2023. évi CXIV. törvény

a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés i) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg lép.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

2. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

a) 27/C. § (2) bekezdés f) pontjában a "pénzügyi gondnokként" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztosként" szöveg,

b) 66. § (5) bekezdésében a "pénzügyi gondnoki" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztosi" szöveg

lép.

3. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

3. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Adósságrendezési eljárást kezdeményezhet

a) a helyi önkormányzat hitelezője, valamint

b) a helyi önkormányzat, ha lejárt tartozásainak összege a tárgyévben meghaladja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeget vagy mértéket."

(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az eljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen a kérelem a bírósághoz érkezik."

4. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Azon helyi önkormányzat esetében, amely a Kormány kijelölése alapján társadalmi felzárkózást elősegítő programban (a továbbiakban: felzárkózást elősegítő programban) vesz részt, a polgármester az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatással egyidejűleg megkeresi a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert az önkormányzati csődbiztos 9. § (2a) bekezdés szerinti kijelölése érdekében. A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a megkereséstől számított 10 napon belül értesíti a polgármestert az általa kijelölt önkormányzati csődbiztos személyéről és elérhetőségéről."

(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 5. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az adósságrendezési eljárás megindítása iránti kérelemhez csatolni kell)

"d) azon helyi önkormányzat esetében, amely felzárkózást elősegítő programban vesz részt, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által kijelölt önkormányzati csődbiztos nevét és elérhetőségét, ennek hiányában a polgármester nyilatkozatát arról, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter az (1a) bekezdés szerinti határidőben nem értesítette az önkormányzati csődbiztos kijelöléséről."

5. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 6. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Azon helyi önkormányzat esetében, amely felzárkózást elősegítő programban vesz részt, a polgármester a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételével egyidejűleg megkeresi a társadalmi felzárkózásért felelős minisztert az önkormányzati csődbiztos 9. § (2a) bekezdés szerinti kijelölése érdekében. A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a megkereséstől számított 5 napon belül értesíti a polgármestert az általa kijelölt önkormányzati csődbiztos személyéről és elérhetőségéről.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a polgármester a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatában megjelöli a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által kijelölt önkormányzati csődbiztos nevét és elérhetőségét; kijelölés hiányában azt a tényt, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter a (4) bekezdés szerinti határidőben nem értesítette az önkormányzati csődbiztos kijelöléséről."

6. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Ha adósságrendezési eljárás van folyamatban, a hitelező az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjában fennálló - lejárt és le nem járt - követelését kizárólag az adósságrendezési eljárásban érvényesítheti.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az a hitelező, akinek az adósságrendezési eljárás megindításának időpontjában le nem járt tartozása van, és fennálló követelését azért nem tudta érvényesíteni, mert az adósságrendezési eljárás megindításáról az önkormányzati csődbiztos a 15. § (1a) bekezdése alapján nem értesítette, követelését az adósságrendezési eljárásban kötött egyezséget, vagy a vagyon felosztását követően hozott eljárást befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított 2 év eltelte után érvényesítheti."

7. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 9. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon helyi önkormányzat esetében, amely felzárkózást elősegítő programban vesz részt, a bíróság elsődlegesen a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által kiválasztott önkormányzati csődbiztost jelöli ki a (2) bekezdés szerinti végzésben, vagy ettől eltérő döntését a végzésben indokolja. Ha a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter az e törvény szerinti határidőben nem választja ki az önkormányzati csődbiztos személyét, akkor a bíróság a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(2b) A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter önkormányzati csődbiztosként olyan civil szervezetet választhat ki, amely a (2a) bekezdés szerinti helyi önkormányzatnál a felzárkózást elősegítő programban a kijelölés érdekében történő megkeresést megelőzően legalább egy éve részt vesz. A kiválasztás részletes előírásait a Kormány rendeletében szabályozza."

8. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 75 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye."

9. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az adósságrendezési eljárás alatt az önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke, a tanácsnok, valamint a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő alpolgármester kivételével az alpolgármester az adósságrendezés megindítását követő 30 napon belül a polgármesterhez benyújthatja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az Mötv. 35. § (2b) bekezdésében és 80. § (2b) bekezdésében meghatározott egyedi döntésén alapuló felmentés megadására irányuló kérelmét.

(4) A polgármester az adósságrendezés megindítását követő 38 napon belül a miniszternek továbbítja a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmet, az önkormányzati csődbiztosnak a tiszteletdíj kifizetésének az adósságrendezési eljárás eredményességére gyakorolt hatását bemutató tájékoztatójával együtt.

(5) A miniszter a kérelemről - a (4) bekezdés szerinti tájékoztató figyelembevételével - a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül az adósságrendezési eljárás idejére kiterjedő hatállyal dönt.

(6) Ha az adósságrendezési eljárás alá vont helyi önkormányzat képviselő-testülete a válságköltségvetési rendeletét az adósságrendezés megindításának időpontját követő 90 napon belül nem fogadja el, a miniszternek az (5) bekezdés alapján hozott döntésétől függetlenül az önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke, a tanácsnok, valamint a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő alpolgármester kivételével az alpolgármester részére tiszteletdíj nem állapítható meg, nem folyósítható.

(7) Az önkormányzati csődbiztos a minisztert a (6) bekezdésben meghatározottak fennállásáról soron kívül tájékoztatja."

10. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 14. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi gondnok)

"i) a helyi önkormányzat vagyonelemeinek áttekintését követően kezdeményezheti a képviselő-testületnél a helyi önkormányzat feladatellátásához nem szükséges vagyontárgyak forgalomképes vagyonkörbe történő minősítését és egyúttal a helyi önkormányzat vagyonával való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatát;

j) a bíróság általi kijelölését követő 15 napon belül felhívja a polgármestert és a képviselő-testületet, hogy az adósságrendezési eljárás megindítását követő 75 napon belül gondoskodjanak a helyi önkormányzat fizetési számlájának kincstár általi vezetéséről, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket a helyi önkormányzat kincstáron kívüli, forintban vagy devizában vezetett fizetési számláinak megszüntetése érdekében."

11. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az önkormányzati csődbiztos az adósságrendezési eljárás megindításának időpontját követő 40 napon belül írásban felszólítja a le nem járt tartozással rendelkező hitelezőket, hogy követeléseiket az adósságrendezési eljárás megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 75 napon belül a részére jelentsék be, és egyidejűleg tájékoztatja a hitelezőket a követelésük bejelentése elmulasztásának a jogi következményeiről és az adósságrendezési eljárás megindítását elrendelő végzés közzétételének napjáról."

12. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyi önkormányzat a válságköltségvetéssel nem finanszírozhat olyan egészségügyi, szociális, oktatási intézményt, amelynek kihasználtsága az 50%-ot nem éri el, kivéve, ha a településen intézménytípusonként csak egy intézmény üzemel."

13. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 29. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az önkormányzati csődbiztos az adósságrendezésbe vonható vagyon körének meghatározása során figyelembe veszi azon vagyonelemeket is, amelyeket a 14. § (2) bekezdés i) pontja szerinti javaslatának megtétele során az önkormányzati feladatellátáshoz nem szükséges vagyonelemnek minősített."

(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 29. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A helyi önkormányzat vagyonával való gazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletet a bíróságnak a (6) bekezdésében meghatározott jogerős végzésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

14. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 30. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A pénzügyi gondnok a 29. § (6) bekezdésében meghatározott jóváhagyó végzés jogerőre emelkedését követő]

"b) 60 napon belül köteles megkísérelni a helyi önkormányzat adósságrendezésbe vonható vagyonának nyilvános értékesítését a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A vagyon értékesítése során - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (2) bekezdése, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. § (1) bekezdése alapján az államot megillető elővásárlási jogot követően - a hitelezőket elővásárlási jog illeti meg. A 60 napos határidő a 28. § szerinti módon egy alkalommal meghosszabbítható. Az önkormányzati csődbiztos a határidő lejártát követő 30 napon belül az adósságrendezésbe vonható vagyon hitelezők részére történő felosztására tesz javaslatot. A hitelezői igények kielégítése történhet pénzzel, illetve az értékesítetlen vagyontárgyak hitelezők részére történő átadásával is. Ez utóbbi esetben meg kell állapítani - a kielégítési sorrend és a hitelezői követelések arányának megfelelően -, hogy a hitelezők a helyi önkormányzat vagyonából milyen arányban részesednek."

(2) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 30. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az adósságrendezésbe bevont vagyon ingatlan, akkor az ingatlan becsértékének a megállapítását igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő végzi."

15. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos igazolt költségeit és az általa igénybe vett szakértők díját a helyi önkormányzat az esedékességkor fizeti ki. Az önkormányzati csődbiztos erről az egyezség, illetve a vagyonfelosztási javaslat benyújtásával egyidejűleg a bíróságnak tételes elszámolást nyújt be, megindokolva a szakértő igénybevételének szükségességét."

16. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a helyi önkormányzat az egyezséghez szükséges feltételeket pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremti meg (reorganizációs hitel), úgy a központi költségvetés az esedékes kamattörlesztésre, annak egy részére a reorganizációs hitel teljes futamidejére vagy annak egy részére a miniszter döntése alapján kamatmentes visszatérítendő támogatást, vagy vissza nem térítendő támogatást nyújthat."

17. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:

"34/A. § A kincstár a helyi önkormányzat nettó finanszírozásából adódó tartozásával összefüggésben nem minősül hitelezőnek, az ilyen tartozás megfizetése az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint történik."

18. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény V. Fejezete a következő 34/E. §-sal egészül ki:

"34/E. § (1) A helyi önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetének erősítése, a takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében az adósságrendezési eljárást befejező végzés jogerőre emelkedését követő két évig

a) a helyi önkormányzat fizetési számláját a kincstár vezeti,

b) az államháztartásról szóló törvény szerinti költségvetési biztos kerül kijelölésre,

c) a helyi önkormányzat olyan fejlesztési pályázaton - kivéve a vis maior támogatást - nem vehet részt, amely a pályázótól önrész biztosítását követeli meg.

(2) Az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 180 napon belül az önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke, a tanácsnok, valamint a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő alpolgármester kivételével az alpolgármester a polgármesterhez benyújthatja az Mötv. 35. § (2b) bekezdésében és 80. § (2b) bekezdésében meghatározott, a miniszter egyedi döntésén alapuló felmentés megadására irányuló kérelmét.

(3) A polgármester a (2) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket együtt, a (4) bekezdés szerinti 180 nap leteltét követő 8 napon belül a miniszternek továbbítja, a költségvetési biztosnak a tiszteletdíj kifizetésének a helyi önkormányzat gazdasági helyzetére, pénzügyi stabilitására gyakorolt hatását bemutató tájékoztatásával együtt.

(4) A miniszter a kérelemről - a (3) bekezdés szerinti tájékoztató figyelembevételével - a beérkezésétől számított 8 napon belül az adósságrendezési eljárás jogerős befejezésétől számított kétéves időtartamra kiterjedően dönt."

19. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény a következő 39. §-sal egészül ki:

"39. § (1) Az e törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel megállapított 2. § a) és c) pontját, 4. § (1) és (1a) bekezdését, 5. § (1) és (1a) bekezdését, 5. § (3) bekezdését, 6. § (4) és (5) bekezdését, 7. §-át, 9. § (2a) és (2b) bekezdését, 10. § (2) bekezdés e) és f) pontját, 11. § (4) és (5) bekezdését, 13. § (3)-(7) bekezdését, 14. § (2) bekezdését, 15. § (1a) bekezdését, 18. § (3) bekezdését, 29. § (3a) és (8) bekezdését, 30. § (1a) bekezdését, 34. § (1) bekezdését, 34/E. §-át, 35. § (2) bekezdés a) és d) pontját, valamint 1. mellékletét a 2024. július 1-jét követően indult adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a 2024. évben adósságrendezési eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat, ha a lejárt tartozásának összege az előző évi zárszámadási rendelet szerinti kiadási főösszeg 1%-a, de legalább

a) 2000 fő és az alatti település esetén 1 millió forint,

b) 2001-5000 fő közötti település esetében 3 millió forint,

c) 5001-10000 fő közötti település esetében 5 millió forint,

d) 10000 fő feletti település esetén 10 millió forint,

e) megyei jogú város, fővárosi kerület és a fővárosi önkormányzat esetében 50 millió forint."

20. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

21. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény

1. 2. § a) pontjában az "önkormányzat;" szövegrész helyébe az "önkormányzat, valamint az átalakult nemzetiségi önkormányzat;" szöveg,

2. 2. § c) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

3. 3. § (4) bekezdés b) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

4. 3. § (4) bekezdés c) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

5. 3. § (4) bekezdés d) pontjában az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,

6. 3. § (4) bekezdés f) pontjában az "a pénzügyi gondok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

7. 5. § (1) bekezdésében a "képviselő-testület a" szövegrész helyébe a "képviselő-testület - a 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel - a" szöveg,

8. 9. § (2) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,

9. 9. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,

10. 9. § (3) bekezdés b) pontjában a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztos" szöveg,

11. 10. § (2) bekezdés e) pontjában a "60" szövegrész helyébe a "75" szöveg és az "a pénzügyi gondnokhoz" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,

12. 10. § (2) bekezdés f) pontjában a "11. § (4) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe a "11. § (4) bekezdésében" szöveg,

13. 10. § (2) bekezdés g) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

14. 10. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

15. 10. § (4) bekezdés b) pontjában a "kincstárt" szövegrész helyébe a "Magyar Államkincstárt (a továbbiakban: kincstár)" szöveg,

16. 10. § (5) bekezdésében a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

17. 11. § (3) bekezdésében az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,

18. 11. § (5) bekezdésében a "(4) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe a "7. §-ban" szöveg,

19. 12. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

20. 13. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,

21. 13. § (2) bekezdés h) pontjában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

22. "A pénzügyi gondnok feladatai, hatásköre" alcím címében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

23. 14. § (1) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

24. 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

25. 14. § (3) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

26. 14. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,

27. 14. § (5) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,

28. 15. § (1) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

29. 15. § (2) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,

30. 16. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

31. 16. § (2) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrészek helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

32. 19. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,

33. 19. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

34. 20/A. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg, a "helyi önkormányzatokért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe a "miniszternek" szöveg,

35. 21. §-ában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

36. 22. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

37. 22. § (2) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,

38. 22. § (3) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

39. 22. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,

40. 22. § (5) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

41. 22/A. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrészek helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

42. 23. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

43. 25. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

44. 25. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

45. 25. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

46. 25. § (5) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

47. 26. §-ában az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg, az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

48. 28. §-ában az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

49. 29. § (2) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

50. 29. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

51. 29. § (4) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

52. 29. § (5) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrészek helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg, az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,

53. 29. § (6) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrészek helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg,

54. 29. § (7) bekezdésében az "a pénzügyi gondnoknak" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosnak" szöveg,

55. 30. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

56. 30. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

57. 32. § (1) bekezdésében az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

58. 32. § (3) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

59. 32. § (4) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

60. 32. § (5) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg és az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg,

61. 33. § (1) bekezdésében a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe a "bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos" szöveg,

62. 33. § (2) bekezdésében a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe a "bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos" szöveg,

63. 35. § (2) bekezdés a) pontjában az "a pénzügyi gondnokok névjegyzékére, a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztosok névjegyzékére, az önkormányzati csődbiztos" szöveg és a "tevékenységére vonatkozó" szövegrész helyébe a "tevékenységére, továbbá az önkormányzati csődbiztosként kijelölhető civil szervezet kiválasztásának feltételeire és tevékenységére vonatkozó" szöveg,

64. 35. § (2) bekezdés b) pontjában a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe a "bíróság által kijelölt önkormányzati csődbiztos" szöveg,

65. 36. §-ában az "Ötv." szövegrész helyébe az "Mötv." szöveg

lép.

4. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

22. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/B. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg lép.

5. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

23. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény

a) 29. § (4) bekezdésében a "pénzügyi gondnokára" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztosára" szöveg,

b) 29. § (5) bekezdésében az "a pénzügyi gondnokot" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztost" szöveg

lép.

6. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályiról szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

24. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdés d) pontjában a "pénzügyi gondnokkal" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztossal" szöveg lép.

7. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

25. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 153. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra és az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat, azzal, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezésére vonatkozó rendelkezések kizárólag az átalakult nemzetiségi önkormányzatok esetében alkalmazhatóak."

8. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

26. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 35. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indul, az adósságrendezési eljárás alatt és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig az önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a részönkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke és a tanácsnok nem jogosult tiszteletdíjra és természetbeni juttatásra és számára a költségtérítésen felül egyéb jogcímen sem lehet személyi juttatást megállapítani.

(2b) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben meghatározott eljárás szerinti egyedi döntése alapján a (2a) bekezdésben foglaltak alól a tiszteletdíj tekintetében felmentést ad abban az esetben, ha megállapítható, hogy a kérelmező nem vett részt a helyi önkormányzat gazdálkodását kedvezőtlenül befolyásoló döntéshozatali eljárásban, vagy a döntéssel nem értett egyet, továbbá ha a tiszteletdíj kifizetése az önkormányzati feladatellátást nem veszélyezteti."

27. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 75. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az adósságrendezési eljárás megindításának napjától az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig csak a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő főállású alpolgármester jogviszonyának megszűnése esetén választható új főállású alpolgármester."

28. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 80. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indul, az adósságrendezési eljárás alatt és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig a polgármestert általános jogkörrel helyettesítő alpolgármester kivételével az alpolgármester nem jogosult tiszteletdíjra és számára a költségtérítésen felül egyéb jogcímen sem lehet személyi juttatást megállapítani.

(2b) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvényben meghatározott eljárás szerinti egyedi döntése alapján a (2a) bekezdésben foglaltak alól a tiszteletdíj tekintetében felmentést ad abban az esetben, ha megállapítható, hogy az alpolgármester nem vett részt a helyi önkormányzat gazdálkodását kedvezőtlenül befolyásoló döntéshozatali eljárásban, vagy a döntéssel nem értett egyet, továbbá ha a tiszteletdíj kifizetése az önkormányzati feladatellátást nem veszélyezteti."

29. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. §-a a következő (4a)-(4k) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2b) bekezdés b) pontja szerinti támogatás fedezete céljából megtervezett támogatási összeg közgazdasági megalapozottsága megállapítása érdekében - vizsgálatot kezdeményezhet a helyi önkormányzattal szemben, ha a helyi önkormányzat adott évi költségvetési rendeletében elfogadott, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdés g) pontja szerinti saját bevétele meghaladja az előző évi jóváhagyott költségvetési rendeletében szereplő saját bevétel összegét. A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal a vizsgálat során a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, illetve a Magyar Államkincstár bevonásával járhat el. A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal a vizsgálat során felkérheti az Állami Számvevőszéket az eljárásban történő részvételre.

(4b) A (4a) bekezdés szerinti eljárás során a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője az érintett helyi önkormányzattól - legfeljebb 8 napos határidő tűzésével - további információkat, adatokat kérhet.

(4c) Ha a helyi önkormányzat adott évi költségvetési rendeletében meghatározott, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdés g) pontja szerinti saját bevételének mértéke legalább 20%-kal, és legalább 1 milliárd forinttal meghaladja az előző évi jóváhagyott költségvetési rendeletében szereplő saját bevétel összegét, úgy a megtervezett támogatási összeg saját bevétel közgazdasági megalapozottságát a helyi önkormányzatnak szükséges alátámasztania a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal részére.

(4d) A (4a) és (4c) szerinti eljárás lefolytatása az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2b) bekezdés b) pontja alapján mellékelt üzleti tervre is kiterjed a közgazdasági megalapozottság megállapításához szükséges mértékben.

(4e) A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat jogszerű gazdálkodásának helyreállításáig, de legfeljebb az önkormányzat tárgyévi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletének elfogadásáig törvényességi felhívás kibocsátása nélkül önkormányzati csődbiztost jelölhet ki, ha

a) a képviselő-testület a költségvetési rendeletét a költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadja el, vagy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111/P. §-ában foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget,

b) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2a) és (2b) bekezdésében foglaltakat megsérti,

c) a (4) bekezdésében foglaltakat megsérti,

d) a (4b) vagy (4d) bekezdésben foglalt adatszolgáltatást nem teljesíti, vagy

e) a (4a) és (4c) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján indokolt.

(4f) A (4e) bekezdés szerinti önkormányzati csődbiztosnak

a) a pénzügyi gondnok névjegyzékében szereplő,

b) a felszámolók névjegyzékében szereplő, vagy

c) közgazdász végzettséggel és legalább öt éves pénzügyi szakmai gyakorlattal rendelkező

természetes személy jelölhető ki, akivel szemben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hartv.) 9. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok nem merül fel.

(4g) Az önkormányzati csődbiztos

a) figyelemmel kíséri a helyi önkormányzat gazdálkodását, a jogszabályokban kötelezően előírt feladatainak és hatáskörének ellátását;

b) véleményezi a képviselő-testületi ülésre készült költségvetést érintő előterjesztéseket, amelyekhez a véleményét csatolni kell;

c) ellenjegyzésével teljesíthetőek kötelezettségvállalások és kifizetések;

d) áttekinti a helyi önkormányzat gazdálkodását, és feltárja, hogy milyen okok vezettek a közgazdaságilag nem megalapozott költségvetés elfogadásához;

e) a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet;

f) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok - a helyi önkormányzat vagyonával kapcsolatos - nyilvános és zárt ülésén.

(4h) Az önkormányzati csődbiztos a (4g) bekezdésben foglalt jogköröket a kijelölésről szóló döntés hatályosulását követő naptól megfelelően gyakorolhatja. Az önkormányzati csődbiztos a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetőjének kérésére köteles a tevékenységéről beszámolni.

(4i) Az önkormányzati csődbiztosnak a (4g) bekezdés szerinti jogköre által elsődlegesen a helyi közösségi közlekedési feladatellátásnak, továbbá a Hartv. 1. mellékletében felsorolt, és a helyi önkormányzat számára külön törvényben kötelezően előírt feladatok működési kiadások finanszírozásának teljesítését kell biztosítania.

(4j) A (4e) bekezdés szerinti kijelölés annak közlését követő 15 napon belül a Kúria előtt támadható meg. A keresetlevelet az önkormányzati csődbiztost kijelölő kormányhivatalnál kell benyújtani. Az önkormányzati csődbiztost kijelölő kormányhivatal a keresetlevelet 8 napon belül terjeszti fel a Kúria részére. A keresetlevél benyújtásának az önkormányzati csődbiztos kijelölésének hatályosulására nincs halasztó hatálya.

(4k) A bíróság a (4j) bekezdés szerinti keresetlevél benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A bíróság döntése ellen nincs helye perújításnak."

30. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"i) az önkormányzati csődbiztos kijelölésére, tevékenységére, eljárására díjazására vonatkozó szabályokat"

31. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 146/K. §-sal egészül ki:

"146/K. § (1) E törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 111. § (4a)-(4k) bekezdését első alkalommal a 2024. évi önkormányzati költségvetési rendelet megalkotása, módosítása során kell alkalmazni.

(2) A Módtv1.-gyel megállapított 111. § (4a)-(4k) bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a képviselő-testület a Módtv1. hatályba lépését megelőzően elfogadott 2024. évi költségvetési rendeletét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 25. § (1) bekezdés szerinti határidőig az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2a) és (2b) bekezdés szerinti tartalommal nem módosítja."

9. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

32. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kormány az (1)-(3) bekezdés szerinti hozzájárulást megtagadhatja, ha az ügylet nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy ha az önkormányzat a fejlesztési célt adósságot keletkeztető ügylet megkötése nélkül is képes megvalósítani, vagy ha az ügylet, illetve a fejlesztés nem felel meg a gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás alapelvének, vagy ha a fejlesztés megvalósításának ütemezése pénzügyileg nem kellően előkészített, megalapozott, a fejlesztés révén létrehozandó kapacitás jövőbeli működtetése nem kellően alátámasztott és emiatt központi költségvetési többletkiadást vagy önkormányzati költségvetési többletkiadást generálhat."

(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. §-a az alábbi (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A Kormány az (5) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a hozzájárulásra vonatkozó döntés meghozatalát megelőzően, illetve az ügylet futamideje alatt a kormányzati ellenőrzési szerv útján ellenőrizheti."

(3) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. alcíme a következő 52/B. §-sal egészül ki:

"52/B. § E törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 10/B. § (5a) bekezdését a Módtv. hatálybalépése előtt jóváhagyott ügyletekre, illetve az azokhoz kapcsolódó fejlesztésekre is alkalmazni kell."

10. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

33. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

"i) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg főösszegű gazdasági társasággal - kötelező önkormányzati feladatellátásra - kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, az érintett gazdasági társaság önkormányzat által nem vitatott, a költségvetés tervezésekor fennálló követelésének összegét,"

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakon túl

a) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság,

b) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság

előző évi elfogadott beszámolóját, és amennyiben jogszabályi kötelezettség előírta, az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is.

(2b) Ha a (2a) bekezdés szerinti beszámoló alapján a gazdasági társaság az előző évben veszteséges volt, és azt a mérlegben szereplő, a saját tőke részét képező eredménytartalék sem ellensúlyozta, az önkormányzat költségvetési rendeletéhez mellékelni kell az érintett gazdasági társaság tárgyévi üzleti tervét is, amelyben

a) veszteség nem tervezhető, vagy

b) amennyiben a gazdasági társaság üzleti tervében veszteséget tervez, akkor annak fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében - a tulajdoni részarányának megfelelő mértékében - támogatásként meg kell tervezni a támogatást fedező, közgazdasági megalapozottságú önkormányzati többletbevétel, vagy intézkedés bemutatásával.

(2c) A (2b) bekezdésben foglaltakat az önkormányzat költségvetési rendeletének módosítása során is alkalmazni kell."

34. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 27/A. alcímmel egészül ki:

"27/A. Költségvetési biztos

39/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat a költségvetési év hatodik hónapjáról, a kilencedik hónapjáról és a tizenkettedik hónapjáról szóló időközi költségvetési jelentés közül kettőt a jogszabályi határidőt követő 30 napon belül nem teljesíti, vagy az időközi mérlegjelentés alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, a helyi önkormányzat 12 hónapig, továbbá - ha a helyi önkormányzattal szemben adósságrendezési eljárás indult - az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 24 hónapig köteles a kincstár elnöke által megbízott költségvetési biztos helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében hozott intézkedéseinek tűrésére.

(2) A költségvetési biztos a helyi önkormányzat eredményes működése érdekében

a) előzetesen véleményezi

aa) a tervezéssel, gazdálkodással, pénzügyi kihatással bíró kérdések szabályzatait,

ab) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat,

ac) a tervezéssel, gazdálkodással és beszámolással összefüggő intézkedéseket,

b) javaslatot tehet, ajánlást fogalmazhat meg a belső információáramlásokkal, gazdálkodási folyamatokkal, továbbá a szakmai szabályozással összefüggésben, valamint

c) ellenjegyzi a kötelezettségvállalásokat."

35. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 60/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan - a késedelmi kamat és az 53/A. § (2) bekezdés szerinti ügyleti kamat kivételével - a kincstár legfeljebb tizenkét havi, a Kormány kijelölése alapján társadalmi felzárkózást elősegítő programban részt vevő önkormányzatok esetében legfeljebb 24 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmező igazolja, hogy kötelező feladatainak ellátását az egyösszegű visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésről hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A részletfizetési kérelem elbírálására vonatkozó eljárás során szünetelésnek nincs helye."

36. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed)

"g) a 23. § (2b) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségnek közgazdasági megalapozottsága ellenőrzésére az Mötv.-ben meghatározott kormányhivatali eljárás során, valamint a Gst. 10/B. § (5) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének ellenőrzésére,"

37. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 68/B. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kincstár ellenőrzési jogköre a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv)

"d) az Mötv.-ben meghatározott kormányhivatali eljárás során a 23. § (2b) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség közgazdasági megalapozottságának"

(vizsgálatára terjed ki.)

38. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni

a) a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervezetei,

b) a vármegyei önkormányzatok és a vármegyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,

c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,

d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

e) az MNV Zrt.,

f) a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

g) a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH),

h) az Országgyűlés által, a Kormány által és a vármegyei önkormányzat által alapított közalapítványok,

i) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább az Nvt. szerinti többségi befolyással rendelkezik,

j) a 6/B. § (3) bekezdése szerinti, jogszabály által kijelölt, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint hitelintézetnek nem minősülő nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerv, ide nem értve a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím kezelő szerveként kijelölt gazdasági társaságot,

k) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság,

l) az adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatok, az adósságrendezési eljárás során és az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő két évig

[az a)-l) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok]."

39. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"13. a költségvetési biztos megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, a költségvetési biztos feladatait, intézkedéseit, a költségvetési biztos tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokat,"

40. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/P. §-sal egészül ki:

"111/P. § E törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel megállapított 39/A. §-át és a 2011. évi CXCV. törvény 79. § (2) bekezdés l) pontját a 2024. július 2-át követően indult adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni."

41. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 73. alcíme a következő 111/Q. §-sal egészül ki:

"(1) E törvénynek a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2023. évi CXIV. törvény) megállapított 23. § (2a) és (2b) bekezdését a 2024. évi önkormányzati költségvetési rendelet megalkotása, módosítása esetében is alkalmazni kell.

(2) A képviselő-testület a 2023. évi CXIV. törvény hatályba lépését megelőzően elfogadott 2024. évi költségvetési rendeletét a 25. § (1) bekezdés szerinti határidőig a 23. § (2a) és (2b) bekezdése szerint módosítja"

42. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63. § (1) bekezdés h) pontjában az "az a)-f) pontban" szövegrész helyébe az "az a)-g) pontban" szöveg lép.

11. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

43. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 35. § (1) bekezdésében az "a pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "az önkormányzati csődbiztos" szöveg lép.

12. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

44. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. § (2) bekezdés c) pontjában a "pénzügyi gondnokkal" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztossal" szöveg lép.

13. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

45. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdés c) pontjában a "pénzügyi gondnokkal" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztossal" szöveg lép.

14. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

46. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 199. § (1) bekezdés d) pontjában a "pénzügyi gondnokkal" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztossal" szöveg lép.

15. Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény módosítása

47. § A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény

a) 3. melléklet II. rész 5.1. pont b) alpontjában a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe a "bíróság által kirendelt önkormányzati csődbiztos" szöveg,

b) 3. melléklet II. rész 5.6. pontjában a "pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "önkormányzati csődbiztos" szöveg és az "A pénzügyi gondnok" szövegrész helyébe az "Az önkormányzati csődbiztos" szöveg

lép.

16. Záró rendelkezések

48. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 29-31. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(3) Az 1-28. §, a 35. § és a 43-47. § 2024. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 34. § és a 38-40. § 2024. július 2-án lép hatályba.

49. § (1) A 25. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 26-28. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 43. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2023. évi CXIV. törvényhez

"1. melléklet az 1996. évi XXV. törvényhez

Az alapvető lakossági szolgáltatások

1. Helyi közösségi közlekedés biztosítása (a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény),

2. A törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtott gyermekétkeztetés biztosítása [(a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)],

3. Az óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a nemzetiségek által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése (a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény),

4. A törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtott, személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások biztosítása, különösen étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás, nappali ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása [a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) és Gyvt.],

5. A helyi közvilágítás biztosítása [a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény],

6. Azon egyéb szociális alapszolgáltatások, szakosított ellátások és gyermekvédelmi szakellátás megszervezése, amelyeket az önkormányzat az állammal vagy állami szervvel kötött megállapodás, szerződés keretében nyújt (Szoctv. és Gyvt.),

7. Köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátása, különösen a közterületen elhagyott hulladék felszámolása, közterületek tisztán tartása, közterületről összegyűjtött települési hulladék kezelése, rovarok és rágcsálók irtása [a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Hulladék tv.) és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)],

8. A jogszabály által a települési önkormányzatok számára előírt hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátása (Hulladék tv.),

9. A közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzése (a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény),

10. A kegyeleti közszolgáltatással kapcsolatos, törvényben meghatározott kötelező feladatok ellátása (a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény),

11. A helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés, a vízgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása, így különösen: a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás; a település nem közműves ivóvízellátásáról történő gondoskodás; a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről történő gondoskodás (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény),

12. A helyi közutak tekintetében a közútkezelői feladatok ellátása, a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátása törvény szerint [a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)],

13. A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatás (Kkt. és Mötv.),

14. Ismeretlen tulajdonos esetén az állati eredetű melléktermék elszállítása, ártalmatlanná tétele (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény),

15. Belterületi kóbor állatok befogása, elhelyezése, ebösszeírás, az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségek megtérítése (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény),

16. Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó kötelező feladatok, így különösen a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, valamint törvényben meghatározott módon az ügyeleti ellátás, az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása (az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény),

17. A járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény törvényben meghatározott módon történő működtetése (Eütv.),

18. A törvényben meghatározott feltételek szerint ellátásra kötelezett települési önkormányzatok által fenntartott, tartós bentlakásos vagy átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények által nyújtott szolgáltatások biztosítása (Szoctv.),

19. A törvényben és az önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint nyújtott, szociális rászorultság alapján járó pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása, különösen települési támogatás, köztemetés, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (Szoctv. és Gyvt.),

20. A települési könyvtári ellátás biztosítása, törvényben meghatározott közművelődési szolgáltatások biztosítása, muzeális intézmények fenntartása [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.)],

21. A fővárosi önkormányzatnál a fővárosi kerületek önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása (Kultv.),

22. A fővárosi közlevéltár működtetése (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény),

23. A helyi közfoglalkoztatás megszervezése (Mötv. és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény),

24. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (Mötv.),

25. Vármegyei önkormányzat, továbbá az átalakult nemzetiségi önkormányzat esetében minden olyan feladat, amelyet a törvény kötelező feladatként meghatároz."