56/2023. (XI. 24.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 54/2021. (XI. 23.) MNB rendelet módosításáról

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 54/2021. (XI. 23.) MNB rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az adatszolgáltató az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázatba a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 54/2021. (XI. 23.) MNB rendelet módosításáról szóló 56/2023. (XI. 24.) MNB rendelet

a) 1. melléklet 5. pontjával beiktatott 31a sor szerinti, F10 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást első alkalommal a 2023. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan,

b) 2. melléklet 16. pontjával módosított, J01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást első alkalommal a 2013. január 1. és 2022. december 31. közötti időszakra mint tárgyidőszakra vonatkozóan

2024. február 15-ig teljesíti."

2. § A Rendelet

a) 1. melléklete az 1. melléklet szerint,

b) 2. melléklete a 2. melléklet szerint

módosul.

3. § Hatályát veszti a Rendelet 3. melléklet 4.15. pontja.

4. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet az 56/2023. (XI. 24.) MNB rendelethez

1. A Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 26. sorában az E61 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás gyakoriságát meghatározó mező helyébe a következő mező lép:

2. A Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 26. sorában az E61 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás határidejét meghatározó mező helyébe a következő mező lép:

3. A Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 27. sorában az E62 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás gyakoriságát meghatározó mező helyébe a következő mező lép:

4. A Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 27. sorában az E62 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás határidejét meghatározó mező helyébe a következő mező lép:

5. A Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat a következő 31a sorral egészül ki:

6. A Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 50. sorában a K04 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás megnevezését meghatározó mező helyébe a következő mező lép:

7. A Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat a következő 50a és 50b sorral egészül ki:

8. A Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat a következő 76a. sorral egészül ki:

9. A Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 102. sorában a P69 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás adatszolgáltatói körét meghatározó mező helyébe a következő mező lép:

10. A Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat a következő 110a sorral egészül ki:

11. A Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat

a) 17. sorában a "14" szövegrész helyébe a "13" szöveg,

b) 46. sorában az "év július 31." szövegrész helyébe az " év július 31. és december 31." szöveg,

c) 48. sorában az "elektronikus adathordozó" szövegrész helyébe az "ERA rendszer" szöveg

lép.

12. Hatályát veszti a Rendelet 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat

a) 39. sorában az "(ERA rendszer)" szövegrész,

b) 58. sora,

c) 89. sora,

d) 102. sorában a " , fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva" szövegrész.

2. melléklet az 56/2023. (XI. 24.) MNB rendelethez

1. A Rendelet 2. melléklet I. A. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. A. 1. Változások a szektormeghatározásokban

A szektormeghatározások 2024-ben kisebb mértékben változnak."

2. A Rendelet 2. melléklet I. A. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. A. 4. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.

4.1. A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak, kivéve a vállalatcsoporton belül pénzügyi szolgáltatást nyújtó gazdasági szervezeteket, amelyek 2021-től a Z) Zártkörű pénzügyi közvetítők szektorába tartoznak.

Gazdálkodási forma szerint - a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével - idetartoznak:

- a gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatok szektorába kell sorolni,

- a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek és a biztosító szövetkezetek kivételével),

- az egyéb jogi személyiségű vállalkozások,

- a jogi személyiség nélküli vállalkozások (idetartoznak az egyéni cégek),

- a társasházak,

- a földtulajdonosi közösségek,

- a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

4.2. B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

4.3. C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Két alcsoport alkotja ezt a szektort.

A hitelintézetek alcsoportba (C-HIT alcsoportba) a központi bankon kívüli azon monetáris pénzügyi intézmények tartoznak, amelyek a pénzügyi közvetítésben betétek, betétet helyettesítő eszközök elfogadásával, valamint saját kockázatra történő hitelnyújtás, értékpapír-befektetés révén vesznek részt. A hitelintézetek között szerepel a Hpt. szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi intézmény, függetlenül a statisztikai számjele részét képező szakágazati (TEÁOR) kódtól. Ide sorolandók a bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek, a lakástakarékpénztárak és a hitelintézeti fióktelepek (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben C1, C2, C3, C4, C5 és C7 alcsoportkód alatt szereplő intézmények).

A pénzpiaci befektetési alapok alcsoporthoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, maximum 1 éves hátralévő lejáratú, transzferálható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerint meghatározott fogalom.) Idetartoznak a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a C6 alcsoportkód alatt szereplő intézmények.

4.4. D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon, elsősorban hitelnyújtás vagy értékpapír-befektetés formájában. A szektoron belül két alcsoport különböztethető meg.

Az egyéb pénzügyi közvetítők (befektetési alapok kivételével) alcsoportba (D-EPK alcsoportba) sorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapkezelők (közöttük a kockázati tőkealapok és magántőkealapok kezelői), a sajátszámlás kereskedést is végző befektetési vállalkozások, a nemzeti otthonteremtési közösségek, valamint az értékpapírosítást végző pénzügyi közvetítők (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a D1, D2, D4, D5, D6, D7, D8, D9 és D99 alcsoportkód alatt szereplő intézmények).

A nem pénzpiaci befektetési alapok alcsoportba azok a befektetési alapok tartoznak, amelyek olyan befektetési jegyeket bocsátanak ki, amelyek nem tekinthetők betétek közeli helyettesítőjének, befektetéseik pedig jellemzően hosszabb lejáratú pénzügyi eszközökre és reáleszközökre irányulnak. A nem pénzpiaci befektetési alapok alcsoportba tartoznak a kockázati tőkealapok és a magántőkealapok is. Idetartoznak a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a D3 alcsoportkód alatt szereplő intézmények.

Az alakuló, de még működési engedélyt nem kapott befektetési alapokat átmenetileg az alapkezelőjüknek megfelelő alcsoportba kell sorolni.

4.5. E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket.

Idetartoznak például a tőzsde, a központi szerződő fél, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények, a nemzeti otthonteremtési közösség szervezője és a befektetési vállalkozások közül azok, amelyek sajátszámlás tevékenységet nem végezhetnek.

4.6. F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

A biztosítók alcsoportot a biztosítók és a viszontbiztosítók alkotják, a gazdálkodási formájuktól függetlenül (idetartoznak a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F1, F2 és F7 alcsoportkód alatt szereplő intézmények). A pénztárak alcsoportot a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség-, önsegélyező, valamint egészség- és önsegélyező pénztárak alkotják (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F3-F6 alcsoportkód alatt szereplő intézmények).

4.7. G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magában foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, valamint azokat a gazdasági társaságokat és nonprofit szervezeteket, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók.

Amennyiben az adatszolgáltatásban elkülönítendő a központi kormányzaton belül a központi költségvetés, valamint a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények csoportja, a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények alatt a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listában G2 alcsoportkód alatt szereplő intézmények értendők.

4.8. H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukban foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Ide tartoznak azok a gazdasági társaságok és nonprofit szervezetek, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a helyi önkormányzatok szektorába sorolandók, és a H2 alcsoportkód alatt szerepelnek.

4.9. I) Társadalombiztosítási alapok

Idetartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

4.10. J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket, a természetes személyek egyes szervezeteit [pl. Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetet (a továbbiakban: MRP szervezet)], természetes személy vagyonrendelő esetén a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget, valamint az önálló vállalkozókat foglalja magában. Az önálló vállalkozók körébe tartoznak az egyéni vállalkozók, az egyéb önálló vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek. Önálló vállalkozónak minősülnek például a mezőgazdasági őstermelők, a mezőgazdasági kistermelők, a családi gazdálkodók, a kisiparosok, a magánkereskedők. Nem minősülnek önálló vállalkozónak, de a háztartások szektorába sorolandók a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek. A természetes személyek érintett szervezetei a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a J1 alcsoportkód alatt szerepelnek. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget akkor is ebbe a szektorba kell sorolni, ha a vagyonrendelő nem ismert, vagy nem állapítható meg egyértelműen.

Lakosság (J1): a háztartások szektorán belül ide tartoznak a természetes személyek, a természetes személyek felsorolt szervezetei (beleértve az MRP szervezeteket is), valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

A háztartásokon belül az önálló vállalkozók a J2 alcsoportkód alatt szerepelnek.

4.11. K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

4.12. Z) Zártkörű pénzügyi közvetítők

A zártkörű pénzügyi közvetítők olyan sajátos céllal létrehozott pénzügyi vállalatok, amelyek pénzügyi tevékenységet nyílt piacon nem, csak szűk körben (többnyire vállalatcsoporton belül) folytatnak, reálgazdasági kötődésük lényegében nincs. Alapvetően vagyonkezelési (holding) vagy csoportfinanszírozó tevékenységet végző gazdasági társaságok alkotják ezt a szektort.

Az MNB a zártkörű pénzügyi közvetítők szektorába tartozó szervezeteket is felteszi a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listára.

Az adatszolgáltatásokban a zártkörű pénzügyi közvetítők szektorába tartozó gazdasági szervezeteket a következőképpen kell jelenteni.

Amennyiben az adatszolgáltatásban szektorkóddal kell azonosítani az adott gazdasági szervezet szektorát, akkor a "Z" szektorkódot kell használni. Egyéb esetben, az adatszolgáltatásban alkalmazott szektorbontástól függően a Pénzügyi vállalatok vagy a D) Egyéb pénzügyi közvetítők szektorában kell jelenteni a zártkörű pénzügyi közvetítőket. Ha pedig a D) Egyéb pénzügyi közvetítők szektorának részletesebb bontása szükséges az adatszolgáltatásban, akkor a D-EPK alcsoportban kell a zártkörű pénzügyi közvetítőket jelenteni."

3. A Rendelet 2. melléklet I. A. 5. pont 5.2.4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5.2.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs statisztikai számjele (a magánszemélyeknél és a nem-rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy a statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor az I. A. 3. és az I. A. 4. pontban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort. A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg szektorát a vagyonrendelő szektora alapján kell meghatározni. Amennyiben a vagyonrendelő szektora nem ismert, vagy nem állapítható meg egyértelműen, akkor a bizalmi vagyonkezelésbe adott rendelt vagyont a J) Háztartások szektorba kell sorolni."

4. A Rendelet 2. melléklet I. D. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. D. Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

a) teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. azon adatszolgáltatásoknál, amelyekben a teljes mérleg adatait kell jelenteni, a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel),

b) egy adatszolgáltató azonos tartalmú adatainak egymással konzisztensnek kell lenniük,

c) a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük,

d) az adott adatszolgáltató által teljesített különböző típusú adatszolgáltatásokban az azonos számviteli tartalmú adatoknak tételesen meg kell egyeznie,

e) az adatszolgáltató az adatszolgáltatások alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat az adatszolgáltatás esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig köteles megőrizni."

5. A Rendelet 2. melléklet I. F. 4. pontja a következő 4.22a. alponttal egészül ki:

"4.22a. Notional cash pooling: olyan virtuális számla-összevezetés, ahol az összevezetés résztvevői külön-külön is rendelkeznek a hitelintézetnél vezetett fizetési számlával, a csoport által fizetendő vagy a csoport részére járó kamatot a csoportban részt vevő valamennyi számla "virtuális" (összesen) nettó pozíciója alapján számítja ki a hitelintézet, valamint a csoport tagjai - a számlák közötti átutalás nélkül - más tagok betétei terhére folyószámlahitelt vehetnek igénybe."

6. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a D01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 06. táblája helyébe a következő tábla lép:

"MNB azonosító kód: D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

"

7. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában az E20, E21 és E45 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblái és kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: E20

A letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

MNB azonosító kód: E20

A letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

MNB azonosító kód: E20

A letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

MNB azonosító kód: E20

A letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

MNB azonosító kód: E21

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

MNB azonosító kód: E21

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

MNB azonosító kód: E21

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

MNB azonosító kód: E21

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

MNB azonosító kód: E45

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya tulajdonosi bontásban

MNB azonosító kód: E45

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya tulajdonosi bontásban

MNB azonosító kód: E45

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya tulajdonosi bontásban

MNB azonosító kód: E20, E21, E45

Kitöltési előírások

A letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásokban jelentendő értékpapírok köre

a) Az adatszolgáltatásokban az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, valamint a náluk letéti őrzés, letétkezelés vagy felelős őrzés során elhelyezett értékpapíroknak a hónap utolsó napjára (mint tárgynapra) vonatkozó záró állományát kell jelenteni, tulajdonosi bontásban. Kivételt képeznek az adatszolgáltató által a KELER Zrt.-től letéti őrzésre átvett értékpapírok, amelyek az adatszolgáltatásban nem szerepeltethetők.

b) Az E20 és E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban valamennyi, sorozatban kibocsátott értékpapírt (államkötvény, MNB-kötvény, kincstárjegy, egyéb kötvény, részvény, beleértve a letéti igazolás formájában forgalmazott részvényeket is, befektetési jegy, kárpótlási jegy, jelzáloglevél) szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy azt rezidens vagy nem-rezidens bocsátotta-e ki, a kibocsátás külföldön vagy belföldön történt-e, illetve hogy Magyarországon vagy külföldön letétkezelt-e. (A letéti igazolások aszerint minősülnek rezidens vagy nem-rezidens kibocsátásúnak, hogy a mögötte lévő részvény rezidens vagy nem-rezidens kibocsátású értékpapír-e.)

Az E45 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban szerepeltetni kell valamennyi, a Magyar Államkincstár Értékpapír Üzletszabályzatában felsorolt, értékpapír letéti számlán tartható értékpapírt.

A táblákban a jelentett értékpapírokat sorozatonként kell szerepeltetni.

c) Az adatszolgáltatásokban a nyilvános és a zárt körben kibocsátott értékpapírokat egyaránt szerepeltetni kell.

d) A saját tulajdonban lévő értékpapír-állomány teljes mennyiségét jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az értékpapír fizikailag hol található (KELER Zrt.-nél, idegen helyen, saját trezorban). A letétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat szintén teljes mennyiségben jelenteni kell, még akkor is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe vagy letéti őrzésbe (Részletesebben lásd a II. 1. pont b) alpontot: másodlagos letétkezelés). Az adatszolgáltatónál más jelentő letétkezelő által elhelyezett értékpapír-állományok a 01. táblában nem jelenhetnek meg.

A lejárt értékpapírok az adatszolgáltatásban nem szerepeltethetők.

e) Az adatszolgáltató tulajdonában levő, ISIN kód nélküli külföldi befektetési jegyek és 10 százalék alatti tulajdonrészt megtestesítő külföldi részvények állományát összesítve is meg kell adni. Az állományt hitelintézet esetében - a kibocsátó szektorának megfelelően - az M02 és M03 MNB azonosító kódú (részletező) adatszolgáltatásban kell szerepeltetni az E531 kódú instrumentumon, könyv szerinti nettó értéken. Hitelintézetnek nem minősülő adatszolgáltató esetében, havi fizetésimérleg-adatszolgáltatásra kijelöltként az R08 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás BEFK4_DE táblájában ERESZK kódon, havi adatszolgáltatásra ki nem jelöltként pedig az R17 MNB azonosító kódú negyedéves adatszolgáltatás BEFK4_DE táblájában ERESZK kódon kell jelenteni az összesített állományt, piaci értéken.

2. Az értékpapírok azonosítása és egyéb kérdések

Az értékpapír-azonosítóként az adott értékpapírhoz rendelt ISIN kódot, ennek hiányában a 111-es kódot kell megadni.

Az értékpapírok pontos nevénél a letéti igazolások esetében a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni. Az egyes adatokat szóközzel kell elválasztani.

Egy adott értékpapírnak, amelyet az adatszolgáltató 111-es gyűjtőkódon jelent, az adatszolgáltatás minden táblájában azonos néven kell szerepelnie. Minden 111-es kód alatt jelentett értékpapír-sorozatnál egymástól eltérő nevet kell alkalmazni.

Az E20, E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a letéti igazolás (ADR, EDR, GDR stb.) saját ISIN kódját kell megadni (nem pedig a mögöttes termék azonosítóját).

3. Az értékpapír-állományok számbavétele

a) Az értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás minden táblájában egységesen, az alábbiak szerint kell jelenteni:

Az államkötvények, kincstárjegyek, MNB-kötvények, egyéb kötvények, jelzáloglevelek és kárpótlási jegyek névértéken jelentendők, ezer egységben, az értékpapír eredeti denominációjában, a jelen pont c) alpontjában leírtak figyelembevételével.

Az E20 és E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a részvények, befektetési jegyek és rightok állományait darabszám szerint kell a táblákban szerepeltetni. Hibrid termékek (pl. certifikátok) esetében attól függ az állomány jelentésének módja, hogy miben történik az adott értékpapír árjegyzése: ha az ár az értékpapír egy darabjára vonatkozik, akkor darabban kell jelenteni (megfigyelési egység: DRB), ha pedig az ár a névérték százalékában meghatározott, akkor az állomány ezer devizában jelentendő (megfigyelési egység: deviza ISO kódja).

b) A futamidő alatt is törlesztő kötvényeknél a táblákban a törlesztéssel korrigált névértéket kell jelenteni, a hónap utolsó napjáig megtörtént pénzügyi teljesítéseknek megfelelően. Amennyiben tehát a hó utolsó napján törlesztés történik, már a csökkentett tőkeértéket kell jelenteni. Amennyiben viszont az esedékes tőketörlesztés nem történik meg a hó utolsó napjáig, az adatszolgáltatásban a ténylegesen fennálló - az esedékes, de meg nem történt törlesztéssel nem csökkentett - tőkeértéket kell szerepeltetni. Ha az adatszolgáltatásban a tőketörlesztéses értékpapíroknál "KELER-számlával nem egyező értékpapír állomány" megnevezésű hibaüzenet jelenik meg, az adatszolgáltató köteles minden esetben írásban tájékoztatni az MNB-t az eltérés indokáról. A tájékoztatást lejárt tőketartozás, késedelmes fizetés, az értékpapír okiratának módosulása vagy munkaszüneti napra hivatkozás esetén a statadatszolg@mnb.hue-mail címre kell megküldeni. A feltehetően kerekítési különbségekből adódó eltéréseket az MNB indokolás nélkül elfogadottnak tekinti.

c) A GMU tagdevizákban denominált értékpapírokat úgy kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban, mintha euróban lennének denominálva, az állományok értékét pedig az euro-tagdevizák euróhoz rögzített árfolyamai alapján kell meghatározni. Az árfolyamok elérhetőségét a 3. melléklet 2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

d) A tárgynapi értékpapír-állományokat az adatszolgáltatás készítésének napja és a tárgynap között ismertté vált események figyelembevételével kell szerepeltetni.

4. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

5. Az egyes, táblák közötti összefüggéseket, ellenőrzési szempontokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. Speciális kezelést igénylő esetek

1. Néhány sajátos értékpapírügylet adatszolgáltatásban való szerepeltetése

a) Repó-ügyletek és a kölcsönszerződések

aa) Repó-ügyletek: eladási és visszavásárlási megállapodások, amelyeknek két fajtáját különböztetjük meg az adatszolgáltatásokban: az óvadéki és a szállításos repót (ez utóbbi alatt értve a sajátos szállításos repót is).

- Óvadéki repó-ügylet esetén az értékpapír vevője csak korlátozott rendelkezési jogot szerez, az ügylet időtartama alatt az értékpapírral nem rendelkezik szabadon (pl. a KELER Zrt.-n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az eladó számlájáról nem veszik le azt, csak zárolják), ezért az értékpapírt az eladó tulajdonaként kell jelenteni.

- Szállításos repó-ügylet esetén az értékpapír vevője teljeskörűen rendelkezik a megvásárolt értékpapírok felett, tulajdonosi és birtokosi jogot is szerez az értékpapír fölött (pl. a KELER Zrt. -n keresztül végrehajtott ügyletek esetén az értékpapírokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg az eladó KELER Zrt.-nél lévő értékpapír-számlájáról transzferálják a vevő értékpapír-számlájára), ezért az értékpapír vevőjének kell jelentenie, az eladó viszont nem szerepeltetheti az adatszolgáltatásában. (Előfordulhat, hogy a letétkezelő saját ügyfelével köt szállításos repó-ügyletet, ezért a KELER-számláját nem érinti közvetlenül az ügylet, de ekkor is az előbbiekkel analóg módon kell eljárni, vagyis az adatszolgáltató eladói minőségében nem szerepeltetheti saját tulajdonaként az értékpapírt, viszont mint a vevő letétkezelője, a vevő szektorában jelentenie kell.)

ab) Kölcsönszerződések: a kölcsönszerződés keretében átadott értékpapírt minden esetben a kölcsönbevevő tulajdonában kell kimutatni, a kölcsönbeadó állományában nem szerepelhet azon idő alatt, amíg az kölcsönben van.

- Amennyiben egy jelentő letétkezelő konkrét és meghatározott számú értékpapírt kölcsönvesz egy másik jelentő letétkezelőtől, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a saját tulajdonú értékpapír-állományát a kölcsönadott értékpapír-mennyiséggel az adatszolgáltatásában csökkenti, a kölcsönbevevő letétkezelő pedig ezt az értékpapír-mennyiséget a saját tulajdonaként az adatszolgáltatásában kimutatja.

- Ha a letétkezelő saját ügyfelének adott mennyiségű értékpapírt kölcsönöz, akkor a kölcsönbeadó letétkezelő a kölcsönbeadott értékpapír mennyiségével csökkenti saját tulajdonát. Ha az értékpapír kölcsönbevevője az értékpapírt a hitelező letétkezelőnél vezetett számlán tartja, akkor a letétkezelő az értékpapírt abban az ügyfélszektorban jelenti le, amelybe a kölcsönbevevő ügyfél tartozik. Ha pedig az ügyfél már eladta (vagy más letétkezelőnél vezetett számlára transzferáltatta) az értékpapírt, akkor a hitelező letétkezelő adatszolgáltatásában az általa kölcsönzött értékpapír már nem szerepelhet.

- A fentiek szerint kell az adatszolgáltatást elkészíteni abban az esetben is, amikor a tőzsdetag letétkezelő (adatszolgáltató) az ügyfele megbízásából annak tőzsdei értékpapírját adja el, de az eladni kívánt tőzsdei értékpapír (az ügyfél késedelmes értékpapír-teljesítése miatt) nem érkezik meg az elszámolóház által előírt elszámolási napra a letétkezelő KELER Zrt.-nél vezetett számlájára, és a letétkezelő - a köztük lévő szerződés alapján- saját állományával hidalja át az ügyfele késedelmes értékpapír-szállítását (számlatranszferét). Ebben az esetben az adatszolgáltató saját állománya csökken az általa biztosított értékpapír mennyiségével, az ügyfele szektorában pedig nem történik állományváltozás.

A kölcsönügyleteket a teljesítés napjától kezdve kell az adatszolgáltatásokban kimutatni. A teljesítés napja leggyakrabban a kölcsönbevevő KELER Zrt.-nél vezetett számláján történő jóváírás értéknapja.

b) Másodlagos letétkezelés: az értékpapírt a 01. táblában mindig az jelenti, aki az eredeti tulajdonossal letétkezelőként kapcsolatban van. Ezért többszörös letétkezelés esetén a következőket kell alkalmazni. Az a jelentő letétkezelő, akinél az értékpapírt tulajdonosa eredetileg elhelyezte, a 01. és 05. táblában is jelenti az adott értékpapírt. A más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírok a 01. tábla kitöltésekor nem szerepeltethetők, ezek a 06. táblában jelentendők. Előfordulhat olyan eset is, hogy az adatszolgáltató a más jelentő letétkezelőtől kapott értékpapírt továbbadja letétkezelésre egy újabb jelentő letétkezelőnek. Ekkor az adott értékpapír-állománynak a 06. és 05. táblában egyaránt jelenteni kell (a 01. táblában viszont értelemszerűen nem jelenthető).

c) Hitel- vagy egyéb megállapodás fedezeteként a jelentőnél elhelyezett értékpapírok: amennyiben bármilyen hitel- vagy egyéb megállapodás keretében (pl. lombard hitel, értékpapír kölcsön, értékpapír határidős ügylet) fedezetként az ügyfél értékpapírt helyez el az adatszolgáltatónál, akkor ezeket az értékpapírokat is jelenteni kell a megfelelő ügyfélszektorban. Ugyanakkor amennyiben az adatszolgáltató ügyfele a hitel- vagy egyéb megállapodás fedezetéül szolgáló értékpapírját átmenetileg (az ügylet futamidejére) az adatszolgáltatótól más jelentő letétkezelőhöz helyezi át, akkor ezeket az értékpapírokat a futamidő alatt a másik letétkezelőnek kell jelentenie a megfelelő ügyfélszektorban.

d) Vagyonkezelés, portfóliókezelés (csak az E20 és E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás esetében): ha az adatszolgáltató olyan vagyonkezelést (portfóliókezelést) végez, amelynél más a letétkezelő, akkor az értékpapír-állományt a 01. táblában nem kell jelentenie. Viszont a vagyonkezelt értékpapírokkal kapcsolatos bizományosi tevékenysége keretében átmenetileg hozzá került (KELER Zrt.-nél vezetett számláján lévő) értékpapír-állományokra a másodlagos letétkezelésnél leírt jelentési technikát kell alkalmaznia, azaz a 06. táblában jelentenie kell.

A vagyonkezelt értékpapírok letétkezelőjének adatszolgáltatási kötelezettsége a vagyonkezelésbe került értékpapír vásárlásának tárgynapjától az értékpapír eladásának tárgynapjáig áll fenn. (Az adatszolgáltatás tárgynapjára vonatkozó információkat az adatszolgáltatás beküldéséig rendelkezésre álló idő alatt kell korrigálnia.)

III. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A szektorok meghatározásánál az e melléklet I. A. 4. pontjában, és az ott hivatkozott, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltak az irányadók.

2. Az értékpapír denominációjának meghatározásánál felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

3. A táblákban alkalmazandó országkódokat a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

4. A táblákban felhasználható további kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

5. A dátumokat ÉÉÉÉHHNN formátumban kell megadni. Ahol az adott oszlopban egyéb információ is szerepel, ott szóközzel kell elválasztani a dátumot ezen egyéb információktól.

01. tábla: Értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

Mindhárom adatszolgáltatás esetében a 01. tábla tartalmazza az adatszolgáltatók tulajdonában lévő, és a náluk letéti őrzés, letétkezelés vagy felelős őrzés során elhelyezett, rezidensek és nem-rezidensek által (belföldön vagy külföldön) kibocsátott értékpapírok hó végi állományát, tulajdonosi bontásban.

Az E20 és E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban a Magyarországon kibocsátott, letéti igazolás formájában (ADR, EDR, GDR stb.) külföldön forgalmazott értékpapírokat is jelenteni kell. (A letéti igazolás saját ISIN kódjával, a tulajdonos szektorában.) Ezen kívül, ha az adatszolgáltató belföldi konverziós hely (vagyis a letéti igazolás kibocsátójának a számlája nála van), akkor a letéti igazolások mögötti értékpapírletéteket is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban, mégpedig a letéti igazolás kibocsátójának szektorában (általában ez a nem-rezidensek szektora).

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

b) Az értékpapír pontos nevét kell megadni. Letéti igazolások esetében (E20 és E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás) a névben a típust (ADR, EDR, GDR stb.) is fel kell tüntetni.

c) Részvények, befektetési jegyek és rightok esetén a DRB kódot (darab) kell megadni. Hibrid termékeknél (pl. certifikátoknál) az árjegyzés típusától függően a DRB kód vagy a deviza ISO kódja jelentendő. A letéti igazolásokat a mögöttes értékpapír mennyiségi egységében (DRB) kell megadni.

e) Az adatszolgáltató tulajdonában lévő értékpapírok állományát tartalmazza. Nem szerepelhet ebben az oszlopban az adatszolgáltató által birtokolt, saját maga által kibocsátott értékpapírok állománya (amelyek jelentésére az r/ oszlop szolgál).

g-r) Az adatszolgáltató ügyfelei tulajdonában lévő értékpapír-állományok, megbontva a tulajdonosok szektorai szerint. A h/ oszlopban az "Egyéb monetáris intézmények" közül csak a pénzpiaci alapok szerepelhetnek. Az értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő állományt nem szabad ezekben az oszlopokban szerepeltetni (azok jelentésére az s/ oszlop szolgál).

s) Ebben az oszlopban a kibocsátó tulajdonában lévő, általa kibocsátott értékpapírok állományát kell jelenteni. Ide kerül tehát az adatszolgáltató tulajdonában lévő, saját kibocsátású értékpapírjainak állománya, illetve az adatszolgáltató ügyfelének mint az adott értékpapír kibocsátójának tulajdonában lévő értékpapír-állomány. (Pl. itt kell jelenteni, ha Kibocsátó Zrt. tulajdonában van 1000 darab Kibocsátó Zrt. törzsrészvény vagy az adatszolgáltatást beküldő Bróker Zrt. tulajdonol 1500 eFt névértékű Bróker Zrt. kötvényt vagy 200 ezer USD névértékű Bróker Zrt. dollár kötvényt.) Befektetési jegyek visszaváltása esetén a kibocsátó saját tulajdonában lévő értékpapírokat ezzel szemben a befektetési alapot kezelő alapkezelő tulajdonosi szektorában kell jelenteni [(D) Egyéb pénzügyi közvetítők i/ oszlop].

02. tábla: Nem-rezidens tulajdonban lévő értékpapírok állománya tulajdonosi szektorok szerint

A 02. táblára vonatkozó előírások csak az E20 és E21 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás adatszolgáltatóira vonatkoznak.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

d) Ebben az oszlopban kell jelenteni annak az országnak az ISO kódját, amely országból az értékpapír tulajdonosa származik. A letéti igazolások mögött lévő értékpapírletét esetén a letéti igazolást kibocsátó intézmény telephelyének országkódját kell megadni .

Az előzőekben nem nevesített oszlopok kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók azzal, hogy az f)-o) oszlopban, a szektorbontásnál az "egyéb monetáris intézmények"-nél az e melléklet I. A. 4. pontjának az ezen szektorra vonatkozó rendelkezéseitől nem kell eltérni.

05. tábla: Az adatszolgáltató által a KELER-számláitól különböző helyen elhelyezett értékpapírok állománya

A 05. tábla az adatszolgáltató által a KELER Zrt.-nél vezetett számláitól (összevont értékpapírszámla, tőzsdei elszámolási értékpapírszámla, biztosíték értékpapír letéti számla) különböző helyen (beleértve a saját értéktárban) elhelyezett értékpapírok állományának jelentésére szolgál.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

e) A kódlista alapján kell kitölteni.

f) Azt az intézményt kell megnevezni, ahol az értékpapírt elhelyezték. (Saját értéktárban történt elhelyezés esetén az adatszolgáltató saját nevét kell megadni.)

g) Az f) oszlopban megadott cég törzsszáma, nem-rezidens esetén pedig "00000001" szerepeltetendő. Az előzőekben nem nevesített oszlopok kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók.

06. tábla: Más jelentő letétkezelő által az adatszolgáltatónál letétben elhelyezett értékpapírok állománya

A 06. táblában azokat az értékpapírokat kell felsorolni, amelyeket az adatszolgáltatónál egy másik jelentő letétkezelő (rezidens bank, szakosított hitelintézet, befektetési vállalkozás) helyezett el. E papírok megjelenhetnek az adatszolgáltató KELER Zrt.-nél vezetett számláján, saját értéktárában, illetve - ha a jelentő pl. harmadlagos letétbe adta tovább - egy másik jelentő letétkezelőnél is (ez utóbbi esetben az adatszolgáltatónak természetesen a 05. táblában is szerepeltetnie kell a kérdéses állományt). Ezek az állományok a 01. táblában nem jelenthetők.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

e) A kódlista alapján kell kitölteni.

f) Annak a jelentő letétkezelőnek a nevét kell megadni, amely az értékpapírt az adatszolgáltatónál elhelyezte.

g) Az f) oszlopban megadott cég törzsszámát kell megadni.

Az előzőekben nem nevesített oszlopok kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók.

07. tábla: Értékpapírok ügyfelenkénti állománya tulajdonosi szektorok szerinti bontásban

Ebben a táblában kell ügyfelenként részletezni a 01. tábla "(A) Nem pénzügyi vállalatok", "(D) Egyéb pénzügyi közvetítők", "(E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők", "(F)-ből Biztosítók", "(F)-ből Pénztárak", "(G) Központi kormányzat", "(H) Helyi önkormányzatok" és "(I) Társadalombiztosítási alapok" oszlopában jelentett állományokat.

A "(D) Egyéb pénzügyi közvetítők" oszlop állományának ügyfelenkénti bontását a befektetési alapok (D3) állománya nélkül kell jelenteni.

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

d) Az ügyfél hivatalos megnevezése.

e) A d) oszlopban megadott ügyfél törzsszáma.

f) Az ügyfél pontban hivatkozott előírások szerint megadott, egykarakteres szektorkódja.

Az előzőekben nem nevesített oszlopok kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók."

8. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában az E23 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A 01. tábla valamennyi gazdálkodó szervezetnek az adatszolgáltatónál vezetett egyesített összevont értékpapírszámláján és biztosíték értékpapír letéti számláján lévő értékpapír-állományokat tartalmazza. A jelentésben nem kell szerepeltetni a tárgynapon lejáró, továbbá az ISIN kóddal nem rendelkező, illetve a nem valós (technikai) ISIN kóddal rendelkező értékpapír-állományokat."

9. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában az E60 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai I. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Csak az adatszolgáltatás vonatkozási időpontjában még nyitott ügyleteket kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatónak csupán a saját ügyleteit kell jelentenie, az ügyfelei ügyleteit nem. Ezen adatszolgáltatás keretében saját ügyletnek kell tekinteni egyrészt a saját számlás ügyleteket, másrészt pedig azokat, amelyek nem érintik ugyan a saját számlát, de az adatszolgáltató a saját nevében kötötte és szerepel az adatszolgáltató mérlegében. Az adatszolgáltatásban a fordulónapon ténylegesen fennálló - részteljesítésekkel és egyéb módosításokkal korrigált - ügyleti adatokat kell szerepeltetni. Ha a fordulónapon nyitott ügylet vonatkozásában hosszabbítás miatt módosul a szerződés, akkor azt új ügyletként kell kezelni, és a fordulónapon érvényes, legutolsó módosítás szerint kell jelenteni a repó ügyletet. Lejárat nélküli (nyitott) repó ügyletek esetében, a második transzfer dátumára 2099.12.31 -i dátumot kell jelenteni. A deviza alapú ügyletek vételárát és visszavásárlási árát az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell jelenteni."

10. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában az E61 és E62 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblái és kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: E61

A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek adatai

MNB azonosító kód: E62

Az állampapírnak nem minősülő, Magyarországon és külföldön kibocsátott kötvények adatai

MNB azonosító kód: E61, E62

Kitöltési előírások

A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek adatai

Az állampapírnak nem minősülő, Magyarországon és külföldön kibocsátott kötvények adatai

I. Általános előírások

1. A forintban és devizában kibocsátott értékpapírokat egyaránt jelenteni kell.

2. Abban az esetben, ha a beküldött adatszolgáltatás hibás adatot tartalmaz, a hiba kijavítása után a teljes adatszolgáltatást ismételten el kell küldeni.

3. Nem önkormányzati kötvénykibocsátó adatszolgáltatók esetében amennyiben az adatszolgáltató meglévő értékpapírjához az adott hónapban jelentésköteles esemény nem kapcsolódik, nemleges adatszolgáltatás kell küldeni mindaddig, amíg a következő jelentésköteles esemény be nem következik.

4. Kötvényt kibocsátó önkormányzatok esetében az adatszolgáltatást az értékpapír kibocsátás, illetve rábocsátás hónapjában, valamint a tőketörlesztés ütemezésének változásakor kell teljesíteni. Nemleges adatszolgáltatást nem kell teljesíteni.

5. Az eseti jellegű, az értékpapírok zöld minősítésének fennállására, illetve egyéb, a zöldminősítéshez kapcsolódó információkra vonatkozó adatszolgáltatást az adatszolgáltató az MNB által az ERA rendszeren megküldött felhívására, a felhívásban meghatározott adattartalommal teljesíti.

6. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 2. pontja tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A dátumokat minden esetben éééé.hh.nn formátumban, előnullázva kell megadni.

2. A numerikus adatokat a 01. tábla m/ oszlopában, illetve a 02. tábla f/ és h/ oszlopában 4 tizedesjegy pontossággal kell megadni.

3. A táblák hibátlan beküldését elősegítő ellenőrzési szabályokat a 3. melléklet 5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek/kötvények adatai

A táblában kizárólag azon papírok adatait kell szerepeltetni, amelyek a tárgyidőszakban kerültek kibocsátásra, vagy amelyek esetében rábocsátás történt.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

c/ Kibocsátás esetén a kibocsátás dátumát, rábocsátás esetén a rábocsátás dátumát kell itt szerepeltetni.

f/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A tőkeváltozást jelölő eseményeknél a kibocsátás és a rábocsátás események kódjain kívül más kód megadása tilos.

h/ és j/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.2., illetve 4.1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. (Ha egy értékpapírt több országban bocsátanak ki, akkor minden országbeli kibocsátást külön sorban kell feltüntetni, és a különböző kibocsátási helyekhez kapcsolódó kibocsátott mennyiségeket a k/ oszlopban jelenteni.)

k/ A kibocsátott mennyiség az első kibocsátás és a rábocsátás(ok) alkalmával forgalomba kerülő állományt jelenti, és nem az összes kibocsátott állományt.

g/, l/ és n/ A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A kamatfizetés gyakoriságára vonatkozó kódok megadásánál - amennyiben van ilyen - figyelmen kívül kell hagyni az első kibocsátás dátuma után, illetve a lejárat vagy utolsó kamatfizetés előtt előforduló rövidebb időszakokat.

o/ Kibocsátási ár: a fennálló (tőketörlesztéssel korrigált) névérték százalékában kell megadni (pl., ha a kibocsátási ár a névérték 98,2547%-a, akkor 98.2547-nek kell szerepelnie, ha a kibocsátási ár a névérték 100%-a, az érték 100.0000).

p/ Új kibocsátás során meg kell adni, hogy a kibocsátott értékpapír zöldnek minősül-e vagy sem. A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

q/ Amennyiben a kibocsátott értékpapír zöld minősítésű, meg kell adni, hogy az értékpapír mely nemzetközi zöld szabvány alapján került kibocsátásra. A felhasználható kódokat a 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

02. tábla: A forgalomban lévő jelzáloglevelek/kötvények cash-flow adatai

A táblában a kibocsátott értékpapírokkal kapcsolatos következő pénzügyi eseményeket kell jelenteni: kamatfizetés, tőketörlesztés, visszavásárlás.

Kamatfizetés jelentése:

Fix kamatozású értékpapírok esetén a kibocsátás hónapjában kamatperiódusonként kell megadni a lejáratig kifizetésre kerülő összes kamatot (éves kamatlábat és fizetendő kamatot).

Változó kamatozású értékpapírok esetén a kamatokat (kamatlábakat és fizetendő kamatokat) kamatperiódusonként, a kamatperiódus kezdetének hónapjában (előre) kell megadni, kivéve a kötvényt kibocsátó önkormányzatokat, amelyeknek a kibocsátás hónapjában kell jelenteniük a lejáratig kifizetésre kerülő összes kamatot.

Amennyiben a kamat mértéke nem áll rendelkezésre az adatszolgáltatás elkészítésekor (pl. indexhez kötött papírok esetén), akkor becsült kamatot kell megadni a tárgyidőszakot érintő kamatperiódus(ok)ra. A becslés történhet más hasonló jellemzőkkel bíró értékpapírok ismert kamatai alapján, vagy az előző kamatperiódus kamatának megadásával. Ilyen esetben a kamatláb ismertté válásakor, de legkésőbb a következő kamatperiódus első hónapjáról szóló adatszolgáltatásban szerepeltetni kell a tényleges kamatot. Egy adott kamatperiódus adatainak ismételt jelentésekor a kamatperiódus kezdete és kamatperiódus vége dátumok nem változhatnak meg a korábban becsült vagy hibásan jelentett kamat megadásához képest. Amennyiben a kamatperiódus kezdete és vége dátumok is hibásan kerültek megadásra, a korábbi jelentésben szereplő hibás sor(oka)t törölni kell, majd a helyes adatokat akár a korábbi jelentésben, akár a soron következő adatszolgáltatásban kell jelenteni.

Az utólag kamatprémiumot fizető papírok esetén az utólag megállapított kamatprémiumot a kamatmegállapítás hónapjában és a kamatmegállapítás hónapjára vonatkozóan kell megadni (azaz a táblában a kamatperiódus kezdete és vége a kamatmegállapítás hónapjának eleje és vége legyen), nem kell a teljes kamatperiódusra jelenteni.

A kötvényt kibocsátó önkormányzatoknak becsléssel megadott kamatadatokról a későbbiekben, a kamat ismertté válásakor sem kell adatszolgáltatást teljesíteniük.

Tőketörlesztés jelentése:

Abban a hónapban, amikor az értékpapír kibocsátásra került, a kibocsátáson kívül fel kell tüntetni a lejáratig fizetendő összes tőketörlesztést 3-as eseménykóddal, amely a futamidő alatt bekövetkező törlesztés mennyiségének arányát jelenti az eredeti névértékhez képest. A tőketörlesztések összege pontosan 100.0000 százalék legyen. Ha a futamidő alatt a kibocsátáskor jelentett tőketörlesztések adatai megváltoznak, az új adatokat a 02. táblában, hasonló módon kell jelenteni.

Amennyiben a papírt a futamidő végén egy összegben fizetik vissza, a 100.0000 százalékot már a kibocsátáskor jelenteni kell, szintén 3-as eseménykóddal.

Visszavásárlás jelentése:

Visszavásárlást mindig abban a hónapban kell jelenteni, amikor a visszavásárlás megtörtént. Amennyiben az adott tárgyidőszakban egy adott értékpapírból több visszavásárlás történt, azokat értékpapíronként összesítve (egy sorban) kell jelenteni. A kötvényt kibocsátó önkormányzatoknak a visszavásárlásról nem kell adatot szolgáltatniuk.

Az egyes oszlopokban lévő mezők tartalma:

c/ A felhasználható kódokat 3. melléklet 4.5. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

f/ Az adott kamatperiódusra megállapított névleges kamat, százalékban kifejezve, 4 tizedesjegy pontossággal (pl. a 3 havi CHF LIBOR + kamatfelár alapján kiszámolt kamat, 2.4000).

g/ Esemény dátumaként a fizetés tényleges vagy várható időpontját kell megjelölni. Kamatfizetés esetén, amennyiben a kifizetés időpontja előre nem határozható meg másként, a kamatperiódus végét kell megadni.

Visszavásárlás esetén, amennyiben az adott tárgyidőszakban egy adott értékpapírból több visszavásárlás történt, az esemény dátuma az utolsó visszavásárlás időpontja legyen.

h/ Az adott napon felmerülő cash-flow elem nagysága, százalékban kifejezve.

2-es kód esetén a kamatperiódusra fizetendő kamat nagyságát kell megadni, százalékban kifejezve, mely a következő képlet segítségével számolható ki:

Fizetendő kamat (%) = (kamatperiódus vége - kamatperiódus kezdete) / 360 * megállapított éves kamat (az f/ oszlopban szerepeltett adat)."

11. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában az E65 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásainak I. pontja a következő 4a. ponttal egészül ki:

"4a. A fordulónapon ténylegesen fennálló ügyleti adatokat kell jelenteni. Ha a fordulónapon nyitott ügylet vonatkozásában hosszabbítás miatt módosul a szerződés, akkor azt új ügyletként kell kezelni, és a fordulónapon érvényes, legutolsó módosítás szerint kell jelenteni a repó ügyletet. Lejárat nélküli (nyitott) repó ügyletek esetében, a második transzfer dátumára 2099.12.31 -i dátumot kell jelenteni."

12. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában az F02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: F02

Kitöltési előírások

Biztosítók statisztikai mérlege

A tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A statisztikai célú mérleget negyedévente a végleges hó végi főkönyvi kivonat alapján - ha szükséges analitikus kimutatások felhasználásával - kell összeállítani, de a hó végi állományokat módosítani kell a hó utolsó napjára vonatkozó értéknapot érintő - év közben a tárgyhót követő harmadik munkanap végéig, év végén a mérlegkészítés napjáig ismertté vált - helyesbítésekkel, visszamenőleges rendező tételekkel.

2. Az adatok tartalmára, értékelésére stb. vonatkozóan - jelen kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetén az IFRS-ekben foglaltak és az IFRS-eket alkalmazókra is vonatkozó magyar számviteli előírások, a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetén a mindenkor hatályos magyar számviteli rendelkezések az irányadók.

3. A statisztikai mérleg a lefedett vagyon tekintetében annyiban tér el a számviteli mérlegtől, hogy az adatszolgáltató külföldi fióktelepe eszközeit és forrásait a statisztikai mérlegben nem szabad szerepeltetni. A külföldi fióktelep rendelkezésére bocsátott alapítói vagyon a nem-rezidensekkel szembeni követelések között, a részvény, illetve az egyéb tőkebefektetés, vagyoni érdekeltség sorokon kell, hogy megjelenjen. Az adatszolgáltató saját tőkéje és annak részei nem változhatnak meg azáltal, hogy a külföldi fióktelepe eszközeit és forrásait kihagyja a statisztikai mérlegből.

4. A statisztikai mérleg a vagyon értékelése tekintetében annyiban tér el a számviteli mérlegtől, hogy a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások befektetései mellett az egyéb életbiztosítások, a nem-életbiztosítások és a saját tőke befektetéseit is piaci értéken kell értékelni. Ezzel összhangban valamennyi biztosítástechnikai tartalék és a saját tőke is piaci értéken szerepeltetendő a statisztikai mérleg forrásai között. A különféle hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bruttó piaci értéken, azaz felhalmozott kamatokat is tartalmazó piaci értéken kell fölvenni az eszközök közé a megfelelő kibocsátó szektorokhoz. Az adott hitelek, kölcsönök, illetve a bankbetétek felhalmozott kamatok nélkül jelentendők az adós szektorának megfelelő sorokban, a felhalmozott kamatokat ekkor az aktív időbeli elhatárolások között, a III. 1. soron kell jelenteni.

5. A statisztikai mérleg mérlegfőösszege, azaz az eszközök összesen és a források összesen egymással megegyező összege a fentiek alapján az eszközök és a források könyvektől eltérő értékelése miatt, továbbá az adatszolgáltató külföldi fióktelepe külföldi leányvállalatként való bemutatása miatt különbözik a számviteli mérleg mérlegfőösszegétől.

6. A deviza- és valutakészletek, valamint a külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát az MNB által közzétett, a hó utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon forintra átszámított értéken kell közölni. Az MNB által nem jegyzett külföldi pénznemre szóló követeléseket, kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket valamely magyar országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hó utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig az adatszolgáltató által a legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.

7. Az ügyfelek szektorbesorolását a jelen melléklet I. A. pontjában foglaltak, valamint a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listák alapján kell elvégezni.

8. Az eszköz oldal egyes szektorainak egyéb követelés sorain kell kimutatni a nevesített tételek közé nem tartozó eszközöket, így a biztosítási ügyletekből, áruszállításból és szolgáltatásból, a nem értékpapír tárgyú valódi penziós ügyletből eredő követeléseket (könyv szerinti nettó értéken).

9. A tábla kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza."

13. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában az F07 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 08. táblája helyébe a következő tábla lép:

"MNB azonosító kód: F07

Befektetési alapok statisztikai mérlege

"

14. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában az F07 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: F07

Kitöltési előírások

Befektetési alapok statisztikai mérlege

I. Általános előírások

1. Az adatokat befektetési alaponként külön adatszolgáltatásban kell jelenteni.

2. Abban az esetben, ha egy alap a hónap utolsó napján szűnik meg, akkor annak tekintetében már nem kell a megszűnés hónapjára mint tárgyidőszakra vonatkozóan adatszolgáltatást teljesíteni.

3. Az adatszolgáltatás kitöltésére, valamint a táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak tartalmára vonatkozóan az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetén az IFRS-ekben és az IFRS-eket alkalmazókra is vonatkozó magyar számviteli előírásokban, a magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltató esetén a mindenkor hatályos magyar számviteli rendelkezésekben, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvényben foglaltak az irányadók.

4. A kockázati és magántőkealap esetében - függetlenül az alap kezelési szabályzatában előírt nettó eszközérték számítás gyakoriságától - a statisztikai mérlegben jelentett eszközök és források értékelését havonta kell elvégezni. Amennyiben a tárgyhónap végére vonatkozó záró állományok piaci értékének meghatározása nem lehetséges, a mérlegben szereplő instrumentumok valós értékének megállapításához becslést kell alkalmazni. Új befektetési alap indulásakor, illetve meglévő alap új befektetési jegy sorozat kibocsátása esetében a jegyzési időszak lezárulta és a pénzügyi teljesítés megvalósulását követően a tárgyhónap végére vonatkozó záró állományokat az esedékesség hónapjától kezdődően kell jelenteni.

5. Az ingatlanalap kizárólagos vagy minősített többségi tulajdonában lévő, rezidens (belföldi) nem részvénytársasági formában működő, ingatlanbefektető, ingatlankezelő leányvállalatok adatait konszolidálni kell az alap eszközeivel és kötelezettségeivel, és ezeket a konszolidált eszközöket és kötelezettségeket kell szerepeltetni az alap statisztikai mérlegében.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

A táblákon belüli összefüggéseket és a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat, illetve a táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 5., illetve 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

01. tábla: Befektetési alapok statisztikai mérlege

A táblában a megnevezett eszköz, illetve forrástételek állományi adatait kell jelenteni.

A statisztikai mérleg minden sora forint (a), euro (b), egyéb deviza (c) és összesen (d) oszlopot tartalmaz. Az egyes sorokban a külföldi pénznemben fennálló (valuta vagy deviza) követelések, illetve kötelezettségek forintra átszámított összegét kell a (b) és (c) devizaoszlopban szerepeltetni. A forint követeléseket és kötelezettségeket, valamint a devizával vagy külföldiekkel kapcsolatos, de forintban fennálló állományokat a forint (a) oszlopban kell kimutatni. A (b) és (c) oszlopban szereplő deviza- és valutakészletek, valamint külföldi pénznemre szóló követelések és kötelezettségek hó végi állományát a nettó eszközérték számításánál használt devizaárfolyamon, forintra átszámított értéken kell jelenteni.

A befektetési alap portfóliójában lévő valamennyi eszközt piaci vagy valós értéken kell szerepeltetni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál a piaci érték tartalmazza a felhalmozott (elhatárolt) kamatot is.

A Készpénz és betétek soron a monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó intézményekkel (hitelintézetek) kötött betétszerződések alapján fennálló számlák és betétek állományát kell jelenteni, az eredeti (szerződés szerinti) lejáratnak megfelelően. Itt kell megjeleníteni a repóügyletekből vagy kölcsönügyletekből fakadó követeléseket is, amennyiben azok hitelintézetekkel szemben állnak fenn. A további szektorokkal szemben fennálló, a mérlegben nem nevesített követeléseket az Egyéb eszközök között kell kimutatni.

Szintén az Egyéb eszközökben kell jelenteni üzletrészek, az adott hitelek, kölcsönök, a betéti és hitelkövetelések elhatárolt kamatának állományát. Itt kell feltüntetni azon értékpapírok piaci értékes állományát is, melyek nem rendelkeznek ISIN kóddal.

Az Egyéb eszközökben jelentett:

- üzletrészek között a befektetési alap tulajdonában lévő, nem értékpapír formájában kibocsátott (a 03. táblában nem szereplő) tulajdonosi részesedések összesített, könyv szerinti nettó értékét kell kimutatni,

- adott hitelek, kölcsönök alapvetően a befektetési alap tulajdonában lévő vállalatoknak nyújtott kölcsönökből (tagi kölcsönökből) származó követelések könyv szerinti nettó értékét kell, hogy tartalmazzák.

A befektetési alapnak a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok után, a tárgyévben időarányosan járó kamatok és osztalékok összegét nem szabad aktív időbeli elhatárolásként, illetve követelésként a bevételekkel szemben elszámolni, mivel annak összegét az értékkülönbözet (az értékpapírok piaci értéke) magában foglalja.

A derivatív ügyletek tárgynapi nettó eszközértékét ügyletenként kiértékelve kell közölni. Ennek értelmében a pozitív egyenlegű ügyleteket az eszköz-, míg a negatív egyenlegűeket a forrásoldalon kell jelenteni.

A Felvett hitelek állományát az eredeti (szerződés szerinti) lejáratnak megfelelően kell jelenteni.

Az ingatlanalapok kizárólagos vagy minősített többségi tulajdonában lévő, rezidens, nem részvénytársasági formában működő, ingatlanbefektető, ingatlankezelő leányvállalatok adataival az alábbiakban részletezett konszolidációt kell elvégezni.

A konszolidációval az alap nettó eszközértéke nem változik, az érintett leányvállalatok üzletrészei helyett azok külső (nem az alappal szemben fennálló) eszközeit és kötelezettségeit kell megadni az érintett ingatlanalapok adatszolgáltatásában. A leányvállalatokról külön adatszolgáltatást nem kell teljesíteni. A leányvállalatok nem pénzügyi eszközei a nem pénzügyi eszközök között, pénzeszközei a készpénz és betétek között, birtokolt értékpapírjai a megfelelő értékpapírok között, hiteltartozásai a felvett hitelek között kell, hogy megjelenjenek az érintett alap mérlegében. A leányvállalatok alappal kapcsolatos követeléseit és kötelezettségeit (például az alaptól felvett hiteleket, kölcsönöket) ki kell hagyni a mérlegből. A leányvállalatok nem pénzügyi eszközein (ingatlanjain, készletein), pénzeszközein, értékpapírjain, hitel- és kölcsöntartozásain túlmenő eszközeinek (követeléseinek) és kötelezettségeinek, illetve időbeli elhatárolásainak értéke becsléssel is megállapítható, ezeket a tételeket az Egyéb eszközök és az Egyéb források közé kell helyezni az érintett alap mérlegében olyan módon, hogy az alap mérlege egyensúlyban legyen.

02-04. tábla: Értékpapírok állománya

A 01. tábla különböző típusú értékpapírjainak egyedi részletezése. A tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (részvények, befektetési jegyek) állományát darabszám szerint, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények) állományát névértéken (ezer devizában), illetve piaci vagy valós értéken, millió forintban kell a táblában szerepeltetni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál a piaci érték tartalmazza a felhalmozott (elhatárolt) kamatot is. Lejárt értékpapír az adatszolgáltatásban nem szerepeltethető, így amennyiben a lejárt értékpapír helyett nem kerül sor új értékpapír vásárlására, a befolyt ellenértéket a készpénz és betétek vagy az egyéb eszközök soron kell szerepeltetni.

A certifikátok hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősülnek, ezért a 02. táblában jelentendők, de nem ezer devizában, hanem darabban.

Amennyiben az alap tulajdonában álló értékpapírnak nincs ISIN kódja, akkor azt nem értékpapírként, hanem az egyéb eszközök alatt kell jelenteni.

05. tábla: Befektetési alapok statisztikai mérlege, átsorolások

Az alábbi esetekben kell átsorolások miatt kiigazítási adatokat jelenteni:

- változás történik az adatszolgáltató ügyfeleinek szektorbesorolásában (pl. egy nem pénzpiaci alap pénzpiacivá alakul vagy fordítva, egy hitelintézet egyéb pénzügyi intézménnyé alakul át, vagy egy alapítási engedéllyel rendelkező, még nem pénzügyi vállalatként kezelt új hitelintézet megkapja működési engedélyét),

- változás történik az egyes állományok instrumentum, lejárat vagy denomináció szerinti besorolásában (akár az előírások változásának következtében is).

Az átsorolás miatti csökkenéseket negatív előjellel, a növekedéseket előjel nélkül, az előírt táblaszerkezetben és formátumban kell jelenteni. A táblának csak azokat az átsorolásokat kell tartalmaznia, amelyeknél az átsorolt összeg az érintett mérlegsorok bármelyike esetében meghaladja a 100 millió forintot.

Az átsorolásokat segíti a 3. melléklet 1. pontja szerinti listákat tartalmazó, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet.

Ha nem történt átsorolás az adott hónapban, akkor a táblát nemleges státusszal kell beküldeni.

A 100 millió forintos korlát az átsorolás miatt érintett sorok összesen oszlopára is vonatkozik.

Saját feltárt hiba miatti besorolásjavítás is átsorolásnak tekintendő, amennyiben a javítás nem visszamenőlegesen, az összes érintett időpontra vonatkozóan történt, hanem egyik időpontról a másikra.

06. tábla: Tájékoztató adatok

Befektetési alap tulajdonosi jövedelme

A befektetési alap a tulajdonában lévő különféle eszközök (betétek, értékpapírok, részvények, befektetési jegyek, üzletrészek, adott kölcsönök, tárgyi eszközök) után a tárgyidőszakban kapott (a tárgyidőszakra járó) jövedelem, amelyet kamatok, osztalékok és bérleti díjak bontásban kell bemutatni, millió forintban kifejezve. Kamatjövedelmet kell elszámolni a betétek, adott kölcsönök és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után, ideértve a diszkontpapírokat is. Kamatjövedelemnek kell tekinteni továbbá a birtokolt befektetési jegyek tárgyidőszaki hozamából az adott hónapra járó kamatot.

Nem szerepeltethetők ugyanakkor a tulajdonosi jövedelmek (és ezen belül a kamatok) között a derivatív ügyletek kamatjellegű bevételei vagy kiadásai. Abban az esetben, ha egy ingatlanalap konszolidálja a leányvállalatát, osztalék helyett a leány által kapott kamatot és bérleti díjat kell feltüntetni a kapott tulajdonosi jövedelmek között.

Árváltozás

Árváltozás alatt ebben az esetben a piaci értékben (és bizonyos esetekben a devizaárfolyamban) bekövetkezett változást értjük, melyet legkönnyebben indirekt módszerrel lehet kiszámolni.

A nem pénzügyi eszközök árváltozása az eszközök mérleg szerinti állományának változása a tárgyhónapban, csökkentve a tárgyhavi adásvétel, beruházás, befektetés miatti forgalommal.

A pénzügyi derivatívák árváltozása: a mérleg szerinti - előző hónaphoz viszonyított - állományváltozást korrigálni kell az összes derivatívákkal kapcsolatos pénzforgalommal és - amennyiben volt az adott hónapban, akkor - az átsorolással is.

Eladott és visszavásárolt befektetési jegyek

Ebben a két sorban a saját kibocsátású befektetési jegyek havi forgalmát kell jelenteni, piaci értéken, külön soron az eladott és a visszavásárolt tételeket.

Az Egyéb eszközökön belül jelentett üzletrészek és adott hitelek, kölcsönök állományát a tájékoztató adatokban is kell jelenteni.

Tőkefeltöltés tárgyhavi összege tőkealapok esetében

Kockázati és magántőkealap esetében az alapítást követően, a már kibocsátott (lejegyzett), de a tulajdonosok által még be nem fizetett tőke teljesítésének, befizetésének összegét külön sorban kell jelenteni az érintett hónapban. Ez a tőkefeltöltés a saját tőke emelkedését eredményezi, a kibocsátott befektetési jegyek darabszámának változása nélkül.

Kibocsátott befektetési jegyekre a tárgyhónapban kifizetett jövedelem

Amennyiben a befektetési alap az általa kibocsátott, forgalomban lévő befektetési jegyek után jövedelmet, hozamot fizet, annak tárgyhavi ténylegesen kifizetett összegét külön sorban kell szerepeltetni.

07. tábla: Egyes eszköz- és forrás tételek devizanem szerinti bontása

A 01. tábla egyéb deviza oszlopában szereplő egyes tételek devizanem szerinti részletezése. Az adatokat millió forintban kell feltüntetni. Az euróban fennálló állományokat ebben a táblában nem kell jelenteni, mert összegük a mérlegből is megállapítható.

08. tábla: Kibocsátott befektetési jegyek adatainak részletezése

Ebben a táblában a 01. tábla Befektetési jegyek nettó eszközértéke (saját tőke) sorában jelentett hó végi nettó eszközérték kiszámításához figyelembe vett darabszámokat, valamint a kibocsátott befektetési jegyekhez tartozó, 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket kell értékpapír-sorozatonként (ISIN kódonként) jelenteni.

Kockázati és magántőkealapok esetében a befektetési jegyre eső vagyoni hozzájárulás teljes befizetéséig terjedő időszakban - a letétkezelők által vezetett értékpapírszámlákkal megegyezően - az ideiglenes befektetési jegy sorozatot (ISIN kódot), valamint a hozzá tartozó teljes kibocsátott befektetési jegy darabszámokat kell szerepeltetni, Tulajdonosi tőkebefizetés esetén a kibocsátott befektetési jegyek mennyisége nem változik, csak a befektetési jegyhez tartozó, 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközérték (ár).

Amennyiben a kibocsátott befektetési jegyek nyomdai (fizikai) papírként kerültek kibocsátásra, a teljes tulajdonosi szektorbesorolás (c-n oszlop) kitöltése kötelező.

09. tábla: Üzletrészek állománya

E tábla egyes soraiban a 06. tábla Egyéb eszközökben (01. tábla) jelentett üzletrészek állománya során jelentett összesítő adat vállalatonként részletezett adatait kell szerepeltetni8

Ingatlanalapok esetében a konszolidált leányvállalatokban lévő tulajdoni részesedéseket (üzletrészeket) is fel kell sorolni a 09. táblában. Ezen üzletrészeknél jelölni kell, hogy konszolidálva vannak az alap mérlegében. Az üzletrészek 09. táblában e szerint jelentett összegének, a konszolidációba bevont üzletrészek értékét figyelmen kívül hagyva, meg kell egyeznie a 06. tábla Egyéb eszközökben (01. tábla) jelentett üzletrészek állománya sorában jelentett adattal.

Vállalat törzsszáma

Rezidens vállalat esetén az intézmény törzsszámát (az adószáma, illetve az egységes statisztikai számjele első 8 számjegyét) kell megadni, amennyiben a vállalat nem rezidens, a 00000001 technikai kódot kell feltüntetni.

Országkód

Országkódként annak az országnak a kétjegyű ISO kódját kell megadni, ahol az üzletrészt kibocsátó vállalat rezidens, ahol be van jegyezve, ahol a vállalat székhelye található.

Denomináció

Annak a devizanemnek a háromjegyű deviza kódját kell megadni, amely devizanemben az üzletrészt kibocsátó vállalat alaptőkéje, jegyzett tőkéje meg van határozva. Ez általában megegyezik a vállalat könyvvezetésének pénznemével. Az üzletrészek értékét a denominációtól függetlenül, millió forintban kell feltüntetni.

Tulajdoni hányad (%)

A befektetési alap tulajdoni hányada az érintett vállalat alaptőkéjéből, jegyzett tőkéjéből. Az értéket két tizedesjegy pontossággal kell megadni.

Konszolidálva van-e az alap mérlegében?

Ebben az oszlopban az I vagy N kódot kell megadni (I=Igen, N=Nem)."

15. A Rendelet 2. melléklet II. pontja, az F07 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásait követően a következő rendelkezésekkel egészül ki:

"MNB azonosító kód: F10

Bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon statisztikai mérlege

MNB azonosító kód: F10

Bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon statisztikai mérlege

MNB azonosító kód: F10

Bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon statisztikai mérlege

MNB azonosító kód: F10

Kitöltési előírások

Bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon statisztikai mérlege

I. Általános előírások

1. A bizalmi vagyonkezelő tevékenységet végző szervezetnek a vagyonkezelésbe vett kezelt vagyon(ok) év végi állományáról és éves állományváltozásáról kell adatszolgáltatást teljesítenie. A kezelt vagyont vagyonrendelő típusonként összesítve kell bemutatni.

2. Az adatokat millió forintban, egész számra kerekítve kell megadni.

3. A külföldi pénznemben nyilvántartott eszközöket az adatszolgáltató által használt árfolyamon, ennek hiányában az MNB által a tárgynegyedév utolsó napjára vonatkozóan közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani. Így kell eljárni abban az esetben is, ha az adatszolgáltató nem forintban vezeti a kezelt vagyonnal kapcsolatos nyilvántartását.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. Az adatszolgáltatás 01. táblájában a belföldi magánszemély vagyonrendelőktől származó vagyont kell szerepeltetni. Amennyiben valamely vagyonkezelésbe vett kezelt vagyonnak több vagyonrendelője van és azok között van belföldi magánszemély is, akkor az érintett kezelt vagyont belföldi magánszemély vagyonrendelőtől származó vagyonnak kell tekinteni. Amennyiben belföldi intézményi vagyonrendelő és külföldi vagyonrendelő együttesen adta vagyonkezelésbe a kezelt vagyont, akkor azt a belföldi intézmény vagyonrendelőtől származó kezelt vagyonként kell bemutatni, az adatszolgáltatás 02. táblájában. A 03. táblában a kizárólag külföldi vagyonrendelő(k)től származó kezelt vagyon(ok) adatai szerepeltethetők.

2. A kezelt vagyon(ok) év végi záróállományát meg kell bontani annak megfelelően, hogy az egyes eszközök külföldön vagy belföldön találhatók, illetve külföldiekkel vagy belföldiekkel szemben fennálló követeléseket testesítenek meg. Az immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek esetében a külföldön található eszközöket kell a külföldi állományba sorolni. A készpénz esetében a valuta számít külföldi eszköznek. A bankszámlák, bankbetétek esetében a számlavezető hitelintézet (hitelintézeti fiók) honossága határozza meg a besorolást. Az értékpapírok esetében a kibocsátó szervezet honossága alapján kell besorolni az eszközt a külföldi vagy belföldi kategóriába. A biztosítási vagy nyugdíjkövetelés esetében is a biztosító vagy a nyugdíjszervezet honossága határozza meg az eszköz besorolását. A pénzügyi derivatívák (származékos ügyletek) állományát a partner honossága szerint, ennek ismerete hiányában a kereskedési hely (tőzsde, elszámolóház) honossága alapján kell külföldi vagy belföldi kategóriába sorolni.

3. Az adatszolgáltatásba be kell vonni azt a kezelt vagyont is, amelynek a tárgyév végén már nem volt állománya, azonban a tárgyév elején még volt. Ezt a változást jelenteni kell az egyes táblák "Éves nettó (+/-) állományváltozás" oszlopában (vagyoncsökkentő, negatív hatással), és amennyiben vagyonkiadás volt az oka a vagyoncsökkenésnek, akkor az "ebből: csökkenés vagyonkiadás miatt" oszlopban is. Amennyiben új vagyon vagy vagyonelem került az adatszolgáltatóhoz a tárgyévben vagyonrendelés következtében, akkor annak értékét az "ebből: növekedés vagyonrendelőtől" oszlopban is fel kell tüntetni. A vagyonkezelt vagyon ezeken túlmenően egyéb okokból is változhatott, átrendeződhetett a tárgyév folyamán, ezeket a változásokat azonban nem kell külön bemutatni, ezek hatása az "Éves nettó (+/-) állományváltozás" oszlopban összevontan jelentendő."

16. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a J01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblái és kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: J01

Természetes személyek anonimizált jövedelmi és munkatörténet adatai

MNB azonosító kód: J01

Kitöltési előírások

Természetes személyek anonimizált jövedelmi és munkatörténeti adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (TAJ szám) rendelkező természetes személyekre vonatkozóan, személyazonosításra alkalmatlan módon kell teljesíteni.

2. Az adatokat UTF-8 kódolással, pontosvesszővel elválasztott szöveg (.csv) formátumban, az MNB által rendelkezésre bocsátott Kódképzési leírás szerint megképzett anonim kapcsolati kóddal ellátva kell jelenteni.

3. Az adatszolgáltatást tartalmazó elektronikus adathordozót az adatszolgáltató az MNB írásban kijelölt képviselője részére adja át, az átadás-átvétel jegyzőkönyvezése mellett.

4. A táblák kitöltésekor alkalmazandó kódokat a 3. melléklet 4.14. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet (a továbbiakban: kódlista) tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Születési és halálozási adatok

A 01. táblában kell megadni a 02. és 03. táblában jelentett természetes személyek születési és halálozási adatait. A táblát évente frissíteni szükséges a 02 és 03 táblában újonnan jelentett természetes személyek születési és halálozási adataival.

Az a) oszlopban a természetes személy Kódképzési leírás alapján képzett anonim azonosítóját kell megadni.

A b) oszlopban a Kódképzési leírás alapján képzett azonosítót kell megadni. Ezen azonosítót kell szerepeltetni a 02. tábla a) oszlopában és a 03. tábla a) oszlopában is.

A c) oszlopban kell megadni a természetes személy születési évét "ÉÉÉÉ" formátumban.

A d) oszlopban kell megadni a természetes személy születési dátumának hónapját "HH" formátumban.

Az e) oszlopban kell megadni a természetes személy biológiai nemét: férfi esetén "0", nő esetén "1" érték jelentendő.

Az f) oszlopban kell megadni a természetes személy halálozásának időpontját, ÉÉÉÉHH formátumban, amennyiben a tárgyidőszakban nem történt halálozás, "0" értéket kell megadni.

02. tábla: Nyugdíjjárulék alapját képező adatok

A 02. táblában kell felsorolni az adott természetes személyhez köthető, nyugdíjjárulék alapját képező, megszakítás nélküli jogviszonyok adatait. Az ugyanazon természetes személyhez tartozó, de külön időszakokra vonatkozó adatokat külön sorokban kell jelenteni. Az a) oszlopban megadott azonosítóhoz csak az alábbi esetekben kapcsolódhat több adat:

a) egy adott természetes személyhez különböző munkahelyek rendelhetők,

b) egy adott természetes személy tartósan egy munkahelyen dolgozik, ám a jogviszony a nyilvántartásban kisebb, pl. éves időtartamokra van szétdarabolva,

c) az adott természetes személyhez rendelt jogviszony bizonyos időszak(ok)ban nem volt folytonos - ebben az esetben egyedi (átfedésben nem lévő) időszakot kell megjelölni a kezdő (b oszlop) és végső dátumok (c oszlop) megadásával -, vagy

d) a nyugdíjjárulék számítása szempontjából kieső időszakok (pl. táppénz) miatt.

A b) és c) oszlopban az adatokat "ÉÉÉÉHHNN" formátumban kell megadni.

Az adatszolgáltatás tárgyidőszakának végén fennálló jogviszonyokat a tárgyidőszak utolsó napjával kell jelölni a c) oszlopban.

A d) oszlopban a szerződésben rögzített óraszámot kell megadni (amennyiben az rendelkezésre áll).

A g) oszlopban kell megadni azt a nyilvántartott bruttó jövedelmet, amely a nyugdíjjárulék számításának alapját képezi.

A h) oszlopban kell megadni azt a nyilvántartott bruttó jövedelmet, amely 2011. december 31-ig a nyugdíjbiztosítási járulék számításának alapját képezte.

Az i) oszlopban kell megadni a munkavállaló foglalkozásának a Foglalkozások Egységes osztályozási Rendszeréről szóló 7/2010. (IV. 23.) KSH közlemény mellékleteként kiadott, FEOR-08 foglalkozási nómenklatúra szerinti besorolása négy számjegyű kódját. Amennyiben az adott időszakra még nem volt elérhető a FEOR-08 foglalkozási nómenklatúra szerinti besorolás, úgy az azt megelőző, FEOR-93 foglalkozási nómenklatúra szerinti négy számjegyű kódot kell megadni. Amennyiben a FEOR kód az adott sorban jelölt időszakban megváltozott, úgy csak az ennek az időszaknak a végén érvényes FEOR kódot kell jelenteni.

A j) oszlopban kell megadni az alkalmazás minőségére vonatkozó és az alkalmazandó kódlistában meghatározott kódot. Amennyiben az alkalmazás minősége egy adott sorban jelölt időszakban megváltozott, úgy csak az ennek az időszaknak a végén érvényes adatot kell jelenteni.

A k) oszlopban kell megadni a jogviszony kiesésére vonatkozó azon ok kódját az alkalmazandó kódlistának megfelelően, amely miatt a nyugdíj meghatározásához használt átlagjövedelem számításakor nem vehető figyelembe a b) és c) oszlopban jelentett adattal behatárolt időszak.

Az l) és m) oszlopban kell megadni az adott természetes személy lakhelyére, illetve tartózkodási helyére vonatkozó adatokat, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott magyarországi vármegyék és járások szerint, a jelentett jogviszony utolsó napjára vonatkozóan, az adatszolgáltató által alkalmazott megjelölésekkel. Amennyiben a tartózkodási helyre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, úgy az m) oszlopot üresen kell hagyni. Külföldi lakcím esetén az adott ország országkódját kell megadni a l) oszlopban, amelyhez az országbesorolást a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza, míg az m) oszlopot ebben az esetben üresen kell hagyni.

Az e) oszlopban a jogi személy munkáltató törzsszámát (adószám első nyolc számjegye) kell jelenteni, egyéb esetben (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő) az adatszolgáltató által képzett, a munkáltató egyedi azonosítására nem alkalmas, de az adott személy munkáltatót egyértelműen, megkülönböztethetően azonosító numerikus változót kell megadni. Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy az egyes tárgyidőszakokra vonatkozó adatszolgáltatások teljesítése során az egyes munkáltatókhoz minden esetben ugyanazon azonosítók kapcsolódjanak.

Az f) oszlopban kell megadni a munkáltató cégformáját, az alkalmazandó kódlistának megfelelően.

03. tábla: Ellátások adatai

A 03. táblában kell felsorolni az adott természetes személynek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó ellátásokat, 2013. január 1. és az adatszolgáltatás teljesítését megelőző év december 31. közötti időszakra, mint tárgyidőszakra vonatkozóan. Az adatokat 2013. január 1. és 2016. december 31. között éves bontásban, az ezen időszakot követően havi bontásban kell megadni. Az adatszolgáltatás évente bővítendő a tárgyévi új ellátási adatokkal.

A b) oszlopban kell megadni egy adott jogcímen jelentett ellátás folyósításának dátumát, ÉÉÉÉHH formátumban.

A c) oszlopban kell megadni az adott természetes személynek folyósított ellátások teljes összegét az adott hónapban. Azokban sorokban, ahol a c) oszlopban jelentett adat nem 0, az ellátott összesített adatai jelentendők. Azokban a sorokban, ahol a kiegészítő ellátások tételes adatai szerepelnek, ott a c) oszlopban 0 jelentendő.

A d) oszlopban kell megadni az adott hónapban folyósított főellátás kategóriáját, a kódlista szerint

Az e) oszlopban kell megadni az adott hónapban folyósított főellátás alkategóriáját, a kódlista szerint

A f) oszlopban kell megadni az adott természetes személyhez köthető főellátás összegét az adott hónapban. Azokban a sorokban, ahol a d) és e) oszlopban jelentett adat 0, az f) oszlopban is 0 jelentendő.

A g) oszlopban kell megadni az adott hónapban folyósított kiegészítő ellátás kategóriáját, amit a "technikai segédlet"-ben megadott kódlista szerint kell megadni.

A h) oszlopban kell megadni az adott hónapban folyósított kiegészítő ellátás alkategóriáját, a kódlista szerint.

Az i) oszlopban kell megadni az adott természetes személyhez köthető kiegészítő ellátások összegét. Azokban a sorokban, amelyek tételesen tartalmazzák egy adott jogcímen jelentett kiegészítő ellátás összegét, az i) oszlopban 0 jelentendő.

A j) oszlopban kell megadni az adott természetes személyhez köthető, adott jogcímen jelentett kiegészítő ellátás összegét. Azokban a sorokban, ahol az i) oszlopban jelentett adat 0-tól különböző, a j) oszlopban 0 jelentendő.

A k) és l) oszlopban kell megadni az adott természetes személy lakóhelyére, illetve tartózkodási helyére vonatkozó adatokat a magyarországi járások szerint, az adatszolgáltató által alkalmazott megjelölésekkel.

Az m) oszlopban kell megadni az adott jogcímen járó ellátás megállapításának helyét.

Az n) oszlopban kell megadni az adott jogcímen megállapított ellátás első folyósításának dátumát, ÉÉÉÉHH formátumban.

Az o) oszlopban kell megadni az adott jogcímen megállapított ellátás utolsó folyósításának dátumát, ÉÉÉÉHH formátumban.

Az p) oszlopban kell megadni az ellátás megállapításakor figyelembe vett szolgálati évek számát. Amennyiben az adott jogcím esetén nem értelmezhető szolgálati idő, abban az esetben a mezőt üresen kell hagyni.

Az q) oszlopban kell megadni az öregségi- és korhatár előtti ellátások megállapításának alapjául szolgáló valorizált és degresszió utáni kereset összegét. Hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt nyugdíját kell megadni."

17. A Rendelet 2. melléklet II. pontja, a K02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás tábláját követően a következő táblával egészül ki:

"MNB azonosító kód: K10

Napi jelentés a nem bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

"

18. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a K02 és K12 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: K02, K10, K12

Kitöltési előírások

Napi jelentés a bankközi forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

Napi jelentés a nem bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

Napi jelentés a bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

I. Általános előírások

1. A K02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás az adatszolgáltatók egymással, a tárgynapon kötött piaci kamatozású, az overnight kötéseken kívüli fedezetlen bankközi pénzpiaci ügyleteinek adatait tartalmazza.

2. A K10 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás az adatszolgáltatók 100 millió forint feletti összegben, tárgynapon, piaci feltételekkel kötött fedezetlen pénzpiaci, nem bankközi overnight (o/n) ügyleteinek adatait tartalmazza. A szerződések összegét a kerekítés szabályai alapján millióban, tizedesjegyek nélkül kell feltüntetni.

3. A K12 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás az adatszolgáltatók egymással, a tárgynapon piaci feltételekkel kötött fedezetlen bankközi pénzpiaci overnight (o/n) ügyleteinek adatait tartalmazza.

4. A hitelkeret-szerződés alapján lehívott összegeket és a lehíváskor érvényes kamatlábat is jelenteni kell mindhárom adatszolgáltatás esetében.

5. Tárgynap: a tárgynapi ügyletek közé az adott napon a VIBER zárási időpontjáig kötött ügyletek sorolandók.

6. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

7. A táblák kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 9. pontja szerinti, MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza."

19. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a K04 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblái és kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: K04

Havi jelentés a mérlegen belüli bankközi ügyletek fennálló állományáról és kamatlábáról

MNB azonosító kód: K04

Kitöltési előírások

Havi jelentés a mérlegen belüli bankközi ügyletek fennálló állományáról és kamatlábáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban bankközi ügyletként a fedezett és fedezetlen bankközi hitel- és betétügyleteket kell jelenteni, amely körbe a refinanszírozási céllal történő kihelyezések és felvétek is beletartoznak. Az adatszolgáltatásban jelenteni kell továbbá az alárendelt kölcsöntőkeként kapott bankközi hiteleket és betéteket is. Az adatszolgáltatásban a FINREP jelentésekben a belföldi és külföldi hitelintézetekkel és központi bankokkal szemben fennálló, forrás oldalon betétek, fennálló hitelek, míg eszköz oldalon számlakövetelések központi bankokkal szemben és egyéb látra szóló betétek, jegybanki és bankközi betétek, illetve hitelek közé sorolt ügyletek jelentendők.

Az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni a D01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 06. táblájában jelentett letéti számlaállományokat.

2. A 03. táblában az adatszolgáltatónak a külföldi partnereivel, míg a 04. táblában a belföldi partnereivel szemben fennálló, az adott hónap végén nyitott bankközi ügyletei adatait kell jelenteni. A 04. táblában nem kell jelenteni a jegybankkal szemben fennálló ügyleteket.

3. A refinanszírozási céllal történő kihelyezések és felvétek esetében mind a felvett hitelt, mind a továbbfolyósított hitelt jelenteni kell, két külön sorban, amennyiben azok bankközi ügyletek. Amennyiben csak az egyik ügylet bankközi ügylet, ezen ügyletet kell a táblákban jelenteni, egy sorban.

4. A hitelkeret-szerződést nem a megkötéskor, hanem a lehíváskor kell jelenteni a lehívott összegeknek megfelelően, és a lehíváskor érvényes kamatlábat kell megadni. Amennyiben a már lehívott hitelkeret bővítésre kerül, az új hitelkeret-növekményt annak lehívásakor kell csak jelenteni.

5. Állományátruházás esetén amennyiben új szerződés jön létre a partnerek között, akkor az ennek megfelelő, új ügylet paramétereit kell jelenteni, ennek hiányában az eredeti ügylet adatait.

6. A táblákban a díjtételeket nem kell jelenteni.

7. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

8. A táblákban jelentendő devizanemek ISO kódját, illetve a táblákban felhasználható további kódokat (a továbbiakban: kódlista) a 3. melléklet 4.1., illetve 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza. A kódlista alapján jelentendő értékek esetében a kódlista valamely elemét kötelező kiválasztani (pl. ha nem értelmezhető a "Referencia kamat megnevezése", mert az adott ügylet fix kamatozású, akkor a "NINCS" érték jelentendő az oszlop üresen hagyása helyett).

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

03. tábla: A mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletek tárgyhónap végén fennálló állományának aktuális kamatlábai

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) ISO kód: a bankközi ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanem.

c) A szerződés összege: az adatokat az ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanemben kell megadni, egységnyi nagyságrendben. Hitelkeret-szerződés esetében az adott hónapig lehívott összeget kell jelenteni, a hitelkeretből le nem hívott rész nem jelentendő.

d) A bankközi ügyletből a tárgyhónap végén fennálló állomány: a fennálló állományt az ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanemben kell megadni, egységnyi nagyságrendben.

e) A bankközi ügylet értéknap szerinti kezdő időpontja: az ügylet értéknapját kell megadni

f) A bankközi ügylet záró időpontja: a naptári nap megjelölése. A látra szóló és folyószámlabetétek, valamint folyószámlahitelek esetében "9999.12.31." értéket kell jelenteni.

h) Aktuális (állományi) kamatláb (%-ban): a tárgyhónap végén fennálló állományra vonatkozó aktuális kamatlábat kell megadni, amely az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő.

i) Állományi évesített kamatláb (%-ban): a tárgyhónap végén fennálló állományra vonatkozó aktuális, évesített kamatlábat kell megadni, amely az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábból számított évesített kamatlábbal egyenlő. Az évesített kamatláb kiszámításához az e melléklet I. F. 1. pont 1.5. alpontjában vagy I. F. 3. pont 3.3. alpontjában foglalt képletet kell használni, annak függvényében, hogy a kamattőkésítés és a tőketörlesztés milyen gyakorisággal történik, illetve fix kamat esetén azt százalékosan vagy összegszerűen határozták meg.

m) Következő tőketörlesztés dátuma: a soron következő tőketörlesztés, illetve a betétvisszafizetés naptári napja. A látra szóló és folyószámlabetétek, valamint folyószámlahitelek esetében "9999.12.31." értéket kell jelenteni.

o) Következő átárazás dátuma: változó kamatozás esetén a soron következő átárazás (kamatváltozás) naptári napja, egyéb esetben megegyezik a lejárat dátumával. A látra szóló és folyószámlabetétek, valamint folyószámlahitelek esetében "9999.12.31." értéket kell jelenteni.

s) Következő kamatfizetés dátuma: a következő kamatfizetés naptári napja.

u) Szerződő partner SWIFT kódja: a mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletben részt vevő szerződő fél SWIFT kódját kell jelenteni.

04. tábla: A mérlegen belüli belföldi bankközi ügyletek tárgyhónap végén fennálló állományának aktuális kamatlábai

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

b) A szerződő partner azonosító kódja: a bankközi ügyletben részt vevő szerződő fél megnevezése a KSH-törzsszám (az adószám első nyolc számjegye) megadásával.

Az a) és c)-t) oszlop kitöltésére a 03. táblánál leírtak megfelelően irányadók."

20. A Rendelet 2. melléklet II. pontja, a K04 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásait követően a következő rendelkezésekkel egészül ki:

"MNB azonosító kód: K05

Napi jelentés a mérlegen belüli bankközi ügyletek állományáról

MNB azonosító kód: K05

Kitöltési előírások

Napi jelentés a mérlegen belüli bankközi ügyletek állományáról és kamatlábáról

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban bankközi ügyletként a fedezett és fedezetlen bankközi hitel- és betétügyleteket kell jelenteni, amely körbe a refinanszírozási céllal történő kihelyezések és felvétek is beletartoznak. Az adatszolgáltatásban jelenteni kell továbbá az alárendelt kölcsöntőkeként kapott bankközi hiteleket és betéteket is.

Az adatszolgáltatásban nem kell jelenteni a látra szóló és folyószámlabetéteket, a folyószámlahiteleket, a D01 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 06. táblájában jelentett letéti számlaállományokat, valamint a K02 és K12 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásokban jelentett fedezetlen bankközi ügyleteket.

2. A 01. táblában az adatszolgáltató külföldi partnereivel, míg a 02. táblában az adatszolgáltatók egymással kötött, azaz a bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek között létrejött ügyleteit kell jelenteni.

3. Az adatszolgáltatásban a tárgynapon kötött bankközi ügyletek adatait kell megadni. Tárgynapi ügyletnek az adott napon a VIBER zárási időpontjáig kötött ügylet minősül.

4. A refinanszírozási céllal történő kihelyezések és felvétek esetében mind a felvett hitelt, mind a tovább folyósított hitelt jelenteni kell, két külön sorban, amennyiben azok bankközi ügyletek. Amennyiben csak az egyik ügylet bankközi ügylet, ezen ügyletet kell a táblákban jelenteni, egy sorban. A zálogvételi ügyletek esetében nem a megvásárolt egyedi ügyletek adatait kell jelenteni a táblákban, hanem az adatszolgáltató és a partnere között fennálló bankközi ügylet paramétereit.

5. A hitelkeret-szerződést nem a megkötéskor, hanem a lehíváskor kell jelenteni a lehívott összegeknek megfelelően, és a lehíváskor érvényes kamatlábat kell megadni. Amennyiben a már lehívott hitelkeret bővítésre kerül, az új hitelkeret-növekményt annak lehívásakor kell csak jelenteni.

6. A táblákban és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 3. pontja tartalmazza.

7. A táblákban jelentendő devizanemek ISO kódját, illetve a táblákban felhasználható további kódokat (a továbbiakban: kódlista) a 3. melléklet 4.1., illetve 4.6. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: A külföldi bankközi ügyletek kamatlábai

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

b) ISO kód: a bankközi ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanem.

c) A szerződő partner azonosító kódja: a mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletben részt vevő szerződő felet a kódlista alapján besorolva, a megfelelő kódot használva kell kitölteni.

d) A szerződés összege: az adatokat az ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanemben kell megadni, egységnyi nagyságrendben.

e) A bankközi ügylet értéknap szerinti kezdő időpontja: az ügylet értéknapját kell megadni

f) A bankközi ügylet záró időpontja: a naptári nap megjelölése.

g) Instrumentum típusa: az ügylet típusát a kódlista alapján besorolva, a megfelelő kódot használva kell kitölteni.

g), h) Referenciakamat: a kódlistának megfelelően kell megadni.

i) Évesített kamatláb (%-ban): a szerződéses kamatlábból számított évesített kamatlábat kell megadni, a névérték százalékában.

Az évesített kamatláb kiszámításához az e melléklet I. F. 1. pont 1.5. alpontjában vagy I. F. 3. pont 3.3. alpontjában foglalt képletet kell használni, annak függvényében, hogy a kamattőkésítés és a tőketörlesztés milyen gyakorisággal történik, illetve fix kamat esetén azt százalékosan vagy összegszerűen határozták meg.

j) Felvét vagy kihelyezés: a kódlista alapján kell kitölteni.

k) Törlés, lezárás, módosítás: amennyiben a tárgynapot megelőzően még nyitott bankközi ügylet a tárgynapon, a szerződésben rögzített lejárat előtt lezárásra vagy módosításra kerül, azt is új bankközi ügyletként kell jelenteni, a kódlista szerint.

Az ügylet szerződés szerinti lejárat előtti lezárása esetén az eredeti bankközi ügyletet ismét le kell jelenteni "T" törlés jelzővel ellátva, illetve az új lejárattal, azon tárgynapon, amikor az ügylet lezárása megtörténik egy "L" lezárás jelzővel ellátva kell ismét lejelenteni.

Szerződésmódosítás esetén az eredeti bankközi ügyletet ismét le kell jelenteni "T" törlés jelzővel ellátva, illetve a módosuló paraméterekkel az új szerződést a szerződésmódosítás tárgynapján "M" módosító jelzővel ellátva kell lejelenteni. Ha a szerződésmódosítás csak a szerződéses összeget érinti (pl. előtörlesztés esetén), akkor az ügyletet csak akkor kell módosításként jelenteni, ha a szerződéses összeg legalább 5 milliárd forinttal változik.

l) Szerződő partner SWIFT kódja: a mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletben részt vevő szerződő fél SWIFT kódját kell jelenteni.

02. tábla: A belföldi bankközi ügyletek kamatlábai

Az egyes oszlopok kitöltésére vonatkozó előírások:

a) ISO kód: A bankközi ügyletre vonatkozó szerződésben meghatározott eredeti devizanem. A HUF denominációval rendelkező, K02 és K12 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásban jelentett fedezetlen bankközi ügyleteket ebben a táblában nem kell jelenteni.

b) A szerződő partner azonosító kódja: a bankközi ügyletben részt vevő szerződő fél megnevezése a KSH-törzsszám (az adószám első nyolc számjegye) megadásával.

A c)-k) oszlop kitöltésére a 01. táblánál leírtak megfelelően irányadók."

21. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a P11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblái helyébe a következő táblák lépnek:

"MNB azonosító kód: P11

Pénzforgalmi infrastruktúrák

"

22. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a P13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblái helyébe a következő táblák lépnek:

" MNB azonosító kód: P13

Fizetési kártyás forgalomra vonatkozó adatok

"

23. A Rendelet 2. melléklet II. pontja a P23 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás tábláit követően a következő táblával egészül ki:

"MNB azonosító kód: P24

Napi forint készpénzforgalmi jelentés

"

24. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a P37 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: P37

Kitöltési előírások

Havi jelentés a levelezőbanknál számlát vezető levelezett hitelintézetek pénzforgalmi (elszámolási) számla egyenlegéről

I. Általános előírások

Az adatszolgáltatást a kötelező jegybanki tartalék kiszámításáról, illetve képzésének és elhelyezésének módjáról szóló MNB rendelet szerinti levelezett tartalékköteles hitelintézet (a továbbiakban: levelezett tartalékköteles hitelintézet) részére a kötelezőtartalék-előírás teljesítéséhez forint pénzforgalmi számlát vezető levelező tartalékköteles hitelintézet (a továbbiakban: adatszolgáltató) teljesíti.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

P3701 tábla: A levelezőbanknál számlát vezető levelezett hitelintézetek pénzforgalmi számlájának havi átlagegyenlege

Az adott tárgyhavi átlagegyenlegeket a naptári napok napi záró egyenlegei alapján kell meghatározni.

Amennyiben több levelezett tartalékköteles hitelintézet is az adatszolgáltatónál vezeti a kötelező tartalék elhelyezésére szolgáló forint pénzforgalmi számláját, úgy levelezett tartalékköteles hitelintézetenként (törzsszámonként) kell a táblában megadni a havi átlagos számlaállományt.

P3702 tábla: A levelező banknál számlát vezető levelezett hitelintézetek pénzforgalmi számlájának napi záróegyenlege

A táblában a tárgyhónap valamennyi naptári napjára vonatkozóan meg kell adni az adatszolgáltató által vezetett, a kötelező tartalék elhelyezésére szolgáló forint pénzforgalmi számla/számlák napi záróegyenlegét.

Amennyiben a levelezett hitelintézet kötelező tartalék elhelyezésére szolgáló pénzforgalmi számlájának napi záróegyenlege negatív, akkor az adott napra nulla napi záróegyenleg jelentendő.

Abban az esetben, ha a levelezett hitelintézet kikerül a tartalékköteles hitelintézetek köréből - pl. a működési (tevékenységi) engedély visszavonása miatt -, a táblában nulla érték jelentendő azon naptári napok záregyenlegeként, amelyeken a levelezett hitelintézet már nem tartozik a tartalékköteles hitelintézetek körébe.

A napi számlaállományokból számítható havi átlagnak meg kell egyeznie a 01. táblában jelentett havi átlagállománnyal, ennélfogva egyaránt nulla napi záróegyenleggel kell figyelembe venni a havi átlagegyenleg meghatározásakor azokat a naptári napokat, amelyek esetében negatív a levelezett hitelintézet kötelező tartalék elhelyezésére szolgáló pénzforgalmi számlájának napi záróegyenlege, valamint azokat a naptári napokat is, ahol a levelezett hitelintézet már nem minősül tartalékköteles hitelintézetnek.

Amennyiben több levelezett tartalékköteles hitelintézet is az adatszolgáltatónál vezeti a kötelező tartalék elhelyezésére szolgáló forint pénzforgalmi számláját, úgy levelezett tartalékköteles hitelintézetenként (törzsszámonként) kell a táblában megadni a naptári napokra vonatkozó számlaállományokat. A napi záróállományok és a havi átlagos állományok konzisztenciájának levelezett tartalékköteles hitelintézetenként (törzsszámonként) kell fennállnia."

25. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a P44 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: P44

Kitöltési előírások

Értékpapír-elszámolási rendszer statisztikák

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban az adatokat egész számokban, tizedesjegy nélkül kell megadni, a kerekítést az általános kerekítési szabályok szerint kell elvégezni.

2. Amennyiben az adatszolgáltató vonatkozásában az adott tábla tartalma az adatszolgáltató tevékenységéből adódóan nem értelmezhető, abban az esetben az adatszolgáltatás adott tábláját nemlegesként jelenti.

3. Az adatszolgáltatónak az értékpapírtípusokba való besorolást a következők szerint kell elvégeznie:

kötvények:

kötvények és más, a kibocsátáskor egy éven túli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

rövidlejáratú értékpapírok:

a kibocsátáskor egyéves, vagy egy éven belüli eredeti lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

részvények és befektetési jegyek:

részvények és más, vállalkozásban fennálló részesedést megtestesítő értékpapírok, letéti igazolások, valamint zárt, illetve nyílt végű befektetési alapokra kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok;

egyéb értékpapírok: a fenti három fő típusba nem sorolható értékpapírok.

4. Az állományi és a forgalmi értékadatokat, beleértve a fizetés nélküli transzferek, az új kibocsátások és az értékpapír megszűnések értékadatait is, értékpapírtípusonként a következőképpen kell meghatározni:

- a "Szállítás fizetés ellenében" (a továbbiakban: DvP) tranzakciótípust vételáron kell feltüntetni,

- a "Teljesítés fizetés nélkül" (a továbbiakban: FoP) tranzakciótípust, amennyiben az tőzsdei elszámolásból származik, a központi szerződő fél által kiszámított értéken, biztosítéki célú zárolás és feloldás esetén haircut nélküli áron, egyéb esetben piaci értéken, amennyiben ez nem elérhető, az utolsó rendelkezésre álló áron kell feltüntetni.

Az adatszolgáltatásban a DvP tranzakciótípus adatai a fizetéses értékpapír transzfer megbízásokra vonatkozó adatok (03., 04., 05. és 06. tábla c, d, f, g, i és j oszlopa), az FoP tranzakciótípus adatai a fizetés nélküli értékpapír transzfer megbízásokra vonatkozó adatok (03., 04., 05. és 06. tábla b, e és h oszlopa) között jelentendők.

5. A külföldi pénznemben denominált értékpapírok értékét a következőképpen kell átszámítani forintra:

- az állományi értékadatokat az MNB által közzétett, a tárgyév utolsó üzleti napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon,

- a forgalmi adatokat a kiegyenlítés tervezett időpontjának napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamok alapján számított havi átlag árfolyamon.

6. Az adatszolgáltatás vonatkozásában transzfer megbízás:

a) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 2. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott fogalom,

b) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk i) pontja szerinti átutalási megbízás,

c) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2018. május 25-i (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikk e) pontja szerinti kiegyenlítési megbízás.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: Közvetlen értékpapírszámla tulajdonosok

Ha a számlatulajdonos hitelintézeti tevékenységi engedéllyel rendelkező központi szerződő fél vagy központi értéktár, besorolását nem hitelintézetként, hanem központi szerződő fél, illetve központi értéktár minőségében kell elvégezni.

02a. tábla: Az értékpapírszámlák állománya eredet szerint

A d oszlopban a közvetlen értéktári kapcsolaton (linken) keresztül az adatszolgáltatónál tartott kérelmező központi értéktár értékpapírállományát kell jelenteni, értékpapírtípusonként.

Az e oszlopban a közvetett értéktári kapcsolaton keresztül tartott kérelmező központi értéktár értékpapírállományát kell jelenteni, értékpapírtípusonként. Az ún. "account operator" kapcsolat közvetett kapcsolatnak minősül.

02b. tábla: Az értékpapírszámlák állománya értékpapírszámla tulajdonos szerint

A b oszlopban a közvetlen értéktári kapcsolaton (linken) keresztül az adatszolgáltató által a fogadó központi értéktárnál tartott értékpapírállományt kell jelenteni, értékpapírtípusonként.

A c oszlopban az egyéb értékpapírszámla tulajdonos értékpapírszámláján nyilvántartott értékpapírállományt kell jelenteni, értékpapírtípusonként. Egyéb intézménynek minősül többek között: hitelintézet, bróker, üzletkötő, központi bank, központi szerződő fél.

A 02a. tábla a oszlop összesen mezőjében értékpapírtípusonként szereplő értékeknek meg kell egyezniük a 02b. tábla a oszlopában jelentett, azonos bontású értékekkel.

02c. tábla: Nem hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ISIN kódja

A 01. sorban az értékpapírszámlán nyilvántartott, de nem hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ISIN kódjának számát kell a tárgyévre vonatkozóan, összesítve jelenteni.

A 02. sorban a 01. sorban jelentett adatból a piaci értékkel nem rendelkező értékpapírok ISIN kódjának számát kell a tárgyévre vonatkozóan, összesítve jelenteni.

03 és 04. tábla: Értékpapír transzfer megbízások száma és értéke

A b-d oszlopban azokat a központi értéktáron belüli transzfer megbízásokat kell jelenteni, amelyek más központi értéktárat nem érintenek, függetlenül attól, hogy azok a T2S platform közbeiktatásával vagy anélkül kerülnek kiegyenlítésre.

Az e-g oszlopban azokat a központi értéktáron belüli transzfer megbízásokat kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltatónál értékpapírszámlával rendelkező másik központ értéktár értékpapírszámláját érintik.

A h-j oszlopban azokat a transzfer megbízásokat kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltató értéktáron kívül vezetett értékpapírszámláit érintik, függetlenül attól, hogy azt egy másik központi értéktárnál vagy egyéb intézménynél vezeti.

A 03. és 04. táblában minden értékpapír szállításra vonatkozó transzfer megbízást jelenteni kell. A nem központi szerződő félen keresztül elszámolt ügyletek esetében az adatszolgáltató által teljesített értékpapírszámla transzfer megbízásokat

- bruttó módon és

- egyszeres számbavétellel (egy összefüggő, de külön adott vételi és eladási megbízásokból a szállításra vonatkozó transzfer megbízást kell jelenteni)

kell kimutatni a táblákban megadott részletezettséggel. Így kell jelenteni a központi szerződő fél saját számláját érintő, a központi szerződő fél által indított transzfer megbízásokat is.

A 03. és 04. táblában a központi szerződő félen keresztül elszámolt ügyletek esetében a teljesített értékpapír számla transzfer megbízásokat

- nettó alapon és

- egyszeres számbavétellel (azaz mind a nettó tartozik, mind a nettó követel pozíciók könyvelését egyszer kell figyelembe venni)

kell kimutatni a táblákban megadott részletezettséggel. A központi szerződő félen keresztül elszámolt ügyleteket FoP megbízásként kell feltüntetni, kivéve azokat, amelyek nemteljesítés következményeként jönnek létre, valamint a fizikai leszállítással járó tételeket.

A linkelt FoP típusú tranzakciókat annyiszor kell számba venni, ahány FoP transzfer megbízással teljesül a linkelt FoP ügylet könyvelése.

A REPÓ típusú tranzakciók esetében a nyitó és lejáró lábat, illetve az esetleges elvonást kell jelenteni, a repó hosszabbítást nem.

Ha egy transzfer megbízás egyszerre több értékpapírfajtára vonatkozik, az adatszolgáltatásban a transzfer megbízás számát, illetve értékét az értékpapír fajták száma alapján kell számba venni.

A 03. és 04. táblában értékpapír transzfer megbízásként kell jelenteni a következő tranzakciókat is:

- az értékpapírszámla tulajdonos adatszolgáltatónál vezetett saját értékpapírszámlája és megbízói omnibus értékpapírszámlája közötti értékpapír átvezetéseket,

- egyoldalú, együttes és kedvezményezetti értékpapír zárolásra és a zárolás feloldására szóló megbízásokat,

- automatikus értékpapír kölcsönzés, vagy automatikus biztosítékátvezetés miatti értékpapír mozgásokat.

A 03. és 04. táblában nem jelenthetők értékpapír transzfer megbízásként a következő tranzakciókat:

- a 07. és 08. táblában közölt értékpapír kibocsátások, rábocsátások, törlések (dematerializált események) és a társasági események miatti értékpapír mozgások,

- az adatszolgáltató értéktárában fizikailag őrzött értékpapírok kiadása vagy értékpapírok fizikai megőrzésre történő átvétele miatti értékpapírszámla terhelések vagy jóváírások,

- az adatszolgáltató rendszere miatt a tranzakció lebonyolítása során közbeiktatott, kizárólag technikai jellegű (technikai számlákon lebonyolított) értékpapír mozgások.

05. és 06. tábla: Központi szerződő fél (CCP) értékpapírszámláján teljesített értékpapír transzfer megbízások száma és értéke

A 05. és 06. táblában csak a központi szerződő félen keresztül elszámolt értékpapír ügyleteket kell jelenteni a 03. és 04. táblánál leírt, a központi szerződő félre vonatkozó szempontok figyelembevételével.

07. és 08. tábla: Új értékpapír kibocsátások és értékpapír megszűnések száma és értéke

Új kibocsátásként kell figyelembe venni a létező ISIN kódok alatti, tárgyidőszaki kibocsátásokat és rábocsátásokat, beleértve a nyílt végű befektetési alapokra kibocsátott befektetési jegyeket is.

Értékpapír megszűnésként kell figyelembe venni a létező ISIN kódok alatti tárgyidőszaki értékpapír teljes- és résztörléseket, beleértve a nyílt végű befektetési alapok törölt befektetési jegyeit is."

26. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a P48 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblái helyébe a következő táblák lépnek:

"MNB azonosító kód: P48

Készpénzátutalási forgalom

"

27. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a P49 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: P49

Kitöltési előírások

Központi szerződő fél statisztikák

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban az adatokat egész számokban, tizedesjegy nélkül kell megadni, a kerekítést az általános kerekítési szabályok szerint kell elvégezni.

2. Amennyiben az adatszolgáltató vonatkozásában az adott tábla tartalma az adatszolgáltató tevékenységéből adódóan nem értelmezhető, abban az esetben az adatszolgáltatás adott tábláját nemlegesként jelenti.

3. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EMIR) 2. cikk 1. pontja szerinti központi szerződő fél adatszolgáltató nem jelentheti nemlegesként ugyanazon táblát, amennyiben az adott tábla tartalma ezen adatszolgáltatók bármelyikének tevékenységéből, illetve együttes tevékenységéből adódóan értelmezhető.

4. Az elszámolt ügyletek értékadatait ügylettípusonként a következőképpen kell meghatározni:

Derivatív ügyletek:

Az értékadatokat az alapul szolgáló termék (a továbbiakban: alaptermék) piaci értéke alapján kell meghatározni. Az opciós ügyleteket az alaptermék lehívási ára (tehát nem az opciós díj) alapján kell számba venni. Határidős ügyletek esetében az alaptermék tranzakciókori piaci értékét, notional határidős kontraktusok esetében magának a határidős ügyletnek a tranzakciókori piaci értékét kell figyelembe venni. Az értékadatok megállapításához a vonatkozó nap végi ár, vagy a havi átlagár is alkalmazható.

Repó ügyletek:

Az értékadatokat a pénzügyi oldal alapján kell meghatározni. Az induló láb estében a számbavételnél a repó kamatot nem, csak a repó vételárat kell figyelembe venni. Visszavásárlás és elvonás esetén a visszavásárlási árat kell figyelembe venni.

Értékpapír ügyletek:

Az értékadatokat tranzakciós értéken kell szerepeltetni. A fizetés nélküli tranzakciókat a központi szerződő fél által kiszámított értéken kell figyelembe venni.

5. Az értékpapírügyletek értékadatait a következőképpen kell meghatározni:

A "Szállítás fizetés ellenében" (a továbbiakban: DvP) tranzakcióknál az értékadatokat a vonatkozó fizetési adatok alapján kell megállapítani. A "Teljesítés fizetés nélkül" (FoP) tranzakcióknál az értékpapírok piaci értékén kell számba venni. Piaci értékként az adott értékpapír havi átlagos piaci értéke is használható. Ha piaci érték nem áll rendelkezésre, az adott értékpapír legutolsó ismert árát kell figyelembe venni, ha ez sem áll rendelkezésre, akkor névértéken kell jelenteni.

6. A külföldi pénznemben denominált, elszámolt ügyletek és értékpapírügyletek értékének forintra történő átszámítását a kiegyenlítés tervezett időpontjának napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamok alapján számított havi átlag árfolyamon kell elvégezni.

7. Az elszámolt ügyletek számát, illetve értékét nováció utáni alapon kell jelenteni.

A nováció az eredeti szerződéses kötelezettségek felváltása új kötelezettségekkel. A nováció eredménye lehet pl. bruttó fizetési kötelezettségek nettó fizetési kötelezettséggel való felváltása vagy új kötelezett belépése az ügyletbe.

8. Ha az adatszolgáltató központi szerződő fél nem hazai piac számára is nyújt központi szerződő fél szolgáltatást, úgy a 02-07. táblát országonként külön kell kitölteni.

9. A 10. és 11. táblát az elszámolt tőkepiaci ügyletek teljesítésére igénybe vett központi értéktáranként külön kell kitölteni.

10. Az adatszolgáltatás vonatkozásában

a) transzfer megbízás: a P44 MNB azonosító kódú adatszolgáltatásra vonatkozó kitöltési előírások I. 6. pontjában meghatározott fogalom,

b) tranzakció: a központi szerződő fél által elszámolt tőzsdén kívül, illetve tőzsdén kötött ügyletek.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01a. tábla: Tőkepiaci klíringtagok száma

Az adatszolgáltatónak a központi szerződő félként elszámolt tőkepiacok tekintetében kell megadnia az általános és egyéni klíringtagjainak a számát a felsorolt típusonkénti bontásban.

01b. tábla: Energiapiaci klíringtagok száma

Az adatszolgáltatónak a központi szerződő félként elszámolt energiapiacok tekintetében kell megadnia az általános és egyéni klíringtagjainak a számát a felsorolt típusonkénti bontásban.

01c. tábla: Energiapiaci alklíringtagok száma

Az adatszolgáltatónak a nem központi szerződő félként elszámolt piacok tekintetében kell megadnia az alklíringtagok számát a felsorolt típusonkénti bontásban.

Amennyiben egy klíringtag, alklíringtag több, a 01a., 01b. és 01c. tábla kitöltése szempontjából releváns piacon is jelen van, úgy az adott tagot minden, érintett táblában le kell jelenteni.

02a. tábla: Elszámolt tőkepiaci tőzsdei derivatív ügyletek száma

1. A táblában a tárgyidőszakban elszámolt tőzsdei derivatív kontraktusok számát kell szerepeltetni, azaz, ha egy tranzakció több kontraktust tartalmaz, ez utóbbiak számát kell az adatszolgáltatásban megadni.

2. Az ügyleteket az I. Általános előírások 6. pontja szerint, nováció utáni alapon kell jelenteni.

Ha a központi szerződő fél a nováció során ténylegesen belép az ügyletbe, akkor az ennek eredményeképpen létrejövő új ügyleteket kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a központi szerződő fél garantálja ugyan az ügyletek teljesítését, de nem lép be automatikusan az eredeti ügyletbe vevőként és eladóként, az ügyleteket egyszeresen kell figyelembe venni. Ha viszont nemteljesítés esetén a központi szerződő fél ténylegesen belép az eredeti ügyletbe vevőként és eladóként, az eredeti egy ügyletet kétszeresen kell számba venni.

3. Derivatív ügyletként nem vehetők figyelembe azok az alaptermék-tranzakciók, amelyek a derivatív ügylet lejáratakor a fennálló nyitott pozícióból eredő kötelezettségnek az alaptermék fizikai leszállításával való kiegyenlítésére szolgálnak. (Ha az alaptermék értékpapír, az értékpapír-tranzakciók számát a 06. táblában, az azonnali értékpapír ügyletek között kell jelenteni.)

02b. tábla: Elszámolt tőzsdén kívüli derivatív ügyletek száma

A tőzsdén kívüli derivatív tranzakciók számát a 02a. táblánál közölt szempontok szerint kell jelenteni.

03a. tábla: Elszámolt tőkepiaci tőzsdei derivativ ügyletek értéke

1. A tőzsdei derivativ ügyletek értékét a 02a. tábla 2. pontjában foglaltak szerint kell figyelembe venni.

2. Nem szabad derivatív ügyletként figyelembe venni a 02a. tábla 3. pontja szerinti alaptermék tranzakciókat. (Ha az alaptermék értékpapír, az értékpapír-tranzakciók értékét a 07. táblában, az azonnali értékpapír ügyletek között kell jelenteni.)

03b. tábla: Elszámolt tőzsdén kívüli derivatív ügyletek értéke

A tőzsdén kívüli derivatív tranzakciók értékét a 03a. táblánál közölt szempontok szerint kell jelenteni.

04. és 05. tábla: Elszámolt repó ügyletek száma és értéke

1. A táblákban a repó ügyletet egyszer kell számolni, azaz az értékpapír visszaadást nem kell figyelembe venni.

2. A repó ügyletek számát, illetve értékét nováció utáni alapon kell jelenteni a 02a. tábla 2., illetve a 03a. tábla 1. pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével.

06. és 07. tábla: Elszámolt azonnali értékpapír ügyletek száma és értéke

1. A táblákban kell kimutatni az elszámolt tőzsdei azonnali piaci ügyletek számát, illetve értékét, valamint azoknak az értékpapír-tranzakcióknak a számát, illetve értékét, amelyek célja derivatív ügyletekből eredő kötelezettségek (nyitott pozíciók) fizikai értékpapír-szállítással történő lejáratkori teljesítése.

2. Az azonnali értékpapír ügyletek számát, illetve értékét nováció utáni alapon kell jelenteni, a 02a. tábla 2., illetve a 03a. tábla 1. pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével.

08. tábla: Más központi szerződő féllel (CCP) létesített kapcsolat (horizontális link) útján elszámolt ügyletek száma

1. A táblában az adatszolgáltatónak a 02a., 02b., 04. és 06. táblában feltüntetett ügyletek közül azoknak a tranzakcióknak a számát kell szerepeltetnie, amelyek elszámolása központi szerződő fél funkciót betöltő más központi szerződő féllel létesített kapcsolat (link) útján, valós novációval történt.

2. Az ügyletek számát az I. Általános előírások 6. pontja szerint, nováció utáni alapon kell jelenteni, és csak azokat az ügyleteket kell figyelembe venni, amelyekben a központi szerződő fél jogilag ténylegesen belép az ügyletbe az eladó és a vevő közé. (A nováció során az eredeti egy ügyletből valójában három ügylet jön létre: a központi szerződő fél és a saját klíringtagja között, a központi szerződő fél és a másik központi szerződő fél között, a másik központi szerződő fél és annak a saját klíringtagja között, az adatszolgáltató azonban csak az első kettőben érdekelt, így az adatszolgáltatásban e két ügyletet kell szerepeltetni.)

09. tábla: Más központi szerződő féllel (CCP) létesített kapcsolat (horizontális link) útján elszámolt ügyletek értéke

1. A táblában az adatszolgáltatónak a 03a., 03b., 05. és 07. táblában feltüntetett ügyletek közül azoknak a tranzakcióknak az értékét kell szerepeltetnie, amelyek elszámolása központi szerződő fél funkciót betöltő más központi szerződő féllel létesített kapcsolat (link) útján, valós novációval történt.

2. Az ügyletek értékét az I. Általános előírások 6. pontja szerint nováció utáni alapon kell jelenteni, és csak azokat az ügyleteket kell figyelembe venni, amelyekben a központi szerződő fél jogilag ténylegesen belép az ügyletbe az eladó és a vevő közé. (A nováció során az eredeti egy ügyletből valójában három, az eredeti ügylet értékével megegyező értékű ügylet jön létre: a központi szerződő fél és a saját klíringtagja között, a központi szerződő fél és a másik központi szerződő fél között, a másik központi szerződő fél és annak a saját klíringtagja között, az adatszolgáltató azonban csak az első kettőben érdekelt, így az adatszolgáltatásban e két ügylet összesített értékét kell szerepeltetni.)

10. és 11. tábla: Az elszámolt ügyletek teljesítésére központi értéktárnak (CSD) adott értékpapír transzfer megbízások száma és értéke

1. A b-d oszlopban csak azoknak az értékpapír transzfer megbízásoknak a számát, illetve értékét kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltató által elszámolt olyan derivatív, repó és azonnali értékpapír ügyletek közvetlen teljesítésére szolgálnak, amelyeknél a központi szerződő fél jogilag ténylegesen belép az ügyletbe az eladó és a vevő közé.

2. Az e-g oszlopban csak azokat az értékpapír transzfer megbízásoknak a számát, illetve értékét kell jelenteni, amelyeknél a központi szerződő fél garantálja ugyan a vonatkozó ügyletek teljesítését, de jogilag nem lép be az ügyletbe.

3. A 10 és 11. táblában nem kell jelenteni azokat az értékpapír-tranzakciókat, amelyek közvetlen célja nem a vonatkozó ügyletek teljesítése, hanem biztosítékadás.

12. tábla: A központi szerződő fél által garantált tőkepiaci ügyletek pénzoldali kiegyenlítése (tranzakciók értéke)

1. A 12. táblában azoknak a DvP transzfer megbízásokkal kapcsolatos, az értékpapír elszámolásokhoz tartozó pénztranzakcióknak az értékét kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltató által elszámolt olyan derivativ, repó és azonnali értékpapír ügyletek közvetlen teljesítésére szolgálnak, amelyeknél a központi szerződő fél jogilag ténylegesen belép az ügyletbe az eladó és a vevő közé. Ennek megfelelően a táblában nem szabad szerepeltetni azoknak az értékpapír transzfer megbízásoknak a számát, illetve értékét, amelyeknél a központi szerződő fél garantálja ugyan a vonatkozó ügyletek teljesítését, de jogilag nem lép be az ügyletbe, továbbá azokat sem, amelyek közvetlen célja nem a vonatkozó ügyletek teljesítése, hanem biztosítékadás.

2. A 12. táblában az értékpapír transzferek pénzben kifejezett tranzakciós értékét (egyszeres számbavétellel) kell jelenteni, pénznemenkénti bontásban (forint, euro vagy más pénznem szerint)."

28. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a P69 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblái és kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"

MNB azonosító kód: P69

Kitöltési előírások

A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 55/A. § (2) bekezdéséhez kapcsolódó jelentés

I. Általános előírások

1. A jelentés űrlapján és a kitöltési előírásokban használt kifejezések tartalmára - eltérő rendelkezés hiányában - a pénzforgalmi szolgáltatások működési és biztonsági kockázataival kapcsolatos biztonsági intézkedésekről szóló 26/2018. (VIII. 16.) MNB ajánlásban1 foglaltak az irányadók.

2. Az adatszolgáltatás egyes soraiban hivatkozott dokumentumokat az adatszolgáltató köteles az MNB külön felhívása nélkül, az adatszolgáltatás mellékleteként az MNB rendelkezésére bocsátani.

3. A táblákban a világosszürke háttérszínnel jelölt mezőbe adatot írni kötelező, a világoskék háttérszínnel jelölt mezők esetében a legördülő listából vagy a jelölőnégyzetekből szükséges választani.

4. Azon EGT-fióktelepnek, amely az anyavállalatával teljesen megegyező számlavezető rendszert használ a hazai pénzforgalmi szolgáltatásai üzemeltetéséhez, nem kötelező az adatszolgáltatást kitöltenie, azonban lehetősége van rá.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A "Fejléc" táblában jelentendő egyes adatok

Adatszolgáltató egyedi azonosító száma (törzsszáma): az adatszolgáltató azonosítására a székhely szerinti tagállamban használt egyedi azonosító szám (törzsszám).

A jelentést független auditor validálta (Igen/Nem): amennyiben az adatszolgáltató az adatszolgáltatást az informatikai biztonság és a pénzforgalom területén szaktudással rendelkező, az adatszolgáltatón belüli vagy az adatszolgáltatótól működési szempontból független ellenőrrel felülvizsgáltatta, a válasz "Igen", egyébként a válasz "Nem"

auditor neve: az adatszolgáltatótól működési szempontból független ellenőr által végzett felülvizsgálat esetén a felülvizsgálatot elvégző vállalkozás megnevezése, az adatszolgáltatón belüli felülvizsgálat esetén a felülvizsgálatot végző szervezeti egység megnevezése.

Jelentés készítésének napja: az adatszolgáltatás lezárásának napja.

2. A "Keretrendszer" táblában jelentendő egyes adatok

Az A.1., A.4., A.5., A.8. és A.10. kérdések esetében köteles az adatszolgáltató a válasznak megfelelően a választ igazoló dokumentumot is csatolni.

3. Az "Átfogó értékelés" táblában jelentendő egyes adatok

A B.1., B.2., B.9. és B.14. kérdések esetében köteles az adatszolgáltató a válasznak megfelelően a választ igazoló dokumentumot is csatolni.

A B.10-B.14. kérdések esetében köteles az adatszolgáltató "Igen" válasz esetében további részleteket megadni a válaszokat követő sorokban, a megadott instrukciók alapján. Például, ha az adatszolgáltatónak függ bármilyen nem kritikus, de a pénzforgalmi szolgáltatásához kötött szolgáltatása harmadik féltől, akkor meg kell adni valamennyi érintett harmadik felet és azt is, hogy milyen módon dokumentált a tevékenységük.

Az adatszolgáltató a B.18. kérdés valamennyi [a)-c)] alkérdése esetében külön-külön köteles megadni a választ a kockázatkezelésért, megfelelőségbiztosításért (compliance) és belső ellenőrzésért felelős területekre vonatkozóan. Amennyiben az adatszolgáltató nem rendelkezik például megfelelőségbiztosítás (Compliance) területtel, akkor azt is köteles válaszul megadni.

4. Az "Észlelés" táblában jelentendő egyes adatok

A C.2. kérdés esetében a munkavállalók (külsősöket is beleértve) részéről elvárt a szokásos rendszerhasználattól való eltérés észlelése. Amennyiben az ügyfelei esetében is megtörténik a szokásos rendszerhasználattól való eltérés észlelése, válaszában az adatszolgáltató azt köteles megkülönböztetni a munkavállalókra vonatkozó választól.

5. A "Védelem" táblában jelentendő egyes adatok

A D.3., D.7. és D.8. kérdés esetében a legördülő listából kell kiválasztani a megfelelő választ, a többi kérdés esetében az adatszolgáltató köteles a kérdésekre vonatkozó információt megadni.

6. Az "Üzletmenet-folytonosság" táblában jelentendő egyes adatok

Az E.1. kérdés esetében az adatszolgáltató köteles az üzletmenet-folytonossági és vészhelyzeti tervekhez kapcsolódó akcióterveket benyújtani, amelyek a súlyosabb működési és biztonsági incidensekre vonatkozóan megfelelően részletezi a felelősöket és az alkalmazandó biztonsági rendszereket is.

Az E.2. és E.5. kérdés esetében a legördülő listából kell kiválasztani a megfelelő választ, a többi kérdés esetében az adatszolgáltató a kérdésekre vonatkozó információt köteles megadni.

7. Az "Egyéb" táblában jelentendő egyes adatok

Az adatszolgáltató által bármilyen egyéb észrevétel és megjegyzés tehető az adatszolgáltatással kapcsolatban.

1 Elérhető: https://www.mnb.hu/letoltes/26-2018-penzforgalmi-biztonsagi-intezkedesek.pdf"

29. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a P74 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: P74

Kitöltési előírások

Pénzforgalmi díjkimutatások adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatás keretében a fogyasztók részére vezetett fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakról történő tájékoztatás egyes kérdéseiről szóló 144/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet 6. §-a, valamint a 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a díjkimutatás egységesített formátumára és egységes szimbólumára vonatkozó végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló 2017. szeptember 28-i (EU) 2018/33 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: bizottsági végrehajtási rendelet) alapján a pénzforgalmi szolgáltatók által fogyasztónak minősülő ügyfeleik részére évente elkészítendő díjkimutatások adattartalmát kell jelenteni, kiegészítve egyes, az ügyfélcsoportokra, tranzakciókra, hitelkártyákra és számlatermékekre vonatkozó adatokkal. Az adatszolgáltatásban szükséges minden kimenő fizetési műveletet jelenteni, amelyet az ügyfél a tárgyidőszakban kezdeményezett, függetlenül attól, hogy fizetett-e érte díjat vagy nem, illetve szerepel-e az ügyfélnek küldött díjkimutatásban vagy sem. Az adatszolgáltatást minden olyan ügyfélre vonatkozóan teljesíteni kell, aki a tárgyidőszakban az adatszolgáltató ügyfele volt az adatszolgáltatásban megjelölt bármelyik szolgáltatás terén, függetlenül az üzleti kapcsolat létrejöttének vagy megszűnésének indokától, a szolgáltatás igénybevételi idejének hosszától, az igénybe vett szolgáltatások körétől.

Abban az esetben, amennyiben az ügyfél csak hitelkártya-szerződéssel rendelkezik a pénzforgalmi szolgáltatónál, fizetésiszámla-szerződéssel nem, az adatszolgáltatásban csak a hitelkártyákra vonatkozó adatokat szükséges megadni. Amennyiben fizetésiszámla- és hitelkártya-szerződéssel is rendelkezik az ügyfél, egy adatszolgáltatásban kell szerepeltetni mindkét termékre vonatkozó adatokat, a megfelelő kódértékekkel jelölve a különböző szolgáltatásokat.

2. Szponzorbanki kapcsolat esetén a szponzorált bank adatait maga a szponzorált bank vagy a szponzorbank küldi meg az MNB-nek, de ez utóbbi esetben a saját adataitól elkülönítve, a szponzorált bank GIRO kódjával, illetve törzsszámával.

3. Az adatokat az MNB által rendelkezésre bocsátott Kódképzési leírás szerint megképzett anonim azonosítóval ellátva kell jelenteni.

4. A kitöltéshez szükséges kódokat a 3. melléklet 4.8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

5. A táblák helyes kitöltését segítő egyedi ellenőrzési szempontokat, módszertani útmutatást a 3. melléklet 5. és 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. Az adatszolgáltatás kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

P7401. tábla

Az egyes oszlopokban jelentendő adatok:

a) Sorszám: ebben az oszlopban kell megadni folytonos számozással a sorszámot.

b) Anonim azonosító: ebben az oszlopban kell megadni az ügyfélnek az I.3. pontban hivatkozott Kódképzési leírás szerint megképzett anonim azonosítóját. Ugyanazon ügyfelet minden adatszolgáltatásban ugyanazon anonim azonosítóval kell jelenteni, és az anonim azonosítónak időben is állandónak kell lennie. E feltételeknek akkor is teljesülniük kell, ha az adott személy kikerül az adatszolgáltatásból, majd visszakerül (például, ha egy ügyfél megszüntette korábbi fizetési számláját és később új fizetési számlát nyit, ebben az esetben az ügyfélnek ugyanazt az anonim azonosítót kell kapnia az új számlanyitás esetén).

c) Ügyfél születési éve: ebben az oszlopban kell megadni az ügyfél születési évét. Csak az évszámot kell feltüntetni.

d) Számlacsomag neve: ebben az oszlopban kell jelölni az adott számlatermék nevét (fizetési számla megnevezése) a bizottsági végrehajtási rendelet 5. cikk (1) bekezdése alapján. Amennyiben az ügyfélnek hitelkártyája is van, abban az esetben a hitelkártyára vonatkozó adatoknál az oszlopban a hitelkártya nevét szükséges feltüntetni.

e) Számlacsomag 9SED adatszolgáltatásban alkalmazott termékkódja: ebben az oszlopban kell megadni a számlatermék 9SED kódú adatszolgáltatásban alkalmazott termékkódját. Ha az adott terméknek több változata is van és az külön 9SED kódot kapott, akkor minden termékváltozatra az egyedi 9SED kódot szükséges megadni, nem lehetséges a termékváltozatok összevont jelentése egy közös termékkódon. A 9SED kódú adatszolgáltatásban jelentett minden kódértéknek szükséges szerepelnie az adatszolgáltatásban. Amennyiben az adott számlatermék nem jelentendő a 9SED kódú adatszolgáltatásban és nem deviza számla, akkor ezt az oszlopot üresen kell hagyni. Amennyiben a számlatermék devizaszámla, a "Deviza" kódot szükséges megadni. Amennyiben az ügyfél hitelkártyával rendelkezik, úgy az oszlopban a hitelkártyára vonatkozó adatok esetében a "Hitelkártya" kategóriát szükséges feltüntetni.

f), g) Időszak kezdete és vége: ezekben az oszlopokban kell megadni, hogy az adatok a bizottsági végrehajtási rendelet 6. cikke alapján mely időszakra vonatkoznak. Amennyiben az ügyfél a tárgyidőszakban nyit számlát vagy igényel hitelkártyát (számlanyitás nélkül), úgy az Adat típusa mezőben az "OSSZES" kódértéknél az "Időszak kezdete" a számlanyitás vagy hitelkártya-igénylés időpontja, ha az ügyfél a tárgyidőszakban megszünteti a számláját vagy hitelkártyáját, úgy az "Időszak vége" a számlazárás vagy a hitelkártya-szerződés megszűnésének időpontja. Ha a tárgyidőszakban egy szolgáltatás esetében díjmódosítás történt, úgy az időszak kezdete és vége mezőkkel szükséges jelölni, hogy a szolgáltatásra vonatkozó darabszámok és fizetett díjak mely időszakra vonatkoznak. Amennyiben az ügyfél a teljes tárgyidőszakban az adatszolgáltató ügyfele marad, úgy az Adat típusa mezőben az "OSSZES" kódértéknél az időszak kezdete a tárgyév első napja, míg az időszak vége a tárgyév utolsó napja.

h) Irányítószám: itt kell megadni a díjkimutatás ügyfélcímzettje postai (levelezési) címének irányítószámát, tehát egy díjkimutatás esetében minden sorban azonos kódértékkel kell feltölteni az oszlopot. Év közbeni címváltozás esetén a díjkimutatás kiküldésekor érvényes címet kell figyelembe venni. Amennyiben az ügyfél csak hitelkártya-szerződéssel rendelkezik, úgy az irányítószámhoz az Időszak vége oszlopban jelentett időpontban vagy az aktuálisan érvényes címet kell figyelembe venni.

i) Adat típusa: ebben az oszlopban kell jelölni a díjkimutatásokban kiküldött adatoknak a bizottsági végrehajtási rendelet, valamint a kódlista alapján meghatározott típusát. Az "OSSZES", "FIZKAM" és "JOVKAM" kód alkalmazása esetében csak értéket kell megadni. Az "UTALASBE" és "KPBE" kód segítségével szükséges jelenteni az összes bejövő utalást és készpénzbefizetést, a kód alkalmazása esetén a darab és érték adatot is szükséges megadni, külön sorban, a k) és érték esetén a p) oszlopot (tranzakció iránya és devizanem) szükséges kitölteni, míg a j) és l) oszlopot (szolgáltatás és benyújtási csatorna) üresen kell hagyni. "UTALASBE" kód esetében nem jelentendők a visszautasított átutalási megbízások, a visszahívott utalások, illetve a saját számlák közötti - például értékpapír számláról történő - átvezetések sem. Az oszlopban "SZOLGDB" kóddal szükséges az adott szolgáltatástípushoz, így az összes fizetési módhoz tartozó összes kimenő tranzakció számát jelenteni. Amennyiben az ügyfélnek olyan tranzakciói is vannak, amelyek után nem került díj felszámításra, abban az esetben a "SZOLGDB" és "DIJDB" kódhoz tartozó, a "Darab" oszlopban jelentett érték eltér. A "Darab" oszlopban jelentett két érték különbsége adja meg az ügyfél által végzett ingyenes tranzakciók számát. Amennyiben az ügyfélnek vannak olyan tranzakciói, amelyek után nem történt díjfelszámítást, azokat a "DIJDB" kódnál nem, csak a "SZOLGDB" kód esetében kell feltüntetni.

A "VISSZATERDB" és "VISSZATERERTEK" kóddal szükséges jelenteni Szolgáltatás típusonként az utólagosan történő (például valamilyen feltétel teljesülése miatti) kedvezmények jóváírását (azok darabszámát és értékét is jelenteni kell), illetve a nem teljesült, storno tételek darabszámát és a visszatérített díj értékét, pozitív előjellel, amennyiben eredetileg történt díjterhelés.

Amennyiben a visszatérített díj nem kapcsolódik egyik szolgáltatáshoz sem, úgy azt a 21-es "egyéb" szolgáltatáskód alatt kell jelenteni.

Amennyiben az ügyfél hitelkártya-szerződéssel rendelkezik úgy a hitelkártyára vonatkozó adatok jelentéséhez csak az "OSSZES", "JOVKAM", "FIZKAM", "SZOLGDB", "EGYSDIJ", "DIJDB", "SZOLGDIJ", "VISSZATERDB" és "VISSZATERERTEK" kódot szükséges alkalmazni. Amennyiben az ügyfél rendelkezik bankszámlával és hitelkártyával is úgy ezek adatait külön szükséges jelenteni a megfelelő kódok alkalmazásával, a számlára és a hitelkártyára vonatkozó adatok nem összevonhatók.

j) Szolgáltatás: ebben az oszlopban kell jelölni a díjkimutatásokban a bizottsági végrehajtási rendelet, valamint a kódlista alapján az egyes szolgáltatásokra vonatkozó adatokat. Azaz az i) oszlopban "SZOLGDB", "EGYSDIJ", "DIJDB" "SZOLGDIJ", "VISSZATERDB" és "VISSZATERERTEK" kód alkalmazása esetén kell az adatokat szolgáltatásonként [j) oszlop] megbontani, ahol ez az adott ügyfél szempontjából releváns. Amennyiben az adatszolgáltató olyan, további alkategóriákat alkalmazott az egyes szolgáltatásoknál és díjaknál, amelyeket a k) és l) oszlopok segítségével sem lehet jelölni (pl. telekommunikációs szolgáltatónként eltérő SMS díjak), akkor az adott szolgáltatáshoz kapcsolódó díjakat ("A szolgáltatáshoz kapcsolódóan fizetett összes díj") és tranzakciószámokat ("Díjfelszámítás alkalmainak száma") az adott szolgáltatásra vonatkozóan összesítve kell megadni.

Amennyiben az ügyfél rendelkezik bankszámlával és hitelkártyával is úgy ezek adatait külön szükséges jelenteni a megfelelő kódok alkalmazásával, a számlára és a hitelkártyára vonatkozó adatok nem vonhatók össze.

k) Tranzakció iránya: ebben az oszlopban kell jelölni az "Átutalás belföldön forintban", a "Rendszeres átutalás", a "Beszedés", az "Átutalás euróban (SEPA)", az "Átutalás egyéb devizában", a "Fizetési kérelem küldése" és a "Fizetési kérelem fogadása" szolgáltatásoknál a bankon belüli (belső), a bankok közötti (belföldi) és a határon átnyúló tranzakciók adatait. Ha ezen szolgáltatások esetében visszatérítés is történt, akkor a "VISSZATERDB" és "VISSZATERERTEK" kód alkalmazása esetében is szükséges feltüntetni a visszatérített tranzakció irányát. Amennyiben az Adat típusa oszlopban "UTALSBE" és "KPBE" kód szerepel, a tranzakció iránya oszlopot szintén szükséges kitölteni.

l) Benyújtási csatorna: ebben az oszlopban kell jelölni az "Átutalás belföldön forintban", a "Rendszeres átutalás", az "Átutalás euróban (SEPA)", az "Átutalás egyéb devizában", a "Fizetési kérelem küldése" és a "Fizetési kérelem fogadása" szolgáltatásoknál a benyújtási csatornák szerinti adatokat. A "MOBIL" kód csak ezen szolgáltatások esetében alkalmazható. Amennyiben az előző szolgáltatások esetében visszatérítés történt, úgy a benyújtási csatornát a "VISSZATERDB" és "VISSZATERERTEK" kód alkalmazása esetében is szükséges megadni.

Amennyiben az ügyfél rendelkezik mobiltárcába regisztrált kártyával, úgy a mobiltárcás fizetések esetében szükséges az oszlop kitöltése, "TARCA_SAJAT" és "TARCA_EGYEB" kóddal, minden más kártyás fizetés esetében az oszlopot üresen kell hagyni. A "TARCA_SAJAT" és "TARCA_EGYEB" kód csak a "13", "14", "22", "23" Szolgáltatás kódok esetében alkalmazható. Amennyiben az ügyfél harmadik fél szolgáltatón keresztül indít kártyás fizetést vagy átutalást, azt a "TPP" kóddal szükséges jelenteni.

Az "ATM", "POS" és "FIOK" kódot készpénzfelvétel ("15", "16", "24", "25" Szolgáltatás kód) esetében kell alkalmazni.

m) Darab: itt kell megadni a darabszám adatokat, ha az Adat típusa oszlopban "SZOLGDB", "DIJDB", "UTALASBE", "KPBE" és "VISSZATERDB" kód szerepel.

n) Érték: itt kell megadni az érték adatokat egységnyi nagyságrendben, két tizedesjegyre kerekítve, ha az Adat típusa oszlopban az "OSSZES", "FIZKAM", "JOVKAM", "EGYSDIJ" (amennyiben az "Egységnyi díj" nem képlettel meghatározott), "SZOLGDIJ", "UTALASBE", "KPBE" és "VISSZATERERTEK" kód szerepel. Ebben az oszlopban csak szám formátumú adatok szerepeltethetők. Amennyiben az "Egységnyi díj" képlettel meghatározott, vagy tartalmaz minimum vagy maximum értéket is, akkor az "Egységnyi díjat" nem itt, hanem az o) oszlopban kell jelenteni. Az n) és o) oszlopok közül szolgáltatásonként csak az egyik tölthető ki. "UTALASBE" és "KPBE" kód esetében amennyiben a jóváírások a számla devizanemétől eltérőek, úgy a számla devizanemében szükséges kimutatni aggregálva, minden egyes ilyen jóváírásnál az adott jóváíráskor érvényes hirdetményben meghatározott árfolyammal számolva.

o) Képlet: itt kell megadni a képletet, ha az i) oszlopban az "EGYSDIJ" kód szerepel, és az nem volt jelenthető az n) oszlopban. Amennyiben az "Egységnyi díj" nem tartalmaz képletet, tehát egy állandó érték, akkor ezt az n) oszlopban szükséges jelenteni, az ott leírtaknak megfelelően.

p) Devizanem: itt kell megadni az n) oszlopban jelentett díj devizanemét, illetve az o) oszlopban jelentett képlet díjtételeinek devizanemét.

P7402. tábla

Ebben a táblában kell jelentetni, ha az I.3. pontban hivatkozott Kódképzési leírás szerint megképzett anonim azonosító egy adott ügyfél esetében megváltozik. A táblát csak abban az esetben szükséges kitölteni, ha az anonim azonosító megváltozik az előző évihez képest, és csak abban az adatszolgáltatásban szükséges kitölteni, amelyikben az ügyfél először szerepel a megváltozott ügyfélazonosítóval.

Az egyes oszlopokban jelentendő adatok:

b) Ügyfélazonosító változásának éve: ebben az oszlopban szükséges megadni azt az évet, amelyikre vonatkozó adatszolgáltatásban az ügyfél első alkalommal szerepel a megváltozott ügyfélazonosítóval."

30. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában a P75 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: P75

Kitöltési előírások

Azonnali elszámolás forgalmának adatai

Az adatszolgáltatás keretében az azonnali elszámolás forgalomára vonatkozó tranzakciós adatokat a rendszertagok mindegyikére egyedileg, óránként összesítve kell jelenteni, BIC kóddal azonosítva. A tranzakciókból külön kell összesíteni és jelenteni a fedezetmozgató megbízásokból adódó kiutalásokat, a fedezetmozgató megbízásokból adódó beutalásokat, a transzfermegbízásokból adódó kiutalásokat és a transzfermegbízásokból adódó beutalásokat. Az adott órában teljesült tranzakciók összesített darabszámát külön oszlopban szükséges feltüntetni.

A VIBER munkanap nyitását követő 30 percen belüli adatszolgáltatásban a tárgynapot megelőző legutóbbi VIBER munkanap zárásától a tárgynapi VIBER munkanap nyitásáig terjedő időszak tranzakciós adatai, a VIBER munkanap zárását követő 30 percen belüli adatszolgáltatásban a tárgynapi VIBER-munkanap nyitásától a tárgynapi VIBER munkanap zárásáig terjedő időszak tranzakciós adatai jelentendők.

Az adatszolgáltatást az adatszolgáltató az MNB által előzetesen meghatározott adatszerkezetben küldi meg az MNB részére."

31. A Rendelet 2. melléklet II. pontja, a P81 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás tábláját követően a következő rendelkezésekkel egészül ki:

"MNB azonosító kód: P82

A nyílt bankoláshoz kapcsolódó egyes adatok

MNB azonosító kód: P82

A nyílt bankoláshoz kapcsolódó egyes adatok

MNB azonosító kód: F82

Kitöltési előírások

A nyílt tankoláshoz kapcsolódó egyes adatok

I. Általános előírások

A 01. táblát a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónak kell kitöltenie.

A 02. láblát azon harmadik fél szolgáltatóknak kell kitöltenie, amely igénybe vesz API-t.

Az adatszolgáltatást eseti jelleggel, az adatokban bekövetkező változás esetén kell teljesíteni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

01. tábla: számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók

Amennyiben a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál több API is rendelkezésre áll, akkor a kért információkat valamennyi esetében meg kell adni, külön sorban.

d) oszlop:

Az API-k számát kell megadni, amennyiben a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató több API-val rendelkezik, például külön API van a vállalati és a fogyasztó ügyfelek számára. Értéke minden sorban azonos.

f), g) oszlop:

Az SCAr. 30. cikk (5) bekezdése és 32. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás céljára biztosított elérhetőségek adatai.

h) oszlop:

A harmadik fél szolgáltató részére esetlegesen biztosított, az API-val kapcsolatos hibabejelentő rendszer internetes elérhetősége."

32. A Rendelet 2. melléklet II. pontjában az R19 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblája és kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító kód: R19

Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai

MNB azonosító kód: R19

Kitöltési előírások

Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő adatok

Az adatszolgáltatás az előzetes - évközi negyedéves, illetve év végi - mérlegadatokra vonatkozik. Az adatszolgáltatást a magyar számviteli előírások (HAS) szerinti éves egyedi beszámolót készítő adatszolgáltatónak a magyar számviteli előírások szerinti mérlegadatok, az IFRS-ek szerinti éves egyedi beszámolót készítő adatszolgáltatónak az IFRS-ek szerinti mérlegadatok alapján kell kitöltenie. Amennyiben az üzleti év végére vonatkozó adatok javítása válik szükségessé, és a javítás idején az éves beszámoló adatai már rendelkezésre állnak, akkor a javítással együtt az adatszolgáltatásban szereplő adatokat módosítani kell az éves beszámolóban szereplő adatokra. Egyéb esetben az adatszolgáltatást az éves beszámoló végleges adatai alapján nem kell megismételni.

2. Az adatok számbavétele

Az adatszolgáltatásban az állományi adatokat a tárgynegyedév (naptári negyedév) utolsó napjára, a forgalmi adatokat pedig a negyedév egészére vonatkozóan kell megadni. A bekért állományi adatok az adatszolgáltató saját, nem konszolidált, összesített (nem csak a külfölddel szemben fennálló), külföldi fióktelepekkel együttes, és hazai fizetőeszközben kifejezett (átszámított) tételei. Amennyiben a külföldi fióktelepekkel rendelkező adatszolgáltató képes külön, kizárólag a belföldi vállalatrészre vonatkozóan teljes mérleget készíteni úgy, hogy a külföldi fióktelepekkel való kapcsolatát és az ezekhez kapcsolódó részesedési viszonyt a belföldi vállalatrész mérlegében kezeli (integrálja), elektronikus úton tett előzetes bejelentést (email cím: statadatszolg@mnb.hu) követően lehetősége van az adatszolgáltatásban kizárólag a belföldi vállalatrész külföldi fióktelepek nélküli mérlegadatainak jelentésére.

Az adatokat millió forintban, egész számra kerekítve kell megadni.

A külföldi pénznemben nyilvántartott eszközöket és kötelezettségeket az adatszolgáltató által használt árfolyamon, ennek hiányában az MNB által a tárgynegyedév utolsó napjára vonatkozóan közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani. Így kell eljárni abban az esetben is, ha az adatszolgáltató nem forintban vezeti a könyveit.

3. A táblában és a jelen kitöltési előírásokban használt fogalmak magyarázatát e melléklet I. F. 5. pontja tartalmazza.

4. Az országkódok listáját, a hibátlan beküldést elősegítő ellenőrzési szabályokat, illetve a tábla kitöltését segítő módszertani útmutatást a 3. melléklet 4.2, 5., illetve 9. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

II. A TAJ tábla kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

Az egyes sorok kitöltésére vonatkozó előírások:

01., 02. sor: a nem pénzügyi eszközök összesen kategória együttesen tartalmazza az immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek mérlegcsoportok összegét (állományát) az időszak végén, mérleg szerinti nettó értéken. A 02. sorban a mérleg szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek eszközcsoportokban szereplő adott előlegek együttes összegét (immateriális javakra adott előlegek, beruházásokra adott előlegek, készletekre adott előlegek együtt) szükséges feltüntetni azon adatszolgáltatók esetében, melyek a magyar számviteli szabályok (HAS) szerint készítik el az éves beszámolójukat. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónak az immateriális javakra, beruházásokra, készletekre adott előlegeket a befektetett pénzügyi eszközök (03. sor) között vagy követelésként elszámolt adott előlegek között (08. sor) kell jelentenie. Ugyanakkor az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónak a nem pénzügyi eszközök között kell szerepeltetnie az operatív lízing keretében kölcsönadott eszközöket.

03. sor: az adatszolgáltató tulajdonában lévő, tartósan (egy éven túl) használni szándékozott pénzügyi eszközöket tartalmazza. Idetartoznak a tartós befektetésnek számító részesedések, tartósan adott kölcsönök, értékpapírok, hosszú lejáratú bankbetétek, illetve egyéb hosszú lejáratú követelések. Idetartoznak az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató esetében a befektetések és a halasztott adókövetelések is. Ez utóbbi a 03. sor részét képezi, azonban azt a 03. sor alábontásaiban már nem kell külön kiemelni. A befektetett pénzügyi eszközöket könyv szerinti nettó (értékhelyesbítéssel, értékelési különbözettel vagy értékvesztéssel korrigált) értéken kell megadni.

04. sor: az adatszolgáltató tulajdonában lévő részvények, egyéb részesedések könyv szerinti nettó (értékhelyesbítéssel, értékelési különbözettel vagy értékvesztéssel korrigált) értékét kell megadni, kiemelve a befektetett pénzügyi eszközökből.

05., 06., 11. és 12. sor: az adott kölcsönök alatt a befektetett pénzügyi eszközök és a követelések között szereplő, bármely belföldi vagy külföldi partnernek kölcsönadott pénzeszköz állományát kell érteni, ideértve a kapcsolt, illetve bármely részesedési viszonyban lévő vállalkozásokat, illetve az adatszolgáltató munkavállalóit is. Kölcsönként kell kimutatni az adott letétet, kauciót, fedezetet, óvadékot, a követelések között nyilvántartott, más vállalkozással szembeni pozitív összegű cash-pool és elszámolási számla követelést, illetve a repó - és váltókövetelést, valamint a pénzügyi lízingeket is. Amennyiben az adatszolgáltató a kölcsönök elhatárolt kamatát a befektetett pénzügyi eszközök vagy a követelések között, nem pedig aktív időbeli elhatárolásként mutatja ki, azok összegét az adott kölcsönnél kell jelenteni. Nem szerepeltetendő azonban az osztalékkövetelés, a jegyzett tőke emeléséből, illetve leszállításából adódó követelés, az adott előleg és a vevőkövetelés. A 06. és 12. sorban a külfölddel kapcsolatos részt kell kiemelni.

08. sor: Követelésként elszámolt adott előlegként kell kimutatni azokat az üzleti partnereknek (szállítóknak) adott előlegeket, amelyek nem szerepelnek a tárgyi eszközök, az immateriális javak vagy a készletek mérleg szerinti értékében, azaz az adatszolgáltató a beszámolójában a követelések között szerepelteti ezeket. A magyar számviteli előírásokat alkalmazó adatszolgáltatónak ebben a sorban az áruszállításra vagy szolgáltatásra adott előlegeket kell feltüntetnie. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónak az immateriális javakra, beruházásokra, készletekre adott előlegeket e soron kell kimutatnia, ha azok nem képezik a befektetett pénzügyi eszközök részét.

09., 10., 25. és 26. sor: az áruszállításból és szolgáltatásból származó követelések és kötelezettségek időszak végi összesen állományába beleértendő a kapcsolt, illetve bármely részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben fennálló ilyen típusú követelések, illetve kötelezettségek állománya is. A 10. és a 26. sorban a külfölddel kapcsolatos részt kell kiemelni. A követeléseket mérleg szerinti nettó (értékvesztéssel csökkentett) értéken kell jelenteni.

13. sor: egyéb követelésként kell kimutatni minden olyan követelést, amely nem sorolható az adott előlegek, a vevőkövetelések és az adott kölcsönök közé. Idetartozik különösen a munkavállalók felé fennálló egyéb követelés, a visszaigényelt adó, az igényelt, de még nem teljesített támogatás értéke, a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete, a követelések értékelési különbözete, illetve az osztalékkövetelés is. Az egyéb követeléseken belüli származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét a 42. soron külön ki kell emelni.

14., 15. sor: az értékpapírok között kell feltüntetni az adatszolgáltató tulajdonában lévő valamennyi rövid lejáratra tartott értékpapírt, részesedést, részvényt, üzletrészt. Ebből kiemelve, a 15. soron kell megadni a saját és az idegen részvények, üzletrészek értékét.

16., 17. sor: pénzeszközként a bankszámlák pozitív egyenlege, a belföldi és külföldi bankbetétek és csekkek, illetve a pénztári készpénz állománya mutatható ki, könyv szerinti nettó értéken. Az értékpapírok és a vállalati partnernél vezetett elszámolási számlák, cash-pool számlák nem képezhetik részét a pénzeszközöknek. Ebből kiemelve, a 17. sorban kell megadni az adatszolgáltató pénztári készpénz állományának adatait. A pénzeszközökből nem tartoznak ide a számlák, bankbetétek és csekkek, csak a házipénztárban lévő forint és valuta készpénz.

18. sor: e soron kell szerepeltetni az aktív időbeli elhatárolások értékét. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató csak akkor rögzíthet itt értéket, ha az aktív időbeli elhatárolást a számviteli mérlegében is elkülönítve tünteti fel.

19-21., 23. sor: a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségek összesen soron belül elkülönítve kell szerepeltetni a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségeket kibocsátott értékpapírokból (kötvénytartozás), illetve a hátrasorolt vagy hosszú lejáratra kapott hiteleket, kölcsönöket, letéteket, pénzügyi lízing tartozásokat. A hátrasorolt, hosszú, illetve rövid lejáratú kötelezettségek tartalmát a saját tőkével összhangban kell meghatározni oly módon, hogy a saját tőkében foglalt tőkeelemek, tőkeinstrumentumok ne szerepeljenek a kötelezettségek között, továbbá e sorok értékét a céltartalékok nélkül kell megadni (a magyar számviteli előírások, illetve az IFRS-ek alkalmazása esetén is). Hosszú lejáratú kötelezettségként kell besorolni valamennyi éven túli lejáratú kötelezettséget. Ebből kiemelve, külön sorban kell jelentetni az adatszolgáltató által kibocsátott értékpapírok (kötvények) állományát (20. sor) és a hitelek, kölcsönök, letétek, pénzügyi lízing értékét (21. sor). Egyéb típusú hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettség -vagyonkezelésbe vett állami vagyon, átvett támogatási előleg vagy származékos ügylet miatt fennálló kötelezettség - a részletező sorokban nem jelentendők, ezért a 19. sor értéke nagyobb vagy egyenlő a két alábontó sor összegénél (19>20+21).

22. sor: ezen a soron a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségek között szereplő bármely külföldi partnertől felvett hitel és kölcsön típusú tartozások, letétek, pénzügyi lízing tartozások együttes összegét kell szerepeltetni. Figyelembe kell venni a részesedési viszonyban lévő vállalkozásoktól felvett kölcsönöket is.

24. sor: az alkalmazott számviteli előírások szerinti tartalommal kell kitölteni ezt a sort, ideértve a részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni ilyen típusú kötelezettségeket is.

27., 28. sor: a rövid lejáratú kötelezettségek között szereplő, bármely hitelezővel szemben fennálló hitelek, kölcsönök, kapott letétek, cash-pool kötelezettségek, pénzügyi lízingek együttes állományát kell jelenteni. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szembeni ilyen típusú kötelezettségeket is figyelembe kell venni. Az adatszolgáltató által kibocsátott értékpapírok (kötvények) állománya nem szerepelhet a hiteltartozások között. A cash-pool-ból származó kötelezettségeket a 27. soron szükséges jelenteni, melyből az alábontó 28. soron kell kimutatni a külföldről felvett rövid lejáratú hiteleket, kölcsönöket, kapott letéteket, cash-pool tartozásokat és pénzügyi lízing kötelezettségeket.

29. sor: egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni minden olyan rövid lejáratú kötelezettséget, amely nem tartozik a vevőktől kapott előlegek, a szállítói tartozások vagy a kapott hitelek, kölcsönök közé. Idetartozik különösen a munkavállalókkal, a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolások, valamint az utólag adott engedmény miatti kötelezettség, az adatszolgáltatót terhelő egyéb kötelezettségek (biztosítóval szembeni kötelezettség, kártérítés, pénzügyi intézmény felé fennálló egyéb kötelezettség) összege, továbbá a származékos ügyletek negatív értékelési különbözete, a kötelezettségek értékelési különbözete és a jóváhagyott osztalékból származó tulajdonosokkal szembeni kötelezettség. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségeken belüli származékos ügyletek negatív értékelési különbözetét a 43. soron külön ki kell emelni.

30. sor: e soron kell szerepeltetni a passzív időbeli elhatárolások értékét. IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltató csak akkor rögzíthet itt értéket, ha a passzív időbeli elhatárolást a számviteli mérlegében is elkülönítve tünteti fel.

31-37. sor: a Számv. tv. által definiált saját tőkét és annak részeit kell ezeken a sorokon szerepeltetni. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónak az IFRS-ek szerinti éves beszámolónak megfelelő saját tőkét kell a táblában szerepeltetnie.

A visszavásárolt saját részvény, részesedés névértékénél (32. sor) az adatszolgáltató által visszavásárolt saját részvény, részesedés névértékét kell feltüntetni a részvény, részesedés értékesítéséig vagy bevonásának cégbírósági bejegyzéséig. A tájékoztató sort az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli előírásoktól függetlenül ki kell tölteni.

Az évközi (előzetes) eredmény (36. sor) az üzleti év első napjától a tárgynegyedév utolsó napjáig tartó időszak alatt felhalmozódott, tárgyidőszakra vonatkozó, eredményt terhelő adófizetési kötelezettséggel korrigált, de osztalékfizetéssel nem csökkentett adózott eredmény. A jelentett eredményben - és így a számított saját tőkében is - az üzleti évre vonatkozóan esetlegesen már megszavazott, vagy akár már (osztalékelőleg formájában) ki is fizetett osztaléknak, tulajdonosi jövedelemnek benne kell lennie. Amennyiben év közben, illetve az adatszolgáltatás határidejéig nem készül teljes körű zárás, az eredmény meghatározásánál becslést kell alkalmazni a pontosabb adatok megadása érdekében.

38. sor: a céltartalékok között kell jelenteni az adatszolgáltató által a várható kötelezettségekre, a jövőbeni költségekre és az egyéb célból képzett céltartalékok összegét. Az IFRS-eket alkalmazó adatszolgáltatónak is e sorban kell szerepeltetnie a céltartalékokat, nem pedig a hosszú vagy a rövid lejáratú kötelezettségek között.

39. sor: a mérlegfőösszeg értéke az év közben az eszközök és a források egy részének esetleges becslése miatt becslést is tartalmazhat. Fenn kell azonban állnia a táblán belül az alábbi összefüggéseknek:

• 39. sor = 01. sor + 03. sor + 07. sor + 14. sor + 16. sor + 18. sor és

• 39. sor = 19. sor + 23. sor + 30. sor + 37. sor + 38. sor

40-41. sor: az adatszolgáltató által belföldi vállalatnak adott forint és deviza kölcsön, letét, pénzügyi lízing és cash-pool (hosszú és rövid állományi) adatokat kell jelenteni. Ezek a sorok kiemelést jelentenek a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a követelések között szerepeltetett adott kölcsönökből (a 05. és 11. sorok együttes adatából) (40 < 05 + 11 és 41 < 05 + 11).

42. sor: e soron a vonatkozó eszköz oldali tételeken (pl. befektetett pénzügyi eszközök, egyéb követelések) belüli származékos ügyletek (pénzügyi derivatívák) pozitív értékelési különbözetét kell jelenteni.

43. sor: e soron a vonatkozó forrás oldali tételeken (pl. hosszú lejáratú kötelezettségek, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek) belüli származékos ügyletek (pénzügyi derivatívák) negatív értékelési különbözetét kell jelenteni."

33. A Rendelet 2. melléklet

a) I. F. 4. pont 4.2. alpontjában a "pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank" szövegrész helyébe a "jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank pénz- és hitelpiaci szervezetek feletti" szöveg,

b) I. A. 5. pont 5.2.2. alpontjában a "https://www.mnb.hu/statisztika/informaciok-adatszolgaltatoknak/rendeletek-allasfoglalasok/altalanos-mellekletek" szövegrész helyébe a "https://aszp.mnb.hu/nyito/adatszolgaltatasi-eloirasok/szektormeghatarozast-segito-informaciok" szöveg,

c) I. A. 6. pont 6.2.7. alpontjában a "942" szövegrész helyébe a "942, 611" szöveg,

d) II. pontjában a D01 és D02 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai II. 6. pont 6.1. alpontjában a "01-24." szövegrész helyébe a "01-23." szöveg, a "25." szövegrész helyébe a "24." szöveg,

e) II. pontjában az E04 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai I. 3. pontjában a "rendelkező értékpapír állományokat" szövegrész helyébe a "rendelkező, illetve a nem valós (technikai) ISIN kóddal rendelkező értékpapír-állományokat" szöveg,

f) II. pontjában az E48 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai II. pontjában a "forintban kell megadni" szövegrész helyébe a "forintban kell megadni azzal, hogy amennyiben egy részvénynek forinttól eltérő a kereskedési pénzneme, akkor az eredeti devizában megállapított záró árát a hó végi MNB devizaárfolyamon át kell számítani forintra" szöveg,

g) II. pontjában az R12 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás TRN tábla

ga) 01 sorában "az 1 milliárd" szövegrész helyébe "a 2 milliárd" szöveg, a "-1 milliárd" szövegrész helyébe a "-2 milliárd" szöveg,

gb) 04 sorában a "250" szövegrész helyébe az "500" szöveg,

h) II. pontjában az R13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás TRN tábla

ha) 01 sorában "az 1 milliárd" szövegrész helyébe "a 2 milliárd" szöveg, a "-1 milliárd" szövegrész helyébe a "-2 milliárd" szöveg,

hb) 04 sorában a "250" szövegrész helyébe az "500" szöveg,

i) II. pontjában, a R02, R03, R12, R13 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai I. 2. pontjában a "névértéken kell jelenteni" szövegrész helyébe a "névértéken kell jelenteni, a piaci értéken szerepeltetendő biztosítástechnikai tartalék miatti követelés és kötelezettség kivételével (BTK, BTB kód)" szöveg,

j) II. pontjában, az R06, R08-R10, R15, R17 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai I. 2. pontjában a "jelenteni kell" szövegrész helyébe a "jelenteni kell, a biztosítástechnikai tartalék miatti követelés és kötelezettség kivételével, amelyeket piaci értéken kell szerepeltetni" szöveg

lép.

34. Hatályukat vesztik a Rendelet 2. melléklet

a) I. B. 1. pont 1.5. alpontjában és I. B. 2. pont 2.2. alpontjában az "L70," szövegrészek,

b) I. F. 4. pont 4.27. alpontja,

c) II. pontjában az L70 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblái és kitöltési előírásai,

d) II. pontjában a P23 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 02. táblája,

e) II. pontjában a P53 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás táblái és kitöltési előírásai,

f) II. pontjában, az R06 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás BEFK4AFK kódú táblájának e és h oszlopában a "(névértéken)" szövegrész,

g) II. pontjában, az R15 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás BEFK4AFK kódú táblájának e és h oszlopában a "(névértéken)" szövegrész.