6. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérően 2016. február 1-jéig engedélyezhetik a PSZ-ek számára, hogy a belföldi fizetési műveletek vonatkozásában konvertálási szolgáltatásokat nyújtsanak a PIV-k részére, lehetővé téve a fogyasztóknak minősülő PIV-knek, hogy a melléklet (1) bekezdésének a) pontjában említett fizetésiszámla-azonosító helyett továbbra is a BBAN-t használják, feltéve, hogy a fizető fél és a kedvezményezett BBAN-jának a melléklet (1) bekezdésének a) pontjában említett fizetésiszámla-azonosítóra való, technikai és biztonsági szempontból megfelelő konvertálása révén garantált a kölcsönös átjárhatóság. A kezdeményező PIV - adott esetben még a fizetés teljesítése előtt - megkapja a szóban forgó számlaazonosítót. Ilyen esetekben a PSZ-ek nem háríthatnak a PIV-kre sem további díjat, sem egyéb, e konvertálási szolgáltatásokhoz közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódó költséget.

(2) Az euróban denominált pénzforgalmi szolgáltatásokat kínáló és az euroövezeten kívüli tagállamokban található PSZ-eknek 2016. október 31-ére kell teljesíteniük a 3. cikkben foglalt követelményeket, ha euróban denominált pénzforgalmi szolgáltatásokat kínálnak. Amennyiben azonban e tagállamok valamelyike 2015. október 31-ét megelőzően bevezeti az eurót, úgy az adott tagállamban található PSZ az adott tagállam euroövezethez való csatlakozásának időpontjától számított egy éven belül köteles megfelelni a 3. cikkben foglalt követelményeknek.

(3) A tagállamok engedélyezhetik, hogy illetékes hatóságaik 2016. február 1-jéig mentesítsék a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett követelmények egésze vagy egy része alól azokat az átutalásokat vagy beszedéseket, amelyeknek összesített piaci részesedése az EKB évente közzétett hivatalos pénzforgalmi statisztikái alapján az adott tagállamban nem haladja meg az átutalások, illetve a beszedések 10 %-át.

(4) A tagállamok engedélyezhetik, hogy illetékes hatóságaik 2016. február 1-jéig mentesítsék a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelmények egésze vagy egy része alól azokat a fizetési kártyával az értékesítés helyén kezdeményezett fizetési műveleteket, amelyek BBAN-nal vagy IBAN-nal azonosított fizetési számláról teljesített beszedést eredményeznek.

(5) A tagállamok a 6. cikk (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezésektől eltérve 2016. február 1-jéig engedélyezhetik illetékes hatóságaik számára, hogy a továbbítás céljára kötegelt egyszeri átutalásokat vagy beszedéseket kezdeményező vagy fogadó PIV-k tekintetében mentességet adjanak a melléklet (1) bekezdésének b) pontjában és az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírt üzenetformátum használatára vonatkozó követelmény alól. Az esetleges mentesség ellenére a PSZ-ek eleget tesznek az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt követelményeknek, ha a PIV ilyen szolgáltatást kér.

(6) A tagállamok a 6. cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve 2016. február 1-jéig halasztást adhatnak a belföldi fizetési műveletek esetében az 5. cikk (4), (5) és (7) bekezdésében foglalt, BIC közlésére vonatkozó követelmény tekintetében.

(7) Amennyiben egy tagállam élni kíván az (1), (3), (4), (5) és (6) bekezdésben meghatározott eltérések valamelyikével, erről 2013. február 1-jéig értesíti a Bizottságot, és ezt követően engedélyezheti illetékes hatóságának, hogy az eltérésről szóló rendelkezésben foglalt időtartamra mentességet adjon az 5. cikkben, a 6. cikk (1) vagy (2) bekezdésében, valamint a mellékletben foglalt követelmények összessége vagy egy része alól az egyes bekezdésekben vagy albekezdésekben említett megfelelő fizetési műveletek tekintetében. A tagállamok értesítik a Bizottságot az eltérés által érintett fizetési műveletekről és az esetleges későbbi módosításokról.

(8) Az euroövezeten kívüli tagállamokban működő PSZ-eknek és az e tagállamokban pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevő PIV-knek 2016. október 31-ig kell teljesíteniük a 4. és az 5. cikkben foglalt követelményeket. Az euroövezeten kívüli tagállamokban működő kisértékű fizetési rendszerek szolgáltatóinak a 4. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeket 2016. október 31-ig kell teljesíteniük.

Amennyiben azonban egy ilyen tagállamban 2015. október 31. előtt bevezetésre kerül az euro, az érintett tagállamban működő PSZ-eknek vagy adott esetben a helyi kisértékű fizetési rendszerek üzemeltetőinek és az ott nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevő PIV-knek az érintett tagállam euroövezethez való csatlakozásának időpontjától számított egy éven belül - de az 2012. március 31-én az euroövezethez tartozó tagállamok számára előírt határidőknél nem korábban - kell megfelelniük a szóban forgó rendelkezéseknek.

17. cikk

A 924/2009/EK rendelet módosításai

A 924/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk 10. pontja helyébe a következő szöveg lép:

"10.

»pénz« : bankjegyek és pénzérmék, számlapénz, valamint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 15 ) 2. cikkének (2) bekezdésében szereplő meghatározás szerinti elektronikus pénz.

2. A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Egy pénzforgalmi szolgáltató által határon átnyúló fizetési műveletekért a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőnek felszámolt díjaknak meg kell egyezniük a szóban forgó pénzforgalmi szolgáltató által lebonyolított azonos összegű és azonos pénznemben történő megfelelő belföldi fizetési műveletekért a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőnek felszámolt díjakkal.";

3. A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdést el kell hagyni;

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőnek a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban kiszabott díjak mellett kiegészítő díjakat számíthat fel, amennyiben a szolgáltatást igénybe vevő az IBAN és - adott esetben, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 16 ) összhangban - a BIC közlése nélkül ad megbízást a pénzforgalmi szolgáltatónak a határon átnyúló fizetés teljesítésére egy másik tagállamban található fizetési számla vonatkozásában. E díjaknak megfelelőknek és a költségekkel arányosaknak kell lenniük. A felszámított díjakról a pénzforgalmi szolgáltatónak és a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének meg kell állapodnia. A pénzforgalmi szolgáltatónak - megfelelő idővel azt megelőzően, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjét az említett megállapodás kötelezné - tájékoztatnia kell a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjét a kiegészítő díjak összegéről.

4. Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok 2016. február 1-jei hatállyal eltörlik a pénzforgalmi szolgáltatókat terhelő, az ügyfeleik fizetési műveleteivel kapcsolatos fizetésimérleg-statisztikákra vonatkozó, pénzforgalmi alapú nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségeket."

5. A 7. cikk a következőképpen módosul:

a) az 1. cikkben a "2012. november 1." időpont helyébe "2017. február 1." lép;

b) a 2. cikkben a "2012. november 1." időpont helyébe "2017. február 1." lép;

c) a 3. cikkben a "2012. november 1." időpont helyébe "2017. február 1." lép.

6. A 8. cikket el kell hagyni.

18. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK (5. CIKK)

1. Az 5. cikkben meghatározott alapvető követelmények mellett a következő technikai követelmények vonatkoznak az átutalási és a beszedési műveletekre:

a) Az 5. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában hivatkozott fizetésiszámla-azonosító az IBAN.

b) A 5. cikk (1) bekezdésének b) és d) pontjában hivatkozott üzenetformátum szabványa az ISO 20022 XML szabvány.

c) Az átutalási közlemény legalább 140 karakternek ad helyt. A fizetési modellek ennél nagyobb számú karaktert is megengedhetnek, kivéve, ha az információ továbbítására használt eszköz technikai korláttal rendelkezik a karakterek számát illetően, amikor is a technikai korlát az irányadó.

d) A közleményben megadott hivatkozásokat és az e melléklet 2. és 3. pontjával összhangban rendelkezésre bocsátott további adatelemek a fizetési láncban hiánytalanul, módosítás nélkül kerülnek továbbításra a PSZ-ek között.

e) Ha a szükséges adatok elektronikus formában is elérhetők, a fizetési műveletek a pénzforgalmi lánc mentén minden feldolgozási szakaszban lehetővé téve azok teljesen automatizált, elektronikus feldolgozását (a végpontok közötti, azonnali és közvetlen feldolgozást), így a teljes fizetési folyamat lebonyolítása megvalósulhat elektronikusan, adatbevitel vagy manuális beavatkozás nélkül. Ahol lehetséges, ott ez a kivételes kezelést igénylő átutalásokra és beszedésekre is érvényes.

f) A fizetési modellek nem szabhatnak alsó küszöbértéket az átutalásokat és a beszedéseket lehetővé tevő fizetési műveletekre, de nem kötelezhetők a nulla összegre vonatkozó fizetési műveletek feldolgozására.

g) A fizetési modellek nem kötelezhetők 999 999 999,99 EUR-t meghaladó összegű átutalások és beszedések lebonyolítására.

2. Az átutalásokra az 1. pontban említetteken kívül a következő követelmények vonatkoznak:

a) Az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott adatelemek a következők:

i. a fizető fél neve és/vagy a fizető fél fizetési számlájának IBAN-ja;

ii. az átutalás összege;

iii. a kedvezményezett fizetési számlájának IBAN-ja;

iv. amennyiben ismert, a kedvezményezett neve;

v. bármilyen közlemény.

b) Az 5. cikk (2) bekezdésének b) pontjában hivatkozott adatelemek a következők:

i. a fizető fél neve;

ii. a fizető fél fizetési számlájának IBAN-ja;

iii. az átutalás összege;

iv. a kedvezményezett fizetési számlájának IBAN-ja;

v. bármilyen közlemény;

vi. a kedvezményezett bármely azonosító kódja;

vii. a kedvezményezett bármely referenciapartnerének neve;

viii. az átutalás bármely jogcíme;

ix. az átutalás jogcímének bármely kategóriája.

c) A fizető fél PSZ-e a kedvezményezett PSZ-ének rendelkezésére bocsátja a következő kötelező adatelemeket:

i. (a fizetési műveletben részt vevő PSZ-ek közötti eltérő megállapodás hiányában) a fizető fél PSZ-ének BIC-jét;

ii. (a fizetési műveletben részt vevő PSZ-ek közötti eltérő megállapodás hiányában) a kedvezményezett fél PSZ-ének BIC-jét;

iii. a fizetési modell azonosító kódját;

iv. az átutalás kiegyenlítésének napját;

v. a fizető fél PSZ-ének az átutalási üzenetének hivatkozási számát.

d) Az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontjában hivatkozott adatelemek a következők:

i. a fizető fél neve;

ii. az átutalás összege;

iii. bármilyen közlemény.

3. A beszedésekre az 1. pontban említetteken kívül a következő követelmények vonatkoznak:

a) Az 5. cikk (3) bekezdése a) pontjának i. alpontjában hivatkozott adatelemek a következők:

i. a beszedés típusa (rendszeres, egyszeri, első, utolsó vagy visszautalás);

ii. a kedvezményezett neve;

iii. a kedvezményezett azon fizetési számlájának IBAN-ja, amelyen a pénzbeszedést jóváírják;

iv. amennyiben ismert, a fizető fél neve;

v. a fizető fél azon fizetési számlájának IBAN-ja, amelyre a pénzbeszedést terhelik;

vi. a felhatalmazásra utaló egyedi hivatkozás;

vii. amennyiben a fizető fél 2012. március 31-t követően adta meg felhatalmazását, a felhatalmazás aláírásának kelte;

viii. a pénzbeszedés összege;

ix. ha a felhatalmazást egy, a felhatalmazást kibocsátó kedvezményezettől eltérő kedvezményezett vette át, a felhatalmazásra utaló, a felhatalmazást kibocsátó eredeti kedvezményezett által megadott egyedi hivatkozás;

x. a kedvezményezett azonosítója;

xi. ha a felhatalmazást egy, a felhatalmazást kibocsátó kedvezményezettől eltérő kedvezményezett vette át, a felhatalmazást kibocsátó eredeti kedvezményezett azonosítója;

xii. a kedvezményezettől származó, a fizető félnek szánt bármely közlemény;

xiii. a pénzbeszedés bármely jogcíme;

xiv. a beszedés jogcímének bármely kategóriája.

b) Az 5. cikk (3) bekezdésének b) pontjában hivatkozott adatelemek a következők:

i. (a fizetési műveletben részt vevő PSZ-ek közötti eltérő megállapodás hiányában) a kedvezményezett fél PSZ-ének BIC-je;

ii. (a fizetési műveletben részt vevő PSZ-ek közötti eltérő megállapodás hiányában) a fizető fél PSZ-ének BIC-je;

iii. a fizető fél referenciapartnerének neve (ha szerepel a dematerializált felhatalmazásban);

iv. a fizető fél referenciapartnerének azonosító kódja (ha szerepel a dematerializált felhatalmazásban);

v. a kedvezményezett referenciapartnerének neve (ha szerepel a dematerializált felhatalmazásban);

vi. a kedvezményezett referenciapartnerének azonosító kódja (ha szerepel a dematerializált felhatalmazásban);

vii. a fizetési modell azonosító kódja;

viii. a pénzbeszedés kiegyenlítésének napja;

ix. a kedvezményezett PSZ-ének a pénzbeszedéshez kapcsolódó hivatkozása;

x. a felhatalmazás típusa;

xi. a beszedés típusa (rendszeres, egyszeri, első, utolsó vagy visszautalás);

xii. a kedvezményezett neve;

xiii. a kedvezményezett azon fizetési számlájának IBAN-ja, amelyen a pénzbeszedéseket jóváírják;

xiv. amennyiben ismert, a fizető fél neve;

xv. a fizető fél azon fizetési számlájának IBAN-ja, amelyre a pénzbeszedéseket terhelik;

xvi. a felhatalmazásra utaló egyedi hivatkozás;

xvii. amennyiben a fizető fél 2012. március 31-t követően adta felhatalmazását, a felhatalmazás aláírásának kelte;

xviii. a pénzbeszedés összege;

xix. a felhatalmazásra utaló, a felhatalmazást kibocsátó eredeti kedvezményezett által megadott egyedi hivatkozás (ha a felhatalmazást egy, a felhatalmazást kibocsátó kedvezményezettől eltérő kedvezményezett vette át);

xx. a kedvezményezett azonosítója;

xxi. a felhatalmazást kibocsátó eredeti kedvezményezett azonosítója (ha a felhatalmazást egy, a felhatalmazást kibocsátó kedvezményezettől eltérő kedvezményezett vette át);

xxii. a kedvezményezettől származó, a fizető félnek szánt bármely további információ.

c) Az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában hivatkozott adatelemek a következők:

i. a felhatalmazásra utaló egyedi hivatkozás;

ii. a kedvezményezett azonosítója;

iii. a kedvezményezett neve;

iv. a pénzbeszedés összege;

v. bármilyen közlemény;

vi. a fizetési modell azonosító kódja.

( 1 ) HL C 155., 2011.5.25., 1. o.

( 2 ) HL C 218., 2011.7.23., 74. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 2012. február 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2012. február 28-i határozata.

( 4 ) HL C 87. E, 2010.4.1., 166. o.

( 5 ) HL C 349. E, 2010.12.22., 43. o.

( 6 ) HL L 319., 2007.12.5., 1. o.

( 7 ) HL L 266., 2009.10.9., 11. o.

( 8 ) HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

( 9 ) HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

( 10 ) HL L 195., 2010.7.27., 5. o.

( 11 ) HL L 267., 2009.10.10., 7. o.

( 12 ) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

( 13 ) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

( 14 ) HL L 166., 1998.6.11., 45. o.

( 15 ) HL L 267., 2009.10.10., 7. o.";

( 16 ) HL L 94., 2012.3.30., 22. o."

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32012R0260 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32012R0260&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02012R0260-20140131 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02012R0260-20140131&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére