32014R0909[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete ( 2014. július 23. ) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 909/2014/EU RENDELETE

(2014. július 23.)

az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet a biztonságos, hatékony és zökkenőmentes kiegyenlítés előmozdítása érdekében egységes követelményeket állapít meg a pénzügyi eszközök Unión belüli kiegyenlítésére vonatkozóan, és szabályokat ír elő a központi értéktárak szervezetére és irányítására.

(2) Ez a rendelet - amennyiben eltérően nem rendelkezik - valamennyi pénzügyi eszköz kiegyenlítésére és a központi értéktárak valamennyi tevékenységére alkalmazandó.

(3) Ez a rendelet nem érinti a konkrét pénzügyi eszközökre vonatkozó uniós jog rendelkezéseit, különösen a 2003/87/EK irányelvet.

(4) A 10-20., 22-24. cikk, és a 27. cikk, a 28. cikk (6) bekezdése, a 30. cikk (4) bekezdése, a 46. és a 47. cikk, a IV. cím rendelkezései, valamint az illetékes hatóságoknak, illetve érintett hatóságoknak való bejelentési, illetve utasításaik teljesítésére vonatkozó, e rendelet szerinti követelmények nem alkalmazandók az Unión belül a KBER tagjaira, a tagállamok egyéb, hasonló funkciót ellátó nemzeti szerveire, illetve az államadósság kezelésével megbízott vagy annak kezelésében közreműködő más közszervekre az olyan, önálló szervezetet nem alkotó központi értéktárakkal összefüggésben, amelyeket az említett szervek közvetlenül, azonos ügyvezető szerven keresztül irányítanak, amelynek rendelkezési joga van az adott szervek forrásai felett.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

1. "központi értéktár": a melléklet A. szakaszának 3. pontjában említett értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető jogi személy, amely legalább egy további, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást nyújt;

2. "harmadik országbeli központi értéktár": olyan, harmadik országban letelepedett bejegyzett szervezet, amely a melléklet A. szakaszának 3. pontjában említett alapvető szolgáltatáshoz hasonló szolgáltatást nyújt, és legalább egy másik, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást is nyújt;

3. "immobilizáció": a fizikai értékpapírok egy helyen, egy központi értéktárban történő tárolása oly módon, hogy a későbbi transzferek könyvelési tétellel végezhetők;

4. "dematerializált forma": az a tény, hogy bizonyos pénzügyi eszközök csak könyvelési tétel formájában léteznek;

5. "fogadó központi értéktár": azon központi értéktár, amely fogadja egy másik központi értéktár arra vonatkozó kérelmét, hogy egy központi értéktárak közötti kapcsolaton keresztül igénybe vehesse a szolgáltatásait;

6. "kérelmező központi értéktár": azon központi értéktár, amely kérelmezi egy másik központi értéktártól, hogy egy központi értéktárak közötti kapcsolaton keresztül igénybe vehesse a szolgáltatásait;

7. "kiegyenlítés": értékpapírügylet teljesítése, amely ügyletet azzal a céllal kötöttek meg, hogy az ügyletben részt vevő felek kötelezettségei pénzeszköz-átutalás vagy értékpapír-transzfer vagy mindkettő révén kerüljenek kiegyenlítésre;

8. "pénzügyi eszközök" vagy "értékpapírok": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszközök;

9. "transzfermegbízás" a 98/26/EK irányelv 2. cikkének i. pontjának második francia bekezdésében meghatározott átutalási megbízás;

10. "értékpapír-kiegyenlítési rendszer": a 98/26/EK irányelv 2. cikke a) pontjának első, második és harmadik francia bekezdése szerinti rendszer, amelyet nem olyan központi szerződő fél működtet, amely tevékenysége keretében transzfermegbízások teljesítésével foglalkozik;

11. "kiegyenlítési internalizáló": bármely intézmény, beleértve a 2013/36/EU irányelv vagy a 2014/65/EU irányelv értelmében engedélyezettet is, amely ügyfelek nevében vagy saját számlára transzfermegbízásokat hajt végre oly módon, hogy azt nem értékpapír-kiegyenlítési rendszereken keresztül végzi;

12. "kiegyenlítés tervezett időpontja": az a nap, amelyet a kiegyenlítés napjaként az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe bevezetnek, és amelyet az értékpapírügyletben részt vevő felek a kiegyenlítés napjaként közös megegyezéssel kitűznek;

13. "kiegyenlítési időszak": a kereskedés időpontja és a kiegyenlítés tervezett időpontja közötti időszak;

14. "üzleti nap": a 98/26/EK irányelv 2. cikkének n) pontjában meghatározott üzleti nap;

15. "kiegyenlítés meghiúsulása": értékpapírügylet kiegyenlítésének elmaradása vagy az értékpapírügylet részleges kiegyenlítése a kiegyenlítés tervezett időpontjában értékpapír- vagy pénzeszköz-hiány miatt, és a mögöttes okoktól függetlenül;

16. "központi szerződő fél": a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;

17. "illetékes hatóság": az egyes tagállamok által a 11. cikkel összhangban kijelölt hatóság, kivéve, ha e rendelet eltérően rendelkezik;

18. "érintett hatóság": a 12. cikkben említett hatóság;

19. "részt vevő fél": egy értékpapír-kiegyenlítési rendszernek a 98/26/EK irányelv 2. cikkének f) pontjában meghatározott bármely résztvevője;

20. "részesedés": a 2013/34/EU irányelv 2. cikke 2. pontjának első mondata szerinti részesedés, illetve egy vállalkozás szavazati jogainak vagy tőkéjének legalább 20 %-os közvetlen vagy közvetett tulajdonlása;

21. "befolyás": két vállalkozás közötti, a 2013/34/EU irányelv 22. cikkében meghatározott viszony;

22. "leányvállalat": a 2013/34/EU irányelv 2. cikke 10. pontjának és 22. cikkének értelmében vett leányvállalkozás;

23. "székhely szerinti tagállam": az a tagállam, amelyben a központi értéktár letelepedési helye található;

24. "fogadó tagállam": az a székhely szerinti tagállamon kívüli tagállam, amelyben a központi értéktárnak fióktelepe van vagy amelyben központi értéktári szolgáltatásokat nyújt;

25. "fióktelep": az üzleti tevékenység olyan helyszíne, amely a központi értéktár része, de nem a központi ügyviteli helye, nem rendelkezik jogi személyiséggel, és amely olyan központi értéktári szolgáltatásokat nyújt, amelyekre a központi értéktár engedélyt kapott;

26. "fizetésképtelenség": résztvevővel kapcsolatos olyan helyzet, amelyben egy résztvevő ellen a 98/26/EK irányelv 2. cikkének j) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi eljárás indul, vagy olyan esemény, amelyet a központi értéktár belső szabályzata fizetésképtelenségként határoz meg;

27. "szállítás fizetés ellenében (delivery versus payment)": értékpapír-transzfert és pénzeszköz-átutalást olyan módon összekapcsoló értékpapír-kiegyenlítési mechanizmus, amelynek keretében az értékpapírok szállítása akkor és csak akkor történik meg, ha a pénzeszközök átutalására sor kerül, és fordítva;

28. "értékpapírszámla": olyan számla, amelyen értékpapírok írhatók jóvá, illetve amelynek értékpapírok írhatók a terhére;

29. "központi értéktárak közötti kapcsolat": a központi értéktárak közötti olyan mechanizmus, amelynek keretében egy központi értéktár egy másik központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének résztvevőjévé válik annak érdekében, hogy ezzel egyszerűsödjön az értékpapíroknak az ez utóbbi központi értéktár résztvevőitől az előbbi központi értéktár résztvevőihez való transzfere, illetve olyan mechanizmus, amelynek keretében egy központi értéktár egy másik központi értéktárhoz közvetetten, közvetítőn keresztül csatlakozik. A központi értéktárak közötti kapcsolat körébe tartoznak a standard kapcsolatok, az egyedi kialakítású kapcsolatok, a közvetett kapcsolatok és az interoperábilis kapcsolatok;

30. "standard kapcsolat": a központi értéktárak közötti olyan kapcsolat, amelyben egy központi értéktár ugyanolyan feltételek mellett válik egy másik központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének résztvevőjévé, mint amelyek az utóbbi által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer többi résztvevőjére vonatkoznak;

31. "egyedi kialakítású kapcsolat": a központi értéktárak közötti olyan kapcsolat, amelyben egy központi értéktár oly módon válik egy másik központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének résztvevőjévé, hogy részére az utóbbi központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének résztvevőinek általában nyújtott szolgáltatásokon túl más szolgáltatást is nyújtanak;

32. "közvetett kapcsolat": egy központi értéktár és egy központi értéktártól eltérő harmadik fél közötti mechanizmus, amelynek esetében a harmadik fél egy másik központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének résztvevője. Az ilyen kapcsolatot egy központi értéktár hozza létre abból a célból, hogy megkönnyítse az értékpapír-transzfert egy másik központi értéktár résztvevőitől a saját résztvevőihez;

33. "interoperábilis kapcsolat": a központi értéktárak közötti olyan kapcsolat, amelynek esetében a központi értéktárak megállapodnak abban, hogy kölcsönös technikai megoldásokat alakítanak ki az általuk működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben történő kiegyenlítésre;

34. "nemzetközi nyílt kommunikációs eljárások és standardok": olyan nemzetközileg elfogadott, kommunikációs eljárásokra vonatkozó standardok, például standard üzenetváltási formátumok és adatábrázolás, amelyeket bármely érdekelt fél használhat méltányos, nyílt és megkülönböztetéstől mentes alapon;

35. "átruházható értékpapírok": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott átruházható értékpapírok;

36. "részvények": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontja a) alpontjában meghatározott értékpapírok;

37. "pénzpiaci eszközök": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott pénzpiaci eszközök;

38. "kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei": kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 3. pontja szerint;

39. "kibocsátási egység": a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C szakaszának 11. pontja szerinti kibocsátási egység; nem tartoznak ide kibocsátási egységek származtatott eszközei;

40. "szabályozott piac": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac;

41. "multilaterális kereskedési rendszer": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

42. "kereskedési helyszín": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában meghatározott kereskedési helyszín;

43. "elszámoló ügynök": a 98/26/EK irányelv 2. cikkének d) pontjában meghatározott kiegyenlítő fél;

44. "kkv-tőkefinanszírozási piac": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piac;.

45. "ügyvezető szerv": valamely központi értéktárnak a nemzeti joggal összhangban kinevezett szerve vagy szervei, amely jogosult a központi értéktár stratégiájának, célkitűzéseinek és általános irányításának a meghatározására, és amely felügyeli és nyomon követi az ügyvezetői döntéshozatalt, valamint magában foglalja azokat a személyeket is, akik a központi értéktár üzleti tevékenységét ténylegesen irányítják.

Amennyiben a nemzeti jog értelmében az ügyvezető szerv különböző, meghatározott feladatokat ellátó szervekből áll, e rendelet követelményei az ügyvezető szervnek kizárólag azon tagjaira vonatkoznak, akik az alkalmazandó nemzeti jog alapján az adott területért felelősséggel tartoznak;

46. "felsővezetés": a központi értéktárnál vezetői feladatot ellátó természetes személyek, akik felelősek és elszámoltathatóak az ügyvezető szerv előtt a központi értéktár napi szintű vezetéséért;

47. "csoport": a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 11. pontja értelmében vett csoport;

48. "szoros kapcsolat": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 35. pontjában meghatározott szoros kapcsolat;

49. "befolyásoló részesedés": központi értéktárban fennálló olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 9., 10. és 11. cikkében meghatározottak szerint, vagy amely jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé a központi értéktár vezetése felett;

50. "késleltetett nettó kiegyenlítés": olyan kiegyenlítési mechanizmus, amelynek keretében az értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevőinek értékpapírügyleteivel kapcsolatos pénzeszköz-átutalási vagy értékpapírtranszfer-megbízásokra nettósítás vonatkozik, és amelynek keretében a résztvevők nettó követeléseinek és kötelezettségeinek kiegyenlítésére az üzleti nap során vagy annak végén, előre meghatározott kiegyenlítési ciklusok végén kerül sor;

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 67. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet B szakaszának 1-4. pontjában felsorolt nem banki jellegű kiegészítő szolgáltatások, valamint a melléklet C szakaszában felsorolt banki jellegű kiegészítő szolgáltatások részletesebb meghatározására vonatkozóan.

II. CÍM

ÉRTÉKPAPÍR-KIEGYENLÍTÉS

I. FEJEZET

Könyvelési tétel

3. cikk

Könyvelési tétel

(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül az Unióban letelepedett olyan kibocsátóknak, amelyek olyan átruházható értékpapírokat bocsátanak ki vagy bocsátottak ki, amelyek kereskedési helyszíneken való kereskedésre bevezetésre kerülnek, vagy amelyekkel e helyszíneken kereskednek, gondoskodniuk kell arról, hogy az ilyen értékpapírokat immobilizáció révén könyvelési tételként vagy közvetlen kibocsátást követően dematerializált formában tartsák nyilván.

(2) Ha egy átruházható értékpapírokra vonatkozó ügylet kereskedési helyszínen történik, akkor a szóban forgó értékpapírt - ha ez még nem történt meg - a kiegyenlítés tervezett időpontjában vagy azt megelőzően egy központi értéktárban könyvelési tétel formájában rögzíteni kell.

Amennyiben átruházható értékpapírokat a 2002/47/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodást követően átruháznak, az értékpapírokat - ha ez korábban nem történt meg - a kiegyenlítés tervezett időpontjában vagy az előtt egy központi értéktárban könyvelési tétel formájában rögzíteni kell.

4. cikk

Végrehajtás

(1) A 3. cikk (1) bekezdése alkalmazását az értékpapírok kibocsátójának letelepedési helye szerinti tagállam hatóságainak kell biztosítania.

(2) A kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős hatóságok, ideértve a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt illetékes hatóságokat is, biztosítják, hogy e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alkalmazásra kerüljön abban az esetben, ha az e rendelet 3. cikke (1) bekezdésében említett értékpapírokkal kereskedési helyszíneken kereskednek.

(3) A 2002/47/EK irányelv alkalmazásáért felelős tagállami hatóságok biztosítják, hogy e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alkalmazásra kerüljön abban az esetben, ha az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett értékpapírokat a 2002/47/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodást követően ruházzák át.

II. FEJEZET

Kiegyenlítési időszakok

5. cikk

A kiegyenlítés tervezett időpontja

(1) Az értékpapír-kiegyenlítési rendszer azon résztvevői, amelyek saját számlára vagy harmadik fél nevében átruházható értékpapírokkal, pénzpiaci eszközökkel, kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeivel és kibocsátási egységekkel végzett ügyleteket egyenlítenek ki a rendszerben, az ügyleteket kötelesek a kiegyenlítés tervezett időpontjában kiegyenlíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett átruházható értékpapírokkal kereskedési helyszíneken végrehajtott ügyletek esetében a kiegyenlítés tervezett időpontja legkésőbb a kereskedés napját követő második üzleti nap. Ez a követelmény nem alkalmazandó azon ügyletekre, amelyeknek a részletei két fél között kerülnek megállapításra, de amelyeket kereskedési helyszínen hajtanak végre, a kétoldalúan végrehajtott, de kereskedési helyszín részére bejelentett ügyletekre, illetve arra az első ügyletre, melynek keretében első alkalommal sor kerül az érintett átruházható értékpapírok könyvelési tételként történő, a 3. cikk (2) bekezdése szerinti rögzítésére.

(3) Az illetékes hatóságok biztosítják az (1) bekezdés alkalmazását.

A kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős hatóságoknak kell biztosítani a (2) bekezdés alkalmazását.

III. FEJEZET

Kiegyenlítési fegyelem

6. cikk

A kiegyenlítés meghiúsulásának megelőzését célzó intézkedések

(1) A kereskedési helyszíneknek létre kell hozniuk olyan eljárásokat, amelyek lehetővé teszik az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökkel végzett ügyletek vonatkozó adatainak visszaigazolását azon a napon, amelyen az ügyletet végrehajtják.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített követelmény ellenére a 2014/65/EU irányelv 5. cikke szerint engedélyezett befektetési vállalkozásoknak adott esetben intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy korlátozzák a kiegyenlítések meghiúsulásának számát.

Ezen intézkedéseken belül be kell vezetniük legalább olyan mechanizmusokat a befektetési vállalkozás és annak a 2014/65/EU irányelv II. mellékletében meghatározott szakmai ügyfelei közötti kapcsolatot illetően, amelyek biztosítják az ügyletet alkotó értékpapírok allokációjának gyors közlését, az allokáció visszaigazolását, valamint a feltételek elfogadásának, illetve elutasításának gyors visszaigazolását, jóval a kiegyenlítés tervezett időpontja előtt.

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki az e bekezdés második albekezdésben említett követelmény teljesítéséhez használandó standardizált eljárásokról és üzenetváltási protokollokról.

(3) A központi értéktárnak minden egyes általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerre vonatkozóan létre kell hoznia olyan eljárásokat, amelyek elősegítik az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökkel végzett ügyleteknek a tervezett időpontban oly módon történő kiegyenlítését, hogy résztvevői számára a legkisebb legyen a partnerkockázatnak és a likviditási kockázatnak való kitettség, továbbá hogy alacsony legyen a meghiúsult kiegyenlítések aránya. A központi értéktárnak megfelelő mechanizmusokkal ösztönöznie kell a kiegyenlítés tervezett napján történő korai kiegyenlítést.

(4) A központi értéktárnak az általa működtetett valamennyi értékpapír-kiegyenlítési rendszer esetében megfelelő intézkedéseket kell életbe léptetnie arra, hogy előmozdítsa és ösztönözze az ügyleteknek a résztvevői általi, időben történő kiegyenlítését. A központi értéktáraknak elő kell írniuk a résztvevőik számára, hogy ügyleteiket a kiegyenlítés tervezett időpontjában egyenlítsék ki.

(5) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy - a kiegyenlítési hatékonyság növelése érdekében - meghatározza a kiegyenlítések meghiúsulásának megelőzését célzó intézkedéseket, különösen pedig a következőket:

a) a befektetési vállalkozások által a (2) bekezdés első albekezdésével összhangban meghozandó intézkedések;

b) a (3) bekezdésben említett, kiegyenlítést elősegítő eljárások jellemzői, amelyek magukban foglalhatják az ügyletek méretének alakítását, a meghiúsuló ügyletek részleges kiegyenlítését, valamint az egyes központi értéktárak által biztosított automatikus hitelnyújtási/hitelfelvételi programok alkalmazását; és

c) az ügyletek (4) bekezdésben említett, időben történő kiegyenlítésének előmozdítására és ösztönzésére irányuló intézkedések jellemzőit.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. július 17-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

7. cikk

A kiegyenlítés meghiúsulásának kezelését célzó intézkedések

(1) A központi értéktárnak minden egyes általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerre vonatkozóan létre kell hoznia egy olyan rendszert, amellyel nyomon követi az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökkel végzett ügyletek kiegyenlítésének meghiúsulását. A központi értéktárnak a meghiúsult kiegyenlítések számáról és részleteiről, valamint minden egyéb vonatkozó információról - többek között a központi értéktár és résztvevői által a kiegyenlítés eredményességének javítására előirányzott intézkedésekről - rendszeresen jelentést kell tennie az illetékes hatóságnak és az érintett hatóságoknak. Ezeket a jelentéseket a központi értéktáraknak összesített és anonimizált formában évente közzé kell tenniük. Az illetékes hatóságok a kiegyenlítések meghiúsulásával kapcsolatos minden lényeges információt kötelesek megosztani az ESMA-val.

(2) A központi értéktárnak minden egyes általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerre vonatkozóan olyan eljárásokat kell létrehoznia, amelyek elősegítik az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökkel végzett, a kiegyenlítés tervezett időpontjában ki nem egyenlített ügyletek kiegyenlítését. Ezen eljárások részeként olyan szankciós mechanizmust kell bevezetni, amely hatékony visszatartó erőt jelent a kiegyenlítés meghiúsulását okozó résztvevők számára.

A központi értéktárnak az első albekezdésben említett eljárások létrehozása előtt konzultálnia kell azokkal az érintett kereskedési helyszínekkel és központi szerződő felekkel, amelyek tekintetében kiegyenlítési szolgáltatásokat nyújt.

Az első albekezdésben említett szankciós mechanizmus részeként pénzbírsággal kell sújtani a kiegyenlítés meghiúsulását okozó résztvevőket (a továbbiakban: a nem teljesítő résztvevők). A pénzbírság összegét napi alapon kell kiszámítani, a kiegyenlítés tervezett időpontját követően az ügylet kiegyenlítéséig vagy kétoldalú alapon történő megszüntetéséig minden egyes olyan üzleti napot figyelembe véve, amelyen nem kerül sor a kiegyenlítésre. A pénzbírságok nem kezelhetők a központi értéktárak bevételi forrásaként.

(3) A (2) bekezdésben említett szankciós mechanizmus nem alkalmazandó az alábbiakra:

c) olyan ügyletek, amelyek esetében a nem teljesítő résztvevő központi szerződő fél, kivéve a központi szerződő fél által kötött olyan ügyleteket, amelyek esetében a központi szerződő fél nem közvetít a szerződő felek között; vagy

d) olyan ügyletek, amelyek esetében a nem teljesítő résztvevő ellen fizetésképtelenségi eljárás indul.

(4) A központi szerződő fél szabályzatában létrehozhat egy mechanizmust az olyan veszteségek fedezésére, amelyeket a (2) bekezdés harmadik albekezdésének alkalmazásából eredően szenvedhet el.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 67. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítve meghatározza az e cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett pénzbírságok visszatartó erejű és arányos mértékének kiszámításához szükséges paramétereket az alábbiak mindegyike alapján:

a) az eszköz típusa;

b) a pénzügyi eszköz likviditása;

c) az ügylet típusa;

d) a kiegyenlítés meghiúsulásának időtartama.

Az első albekezdésben említett paraméterek meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi a kiegyenlítés meghiúsulásának pénzügyieszköz-kategóriánkénti szintjét, valamint azt a hatást, amelyet az alacsony vagy negatív kamatlábak gyakorolhatnak a szerződő felek ösztönzőire és a kiegyenlítés meghiúsulásaira. A pénzbírságok kiszámításához használt paramétereknek biztosítaniuk kell a nagy fokú kiegyenlítési fegyelmet és az érintett pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését.

A Bizottság rendszeresen, és legalább négyévente felülvizsgálja a pénzbírságok mértékének kiszámításához használt paramétereket annak újbóli értékelése érdekében, hogy a pénzbírságok megfelelően és hatékonyan képesek-e biztosítani az Unióban a kiegyenlítések meghiúsulásának olyan szintjét, amely az Unió pénzügyi stabilitására gyakorolt hatás tekintetében elfogadhatónak minősül.

(6) Az ESMA 2026. január 17-ig közzéteszi és weboldalán naprakészen tartja az 5. cikk (1) bekezdésében említett azon pénzügyi eszközök jegyzékét, amelyeket kereskedési helyszínen való kereskedésre bevezettek vagy amelyekkel e helyszínen kereskednek vagy amelyek elszámolását egy központi szerződő fél végzi.

(7) A központi értéktáraknak, a központi szerződő feleknek és a kereskedési helyszíneknek létre kell hozniuk olyan eljárásokat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy az illetékes hatóságaikkal egyeztetve felfüggesszék azokat a résztvevőket, amelyek következetesen és rendszeresen elmulasztják az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközöknek a kiegyenlítés tervezett időpontjában történő szállítását, és amelyek biztosítják, hogy az említett résztvevő kilétét csak azt követően hozzák nyilvánosságra, hogy az lehetőséget kapott észrevételei benyújtására, és amennyiben a központi értéktárak, a központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek, valamint az említett résztvevő illetékes hatóságait megfelelően tájékoztatták. A felfüggesztést megelőző konzultáción túlmenően a központi értéktáraknak, a központi szerződő feleknek és a kereskedési helyszíneknek késedelem nélkül tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságokat a résztvevő felfüggesztéséről. Az illetékes hatóságnak késedelem nélkül tájékoztatnia kell az érintett hatóságokat a résztvevő felfüggesztéséről.

A felfüggesztések közzététele nem tartalmazhat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adatokat.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó az olyan nem teljesítő résztvevőkre, amelyek központi szerződő felek, illetve nem alkalmazandó olyan esetekre, amikor a nem teljesítő résztvevővel szemben fizetésképtelenségi eljárás indul.

(8) Ez a cikk nem alkalmazandó, amennyiben a részvénykereskedés fő helyszíne harmadik országban található. A részvénykereskedés fő helyszínét a 236/2012/EU rendelet 16. cikkével összhangban kell megállapítani.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 67. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítve meghatározza:

a) a kiegyenlítések meghiúsulásainak olyan mögöttes okait, amelyek e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint nem róhatók fel az ügylet résztvevőinek; valamint

b) azon körülményeket, amelyek esetén a műveletek e cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint nem minősülnek kereskedésnek.

(10) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az alábbiak meghatározása érdekében:

a) az (1) bekezdésben említett, a kiegyenlítések meghiúsulását nyomon követő rendszer és a kiegyenlítések meghiúsulásáról szóló jelentések;

b) a pénzbírságok és az e bírságokból származó más bevételek beszedésére és újraelosztására irányuló eljárások a (2) bekezdéssel összhangban;

c) azok a feltételek, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy a résztvevő - a (7) bekezdésben említettek szerint - következetesen és rendszeresen elmulasztja a pénzügyi eszközök szállítását.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. január 17-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

7a. cikk

Kötelező kényszerbeszerzési eljárás

(1) A 7. cikk (2) bekezdésében említett szankciós mechanizmus és az ügylet kétoldalú megszüntetéséhez való jog sérelme nélkül, az Európai Rendszerkockázati Testülettel folytatott konzultációt követően és az ESMA által a 74. cikk (4) bekezdése alapján készített költség-hasznon elemzés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján eldöntheti, hogy az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközök vagy az említett pénzügyi eszközökön belüli ügyletkategóriák közül melyikre kell alkalmazni az e cikk (4)-(10) bekezdésében említett kötelező kényszerbeszerzési eljárást, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kötelező kényszerbeszerzések szükséges, megfelelő és arányos eszközt jelentenek az Unióban a kiegyenlítések meghiúsulása szintjének kezelésére.

A Bizottság az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktust csak akkor fogadhatja el, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

a) a 7. cikk (2) bekezdésében említett szankciós mechanizmus alkalmazása nem eredményezte az Unióban a kiegyenlítések meghiúsulásának hosszú távú, fenntartható csökkenését vagy a kiegyenlítések meghiúsulásának csökkentett szinten tartását az Unióban, még a pénzbírságok szintjének a 7. cikk (5) bekezdésének második albekezdésével összhangban elvégzett felülvizsgálatát követően sem;

b) az Unióban a kiegyenlítések meghiúsulásának szintje negatív hatással van vagy valószínűleg negatív hatást gyakorol az Unió pénzügyi stabilitására.

Az első albekezdésben említett döntés meghozatala céljából a Bizottság az alábbiak mindegyikét figyelembe veszi:

a) a kötelező kényszerbeszerzési eljárás esetleges hatása az uniós pénzügyi piacokra;

b) a meghiúsult kiegyenlítések száma, volumene és időtartama, beleértve a (4) bekezdésben említett kiegyenlítési türelmi idő leteltével még nem teljesített meghiúsult kiegyenlítések számát és volumenét;

c) az, hogy egy adott pénzügyi eszközre vagy az említett pénzügyi eszközön belüli adott ügyletkategóriára már vonatkoznak-e olyan megfelelő szerződéses rendelkezések, amelyek jogot biztosítanak a fogadó résztvevők számára a kényszerbeszerzés elindítására.

A végrehajtási jogi aktust a 68. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A végrehajtási jogi aktusban meg kell határozni az alkalmazás kezdőnapját, amely nem lehet korábbi, mint a végrehajtási jogi aktus hatálybalépését egy évvel követő időpont.

(2) Az ESMA a honlapján közzéteszi és naprakészen tartja az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meghatározott pénzügyi eszközök jegyzékét.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadását megelőzően:

a) értékeli a 7. cikk (2) bekezdésében említett szankciós mechanizmus hatékonyságát és arányosságát, valamint adott esetben megváltoztatja a szankciós mechanizmus szerkezetét vagy súlyosságát annak érdekében, hogy fokozza a kiegyenlítés hatékonyságát az Unióban;

b) mérlegeli, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében említett szankciós mechanizmus korábbi alkalmazása ellenére teljesülnek-e az (1) bekezdésben említett feltételek, valamint a kötelező kényszerbeszerzés meghatározott pénzügyi eszközökre vagy ügyletkategóriákra történő előírása mögött álló indokokat és az említett előírás esetleges költségvonzatait.

(4) Az ügylet kétoldalú megszüntetéséhez való jog sérelme nélkül, amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés alapján végrehajtási jogi aktust fogadott el, és amennyiben egy nem teljesítő résztvevő a kiegyenlítés tervezett időpontját követő öt üzleti napon belül (a továbbiakban: a kiegyenlítési türelmi idő) nem szállította a fogadó résztvevő számára az említett végrehajtási jogi aktus hatálya alá tartozó pénzügyi eszközöket, kötelező kényszerbeszerzési eljárást kell indítani.

Az első albekezdéstől eltérve a kiegyenlítési türelmi idő az eszköztípustól és az érintett pénzügyi eszközök likviditásától függően legfeljebb hét üzleti napra meghosszabbítható, ha a rövidebb kiegyenlítési türelmi idő befolyásolná az érintett piacok zavartalan és rendezett működését.

Az első és a második albekezdéstől eltérve, amennyiben az ügylet olyan pénzügyi eszközre irányul, amellyel kkv-tőkefinanszírozási piacon kereskednek, a kiegyenlítési türelmi idő 15 üzleti nap, kivéve, ha a kkv-tőkefinanszírozási piac rövidebb idő alkalmazása mellett dönt.

(5) A kötelező kényszerbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó eszközöknek egy megfelelő határidőn belül kiegyenlítésre rendelkezésre kell állniuk, és azokat e megfelelő határidőn belül le kell szállítani a fogadó résztvevő számára.

(6) Amennyiben egy ügyleti láncban következik be a kiegyenlítés meghiúsulása, amely a lánc későbbi ügyleteiben a kiegyenlítés meghiúsulását eredményezi, minden egyes résztvevőnek biztosítani kell a jogot arra, hogy a kötelező kényszerbeszerzés elindítására vonatkozó kötelezettségét továbbadja a láncban utána következő résztvevőnek.

Úgy kell tekinteni, hogy a közbenső fogadó résztvevő eleget tett a nem teljesítő résztvevővel szembeni kötelező kényszerbeszerzés végrehajtására irányuló kötelezettségének, amennyiben az első albekezdéssel összhangban továbbadja a kötelezettségét. A közbenső fogadó résztvevő a nem teljesítő résztvevőnek is továbbadhatja a végső fogadó résztvevővel szembeni, a (8), a (9) és a (10) bekezdés szerinti kötelezettségeit.

Az érintett központi értéktárat tájékoztatni kell arról, hogy az ügyleti lánc egészében hogyan rendezték a kiegyenlítés meghiúsulását.

(7) A (4) bekezdésben említett kötelező kényszerbeszerzési eljárás nem alkalmazandó a következőkre:

a) a 7. cikk (3) bekezdésében felsorolt meghiúsult kiegyenlítések, ügyletek és műveletek;

b) az értékpapír-finanszírozási ügyletek;

c) olyan más ügylettípusok, amelyek szükségtelenné teszik a kényszerbeszerzési eljárást;

d) azok az ügyletek, amelyek a 236/2012/EU rendelet 15. cikkének hatálya alá tartoznak.

(8) A 7. cikk (2) bekezdésében említett szankciós mechanizmus sérelme nélkül, amennyiben a pénzügyi eszközök kereskedés időpontjában elfogadott ára eltér a kényszerbeszerzés végrehajtásakor fizetett ártól, az árkülönbözet előnyét élvező résztvevő legkésőbb a pénzügyi eszközök kényszerbeszerzés utáni szállítását követő második üzleti napon köteles megfizetni a különbözetet a másik résztvevő számára.

(9) Amennyiben a kényszerbeszerzés sikertelen vagy nem lehetséges, a fogadó résztvevő választhat a pénzbeli kártalanítás fizetése vagy a kényszerbeszerzés végrehajtásának egy megfelelő későbbi időpontra történő halasztása (a továbbiakban: a kényszerbeszerzési türelmi idő) között. Amennyiben az érintett pénzügyi eszközöket a kényszerbeszerzési türelmi idő végéig nem szállítják a fogadó résztvevőnek, pénzbeli kártalanítást kell fizetni a fogadó résztvevő számára.

A pénzbeli kártalanítást legkésőbb a (4) bekezdésben említett kötelező kényszerbeszerzési eljárás vagy - amennyiben a fogadó résztvevő a kényszerbeszerzés végrehajtásának elhalasztását választotta - a kényszerbeszerzési türelmi idő végét követő második üzleti napon kell megfizetni.

(10) A nem teljesítő résztevőnek meg kell térítenie a kényszerbeszerzést végrehajtó szervezet számára a (4) bekezdés első albekezdése alapján indított kötelező kényszerbeszerzési eljárással összefüggésben kifizetett minden összeget, beleértve a kényszerbeszerzésből eredő végrehajtási díjakat is. Ezekről a díjakról a résztvevőket egyértelműen tájékoztatni kell.

(11) A (4)-(10) bekezdés minden olyan ügyletre alkalmazandó, amelyet olyan, az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökkel végeznek, amelyeket kereskedési helyszínen való kereskedésre bevezettek vagy amelyekkel e helyszínen kereskednek vagy amelyek elszámolását egy központi szerződő fél végzi, az alábbiak szerint:

a) a központi szerződő fél által elszámolt ügyletek esetében a központi szerződő félnek kell a (4)-(10) bekezdés szerinti kényszerbeszerzést végrehajtó szervezetként eljárnia;

b) azon ügyletek esetében, amelyeket kereskedési helyszínen hajtanak végre, de amelyeket nem központi szerződő fél számol el, a kereskedési helyszínnek belső szabályzatában elő kell írnia tagjai és résztvevői számára a (4)-(10) bekezdésben említett intézkedések alkalmazásának kötelezettségét;

c) az ezen albekezdés a) és b) pontjában említett ügyletektől eltérő ügyletek esetében a központi értéktáraknak belső szabályzatukban elő kell írniuk, hogy résztvevőik a (4)-(10) bekezdésben említett intézkedések hatálya alá tartozzanak.

A központi értéktárnak biztosítania kell a központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek számára a kiegyenlítéshez szükséges információkat annak érdekében, hogy azok teljesíteni tudják az e bekezdés szerinti kötelezettségeiket.

Az első albekezdés a), b) és c) pontjának sérelme nélkül a központi értéktárak nyomon követhetik a több kiegyenlítési megbízáshoz kapcsolódó, az említett pontok szerinti kényszerbeszerzések végrehajtását, amennyiben a pénzügyi eszközök, valamint a teljesítési időszak lejártának időpontjai azonosak, annak érdekében, hogy minimális szintre csökkentsék a végrehajtandó kényszerbeszerzések számát és ezáltal az érintett pénzügyi eszközök áraira gyakorolt hatást.

(12) Ez a cikk nem alkalmazandó, amennyiben a részvények kereskedésének fő helyszíne harmadik országban található. A részvények kereskedésének fő helyszínét a 236/2012/EU rendelet 16. cikkével összhangban kell megállapítani.

(13) Az ESMA ajánlást tehet arra, hogy a Bizottság a pénzügyi eszközök meghatározott kategóriái tekintetében arányos módon felfüggessze a (4)-(10) bekezdésben említett kényszerbeszerzési mechanizmust, amennyiben az a pénzügyi stabilitást vagy az uniós pénzügyi piacok rendezett működését fenyegető komoly veszély elkerülése vagy kezelése érdekében szükséges. Ezen ajánlást az annak szükségességéről szóló, teljes körű indokolással ellátott értékelésnek kell kísérnie, és ez az ajánlás nem hozható nyilvánosságra.

Az első albekezdésben említett ajánlás megtételét megelőzően az ESMA konzultál a KBER tagjaival és az Európai Rendszerkockázati Testülettel.

A Bizottság az ajánlás kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül, az ESMA által szolgáltatott indokok és bizonyítékok alapján vagy a pénzügyi eszközök meghatározott kategóriái tekintetében végrehajtási jogi aktus útján felfüggeszti a (4)-(10) bekezdésben említett kötelező kényszerbeszerzési mechanizmust, vagy elutasítja az ajánlott felfüggesztést. Amennyiben a Bizottság elutasítja az ajánlott felfüggesztést, ezt írásban megindokolja az ESMA-nak. Ezeket az információkat nem lehet nyilvánosságra hozni.

A harmadik albekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a 68. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni.

A kötelező kényszerbeszerzési mechanizmus felfüggesztéséről tájékoztatni kell az ESMA-t, valamint azt közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a Bizottság honlapján.

A kötelező kényszerbeszerzési mechanizmus felfüggesztése a felfüggesztés alkalmazásának kezdőnapjától számított legfeljebb hathónapos kezdeti időszakra érvényes.

Amennyiben a felfüggesztést indokai továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján alkalmanként legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja a felfüggesztést, a felfüggesztés teljes időtartama azonban nem haladhatja meg a 12 hónapot. A felfüggesztés bármilyen meghosszabbítását az ötödik albekezdéssel összhangban közzé kell tenni.

A hetedik albekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a 68. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében kell elfogadni. Az ESMA-nak a hatodik albekezdésben említett felfüggesztés, illetve a hetedik albekezdésben említett meghosszabbítás lejárta előtt kellő időben véleményt kell kiadnia a Bizottság számára arról, hogy a felfüggesztés indokai továbbra is fennállnak-e.

(14) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban végrehajtási jogi aktust fogadott el, e döntését rendszeresen, de legalább négyévente felülvizsgálja annak felmérése céljából, hogy az említett bekezdésben meghatározott feltételek továbbra is teljesülnek-e.

A Bizottság késedelem nélkül az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust módosító vagy hatályon kívül helyező végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kötelező kényszerbeszerzések már nem indokoltak, vagy azok nem kezelik a kiegyenlítések meghiúsulását az Unióban, és azok többé nem szükségesek, megfelelőek vagy arányosak.

A második albekezdésben említett végrehajtási jogi aktust a 68. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az ESMA ajánlást tehet a Bizottság számára arra nézve, hogy módosítsa vagy helyezze hatályon kívül az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktust, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a kötelező kényszerbeszerzések már nem indokoltak, vagy azok nem kezelik a kiegyenlítések meghiúsulását az Unióban, és többé nem szükségesek, megfelelőek vagy arányosak. A (13) bekezdés első-negyedik albekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(15) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az alábbiak pontosabb meghatározása érdekében:

a) a (4)-(10) bekezdésben említett, megfelelő kényszerbeszerzési eljárás működésének részletei, többek között a kényszerbeszerzési eljárást követően a pénzügyi eszköz szállítására vonatkozó megfelelő határidők, amely határidők meghatározására a pénzügyi eszközök típusának és likviditásának figyelembevételével kerül sor;

b) azon körülmények, amelyek mellett a pénzügyi eszközök típusa és likviditása alapján a kiegyenlítési türelmi idő meghosszabbítható a (4) bekezdés második albekezdésében említett feltételeknek megfelelően, figyelembe véve a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 17. pontja szerinti, a likviditás értékelésére szolgáló kritériumokat;

c) a (6) bekezdés szerinti továbbadási mechanizmus részletei;

d) egyéb olyan, a (7) bekezdés c) pontjában említett ügylettípusok, amelyek szükségtelenné teszik a kényszerbeszerzési eljárást, például a pénzügyi biztosítéki megállapodások vagy a pozíciólezáró nettósításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó ügyletek;

e) a (9) bekezdésben említett pénzbeli kártalanítás kiszámításának módszertana;

f) a (11) bekezdés második albekezdésében említett, a kiegyenlítéshez szükséges információk; és

g) annak részletei, ahogyan a központi értéktáraknak, a központi szerződő feleknek és a kereskedési helyszínek tagjainak résztvevői a kötelező kényszerbeszerzés (11) bekezdéssel összhangban történő végrehajtása során kötelesek figyelembe venni a lakossági befektetők sajátosságait.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. január 17-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

8. cikk

Végrehajtás

(1) Az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető központi értéktár illetékes hatósága, az érintett értékpapír-kiegyenlítési rendszer felvigyázásáért felelős hatóság, valamint a kereskedési helyszínek, a befektetési vállalkozások és a központi szerződő felek felügyelete tekintetében illetékes hatóságok rendelkeznek hatáskörrel egyrészt annak biztosítására, hogy a felügyeletük alá tartozó intézmények alkalmazzák a 6. és a 7. cikket, másrészt a megállapított szankciók nyomon követésére. Szükség esetén az érintett illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük. A tagállamok tájékoztatják az ESMA-t a nemzeti szintű felügyeleti struktúra részét képező, kijelölt illetékes hatóságokról.

(2) E rendelet 6. és 7. cikkéhez kapcsolódóan az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti eljárások biztosítása érdekében az ESMA - a KBER tagjaival szorosan együttműködve - iránymutatásokat adhat ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.

(3) Az e cím szerinti szabályok megszegése nem érinti a pénzügyi eszközökre vonatkozó, két fél közötti szerződés érvényességét, illetve a felek azon lehetőségét, hogy érvényre juttassák a pénzügyi eszközökre vonatkozó, két fél közötti szerződés rendelkezéseit.

IV. FEJEZET

Internalizált kiegyenlítés

9. cikk

Kiegyenlítési internalizálók

(1) A kiegyenlítési internalizálóknak negyedévente be kell számolniuk a letelepedési helyük szerinti illetékes hatóságoknak az értékpapír-elszámolási rendszeren kívül kiegyenlített valamennyi ügylet összesített volumenéről és értékéről.

Az illetékes hatóságok haladéktalanul továbbítaniuk kell az első bekezdés értelmében kapott információkat az ESMA-nak, és tájékoztatniuk kell az ESMA-t a kiegyenlítési tevékenységből adódó potenciális kockázatokról.

(2) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az adatszolgáltatás tartalmának részletes meghatározására.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(3) Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésében említett információk szolgáltatásához és továbbításához alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az ESMA 2015. únius 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

III. CÍM

KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRAK

I. FEJEZET

A központi értéktárak engedélyezése és felügyelete

1. szakasz

A központi értéktárak engedélyezéséért és felügyeletéért felelős hatóságok

10. cikk

Illetékes hatóság

A KBER tagjai általi, a 12. cikk (1) bekezdésében említett felvigyázás sérelme nélkül a központi értéktár engedélyezését és felügyeletét a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága végzi.

11. cikk

Az illetékes hatóság kijelölése

(1) Minden tagállam kijelöli azt az illetékes hatóságot, amelynek feladata a területén letelepedett központi értéktárak engedélyezése és felügyelete tekintetében e rendeletben előírt feladatok ellátása, és tájékoztatja erről az ESMA-t.

Amennyiben valamely tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, meg kell határoznia e hatóságok szerepeit, és ki kell jelölnie egyetlen illetékes hatóságot, amely felel a többi tagállam illetékes hatóságaival, az érintett hatóságokkal, az ESMA-val és - amennyiben ez a rendelet kifejezetten utal rá - az EBH-val való együttműködésért.

(2) Az ESMA saját honlapján közzéteszi az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóságok jegyzékét.

(3) Az illetékes hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel.

12. cikk

Érintett hatóságok

(1) Amennyiben e rendelet kifejezetten előírja, a központi értéktárak engedélyezésében és felügyeletében a következő hatóságok vesznek részt:

a) a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer felvigyázásáért felelős hatóság azon tagállamban, amelynek joga az adott értékpapír-kiegyenlítési rendszerre alkalmazandó;

b) azok az uniós központi bankok, amelyek a kiegyenlítések során használt vagy a későbbiekben használt leginkább releváns pénznemeket kibocsátják;

c) adott esetben az az uniós központi bank, amelynek könyveiben a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer pénzeszközfizetéseit kiegyenlítik vagy a későbbiekben kiegyenlítik.

(2) Az ESMA saját honlapján közzéteszi az (1) bekezdésben említett érintett hatóságok jegyzékét.

(3) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki egyrészt azon feltételek meghatározására, amelyek mellett az (1) bekezdés b) pontjában említett uniós pénznemek a leginkább relevánsnak tekintendők, másrészt az említett bekezdés b) és c) pontjában említett érintett hatóságokkal folytatandó konzultáció hatékony gyakorlati szabályainak megállapítására.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

13. cikk

Információcsere

(1) Az illetékes hatóságoknak, az érintett hatóságoknak és az ESMA-nak kérésre indokolatlan késedelem nélkül át kell adniuk egymásnak az e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat.

(2) Az e rendelet szerinti feladataik ellátása során bizalmas információhoz jutó illetékes hatóságok, érintett hatóságok, az ESMA, más szervek és természetes vagy jogi személyek csak feladataik ellátása során használhatják fel ezeket az információkat.

14. cikk

A hatóságok közötti együttműködés

(1) Az illetékes hatóságok, az érintett hatóságok és az ESMA e rendelet alkalmazásában többek között az összes vonatkozó információ cseréje révén szorosan együttműködnek egymással. Amennyiben ez szükséges és lehetséges, az együttműködésbe be kell vonni más hatóságokat és szerveket is, különös tekintettel a 2003/87/EK irányelv alapján létrehozott vagy kijelölt hatóságokra.

Az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok biztosítása érdekében, ideértve az illetékes hatóságok és az érintett hatóságok között az e rendelet alkalmazásához szükséges különböző vizsgálatok során való együttműködést, az ESMA - a KBER tagjaival szorosan együttműködve - az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat adhat ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.

(2) Az illetékes hatóságoknak általános feladataik végrehajtása során - és különösen a 15. cikkben említett válsághelyzetekben - a rendelkezésre álló információk alapján kellően mérlegelniük kell a döntéseik által az összes többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatást.

15. cikk

Válsághelyzetek

A 98/26/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében előírt értesítési eljárás sérelme nélkül, az illetékes hatóságok és az érintett hatóságok kötelesek haladéktalanul tájékoztatni az ESMA-t, az 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) által létrehozott Európai Rendszerkockázati Testületet és egymást minden olyan, központi értéktárhoz kapcsolódó válsághelyzetről (ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is), amely káros hatással lehet a piaci likviditásra, a kiegyenlítés pénznemének stabilitására, a monetáris politika integritására, vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi értéktárnak vagy valamely résztvevőjének a letelepedési helye van.

2. szakasz

A központi értéktárak engedélyezésének feltételei és eljárásai

16. cikk

A központi értéktár engedélyezése

(1) A központi értéktár fogalommeghatározásának megfelelő jogi személyeknek a tevékenységük megkezdése előtt engedélyt kell szerezniük a letelepedési helyük szerinti tagállam illetékes hatóságától.

(2) Az engedélyben meg kell határozni a melléklet A. szakaszában felsorolt azon alapvető szolgáltatásokat, valamint a melléklet B. szakaszában engedélyezett azon nem banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat, amelyek nyújtására a központi értéktár jogosult.

(3) A központi értéktár köteles mindenkor megfelelni az engedélyezéshez szükséges feltételeknek.

(4) A központi értéktár és független könyvvizsgálói kötelesek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatni az illetékes hatóságot az engedélyezés feltételeinek való megfelelést érintő minden lényeges változásról.

17. cikk

Engedélyezési eljárás

(1) A kérelmező központi értéktárnak az engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz kell benyújtania.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság meggyőződhessen arról, hogy a kérelmező központi értéktár az engedélyezés időpontjában megtett minden olyan intézkedést, amely az e rendeletben megállapított követelmények teljesítéséhez szükséges. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell egyebek mellett a folytatni kívánt üzleti tevékenységek típusait és a központi értéktár szervezeti felépítését tartalmazó üzleti tervet.

Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben a kérelmező központi értéktár nem felel meg e rendelet valamennyi követelményének, de észszerűen feltételezhető, hogy tevékenységének megkezdésekor meg fog felelni, az illetékes hatóság megadhatja az engedélyt azzal a feltétellel, hogy a kérelmező központi értéktár megtesz minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy tevékenysége megkezdésekor megfeleljen e rendelet követelményeinek.

(3) Az illetékes hatóságnak a kérelem kézhezvételét követő harminc munkanapon belül értékelnie kell a kérelem hiánytalanságát. Ha a kérelem hiányos, az illetékes hatóságnak meg kell állapítania azt a határidőt, amelyen belül a kérelmező központi értéktárnak pótlólagos információkat kell nyújtania. Amennyiben a kérelmet hiánytalannak ítéli meg, az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell erről a kérelmező központi értéktárat.

(4) A kérelem hiánytalanságának megállapítását követően haladéktalanul az illetékes hatóságnak a kérelemben szereplő valamennyi információt továbbítania kell az érintett hatóságoknak, és konzultálnia kell velük a kérelmező központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer jellemzőiről.

Az egyes érintett hatóságok az információ általuk történő kézhezvételét követő három hónapon belül a hatáskörükbe tartozó területeket érintően indokolással ellátott véleményt bocsáthatnak ki az illetékes hatóság részére. Amennyiben valamely érintett hatóság az említett határidőn belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy kedvező véleményt adott.

Amennyiben az érintett hatóságok közül legalább egy elutasító indokolással ellátott véleményét bocsátott ki, és az illetékes hatóság ennek ellenére szándékozik megadni az engedélyt, az említett illetékes hatóságnak az elutasító vélemény kézhezvételét követő egy hónapon belül közölnie kell az érintett hatóságokkal, hogy milyen indokok alapján szándékozik az elutasító vélemény ellenére megadni az engedélyt.

Az ügyet az 1095/2010/EU rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás céljából bármelyik olyan érintett hatóság az ESMA elé utalhatja, amely a harmadik albekezdésben említett elutasító véleményt bocsátott ki.

Amennyiben az ügy az ESMA elé utalásától számított 1 hónapon belül nem rendeződik, az engedélyt megadni szándékozó illetékes hatóságnak végleges döntést kell hoznia, és döntését írásban részletesen meg kell indokolnia az érintett hatóságok részére.

Amennyiben az illetékes hatóság az engedélykérelmet el szándékozik utasítani, az ügyet nem kell az ESMA elé utalni.

A harmadik albekezdésben említett elutasító véleményben írásban teljeskörűen és részletesen meg kell indokolni, hogy az e rendeletben megállapított követelmények vagy az uniós jogban foglalt egyéb követelmények miért nem teljesülnek.

(5) Amennyiben a kérelmező központi értéktár a melléklet B. szakaszában kifejezetten felsorolt nem banki jellegű kiegészítő szolgáltatások mellett a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában említett szolgáltatásokat is nyújtani tervezi, az illetékes hatóságnak a kérelemben szereplő összes információt továbbítania kell a 2014/65/EU irányelv 67. cikkében említett hatóságnak, valamint konzultációt kell folytatnia az említett hatósággal arra vonatkozóan, hogy a kérelmező központi értéktár képes-e teljesíteni a 2014/65/EU irányelvben és a 600/2014/EU rendeletben foglalt követelményeket.

(6) Az illetékes hatóságnak a kérelmező központi értéktár engedélyezését megelőzően konzultálnia kell a másik érintett tagállam illetékes hatóságaival, amennyiben:

a) a központi értéktár egy másik tagállamban engedélyezett központi értéktár leányvállalata;

b) a központi értéktár egy másik tagállamban engedélyezett központi értéktár anyavállalatának leányvállalata;

c) a központi értéktár felett ugyanazon természetes vagy jogi személyek gyakorolnak befolyást, mint a másik tagállamban engedélyezett központi értéktár felett.

(7) A (6) bekezdésben említett konzultáció a következőkre terjed ki:

a) a 27. cikk (6) bekezdésében említett részvényesek és személyek alkalmassága, valamint a 27. cikk (1) és (4) bekezdésében említett, a központi értéktár üzletmenetét ténylegesen irányító személyek hírneve és tapasztalatai, amennyiben ezek a részvényesek és személyek a szóban forgó központi értéktárnak és egy másik tagállamban engedélyezett központi értéktárnak is vezetői, illetve részvényesei;

b) a (6) bekezdés a), b) és c) pontjában említett, másik tagállamban engedélyezett központi értéktár és a kérelmező központi értéktár közötti kapcsolat nem befolyásolja-e utóbbi azon képességét, hogy eleget tegyen az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(7a) Az illetékes hatóság a (6) bekezdésben említett illetékes hatóságokkal folytatott konzultáción kívül, az engedélynek a kérelmező központi értéktár számára történő megadását megelőzően más olyan hatóságokkal is konzultálhat a (7) bekezdésben említett ügyekben, amelyek valamely, a kérelmező központi értéktárban befolyásoló részesedéssel rendelkező szervezet felügyeletét látják el.

(8) Az illetékes hatóság a hiánytalan kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül köteles megalapozott indokolással ellátva, írásban tájékoztatni a kérelmező központi értéktárat az engedély megadásáról vagy annak elutasításáról.

(8a) Az illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az engedélyezési eljárás eredményeiről - köztük az esetleges korrekciós intézkedésekről - azokat a hatóságokat, amelyekkel a (4)-(7a) bekezdés alapján konzultációt folytatott.

(9) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azon információk pontos meghatározása céljából, amelyeket a kérelmező központi értéktárnak az engedély iránti kérelemben be kell nyújtania az illetékes hatósághoz.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(10) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az engedély kérelmezése során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

18. cikk

Az engedély hatásai

(1) Az engedélyezett központi értéktár tevékenysége az engedélyében, illetve a 19. cikk (8) bekezdése szerinti bejelentésben foglalt szolgáltatások nyújtására korlátozódik.

(2) Értékpapír-kiegyenlítési rendszereket kizárólag engedélyezett központi értéktárak, többek között központi értéktárként eljáró központi bankok működtethetnek.

(3) Az engedélyezett központi értéktár kizárólag olyan jogi személyben rendelkezhet részesedéssel, amelynek tevékenysége a melléklet A. és B. szakaszában felsorolt szolgáltatások nyújtására korlátozódik, kivéve, ha az illetékes hatósága jóváhagyja a részesedést azon az alapon, hogy az nem növeli jelentős mértékben a központi értéktár kockázati profilját.

(4) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azon kritériumok meghatározására, amelyeket az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük annak eldöntésénél, hogy jóváhagyják-e a központi értéktárak olyan jogi személyekben való részesedését, amelyek a melléklet A. és B. szakaszában felsoroltaktól eltérő szolgáltatásokat nyújtanak. E kritériumok közé tartozhat az, hogy a jogi személy által nyújtott szolgáltatások kiegészítik-e a központi értéktár által nyújtott szolgáltatásokat, és hogy a központi értéktár milyen mértékben van kitéve az ilyen részesedésből eredő kötelezettségeknek.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

19. cikk

A tevékenységek és szolgáltatások kiterjesztése és kiszervezése

(1) Az engedélyezett központi értéktárnak engedély iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához, amennyiben valamely alapvető szolgáltatást a 30. cikk értelmében harmadik félhez kívánja kiszervezni, illetve tevékenységeit az alábbiak közül egyre vagy többre ki kívánja terjeszteni:

a) az eredeti engedélyben nem szereplő, a melléklet A. szakaszában felsorolt további alapvető szolgáltatások;

b) az eredeti engedélyben nem szereplő, a melléklet B. szakasza alapján engedélyezett, de ott kifejezetten fel nem sorolt kiegészítő szolgáltatások;

c) egy további értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése;

d) értékpapír-kiegyenlítési rendszere pénzoldalának részben vagy egészben egy másik elszámoló ügynök könyveiben történő kiegyenlítése;

e) interoperábilis kapcsolat létrehozása, többek között harmadik országbeli központi értéktárakkal.

(2) Egy alapvető szolgáltatásnak az (1) bekezdés alapján egy harmadik fél részére történő kiszervezésére, illetve a tevékenységeknek az (1) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti kiterjesztésére irányuló engedélyt a 17. cikkben meghatározott eljárás lefolytatásával kell megadni.

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyt a 17. cikk (1), (2), (3), (5) és (8a) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásával kell megadni.

Az (1) bekezdés e) pontja szerinti engedélyt a 17. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásával kell megadni.

Az illetékes hatóság a hiánytalan kérelem benyújtását követően három hónapon belül köteles tájékoztatni a kérelmező központi értéktárat az engedély megadásáról vagy megtagadásáról.

(3) Az Unióban letelepedett, interoperábilis kapcsolatot létrehozni szándékozó központi értéktáraknak az (1) bekezdés e) pontjában előírtaknak megfelelően engedély iránti kérelmet kell benyújtaniuk illetékes hatóságaikhoz. A hatóságoknak konzultálniuk kell egymással a központi értéktárak közötti kapcsolat jóváhagyásáról. Eltérő határozatok esetén, és amennyiben ahhoz mindkét illetékes hatóság hozzájárul, az ügyet az ESMA elé lehet utalni, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

(4) A (3) bekezdésben említett hatóságok kizárólag abban az esetben utasíthatják el a központi értéktárak közötti kapcsolat engedélyezését, ha az veszélyeztetné a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését, illetve rendszerszintű kockázatot okozna.

(5) Azon központi értéktárak interoperábilis kapcsolataira, amelyek egyes, ezen interoperábilis kapcsolatokkal összefüggő szolgáltatásaikat a 30. cikk (5) bekezdésének megfelelően egy közszervezethez szervezik ki, valamint a központi értéktáraknak az (1) bekezdés e) pontjában nem említett kapcsolataira az említett pont szerinti engedélyezési kötelezettséget nem kell alkalmazni, azonban gyakorlati megvalósításukat megelőzően a központi értéktárak illetékes és érintett hatóságait értesíteni kell azokról, megadva minden olyan információt, amely lehetővé teszi ezen hatóságok számára a 48. cikkben előírt követelményeknek való megfelelés értékelését.

(6) Az Unióban letelepedett és engedélyezett központi értéktár kapcsolatot tarthat fenn, illetve létesíthet harmadik országbeli központi értéktárral az ebben a cikkben foglalt feltételeknek és eljárásoknak megfelelően. Harmadik országbeli központi értéktárral való kapcsolat létesítése esetén a kérelmező hatóságnak olyan információkat kell szolgáltatniuk, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóság számára annak megítélését, hogy a kapcsolat megfelel-e a 48. cikkben meghatározott követelményeknek, illetve a 48. cikkben meghatározott követelményekkel egyenértékű követelményeknek.

(7) A kérelmező központi értéktár illetékes hatóságának a központi értéktárat a központi értéktárak közötti, bejelentett kapcsolat megszüntetésére kell köteleznie, amennyiben ez a kapcsolat nem felel meg a 48. cikkben előírt követelményeknek, és ezáltal veszélyeztetné a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését, illetve rendszerszintű kockázatot okozna. Ha a központi értéktárat a központi értéktárak közötti kapcsolat megszakítására kötelezi az illetékes hatóság, a 20. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárást kell követnie.

(8) A melléklet B. szakaszában felsorolt, további kiegészítő szolgáltatásokat nem kell engedélyeztetni, azonban a szolgáltatás nyújtásának megkezdését megelőzően értesíteni kell azokról az illetékes hatóságot.

20. cikk

Az engedély visszavonása

(1) Az V. cím szerinti korrekciós lépések vagy intézkedések sérelme nélkül a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az alábbi esetek bármelyikében visszavonja az engedélyt, amennyiben a központi értéktár:

a) 12 hónapos időtartam alatt nem használta az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem nyújtott szolgáltatást vagy nem végzett tevékenységet;

b) valótlan nyilatkozattal vagy más jogellenes eszközzel szerezte meg az engedélyt;

c) már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett az engedélyt megadták, és a meghatározott időn belül nem hozta meg az illetékes hatóság által kért korrekciós intézkedéseket;

d) súlyosan, illetve rendszeresen megszegi az e rendeletben, illetve adott esetben a 2014/65/EU irányelvben és a 600/2014/EU rendeletben foglalt követelményeket.

(2) Amint az (1) bekezdésben szereplő körülmények valamelyikéről tudomást szerez, az illetékes hatóságnak haladéktalanul konzultálnia kell az érintett hatóságokkal és adott esetben a 2014/65/EU irányelv 67. cikkében említett hatósággal az engedély visszavonásának szükségességéről.

(3) Az ESMA és bármely érintett hatóság, valamint adott esetben a 2014/65/EU irányelv 67. cikkében említett hatóság bármikor felkérheti a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, hogy vizsgálja meg, hogy a központi értéktár továbbra is megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek mellett az engedélyt megadták.

(4) Az engedély visszavonását az illetékes hatóság egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyi eszközre is korlátozhatja.

(5) A központi értéktárnak olyan megfelelő eljárásokat kell létrehoznia, végrehajtania és fenntartania, amelyek az engedély (1) bekezdésben említett visszavonása esetén biztosítják az ügyfelek és a résztvevők eszközeinek kellő időben történő és rendezett kiegyenlítését és azok más központi értéktáraknak való átadását. Ezeknek az eljárásoknak magukban kell foglalniuk a kibocsátási számlák vagy az értékpapír-kibocsátást igazoló hasonló nyilvántartások, és a melléklet A. szakaszának 1. és 2. pontjában említett alapvető szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó nyilvántartások átadását.

21. cikk

Központi értéktárak nyilvántartása

(1) Az illetékes hatóságoknak a 16., a 19. és a 20. cikk alapján hozott határozatokról haladéktalanul tájékoztatniuk kell az ESMA-t.

(2) A központi bankoknak indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell az ESMA-t az általuk működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerekről.

(3) Az e rendelettel összhangban működő, a 16., a 19. vagy a 25. cikk alapján engedélyezett vagy elismert központi értéktárak nevét nyilvántartásba kell venni, feltüntetve azon szolgáltatásokat, valamint adott esetben pénzügyieszköz-kategóriákat, amelyek tekintetében a központi értéktár engedélyt kapott. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a központi értéktár által más tagállamokban működtetett fióktelepeket, a központi értéktárak közötti kapcsolatokat, és amennyiben a tagállamok éltek a 31. cikk szerinti lehetőséggel, az abban a cikkben előírt információkat. Az ESMA az erre a célra létrehozott honlapján hozzáférhetővé teszi a nyilvántartást és azt naprakészen tartja.

3. szakasz

A Központi értéktárak felügyelete

22. cikk

Felülvizsgálat és értékelés

(1) Az illetékes hatóságnak felül kell vizsgálnia a központi értéktár által végrehajtott intézkedéseket, stratégiákat, eljárásokat és mechanizmusokat - többek között a 22a. cikkben említett terveket - azok e rendeletnek való megfelelése tekintetében, és értékelnie kell azokat a kockázatokat, amelyeknek a központi értéktár ki van vagy ki lehet téve, illetve a központi értéktár által az értékpapírpiacok zavartalan működésére vagy a pénzügyi piacok stabilitására gyakorolt kockázatokat.

Az illetékes hatóságnak meg kell határoznia az első albekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés gyakoriságát és részletességét, figyelembe véve az érintett központi értéktár méretét, rendszerszempontú jelentőségét, kockázati profilját, jellegét, nagyságrendjét és tevékenységeinek összetettségét.

A felülvizsgálatot és az értékelést legalább háromévente el kell végezni.

(5) Az illetékes hatóságnak helyszíni ellenőrzésnek kell alávetnie a központi értéktárat.

(6) Az illetékes hatóságnak az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés korai szakaszában meg kell küldenie a szükséges információkat az érintett hatóságoknak és adott esetben a 2014/65/EU irányelv 67. cikkében említett hatóságnak, és konzultálnia kell velük arról, hogy a központi értéktár teljesíti-e az e rendeletben megállapított követelményeket vagy az uniós jogban foglalt egyéb követelményeket a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek működését illetően.

A konzultációban érintett hatóságok az illetékes hatóságtól kapott információ kézhezvételét követő három hónapon belül indokolással ellátott véleményt adhatnak ki a hatáskörükbe tartozó területeken.

Amennyiben a konzultációban érintett valamely hatóság az említett határidőn belül nem ad véleményt, úgy kell tekinteni, hogy kedvező véleményt adott.

Amennyiben a konzultációban érintett valamely hatóság elutasító indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, és az illetékes hatóság azzal nem ért egyet, az említett illetékes hatóságnak az elutasító vélemény kézhezvételét követő egy hónapon belül az elutasító véleményre vonatkozó indoklást kell küldenie a konzultációban érintett hatóság számára.

Az ügyet az 1095/2010/EU rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás céljából a konzultációban érintett bármely olyan hatóság az ESMA elé utalhatja, amely elutasító véleményt bocsátott ki.

Amennyiben az ügy egy hónappal az ESMA elé történő utalásán belül nem rendeződik, az illetékes hatóságnak végleges döntést kell hoznia a felülvizsgálatról és értékelésről, és döntését írásban részletesen meg kell indokolnia az érintett hatóságok részére.

A negyedik albekezdésben említett elutasító véleményben írásban teljeskörűen és részletesen meg kell indokolni, hogy az e rendeletben megállapított követelmények vagy az uniós jogban foglalt egyéb követelmények miért nem teljesülnek.

(7) Az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell az érintett hatóságokat, az ESMA-t, valamint adott esetben az e rendelet 24a. cikkében említett kollégiumot és a 2014/65/EU irányelv 67. cikkében említett hatóságot az e cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálat és értékelés eredményeiről, többek között az esetleges korrekciós intézkedésekről és szankciókról.

(8) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés során a 17. cikk (6) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kapcsolatokat fenntartó központi értéktárak felügyeletéért felelős illetékes hatóságok minden olyan vonatkozó információt megosztanak egymással, amely valószínűsíthetően megkönnyíti feladataik végzését.

(9) Az illetékes hatóságnak köteleznie kell az e rendelet követelményeit nem teljesítő központi értéktárat, hogy már a korai szakaszban megtegye a helyzet rendezéséhez szükséges intézkedéseket és lépéseket.

(10) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletes meghatározása érdekében:

a) a központi értéktár által az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés céljából az illetékes hatóságnak benyújtandó információk;

b) az illetékes hatóság által a (7) bekezdéssel összhangban megadandó információk;

c) a (8) bekezdésben említett illetékes hatóságok által egymásnak átadandó információk.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. január 17-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(11) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (10) bekezdés első albekezdésében említett információnyújtás során használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az ESMA az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2025. január 17-ig benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

22a. cikk

A helyreállításra és a rendezett felszámolásra vonatkozó tervek

(1) A központi értéktárnak azonosítania kell azokat a forgatókönyveket, amelyek potenciálisan megakadályozhatják abban, hogy képes legyen folyamatosan nyújtani kritikus műveleteit és szolgáltatásait, és értékelnie kell a helyreállítási és rendezett felszámolási lehetőségek széles skálájának hatékonyságát. Az említett forgatókönyveknek figyelembe kell venniük azokat a különböző egymástól független és egymáshoz kapcsolódó kockázatokat, amelyeknek a központi értéktár ki van téve. Ezen elemzés felhasználásával a központi értéktárnak el kell készítenie és be kell nyújtania az illetékes hatóságnak a helyreállítására vagy rendezett felszámolására vonatkozó megfelelő terveket.

(2) Az (1) bekezdésben említett terveknek tekintetbe kell venniük az érintett központi értéktár méretét, rendszerszempontú jelentőségét, jellegét, nagyságrendjét és tevékenységeinek összetettségét, és azokban legalább az alábbiaknak kell szerepelniük:

a) a legfontosabb helyreállítási vagy rendezett felszámolási stratégiák tartalmi összefoglalása;

b) a központi értéktár kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak azonosítása;

c) megfelelő eljárások, amelyek biztosítják a pótlólagos tőkeemelést abban az esetben, ha a központi értéktár saját tőkéje megközelíti a 47. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeket vagy az alá süllyed;

d) megfelelő eljárások, amelyek biztosítják a központi értéktár műveleteinek és szolgáltatásainak rendezett felszámolását vagy szerkezetátalakítását abban az esetben, ha a központi értéktár nem tud új tőkét bevonni;

e) megfelelő eljárások, amelyek biztosítják az ügyfelek és a résztvevők eszközeinek kellő időben és rendezett módon történő kiegyenlítését és másik központi értéktárnak történő átadását abban az esetben, ha a központi értéktár számára tartósan lehetetlenné válik kritikus műveleteinek és szolgáltatásainak helyreállítása;

f) a kulcsfontosságú stratégiák végrehajtásához szükséges intézkedések leírása.

(3) A központi értéktárnak megfelelő kapacitással kell rendelkeznie ahhoz, hogy azonosítsa és az érintett szervezetek rendelkezésére bocsássa a tervek stresszforgatókönyvek alatti, kellő időben történő végrehajtásához szükséges információkat.

(4) A terveket az ügyvezető szervnek vagy az ügyvezető szerv egy megfelelő bizottságának kell jóváhagynia.

(5) A terveket a központi értéktárnak rendszeresen, de legalább kétévente felül kell vizsgálnia és aktualizálnia kell. Minden egyes aktualizált tervet az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

(6) Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a központi értéktárak tervei nem kielégítőek, további intézkedések meghozatalát vagy alternatív intézkedések kidolgozását írhatja elő a központi értéktár számára.

(7) Amennyiben egy központi értéktár a 2014/59/EU irányelv hatálya alá tartozik, és készült az említett irányelv szerinti helyreállítási terv, a központi értéktárnak az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania az említett helyreállítási tervet.

Amennyiben egy központi értéktár esetében a 2014/59/EU irányelv szerinti szanálási terv vagy a központi értéktár alapvető szolgáltatásai folytonosságának biztosítását célzó, a nemzeti jog szerinti hasonló terv készült és az érvényben van, a szanálási hatóságnak, vagy amennyiben nincs ilyen hatóság az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell az ESMA-t az ilyen terv létezéséről.

Amennyiben a 2014/59/EU irányelv szerinti helyreállítási terv és szanálási terv, vagy a nemzeti jog szerinti bármely hasonló terv a (2) bekezdésben felsorolt minden elemet tartalmaz, nem kell előírni a központi értéktár számára az (1) bekezdés szerinti tervek elkészítését.

4. szakasz

Másik tagállamban történő szolgáltatásnyújtás

23. cikk

A másik tagállamban történő szolgáltatásnyújtás szabadsága

(1) Az engedélyezett központi értéktár többek között fióktelep alapítása útján jogosult a mellékletben említett szolgáltatások nyújtására az Unió területén, feltéve, hogy engedélye kiterjed az érintett szolgáltatásokra.

(2) Az e cikk (3)-(9) bekezdésében említett eljárást kell alkalmazni azon engedélyezett központi értéktárra vagy a 17. cikk szerint engedély iránti kérelmet benyújtó azon központi értéktárra, amely a melléklet A. szakaszának 1. és 2. pontjában említett alapvető szolgáltatásokat tervezi nyújtani a más tagállam 49. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett jogának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában, illetve amely más tagállamban tervez fióktelepet létesíteni. A központi értéktár csak a 17. cikk szerinti engedélyezést követően és legkorábban az e cikk (8) bekezdésével összhangban alkalmazandó időpont után nyújthat ilyen szolgáltatásokat.

(3) Minden olyan központi értéktárnak, amely első alkalommal szándékozik a (2) bekezdésben említett szolgáltatásokat nyújtani a más tagállam 49. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett jogának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában, illetve módosítani szándékozik a nyújtott szolgáltatások körét, közölnie kell a következő információkat a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságával:

a) a fogadó tagállam;

b) az üzleti terv, kitérve különösen arra, hogy a központi értéktár milyen szolgáltatásokat szándékozik nyújtani, ideértve a fogadó tagállam jogának hatálya alá tartozó azon pénzügyi eszközök típusát, amelyek vonatkozásában a központi értéktár e szolgáltatásokat nyújtani szándékozik;

c) a központi értéktár szolgáltatásainak tervezett pénzneme vagy pénznemei;

d) azon intézkedések elemzése, amelyet a központi értéktár meg szándékozik hozni annak érdekében, hogy felhasználói meg tudjanak felelni a részvényekkel kapcsolatban a fogadó tagállam 49. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett jogának.

(4) Annak a központi értéktárnak, amely első alkalommal szándékozik fióktelepet létesíteni egy másik tagállamban, vagy módosítani szándékozik a fióktelepen keresztül nyújtott, a melléklet A. szakaszának 1. pontjában említett alapvető szolgáltatások körét, vagy a melléklet A. szakaszának 2. pontjában említett alapvető szolgáltatások körét, közölnie kell a következő információkat a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságával:

a) a (3) bekezdés a), b) és c) pontjában említett információk;

b) a fióktelep szervezeti felépítése és a fióktelep irányításáért felelős személyek neve;

c) azon intézkedések elemzése, amelyeket a központi értéktár meg szándékozik hozni annak érdekében, hogy felhasználói meg tudjanak felelni a részvényekkel kapcsolatban a fogadó tagállam 49. cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett jogának.

(5) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának indokolatlan késedelem nélkül meg kell küldenie a (3) bekezdés d) pontjában vagy adott esetben a (4) bekezdés c) pontjában említett elemzést a fogadó tagállam illetékes hatóságának. A fogadó tagállam illetékes hatósága - az említett elemzés kézhezvételétől számított egy hónapon belül - nem kötelező erejű véleményt adhat az említett elemzésről a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(6) A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának a (3) bekezdés a), b) és c) pontjában, vagy adott esetben a (4) bekezdés a) és b) pontjában említett teljes körű információk kézhezvételétől számított két hónapon belül közölnie kell ezeket az információkat a fogadó tagállam illetékes hatóságával, kivéve, ha a nyújtani kívánt szolgáltatásokat figyelembe véve kételyei merülnek fel a fogadó tagállamban szolgáltatásokat nyújtani szándékozó központi értéktár adminisztratív felépítésének és pénzügyi helyzetének megfelelőségét, vagy a központi értéktár által a (3) bekezdés d) pontjával, vagy adott esetben a (4) bekezdés c) pontjával összhangban meghozni szándékozott intézkedések megfelelőségét illetően. Az említett időszakon belül, amennyiben a központi értéktár már nyújt szolgáltatásokat - akár fióktelepen keresztül - más fogadó tagállamoknak, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a 24a. cikkben említett kollégiumot is köteles tájékoztatni.

A fogadó tagállam illetékes hatósága késedelem nélkül köteles tájékoztatni az adott tagállam érintett hatóságait az első albekezdés alapján kapott bármilyen információról.

A fogadó tagállam illetékes hatóságának haladéktalanul tájékoztatnia kell a központi értéktárat az első albekezdésben említett információközlés időpontjáról.

(7) Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a (6) bekezdéssel összhangban úgy dönt, hogy nem közli a (3) bekezdésben vagy adott esetben a (4) bekezdésben említett információkat a fogadó tagállam illetékes hatóságával, az említett információk kézhezvételétől számított két hónapon belül köteles megosztani elutasításának indokait az érintett központi értéktárral, és döntéséről tájékoztatni a fogadó tagállam illetékes hatóságát és a 24a. cikkben említett kollégiumot.

(8) A központi értéktár legkorábban 15 naptári nappal azt az időpontot követően kezdheti meg a szolgáltatások nyújtását vagy létesíthet fióktelepet a (2) bekezdésben említetteknek megfelelően, hogy sor került a (6) bekezdés első albekezdésében említett információközlésre a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságától a fogadó tagállam illetékes hatósága részére.

(9) Amennyiben változás következik be a (3) bekezdéssel vagy adott esetben a (4) bekezdéssel összhangban benyújtott dokumentumokban szereplő információkban, a központi értéktár köteles legalább egy hónappal a változás végrehajtása előtt írásbeli értesítést küldeni a változásról a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának. A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának késedelem nélkül értesítenie kell a változásról a fogadó tagállam illetékes hatóságát és a 24a. cikkben említett kollégiumot.

(10) Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat adhat ki a központi értéktár által az e cikk (3) bekezdésének d) pontja és (4) bekezdésének c) pontja szerint benyújtandó elemzés hatókörének meghatározása céljából.

24. cikk

A székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam hatóságai közötti együttműködés és a partneri felülvizsgálat

(1) Amennyiben egy adott tagállamban engedélyezett központi értéktár egy másik tagállamban fióktelepet alapít, a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának és a fogadó tagállam illetékes hatóságának szorosan együtt kell működnie egymással az e rendelet szerinti feladataik ellátása során, különösen a fióktelepen végzett helyszíni vizsgálatok esetében. A székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam illetékes hatóságának feladataik ellátása során helyszíni vizsgálatokat kell végezniük a fióktelepen, miután tájékoztatták a székhely szerinti tagállam, illetve fogadó tagállam illetékes hatóságát.

A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága felkérheti a fogadó tagállamok illetékes hatóságai és az ESMA munkatársait, hogy vegyenek részt a helyszíni vizsgálatokban.

A székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának továbbítania kell az ESMA-nak és a 24a. cikkben említett kollégiumnak a helyszíni vizsgálatok megállapításait, valamint az említett illetékes hatóság által meghatározott esetleges korrekciós intézkedésekre vagy szankciókra vonatkozó információkat.

(2) A székhely szerinti tagállam, illetve a fogadó tagállam illetékes hatósága - többek között statisztikai adatgyűjtés céljából - előírhatja a 23. cikkel összhangban szolgáltatásokat nyújtó központi értéktárak számára, hogy rendszeres időszakonként számoljanak be nekik az e fogadó tagállamban folytatott tevékenységeikről. A fogadó tagállam illetékes hatósága a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának kérésére ezen időszakos beszámolókat köteles elküldeni a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(3) "A központi értéktár székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a fogadó tagállam illetékes hatóságának kérésére köteles haladéktalanul tájékoztatást adni a fogadó tagállamban az e tagállam jogának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökkel kapcsolatban a melléklet A. szakaszának 1. és 2. pontjában említett alapvető szolgáltatásokat nyújtó központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek a fogadó tagállamban letelepedett kibocsátóinak és a fogadó tagállam jogának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökkel rendelkező résztvevőinek kilétéről, valamint a fogadó tagállamban fióktelepen keresztül alapvető szolgáltatásokat nyújtó központi értéktár tevékenységeivel kapcsolatos egyéb információkról.

(5) Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságának egyértelmű és bizonyítható oka van vélelmezni, hogy a 23. cikkel összhangban a területén szolgáltatásokat nyújtó központi értéktár megszegi az e rendeletben foglalt rendelkezésekből eredő kötelezettségeit, megállapításait köteles közölni a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságával, az ESMA-val és a 24a. cikkben említett kollégiummal.

Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által tett intézkedések ellenére a központi értéktár továbbra is az e rendeletben foglalt rendelkezésekből eredő kötelezettségeket sértő módon jár el, a fogadó tagállam illetékes hatósága a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően köteles meghozni az összes megfelelő intézkedést, amely szükséges annak biztosításához, hogy a fogadó tagállam területén biztosítva legyen az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés. A fogadó tagállam illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül köteles tájékoztatni az ESMA-t és a 24a. cikkben említett kollégiumot ezen intézkedésekről.

A fogadó tagállam illetékes hatósága vagy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az ügyet az ESMA elé utalhatja, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

(6) Az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkének sérelme nélkül az ESMA legalább háromévente, a KBER tagjaival való konzultációt követően partneri felülvizsgálatot szervez és végez azon központi értéktárak felügyeletére vonatkozóan, amelyek a 23. cikkel összhangban élnek egy más tagállamban történő szolgáltatásnyújtás szabadságával, illetve amelyek interoperábilis kapcsolatban vesznek részt.

Az első albekezdés szerinti partneri felülvizsgálattal összefüggésben az ESMA adott esetben kikéri az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkében említett értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményét, illetve tanácsát is.

(8) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1), a (3) és az (5) bekezdésben említett együttműködés során alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok, és eljárás kialakítása céljából.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

24a. cikk

Felügyeleti kollégium

(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága köteles létrehozni egy felügyeleti kollégiumot a (8) bekezdésben említett feladatok végrehajtására azon központi értéktárak vonatkozásában, amelyek tevékenységei legalább két fogadó tagállamban lényegi fontosságúnak minősülnek az értékpapírpiacok működése és a befektetők védelme szempontjából.

(2) A kollégiumot az attól az időponttól számított egy hónapon belül kell létrehozni, hogy:

a) a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy a központi értéktár által legalább két fogadó tagállamban végzett tevékenységek lényegi fontosságúak; vagy

b) a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát a (4) bekezdésben felsorolt szervezetek egyike értesíti arról, hogy a központi értéktár által legalább két fogadó tagállamban végzett tevékenységek lényegi fontosságúak.

(3) A kollégium irányítását a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága látja el és a kollégiumot az említett illetékes hatóság elnököli.

(4) A kollégium tagjai a következők:

a) az ESMA;

b) a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága;

c) a 12. cikkben említett érintett hatóságok;

d) azon fogadó tagállamok illetékes hatóságai, amelyekben a központi értéktár tevékenységei lényegi fontosságúak;

e) az EBH, amennyiben a központi értéktárat az 54. cikk (3) bekezdésének megfelelően engedélyezték.

(5) Amennyiben egy olyan központi értéktár tevékenységei, amelynek esetében kollégiumot hoztak létre, nem bírnak lényegi fontossággal egy olyan tagállamban, ahol a központi értéktárral azonos vállalatcsoporthoz tartozó leányvállalat vagy annak anyavállalata letelepedett, vagy ahol a központi értéktár, amely számára kollégiumot hoztak létre a 23. cikk (2) bekezdésével összhangban egy másik tagállamban jogosult szolgáltatásokat nyújtani, az adott tagállam illetékes hatósága és érintett hatóságai kérésre részt vehetnek a kollégiumban.

(6) Az elnök a kollégium létrehozását követő egy hónapon belül köteles értesíteni az ESMA-t a kollégium összetételéről, és a változást követő egy hónapon belül a kollégium összetételében bekövetkező bármely változásról. Az ESMA és a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a honlapján indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi a kollégium tagjainak jegyzékét, amelyet naprakészen tart.

(7) Valamely illetékes hatóság, amely nem tagja a kollégiumnak, felügyeleti tevékenységeinek ellátása szempontjából releváns információkat kérhet a kollégiumtól.

(8) A kollégium az illetékes hatóságok e rendelet szerinti felelősségi körének sérelme nélkül biztosítja az alábbiakat:

a) információcsere, ideértve a 13., a 14. és a 15. cikk szerinti információkérést, valamint a felülvizsgálati és értékelési folyamattal kapcsolatos, 22. cikk szerinti információkat is;

b) hatékony felügyelet a szükségtelen párhuzamos felügyeleti intézkedések, például információkérések elkerülése révén ;

c) megállapodás a kollégium tagjai közötti önkéntes feladatmegosztásról;

d) a 19. cikk szerinti, engedélyezett tevékenység- és szolgáltatáskiszervezésre és -kiterjesztésre vonatkozó információcsere;

e) a székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam hatóságai közötti együttműködés a 24. cikk szerint, a 23. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett intézkedések tekintetében, valamint a más tagállamokban történő szolgáltatásnyújtás kapcsán felmerült bármely kérdésben;

f) a 27. cikk szerinti, a csoport felépítésére, a felső vezetésre, az ügyvezető szervre és a részvényesekre vonatkozó információcsere;

g) a csoporthoz tartozó központi értéktárak irányítására vagy kockázatkezelésére jelentős hatást gyakorló folyamatokra vagy szabályozásokra vonatkozó információcsere.

(9) Az elnök köteles legalább évente vagy valamely kollégiumi tag kérésére összehívni a kollégium ülését.

A (8) bekezdés alapján a kollégiumra ruházott feladatok ellátásának megkönnyítése érdekében a kollégiumi tagok az ülés napirendjére további pontokat is felvehetnek.

Az elnök eseti alapon további résztvevőket hívhat meg a kollégium megbeszéléseire adott témákkal kapcsolatban.

A kollégiumi tagok - a kollégium elnöke kivételével - dönthetnek úgy, hogy nem vesznek részt a kollégium valamely ülésén.

(10) A kollégium - bármely tagjának a kérésére - köteles nem kötelező erejű véleményeket elfogadni a (11) bekezdéssel összhangban a következőkkel kapcsolatban:

a) a 22. vagy a 60. cikk szerinti felülvizsgálati és értékelési folyamatok során azonosított kérdések;

b) a 19. cikk szerinti tevékenység- és szolgáltatáskiszervezéssel vagy -kiterjesztéssel kapcsolatos kérdések; vagy

c) e rendeletnek a valamely fogadó tagállamban történő szolgáltatásnyújtásból eredő, a 24. cikk (5) bekezdésében említett esetleges megsértésével kapcsolatos kérdések.

(11) A kollégium egyszerű többségi szavazással fogadja el nem kötelező erejű véleményeit. A (4) bekezdés b), c) és d) pontjában említett tagok szavazati joggal rendelkeznek. Minden szavazati joggal rendelkező tag egy szavazattal rendelkezik. Azok a szavazati joggal rendelkező tagok, amelyek egynél több minőségben járnak el - többek között illetékes hatóságként és érintett hatóságként - minden egyes olyan minőségük tekintetében egy szavazattal rendelkeznek, amelyben eljárnak. Az EBH és az ESMA nem rendelkeznek szavazati joggal.

(12) A kollégium működésének az annak valamennyi tagja között létrejött írásbeli megállapodáson kell alapulnia.

E megállapodás meghatározza a kollégium működésének gyakorlati kereteit, beleértve a kollégiumi tagok közötti kommunikáció módjait, és meghatározhatja a rájuk ruházandó feladatokat.

(13) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a központi értéktárnak valamely fogadó tagállamban végrehajtott tevékenységei az említett fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése és a befektetők védelme szempontjából lényegi fontosságúnak tekinthetők.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. január 17-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

5. szakasz

Harmadik országokkal való kapcsolatok

25. cikk

Harmadik országok

(1) Harmadik országbeli központi értéktár - többek között fióktelep alapításán keresztül - nyújthatja a mellékletben említett szolgáltatásokat az Unióban.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére az e cikk (4)-(11) bekezdésében említett eljárást kell alkalmazni azon harmadik országbeli központi értéktárra, amely a melléklet A. szakaszának 1. és 2. pontjában említett alapvető szolgáltatásokat tervezi nyújtani a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett, valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában, illetve amely valamely tagállamban fióktelepet tervez alapítani.

(3) Az Unióban letelepedett és engedélyezett központi értéktár kapcsolatot tarthat fenn vagy kapcsolatba léphet valamely harmadik országbeli központi értéktárral a 48. cikknek megfelelően.

(4) Az ESMA az (5) bekezdésben említett hatóságokkal folytatott konzultációt követően a következő feltételek teljesülése esetén ismerheti el azokat a harmadik országbeli központi értéktárakat, amelyek a (2) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtása céljából elismerésüket kérték:

a) a Bizottság határozatot hozott a (9) bekezdéssel összhangban;

b) a harmadik országbeli központi értéktár hatékony engedélyezés, felügyelet és felvigyázás, illetve amennyiben az értékpapír-kiegyenlítési rendszert központi bank működteti, felvigyázás alatt áll, garantálva az adott harmadik országban alkalmazandó prudenciális követelményeknek való teljes körű megfelelést;

c) az ESMA és az adott harmadik ország felelős hatóságai ("harmadik országbeli felelős hatóságok") között a (10) bekezdés szerint együttműködési megállapodások jöttek létre;

d) adott esetben a harmadik országbeli központi értéktár megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy felhasználói megfeleljenek azon tagállam vonatkozó nemzeti jogszabályainak, amelyekben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatásokat tervez nyújtani, beleértve a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett jogszabályokat is, továbbá ezen intézkedések megfelelőségét megerősítették azon tagállam illetékes hatóságai, amelyben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatásokat tervez nyújtani;

e) a harmadik országbeli központi értéktár olyan harmadik országban van letelepedve vagy rendelkezik engedéllyel, amelyet az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 9. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban nem azonosítottak kiemelt kockázatot jelentő harmadik országként.

(5) A (4) bekezdésben említett feltételek teljesülésének vizsgálatakor az ESMA konzultál:

a) azon tagállamok illetékes hatóságaival, amelyekben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatások nyújtását tervezi, különösen arról, hogy a harmadik országbeli központi értéktár miként kíván megfelelni a (4) bekezdés d) pontjában említett követelménynek;

b) az érintett hatóságokkal;

c) a központi értéktárak engedélyezésével, felügyeletével és felvigyázásával megbízott harmadik országbeli felelős hatóságokkal.

(6) A (2) bekezdésben említett harmadik országbeli központi értéktárnak az elismerés iránti kérelmet az ESMA-hoz kell benyújtania.

A kérelmező központi értéktárnak az elismeréshez szükségesnek ítélt valamennyi információt közölnie kell az ESMA-val. Az ESMA a kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az ESMA a kérelmező központi értéktár számára megszabja a pótlólagos információk benyújtásának határidejét.

Azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyekben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatások nyújtását tervezi, kötelesek megvizsgálni, hogy a harmadik országbeli központi értéktár megfelel-e a (4) bekezdés d) pontjában említett jogszabályoknak, és három hónapon belül azt követően, hogy az ESMA-tól kézhez kapták az összes szükséges információt, teljes körűen indokolt határozatban kell értesíteniük az ESMA-t a megfelelésről vagy annak hiányáról.

Az elismerésről szóló határozatnak a (4) bekezdésben szereplő feltételeken kell alapulnia.

Az ESMA a hiánytalan kérelem benyújtásától vagy - attól függően, hogy melyik a későbbi - az egyenértékűségi határozat Bizottság általi, (9) bekezdéssel összhangban történő elfogadásától számított hat hónapon belül írásban, teljeskörűen indokolt határozatban tájékoztatja a kérelmező központi értéktárat az elismerés megadásáról vagy megtagadásáról.

(7) Azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyekben a (4) bekezdés alapján megfelelően elismert harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatásokat nyújt, az ESMA-val szorosan együttműködve felkérhetik a harmadik országbeli felelős hatóságokat arra, hogy:

a) rendszeres időközönként számoljanak be a harmadik országbeli központi értéktárnak az említett fogadó tagállamokban folytatott tevékenységeiről, többek között statisztikai adatgyűjtés céljából;

b) ésszerű időn belül adjanak tájékoztatást az adott fogadó tagállamban szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek kibocsátóinak és résztvevőinek személyazonosságáról, valamint közöljenek az adott harmadik országbeli központi értéktár által a fogadó tagállamban folytatott tevékenységekkel kapcsolatos minden egyéb vonatkozó információt.

(8) Az ESMA az (5) bekezdésben említett hatóságokkal konzultálva a (4), (5) és (6) bekezdésben ismertetett eljárás szerint felülvizsgálja azon harmadik országbeli központi értéktár elismerését, amely bővíti az Unióban nyújtott szolgáltatásait.

Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, illetve a 20. cikkben szereplő esetekben az ESMA visszavonja az adott központi értéktár elismerését.

(9) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak meghatározására, hogy valamely harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi értéktárak olyan, jogilag kötelező erejű követelményeket teljesítenek, amelyek hatásukban egyenértékűek az e rendeletben rögzített követelményekkel, hogy e központi értéktárak az adott harmadik országban folyamatos hatékony felügyelet, felvigyázás és végrehajtás hatálya alá esnek, valamint hogy az adott harmadik ország jogi keretrendszere rendelkezik a harmadik ország jogszabályai alapján engedélyezett központi értéktárak elismerésére alkalmazandó hatékony, egyenértékű rendszerről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 68. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett meghatározás során a Bizottság azt is megvizsgálhatja, hogy az adott harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere a nemzetközileg elfogadott CPSS-IOSCO standardoknak is megfelel-e, amennyiben e standardok nem ellentétesek az e rendeletben foglalt követelményekkel.

(10) Az 1095/2010/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban az ESMA együttműködési megállapodásokat köt azon harmadik országbeli felelős hatóságokkal, amelyek jogi és felügyeleti keretrendszerét a (9) bekezdés értelmében e rendelettel egyenértékűnek ismerték el. Ezek a megállapodások meghatározzák legalább a következőket:

a) az ESMA, a fogadó ország illetékes hatóságai és a harmadik országbeli felelős hatóságok közötti információcsere mechanizmusa, ideértve a harmadik országokban engedélyezett központi értéktárakkal kapcsolatos minden, az ESMA által kért információhoz való hozzáférést, különös tekintettel az információkhoz a (7) bekezdésben említett esetekben való hozzáférésre;

b) az ESMA azonnali értesítésére szolgáló mechanizmus abban az esetben, ha egy harmadik országbeli felelős hatóság megállapítja, hogy a felügyelete alatt álló központi értéktár megsérti az engedélyezési feltételeket vagy az egyéb alkalmazandó jogszabályokat;

c) a felügyeleti tevékenységek koordinálására vonatkozó eljárások, ideértve adott esetben a helyszíni vizsgálatokat is.

A személyes adatok tagállamok általi továbbításáról rendelkező együttműködési megállapodás esetén az ilyen adattovábbítást a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban, a személyes adatok ESMA általi továbbításáról rendelkező együttműködési megállapodás esetében pedig az ilyen adattovábbítást a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

(11) Amennyiben egy harmadik országbeli központi értéktárat a (4)-(8) bekezdéssel összhangban elismernek, akkor az - akár fióktelep alapítása révén is - nyújthatja a mellékletben említett szolgáltatásokat az Unióban.

(12) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azon információk meghatározása céljából, amelyeket a kérelmező központi értéktárnak a (6) bekezdés szerinti elismerés iránti kérelemben közölnie kell az ESMA-val.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(13) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azon információk meghatározása céljából, amelyeket a harmadik országbeli központi értéktárnak a (2a) bekezdésben említett értesítésben az ESMA rendelkezésére kell bocsátania. Ezeknek az információknak a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk, beleértve adott esetben, és amennyiben rendelkezésre áll, a következőket:

a) azoknak az Unióban található résztvevőknek száma, amelyeknek a harmadik országbeli központi értéktár a (2a) bekezdésben említett szolgáltatásokat nyújtja vagy nyújtani szándékozik;

b) a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök tekintetében az előző évben kiegyenlített ügyletek száma és volumene;

c) az uniós résztvevők által az előző évben kiegyenlített ügyletek száma és volumene.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. január 17-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

II. FEJEZET

A központi értéktárakra vonatkozó követelmények

1. szakasz

Szervezeti követelmények

26. cikk

Általános rendelkezések

(1) A központi értéktárnak megbízható irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely áttekinthető szervezeti felépítést, egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket, a jelenlegi vagy esetlegesen felmerülő kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat, valamint megfelelő javadalmazási politikákat és belső kontrollmechanizmusokat - beleértve a megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat - foglal magában.

(2) A központi értéktárnak kellően hatékony stratégiákat és eljárásokat kell elfogadnia az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, ideértve vezetői és alkalmazottai megfelelését e rendelet valamennyi rendelkezésének.

Amennyiben valamely központi értéktár az 54. cikk (2a) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat szándékozik nyújtani más központi értéktáraknak, e központi értéktárnak egyértelmű szabályokkal és eljárásokkal kell rendelkeznie az esetleges összeférhetetlenségek kezelésére és az említett központi értéktárakkal és azok résztvevőivel szembeni megkülönböztető bánásmód kockázatának csökkentésére.

(3) A központi értéktárnak hatékony írásos szervezeti és igazgatási szabályozásokat kell fenntartania és működtetnie annak érdekében, hogy azonosítsa és kezelje azokat az esetleges összeférhetetlenségeket, amelyek fennállhatnak a résztvevői vagy azok ügyfelei és maga a központi értéktár - amelybe beletartoznak az alábbiak - között:

a) a központi értéktár vezetői;

b) a központi értéktár alkalmazottai;

c) a központi értéktár ügyvezető szervének tagjai;

d) a központi értéktár felett közvetlen vagy közvetett ellenőrzést gyakorló bármely személy;

e) az a), a b) és a c) pontban felsorolt személyek bármelyikével szoros kapcsolatban álló bármely személy; és

f) magával a központi értéktárral szoros kapcsolatban álló bármely személy.

A központi értéktárnak megfelelő konfliktuskezelési eljárásokat kell fenntartania és alkalmaznia a lehetséges összeférhetetlenségek felmerülésének esetére.

(4) A központi értéktárnak hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára irányítási rendszerét és a tevékenységére irányadó szabályokat.

(5) A központi értéktárnak megfelelő eljárásokkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy alkalmazottai egy meghatározott csatornán keresztül belsőleg jelenthessék ezen rendelet esetleges megsértéseit.

(6) A központi értéktár rendszeres és független audit tárgyát képezi. Ezen auditok eredményét továbbítani kell az ügyvezető szervnek és hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóság számára, továbbá adott esetben a felhasználói bizottság számára, amennyiben az a felhasználói bizottság és a központi értéktár közötti lehetséges összeférhetetlenségeket figyelembe véve célszerű.

(7) Amennyiben a központi értéktár más központi értéktárakat vagy a IV. címben említett hitelintézeteket is magában foglaló vállalkozáscsoport része, olyan részletes politikákat és eljárásokat kell elfogadnia, amelyek meghatározzák, hogy milyen módon alkalmazandók az e cikkben foglalt követelmények a csoportra, illetve a csoporthoz tartozó egyes szervezetekre.

(8) Az ESMA, a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a központi értéktár és a (7) bekezdés szerinti csoport szintjén egyaránt:

a) a központi értéktárakkal kapcsolatos, az (1) bekezdésben említett kockázatok nyomon követésére szolgáló eszközöket;

b) a kulcsfontosságú személyzetnek a központi értéktárakkal kapcsolatos, az (1) bekezdésben említett kockázatokkal összefüggő feladatait;

c) a (3) bekezdésben említett potenciális összeférhetetlenségeket;

d) a (6) bekezdésben említett auditmódszereket; továbbá

e) azokat a körülményeket, amelyek esetén a felhasználói bizottság és a központi értéktár közötti lehetséges összeférhetetlenségeket figyelembe véve célszerű a (6) bekezdéssel összhangban megosztani az audit eredményeit a felhasználói bizottsággal.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(9) Az EBH az ESMA-val és a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2) bekezdés második albekezdésében említett szabályok és eljárások részleteinek további pontosítása céljából.

Az EBH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. január 17-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

27. cikk

Felsővezetés, ügyvezető szerv és részvényesek

(1) A központi értéktár stabil és prudens irányításának biztosítása érdekében a felsővezetésnek kellően jó hírnévvel és tapasztalattal rendelkező személyeknek kell lenniük.

(2) A központi értéktárnak olyan ügyvezető szervvel kell rendelkeznie, amely tagjainak legalább egyharmada, de minimum két fő független tag.

E cikk alkalmazásában az ügyvezető szerv független tagja az ügyvezető szerv olyan tagja, amelynek nincs, és az ügyvezető szervben betöltött tagságának kezdetét megelőző öt évben sem volt az érintett központi értéktárral vagy annak többségi részvényesével, vezetésével vagy résztvevőjével összeférhetetlenséget eredményező üzleti, családi vagy más kapcsolata.

(3) Az ügyvezető szerv független és más, nem ügyvezető funkciót betöltő tagjainak javadalmazása nem kötődhet a központi értéktár üzleti teljesítményéhez.

(4) Az ügyvezető szervnek olyan kellően jó hírnevű, alkalmas személyekből kell állnia, akiknek a készségei, tapasztalata és a szervezettel és a piaccal kapcsolatos ismeretei kölcsönösen kiegészítik egymást. Az ügyvezető szerv nem ügyvezető funkciót betöltő tagjainak dönteniük kell továbbá az ügyvezető szervben alulreprezentált nem képviseletére vonatkozó célszámról, és e célszám elérése érdekében stratégiát kell kidolgozniuk az alulreprezentált nem létszámának növelésére vonatkozóan. A célszámot, a stratégiát és végrehajtását nyilvánosságra kell hozni.

(5) A központi értéktárnak a vonatkozó nemzeti joggal összhangban világosan meg kell határoznia az ügyvezető szerv feladatait és felelősségi körét. A központi értéktárnak kérésre az illetékes hatóság és a könyvvizsgáló rendelkezésére kell bocsátania az ügyvezető szerv ülésein készült jegyzőkönyveket.

(6) Az illetékes hatóságok mindaddig nem adhatnak ki engedélyt a központi értéktárak számára, amíg nem kapnak tájékoztatást a központi értéktárban befolyásoló részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett részvényesek vagy tagok kilétéről, legyenek akár természetes vagy jogi személyek, és arról, hogy milyen mértékű tulajdonrésszel rendelkeznek.

(7) Az illetékes hatóság elutasítja a központi értéktár engedélyének kiadását, amennyiben úgy véli, hogy a központi értéktárban befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek és tagok nem alkalmasak a központi értéktár stabil és prudens irányítására vonatkozó követelmények teljesítésére.

(8) Amennyiben szoros kapcsolat áll fenn a központi értéktár és más természetes vagy jogi személyek között, az illetékes hatóság kizárólag akkor adja meg az engedélyt, ha az ilyen kapcsolatok nem akadályozzák az illetékes hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony gyakorlását.

(9) Amennyiben a (6) bekezdésben említett személyek a központi értéktár stabil és prudens irányítására károsan ható befolyást gyakorolnak, az illetékes hatóságnak meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket az ilyen helyzet megszüntetésére, ami kiterjedhet a központi értéktár engedélyének visszavonására is.

(10) Az illetékes hatóság megtagadja az engedélyezést, amennyiben valamely harmadik országnak a központi értéktárral szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó törvényei, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései, vagy az ilyen törvények, rendeletek vagy közigazgatási rendelkezések érvényesítésének nehézségei akadályozzák az illetékes hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

(11) A központi értéktár köteles haladéktalanul:

a) információt szolgáltatni az illetékes hatóság részére a központi értéktár tulajdonosait illetően, különös tekintettel a központi értéktárban befolyásoló részesedéssel rendelkező személyek kilétére és tulajdonrészének nagyságára;

b) közzétenni:

i. az illetékes hatóság részére az a) pont alapján szolgáltatott információkat, és

ii. a központi értéktár feletti ellenőrzésben változást előidéző tulajdonjog-átruházásokat.

27a. cikk

Az illetékes hatóságok tájékoztatása

(1) A központi értéktárnak értesítenie kell az illetékes hatóságát a vezetésében bekövetkező bármely változásról, továbbá az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania minden olyan információt, amely szükséges a 27. cikk (1)-(5) bekezdésének való megfelelése értékeléséhez.

Amennyiben az ügyvezető szerv valamely tagjának viselkedése káros hatást gyakorolhat a központi értéktár stabil és prudens irányítására, az illetékes hatóság meghozza a megfelelő intézkedéseket, amelyek kiterjedhetnek az adott tagnak az ügyvezető szervből való eltávolítására is.

(2) Minden olyan természetes vagy jogi személynek, vagy együttesen eljáró ilyen személyeknek (a továbbiakban: a részesedést szerezni kívánó személy), aki vagy amely döntést hozott befolyásoló részesedésnek egy központi értéktárban való közvetlen vagy közvetett megszerzéséről vagy ilyen befolyásoló részesedésnek egy központi értéktárban való közvetlen vagy közvetett további növeléséről, aminek eredményeképpen szavazati jogainak vagy birtokolt tőkerészesedésének aránya elérné vagy meghaladná a 10, 20, 30 vagy 50 %-ot vagy ami ahhoz vezetne, hogy a központi értéktár a leányvállalatává válna (a továbbiakban: a szándékolt részesedésszerzés), a birtokolni kívánt részesedés nagyságát és a 27b. cikk (4) bekezdésében említett vonatkozó információkat először írásban be kell jelentenie az említett központi értéktár illetékes hatóságának.

Minden olyan természetes vagy jogi személynek, aki vagy amely döntést hozott egy központi értéktárban fennálló befolyásoló részesedésének közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről (a továbbiakban: a részesedést elidegeníteni kívánó személy), ezt a részesedés nagyságának megjelölésével először írásban be kell jelentenie az illetékes hatóságnak. E személynek hasonlóképpen bejelentést kell tennie az illetékes hatóságnak akkor is, ha befolyásoló részesedésének olyan mértékű csökkentéséről döntött, hogy ezáltal szavazati jogának vagy az általa birtokolt tőkerészesedésnek az aránya 10, 20, 30 vagy 50 % alá csökkenne, vagy a központi értéktár megszűnne leányvállalata lenni.

(3) Az illetékes hatóság azonnal, és minden esetben a (2) bekezdésben említett bejelentés kézhezvételét, valamint a (4) bekezdésben említett információk kézhezvételét követő két munkanapon belül írásban köteles elismerni az átvételt a részesedést szerezni vagy részesedést elidegeníteni kívánó személy felé.

Az illetékes hatóságnak a bejelentés és a 27b. cikk (4) bekezdésében említett lista alapján előírt, a bejelentéshez csatolandó valamennyi dokumentum átvétele írásos elismerésének napja után legfeljebb 60 munkanap (a továbbiakban: az értékelési időszak) áll rendelkezésére a 27b. cikk (1) bekezdésében előírt értékelés (a továbbiakban: az értékelés) elvégzésére.

Az illetékes hatóságnak az átvétel elismerésekor tájékoztatnia kell a részesedést szerezni vagy részesedést elidegeníteni kívánó személyt az értékelési időszak lejártának időpontjáról.

(4) Az illetékes hatóság az értékelési időszak során - de az értékelési időszak ötvenedik munkanapjánál nem később - bármely olyan további információt bekérhet, amely szükséges az értékelés elvégzéséhez. Ezt a kérést írásban, a szükséges pótlólagos információk megjelölésével kell megtenni.

Az illetékes hatóság általi információkérés napja és a részesedést szerezni kívánó személy arra adott válaszának átvétele közötti időszakban az értékelési időszakot fel kell függeszteni. A felfüggesztés nem tarthat tovább 20 munkanapnál. Az illetékes hatóság bármely - az információ kiegészítésére vagy pontosítására irányuló - bármely további kéréséről szabad mérlegelése szerint dönt, ez azonban nem járhat az értékelési időszak felfüggesztésével.

(5) Az illetékes hatóság a (4) bekezdés második albekezdésében említett felfüggesztést legfeljebb 30 munkanapra meghosszabbíthatja, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy székhelye az Unión kívül található vagy az Unión kívüli szabályozás alá tartozik, vagy olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem tartozik az e rendelet vagy a 648/2012/EU rendelet, vagy a 2009/65/EK ( 6 ), a 2009/138/EK ( 7 ) vagy a 2011/61/EU ( 8 ) európai parlamenti és tanácsi irányelv, vagy a 2013/36/EU vagy a 2014/65/EU irányelv szerinti felügyelet hatálya alá.

(6) Ha az illetékes hatóság az értékelés befejezésekor a szándékolt részesedésszerzés ellenzéséről dönt, erről két munkanapon belül és az értékelési időszakot nem meghaladva írásban értesítenie kell a részesedést szerezni kívánó személyt, megadva a döntés indokait. A nemzeti jog függvényében, a részesedést szerezni kívánó személy kérésére egy, a döntés indokait megfelelően tartalmazó nyilatkozatot a nyilvánosság számára elérhetővé lehet tenni. Azonban, ha a nemzeti jog úgy rendelkezik, az illetékes hatóság ezt a közzétételt a részesedést szerezni kívánó személy kérése nélkül is megteheti.

(7) Ha az illetékes hatóság az értékelési időszakon belül nem ellenzi a szándékolt részesedésszerzést, akkor azt jóváhagyottnak kell tekinteni.

(8) Az illetékes hatóság megszabhatja a szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és ezt az időtartamot adott esetben meghosszabbíthatja.

(9) A szavazati jogok vagy a tőkerészesedés közvetlen vagy közvetett megszerzése tekintetében a tagállamok nem szabhatnak meg az illetékes hatóságnak történő bejelentésre vagy az általa történő jóváhagyásra vonatkozó, az e rendeletben megállapítottnál szigorúbb követelményeket.

27b. cikk

Értékelés

(1) A 27a. cikk (2) bekezdésében előírt bejelentés és a 27a. cikk (4) bekezdésében említett információ értékelésekor az illetékes hatóság - a részesedésszerzés tárgyát képező központi értéktár stabil és prudens irányítása érdekében és a részesedést szerezni kívánó személynek a központi értéktárra gyakorolt valószínűsíthető befolyását figyelembe véve - az alább felsoroltak mindegyike alapján értékeli a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megalapozottságát:

a) a részesedést szerezni kívánó személy jó hírneve és megfelelő pénzügyi helyzete;

b) a szándékolt részesedésszerzést követően a központi értéktár üzleti tevékenységét irányító bármely személy jó hírneve, tudása, készségei és tapasztalata;

c) képes lesz-e a központi értéktár továbbra is megfelelni az e rendeletben foglaltaknak;

d) a szándékolt részesedésszerzéssel összefüggésben észszerűen feltételezhető-e, hogy pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni az (EU) 2015/849 irányelv 1. cikke értelmében, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát.

A részesedést szerezni kívánó személy megfelelő pénzügyi helyzetének értékelése során az illetékes hatóságnak különös figyelmet kell fordítania a részesedésszerzés tárgyát képező központi értéktár által folytatott és tervezett üzleti tevékenység típusára.

Annak értékelése során, hogy a központi értéktár képes-e megfelelni e rendeletnek, az illetékes hatóságnak különös figyelmet kell fordítania arra, hogy azon csoport struktúrája, amelynek a központi értéktár részévé válik, lehetővé teszi-e a felügyeleti jogkör hatékony gyakorlását, az információk illetékes hatóságok közötti hatékony cseréjét, valamint a felelősségi körök illetékes hatóságok közötti megosztását.

(2) Az illetékes hatóságok csak akkor ellenezhetik a szándékolt részesedésszerzést, ha erre az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján észszerű okuk van, vagy ha a részesedést szerezni kívánó személy által szolgáltatott információ nem teljes.

(3) A tagállamok nem szabhatnak előzetes feltételeket a megszerzendő részesedés nagysága tekintetében, és nem engedélyezhetik illetékes hatóságaik számára a szándékolt részesedésszerzésnek a piac gazdasági igényei alapján való vizsgálatát.

(4) A tagállamok a nyilvánosság számára elérhetővé teszik az értékeléshez szükséges és a 27a. cikk (2) bekezdésében említett bejelentés időpontjában az illetékes hatóságok számára nyújtandó információk listáját. A kért információknak meg kell felelniük a részesedést szerezni kívánó személy és a szándékolt részesedésszerzés jellegének, és azokkal arányosnak kell lenniük. A tagállamok nem követelhetnek meg olyan információt, amely a prudenciális értékelés szempontjából lényegtelen.

(5) A 27a. cikk (2)-(5) bekezdésében foglaltaktól eltérve, amennyiben ugyanazon központi értéktár tekintetében kettő vagy több, befolyásoló részesedés szerzésére vagy növelésére vonatkozó szándékról érkezik bejelentés az illetékes hatósághoz, úgy az utóbbinak a részesedést szerezni kívánó személyeket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelnie.

(6) Az illetékes hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére kell bocsátaniuk minden - az értékelés szempontjából alapvető vagy releváns - információt. Az illetékes hatóságok a releváns információkat kérésre, az alapvető információkat pedig saját kezdeményezésükre közlik egymással. A szándékolt részesedésszerzés tárgyát képező központi értéktárat engedélyező illetékes hatóság határozatában utalni kell a részesedést szerezni kívánó személyért felelős illetékes hatóság részéről kinyilvánított bármely véleményre vagy fenntartásra.

(7) Az ESMA az EBH-val szorosan együttműködve iránymutatásokat bocsát ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban a központi értéktár üzleti tevékenységét a jövőben irányító bármely személy alkalmasságának értékelésére, valamint a központi értéktárakban történő közvetlen vagy közvetett részesedésszerzés vagy -növelés prudenciális értékelésének eljárási szabályaira és értékelési kritériumaira vonatkozóan.

27c. cikk

A banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó központi értéktárak tekintetében alkalmazandó eltérés

A 27a. és a 27b. cikk nem alkalmazandó azokra a központi értéktárakra, amelyek az 54. cikk (3) bekezdésének megfelelően engedélyezettek, és amelyek a 2013/36/EU irányelv hatálya alá tartoznak.

28. cikk

Felhasználói bizottság

(1) A központi értéktárnak valamennyi általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer esetében felhasználói bizottságot kell létrehoznia, amely a kibocsátóknak és az ilyen rendszerek résztvevőinek a képviselőiből áll. A felhasználói bizottság szakvéleményére a központi értéktár vezetése nem gyakorolhat közvetlen befolyást.

(2) A központi értéktárnak megkülönböztetéstől mentes módon meg kell határoznia a létrejött felhasználói bizottságok megbízatását, a függetlenségük biztosításához szükséges irányítási rendszert és működési eljárásaikat, továbbá a belépési kritériumokat és a felhasználói bizottsági tagok megválasztásának mechanizmusát. Az irányítási rendszernek nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie, és biztosítania kell, hogy a felhasználói bizottság közvetlenül az ügyvezető szervnek számoljon be és rendszeresen ülésezzen.

(3) A felhasználói bizottságok tanácsot adnak az ügyvezető szerv számára a tagjaikat érintő főbb rendelkezésekkel kapcsolatban - ideértve a kibocsátók vagy résztvevők saját értékpapír-kiegyenlítési rendszereikbe történő befogadásának kritériumait - és a szolgáltatási szinttel kapcsolatban. A szolgáltatási szint magában foglalja az elszámolási és kiegyenlítési mechanizmus kiválasztását, a központi értéktár működési struktúráját, a kiegyenlített vagy nyilvántartásba vett termékek körét, a központi értéktár működéséhez szükséges technológia alkalmazását és a vonatkozó eljárásokat.

(4) A felhasználói bizottságok a központi értéktár árképzési struktúrájára vonatkozó, részletes indokolást tartalmazó, nem kötelező erejű véleményt nyújthatnak be az ügyvezető szervnek.

(5) A felhasználói bizottság tagjaira - az illetékes hatóságok megfelelő tájékoztatáshoz való jogának sérelme nélkül - titoktartási kötelezettség vonatkozik. Amennyiben a felhasználói bizottság elnöke megállapítja valamely tagnak egy adott üggyel kapcsolatban fennálló tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségét, az a tag nem szavazhat az adott ügyben.

(6) A központi értéktár köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes hatóságot és a felhasználói bizottságot minden olyan döntésről, amelyben az ügyvezető szerv nem követi a felhasználói bizottság szakvéleményét. A felhasználói bizottság tájékoztathatja az illetékes hatóságot azokról a területekről, amelyeken véleménye szerint az ügyvezető szerv nem követte a szakvéleményét.

29. cikk

Nyilvántartás

(1) A központi értéktárnak legalább tíz éven keresztül meg kell őriznie a nyújtott szolgáltatásokról, többek között a melléklet B. és C. szakaszában említett kiegészítő szolgáltatásokról és végzett tevékenységekről készült összes nyilvántartását, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóság számára az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés ellenőrzését.

(1a) A központi értéktárnak meg kell követelnie a kibocsátóktól, hogy érvényes jogalany-azonosítót (LEI) szerezzenek be és továbbítsák azt a központi értéktárnak.

(2) A központi értéktár köteles kérésre az illetékes hatóságnak, az érintett hatóságoknak, valamint minden más olyan hatóságnak, amely az uniós jog vagy a központi értéktár székhelye szerinti tagállam nemzeti joga alapján a nyilvántartásokhoz való hozzáférésre jogosult, rendelkezésre bocsátani az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat, hogy lehetővé tegye számukra feladataik ellátását.

(3) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben említett azon nyilvántartások részleteinek meghatározása érdekében, amelyeket meg kell őrizni annak nyomon követése céljából, hogy a központi értéktárak megfelelnek-e e rendelet rendelkezéseinek.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(4) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben említett azon nyilvántartások formátumának meghatározása érdekében, amelyeket meg kell őrizni annak nyomon követése céljából, hogy a központi értéktárak megfelelnek-e e rendelet rendelkezéseinek.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

30. cikk

Kiszervezés

(1) Amennyiben a központi értéktár harmadik félhez szervez ki egyes szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, teljes egészében felelős marad az e rendelet értelmében fennálló valamennyi kötelezettségének teljesítéséért, és folyamatosan meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a) a kiszervezés nem eredményezi a felelősség átruházását;

b) a központi értéktárnak a résztvevőivel vagy kibocsátóival fennálló kapcsolata és kötelezettségei nem módosulnak;

c) a központi értéktár engedélyezésének feltételei lényegében nem változnak;

d) a kiszervezés nem akadályozza a felügyeleti és felvigyázási funkciók gyakorlását, ideértve az e funkciók ellátásához szükséges megfelelő információk beszerzését lehetővé tevő helyszíni hozzáférést;

e) a kiszervezés nem fosztja meg a központi értéktárat a kockázatok kezeléséhez szükséges rendszerektől és ellenőrzésektől;

f) a központi értéktár folyamatosan fenntartja a nyújtott szolgáltatások minőségének, valamint a szolgáltató szervezeti és tőkemegfelelésének értékeléséhez, továbbá a kiszervezett szolgáltatások hatékony felügyeletéhez és a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és erőforrásokat;

g) a központi értéktár közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a kiszervezett szolgáltatásokra vonatkozó releváns információkhoz;

h) a szolgáltató együttműködik az illetékes hatósággal és az érintett hatóságokkal a kiszervezett tevékenységek vonatkozásában;

i) a központi értéktár biztosítja, hogy a szolgáltató eleget tegyen az azon vonatkozó adatvédelmi jogszabályokban foglalt előírásoknak, amelyeket akkor kellene alkalmazni, ha a szolgáltató letelepedési helye az Unióban lenne. A központi értéktár felel annak biztosításáért, hogy ezeket az előírásokat a felek közötti szerződésben rögzítsék, és azokat betartsák.

(2) A központi értéktár köteles a saját és a szolgáltató jogait és kötelezettségeit írásos megállapodásban meghatározni. A kiszervezési megállapodásban rendelkezni kell annak a lehetőségéről, hogy a központi értéktár felmondja a megállapodást.

(3) A központi értéktár és a szolgáltató köteles az illetékes hatóság és az érintett hatóságok kérésére rendelkezésükre bocsátani mindazon információkat, amelyek alapján értékelhetik, hogy a kiszervezett tevékenységek megfelelnek-e az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(4) Alapvető szolgáltatás kiszervezése az illetékes hatóságnak a 19. cikk szerinti engedélyével történhet.

(5) Az (1)-(4) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a központi értéktár egyes szolgáltatásait vagy tevékenységeit egy közszervezethez szervezi ki, illetve amennyiben a kiszervezésre a közszervezet és az érintett központi értéktár által közösen kialakított és hivatalossá tett, valamint az e rendeletben foglalt követelmények alapján az illetékes hatóságok által elfogadott célzott jogi, szabályozási és működési keretrendszer irányadó.

31. cikk

A központi értéktáraktól eltérő felek által nyújtott szolgáltatások

(1) A 30. cikk ellenére, amennyiben a nemzeti jog azt előírja, a tagállamok a központi értéktártól eltérő személy feladata is lehet a könyvelési tételeknek a központi értéktár által vezetett értékpapírszámlákon való rögzítése.

(2) Azon tagállamok, amelyek az (1) bekezdéssel összhangban a központi értéktáraktól eltérő más feleknek is engedélyezik a melléklet A. szakaszában említett egyes alapvető szolgáltatások nyújtását, nemzeti jogukban meghatározzák az ilyen esetben alkalmazandó követelményeket. E követelményeknek ki kell terjedniük e rendelet azon rendelkezéseire, amelyek a központi értéktárakra és adott esetben a másik érintett félre is alkalmazandók.

(3) Azon tagállamok, amelyek az (1) bekezdéssel összhangban a központi értéktáraktól eltérő más feleknek is engedélyezik a melléklet A. szakaszában említett bizonyos alapvető szolgáltatások nyújtását, minden vonatkozó információt közölnek az ESMA-val e szolgáltatások nyújtásáról, ideértve az alkalmazandó nemzeti jogszabályokat is.

Az ESMA ezt az információt feltünteti a központi értéktárak 21. cikkben említett nyilvántartásában.

2. szakasz

Üzletviteli szabályok

32. cikk

Általános rendelkezések

(1) A központi értéktárnak egyértelműen meghatározott, megvalósítható célokkal és célkitűzésekkel kell rendelkeznie többek között a szolgáltatások minimális szintje, a kockázatkezelési elvárások és az üzleti prioritások terén.

(2) A központi értéktárnak átlátható panaszkezelési szabályokkal kell rendelkeznie.

33. cikk

A részvételre vonatkozó követelmények

(1) A központi értéktárnak minden általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerre vonatkozóan a résztvevővé válni szándékozó valamennyi jogi személy számára tisztességes és nyílt csatlakozást lehetővé tevő, nyilvános részvételi kritériumokat kell megállapítania. Ezeknek a kritériumoknak a központi értéktárhoz való tisztességes és nyílt hozzáférés biztosítása érdekében átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és kellőképpen figyelembe kell venniük a pénzügyi stabilitást és a piacok szabályszerű működését érintő kockázatokat. A csatlakozást korlátozó kritériumok csak annyiban engedélyezhetők, amennyiben azok célja a központi értéktár meghatározott kockázatának indokolt mértékű kézben tartása.

(2) A központi értéktár köteles a csatlakozási kérelmeket késedelem nélkül elbírálni, legkésőbb egy hónapon belül választ adva a kérelmekre, és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az ilyen kérelmek elbírálására szolgáló eljárásokat.

(3) A központi értéktár csak akkor tagadhatja meg az (1) bekezdésben említett részvételi kritériumokat teljesítő résztvevő csatlakozását, ha döntését átfogó kockázatértékelésre alapozza, és írásban kellően megindokolja.

Elutasítás esetén a kérelmező résztvevő panaszt tehet a csatlakozást megtagadó központi értéktár illetékes hatóságánál.

Az illetékes hatóság köteles megfelelően kivizsgálni a panaszt, és ennek keretében meg kell vizsgálnia az elutasítás okait, és indokolással ellátott választ kell küldenie a kérelmező résztvevőnek.

Az illetékes hatóságnak a panasz értékelése kapcsán konzultálnia kell a kérelmező résztvevő székhelye szerinti illetékes hatósággal. Amennyiben a kérelmező fél hatósága nem ért egyet az adott értékeléssel, a két illetékes hatóság bármelyike az ESMA elé utalhatja az ügyet, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

Amennyiben a résztvevő csatlakozásának a központi értéktár általi megtagadása indokolatlannak minősül, a csatlakozást megtagadó központi értéktár illetékes hatóságának határozatban kell utasítania a központi értéktárat, hogy biztosítsa a csatlakozási lehetőséget a kérelmező résztvevő számára.

(4) A központi értéktárnak objektív és átlátható eljárásokkal kell rendelkeznie azon résztvevők felfüggesztésére és rendezett kilépésére, amelyek már nem teljesítik az (1) bekezdésben említett részvételi kritériumokat.

(5) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a központi értéktárak által az átfogó kockázatértékelés során, valamint a (3) bekezdéssel összhangban a csatlakozás megtagadása okainak vizsgálatakor az illetékes hatóságok által figyelembe veendő kockázatok, továbbá a (3) bekezdésben említett eljárás elemeinek meghatározása érdekében.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (3) bekezdésben ismertetett eljárás során használandó egységes formanyomtatványok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

34. cikk

Átláthatóság

(1) A központi értéktár köteles minden általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerre, illetve minden általa nyújtott egyéb alapvető szolgáltatásra vonatkozóan nyilvánosságra hozni az általa nyújtott, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatásokhoz kapcsolódó árakat és díjakat. Külön-külön kell nyilvánosságra hoznia az egyes szolgáltatások és funkciók árait és díjait, beleértve az árengedményeket és rabattokat, valamint e kedvezmények igénybevételének feltételeit. A központi értéktár köteles lehetővé tenni ügyfelei számára az egyes szolgáltatások külön-külön történő igénybevételét.

(2) A központi értéktár köteles nyilvánosságra hozni árjegyzékét az ajánlatok összehasonlításának megkönnyítése és annak érdekében, hogy ügyfelei előre kiszámíthassák a szolgáltatások igénybevételéért fizetendő árat.

(3) A központi értéktár nem térhet el az alapvető szolgáltatásaira vonatkozóan közzétett árképzési politikájától.

(4) A központi értéktár köteles ügyfelei rendelkezésére bocsátani a számla és a közzétett árjegyzékek összevetéséhez szükséges információkat.

(5) A központi értéktár köteles valamennyi ügyfele számára rendelkezésre bocsátani azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik számukra a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatok értékelését.

(6) A központi értéktárnak külön elszámolást kell vezetnie a nyújtott alapvető szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségekről és bevételekről, és ezeket az adatokat az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

(7) A központi értéktárnak összevont elszámolást kell vezetnie a nyújtott kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségekről és bevételekről, és ezeket az adatokat az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania.

(8) Az uniós versenyszabályok tényleges alkalmazásának biztosítása érdekében és azért, hogy megállapítható legyen többek között, ha a kiegészítő szolgáltatásoknak az alapvető szolgáltatások révén történő kereszttámogatására került sor, a központi értéktárnak analitikus könyvelést kell vezetnie a tevékenységeiről. Az analitikus könyvelésben el kell különíteni legalább az egyes alapvető szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket és bevételeket a kiegészítő szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségektől és bevételektől.

35. cikk

A résztvevők és más piaci infrastruktúrák tájékoztatására szolgáló eljárások

A központi értéktárak kötelesek a hatékony nyilvántartás, kifizetés és elszámolás előmozdítása érdekében az általuk üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerek résztvevőinek, valamint a velük kapcsolatban álló piaci infrastruktúráknak a tájékoztatására szolgáló eljárások során az üzenetküldésre és hivatkozási adatokra vonatkozó nemzetközi nyílt tájékoztatási eljárásokat és szabványokat alkalmazni.

3. szakasz

A Központi értéktárak szolgáltatásaira vonatkozó követelmények

36. cikk

Általános rendelkezések

A központi értéktárnak minden általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerre vonatkozóan megfelelő szabályokkal és eljárásokkal kell rendelkeznie, ideértve a megbízható számviteli gyakorlatokat és ellenőrzéseket, hogy elősegítse az értékpapír-sorozatok integritását, valamint az értékpapírok letéti őrzéséhez és az értékpapírügyletek kiegyenlítéséhez kapcsolódó kockázatok minimálisra csökkentését és kezelését.

37. cikk

Az értékpapír-nyilvántartás integritása

(1) A központi értéktárnak megfelelő összehasonlítások révén ellenőriznie kell, hogy az általa kezelt értékpapír-sorozatban vagy annak egy részében szereplő értékpapírok száma megegyezik-e az általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevőinek értékpapírszámláin és adott esetben a központi értéktár által fenntartott tulajdonosi számlákon nyilvántartott értékpapírok összegével. Az ilyen összehasonlításokat legalább naponta el kell végezni.

(2) Adott esetben, és amennyiben egy bizonyos értékpapír-sorozattal kapcsolatos összehasonlításban más szervezetek, például a kibocsátó, a részvénykönyv-vezetők, kibocsátási ügynökök, transzferügynökök, közös értéktárak, más központi értéktárak vagy más szervezetek is részt vesznek, a központi értéktárnak és e szervezeteknek a sorozat integritásának megőrzése érdekében az együttműködést és az információ cserét szabályozó megfelelő intézkedéseket kell bevezetniük egymás közt.

(3) Értékpapírszámla-hitelek, tartozik egyenlegek és értékpapír-előállítás a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben nem engedélyezett.

(4) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a központi értéktár által az (1), (2) és (3) bekezdés alapján végzendő összehasonlítások meghatározása céljából.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

38. cikk

A résztvevők és ügyfeleik értékpapírjainak védelme

(1) A központi értéktár nyilvántartásának és számlavezetésének az általa működtetett valamennyi értékpapír-kiegyenlítési rendszer esetében mindenkor és késedelem nélkül lehetővé kell tennie számára, hogy a nála vezetett számlákon elkülönítse az egyes résztvevők értékpapírjait a többi résztvevő értékpapírjaitól, és adott esetben a központi értéktár saját eszközeitől.

(2) A központi értéktár nyilvántartásának és számlavezetésének minden résztvevő számára lehetővé kell tennie, hogy saját értékpapírjaikat elkülönítsék ügyfeleik értékpapírjaitól.

(3) A központi értéktár nyilvántartásának és számlavezetésének minden résztvevő számára lehetővé kell tennie, hogy egyetlen értékpapírszámlán tartsa a különböző ügyfeleihez tartozó értékpapírokat ("gyűjtőszámlás elkülönítés").

(4) A központi értéktár nyilvántartásának és számlavezetésének lehetővé kell tennie az egyes résztvevők számára, hogy amennyiben és amilyen módon valamely ügyfelük ezt kéri, az adott ügyfél értékpapírjait elkülönítsék ("egyéni ügyfél-elkülönítés").

(5) A résztvevőnek legalább a gyűjtőszámlás elkülönítés és az egyéni ügyfél-elkülönítés közötti választás lehetőségét fel kell ajánlania az ügyfelei számára, és tájékoztatnia kell az ügyfeleket az egyes lehetőségekhez kapcsolódó költségekről és kockázatokról.

A központi értéktárnak és résztvevőinek mindazonáltal lehetővé kell tenniük az egyéni ügyfél-elkülönítést azon tagállam állampolgárai, valamint az azon tagállamban lakóhellyel rendelkező személyek és ott letelepedett jogi személyek számára, amelyben 2014. szeptember 17. napján az értékpapírok kibocsátásnak alapjául szolgáló nemzeti jogszabályok előírják az egyéni ügyfél-elkülönítést. Ez a kötelezettség addig alkalmazandó, amíg a nemzeti jogot nem módosítják, vagy nem helyezik hatályon kívül, vagy amíg célkitűzései még érvényesek.

(6) A központi értéktárak és résztvevőik nyilvánosságra hozzák az általuk biztosított, különböző szintű elkülönítés által nyújtott védelem szintjét és a kapcsolódó költségeket, és ezeket a szolgáltatásokat ésszerű kereskedelmi feltételek mellett nyújtják. Az elkülönítés különböző szintjeinek részletezésekor ki kell térni a felkínált elkülönítés adott szintjeinek fő jogkövetkezményeire, beleértve az adott joghatóság alkalmazandó fizetésképtelenségi jogszabályairól szóló tájékoztatást is.

(7) A központi értéktár semmilyen célra nem használhatja fel azokat az értékpapírokat, amelyek nem a sajátjai. A központi értéktár mindazonáltal felhasználhatja valamely résztvevő értékpapírjait, amennyiben a résztvevő ahhoz előzetesen kifejezetten hozzájárult. Emellett a központi értéktáraknak kötelezniük kell a részvevőiket arra, hogy beszerezzék azok ügyfeleik szükséges előzetes hozzájárulását.

39. cikk

A kiegyenlítés véglegessége

(1) A központi értéktárnak gondoskodnia kell arról, hogy az általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer megfelelő védelmet nyújtson a résztvevőknek. A tagállamok a 98/26/EK irányelv 2. cikkének a) pontjában említett eljárásnak megfelelően kijelölik és bejelentik a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszert.

(2) A központi értéktárnak gondoskodnia kell arról, hogy a 98/26/EK irányelv 3. és 5. cikkével összhangban az általa működtetett minden egyes értékpapír-kiegyenlítési rendszer meghatározza az átutalási megbízás rendszerbe történő befogadásának időpontját és az átutalási megbízás visszavonhatatlanságának időpontját.

(3) A központi értéktárnak nyilvánosságra kell hoznia azokat a szabályokat, amelyek irányadók az értékpapírok és a pénzeszközök valamely értékpapír-kiegyenlítési rendszeren belüli átutalásának véglegességére.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazása nem érinti a központi értéktárak közötti kapcsolatokra alkalmazandó rendelkezéseket és a 48. cikk (8) bekezdését.

(5) A központi értéktárnak meg kell tennie minden ésszerű lépést annak biztosítása érdekében, hogy a (3) bekezdésben említett szabályokkal összhangban az értékpapír-transzferek és pénzeszköz-átutalások a (3) bekezdésben említett véglegessége valós időben vagy napon belül, de minden esetben legkésőbb a kiegyenlítés tényleges időpontja szerinti üzleti nap végéig megvalósuljon.

(6) Amennyiben a központi értéktár a 40. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatásokat nyújtja, biztosítania kell, hogy az értékpapír-elszámolásból származó pénzeszköz-bevétel legkésőbb a kiegyenlítés tervezett időpontja szerinti üzleti nap végére a résztvevők rendelkezésére álljon.

(7) A központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek közvetlen résztvevői közötti, pénzeszköz ellenében lebonyolított és az adott értékpapír-kiegyenlítési rendszerben kiegyenlített minden értékpapírügyletet a "szállítás fizetés ellenében" elv alapján kell kiegyenlíteni.

40. cikk

Pénzeszközzel történő kiegyenlítés

(1) A kiegyenlítés helye szerinti ország pénznemében lebonyolított ügyletek esetében a központi értéktárnak az értékpapír-kiegyenlítési rendszereit érintő pénzeszközfizetéseket - amennyiben ez lehetséges és megvalósítható - az ilyen pénznemet kibocsátó központi banknál nyitott számlán keresztül kell kiegyenlítenie.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben előírt, központi banki számlán történő kiegyenlítés nem lehetséges és nem megvalósítható, a központi értéktár felajánlhatja, hogy az értékpapír-kiegyenlítési rendszereit érintő pénzeszközfizetéseket részben vagy egészben egy hitelintézetnél nyitott számlán keresztül, a melléklet C. szakaszában felsorolt szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező - akár a legfelső szinten ugyanazon anyavállalat által irányított vállalkozáscsoporton belüli, akár más - központi értéktáron keresztül, vagy saját számláján keresztül egyenlíti ki. Ha valamely központi értéktár az ilyen pénzeszközfizetések kiegyenlítését hitelintézetnél nyitott számlán, saját számlán vagy egy másik központi értéktár számláin keresztül ajánlja fel, azt a IV. cím rendelkezéseivel összhangban kell tennie.

(3) A központi értéktárnak világos, tisztességes és nem félrevezető tájékoztatást kell nyújtania a piaci szereplőknek a hitelintézeti számlán, illetve a saját számlán keresztül történő kiegyenlítés kockázatairól és költségeiről. A központi értéktárnak kérésre megfelelő tájékoztatást kell nyújtania az ügyfelek vagy a potenciális ügyfelek számára, hogy azok megállapíthassák és értékelhessék a hitelintézeti számlán, illetve a saját számlán keresztül történő kiegyenlítés kockázatait és költségeit.

41. cikk

A résztvevők nemteljesítésére vonatkozó szabályok és eljárások

(1) A központi értéktárnak az általa működtetett valamennyi értékpapír-kiegyenlítési rendszer esetében hatékony és világosan meghatározott szabályokkal és eljárásokkal kell rendelkeznie egy vagy több résztvevője nemteljesítésének kezelésére, biztosítva ezáltal, hogy időben fel tudjon lépni a veszteségek és a likviditási nyomás korlátozása érdekében, és továbbra is teljesíteni tudja kötelezettségeit.

(2) A központi értéktárnak a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tennie a nemteljesítési szabályokat és a vonatkozó eljárásokat.

(3) A központi értéktárnak a résztvevőkkel és más érdekelt felekkel közösen rendszeres időközönként tesztelnie kell és felül kell vizsgálnia a nemteljesítési eljárásokat, hogy biztosítsa azok gyakorlati alkalmasságát és hatékonyságát.

(4) E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve iránymutatásokat adhat ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.

4. szakasz

Prudenciális követelmények

42. cikk

Általános követelmények

A központi értéktárnak megbízható kockázatkezelési keretrendszert kell létrehoznia a jogi, üzleti, működési és egyéb közvetlen vagy közvetett kockázatok átfogó kezelésére, ideértve a csalások és a gondatlanság visszaszorítására irányuló intézkedéseket is.

43. cikk

Jogi kockázatok

(1) A központi értéktárnak az engedélyezése és felügyelete, valamint az ügyfeleinek tájékoztatása tekintetében világos és érthető szabályokkal, eljárásokkal és szerződésekkel kell rendelkeznie az általa működtetett valamennyi értékpapír-kiegyenlítési rendszerre és az általa nyújtott valamennyi egyéb szolgáltatásra vonatkozóan.

(2) A központi értéktárnak úgy kell kialakítania a szabályait, eljárásait és szerződéseit, hogy azokat a résztvevő nemteljesítése esetén is valamennyi érintett joghatóságon belül érvényesíteni lehessen.

(3) Annak a központi értéktárnak, amely e rendelet alapján több különböző joghatóságon belül nyújt szolgáltatásokat, minden ésszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy meghatározza és csökkentse a jogszabályok egyes joghatóságok közötti esetleges kollíziójából eredő kockázatokat.

44. cikk

Általános üzleti kockázat

A központi értéktárnak megbízható irányítási és kontrollrendszerekkel és informatikai eszközökkel kell rendelkeznie az általános üzleti kockázatok - köztük az üzleti stratégia nem kielégítő végrehajtásából eredő veszteségek, a cash flow, valamint a működési költségek - meghatározására, nyomon követésére és kezelésére.

45. cikk

Működési kockázatok

(1) A központi értéktárnak megfelelő informatikai eszközök, ellenőrzések és eljárások alkalmazásával meg kell határoznia a működési kockázatok külső és belső forrásait, és mérsékelnie kell azok hatását, többek között az általa üzemeltetett valamennyi értékpapír-kiegyenlítési rendszer tekintetében.

(2) A központi értéktárnak megfelelő informatikai eszközökkel kell rendelkeznie, amelyek szavatolják a magas fokú biztonságot és működési megbízhatóságot, valamint elegendő kapacitással rendelkeznek. Az informatikai eszközöknek alkalmasnak kell lenniük a különböző összetettségű, jellegű és típusú nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek kezelésére a szigorú biztonsági előírásoknak, valamint a kezelt információk sértetlenségének és bizalmas jellegének a biztosítása érdekében.

(3) A központi értéktárnak valamennyi nyújtott szolgáltatás és minden egyes üzemeltetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer tekintetében megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és a rendkívüli helyzetek kezeléséről szóló szabályzatot kell kidolgoznia, bevezetnie és fenntartania, amellyel biztosítja a folyamatos szolgáltatásnyújtást, a működés mielőbbi helyreállítását, valamint kötelezettségeinek teljesítését olyan események bekövetkeztekor, amikor komolyan fennáll a működési zavar veszélye.

(4) A (3) bekezdésben említett tervnek - többek közt annak biztosításával, hogy a kritikus informatikai rendszerek működését a leállást követően haladéktalanul helyre lehessen állítani - lehetővé kell tennie az üzemzavar bekövetkeztekor folyamatban lévő összes tranzakciónak és a résztvevők pozícióinak a helyreállítását, hogy a központi értéktár résztvevői biztonsággal folytatni tudják működésüket és az ütemezésnek megfelelően el tudják végezni a kiegyenlítést. A terv részeként létre kell hozni egy második adatfeldolgozási helyszínt, amely elegendő erőforrással, képességekkel és funkciókkal rendelkezik, valamint gondoskodni kell a megfelelő személyzetről is.

(5) A központi értéktárnak ki kell dolgoznia és végre kell hajtania az (1)-(4) bekezdésben említett intézkedéseket tesztelő programot.

(6) A központi értéktár köteles meghatározni, nyomon követni és kezelni azokat a kockázatokat, amelyeket az általa üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerek fő résztvevői, valamint a szolgáltatók és közműszolgáltatók, illetve más központi értéktárak és piaci infrastruktúrák jelenthetnek a működésére. Kérésre az illetékes és érintett hatóságok rendelkezésére kell bocsátania a feltárt kockázatokkal kapcsolatos információkat.

Ezenfelül haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot és az érintett hatóságokat az ilyen kockázatokból eredő működési zavarokról.

(7) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza az (1) és a (6) bekezdésben említett működési kockázatokat és az e kockázatok tesztelésének, kezelésének vagy minimalizálásának módszereit, ideértve a (3) és a (4) bekezdésben említett üzletmenet-folytonossági politikát és a rendkívüli helyzetek kezeléséről szóló szabályzatot, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési módszereket.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

46. cikk

Befektetési politika

(1) A központi értéktárnak a pénzeszközeit és pénzügyi eszközeit a központi bankoknál, engedélyezett hitelintézeteknél vagy engedélyezett központi értéktáraknál kell elhelyeznie.

(2) A központi értéktárnak szükség esetén azonnal hozzá kell férnie az eszközeihez.

(3) A központi értéktár csak pénzeszközbe vagy nagymértékben likvid és minimális piaci és hitelkockázattal járó pénzügyi eszközökbe fektetheti a pénzügyi forrásait. E befektetéseknek gyorsan, minimális negatív árhatással likviddé tehetőnek kell lenniük.

(4) A 47. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában nem kell figyelembe venni azon tőkeösszeget - beleértve a központi értéktár eredménytartalékát és tartalékait -, amelyet nem a (3) bekezdésnek megfelelően fektetnek be.

(5) A központi értéktárnak biztosítania kell, hogy az egyes olyan, engedélyezett hitelintézetekkel vagy engedélyezett központi értéktárakkal szembeni teljes kockázati kitettsége, amelyeknél a pénzügyi eszközeit tartja, ne haladja meg a koncentráció elfogadható szintjét.

(6) Az ESMA az EBH-val és a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azon pénzügyi eszközöket, amelyek a (3) bekezdésben említett nagymértékben likvid és minimális piaci és hitelkockázattal járó eszközöknek tekinthetők, az eszközökhöz való hozzáférésnek a (2) bekezdésben említett megfelelő határidejét, valamint a koncentrációnak a (5) bekezdésben említett elfogadható mértékét. E szabályozástechnikai standardtervezeteknek adott esetben igazodniuk kell a 648/2012/EU rendelet 47. cikkének (8) bekezdésével összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardokhoz.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

47. cikk

Tőkekövetelmények

(1) A központi értéktár tőkéjének - az eredménytartalékkal és a tartalékokkal együtt - arányosnak kell lennie a központi értéktár tevékenységéből eredő kockázatokkal. E tőkének mindenkor elegendőnek kell lennie az alábbiak biztosításához:

a) a központi értéktár működési, jogi, letéti, befektetési és üzleti kockázatokkal szembeni megfelelő védelme, hogy a központi értéktár folyamatos működés mellett nyújthassa szolgáltatásait;

b) a központi értéktár tevékenységeinek legalább hat hónapos megfelelő időn belül történő rendezett felszámolása vagy szerkezetátalakítása, különböző stresszforgatókönyvek alapján.

(3) Az EBH az ESMA-val és a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a központi értéktárnak az (1) bekezdésben említett tőkéjére, eredménytartalékára és tartalékaira vonatkozó követelményeket.

Az EBH 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottságnak ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

47a. cikk

Késleltetett nettó kiegyenlítés

(3) Az ESMA - az EBH-val és KBER tagjaival szorosan együttműködve - a késleltetett nettó kiegyenlítéssel összefüggésben a hitel- és likviditási kockázatok központi értéktárak általi mérésére, nyomon követésére, kezelésére és az ezekkel kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó részletek meghatározására szolgáló szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. január 17-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

5. szakasz

A központi értéktárak közötti kapcsolatokra vonatkozó követelmények

48. cikk

A központi értéktárak közötti kapcsolatok

(1) Az érintett központi értéktáraknak a közöttük lévő kapcsolat létrehozása előtt és a kapcsolat létrejöttét követően folyamatosan meg kell állapítaniuk, fel kell mérniük, nyomon kell követniük és kezelniük kell a központi értéktárak közötti kapcsolatokból eredő minden olyan potenciális kockázatforrást, amely őket és résztvevőiket érintheti, és megfelelő intézkedéseket kell hozniuk e kockázatok csökkentésére.

(2) A kapcsolatot létrehozni szándékozó központi értéktáraknak a 19. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglaltak szerint engedélykérelmet kell benyújtaniuk a kérelmező központi értéktár illetékes hatóságához, vagy pedig a 19. cikk (5) bekezdése szerint tájékoztatniuk kell a kérelmező központi értéktár illetékes és érintett hatóságait.

(3) A kapcsolatnak biztosítania kell az összekapcsolt központi értéktárak és résztvevőik megfelelő védelmét, különösen a központi értéktárak által esetleg felvett hitelek, valamint a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodás következtében létrejövő koncentrációs és likviditási kockázat tekintetében.

A kapcsolatnak megfelelő szerződéses megállapodáson kell alapulnia, amely meghatározza az összekapcsolt központi értéktárak és szükség esetén azok résztvevőinek a jogait és kötelezettségeit. A több joghatóságot érintő szerződéses megállapodásnak egyértelműen rendelkeznie kell a kapcsolat működésének minden egyes szempontjára irányadó, kikötött jogról.

(4) Az összekapcsolt központi értéktárak közötti ideiglenes értékpapír-transzfer esetén az első transzfer véglegessé válása előtt tilos az értékpapírok újbóli transzfere.

(5) A valamely másik központi értéktárral létesített kapcsolat működtetésére közvetett kapcsolatot vagy közvetítőt igénybe vevő központi értéktárnak fel kell mérnie, nyomon kell követnie és kezelnie kell az adott közvetett kapcsolat vagy közvetítő igénybevételéből fakadó további kockázatokat, és megfelelő intézkedéseket kell hoznia ezek csökkentésére.

(6) Az összekapcsolt központi értéktáraknak az értékpapír-állományok összehasonlítására szolgáló megbízható eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek biztosítják a nyilvántartásaik pontosságát.

(7) Amennyiben ez célszerű és kivitelezhető, a központi értéktárak közötti kapcsolatoknak lehetővé kell tenniük az összekapcsolt központi értéktárak résztvevői közötti ügyletek "szállítás fizetés ellenében" alapon történő kiegyenlítését. Amikor a központi értéktárak közötti kapcsolat nem teszi lehetővé a "szállítás fizetés ellenében" alapon történő elszámolást, ennek okairól részletesen tájékoztatni kell az érintett és az illetékes hatóságokat.

(8) Az interoperábilis értékpapír-kiegyenlítési rendszereknek és a közös kiegyenlítési infrastruktúrát alkalmazó központi értéktáraknak azonos időpontokat kell meghatározniuk a következők tekintetében:

a) amikor az átutalási megbízásokat bevezetik a rendszerbe;

b) amelytől kezdve az átutalási megbízások visszavonhatatlanok.

Az első albekezdésben említett értékpapír-kiegyenlítési rendszereknek és központi értéktáraknak egyenértékű szabályokat kell megállapítaniuk az értékpapír-transzfer és pénzeszköz-átutalás véglegessé válásának az időpontjára vonatkozóan.

(9) 2019. szeptember 18-ig a tagállamokban működő központi értéktárak közötti valamennyi interoperábilis kapcsolatnak lehetőség szerint "szállítás fizetés ellenében" alapon történő elszámolást támogató kapcsolatnak kell lennie.

(10) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, hogy meghatározza a (3) bekezdés szerinti azon feltételeket, amelyek mellett a kapcsolat létrehozására vonatkozó megállapodások minden egyes típusa megfelelő védelmet biztosít az összekapcsolt központi értéktárak és azok résztvevői számára, különösen, amikor egy központi értéktár egy másik központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben szándékozik részt venni, a közvetítők igénybevételéből fakadó, az (5) bekezdésben említett további kockázatok nyomon követését és kezelését, a (6) bekezdésben említett értékpapírállomány-összehasonlítási módszereket, azokat az eseteket, amelyekben a központi értéktárak közötti kapcsolatok keretében célszerű és kivitelezhető a (7) bekezdés szerinti, "szállítás fizetés ellenében" alapon történő kiegyenlítés, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési módszereket.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

III. FEJEZET

Hozzáférés a központi értéktárakhoz

1. szakasz

A Kibocsátók központi értéktárakhoz való hozzáférése

49. cikk

Az Unióban engedélyezett központi értéktárakban történő kibocsátás szabadsága

(1) A kibocsátó jogosult arra, hogy az olyan értékpapírjait, amelyeket szabályozott piacokon vagy multilaterális kereskedési rendszerekben való kereskedésre bevezettek, vagy amelyekkel kereskedési helyszíneken kereskednek, bármely tagállamban letelepedett bármely központi értéktárban nyilvántartásba vetesse, amennyiben az érintett központi értéktár megfelel a 23. cikkben felsorolt feltételeknek.

A kibocsátó első albekezdésben említett jogának sérelme nélkül azon tagállam társasági joga vagy más hasonló joga, amelynek hatálya alá az értékpapírok tartoznak továbbra is alkalmazandó. Azon tagállam társasági joga vagy más hasonló joga, amelynek hatálya alá az értékpapírok tartoznak, a következőket jelenti:

a) azon tagállam társasági joga vagy más hasonló joga, ahol a kibocsátót bejegyezték; és

b) azon tagállam irányadó társasági joga vagy más hasonló joga, amelynek hatálya alatt az értékpapírokat kibocsátották.

A tagállamok listát állítanak össze a második albekezdésben említett társasági joguk vagy más hasonló joguk legfontosabb vonatkozó rendelkezéseiről. Az illetékes hatóságok 2025. január 17-ig kötelesek megküldeni ezt a listát az ESMA-nak. Az ESMA 2025. február 17-ig közzéteszi az említett listát. A tagállamok az említett listát rendszeresen, legalább kétévente aktualizálják. A tagállamok az aktualizált listát az említett, rendszeres időközönként megküldik az ESMA-nak. Az ESMA közzéteszi az aktualizált listát.

A felek ellenkező megállapodása hiányában a központi értéktár a költségein felül ésszerű mértékű kereskedelmi díjat számíthat fel a kibocsátónak a szolgáltatásnyújtásért.

(2) Amennyiben a kibocsátó az értékpapírjai nyilvántartásba vétele iránti kérelmet nyújt be a központi értéktárhoz, a központi értéktár köteles a kérelmet azonnal és megkülönböztetés nélküli módon feldolgozni, és a kérelmező kibocsátónak három hónapon belül válaszolni.

(3) A központi értéktár megtagadhatja szolgáltatásait a kibocsátótól. Az elutasítás kizárólag átfogó kockázatértékelésen alapulhat, illetve azon a tényen, hogy az adott központi értéktár az érintett tagállam társasági jogának vagy más hasonló jogának hatálya alá tartozó értékpapírokkal kapcsolatban nem nyújt a melléklet A. szakaszának 1. pontjában említett szolgáltatásokat.

(4) A 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) és a 2006/70/EK bizottsági irányelv ( 10 ) sérelme nélkül, amennyiben a központi értéktár megtagadja a kérelmező kibocsátótól a szolgáltatásnyújtást, az elutasítást írásban teljes körűen meg kell indokolnia.

Elutasítás esetén a kérelmező kibocsátó panaszt tehet a szolgáltatásnyújtást megtagadó központi értéktár illetékes hatóságánál.

Az adott központi értéktár illetékes hatósága köteles a panaszt megfelelően kivizsgálni, aminek keretében értékeli az elutasításnak a központi értéktár által közölt okait, és indokolással ellátott választ küld a kibocsátónak.

A központi értéktár illetékes hatóságának a panasz kivizsgálása kapcsán konzultálnia kell a kérelmező kibocsátó székhelye szerinti illetékes hatósággal. Amennyiben a kérelmező kibocsátó székhelye szerinti illetékes hatóság nem ért egyet az adott értékeléssel, a két illetékes hatóság bármelyike az ESMA elé utalhatja az ügyet, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

Amennyiben az a döntés születik, hogy a központi értéktár indokolatlanul tagadta meg a szolgáltatásnyújtást a kibocsátótól, a felelős illetékes hatóságnak határozatban kell utasítania a központi értéktárat a kérelmező kibocsátónak történő szolgáltatásnyújtásra.

(5) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a központi értéktárak által az átfogó kockázatértékelés során, valamint a (3) és (4) bekezdéssel összhangban a csatlakozás megtagadásának okát vizsgáló illetékes hatóság által figyelembe veendő kockázatok, továbbá a (4) bekezdésben említett eljárás elemeinek meghatározása érdekében.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (4) bekezdésben ismertetett eljárás során használandó egységes formanyomtatványok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

2. szakasz

A központi értéktárak közötti csatlakozás

50. cikk

Csatlakozás standard kapcsolat útján

A központi értéktár a 33. cikkel összhangban és a központi értéktárak közötti kapcsolatokra vonatkozó, a 19. cikk (5) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatás alapján jogosult egy másik központi értéktár résztvevőjévé válni, és ez utóbbi központi értéktárral standard kapcsolatot kialakítani.

51. cikk

Csatlakozás egyedi kialakítású kapcsolat útján

(1) Amennyiben a központi értéktár egy másik központi értéktártól az utóbbihoz való csatlakozás érdekében egyedi kapcsolat kialakítását kéri, a fogadó központi értéktár kizárólag kockázati megfontolások alapján utasíthatja el a kérelmet. Piaci részesedés elvesztése nem szolgálhat alapul a kérelem elutasításához.

(2) A két fél ellenkező megállapodása hiányában a fogadó központi értéktár az egyedi kialakítású kapcsolat biztosításáért a költségein felül ésszerű mértékű kereskedelmi díjat számíthat fel a kérelmező központi értéktárnak.

52. cikk

A központi értéktárak közötti kapcsolatok kialakításának eljárása

(1) Amikor a központi értéktár az 50. és az 51. cikk alapján csatlakozási kérelmet nyújt be egy másik központi értéktárhoz, a fogadó központi értéktár köteles azonnal elbírálni a kérelmet, és három hónapon belül választ adni a kérelmező központi értéktárnak. Ha a fogadó központi értéktár elfogadja a kérelmet, a központi értéktárral való kapcsolatot észszerű időn belül ki kell alakítani, amely időtartam nem haladhatja meg a 12 hónapot.

(2) A központi értéktár csak akkor tagadhatja meg a csatlakozást a kérelmező központi értéktártól, ha ez a csatlakozás veszélyeztetné a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését, vagy rendszerszintű kockázatokat idézne elő. Ilyen elutasításra kizárólag átfogó kockázatértékelés alapján kerülhet sor.

Amennyiben a központi értéktár megtagadja a csatlakozást a kérelmező központi értéktártól, az elutasítást teljes körűen indokolnia kell.

Elutasítás esetén a kérelmező központi értéktár panaszt tehet a csatlakozást megtagadó központi értéktár illetékes hatóságánál.

A fogadó központi értéktár illetékes hatósága köteles megfelelően kivizsgálni a panaszt, és ennek keretében meg kell vizsgálnia az elutasítás okait, és indokolással ellátott választ kell küldenie a kérelmező központi értéktárnak.

A fogadó központi értéktár illetékes hatóságának a panasz kivizsgálása kapcsán konzultálnia kell a kérelmező központi értéktár illetékes hatóságával és a kérelmező központi értéktárnak a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett érintett hatóságával. Amennyiben a kérelmező központi értéktár bármely hatósága nem ért egyet az adott értékeléssel, a hatóságok bármelyike az ESMA elé utalhatja az ügyet, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

Amennyiben az a döntés születik, hogy a központi értéktár indokolatlanul tagadta meg a kérelmező központi értéktártól a csatlakozást, a fogadó központi értéktár illetékes hatóságának határozatban kell utasítania az adott központi értéktárat, hogy biztosítsa a csatlakozást a kérelmező központi értéktár számára.

(3) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a központi értéktárak által az átfogó kockázatértékelés során, valamint a (2) bekezdéssel összhangban a csatlakozás megtagadása okainak vizsgálatakor az illetékes hatóságok által figyelembe veendő kockázatok, továbbá a (2) bekezdésben említett eljárás elemeinek meghatározása érdekében.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(4) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) és (2) bekezdésben ismertetett eljárás során használandó egységes formanyomtatványok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

3. szakasz

A központi értéktár és más piaci infrastruktúra közötti hozzáférés

53. cikk

A központi értéktár és más piaci infrastruktúra közötti hozzáférés

(1) A központi szerződő félnek és a kereskedési helyszínnek kérésre megkülönböztetésmentes és átlátható módon tranzakciós adatfolyamot kell szolgáltatnia a központi értéktárak részére, és a két fél közötti ellenkező megállapodás hiányában az ilyen tranzakciós adatfolyamokért a költségein felül ésszerű mértékű kereskedelmi díjat számíthat fel a kérelmező központi értéktárnak.

A központi értéktárnak megkülönböztetésmentes és átlátható módon biztosítania kell a hozzáférést egy központi szerződő fél vagy kereskedési helyszín számára az értékpapír-kiegyenlítési rendszeréhez, és a két fél közötti ellenkező megállapodás hiányában az ilyen hozzáférésért a költségein felül ésszerű mértékű kereskedelmi díjat számíthat fel.

(2) Amikor az egyik fél az (1) bekezdés szerint hozzáférési kérelmet nyújt be egy másik félhez, az ilyen kérelmet azonnal el kell bírálni, és a kérelmező félnek három hónapon belül választ kell kapnia.

(3) A fogadó fél csak akkor tagadhatja meg a hozzáférést, ha az ilyen hozzáférés befolyásolná a pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését, vagy rendszerszintű kockázatokat idézne elő. Piaci részesedés elvesztése nem szolgálhat alapul a kérelem elutasításához.

A hozzáférést megtagadó félnek az elutasítást átfogó kockázatértékelés alapján írásban teljes körűen indokolnia kell a kérelmező fél számára. Elutasítás esetén a kérelmező fél panaszt tehet a hozzáférést megtagadó fél illetékes hatóságánál.

A fogadó fél illetékes hatósága és a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett érintett hatóság köteles megfelelően kivizsgálni a panaszt, és ennek keretében meg kell vizsgálnia az elutasítás okait, és indokolással ellátott választ kell küldenie a kérelmező félnek.

A fogadó fél illetékes hatóságának a panasz értékelése kapcsán konzultálnia kell a kérelmező fél illetékes hatóságával és a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett érintett hatósággal. Amennyiben a kérelmező fél bármely hatósága nem ért egyet az adott értékeléssel, a két hatóság bármelyike az ESMA elé utalhatja az ügyet, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

Amennyiben az a döntés születik, hogy az adott fél indokolatlanul tagadta meg a hozzáférést, a felelős illetékes hatóságnak határozatban kell utasítania az érintett felet, hogy három hónapon belül biztosítsa a szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét.

(4) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a központi értéktárak által az átfogó kockázatértékelés során, valamint a (3) bekezdéssel összhangban a hozzáférés megtagadása okainak vizsgálatakor az illetékes hatóságok által figyelembe veendő kockázatok, továbbá a (3) bekezdésben említett eljárás elemeinek meghatározása érdekében.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2) és (3) bekezdésben ismertetett eljárás során használandó egységes formanyomtatványok és mintadokumentumok kialakítása céljából.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

IV. CÍM

A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRAK RÉSZTVEVŐI SZÁMÁRA BANKI JELLEGŰ KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

54. cikk

Banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedély és kijelölés

(1) A központi értéktár saját maga csak abban az esetben nyújthat a melléklet C. szakaszában felsorolt banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat, ha e cikkel összhangban további engedélyt szerzett az ilyen szolgáltatások nyújtására.

(2) Annak a központi értéktárnak, amely az értékpapír-kiegyenlítési rendszereit érintő pénzeszközfizetéseket részben vagy egészben a 40. cikk (2) bekezdésével összhangban saját számláin keresztül szándékozik kiegyenlíteni, vagy más módon szándékozik az (1) bekezdésben említett bármilyen banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtani, engedélyt kell beszereznie az e cikk (3), (6), (7), (8) és (9a) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

(2a) Annak a központi értéktárnak, amely az értékpapír-kiegyenlítési rendszereit érintő pénzeszközfizetéseket részben vagy egészben a 40. cikk (2) bekezdésével összhangban egy hitelintézetnél vagy egy központi értéktárnál nyitott számlákon keresztül szándékozik kiegyenlíteni, engedélyt kell beszereznie az e cikk (3)-(9a) bekezdésében meghatározott feltételek szerint arra, hogy erre a célra kijelölhessen egy vagy több:

a) a 2013/36/EU irányelv 8. cikkével összhangban engedélyezett hitelintézetet; vagy

b) olyan központi értéktárat, amely e cikk (3) bekezdésének megfelelően engedéllyel rendelkezik banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására.

A hitelintézeteknek vagy központi értéktáraknak az első albekezdés szerinti kijelölésére vonatkozó engedély csak a melléklet C. szakaszában említett banki jellegű kiegészítő szolgáltatások tekintetében használható fel a banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat igénybe venni kívánó központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszereit érintő pénzeszközfizetések részben vagy egészben történő kiegyenlítésére, és nem használható semmilyen más tevékenység végzésére.

Az első albekezdéssel összhangban kijelölt, banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedélyezett hitelintézetek és központi értéktárak elszámoló ügynöknek tekintendők.

(3) Amennyiben a központi értéktár az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető bejegyzett szervezettel megegyező bejegyzett szervezeten keresztül kíván bármilyen banki jellegű kiegészítő szolgáltatást nyújtani, a (2) bekezdésben említett engedély csak az alábbi feltételek teljesülése esetén adható meg:

a) a központi értéktár rendelkezik a 2013/36/EU irányelv 8. cikkében előírt hitelintézeti engedéllyel;

b) a központi értéktár eleget tesz az 59. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében felsorolt prudenciális követelményeknek és a 60. cikkben meghatározott felügyeleti követelményeknek;

c) az ezen albekezdés a) pontjában említett engedély kizárólag a melléklet C. szakaszában felsorolt banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására és nem bármely más tevékenység végzésére használható;

d) a központi értéktárra olyan többlettőke-követelmény vonatkozik, amely tükrözi többek között az értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevőinek és a központi értéktári szolgáltatások egyéb felhasználóinak nyújtott, napközbeni hitelekből eredő kockázatokat, beleértve a hitel- és a likviditási kockázatokat;

e) a központi értéktár - legalább havonta az illetékes hatóságnak és évente az 575/2013/EU rendelet nyolcadik részében előírt, a 3. pillérbe tartozó közzététel keretében - az említett rendelet 59. cikke (4) bekezdésének j) pontjával összhangban jelentést tesz a napközbeni likviditási kockázat mértékéről és kezeléséről; valamint

f) a központi értéktár olyan megfelelő helyreállítási tervet nyújtott be az illetékes hatóságnak, amely biztosítja a kritikus működési folyamatainak a folytonosságát, beleértve azokat az eseteket is, amikor a likviditási vagy a hitelkockázat a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtásának eredményeként áll elő.

Amennyiben ez a rendelet, az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz, az első albekezdés a) pontjában említett központi értéktár a prudenciális felügyeletre vonatkozó szigorúbb előírásokat köteles betartani. Az e rendelet 47. és 59. cikkében említett szabályozástechnikai standardokban tisztázni kell az egymásnak ellentmondó rendelkezések eseteit.

(4) Amennyiben az összes alábbi feltétel teljesül, a központi értéktár számára engedélyezhető, hogy a (2a) bekezdés a) pontja szerint hitelintézetet jelöljön ki banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására az említett központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszereit érintő pénzeszközfizetések részben vagy egészben történő kiegyenlítésére:

a) a hitelintézet eleget tesz az 59. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében megállapított prudenciális követelményeknek és a 60. cikkben megállapított felügyeleti követelményeknek;

b) a hitelintézet saját maga nem nyújt semmilyen, a melléklet A. szakaszában említett alapvető szolgáltatást;

c) a 2013/36/EU irányelv 8. cikke szerinti engedélyt csak a melléklet C. szakaszában említett banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására használják a banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat igénybe venni kívánó központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszereit érintő pénzeszközfizetések részben vagy egészben történő kiegyenlítésére, és nem használják semmilyen más tevékenység végzésére;

d) a hitelintézetre olyan többlettőke-követelmény vonatkozik, amely tükrözi a - többek között az értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevőinek és a központi értéktári szolgáltatások egyéb felhasználóinak nyújtott - napközbeni hitelekből eredő kockázatokat, beleértve a hitel- és a likviditási kockázatokat;

e) a hitelintézet - e rendelet 59. cikke (4) bekezdésének j) pontjával összhangban - legalább havonta jelentést tesz az illetékes hatóságnak a napközbeni likviditási kockázat mértékéről és kezeléséről, valamint évente nyilvánosságra hozza azt az 575/2013/EU rendelet nyolcadik részében előírt nyilvánosságra hozatal keretében; és

f) a hitelintézet kritikus működési folyamatai folytonosságának biztosítása érdekében - ideértve az olyan helyzeteket is, amikor a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások önálló jogi személyen keresztüli nyújtásának eredményeként likviditási és hitelkockázat áll elő - megfelelő helyreállítási tervet nyújtott be az illetékes hatóságnak.

(4a) Amennyiben egy központi értéktár a (2a) bekezdéssel összhangban hitelintézetet vagy központi értéktárat szándékozik kijelölni az értékpapír-kiegyenlítési rendszereit érintő pénzeszközfizetések részben vagy egészben történő kiegyenlítésére, az említett pénzeszközfizetések nem lehetnek olyan ország pénznemében, amelyben a kijelölést végző központi értéktár letelepedett.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazandó a (2) bekezdés b) pontjában említett olyan hitelintézetekre, amelyek a központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének egy részére vonatkozóan a pénzeszközfizetések kiegyenlítését vállalják, amennyiben a szóban forgó hitelintézeteknél nyitott számlákon történő, pénzeszközzel való kiegyenlítés egyéves időtartamra számított teljes értéke nem éri el a központi értéktárnál nyilvántartott, pénzeszköz ellenében lebonyolított összes értékpapírügylet teljes értékének az egy százalékát, és évente nem haladja meg a 2,5 milliárd EUR-t.

Az illetékes hatóság köteles évente legalább egyszer ellenőrizni az első albekezdésben meghatározott értékhatár betartását, és megállapításáról jelentést kell küldenie az ESMA-nak. Amennyiben az illetékes hatóság az értékhatár túllépését állapítja meg, elő kell írnia az érintett központi értéktár számára, hogy szerezze be a (4) bekezdés szerinti engedélyt. Az érintett központi értéktárnak hat hónapon belül kell benyújtania az engedélykérelmét.

(6) Az illetékes hatóság előírhatja a központi értéktár számára, hogy egynél több hitelintézetet jelöljön ki, vagy amellett, hogy a szolgáltatásokat az e cikk (2) bekezdése a) pontjával összhangban saját maga nyújtja, egy hitelintézetet is kijelöljön, amennyiben úgy ítéli meg, hogy egyetlen hitelintézet esetében a kockázatok koncentrációjának való kitettség nem kellően mérséklődik az 59. cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A kijelölt hitelintézetek kiegyenlítő félnek minősülnek.

(7) A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező központi értéktárnak és a (2) bekezdés b) pontjával összhangban kijelölt hitelintézetnek mindenkor meg kell felelnie az e rendelet szerinti engedélyezéshez szükséges feltételeknek, és késedelem nélkül tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat az engedélyezés feltételeit érintő minden lényegi változásról.

(8) Az EBH az ESMA-val és a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a (3) bekezdés d) pontjában és a (4) bekezdés d) pontjában említett kockázatalapú többlettőke-követelmény meghatározására.

Az EBH 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottságnak ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(9) Az EBH - a KBER tagjaival és az ESMA-val szorosan együttműködve - az (5) bekezdésben említett értékhatár meghatározására szolgáló szabályozástechnikai standardtervezeteket, továbbá azokat kísérő, megfelelő kockázatkezelési és prudenciális követelményeket dolgoz ki, a hitelintézeteknek a (2a) bekezdéssel összhangban történő kijelöléséhez kötődő kockázatok mérséklése céljából. E standardok kidolgozása során az EBH köteles figyelembe venni az alábbiakat:

a) a központi értéktárak és résztvevőik kockázati profiljának esetleges megváltozásából eredő, a piaci stabilitást érintő hatások, beleértve a központi értéktáraknak az értékpapírpiacok működése szempontjából fennálló rendszerszintű jelentőségét;

b) a hitel- és likviditási kockázatokra gyakorolt hatások a központi értéktárakra, az érintett kijelölt hitelintézetekre és a központi értéktár résztvevőire nézve, amelyek a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó hitelintézeteknél nyitott számlákon keresztül történő pénzeszközfizetések kiegyenlítéséből erednek;

c) a központi értéktárak azon lehetősége, hogy a pénzeszközfizetéseket több különböző pénznemben egyenlíthetik ki;

d) annak szükségessége, hogy el kell kerülni a központi banki pénzben történő kiegyenlítésről a kereskedelmi banki pénzben történő kiegyenlítésre való szándékolatlan áttérést, valamint a központi értéktárak eltántorítását a központi banki pénzben történő kiegyenlítésre irányuló erőfeszítésektől; és

e) annak szükségessége, hogy az Unióban biztosítani kell a központi értéktárak közötti egyenlő versenyfeltételeket.

Az EBH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. január 17-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

55. cikk

A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedély megadása és megtagadása

(1) A központi értéktárnak az 54. cikkben előírtak szerint egy hitelintézet vagy egy banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező központi értéktár kijelölésére, vagy a saját maga által bármilyen banki jellegű kiegészítő szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedély iránti kérelmet a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához kell benyújtania.

(2) A kérelemnek minden olyan információt tartalmaznia kell, amely szükséges ahhoz, hogy az illetékes hatóság meggyőződhessen róla, hogy a központi értéktár és adott esetben a kijelölt hitelintézet vagy banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező központi értéktár az engedélyezés időpontjáig az e rendeletben meghatározott kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges valamennyi intézkedést megtette. A kérelemnek üzleti tervet kell tartalmaznia, amely meghatározza a nyújtani kívánt banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat, a központi értéktár és adott esetben a kijelölt hitelintézet vagy a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező központi értéktár közötti kapcsolatok strukturális rendszerét, valamint azt, hogy az említett központi értéktár és adott esetben a kijelölt hitelintézet vagy a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező központi értéktár hogyan szándékozik teljesíteni az 59. cikk (1), (3), (4) és (4a) bekezdésében meghatározott prudenciális követelményeket és az 54. cikkben meghatározott egyéb feltételeket.

(3) Az illetékes hatóságnak a 17. cikk (3) és (8) bekezdésében meghatározott eljárást kell alkalmaznia.

(4) Az illetékes hatóságnak, miután a kérelmet hiánytalannak tekintette, az abban foglalt valamennyi információt meg kell küldenie a következő hatóságoknak:

a) az érintett hatóságok;

b) az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésének 40. pontjában említett illetékes hatóság;

c) azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyekben a központi értéktár interoperábilis kapcsolatot hozott létre egy másik központi értéktárral, kivéve, ha a központi értéktár a 19. cikk (5) bekezdésében említett interoperábilis kapcsolatot hozta létre;

d) azon fogadó tagállam illetékes hatóságai, amelyben a központi értéktár tevékenységei a 24. cikk (4) bekezdése értelmében az értékpapírpiacok működése és a befektetők védelme szempontjából meghatározó jelentőségűek;

e) a központi értéktár azon résztvevőinek felügyeletét ellátó illetékes hatóságok, amelyek azon három tagállamban rendelkeznek székhellyel, amelyek a központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerében összevont formában, egy éves időszakra vonatkozóan a legnagyobb kiegyenlítési értékeket képviselik;

f) az ESMA; és

g) az EBH.

(5) A (4) bekezdés a)-e) pontjában említett hatóságoknak az említett bekezdésben szereplő információk kézhezvételétől számított két hónapon belül indokolással ellátott véleményt kell kibocsátaniuk az engedélyről. Amennyiben valamelyik hatóság az említett határidőn belül nem bocsát ki véleményt, úgy kell tekinteni, hogy kedvező véleményt adott.

Amennyiben a (4) bekezdés a)-e) pontjában említett valamely hatóság elutasító indokolással ellátott véleményt bocsát ki, az engedélyt megadni szándékozó illetékes hatóságnak ezen elutasító vélemény kézhezvételét követő egy hónapon belül közölnie kell a (4) bekezdés a)-e) pontjában említett hatóságokkal az elutasító véleményt eredményező indokokat.

Amennyiben a (4) bekezdés a)-e) pontjában említett hatóságok valamelyike ezen indokok közlését követő egy hónapon belül elutasító véleményt bocsát ki, és az illetékes hatóság ennek ellenére is meg szándékozik adni az engedélyt, az elutasító véleményt adó hatóságok bármelyike az ESMA elé utalhatja az ügyet az 1095/2010/EU rendelet 31. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás céljából.

Amennyiben az ügy harminc nappal az ESMA elé utalását követően nem rendeződött, az engedélyt megadni szándékozó illetékes hatóságnak végleges döntést kell hoznia, és döntését írásban részletesen meg kell indokolnia a (4) bekezdés a)-e) pontjában említett hatóságok részére.

Amennyiben az illetékes hatóság el akarja utasítani az engedélykérelmet, akkor az ügyet nem kell az ESMA elé utalni.

Az elutasító véleményben írásban, teljes körűen és részletesen indokolni kell, hogy az e rendeletben vagy egyéb uniós jogszabályokban foglalt rendelkezések miért nem teljesülnek.

Az illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a (4) bekezdés a)-e) pontjában említett hatóságokat az engedélyezési eljárás eredményeiről, beleértve a korrekciós intézkedéseket is.

(6) Amennyiben az ESMA úgy véli, hogy az (1) bekezdésben említett illetékes hatóság olyan engedélyt adott ki, amely esetleg nem felel meg az uniós jognak, akkor az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban jár el.

(7) Az ESMA a KBER tagjaival és az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza, hogy a központi értéktárnak milyen információt kell szolgáltatnia az illetékes hatóság részére abból a célból, hogy megszerezze a kiegyenlítést kiegészítő banki jellegű szolgáltatások nyújtására szóló engedélyt.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(8) Az ESMA a KBER tagjaival és az EBH-val szorosan együttműködve végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az engedélyezést megelőzően a (4) bekezdésben említett hatóságokkal folytatott konzultáció céljából használandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

56. cikk

A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások körének kiterjesztése

(1) Amennyiben a központi értéktár ki kívánja terjeszteni azon banki jellegű kiegészítő szolgáltatások körét, amelyek nyújtására hitelintézetet jelöl ki, vagy amelyeket az 54. cikkel összhangban maga nyújt, kiterjesztés iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához.

(2) A kiterjesztés iránti kérelemre az 55. cikkben megállapított eljárás alkalmazandó.

57. cikk

Az engedély visszavonása

(1) Az V. cím szerinti korrekciós lépések vagy intézkedések sérelme nélkül a központi értéktár székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága az alábbi esetek bármelyikében köteles visszavonni az 54. cikkben említett engedélyt:

a) amennyiben a központi értéktár 12 hónapos időtartam alatt nem használta fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy amennyiben a kijelölt hitelintézet az előző hat hónapban nem nyújtott szolgáltatást vagy nem végzett tevékenységet;

b) amennyiben a központi értéktár valótlan nyilatkozatokkal vagy más jogellenes eszközzel szerezte meg az engedélyt;

c) amennyiben a központi értéktár vagy a kijelölt hitelintézet már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett az engedélyt megszerezte, és meghatározott időn belül nem hozta meg az illetékes hatóság által kért korrekciós intézkedéseket;

d) amennyiben a központi értéktár vagy a kijelölt hitelintézet súlyosan és rendszeresen megszegte az e rendeletben foglalt követelményeket.

(2) Az illetékes hatóság, amint az (1) bekezdésben szereplő körülmények valamelyikéről tudomást szerez, köteles haladéktalanul konzultálni az 55. cikk (4) bekezdésében említett hatóságokkal az engedély visszavonásának szükségességéről.

(3) Az ESMA, a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti bármely érintett hatóság és a 60. cikk (1) bekezdésében említett bármely hatóság, illetve az 55. cikk (4) bekezdésében említett hatóságok bármikor kérhetik a központi értéktár székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, hogy vizsgálja meg, hogy a központi értéktár és adott esetben a kijelölt hitelintézet továbbra is megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek mellett az engedélyt megszerezte.

(4) Az engedély visszavonását az illetékes hatóság egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyi eszközre is korlátozhatja.

(5) A központi értéktárnak és a kijelölt hitelintézetnek létre kell hoznia, végre kell hajtania és fenn kell tartania egy olyan megfelelő eljárást, amellyel az engedélynek az (1) bekezdés szerinti visszavonása esetén biztosítható az ügyfelek és részvevők eszközeinek kellő időben történő és rendezett kiegyenlítése és más kiegyenlítő fél részére történő átadása.

58. cikk

Központi értéktárak nyilvántartása

(1) Az illetékes hatóságok az 54., az 56. és az 57. cikk alapján hozott határozatokról kötelesek az ESMA-t tájékoztatni.

(2) Az ESMA az erre a célra létrehozott honlapján közzéteendő nyilvántartásban a 21. cikk (3) bekezdésével összhangban feltünteti az alábbi adatokat:

a) az 54., az 56. és az 57. cikk alapján hozott határozat tárgyát képező minden egyes központi értéktár neve;

b) az egyes kijelölt hitelintézetek neve;

c) azon banki jellegű kiegészítő szolgáltatások felsorolása, amelyeket a kijelölt hitelintézet vagy az 54. cikk alapján engedéllyel rendelkező központi értéktár a központi értéktár résztvevői számára nyújthat.

(3) Az illetékes hatóságok 2014. december 16-ig kötelesek bejelenteni az ESMA-nak azokat a szervezeteket, amelyek a nemzeti jogi előírásokkal összhangban banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak.

59. cikk

A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező hitelintézetekre vagy központi értéktárakra alkalmazandó prudenciális követelmények

(1) A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására az 54. cikk (2) bekezdése b) pontja alapján kijelölt hitelintézet vagy az 54. cikk (2) bekezdése a) pontja alapján engedéllyel rendelkező központi értéktár kizárólag az engedélyében szereplő, a melléklet C. szakaszában felsorolt szolgáltatásokat nyújthatja.

(2) A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására az 54. cikk (2) bekezdése b) pontja alapján kijelölt hitelintézetnek vagy az 54. cikk (2) bekezdése a) pontja alapján engedéllyel rendelkező központi értéktárnak meg kell felelnie a hitelintézetekre alkalmazandó bármely jelenleg vagy a jövőben hatályos jogszabálynak.

(3) A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására az 54. cikk (2) bekezdése b) pontja alapján kijelölt hitelintézetnek vagy az 54. cikk (2) bekezdése a) pontja alapján engedéllyel rendelkező központi értéktárnak minden értékpapír-kiegyenlítési rendszer tekintetében meg kell felelnie az e szolgáltatásokhoz kapcsolódó hitelkockázatokra vonatkozó alábbi konkrét prudenciális követelményeknek:

a) megbízható keretrendszert kell létrehoznia a kapcsolódó hitelkockázatok kezelésére;

b) meg kell állapítania az ilyen hitelkockázatok forrásait, gyakran és rendszeresen mérnie kell és nyomon kell követnie a kapcsolódó hitelkockázati kitettségeket, és megfelelő kockázatkezelési eszközökkel kontroll alatt kell tartania ezeket a kockázatokat;

c) biztosítékok és más egyenértékű pénzügyi források felhasználásával teljes körű fedezetet kell biztosítania az egyes hitelfelvevő résztvevőkkel szembeni hitelkockázati kitettségekre;

d) amennyiben biztosítékokat vesz igénybe a hitelkockázatok kezelésére, kizárólag nagymértékben likvid és minimális hitel- és piaci kockázattal járó biztosítékokat fogadhat el; egyedi helyzetekben, megfelelő levonás alkalmazásával más típusú biztosíték is használható;

e) kellően szigorú levonásokat és koncentrációs határértékeket kell megállapítania és alkalmaznia a c) pontban említett hitelkockázati kitettségek fedezetéül szolgáló biztosítékok értékére vonatkozóan, figyelembe véve azon célkitűzést, hogy a biztosíték azonnal és az árra nézve jelentős hátrányos következmények nélkül érvényesíthető legyen;

f) a megfelelő hitelkockázati kitettségeire vonatkozóan határértékeket kell megállapítania;

g) meg kell vizsgálnia és meg kell terveznie a potenciális fennmaradó hitelkockázati kitettségek kezelésének módját, valamint szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia e tervek végrehajtására;

h) kizárólag a nála pénzforgalmi számlával rendelkező résztvevőknek hitelezhet;

i) a napközbeni hitel tekintetében hatékony visszatérítési eljárásokat biztosít, és tényleges visszatartó erőt jelentő bírságok alkalmazásával törekszik az egynapos hitelek visszaszorítására.

(4) A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására az 54. cikk (2) bekezdése b) pontja alapján kijelölt hitelintézetnek vagy az 54. cikk (2) bekezdése a) pontja alapján engedéllyel rendelkező központi értéktárnak minden értékpapír-kiegyenlítési rendszer tekintetében meg kell felelnie az e szolgáltatásokhoz kapcsolódó likviditási kockázatokra vonatkozó alábbi konkrét prudenciális követelményeknek:

a) megbízható keretrendszerrel és eszközökkel kell rendelkeznie az azon értékpapír-kiegyenlítési rendszer minden egyes pénzneméhez kapcsolódó likviditási kockázatok - beleértve a napközbeni likviditási kockázatokat - mérésére, nyomon követésére és kezelésére, amelynek esetében elszámoló ügynökként jár el;

b) folyamatosan és időszerűen - legalább naponta - mérnie kell és figyelemmel kell kísérnie a likviditási igényeit és a birtokában lévő likvid eszközök szintjét; eközben az ezen eszközökre alkalmazandó megfelelő levonások figyelembevételével meg kell határoznia a rendelkezésére álló likvid eszközök értékét;

c) minden érintett pénznemben elegendő likvid forrással kell rendelkeznie a kiegyenlítési szolgáltatások időben történő nyújtásához, a potenciális stresszforgatókönyvek széles skáláját figyelembe véve, amelyek közé tartozik többek között legalább egy olyan résztvevő - beleértve annak anyavállalatát vagy leányvállalatait - fizetésképtelenségéből fakadó likviditási kockázat, amely résztvevővel szembeni kitettségei a legnagyobbak;

d) csökkentenie kell a kapcsolódó likviditási kockázatokat minden egyes pénznemben fennálló, figyelembe vehető likvid források, mint például a kibocsátó központi banknál és más hitelképes pénzügyi intézetnél tartott pénz, hitelkeretre vonatkozó kötelezettségvállalás vagy hasonló megállapodás, valamint nagymértékben likvid biztosítékok vagy befektetések révén, amelyek azonnal rendelkezésre állnak és pénzeszközre válthatók, előre megkötött és rendkívül megbízható finanszírozási megállapodásokkal együtt, még szélsőséges, de lehetséges piaci feltételek esetén is, és meg kell állapítania, mérnie kell és nyomon kell követnie a likviditási kockázatok kezelésére igénybe vett különböző pénzügyi intézmények jelentette likviditási kockázatot;

e) előre megkötött finanszírozási megállapodások alkalmazása esetén kizárólag hitelképes pénzügyi intézmények vehetők igénybe likviditásnyújtóként; az egyes likviditásnyújtókra - beleértve azok anyavállalatát és leányvállalatait is - vonatkozóan megfelelő koncentrációs határértékeket kell megállapítani és alkalmazni;

f) meg kell határoznia, majd rendszeres és szigorú stressztesztekkel vizsgálnia kell, hogy a források elegendőek-e;

g) meg kell vizsgálnia és meg kell terveznie az előre nem látható és potenciálisan nem fedezett likviditási problémák kezelésének módját, valamint szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia e tervek végrehajtására;

h) amennyiben lehetséges és megvalósítható, a központi bank számlavezetési szabályainak sérelme nélkül, a központi banknál vezetett számlákkal kell rendelkeznie és hozzá kell férnie más központi banki szolgáltatásokhoz a likviditási kockázatainak jobb kezelése érdekében, továbbá az uniós hitelintézeteknek a megfelelő pénzeszközegyenlegeket a kibocsátó uniós központi banknál vezetett, e célra szolgáló számlákon kell elhelyezniük;

i) előre megkötött és rendkívül megbízható megállapodásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy egy nem teljesítő ügyfél biztosítékát időben érvényesíteni tudja.

j) rendszeresen jelentést kell tennie a 60. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok részére arról, és nyilvánosságra kell hozni azt, hogy milyen módon méri, követi nyomon és kezeli a likviditási kockázatait, beleértve a napközbeni likviditási kockázatokat is.

(4a) Amennyiben valamely központi értéktár az 54. cikk (2a) bekezdése első albekezdésének b) pontja értelmében banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat szándékozik nyújtani más központi értéktáraknak, a központi értéktárnak egyértelmű szabályokkal és eljárásokkal kell rendelkeznie az említett szolgáltatások nyújtásából adódó esetleges hitel-, likviditási és koncentrációs kockázatok kezelésére.

(5) Az EBH az ESMA-val és a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a hitel- és likviditási kockázatok - beleértve a napközbeni kockázatokat is - nyomon követésére, mérésére, kezelésére, jelentésére és nyilvánosságra hozatalára szolgáló, a (3) és a (4) bekezdés szerinti keretek és eszközök, valamint a (4a) bekezdésben említett szabályok és eljárások részletesebb meghatározására. E szabályozástechnikai standardtervezeteket adott esetben össze kell hangolni a 648/2012/EU rendelet 46. cikkének (3) bekezdésével összhangban elfogadott szabályozástechnikai standardokkal.

Az EBH az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. január 17-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

60. cikk

A kijelölt hitelintézetek és a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező központi értéktárak felügyelete

(1) E rendelet 17. és 22. cikkének sérelme nélkül az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott illetékes hatóságok felelősek a kijelölt hitelintézeteknek és a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására e rendelet alapján engedéllyel rendelkező központi értéktáraknak a hitelintézetként történő engedélyezésére és a hitelintézetként történő felügyeletére az 575/2013/EU rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben foglalt feltételeknek megfelelően.

Az e bekezdés első albekezdésében említett illetékes hatóságoknak abból a szempontból is felügyelniük kell a szóban forgó albekezdésben említett kijelölt hitelintézeteket és központi értéktárakat, hogy betartják-e az 59. cikkben említett prudenciális követelményeket.

Az első albekezdésben említett illetékes hatóságoknak rendszeresen, de legalább kétévente értékelniük kell, hogy a kijelölt hitelintézet vagy banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező központi értéktár teljesíti-e az 59. cikkben foglaltakat, és az e bekezdés alapján végzett felügyeleti tevékenységének eredményeiről - beleértve a korrekciós intézkedéseket és a szankciókat is - tájékoztatniuk kell a központi értéktár illetékes hatóságát, amelynek pedig ezt követően tájékoztatnia kell az 55. cikk (4) bekezdésében említett hatóságokat és adott esetben a 24a. cikkben említett kollégiumot.

(2) A központi értéktár illetékes hatóságának - az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságokkal és az érintett hatóságokkal folytatott konzultációt követően - legalább kétévente felül kell vizsgálnia és értékelnie kell a következőket:

a) az 54. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben azt, hogy a kijelölt hitelintézetek és a központi értéktár közötti valamennyi szükséges megállapodás lehetővé teszi-e az e rendeletben megállapított kötelezettségeik teljesítését;

b) az 54. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett esetekben pedig azt, hogy a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására szóló engedéllyel kapcsolatos intézkedések lehetővé teszik-e a központi értéktár számára az e rendeletben megállapított kötelezettségei teljesítését.

A központi értéktár illetékes hatósága köteles rendszeresen, de legalább kétévente tájékoztatni az 55. cikk (4) bekezdésében említett hatóságokat és adott esetben a 24a. cikkben említett kollégiumot az e bekezdés alapján végzett felülvizsgálata és értékelése eredményeiről, beleértve a korrekciós intézkedéseket és a szankciókat is.

Amennyiben a központi értéktár az 54. cikk értelmében engedéllyel rendelkező hitelintézetet jelöl ki, köteles az általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek résztvevőinek védelme érdekében biztosítani, hogy az általa kijelölt hitelintézet az e rendelet alkalmazásában szükséges valamennyi információt a rendelkezésére bocsássa, és e kötelezettség megszegését köteles jelenteni a központi értéktár illetékes hatóságának és az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak.

(3) A hitelintézetek és a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező központi értéktárak feletti, az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyelet biztosítása érdekében az EBH az ESMA-val és a KBER tagjaival szorosan együttműködve az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat adhat ki, az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.

V. CÍM

SZANKCIÓK

61. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések

(1) A tagállamok büntetőjogi szankciók megállapításával és alkalmazásával kapcsolatos jogának sérelme nélkül a tagállamok szabályokat állapítanak meg a 63. cikkben említett esetekben az e rendelet rendelkezéseinek megszegéséért felelős személyekre alkalmazandó közigazgatási szankciókra és egyéb intézkedésekre vonatkozóan, és biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik ilyen szankciókat és intézkedéseket alkalmazhassanak, továbbá megteszik az ezek végrehajtásához szükséges intézkedéseket. E közigazgatási szankcióknak és egyéb intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok 2016. szeptember 18-ig határozhatnak úgy, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat az első albekezdésben foglaltak szerint, ha az első albekezdésben említett jogsértések nemzeti jogukban már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak. Ha a tagállamok így döntenek, részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az adott büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok 2016. szeptember 18-ig tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az első albekezdésben említett szabályokról. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül bejelentik a Bizottságnak és az ESMA-nak az e szabályokat érintő későbbi módosításokat is.

(2) Az illetékes hatóságoknak felhatalmazást kell kapniuk arra, hogy közigazgatási szankciókat és egyéb intézkedéseket alkalmazhassanak a központi értéktárakra, a kijelölt hitelintézetekre, valamint az e rendeletben nem harmonizált területeken meglévő nemzeti jogszabályokban meghatározott feltételek szerint ezek ügyvezető szerveinek tagjaira és az üzleti tevékenységüket ténylegesen ellenőrző más személyekre vagy bármely egyéb olyan jogi vagy természetes személyre, amely, illetve aki a nemzeti jog alapján a jogsértésért felelősséggel tartozik.

(3) Amikor az illetékes hatóságok a 63. cikkben meghatározott esetekben a szankcionálási hatáskörüket gyakorolják, szorosan együtt kell működniük annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések megvalósítsák az e rendelet által elérni kívánt eredményeket, és amennyiben a közigazgatási szankciókat és egyéb intézkedéseket a 14. cikkel összhangban határokon átnyúló esetekben alkalmazzák, a párhuzamosságok és átfedések elkerülése érdekében az intézkedéseiket koordinálniuk kell.

(4) Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdéssel összhangban úgy döntenek, hogy a 63. cikkben említett rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, biztosítják, hogy megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésre abból a célból, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges jogkörökkel, hogy a joghatóságukon belül kapcsolatba lépjenek az igazságszolgáltatási hatóságokkal, és az e rendelet esetleges megsértéséért indított bűnügyi nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat továbbítsák más illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak az egymással való együttműködési kötelezettségük teljesítése érdekében, valamint az ESMA-nak e rendelet céljából.

(5) Az illetékes hatóságok a pénzbírságok behajtásának megkönnyítése érdekében is együttműködhetnek más tagállamok illetékes hatóságaival.

(6) A tagállamok évente összesített tájékoztatást küldenek az ESMA-nak az (1) bekezdéssel összhangban kivetett összes szankcióról és egyéb intézkedésről. Az ESMA egy éves jelentésben közzéteszi ezt a tájékoztatást.

Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdéssel összhangban úgy döntenek, hogy a 63. cikkben említett rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, akkor az illetékes hatóságaik évente összesített és anonimizált adatokat küldenek az ESMA-nak az összes lefolytatott bűnügyi nyomozásra és a kivetett büntetőjogi szankciókra vonatkozóan. Az ESMA egy éves jelentésben közzéteszi a kivetett büntetőjogi szankciókra vonatkozó adatokat.

(7) Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvánosságra hozott egy közigazgatási szankciót vagy közigazgatási intézkedést vagy egy büntetőjogi szankciót, erről egyidejűleg az ESMA-t is értesíti.

(8) Az illetékes hatóságok funkcióikat és jogköreiket a nemzeti jogi kereteknek megfelelően gyakorolják:

a) közvetlenül;

b) más hatóságokkal együttműködve;

c) saját felelősségük mellett olyan jogalanyokra történő hatáskör-átruházással, amelyekre e rendeletnek megfelelően feladatokat ruháztak át; vagy

d) az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresésével.

62. cikk

Határozatok közzététele

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a szankcióval sújtott személynek a határozatról való értesítését követően indokolatlan késedelem nélkül közzétegyék a hivatalos honlapjaikon az e rendelet megsértéséért kivetett közigazgatási szankcióról vagy egyéb intézkedésről szóló határozatukat. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell legalább a jogsértés fajtáját és jellegét, valamint azon természetes vagy jogi személy kilétét, akire vagy amelyre a szankciót kivetették.

Amennyiben a szankció vagy egyéb intézkedés kivetéséről szóló határozat ellen az érintett igazságszolgáltatási vagy más érintett hatóságok előtt jogorvoslattal lehet élni, az illetékes hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenniük a hivatalos honlapjukon azt is, hogy a jogorvoslat milyen szakaszban van és mi az eredménye. A szankció vagy intézkedés kivetéséről szóló korábbi határozatot megsemmisítő határozatokat ugyancsak közzé kell tenni.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyes adatainak a közzététele - az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, illetőleg egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az alábbiak valamelyike szerint járjanak el:

a) halasszák el a szankciót vagy egyéb intézkedést elrendelő határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b) a szankciót vagy egyéb intézkedést elrendelő határozatot a nemzeti joggal összhangban lévő módon, név megjelölése nélkül tegyék közzé, amennyiben a név nélküli közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét;

c) egyáltalán ne tegyék közzé a szankciót vagy egyéb intézkedést megállapító határozatot, amennyiben a fenti a) és b) pontban meghatározott opciók nem tekinthetők elégségesnek annak biztosításához, hogy:

i. a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe;

ii. a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekről szóló határozatok közzététele arányos legyen.

A szankció vagy egyéb intézkedés név nélküli közzétételéről szóló döntés esetében az érintett adatok közzététele ésszerű ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során a név nélküli közzététel indokai előreláthatólag meg fognak szűnni.

Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az összes kivetett, de az (1) bekezdés harmadik albekezdésének c) pontja alapján közzé nem tett közigazgatási szankcióról, beleértve a kapcsolódó jogorvoslatokat és azok eredményét is. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak a kivetett büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogerős ítéletekről, és azokat benyújtsák az ESMA-nak. Az ESMA kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn a hozzá bejelentett szankciókról. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az általuk szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.

(2) Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikkel összhangban nyilvánosságra hozott információk a nyilvánosságra hozatalt követően legalább öt évig fenn maradjanak a hivatalos honlapjukon. A nyilvánosságra hozott személyes adatok csak annyi ideig tarthatók fenn az illetékes hatóság hivatalos honlapján, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges.

63. cikk

Jogsértésért kivetett szankciók

(1) Ezt a cikket a rendelet következő rendelkezéseire kell alkalmazni:

a) a melléklet A., B. és C. szakaszában meghatározott szolgáltatásoknak a 16., a 25. és az 54. cikk megszegésével történő nyújtása;

b) a 16. és az 54. cikkben előírt engedélyeknek valótlan nyilatkozattal vagy más jogellenes eszközzel történő megszerzése a 20. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és az 57. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint;

c) a központi értéktárak nem rendelkeznek az előírt tőkével, ezáltal sértik a 47. cikk (1) bekezdését;

d) a központi értéktárak nem tesznek eleget a szervezeti követelményeknek, ezáltal sértik a 26-30. cikket;

e) a központi értéktárak nem tesznek eleget az üzletviteli szabályoknak, ezáltal sértik a 32-35. cikket;

f) a központi értéktárak nem tesznek eleget a központi értéktárak szolgáltatásaira vonatkozó követelményeknek, ezáltal sértik a 37-41. cikket;

g) a központi értéktárak nem tesznek eleget a prudenciális követelményeknek, ezáltal sértik a 43-47. cikket;

h) a központi értéktárak nem tesznek eleget a központi értéktárak közötti kapcsolatokra vonatkozó követelményeknek, ezáltal sértik a 48. cikket;

i) a központi értéktárak jogellenesen megtagadják a különböző típusú hozzáféréseket, ezáltal sértik a 49-53. cikket;

j) a kijelölt hitelintézetek nem tesznek eleget a hitelkockázatokhoz kapcsolódó egyedi prudenciális követelményeknek, ezáltal sértik az 59. cikk (3) bekezdését;

k) a kijelölt hitelintézetek nem tesznek eleget a likviditási kockázatokhoz kapcsolódó egyedi prudenciális követelményeknek, ezáltal sértik az 59. cikk (4) bekezdését.

(2) Az illetékes hatóságok felügyeleti hatásköreinek sérelme nélkül, legalább az e cikkben említett jogsértések esetére az illetékes hatóságoknak a nemzeti joggal összhangban legalább az alábbi közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések alkalmazását lehetővé tévő jogkörrel kell rendelkezniük:

a) nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés természetét a 62. cikkel összhangban;

b) végzés, amely előírja a jogsértésért felelős személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c) a 16. vagy az 54. cikk alapján kiadott engedélyek visszavonása a 20. vagy az 57. cikknek megfelelően;

d) az intézmény ügyvezető szerve azon tagjának vagy bármely más azon természetes személynek, akit felelősnek tartanak, az ideiglenes, illetve ismétlődő súlyos jogsértések esetén végleges eltiltása az intézménybeli vezetői funkciók betöltésétől;

e) a jogsértésből származó nyereség összegének - amennyiben az meghatározható - legalább a kétszeresét kitevő maximálisan kiszabható közigazgatási pénzbírság;

f) természetes személy esetében maximálisan kiszabható legalább 5 millió EUR összegű közigazgatási pénzbírság, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben az ezen rendelet elfogadásának napján az említett összegnek megfelelő érték;

g) jogi személy esetében legalább 20 millió EUR maximális összegű vagy a jogi személy - az ügyvezető szerve által jóváhagyott legutolsó rendelkezésre álló beszámolója szerinti - teljes éves árbevételének 10 %-áig terjedő közigazgatási pénzbírság; amennyiben a jogi személy anyavállalat vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a végső anyavállalat ügyvezető szerve által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó számviteli irányelvek szerinti, annak megfelelő típusú bevétel;

(3) Az illetékes hatóságok a (2) bekezdésben említetteken túl további szankcionálási jogkörökkel is rendelkezhetnek, és az említett bekezdésben szereplőnél magasabb szintű közigazgatási pénzbírságot is előírhatnak.

64. cikk

A szankciók hatékony alkalmazása

A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy egyéb intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok minden releváns körülményt vegyenek figyelembe, adott esetben az alábbiakat is:

a) a jogsértés súlyossága és időtartama;

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

c) a jogsértésért felelős személy pénzügyi ereje, például a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezve;

d) a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik feleknek a jogsértés által okozott vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

e) a jogsértésért felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje, annak sérelme nélkül, hogy biztosítsák az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszerzését;

f) a jogsértésért felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések.

65. cikk

A jogsértések bejelentése

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok hatékony mechanizmusokat hozzanak létre annak ösztönzése érdekében, hogy e rendelet potenciális vagy tényleges megsértései bejelentésre kerüljenek az illetékes hatóságok részére.

(2) Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a) a potenciális vagy tényleges jogsértésekről szóló jelentések átvételére, kivizsgálására és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások, beleértve a jelentések biztonságos kommunikációs csatornáinak a létrehozását;

b) az intézményen belüli potenciális vagy tényleges jogsértést jelentő intézményi alkalmazottak megfelelő védelme legalább a megtorlással, a diszkriminációval vagy másfajta tisztességtelen bánásmóddal szemben;

c) a személyes adatok védelme a potenciális vagy tényleges jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy vonatkozásában, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően;

d) az eljárás teljes időtartama alatt mind a jogsértést bejelentő személy, mind az annak elkövetéséért feltehetően felelős természetes személy személyazonosságának a védelme, kivéve, ha a nemzeti jog a további vizsgálat vagy a bejelentés nyomán indított közigazgatási vagy bírósági eljárás keretében előírja e személyek kilétének a felfedését.

(3) A tagállamok megkövetelik az intézményektől, hogy rendelkezzenek olyan megfelelő eljárásokkal, amelyekkel az alkalmazottaik egy meghatározott, független és önálló csatornán keresztül belsőleg jelenthetik a potenciális vagy tényleges jogsértéseket.

Ilyen csatornát szolgáltathatnak a szociális partnerek által kialakított eljárások is. Ebben az esetben a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában említettel azonos védelem alkalmazandó.

66. cikk

Jogorvoslathoz való jog

A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján hozott határozatokat és intézkedéseket kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni. A bíróság előtti jogorvoslati jognak azokra az esetekre is vonatkoznia kell, amelyekben valamely engedélykérelem benyújtásától számított hat hónapon belül nem született határozat annak ellenére, hogy a kérelem a hatályos rendelkezéseknek megfelelően minden szükséges információt tartalmazott.

VI. CÍM

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖR, ÁTMENETI, MÓDOSÍTÓ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

67. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak a 2. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2014. szeptember 17-től kezdődő hatállyal.

(2a) A Bizottságnak a 7. cikk (5) és (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2024. január 16-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (2) bekezdésében és a 7. cikk (5) és (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 2. cikk (2) bekezdése, valamint a 7. cikk (5) és (9) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

68. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2001/528/EK bizottsági határozattal ( 11 ) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

69. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Az illetékes hatóságok 2014. december 16-ig kötelesek tájékoztatni az ESMA-t valamennyi központi értéktárként működő intézményről.

(2) A központi értéktárak a 17., a 26., a 45., a 47., a 48. és adott esetben az 55. és az 59. cikk alapján elfogadott összes szabályozástechnikai standard hatálybalépését követő hat hónapon belül kötelesek az e rendelet céljára szükséges valamennyi engedélyért folyamodni, és az érintett központi értéktárak közötti kapcsolatokat bejelenteni.

(3) A harmadik országbeli központi értéktárnak legkésőbb hat hónappal azt követően, hogy a 12., a 17., a 25., a 26., a 45., a 47., a 48. és adott esetben az 55. és az 59. cikk alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok, és a 25. cikk (9) bekezdésében említett végrehajtási határozat közül az utolsó is hatályba lépett, a 25. cikk alapján az ESMA elismerését kell kérelmeznie ott, ahol a szolgáltatásnyújtást tervezi.

(4) A központi értéktárak engedélyezésére vonatkozó nemzeti szabályok továbbra is alkalmazandók a központi értéktárak, valamint tevékenységeik - köztük a központi értéktárak közötti kapcsolatok - engedélyezéséről szóló, e rendelet szerinti határozat meghozatalának időpontjáig vagy 2025. január 17-ig, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

(4a) A harmadik országbeli központi értéktárak elismerésére vonatkozó nemzeti szabályok továbbra is alkalmazandók a harmadik országbeli központi értéktárak, valamint tevékenységeik elismeréséről szóló, e rendelet szerinti határozat meghozatalának időpontjáig vagy 2027. január 17-ig, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

Azon harmadik országbeli központi értéktáraknak, amelyek a harmadik országbeli központi értéktárak elismerésére vonatkozó, alkalmazandó nemzeti szabályok értelmében a melléklet A. szakaszának 1. és 2. pontjában említett alapvető szolgáltatásokat nyújtanak a valamely tagállam 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett jogának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában, erről 2024. január 16-tól számított két éven belül értesíteniük kell az ESMA-t.

Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki azon információk meghatározása céljából, amelyeket a harmadik országbeli központi értéktárnak a második albekezdésben említett értesítésben az ESMA rendelkezésére kell bocsátania. Ezeknek az információknak a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozódniuk, beleértve adott esetben, és amennyiben rendelkezésre áll, a következőket:

a) azon résztvevők száma, amelyeknek a harmadik országbeli központi értéktár a második albekezdésben említett szolgáltatásokat nyújtja vagy szándékozik nyújtani;

b) a pénzügyi eszközök azon kategóriái, amelyek tekintetében a harmadik országbeli központi értéktár ilyen szolgáltatásokat nyújt; és

c) az ilyen pénzügyi eszközök teljes volumene és értéke.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2025. január 17-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

(4b) Azon harmadik országbeli központi értéktáraknak, amelyek 2026. január 17. előtt a melléklet A. szakaszának 3. pontjában említett alapvető szolgáltatásokat nyújtottak a valamely tagállamnak a 49. cikk (1) bekezdése második albekezdésében említett jogának hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök vonatkozásában, a 25. cikk (2a) bekezdésében említett értesítést 2026. január 17-ig kell benyújtaniuk.

(4c) Amennyiben egy központi értéktár 2024. január 16. előtt elismerés iránti hiánytalan kérelmet nyújtott be a 25. cikk (4), (5) és (6) bekezdésével összhangban, de az ESMA az említett időpontig nem bocsátott ki a 25. cikk (6) bekezdése szerinti határozatot, a központi értéktárak elismerésére vonatkozó nemzeti szabályok az ESMA határozatának kibocsátásáig továbbra is alkalmazandók.

(5) Az 1. cikk (4) bekezdésében említett szervezetek által működtetett központi értéktáraknak legkésőbb a (2) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardok hatálybalépésétől számított egy éven belül meg kell felelniük az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(6) A 7. cikk 2024. január 16. előtt alkalmazandó (14) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus a 7. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjáig továbbra is alkalmazandó.

A 7. cikk (15) bekezdésének 2024. január 16. előtt alkalmazandó a), b) és g) alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus a 7. cikk (10) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazásának kezdőnapjáig továbbra is alkalmazandó.

(7) Az illetékes hatóságoknak a 24a. cikk (13) bekezdése alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok hatálybalépésének napjától számított egy hónapon belül kollégiumokat kell létrehozniuk a 24a. cikk szerint.

(8) Azon központi értéktárak esetében, amelyek egy másik tagállamban a 23. cikk 2024. január 16. előtt alkalmazandó változata alapján nyújtották a melléklet A. szakaszának 1. és 2. pontjában említett alapvető szolgáltatásokat vagy létesítettek fióktelepet, a 23. cikk (3)-(6) bekezdésében meghatározott eljárást csak a következőkkel kapcsolatban kell alkalmazni:

a) új fióktelep létesítése;

b) változás az említett szolgáltatások körében.

70. cikk

A 98/26/EK irányelv módosításai

A 98/26/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

1. A 2. cikk a) pontja első albekezdése harmadik francia bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

- "- amelyet az alkalmazandó jog szerinti tagállam rendszernek minősít anélkül, hogy ez a belföldi jog általánosnál megszorítóbb alkalmazási feltételeit gyengítené és erről - miután a rendszer kielégítő voltáról megbizonyosodott - értesítette az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot."

2. A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) 2015. március 18-ig a tagállamok elfogadják és közzéteszik azokat az intézkedéseket, amelyek a 2. cikk a) pontja első albekezdésének harmadik francia bekezdésében foglaltak betartásához szükségesek, és tájékoztatják azokról a Bizottságot.".

71. cikk

A 2014/65/EU irányelv módosításai

A 2014/65/EU irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk 1. pontja o) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

"o) központi értéktárak, kivéve a 909/2014/EU ( 12 ) európai parlamenti és tanácsi rendelet 73. cikkében előírtakat.

2. A 4. cikk (1) bekezdésében a következő pont kerül beillesztésre:

"64.

»központi értéktár« : a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 1. pontjában meghatározott központi értéktár:"

3. Az I. melléklet B szakasza (1) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Pénzügyi eszközök megőrzése és nyilvántartása az ügyfelek számlájára, beleértve a letéti őrzést és kapcsolódó szolgáltatásokat, mint pl. készpénz, illetve biztosíték kezelése, kivéve a felső szintű értékpapírszámláknak a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 2. pontjában említett nyitását és vezetését (»központi számlavezetési szolgáltatás«).".

73. cikk

A 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet alkalmazása

Az e rendelet 16. cikkével összhangban engedélyezett központi értéktáraknak nincs szükségük a 2014/65/EU irányelv alapján megkért engedélyre az e rendelet mellékletének A. és B. szakaszában kifejezetten felsorolt szolgáltatások nyújtásához.

Amennyiben az e rendelet 16. cikkével összhangban engedélyezett központi értéktár egy vagy több befektetési szolgáltatást nyújt, illetve egy vagy több befektetési tevékenységet végez az e rendelet mellékletének A. és B. szakaszában kifejezetten felsorolt szolgáltatások nyújtása mellett, akkor a 2014/65/EU irányelvet az 5-8. cikk, a 9. cikk (1), (2), (4) és (6) bekezdése, valamint a 10-13. cikk kivételével, továbbá a 600/2014/EU rendeletet alkalmazni kell.

74. cikk

Jelentések

(1) Az ESMA az EBH-val, valamint az illetékes hatóságokkal és az érintett hatóságokkal együttműködve a trendeket, a potenciális kockázatokat és a gyenge pontokat értékelő jelentéseket nyújt be a Bizottságnak, és - amennyiben szükséges - az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások piacát érintő megelőző vagy korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tesz. E jelentésekben a következőket kell értékelni:

a) a belföldi és a határokon átnyúló műveletek kiegyenlítési hatékonysága tagállamonként, figyelembe véve legalább a következőket:

i. a kiegyenlítések meghiúsulásának száma, volumene és tendenciái;

ii. a pénzbírságoknak a kiegyenlítések meghiúsulására gyakorolt hatása az egyes eszközök tekintetében;

iii. a kiegyenlítések meghiúsulásának időtartama és fő okai;

iv. a pénzügyi eszközök azon kategóriái és azon piacok, ahol a kiegyenlítések meghiúsulásának legmagasabb aránya figyelhető meg;

v. a kiegyenlítések meghiúsulása arányainak nemzetközi összehasonlítása;

vi. a 7. cikkben említett pénzbírságok összege;

vii. adott esetben a 7a. cikkben említett kötelező kényszerbeszerzések száma és volumene;

viii. az illetékes hatóságok által azon helyzetek kezelése érdekében hozott bármely intézkedés, amikor egy központi értéktár kiegyenlítési hatékonysága egy hat hónapos időszakban jelentősen alacsonyabb, mint az uniós piacon rögzített átlagos kiegyenlítéshatékonysági szintek;

aa) a kiegyenlítéshatékonysági szintek a főbb harmadik országbeli tőkepiacok helyzetével összehasonlítva, valamint az ilyen piacokon forgalmazott eszközök és végrehajtott ügylettípusok tekintetében;

b) a kiegyenlítések meghiúsulása esetén alkalmazandó pénzbírságok megfelelősége, kitérve különösen arra, hogy szükség van-e nagyobb fokú rugalmasságra az említett pénzbírságok tekintetében az illikvid pénzügyi eszközökkel kapcsolatos meghiúsult kiegyenlítések esetén;

c) a központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszeren kívül kiegyenlített ügyletek száma, volumene és időbeli alakulása - beleértve a központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszeren belül kiegyenlített ügyletek számával és volumenével való összehasonlítást is - a 9. cikk szerint kapott, valamint bármely más releváns információk alapján, továbbá az említett időbeli alakulásnak a kiegyenlítési piaci versenyre gyakorolt hatása és az internalizált kiegyenlítésből a pénzügyi stabilitásra gyakorolt bármely esetleges kockázat;

d) az e rendeletben szabályozott, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás értékelése, a központi értéktárak közötti kapcsolatok száma és típusa, a központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek külföldi résztvevőinek száma, az ilyen résztvevőket érintő ügyletek száma és nagyságrendje, az értékpapírjaikat a 49. cikknek megfelelően központi értéktárban nyilvántartó külföldi kibocsátók száma és egyéb releváns kritériumok alapján;

e) a 49., az 52. és az 53. cikkben említett hozzáférés iránti kérelmek kezelése annak megállapítása érdekében, hogy a központi értéktárak, a központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek milyen okokból utasítják el a hozzáférés iránti kérelmeket, mutatkoznak-e tendenciák az elutasításokban, a feltárt kockázatok milyen módon csökkenthetők a hozzáférés lehetővé tétele céljából, továbbá léteznek-e más jelentős akadályok a kereskedés utáni pénzügyi szolgáltatások terén folyó versenyben.

f) a 23. cikk (3)-(7) bekezdésében és a 25. cikk (4)-(10) bekezdésében említett eljárásoknak megfelelően benyújtott kérelmek kezelése;

g) adott esetben a határokon átnyúló felügyeletre vonatkozó, a 24. cikk (6) bekezdése szerinti partneri felülvizsgálati eljárás megállapításai, valamint hogy az ilyen felülvizsgálatok gyakorisága csökkenthető-e a jövőben, kitérve arra, hogy a megállapítások alapján indokolt volna-e áttérni a formálisabb felügyeleti kollégiumokra;

h) a polgári jogi felelősségre vonatkozó tagállami szabályok alkalmazása a központi értéktáraknak felróható veszteségekre;

i) azon eljárások és feltételek, amelyek alapján a központi értéktárak engedélyt kaptak arra, hogy valamely hitelintézetet vagy saját magukat jelöljék ki banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására az 54. és az 55. cikknek megfelelően, ezen belül annak értékelése, hogy az ilyen rendelkezés milyen hatást gyakorolhat az Unióban a pénzügyi stabilitásra, valamint a kiegyenlítési és a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások terén folyó versenyre;

j) a résztvevők és ügyfeleik értékpapírjainak védelmére vonatkozó, a 38. cikkben említett szabályok alkalmazása, különös tekintettel a 38. cikk (5) bekezdésében foglaltakra;

k) a szankciók alkalmazása, kitérve különösen arra, hogy szükség van-e az e rendeletben megállapított követelmények megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciók további harmonizálására;

l) a 25. cikk (2a) bekezdésével összhangban benyújtott értesítések kezelése.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentéseket a következők szerint kell benyújtani a Bizottságnak:

a) az (1) bekezdés a), aa), b), c), i) és l) pontjában említett jelentéseket kétévente;

b) az (1) bekezdés d) és f) pontjában említett jelentéseket háromévente;

c) az (1) bekezdés g) pontjában említett jelentést legalább háromévente, de legkésőbb a 24. cikkel összhangban végzett szakértői értékeléstől számított hat hónapon belül;

d) az (1) bekezdés e), h), j) és k) pontjában említett jelentéseket a Bizottság kérésére.

Az (1) bekezdésben említett jelentéseket az e bekezdés első albekezdésében meghatározott gyakorisággal az adott év április 30-ig meg kell küldeni a Bizottságnak.

(3) Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve 2025. január 17-ig, majd azt követően kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 5. cikk (2) bekezdésének első mondatában említett időszak (a továbbiakban: a kiegyenlítési ciklus) esetleges lerövidítésével kapcsolatos értékelésről. A jelentésnek a következők mindegyikét tartalmaznia kell:

a) a kiegyenlítési ciklus lerövidítése helyénvalóságának értékelése, valamint e lerövidítés által a központi értéktárakra, a kereskedési helyszínekre és más piaci résztvevőkre gyakorolt esetleges hatás;

b) az Unión belüli kiegyenlítési ciklus lerövidítésével járó költségek és előnyök értékelése, adott esetben különbséget téve a különböző pénzügyi eszközök és ügyletkategóriák között;

c) a rövidebb kiegyenlítési ciklusra való áttérés részletes ismertetése, adott esetben különbséget téve a különböző pénzügyi eszközök és ügyletkategóriák között;

d) a kiegyenlítési ciklusokkal kapcsolatos nemzetközi fejleményeknek és azok uniós tőkepiacokra gyakorolt hatásának áttekintése.

(4) A Bizottság kérésére az ESMA költség-haszon elemzést készít a kötelező kényszerbeszerzési eljárás bevezetéséről. E költség-haszon elemzésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a kiegyenlítések meghiúsulásának átlagos időtartama azon pénzügyi eszközök vagy ügyletkategóriák tekintetében, amelyekre a kötelező kényszerbeszerzés alkalmazandó lehetne;

b) a kötelező kényszerbeszerzési eljárás bevezetésének az uniós piacra gyakorolt hatása, beleértve a kiegyenlítések azon meghiúsulásai mögött húzódó okok értékelését, amelyekre a kötelező kényszerbeszerzés alkalmazható lenne, valamint annak elemzését, hogy milyen hatásokkal járna, ha bizonyos pénzügyi eszközök és ügyletkategóriák esetében kötelező kényszerbeszerzés lenne alkalmazandó;

c) hasonló kényszerbeszerzési eljárás alkalmazása összehasonlítható harmadik országbeli piacokon, valamint az uniós piac versenyképességére gyakorolt hatás;

d) a kiegyenlítések meghiúsulásából eredő, az uniós pénzügyi stabilitásra gyakorolt bármely egyértelmű hatás;

e) az eltérő kiegyenlítéshatékonysági arányokból eredő, az uniós tőkepiacok széttagoltságát érintő bármely egyértelmű hatás, beleértve az ilyen eltérések okait és az azok korlátozását szolgáló megfelelő intézkedéseket.

(5) Az EBH a KBER tagjaival és az ESMA-val együttműködve éves jelentést tesz közzé azon központi értéktárakkal kapcsolatban, amelyek más központi értéktárakat vagy hitelintézeteket jelölnek ki banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására. Az említett jelentésben figyelembe kell venni az értékhatár illetékes hatóságok általi, az 54. cikk (5) bekezdésében említett nyomon követésével kapcsolatos megállapításokat, valamint az ezen értékhatár alatt banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó központi értéktárakra gyakorolt hitel- és likviditási következményeket.

(6) Az ESMA a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően 2025. január 17-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az Unión belüli kiegyenlítési hatékonyság javítását célzó további szabályozási eszközök alkalmazásának megfelelőségéről.

E jelentésnek ki kell terjednie legalább az ügyletek méretének alakítására, a meghiúsuló ügyletek részleges kiegyenlítésére, valamint az automatizált hitelnyújtási és hitelfelvételi programok használatára.

Ezt követően az ESMA - a KBER tagjaival folytatott konzultációt követően - háromévente jelentést tesz az Unióban a kiegyenlítési hatékonyság javítását szolgáló lehetséges további eszközökről. Amennyiben nem azonosítottak új eszközöket, az ESMA tájékoztatja erről a Bizottságot, és nem köteles jelentést benyújtani.

(7) Az EBH a KBER tagjaival és az ESMA-val szorosan együttműködve 2026. január 17-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 59. cikk (3) bekezdésének g) pontjában említett fennmaradó hitelkockázati kitettségekkel kapcsolatos fennmaradó hitelezési veszteség értékeléséről, és e veszteség kezelésének módjairól. Az említett jelentést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

75. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2029. január 17-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet, és e rendeletről általános jelentést készít. A Bizottság különösen a következőket értékeli:

a) a 74. cikk (1) bekezdésének a)-l) pontjában említettek, annak megállapításával, hogy vannak-e az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások terén folyó versenynek olyan jelentős akadályai, amelyeket nem kezeltek kellőképpen, valamint annak megfontolásával, hogy szükség lehet-e további intézkedésekre a következők érdekében:

i. a kiegyenlítési hatékonyság javítása;

ii. az adófizetőkre háruló következmények csökkentése a központi értéktárak nemteljesítése esetén;

iii. az internalizált kiegyenlítéshez kapcsolódó bármely azonosított versenyképességi vagy pénzügyi stabilitási probléma kezelése;

iv. a határokon átnyúló kiegyenlítés előtt álló akadályok minimalizálása;

v. megfelelő hatáskörök és információk biztosítása a hatóságok számára a kockázatok nyomon követéséhez;

b) az uniós központi értéktárakra vonatkozó szabályozási és felügyeleti keret működése, kiváltképp azon központi értéktárak tekintetében, amelyek tevékenységei legalább két tagállamban lényegi fontosságúak az értékpapírpiac működése és a befektetők Unión belüli védelme szempontjából, mindenekelőtt a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra, a központi értéktárak ügyfelei és résztvevői esetében fennálló esetleges kockázatokra, a befektetővédelemre, valamint az Unió pénzügyi stabilitására összpontosítva;

c) a harmadik országbeli központi értéktárakra vonatkozó szabályozási és felügyeleti keret működése és hatálya, valamint az ilyen központi értéktárak felügyelete abban az esetben, ha az Unióban nyújtanak szolgáltatásokat, beleértve az ESMA szerepét is.

A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

76. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) A 3. cikk (1) bekezdése 2023. január 1-jétől alkalmazandó az említett időpontot követően kibocsátott átruházható értékpapírokra, 2025. január 1-jétől pedig minden átruházható értékpapírra.

(3) Az 5. cikk (2) bekezdése 2015. január 1-jétől alkalmazandó.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, olyan kereskedési helyszín esetében, amely a 30. cikk (5) bekezdésében említett központi értéktárhoz hozzáférést kapott, az 5. cikk (2) bekezdése legalább hat hónappal az azt megelőző időponttól alkalmazandó, hogy az érintett központi értéktár az adott közszervezethez kiszervezi a tevékenységét, de minden esetben 2016. január 1-jétől.

(4) A 6. cikk (1)-(4) bekezdésében említett, kiegyenlítési fegyelmet szolgáló intézkedések a Bizottság által a 6. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépése napjától alkalmazandók.

(5) Minden egyes, a 7. cikk (1)-(13) bekezdésében említett, kiegyenlítési fegyelmet szolgáló intézkedést a Bizottság által a 7. cikk (15) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban az egyes kiegyenlítési fegyelmet szolgáló intézkedésekre vonatkozóan meghatározott alkalmazási kezdőnaptól kell alkalmazni.

A 2014/65/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő multilaterális kereskedési rendszer e rendelet 7. cikke (3) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozik a következő időpontokig:

a) a 2014/65/EU irányelv 33. cikke szerinti bejegyzés iránti kérelmének végleges elbírálásáig; vagy

b) amennyiben a multilaterális kereskedési rendszer nem nyújtott be bejegyzés iránti kérelmet a 2014/65/EU irányelv 33. cikke szerint, akkor 2018. június 13-ig.

(6) A 9. cikk (1) bekezdésében említett beszámolási intézkedések a Bizottság által a 9. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus hatálybalépése napjától alkalmazandók.

(7) Az e rendeletben található, a 2014/65/EU irányelvre és a 600/2014/EU rendeletre utaló hivatkozásokat 2018. január 3. előtt a 2004/39/EK irányelvre utaló hivatkozásoknak kell tekinteni a 2014/65/EU irányelv IV. mellékletében található megfelelési táblázattal összhangban, amennyiben ez a megfelelési táblázat tartalmaz a 2004/39/EK irányelvre utaló rendelkezéseket.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE

A. SZAKASZ

A központi értéktárak alapvető szolgáltatásai

1. Értékpapírok kezdeti bevezetése a könyvelési rendszerbe ("hitelesítési szolgáltatás");

2. felső szintű értékpapírszámlák nyitása és vezetése ("központi számlavezetési szolgáltatás");

3. értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése ("kiegyenlítési szolgáltatás").

B. SZAKASZ

A központi értéktárak nem banki jellegű kiegészítő szolgáltatásai, amelyek nem járnak hitel- vagy likviditási kockázattal

A központi értéktárak által nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek javítják az értékpapírpiacok biztonságát, hatékonyságát és átláthatóságát, többek között, de nem kizárólagosan az alábbiak:

1. A kiegyenlítési szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, úgymint:

a) értékpapír-kölcsönzési rendszer szervezése az értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevői között ügynökként eljárva;

b) biztosítékkezelési szolgáltatások nyújtása az értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevői között ügynökként eljárva;

c) a kiegyenlítés adatainak előzetes egyeztetése a résztvevőkkel, megbízáskezelés, ügylet visszaigazolása, ügyletellenőrzés.

2. A hitelesítési és központi számlavezetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó szolgáltatások, úgymint:

a) a részvényesi nyilvántartásokkal kapcsolatos szolgáltatások;

b) vállalati események feldolgozása, ideértve az adóügyi, általános ülésekkel kapcsolatos és tájékoztatási szolgáltatásokat;

c) új kibocsátásokkal kapcsolatos szolgáltatások, ideértve az ISIN-kódok és hasonló kódok kiosztását és kezelését;

d) megbízáskezelés és -feldolgozás, díjbeszedés és -feldolgozás és az ezekhez kapcsolódó jelentéstétel.

3. A központi értéktárak közötti kapcsolatok létrehozása, értékpapírszámlák nyitása, fenntartása és vezetése a kiegyenlítési szolgáltatáshoz kapcsolódóan, biztosítékkezelés és egyéb kiegészítő szolgáltatások

4. Bármely egyéb szolgáltatás, úgymint:

a) általános biztosítékkezelési szolgáltatások nyújtása ügynökként;

b) rendszeres jelentéstétel;

c) tájékoztatás, adatok és statisztikák biztosítása piackutatási/statisztikai irodák számára vagy más kormányzati vagy kormányközi szervezeteknek;

d) informatikai szolgáltatások nyújtása.

C. SZAKASZ

Banki jellegű kiegészítő szolgáltatások

Az A. és B. szakaszban felsorolt alapvető vagy kiegészítő szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó banki jellegű szolgáltatások, úgymint:

a) pénzforgalmi számlák biztosítása értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevői és értékpapírszámla-tulajdonosok számára és tőlük betétek elfogadása a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 1. pontja szerint;

b) pénzeszköz-hitel biztosítása legkésőbb a következő üzleti napon történő visszafizetésre, pénzeszköz-hitel nyújtása a vállalati eseményekhez kapcsolódó előfinanszírozás nyújtására és értékpapír-kölcsönzés az értékpapírszámlák tulajdonosai számára a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 2. pontja szerint;

c) pénzeszköz- és devizaügyletek feldolgozását magában foglaló pénzforgalmi szolgáltatások a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 4. pontja szerint;

d) az értékpapír-kölcsönzéssel és -kölcsönvétellel összefüggő garanciák és kötelezettségvállalások a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 6. pontja szerint;

e) a résztvevők hosszú pozíciót képviselő egyenlegének kezeléséhez kapcsolódó, devizát és átruházható értékpapírokat érintő pénztárműveletek a 2013/36/EU irányelv I. melléklete 7. pontjának b) és e) alpontja szerint.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1092/2010/EU rendelete a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

( 10 ) A Bizottság 2006. augusztus 1-i 2006/70/EK irányelve a politikai közszereplők fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról (HL L 214., 2006.8.4., 29. o.).

( 11 ) A Bizottság 2001. június 6-i 2001/528/EK határozata az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 909/2014/EU rendelete az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról. (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.)".