320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet

a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §[1] (1) E rendelet alkalmazásában jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjének minősül az, akinek a létesítménye

a) rendelkezik a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott termék-referenciaérték szerinti létesítményrésszel vagy a 2. cikk 10. pontjában meghatározott technológiai kibocsátások szerinti létesítményrésszel,

b) az a) pontban meghatározott létesítmények vonatkozásában

ba) a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid kibocsátásának éves átlaga meghaladta a 25 000 tonnát, és

bb) a tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid összkibocsátása átlagának legalább 50%-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesült.

(2) Ha az üzemeltető az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek megfelelő, több létesítménnyel rendelkezik, akkor

a) a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid kibocsátásának éves átlagát létesítményenként össze kell számítani, és

b) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltétel teljesülésének vizsgálata során az egyes létesítmények tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid összkibocsátások átlagai, valamint az egyes létesítményekre kiosztott térítésmentes kibocsátási egységek létesítményenként összeadandók.

2. § (1)[2] A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a forgalmi jegyzékben vezetett üzemeltetői számláján lévő kibocsátási egység - a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 55. cikkének megfelelő - átruházása (a továbbiakban: tranzakció) esetén tranzakciós díjat fizet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdésében meghatározott klímavédelmi hatóságnak (a továbbiakban: klímavédelemért felelős hatóság).

(2)[3] A tranzakciós díj mértéke a tranzakcióval érintett kibocsátási egységeknek a tranzakció teljesülésének napján, vagy - ha a tranzakció teljesülésének napján nem történik tőzsdei árverés - az azt megelőző utolsó tőzsdei napon érvényes EEX-EUA tőzsdei árfolyama szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott napi középárfolyamon átszámított értékének 15%-a.

(3) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a tranzakció teljesülésének napjától számított 10 napon belül bejelent a klímavédelemért felelős hatóságnak minden olyan tranzakciót, ami után az (1) bekezdés szerinti tranzakciós díj fizetési kötelezettsége keletkezik. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tranzakcióval érintett üzemeltetői számla számát.

(4) A klímavédelemért felelős hatóság a tranzakciós díj fizetési kötelezettség teljesítéséről elektronikus nyilvántartást vezet.

(5) A tranzakciós díj összegéről a klímavédelemért felelős hatóság a (3) bekezdés szerinti bejelentést követően vagy hivatalból egyenlegértesítőt állít ki.

(6) A tranzakciós díjat az egyenlegértesítő jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője általi kézhezvételétől számított 30 napon belül az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett EM igazgatás 10032000-00290713-00000000 számú fizetési számlájára kell befizetni. A tranzakciós díjat átutalási megbízással kell teljesíteni, a befizetés jogcímeként a "tranzakciós díj" megjelölést feltüntetve, továbbá a forgalmi jegyzékben vezetett üzemeltetői számla számát megadva.

(7) A tranzakciós díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a határidő lejártát követően kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a tranzakciós díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A véglegessé vált határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a klímavédelemért felelős hatóság a tranzakciós díj behajtása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóság illetékes területi szervét.

(8)[4] A tranzakciós díj a klímavédelemért felelős hatóság bevétele, amelyet elkülönítetten tart nyilván, és a működésére, valamint az ÜHG-egységek kereskedelmi rendszerének működtetésével, a forgalmi jegyzék kezelésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordít.

3. § (1) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a (2)-(8) bekezdésben foglaltak szerinti szén-dioxid kvóta adó alanya. Az adózó az adó alapját és az adót adóévenként állapítja meg és az adóévet követő év május 31-ig vallja be az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

(2) A szén-dioxid kvóta adó alapja az (1) bekezdés szerinti adóalanynak az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 2. § 14. pontja szerinti kibocsátásának tCO2-ben számított mennyisége.

(3)[5] A szén-dioxid kvóta adó mértéke 36 EUR/tCO2-vel egyenértékű magyar forintnak megfelelő összeg.

(4) Az adózót adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettség terheli, amelyre negyedévente, a tárgynegyedévet követő második hónap 15. napjáig kötelezett a naptári negyedévre vonatkozó kibocsátási adatok megküldésével egyidejűleg. Az adóelőleg összege a 3. § (2) bekezdése szerinti adóalap tárgynegyedévre vonatkozóan számított összege, amelynek forintra történő átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által a tárgynegyedév utolsó napján közzétett hivatalos középárfolyamot kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti adóalany az adóévre megállapított adót - az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával - a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni. Az adóalanynak a bevallás adatait ezer forintra kerekítve, forintban kell feltüntetni és megfizetni. A bevallás adatainak forintra történő átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által a tárgyév utolsó napján közzétett hivatalos középárfolyamot kell alkalmazni.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany Ügkr. tv. szerinti, tárgyévre vonatkozó hitelesített éves kibocsátási jelentése (a továbbiakban: éves kibocsátási jelentés) alapján

a) az adóalany szén-dioxid kibocsátással járó termelésének szintje legalább az egységes környezethasználati engedélyben foglalt, a főtevékenységéhez tartozó kapacitásának 90%-át elérte vagy meghaladta,

b) az adóalanynak az e rendelet hatálybalépésekor hatályos egységes környezethasználati engedélyében foglalt, a főtevékenységéhez tartozó kapacitása a tárgyévet megelőző évi egységes környezethasználati engedélyében foglalt kapacitásához képest nem csökkent, és

c)[6] az adóalany fajlagos - egységnyi előállított termékre eső - szén-dioxid kibocsátása legalább az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerében használt, az Európai Unió által elvárt - a tárgyévben hatályos - lineáris csökkentési tényezővel megegyező mértékben csökkent a tárgyévet megelőző második év hitelesített kibocsátásához képest,

az adóalany jogosult az adó alapját adóbevallásában 50%-kal csökkenteni.

(7) A klímavédelemért felelős hatóság az állami adó- és vámhatóság részére az éves kibocsátási jelentés adatairól elektronikus úton a tárgyévet követő év április 30. napjáig szolgáltat adatot.

(8) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

5. § (1) E rendelet vonatkozásában a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-át nem kell alkalmazni.

(2) A 3. § rendelkezéseit az adózó első alkalommal a 2022. december 31-ét követően kezdődő adóév vonatkozásában alkalmazza.

(3) A 3. § (4) bekezdésétől eltérően az adózó a 2023. adóév első, második és harmadik negyedévre vonatkozó adóelőleget a harmadik negyedévet követő második hónap 15. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

(4) E rendeletet nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépését megelőző egy évben a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény; a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. §-a; a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet 3. §-a alapján megindított eljárás alá vont, valamint a felszámolási eljárás során az adós gazdasági tevékenysége folytatása érdekében való értékesítés veszélyhelyzeti szabályairól szóló 129/2023. (IV. 17.) Korm. rendelet 3. §-a és 4. §-a alapján létrehozott gazdálkodó szervezetek tekintetében.

(5)[7] E rendeletnek - a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 452/2023. (X. 4.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. r.) megállapított -

a) 1. §-át, 3. § (3) bekezdését, 3. § (6) bekezdés c) pontját első alkalommal a 2022. december 31-ét követően kezdődő adóév,

b) 2. § (1) és (2) bekezdését, valamint (8) bekezdését a Mód. r. hatálybalépését követően teljesült tranzakció vonatkozásában kell alkalmazni.

(6)[8] E rendeletnek - a Mód. r. által módosított - 1. §-a, 2. § (1) és (2) bekezdése, (8) bekezdése, 3. § (3) bekezdése, valamint 3. § (6) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a 2023. július 20-át megelőző egy évben a (4) bekezdés szerinti eljárás alá vont, illetve létrehozott gazdálkodó szervezetek tekintetében.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök