410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet

az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól[1]

A Kormány az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés a)-e) és g)-j) pontjában, valamint - a 8. és 11. alcím és a 33. § b) pontja tekintetében - az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés c)-e), g) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:[2]

1. A kibocsátások engedélyezése, nyomon követése és jelentése

1. § (1)[3] Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) szerinti kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit az 1. melléklet állapítja meg.

(1a)[4] A klímavédelemért felelős hatóság Ügkr. tv-ben megállapított feladatait országos illetékességgel a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (a továbbiakban: hatóság) látja el. Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó kérelem kizárólag a hatóságnál nyújtható be, az e rendeletben foglalt kivételekkel.

(1b)[5] A hatóság a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése szerinti Klímagáz adatbázis önálló részeként vezeti az Ügkr. tv. 31/B. § (1) bekezdése szerinti elektronikus rendszert (a továbbiakban: ETS rendszer).

(1c)[6] Az üzemeltető, a hitelesítő és azon gazdasági társaság, egyéb szerv vagy szervezet, amely számlavezetési díj fizetésére kötelezett, az e célra rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével és megküldésével kezdeményezi regisztrációját a hatóságnál az ETS rendszerben.

(2)[7] Az üzemeltető a regisztráció jóváhagyását követően az ETS rendszerben megadott adatok és az e rendeletben meghatározott dokumentumok ETS rendszerbe való becsatolása alapján elkészült kibocsátási engedély iránti kérelmet nyújt be elektronikus úton a hatóságnak.

(2a)[8] Az üzemeltető - a 2. §-ban meghatározott, a kibocsátási engedély módosítását igénylő adatváltozások esetén - az általa az ETS rendszerben megadott adatok és az e rendeletben meghatározott dokumentumok alapján a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelmet a 2. §-ban meghatározott határidőn belül elektronikus úton nyújtja be a hatóságnak.

(2b)[9] Az üzemeltető a kibocsátási engedély módosításával nem járó adatváltozásokról szóló tájékoztatást a 2. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott határidőn belül elektronikus úton nyújtja be a hatóságnak.

(3) Az Ügkr. tv. 4. § (4) bekezdése szerinti esetben az adatokat valamennyi, technológiailag nem egybetartozó - a 2. melléklet szerinti - tevékenységre külön-külön kell megadni.

(4)[10] A kibocsátási engedély iránti kérelmet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-ában meghatározott, a környezethasználat feltételeit megállapító hatósági határozat véglegessé válását követően lehet benyújtani a hatósághoz.

(5)[11] A hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító hatósági határozat alapján adja ki, ha megállapítja, hogy az üzemeltető megfelel az Ügkr. tv.-ben foglalt feltételeknek. A kibocsátási engedély tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg.

(6)[12] Az üzemeltető a kibocsátások nyomonkövetését a (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározottak szerint végzi az 5. mellékletben meghatározottakkal összhangban.

(7)[13] Az üzemeltető és annak forrásanyag szolgáltatója, beszállítója köteles folyamatosan biztosítani[14]

a)[15] a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 127/1991. Korm. rendelet) szerint szükséges, etalonra visszavezethető mérőeszközöket, mérőberendezéseket és mérőrendszereket (a továbbiakban együttesen: mérőrendszerek) az üzemeltetőnél felhasznált forrásanyag mennyiségének számbavételére, és

b) a 127/1991. Korm. rendelet szerint szükséges, etalonra visszavezethető mérőrendszerek hitelességét és kalibrációját igazoló érvényes hitelesítési és kalibrálási bizonyítványokat, amelyeken szerepel a pontosság vagy a hibahatár annak érdekében, hogy az üzemeltető számára biztosítsa a kibocsátási engedélyében feltüntetett meghatározási szinteknek való megfelelést.

(8)[16] Az üzemeltetőnél felhasznált forrásanyag mennyiségének számbavételére szolgáló, a 127/1991. Korm. rendelet szerint szükséges, etalonra visszavezethető mérőrendszerek hitelesítési és kalibrálási bizonyítványait kibocsátó szervezetek kötelesek feltüntetni a hitelesítési és kalibrálási bizonyítványokon a pontosságot vagy a hibahatárt, az érvényességet, valamint a további kalibrációk javasolt gyakoriságát. Az üzemeltető és annak forrásanyag szolgáltatója, beszállítója csak az így kiállított hitelesítési és kalibrálási bizonyítványokat köteles befogadni a hitelesítési és kalibrálási bizonyítványokat kibocsátó szervezetektől.

(9)[17] A forrásanyag szolgáltatója, beszállítója a (7) és (8) bekezdésekben meghatározott mérőeszközök, mérőrendszerek érvényes hitelesítési vagy kalibrálási bizonyítványának a másolatát a felszerelés időpontjától számított 15 napon belül köteles átadni az üzemeltető részére.

(10)[18] Ha a forrásanyag szolgáltatója, beszállítója a hitelesítési bizonyítvány másolatát az üzemeltető részére a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem adja át, akkor a hitelesítési bizonyítványt kiállító hatóságtól való beszerzése érdekében a hatóság határidő tűzésével kötelezi a forrásanyag szolgáltatóját, beszállítóját a mérőműszer szükséges adatainak közlésére. A forrásanyag szolgáltatója, beszállítója által közölt adatok alapján a hitelesítési bizonyítványt a hatóság szerzi be.

(11)[19] Ha a forrásanyag szolgáltatója, beszállítója a kalibrálási bizonyítvány másolatát az üzemeltető részére a (9) bekezdésben meghatározottak szerint nem adja át, akkor a hatóság határidő tűzésével kötelezi a forrásanyag szolgáltatóját, beszállítóját a kalibrálási bizonyítvány hatóság részére történő átadására.

1/A. §[20] Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a tárgyévet követő évben benyújtandó kibocsátási jelentése és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentésének hitelesítésére - a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentések hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet 77. cikke által előírt kötelezettségének való megfelelése biztosítása érdekében - legkésőbb a tárgyév november 15-éig akkreditált hitelesítőt bíz meg.

2. §[21] (1) A kibocsátási engedély alapján a létesítmény üzembe helyezhető:

a)[22] a kibocsátási engedély véglegessé válásától számított 3 éven belül,

b)[23] ha az 1. § (4) bekezdése szerinti határozat hatályának lejárta hamarabb következik be, mint a kibocsátási engedély közlésétől számított 3 év, úgy az 1. § (4) bekezdése szerinti határozat hatályának lejártáig, vagy

c)[24] ha az 1. § (4) bekezdése szerinti határozat felfüggesztése, korlátozása vagy visszavonása iránt eljárás indul, az engedély vagy határozat felfüggesztését, korlátozását vagy visszavonását elrendelő döntés véglegessé válásáig.

(2)[25] Üzembe helyezés alatt a próbaüzem megkezdése vagy a 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikk n) pontja szerinti üzemszerű működés kezdete értendő. Az üzembe helyezést az üzemeltető köteles a hatóságnak az üzembe helyezést megelőző 30 napon belül bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az (1) bekezdésben előírt időpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(3) Az üzemeltető köteles

a)[26] a 3. melléklet g) pontjában nevesített, a környezethasználat feltételeit megállapító, a tevékenység alapjául szolgáló engedély adataiban bekövetkezett változást a változás nyomán kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül,

b) a 3. melléklet h) pontjában foglalt és a létesítményben a környezethasználat feltételeit megállapító határozat alapján folytatott tevékenységben bekövetkező változást[27]

ba) a változást követő 15 napon belül,

bb)[28] ha a tevékenységváltozás a már kiadott, a környezethasználat feltételeit megállapító engedély vagy határozat tartalmát is érinti, a változás nyomán kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül

c)[29] a 3. melléklet j) pont jd) és jh) alpontjában foglalt, a jóváhagyott nyomonkövetési tervben rögzített adatok tervezett megváltozását a változtatás tervezett időpontját megelőző 15 napon belül, vagy az előre nem látható változás miatt a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkezésének napját követő 15 napon belül

bejelenteni a hatóság részére.

(3a)[30] Az üzemeltető a (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt bejelentéssel egyidejűleg a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelmet köteles benyújtani, ha e változás a már kiadott kibocsátási engedély módosítását is szükségessé teszi.

(4)[31] Az üzemeltető köteles a 3. melléklet b)-f) és m) pontjában - ideértve a normál üzemmódban, azaz folyamatos üzemeltetésben bekövetkező változást is - foglalt adatok megváltozását a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg

a) a változást követő 15 napon belül,

b)[32] ha a változás a már kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat tartalmát is érinti, a változás nyomán kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül,

a hatóság részére bejelenteni.

(4a)[33] Az üzemeltető köteles

a) a 3. melléklet i) pontjában, valamint a j) pont jb)-jc), je)-jg) alpontjában foglalt, az engedélyezett kibocsátási kategóriában, valamint a jóváhagyott nyomonkövetési tervben rögzített adatok tervezett megváltozását megelőzően legalább 45 nappal, a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg;

b) a 3. melléklet j) pont ja) alpontjában foglalt kibocsátási források (kibocsátást eredményező berendezések, eljárások) változását a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg

ba) a változást megelőzően legalább 45 nappal,

bb)[34] ha a változás a már kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat tartalmát is érinti, a változás nyomán kiadott környezethasználat feltételeit megállapító határozat véglegessé válását követő 15 napon belül,

a hatóság részére bejelenteni.

(5)[35] Az üzemeltető haladéktalanul köteles a hatóság részére bejelenteni a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, ha a kibocsátások a kibocsátási engedélyben előírt, illetve a jóváhagyott adatmeghatározási szintekhez tartozó pontosságnál nagyobb pontossággal határozhatók meg, vagy ha a hitelesítő a kibocsátások pontosabb meghatározására tesz javaslatot.

(6)[36] A (3)-(5) bekezdésben meghatározott bejelentés és kérelem alapján a hatóság intézkedik a már kiadott kibocsátási engedély módosítása iránt úgy, hogy a korábbi engedély egyidejű visszavonásával ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki.

(7)[37] A hatóság az üzemeltető (3) bekezdés c) pontja szerinti adatok bejelentését követően az adatváltozás tartalmát és annak hatásait mérlegelve vagy határozathozatal nélkül tudomásul veszi a bejelentést, vagy a bejelentő kérelemére a már kiadott kibocsátási engedély módosításáról dönt.

(8)[38] Ha a 3. melléklet j) pont jd) alpontjában meghatározott mérőberendezés úgy változik, hogy az a kibocsátás nyomonkövetését jelentősen nem érinti, a hatóság az üzemeltető bejelentését tudomásul veszi.

(9)[39] Ha a 3. melléklet j) pont jd) alpontjában meghatározott mérőberendezés úgy változik, hogy az a kibocsátás nyomon követését jelentősen érinti - így különösen, ha a mérőberendezés jellegében, számában változás történik, vagy ha a változás során módosul a felhasznált mennyiség meghatározására vonatkozó adatmeghatározási szint -, kérelem alapján az engedély módosítása szükséges.

(10)[40] Ha a hatóság - a (9) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a (3) bekezdés c) pontja szerinti üzemeltetői bejelentésről az ügyintézési határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a hatóság a bejelentést tudomásul vette.

(11)[41] A hatósági ellenőrzés lehetséges eszközei:

a) adatszolgáltatás, iratbemutatás és egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,

b) helyszíni ellenőrzés, valamint

c) a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

(11a)[42] A helyszíni ellenőrzésre a hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szemlére vonatkozó, valamint az Ügkr. tv.-ben foglalt rendelkezéseket alkalmazza.

(11b)[43] Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, az ellenőrzés lezárásáról feljegyzést készít, és megállapításairól az ellenőrzés lezárásától számított 15 napon belül értesíti az ellenőrzés alá vontat.

3. §[44] (1)[45] Az üzemeltető a harmadik kereskedési időszakban minden tárgyévet követő év január 20-ig

a) a létesítmény kapacitásával, tevékenységi szintjével és működésével kapcsolatos, az Ügkr. tv. 2. § 13., 40. és 41. pontjában foglaltaknak megfelelő jelentős, a tárgyévben bekövetkezett tényleges változásról akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesített,

b)[46] az Ügkr. tv. 2. § 12., 13., 40. és 41. pontjában foglaltaknak megfelelő, továbbá a 12. § (1) bekezdése, valamint a 8/H. § (2)-(5) bekezdése szerinti, a tárgyévet követő évre vonatkozó bármely tervezett változásról, valamint

c)[47] ha a létesítményben

ca) a tárgyévre vonatkozóan nem történt a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyiségét csökkentő, az a) pontban hivatkozott tényleges jelentős változás;

cb) az a) pontban hivatkozott ténylegesen jelentős változáson átesett létesítményrészen túlmenően olyan, legalább egy további létesítményrész is található, amelyre vonatkozóan a korábban kiosztásra megállapított kvótamennyiséget nem szükséges módosítani;

cc) korábban a kiosztandó kibocsátási egységmennyiséget módosító jelentős változás következett be, és azóta nem következett be olyan újabb változás, amely ismét szükségessé tenné az egységek legutóbb elfogadott számának módosítását, akkor ennek tényéről

elektronikus jelentést nyújt be az iparügyekért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) honlapján közzétett módon.[48]

(1a)[49] Nem kell benyújtani az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot

a) annak a létesítménynek, amely az összes hőjét exportálja egy vagy több, az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó létesítmény számára, valamint

b) az Ügkr. tv. 17. § (1) bekezdésében foglalt létesítménynek.

(2) A miniszter a tárgyévet követő év január 1-jéig köteles a honlapján közzétenni az (1) bekezdés szerinti kötelezettség határidőben történő teljesítéséhez szükséges követelményeket.

(3) A jelentős változás megtörténtének megítélésekor

a) a Nemzeti Végrehajtási Intézkedésekben,

b) az Ügkr. tv. 2. § 12. és 13. pontja által definiált változásokon átesett létesítmények esetében a miniszter által határozatban jóváhagyott adatokkal módosított kérelemben vagy

c) az Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) és c) alpontja szerinti új belépő esetében a miniszter által határozatban jóváhagyott új belépő kérelemben

a létesítményrészre meghatározott kezdeti tevékenységi szintet kell alapul venni.

(4) Ha egy létesítményben már a 2012. vagy az azt követő, a tárgyévet megelőző évek valamelyikében a kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét megváltoztató jelentős változás következett be, úgy a változás megítélésekor

a) a létesítmény részére utoljára kiosztásra került kibocsátási egységmennyiségek alapjául szolgáló, a miniszter által jóváhagyott adatok, vagy

b) ha a létesítményre vonatkozóan jelentős változás miatti adatszolgáltatás került benyújtásra, és emiatt a létesítmény térítésmentes egységkiosztásban nem részesült, úgy az utolsó alkalommal a miniszterhez benyújtott változásbejelentést követően a miniszter által jóváhagyott adatok

az irányadóak.

(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés azon Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) és c) alpontja szerinti új belépő létesítmények számára is kötelező, amelyeknek e rendelet 11. § (1) bekezdésének megfelelően a miniszterhez benyújtott kérelme még nem került elbírálásra.

(6) A miniszter jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatáson túl a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez további információkat kérni az üzemeltetőktől.

(7) Ha az üzemeltető által az (1) és (6) bekezdés alapján tett jelentés a tárgyévet követő év vonatkozásában a térítésmentesen kiosztásra kerülő kibocsátási egységek mennyiségében változást eredményez a tárgyévre vonatkozó utolsó nemzeti kiosztási táblában térítésmentes kiosztásra megállapított kibocsátási egységek számához képest, úgy a tárgyévre és az adott kereskedési időszak további éveire kiosztásra kerülő kibocsátási egységek mennyiségét az üzemeltető részére a miniszter határozatban állapítja meg.

(8)[50] Ha a tárgyévet megelőző évben nem történt a létesítmény működésében a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egység mennyiségét csökkentő jelentős változás, úgy egyszerűsített eljárás keretében, az (1) bekezdés c) pontja szerinti jelentés alapján a miniszter tájékoztatását követően a hatóság az érintett létesítmény részére az adott évre vonatkozóan kiosztja a korábban megállapított kibocsátási egységmennyiséget. Ha a létesítményt érintően olyan, e rendelet szerinti eljárás van folyamatban, amely a térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységmennyiségnél több egységmennyiséget állapít meg, egyszerűsített eljárás keretében a miniszter tájékoztatása alapján a hatóság az érintett létesítmény részére az adott évre vonatkozóan kiosztja a korábban megállapított kibocsátási egységmennyiséget, míg a többlet-egységmennyiség kiosztására a többlet-egységmennyiség megállapításáról szóló miniszteri határozat véglegessé válását követően kerül sor.

(9)[51] A (7) és (8) bekezdés tekintetében az ügyintézési határidő az (1) bekezdésben meghatározott jelentés miniszterhez történő megérkezését követő napot követő hónap utolsó napja. Az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap.

(10)[52] Az e § szerinti adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez a miniszter jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők megfelelő tájékoztatása mellett. Erről a tényről a miniszter az önálló elektronikus rendszer üzembe helyezését követő 15 napon belül tájékoztatja az üzemeltetőket.

(11)[53]

(12)[54]

(13)[55] A hatóság a kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek (a továbbiakban együtt: ÜHG-egység) kiosztásával kapcsolatos jogkörének gyakorlása érdekében a miniszter részére hozzáférést biztosít az ETS rendszerhez.

(14)[56] Ha az (1) bekezdés szerinti jelentés nem felel meg az e rendelet szerinti követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra szólítja fel.

3/A. §[57] (1) A légi jármű üzembentartó

a) az Ügkr. tv. 1. mellékletében foglalt táblázat 37. sora szerinti tevékenysége, valamint az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke szerinti repülések során keletkező szén-dioxid kibocsátása, és

b) ha térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását kérelmezi, a tonnakilométer adatai

nyomon követésére és jelentésére vonatkozóan nyomonkövetési tervet készít, és azt a hatóság részére jóváhagyás céljából megküldi az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 52. cikkében meghatározott határidők betartásával.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti nyomonkövetési terv megfelel az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet, valamint e kormányrendeletben foglaltaknak, a hatóság a nyomonkövetési tervet jóváhagyja.

(3) A kis kibocsátású létesítmények üzemeltetője és a kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 47. cikkében meghatározott egyszerűsített nyomonkövetési terv tervezetet nyújthat be. A kibocsátási engedély iránti kérelemhez és a nyomonkövetési terv tervezetéhez mellékelni kell az egyszerűsített nyomonkövetési terv elkészítése feltételeinek való megfelelést igazoló dokumentumokat. Ha a benyújtott terv megfelel az egyszerűsített nyomonkövetési terv feltételeinek, a hatóság a tervet jóváhagyja és a kibocsátási engedélyt kiadja.

(4) Ha az egyszerűsített nyomon követést alkalmazó üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó egy jelentési évben túllépi a kis kibocsátók számára megállapított küszöbértéket, e tényről a bejelentés alapjául szolgáló esemény napját követő 8 napon belül értesíti a hatóságot, és megküldi a nyomonkövetési terv módosítására vonatkozó javaslatát, és kéri a kibocsátási engedélye módosítását.

3/B. §[58] (1) A nyomonkövetési terv jelentős - az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 15. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti - módosítását eredményező változásokat az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a hatóságnak. A nyomonkövetési terv jelentős módosításához a hatóság engedélye szükséges.

(2) A nyomonkövetési terv jelentősnek nem minősülő módosítását az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó hatósági jóváhagyás nélkül is elvégezheti. A nyomonkövetési terv naptári évben végrehajtott jelentősnek nem minősülő módosításairól az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó minden év december 31-ig értesíti a hatóságot. Ha a hatóság megállapítja, hogy a nyomonkövetési terv nincs összhangban az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet, az Ügkr. tv., valamint e kormányrendelet rendelkezéseivel, felszólítja az üzemeltetőt és a légi jármű üzembentartót a nyomonkövetési terv módosítására és a kibocsátási engedély módosítására irányuló kérelem benyújtására.

3/C. §[59] (1) A légi jármű üzembentartó az Ügkr. tv. 1. mellékletében foglalt táblázat 37. sora szerinti, az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását - az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet, az Ügkr. tv. és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a jóváhagyott nyomonkövetési terv, a légi jármű üzembentartó, valamint az üzemeltető belső eljárásrendje szerint - nyomon követi, és a jelentési időszak (tárgyév) éves kibocsátását tartalmazó hitelesített kibocsátási jelentését a hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig benyújtja.

(2) A légi jármű üzembentartó az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke szerinti repülésekből származó - az (1) bekezdésben meghatározott jelentéstől független - hitelesített kibocsátási jelentést készít az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet, az Ügkr. tv. és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv, valamint a légi jármű üzembentartó belső eljárásrendje szerint, és azt a hatóság részére a tárgyévet követő év április 30-ig benyújtja.

(3) Ha a légi jármű üzembentartó térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását kérelmezi, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tonnakilométer-adatokat is nyomon követi az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet, az Ügkr. tv. és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a jóváhagyott nyomonkövetési terv, valamint a légi jármű üzembentartó belső eljárásrendje szerint, és arról a hatóság részére - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést tesz az ellenőrzési évet követő év március 31-ig.

(4) Ha a légi jármű üzembentartó előre nem látható körülmények miatt, önhibáján kívül a (2) bekezdés szerinti hitelesített jelentését nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani, az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 68. cikk (1) bekezdése szerinti rendelkezésre álló legpontosabb tonnakilométer-adatokat adja át a hatóság részére az ellenőrzési évet követő év március 31-ig, majd biztosítja a benyújtott tonnakilométer-adatok hitelesítését, és benyújtja hitelesített jelentését a hatóságnak.

(5)[60] A 3/A. § (1) bekezdés b) pontjától, a (3) és (4) bekezdésben és a 4. § (5) bekezdésében meghatározottaktól eltérően a légijármű üzembentartó részére a 2024. és 2026. közötti időszakra vonatkozóan térítésmentesen kiosztandó kibocsátási egységek mennyisége a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3c. és 3d. cikkével és I. mellékletével összhangban az Európai Bizottság által kerül meghatározásra a légijármű-üzembentartó 2023. évre vonatkozóan jelentett hitelesített kibocsátása alapján. 2026. január 1. napjától kezdődően árverés útján kell értékesíteni azon kibocsátási egységek teljes mennyiségét, amely tekintetében abban az évben a légijármű üzembentartók részére térítésmentesen kiosztásra került volna sor, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3c. cikk (6) bekezdésében és a 10a. cikk (8) bekezdésének negyedik albekezdésében említett kibocsátásiegység-mennyiség kivételével.

4. §[61] (1)[62] A kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó által a hatóságnak jóváhagyásra benyújtott egyszerűsített nyomonkövetési terv a (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 55. cikk (3) bekezdésében, illetve az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben foglaltakat tartalmazza.

(2)[63] A légi jármű üzembentartó a nyomonkövetési tervet a hatóság honlapján közzétett nyomtatványok alkalmazásával, elektronikus úton nyújtja be jóváhagyásra a hatóság részére. A nyomtatványok kitöltését segítő útmutatókat a hatóság a honlapján minden év december 31. napjáig közzéteszi.

(3)[64] A hatóság

a) jóváhagyja a nyomonkövetési tervet, ha az megfelel az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet és e kormányrendeletben foglaltaknak,

b) elutasítja a nyomonkövetési terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet, ha a nyomonkövetési terv nem felel meg az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet és e kormányrendeletben foglaltaknak.

(4) Ha a nyomonkövetési terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet a hatóság elutasítja, a légi jármű üzembentartó az elutasításról szóló határozat kézhezvételét követő 30 napon belül, a határozatban foglaltaknak megfelelő nyomonkövetési tervet nyújt be a hatóságnak.

(5)[65] Az akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesített éves kibocsátási jelentést és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a hatóság által honlapján közzétett kérelem és nyomtatványok alkalmazásával elektronikus úton nyújtja be a hatóság részére. A számításokat tartalmazó mellékleteket elektronikus úton újraszámolható formátumban is be kell nyújtani.

(6)[66] A hatóság az (5) bekezdés szerinti jelentések elkészítését segítő útmutatókat a honlapján közzéteszi. A hatóság a jelentéseket és azok mellékleteit, a hitelesítői záradékot és annak mellékleteit az ETS rendszerben tartja nyilván és kezeli.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott hitelesített jelentéseken túl a hatóság jogosult - az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozóan, az engedélyben és az alkalmazandó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges - további rendszeres, illetve eseti információkat kérni.

2. Az ÜHG-egységek nyilvántartása

5. § (1)[67] A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámlán lévő ÜHG-egységeket a miniszter a nemzeti tisztviselő útján tartja nyilván.

(2) A magyar nemzeti folyószámlákat a nemzeti tisztviselő (a továbbiakban: jegyzékkezelő) kezeli.

(3)[68] A jegyzékkezelő feladatait a hatóság látja el.

3. Az állami vagyonba tartozó ÜHG-egységekkel való rendelkezés

6. §[69] (1)[70] A miniszter minden évben - az Európai Bizottság erre vonatkozó közlésétől számított 30 napon belül - tájékoztatja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MNV Zrt.) az adott évben az állam által az 1031/2010/EU bizottsági rendeletben meghatározott módon értékesíthető ÜHG-egységek mennyiségéről.

(2)[71] A jegyzékkezelő az üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók részére ingyenesen kiosztásra került ÜHG-egységek pontos mennyiségéről a kiosztásban részesült üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók megjelölésével a kiosztás megtörténtét követő 15 napon belül tájékoztatást nyújt a hatóság részére. A tájékoztatás kézhezvételét követően a hatóság minden év június 30. napjáig tájékoztatja az MNV Zrt.-t az üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók részére ingyenesen kiosztásra került ÜHG-egységek mennyiségéről a kiosztásban részesült üzemeltetők és a légi jármű üzembentartók megjelölésével.

(3)[72]

7. §[73] (1)[74] A miniszter az ÜHG-egységek értékesítésének pénzügyi teljesítését követő 30 napon belül tájékoztatja az MNV Zrt.-t az értékesítés tényéről, az értékesített ÜHG-egységek mennyiségéről és az ÜHG-egység vételáráról.

(1a)[75] A miniszter az ÜHG-egységek értékesítéséből származó, a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény szerint felhasználható összegről minden hónap 20. napjáig tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert. Ezen kötelezettség a minisztert az államháztartásért felelős miniszter külön kérelme alapján is terheli az előzőekben meghatározott határidőktől eltérően.

(2)[76] Az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 18. cikk (2) bekezdésében hivatkozott személyek ezen cikkek alapján ajánlatot tenni kizárólag a pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó szervnek árutőzsdei szolgáltatás nyújtására irányuló engedélye alapján jogosultak.

4. Az ÜHG-egységek térítésmentes kiosztása üzemeltetők, légi jármű üzembentartók, valamint új belépők részére[77]

8. §[78] (1) A kibocsátási egységek kiosztását a negyedik kereskedési időszakban az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2019/708 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat, valamint a referenciaértékekre és az ágazatközi korrekciós tényezőre vonatkozó uniós rendelkezések alapján végzi a hatóság.

(2) A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a Nemzeti Végrehajtási Intézkedések alapján készített, Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti kiosztási tábla tartalmazza. Az Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti kiosztási tábla alapján a hatóság a Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikk (4) bekezdése szerinti nyomonkövetési módszertani terv jóváhagyását követően a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltetők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról.

(3) A térítésmentes kibocsátási egység kiosztása több lépésben is végrehajtható.

(4) A Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket, továbbá az annak alapján készült nemzeti kiosztási táblát az Európai Bizottság jóváhagyását követően a hatóság a honlapján közleményben teszi közzé, és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről. A tárgyévi térítésmentesen kiosztásra megállapított kibocsátásiegység-mennyiségeket a hatóság a honlapján közzéteszi, és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről.

8/A. §[79] (1) A létesítményeknek a 2021-2025 közötti kiosztási időszakban évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a II. Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. Ezt követően ötévenként újabb Nemzeti Végrehajtási Intézkedések kerülnek elfogadásra. Az üzemeltető a Nemzeti Végrehajtási Intézkedések alapjául szolgáló adatszolgáltatásait akkreditált hitelesítő által hitelesítetten, a hatóság honlapján közzétett módon, határidőben készíti el és nyújtja be a miniszter részére.

(2) Ha az üzemeltető egy Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapjául szolgáló adatszolgáltatása keretében egyes berendezései tekintetében a 8/B. § (1) bekezdése szerinti mentesítést kéri, úgy a következő kiosztási időszakban a mentesített berendezés tekintetében nem osztható ki ingyenes kibocsátási egység, és a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapjául szolgáló adatszolgáltatást erre tekintettel kell elkészíteni. Az adott időszakra vonatkozó Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti kiosztási tábla alapján az abban foglalt térítésmentes kibocsátási egységek éves mennyiségéről a hatóság az üzemeltetők részére határozatot készít.

(3) Ha a berendezés mentesítése a 8/B. § (7) bekezdése szerint megszűnik a kiosztási időszak során, a berendezés vonatkozásában azzal a feltétellel osztható ki ismételten ingyenes kibocsátási egység, ha az üzemeltető a mentesítés iránti kérelme benyújtásakor akkreditált hitelesítő által hitelesítetten, a hatóság honlapján közzétett módon, a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapjául szolgáló módosított adatszolgáltatást is benyújtotta, amely tartalmazza a mentesített berendezések adatait.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a hatóság a mentesítés megszűnését követő évtől, az adott kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan megállapítja a létesítmény számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét, és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

(5) A (4) bekezdés szerinti többletkiosztást Magyarország aukcióra bocsátandó kibocsátási egységei terhére kell végrehajtani.

(6) A Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket és az azok által lefedett időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási táblát a hatóság az üzemeltető által benyújtott adatszolgáltatás ellenőrzését követően készíti el, és a II. Nemzeti Végrehajtási Intézkedést 2019. szeptember 30-ig, majd ezt követően a Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket ötévente nyújtja be az Európai Bizottságnak jóváhagyásra.

(7) A (6) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a hatóság gondoskodik a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27a. cikke szerinti, az Európai Bizottság felé történő benyújtási és közzétételi kötelezettségéről.

8/B. §[80] (1) Az üzemeltető a 8/A. § (1) bekezdése szerinti Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapjául szolgáló adatszolgáltatás részeként kérheti a tartalék és készenléti egység működése általi kibocsátás nyomonkövetési kötelezettség alóli mentesítését. Az üzemeltető berendezés mentesítésére vonatkozó kérelme a következő Nemzeti Végrehajtási Intézkedéshez tartozó kiosztási időszakra vonatkozik.

(2) Az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti mentesítést az alábbi feltételek teljesülése esetén kérheti:

a) a tartalék és készenléti egység a 8/A. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást megelőző három év mindegyikében legfeljebb 300 órát működött, és

b) a tartalék és készenléti egység egységenkénti kibocsátása az 1000 t CO2-értéket nem éri el a 8/A. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatást megelőző három év egyikében sem.

(3) Ha egy berendezés egy kiosztási időszak teljes időtartamában mentesítés hatálya alatt állt, akkor a következő kiosztási időszak Nemzeti Végrehajtási Intézkedését megalapozó adatszolgáltatás során nem kell igazolni a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételnek való megfelelést.

(4) A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés 8/A. § (2) bekezdése szerinti, az Európai Bizottság általi jóváhagyásáról a hatóság tájékoztatást küld az (1) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó üzemeltetőnek. Az üzemeltető a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül engedélymódosítási kérelmet nyújt be a hatóságnak az (1) bekezdés szerinti mentesítés átvezetése érdekében.

(5) Az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyát képező tartalék és készenléti egységére vonatkozó nyomonkövetési kötelezettségek alól a módosított engedély kiadásától és az adott Nemzeti Végrehajtási Intézkedés kiosztási időszaka kezdetétől mentesül.

(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemeltető köteles a tartalék és készenléti egység üzemóráját nyilvántartani, és a létesítmény 1/A. §-nak megfelelő hitelesített kibocsátási jelentése részeként a tartalék és készenléti egység vonatkozásában kizárólag a tárgyévet megelőző év működésének igazolt óraszámáról nyilatkozni, mellékelve az azt alátámasztó dokumentumokat.

(7) Ha a tartalék és készenléti egység tárgyévi működése a 300 órát eléri - tekintet nélkül a kibocsátott CO2 mennyiségére - az üzemeltető 15 napon belül köteles a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani a hatóságnak, jelezve, hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel már nem áll fenn. A berendezés kibocsátásait a végleges kibocsátási engedélyben meghatározottak szerint nyomon kell követni.

(8) A (7) bekezdés szerinti esetben az üzemeltető a későbbi kiosztási időszakokra nézve kérheti a berendezés újbóli mentesítését, ha megfelel a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételeknek az adott kiosztási időszak Nemzeti Végrehajtási Intézkedését megalapozó adatszolgáltatás tekintetében.

(9) Ha az üzemeltető a következő Nemzeti Végrehajtási Intézkedés kiosztási időszakában már nem kíván élni a mentesítés lehetőségével, úgy azon kiosztási időszak megkezdéséig köteles a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani a hatóságnak, valamint köteles a berendezés kibocsátását nyomon követni a végleges kibocsátási engedélyben meghatározottak szerint.

8/C. §[81] (1) Az Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) alpontja szerinti új belépő az üzemszerű vagy megváltozott működés megkezdését követően egy éven belül a hatósághoz benyújtott független hitelesítő által hitelesített kérelem alapján részesülhet térítésmentes kiosztásban. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) alpont aa) és ac) pontja szerinti új belépő esetében az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, független hitelesítő által hitelesített kibocsátás esetében további kibocsátási egység kiosztása a múltbeli kibocsátások alapján lehetséges. A kérelemhez csatolni kell a hitelesítői jelentést.

(2) Az Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) alpont ab) pontja szerinti új belépő esetében a megváltozott működés megkezdése előtt keletkezett kibocsátás esetében további kibocsátási egység kiosztása a 2011/278/EU bizottsági határozat értelmében nem lehetséges.

(3) A kérelmet a hatóság jóváhagyás céljából továbbítja az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság döntését érvényesítve a hatóság a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja. Jóváhagyás esetén a hatóság a kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan megállapítja a létesítmény számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét, és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

(4) Meglévő létesítmények esetében, ha a létesítmény kapacitását 2011. június 30. után

a) jelentősen bővítették, a bővítés tekintetében az üzemeltető kérelemre részesülhet térítésmentes kiosztásban,

b) jelentősen csökkentették, a csökkentésre tekintettel a kapacitáscsökkentés évét követő évtől csökken a térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek száma.

(5) Ha egy létesítmény beszünteti működését, a működés beszüntetésének évét követő évtől nem részesülhet térítésmentes kibocsátási egységben.

(6) A (3)-(5) bekezdés szerinti módosításokat követően a hatóság elkészíti a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatát, és megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén, a nemzeti kiosztási tábla bevitelét vagy módosítását a központi tisztviselő végzi el az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben.

8/D. §[82] (1) A szén-dioxid elkülönítését szolgáló létesítmények, a szén-dioxid szállítására szolgáló csővezetékek, a széndioxid-tárolóhelyek és a villamosenergia-termelők nem részesülhetnek kiosztásban, kivéve, ha a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében, valamint a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek.

(2) Villamosenergia-termelés céljára új belépő nem részesülhet térítésmentes kiosztásban.

(3) Térítésmentes kiosztásban részesül a távfűtés és az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 34. pontja szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés a gazdaságilag indokolt módon, kereslet kielégítése céljából.

8/E. §[83] A kibocsátási egységek ingyenes kiosztásáról az Ügkr. tv. 2. § 29. pont b) alpontja szerinti új belépő számára az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, az (EU) 2019/708 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat, a 2003/87/EK irányelv, valamint a referenciaértékekre vonatkozó uniós rendelkezések szerint gondoskodik a hatóság.

8/F. §[84] A negyedik kereskedési időszakban mind a meglévő, mind az új belépő létesítmények ingyenes kiosztása évente kiigazítandó az (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.

8/G. §[85] (1) A hitelesített nyomonkövetési módszertani terv benyújtásával és változásával kapcsolatban az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet megfelelően alkalmazandó.

(2) Az üzemeltető a nyomonkövetési módszertani terv tervezett módosításától számított 15 napon belül a hatóság honlapján közzétett módon értesíti a hatóságot. A jelentős módosításra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon belül az üzemeltető a hatóság honlapján közzétett módon a hatóság részére nyomonkövetési módszertani terv módosítására irányuló kérelmet nyújt be.

(3) Az e § szerinti adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez a hatóság jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni. Erről a tényről a hatóság az önálló elektronikus rendszer üzembe helyezését követő 15 napon belül tájékoztatja az üzemeltetőket.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti bejelentés nem felel meg az e rendelet szerinti követelményeknek, a hatóság az üzemeltetőt legfeljebb kétszer hiánypótlásra szólítja fel.

8/H. §[86] (1) Beolvadás és kiválás bejelentésére vonatkozó követelményekkel és az ingyenes kiosztás ezen esetekben történő meghatározásával kapcsolatban az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet megfelelően alkalmazandó.

(2) A beolvadást és a kiválást az erre tekintettel kiadott kibocsátási engedély véglegessé válásától számított 45 napon belül az érintett létesítmények vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltak szerint a hatóság honlapján közzétett módon kell bejelenteni a hatóságnak.

(3) A hatóság jogosult a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatáson túl a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez további adatokat kérni az üzemeltetőktől.

(4) A hatóság értesíti az Európai Bizottságot a (2) bekezdés szerint bejelentett változásról.

(5) Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a hatóság határozatban megállapítja a létesítményeknek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek módosított mennyiségét, és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a módosított és jóváhagyott kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

(6) Az e § szerinti adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez a hatóság jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni. Erről a tényről a hatóság az önálló elektronikus rendszer üzembe helyezését követő 15 napon belül tájékoztatja az üzemeltetőket.

(7) Ha a (2) bekezdés szerinti bejelentés nem felel meg az e rendelet szerinti követelményeknek, a hatóság az üzemeltetőt legfeljebb kétszer hiánypótlásra szólítja fel.

8/I. §[87] (1) A negyedik kereskedési időszakban a térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek adott évre vonatkozó, az (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet figyelembevételével történő meghatározását az üzemeltető a (2) és (3) bekezdés szerinti, akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesített jelentéseknek a hatóság részére történő benyújtásával kéri. A jelentéseket a hatóság honlapján közzétett formában és módon szükséges az üzemeltetőnek benyújtania.

(2) Az üzemeltető minden év március 31-ig benyújtja a létesítmény tevékenységi szintjéről szóló jelentését.

(3) Az Ügkr. tv. 2. § 29. pont b) alpontja szerinti új belépők vagy új létesítményrész(ek) üzemszerű működésének megkezdését követő első teljes naptári évet követő március 31. napjáig az üzemeltetőnek a tevékenységi szint meghatározásáról szóló jelentést a 8/E. §-ban meghatározott rendelkezésekkel összhangban kell benyújtania a nyomonkövetési módszertani tervvel együtt. Az (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdésében rögzített határidő figyelembevételével az új belépőnek lehetősége van arra, hogy a tevékenységi szintről szóló jelentést korábban, a működés első napját követő évben nyújtsa be.

(4) Nem kell benyújtani a (2) bekezdés szerinti jelentést

a) annak a létesítménynek, amely az összes hőjét exportálja egy vagy több, az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó létesítmény számára, valamint

b) a 8/D. § (1) bekezdésében foglalt kiosztásban nem részesülő létesítménynek.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség határidőben történő teljesítéséhez szükséges követelményeket a hatóság a jelentési kötelezettség teljesítését megelőző év december 31. napjáig köteles a honlapján közzétenni. A jelentéseket az Európai Bizottság által kiadott, adott kereskedési időszakra érvényes útmutató dokumentumokban rögzített szakmai iránymutatások figyelembevételével kell elkészíteni.

(6) A kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának tevékenységiszint-változása miatti kiigazítás az (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet alapján történik, és az (1) bekezdésben szereplő jelentés hatóság részére történő benyújtásával kerül kérelmezésre. A hatóság a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát jóváhagyás céljából megküldi az Európai Bizottság részére.

(7) A hatóság jogosult az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatáson túl a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez további információkat kérni az üzemeltetőktől.

(8) Az (1) bekezdésben foglalt jelentések tekintetében az ügyintézési határidő a 11. § (6) bekezdésében foglalt ügyintézési határidővel megegyezik.

(9) Az e § szerinti adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez a hatóság jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők megfelelő tájékoztatása mellett. Erről a tényről a hatóság az önálló elektronikus rendszer üzembe helyezését követő 15 napon belül tájékoztatja az üzemeltetőket.

(10) A jegyzékkezelő a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról 5 napon belül értesíti a hatóságot.

(11) Ha az (1) bekezdés szerinti jelentés nem felel meg az e rendeletben és e rendeletben hivatkozott jogszabályok szerinti követelményeknek, a hatóság az üzemeltetőt legfeljebb kétszer hiánypótlásra szólítja fel.

(12) Ha az adott évben a létesítmény térítésmentes kibocsátási egység mennyiség kiigazítása nem szükséges az (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet alapján, úgy az üzemeltető (2) bekezdés szerinti kiosztást kérelmező jelentése alapján a hatóság a jegyzékkezelő útján az üzemeltető tájékoztatása mellett a létesítmény részére az adott évre vonatkozóan kiosztja az Európai Bizottság által korábban megállapított kibocsátásiegység-mennyiséget.

(13) Ha az adott évben a létesítmény térítésmentes kibocsátási egység mennyiség kiigazítása szükséges az (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet alapján, úgy a hatóság az üzemeltető (2) bekezdés szerinti kiosztást kérelmező jelentése alapján, a jegyzékkezelő útján, az Európai Bizottság jóváhagyását követően a létesítmény részére kiosztja a megváltozott kibocsátásiegység-mennyiséget. Az Európai Bizottság által jóváhagyott megváltozott térítésmentes kibocsátásiegység-mennyiségről a hatóság az üzemeltető részére határozatot hoz.

(14) A hatóság az üzemeltető (3) bekezdés szerinti kiosztást kérelmező jelentése alapján, a jegyzékkezelő útján, az Európai Bizottság jóváhagyását követően a létesítmény részére kiosztja a meghatározott kibocsátásiegység-mennyiséget. Az Európai Bizottság által jóváhagyott megváltozott térítésmentes kibocsátásiegység-mennyiségről a hatóság az üzemeltető részére határozatot hoz.

(15)[88] Ha az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti jelentéseket a tárgyévet követő év március 31. napjáig hiánytalanul benyújtja a hatóság részére, és a jelentéshez kapcsolódóan hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre történő felhívása nem szükséges, valamint az Európai Bizottság jóváhagyása a tárgyévet követő év június 20. napjáig megérkezik a hatósághoz, akkor az üzemeltető részére kiosztandó kibocsátási egységek tekintetében a hatóság a tárgyévet követő év június 30. napjáig a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltető forgalmi jegyzékben vezetett számláján történő jóváírásáról.

(16)[89] Az (1) bekezdésben meghatározott jelentések esetében a hatóság az ingyenes kibocsátási egységek adott létesítménynek történő kiosztását felfüggeszti, amíg meg nem állapítja, hogy nincs szükség az adott létesítményhez tartozó kiosztás kiigazítására, vagy amíg a Bizottság az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikk (4) bekezdése alapján jóvá nem hagyta az adott létesítményhez tartozó kiosztás kiigazítását.

(17)[90]

(18)[91] A (13) és (16) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, ha az adott évben a létesítmény térítésmentes kibocsátási egység mennyiség kiigazítása szükséges az (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet alapján, az üzemeltető kérelmére a hatóság az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a nemzeti kiosztási tábla szerinti ingyenes kibocsátási egységeket az adott létesítmény részére az Európai Bizottságnak a kiigazításra vonatkozó jóváhagyó döntését megelőzően kiosztja.

(19)[92] A hatóság a (18) bekezdés szerinti kiosztás teljesítésével egyidejűleg kezdeményezi azon üzemeltető forgalmi jegyzékbeli számlájának zárolását, amely üzemeltető részére a kiigazítás Európai Bizottság általi jóváhagyása esetén a (18) bekezdésben foglaltak szerint kiosztott térítésmentes kibocsátási egység mennyiségnél várhatóan kevesebb kerül jóváhagyásra.

(20)[93] A hatóság a (19) bekezdés szerinti esetben a Bizottság (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló rendelete 20. cikk (7) bekezdése alapján lehetőséget biztosít, hogy az üzemeltető a jegyzékkezelőt a konkrét tranzakció végrehajtására meghatalmazva, a forgalmi jegyzékben tranzakció végrehajtását kérje. A tranzakció végrehajtása kizárólag az üzemeltető kiigazítás alapján várhatóan jóváhagyásra kerülő térítésmentes kibocsátási egység mennyiségének terhére kérhető.

(21)[94] A (18) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben az Európai Bizottság által jóváhagyott kiigazítás alapján az adott létesítménynek a (18) bekezdésben foglaltak szerint kiosztott térítésmentes kibocsátási egység mennyiségnél kevesebb került jóváhagyásra, és ez alapján a hatóság megállapítja, hogy az üzemeltető túlzott kiosztásban részesült, a hatóság a jegyzékkezelő útján gondoskodik az üzemeltető részére jogosulatlanul jóváírt többlet térítésmentes kibocsátási egység visszautalásáról, és kezdeményezi az üzemeltető számlája zárolásának feloldását.

9. §[95] (1)[96] A CO2 kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listájának (a továbbiakban: szénszivárgási lista) módosulása esetén a hatóság az érintett létesítményeket illetően korrigálja a Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket vagy a megfelelő jelentős változást tartalmazó táblázatot, ez alapján elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát, majd jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottság részére.

(2)[97] Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a hatóság a kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan határozatban megállapítja az egyes létesítmények számára a szénszivárgási lista alapján megállapított új, térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét, és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.

(3)[98] Ha a szénszivárgási lista módosulása a megállapított térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiségek növekedésével jár, a korábban kiosztásra meghatározott kvótamennyiség esetében a kiosztás a 3. § (8) bekezdése szerint hajtható végre, a többletkiosztásra pedig az Európai Bizottság jóváhagyását követően kerül sor.

(4)[99] Ha a szénszivárgási lista módosulása a megállapított térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységmennyiségek csökkenésével jár az adott évre vonatkozóan, az Európai Bizottság jóváhagyásának megérkezéséig

a) a korábban, az adott kereskedési időszak egyes, a szénszivárgási lista utolsó módosulása által érintett éveire kiszámított és jóváhagyott mennyiség és

b) a módosított, újonnan hatályba lépett szénszivárgási lista alapján kiszámított új egységmennyiségek

nem oszthatók ki a létesítmény részére.

(5)[100] Az (1) bekezdés szerinti korrigáláshoz a hatóság jogosult további, akkreditált hitelesítő által hitelesített információkat bekérni az érintett létesítményektől, amely információk a CO2-kitettség alátámasztásához szükségesek és megalapozzák a korrigálás véglegesítését.

10. §[101] (1)[102] Az Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) alpontja szerinti új belépőnek minősülő létesítmény üzemeltetőjének a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztására vonatkozó kérelmét (a továbbiakban: új belépő kérelem) a Minisztérium honlapján közzétett útmutató alapján - összhangban az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel -, létesítményrészenként kell elkészítenie.

(2) A kérelem részét képező adatszolgáltatást a Minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával kell teljesíteni. A kérelemhez csatolni kell az akkreditált hitelesítő szervezet által elkészített hitelesítői jelentést.

(3)[103] A hatóság az új belépő kérelem benyújtására jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők megfelelő tájékoztatása mellett.

11. §[104] (1)[105] A hatóság a benyújtott, hiánytalanul kitöltött új belépő kérelem alapján, létesítményrészenként ellenőrzi a benyújtott adatokat.

(2)[106] A hatóság a kiosztható mennyiségeket a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény alapján termelői engedélyköteles tevékenységek tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) szakvéleményének beszerzése után határozza meg.

(3)[107] Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a hatóság az üzemeltetőt legfeljebb két ízben hiánypótlásra, ha a hiánypótlás során rendelkezésre álló adatok továbbra sem elegendőek a döntés meghozatalához tényállás tisztázására szólítja fel. Nem minősül hiánypótlásra okot adó körülménynek a név-, szám- vagy más elírás.

(4)[108] Az új belépőknek - az Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) alpont aa) és ac) pontja esetében - az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, hitelesítő által hitelesített kibocsátásai tekintetében az új belépő tartalékból a további kibocsátási egységek kiosztásának kiszámítása a széndioxid-tonna egyenértékben kifejezett múltbeli kibocsátások alapján történik.

(5) Az ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves összmennyisége a valamennyi létesítményrész számára a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított előzetes éves kibocsátási egység-mennyiségek összegével egyenlő. A (4) bekezdésben említett további kibocsátási egység-mennyiség növeli a kiosztás első évének előzetes összmennyiségét.

(6)[109] A kérelmet a hatóság - az 8/C. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatával együtt továbbítja az Európai Bizottságnak a kérelem beérkezését követő 60 napon belül.

(7)[110]

(8)[111]

11/A. §[112] (1) Az Európai Bizottság által elfogadott nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát a hatóság honlapján közleményben teszi közzé, és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről.

(2)[113] A nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla alapján a hatóság - a jegyzékkezelő útján - minden év június 30-ig gondoskodik az üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláján az adott évre jóváhagyott kibocsátási egységek jóváírásáról.

(3) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28a. cikk (2) bekezdése értelmében az ezen irányelv 3f. cikk (2) bekezdése szerinti légiközlekedési új belépő kérelmet a hatóság honlapján közzétett módon kell benyújtani.

(4) A légi jármű üzembentartó köteles azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény napjától számított 45 napon belül a hatóságnak bejelenteni, ha

a) a légi jármű üzembentartó több légi jármű üzembentartóra szétvált,

b) a továbbiakban a tevékenysége az Ügkr. tv. 1. mellékletében foglalt táblázat 37. sora alóli kivételnek minősül, vagy

c) több légi jármű üzembentartó egyesült.

(5) A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkezésének időpontját és az annak igazolására alkalmas dokumentumokat. A hatóság a bejelentésről értesíti az Európai Bizottságot és a központi tisztviselőt.

(6) Az Ügkr. tv. 10. § (4) bekezdése szerinti, és ha szükséges a (3) bekezdés szerinti bejelentést követően a hatóság elkészíti a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát, és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a hatóság közzéteszi a módosított nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát.

4/A. Az ÜHG-egységek jóváírása és törlése[114]

11/B. §[115] (1) Az ÜHG-egységek jóváírását a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában szereplő adatoknak megfelelően kell elvégezni, a jóváírás végrehajtásáért a jegyzékkezelő felel.

(2)[116]

(3)[117]

(4)[118]

5. A létesítmény működésében bekövetkező változások

12. §[119] (1) Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott létesítménybezárás esetén, ha a létesítmény már nem üzemel, és az üzemeltetés újraindítása műszakilag nem lehetséges, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(2) A hatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kibocsátási engedélyt visszavonja, ha

a) a kibocsátási engedély alapjául szolgáló, a környezethasználat feltételeit megállapító hatósági határozatot végleges döntéssel visszavonták;

b) a kibocsátási engedély alapjául szolgáló, a környezethasználat feltételeit megállapító hatósági határozatban foglalt tevékenységet végleges döntéssel felfüggesztették;

c) a létesítményben folytatott üvegházhatású gáz kibocsátására feljogosító kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység végleges megszüntetésre került;

d) a létesítmény kapacitása az Ügkr. tv. 1. mellékletében és a 2. mellékletében meghatározott küszöbérték alá csökkent végleges jelleggel, vagy

e) a létesítmény nem üzemel, de korábban üzemelt, és az üzemeltető nem tudja hitelt érdemlően - okirattal -, meggyőzően valószínűsíteni, hogy a létesítmény legkésőbb 6 hónappal a működés beszüntetését követően újra üzemelni fog.

(3) A bezáró létesítmény számára a működés beszüntetésének évét követő évtől nem oszthatóak ki kibocsátási egységek.

(4) A hatóság az üzemeltető kibocsátási engedély visszavonásának felfüggesztésére irányuló kérelmére a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott időszakot legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatja, ha az üzemeltető igazolni tudja, hogy a létesítmény 6 hónapon belül olyan kivételes és előre nem látott körülmények miatt nem tudta folytatni működését, amelyeket a legteljesebb gondosság mellett sem lehetett volna elkerülni, és amelyek kívül esnek az érintett létesítmény üzemeltetőjének hatáskörén.

(5) A kibocsátási engedély visszavonásának felfüggesztésére irányuló kérelmet a hatósághoz kell benyújtani. A kérelem tartalmazza a kibocsátási engedély visszavonása felfüggesztésének okát és kezdő időpontját, amelyhez mellékelni kell a rendelkezésre álló, alátámasztó dokumentumok másolatát. Kizárólag gazdasági okok nem indokolhatják a kibocsátási engedély visszavonásának felfüggesztését.

(6) A (2) bekezdés e) pontja, valamint a (4) és (5) bekezdés nem alkalmazandó a tartalék- vagy készenléti, illetve szezonális üzemmódban tartott létesítményekre, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a) az üzemeltető rendelkezik az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedéllyel és valamennyi más vonatkozó engedéllyel,

b) az üzemeltetés megindítása a létesítményen végzett fizikai változtatások nélkül műszakilag lehetséges és

c) rendszeresen végeznek karbantartást.

(7) A létesítmény a (2) bekezdés e) pontja szerinti leállását követő 30 napon belül a működés leállásának tényét bejelenti a hatóságnak. A (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben a hatóság a térítésmentes kiosztás végrehajtását a létesítmény újraindításának igazolásáig felfüggeszti, ha az újraindulás igazolása a működés leállását követő év február 5-ig nem történik meg.

(8) A létesítmény üzemeltetője köteles bejelenteni az (1) és (2) bekezdés szerinti körülmény bekövetkezésének napjától számított 30 napon belül ennek tényét és idejét a hatóság honlapján közzétett módon. Az üzemeltető bejelentésének része az (1) és (2) bekezdés szerinti körülmény bekövetkezésének igazolására alkalmas dokumentum.

(9) A kibocsátási engedély visszavonására okot adó körülmény bekövetkezésének napjáig fennálló nyomonkövetési, jelentéstételi, kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét az üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell.

(10) A bezáró létesítmény üzemeltetője a kibocsátási engedélyt visszavonó határozat véglegessé válásától számított 60 napon belül

a) a bezárás évére vonatkozó, az akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesített kibocsátási jelentést tesz, és

b) a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségét teljesíti.

(11) Ha a bezárás évére vonatkozó hitelesített kibocsátási jelentéstétel időpontjáig a tárgyévi térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására nem kerül sor, a bezárás évére vonatkozó egységvisszaadás határideje a létesítmény részére történő kiosztás megtörténtét követő 30 nap.

(12) Ha a bezárás következtében a jegyzékkezelő az érintett üzemeltető forgalmi jegyzékben vezetett számláját lezárja, és az adott számlán a kibocsátási egységek pozitív egyenleget mutatnak, akkor a jegyzékkezelő a kibocsátási engedélyt visszavonó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül felszólítja a számlatulajdonost egy olyan másik számla megnevezésére, amelyre ezeket a kibocsátási egységeket át kívánja vezettetni. Ha a számlatulajdonos 40 munkanapon belül nem válaszol a jegyzékkezelő felszólítására, akkor a jegyzékkezelő a kibocsátási egységeket a saját nemzeti folyószámlájára átvezeti, amelyről tájékoztatja a minisztert az átvezetést követő 15 napon belül.

(13) A hatóság a kiosztás évét megelőző évben bezáró létesítmények listáját megküldi az Európai Bizottság részére, és a nemzeti kiosztási táblában - annak esetleges újbóli kereskedelmi rendszer hatálya alá való kerülését követő új belépő kérelméig - többet nem szerepelteti a létesítményt.

12/A. §[120]

13. §[121]

14. §[122]

5/A. A légi jármű üzembentartó működésében bekövetkező változások[123]

14/A. §[124] (1)[125] Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az Ügkr. tv. 1. § (3) és (4) bekezdése vagy az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint kivételnek minősülve kikerül a rendszer hatálya alól, a légi jármű üzembentartó köteles azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkeztétől számított 30 napon belül írásban bejelenteni a hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény időpontját és az annak igazolására alkalmas, cégszerű aláírással ellátott dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.

(1a)[126] A hatóság a minisztert a bejelentés tényéről és az eljárás nyomán hozott döntésről a bejelentéstől és a döntés meghozatalától számított 15 napon belül tájékoztatja.

(2)[127] Ha a bezárás következtében a jegyzékkezelő a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláját lezárja, és az adott számlán a kibocsátási egységek pozitív egyenleget mutatnak, a jegyzékkezelő a bezárás bejelentésétől számított 30 napon belül felszólítja a számlatulajdonost egy olyan másik számla megnevezésére, amelyre ezeket a légiközlekedési kibocsátási egységeket át kívánja vezettetni. Ha a számlatulajdonos 30 napon belül nem válaszol a jegyzékkezelő felszólítására, akkor a jegyzékkezelő a kibocsátási egységeket a saját nemzeti folyószámlájára átvezeti.

(3)[128] Az érintett légi jármű üzembentartó a megszűnés vagy a kivétellé válás napjától számított 60 napon belül köteles a tárgyévi tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan hitelesített jelentést tenni.

(4)[129] A légi jármű üzembentartó megszűnésének alapjául szolgáló esemény napjáig fennálló nyomonkövetési, jelentéstételi kötelezettségét a légi jármű üzembentartónak a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A tevékenység megszűnésének napjáig a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét a légi jármű üzembentartónak legkésőbb a megszűnés napjától számított 60 napon belül teljesítenie kell. Ha a bezárás évére vonatkozó hitelesített kibocsátási jelentéstétel időpontjáig a tárgyévi térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására nem kerül sor, a bezárás évére vonatkozó egységvisszaadás határideje a légi járművek részére a bezárás évében történő kiosztás megtörténtét követő 30 nap.

(5)[130] A hatóság a bezárásra vonatkozó bejelentést követően gondoskodik a légi jármű üzembentartó megszűnése tényének Európai Bizottság részére történő bejelentéséről és a vonatkozó nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosításáról.

(6)[131] Az 11/A. § (4) bekezdése a) és c) pontja szerinti változás esetén a jegyzékkezelő - az egyes évekre az érintett légi járművek részére térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek érintett légi jármű üzembentartókhoz tartozó légiközlekedési kibocsátási egységek teljes mennyiségének változatlanul hagyása mellett - az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben módosítja a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát.

(7)[132] Az 11/A. § (4) bekezdése c) pontja szerinti olyan változás esetén, amelyben egy olyan légi jármű üzembentartó olvad be egy eltérő tagállam által igazgatott légi jármű üzembentartóba, amely esetében Magyarország az adminisztrációért felelős tagállam, úgy a jegyzékkezelő a másik tagállam jegyzékkezelőjének előzetes beleegyezését követően kezdeményezi a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítását a másik tagállam jegyzékkezelőjénél.

6. A nemzetközi jóváírási jogosultságok felhasználása, valamint a kibocsátás-csökkentési egység (ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) beszámítása és átváltása[133]

15. §[134] (1) Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó az Ügkr. tv. 29. § (1)-(4) bekezdése alapján kérheti nemzetközi jóváírási jogosultságainak ÜHG-egységekre történő átváltását.

(2) Az átváltást az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó kezdeményezi a forgalmi jegyzékben a jegyzékkezelőnél.

(3)[135]

6/A. ÜHG-egységek visszaadása[136]

15/A. §[137] (1)[138] Az üzemeltető köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év szeptember 30-ig visszaadni az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 56. cikkének megfelelően. A visszaadási kötelezettség teljesítéséhez az üzemeltető a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott kibocsátási egységet is felhasználhatja.

(2)[139] A légi jármű üzembentartó köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet követő év szeptember 30-ig az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 56. cikkének megfelelően visszaadni.

(3) Ha

a) az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó nem adott le hitelesített jelentést, vagy

b) a leadott hitelesítési jelentésben a hitelesítő szervezet azt állapítja meg, hogy

ba) a kibocsátás nem a jogszabályoknak, valamint a kibocsátási engedélynek megfelelően történt, vagy

bb) a nyomon követés nem felelt meg az előírásoknak,

akkor a részükre a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában szereplő adatok és a forgalmi jegyzékben szereplő adatok alapján - az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó költségére bevont hitelesítő útján - a hatóság állapítja meg a tárgyévi kibocsátást, amelynek megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet, légi jármű üzembentartó esetében légiközlekedési kibocsátási egységet a hatóság felszólítására vissza kell adniuk az állam részére.

(4) A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légi jármű üzembentartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási egységet, továbbá a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott ÜHG-egységet is.

(5) Nem vonatkozik a visszaadási kötelezettség az olyan hitelesített kibocsátásra, amelyet elkülönítettek, és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló jogszabály szerinti tárolási engedéllyel rendelkező létesítménybe szállítottak állandó tárolás céljából.

(6)[140] A szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a bányászatról szóló törvényben meghatározott szivárgás esetén köteles a szivárgást követő év szeptember 30-ig a környezetbe jutó üvegházhatású gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet az állam részére visszaadni.

7. A forgalmi jegyzék

16. § (1) Ha valamely adatot vagy tényt a forgalmi jegyzékbe bejegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A forgalmi jegyzékben feltüntetett adatokkal és tényekkel szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adat vagy tény fennállását vagy helyességét vitatja.

(2) A számlabirtokos jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a forgalmi jegyzékben bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. Ellenkező bizonyításig jóhiszeműnek kell tekinteni azt, aki a forgalmi jegyzékben szereplő adatban bízva ellenérték fejében szerez kibocsátási egységet vagy egyéb jogot.

8. Számlavezetési díj

17. §[141] (1) Az üzemeltető a kibocsátási engedély véglegessé válásának, a légi jármű üzembentartó a nyomonkövetési terv jóváhagyása véglegessé válásának napjától a tárgyévet követő évben éves számlavezetési díjat fizet a hatóság részére a hatóság által küldött egyenlegértesítő alapján.

(2) Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó által fizetendő éves számlavezetési díj mértéke az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó által kibocsátott minden egyes tonna szén-dioxid után évi 5 Ft/év/tCO2.

(3) A kereskedési számla tulajdonosa a számla nyitásának napjától éves számlavezetési díjat fizet a hatóság részére a hatóság által a tárgyévben küldött egyenlegértesítő alapján. Az éves számlavezetési díj mértéke kereskedési számlánként 150 000 Ft/év.

(4) A számlavezetési díj a hatóság bevétele, amit elkülönítetten tart nyilván, és az ÜHG-egységek kereskedelmi rendszerének működtetésével és a forgalmi jegyzék kezelésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordít.

(5) A bezáró létesítmény üzemeltetője a létesítmény bezárásának véglegessé válásától számított 60 napon belül a bezárás évére megállapított számlavezetési díj összegét megfizeti.

(6) Ha a légi jármű üzembentartója év közben beszünteti tevékenységét, vagy tevékenysége az Ügkr. tv. 1. mellékletében foglalt táblázat 37. sora alóli kivételnek minősül, ezen események bejelentésével egyidejűleg az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó tevékenység utolsó évére megállapított számlavezetési díj összegét megfizeti.

(7) A számlavezetési díjat a miniszter által vezetett minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett ITM igazgatás 10032000-00290713-00000000 számú fizetési számlájára kell befizetni.

(8) A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni, vagy készpénzátutalási megbízással postai úton kell befizetni, megjelölve a tárgyévet, valamint a kibocsátási engedély azonosítóját (ÜHG-engedély-azonosító).

(9) A hatóság a számlavezetési díj fizetési kötelezettség teljesítéséről nyilvántartást vezet az ETS rendszerben.

18. §[142] (1) Kereskedési számla esetén, ha a számla nyitására év közben kerül sor, a számlavezetési díjat a számla nyitásával egyidejűleg az ETS rendszeren keresztül a számlatulajdonos részére kiállított és megküldött elektronikus egyenlegértesítő alapján kell befizetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben számlavezetési díjat a számlanyitást követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra kell fizetni.

(3) A számlavezetési díj mértéke az (1) bekezdésben foglalt esetben a 17. § (3) bekezdésében meghatározott éves díjnak a (2) bekezdésben meghatározott időszakra eső arányos része.

(4) Ha a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó kereskedési számlát a számlatulajdonos év közben megszünteti, a hatóság a számla megszüntetését követő 15 napon belül visszautalja a számlatulajdonos részére a számla megszüntetését követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra eső számlavezetési díjat.

9. Jogkövetkezmények

19. §[143] Ha a hatóság az Ügkr. tv. 33. § (5) bekezdése alapján kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy egy légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg, a kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:[144]

a) bizonyíték arról, hogy a légi jármű üzembentartó nem teljesítette az Ügkr. tv. szerinti kötelezettségeit;

b) a hatóság által hozott végrehajtási intézkedésre vonatkozó részleteket;

c) a közösségi szintű működési tilalom bevezetésének indokolását; és

d)[145] a közösségi szintű működési tilalom hatályára és az esetlegesen alkalmazandó feltételekre vonatkozó ajánlást.

20. §[146] (1)[147] Ha a 2. mellékletben és az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet az üzemeltető kibocsátási engedély, vagy a légi jármű üzembentartó nyomon követési terv nélkül folytatja, a hatóság - az Ügkr. tv. 32. § és 33. §-ában rögzítetteket figyelembe véve - az üzemeltetőt a kibocsátási engedély megszerzése iránti, a légi jármű üzembentartót a nyomon követési terv jóváhagyása iránti kérelem beadásáig terjedő időszakra napi 20 000-től 100 000 forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni akkor is, ha az üzemeltető a 2. § (4) és (5) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztva, a tevékenységet módosított kibocsátási engedély nélkül folytatja tovább.

(3)[148] Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó az üvegházhatású gázok nyomon követését és jelentését nem az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletben, az Ügkr. tv.-ben, e rendeletben, valamint a kibocsátási engedélynek vagy a nyomon követési tervnek megfelelően végzi, a hatóság - az Ügkr. tv. 33. § (2) bekezdésében rögzítetteket figyelembe véve - az üzemeltetőt vagy a légi jármű üzembentartót 50 000-től 500 000 forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

(4)[149] Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a hatóság által előírt, a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges regisztrációs, adatszolgáltatási kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság - az Ügkr. tv. 33. § (2) bekezdésében rögzítetteket figyelembe véve - az üzemeltetőt vagy a légi jármű üzembentartót 50 000-től 500 000 forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezheti a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alkalmazásával. A (2) bekezdésen alapuló bírság kiszabásával egyidejűleg ez a jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(5)[150] Ha a hatóság a benyújtott éves hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, arról 30 napon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot. Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a hatóság az üzemeltetőt vagy a légi jármű üzembentartót kötelezi a kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek az általa kiadott határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszautalására. A visszautalási kötelezettség nem vonatkozik azon létesítményekre, melyek az Ügkr. tv. 1. melléklete értelmében a rendszer hatálya alá tartoznak, azonban a létesítmény műszaki adottságai miatt tevékenységük kizárólag közvetett üvegházhatású gázkibocsátással jár.

(6)[151] Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a kibocsátási egységmennyiség visszautalására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt vagy a légi jármű üzembentartót minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság egyszeri megfizetésére kötelezi. A bírság mindenkori összege az Eurostat által meghatározott európai fogyasztói árindexszel összhangban növekszik.

(7)[152]

(8)[153]

21. §[154] (1) A (2)-(5) bekezdésben meghatározott eljárásrend követendő

a) bezárás,

b) jelentős kapacitáscsökkentés,

c) részleges működésbeszüntetés,

d) kiválás,

e) beolvadás

bejelentésének elmulasztása vagy téves adatszolgáltatás esetén, ha a mulasztás a létesítmény üzemeltetője számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi az adott létesítményhez rendelt üzemeltetői számlán, amelyekre egyébként az üzemeltető már nem lett volna jogosult.

(2) A hatóság határozatban kötelezi az üzemeltetőt[155]

a) a határozat kézhezvételétől számított 45 napos határidő tűzésével a mulasztás okáról való nyilatkozattételre és ezzel egyidejűleg a benyújtani elmulasztott adatok benyújtására, valamint

b)[156] a bejelentés elmulasztása miatt az üzemeltető részére jogosulatlanul jóváírt többlet térítésmentes kibocsátási egységnek a hatóság (6) bekezdés szerinti határozatát követő visszautalására.

(3) A hatóság az üzemeltetői nyilatkozat és a benyújtott adatok kézhezvételét követő 30 napon belül tájékoztatja az Európai Bizottságot[157]

a) a mulasztás tényéről,

b) az üzemeltetővel szemben megindított kötelező eljárás tényéről,

c) a határozat tartalmáról és annak üzemeltető általi átvételét igazoló adatról,

d) az üzemeltetői nyilatkozat beérkezésének időpontjáról és annak tartalmáról.

(4)[158] A hatóság a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg benyújtja a vonatkozó nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát az Európai Bizottságnak.

(5)[159] Ha az üzemeltető a teljesítésre előírt határidőn belül a (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hatóság a határidő eredménytelen elteltét követően a 20. § (1) bekezdésében meghatározott bírságtétel megfizetésére kötelezi.

(6) A (3) bekezdés szerinti hatósági tájékoztatás és módosítási javaslat Európai Bizottság általi jóváhagyását követően a hatóság az üzemeltetőt határozatban kötelezi[160]

a) a határozat kézhezvételétől számított 30 napos teljesítési határidő megjelölésével az üzemeltetői számlán jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egységmennyiség visszautalására, amennyiben annak az üzemeltető még nem tett eleget,

b) a visszautalás napjáig napi 20 000-től 100 000 forintig terjedő bírság megfizetésére, továbbá

c) a (2) bekezdés szerinti kötelezettség határidőben történő teljesítésének elmulasztásáért a 20. § (1) bekezdése alapján meghatározott bírságtétel megfizetésére.

(7)[161]

(8)[162] Ha nem az üzemeltető mulasztásából eredően van a számláján a jogoshoz képest többlet kibocsátási egységmennyiség, akkor a hatóság határozatban megállapítja a kibocsátási egységek mennyiségét, valamint kötelezi az üzemeltetőt a többlet-egység visszautalására a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül.

21/A. §[163] (1)[164] Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a 15/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti egységvisszaadásra irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt vagy légi jármű üzembentartót a mulasztással érintett minden egyes tonna széndioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszegű egyszeri bírság megfizetésére kötelezi, továbbá a visszaadást nem teljesített üzemeltetők és légi jármű üzembentartók névsorát a honlapján közzéteszi. A többletkibocsátási bírság mindenkori összege az Eurostat által meghatározott európai fogyasztói árindexszel összhangban növekszik.

(2)[165]

(3) Az euróban kiszabott bírságösszegnek megfelelő forintösszeg megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a teljesítés napját megelőző napon közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

(4)[166] Ha a hatóság - az egyes létesítmények vonatkozásában - az ÜHG-egység jóváírásának időpontjában bármely olyan tény, információ birtokában van, amely a térítésmentesen kiosztható ÜHG-egységmennyiségek csökkentéséhez vezethet, akkor haladéktalanul felfüggeszti a vonatkozó ÜHG-egységek kiosztását.

(5)[167] A hatóság a (4) bekezdésnek megfelelően felülvizsgálja az egyes évekre térítésmentes kiosztás szerint meghatározott ÜHG-egységek mennyiségeit.

(6)[168] Ha a hatóság megállapítja, hogy a jóváhagyott nemzeti kiosztási táblában lévő kvótamennyiségek[169]

a)[170] a valóságnak megfelelnek, akkor a hatóság végrehajtja a kiosztást;

b)[171] módosítása szükséges, a hatóság benyújtja az Európai Bizottság részére a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát, és annak jóváhagyását követően határozat útján gondoskodik az ÜHG-egységek kiosztásáról.

21/B. §[172]

10. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 34. § 2013. május 1-jén lép hatályba.

22/A. §[173] E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 3. § (1) bekezdését, 4. § (2) és (5) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

22/B. §[174] A 2020. január 1-jét követően keletkező számlavezetési díj fizetési kötelezettséget a hatóság által az ETS rendszeren keresztül kiállított és megküldött elektronikus számla alapján, a 17. és a 18. § szerint kell teljesíteni.

22/C. §[175] E rendeletnek az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 439/2023. (IX. 21.) Korm. rendelet által megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésükkor folyamatban lévő kiosztási eljárásokban is alkalmazni kell.

23. §[176]

23/A. §[177] (1) Az EGT-megállapodásban részes államok területén kívül található repülőtérre irányuló vagy onnan kiinduló repülések 2013. január 1. és 2023. december 31. közötti kibocsátásai tekintetében a légi jármű üzembentartók mentesülnek a 3/C. § (1) és (3) bekezdésében, továbbá a 15. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeik teljesítése alól.

(2) A 2013. január 1. és 2023. december 31. közötti időszak vonatkozásában ingyenesen kiosztásra kerülő légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségének meghatározásánál az (1) bekezdés szerinti eltérést figyelembe kell venni.

(3) A 2013. január 1. és 2023. december 31. közötti időszak vonatkozásában ingyenesen kiosztásra kerülő légiközlekedési egységek mennyiségét a hatóság ismételten meghatározza, és a végleges egységmennyiségeket a hatóság a honlapján közzéteszi, és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről a 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott időpontig.

(4) Ha egy légi jármű üzembentartó összes éves kibocsátása kevesebb, mint 25 000 tonna szén-dioxid, és e kibocsátás meghatározása a 606/2010/EU bizottsági rendelet által jóváhagyott, az Eurocontrol által kifejlesztett eszközzel történt, úgy a légi jármű üzembentartó kibocsátását hitelesítettnek kell tekinteni.

(5) A légi jármű üzembentartó az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke szerinti repülésekről készített nyomonkövetési tervet - a hatóság felhívására - jóváhagyás céljából a hatóság részére megküldi.

23/B. §[178] A 8/C. §, a 10. § és 11. § rendelkezései a 2021-2022-ben elvégzendő kiosztásokra még alkalmazandóak az Ügkr. tv. 2. § 29. pont a) alpontja szerinti új belépők esetén.

24. § (1) Ez a rendelet

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt-mechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

e)[179] a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a)[180] az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,

b)[181] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

c) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet,

d) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat

e)[182] a nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról szóló, 2013. november 8-i 1123/2013/EU bizottsági rendelet

f)[183] a CO2-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok 2015-2019-es időszakra vonatkozó listájának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti meghatározásáról szóló 2014/746/EU európai bizottsági határozat,

g)[184] az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek egy egységes globális piacalapú intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra való alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtására tekintettel történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i, 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

h)[185] az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2066 európai bizottsági végrehajtási rendelet,

i)[186] az 1031/2010/EU rendeletnek a piaci stabilitási tartalékból 50 millió ki nem osztott kibocsátási egységnek az innovációs alap számára árverés útján való értékesítése tekintetében és egy Németország által kijelölendő aukciós platform bejegyzése céljából történő módosításáról szóló, 2018. október 30-i (EU) 2019/7 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és

j)[187] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2067 európai bizottsági végrehajtási rendelet

k)[188] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a légi közlekedésből származó kibocsátásoknak a piaci alapú globális intézkedés végrehajtása céljából való nyomon követése, jelentése és hitelesítése érdekében elfogadott intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. július 18-i (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

l)[189] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok 2021-2030-as időszakra történő meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. február 15-i (EU) 2019/708 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat,

m)[190] a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

n)[191] az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/1124 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

o)[192] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának tevékenységiszint-változás miatti kiigazítására vonatkozó további rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2019. október 31-i (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet,

p)[193] az 1031/2010/EU rendeletnek a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésének a 2021-2030-as időszakra vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szabályaival és a kibocsátási egységeknek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében pénzügyi instrumentumként történő besorolásával való összehangolása érdekében történő módosításáról szóló, 2019. augusztus 28-i (EU) 2019/1868 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

11. Módosító rendelkezések

25. §[194]

26. §[195]

27. §[196]

28. §[197]

29. §[198]

30. §[199]

31. §[200]

32. §[201]

12. Hatályon kívül helyező rendelkezések

33. §[202]

34. §[203]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

A. AZ AZONOSÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK

A.1 AZ ÜZEMELTETŐ AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK

Az üzemeltető (engedélykérő) cégjegyzékszáma, levelezési címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, hivatalos honlap címe, KÜJ száma, KSH száma, adószáma, számlázási címe.

A.2 A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK

A létesítmény neve, a létesítmény telephelyének címe, a telephely KTJ száma és földrajzi (EOV) koordinátái, EPRTR jelentésre való kötelezettség.

A.3 A LÉTESÍTMÉNYBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG(EK)RE VONATKOZÓ ADATOK

A.3.1 A létesítmény telephelyén végzett 2. melléklet szerinti tevékenység (tevékenységek) megnevezése.

A.3.2. A létesítmény telephelyére kiadott, a környezethasználat feltételeit megállapító határozat megnevezése, engedély száma, kiadásának dátuma, kiállító hatóság megnevezése és az engedély véglegessé válásának dátuma.[204]

A.3.3 A próbaüzem és az üzemszerű működés megkezdésének tervezett ideje (éééé/hh/nn), a létesítmény státusza és annak leírása (folyamatos működés, tartalék üzemmód, készenléti üzemmód vagy szezonális üzemmód).[205]

A.4 A LÉTESÍTMÉNY KIBOCSÁTÁSI KATEGÓRIÁJA

A létesítmény jövőbeni összes éves kibocsátási kategóriájának becslése:

a) A kategóriájú létesítmény: 50 000 vagy kevesebb tCO2(e)

b) B kategóriájú létesítmény: 50 000 tCO2(e) és 500 000 tCO2(e) között

c) C kategóriájú létesítmény 500 000 tCO2(e)-nél nagyobb.[206]

B. A KIBOCSÁTÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATOK ÉS MÓDSZEREK (Nyomon követési Terv - NykT)

B.1 KIBOCSÁTÓ FORRÁSOK

B.1.1 A kibocsátó forrás (források) típusa, elnevezése, CRF kódja, leírása (a berendezések, ezek állapota - próbaüzem előtt vagy alatt álló, szakaszosan működő, tartalék, folyamatosan működő stb.), összes névleges bemenő hőteljesítménye (tüzelés) vagy maximális termelési kapacitása (technológia).

B.1.2 A kibocsátó forrásokból eredő kibocsátás meghatározására választott megközelítés megjelölése és leírása (anyagmérleg vagy nem anyagmérleg), illetve folyamatos kibocsátásmérésen alapuló módszerek.

B.2 KIBOCSÁTÁSI FORRÁSANYAGOK

B.2.1 A kibocsátó források forrásanyagainak megnevezése, a forrásanyagból eredő kibocsátás meghatározáshoz választott módszertan és ehhez kapcsolódó adatmeghatározási szintek megjelölése és leírása a tevékenységi adat, a fűtőérték (tüzelőanyagoknál), a kibocsátási tényezők, az oxidációs vagy konverziós tényezők vonatkozásában a (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet iránymutatásai alapján.[207]

B.2.2 Az egyes forrásanyagokra adott esetben a fűtőérték, a széntartalom, a kibocsátási tényezők, az oxidációs vagy konverziós tényezők és biomassza-hányad meghatározása céljából a tüzelőanyagból és más anyagokból történő mintavételi módszerek leírása.

B.2.3 Az egyes forrásanyagok fűtőértékének, széntartalmának, kibocsátási tényezőjének, oxidációs tényezőjének, konverziós tényezőjének vagy biomassza-hányadának meghatározásához használni kívánt adatok forrása vagy analitikai módszerek leírása, megnevezve a külső MSZ EN ISO 17025:2005. szabvány szerint akkreditált laboratóriumot és akkreditációs számát.

B.2.4 Annak megjelölése, hogy a forrásanyag fő vagy kisebb jelentőségű forrásanyag-e figyelembe véve a (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet iránymutatásait.[208]

B.2.5. A mennyiségi adatokat mérő mérőberendezés mérési pontossága, és annak megjelölése, hogy rendelkezik-e a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljárva, a 127/1991. Korm. rendelet szerint szükséges, érvényes visszavezetettségű mérőrendszerek hitelességét és kalibrációját igazoló érvényes hitelesítési és kalibrálási bizonyítványokkal.[209]

B.2.6 Amennyiben a kibocsátási számítása az anyagmérlegen alapuló megközelítéssel történik, akkor meg kell jelölni a létesítmény területére belépő összes karbontartalmú forrásanyagot, a létesítmény területéről kilépő összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint létesítményben készletként megmaradó összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint mindezek mennyiségének és karbontartalmának meghatározáshoz kiválasztott adatmeghatározási szinteket, módszereket.

C. NYILATKOZAT A CO2 ÁTADÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉS(EK)RŐL

D. KIVÉTELES ELJÁRÁS

Akkor, ha az úgynevezett kivételes eljárást ((EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 22. cikke) alkalmazzák: a kivételes eljárás elvének és a bizonytalansági elemzésnek átfogó leírása.[210]

E. KIBOCSÁTÁS KÖZVETLEN FOLYAMATOS MÉRÉSE ESETÉN MEGADANDÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK

E.1 A folyamatos mérésen alapuló nyomon követési rendszer választásának indokolása, melynek során az üzemeltető bemutatja, hogy a mért eredmény pontosabb, mint a legmagasabb adatmeghatározási szint esetében alkalmazott számítás.

E.2 A kibocsátó forrás nyomon követésére használni kívánt folyamatos kibocsátásmérő rendszerek leírása, azaz a mérési pontok, a mérések gyakorisága, az alkalmazott berendezés, kalibrálási eljárások, adatgyűjtési és -tárolási eljárások, és az ellenőrző számítások elve, valamint a tevékenységre vonatkozó adatok, kibocsátási tényezők és hasonlók jelentésének elve.

F. A NYOMON KÖVETÉSI TERV KÖZÉRTHETŐ, NEM TECHNIKAI JELLEGŰ SZÖVEGES ÖSSZEFOGLALÓJA

F.1. Csatolandó dokumentumok az A. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

F.1.1 A környezethasználati jogosultságot megalapozó engedély másolata.

F.1.2 A létesítményben végzett főtevékenység megnevezése, TEÁOR száma és EKHE kódja.

F.1.3 Ha van ilyen, akkor a létesítmény múltbéli termelési szintjét jellemző adatok 5 évre visszamenőleg informatikai úton újraszámolható formátumban (a berendezések üzemóraszáma óra/év, a közbenső és a végső termék mennyiségi adatai, a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelőanyagok mennyiségi adatai).

F.1.4 A jövőben tervezett termelési szintet jellemző adatok informatikai úton újraszámolható formátumban az adott kereskedési időszak hátralevő éveire, de legalább 3 évre megadva (a berendezések várható üzemóraszámai óra/év; felhasználni tervezett anyagok és tüzelőanyagok mennyisége; tervezett közbenső vagy késztermék mennyiségi adatok).

F.1.5 Az F.1.3 és az F.1.4 számítógéppel feldolgozható adat munkatáblákban közölt adatokat hitelesen alátámasztó dokumentumok (például termékeladási és tüzelőanyag-beszerzési szerződések).

F.1.6 A telephely helyszínrajza megjelölve az épületeket, raktárakat, alapanyag-tárolókat, gázfogadókat, a mennyiséget mérő berendezések helyét.

F.1.7 Technológiai folyamatábra megjelölve a mérőberendezések helyét és a mintavételi pontokat.

F.1.8 A létesítmény berendezéseinek gyártója által kiadott műszaki dokumentumok.

F.2. Csatolandó dokumentumok a B. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

F.2.1 A mérőrendszerek leírása és a nyomon követendő forrásanyagok mindegyike tekintetében a használandó mérőműszerek specifikációja és pontos helye, hitelesítési dokumentumai.

F.2.2 Az egyes forrásanyagokra alkalmazott adatmeghatározási szinteknél a tevékenységre vonatkozó adatok és adott esetben más paraméterek bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása.

F.2.3 Adott esetben a nem akkreditált laboratóriumok és a vonatkozó analitikai eljárások felsorolása és leírása, beleértve a vonatkozó minőségbiztosítási intézkedések felsorolását is.

F.2.4 A létesítményben végzett nyomon követés és jelentés felelősségi rendszeréről szóló információk (szervezeti diagram).

F.2.5 Az adatgyűjtési és -kezelési tevékenységek és az ellenőrzési tevékenységek eljárásainak leírása.

F.2.6 Annak megjelölése, hogy az üzemeltető rendelkezik-e az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletnek megfelelően nyilvántartott környezetvédelmi és tanúsítási (EMAS), ISO 14001 környezetirányítási, ISO 9001 minőségirányítási, valamint egyéb minőségirányítási rendszerrel, továbbá ezek keretében a vállalt üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó eljárásokról és ellenőrzési elemekről.

F.2.7 A (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott egyéb adatok és dokumentumok.[211]

F.3. Csatolandó dokumentumok a C. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

Adott esetben a CO2 átadás során az átadott CO2 mennyiség meghatározására használt módszer: átadott CO2-nek minősülő anyag vagy termék megnevezése; az éves átadott mennyiség vagy inherens mennyiség becslése; az átadás típusa (inherens CO2 létesítménybe/létesítményből, átadás létesítménybe/létesítményből), valamint annak igazolása, hogy az éves átadott CO2 vagy karbonát tömegét legfeljebb 1,5%-os bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása.

Megjegyzés:

Hulladékégetés esetén tüzelőanyagként vagy alap-, illetve segédanyagként használatos hulladékok típusát a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott Európai Hulladék Katalógus szerinti osztályozás (EWC kódszám) alkalmazásával is meg kell jelölni.

2. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez[212]

A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységek és üvegházhatású gázok

1. A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységi kategóriák és üvegházhatású gázok, valamint a tevékenységi kategóriák IPCC és egységes környezethasználati engedélyezés szerinti (EKHE) sorszámai

2. Megjegyzések:

2.1. IPCC kód: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által előírt közös jelentéstételi formátum szerinti kódok.

2.2. EKHE sorszám: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében az egyes tevékenységekhez rendelt sorszámok.

2.3. Küszöbértékek értelmezése: a megadott küszöbértékek maximális kapacitásokra vonatkoznak. Ha egy üzemeltető több, azonos római számmal jelölt tevékenységhez tartozó berendezést üzemeltet egy létesítményen belül, a küszöbérték megállapítása során ezen berendezések kapacitásának összegét kell figyelembe venni. Az oktatási intézmények és egészségügyi szolgáltatók esetében a tüzelő berendezések küszöbértékének számítása során nem kell figyelembe venni a biztonsági tartalék tüzelőberendezések kapacitását.[214]

2.4. Ha az egység olyan tevékenységet szolgál, amelynek küszöbértéke nincs teljes névleges bemenő hőteljesítményként kifejezve, akkor az ilyen tevékenység küszöbértéke a közösségi rendszerbe történő beillesztéssel kapcsolatos döntéskor elsőbbséget élvez.

2.5. Ha egy létesítmény tevékenységre vonatkozó kapacitása meghaladja az 1. mellékletben meghatározott küszöbértéket, a veszélyes és a települési hulladék égetését végző egységeken kívül valamennyi, a létesítmény részét képező tüzelőanyag-égetést folytató egységet szerepeltetni kell az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben.[215]

2.6. Tüzelőberendezés (I): idetartozik minden olyan, a teljesítményhatárt a fenti 2.3. pont szerint elérő berendezés, amelyben tüzelőanyag oxidációja folyik az így termelt hő hasznosítása céljából, függetlenül attól, hogy a termelt hőt energetikai (hő- vagy villamosenergia-termelés) vagy technológiai célra hasznosítják. 2008. január 1-jétől idetartozik a hőbontás (pirolízis, krakkolás) is.

2.7. Ha egy létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményét a közösségi rendszer hatálya alá tartozás meghatározása céljából számítják ki, akkor a létesítményen belül a részét képező valamennyi - beleértve az Ügkr. tv. 15/B. §-a szerinti kivett berendezéseket is - üzemanyag-égetést folytató technikai egység névleges bemenő hőteljesítménye összeadandó. Ezen egységek lehetnek valamennyi - beleértve az Ügkr. tv. 15/B. §-a szerinti kivett berendezéseket is - típusú kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, égetők, kalcináló- és égetőkemencék, szárítók és motorok, üzemanyagcellák, vegyi tüzelőberendezések, fáklyázók, hő- vagy katalitikus utánégetők. A 3 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű, továbbá a kizárólag biomasszát használó egységeket e számítás céljából nem kell figyelembe venni. A "kizárólag biomasszát használó egységekbe" azon egységek is beleértendők, amelyek csak indításukhoz vagy leállításukhoz használnak fosszilis tüzelőanyagot.[216]

2.8. Ásványolaj-feldolgozó (II): idetartoznak a katalizátorok regenerálása, petrolkokszgyártás és a kőolaj-feldolgozáshoz kapcsolódó hidrogéntermelés technológiai kibocsátásai, valamint az azonos telephelyen az ezekhez szükséges energia előállítást biztosító és a technológiai véggázokat elégető, azonos üzemeltető által működtetett tüzelőberendezések.

2.9. Vas és acél termelése (V): idetartoznak az integrált acélművek, valamint a vas-, illetve acéltermelés és technológiailag a hozzá kapcsolódó vas-, illetve acéltermékek gyártása. 2008. január 1-jétől nem tartozik ide a vas- és acéltermékek gyártása, amennyiben a létesítményben nincs vas-, illetve acéltermelés.

2.10. Üveggyártás (XIII): 2008. január 1-jétől az üveggyártást folytató létesítmény esetében a telephelyen az üvegtermékek előállításakor keletkező valamennyi tüzelési eredetű kibocsátást figyelembe kell venni.

3. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A kibocsátási engedély tartalmi követelményei

A kibocsátási engedély az alábbiakat tartalmazza:[217]

a) ÜHG engedélyazonosító;

b) az üzemeltető azonosító adatai;

c) a létesítmény azonosító adatai;

d) a létesítmény névleges kapacitása a 2. melléklet szerinti, tevékenység-specifikus mértékegységben;[218]

e) a villamosenergia- és hőtermelés során használt technológia;

f) az engedélyezett üvegházhatású gáz (vagy gázok) megjelölése;[219]

g) a környezethasználat feltételeit megállapító, alapul szolgáló engedély megnevezése;

h) a létesítményben folytatott tevékenység leírása;

i) az engedélyezett kibocsátási kategória (A; B; C);[220]

j) az engedélyezett üvegházhatású gázkibocsátások nyomon követésére jóváhagyott általános és létesítményspecifikus módszertan és intézkedések (jóváhagyott nyomon követési terv):

ja) kibocsátási források (kibocsátást eredményező berendezések, eljárások),

jb) kibocsátási forrásanyagok (tüzelőanyagok, alap-, segéd- és adalékanyagok),

jc) kibocsátási adatok meghatározásának szintjei (TIER szintek),

jd) mennyiség meghatározását szolgáló mérőberendezések,

je) mintavételi eljárások, analitikai vizsgálatok (ha van ilyen),

jf) a határozat által előírt minimális adatmeghatározási szinttől való egyedi eltérések (ha van ilyen),

jg) az átadott CO2 mennyiségének meghatározása (ha van ilyen),

jh) a jóváhagyott adatkezelő és adatminőség-ellenőrzési tevékenység;[221]

k) az eseti adatszolgáltatási kötelezettség megállapítása;

l) az üzemeltető azon kötelezettségének megállapítása, mely szerint minden év szeptember 30-ig köteles a nyomon követett előző évi kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet visszaadni.[222]

m) a létesítmény üzemmódjának megnevezése tartalék, készenléti, vagy szezonális üzemmód esetén.[223]

4. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez[224]

5. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez[225]

A kibocsátások nyomon követésére és jelentésére vonatkozó szabályok

Egyes tüzelőanyagok országspecifikus értékei

A) Ha az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet lehetővé teszi országspecifikus fűtőérték és kibocsátási tényező alkalmazását, az alábbi 1. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál. Ha a táblázatban nem szerepel az adott tüzelőanyag-típus, akkor az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet VI. melléklet 1. pont 1. táblázatában szereplő értékeket kell figyelembe venni. Ha egy adott tüzelőanyagra sem az alábbi 1. táblázat, sem az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet VI. melléklet 1. pont 1. táblázata nem tartalmaz vonatkozó értékeket, úgy azokat egyedileg kell meghatározni.[226]

1. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag fűtőértékek és kibocsátási tényezők

a A fűtőérték dimenziója nem MJ/kg, hanem MJ/m3 15 °C-ra vonatkoztatva 1013,25 hPa nyomáson.

b 0 °C-ra vonatkoztatott érték 35,87 MJ/Nm3 1013,25 hPa nyomáson.

c A tiszta biomassza tüzelőanyagokat nulla kibocsátási tényezővel kell figyelembe venni.

B) Amennyiben a 601/2012/EU bizottsági rendelet lehetővé teszi országspecifikus oxidációs tényező alkalmazását, az alábbi 2. táblázatban szereplő értékeket kell figyelembe venni a kibocsátások számításánál.

2. táblázat: Országspecifikus tüzelőanyag oxidációs tényezők