30/2023. (XII. 27.) MK rendelet
a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendelet uniós támogatási szabályok változásával összefüggő módosításáról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 21. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (1) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"2a. alépítmény: olyan föld alatti csövek vagy kábelcsatornák, amelyekben a széles sávú hálózat (optikai, réz- vagy koaxiális) kábelei futnak;"
(2) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"3a. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység;"
(3) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 10a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"10a. csatlakoztatható helyszínek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 139a. pontja szerinti helyszínek;"
(4) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 11a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"11a. csúcsidő: a nap szokásosan egyórás időszaka, amikor a hálózat általában teljes terhelés alatt van;"
(5) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 11b. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"11b. csúcsidei feltételek: azok a feltételek, amelyeket a hálózat a "csúcsidőben" várhatóan tapasztal;"
(6) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 11c. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"11c. dedikált infrastruktúra: az előzetesen azonosítható vállalkozás számára épített és az ő igényeihez szabott infrastruktúra;"
(7) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 20a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"20a. felhordó hálózat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 137a. pontja szerinti hálózat;"
(8) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 24a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"24a. hatékony együttműködés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 90. pontja szerinti együttműködés;"
(9) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 29a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"29a. hozzáférési hálózat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 137c. pontja szerinti hozzáférési hálózat;"
(10) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 74a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"74a. releváns időtáv: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 139f. pontja szerinti időtáv;"
(11) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 83a. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"83a. széles sávú infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 137. pontja szerinti infrastruktúra;"
(12) A Rendelet 3. § (1) bekezdése a következő 104. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
"104. válságtámogatás: az "Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret" című, 2023. március 17-i, 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza szerinti támogatás."
2. § (1) A Rendelet 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege
a) induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a támogatási kategóriára vonatkozó szabályokban meghatározott mértéket,
b) kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén
ba) vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
bb) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
bc) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
bd) meghaladja a ba)-bc) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén,
be) meghaladja a ba)-bd) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatásfejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják - amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni -, és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,
bf) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
c) a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
d) sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja a 33 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a 110 millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint sportlétesítményhez nyújtott működési támogatás esetén infrastruktúránként és évenként meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
e) regionális beruházási támogatás esetén egy legalább 110 millió euró elszámolható költségű beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja
ea) a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,
eb) a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,
ec) a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%;
f) a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
g) a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
h) képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
i) kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító
ia) beruházási támogatás esetén meghaladja a projektenként 165 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
ib) működési támogatás esetén meghaladja vállalkozásonként évente 82,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
j) helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget,
k) a regionális repülőterekhez nyújtott támogatás esetén meghaladja a 41. §-ban meghatározott mértéket,
l) a belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja
la) a 44 millió eurónak vagy
lb) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkében meghatározott munkatervben szereplő belvízi kikötő esetén az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt kotrást is tartalmaz, e pont alkalmazásában az adott belvízi kikötőben egy naptári éven belül végrehajtott összes kotrási tevékenység tekintendő a projekt részének,
m) kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget."
(2) A Rendelet 7. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alapján)
"c) válságtámogatás esetén 2024. június 30-ig,"
(lehet támogatási döntést hozni.)
(3) A Rendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e rendelet hatálya alá tartozó,)
"a) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 7-16., 23-24. és 26. alcím hatálya alá tartozó, elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása, valamint a halászati és akvakultúra-termékek termelésével, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos tevékenység támogatása esetén a 10 000 eurónak megfelelő forintösszeget, egyéb tevékenység támogatása esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról,"
(adatot kell szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.)
3. § A Rendelet 4. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"4. Helyhez kötött széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatás
9. § (1) A helyhez között széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) azokon a területeken nyújtható, ahol
a) nincs olyan meglévő hálózat, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps letöltési sebességet biztosítana, vagy az érintett intézkedés vonatkozásában az elektronikus hírközlési igazgatásért felelős hatóság által meghatározott időtávban nincs tervben ilyen hálózatnak kiépítése háztartások és a társadalmi-gazdasági mozgatórugók összekapcsolására, vagy
b) csak egy olyan hálózat létezik, amely csúcsidei feltételek mellett legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-t el nem érő letöltési sebességet biztosít, vagy ahol hitelt érdemlően valószínűsíthető, hogy a releváns időtávon belül legfeljebb egy ilyen hálózat kerül kiépítésre társadalmi-gazdasági mozgatórugók összekapcsolására.
(2) Nem nyújtható támogatás olyan területen, ahol legalább egy hálózat korszerűsíthető úgy, hogy az csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebességet biztosítson.
(3) A (2) bekezdés szerinti korszerűsítés akkor lehetséges, ha csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebesség biztosítása marginális beruházások útján - különösen az aktív berendezések korszerűsítésével -, a széles sávú infrastruktúrába való jelentős új beruházás nélkül megvalósítható.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a támogatást nyújtó az elektronikus hírközlési igazgatásért felelős hatóság által az elektronikus hírközlésről szóló törvény, valamint a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok felmérésének részletes szabályairól szóló NMHH rendelet alapján elkészített földrajzi felmérés és nyilvános konzultáció útján ellenőrzi.
(5) Az elektronikus hírközlési igazgatásért felelős hatóság által elvégzett földrajzi felmérés alapján azonosítani kell a támogatással lefedni tervezett földrajzi területen már meglévő összes helyhez kötött széles sávú hálózatot.
(6) A földrajzi felmérést helyhez kötött
a) vezetékes hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján,
b) vezeték nélküli hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe vagy legfeljebb 100x100 méteres rácsok alapján
kell elvégezni.
(7) A (4) bekezdéstől eltérően, ha egy hálózat kiépítése egyidejűleg magában foglalja egy hozzáférési hálózat kiépítését és annak működéséhez szükséges kiegészítő felhordó hálózat korlátozott mértékű kiépítését, a felhordó hálózatok (5) bekezdés szerinti földrajzi felmérése nem szükséges.
(8) Az (5) bekezdésben foglalt eredmények ellenőrzésére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 52. cikk (5) bekezdés b) pontja szerinti hatóság nyilvános konzultációt folytat le, amelynek keretében nyilvánosan elérhető honlapon közzéteszi a tervezett állami intézkedést és a (4) bekezdés szerinti földrajzi felmérés részletes adatait. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 52. cikk (5) bekezdés b) pontja szerinti hatóság a közzétételtől számított legalább 30 napig tartó konzultáció keretében biztosítja, hogy a tervezett állami intézkedést az érdekelt felek észrevételezzék, és információt adhassanak az (1) bekezdés szerinti letöltési sebességgel bíró már meglévő vagy a releváns időtávban hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózataikról.
9/A. § (1) A támogatásnak jelentős minőségbeli javulást kell eredményeznie a már meglévő, valamint a 9. § (4)-(8) bekezdései szerinti földrajzi felmérés és nyilvános konzultáció alapján releváns időtávban hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest.
(2) A hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokat csak abban az esetben kell figyelembe venni a minőségbeli javulás értékelésekor, ha azok önmagukban a tervezett, állam által finanszírozott hálózat teljesítményéhez hasonló teljesítményt nyújtanának a célterületeken a releváns időtávon belül.
(3) A jelentős minőségbeli javulás teljesül, ha a támogatott beavatkozás eredményeként
a) jelentős új beruházás kerül megvalósításra a széles sávú hálózatban,
b) a támogatott hálózat a már létező vagy hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest jelentős új képességeket vezet be a piac számára a széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatások rendelkezésre állása, a kapacitás, a sebesség és a verseny tekintetében, és
c) a szélessávú infrastruktúrába történő beruházás mértéke meghaladja a támogatott beavatkozás elszámolható költségeinek 70%-át.
(4) A támogatott beavatkozásnak a letöltési sebességet a jelenlegi hálózathoz képest
a) a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legalább háromszorosra kell növelnie,
b) a 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legalább háromszorosra kell növelnie, és csúcsidei feltételek mellett legalább 1 Gbps letöltési sebességet kell biztosítania.
9/B. § (1) A támogatott hálózathoz tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nagykereskedelmi hozzáférést kell biztosítani, melyet nem érint a hálózat tulajdonosának, üzemeltetőjének vagy működtetőjének személyében bekövetkező változás.
(2) A nagykereskedelmi hozzáférést a hálózat - ideértve a hálózat azon részeit is, amelyek nem részesültek állami finanszírozásban, vagy amelyeket nem a kedvezményezett épített ki - kapacitásának legalább 50%-ában és legalább három hozzáférést igénylő számára kell biztosítani.
(3) Az aktív nagykereskedelmi hozzáférést a támogatott hálózat üzemeltetésének kezdetétől legalább tíz évig, széles sávú infrastruktúrához biztosított nagykereskedelmi hozzáférést az infrastruktúra elemeinek hasznos élettartamáig kell biztosítani.
(4) A nagykereskedelmi hozzáférés a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben virtuális átengedés formájában is biztosítható, amennyiben az elektronikus hírközlési igazgatásért felelős hatóság a virtuális átengedés lehetőségét előzetesen jóváhagyja. Ebben az esetben a hozzáférést a (3) bekezdéstől eltérően a virtuális átengedéssel helyettesített infrastruktúra hasznos élettartamával megegyező időtartamra kell biztosítani.
9/C. § (1) A nagykereskedelmi hozzáférés díja
a) a támogatással érintett területtel összehasonlítható, és annál versenyképesebb magyarországi területeken érvényesülő nagykereskedelmi árak átlaga, vagy
b) elektronikus hírközlési igazgatásért felelős hatóság által jóváhagyott vagy meghatározott árak vagy
c) költségalapú árképzés vagy az ágazati szabályozási kerettel összhangban lévő módszertan alapján határozható meg.
(2) A nemzeti szabályozó hatóság ágazati szabályozási keret szerinti hatáskörének sérelme nélkül a nagykereskedelmi hozzáféréssel, a hozzáférési feltételeiről - ideértve a díjszabást is -, valamint a jelen alcím alkalmazásával kapcsolatos viták esetén konzultálni kell a nemzeti szabályozó hatósággal.
9/D. § (1) A támogatás keretében a helyhez kötött széles sávú infrastruktúra kiépítésének, üzemeltetésének és működtetésének teljes költsége elszámolható.
(2) A támogatás maximális összege nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárásban kialakult gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartásával állapítható meg.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a kedvezményezett állami szerv és a támogatás az állami szerv vagy annak szervezeti egysége által helyhez kötött széles sávú hálózat kiépítésére és üzemeltetése irányul, és az állami szerv vagy annak szervezeti egysége a támogatott hálózatot kizárólag nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használja, akkor a támogatás összege versenyeztetéses kiválasztási eljárás nélkül is megállapítható. Ebben az esetben a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben
a) a működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján, előzetesen szükséges levonni, és visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával a támogatást nyújtónak utólagosan ellenőrizni kell, továbbá a megalapozott előrejelzések elkészítéséhez a beruházás hasznos élettartama alatt várhatóan felmerülő valamennyi költséget és bevételt figyelembe kell venni,
b) a hálózatkiépítést vagy -működtetést koncesszióba adni, vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses kiválasztási eljárásban kialakult gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályokkal összhangban, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartásával lehet.
10. § (1) A támogatás arányossága, a túlkompenzáció és a kereszttámogatás elkerülése érdekében a kedvezményezett köteles számvitelileg elkülönített nyilvántartást vezetni az állami finanszírozással kiépített hálózat kiépítésének és üzemeltetésének költségeiről, illetve az annak hasznosításából származó bevételekről.
(2) Amennyiben a támogatás összege meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget a támogatást nyújtó köteles monitoring rendszert működtetni és visszafizetési mechanizmust alkalmazni."
4. § A Rendelet 7. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"7. A regionális beruházási támogatás
13. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területeken kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás valósít meg.
(2) Nagyvállalkozás esetén a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200%-kal meg kell haladniuk az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
(4) A beruházás megkezdésének napja
a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén
ba) a vállalkozás általi első, jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
bb) - a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja, vagy
bc) - a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja, vagy
d) az a)-c) pontok közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont,
azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.
13/A. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.
(2) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.
(3) Az (1) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.
(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.
(5) A kedvezményezett - a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg - a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.
13/B. § Nem nyújtható támogatás
a) acélipari tevékenységhez,
b) lignitipari tevékenységhez,
c) szénipari tevékenységhez,
d) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,
e) energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,
f) szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez.
13/C. § (1) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes területeken az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (2)-(6) bekezdésben foglaltakra.
(2) A támogatási intenzitás - a nagyberuházások kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.
(3) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.
(4) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett olyan beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódik.
(5) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (4) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (4) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.
(6) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.
13/D. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy
c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,
d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben, ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.
(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha
a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, illetve
b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci áránál magasabb áron kötött szerződés alapján merült fel.
(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha
a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,
b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,
c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,
d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.
(7) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,
b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.
(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható -személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, azt követően, hogy a megszüntetett munkahelyek száma levonásra került a b) pont szerinti időszak alatt létrehozott munkahelyek számából,
b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,
c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,
d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja."
5. § A Rendelet 10. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"10. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás
16. § (1) Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) támogatási program keretében azon tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás (ezen alcím vonatkozásában: kedvezményezett) részére nyújtható, amely
a) legfeljebb öt éve került bejegyzésre,
b) még nem osztott fel nyereséget,
c) nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át, kivéve, ha az átvett tevékenység árbevétele a kedvezményezett árbevételének kevesebb, mint 10%-át tette ki az átvételt megelőző pénzügyi évben,
d) nem felvásárlás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a kedvezményezett által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb, mint 10%-át teszi ki, és
e) nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha
ea) az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele kevesebb, mint 10%-kal magasabb, mint az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevétel, vagy
eb) az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.
(2) Azon kedvezményezett esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az (1) bekezdés a) pontja és e) pont eb) alpontja szerinti ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.
(3) Ezen alcím keretében támogatás pénzügyi közvetítőn keresztül nem nyújtható.
16/A. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,1 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 2,2 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel nyújtása esetén a névérték legmagasabb összege az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.
16/B. § (1) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,65 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén a 3,3 millió eurót.
(2) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás nyújtása esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg az (1) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás nyújtása esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.
(3) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.
16/C. § (1) Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás - ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázisajáttőke-befektetést is -, adókedvezmény, adómentesség, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg
a) a 0,5 millió eurót,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen letelepedett vállalkozás esetén az 1 millió eurót.
16/D. § (1) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a 16/A-16/C. §-ban meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásakor.
(2) Innovatív kisvállalkozás esetén a 16/A-16/C. §-ban meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek."
6. § A Rendelet 11. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"11. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás
17. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,
b) olyan, kutató-tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,
c) az innovációs tanácsadás és az innovációs támogató szolgáltatás költsége, ideértve a kutató-tudásközvetítő szervezet, kutatási infrastruktúra, tesztelési és kísérleti infrastruktúra vagy innovációs klaszter által nyújtott ezen szolgáltatásokat is.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 220 ezer eurónak megfelelő forintösszeget."
7. § A Rendelet 12. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"12. A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás
18. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez,
b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez
nyújtható.
(2) A támogatott sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával kell eljárni.
(3) A támogatott sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.
(4) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi igénybe, az időbeli kapacitás-kihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.
(5) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapatok használják, az esetükben alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.
19. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak beruházási költsége számolható el.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
20. § (1) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség - ideértve az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költségét, a bérleti díjat, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költségeket is - számolható el.
(2) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenéssel vagy finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.
(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban keletkező működési veszteséget.
(4) A működésből származó veszteség összegét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell meghatározni.
20/A. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege a 19. § (2) és (3) bekezdésében és a 20. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át."
8. § A Rendelet 14. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"14. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás
22. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) beruházási támogatásként, ideértve az infrastruktúra építését, bővítését vagy korszerűsítését,
b) zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként
nyújtható.
(2) A támogatás - a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével - a következőkhöz nyújtható:
a) múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény,
b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,
c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája, különösen a népi hagyományok, kézművesség,
d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,
e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is ezen célokra,
f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.
23. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei számolhatók el:
a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,
b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének, birtokátruházásának és a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is,
c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége, különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség,
d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen a digitalizálással és más új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség,
e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége, ideértve a kiválasztási eljárás, a marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket is.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője - a támogatást nyújtó döntésétől függően - jogosult észszerű nyereséget szerezni.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
24. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási támogatás esetén a támogatás összege a 23. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
25. § (1) A 22. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén
a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy
b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét, azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.
(2) A 22. § (2) bekezdés f) pontja szerinti támogatás keretében a zenei és irodalmi kiadói költségek számolhatók el, különösen
a) a szerző díjazása, ideértve a szerzői joggal kapcsolatos költséget is,
b) a fordító díjazása,
c) a szerkesztő díjazása,
d) az egyéb szerkesztési költség, ideértve a korrektúrázás, javítás, lektorálás költségét is,
e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és
f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége."
9. § A Rendelet 15. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"15. A kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás
28. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható, beleértve a Horizont 2020 keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében kiválósági pecsét minőségi védjegyben részesült kutatás-fejlesztési projekteket, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projekteket és a társfinanszírozott partnerség alakításra irányuló projekteket is.
(2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:
a) alapkutatás,
b) ipari kutatás,
c) kísérleti fejlesztés,
d) megvalósíthatósági tanulmány.
(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.
28/A. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.
(2) A 28. § (2) bekezdés a)-c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható
a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,
b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,
c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,
d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,
e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.
(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek - a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdése harmadik fordulatának sérelme nélkül - egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének legfeljebb 20%-át.
(4) A 28. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.
28/B. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,
b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,
c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,
d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.
(3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is oly módon, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.
(5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás
a) 15 százalékponttal növelhető, ha
aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg, vagy
ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodásban szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutató-tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy
ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy
ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára,
b) 25 százalékponttal növelhető, ha
ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, melynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze, és
bb) a projekt legalább két - nagyvállalkozás esetén három - tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és
bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az ac) alpont esetén az eredmények széles körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell megvalósulnia."
10. § A Rendelet 16. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"16. Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás
29. § (1) A helyi infrastruktúra kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan infrastrukturális fejlesztéshez nyújtható, amely helyi szinten hozzájárul a gazdasági és fogyasztói környezet javításához, valamint az ipari bázis korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez.
(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre - a regionális beruházási támogatás kivételével - nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikkei alapján. Nem nyújtható támogatás dedikált infrastruktúra fejlesztéséhez.
(3) A támogatás keretében immateriális javak és tárgyi eszközök költsége számolható el.
(4) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használatáért felszámított vagy eladása során meghatározott árnak szokásos piaci árnak kell lennie.
(5) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.
(6) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét.
(7) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből."
11. § A Rendelet 23. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"23. A regionális repülőterekhez nyújtott támogatás
41. § (1) A regionális repülőterekre irányuló támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) beruházási támogatásként nyújtható.
(2) A repülőtérnek valamennyi légitársaság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A kapacitás fizikai korlátozottsága esetén a hozzáférést releváns, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) meglévő repülőtér áttelepítéséhez vagy új személyforgalmi repülőterek létesítéséhez, ideértve a meglévő repülőterek személyforgalmi repülőtérré történő átalakítását is,
b) azoknak a repülőtereknek, amelyeknek az átlagos éves teherforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 tonnát, és a támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem vezethet a repülőtér átlagos éves teherforgalmának 200 000 tonna fölé emelkedéséhez,
c) olyan repülőtérnek, amelynek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a hárommillió főt, és a támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem vezethet a repülőtér átlagos éves utasforgalmának hárommillió fő fölé emelkedéséhez,
d) meglévő, a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 16. pontjában meghatározott menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtértől 100 kilométeren belül elhelyezkedő és onnan gépjárművön, buszon, vonaton vagy nagysebességű vonaton 60 percen belül megközelíthető repülőtérnek.
(4) A beruházás nem haladhatja meg az észszerű forgalmi előrejelzések alapján a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.
41/A. § (1) A támogatás keretében a repülőtéri infrastruktúrához kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak számolhatók el, ideértve a tervezési költségeket is.
(2) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
(4) A támogatás összege a (2) bekezdés szerinti felső korláton túl nem haladhatja meg
a) az elszámolható költségek 50%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult;
b) az elszámolható költségek 75%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.
(5) A 41. § (3) bekezdés d) pontja és (4) bekezdése nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 000 főt, amennyiben a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 000 fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kisforgalmú repülőtereknek nyújtott támogatás a támogatást nyújtó választása szerint a (2) bekezdés szerinti maximális támogatási összegig vagy az elszámolható költségek 75%-áig nyújtható."
12. § A Rendelet 24. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"24. A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás
42. § (1) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) belvízi kikötő
a) kikötői infrastruktúrájának és hozzáférési infrastruktúrájának - ideértve a töltőinfrastruktúrát is - létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházáshoz, valamint
b) kotrásához
nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a hajókat fosszilis tüzelőanyagokkal - különösen dízellel, gáz-halmazállapotú földgázzal (sűrített földgáz, CNG), cseppfolyósított földgázzal (LNG) és cseppfolyós propán-bután gázzal (LPG) - ellátó töltőinfrastruktúra építéséhez, telepítéséhez vagy korszerűsítéséhez,
b) a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, különösen a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez.
(3) A kikötői infrastruktúra működtetésével, építésével vagy fejlesztésével harmadik felet megbízni, a kikötői infrastruktúrát bérbe adni vagy a kikötői infrastruktúra működtetését, építését vagy fejlesztését koncesszióba adni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó közbeszerzési jogszabályok betartásával lehet.
(4) A kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és piaci feltételek mellett, megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
43. § (1) A támogatás keretében a 42. § (1) bekezdés szerinti tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el, ideértve a tervezés költségeit is.
(2) A villamos energiát, hidrogént, ammóniát és metanolt biztosító elektromos és hidrogéntöltő infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás esetén a töltőinfrastruktúra megépítésének, telepítésének, korszerűsítésének és bővítésének költségei számolhatók el.
(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységek esetén az elszámolható költségek
a) a töltőinfrastruktúrának és a kapcsolódó műszaki berendezéseknek a költségei, ideértve a rögzített, mobil vagy úszó létesítményeket,
b) a töltőinfrastruktúrának a hálózathoz, illetve a helyi villamosenergia- vagy hidrogéntermelő vagy -tároló egységhez való csatlakoztatásához szükséges bármilyen elektromos vagy egyéb komponensek - többek között elektromos kábelek és transzformátorok - telepítésének vagy korszerűsítésének költségei,
c) az építési munkálatok, a földterület- vagy útátalakítás költségei, a telepítési és a vonatkozó engedélyek beszerzési költségei,
d) a megújuló villamos energia vagy a megújuló hidrogén helyszíni előállításának beruházási költségei,
e) a megújuló villamos energia vagy a hidrogén tárolóegységeinek beruházási költségei.
(4) A (3) bekezdés d) pontja esetén a termelő létesítmény névleges termelési kapacitása nem haladhatja meg a csatlakoztatott töltőinfrastruktúra maximális névleges teljesítményét vagy töltési kapacitását.
(5) Amennyiben a támogatás hidrogént biztosító töltőinfrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltőinfrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag megújuló hidrogént fog szolgáltatni.
(6) Amennyiben a támogatás ammóniát vagy metanolt biztosító töltőinfrastruktúra megépítésére, telepítésére vagy korszerűsítésére irányul, a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott töltőinfrastruktúra legkésőbb 2036. január 1-jétől kizárólag olyan ammóniát vagy metanolt fog szolgáltatni, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló forrásokból származik, és amelyet az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban a nem biológiai eredetű megújuló folyékony és gáznemű közlekedési üzemanyagokra vonatkozóan meghatározott módszerekkel összhangban állítottak elő.
44. § (1) A támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás, illetve a kotrás működési eredményének a különbségét.
(2) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján, vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
(3) A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módszertől eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át."
13. § A Rendelet 26. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"26. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás
49. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.
(3) A támogatás keretében
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak, beleértve a beruházáshoz és annak üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó egyszeri, nem amortizálható költségeket is,
b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége,
c) - ha a kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat, akkor - az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja
számolható el.
(4) A támogatás a 13/D. § (2)-(5) bekezdése, (6) bekezdés a)-d) pontja, (7)-(8) bekezdése, valamint (9) bekezdés a)-c) pontja szerinti feltételekkel nyújtható.
(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha a kis- és középvállalkozás a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig fenntartja.
(6) A beruházás megkezdésének napja a 13. § (4) bekezdése szerint kerül meghatározásra."
14. § A Rendelet
a) 2. § (2) bekezdés 13. pontjában a "széles sávú infrastruktúrára irányuló" szövegrész helyébe a "helyhez kötött széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott" szöveg,
b) 2. § (2) bekezdés 20. pontjában a "4-28." szövegrész helyébe a "4-19. és 22-28." szöveg,
c) 3. § (1) bekezdés 28. pontjában a "sportvállalkozás" szövegrész helyébe a "sportszervezet" szöveg,
d) 3. § (1) bekezdés 72. pontjában a "megyében megkezdett," szövegrész helyébe a "vármegyében megkezdett, ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódó," szöveg,
e) 11. § (2) bekezdésében az "év" szövegrész helyébe az "év, 2024. január 1-jétől bármely három év" szöveg,
f) 34. § (5) bekezdésében a "két pénzügyi évben" szövegrész helyébe a "két pénzügyi évben, 2024. január 1-jétől bármely három évben" szöveg,
g) 35. § (3) bekezdésében a "2023. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2024. június 30-ig" szöveg,
h) 35. § (4) bekezdésében a "2024. június 30-ig" szövegrész helyébe a "2024. december 31-ig" szöveg,
i) 37. § (1) bekezdésében a "2 000 000 eurónak" szövegrész helyébe a "2 250 000 eurónak" szöveg,
j) 37. § (2) bekezdésében a "250 000 eurónak" szövegrész helyébe a "280 000 eurónak" szöveg,
k) 37. § (3) bekezdésében a "300 000 eurónak" szövegrész helyébe a "335 000 eurónak" szöveg,
l) 37. § (4) bekezdésében a "2 000 000 eurónak" szövegrész helyébe a "2 250 000 eurónak" szöveg,
m) 37. § (5) bekezdésében a "300 000 eurónak" szövegrész helyébe a "335 000 eurónak" szöveg
lép.
15. § Hatályát veszti a Rendelet
b) 7. § (7) bekezdés a) pontjában az "- az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás és a széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott beruházási támogatás kivételével -" szövegrész,
c) 8. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint
16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
17. § A Rendelet 55. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) E rendeletnek a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendelet uniós támogatási szabályok változásával összefüggő módosításáról szóló 30/2023. (XII. 27.) MK rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított 2. § (2) bekezdését, 3. § (1) bekezdését, 7. § (6) bekezdését, 7. § (7) bekezdés c) pontját, 11. § (2) bekezdését, 34. § (5) bekezdését, 4. alcímét, 7. alcímét, 10-12. alcímét, 14-16. alcímét, 23-24. alcímét, valamint 26. alcímét a Módr5. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."
18. § Ez a rendelet
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,
b) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet,
c) az "Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret" című, 2023. március 17-i 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
Rogán Antal s. k.,
Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter