32014R0909[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete ( 2014. július 23. ) az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 909/2014/EU RENDELETE

(2014. július 23.)

az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "központi értéktár": a melléklet A. szakaszának 3. pontjában említett értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető jogi személy, amely legalább egy további, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást nyújt;

2. "harmadik országbeli központi értéktár": olyan, harmadik országban letelepedett bejegyzett szervezet, amely a melléklet A. szakaszának 3. pontjában említett alapvető szolgáltatáshoz hasonló szolgáltatást nyújt, és legalább egy másik, a melléklet A. szakaszában felsorolt alapvető szolgáltatást is nyújt;

3. "immobilizáció": a fizikai értékpapírok egy helyen, egy központi értéktárban történő tárolása oly módon, hogy a későbbi transzferek könyvelési tétellel végezhetők;

4. "dematerializált forma": az a tény, hogy bizonyos pénzügyi eszközök csak könyvelési tétel formájában léteznek;

5. "fogadó központi értéktár": azon központi értéktár, amely fogadja egy másik központi értéktár arra vonatkozó kérelmét, hogy egy központi értéktárak közötti kapcsolaton keresztül igénybe vehesse a szolgáltatásait;

6. "kérelmező központi értéktár": azon központi értéktár, amely kérelmezi egy másik központi értéktártól, hogy egy központi értéktárak közötti kapcsolaton keresztül igénybe vehesse a szolgáltatásait;

7. "kiegyenlítés": értékpapírügylet teljesítése, amely ügyletet azzal a céllal kötöttek meg, hogy az ügyletben részt vevő felek kötelezettségei pénzeszköz-átutalás vagy értékpapír-transzfer vagy mindkettő révén kerüljenek kiegyenlítésre;

8. "pénzügyi eszközök" vagy "értékpapírok": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott pénzügyi eszközök;

9. "transzfermegbízás" a 98/26/EK irányelv 2. cikkének i. pontjának második francia bekezdésében meghatározott átutalási megbízás;

10. "értékpapír-kiegyenlítési rendszer": a 98/26/EK irányelv 2. cikke a) pontjának első, második és harmadik francia bekezdése szerinti rendszer, amelyet nem olyan központi szerződő fél működtet, amely tevékenysége keretében transzfermegbízások teljesítésével foglalkozik;

11. "kiegyenlítési internalizáló": bármely intézmény, beleértve a 2013/36/EU irányelv vagy a 2014/65/EU irányelv értelmében engedélyezettet is, amely ügyfelek nevében vagy saját számlára transzfermegbízásokat hajt végre oly módon, hogy azt nem értékpapír-kiegyenlítési rendszereken keresztül végzi;

12. "kiegyenlítés tervezett időpontja": az a nap, amelyet a kiegyenlítés napjaként az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe bevezetnek, és amelyet az értékpapírügyletben részt vevő felek a kiegyenlítés napjaként közös megegyezéssel kitűznek;

13. "kiegyenlítési időszak": a kereskedés időpontja és a kiegyenlítés tervezett időpontja közötti időszak;

14. "üzleti nap": a 98/26/EK irányelv 2. cikkének n) pontjában meghatározott üzleti nap;

15. "kiegyenlítés meghiúsulása": értékpapírügylet kiegyenlítésének elmaradása vagy az értékpapírügylet részleges kiegyenlítése a kiegyenlítés tervezett időpontjában értékpapír- vagy pénzeszköz-hiány miatt, és a mögöttes okoktól függetlenül;

16. "központi szerződő fél": a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;

17. "illetékes hatóság": az egyes tagállamok által a 11. cikkel összhangban kijelölt hatóság, kivéve, ha e rendelet eltérően rendelkezik;

18. "érintett hatóság": a 12. cikkben említett hatóság;

19. "részt vevő fél": egy értékpapír-kiegyenlítési rendszernek a 98/26/EK irányelv 2. cikkének f) pontjában meghatározott bármely résztvevője;

20. "részesedés": a 2013/34/EU irányelv 2. cikke 2. pontjának első mondata szerinti részesedés, illetve egy vállalkozás szavazati jogainak vagy tőkéjének legalább 20 %-os közvetlen vagy közvetett tulajdonlása;

21. "befolyás": két vállalkozás közötti, a 2013/34/EU irányelv 22. cikkében meghatározott viszony;

22. "leányvállalat": a 2013/34/EU irányelv 2. cikke 10. pontjának és 22. cikkének értelmében vett leányvállalkozás;

23. "székhely szerinti tagállam": az a tagállam, amelyben a központi értéktár letelepedési helye található;

24. "fogadó tagállam": az a székhely szerinti tagállamon kívüli tagállam, amelyben a központi értéktárnak fióktelepe van vagy amelyben központi értéktári szolgáltatásokat nyújt;

25. "fióktelep": az üzleti tevékenység olyan helyszíne, amely a központi értéktár része, de nem a központi ügyviteli helye, nem rendelkezik jogi személyiséggel, és amely olyan központi értéktári szolgáltatásokat nyújt, amelyekre a központi értéktár engedélyt kapott;

26. résztvevő féllel kapcsolatos "fizetésképtelenség": olyan helyzet, amelyben egy résztvevő ellen a 98/26/EK irányelv 2. cikkének j) pontjában meghatározott fizetésképtelenségi eljárás indul;

27. "szállítás fizetés ellenében (delivery versus payment)": értékpapír-transzfert és pénzeszköz-átutalást olyan módon összekapcsoló értékpapír-kiegyenlítési mechanizmus, amelynek keretében az értékpapírok szállítása akkor és csak akkor történik meg, ha a pénzeszközök átutalására sor kerül, és fordítva;

28. "értékpapírszámla": olyan számla, amelyen értékpapírok írhatók jóvá, illetve amelynek értékpapírok írhatók a terhére;

29. "központi értéktárak közötti kapcsolat": a központi értéktárak közötti olyan mechanizmus, amelynek keretében egy központi értéktár egy másik központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének résztvevőjévé válik annak érdekében, hogy ezzel egyszerűsödjön az értékpapíroknak az ez utóbbi központi értéktár résztvevőitől az előbbi központi értéktár résztvevőihez való transzfere, illetve olyan mechanizmus, amelynek keretében egy központi értéktár egy másik központi értéktárhoz közvetetten, közvetítőn keresztül csatlakozik. A központi értéktárak közötti kapcsolat körébe tartoznak a standard kapcsolatok, az egyedi kialakítású kapcsolatok, a közvetett kapcsolatok és az interoperábilis kapcsolatok;

30. "standard kapcsolat": a központi értéktárak közötti olyan kapcsolat, amelyben egy központi értéktár ugyanolyan feltételek mellett válik egy másik központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének résztvevőjévé, mint amelyek az utóbbi által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer többi résztvevőjére vonatkoznak;

31. "egyedi kialakítású kapcsolat": a központi értéktárak közötti olyan kapcsolat, amelyben egy központi értéktár oly módon válik egy másik központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének résztvevőjévé, hogy részére az utóbbi központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének résztvevőinek általában nyújtott szolgáltatásokon túl más szolgáltatást is nyújtanak;

32. "közvetett kapcsolat": egy központi értéktár és egy központi értéktártól eltérő harmadik fél közötti mechanizmus, amelynek esetében a harmadik fél egy másik központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerének résztvevője. Az ilyen kapcsolatot egy központi értéktár hozza létre abból a célból, hogy megkönnyítse az értékpapír-transzfert egy másik központi értéktár résztvevőitől a saját résztvevőihez;

33. "interoperábilis kapcsolat": a központi értéktárak közötti olyan kapcsolat, amelynek esetében a központi értéktárak megállapodnak abban, hogy kölcsönös technikai megoldásokat alakítanak ki az általuk működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben történő kiegyenlítésre;

34. "nemzetközi nyílt kommunikációs eljárások és standardok": olyan nemzetközileg elfogadott, kommunikációs eljárásokra vonatkozó standardok, például standard üzenetváltási formátumok és adatábrázolás, amelyeket bármely érdekelt fél használhat méltányos, nyílt és megkülönböztetéstől mentes alapon;

35. "átruházható értékpapírok": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott átruházható értékpapírok;

36. "részvények": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontja a) alpontjában meghatározott értékpapírok;

37. "pénzpiaci eszközök": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott pénzpiaci eszközök;

38. "kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei": kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 3. pontja szerint;

39. "kibocsátási egység": a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C szakaszának 11. pontja szerinti kibocsátási egység; nem tartoznak ide kibocsátási egységek származtatott eszközei;

40. "szabályozott piac": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac;

41. "multilaterális kereskedési rendszer": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

42. "kereskedési helyszín": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 24. pontjában meghatározott kereskedési helyszín;

43. "elszámoló ügynök": a 98/26/EK irányelv 2. cikkének d) pontjában meghatározott kiegyenlítő fél;

44. "kkv-tőkefinanszírozási piac": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piac;.

45. "ügyvezető szerv": valamely központi értéktárnak a nemzeti joggal összhangban kinevezett szerve vagy szervei, amely jogosult a központi értéktár stratégiájának, célkitűzéseinek és általános irányításának a meghatározására, és amely felügyeli és nyomon követi az ügyvezetői döntéshozatalt, valamint magában foglalja azokat a személyeket is, akik a központi értéktár üzleti tevékenységét ténylegesen irányítják. Amennyiben a nemzeti jog értelmében az ügyvezető szerv különböző, meghatározott feladatokat ellátó szervekből áll, e rendelet követelményei az ügyvezető szervnek kizárólag azon tagjaira vonatkoznak, akik az alkalmazandó nemzeti jog alapján az adott területért felelősséggel tartoznak;

46. "felsővezetés": a központi értéktárnál vezetői feladatot ellátó természetes személyek, akik felelősek és elszámoltathatóak az ügyvezető szerv előtt a központi értéktár napi szintű vezetéséért.

II. CÍM

ÉRTÉKPAPÍR-KIEGYENLÍTÉS

I. FEJEZET

Könyvelési tétel

3. cikk

Könyvelési tétel

Amennyiben átruházható értékpapírokat a 2002/47/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott, pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodást követően átruháznak, az értékpapírokat - ha ez korábban nem történt meg - a kiegyenlítés tervezett időpontjában vagy az előtt egy központi értéktárban könyvelési tétel formájában rögzíteni kell.

4. cikk

Végrehajtás

II. FEJEZET

Kiegyenlítési időszakok

5. cikk

A kiegyenlítés tervezett időpontja

A kereskedési helyszínek felügyeletéért felelős hatóságoknak kell biztosítani a (2) bekezdés alkalmazását.

III. FEJEZET

Kiegyenlítési fegyelem

6. cikk

A kiegyenlítés meghiúsulásának megelőzését célzó intézkedések

Ezen intézkedéseken belül be kell vezetniük legalább olyan mechanizmusokat a befektetési vállalkozás és annak a 2014/65/EU irányelv II. mellékletében meghatározott szakmai ügyfelei közötti kapcsolatot illetően, amelyek biztosítják az ügyletet alkotó értékpapírok allokációjának gyors közlését, az allokáció visszaigazolását, valamint a feltételek elfogadásának, illetve elutasításának gyors visszaigazolását, jóval a kiegyenlítés tervezett időpontja előtt.

Az ESMA a KBER tagjaival szoros együttműködésben, az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki az e bekezdés második albekezdésben említett követelmény teljesítéséhez használandó standardizált eljárásokról és üzenetváltási protokollokról.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

7. cikk

A kiegyenlítés meghiúsulásának kezelését célzó intézkedések

A központi értéktárnak az első albekezdésben említett eljárások létrehozása előtt konzultálnia kell azon releváns kereskedési helyszínekkel és központi szerződő felekkel, amelyek tekintetében kiegyenlítési szolgáltatásokat nyújt.

Az első albekezdésben említett szankciómechanizmus részeként pénzbírsággal kell sújtani a kiegyenlítés meghiúsulását okozó résztvevőket (a "nem teljesítő résztvevőket"). A pénzbírság összegét napi alapon kell kiszámítani, a kiegyenlítés tervezett időpontját követően a (3) bekezdésben említett kényszerbeszerzési eljárás végéig, de a tényleges kiegyenlítési napnál nem későbbi időpontig terjedően minden egyes olyan üzleti napot figyelembe véve, amelyen nem kerül sor a kiegyenlítésre. A pénzbírságok nem kezelhetők a központi értéktárak bevételi forrásaként.

Amennyiben az ügylet olyan pénzügyi eszközre irányul, amellyel kkv-tőkefinanszírozási piacon kereskednek, a kiegyenlítési türelmi idő 15 nap, kivéve, ha a kkv-tőkefinanszírozási piac rövidebb kiegyenlítési türelmi idő alkalmazása mellett dönt.

A (3) bekezdésben említett követelmény alól kivételt képeznek az alábbiak:

a) az érintett pénzügyi eszköz típusától és likviditásától függően a kiegyenlítési türelmi idő négy üzleti napról meghosszabbítható legfeljebb hét üzleti napra, amennyiben rövidebb kiegyenlítési türelmi idő alkalmazása befolyásolná az érintett pénzügyi piacok zavartalan és rendezett működését;

b) a több ügyletből álló műveletek esetében, ideértve a repo-, illetve kölcsönzési megállapodásokat is, a (3) bekezdésben említett kényszerbeszerzés nem alkalmazandó, ha a műveletek időkerete elegendően rövid, és ezért a kényszerbeszerzési eljárás nem működne a gyakorlatban.

A pénzbeli kártalanítást legkésőbb a (3) bekezdésben említett kényszerbeszerzési eljárásnak vagy - amennyiben a kényszerbeszerzési türelmi idő mellett döntöttek - a kényszerbeszerzési türelmi időnek a végét követő második üzleti napon kell megfizetni a fogadó résztvevő számára.

A felfüggesztés közzététele nem tartalmazhat a 95/46/EK irányelv 2. cikke a) pontja értelmében vett személyes adatokat.

A (2)-(9) bekezdés minden olyan ügyletre alkalmazandó, amelyet olyan, az 5. cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökkel végeznek, amelyeket kereskedési helyszínen való kereskedésre bevezettek vagy amelyekkel e helyszínen kereskednek vagy amely ügyletet egy központi szerződő fél az alábbiak szerint számolt el:

a) A központi szerződő fél által elszámolt ügyletek esetében a (3)-(8) bekezdés szerinti kényszerbeszerzést végrehajtó szervezet a központi szerződő fél.

b) Azon ügyletek esetében, amelyeket kereskedési helyszínen hajtanak végre, de amelyeket nem központi szerződő fél számol el, a kereskedési helyszínnek belső szabályzatában elő kell írnia, hogy tagjaira és résztvevőire a (3)-(8) bekezdésben említett intézkedéseket alkalmazni kell.

c) Az ezen albekezdés a) és b) pontjában említett ügyletektől eltérő ügyletek esetében a kereskedési helyszínnek belső szabályzatában elő kell írnia, hogy résztvevőire a (3)-(8) bekezdésben említett intézkedéseket alkalmazni kell.

A központi értéktáraknak biztosítaniuk kell a központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek számára a kiegyenlítéshez szükséges információkat annak érdekében, hogy azok teljesíteni tudják az e bekezdés szerinti kötelezettségeiket.

Az első albekezdés a), b) és c) pontjának sérelme nélkül a központi értéktárak nyomon követhetik a több kiegyenlítési megbízáshoz kapcsolódó, az említett pontok szerinti kényszerbeszerzések végrehajtását, amennyiben a pénzügyi eszközök, valamint a teljesítési időszak lejártának időpontjai azonosak, annak érdekében, hogy minimális szintre csökkentsék a végrehajtandó kényszerbeszerzések számát és ily módon az érintett pénzügyi eszközök áraira gyakorolt hatást.

Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az alábbiak meghatározása érdekében:

a) az (1) bekezdésben említett, a kiegyenlítések meghiúsulását nyomon követő rendszer és a meghiúsult kiegyenlítésekről szóló jelentések;

b) a pénzbírságokból és az e bírságokból származó más bevételek beszedésére és újraelosztására irányuló eljárások a (2) bekezdéssel összhangban;

c) a (3)-(8) bekezdés szerinti, megfelelő kényszerbeszerzési eljárás működésének részletei, többek között a (3) bekezdés szerinti kényszerbeszerzési eljárást követően a pénzügyi eszköz leszállítására vonatkozó megfelelő határidők. A határidők meghatározásánál figyelembe kell venni a pénzügyi eszköz típusát és likviditását;

d) azon körülmények, amelyek mellett a pénzügyi eszköz típusa és likviditása alapján a kiegyenlítési türelmi idő meghosszabbítható a 4. cikk a) bekezdésében említett feltételeknek megfelelően, figyelembe véve a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában a likviditás felmérésére megállapított kritériumokat;

e) a (4) bekezdés b) pontja szerinti azon műveletek és hozzájuk tartozó időkeretek, amelyek a kényszerbeszerzést a gyakorlatban megvalósíthatatlanná teszik;

f) a (7) bekezdésben említett pénzbeli kártalanítás kiszámításának módja;

g) azok a feltételek, amelyek alapján a (9) bekezdésben említetteknek megfelelően úgy tekinthető, hogy a résztvevő következetesen és rendszeresen elmulasztja a pénzügyi eszközök szállítását; és

h) a (10) bekezdés második albekezdésében említett, a kiegyenlítéshez szükséges információk.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

8. cikk

Végrehajtás

IV. FEJEZET

Internalizált kiegyenlítés

9. cikk

Kiegyenlítési internalizálók

Az illetékes hatóságok haladéktalanul továbbítaniuk kell az első bekezdés értelmében kapott információkat az ESMA-nak, és tájékoztatniuk kell az ESMA-t a kiegyenlítési tevékenységből adódó potenciális kockázatokról.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA 2015. únius 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

III. CÍM

KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRAK

I. FEJEZET

A központi értéktárak engedélyezése és felügyelete

1. szakasz

A központi értéktárak engedélyezéséért és felügyeletéért felelős hatóságok

10. cikk

Illetékes hatóság

A KBER tagjai általi, a 12. cikk (1) bekezdésében említett felvigyázás sérelme nélkül a központi értéktár engedélyezését és felügyeletét a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága végzi.

11. cikk

Az illetékes hatóság kijelölése

Amennyiben valamely tagállam egynél több illetékes hatóságot jelöl ki, meg kell határoznia e hatóságok szerepeit, és ki kell jelölnie egyetlen illetékes hatóságot, amely felel a többi tagállam illetékes hatóságaival, az érintett hatóságokkal, az ESMA-val és - amennyiben ez a rendelet kifejezetten utal rá - az EBH-val való együttműködésért.

12. cikk

Érintett hatóságok

Amennyiben e rendelet kifejezetten előírja, a központi értéktárak engedélyezésében és felügyeletében a következő hatóságok vesznek részt:

a) a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer felvigyázásáért felelős hatóság azon tagállamban, amelynek joga az adott értékpapír-kiegyenlítési rendszerre alkalmazandó;

b) azok az uniós központi bankok, amelyek a kiegyenlítések során használt leginkább releváns pénznemeket kibocsátják;

c) adott esetben az az uniós központi bank, amelynek könyveiben a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer pénzoldalát kiegyenlítik.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

13. cikk

Információcsere

14. cikk

A hatóságok közötti együttműködés

Az Unión belüli következetes, hatékony és eredményes felügyeleti gyakorlatok biztosítása érdekében, ideértve az illetékes hatóságok és az érintett hatóságok között az e rendelet alkalmazásához szükséges különböző vizsgálatok során való együttműködést, az ESMA - a KBER tagjaival szorosan együttműködve - az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat adhat ki az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban.

15. cikk

Válsághelyzetek

A 98/26/EK irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében előírt értesítési eljárás sérelme nélkül, az illetékes hatóságok és az érintett hatóságok kötelesek haladéktalanul tájékoztatni az ESMA-t, az 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) által létrehozott Európai Rendszerkockázati Testületet és egymást minden olyan, központi értéktárhoz kapcsolódó válsághelyzetről (ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is), amely káros hatással lehet a piaci likviditásra, a kiegyenlítés pénznemének stabilitására, a monetáris politika integritására, vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi értéktárnak vagy valamely résztvevőjének a letelepedési helye van.

2. szakasz

A központi értéktárak engedélyezésének feltételei és eljárásai

16. cikk

A központi értéktár engedélyezése

17. cikk

Engedélyezési eljárás

Az illetékes hatóságnak a kérelmező központi értéktár engedélyezését megelőzően konzultálnia kell a másik érintett tagállam illetékes hatóságaival, amennyiben:

a) a központi értéktár egy másik tagállamban engedélyezett központi értéktár leányvállalata;

b) a központi értéktár egy másik tagállamban engedélyezett központi értéktár anyavállalatának leányvállalata;

c) a központi értéktár felett ugyanazon természetes vagy jogi személyek gyakorolnak befolyást, mint a másik tagállamban engedélyezett központi értéktár felett.

A (6) bekezdésben említett konzultáció a következőkre terjed ki:

a) a 27. cikk (6) bekezdésében említett részvényesek és személyek alkalmassága, valamint a 27. cikk (1) és (4) bekezdésében említett, a központi értéktár üzletmenetét ténylegesen irányító személyek hírneve és tapasztalatai, amennyiben ezek a részvényesek és személyek a szóban forgó központi értéktárnak és egy másik tagállamban engedélyezett központi értéktárnak is vezetői, illetve részvényesei;

b) a (6) bekezdés a), b) és c) pontjában említett, másik tagállamban engedélyezett központi értéktár és a kérelmező központi értéktár közötti kapcsolat nem befolyásolja-e utóbbi azon képességét, hogy eleget tegyen az e rendeletben foglalt követelményeknek.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

18. cikk

Az engedély hatásai

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

19. cikk

A tevékenységek és szolgáltatások kiterjesztése és kiszervezése

Az engedélyezett központi értéktárnak engedély iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságához, amennyiben valamely alapvető szolgáltatást a 30. cikk értelmében harmadik félhez kívánja kiszervezni, illetve tevékenységeit az alábbiak közül egyre vagy többre ki kívánja terjeszteni:

a) az eredeti engedélyben nem szereplő, a melléklet A. szakaszában felsorolt további alapvető szolgáltatások;

b) az eredeti engedélyben nem szereplő, a melléklet B. szakasza alapján engedélyezett, de ott kifejezetten fel nem sorolt kiegészítő szolgáltatások;

c) egy további értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése;

d) értékpapír-kiegyenlítési rendszere pénzoldalának részben vagy egészben egy másik elszámoló ügynök könyveiben történő kiegyenlítése;

e) interoperábilis kapcsolat létrehozása, többek között harmadik országbeli központi értéktárakkal.

Az illetékes hatóság a hiánytalan kérelem benyújtását követően három hónapon belül köteles tájékoztatni a kérelmező központi értéktárat az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról.

20. cikk

Az engedély visszavonása

Az V. cím szerinti korrekciós lépések vagy intézkedések sérelme nélkül a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az alábbi esetek bármelyikében visszavonja az engedélyt, amennyiben a központi értéktár:

a) 12 hónapos időtartam alatt nem használta az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem nyújtott szolgáltatást vagy nem végzett tevékenységet;

b) valótlan nyilatkozattal vagy más jogellenes eszközzel szerezte meg az engedélyt;

c) már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett az engedélyt megadták, és a meghatározott időn belül nem hozta meg az illetékes hatóság által kért korrekciós intézkedéseket;

d) súlyosan, illetve rendszeresen megszegi az e rendeletben, illetve adott esetben a 2014/65/EU irányelvben és a 600/2014/EU rendeletben foglalt követelményeket.

21. cikk

Központi értéktárak nyilvántartása

3. szakasz

A Központi értéktárak felügyelete

22. cikk

Felülvizsgálat és értékelés

Az ESMA a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők részletes meghatározása érdekében:

a) a központi értéktár által az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés céljából az illetékes hatóságnak benyújtandó információk;

b) az illetékes hatóság által az (7) bekezdésben említett érintett hatóságoknak benyújtandó információk;

c) a (8) bekezdésben említett illetékes hatóságok által egymásnak átadandó információk.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

4. szakasz

Másik tagállamban történő szolgáltatásnyújtás

23. cikk

A másik tagállamban történő szolgáltatásnyújtás szabadsága

Minden olyan központi értéktárnak, amely első alkalommal kíván a (2) bekezdésben említett szolgáltatást nyújtani egy másik tagállam területén, illetve módosítani kívánja a nyújtott szolgáltatások körét, közölnie kell a következő információkat a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságával:

a) az a tagállam, amelyben a központi értéktár tevékenységét folytatni kívánja;

b) az üzleti terv, kitérve különösen arra, hogy a központi értéktár milyen szolgáltatásokat kíván nyújtani;

c) a központi értéktár szolgáltatásainak tervezett pénzneme vagy pénznemei;

d) fióktelep esetén a fióktelep szervezeti felépítése és az annak irányításáért felelős személyek neve;

e) adott esetben azon intézkedések elemzése, amelyet a központi értéktár meg kíván hozni annak érdekében, hogy felhasználói meg tudjanak felelni a 49. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti jogszabályoknak.

A fogadó tagállam illetékes hatóságának késedelem nélkül közölnie kell az adott tagállamnak az érintett hatóságaival az első albekezdés alapján kapott információkat.

A központi értéktár a következő feltételek mellett kezdheti meg a (2) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtását a fogadó tagállamban:

a) a fogadó tagállam illetékes hatóságától származó azon értesítés kézhezvételekor, amelyben az igazolja a (4) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét, valamint adott esetben jóváhagyja a (3) bekezdés d) pontjában említett elemzést;

b) abban az esetben, ha a (4) bekezdésben említett értesítés továbbítását követő három hónapon belül nem érkezik ilyen értesítés.

24. cikk

A székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam hatóságai közötti együttműködés és a partneri felülvizsgálat

Ha a központi értéktár több fogadó tagállamban is lényegi fontosságúvá vált az értékpapírpiacok működése és a befektetők védelme szempontjából, a székhely szerinti tagállam dönthet úgy, hogy ezen együttműködési mechanizmusok részeként felügyeleti kollégiumokat is alkalmazni kell.

Amennyiben a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága által tett intézkedések ellenére, vagy amiatt, mert az ilyen intézkedések elégtelennek bizonyulnak, a központi értéktár továbbra is az e rendeletben foglalt rendelkezésekből eredő kötelezettségeket sértő módon jár el, a fogadó tagállam illetékes hatósága a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságának tájékoztatását követően köteles meghozni az összes intézkedést, amely szükséges annak biztosításához, hogy a fogadó tagállam területén tiszteletben tartsák e rendelet rendelkezéseit. Az ilyen intézkedésekről az ESMA-t késedelem nélkül tájékoztatni kell.

A fogadó tagállam és a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az ügyet az ESMA elé utalhatja, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

Az első albekezdés szerinti partneri felülvizsgálattal összefüggésben az ESMA adott esetben kikéri az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkében említett értékpapír-piaci érdekképviseleti csoport véleményét, illetve tanácsát is.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

5. szakasz

Harmadik országokkal való kapcsolatok

25. cikk

Harmadik országok

Az ESMA az (5) bekezdésben említett hatóságokkal folytatott konzultációt követően a következő feltételek teljesülése esetén ismerheti el azokat a harmadik országbeli központi értéktárakat, amelyek a (2) bekezdésben említett szolgáltatások nyújtása céljából elismerésüket kérték:

a) a Bizottság határozatot hozott a (9) bekezdéssel összhangban;

b) a harmadik országbeli központi értéktár hatékony engedélyezés, felügyelet és felvigyázás, illetve amennyiben az értékpapír-kiegyenlítési rendszert központi bank működteti, felvigyázás alatt áll, garantálva az adott harmadik országban alkalmazandó prudenciális követelményeknek való teljes körű megfelelést;

c) az ESMA és az adott harmadik ország felelős hatóságai ("harmadik országbeli felelős hatóságok") között a (10) bekezdés szerint együttműködési megállapodások jöttek létre;

d) adott esetben a harmadik országbeli központi értéktár megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy felhasználói megfeleljenek azon tagállam vonatkozó nemzeti jogszabályainak, amelyekben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatásokat tervez nyújtani, beleértve a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett jogszabályokat is, továbbá ezen intézkedések megfelelőségét megerősítették azon tagállam illetékes hatóságai, amelyben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatásokat tervez nyújtani.

A (4) bekezdésben említett feltételek teljesülésének vizsgálatakor az ESMA konzultál:

a) azon tagállamok illetékes hatóságaival, amelyekben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatások nyújtását tervezi, különösen arról, hogy a harmadik országbeli központi értéktár miként kíván megfelelni a (4) bekezdés d) pontjában említett követelménynek;

b) az érintett hatóságokkal;

c) a központi értéktárak engedélyezésével, felügyeletével és felvigyázásával megbízott harmadik országbeli felelős hatóságokkal.

A kérelmező központi értéktárnak az elismeréshez szükségesnek ítélt valamennyi információt közölnie kell az ESMA-val. Az ESMA a kérelem kézhezvételét követő 30 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem hiánytalan-e. Ha a kérelem hiányos, az ESMA a kérelmező központi értéktár számára megszabja a pótlólagos információk benyújtásának határidejét.

Azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyekben a harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatások nyújtását tervezi, kötelesek megvizsgálni, hogy a harmadik országbeli központi értéktár megfelel-e a (4) bekezdés d) pontjában említett jogszabályoknak, és három hónapon belül azt követően, hogy az ESMA-tól kézhez kapták az összes szükséges információt, teljes körűen indokolt határozatban kell értesíteniük az ESMA-t a megfelelésről vagy annak hiányáról.

Az elismerésről szóló határozatnak a (4) bekezdésben szereplő feltételeken kell alapulnia.

Az ESMA a hiánytalan kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül írásban, teljes körűen indokolt határozatban tájékoztatja a kérelmező központi értéktárat az elismerés megadásáról vagy annak elutasításáról.

Azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyekben a (4) bekezdés alapján megfelelően elismert harmadik országbeli központi értéktár központi értéktári szolgáltatásokat nyújt, az ESMA-val szorosan együttműködve felkérhetik a harmadik országbeli felelős hatóságokat arra, hogy:

a) rendszeres időközönként számoljanak be a harmadik országbeli központi értéktárnak az említett fogadó tagállamokban folytatott tevékenységeiről, többek között statisztikai adatgyűjtés céljából;

b) ésszerű időn belül adjanak tájékoztatást az adott fogadó tagállamban szolgáltatásokat nyújtó harmadik országbeli központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek kibocsátóinak és résztvevőinek személyazonosságáról, valamint közöljenek az adott harmadik országbeli központi értéktár által a fogadó tagállamban folytatott tevékenységekkel kapcsolatos minden egyéb vonatkozó információt.

Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott feltételek már nem teljesülnek, illetve a 20. cikkben szereplő esetekben az ESMA visszavonja az adott központi értéktár elismerését.

Az első albekezdésben említett meghatározás során a Bizottság azt is megvizsgálhatja, hogy az adott harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere a nemzetközileg elfogadott CPSS-IOSCO standardoknak is megfelel-e, amennyiben e standardok nem ellentétesek az e rendeletben foglalt követelményekkel.

Az 1095/2010/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésével összhangban az ESMA együttműködési megállapodásokat köt azon harmadik országbeli felelős hatóságokkal, amelyek jogi és felügyeleti keretrendszerét a (9) bekezdés értelmében e rendelettel egyenértékűnek ismerték el. Ezek a megállapodások meghatározzák legalább a következőket:

a) az ESMA, a fogadó ország illetékes hatóságai és a harmadik országbeli felelős hatóságok közötti információcsere mechanizmusa, ideértve a harmadik országokban engedélyezett központi értéktárakkal kapcsolatos minden, az ESMA által kért információhoz való hozzáférést, különös tekintettel az információkhoz a (7) bekezdésben említett esetekben való hozzáférésre;

b) az ESMA azonnali értesítésére szolgáló mechanizmus abban az esetben, ha egy harmadik országbeli felelős hatóság megállapítja, hogy a felügyelete alatt álló központi értéktár megsérti az engedélyezési feltételeket vagy az egyéb alkalmazandó jogszabályokat;

c) a felügyeleti tevékenységek koordinálására vonatkozó eljárások, ideértve adott esetben a helyszíni vizsgálatokat is.

A személyes adatok tagállamok általi továbbításáról rendelkező együttműködési megállapodás esetén az ilyen adattovábbítást a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban, a személyes adatok ESMA általi továbbításáról rendelkező együttműködési megállapodás esetében pedig az ilyen adattovábbítást a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

II. FEJEZET

A központi értéktárakra vonatkozó követelmények

1. szakasz

Szervezeti követelmények

26. cikk

Általános rendelkezések

Az ESMA, a KBER tagjaival szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a központi értéktár és a (7) bekezdés szerinti csoport szintjén egyaránt:

a) a központi értéktárakkal kapcsolatos, az (1) bekezdésben említett kockázatok nyomon követésére szolgáló eszközöket;

b) a kulcsfontosságú személyzetnek a központi értéktárakkal kapcsolatos, az (1) bekezdésben említett kockázatokkal összefüggő feladatait;

c) a (3) bekezdésben említett potenciális összeférhetetlenségeket;

d) a (6) bekezdésben említett auditmódszereket; továbbá

e) azokat a körülményeket, amelyek esetén a felhasználói bizottság és a központi értéktár közötti lehetséges összeférhetetlenségeket figyelembe véve célszerű a (6) bekezdéssel összhangban megosztani az audit eredményeit a felhasználói bizottsággal.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

27. cikk

Felsővezetés, ügyvezető szerv és részvényesek

A központi értéktár köteles:

a) tájékoztatni az illetékes hatóságot a központi értéktár tulajdoni viszonyairól és különösen bármely olyan fél kilétéről és érdekeltségeinek mértékéről, amely olyan helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat a központi értéktár működése felett, és ezt az információt közzétenni;

b) tájékoztatni az illetékes hatóságot mindazon tulajdonjog-átruházási döntésekről, amelyek folytán változás következik be azok személyében, akik a központi értéktár működése felett befolyást gyakorolnak, és kérni az illetékes hatóságtól a döntés jóváhagyását. Az illetékes hatóság általi jóváhagyást követően a központi értéktárnak nyilvánosságra kell hoznia a tulajdonjog-átruházást.

Minden természetes vagy jogi személynek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a központi értéktárat és annak illetékes hatóságát az olyan tulajdonjogszerzésre vagy tulajdonjog-elidegenítésre vonatkozó döntéséről, melynek folytán változás következik be azok személyében, akik a központi értéktár működése felett befolyást gyakorolnak.

28. cikk

Felhasználói bizottság

29. cikk

Nyilvántartás

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

30. cikk

Kiszervezés

Amennyiben a központi értéktár harmadik félhez szervez ki egyes szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, teljes egészében felelős marad az e rendelet értelmében fennálló valamennyi kötelezettségének teljesítéséért, és folyamatosan meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a) a kiszervezés nem eredményezi a felelősség átruházását;

b) a központi értéktárnak a résztvevőivel vagy kibocsátóival fennálló kapcsolata és kötelezettségei nem módosulnak;

c) a központi értéktár engedélyezésének feltételei lényegében nem változnak;

d) a kiszervezés nem akadályozza a felügyeleti és felvigyázási funkciók gyakorlását, ideértve az e funkciók ellátásához szükséges megfelelő információk beszerzését lehetővé tevő helyszíni hozzáférést;

e) a kiszervezés nem fosztja meg a központi értéktárat a kockázatok kezeléséhez szükséges rendszerektől és ellenőrzésektől;

f) a központi értéktár folyamatosan fenntartja a nyújtott szolgáltatások minőségének, valamint a szolgáltató szervezeti és tőkemegfelelésének értékeléséhez, továbbá a kiszervezett szolgáltatások hatékony felügyeletéhez és a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és erőforrásokat;

g) a központi értéktár közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a kiszervezett szolgáltatásokra vonatkozó releváns információkhoz;

h) a szolgáltató együttműködik az illetékes hatósággal és az érintett hatóságokkal a kiszervezett tevékenységek vonatkozásában;

i) a központi értéktár biztosítja, hogy a szolgáltató eleget tegyen az azon vonatkozó adatvédelmi jogszabályokban foglalt előírásoknak, amelyeket akkor kellene alkalmazni, ha a szolgáltató letelepedési helye az Unióban lenne. A központi értéktár felel annak biztosításáért, hogy ezeket az előírásokat a felek közötti szerződésben rögzítsék, és azokat betartsák.

31. cikk

A központi értéktáraktól eltérő felek által nyújtott szolgáltatások

Az ESMA ezt az információt feltünteti a központi értéktárak 21. cikkben említett nyilvántartásában.

2. szakasz

Üzletviteli szabályok

32. cikk

Általános rendelkezések

33. cikk

A részvételre vonatkozó követelmények

Elutasítás esetén a kérelmező résztvevő panaszt tehet a csatlakozást megtagadó központi értéktár illetékes hatóságánál.

Az illetékes hatóság köteles megfelelően kivizsgálni a panaszt, és ennek keretében meg kell vizsgálnia az elutasítás okait, és indokolással ellátott választ kell küldenie a kérelmező résztvevőnek.

Az illetékes hatóságnak a panasz értékelése kapcsán konzultálnia kell a kérelmező résztvevő székhelye szerinti illetékes hatósággal. Amennyiben a kérelmező fél hatósága nem ért egyet az adott értékeléssel, a két illetékes hatóság bármelyike az ESMA elé utalhatja az ügyet, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

Amennyiben a résztvevő csatlakozásának a központi értéktár általi megtagadása indokolatlannak minősül, a csatlakozást megtagadó központi értéktár illetékes hatóságának határozatban kell utasítania a központi értéktárat, hogy biztosítsa a csatlakozási lehetőséget a kérelmező résztvevő számára.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

34. cikk

Átláthatóság

35. cikk

A résztvevők és más piaci infrastruktúrák tájékoztatására szolgáló eljárások

A központi értéktárak kötelesek a hatékony nyilvántartás, kifizetés és elszámolás előmozdítása érdekében az általuk üzemeltetett értékpapír-elszámolási rendszerek résztvevőinek, valamint a velük kapcsolatban álló piaci infrastruktúráknak a tájékoztatására szolgáló eljárások során az üzenetküldésre és hivatkozási adatokra vonatkozó nemzetközi nyílt tájékoztatási eljárásokat és szabványokat alkalmazni.

3. szakasz

A Központi értéktárak szolgáltatásaira vonatkozó követelmények

36. cikk

Általános rendelkezések

A központi értéktárnak minden általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerre vonatkozóan megfelelő szabályokkal és eljárásokkal kell rendelkeznie, ideértve a megbízható számviteli gyakorlatokat és ellenőrzést, amellyel elősegíti az értékpapír-sorozatok integritását, valamint az értékpapírok letéti őrzéséhez és az értékpapír-ügyletek kiegyenlítéséhez kapcsolódó kockázatok csökkentését és kezelését.

37. cikk

Az értékpapír-nyilvántartás integritása

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

38. cikk

A résztvevők és ügyfeleik értékpapírjainak védelme

A központi értéktárnak és résztvevőinek mindazonáltal lehetővé kell tenniük az egyéni ügyfél-elkülönítést azon tagállam állampolgárai, valamint az azon tagállamban lakóhellyel rendelkező személyek és ott letelepedett jogi személyek számára, amelyben 2014. szeptember 17. napján az értékpapírok kibocsátásnak alapjául szolgáló nemzeti jogszabályok előírják az egyéni ügyfél-elkülönítést. Ez a kötelezettség addig alkalmazandó, amíg a nemzeti jogot nem módosítják, vagy nem helyezik hatályon kívül, vagy amíg célkitűzései még érvényesek.

39. cikk

A kiegyenlítés véglegessége

40. cikk

Pénzeszközzel történő kiegyenlítés

41. cikk

A résztvevők nemteljesítésére vonatkozó szabályok és eljárások

4. szakasz

Prudenciális követelmények

42. cikk

Általános követelmények

A központi értéktárnak megbízható kockázatkezelési keretrendszert kell létrehoznia a jogi, üzleti, működési és egyéb közvetlen vagy közvetett kockázatok átfogó kezelésére, ideértve a csalások és a gondatlanság visszaszorítására irányuló intézkedéseket is.

43. cikk

Jogi kockázatok

44. cikk

Általános üzleti kockázat

A központi értéktárnak megbízható irányítási és kontrollrendszerekkel és informatikai eszközökkel kell rendelkeznie az általános üzleti kockázatok - köztük az üzleti stratégia nem kielégítő végrehajtásából eredő veszteségek, a cash flow, valamint a működési költségek - meghatározására, nyomon követésére és kezelésére.

45. cikk

Működési kockázatok

Ezenfelül haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot és az érintett hatóságokat az ilyen kockázatokból eredő működési zavarokról.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

46. cikk

Befektetési politika

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

47. cikk

Tőkekövetelmények

A központi értéktár tőkéjének - az eredménytartalékkal és a tartalékokkal együtt - arányosnak kell lennie a központi értéktár tevékenységéből eredő kockázatokkal. E tőkének mindenkor elegendőnek kell lennie az alábbiak biztosításához:

a) a központi értéktár működési, jogi, letéti, befektetési és üzleti kockázatokkal szembeni megfelelő védelme, hogy a központi értéktár folyamatos működés mellett nyújthassa szolgáltatásait;

b) a központi értéktár tevékenységeinek legalább hat hónapos megfelelő időn belül történő rendezett felszámolása vagy szerkezetátalakítása, különböző stresszforgatókönyvek alapján.

A központi értéktárnak tervet kell készítenie a következőkre vonatkozóan:

a) pótlólagos tőkeemelés arra az esetre, ha saját tőkéje megközelíti az (1) bekezdésben meghatározott szintet vagy az alá süllyed;

b) műveletei és szolgáltatásai rendezett felszámolásának vagy szerkezetátalakításának biztosítása arra az esetre, ha a központi értéktár nem tud új tőkét bevonni.

A tervet az ügyvezető szervnek vagy az ügyvezető szerv egy megfelelő bizottságának kell jóváhagynia, és azt rendszeresen frissíteni kell. A frissített tervet minden alkalommal be kell nyújtani az illetékes hatóságnak. Az illetékes hatóság, amennyiben úgy véli, hogy a központi értéktár terve nem kielégítő, további intézkedések meghozatalát vagy alternatív rendelkezések elfogadását írhatja elő a központi értéktár számára.

Az EBH 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottságnak ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

5. szakasz

A központi értéktárak közötti kapcsolatokra vonatkozó követelmények

48. cikk

A központi értéktárak közötti kapcsolatok

A kapcsolatnak megfelelő szerződéses megállapodáson kell alapulnia, amely meghatározza az összekapcsolt központi értéktárak és szükség esetén azok résztvevőinek a jogait és kötelezettségeit. A több joghatóságot érintő szerződéses megállapodásnak egyértelműen rendelkeznie kell a kapcsolat működésének minden egyes szempontjára irányadó, kikötött jogról.

Az interoperábilis értékpapír-kiegyenlítési rendszereknek és a közös kiegyenlítési infrastruktúrát alkalmazó központi értéktáraknak azonos időpontokat kell meghatározniuk a következők tekintetében:

a) amikor az átutalási megbízásokat bevezetik a rendszerbe;

b) amelytől kezdve az átutalási megbízások visszavonhatatlanok.

Az első albekezdésben említett értékpapír-kiegyenlítési rendszereknek és központi értéktáraknak egyenértékű szabályokat kell megállapítaniuk az értékpapír-transzfer és pénzeszköz-átutalás véglegessé válásának az időpontjára vonatkozóan.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

III. FEJEZET

Hozzáférés a központi értéktárakhoz

1. szakasz

A Kibocsátók központi értéktárakhoz való hozzáférése

49. cikk

Az Unióban engedélyezett központi értéktárakban történő kibocsátás szabadsága

A kibocsátót az első albekezdés szerint megillető jog sérelme nélkül továbbra is alkalmazandó azon tagállam társasági joga vagy más hasonló joga, amelynek hatálya alá az adott értékpapírok tartoznak.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a második albekezdésben említett jogszabályaik legfontosabb vonatkozó rendelkezéseiről készüljön egy összeállítás. Az illetékes hatóságok 2014. december 18-ig kötelesek megküldeni ezt az összeállítást az ESMA-nak. Az ESMA 2015. január 18-ig közzéteszi az összeállítást.

A felek ellenkező megállapodása hiányában a központi értéktár a költségein felül ésszerű mértékű kereskedelmi díjat számíthat fel a kibocsátónak a szolgáltatásnyújtásért.

Elutasítás esetén a kérelmező kibocsátó panaszt tehet a szolgáltatásnyújtást megtagadó központi értéktár illetékes hatóságánál.

Az adott központi értéktár illetékes hatósága köteles a panaszt megfelelően kivizsgálni, aminek keretében értékeli az elutasításnak a központi értéktár által közölt okait, és indokolással ellátott választ küld a kibocsátónak.

A központi értéktár illetékes hatóságának a panasz kivizsgálása kapcsán konzultálnia kell a kérelmező kibocsátó székhelye szerinti illetékes hatósággal. Amennyiben a kérelmező kibocsátó székhelye szerinti illetékes hatóság nem ért egyet az adott értékeléssel, a két illetékes hatóság bármelyike az ESMA elé utalhatja az ügyet, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

Amennyiben az a döntés születik, hogy a központi értéktár indokolatlanul tagadta meg a szolgáltatásnyújtást a kibocsátótól, a felelős illetékes hatóságnak határozatban kell utasítania a központi értéktárat a kérelmező kibocsátónak történő szolgáltatásnyújtásra.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

2. szakasz

A központi értéktárak közötti csatlakozás

50. cikk

Csatlakozás standard kapcsolat útján

A központi értéktár a 33. cikkel összhangban és a központi értéktárak közötti kapcsolatokra vonatkozó, a 19. cikk (5) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatás alapján jogosult egy másik központi értéktár résztvevőjévé válni, és ez utóbbi központi értéktárral standard kapcsolatot kialakítani.

51. cikk

Csatlakozás egyedi kialakítású kapcsolat útján

52. cikk

A központi értéktárak közötti kapcsolatok kialakításának eljárása

Amennyiben a központi értéktár megtagadja a csatlakozást a kérelmező központi értéktártól, az elutasítást teljes körűen indokolnia kell.

Elutasítás esetén a kérelmező központi értéktár panaszt tehet a csatlakozást megtagadó központi értéktár illetékes hatóságánál.

A fogadó központi értéktár illetékes hatósága köteles megfelelően kivizsgálni a panaszt, és ennek keretében meg kell vizsgálnia az elutasítás okait, és indokolással ellátott választ kell küldenie a kérelmező központi értéktárnak.

A fogadó központi értéktár illetékes hatóságának a panasz kivizsgálása kapcsán konzultálnia kell a kérelmező központi értéktár illetékes hatóságával és a kérelmező központi értéktárnak a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett érintett hatóságával. Amennyiben a kérelmező központi értéktár bármely hatósága nem ért egyet az adott értékeléssel, a hatóságok bármelyike az ESMA elé utalhatja az ügyet, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

Amennyiben az a döntés születik, hogy a központi értéktár indokolatlanul tagadta meg a kérelmező központi értéktártól a csatlakozást, a fogadó központi értéktár illetékes hatóságának határozatban kell utasítania az adott központi értéktárat, hogy biztosítsa a csatlakozást a kérelmező központi értéktár számára.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

3. szakasz

A központi értéktár és más piaci infrastruktúra közötti hozzáférés

53. cikk

A központi értéktár és más piaci infrastruktúra közötti hozzáférés

A központi értéktárnak megkülönböztetésmentes és átlátható módon biztosítania kell a hozzáférést egy központi szerződő fél vagy kereskedési helyszín számára az értékpapír-kiegyenlítési rendszeréhez, és a két fél közötti ellenkező megállapodás hiányában az ilyen hozzáférésért a költségein felül ésszerű mértékű kereskedelmi díjat számíthat fel.

A hozzáférést megtagadó félnek az elutasítást átfogó kockázatértékelés alapján írásban teljes körűen indokolnia kell a kérelmező fél számára. Elutasítás esetén a kérelmező fél panaszt tehet a hozzáférést megtagadó fél illetékes hatóságánál.

A fogadó fél illetékes hatósága és a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett érintett hatóság köteles megfelelően kivizsgálni a panaszt, és ennek keretében meg kell vizsgálnia az elutasítás okait, és indokolással ellátott választ kell küldenie a kérelmező félnek.

A fogadó fél illetékes hatóságának a panasz értékelése kapcsán konzultálnia kell a kérelmező fél illetékes hatóságával és a 12. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett érintett hatósággal. Amennyiben a kérelmező fél bármely hatósága nem ért egyet az adott értékeléssel, a két hatóság bármelyike az ESMA elé utalhatja az ügyet, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörrel összhangban járhat el.

Amennyiben az a döntés születik, hogy az adott fél indokolatlanul tagadta meg a hozzáférést, a felelős illetékes hatóságnak határozatban kell utasítania az érintett felet, hogy három hónapon belül biztosítsa a szolgáltatásai igénybevételének lehetőségét.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

IV. CÍM

A KÖZPONTI ÉRTÉKTÁRAK RÉSZTVEVŐI SZÁMÁRA BANKI JELLEGŰ KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

54. cikk

Banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedély és kijelölés

Annak a központi értéktárnak, amely értékpapír-kiegyenlítési rendszere egészének vagy egy részének pénzoldalát a 40. cikk (2) bekezdésével összhangban kívánja kiegyenlíteni, vagy más módon kíván az (1) bekezdésben említett bármilyen banki jellegű kiegészítő szolgáltatást nyújtani, engedélyt kell beszereznie a következőkre:

a) ilyen jellegű saját szolgáltatások nyújtása az e cikkben meghatározott feltételek mellett; vagy

b) egy vagy több, a 2013/36/EU irányelv 8. cikkével összhangban engedélyezett hitelintézet kijelölése erre a célra.

Amennyiben a központi értéktár az értékpapír-kiegyenlítési rendszert működtető bejegyzett szervezettel megegyező bejegyzett szervezeten keresztül kíván bármilyen banki jellegű kiegészítő szolgáltatást nyújtani, a (2) bekezdésben említett engedély csak az alábbi feltételek teljesülése esetén adható meg:

a) a központi értéktár rendelkezik a 2013/36/EU irányelv 8. cikkében előírt hitelintézeti engedéllyel;

b) a központi értéktár eleget tesz az 59. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében felsorolt prudenciális követelményeknek és a 60. cikkben meghatározott felügyeleti követelményeknek;

c) az ezen albekezdés a) pontjában említett engedély kizárólag a melléklet C. szakaszában felsorolt banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására és nem bármely más tevékenység végzésére használható;

d) a központi értéktárra olyan többlettőke-követelmény vonatkozik, amely tükrözi többek között az értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevőinek és a központi értéktári szolgáltatások egyéb felhasználóinak nyújtott, napközbeni hitelekből eredő kockázatokat, beleértve a hitel- és a likviditási kockázatokat;

e) a központi értéktár - legalább havonta az illetékes hatóságnak és évente az 575/2013/EU rendelet nyolcadik részében előírt, a 3. pillérbe tartozó közzététel keretében - az említett rendelet 59. cikke (4) bekezdésének j) pontjával összhangban jelentést tesz a napközbeni likviditási kockázat mértékéről és kezeléséről; valamint

f) a központi értéktár olyan megfelelő helyreállítási tervet nyújtott be az illetékes hatóságnak, amely biztosítja a kritikus működési folyamatainak a folytonosságát, beleértve azokat az eseteket is, amikor a likviditási vagy a hitelkockázat a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtásának eredményeként áll elő.

Amennyiben ez a rendelet, az 575/2013/EU rendelet és a 2013/36/EU irányelv egymásnak ellentmondó rendelkezéseket tartalmaz, az első albekezdés a) pontjában említett központi értéktár a prudenciális felügyeletre vonatkozó szigorúbb előírásokat köteles betartani. Az e rendelet 47. és 59. cikkében említett szabályozástechnikai standardokban tisztázni kell az egymásnak ellentmondó rendelkezések eseteit.

Amennyiben a központi értéktár valamely hitelintézetet kíván kijelölni bármely banki jellegű kiegészítő szolgáltatásnak egy olyan különálló bejegyzett szervezeten - amely vagy része a legfelső szinten ugyanazon anyavállalat által irányított vállalkozáscsoportnak, vagy sem - keresztül történő nyújtására, a (2) bekezdésben említett engedély csak az alábbi feltételek teljesülése esetén adható meg:

a) a különálló bejegyzett szervezet rendelkezik a 2013/36/EU irányelv 8. cikkében előírt hitelintézeti engedéllyel;

b) a különálló bejegyzett szervezet eleget tesz az 59. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében meghatározott prudenciális követelményeknek és a 60. cikkben meghatározott felügyeleti követelményeknek;

c) a különálló bejegyzett szervezet saját maga nem nyújt semmilyen, a melléklet A. szakaszában említett alapvető szolgáltatást;

d) az a) pontban említett engedélyt kizárólag a melléklet C. szakaszában felsorolt banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására és nem bármely más tevékenység végzésére használják.

e) a különálló bejegyzett szervezetre olyan többlettőke-követelmény vonatkozik, amely tükrözi többek között az értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevőinek és a központi értéktári szolgáltatások egyéb felhasználóinak nyújtott, napközbeni hitelekből eredő kockázatokat, beleértve a hitel- és a likviditási kockázatokat;

f) a különálló bejegyzett szervezet - legalább havonta az illetékes hatóságnak és évente az 575/2013/EU rendelet nyolcadik részében előírt, a 3. pillérbe tartozó közzététel keretében - az említett rendelet 59. cikke (4) bekezdésének j) pontjával összhangban jelentést tesz a napközbeni likviditási kockázat mértékéről és kezeléséről; valamint

g) a különálló bejegyzett szervezet olyan megfelelő helyreállítási tervet nyújtott be az illetékes hatóságnak, amely biztosítja a kritikus működési folyamatainak a folytonosságát, beleértve azokat az eseteket is, amikor a likviditási és hitelkockázat a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtásának eredményeként áll elő.

Az illetékes hatóság köteles évente legalább egyszer ellenőrizni az első albekezdésben meghatározott értékhatár betartását, és megállapításáról jelentést kell küldenie az ESMA-nak. Amennyiben az illetékes hatóság az értékhatár túllépését állapítja meg, elő kell írnia az érintett központi értéktár számára, hogy szerezze be a (4) bekezdés szerinti engedélyt. Az érintett központi értéktárnak hat hónapon belül kell benyújtania az engedélykérelmét.

Az EBH 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottságnak ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

55. cikk

A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedély megadása és megtagadása

Az illetékes hatóságnak, miután a kérelmet hiánytalannak tekintette, az abban foglalt valamennyi információt meg kell küldenie a következő hatóságoknak:

a) az érintett hatóságok;

b) az 575/2013/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésének 40. pontjában említett illetékes hatóság;

c) azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyekben a központi értéktár interoperábilis kapcsolatot hozott létre egy másik központi értéktárral, kivéve, ha a központi értéktár a 19. cikk (5) bekezdésében említett interoperábilis kapcsolatot hozta létre;

d) azon fogadó tagállam illetékes hatóságai, amelyben a központi értéktár tevékenységei a 24. cikk (4) bekezdése értelmében az értékpapírpiacok működése és a befektetők védelme szempontjából meghatározó jelentőségűek;

e) a központi értéktár azon résztvevőinek felügyeletét ellátó illetékes hatóságok, amelyek azon három tagállamban rendelkeznek székhellyel, amelyek a központi értéktár értékpapír-kiegyenlítési rendszerében összevont formában, egy éves időszakra vonatkozóan a legnagyobb kiegyenlítési értékeket képviselik;

f) az ESMA; és

g) az EBH.

Amennyiben a (4) bekezdés a)-e) pontjában említett hatóságok közül legalább egynek elutasító az indokolással ellátott véleménye, az engedélyt megadni szándékozó illetékes hatóságnak harminc napon belül az elutasító véleményre vonatkozó, indokolással ellátott határozatot kell küldenie a (4) bekezdés a)-e) pontjában említett hatóságoknak.

Amennyiben harminc nappal a határozat megküldését követően a (4) bekezdés a)-e) pontjában említett hatóságok valamelyike elutasító véleményt ad, de az illetékes hatóság még mindig meg kívánja adni az engedélyt, akkor az ügyet az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjában foglalt közvetítés céljából bármelyik elutasító véleményt adó illetékes hatóság az ESMA elé utalhatja.

Amennyiben az ügy harminc nappal az ESMA elé utalását követően nem rendeződött, az engedélyt megadni szándékozó illetékes hatóságnak végleges döntést kell hoznia, és döntését írásban részletesen meg kell indokolnia a (4) bekezdés a)-e) pontjában említett hatóságok részére.

Amennyiben az illetékes hatóság el akarja utasítani az engedélykérelmet, akkor az ügyet nem kell az ESMA elé utalni.

Az elutasító véleményben írásban, teljes körűen és részletesen indokolni kell, hogy az e rendeletben vagy egyéb uniós jogszabályokban foglalt rendelkezések miért nem teljesülnek.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottsághoz ezeket a végrehajtás-technikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

56. cikk

A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások körének kiterjesztése

57. cikk

Az engedély visszavonása

Az V. cím szerinti korrekciós lépések vagy intézkedések sérelme nélkül a központi értéktár székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága az alábbi esetek bármelyikében köteles visszavonni az 54. cikkben említett engedélyt:

a) amennyiben a központi értéktár 12 hónapos időtartam alatt nem használta fel az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy amennyiben a kijelölt hitelintézet az előző hat hónapban nem nyújtott szolgáltatást vagy nem végzett tevékenységet;

b) amennyiben a központi értéktár valótlan nyilatkozatokkal vagy más jogellenes eszközzel szerezte meg az engedélyt;

c) amennyiben a központi értéktár vagy a kijelölt hitelintézet már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett az engedélyt megszerezte, és meghatározott időn belül nem hozta meg az illetékes hatóság által kért korrekciós intézkedéseket;

d) amennyiben a központi értéktár vagy a kijelölt hitelintézet súlyosan és rendszeresen megszegte az e rendeletben foglalt követelményeket.

58. cikk

Központi értéktárak nyilvántartása

Az ESMA az erre a célra létrehozott honlapján közzéteendő nyilvántartásban a 21. cikk (3) bekezdésével összhangban feltünteti az alábbi adatokat:

a) az 54., az 56. és az 57. cikk alapján hozott határozat tárgyát képező minden egyes központi értéktár neve;

b) az egyes kijelölt hitelintézetek neve;

c) azon banki jellegű kiegészítő szolgáltatások felsorolása, amelyeket a kijelölt hitelintézet vagy az 54. cikk alapján engedéllyel rendelkező központi értéktár a központi értéktár résztvevői számára nyújthat.

59. cikk

A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező hitelintézetekre vagy központi értéktárakra alkalmazandó prudenciális követelmények

A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására az 54. cikk (2) bekezdése b) pontja alapján kijelölt hitelintézetnek vagy az 54. cikk (2) bekezdése a) pontja alapján engedéllyel rendelkező központi értéktárnak minden értékpapír-kiegyenlítési rendszer tekintetében meg kell felelnie az e szolgáltatásokhoz kapcsolódó hitelkockázatokra vonatkozó alábbi konkrét prudenciális követelményeknek:

a) megbízható keretrendszert kell létrehoznia a kapcsolódó hitelkockázatok kezelésére;

b) meg kell állapítania az ilyen hitelkockázatok forrásait, gyakran és rendszeresen mérnie kell és nyomon kell követnie a kapcsolódó hitelkockázati kitettségeket, és megfelelő kockázatkezelési eszközökkel kontroll alatt kell tartania ezeket a kockázatokat;

c) biztosítékok és más egyenértékű pénzügyi források felhasználásával teljes körű fedezetet kell biztosítania az egyes hitelfelvevő résztvevőkkel szembeni hitelkockázati kitettségekre;

d) amennyiben biztosítékokat vesz igénybe a hitelkockázatok kezelésére, kizárólag nagymértékben likvid és minimális hitel- és piaci kockázattal járó biztosítékokat fogadhat el; egyedi helyzetekben, megfelelő levonás alkalmazásával más típusú biztosíték is használható;

e) kellően szigorú levonásokat és koncentrációs határértékeket kell megállapítania és alkalmaznia a c) pontban említett hitelkockázati kitettségek fedezetéül szolgáló biztosítékok értékére vonatkozóan, figyelembe véve azon célkitűzést, hogy a biztosíték azonnal és az árra nézve jelentős hátrányos következmények nélkül érvényesíthető legyen;

f) a megfelelő hitelkockázati kitettségeire vonatkozóan határértékeket kell megállapítania;

g) meg kell vizsgálnia és meg kell terveznie a potenciális fennmaradó hitelkockázati kitettségek kezelésének módját, valamint szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia e tervek végrehajtására;

h) kizárólag a nála pénzforgalmi számlával rendelkező résztvevőknek hitelezhet;

i) a napközbeni hitel tekintetében hatékony visszatérítési eljárásokat biztosít, és tényleges visszatartó erőt jelentő bírságok alkalmazásával törekszik az egynapos hitelek visszaszorítására.

A banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására az 54. cikk (2) bekezdése b) pontja alapján kijelölt hitelintézetnek vagy az 54. cikk (2) bekezdése a) pontja alapján engedéllyel rendelkező központi értéktárnak minden értékpapír-kiegyenlítési rendszer tekintetében meg kell felelnie az e szolgáltatásokhoz kapcsolódó likviditási kockázatokra vonatkozó alábbi konkrét prudenciális követelményeknek:

a) megbízható keretrendszerrel és eszközökkel kell rendelkeznie az azon értékpapír-kiegyenlítési rendszer minden egyes pénzneméhez kapcsolódó likviditási kockázatok - beleértve a napközbeni likviditási kockázatokat - mérésére, nyomon követésére és kezelésére, amelynek esetében elszámoló ügynökként jár el;

b) folyamatosan és időszerűen - legalább naponta - mérnie kell és figyelemmel kell kísérnie a likviditási igényeit és a birtokában lévő likvid eszközök szintjét; eközben az ezen eszközökre alkalmazandó megfelelő levonások figyelembevételével meg kell határoznia a rendelkezésére álló likvid eszközök értékét;

c) minden érintett pénznemben elegendő likvid forrással kell rendelkeznie a kiegyenlítési szolgáltatások időben történő nyújtásához, a potenciális stresszforgatókönyvek széles skáláját figyelembe véve, amelyek közé tartozik többek között legalább egy olyan résztvevő - beleértve annak anyavállalatát vagy leányvállalatait - fizetésképtelenségéből fakadó likviditási kockázat, amely résztvevővel szembeni kitettségei a legnagyobbak;

d) csökkentenie kell a kapcsolódó likviditási kockázatokat minden egyes pénznemben fennálló, figyelembe vehető likvid források, mint például a kibocsátó központi banknál és más hitelképes pénzügyi intézetnél tartott pénz, hitelkeretre vonatkozó kötelezettségvállalás vagy hasonló megállapodás, valamint nagymértékben likvid biztosítékok vagy befektetések révén, amelyek azonnal rendelkezésre állnak és pénzeszközre válthatók, előre megkötött és rendkívül megbízható finanszírozási megállapodásokkal együtt, még szélsőséges, de lehetséges piaci feltételek esetén is, és meg kell állapítania, mérnie kell és nyomon kell követnie a likviditási kockázatok kezelésére igénybe vett különböző pénzügyi intézmények jelentette likviditási kockázatot;

e) előre megkötött finanszírozási megállapodások alkalmazása esetén kizárólag hitelképes pénzügyi intézmények vehetők igénybe likviditásnyújtóként; az egyes likviditásnyújtókra - beleértve azok anyavállalatát és leányvállalatait is - vonatkozóan megfelelő koncentrációs határértékeket kell megállapítani és alkalmazni;

f) meg kell határoznia, majd rendszeres és szigorú stressztesztekkel vizsgálnia kell, hogy a források elegendőek-e;

g) meg kell vizsgálnia és meg kell terveznie az előre nem látható és potenciálisan nem fedezett likviditási problémák kezelésének módját, valamint szabályokat és eljárásokat kell elfogadnia e tervek végrehajtására;

h) amennyiben lehetséges és megvalósítható, a központi bank számlavezetési szabályainak sérelme nélkül, a központi banknál vezetett számlákkal kell rendelkeznie és hozzá kell férnie más központi banki szolgáltatásokhoz a likviditási kockázatainak jobb kezelése érdekében, továbbá az uniós hitelintézeteknek a megfelelő pénzeszközegyenlegeket a kibocsátó uniós központi banknál vezetett, e célra szolgáló számlákon kell elhelyezniük;

i) előre megkötött és rendkívül megbízható megállapodásokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy egy nem teljesítő ügyfél biztosítékát időben érvényesíteni tudja.

j) rendszeresen jelentést kell tennie a 60. cikk (1) bekezdésében említett hatóságok részére arról, és nyilvánosságra kell hozni azt, hogy milyen módon méri, követi nyomon és kezeli a likviditási kockázatait, beleértve a napközbeni likviditási kockázatokat is.

Az EBH 2015. június 18-ig benyújtja a Bizottságnak ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

60. cikk

A kijelölt hitelintézetek és a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező központi értéktárak felügyelete

Az e bekezdés első albekezdésében említett illetékes hatóságoknak abból a szempontból is felügyelniük kell a szóban forgó albekezdésben említett kijelölt hitelintézeteket és központi értéktárakat, hogy betartják-e az 59. cikkben említett prudenciális követelményeket.

Az első albekezdésben említett illetékes hatóságok rendszeresen, de évente legalább egyszer értékelik, hogy a kijelölt hitelintézet vagy a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkező központi értéktár teljesíti-e az 59. cikkben foglaltakat, és az e bekezdés alapján végzett felülvizsgálata eredményeiről - beleértve a korrekciós intézkedéseket és a szankciókat is - tájékoztatja a központi értéktár illetékes hatóságát, amely pedig tájékoztatja az 55. cikk (4) bekezdésében említett hatóságokat.

A központi értéktár illetékes hatósága az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságokkal folytatott konzultációt követően legalább évente felülvizsgálja és értékeli a következőket:

a) az 54. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben azt, hogy a kijelölt hitelintézetek és a központi értéktár közötti valamennyi szükséges megállapodás lehetővé teszi-e az e rendeletben megállapított kötelezettségeik teljesítését;

b) az 54. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett esetekben pedig azt, hogy a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására szóló engedéllyel kapcsolatos intézkedések lehetővé teszik-e a központi értéktár számára az e rendeletben megállapított kötelezettségei teljesítését.

A központi értéktár illetékes hatósága köteles rendszeresen, de legalább évente egyszer tájékoztatni az 55. cikk (4) bekezdésében említett hatóságokat az e bekezdés alapján végzett felülvizsgálata és értékelése eredményeiről, beleértve a korrekciós intézkedéseket és a szankciókat is.

Amennyiben a központi értéktár az 54. cikk értelmében engedéllyel rendelkező hitelintézetet jelöl ki, köteles az általa működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek résztvevőinek védelme érdekében biztosítani, hogy az általa kijelölt hitelintézet az e rendelet alkalmazásában szükséges valamennyi információt a rendelkezésére bocsássa, és e kötelezettség megszegését köteles jelenteni a központi értéktár illetékes hatóságának és az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságoknak.

V. CÍM

SZANKCIÓK

61. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések

A tagállamok 2016. szeptember 18-ig határozhatnak úgy, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat az első albekezdésben foglaltak szerint, ha az első albekezdésben említett jogsértések nemzeti jogukban már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak. Ha a tagállamok így döntenek, részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az adott büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok 2016. szeptember 18-ig tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t az első albekezdésben említett szabályokról. A tagállamok indokolatlan késedelem nélkül bejelentik a Bizottságnak és az ESMA-nak az e szabályokat érintő későbbi módosításokat is.

Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdéssel összhangban úgy döntenek, hogy a 63. cikkben említett rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, akkor az illetékes hatóságaik évente összesített és anonimizált adatokat küldenek az ESMA-nak az összes lefolytatott bűnügyi nyomozásra és a kivetett büntetőjogi szankciókra vonatkozóan. Az ESMA egy éves jelentésben közzéteszi a kivetett büntetőjogi szankciókra vonatkozó adatokat.

Az illetékes hatóságok funkcióikat és jogköreiket a nemzeti jogi kereteknek megfelelően gyakorolják:

a) közvetlenül;

b) más hatóságokkal együttműködve;

c) saját felelősségük mellett olyan jogalanyokra történő hatáskör-átruházással, amelyekre e rendeletnek megfelelően feladatokat ruháztak át; vagy

d) az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresésével.

62. cikk

Határozatok közzététele

Amennyiben a szankció vagy egyéb intézkedés kivetéséről szóló határozat ellen az érintett igazságszolgáltatási vagy más érintett hatóságok előtt jogorvoslattal lehet élni, az illetékes hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenniük a hivatalos honlapjukon azt is, hogy a jogorvoslat milyen szakaszban van és mi az eredménye. A szankció vagy intézkedés kivetéséről szóló korábbi határozatot megsemmisítő határozatokat ugyancsak közzé kell tenni.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyes adatainak a közzététele - az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását, illetőleg egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az alábbiak valamelyike szerint járjanak el:

a) halasszák el a szankciót vagy egyéb intézkedést elrendelő határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b) a szankciót vagy egyéb intézkedést elrendelő határozatot a nemzeti joggal összhangban lévő módon, név megjelölése nélkül tegyék közzé, amennyiben a név nélküli közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét;

c) egyáltalán ne tegyék közzé a szankciót vagy egyéb intézkedést megállapító határozatot, amennyiben a fenti a) és b) pontban meghatározott opciók nem tekinthetők elégségesnek annak biztosításához, hogy: i. a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe; ii. a kisebb jelentőségűnek tartott intézkedésekről szóló határozatok közzététele arányos legyen.

A szankció vagy egyéb intézkedés név nélküli közzétételéről szóló döntés esetében az érintett adatok közzététele ésszerű ideig elhalasztható, amennyiben az említett időszak során a név nélküli közzététel indokai előreláthatólag meg fognak szűnni.

Az illetékes hatóságok tájékoztatják az ESMA-t az összes kivetett, de az (1) bekezdés harmadik albekezdésének c) pontja alapján közzé nem tett közigazgatási szankcióról, beleértve a kapcsolódó jogorvoslatokat és azok eredményét is. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak a kivetett büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogerős ítéletekről, és azokat benyújtsák az ESMA-nak. Az ESMA kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn a hozzá bejelentett szankciókról. Ehhez az adatbázishoz kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az általuk szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.

63. cikk

Jogsértésért kivetett szankciók

Ezt a cikket a rendelet következő rendelkezéseire kell alkalmazni:

a) a melléklet A., B. és C. szakaszában meghatározott szolgáltatásoknak a 16., a 25. és az 54. cikk megszegésével történő nyújtása;

b) a 16. és az 54. cikkben előírt engedélyeknek valótlan nyilatkozattal vagy más jogellenes eszközzel történő megszerzése a 20. cikk (1) bekezdésének b) pontjában és az 57. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint;

c) a központi értéktárak nem rendelkeznek az előírt tőkével, ezáltal sértik a 47. cikk (1) bekezdését;

d) a központi értéktárak nem tesznek eleget a szervezeti követelményeknek, ezáltal sértik a 26-30. cikket;

e) a központi értéktárak nem tesznek eleget az üzletviteli szabályoknak, ezáltal sértik a 32-35. cikket;

f) a központi értéktárak nem tesznek eleget a központi értéktárak szolgáltatásaira vonatkozó követelményeknek, ezáltal sértik a 37-41. cikket;

g) a központi értéktárak nem tesznek eleget a prudenciális követelményeknek, ezáltal sértik a 43-47. cikket;

h) a központi értéktárak nem tesznek eleget a központi értéktárak közötti kapcsolatokra vonatkozó követelményeknek, ezáltal sértik a 48. cikket;

i) a központi értéktárak jogellenesen megtagadják a különböző típusú hozzáféréseket, ezáltal sértik a 49-53. cikket;

j) a kijelölt hitelintézetek nem tesznek eleget a hitelkockázatokhoz kapcsolódó egyedi prudenciális követelményeknek, ezáltal sértik az 59. cikk (3) bekezdését;

k) a kijelölt hitelintézetek nem tesznek eleget a likviditási kockázatokhoz kapcsolódó egyedi prudenciális követelményeknek, ezáltal sértik az 59. cikk (4) bekezdését.

Az illetékes hatóságok felügyeleti hatásköreinek sérelme nélkül, legalább az e cikkben említett jogsértések esetére az illetékes hatóságoknak a nemzeti joggal összhangban legalább az alábbi közigazgatási szankciók és egyéb intézkedések alkalmazását lehetővé tévő jogkörrel kell rendelkezniük:

a) nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértés természetét a 62. cikkel összhangban;

b) végzés, amely előírja a jogsértésért felelős személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől;

c) a 16. vagy az 54. cikk alapján kiadott engedélyek visszavonása a 20. vagy az 57. cikknek megfelelően;

d) az intézmény ügyvezető szerve azon tagjának vagy bármely más azon természetes személynek, akit felelősnek tartanak, az ideiglenes, illetve ismétlődő súlyos jogsértések esetén végleges eltiltása az intézménybeli vezetői funkciók betöltésétől;

e) a jogsértésből származó nyereség összegének - amennyiben az meghatározható - legalább a kétszeresét kitevő maximálisan kiszabható közigazgatási pénzbírság;

f) természetes személy esetében maximálisan kiszabható legalább 5 millió EUR összegű közigazgatási pénzbírság, illetve azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben az ezen rendelet elfogadásának napján az említett összegnek megfelelő érték;

g) jogi személy esetében legalább 20 millió EUR maximális összegű vagy a jogi személy - az ügyvezető szerve által jóváhagyott legutolsó rendelkezésre álló beszámolója szerinti - teljes éves árbevételének 10 %-áig terjedő közigazgatási pénzbírság; amennyiben a jogi személy anyavállalat vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a végső anyavállalat ügyvezető szerve által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó számviteli irányelvek szerinti, annak megfelelő típusú bevétel;

64. cikk

A szankciók hatékony alkalmazása

A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy egyéb intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok minden releváns körülményt vegyenek figyelembe, adott esetben az alábbiakat is:

a) a jogsértés súlyossága és időtartama;

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

c) a jogsértésért felelős személy pénzügyi ereje, például a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezve;

d) a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik feleknek a jogsértés által okozott vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

e) a jogsértésért felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének szintje, annak sérelme nélkül, hogy biztosítsák az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszerzését;

f) a jogsértésért felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések.

65. cikk

A jogsértések bejelentése

Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a) a potenciális vagy tényleges jogsértésekről szóló jelentések átvételére, kivizsgálására és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások, beleértve a jelentések biztonságos kommunikációs csatornáinak a létrehozását;

b) az intézményen belüli potenciális vagy tényleges jogsértést jelentő intézményi alkalmazottak megfelelő védelme legalább a megtorlással, a diszkriminációval vagy másfajta tisztességtelen bánásmóddal szemben;

c) a személyes adatok védelme a potenciális vagy tényleges jogsértést bejelentő személy, valamint a jogsértésért feltehetően felelős természetes személy vonatkozásában, a 95/46/EK irányelvben meghatározott elveknek megfelelően;

d) az eljárás teljes időtartama alatt mind a jogsértést bejelentő személy, mind az annak elkövetéséért feltehetően felelős természetes személy személyazonosságának a védelme, kivéve, ha a nemzeti jog a további vizsgálat vagy a bejelentés nyomán indított közigazgatási vagy bírósági eljárás keretében előírja e személyek kilétének a felfedését.

Ilyen csatornát szolgáltathatnak a szociális partnerek által kialakított eljárások is. Ebben az esetben a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában említettel azonos védelem alkalmazandó.

66. cikk

Jogorvoslathoz való jog

A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján hozott határozatokat és intézkedéseket kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni. A bíróság előtti jogorvoslati jognak azokra az esetekre is vonatkoznia kell, amelyekben valamely engedélykérelem benyújtásától számított hat hónapon belül nem született határozat annak ellenére, hogy a kérelem a hatályos rendelkezéseknek megfelelően minden szükséges információt tartalmazott.

VI. CÍM

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖR, ÁTMENETI, MÓDOSÍTÓ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

67. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

68. cikk

A bizottsági eljárás

69. cikk

Átmeneti rendelkezések

70. cikk

A 98/26/EK irányelv módosításai

A 98/26/EK irányelv az alábbiak szerint módosul:

1. A 2. cikk a) pontja első albekezdése harmadik francia bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: - "- amelyet az alkalmazandó jog szerinti tagállam rendszernek minősít anélkül, hogy ez a belföldi jog általánosnál megszorítóbb alkalmazási feltételeit gyengítené és erről - miután a rendszer kielégítő voltáról megbizonyosodott - értesítette az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot."

2. A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(3) 2015. március 18-ig a tagállamok elfogadják és közzéteszik azokat az intézkedéseket, amelyek a 2. cikk a) pontja első albekezdésének harmadik francia bekezdésében foglaltak betartásához szükségesek, és tájékoztatják azokról a Bizottságot.".

71. cikk

A 2014/65/EU irányelv módosításai

A 2014/65/EU irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk 1. pontja o) alpontjának helyébe a következő szöveg lép: "o) központi értéktárak, kivéve a 909/2014/EU ( *1 ) európai parlamenti és tanácsi rendelet 73. cikkében előírtakat.

2. A 4. cikk (1) bekezdésében a következő pont kerül beillesztésre: "64. »központi értéktár« : a 909/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 1. pontjában meghatározott központi értéktár:"

3. Az I. melléklet B szakasza (1) pontjának helyébe a következő szöveg lép: "(1) Pénzügyi eszközök megőrzése és nyilvántartása az ügyfelek számlájára, beleértve a letéti őrzést és kapcsolódó szolgáltatásokat, mint pl. készpénz, illetve biztosíték kezelése, kivéve a felső szintű értékpapírszámláknak a 909/2014/EU rendelet melléklete A. szakaszának 2. pontjában említett nyitását és vezetését (»központi számlavezetési szolgáltatás«).".

72. cikk

A 236/2012/EU rendelet módosítása

A 236/2012/EU rendelet 15. cikkét el kell hagyni.

73. cikk

A 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet alkalmazása

Az e rendelet 16. cikkével összhangban engedélyezett központi értéktáraknak nincs szükségük a 2014/65/EU irányelv alapján megkért engedélyre az e rendelet mellékletének A. és B. szakaszában kifejezetten felsorolt szolgáltatások nyújtásához.

Amennyiben az e rendelet 16. cikkével összhangban engedélyezett központi értéktár egy vagy több befektetési szolgáltatást nyújt, illetve egy vagy több befektetési tevékenységet végez az e rendelet mellékletének A. és B. szakaszában kifejezetten felsorolt szolgáltatások nyújtása mellett, akkor a 2014/65/EU irányelvet az 5-8. cikk, a 9. cikk (1), (2), (4) és (6) bekezdése, valamint a 10-13. cikk kivételével, továbbá a 600/2014/EU rendeletet alkalmazni kell.

74. cikk

Jelentések

Az ESMA az EBH-val, valamint az illetékes hatóságokkal és a felelős hatóságokkal együttműködve évente a trendeket, a potenciális kockázatokat és a gyenge pontokat értékelő jelentést nyújt be a Bizottságnak, és - amennyiben szükséges - az e rendeletben szabályozott szolgáltatások piacát érintő megelőző vagy korrekciós intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tesz. A jelentésekben legalább a következőket kell értékelni:

a) a belföldi és határokon átnyúló műveleteket érintő kiegyenlítés hatékonyságának értékelése minden egyes tagállam esetében a meghiúsult kiegyenlítések száma és nagyságrendje, a 7. cikk (2) bekezdésében említett szankciók összege, a 7. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti kényszerbeszerzési ügyletek száma és nagyságrendje, valamint egyéb releváns kritériumok alapján;

b) a meghiúsult kiegyenlítések esetén alkalmazandó szankciók megfelelősége, kitérve különösen arra, hogy szükség van-e nagyobb fokú rugalmasságra a 7. cikk (4) bekezdésében említett illikvid pénzügyi eszközökkel kapcsolatos meghiúsult kiegyenlítések esetén alkalmazandó szankciók tekintetében.

c) a központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszereken kívül lezajlott kiegyenlítéseket felmérő, az ügyletek 9. cikk szerint kapott tájékoztatásra épülő számán és nagyságrendjén, valamint egyéb releváns kritériumokon alapuló, értékelés;

d) az e rendeletben szabályozott, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás értékelése, a központi értéktárak közötti kapcsolatok száma és típusa, a központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek külföldi résztvevőinek száma, az ilyen résztvevőket érintő ügyletek száma és nagyságrendje, az értékpapírjaikat a 49. cikknek megfelelően központi értéktárban nyilvántartó külföldi kibocsátók száma és egyéb releváns kritériumok alapján;

e) a 49., az 52. és az 53. cikkben említett hozzáférés iránti kérelmek kezelése annak megállapítása érdekében, hogy a központi értéktárak, a központi szerződő felek és a kereskedési helyszínek milyen okokból utasítják el a hozzáférés iránti kérelmeket, mutatkoznak-e tendenciák az elutasításokban, a feltárt kockázatok milyen módon csökkenthetők a hozzáférés lehetővé tétele céljából, továbbá léteznek-e más jelentős akadályok a kereskedés utáni pénzügyi szolgáltatások terén folyó versenyben.

f) a 23. cikk (3)-(7) bekezdésében és a 25. cikk (4)-(10) bekezdésében említett eljárásoknak megfelelően benyújtott kérelmek kezelése;

g) adott esetben a határokon átnyúló felügyeletre vonatkozó, a 24. cikk (6) bekezdése szerinti partneri felülvizsgálati eljárás megállapításai, valamint hogy az ilyen felülvizsgálatok gyakorisága csökkenthető-e a jövőben, kitérve arra, hogy a megállapítások alapján indokolt volna-e áttérni a formálisabb felügyeleti kollégiumokra;

h) a polgári jogi felelősségre vonatkozó tagállami szabályok alkalmazása a központi értéktáraknak felróható veszteségekre;

i) azon eljárások és feltételek, amelyek alapján a központi értéktárak engedélyt kaptak arra, hogy valamely hitelintézetet vagy saját magukat jelöljék ki banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtására az 54. és az 55. cikknek megfelelően, ezen belül annak értékelése, hogy az ilyen rendelkezés milyen hatást gyakorolhat az Unióban a pénzügyi stabilitásra, valamint a kiegyenlítési és a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások terén folyó versenyre;

j) a résztvevők és ügyfeleik értékpapírjainak védelmére vonatkozó, a 38. cikkben említett szabályok alkalmazása, különös tekintettel a 38. cikk (5) bekezdésében foglaltakra;

k) a szankciók alkalmazása, kitérve különösen arra, hogy szükség van-e az e rendeletben megállapított követelmények megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciók további harmonizálására.

75. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2019. szeptember 18-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet, és általános jelentést készít róla. E jelentésben értékelni kell különösen a 74. cikk (1) bekezdésének a)-k) pontjában említetteket, az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások terén folyó verseny előtti olyan jelentős akadályok fennállását, amelyekre nem fordítottak kellő figyelmet, valamint hogy szükség lehet-e olyan további intézkedésekre, amelyek csökkentik az adófizetőkre háruló következményeket a központi értéktárak csődje esetén. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

76. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, olyan kereskedési helyszín esetében, amely a 30. cikk (5) bekezdésében említett központi értéktárhoz hozzáférést kapott, az 5. cikk (2) bekezdése legalább hat hónappal az azt megelőző időponttól alkalmazandó, hogy az érintett központi értéktár az adott közszervezethez kiszervezi a tevékenységét, de minden esetben 2016. január 1-jétől.

A 2014/65/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő multilaterális kereskedési rendszer e rendelet 7. cikke (3) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozik a következő időpontokig:

a) a 2014/65/EU irányelv 33. cikke szerinti bejegyzés iránti kérelmének végleges elbírálásáig; vagy

b) amennyiben a multilaterális kereskedési rendszer nem nyújtott be bejegyzés iránti kérelmet a 2014/65/EU irányelv 33. cikke szerint, akkor 2018. június 13-ig.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

MELLÉKLET

SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE

A. SZAKASZ

A központi értéktárak alapvető szolgáltatásai

1. Értékpapírok kezdeti bevezetése a könyvelési rendszerbe ("hitelesítési szolgáltatás");

2. felső szintű értékpapírszámlák nyitása és vezetése ("központi számlavezetési szolgáltatás");

3. értékpapír-kiegyenlítési rendszer működtetése ("kiegyenlítési szolgáltatás").

B. SZAKASZ

A központi értéktárak nem banki jellegű kiegészítő szolgáltatásai, amelyek nem járnak hitel- vagy likviditási kockázattal

A központi értéktárak által nyújtott olyan szolgáltatások, amelyek javítják az értékpapírpiacok biztonságát, hatékonyságát és átláthatóságát, többek között, de nem kizárólagosan az alábbiak:

1. A kiegyenlítési szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, úgymint: a) értékpapír-kölcsönzési rendszer szervezése az értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevői között ügynökként eljárva; b) biztosítékkezelési szolgáltatások nyújtása az értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevői között ügynökként eljárva; c) a kiegyenlítés adatainak előzetes egyeztetése a résztvevőkkel, megbízáskezelés, ügylet visszaigazolása, ügyletellenőrzés.

2. A hitelesítési és központi számlavezetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó szolgáltatások, úgymint: a) a részvényesi nyilvántartásokkal kapcsolatos szolgáltatások; b) vállalati események feldolgozása, ideértve az adóügyi, általános ülésekkel kapcsolatos és tájékoztatási szolgáltatásokat; c) új kibocsátásokkal kapcsolatos szolgáltatások, ideértve az ISIN-kódok és hasonló kódok kiosztását és kezelését; d) megbízáskezelés és -feldolgozás, díjbeszedés és -feldolgozás és az ezekhez kapcsolódó jelentéstétel.

3. A központi értéktárak közötti kapcsolatok létrehozása, értékpapírszámlák nyitása, fenntartása és vezetése a kiegyenlítési szolgáltatáshoz kapcsolódóan, biztosítékkezelés és egyéb kiegészítő szolgáltatások

4. Bármely egyéb szolgáltatás, úgymint: a) általános biztosítékkezelési szolgáltatások nyújtása ügynökként; b) rendszeres jelentéstétel; c) tájékoztatás, adatok és statisztikák biztosítása piackutatási/statisztikai irodák számára vagy más kormányzati vagy kormányközi szervezeteknek; d) informatikai szolgáltatások nyújtása.

C. SZAKASZ

Banki jellegű kiegészítő szolgáltatások

Az A. és B. szakaszban felsorolt alapvető vagy kiegészítő szolgáltatásokhoz közvetlenül kapcsolódó banki jellegű szolgáltatások, úgymint:

a) pénzforgalmi számlák biztosítása értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevői és értékpapírszámla-tulajdonosok számára és tőlük betétek elfogadása a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 1. pontja szerint;

b) pénzeszköz-hitel biztosítása legkésőbb a következő üzleti napon történő visszafizetésre, pénzeszköz-hitel nyújtása a vállalati eseményekhez kapcsolódó előfinanszírozás nyújtására és értékpapír-kölcsönzés az értékpapírszámlák tulajdonosai számára a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 2. pontja szerint;

c) pénzeszköz- és devizaügyletek feldolgozását magában foglaló pénzforgalmi szolgáltatások a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 4. pontja szerint;

d) az értékpapír-kölcsönzéssel és -kölcsönvétellel összefüggő garanciák és kötelezettségvállalások a 2013/36/EU irányelv I. mellékletének 6. pontja szerint;

e) a résztvevők hosszú pozíciót képviselő egyenlegének kezeléséhez kapcsolódó, devizát és átruházható értékpapírokat érintő pénztárműveletek a 2013/36/EU irányelv I. melléklete 7. pontjának b) és e) alpontja szerint.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 1092/2010/EU rendelete a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról (HL L 331., 2010.12.15., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

( 4 ) A Bizottság 2006. augusztus 1-i 2006/70/EK irányelve a politikai közszereplők fogalmát, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról (HL L 214., 2006.8.4., 29. o.).

( 5 ) A Bizottság 2001. június 6-i 2001/528/EK határozata az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 909/2014/EU rendelete az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról. (HL L 257., 2014.8.28., 1. o.)".

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32014R0909 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32014R0909&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02014R0909-20220622 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02014R0909-20220622&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére