396/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelet

a kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 7b. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a (2) bekezdés szerinti szervezet által bármely jogviszony keretében foglalkoztatottak vagy a szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem álló külsős személyek, illetve szervezetek számára nyújtott képzések - ideértve különösen a felnőttképzéseket -, oktatások, továbbá a képzésekhez kapcsolódó oktatási tananyag- vagy tesztfejlesztések megvalósítására irányuló beszerzéseikkel összefüggő adatszolgáltatási, bejelentési és egyéb kötelezettségeire;

b) a Kormány által a képzési - ideértve különösen a felnőttképzéseket -, oktatási feladatok megvalósítása, továbbá a képzésekhez kapcsolódó oktatási tananyag- vagy tesztfejlesztések tekintetében ajánlatkérésre feljogosított központi beszerző szervként törvényben kijelölt Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Központi beszerző szerv) feladataira és eljárására vonatkozó szabályokra;

c) a képzési beszerzésekhez kapcsolódó központosított közbeszerzési és beszerzési eljárások szabályaira;

d) a Központi beszerző szerv által a központosított közbeszerzési és beszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során ellátott feladatokért fizetendő beszerzési díj mértékére;

e) a 20. § szerinti gazdasági társaságok által foglalkoztatott munkavállalók részére nyújtott képzések formájára.

(2) A képzési beszerzések megvalósítása során e rendelet előírásai szerint köteles eljárni

a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv;

b) az a) pontban meghatározott költségvetési szerv irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi, területi és helyi költségvetési szerv vagy intézmény;

c) az a) és b) pontba tartozó szervezet által alapított vagy alapítói joggyakorlása alatt álló alapítvány és közalapítvány;

d)[1] az a)-c) pontba nem tartozó olyan szervezet, amelynek javára a képzési beszerzési eljárást az a)-c) pontba tartozó szervezet bonyolítja le jogszabály kötelező rendelkezése alapján vagy jogszabályon alapuló megállapodás értelmében, valamint az olyan szervezet, amely az a)-c) pontba tartozó szervezet javára, illetve az a)-c) pontba tartozó szervezet foglalkoztatottjai vonatkozásában megvalósítandó képzési, oktatási feladat tekintetében bonyolítja le a képzési beszerzési eljárást;

e) az a)-c) pontba nem tartozó olyan szervezet, amely az e rendelet szerinti

ea) központosított közbeszerzési vagy beszerzési rendszerhez való vagy

eb) egy vagy több képzési beszerzés vonatkozásában a

csatlakozást önként vállalja (a továbbiakban: önkéntes csatlakozás).

(3) A központosított közbeszerzési és beszerzési rendszerhez való önkéntes csatlakozásra a Központi beszerző szerv engedélyével akkor van lehetőség, ha az nem veszélyezteti a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti szervezetekkel kapcsolatos feladatellátást. A Központi beszerző szerv az önkéntesen csatlakozni kívánó szervezet központosított közbeszerzési és beszerzési rendszerbe való belépését megtagadhatja vagy feltételhez kötheti.

1/A. §[2] Az érintett szervezet az általa bármely jogviszony keretében foglalkoztatottak tekintetében felmerülő - e rendelet hatálya alá tartozó - képzési, oktatási feladat ellátására, valamint erre irányuló képzési beszerzési eljárás lefolytatására nem bízhat meg nem érintett szervezetet a beszerzési vagy rendkívüli beszerzési igény benyújtását megelőzően.

2. § (1) E rendelet hatálya nem terjed ki az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája által szervezett képzésekre és továbbképzésekre.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerinti nemzetbiztonsági szolgálatokra.

(3) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon, e rendelet hatálya alá is tartozó, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKOH rendelet) 1. és 2. melléklete szerinti feladatokhoz kapcsolódó azon beszerzési tárgy tekintetében, amely esetében az eljáró központi beszerző szerv meghatározása kétséges, feltéve, hogy az NKOH rendeletben kijelölt központi beszerző szerv az NKOH rendelet szerinti eljárási cselekményei megtétele, illetve döntések meghozatala előtt - különösen az éves kommunikációs vagy szervezetfejlesztési terv elbírálása, valamint a beszerzési és rendkívüli beszerzési igény vizsgálata során - a Központi beszerző szerv irányába egyeztetést kezdeményezett, és az előzetes egyeztetések eredményeképpen erről szóló döntés született. Az e bekezdés szerinti beszerzést az érintett szervezet az NKOH rendelet szerinti Portálon kezdeményezi. Ha az e bekezdés szerinti beszerzést az érintett szervezet a Portálon kezdeményezi, akkor a Központi beszerző szerv az eljárási cselekménye megtétele, illetve döntések meghozatala előtt egyeztetést kezdeményez az NKOH rendeletben kijelölt központi beszerző szervvel.

(4) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni

a) azon, e rendelet hatálya alá is tartozó, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: DKÜ rendelet), illetve a kormányzati informatikai beszerzéssel érintett alkalmazások, informatikai eszközök és szoftverek köréről szóló 2/2019. (VII. 12.) MK rendelet hatálya alá tartozó beszerzési tárgy vagy a beszerzés tárgyával - műszaki vagy gazdasági szempontból - funkcionális egységet képező dolog tekintetében, amely esetében az eljáró központi beszerző szerv meghatározása kétséges, feltéve, hogy a Központi beszerző szerv az e rendelet szerinti eljárási cselekmények megtétele, illetve döntések meghozatala előtt a DKÜ irányába egyeztetést kezdeményezett, és az előzetes egyeztetések eredményeképpen erről szóló döntés született. Az ilyen beszerzést az érintett szervezet a DKÜ rendelet szerinti portálon kezdeményezi;

b)[3] a központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. § (6) bekezdés f) pontja szerinti beszerzésekre;

c) nemzetközi szervezet által, illetve nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján nyújtott képzésekre.

(5) Ha a képzési beszerzés tárgya több olyan, egymásra épülő képzésből, illetve oktatásból áll, amelyek eltérő központi beszerző szerv hatáskörébe tartozhatnak, az érintett szervezet a beszerzést az általa kiválasztott központi beszerző szerv irányába kezdeményezi, amelyet követően e központi beszerző szerv kezdeményezi a (3) vagy a (4) bekezdés szerinti egyeztetési eljárást.

(6) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. pontja szerinti beszerzés tekintetében.

(7) E rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1/B. §-a szerinti képzési és továbbképzési feladatokra.

(8)[4] E rendelet hatálya nem terjed ki az állami közbeszerzési szaktanácsadók kötelező közbeszerzési szakmai képzéséről szóló 479/2023. (X. 31.) Korm. rendelet szerinti közbeszerzési szakmai képzésre.

(9) E rendelet hatálya nem terjed ki a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti minősített beszerzésekre, valamint az alapvető biztonsági érdeket érintő beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 225/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet szerinti beszerzésekre.

(10) E rendelet hatálya - a 20. § és a 22. § (2) bekezdése kivételével - nem terjed ki a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra.

(11)[5] E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 14/A. §-a szerinti, valamint

b) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 26/A. §-a szerinti

képzésre.

(12)[6] E rendelet hatálya nem terjed ki a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény szerinti közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra, a tulajdonukban álló gazdálkodó szervezetekre, valamint a tulajdonukban álló, illetve fenntartói joggyakorlásuk alá tartozó intézményekre.

(13)[7] E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 21. pontja és a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 131. § (4) bekezdése szerinti;

b) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 40. § (2) bekezdése szerinti;

c) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 25. § (3) bekezdése szerinti

óraadásról, illetve óraadó oktatói feladat ellátásáról szóló, visszterhes megbízási szerződés megkötését célzó beszerzésekre.

(14)[8] E rendelet hatálya nem terjed ki a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 50. §-a, illetve a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 142. és 143. §-a szerinti oktatói továbbképzésre.

(15)[9] E rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal továbbképzési rendszeréről és a foglalkoztatottak továbbképzési kötelezettségéről szóló 4/2023. (VII. 24.) PM rendelet 2. § 1. pontja szerinti képzések megvalósításához kapcsolódó oktatói és tananyagfejlesztési feladat ellátására szóló, visszterhes megbízási szerződés megkötését célzó beszerzésekre.

(16)[10] E rendelet hatálya nem terjed ki a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz keretében finanszírozott projektek keretében megvalósuló képzési beszerzésekre.

(17)[11] E rendelet hatálya nem terjed ki a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram, valamint a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram keretében a Külgazdasági és Külügyminisztérium által nyújtott képzések és tananyagfejlesztés megvalósítását célzó beszerzésekre.

3. § E rendelet alkalmazásában

1. ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki vagy amely a központosított közbeszerzési és beszerzési rendszer keretében megvalósuló képzési beszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be;

2. beszerzési igény: az éves képzési tervben szereplő, előre tervezett képzési beszerzés megvalósítására irányuló igény;

3. egyéb járulékos szolgáltatás: az érintett szervezetek képzési beszerzéseihez kapcsolódó, az ellátandó feladat szakmai tartalmának meghatározására irányuló tanácsadás;

4. érintett szervezet: az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezet;

5. éves képzési terv: adott naptári évre vonatkozó, az érintett szervezet által megvalósítani tervezett képzési beszerzéseket részletesen felsoroló dokumentáció, a Portálon meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, amely nem terjed ki a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti közszolgálati továbbképzési program tartalmára;

6. járulékos beszerzési szolgáltatás: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti járulékos közbeszerzési szolgáltatás, illetve az e rendelet szerinti egyéb beszerzési eljárás lefolytatásához nyújtott támogatási tevékenységek összessége;

7.[12] katonai képzés: a honvédelmi szervezetek javára nyújtott azon hazai és nemzetközi képzés, amely speciális ismeretanyag elsajátítására irányuló, szolgálati beosztás ellátásához szükséges képzési formákat foglal magába, ideértve különösen az előmenetelhez vagy nemzetközi feladat ellátásához kapcsolódó idegen nyelvi, szaknyelvi felkészítéseken, tanfolyamokon és a kiképzések keretében megvalósuló, valamint a jogszabályi rendelkezésen vagy szerződéses jogviszonyon alapuló ismeretek átadására irányuló tevékenységet is;

8.[13] képzési beszerzés: képzési, oktatási feladat visszterhes beszerzése;

9. képzési beszerzési eljárás: képzési beszerzés megvalósítását célzó, a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzési és a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás;

10.[14] képzési, oktatási feladat: az érintett szervezet által bármely jogviszony keretében foglalkoztatottak vagy a szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem álló külsős személyek, illetve szervezetek számára bármely forrásból végrehajtott, katonai képzésnek nem minősülő képzések - ideértve különösen a felnőttképzéseket -, illetve oktatások, továbbá a képzésekhez kapcsolódó oktatási tananyag- vagy tesztfejlesztések megvalósítására irányuló feladat, ideértve különösen az 1. mellékletben meghatározott feladatot;

11. központi beszerző szerv: a Kbt. szerinti, illetve - a Kbt.-től az ilyen eljárások sajátosságai miatt eltérő - e rendelet szerint szabályozott központosított eljárások során e rendelet szerint ajánlatkérésre feljogosított szervezet;

12. Portál: a Központi beszerző szerv által működtetett, az e rendeletben meghatározott kapcsolattartásra, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség teljesítésére alkalmas, internetes felületen keresztül elérhető alkalmazások és az ezt támogató adatforrások összessége;

13. rendkívüli beszerzési igény: az éves képzési tervben nem szereplő, előre nem tervezett beszerzési igény;

14. személyügyi központ: a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-a szerinti szervezet.

2. A képzési beszerzések esetén eljáró Központi beszerző szerv feladat- és hatásköre

4. §[15] A Kormány a képzési - ideértve különösen a felnőttképzéseket -, oktatási feladatok megvalósítása tekintetében ajánlatkérésre feljogosított központi beszerző szervként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a továbbiakban: Egyetem) jelöli ki. Az Egyetem az ajánlatkérésre feljogosított központi beszerző szervi feladatait az Egyetem szervezeti egységeként működő Kormányzati Képzésszervezési Központon keresztül látja el.

5. § (1) A Központi beszerző szerv jogosult ellenőrizni az e rendeletben foglaltak betartását.

(2) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségek ismételt megsértése esetén a Központi beszerző szerv tájékoztatása alapján a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter az e rendeletben foglalt kötelezettség teljesítéséért felelős személy fegyelmi és kártérítési felelősségre vonását kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál.

6. § (1) A Központi beszerző szerv

a) ellátja az érintett szervezet képzési beszerzéseinek szakmai felügyeletét és koordinációját;

b) az érintett szervezettel együttműködve meghatározza a képzési beszerzések szakmai tartalmát;

c) összehangolja az érintett szervezet képzési beszerzéseit;

d) megvizsgálja és elbírálja az érintett szervezet éves képzési tervét;

e) elbírálja az érintett szervezet beszerzési igényeit;

f) az érintett szervezet javára eljárva, központosított közbeszerzési és beszerzési rendszer keretében vagy járulékos beszerzési szolgáltatás nyújtásával - kizárólagos joggal - lefolytatja az érintett szervek képzési beszerzési eljárásait;

g) az érintett szervezet képzési beszerzéseihez kapcsolódóan egyéb járulékos szolgáltatást nyújt, és kialakítja az egyéb járulékos szolgáltatás nyújtásának feltételeit;

h) ellenőrzi a képzési beszerzés alapján megkötött szerződéseket, valamint a vonatkozó jognyilatkozatokat;

i) szakmai szempontok alapján megvizsgálja és szükség szerint észrevételt tesz, engedélyezi vagy elutasítja az általa lefolytatott eljárások alapján kötött szerződések módosítását, az érintett szervezet által lefolytatott képzési beszerzések alapján kötött szerződések módosítását, valamint a vonatkozó jognyilatkozatok módosítását;

j) az érintett szervezet jogalkalmazásának elősegítése érdekében az e rendeletet érintő, elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben tájékoztatást nyújt.

(2) A Központi beszerző szerv jogosult az érintett szervezetek képzési beszerzési eljárásaiban az érintett szervezetek mellett ajánlatkérőként, illetve megrendelőként fellépni, amennyiben a beszerzés tárgya ezt indokolja, illetve ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott jogkör gyakorlásához szükséges.

(3) A Központi beszerző szerv e rendeletben foglalt eljárása, egyedi döntése és ellenőrzése nem minősül az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti hatósági eljárásnak, döntésnek és ellenőrzésnek.

(4) A Központi beszerző szerv e rendelet szerinti döntéseit a rendelkezésére álló információk figyelembevételével, mérlegelés alapján hozza meg.

(5) A Központi beszerző szerv az érintett szervezetek részére a Portálon biztosítja a kapcsolattartást.

(6) Az érintett szervezet az éves képzési tervének vagy a beszerzésre vonatkozó igényének minősített adatot tartalmazó részét - az (5) bekezdéstől eltérően a Portálon keresztül való megküldés helyett - közvetlenül a Központi beszerző szerv részére küldi meg a 9. § (1) bekezdésében megjelölt határidőben.

3. A képzési beszerzési eljárás

7. § Az érintett szervezet a képzési beszerzés alapján kötött szerződés teljesítése és módosítása során a Kbt.-ben, az e rendeletben és a vonatkozó jogszabályokban foglalt eljárási szabályok alkalmazásával jár el.

8. § (1) Az érintett szervezet az érintett szervezetté válásától számított 10 munkanapon belül regisztrál a Portálon.

(2) A Központi beszerző szerv a regisztrációs kérelmet 5 munkanapon belül bírálja el, és a bírálat során jogosult határidő tűzésével hiánypótlást kérni. A hiánypótlás teljesítésének időtartama nem számít be a regisztrációs kérelem elbírálási határidejébe.

(3) Az érintett szervezet a Portálon rögzített adat változása esetén az adatváltozást a változás bekövetkezésétől számított 10 munkanapon belül rögzíti a Portálon.

9. § (1) A Központi beszerző szervnek a Portálon meghatározott tartalom és struktúra szerint küldi meg

a) az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti érintett szervezet az éves képzési tervet a tárgyév január 31. napjáig, az 1. § (2) bekezdés c) pontja és e) pont ea) alpontja szerinti érintett szervezet a tárgyév március 31. napjáig,

b) az érintett szervezet a beszerzési igényt annak felmerülését követő 5 munkanapon belül,

c) az érintett szervezet a rendkívüli beszerzési igényt a beszerzési igény felmerülését követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül.

(2) Az 1. § (2) bekezdés d) pontja és e) pont eb) alpontja szerinti érintett szervezetnek nem kell éves beszerzési tervet benyújtania.

10. § (1) A Központi beszerző szerv az érintett szervezet éves képzési tervét a Központi beszerző szervhez történő beérkezéstől számított 25 munkanapon belül bírálja el, amely határidőbe a (2) bekezdés szerinti átdolgozás vagy hiánypótlás teljesítésének, valamint a (4) bekezdés szerinti egyeztetési eljárás lefolytatásának időtartama nem számít be.

(2) A Központi beszerző szerv az éves képzési tervet a Központi beszerző szervhez történő beérkezéstől számított 15 munkanapon belül átdolgozásra vagy hiánypótlásra visszaküldi az érintett szervezetnek, ha a benyújtott éves képzési terv tartalmilag vagy formailag nem megfelelő, vagy hiányos.

(3) Az éves képzési terv (2) bekezdés szerinti visszaküldésekor a Központi beszerző szerv megjelöli a hiánypótlás vagy átdolgozás kérésének indokát, és meghatározza a hiánypótlás vagy átdolgozás teljesítésének határidejét.

(4) Amennyiben az éves képzési terv olyan beszerzési igényt tartalmaz, amely esetében az eljáró központi beszerző szerv meghatározása kétséges, a Központi beszerző szerv a 2. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti egyeztetési eljárást kezdeményezi.

(5) Az érintett szervezet éves képzési terve a Központi beszerző szerv bírálata alapján

a) megvalósítható,

b) részben megvalósítható vagy

c) nem megvalósítható

lehet.

(6) Ha az érintett szervezet éves képzési tervének egésze vagy annak valamely része nem megvalósítható, akkor az átdolgozott éves képzési terv bírálatra ismételten megküldhető. Az ismételten benyújtott éves képzési terv bírálatára az (1)-(5) bekezdés szabályait kell alkalmazni.

11. § (1) Az érintett szervezet beszerzési vagy rendkívüli beszerzési igényét a Központi beszerző szerv a hozzá történő beérkezéstől számított 10 munkanapon belül megvizsgálja, megállapítja, hogy a beszerzési igény megfelel-e az éves képzési tervnek, és dönt arról, hogy a beszerzési igény és a rendkívüli beszerzési igény megvalósítható-e (a továbbiakban: megfelelőségi vizsgálat).

(2) A megfelelőségi vizsgálat során tett megállapításról a Központi beszerző szerv a Portálon értesíti az érintett szervezetet.

(3) A megfelelőségi vizsgálat során a Központi beszerző szerv jogosult határidő tűzésével hiánypótlást kérni, valamint amennyiben az eljáró központi beszerző szerv meghatározása kétséges, úgy a 2. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti egyeztetési eljárást kezdeményezi.

(4) A hiánypótlás teljesítésének, valamint az egyeztetési eljárás lefolytatásának időtartama a megfelelőségi vizsgálat határidejébe nem számít be.

(5) A hiánypótlás teljesítésének elmaradása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Központi beszerző szerv határidő tűzésével ismételten hiánypótlást kérhet, vagy a beszerzési igényt, illetve a rendkívüli beszerzési igényt elutasíthatja.

(6) A megfelelőségi vizsgálat során a Központi beszerző szerv megfelelőnek minősíti

a) a beszerzési igényt, ha megfelel az éves képzési tervnek,

b) a rendkívüli beszerzési igényt, ha az megvalósítható,

c) a beszerzési igényt, ha nem felel meg az éves képzési tervnek, de a beszerzés a Központi beszerző szerv döntése alapján megvalósítható.

(7) A megfelelőségi vizsgálat során a Központi beszerző szerv elutasító döntést hoz, ha

a) a beszerzési igény nem felel meg az éves képzési tervnek, vagy a beszerzési igény a Központi beszerző szerv véleménye alapján egyéb okból - így különösen, ha a 2. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti egyeztetési eljárás során megállapításra kerül, hogy a beszerzési tárgy nem a Központi beszerző szerv hatáskörébe tartozik - nem valósítható meg, vagy

b) a rendkívüli beszerzési igény nem valósítható meg, különösen, ha a 2. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti egyeztetési eljárás során megállapításra kerül, hogy a beszerzési tárgy nem a Központi beszerző szerv hatáskörébe tartozik.

(8) Ha a Központi beszerző szerv megállapítja, hogy a beszerzési vagy rendkívüli beszerzési igény megfelelő, akkor a megfelelőségi megállapítást követő 5 munkanapon belül dönt

a) a beszerzési vagy rendkívüli beszerzési igény Központi beszerző szerv általi, központosított közbeszerzési és beszerzési rendszer keretében vagy járulékos beszerzési szolgáltatás nyújtásával történő megvalósításához való hozzájárulásról,

b) a beszerzési vagy rendkívüli beszerzési igény saját hatáskörben történő megvalósításához való hozzájárulásról vagy

c) arról, hogy az eljárás megfelelő előkészítése érdekében egyéb járulékos szolgáltatás igénybevétele kötelező.

(9) A beszerzési igény benyújtását megelőzően az érintett szervezet a beszerzési igény megvalósítására irányuló eljárást nem indíthatja meg, és az eljárás tárgyában nem köthet szerződést hatályossági feltétel előírásával sem.

(10) Ha az érintett szervezet a beszerzési vagy rendkívüli beszerzési igényét a Portálon a 9. § (1) bekezdés b) és c) pontjában írt határidőt elmulasztva küldi meg, vagy a megvalósítás határidejéül az érintett szervezet olyan időpontot jelöl meg, amelynek bekövetkezéséig terjedő időtartamban a (6)-(8) bekezdés szerinti vizsgálatra és döntésre nem kerülhet sor, akkor a Központi beszerző szerv megállapítja, hogy az érintett szervezet jóváhagyás nélkül kezdte meg a beszerzés lefolytatását.

(11) A Központi beszerző szerv a (8) bekezdés szerinti döntésekhez jogosult meghatározni a hozzájárulás feltételét.

(12) A Központi beszerző szerv a megalapozott döntéshozatal érdekében határidő tűzésével hiánypótlást kérhet. A hiánypótlás teljesítésének időtartama a (8) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. A hiánypótlás teljesítésének elmaradása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Központi beszerző szerv határidő tűzésével ismételten hiánypótlást kérhet, vagy a beszerzési igényt elutasíthatja.

(13) A képzési beszerzés megvalósítását szolgáló szerződés kizárólag a Központi beszerző szerv (8) bekezdés szerinti hozzájárulása esetén léphet hatályba. A Központi beszerző szerv (8) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulása esetén a képzési beszerzés megvalósítása a Központi beszerző szerv döntésétől számított 6 hónapon belül kezdhető meg.

(14) A Központi beszerző szerv döntése hiányában, annak ellenére, jóváhagyása nélkül vagy az érintett szervezet által az e rendeletben foglaltak megkerülésével megvalósított képzési beszerzés alapján megkötött szerződés semmis, amely szerződés alapján az érintett szervezet a teljesítés követelésére nem jogosult.

(15) A (14) bekezdés szerinti esetben a Központi beszerző szerv jogosult kizárólag a semmisség megállapítása érdekében keresetet indítani, vagy választása szerint kérheti a bíróságtól a semmisség jogkövetkezményei alkalmazását is, függetlenül attól, hogy igazolható-e az érintett szervezet részéről a szerződés teljesítéséhez fűződő gazdasági érdek.

(16) A (14) bekezdés szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni akkor is, ha az érintett szervezet a (8) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás esetén a hozzájárulás megadásától számított 6 hónapon túl kezdi meg a képzési beszerzés megvalósítását.

(17) A (8) bekezdés a) pontja szerinti döntés esetén a Központi beszerző szerv határozza meg a beszerzési eljárás típusát.

4. A Központi beszerző szerv által ellátott feladatok

12. § A Központi beszerző szerv az érintett szervezet képzési beszerzési igényeinek kielégítése érdekében beszerzési stratégiáját maga alakítja ki, amely során

a) keretmegállapodást köthet,

b) visszterhes szerződés megkötésére irányuló képzési beszerzési eljárást valósíthat meg,

c) más ajánlatkérőt meghatalmazhat, hogy a nevében képzési beszerzési eljárást valósítson meg,

d) más ajánlatkérővel közösen is megvalósíthat képzési beszerzési eljárást, vagy

e) kialakíthatja az általa nyújtott járulékos beszerzési szolgáltatás általános szerződési feltételeit.

13. § (1) A Központi beszerző szerv a központosított közbeszerzési és beszerzési rendszer keretében az érintett szervezetek által rendelkezésére bocsátott adatok alapján folytatja le a képzési beszerzési eljárásokat.

(2) A Központi beszerző szerv jogosult adatszolgáltatást kérni az érintett szervezetektől a megvalósított képzési, illetve oktatási tevékenységekről, a teljesített megrendeléseikről és a megvalósult képzési beszerzés mennyiségéről és értékéről, valamint a központosított közbeszerzési és beszerzési rendszer működtetéséhez szükséges egyéb adatokról.

(3) Az érintett szervezet köteles az adatszolgáltatást a Központi beszerző szerv által megjelölt határidőben és formában teljesíteni.

(4) A Központi beszerző szerv jogosult adatszolgáltatást kérni a nyertes ajánlattevőtől a központosított közbeszerzés és beszerzés keretében megvalósuló képzési beszerzések teljesítéséről, amelynek a nyertes ajánlattevő a Központi beszerző szerv által megjelölt formában, határidőben és tartalommal köteles eleget tenni.

14. § (1) Az érintett szervezet a Központi beszerző szervnek beszerzési díjat fizet

a)[16] a 11. § (8) bekezdés a) pontja szerinti esetben,

b) a 11. § (8) bekezdés c) pontja szerinti esetben és

c) a 11. § (10) bekezdése szerinti esetben.

(2)[17] A beszerzési díj mértéke

a) eredményesen lefolytatott, nettó 1 millió forintot el nem érő becsült értékű képzési beszerzési eljárás alapján kötött szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 10%-a; eredménytelen képzési beszerzési eljárás esetén - amennyiben az eredménytelenség nem olyan okból következett be, amelyért a Központi beszerző szerv felelős - a képzési beszerzési eljárás becsült értékének 5%-a;

b) eredményesen lefolytatott, nettó 1 millió forintot elérő vagy meghaladó és egyben a nemzeti értékhatárokat el nem érő becsült értékű képzési beszerzési eljárás alapján kötött szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 6%-a; eredménytelen képzési beszerzési eljárás esetén - amennyiben az eredménytelenség nem olyan okból következett be, amelyért a Központi beszerző szerv felelős - a képzési beszerzési eljárás becsült értékének 3%-a;

c) eredményesen lefolytatott, uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű képzési beszerzési eljárás alapján kötött szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 3%-a; eredménytelen képzési beszerzési eljárás esetén - amennyiben az eredménytelenség nem olyan okból következett be, amelyért a Központi beszerző szerv felelős - a képzési, oktatási beszerzési eljárás becsült értékének 1,5%-a;

d) eredményesen lefolytatott, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű képzési beszerzési eljárás alapján kötött szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 4%-a, de legfeljebb nettó hatmillió forint; eredménytelen képzési beszerzési eljárás esetén - amennyiben az eredménytelenség nem olyan okból következett be, amelyért a Központi beszerző szerv felelős - a képzési beszerzési eljárás becsült értékének 2%-a, de legfeljebb nettó egymillió forint;

e) a Kbt. 105. §-a szerinti keretmegállapodás alapján történő képzési beszerzés eredményes megvalósítása alapján kötött szerződés általános forgalmi adó nélkül számított értékének 2%-a, de legfeljebb nettó hatmillió forint; eredménytelen képzési beszerzési eljárás esetén - amennyiben az eredménytelenség nem olyan okból következett be, amelyért a Központi beszerző szerv felelős - az eljárás becsült értékének 1%-a, de legfeljebb nettó ötszázezer forint;

f) ha a Központi beszerző szerv a beszerzési igény megvalósításához a 11. § (8) bekezdés a) pontja alapján járult hozzá, és az érintett szervezet a beszerzési igényétől a döntés rögzítését követően, de a szakmai előkészítés megkezdését megelőzően eláll, akkor a képzési beszerzési eljárás becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb nettó négyszázezer forint, kivéve, ha az elállás olyan okból következett be, amelyért az érintett szervezet nem felelős;

g) ha a Központi beszerző szerv a beszerzési igény megvalósításához a 11. § (8) bekezdés a) pontja alapján járult hozzá, és az érintett szervezet a beszerzési igényétől a szakmai előkészítés megkezdését követően eláll, akkor a képzési beszerzési eljárás előkészítéséért a c) és a d) pont szerint fizetendő díj 50%-a, kivéve, ha az elállás olyan okból következett be, amelyért az érintett szervezet nem felelős;

h) ha a Központi beszerző szerv a beszerzési igény kapcsán a 11. § (10) bekezdése szerinti döntést hoz, akkor az érintett szervezet által benyújtott beszerzési igény becsült értékének 0,5%-a, de legalább nettó kétszázezer, legfeljebb nettó négyszázezer forint;

i) ha az érintett szervezet az eredményesen lefolytatott beszerzési eljárást követően eláll a szerződés megkötésétől, az eredményes eljárás becsült értéke alapján kerül megállapításra;

j) a 11. § (8) bekezdés c) pontja szerinti döntés esetén az eljárás becsült értékének 1%-a.

(3) Több részből álló képzési beszerzési eljárás esetén a beszerzési díj számítása a (2) bekezdésben foglaltak szerint történik, azzal, hogy valamennyi rész esetében részenként kell megállapítani a beszerzési díj mértékét.

(4) Ha az érintett szervezet eredménytelen képzési beszerzési eljáráshoz kapcsolódó beszerzési díj fizetésére köteles, akkor az ismételten lefolytatott eredményes képzési beszerzési eljárás után fizetendő beszerzési díj mértékét csökkenti az eredménytelen képzési beszerzési eljáráshoz kapcsolódóan megfizetett beszerzési díj.

(5)[18]

(6)[19]

(7) Ha az érintett szervezet az eljárás megindítását követően vonja vissza igényét, akkor a beszerzési díj mértékét az eredménytelen eljárás szabályai szerint kell megállapítani. A (4) bekezdés szerinti esetben csökkenthető a díj mértéke.

(8) A Központi beszerző szerv tevékenységével összefüggő bevételei a Központi beszerző szerv saját bevételét képezik.

(9)[20] Ha az érintett szervezet a Központi beszerző szervnek fizetendő beszerzési díj teljesítésével késedelembe esik, köteles a Központi beszerző szervnek késedelmi kamatot fizetni, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:155. § (1) bekezdése szerinti mértékben.

15. § (1) A 11. § (8) bekezdés a) pontja és a 12. § a) pontja szerinti közbeszerzési eljárás, valamint a Központi beszerző szerv szervezeti egysége működésével összefüggésben álló beszerzési eljárás során e rendelet lehetővé teszi az elektronikus közbeszerzési rendszeren kívüli más informatikai rendszer alkalmazását, ha az adott, másik informatikai rendszer megfelel az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglalt előírásoknak.

(2) A 11. § (8) bekezdés a) pontja és a 12. § a) pontja szerinti közbeszerzési eljárás, valamint a Központi beszerző szerv működésével összefüggésben álló beszerzési eljárás esetében a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet előírásait nem kell alkalmazni.

5. Jognyilatkozatok

16. § (1) Az érintett szervezet köteles a képzési beszerzés eredményeképpen megtett jognyilatkozatot (e § alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) annak aláírásától számítva haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül a Központi beszerző szerv részére megküldeni.

(2) Az érintett szervezet köteles a Központi beszerző szerv részére megküldeni a szerződés módosításának tervezetét, a tervezett módosítás indokolását és az azt alátámasztó dokumentumokat. A Központi beszerző szerv jogosult határidő tűzésével hiánypótlást kérni. A hiánypótlás teljesítésének időtartama nem számít be a szerződésmódosítás (3) bekezdés szerinti észrevételezés határidejébe.

(3) A Központi beszerző szerv a kézhezvételtől számított 15 munkanapon belül észrevételt tehet a (2) bekezdésben foglalt dokumentumokkal kapcsolatban, a szerződés módosítását feltételhez kötheti, illetve a tervezett módosítást e határidőn belül engedélyezheti vagy elutasíthatja.

6. A személyügyi központ tájékoztatása

17. § A Központi beszerző szerv által jóváhagyott éves képzési tervben, valamint a beszerzési igényben foglalt

a) érintett szervezet nevéről,

b) képzési igényéről és

c) a b) pont szerinti képzés ütemezéséről

a Központi beszerző szerv a jóváhagyást követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a személyügyi központ vezetőjét.

18. § A Központi beszerző szerv - a 17. §-ban foglalt tájékoztatáson felül - a megvalósult képzést követő 10 munkanapon belül tájékoztatja a személyügyi központ vezetőjét a megvalósult képzésekről.

19. § A személyügyi központ egyedi tájékoztatást kérhet a Központi beszerző szervtől.

7. A képzések digitális formában történő biztosítása

20. §[21]

8. Záró rendelkezések

21. §[22] (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. január 1-jén lép hatályba.

(2)[23] A 20. § 2025. július 1-jén lép hatályba.

22. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően képzési beszerzés vonatkozásában megindított eljárásokat, illetve azok eredményeként megkötött keretmegállapodások, keretszerződések, valamint egyedi szerződések hatályát - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - e rendelet nem érinti.

(2) A 20. §-t az e rendelet hatálybalépését megelőzően képzési beszerzés vonatkozásában megindított eljárásokra, illetve azok eredményeként megkötött keretmegállapodásokra, keretszerződésekre, valamint egyedi szerződésekre is alkalmazni kell, azzal, hogy azokat a gazdasági társaság felülvizsgálja.

(3)[24] Az 1. § (1) bekezdés d) pontja; a 3. § 1., 3., 6. és 13. pontja; a 6. § (1) bekezdés e)-i) pontja; a 6. § (2) bekezdése; a 6. § (6) bekezdésében a "vagy a beszerzésre vonatkozó igényének" szövegrész; a 7. §; a 9. § (1) bekezdés b) és c) pontja; a 11. §; a 13-16. §; a 17. § nyitó szövegrészében a " , valamint a beszerzési igényben" szövegrész; a 18. § 2024. február 1-jét követően alkalmazandó.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 396/2023. (VIII. 24.) Korm. rendelethez

Képzési, oktatási feladatok

Képzési, oktatási feladat:

1. Minden olyan feladat, amelynek célja - szervezett keretek között - kompetenciakialakítás vagy -fejlesztés, ismeretek átadása, tárgyától függetlenül, így különösen az alábbi területeken:

1.1. idegen nyelv,

1.2. informatikai alkalmazások felhasználói szintű használata, ide nem értve a kormányzati informatikai beszerzéssel érintett alkalmazások, informatikai eszközök és szoftverek köréről szóló 2/2019. (VII. 12.) MK rendelet szerinti alkalmazáshoz kapcsolódó szolgáltatást és szoftverekhez kapcsolódó szolgáltatást,

1.3. információ- és adatbiztonság, adatvédelem és adatkezelés,

1.4. integritás, korrupciómegelőzés, hivatásetika,

1.5. mediátori ismeretek,

1.6. pártfogó felügyelői ismeretek,

1.7. esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód,

1.8. munkavédelem, tűzvédelem,

1.9. jogi, illetve igazgatási, közbeszerzési, anyakönyvi, nyugdíjbiztosítási, illetve egészségügyi igazgatási ismeretek,

1.10. szakmai protokoll,

1.11. ügyiratkezelés, ügyvitel, valamint ügyviteli rendszerek és adatbázisok,

1.12. államháztartási, számviteli, adózási ismeretek,

1.13. európai uniós szakpolitikák,

1.14. hatósági eljárások,

1.15. környezet- és növényvédelem,

1.16. projektmenedzsment, pályázati és támogatási ismeretek,

1.17. családtámogatási és szociális ellátások.

2. Tananyag- és tesztfejlesztés.