5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet

az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az emberi fogyasztásra szánt víz (a továbbiakban: ivóvíz) minőségi követelményeire, az ivóvízhez való hozzáférés javítására és a vízminőség-ellenőrzés rendjére terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a 10-13. § és az 5. melléklet kivételével a természetes ásványvízre,

b) a gyógyvízre,

c) az ivóvízben és a használati melegvízben alkalmazott biocid termékekre,

d) az ivástól és ételkészítéstől eltérő céllal használt ivóvízre, amelynek minősége nem jelent sem közvetlen, sem közvetett káros hatást a vízhasználók egészségére, és felhasználását a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal), illetve a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: népegészségügyi szerv) vagy annak jogelődje szociális vízellátásként vagy ivástól és ételkészítéstől eltérő egyéb háztartási használati célú vízellátásként engedélyezte, valamint

e) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerint az élelmiszeripari vállalkozásokban élelmiszer előállításához felhasznált vízre és mindazon anyag és termék gyártására, feldolgozására, tartósítására és forgalmazására, amely emberi fogyasztásra szolgál, ha ezek megfelelnek a 178/2002/EK rendelet követelményeinek, és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megállapítja, hogy a víz minősége nem befolyásolja a késztermék, élelmiszer minőségét.

(3) Ha e rendelet vagy a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet másként nem rendelkezik, e rendeletet - az 1-4. §, a 10-13. §, a 19. § (7) és (9) bekezdése, valamint az 1. melléklet, a 2. melléklet B) rész 4. pontja, a 3. melléklet és az 5. melléklet kivételével - nem kell alkalmazni

a) a napi átlagban 10 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató vagy

b) 50 főnél kevesebbet kiszolgáló

vízellátásból származó ivóvíz esetén, kivéve, ha az ilyen vizet közösségi ellátást biztosító saját célú ivóvízműből szolgáltatják.

(4) E rendeletet a kereskedelmi, szolgáltatási, közszolgáltatási célból vagy munkavégzéshez kapcsolódó tevékenység keretében napi átlagban 10 m3-nél kevesebb vizet szolgáltató, vagy 50 főnél kevesebbet kiszolgáló ivóvízszolgáltatók esetén - az 1-5. §, a 7-24. §, valamint az 1-3. és 5-6. melléklet kivételével - nem kell alkalmazni.

(5) E rendeletet a palackba vagy más zárt edényzetbe töltött ivóvizet előállító gyártók esetén - az 1-5. §, a 10. §, valamint az 1. melléklet 1. és 2. pontja és az 5. melléklet kivételével - nem kell alkalmazni.

(6) E rendeletet a vizet sótalanító, utasokat szállító és vízszolgáltatóként tevékenykedő tengeri hajókra - az 1-5. §, a 7-19. §, valamint az 1-3. és 5-6. melléklet kivételével - nem kell alkalmazni.

(7) E rendelet 1. melléklet 1. pontjában szereplő minimumkövetelményekre vonatkozó rendelkezéseit a forrásvizekre nem kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. alapanyag: olyan szerves vagy szervetlen kiindulási anyag, anyagösszetétel vagy összetevő, amely szándékosan kerül adagolásra a végleges anyag előállítása során,

2. anyagösszetétel: fém, zománc, kerámia vagy más szervetlen anyag kémiai összetétele,

3. átadási pont: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 1. pontja szerinti pont, közösségi ellátást biztosító saját célú ivóvízmű esetén - ha az ivóvízszolgáltató és a fogyasztó nem azonos - az a pont, ahol a fogyasztó az ivóvizet az ivóvízszolgáltatótól átveszi,

4. célérték: olyan, a határértéknél vagy parametrikus értéknél szigorúbb érték, amelyre e rendeletben meghatározott esetekben határértékként kell tekinteni, minden más esetben pedig törekedni kell az ennek való megfelelésre,

5. élelmiszer: a 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerinti fogalom,

6. élelmiszeripari vállalkozás: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,

7. élelmiszer-vállalkozó: a 178/2002/EK rendelet 3. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom,

8. elsőbbségi létesítmény: olyan nem lakáscélú létesítmény, ahol a vízzel összefüggő kockázatoknak potenciálisan kitett fogyasztók vannak,

9. fogyasztó: ivóvízszolgáltató által biztosított ivóvizet használó természetes vagy jogi személy,

10. forgalmazó: a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom,

11. forrásvíz: a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti forrásvíz,

12. gyártó: a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,

13. gyermekintézmény: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet] 1. § 14. pontja szerinti intézmény, valamint egyházi jogi személy, vallási egyesület, továbbá más személy vagy szervezet által fenntartott köznevelési intézmény,

14. használati melegvíz: fürdésre, kézmosásra, mosogatásra szolgáló melegített ivóvíz,

15. határérték: az a parametrikus érték, amely felett mérlegelés nélkül korrekciós intézkedést kell tenni,

16. hatósági ivóvízminőség-ellenőrző vizsgálat: a népegészségügyi szerv, illetve élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerüzemi célú víz megfelelőségi ponttól a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal (a továbbiakban együtt: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv) által vagy a népegészségügyi szerv, illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megbízásából végzett vízminőség vizsgálat,

17. hatósági vízminta: a népegészségügyi szerv, illetve élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által vagy megbízásából vett, megjelölt és kísérőirattal ellátott vízminta,

18. házi vízelosztó rendszer: a Vksztv. 2. § 9. pontja szerinti házi ivóvízhálózat és a 2. § 3. pontja szerinti csatlakozó ivóvízhálózat együttesen,

19. indikatív dózis: az ivóvízellátó rendszerben kimutatott természetes és mesterséges eredetű radionuklidoknak az egy év alatt beépült lekötött effektív dózisa a trícium, a kálium-40, a radon és a radon rövid felezési idejű bomlástermékei kivételével,

20. ivóvíz:

a) minden, eredeti állapotában vagy kezelés utáni állapotban lévő, ivásra, főzésre, ételkészítésre vagy egyéb háztartási célra szánt víz - mind köz-, mind magántulajdonban lévő létesítményekben -, függetlenül annak eredetétől és attól, hogy szolgáltatása elosztóhálózatból vagy tartálykocsiból történik-e, illetve hogy azt palackba vagy más zárt edényzetbe töltik-e, beleértve a forrásvizet is,

b) valamennyi víz, amelyet a 178/2002/EK rendelet 2. cikke szerint az élelmiszeripari vállalkozások élelmiszer előállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, tartósítását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak (a továbbiakban: élelmiszerüzemi célú víz),

21. ivóvízbiztonság: az ivóvízfogyasztáshoz, illetve -használathoz kapcsolódó, ivóvíznyerésre szolgáló, ivóvízkezelő és ellátó rendszerben, házi vízelosztó rendszerben és vízvételre szolgáló helyeken elérhető legkisebb egészségkockázatot jelentő minőségi és működési jellemző,

22. ivóvízbiztonság hatósági ellenőrzése: az ivóvíz-szolgáltatás körülményeinek, az ivóvízszolgáltató ivóvízminőséget és ivóvízmennyiséget befolyásoló tevékenységének és a vízminőség vizsgálati adatoknak a népegészségügyi szerv által végzett ellenőrzése és értékelése, illetve élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerüzemi célú víz megfelelőségi ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által végzett ellenőrzése és értékelése,

23. ivóvízellátási körzet: olyan földrajzilag meghatározott, egy települési elosztóhálózatnál nem nagyobb terület, amelyen belül az ivóvíz egy vagy több forrásból származik, és a vízminőség azonosnak tekinthető,

24. ivóvízellátó rendszer: az ivóvíz beszerzését és szolgáltatását biztosító vízilétesítmények összessége, beleértve a települési elosztóhálózatot,

25. ivóvízkezelő vegyszer: olyan biocidnak nem minősülő természetes vagy mesterséges anyag, amelyet ivóvízhez vagy használati melegvízhez adagolnak a víz valamely tulajdonságának megváltoztatása céljából, beleértve flokkulálószereket, oxidálószereket, koagulálószereket, korróziógátlókat, vízkőkiválás-gátlókat, pH-beállító szereket, illatosítókat,

26. ivóvízszolgáltató: ivóvizet szolgáltató, a Vksztv. szerinti működési engedéllyel rendelkező, vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozatában közérdekű üzemeltetőként kijelölésre került üzemeltető, a közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű üzemeltetője, vagy ennek hiányában tulajdonosa,

27. kiemelt kockázatú gyermekintézmény: a 13. pont szerinti, 14 év alatti gyermekek ellátását biztosító létesítmény, amelyben a jellemző ellátási időszak meghaladja a fél évet,

28. kiindulási anyag: olyan anyag, amelyet szándékosan adagolnak szerves anyagokhoz, illetve cement típusú anyagokhoz szükséges keverékek előállítása során,

29. kockázat: egy veszélyesemény valószínűségének és a következmények súlyosságának kombinációja abban az esetben, ha a veszély és a veszélyesemény bekövetkezik az ivóvizet szolgáltató ivóvízellátó rendszerben,

30. kockázatértékelés: az azonosított veszélyekből adódó kockázatok súlyosságának és a bekövetkezésük valószínűségének, gyakoriságának értékelése, rangsorolásuk az emberi egészségre gyakorolt hatás szempontjából,

31. kockázatkezelés: a kockázat csökkentése a várható negatív esemény bekövetkezési valószínűségének csökkentése által, amely preventív tevékenységek, vagy kárcsökkentés, a káros hatás súlyosságának ellensúlyozása révén valósul meg,

32. közintézmény: nyilvános, közforgalmú szolgáltató épület, amelyet a tulajdonoson vagy az épület üzemeltetőjén kívül további személyek is használhatnak, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött,

33. Legionella szempontjából elsőbbségi létesítmény: a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítmények, valamint fokozott Legionella-fertőzési kockázatot jelentő létesítmények,

34. összetevő: a végleges anyag előállítása során felhasznált szerves vagy szervetlen anyagok,

35. parametrikus érték: az ivóvízben jelen lévő kémiai, biológiai és radioaktív anyagok, valamint fizikai jellemzők értéke, amely felett vizsgálni és mérlegelni szükséges, hogy ezeknek az anyagoknak, valamint fizikai jellemzőknek az ivóvízben való jelenléte kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve,

36. radioaktív anyag: az az anyag, amely egy vagy több olyan radioaktív nuklidot tartalmaz, amelynek aktivitása vagy koncentrációja sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható,

37.[1] saját célú ivóvízmű: a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet] 2. § 28a. pontja szerinti fogalom,

38. szűrőanyag: a felületén mechanikai (fizikai), kémiai vagy biológiai eljárásokkal vízkezelést végző természetes vagy mesterséges eredetű szemcsés anyag, töltet, beleértve a homokszűrőt, a kavicsszűrőt, az aktívszén adszorbenst, az ioncserélő gyantákat,

39. tűrhető minőségű ivóvíz: olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag vagy szervezet előfordul,

40. végleges anyag: alapanyagból vagy alapanyagok kombinációjából előállított, valamely ivóvízzel vagy használati melegvízzel érintkező termékben felhasznált anyag,

41. veszély: vízben található olyan biológiai, kémiai, fizikai vagy radiológiai anyag, vagy a víz állapotának bármely egyéb olyan jellemzője, amely károsan hathat az emberi egészségre,

42. veszélyesemény: olyan esemény, ami az ivóvízellátó rendszer vonatkozásában veszélyforrásként tekinthető, azaz ami az ivóvizet szolgáltató ivóvízellátó rendszert érintő veszélyek keletkezésével vagy az ilyen veszélyek megszüntetésének elmulasztásával jár,

43. vízminőségi jellemzők: a víz minőségének leírására és értékelésére szolgáló mutatók (paraméterek).

2. Az eljáró hatóságok kijelölése

3. § (1) Az 1000 m3/nap mennyiségnél kevesebbet szolgáltató és 5000 főnél kevesebb fogyasztót ellátó ivóvízellátó rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a járási hivatal, az ennél nagyobb, vagy egy járás határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetén a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el. A vármegye határán átnyúló ivóvízellátó rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a vízkivételi mű és a vármegyehatár között a hatáskör szerint érintett fővárosi és vármegyei kormányhivatal, a vármegyehatártól a szomszédos, hatáskör szerint érintett fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el.

(2) Az élelmiszeripari vállalkozások tulajdonában lévő, kizárólag az élelmiszerüzem vízellátását biztosító, az ingatlan határain belül elhelyezkedő és saját célt szolgáló vízilétesítmények esetében az élelmiszer előállításához felhasználásra kerülő víz tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti feladatkörében az ivóvízminőségi kérdésekben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jár el.

3. Minőségi követelmények

4. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket és parametrikus értékeket az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A víz akkor minősül ivóvíznek, ha

a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai, fizikai vagy radiológiai anyagot, amely az emberi egészségre potenciális veszélyt jelenthet,

b) megfelel az 1. melléklet 1., 2. és 5. pontjában meghatározott követelményeknek,

c) megfelel az 1. mellékletben nem szereplő, az országos tisztifőorvos által országosan vagy a népegészségügyi szerv által az adott vízellátó rendszerre vonatkozóan az emberi egészség védelme érdekében meghatározott további paraméterek határértékeinek, továbbá

d) az a)-b) pontban, valamint az 5-17. §-ban meghatározott követelmények teljesülnek és minden szükséges intézkedés megtörtént annak érdekében, hogy az ivóvíz minősége megfeleljen az e rendeletben meghatározott előírásoknak.

(3) Ha a szolgáltatott víz az 1. melléklet 1., 2. és 5. pontjában meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. melléklet 3. és 4. pontjában előírt valamely parametrikus értéknek nem felel meg, akkor teljesíti az ivóvízminőségi követelményeket, de tűrhető minőségű ivóvíznek kell tekinteni. Ha az egészségi kockázat egyértelműen nem zárható ki, korrekciós intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a víz minősége olyan mértékben javuljon, hogy megfeleljen az emberi egészség védelmére vonatkozó követelményeknek.

(4) Az országos tisztifőorvos

a) az újonnan megjelenő és potenciális egészségkockázattal rendelkező paraméterekről, valamint a hozzájuk tartozó határértékekről az Európai Bizottság által összeállított megfigyelési listán szereplő paraméterek figyelembevételével évente megfigyelési listát (a továbbiakban: megfigyelési lista) készít, amelyet a honlapján közzétesz és minden év február 15-ig aktualizál;

b) az a) pontot is beleértve a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 15. § (5) bekezdésében előírtak szerinti releváns paraméterek listáját a honlapján teszi közzé és minden év február 15-ig aktualizálja.

(5) A megfigyelési listán szereplő anyagok és vegyületek felügyeletét a 6. § és a 7. § szerinti veszélyelemzés és kockázatértékelés részeként szükséges végezni.

(6) Az e rendelet végrehajtása során tett intézkedéseknek az elővigyázatosság elvén kell alapulniuk és hatásukra az ivóvíz minősége sem közvetve, sem közvetlenül nem romolhat az emberi egészség védelme szempontjából lényeges tényezők tekintetében, valamint az intézkedések következtében nem növekedhet az ivóvíz kitermeléshez használt vizek szennyezettsége.

4. Megfelelési pont

5. § (1)[2] A víz 1. melléklet 1. és 2. pontjában foglalt határértékeknek való megfelelőségét a következő szolgáltatási pontokon kell igazolni:

a) víziközmű-rendszerből szolgáltatott ivóvíz esetén az épületen belül az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 1. § 19. pontja szerinti ivóvízvételi helyen, élelmiszerüzem által felhasznált víz esetén az élelmiszeripari vállalkozás felé történő szolgáltatási ponton,

b) közüzemi ivóvízhálózathoz kapcsolható közvetlen vételezési lehetőségen, elsősorban közkifolyón, ha az a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 16/D. § (2) bekezdése szerinti kijelölt fogyasztási pont,

c) a közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízműből hálózaton szolgáltatott ivóvíz esetén azon a ponton, ahol a víz az ivóvíz vételezéséhez rendszerint használt csapokból kilép,

d) tartályból szolgáltatott ivóvíz esetén azon a ponton, ahol a víz a tartályból kilép,

e) palackba vagy más zárt edényzetbe töltött ivóvíz esetében azon a ponton, ahol a vizet a palackba vagy más zárt edényzetbe töltik,

f) élelmiszeripari vállalkozásnál használt ivóvíz esetében élelmiszerüzemi célú víz megfelelőségi ponton, azaz azon a ponton, ahol a 178/2002/EK rendelet szerinti ivóvizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják.

(2)[3] A 2. melléklet B) rész 3.2. pont 3.2.3. alpontjában felsorolt azon paraméterek vonatkozásában, amelyeknek a koncentrációja az elosztóhálózatban igazoltan nem változik, a megfelelési pont az (1) bekezdés a)-c) pontjától eltérően, az ellátási területen belül bármely ivóvízellátási ponton, az ivóvízkezelő mű ivóvíz kiadási pontján, az ivóvízellátó rendszer betáplálási pontján vagy az átadási ponton is kijelölhető.

(3)[4] Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti rendelkezések, valamint a 17. § (1) bekezdése szerinti intézkedések teljesítettnek tekinthetők, ha a parametrikus értékeknek való meg nem felelés oka a házi vízelosztó rendszer nem megfelelő anyaga, állapota vagy karbantartási hibája, az elsőbbségi létesítmények tekintetében a 10-13. §-ban foglaltak sérelme nélkül.

(4) A házi vízelosztó rendszerben előforduló vízminőségi határérték, illetve parametrikus érték túllépése miatt fennálló egészségkockázat csökkentése érdekében a népegészségügyi szerv

a) meghatározza és javasolja a határértékeknek és parametrikus értékeknek meg nem felelés kockázatát csökkentő vagy megszüntető intézkedéseket, így különösen a víz jellegének vagy tulajdonságainak megváltoztatása érdekében az ivóvíz hálózatba táplálása előtt olyan kezelési technikák alkalmazására tesz javaslatot az ivóvízszolgáltatónak, amelyekkel csökken vagy megszűnik annak kockázata, hogy az ivóvíz a szolgáltatási pontot követően nem felel meg a vízminőségi követelményeknek, és

b) tájékoztatja az ingatlantulajdonosokat, illetve fenntartókat, épület üzemeltetőket és az érintett fogyasztókat, valamint élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet a vízminőség javítása érdekében szükséges és általuk tehető további intézkedésekről, beavatkozási lehetőségekről.

(5) Közintézményben, munkahelyként szolgáló épületben a megfelelő ivóvízminőséget az ivóvízhasználat tényleges helyén kell biztosítani. Közintézmény esetében az épület üzemeltetője, ennek hiányában a tulajdonosa gondoskodik a vízbiztonság fenntartásáról, a megfelelő ivóvízminőség biztosításáról és fenntartásáról annak érdekében, hogy a 4. §-ban meghatározott követelmények az ivóvízhasználat tényleges helyén teljesüljenek, elsőbbségi intézmények esetében a 10-13. § szerinti rendelkezések egyidejű érvényesülésével. Ha a közintézményben az ivóvíz minősége az épület belső hálózatának állapota, anyagai, vagy a vízellátás módja miatt nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, az épület üzemeltetője, ennek hiányában a tulajdonosa azonnal megkezdi a szükséges ivóvízminőség javító intézkedéseket, fejlesztéseket és beruházásokat, és gondoskodik azok lehetséges legrövidebb időn belül történő befejezéséről, valamint a szükséges fejlesztések és beruházások lezárultáig folyamatosan biztosítja legalább egy a fogyasztók számára reálisan elérhető jellemző fogyasztási ponton a 4. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő ivóvízhez való hozzáférést.

5. Az ivóvíz kivételi pontjainak vízgyűjtő területeire vonatkozó kockázatértékelés és kockázatkezelés

6. § (1) A fogyasztók számára évi átlagban 10 m3/nap mennyiségnél több vizet szolgáltató vagy 50 főt meghaladó számú fogyasztót ellátó ivóvízellátó rendszerek vízkivételi pontjaihoz tartozó vízgyűjtő területeinek azonosítását a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ivóvízellátó rendszer ivóvízszolgáltatójának az (1) bekezdés szerinti területre ivóvízbiztonsági tervben rögzítenie kell a veszélyelemzés, kockázatértékelés, valamint kockázatkezelés rendszerét azon veszélyek és veszélyesemények értékelésével, amelyek a víz olyan mértékű minőségromlását okozhatják, hogy az kockázatot jelenthet az emberi egészségre.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékeléshez az (1) bekezdés szerinti ivóvízellátó rendszer ivóvízszolgáltatójának figyelembe kell vennie

a) a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdése alapján azonosított területre a 13. § (2) bekezdésében és a 15. § (7) bekezdésében előírtak alapján hozzáférhető információkat, figyelemmel a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5-10. §-ában előírtakra is;

b) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet alapján az előzetesen kijelölt vagy kijelölt vízbázis védőterületén belül, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a tervdokumentációban ismertetett szennyezőforrásokat és azok hatásait.

(4) A (3) bekezdéssel összhangban elvégzett kockázatértékelés eredménye alapján az (1) bekezdés szerinti ivóvízellátó rendszer ivóvízszolgáltatójának az azonosított kockázatok megelőzésére vagy korlátozására irányuló kockázatkezelési intézkedéseket kell meghatároznia és végrehajtania a megelőző intézkedésekkel kezdve, amihez figyelembe kell vennie

a) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerinti védőterület kijelölésének vagy felülvizsgálatának szükségességét,

b) ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti védőterület kijelölésre, vagy előzetesen kijelölésre került,

ba) a védőterületén belül, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a vízbázis biztonságba helyezése érdekében javasolt intézkedéseket,

bb) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 9/A. §-ában foglaltakat,

c) a vízkivételi pontok vízgyűjtő területeire a vízszolgáltató által, vízügyi igazgatási szervezet bevonásával meghatározott további intézkedéseket,

d) a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 15/B. §-ában meghatározott intézkedéseket.

(5) A (4) bekezdés szerinti megelőző, továbbá kockázatcsökkentő intézkedésekről az ivóvízbiztonsági terv készítőjének listát kell készítenie.

(6) A (2)-(5) bekezdésben előírtak alapján a 6. melléklet 1.1. pontja szerinti vizsgálatok eredményét az ivóvízbiztonsági terv készítője hozzáférhetővé teszi a területi vízügyi igazgatási szerv és a területi vízügyi és vízvédelmi hatóság részére, majd szükség szerint, de legfeljebb hatévente aktualizálja.

(7) Az ivóvízbiztonsági terv (4) bekezdés c) pontja szerinti intézkedéseinek végrehajtását a szennyezés veszélyével járó, vagy ténylegesen szennyező tevékenységek felülvizsgálatával - az ivóvízszolgáltató általi megkeresést követően - a területi vízügyi és vízvédelmi hatóság saját hatáskörben, vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésével kezdeményezi.

(8) Az (1) bekezdés szerinti területre vonatkozóan a vízügyi igazgatási szerv vagy a nyersvíz monitorozását végző ivóvízszolgáltató tájékoztatja a hatáskör szerint érintett hatóságot az ivóvíz kivételi pontok vízgyűjtő területein vagy a nyersvízben monitorozott paraméterek, anyagok vagy szennyező anyagok tekintetében észlelt tendenciákról, valamint azok szokatlan mennyiségéről vagy koncentrációjáról.

(9) A (2)-(5) bekezdésben meghatározott veszélyelemzés, kockázatértékelés és kockázatkezelés eredményei alapján a területi vízügyi és vízvédelmi hatóság az ivóvízbiztonsági terv felülvizsgálata során mérlegeli, hogy az adott paraméter a felszíni és a felszín alatti vizekben, valamint a vízkivételi pontok vízgyűjtő területein, a nyersvízben vagy a vízellátó rendszerben jelent-e a szolgáltatott ivóvizet fogyasztó egészségére kockázatot, továbbá az adott paraméter megjelenésére, mennyiségének növekedésére a veszélyelemzés alapján kell-e számítani. A területi vízügyi és vízvédelmi hatóság e mérlegelés eredménye alapján a vízszolgáltatónak

a) többlet monitorozást ír elő, vagy

b) engedélyezi egy paraméter monitorozási gyakoriságának csökkentését anélkül, hogy el kellene végeznie az ivóvízellátó rendszer kockázatértékelését, feltéve, hogy

ba) a paraméter nem a 2. melléklet B) rész 2. alcím 2.2. pont 2.2.1. alpont a) pontjában szereplő paraméter, és

bb) nincs olyan észszerűen előrelátható tényező, amely várhatóan az emberi fogyasztásra szánt víz minőségének romlását eredményezi.

(10) A magán ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű a nyersvíz veszélyelemzés- és kockázatértékelés-készítési kötelezettsége alól mentesül.

6. Az ivóvízellátó rendszerek kockázatértékelése és kockázatkezelése

7. § (1) Az ivóvízszolgáltatónak a fogyasztók számára évi átlagban 10 m3/nap mennyiségnél több vizet szolgáltató vagy 50 főt meghaladó számú fogyasztót ellátó ivóvízellátó rendszerre, valamint 10 m3/nap mennyiségnél több vizet szolgáltató vagy 50 főt meghaladó számú fogyasztót ellátó közösségi ellátást biztosító saját célú ivóvízműre vonatkozóan a kockázatértékelési és kockázatkezelési rendszerét ivóvízbiztonsági tervben kell rögzítenie. Az ivóvízbiztonsági terv részét képezik a 6. § szerinti kockázatértékelés és kockázatkezelés eredményei.

(2) Az ivóvízellátó rendszer kockázatértékelése kiterjed az 1. melléklet 1-3. és 5. pontjában szereplő paraméterekre, a 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott és a 4. § (4) bekezdése szerinti megfigyelési listán szereplő anyagokra és vegyületekre. Az ivóvízbiztonsági terv továbbá tartalmazza:

a) az ivóvízellátó rendszer leírását a vízkivételi ponttól a vízkezelésen, a víztároláson és a vízelosztáson át a szolgáltatási pontig, és

b) az ivóvízellátó rendszerben előforduló veszélyek és veszélyesemények azonosítását, amely magában foglalja azon kockázatok értékelését, amelyeket e veszélyek és veszélyesemények az ivóvíz használatán keresztül az emberi egészségre jelenthetnek, figyelembe véve az éghajlatváltozásból, a szivárgásokból és a szivárgó csövekből eredő kockázatokat.

(3) Az ivóvízbiztonsági tervet a népegészségügyi szerv közegészségügyi szempontból határozatban hagyja jóvá. A vármegye határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetén az ivóvízbiztonsági tervet a vízkivételi mű helye szerint hatáskörrel rendelkező népegészségügyi szerv hagyja jóvá. A népegészségügyi szerv az ivóvízbiztonsági tervet akkor hagyja jóvá, ha a terv alapján történő üzemeltetés biztosítja a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását.

(4) Az ivóvízbiztonsági terv tartalmi követelményeit és a (3) bekezdés szerinti jóváhagyáshoz benyújtandó dokumentumokat a 6. melléklet tartalmazza.

(5) A népegészségügyi szerv az ivóvízbiztonsági terv jóváhagyására irányuló eljárása során - az ivóvízbiztonsági terv jóváhagyása mellett - az üzemeltetés biztonsága érdekében az ivóvízminőség biztonságának és elfogadhatóságának folyamatos biztosítását, az ivóvíz minőségét veszélyeztető kockázatok megelőzését és csökkentését, valamint az ivóvízbiztonsági terv továbbfejlesztését szolgáló, az ivóvízbiztonságot fokozó következő kockázatkezelési intézkedéseket írhatja elő, az intézkedések végrehajtási idejét meghatározva, az ivóvízszolgáltatónak:

a) az ivóvíz minőségét veszélyeztető kockázatok megelőzésére és csökkentésére meghatározhat az ivóvízellátó rendszerben további ellenőrző intézkedéseket és kötelezheti az ivóvízszolgáltatót azok végrehajtására,

b) meghatározhat további ellenőrző intézkedéseket a 6. § (1) bekezdése szerinti kockázatértékelést figyelembe véve a nyersvíz eredetű kockázatok alapján, és kötelezheti az ivóvízszolgáltatót azok végrehajtására,

c) a 14. § (2) bekezdése szerinti, ivóvízellátó rendszerre specifikus üzemeltetési monitoring program módosítására kötelezheti az ivóvízszolgáltatót,

d) kötelezheti az ivóvízszolgáltatót annak biztosítására, hogy ahol a fertőtlenítés az ivóvíz előállításának vagy elosztásának részét képezi, ott az ivóvízszolgáltató validálja az alkalmazott fertőtlenítés hatékonyságát és a lehető legcsekélyebb mértékre korlátozza a fertőtlenítés melléktermékei által okozott mindennemű szennyeződést a fertőtlenítés hatékonyságának veszélyeztetése nélkül, valamint a lehető legcsekélyebb mértékre korlátozza a vízkezelő vegyszerekből származó mindennemű szennyeződés mértékét, továbbá kötelezheti az ivóvízszolgáltatót annak biztosítására, hogy a fertőtlenítés és vízkezelés következtében esetlegesen a vízben maradó anyagok ne veszélyeztessék az ivóvíz 4. § szerinti minőségét vagy

e) kötelezheti az ivóvízszolgáltatót, az ivóvízellátó rendszerben felhasznált, az ivóvízzel érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó 10-13. § előírásainak való megfelelésére.

(6) Az ivóvízszolgáltatónak az ivóvízbiztonsági tervet évenként kötelezően felül kell vizsgálnia. Az ivóvízbiztonsági tervben eszközölt változásokat - különösen a kockázatértékelés és kockázatkezelés, beavatkozási értékek, monitorozás gyakorisága terén - a népegészségügyi szerv felé írásban, 30 napon belül be kell jelenteni. A felülvizsgálat során a 6. § (2) bekezdése szerinti kockázatértékelés eredményeit is figyelembe kell venni.

(7)[5] Az ivóvízellátó rendszerben az ivóvíz minőségét befolyásoló és az emberi egészségre gyakorolt veszélyeket érintő jelentős változások, így különösen új vízbázisra való áttérés vagy új vízkezelő technológia bevezetése esetén az ivóvízszolgáltató új ivóvízbiztonsági tervet készít, és közegészségügyi szempontú jóváhagyás céljából a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (a továbbiakban: NNGYK) által előzetesen elvégzett közegészségügyi értékeléssel együtt a népegészségügyi szerv részére százhúsz napon belül benyújtja. A népegészségügyi szerv az új ivóvízbiztonsági terv közegészségügyi szempontú jóváhagyása során a terv és különösen annak a veszélyelemzésre és kockázatértékelésre vonatkozó szakmai módszertani megfelelőségét vizsgálja, és a helyi ismeretek, az adott rendszerre vonatkozó egyedi adatok birtokában szükség szerint kiegészíti.

(8)[6] Új ivóvízszolgáltató esetén az ivóvízbiztonsági tervben történő változásokat az ivóvízszolgáltató legkésőbb az éves felülvizsgálat során átvezeti, és jóváhagyás céljából az NNGYK által előzetesen elvégzett közegészségügyi értékeléssel együtt a népegészségügyi szerv részére benyújtja. Az NNGYK a jóváhagyásra irányuló eljárása során az ivóvízbiztonsági terv tartalmi megfelelőségét vizsgálja, hogy a terv közegészségügyi szempontból megfelel-e a kockázatértékelő rendszerek követelményeinek.

(9)[7] Az ivóvíz-szolgáltatónak az ivóvízbiztonsági terv felülvizsgálatát az aktualizált ivóvízbiztonsági terv benyújtásával, hatévente az ivóvíz-szolgáltatás helye szerint hatáskörrel rendelkező népegészségügyi szervnél kell kérelmeznie. A vármegye határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetén az ivóvízbiztonsági tervet a vízkivételi mű helye szerint hatáskörrel rendelkező népegészségügyi szerv vizsgálja felül. A felülvizsgálat legalább a következőkre terjed ki:

a) az ivóvízbiztonsági tervben foglaltak teljesülése,

b) a 6. § (3)-(4) bekezdése szerinti utolsó kockázatértékelés és kockázatkezelés eredményeinek beépítése,

c) a teljes ivóvízellátó rendszer működtetésének közegészségügyi vizsgálata, a kockázatbecslés és kockázatkezelés értékelése és

d) az ivóvíz-szolgáltatói kivizsgálás, intézkedés és a veszélykezelési eljárás módosítása rendkívüli esemény vagy határérték-túllépés esetén.

(10) A népegészségügyi szerv az ivóvízbiztonsági tervre vonatkozó jóváhagyást visszavonja, ha az ivóvízbiztonsági tervben foglaltak nem teljesülnek vagy az ivóvízbiztonsági terv szerinti megelőző és veszélykezelési tevékenységet az ivóvízszolgáltató nem alkalmazza.

7. A házi vízelosztó rendszer kockázatértékelése

8. § (1) Az országos tisztifőorvos elkészíti és honlapján közzéteszi a házi vízelosztó rendszerre, valamint a kapcsolódó termékekre és anyagokra vonatkozó általános kockázatértékelést, amely tartalmazza

a) a házi vízelosztó rendszerrel, valamint a kapcsolódó termékekkel és anyagokkal kapcsolatos potenciális kockázatok általános elemzését, valamint azt, hogy e potenciális kockázatok hatással vannak-e az ivóvíz minőségére azon a ponton, ahol a víz az ivóvíz vételezéséhez rendszerint használt csapokból kilép,

b) az ólomkockázat tekintetében elsőbbségi létesítmények egyedi kockázatértékeléseinek összefoglaló értékelését és

c) a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet szerinti kockázatértékelések összefoglaló értékelését,

amelyet hatévente felülvizsgál.

(2) Az országos tisztifőorvos elkészíti és honlapján közzéteszi a házi vízelosztó rendszer egyedi kockázatértékelésének kidolgozásához alkalmazandó módszertant, amit évente felülvizsgál.

(3) Az országos tisztifőorvos az elvégzett általános kockázatértékelés alapján az emberi egészségkockázat csökkentése érdekében az ólom és a Legionella kockázatának megítélésével és a kockázat csökkentési lehetőségeivel kapcsolatos lakossági tájékoztató anyagokat készít és honlapján közzéteszi, amelyeket évente felülvizsgál, módosít, kiegészít, valamint indokolt esetben monitoring vagy beavatkozást célzó programokat dolgoz ki.

9. § (1) Ólomkockázat tekintetében elsőbbségi létesítmény a kiemelt kockázatú gyermekintézmény, valamint a 8. § (1) bekezdésében előírt, az országos tisztifőorvos által elvégzett általános kockázatértékelés során ólom vonatkozásában kockázatosként azonosított egyéb létesítmény.

(2) Az ólomkockázat tekintetében elsőbbségi létesítmény üzemeltetője, a tulajdonossal egyeztetve, vagy üzemeltető hiányában az elsőbbségi létesítmény tulajdonosa a létesítményhez tartozó épületben vagy épületekben szolgáltatott ivóvíz ólomtartalmára vonatkozóan kockázatértékelést készít, amelyet a 8. § (2) bekezdése szerinti módszertani szempontoknak való megfelelés vizsgálatára irányuló jóváhagyás céljából a járási hivatal részére benyújt.

(3) A (2) bekezdés szerint jóváhagyott kockázatértékelés felülvizsgálatát az ólomkockázat tekintetében elsőbbségi létesítmény üzemeltetője, ennek hiányában a tulajdonosa

a) hatévente vagy

b) az épület ivóvízhálózatát érintő jelentős változás esetén soron kívül

elvégzi, és a kockázatértékelést jóváhagyásra a járási hivatal részére benyújtja.

(4) A járási hivatal a kockázatértékelés jóváhagyása során, ha az az ólomkockázat mértéke miatt szükséges, a következő intézkedések elvégzésére kötelezheti az elsőbbségi létesítmény üzemeltetőjét, ennek hiányában tulajdonosát:

a) évente a 8. § (2) bekezdése szerinti módszertan alapján az ivóvíz ólomtartalmának ellenőrzésére vonatkozó vizsgálati terv összeállítása, amelyet minden év október 31-ig megküld a járási hivatal számára,

b) az a) pont szerinti vizsgálati terv alapján, akkreditált vizsgálólaboratóriummal ivóvízvizsgálat, amelynek eredményét az aktuális negyedévet követő tizenöt napon belül továbbít a járási hivatal számára, vagy

c) a b) pont szerinti vizsgálati eredmények meg nem felelése esetén a 17. § (5) bekezdés b) pontjában részletezett intézkedés végrehajtása a kockázatok csökkentése érdekében, amellyel összefüggésben a járási hivatal gondoskodik a 19. § (9) bekezdése szerinti tájékoztatásról.

8. Ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékekre, vízkezelő vegyszerekre és szűrőanyagokra vonatkozó követelmények

10. § (1) Kizárólag az e rendeletnek megfelelő, ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok hozhatók forgalomba, amelyek:

a) rendeltetésszerű alkalmazásuk során sem közvetlenül, sem közvetve nem veszélyeztetik az emberi egészséget és az élelmiszerbiztonságot,

b) nem befolyásolják kedvezőtlenül az ivóvíz és a használati melegvíz színét, szagát vagy ízét,

c) nem segítik elő a mikroorganizmusok szaporodását, továbbá

d) nem oldanak ki szennyező anyagokat az ivóvízbe és a használati melegvízbe az anyag rendeltetési célja alapján szükségesnél nagyobb mennyiségben.

(2) Kizárólag olyan ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek hozhatók forgalomba, amelynek vízzel érintkező végleges anyagai előállításához felhasznált kiindulási anyagok, anyagösszetételek és összetevőik szerepelnek az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) által összeállított, az ivóvízzel érintkező anyagok vagy termékek gyártása során felhasználásra engedélyezett valamennyi anyagcsoport - nevezetesen a szerves, cement típusú, fém, zománc, valamint kerámia vagy más szervetlen anyagok - kiindulási anyagai, anyagösszetételei vagy összetevői tekintetében létrehozott európai pozitív listákon (a továbbiakban: európai pozitív listák).

(3)[8] A kiindulási anyagok, anyagösszetételek és összetevők európai pozitív listákra való felvétele vagy onnan való törlése céljából a gyártók vagy forgalmazók, illetve az NNGYK kérelmet nyújthatnak be az Európai Bizottság által kidolgozott eljárás alapján.

(4)[9] Kizárólag olyan, ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termék hozható forgalomba, amelyben a felhasznált vízzel érintkező végleges anyagok megfelelnek az ivóvízzel érintkező termékekre vonatkozó, az Európai Bizottság által elfogadott, vizsgálatra és elfogadásra szolgáló eljárások és módszertanok alapján végzett egységes értékelésnek, vagy annak hiányában az NNGYK által terméktípusonként kidolgozott egységes vizsgálati és értékelési szempontoknak. Az NNGYK az értékelés során az értékelési szempontokat tartalmazó szabványokat is figyelembe veszi.

(5) Az országos tisztifőorvos a honlapján közzéteszi az európai pozitív listák, az Európai Bizottság által elfogadott, a végleges anyagok vizsgálatára és elfogadására szolgáló eljárások és módszertanok elérhetőségét és az ivóvízzel érintkező termékek egységes vizsgálatára és értékelésére szolgáló terméktípusonként kidolgozott európai szabványok listáját és elérhetőségét.

(6) Az ivóvízkezelő eljárások, technológiák közegészségügyi szempontú megfelelőségét az új ivóvízkezelő technológia létesítésekor, vagy jelentős, a vízkezelési eljárásokat érintő módosítás esetén a népegészségügyi szerv ellenőrzi. Az ellenőrzés részeként a népegészségügyi szerv a megfelelőség igazolására legalább hat hónap időtartamú próbaüzemi vizsgálati programot ír elő.

(7) A bejelentőnek, az engedélyesnek és továbbforgalmazás esetén a továbbforgalmazónak is tájékoztatási kötelezettsége van a fogyasztók felé az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok forgalmazásakor, illetve továbbforgalmazásakor a közegészségügyi felhasználási feltételekre vonatkozóan.

(8) Az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékeket, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok csomagolását egy jól látható, tisztán olvasható és eltávolíthatatlan jelöléssel kell ellátni, amely igazolja, hogy az adott termék megfelel e rendelet előírásainak. Az alkalmazandó jelölésre vonatkozó előírásokat az országos tisztifőorvos a honlapján közzéteszi, szükség esetén az Európai Unióban egységesen alkalmazott előírások alapján módosítja. A jelölés mellett fel kell tüntetni a nyilvántartásba vétel vagy az engedély számát.

(9)[10] Az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok nyilvántartásba vételének vagy a termékek ivóvízbiztonsági engedélyének meglétét, az alkalmazási feltételek és a tájékoztatási kötelezettség betartását a népegészségügyi szerv és az NNGYK ellenőrzi.

(10)[11] Ha egy már nyilvántartásba vett vagy ivóvízbiztonsági engedéllyel rendelkező ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő terméket vagy szűrőanyagot és ivóvízkezelő vegyszert az NNGYK közegészségügyi szempontból kockázatosnak ítél meg, a bejelentőt vagy engedélyest további vizsgálatokra kötelezi.

(11)[12] Az NNGYK az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő terméket vagy szűrőanyagot és ivóvízkezelő vegyszert a nyilvántartásból törli, vagy az ivóvízbiztonsági engedélyt visszavonja, ha a (10) bekezdés szerinti további vizsgálatok eredménye alapján megállapításra kerül, hogy a termék nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt valamely feltételnek.

(12)[13] A (11) bekezdésben foglaltaktól eltérően az NNGYK további vizsgálatok elrendelése nélkül visszavonja az ivóvízbiztonsági engedélyt, illetve törli a terméket vagy szűrőanyagot és ivóvízkezelő vegyszert a nyilvántartásból, ha a közegészségügyi kockázat olyan magas, hogy a kockázatcsökkenés lehetősége a további vizsgálatok eredményétől sem várható.

(13) Az élelmiszerüzemi célú víz megfelelési pontot követően az ivóvíz tekintetében az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó hazai és európai uniós előírásoknak való megfelelőséget az élelmiszeripari vállalkozásoknál az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi.

(14)[14] Ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak tekintetében az élelmiszeripari vállalkozásoknál az e rendeletben előírt szabályok megsértését állapítja meg, a szabálysértés tényéről és az előírt, valamint a megtett intézkedésekről nyolc napon belül értesíti az NNGYK-t.

10/A. §[15] Az ivóvízellátó rendszereket üzemeltető minden intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az ivóvíz előállítása - beszerzése, kezelése, tárolása, elosztása - során a vízzel érintkezésbe kerülő termékek, vízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok, valamint a vízkezelési eljárások ne jelentsenek veszélyt az emberi egészségre, az élelmiszer-biztonságra és hatásuk ne okozzon vízminőségromlást.

11. § (1)[16] Az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalomba hozónak (a továbbiakban: bejelentő) az 5. melléklet 1. pontjában felsorolt, az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező termékeket az NNGYK felé be kell jelenteni az 5. melléklet 3. pontjában előírt követelményeknek megfelelően.

(2)[17] Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján az NNGYK vizsgálja az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékekre vonatkozó higiénés minimumkövetelményeknek való megfelelést a 10. § (1), (2) és (4) bekezdése figyelembevételével.

(3)[18] A nyilvántartásba vételkor fennálló feltételek, adatok megváltozása bejelentésének elmulasztása, a bebizonyosodott meg nem felelés a nyilvántartásból való törlést vonja maga után. A nyilvántartásból törölt elemeket a törlés indokolásával együtt az NNGYK a honlapján közzéteszi.

(4)[19] A nyilvántartásba vett termékek közegészségügyi szempontú megújítását a bejelentő ötévente az NNGYK-nál kérelmezheti. A megújítás elmulasztása a nyilvántartásból való törlést vonja maga után.

(5) A megújítási kérelem tartalmi követelményeit az 5. melléklet 4. pontja tartalmazza.

(6) A nyilvántartás adatainak módosítását a bejelentő kérelmezheti

a) a bejelentésben szereplő, értékelést nem igénylő adatokban bekövetkező változás esetén, vagy

b) a nyilvántartásba vett termékcsalád új típussal történő kiegészítése esetén, ha a termékben felhasznált ivóvízzel, illetve használati melegvízzel érintkező végleges anyagok és azok gyártója megegyezik.

12. § (1)[20] Az 5. melléklet 2. pontjában felsorolt termékeket az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalomba hozó (a továbbiakban: engedélyes) kérelmére az NNGYK ivóvízbiztonsági szempontból engedélyezi úgy, hogy az alkalmazási mód és a felhasznált anyagok figyelembevételével alkalmazási feltételeket határoz meg a fogyasztóra gyakorolt egészségkockázat elkerülése, csökkentése érdekében. Az NNGYK az engedélyezési eljárás során vizsgálja az ivóvízzel és a használati melegvízzel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó higiénés minimumkövetelményeknek való megfelelést a 10. § (1), (2) és (4) bekezdése figyelembevételével. Az ivóvízbiztonsági engedélyben előírt, a termék biztonságos, egészséget nem veszélyeztető használatát biztosító közegészségügyi alkalmazási feltételekről az engedélyes a felhasználókat a termék használati útmutatójában tájékoztatja.

(2) Az ivóvízbiztonsági engedély öt évig hatályos.

(3) Az ivóvízbiztonsági engedély megújítását az engedélyes az engedély lejártát megelőzően kérelmezheti. A megújítási kérelem tartalmi követelményeit és a benyújtandó dokumentumok listáját az 5. melléklet 4. pontja tartalmazza.

(4) Az ivóvízbiztonsági engedélyt az NNGYK visszavonja[21]

a) ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozását az engedélyes nem jelenti be, vagy

b) az (1) bekezdésben meghatározott higiénés minimumkövetelményeknek a termék már nem felel meg.

(5) Az ivóvízbiztonsági engedély módosítását az engedélyes kérelmezheti

a) az engedélyben szereplő, értékelést nem igénylő adatokban bekövetkező változás esetén, vagy

b) az engedélyezett termékcsalád új típussal történő kiegészítése esetén, ha az ivóvízzel, illetve használati melegvízzel érintkező végleges anyagok és azok gyártója megegyezik.

(6) Közösségi alkalmazás esetén a hálózati víz utókezelő kisberendezések, illetve vízadagoló berendezések használatáról a járási hivatalt tájékoztatni szükséges. Az alkalmazás területi sajátosságaira vonatkozó feltételeket a járási hivatal meghatározza. A termék közösségi célra alkalmazása esetén a termék biztonságos, egészséget nem veszélyeztető használatát biztosító közegészségügyi alkalmazási feltételeket a felhasználás helye szerinti épület üzemeltetője, vagy ennek hiányában tulajdonosa a termék használati helyén feltünteti.

13. § (1)[22] Az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalmazó minden, az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező szűrőanyagot és ivóvízkezelő vegyszert (a továbbiakban: szűrőanyag és ivóvízkezelő vegyszer) bejelent az NNGYK-nak az 5. melléklet 3. pontja szerinti követelményeknek megfelelően. A bejelentés alapján az NNGYK vizsgálja a szűrőanyagokra és ivóvízkezelő vegyszerekre vonatkozó higiénés minimumkövetelményeknek való megfelelést a 10. § (1) és (4) bekezdése figyelembevételével.

(2) Az NNGYK a bejelentett szűrőanyag és ivóvízkezelő vegyszert a nyilvántartásból törli[23]

a) ha a bejelentő a nyilvántartásba vételkor fennálló feltételek, adatok megváltozását nem jelenti be,

b) az (1) bekezdésben meghatározott higiénés minimumkövetelményeknek a szűrőanyag és ivóvízkezelő vegyszer már nem felel meg, vagy

c) a bejelentő a szűrőanyag és ivóvízkezelő vegyszer (4) bekezdés szerinti felülvizsgálatát nem kérelmezi.

(3)[24] A nyilvántartásból törölt elemeket a törlés indokolásával együtt az NNGYK a honlapján közzéteszi.

(4)[25] Az (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett termékek közegészségügyi szempontú felülvizsgálatát a bejelentő ötévente az NNGYK-nál kérelmezheti. A felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményeit az 5. melléklet 4. pontja tartalmazza.

(5) A nyilvántartás adatainak módosítását a bejelentő kérelmezheti

a) a bejelentésben szereplő, értékelést nem igénylő adatokban bekövetkező változás esetén, vagy

b) a nyilvántartásba vett termékcsalád új típussal történő kiegészítése esetén, ha a termékben felhasznált ivóvízzel, illetve használati melegvízzel érintkező anyagok és azok gyártója megegyezik.

9. Az ivóvízminőség ellenőrzése

14. § (1) Az ivóvízszolgáltató gondoskodik arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium, az ivóvízellátó rendszerben szolgáltatott vízminőséget reprezentatívan jellemző vízmintavételi helyeken, a 2. mellékletben meghatározottak alapján a népegészségügyi szervhez legkésőbb minden év január 31-ig benyújtott, és a népegészségügyi szerv által évente jóváhagyott ivóvízvizsgálati program szerint ellenőrizze. Az ivóvízszolgáltató a népegészségügyi szervvel egyeztetve, ahol lehetséges a 2. melléklet B) rész 3. pontja alapján számított minimális mintaszámnál több ivóvíz mintavételi pontot jelöl ki és rögzít a Humán felhasználású vizek informatikai rendszerében (a továbbiakban: HUMVI rendszer). A kijelölt mintavételi pontok mintázását az ivóvízszolgáltató rotációs rendszerben, vagy véletlenszerűen végzi, úgy, hogy a vízellátó rendszer elosztó hálózatának áramlási viszonyaiból adódó keveredések, esetleges vízpangások is monitorozhatóak legyenek.

(2) A népegészségügyi szerv az ivóvízvizsgálati program jóváhagyása során dönt a 2. melléklet B) rész 2.3. pont 2.3.1. alpontja szerinti vizsgálati szám csökkentéséről, és ennek figyelembevételével dönt az ivóvízvizsgálati program elfogadásáról vagy elutasításáról.

(3) Az ivóvízvizsgálati program jóváhagyása során a népegészségügyi szerv figyelembe veszi a 2. melléklet B) rész 2.3. pont 2.3.2. alpontja szerinti vizsgálati szám csökkentést is.

(4)[26] Ha az ivóvizet fertőtlenítik, az ivóvízszolgáltató köteles gondoskodni az alkalmazott fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzéséről, és biztosítani, hogy a fertőtlenítőszer melléktermékeiből származó szermaradvány az ivóvízben - a fertőtlenítő hatás veszélyeztetése nélkül - a lehető legalacsonyabb szintű legyen, és az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban megadott határértékeket ne lépje túl. Az ivóvízszolgáltatónak az NNGYK által kiadott módszertani útmutató és a népegészségügyi szerv által elfogadott ivóvízvizsgálati terv alapján az ivóvízbiztonsági terv részeként igazolnia kell az alkalmazott fertőtlenítési eljárás hatékonyságát és elfogadhatóan alacsony kockázatát.

15. § (1)[27] Az ivóvízmintavételi helyeket a népegészségügyi szerv az ivóvízszolgáltató kérelmére jóváhagyja, ha az ivóvízszolgáltató az ivóvízmintavételi helyeknek az 5. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti szolgáltatási pontokon a jogszabálynak való megfelelőségét igazolja.

(2) Az ivóvízszolgáltató az ivóvízellátó rendszerre specifikus üzemeltetési monitoring programot működtet a 2. melléklet A) rész 2. pont c) alpontjában meghatározottak szerint.

(3)[28] Az élelmiszeripari vállalkozás gondoskodik arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium a 2. mellékletben foglaltak szerint, - az élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén - az élelmiszerüzemi megfelelőségi ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által jóváhagyott ivóvízminőség vizsgálati program szerint ellenőrizze. Az ivóvízmintavételi helyeket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszeripari vállalkozás kérelmére jóváhagyja, ha az élelmiszeripari vállalkozás az ivóvízmintavételi helyeknek az 5. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szolgáltatási pontokon a jogszabálynak való megfelelőségét igazolja.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtását a népegészségügyi szerv, illetve élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az élelmiszerüzemi célú víz megfelelőségi ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ellenőrzi.

(5) A hatósági vízminták száma a 2. melléklet B) rész 3.1. pontjában megadott értékek 10%-a.

(6) A vízminőség-ellenőrző vizsgálatokat a 3. melléklet szerinti előírásoknak megfelelő módszerekkel kell elvégezni, figyelemmel a (10) bekezdésben foglaltakra.

(7) Ha a vízminőség-ellenőrző vizsgálatok során az 1. melléklet 1., 2. és 5. pontjában meghatározott határértékeket meghaladó érték fordul elő, vagy az 1. melléklet 3. vagy 4. pontjában meghatározott vízminőségi jellemzők szennyezést jeleznek, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény fordul elő, az ivóvízszolgáltató azonnal megkezdi a közegészségügyi kockázatot jelentő paraméter koncentrációjának csökkentése, és a szennyezés veszélyével járó hiba elhárítása érdekében szükséges beavatkozást, amellyel egyidejűleg telefonon vagy elektronikus úton tájékoztatja a népegészségügyi szervet, illetve élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az élelmiszerüzemi célú víz megfelelőségi ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet annak érdekében, hogy a 17. § (3) bekezdése szerinti intézkedést megtegye. A munkaidőn kívül történő tájékoztatás a népegészségügyi szerv készenléti elérhetőségein keresztül történik.

(8) Ha a vízminőség-ellenőrző vizsgálatok során az 1. melléklet 1., 2. és 5. pontjában meghatározott határértékeket meghaladó értékek, vagy az 1. melléklet 3. vagy 4. pontjában meghatározott vízminőségi jellemzők a vízkivételi pontok vízgyűjtő területei szennyezettségének lehetőségére utalnak, az ivóvízszolgáltató a szennyezés kockázatáról és a hiba elhárítása érdekében szükséges beavatkozásokról három munkanapon belül vagy a vizsgálati eredmények rendelkezésre állását követően azonnal elektronikus levélben tájékoztatja a területi vízügyi és vízvédelmi hatóságot is, amely a birtokába került információkat kivizsgálja a hatósági intézkedés igényének megállapítása és a hatósági eljárás megalapozása érdekében. A területi vízügyi és vízvédelmi hatóság a kivizsgálás eredményéről tájékoztatja a népegészségügyi szervet, vagy ha élelmiszeripari vállalkozás érintett, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.

(9) A (7) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie a szennyezés feltételezett okára és a tervezett vagy megkezdett helyreállító intézkedésekre. A népegészségügyi szerv, illetve az élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a tájékoztatás érdekében az elérhetőségét a honlapján közzéteszi.

(10)[29] A 3. melléklet 1. pontjában foglaltakon kívül más analitikai módszer (a továbbiakban: alternatív módszer) akkor alkalmazható, ha bizonyított, hogy az alternatív módszerrel kapott eredmény legalább annyira megbízható, mint a 3. melléklet 1. pontjában meghatározott módszer szerinti eredmény. Az alternatív módszer alkalmazását az NNGYK a 3. melléklet 1. pontjában meghatározott módszerrel való egyenértékűség megállapítására irányuló értékelése alapján a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala engedélyezi, és az engedélyt, annak véglegessé válását követően továbbítja az országos tisztifőorvosnak. Az alternatív módszer alkalmazása iránti kérelemhez csatolni kell a validációs dokumentációt, valamint az alternatív módszer NNGYK általi értékelését. A 3. melléklet 2. pontjában meghatározott ivóvízminőségi jellemzők esetén bármely analitikai módszer alkalmazható, ha megfelel a 3. mellékletben előírt követelményeknek. A 3. melléklet 2. pontjában meghatározott minimális teljesítménykövetelményeket teljesítő analitikai módszer hiányában az alternatív módszer alkalmazását az NNGYK részére be kell jelenteni az MSZ EN ISO 17994 szabvánnyal való egyenértékűséget igazoló dokumentumok benyújtásával, az alternatív módszer bevezetését megelőzően, vagy a rendelet hatálybalépésekor már alkalmazott módszerek esetében a rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül.

(11) A népegészségügyi szerv, vagy élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő felhasználása esetén az élelmiszerüzemi célú ivóvíz megfelelőségi ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv bármely olyan vízminőségi jellemző vizsgálatát is elrendelheti, amelyről feltételezhető, hogy olyan mennyiségben vagy koncentrációban van jelen az ivóvízben, amely egészségügyi vagy élelmiszerbiztonsági szempontból kockázatot jelenthet, vagy a 2. melléklet B) rész 3.1. pontjában foglalt táblázatban meghatározottnál nagyobb gyakoriságú vizsgálatot írhat elő a helyben fennálló kockázatok vagy az ivóvízellátó rendszer jóváhagyott ivóvízbiztonsági terve szerint.

(12) A hatósági vízminta vizsgálati költségét a népegészségügyi szerv, illetve élelmiszerüzemi célú ivóvíz megfelelőségi ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv viseli.

(13) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és a népegészségügyi szerv, a tudomást szerzést követően legfeljebb egy napon belül kölcsönösen tájékoztatják egymást azokról az eltérésekről, illetve adatokról, amelyek egészségügyi vagy élelmiszer-biztonsági kockázattal kapcsolatosak.

10. Informatikai rendszer

16. § (1)[30] Az ivóvízminőség-ellenőrző vizsgálatokkal, a határérték-túllépésekkel, a szennyezés veszélyével járó rendkívüli eseményekkel, valamint az ivóvízminőség-javító intézkedésekkel kapcsolatos adatok, információk rögzítése, folyamatos tárolása és kezelése céljából az NNGYK működteti a HUMVI rendszert. Az élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő vizsgálatok eredményeiről a NÉBIH gyűjti az adatokat.

(2) A HUMVI rendszerbe az NNGYK, valamint az NNGYK felhatalmazása alapján[31]

a) a népegészségügyi szerv,

b) a vízügyi és vízvédelmi hatóság és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv,

c) a népegészségügyi szerv által hatósági ivóvízminőség-ellenőrző vizsgálatok végzésével megbízott laboratórium,

d) a 9. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ivóvízminőségi vízvizsgálati eredmények esetén a létesítményüzemeltetője, vagy ennek hiányában tulajdonosa által megbízott laboratórium,

e) a vízminőségi méréseket végző környezetvédelmi laboratóriumi feladatok ellátására kijelölt kormányhivatali laboratórium és a vízügyi igazgatási szerv által az ivóvízminőség-ellenőrző vizsgálatok végzésével megbízott laboratórium,

f) az ivóvízszolgáltató, valamint

g) az ivóvízszolgáltató által megbízott laboratórium

tölthet fel adatokat.

(3) A HUMVI rendszerbe az ivóvízszolgáltató és az általa megbízott ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium a (4)-(6) bekezdésben foglaltak szerint rögzít adatokat.

(4)[32] Az ivóvíz-szolgáltató gondoskodik arról, hogy az általa végzett, illetve végeztetett valamennyi ivóvízre vonatkozó vizsgálat eredménye feltöltésre kerüljön az aktuális negyedévet követő tizenöt napon belül a HUMVI rendszerbe. Határérték-túllépés, illetve parametrikus érték túllépése esetén a feltöltés keretében a túllépés okát, a túllépés időtartamát és a szükséges beavatkozást is rögzíteni kell. Az ivóvíz-szolgáltató által feltöltött adatokat a népegészségügyi szerv az aktuális negyedévet követő harminc napon belül validálja.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak a következők szerint teljesíthetők:

a) az ivóvízszolgáltató rögzíti az adatokat a HUMVI rendszerben, vagy

b) a laboratórium rögzíti az adatokat a HUMVI rendszerben, amely adatokat az ivóvízszolgáltató jóváhagy.

(6) Az ivóvízszolgáltató adatváltozás esetén, de legalább évente egyszer, január 10-éig frissíti a HUMVI rendszerben az ivóvízellátási körzetre a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, következő adatokat:

a) szolgáltatott ivóvízmennyiség,

b)[33]

c) ellátott lakosok száma,

d) nyersvíztípus szerinti megoszlás,

e) ivóvízfelhasználás szerinti megoszlás,

f) ivóvízkezelésre vonatkozó technikai információk,

g) ivóvízfertőtlenítés módja.

(7)[34] Az ivóvízre vonatkozó, valamennyi hatósági ivóvízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményét az aktuális negyedévet követő tizenöt napon belül a népegészségügyi szerv által megbízott laboratórium a HUMVI rendszerben rögzíti. A laboratórium által rögzített adatokat a népegészségügyi szerv tizenöt napon belül validálja.

(8)[35] Az ivóvízre vonatkozó, 9. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ivóvízminőségi vízvizsgálati eredményeket az aktuális negyedévet követő harminc napon belül a létesítmény üzemeltetője vagy ennek hiányában tulajdonosa által megbízott laboratórium a HUMVI rendszerben rögzíti. A laboratórium által rögzített adatokat a járási hivatal tizenöt napon belül validálja.

(9) Az élelmiszerüzemi célú ivóvíz élelmiszeripari vállalkozásoknál történő vizsgálatok eredményeiről a laboratórium a vonatkozó rendeletnek megfelelően küldi az adatokat a NÉBIH számára.

(10)[36] A 15. § szerinti vizsgálatok és adatgyűjtés alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszeripari vállalkozások által végzett, az élelmiszerüzemi célú ivóvíz vizsgálatára vonatkozó eredményeket az aktuális negyedévet követő huszonegy napon belül összesíti és továbbítja a NÉBIH-nek, amely ezen adatokat az NNGYK részére átadja.

11. Minőségjavító beavatkozások

17. § (1)[37] Az ivóvíz minőségére vonatkozó, ivóvízszolgáltató által jelentett vagy a népegészségügyi szerv által észlelt, a 4. §-ban meghatározott határértékek és parametrikus értékek bármelyikének túllépése, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény esetén a népegészségügyi szerv a túllépés okát kivizsgálja, és a szükséges ivóvízminőség-javító, valamint a víz minőségének helyreállítására irányuló korrekciós intézkedéseket elrendeli, kivéve, ha a népegészségügyi szerv véleménye szerint a parametrikus értéktől való eltérés elhanyagolható vagy nem jelent közegészségügyi kockázatot, figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra.

(2) Az élelmiszerüzemi célú víz élelmiszeripari vállalkozások által élelmiszer-előállításra történő felhasználása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv vizsgálja ki a 4. §-ban meghatározott határértékek és parametrikus értékek túllépésének okát és rendeli el az élelmiszeripari vállalkozás részére a szükséges ivóvízminőség-javító, valamint a víz minőségének helyreállítására irányuló korrekciós intézkedéseket. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv azt az intézkedést rendeli el, amely a legalkalmasabb az ivóvízminőség javítására vagy a víz minőségének helyreállítására.

(3) Az ivóvízminőség-javító, valamint az ivóvíz minőségének helyreállítására irányuló korrekciós intézkedések a következők lehetnek:

a) a szennyezést előidéző műszaki eljárások megváltoztatása vagy a tevékenység tilalma,

b) a szennyező forrás eltávolítása a vízkivételi pont vízgyűjtő területéről,

c) új vízbeszerzési forrásra történő áttérés,

d) a szennyezés eltávolítása vízkezeléssel, illetve fertőtlenítéssel,

e) az ivóvíz kezelésére és elosztására szolgáló eljárások megfelelő módosítása,

f) ivóvízzel érintkező termékek minőségi megfelelőségének biztosítása, a szolgáltatási pont előtt azonosított nem megfelelő ivóvízzel érintkező termékek cseréje.

(4) Ha a vízkivételi pont vízgyűjtő területén a vízminőség változása környezetszennyezés miatt következett be, a (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletnek megfelelően kell eljárni.

(5) A népegészségügyi szerv a házi vízelosztással kapcsolatos kockázatok csökkentése és az ivóvízminőség szolgáltatási pontot követő megfelelősége érdekében a szennyezés forrása, eredete és a szennyezés csökkentésének lehetséges technológiai megoldásai alapján elrendelheti, hogy

a) az ivóvízszolgáltató az ivóvíz hálózatba táplálása előtt az ivóvíz jellegét vagy tulajdonságait megfelelő kezelési technológiák alkalmazásával megváltoztassa, vagy

b) közintézmények, valamint munkahelyként szolgáló épületek esetén az épület üzemeltetője, vagy ennek hiányában tulajdonosa biztosítson megfelelő minőségű ivóvizet legalább egy jellemző fogyasztási ponton, vagy

c) ha az ivóvíz minősége a házi vízellátó rendszernek állapota, anyagai vagy a vízellátás módja miatt nem felel meg a 4. §-ban meghatározott követelményeknek, közintézmények, valamint munkahelyként szolgáló épületek esetén az épület üzemeltetője, tulajdonosa megtegye a szükséges ivóvízminőség javító intézkedéseket.

(6) Az (1), (2) és (5) bekezdés szerinti intézkedést a határérték-túllépés, illetve a rendkívüli esemény által előidézett szennyezés mértékére és az ezekből eredő egészségkockázat mértékére figyelemmel kell elrendelni.

(7) A népegészségügyi szerv vagy élelmiszerlánc-felügyeleti szerv dönti el, hogy az (1) és (2) bekezdés értelmében milyen intézkedést kell alkalmazni, szem előtt tartva azt, hogy milyen további kockázatokat jelenthet az emberi egészségre nézve az ivóvíz szolgáltatásának megszakítása vagy használatának korlátozása.

(8) A népegészségügyi szerv állásfoglalásában kizárólag az 1. melléklet 3. és 4. pontjában foglalt táblázatban meghatározott vízminőségi jellemzők vonatkozásában állapíthat meg elhanyagolható, jelentéktelen mértékű parametrikus értéktől való eltérést. A parametrikus értéktől való eltérés akkor tekinthető elhanyagolhatónak, jelentéktelen mértékűnek, ha az emberi egészségre nem jelent veszélyt.

12. A vízhasználat korlátozása

18. § (1)[38] Az emberi egészségre veszélyt jelentő ivóvíz fogyasztását és felhasználását a népegészségügyi szerv, az élelmiszerüzemi célú víz felhasználását az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

a) haladéktalanul megtilthatja vagy korlátozhatja a határérték-túllépés, valamint a veszély mértékének és az egészségkockázat mérlegelése alapján, ha valamely vízminőségi jellemző az 1. melléklet 1. és 2. pontjában foglalt táblázatban meghatározott értéket meghaladja, vagy

b) a határértékeknek való megfeleléstől függetlenül megtiltja vagy korlátozza, ha az egészségre kockázatot jelentő szennyező anyag van az ivóvízben.

(2) A népegészségügyi szerv, élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerüzemi célú víz megfelelési ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdés szerinti tiltást, illetve korlátozást abban az esetben oldja fel vagy a tiltást, a korlátozást abban az esetben nem rendeli el, ha az ivóvízszolgáltató az emberi egészségkockázat elhárításához, - az ivóvízminőségi kifogás tekintetében - az ivóvízbiztonság fenntartásához szükséges intézkedéseket megtette és az ivóvízszolgáltató a megtett intézkedések eredményességét ivóvízvizsgálati eredmények benyújtásával igazolja.

(3) A népegészségügyi szerv közintézmények esetén, a házi vízelosztással kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében az 1. melléklet 1., 2. és 5. pontjában foglalt határértékeinek túllépése esetén elrendelheti a vezetékes víz ivóvízként és ételkészítés céljából történő felhasználásának korlátozását és átmeneti ivóvízellátás biztosítását.

(4) Ha az (1) bekezdés szerint a víz emberi fogyasztásra, főzésre, ételkészítésre való felhasználását meg kell tiltani, az ivóvízszolgáltató, illetve a közintézményt érintő korlátozás esetén az épület üzemeltetője, ennek hiányában tulajdonosa az érintettek számára 3 liter/fő/nap ivóvizet biztosít. Az ivóvizet az érintettek számára - a helyi földrajzi sajátosságokra is figyelemmel - az érintett lakóépületekből megközelíthető helyen kell biztosítani. Ha a vízminőségi probléma az egész települést érinti, az átmeneti ivóvízellátást az elérhető legjobb technikával szükséges biztosítani.

(5) Ha az ivóvízellátási körzetben a lakosság által fogyasztott ivóvíz nitrit- vagy nitráttartalma a népegészségügyi szerv megállapítása szerint meghaladja az 1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázatban megadott határértéket, a (4) bekezdés szerinti kötelezett a népegészségügyi szerv által előírt határidőig gondoskodik az érintett területen tartózkodó egy évnél fiatalabb csecsemők és a várandós anyák (4) bekezdés szerinti ivóvízellátásáról.

(6) Ha a vízszolgáltatás - az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli okból - az ivóvízszolgáltató által 6 óra időtartamot meghaladó előre tervezett leállítására kerül sor, az ivóvízszolgáltató saját költségén - az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint - köteles ivóvizet biztosítani.

13. Tájékoztatás

19. § (1) Az ivóvíz minőségére vonatkozó, ivóvízszolgáltató által jelentett vagy a népegészségügyi szerv, illetve az élelmiszerüzemi célú víz felhasználása esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által észlelt, a 4. §-ban meghatározott határértékek és parametrikus értékek bármelyikének túllépése, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli esemény esetén a beavatkozás elvégzéséről és a beavatkozás eredményességét igazoló vizsgálat eredményéről az ivóvízszolgáltató haladéktalanul telefonon és a HUMVI rendszer azonnali jelentési felületén keresztül tájékoztatást nyújt a népegészségügyi szerv, illetve az élelmiszerüzemi célú víz felhasználását az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére, majd a közegészségügyi kockázat elhárítása érdekében tett beavatkozás módját a határérték és parametrikus érték túllépés feltételezett okának megjelölésével, valamint a beavatkozás hatékonyságát igazoló ellenőrző minta eredményét a HUMVI rendszerben rögzíti.

(2) Az ivóvízszolgáltató az érintett fogyasztókat és az érintett települési önkormányzatot, valamint élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszeripari vállalkozást köteles haladéktalanul tájékoztatni a 4. §-ban meghatározott határértékek és parametrikus értékek bármelyikének túllépéséről, illetve szennyezés veszélyével járó rendkívüli eseményről, kivéve, ha a népegészségügyi szerv véleménye szerint a parametrikus értéktől való eltérés elhanyagolható vagy a határértéktől és a parametrikus értéktől való eltérés nem jelent közegészségügyi kockázatot, figyelemmel a 17. § (6) bekezdésében foglaltakra. Az élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszeripari vállalkozás felé történő tájékoztatási kötelezettség az ivóvízszolgáltató honlapján keresztül is teljesíthető. A tájékoztatásnak ki kell terjednie[39]

a) az emberi egészséget fenyegető potenciális veszélyre és annak okára, a határérték vagy parametrikus érték túllépésére, az ivóvízellátás korlátozására vagy betiltására, az átmeneti ivóvízellátás módjára és rendjére, valamint a megtett ivóvízminőség-javításról hozott korrekciós és egyéb intézkedésekre;

b) megfelelő és naprakész tanácsokra a fogyasztók részére az ivóvíz fogyasztásának és használatának feltételeiről, különös figyelmet fordítva az ivóvízzel kapcsolatos egészségkockázatoknak fokozottan kitett lakossági csoportokra; és

c) amint megállapítást nyer, hogy az ivóvíz nem jelent potenciális veszélyt az emberi egészségre, az általános üzemmenet helyreállásának tényére.

(3) A 17. § (1) bekezdése szerint elrendelt intézkedésről, valamint az annak alapjául szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményéről a népegészségügyi szerv valamennyi érintett települési önkormányzatot, illetve élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az intézkedésről szóló hatósági döntés megküldésével egyidejűleg értesíti.

(4) Az élelmiszeripari vállalkozás a 17. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a határérték túllépés feltételezett okának megjelölésével a beavatkozás elvégzéséről és a beavatkozás eredményességét igazoló vizsgálat eredményéről haladéktalanul telefonon tájékoztatást nyújt a 17. § (2) bekezdésében meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A 17. § (2) bekezdése szerint elrendelt intézkedésről és az alapjául szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményéről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ivási, főzési, ételkészítési és egyéb háztartási vízigény biztosítására szolgáló víz esetén a népegészségügyi szervet az intézkedésről szóló hatósági döntés megküldésével egyidejűleg értesíti.

(5) Ha az élelmiszeripari vállalkozás ivóvízszolgáltatótól vesz át ivóvizet, és gyanú merül fel a szolgáltatott ivóvíz szennyezettségére vonatkozóan, vagy az élelmiszeripari vállalkozás által vizsgált víz minősége nem elfogadható vagy a vízminőségi jellemzők súlyos szennyezést jeleznek, erről az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv tájékoztatja a népegészségügyi szervet.

(6) Ha a 17. § (1) bekezdése és 18. § (1) bekezdése szerinti intézkedések a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó ivóvízellátó rendszereket érintik, az intézkedésekről az engedély kiadására a területi vízügyi hatóságot is tájékoztatni kell az intézkedésről szóló hatósági döntés megküldésével.

(7) Az 1. § (3) bekezdése szerinti esetben a népegészségügyi szerv meghatározza azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a fogyasztók egészségének védelmét, továbbá tájékoztatja az érintett lakosságot minden olyan intézkedésről, amely meghozható az emberi egészségnek az ivóvíz bárminemű szennyezettségéből származó negatív hatások elleni védelme érdekében. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az 1. § (3) bekezdése szerint szolgáltatott víz minőségéből adódóan potenciális veszély áll fenn az emberi egészségre, akkor az érintett személyeket haladéktalanul megfelelő tanácsokkal látja el.

(8) Ha a (7) bekezdésben foglalt feltételek átmenetileg nem teljesíthetők és az ivóvíz fogyasztása az emberi egészségre negatív hatást gyakorolhat, az ivóvízszolgáltató haladéktalanul köteles erről az érintett lakosságot és az érintett helyi önkormányzatot tájékoztatni.

(9) A népegészségügyi szerv a házi ivóvízelosztással kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében, az 1. mellékletben foglalt határértéknek és parametrikus értékeknek való meg nem felelés vagy annak kockázata esetén a következő, a házi vízelosztó rendszerben releváns tájékoztatásról gondoskodik, ha egyértelműen igazolt, hogy a kockázat a házi vízelosztó rendszerből ered:

a) a közintézmények, illetve magántulajdonban lévő létesítmények tulajdonosainak, üzemeltetőinek és fogyasztóinak tájékoztatása az egészségkockázatokról, a lehetséges egészséghatásokról és érzékeny csoportokról a házi vízelosztó rendszer kockázatértékelésének elvégzésére ösztönzés érdekében,

b) az érintett fogyasztók és épületek tulajdonosainak, üzemeltetőinek tájékoztatása az arra irányuló intézkedésekről, hogy csökkentsék vagy kizárják annak kockázatát, hogy a házi vízelosztó rendszer miatt az ivóvíz nem felel meg az ivóvízminőségre vonatkozó előírásoknak,

c) a fogyasztóknak nyújtott tanácsadás az ivóvíz fogyasztásának és használatának, egyéb felhasználási lehetőségeinek feltételeiről, valamint az említett kockázatok ismételt előfordulásának megakadályozására irányuló lehetséges intézkedésekről, beleértve a házi vízelosztó rendszerből és a kapcsolódó berendezésekből adódó vízminőségi változásokat is.

(10) A vármegye határán átnyúló ivóvízellátó rendszerek esetén a népegészségügyi szervek, az (1) bekezdés szerinti információkról, valamint az elrendelt intézkedésről és az azok alapjául szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálat eredményéről kölcsönösen, legfeljebb egy napon belül tájékoztatják egymást.

(11) Az első magyarországi forgalomba hozó a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvényben meghatározottak alapján az ivóvízzel és használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékekhez, vízkezelő vegyszerekhez és szűrőanyagokhoz magyar nyelven köteles mellékelni a fogyasztók és más végfelhasználók számára a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket, amelynek tartalmaznia kell a víztisztításra vonatkozó tájékoztatást is. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie. A forgalmazás során fel kell tüntetni a termék megnevezése mellett a bejelentés vagy az engedély számát.

14. Minőségjavító intézkedésekkel, vízkorlátozással kapcsolatos költségek viselése

20. § A 18. § (4) bekezdése szerinti ivóvízszolgáltatás költségét az ellátásért felelős, közintézményt érintő ivóvízkorlátozás esetén az épület üzemeltetője, ennek hiányában a tulajdonosa viseli, ha a 18. § (1) bekezdése szerinti intézkedésre nem az ivóvízszolgáltató bizonyíthatóan jogellenes magatartása következtében került sor.

15. Derogáció és átmeneti eltérések

21. § (1)[40] Az NNGYK az ivóvízszolgáltatót annak kérelmére, a (3) bekezdésben meghatározott esetekben azok előrelátható időtartamának figyelembevételével, legfeljebb három évre engedélyben mentesíti az 1. melléklet 2. pontjában foglalt határértékeknek való megfelelési kötelezettség alól (a továbbiakban: derogáció), feltéve, hogy a derogáció nem jelent veszélyt az emberi egészségre, és az adott térségben az ivóvíz szolgáltatását más, észszerű módon nem lehet fenntartani. Az engedélyben az NNGYK meghatározza az érintett vízminőségi jellemző ideiglenes határértékét, a derogáció időtartamát és a felülvizsgálatra vonatkozó követelményeket, valamint az intézkedési terv végrehajtásának követésére alkalmas, új monitorozási rendszert állapít meg, szükség szerint megnövelt monitorozási gyakorisággal.

(2)[41] A derogáció ideje alatt engedélyezett ideiglenes határértéket és az eltérés engedélyezett időtartamát az NNGYK a HUMVI rendszerben rögzíti.

(3) Az ivóvízszolgáltatónak derogációra vonatkozó engedély akkor adható, ha

a) az ivóvíztermelés céljára a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül bevont új vízgyűjtő területen,

b) az ivóvízkivételre szolgáló üzemelő vízkivételi pont vízgyűjtő területén új szennyező forrás, illetve újonnan vizsgált vagy észlelt paraméter miatt, vagy

c) az ivóvízkivételre szolgáló üzemelő vízkivételi pont vízgyűjtő területén előre nem látott és kivételes körülmény miatt

a határértékek ideiglenes és korlátozott túllépéséhez vezető helyzet alakult ki és az nem hárítható el, vagy az elhárítás hosszabb időt vesz igénybe.

(4) A derogáció iránti kérelem tartalmazza

a) a derogáció indokát,

b) az érintett paramétert, a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó monitorozási eredményeket, valamint a derogáció ideje alatt javasolt határértéket,

c) az ivóvízellátó rendszert és ellátott településeket, a naponta szolgáltatott ivóvíz mennyiséget, az érintett lakosságot, illetve azt, hogy a derogáció érinthet-e valamely releváns élelmiszer-vállalkozót,

d) a vízminőség-ellenőrzés módját és gyakoriságát,

e) intézkedési tervet a derogáció alapjául szolgáló eltérés megoldásához szükséges korrekciós beavatkozásokra, beleértve a munkálatok ütemtervét, és a becsült költségeket,

f) a derogáció kérelmezett időtartamát.

(5)[42] Az NNGYK az ivóvízszolgáltató kérelmére a (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak tekintetében rendkívüli körülmények között egy alkalommal a lehető legrövidebb időtartamra, de legfeljebb további három évre ismételten engedélyt adhat a derogációra (a továbbiakban: második derogáció).

(6) A második derogáció engedélyezése esetén az országos tisztifőorvos jelentése alapján az egészségügyért felelős miniszter értesíti az Európai Bizottságot az első derogáció értékelésének eredményéről és a második derogációra vonatkozó döntést megalapozó indokokról.

(7) Nem kell derogációra vonatkozó engedélyt kérni, ha a 17. § (1) bekezdésének megfelelően hozott korrekciós intézkedés elegendő a határértéknek való meg nem felelés harminc napon belüli megoldására.

(8) Ha egy adott szolgáltatási helyen az ivóvízszolgáltatás a megelőző tizenkét hónapban összesen harminc napot meghaladó ideig nem felelt meg valamely határértéknek, a (7) bekezdés további alkalmazása nem lehetséges.

22. § (1) Az ivóvízszolgáltató kérelmére a népegészségügyi szerv legfeljebb három évre engedélyt adhat az 1. melléklet 3. és 4. pontjában foglalt parametrikus értékeknek való megfelelés alól (a továbbiakban: átmeneti eltérés), feltéve, hogy az ilyen eltérés nem jelent potenciális veszélyt az emberi egészségre, és feltéve, hogy az adott térségben az ivóvízszolgáltatást más, észszerű módon nem lehet fenntartani. Az engedélyben a népegészségügyi szerv meghatározza az érintett vízminőségi jellemző ideiglenes parametrikus értékét, az átmeneti eltérés időtartamát és a felülvizsgálatra vonatkozó követelményeket, valamint az intézkedési terv előrehaladtának követésére alkalmas, új monitorozási rendszert állapít meg, szükség szerint megnövelt monitorozási gyakorisággal.

(2) Az átmeneti eltérés ideje alatt engedélyezett ideiglenes parametrikus értéket és az eltérés engedélyezett időtartamát a népegészségügyi szerv a HUMVI rendszerben rögzíti.

(3) Az engedélyes az átmeneti eltérés időtartama alatt köteles évente az engedély felülvizsgálatát kérelmezni a népegészségügyi szervnél.

(4) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti eltérés az engedélyezési feltételek fennállása esetén meghosszabbítható.

(5) Az (1) bekezdés szerinti átmeneti eltérésre vonatkozó engedély iránti kérelem tartalmazza:

a) az eltérés indokát,

b) az érintett paramétert, a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozó monitorozási eredményeket, valamint az eltérés ideje alatt javasolt maximális parametrikus értéket,

c) a földrajzi térséget, a naponta szolgáltatott víz mennyiségét, az érintett lakosságot, illetve azt, hogy az eltérés érinthet-e valamely releváns élelmiszer-vállalkozót,

d) a vízminőség-ellenőrzés módját és gyakoriságát,

e) intézkedési tervet az átmeneti eltérés alapjául szolgáló eltérés megoldásához szükséges korrekciós beavatkozásokra, beleértve a munkálatok ütemtervét, és a becsült költségeket, valamint

f) az eltérés kérelmezett időtartamát.

(6) Nem szükséges átmeneti eltérésre vonatkozó engedély, ha a népegészségügyi szerv a parametrikus értéknek való meg nem felelést jelentéktelennek minősíti, és ha a 17. § (1) bekezdésének megfelelően hozott korrekciós intézkedés elegendő a parametrikus értéknek való meg nem felelés 30 napon belüli megoldására.

23. § (1) Az ivóvízszolgáltató köteles a 21. § (1) bekezdése szerinti derogációval és a 22. § (1) bekezdése szerinti átmeneti eltéréssel érintett lakosságot és az érintett települési önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni az engedélyben foglaltakról, továbbá szükség szerint tanácsadással segíteni azokat a lakosságcsoportokat, amelyekre nézve a derogációval, illetve az átmeneti eltéréssel érintett ivóvíz fogyasztása különös kockázatot jelenthet.

(2)[43] A 21. § (7) bekezdésében és a 22. § (6) bekezdésében leírt körülmények között az érintett lakosság és az érintett települési önkormányzat tájékoztatására vonatkozó rendelkezéséket csak akkor kell alkalmazni, ha a népegészségügyi szerv a 19. § (2) bekezdése alapján ezt előírja.

(3)[44] A 17. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott intézkedések, valamint a 15. § szerinti tájékoztatás nem szükségesek a parametrikus érték túllépése esetén, ha

a) a népegészségügyi szerv a parametrikus érték vonatkozásában a 22. § (1) bekezdése szerinti átmeneti eltérést engedélyezett, és

b) a túllépés nem haladja meg az ideiglenes parametrikus értéket.

16. Az ivóvízhez való hozzáférés

24. § (1) Az ivóvízhez való hozzáférést az ellátás jellege alapján a következő szintekbe kell besorolni:

a) "A" szintű hozzáférés: lakóhelyen biztosított, víziközmű-szolgáltató általi víziközmű-szolgáltatás;

b) "B" szintű hozzáférés: lakóhelyen a közösségi ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízmű által biztosított vezetékes ivóvíz ellátás;

c) "C" szintű hozzáférés: a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint üzemeltetett magán ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízművel biztosított ivóvízellátás;

d) "D" szintű hozzáférés: a Vksztv. 58. § (10) bekezdése szerint biztosított az ivóvízellátás;

e) "E" szintű hozzáférés: ismeretlen forrásból vételezett ivóvízellátás használata.

(2) Az ivóvízhez való hozzáférés szempontjából marginalizált csoportba tartozó személyek a "B", a "C", a "D" és "E" szintű hozzáféréssel rendelkező személyek, továbbá akik részére az ivóvíz szolgáltatását az ivóvízszolgáltató a Vksztv. alapján korlátozza.

(3) Az ivóvízhez való, minden természetes személy számára biztosított hozzáférés javítása érdekében a települési önkormányzat

a) az ivóvízszolgáltatóval együttműködve gondoskodik arról, hogy minden településen 1000 lakosra jusson legalább egy darab, működőképes, térítésmentesen igénybe vehető ivóvízvételi lehetőség,

b) azonosítja az ivóvízhez a "B", a "C", a "D" és az "E" szintű hozzáféréssel rendelkező személyeket, valamint az "A" szintű hozzáférés hiányának okait,

c)[45] meghatározza a "B", "C", "D" és "E" szintű hozzáféréssel rendelkező csoportba tartozó személyek, valamint ezen belül, külön a várandós és a kiskorú személyek számát, meghatározva az ivóvízkivétel helyét, továbbá az általuk használt alternatív ivóvízforrást,

d) felméri a "B", a "C", a "D" és az "E" szintű hozzáféréssel rendelkező személyek ivóvízhez való hozzáférésének javítására irányuló lehetőségeket és a felmérés részletes eredményét megküldi a népegészségügyi szerv részére,

e) a helyben szokásos és leghatékonyabb módon, egyénileg tájékoztatja a "C", a "D" és az "E" szintű hozzáféréssel rendelkező személyeket a közüzemi ivóvíz elosztóhálózathoz való csatlakozás lehetőségeiről, az aktuális ivóvízdíjakról és a csatlakozás költségeiről, illetve a saját célú ivóvízmű használatának kockázatairól és az erre vonatkozó jogszabályi követelményekről,

f) a helyben szokásos és leghatékonyabb módon, egyénileg tájékoztatja a "D" és az "E" szintű hozzáféréssel rendelkező személyeket az ivóvízhez való hozzáférés alternatív lehetőségeiről,

g) a helyi környezeti és műszaki infrastrukturális adottságok alapján biztosítja a "C", "D" és "E" szintű hozzáféréssel rendelkező személyeknek a biztonságos ivóvizet,

h) a területi védőnőkön keresztül tájékoztatja a "C", a "D" és az "E" szintű hozzáféréssel rendelkező várandós személyeket és 3 év alatti gyermeket nevelő személyeket a saját célú ivóvízellátásból származó kockázatokról, valamint a rendszeres ivóvízvizsgálat szükségességéről az ivóvízellátással összefüggő közegészségügyi kockázat csökkentése érdekében, és

i) a közigazgatási területen elérhető közüzemi ivóvízellátást végző víziközmű szolgáltatóval együttműködve felméri a "B" szintű hozzáféréssel rendelkező személyek ellátása esetén, az "A" szintű hozzáférés biztosításának lehetőségeit.

(4)[46] A települési önkormányzat a (3) bekezdés c) pontja szerint összeállított lista adatait évente aktualizálja és a következő év március 31-ig továbbítja a járási hivatalnak. Az adatokból a járási hivatal, a víziközmű-szolgáltató által évente január 31-ig felülvizsgált és a járási hivatalnak átadott, a Vksztv. 58. § (3) bekezdés d) pontja szerinti értesítési adatok összesítésével elkészíti az ivóvízhez való hozzáférés szempontjából marginalizált csoportba tartozó személyek nyilvántartását, amelyet tárgyév április 30-ig továbbít az NNGYK-nak.

(5) A népegészségügyi szerv a "C", a "D" és az "E" szintű hozzáféréssel rendelkező várandós személyek és 3 év alatti gyermeket nevelő személyek számára, egyszeri, ingyenes vízvizsgálati lehetőséget biztosít az ivóvízellátás mikrobiológiai minőségének, nitrit és nitrát tartalmának ellenőrzésére.

(6) Az ivóvíz felhasználásának ösztönzése érdekében a települési önkormányzat

a) biztosítja, hogy a településen kijelölt nyilvános helyeken kültéri vagy beltéri, ivóvizet szolgáltató berendezések folyamatosan működjenek, ha az műszakilag lehetséges,

b) tájékoztatja a lakosságot és a közigazgatási területen tartózkodó további természetes személyeket a legközelebbi kültéri vagy beltéri ivóvízvételezést biztosító berendezések elérhetőségéről utcai tájékoztató táblák, vagy a település honlapján kihelyezett térkép segítségével, illetve egyéb helyben szokásos módon,

c) lakossági tájékoztatási kampányokat indít a közüzemi ivóvíz fogyasztás népszerűsítése érdekében,

d) biztosítja a közintézményekben az ivóvízhez való hozzáférést az ott dolgozó, az intézmény szolgáltatását igénybe vevő természetes személyek mellett az intézménybe ivóvízfogyasztás céljából betérők számára is, ha lehetséges,

e) közigazgatási területén arra ösztönzi a vendéglátó ipari szolgáltatókat, hogy az éttermekben, az étkezdékben és az egyéb vendéglátóipari szolgáltatások során az ivóvizet díjmentesen biztosítsák,

f) közigazgatási területén gondoskodik róla, hogy a hajléktalanellátást biztosító létesítmények biztosítsák a hajléktalanok tájékoztatását a településen nyilvánosan igénybe vehető ivóvízvételi lehetőségekről.

(7)[47] A (3) bekezdés e), f) és h) pontja, valamint a (6) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatáshoz az NNGYK által készített tájékoztató anyagok felhasználhatók.

17. A nyilvánosság tájékoztatása

25. § (1) A szolgáltatott ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak.

(2) Az ivóvízszolgáltató köteles biztosítani, hogy a 4. mellékletben meghatározott információk az ivóvízszolgáltató honlapján elérhetőek legyenek a fogyasztók számára.

(3) Az ivóvízszolgáltató a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségen túl gondoskodik arról, hogy az ivóvízzel ellátott valamennyi fogyasztó évente legalább egyszer tájékoztatást kapjon

a) az ivóvíz minőségére vonatkozó információkról, ideértve az indikátor paramétereket is,

b) a szolgáltatott ivóvíz köbméterenkénti áráról, az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvény 10. melléklete szerint,

c) a háztartás által fogyasztott ivóvízmennyiség elszámolási időszakonként, valamint a háztartás ivóvízfogyasztásának évenkénti alakulásáról az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény 10. melléklete szerint, ha az műszakilag megvalósítható, és ha ez az adat az ivóvízszolgáltató rendelkezésére áll,

d) a háztartás elszámolási időszakra eső ivóvízfogyasztásának összehasonlításáról a háztartások átlagos ivóvízfogyasztásával az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló törvény 10. melléklete szerint, ha ez a c) ponttal összhangban alkalmazható, és

e) a (2) bekezdésben foglalt információkat tartalmazó honlap címéről.

(4) A települési önkormányzat a honlapján köteles biztosítani, hogy az ivóvízszolgáltató adatai és elérhetőségei; az ivóvíz-szolgáltatással kapcsolatos (3) bekezdés a), b) és e) pontja szerinti információk, valamint a 17. § (1) bekezdése szerinti rendkívüli események, vagy ezek elérési helye elérhetőek legyenek a fogyasztók számára.

(5)[48] Az NNGYK a HUMVI rendszerben rendelkezésre álló adatok alapján értékeli az ivóvízminőség országos helyzetét, erről évente összefoglalót készít, és azt az éves településsoros ivóvíz-minőségi adatokkal, valamint az élelmiszeripari vállalkozások ivóvízminőségi helyzetére vonatkozó adatokkal együtt az országos tisztifőorvos honlapján közzéteszi.

(6) Az ivóvíz egészségre gyakorolt hatásáról kérelemre az ivóvíz-szolgáltatás helye szerint hatáskörrel rendelkező népegészségügyi szerv ad felvilágosítást.

(7)[49] Az ivóvíz-szolgáltatás helye szerint hatáskörrel rendelkező népegészségügyi szerv által jóváhagyott ivóvízbiztonsági terveknek megfelelően üzemelő ivóvízellátó rendszerek listáját a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, vagy a járási hivatal a honlapján közzéteszi, a listát szükség esetén, de legalább évente frissíti, valamint az adatokat az NNGYK-nak is megküldi.

(8) A napi átlagban legalább 10 000 m3 ivóvizet szolgáltató, vagy legalább 50 000 főt ellátó ivóvízszolgáltatók esetében a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján éves tájékoztatást nyújt a víz köbméterenkénti díjának szerkezetére vonatkozóan, ideértve az állandó és a változó költségeket, valamint a 24. § szerinti intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, ha az ivóvízszolgáltató megvalósított ilyeneket.

18. A végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos tájékoztatás

26. § (1) Az egészségügyért felelős miniszter - az önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával - hatévente összeállítja a 24. §-sal összefüggésben az ivóvízhez való hozzáférés javítását és használatának előmozdítását célzó intézkedésekre vonatkozó információkat tartalmazó adatkészletet, azzal az információval, hogy a lakosság mekkora hányada fér hozzá az ivóvízhez. Az adatkészlet nem terjed ki a palackba vagy más zárt edényzetbe töltött vízre vonatkozó információkra.

(2) Az egészségügyért felelős miniszter - a vízgazdálkodásért felelős miniszter bevonásával - hatévente összeállítja a 6. §-sal, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelettel összhangban a vízkivételi pontok vízgyűjtő területeire vonatkozóan elvégzett kockázatértékelésére és kockázatkezelésére vonatkozó információt tartalmazó adatkészletet, beleértve a következő adatelemeket:

a) a vízkivételi pontok vízgyűjtő területeiről a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdése szerinti információk, valamint 12. § (4) bekezdésében foglalt, a vízgyűjtő területeken zajló területhasználat és a felszíni lefolyási és vízutánpótlódási folyamatok leírása,

b) a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 15. § (4) bekezdése alapján elvégzett monitorozások eredményei és

c) a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 18. § (4a) bekezdése szerinti kockázatértékelés alapján hozott intézkedésekre vonatkozó tömör tájékoztatás.

(3) Az egészségügyért felelős miniszter - az önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával - hatévente összeállítja a 8-9. §-sal összefüggésben a házi vízelosztó rendszerekre vonatkozóan elvégzett kockázatértékelésére vonatkozó információt tartalmazó adatkészletet, amely tartalmazza:

a) a 9. § (4) bekezdés b) pontja alapján elvégzett monitorozások eredményeit,

b) a 9. § (4) bekezdés c) pontja és a 17. § (5) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedésekre vonatkozó összefoglaló tájékoztatást, az intézkedések típusára, és az ugyanazon pont alapján tett előrelépésre vonatkozó információkkal együtt.

(4) Az egészségügyért felelős miniszter évente összeállítja az ivóvíz minőségére vonatkozó vízminőségi adatokat tartalmazó adatkészletet, amely tartalmazza:

a) az 1. melléklet 1. és 2. pontjában meghatározott határértékek túllépése esetén a 7. §-sal és a 14. és 15. §-sal összefüggésben gyűjtött monitorozási eredményeket, valamint a 17. és 18. §-sal összefüggésben meghozott korrekciós intézkedésekre vonatkozó információkat tartalmazó adatkészletet,

b) az ivóvízzel kapcsolatos olyan eseményekre, azok okaira, valamint az ezekkel összhangban a 17. és 18. § szerinti korrekciós intézkedésekre vonatkozó információkat tartalmazó adatkészletet, amelyek az emberi egészségre potenciális kockázatot jelentettek, és amelyek esetenként több mint tíz egymást követő napon keresztül folyamatosan fennálltak és legalább ezer személyt érintettek, függetlenül attól, hogy sor került-e a határértékek túllépésére,

c) a 21. §-sal összhangban engedélyezett valamennyi derogációra vonatkozó információkat tartalmazó adatkészletet, ideértve a 21. § (3) bekezdése szerinti információkat is.

(5) Az (1) bekezdés és a (3)-(4) bekezdés szerinti adatkészletet az egészségügyért felelős miniszter, a (2) bekezdés szerinti adatkészletet az egészségügyért felelős miniszter - a vízgazdálkodásért felelős miniszter bevonásával - hozzáférhetővé teszi az Európai Bizottság, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ részére.

19. Záró rendelkezések

27. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.

28. § (1) A 4. § (4) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettséget első alkalommal a 2024. évben kell teljesíteni.

(2) A biszfenol-A, a klorát, a haloecetsavak, a mikrocisztin-LR, a "PFA vegyületek összege", az urán, valamint a 4. § (4) bekezdése szerint meghatározott paraméterek 1. melléklet 2. pontjában meghatározott határértékeknek való megfelelési kötelezettség 2026. január 12-től áll fenn.

(3) Az ivóvízszolgáltató a 14. § szerinti monitorozásra az (1) bekezdésben felsorolt paraméterek tekintetében 2026. január 12-től köteles.

(4) Újonnan létesülő ivóvízellátó rendszer esetén az ivóvízszolgáltató a 7. § szerinti ivóvízbiztonsági terv - a népegészségügyi szerv általi - hatósági jóváhagyását legkésőbb a szolgáltatás megkezdését követő 1 éven belül köteles kérelmezni.

(5) Az ivóvízszolgáltatónak ivóvíz kivételi pontjai vízgyűjtő területeiről a 6. § (6) bekezdése szerinti elemzéseket és vizsgálatokat, az intézkedések azonosítását folyamatosan, első alkalommal legkésőbb 2026. december 22-ig kell elvégeznie és az ivóvízbiztonsági tervbe beépítenie.

(6)[50] A 8. § (1) bekezdése szerinti kockázatértékelést és a 8. § (2) bekezdése szerinti módszertant az országos tisztifőorvos legkésőbb 2027. január 12-ig készíti el. A 8. § (3) bekezdése szerinti lakossági tájékoztató anyagokat az országos tisztifőorvos legkésőbb 2029. január 12-ig készíti el.

(7) A 9. § (2) bekezdése szerinti kockázatértékelés jóváhagyására irányuló kérelmet legkésőbb 2029. január 12-ig kell benyújtani a népegészségügyi szervhez.

(8) Az e rendelet hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett vagy engedélyezett ivóvízzel és használati melegvízzel közvetlenül érintkező anyagra, termékre vonatkozó engedély - ha a kiadott engedély ettől eltérő határidőt nem állapított meg - annak kiadásától vagy a nyilvántartásba vételtől számított öt év elteltével hatályát veszti.

(8a)[51] Az e rendelet hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, ivóvízzel és használati melegvízzel közvetlenül érintkező technológiára vonatkozó engedély - ha a kiadott engedély ettől eltérő határidőt nem állapított meg - annak kiadásától vagy a nyilvántartásba vételétől számított öt év elteltével hatályát veszti.

(9) Az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő, a radiológiai paraméterekre vonatkozó vizsgálati szám csökkentések a következő, a 14. § szerinti ivóvízvizsgálati program összeállításakor már nem vehetők figyelembe. A következő 2. melléklet B) rész 2.3.1. pontja szerinti vizsgálati szám csökkentés igényléséhez felhasználhatók a korábbi, az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő vizsgálati szám csökkentéshez elvégzett vizsgálatok eredményei is.

(9a)[52] Az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő, a radiológiai paraméterekre vonatkozó vizsgálati szám csökkentések a következő, a 14. § szerinti ivóvízvizsgálati program összeállításakor már nem vehetők figyelembe. A következő, a 2. melléklet B) rész 2.3.2. pontja szerinti vizsgálati szám csökkentés igényléséhez felhasználhatóak a korábbi, az e rendelet hatálybalépésekor érvényben lévő vizsgálati szám csökkentéshez elvégzett vizsgálatok eredményei is.

(10) A 13. § (1) bekezdése szerinti bejelentéseket az ivóvízkezelő vegyszerek tekintetében az e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül kell megtenni.

(11) A 14. § szerinti vizsgálati program összeállítására, valamint a 2. melléklet A) rész 2. pont c) alpont ca) pontja szerinti vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseket először 2024. január 1-től kell alkalmazni.

(12) Az egészségügyért felelős miniszter - az önkormányzatokért felelős miniszter bevonásával - a 26. § (1) bekezdése, valamint a 26. § (3) bekezdése szerinti adatkészletet első alkalommal 2029. január 12-ig készíti el.

(13) Az egészségügyért felelős miniszter - a vízgazdálkodásért felelős miniszter bevonásával - a 26. § (2) bekezdése szerinti adatkészletet első alkalommal 2027. július 12-ig készíti el.

(14) A 3. melléklet 5. alcím c) pontja szerinti előírást a vizsgáló laboratóriumoknak első alkalommal 2023. november 30-ig kell teljesíteni.

29. § Ez a rendelet az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

30. §[53]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelethez

Az ivóvíz minőségének értékelésére szolgáló parametrikus értékek és határértékek

1. Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők

1.1. Ivóvízellátó rendszerekben továbbított ivóvízre vonatkozó értékek:

1.2. Palackban vagy más zárt edényzetben forgalmazott ivóvízre vonatkozó értékek:

2. Kémiai vízminőségi jellemzők

*Megjegyzés:

1. A paraméter jellemzően a vízzel érintkező anyagokból történő kioldódás következtében kerülhet az ivóvízbe. Az ivóvízben, a határértéknek való megfelelőség biztosítása, a 10-13. § szerinti termékengedélyezés folyamatán keresztül történik.

2. A határérték 2,4 mg/liter, azon ivóvízellátó rendszerekben, ahol a geológiai adottságok 1,5 mg/liter feletti bórkoncentrációt eredményeznek az ivóvíz-ellátáshoz kitermelésre kerülő felszín alatti vízben.

3. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne.

4. Ezt a paramétert csak ózon ivóvízkezelő szer alkalmazása esetén kell vizsgálni.

5. Ezt a paramétert csak klór-alapú ivóvízkezelő- vagy fertőtlenítő szer alkalmazása esetén szükséges vizsgálni. A 0,25 mg/liter határértéket kell általánosan alkalmazni, ahol a klór-alapú vegyszer adagolása kizárólag fertőtlenítési céllal történik, valamint új ivóvízkezelő eljárások létestését követően. Azon ivóvízkezelő eljárások alkalmazása esetén, ahol a klór-alapú vegyszer adagolása oxidációs céllal történik, esetileg évente, összesen maximum 30 napos egybefüggő időtartamig 0,70 mg/liter határérték alkalmazható.

6. Ezt a paramétert klór-dioxid ivóvízkezelő- vagy fertőtlenítő szer alkalmazása esetén kell vizsgálni. A 0,25 mg/liter határértéket kell általánosan alkalmazni, ahol a klór-dioxid alapú vegyszer adagolása kizárólag fertőtlenítési céllal történik, valamint új ivóvízkezelő eljárások létestését követően. Esetileg évente, összesen maximum 30 napos egybefüggő időtartamig 0,70 mg/liter határérték alkalmazható.

7. A paraméter jellemzően a vízzel érintkező anyagokból történő kioldódás következtében kerülhet az ivóvízbe. Az ivóvízben, a határértéknek való megfelelőség biztosítása, a 10-13. § szerinti termékengedélyezés folyamatán keresztül történik.

8. Ezt a paramétert kizárólag abban az esetben kell mérni, ha az ivóvíz fertőtlenítésekor használt fertőtlenítési módszerek haloecetsavak keletkezésével járhatnak, vagy ha a vízkezelésben klór alapú ivóvízkezelő szerek eseti vagy folyamatos adagolása történik. A következő öt reprezentatív anyag összege: monoklór-, diklór- és triklór-ecetsav, valamint mono- és dibróm-ecetsav.

9. Az értéket legalább a házi vízelosztó rendszer betáplálási pontján el kell érni. Az 5 ug/liter határértéket legkésőbb 2036. január 12-ig kell elérni. Az ólom határértéke addig az időpontig 10 ug/liter.

10. A 10-13. § szerinti termékengedélyezéssel összefüggésben ólom paraméter esetén 5 ug/liter határérték alkalmazandó.

11. Ezt a paramétert kizárólag felszíni ivóvízkivétel esetén és lehetséges vízvirágzási esemény kockázata esetén kell mérni (megnövekedett térfogategységre vonatkoztatott cianobakterium egyedszám vagy vízvirágzás kialakulási potenciál).

12. A nitrát és nitrit együttes koncentrációjára a következő feltételeknek teljesülnie kell: [nitrát]/50+[nitrit]/3<1, ahol a szögletes zárójelek a nitrát (NO3) és nitrit (NO2) mg/literben kifejezett koncentrációját jelzik. Ha az ivóvíz ennek az előírásnak nem felel meg, csecsemőknek szánt élelmiszer és tápszer készítéséhez nem használható fel, csecsemők és várandósok nem fogyaszthatják.

13. A nitrit koncentrációja az ivóvízkezelő műveket elhagyó vízben nem haladhatja meg a 0,10 mg/liter határértéket.

14. A "Peszticidek" a következőket jelentik:

a) szerves rovarölő szerek (inszekticidek),

b) szerves gyomirtó szerek (herbicidek),

c) szerves gombaölő szerek (fungicidek),

d) szerves féregirtó szerek (nematocidek),

e) szerves atkairtó szerek (akaricidek),

f) szerves algairtó szerek (algicidek),

g) szerves rágcsálóirtó szerek (rodenticidek),

h) szerves csigairtó szerek (szlimicidek),

i) egyéb hasonló termékek (többek között növekedésszabályozók) és

j) az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 3. cikkének 32. pontjában meghatározott olyan bomlástermékeik, amelyek az ivóvíz szempontjából relevánsak.

Egy peszticid bomlástermék az ivóvíz szempontjából akkor tekintendő relevánsnak, ha okkal feltételezhető, hogy hasonló lényegi tulajdonságokkal rendelkezik peszticid hatását tekintve, mint a kiindulási anyag, vagy a fogyasztók számára önmagában vagy átalakulási termékei révén egészségi kockázatot jelent.

Csak azokat a növényvédő szereket és releváns bomlástermékeiket kell monitorozni, amelyek egy adott szolgáltatott vízben valószínűleg jelen vannak. Ennek eldöntéséhez évente honlapján ad támpontot az országos tisztifőorvos, de a helyi információk (népegészségügyi és növényvédelmi feladatkörben eljáró kormányhivatalok véleményének) figyelembevétele is szükséges.

15. A 0,10 μg/liter parametrikus érték minden egyes növényvédő szerre és annak releváns bomlástermékeire is külön-külön vonatkozik. Az aldrin, dieldrin, heptaklór és heptaklór-epoxid esetében a parametrikus érték 0,030 μg/liter.

16. "Peszticidek összesen": a monitorozás során észlelt és számszerűsített, az előző sorban meghatározott egyes peszticid-tartalmak összege.

17. "PFA vegyületek összege": az "összes PFA vegyület" csoportba (a per- és polifluorozott alkil vegyületek összessége) tartozó olyan anyagok alcsoportja, amelyek egy perfluoralkil összetevőt tartalmaznak három vagy több szénatommal (azaz - CnF2n-, n ≥ 3), vagy egy perfluoralkil-éter összetevőt kettő vagy több szénatommal (azaz -CnF2nOCmF2 m-, n és m ≥ 1). Az ivóvíz szempontjából aggályosnak minősülő, következő per- és polifluorozott alkil vegyületek összege:

a) Perfluor-butánsav (PFBA)

b) Perfluor-pentánsav (PFPA)

c) Perfluor-hexánsav (PFHxA)

d) Perfluor-heptánsav (PFHpA)

e) Perfluor-oktánsav (PFOA)

f) Perfluor-nonánsav (PFNA)

g) Perfluor-dekánsav (PFDA)

h) Perfluor-undekánsav (PFUnDA)

i) Perfluor-dodekánsav (PFDoDA)

j) Perfluor-tridekánsav (PFTrDA)

k) Perfluorbután-szulfonsav (PFBS)

l) Perfluorpentán-szulfonsav (PFPS)

m) Perfluorhexán-szulfonsav (PFHxS)

n) Perfluorheptán-szulfonsav (PFHpS)

o) Perfluoroktán-szulfonsav (PFOS)

p) Perfluornonán-szulfonsav (PFNS)

q) Perfluordekán-szulfonsav (PFDS)

r) Perfluorundekán-szulfonsav (PFUnDS)

s) Perfluordodekán-szulfonsav (PFDoDS)

t) Perfluortridekán-szulfonsav (PFTrDS)

Az említett anyagokat akkor kell monitorozni, ha a vízkivételi pontok vízgyűjtő területeinek az 6. §. (1) bekezdése szerinti kockázatértékelésének és kockázatkezelésének során megállapítják, hogy az említett anyagok valószínűleg jelen vannak az adott vízellátásban.

18. A következő meghatározott vegyületeket szükséges meghatározni: naftalin, 1-metil-naftalin, 2-metil-naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benz(a)antracén, krizén, benz(b)fluorantén, benz(k)fluorantén, benz(e)pirén, benz(a)pirén, indeno(1,2,3-cd)pirén, dibenz(a,h)antracén, benz(g,h,i)perilén

A határérték a következő vegyületek koncentrációjának összegére vonatkozik: benz(b)fluorantén, benz(k)fluorantén, indeno(1,2,3-cd)pirén, benz(g,h,i)perilén

19. A "Trihalometánok összesen" paraméter esetén megadott határérték a következő meghatározott vegyületek koncentrációjának összege: kloroform, bromoform, dibróm-klórmetán, bróm-diklórmetán.

20. Ezt a paramétert a vízminőség-ellenőrző monitoring program részeként csak ott kell vizsgálni, ahol a nyersvízben triklór-etilén, tetraklór-etilén, 1,2-diklór-etán, cisz-1,2-diklór-etilén vagy egyéb alifás klórozott szénhidrogén kimutatható volt, vagy ilyen szennyezés előfordulásáról van tudomás, vagy ilyen szennyező megjelenését a 6. § szerinti kockázatértékelés jelzi.

A paraméter jellemzően a vízzel érintkező anyagokból történő kioldódás következtében kerülhet az ivóvízbe. Az ivóvízben, a határértéknek való megfelelőség biztosítása, a 10-13. § szerinti termékengedélyezés folyamatán keresztül történik.

21. Egy liter véletlenszerű napközbeni mintát kell venni a fogyasztói csapból a víz előzetes kifolyatása nélkül.

22. Ezt a paramétert kizárólag abban az esetben kell mérni, ha a vízkezelésben klór alapú ivóvízkezelő- vagy fertőtlenítőszerek eseti vagy folyamatos adagolása történik.

3. Indikátor vízminőségi jellemzők

**Megjegyzés:

1. A víz nem lehet korrozív, agresszív. Ez különösen a kezelt (demineralizálás, lágyítás, membránkezelés, fordított ozmózis stb.) vízre vonatkozik. A víz agresszivitásából, korrozivitásából származó kockázatokat a 7. § (1) bekezdése szerinti ivóvízbiztonsági terv részeként kell értékelni.

2. Ezt a paramétert akkor kell mérni, ha a kockázatértékelés jelzi ennek indokoltságát.

3. A paraméter meghatározásához, ha elérhető, műszeres mérés is alkalmazható, azonban a jellemző értékhez képest a szokatlan változás értékelését műszeres mérés esetén is szükséges meghatározni.

4. A palackba vagy más zárt edényzetbe töltött szénsavmentes víz esetében a minimum érték 4,5 pH egységre csökkenthető. A palackba vagy más zárt edényzetbe töltött természetes szénsav-tartalmú vagy mesterségesen szénsavval dúsított víz esetében a minimumérték alacsonyabb is lehet.

Olyan vízműveknél, ahol klórozással fertőtlenítenek, a pH értéke a 8,5-öt nem haladhatja meg.

5. Ezt a paramétert nem szükséges mérni, ha a TOC paramétert (összes szerves szén) vizsgálják.

6. Mikrobiológiai szennyezés kockázata esetén nem szükséges vizsgálni.

7. Palackban vagy más zárt edényzetben forgalmazott vízre a jelen melléklet A) részében foglaltak vonatkoznak.

8. A népegészségügyi szerv az ivóvízellátó rendszerre; az élelmiszerüzemi célú víz megfelelési ponttól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ivóvízellátó rendszerre jellemző szokásos érték figyelembevételével egyedi parametrikus értéket szab meg. A 37 °C-os telepszámot csak a 2. melléklet szerinti esetekben kell meghatározni.

9. Palackban vagy más zárt edényzetben forgalmazott vízre a jelen melléklet A) részében foglaltak vonatkoznak.

10. Ezt a paramétert nem szükséges mérni a napi 10 000 m3-nél kisebb kapacitású ivóvízellátó rendszer, szolgáltatás esetében.

11. A szűrési eljárásokat alkalmazó kezelő művek esetén az ivóvízellátó létesítményben 0,3 NTU parametrikus érték alkalmazható a minták 95 %-a esetében, az 1 NTU egyetlen esetben sem léphető túl. A parametrikus érték nem alkalmazandó az olyan vízellátó rendszerekben, amelyeknél a zavarosságot a nyersvízben a vas és mangán jelenléte okozza.

12. A minimális parametrikus értéket palackozott ivóvíznél, továbbá minden olyan esetben be kell tartani, ahol a vizet sótalanítással, lágyítással vagy egyéb olyan eljárással kezelik, amely jelentős mértékben csökkenti a víz ásványi-anyag tartalmát; kalcium- és magnéziumsók adhatók a vízhez, hogy azt így kondicionálva csökkentsék az esetleges káros egészséghatást, valamint a víz agresszív vagy korrozív jellegét, illetve javítsanak annak ízén.

13. Ha a radon koncentrációja meghaladja az 1000 Bq/l-t, sugárvédelmi alapon és további mérlegelés nélkül szükséges a korrekciós intézkedések megtétele.

14. A magas tríciumszint más mesterséges radionuklidok jelenlétére utalhat. Ha a trícium koncentrációja meghaladja a megadott parametrikus értéket, szükséges az egyéb mesterséges radionuklidok jelenlétének vizsgálata.

15. A paraméterek mérését a 19. §-ban és a 4. mellékletben előírt tájékoztatási célból kell végezni.

16. Ezt a paramétert csak fertőtlenítőszer alkalmazása esetén szükséges vizsgálni. Törekedni kell minél kisebb érték elérésére anélkül, hogy a fertőtlenítés biztonsága csökkenne. A mérés arra alkalmas online mérőeszközzel is végezhető.

4. Mikroszkópos biológiai vízminőségi jellemzők

***Megjegyzés:

1. Legalább 1 liter vízmintából 0,45 μm-es membránszűrőn kiszűrt, lemosott, majd centrifugálva tömörített anyagként mérve.

Ez az üledék nem tartalmazhat

a)[54]

b) natív készítményben meghatározható, szennyezettséget jelző baktériumokat (pl. Spirillum, Spirochaeta, Sarcina, Zoogloea, Beggiatoa), baktériumtelepeket, gombákat (pl. Fusarium, Leptomitus, Candida, kivéve: Alternaria, Cladosporium fajokat), amelyek előfordulását kizárólag az üledék minőségénél kell jelezni.

2. Azokat a baktériumtelepeket (telepes, csomós elrendezésű formák), amelyek fonalai, képletei egyértelműen nem számolhatóak, a mennyiségi meghatározásánál telepenként 100-nak kell számolni. A pontosan azonosítható és egymástól egyértelműen elkülöníthető fonalakat, képleteket egyenként kell számolni.

3. Kivéve a Beggiatoa fajokat és a vélhetően külső forrásból bekerülő, szennyezettséget jelző kénbaktérium szervezeteket, amelyek a "Szennyezettséget jelző baktériumok" vízminőségi jellemzőihez sorolandóak.

4. A megadott határértéken túl parti szűrésű vízbázis esetén 500 szám/liter, felszín alatti vízbázis esetén 100 szám/liter mennyiség felett előfordulásuk okát ki kell deríteni és soron kívül be kell avatkozni számuk csökkentése érdekében. A mikroszkópos kép alapján azonosított, szakirodalmi hivatkozások alapján potenciálisan toxintermelő, valamint íz- és szagrontó algák előfordulása esetén ugyancsak soron kívüli ivóvízszolgáltatói beavatkozás szükséges.

5. A csoportba kizárólag a házas amőbák képviselői tartoznak.

6. Szennyezettséget jelző indikátor szervezetek: állati életmódú ostorosok (Flagellata), csillós egysejtűek (Ciliata), gyökérlábúak (Rhizopoda).

7. A csoportba kizárólag a szabadon élő és nem parazita életmódú, mikroszkopikus méretű fonálférgek (Nematoda libera) kifejlett egyedei tartoznak. A petéik egyértelműen nem különíthetőek el más férgek petéitől, ezért azokat az "Egyéb férgek" vízminőségi kategóriába kell sorolni.

8. Egyéb férgek: a csillóshasúak (Gastrotricha), kerekesférgek (Rotatoria), húrfégek (Nematomorpha) és gyűrűsférgek (Annelida) törzsének képviselői (beleértve a különböző fejlődési alakokat, szaporodási formákat).

9. A vízminőségi kategóriába a medveállatkák (Tardigrada), ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének képviselői és minden egyéb, előző vízminőségi jellemzőkhöz nem besorolható többsejtű szervezetek tartoznak.

10. A parametrikus érték az ivóvízkezelő műveket elhagyó vízben 5 szám/liter.

5. A házi vízelosztó rendszer kockázatértékelésének szempontjából releváns vízminőségi jellemző

****Megjegyzés:

1. Törekedni kell a lehető legalacsonyabb, illetve 2036. január 12-ig az 5 ug/liter célérték elérésére. A célérték határértékként alkalmazandó a következő esetekben:

a) az ivóvízzel vagy használati melegvízzel érintkezésbe kerülő termékek értékelésénél;

b) 2036. január 12. után az elsőbbségi intézményekben;

c) 2036. január 12. után újonnan átadásra kerülő vagy azokban a meglévő épületekben, ahol az ivóvízhálózat teljes körű felújítása 2036. január 12. után valósul meg.

2. melléklet az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelethez

Vízminőség-ellenőrzési követelmények

A) rész

Általános célkitűzések és az ivóvíz ellenőrzésére irányuló programok

1. A programoknak biztosítaniuk kell, hogy

a) az emberi egészségre jelentett kockázatok ellenőrzésére irányuló intézkedések a vízellátási lánc teljes egészében - a vízgyűjtő területtől a vízkivételen, a vízkezelésen, a víztároláson és a vízelosztáson keresztül a fogyasztás helyéig - hatékonyak legyenek, és hogy a víz a megfelelési helyen egészséges és jó minőségű legyen;

b) rendelkezésre álljanak az ivóvíz minőségével kapcsolatos azon információk, amelyek bizonyítják, hogy a 4. § és 14. §-ban megállapított kötelezettségek és a 4. § alapján az 1. mellékletben foglalt határértékek és parametrikus értékek teljesülnek;

c) meghatározzák az emberi egészségre jelentett kockázatok csökkentésének legmegfelelőbb eszközeit.

2. Az ellenőrző programok a következőkből állnak:

a) vízminták vétele, vizsgálata és a vizsgálati eredmények rögzítése a népegészségügyi szerv által a 14. § szerint jóváhagyott ivóvízvizsgálati program alapján,

b) a folyamatos ellenőrzés során rögzített mérések,

c) az ellátási rendszerre specifikus, VBT kockázatértékelésén alapuló üzemeltetési monitoring program, amely az üzemeltetési hatékonyságnak és a vízminőségi problémáknak a gyors észlelésére szolgál, valamint lehetővé teszi az előre megtervezett korrekciós intézkedések gyors végrehajtását és alkalmas a vízkivétel, a vízkezelés, a vízelosztás és a víztárolás érintő összes ellenőrzési intézkedés hatékonyságának megerősítésére. Az üzemeltetési monitoring részeként végzett vizsgálatokat - a vizsgált paraméterekkel, vizsgálati gyakorisággal és a mintavétel helyekkel együtt - az ivóvízbiztonsági tervben, a veszélyelemzés és kockázatértékelés részeként, a beavatkozás, ellenőrző pontok és beavatkozási- vagy célértékek között kell szerepeltetni.

ca) Az üzemeltetési monitoring programnak szűrést alkalmazó ivóvízkezelő technológiák esetén ki kell terjednie a zavarosság paraméter vizsgálatára, amelyet a jelen melléklet 1. táblázat szerinti gyakorisággal szükséges elvégezni. Az üzemeltetési monitoring program részeként végzett zavarosság mérés arra alkalmas online mérőeszközzel is végezhető.

1. táblázat - Zavarosság üzemeltetési paraméter vizsgálata

cb) Felszíni vizet, vagy felszíni szennyezés kockázatának kitett nyersvizet alkalmazó ivóvízellátó rendszerekben, illetve ahol a kockázatértékelés alapján indokolt, az ivóvízkezelő technológiák vírus-eltávolítási hatékonyságának igazolására a szomatikus colifág paraméter vizsgálata szükséges e melléklet 2. táblázata szerint. A vizsgálatot a 6. § szerinti veszélyelemzés és kockázatértékelés részeként kell elvégezni.

2. táblázat

d) Ivóvízbiztonsági tervben szereplő kockázatértékelés és az abban meghatározott felügyeleti rendszer alapján ellenőrző programok további elemei lehetnek

da) a vízkivételi és vízkezelési technológiai berendezések működési és karbantartási állapotával kapcsolatos nyilvántartások ellenőrzése és

db) a vízgyűjtő terület, a vízkivétel, a vízkezelés, a víztárolás és a vízelosztás infrastruktúrájának ellenőrzése.

B) rész

Paraméterek és gyakoriság

1. Általános elvárások

Az ellenőrzés céljára megfelelő paraméterek kiválasztásakor minden vízelosztó rendszer esetében figyelembe kell venni a helyi körülményeket.

2. Paraméterek jegyzéke

2.1. Az ivóvízszolgáltatók az ivóvízbiztonsági terveket és ezzel együtt az ellenőrző programokat folyamatosan és rendszeresen felülvizsgálják, és legalább évente frissítik vagy újra megerősítik.

2.2. A vízminőség-ellenőrző paraméterek vizsgálati számának meghatározására vonatkozó követelmények

2.2.1. Az "A csoportba" tartozó, ellenőrző paraméterek

Az "A csoportba" tartozó, ellenőrző paraméterek vizsgálatának célja az, hogy rendszeresen tájékoztasson az ivóvíz organoleptikus és mikrobiológiai minőségéről, egyes kémiai vízminőségi jellemzőkről, a vízminőség esetleges változásáról, a vízkezelés hatékonyságáról (különösen a fertőtlenítéséről) annak érdekében, hogy ahol ilyen kezelést végeznek, megállapítható legyen, hogy az ivóvíz minősége megfelel-e az e rendeletben előírt határértékeknek és parametrikus értékeknek.

Az "A" csoportba tartozó ellenőrző paramétereket a 3. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell vizsgálni:

a) Escherichia coli (E. coli), Enterococcus bélbaktériumok, Coliform baktériumok, telepszám 22 °C-on, szín, zavarosság, íz, szag, pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, hőmérséklet, ammónium, nitrit, kémiai oxigénigény (KOIps) vagy TOC, szabad aktív klór vagy az alkalmazott fertőtlenítőszer maradéka;

b) az ivóvízbiztonsági tervben szereplő kockázatértékelés, valamint az ez alapján összeállított vizsgálati programban meghatározott egyéb paraméterek;

c) minden olyan komponens, ami a vízkezelés során ivóvízkezelő szerként adagolásra kerül vagy annak adagolása következtében keletkezhet vagy a technológia hatására megnövekedhet;

d) minden olyan komponens, amelynek eltávolítására célzott ivóvízkezelő technológia üzemel;

Az ivóvízbiztonsági tervben elvégzett veszélyelemzés és kockázatértékelés alapján hatáskörrel rendelkező népegészségügyi szerv, valamint élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv magasabb vizsgálati számot is előírhat.

2.2.2. A "B csoportba" tartozó, részletes paraméterek

Valamennyi határértéknek való megfelelés megállapítása érdekében minden, az "A" csoportban nem vizsgált paramétert legalább a 3. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell ellenőrizni. A "B" csoportba tartozó paraméterek vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy az ivóvíz minősége megfelel-e az e rendeletben foglalt valamennyi követelménynek.

2.3. A vízminőség-ellenőrző paraméterek vizsgálati számának csökkentésére vonatkozó követelmények

2.3.1. Az "A" és "B" csoportba tartozó paramétereket a 3. táblázatban meghatározott gyakorisággal kell mérni, kivéve, ha a népegészségügyi szerv, illetve az élelmiszerüzemi célú víz megfelelőségi ponttól a NÉBIH az országos tisztifőorvossal egyeztetve az ivóvízszolgáltató kérésére meghatározott időre a vizsgálati szám csökkentését a vizsgálati program elfogadásával engedélyezi.

A minimális vizsgálati szám akkor csökkenthető egy vízminőségi jellemző esetében, ha legalább egy hároméves időszak alatt rendszeres időközönként, a teljes ivóvízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyen vett minden minta eredménye alacsonyabb értéket mutat, mint a határ- vagy parametrikus érték 60%-a, a Pseudomonas aeruginosa, a Clostridium perfringens és a mikroszkópos biológiai paraméterek esetén a parametrikus érték túllépés gyakorisága nem éri el a 10%-ot, és ha az ivóvízbiztonsági tervben elvégzett, a vízbázis ellenőrzésére is kiterjedő veszélyelemzés és kockázatértékelés, valamint a 6. § (1) bekezdése szerinti kockázatértékelés, valamint a rendelkezésre álló összes közegészségügyi szempontból releváns információ megerősíti, hogy nincs olyan észszerűen várható tényező, amely az ivóvíz minőségének romlását okozná, vagy az emberi egészséget veszélyeztetné.[55]

A minimális vizsgálati szám legfeljebb a 3. táblázatban meghatározott gyakoriság 25%-ára csökkenthető. A vizsgálati szám nem csökkenthető a 2.2.1. pont a) alpontjában felsorolt paraméterekre vonatkozóan.

2.3.2. Az alumínium, az arzén, a benzol, a benz(a)pirén, a bór, a cianid, a cisz-1,2-diklór-etilén, az 1,2-diklór-etán, a fluorid, a peszticidek, a tetraklór-etilén, a triklór-etilén, a policiklusos aromás szénhidrogének, a higany, a szelén, kadmium, klorid, szulfát, nátrium, urán, THM, PFA, trícium, radon, indikatív dózis továbbá a 4. § (5) bekezdése szerinti paraméterekre a vizsgálati szám ivóvízellátó rendszerenként az országos tisztifőorvos engedélyével, illetve - az élelmiszerüzemi célú víz megfelelőségi ponttól, ahol az élelmiszerüzemi célú vizet az élelmiszer-előállításhoz, illetve kezeléshez az élelmiszer-higiénia biztosítása érdekében felhasználják - az országos tisztifőorvos bevonásával a NÉBIH által kiadott engedély alapján háromévente egy vizsgálatra csökkenthető az ivóvízellátó rendszerbe betáplálási ponton.

Az első engedély kiadásának együttes feltételei: a komponensek nem voltak kimutathatók az alsó méréshatárt vagy a határérték 30%-át meghaladó koncentrációban legalább a kérelem beadását megelőző hároméves időszak alatt a rendszeres időközönként a teljes ivóvízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyen vett mintából, és az ivóvízbiztonsági tervben elvégzett, a vízbázis ellenőrzésére is kiterjedő veszélyelemzés és a 6. § (1) bekezdése szerinti kockázatértékelés, valamint a rendelkezésre álló, közegészségügyi szempontból releváns összes információ megerősíti, hogy nincs olyan észszerűen várható tényező, amely az ivóvíz minőségének romlását okozná vagy az emberi egészséget veszélyeztetné.

Az engedélyezési eljárásban a hatályos ivóvízbiztonsági tervet, 2027. január 12. után a 6. § (1) bekezdése szerinti kockázatértékelés adatait, a vízbázis védettségét vagy a mesterségesen védelemben tartást igazoló dokumentumokat, azaz a vízbázis diagnosztikai vizsgálat eredményét, vagy a vízbázis védőterületi határozatot, ennek hiányában a védelembe helyezési tervet, vagy mindezek hiányában az utolsó kútvízvizsgálati tríciummérési eredményt, valamint az utolsó három évre az összes rendelkezésre álló hálózati és ivóvízellátó rendszerbe betáplálási pontra vonatkozó, valamint kútvíz vizsgálati eredményt kell benyújtani. Az engedély határozatlan időre szól, de 6 évente felülvizsgálat-köteles.

A felülvizsgálathoz be kell nyújtani a hatályos ivóvízbiztonsági tervet, 2027. január 12. után a 6. § (1) bekezdése szerinti kockázatértékelés adatait, az utolsó 6 év kútvizsgálati eredményeit és a teljes ivóvízellátási körzetre reprezentatív mintavételi helyen vett ivóvízvizsgálati eredményeket, és a vízbázis védettségét igazoló dokumentumokat, azaz a vízbázis diagnosztikai vizsgálat eredményét vagy a vízbázis védőterületi határozatot, vagy ennek hiányában az utolsó kútvízvizsgálati tríciummérési eredményt.

2.3.3. A vizsgálati szám nem csökkenthető olyan paraméterek vizsgálatára vonatkozóan, amelyek ivóvízben történő megjelenésére az elosztó hálózatból vagy a fogyasztó belső hálózatából történő kioldódás következtében is számítani lehet, valamint értéke a hálózatban különböző biológiai és biokémiai folyamatok következtében változhat.

2.4. A vízminőség-ellenőrző paraméterek körének bővítésére vagy vizsgálati számának növelésére vonatkozó követelmények[56]

2.4.1. A vizsgálati paraméterek listája bővíthető, valamint az "A" és "B" csoportba tartozó paraméterek vizsgálati gyakorisága növelhető a 3. táblázat szerinti számhoz képest, vagy a paraméter a "B" csoportból az "A" csoportba sorolható át, ha

a) a vizsgált paraméterek köre és a 3. táblázat szerinti vizsgálati gyakoriság nem elegendő a 4. § szerinti ivóvízminőségi követelmények teljesítéséhez;

b) az ivóvízbiztonsági tervben elvégzett, a vízbázis ellenőrzésére is kiterjedő veszélyelemzés és kockázatértékelés, valamint a 6. § (1) bekezdése szerinti kockázatértékelés, továbbá a rendelkezésre álló összes közegészségügyi szempontból releváns információ megerősíti, hogy a paraméter az ivóvíz minőségének romlását okozhatja, vagy az emberi egészséget potenciálisan veszélyezteti;

c) az A) rész 1. pontjában rögzített program megfelelő működéséhez, igazolásához szükséges;

d) a 6. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott veszélyelemzés, kockázatértékelés és kockázatkezelés eredményei alapján a nyersvízben vagy a vízellátó rendszerben a szolgáltatott ivóvizet fogyasztó egészségére kockázatot jelent, vagy az adott paraméter megjelenésére, mennyiségének növekedésére a veszélyelemzés alapján kell számítani.

3. Mintavételek gyakorisága

3.1. Az ivóvízszolgáltató és az élelmiszeripari vállalkozás által végzett vagy végeztetett vizsgálatok minimális vizsgálati száma

3. táblázat

Megjegyzések:

1. A vízmennyiséget a naptári év átlagában kell számolni. A minimális gyakoriság víztérfogat helyett az ivóvízellátási körzetbe eső lakosságszám segítségével is meghatározható, 200 liter/nap/fő vízfogyasztást feltételezve.

2. A feltüntetett gyakoriság kiszámítása a következő módon történik:

például az "A" csoportba tartozó paraméterek esetében 4 300 m3/d = 16 minta (4 minta az első 1 000 m3/nap mennyiségre + 12 további minta 3 300 m3/nap mennyiségre);

példa a "B" csoportba tartozó paraméterek esetében 4 300 m3/nap = 2 minta (1 minta az első 1 000 m3/nap mennyiségre + 1 további minta 3 300 m3/nap mennyiségre)

3. A mintavételeket időben és térben lehetőleg egyenletesen kell elosztani.

4. A gyakoriságot, illetve a mintaszámot a népegészségügyi szerv, valamint élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozza meg, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 16/B. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével.

5. A hatósági vizsgálati mintaszámot minden esetben felfelé egész számra kell kerekíteni.

6. A vízkezelő művet elhagyó mintavételi ponton vett minta a vízellátó rendszerben lévő összes ivóvízellátási körzet vizsgálati számának teljesítésébe egyidejűleg beszámítható.

3.2. Minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság ivóvízellátó hálózat vagy élelmiszer előállításra használt ivóvíz esetében

3.2.1. A víznyerő helyek, a vízkezelési technológia mintázására a kapcsolódó jogszabályok előírásai vonatkoznak, valamint az ellenőrzésük az A) rész 2. pontja szerinti ellenőrző program alapján is kötelező, azonban az itt vett minták a 3.1. pontban meghatározott követelmény teljesítése szempontjából nem vehetők figyelembe.

3.2.2. A kalcium, magnézium és kálium paraméterek vizsgálata az ivóvízellátó rendszer egy reprezentatív pontján háromévente egyszer kötelező, az eredmények az 4. melléklet szerinti tájékoztatási követelmény teljesítéséhez használhatók fel.

3.2.3. Az ivóvízellátó rendszerbe betáplálási ponton vett minták a vizsgálati követelmény teljesítésébe a következő paraméterekre vonatkozóan vehetők figyelembe: alumínium, benzol, benz(a)pirén, bór, cianid, cisz-1,2-diklór-etilén, 1,2-diklór-etán, vinil-klorid, urán, fluorid, higany, keménység, klorid, nátrium, peszticidek, policiklusos aromás szénhidrogének, szelén, tetraklór-etilén, triklór-etilén, kalcium, magnézium, kálium, trícium, radon, indikatív dózis, szulfát, kadmium és PFA.[57]

3.2.4. Radiológiai paraméterek esetén a mintavételezést a fogyasztói csapon vagy az ivóvízellátó rendszer betáplálási pontján kell végezni, de trícium vizsgálata esetén a kútból származó vízminták is figyelembe vehetőek.[58]

3.2.5. Ha egy adott mintában valamelyik radiológiai paraméter értékének parametrikus érték túllépése tapasztalható, a népegészségügyi szerv, valamint élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv meghatározza, hogy milyen mértékben szükséges a mintavételt megismételni annak biztosításához, hogy a mért értékek az egész évi átlagos aktivitási koncentráció szempontjából reprezentatívak legyenek.

4. A magán ivóvízellátást biztosító saját célú ivóvízművek esetén vizsgálandó vízminőségi paraméterek

A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 16/B. § (2) bekezdése szerinti vizsgálatok legalább a következő paraméterekre terjednek ki:

a) Organoleptikus paraméterek: szín, szag, zavarosság

b) Hőmérséklet

c) Escherichia coli

d) Coliform baktériumok

e) Telepszám 22 °C

f) Enterococcus bélbaktériumok

g) pH

h) Vezetőképesség

i) Ammónium

j) Nitrit

k) Nitrát

l) Keménység

m) Klorid

n) Kémiai oxigénigény (KOIps)

o) Vas

p) Mangán

q) Lúgosság

r) Fertőtlenítéssel összefüggő paraméterek

3. melléklet az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelethez

A vízminőségi jellemzők mérésére vonatkozó előírások

1. Mikrobiológiai paraméterekre vonatkozó módszerek[59]

1.1. A mikrobiológiai paraméterek vizsgálatára a mintavételt és minta kezelését

a) az elosztó hálózatban az EN ISO 19458 szabvány a) mintavételi célja,

b) a megfelelési ponton az EN ISO 19458 szabvány b) mintavételi célja

szerint kell végezni.

1.2. A mikrobiológiai paraméterek elemzési módszerei a következők:

a) Escherichia coli (E. coli) és Coliform baktériumok esetében: MSZ EN ISO 9308-1 vagy MSZ EN ISO 9308-2 szabvány;

b) Enterococcus bélbaktériumok esetében: MSZ EN ISO 7899-2 szabvány;

c) tenyészthető mikroorganizmusok számlálása a mikroorganizmus-telepszám vagy heterotróf összcsíraszám 22 °C-on vagy 37 °C-on: MSZ EN ISO 6222 szabvány;

d) Clostridium perfringens esetében, beleértve a spórákat is: MSZ EN ISO 14189 szabvány;

e) szomatikus colifágok esetében: EN ISO 10705-2 és EN ISO 10705-3 szabvány vagy azzal egyenértékű módszer, amelynek megfelelőségét az NNGYK igazolja és Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) jóváhagyja;[60]

f) Pseudomonas aeruginosa esetében: MSZ EN ISO 16266 szabvány.

1.3. A laboratóriumok az 1.1. és 1.2. alpontban foglaltaktól eltérő módszert akkor alkalmazhatnak, ha azokat ellenőrzik és validálják, valamint a 15. § (10) bekezdésben foglaltak szerint alkalmazásukat a BFKH jóváhagyja. Az alternatív módszereknek az e mellékletben meghatározott módszerekkel való egyenértékűsége értékelésének céljából az MSZ EN ISO 17994 szabványt, vagy az MSZ EN ISO 17994 szabvány alkalmazási körén kívül eső, a tenyésztéstől eltérő elveken alapuló módszerek egyenértékűségének megállapítására az EN ISO 16140 szabványt kell alkalmazni, illetve bármely más hasonló, nemzetközileg elfogadott vizsgálati eljárás alkalmazható. Az új módszer bevezetése előtt az NNK a módszer használatát az Európai Bizottsággal engedélyezteti.

2. Kémiai és indikátor paraméterek, amelyek esetében az analitikai módszerrel szembeni teljesítménykövetelmények meghatározottak

Az 1. táblázat paraméterei esetében az analitikai módszerrel szemben minimumkövetelmény, hogy alkalmas legyen a parametrikus értéknek megfelelő koncentrációkat az adott parametrikus érték legfeljebb 30 %-ának megfelelő - a vizek állapotának kémiai elemzésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló miniszteri rendelet szerint meghatározott - alsó méréshatárral és az 1. táblázatban meghatározott mérési bizonytalansággal és pontossággal mérni.

Az eredményt legalább annyi tizedes jegy pontossággal kell megadni, mint amennyivel az e rendelet 1. melléklet 2., 3. és 5. pontjában foglalt határértéket és parametrikus értékeket meghatározták.

A megállapított mérési bizonytalanság nem alkalmazható az 1. mellékletben foglalt határértékek és parametrikus értékek további tűréshatáraként.

1. táblázat - A módszerrel szembeni minimális teljesítménykövetelmény (mérési bizonytalanság és pontosság)

Az akrilamid, az epiklórhidrin és a vinilklorid ellenőrzése termékspecifikációk révén történik.

*Megjegyzés:

1. A mérési bizonytalanság a felhasznált adatok alapján a mérendő mennyiségre kapott értékek szórására jellemző nem negatív paraméter. A mérési bizonytalanságra vonatkozó módszerrel szembeni követelmény (k = 2) a táblázatban megadott parametrikus érték százalékos aránya vagy bármely annál szigorúbb érték. Eltérő rendelkezés hiányában a mérési bizonytalanságot a parametrikus érték szintjén kell megbecsülni.

2. A pontosság a szisztematikus hiba mutatója, azaz a nagyszámú ismételt mérés átlagértéke, valamint a valódi érték közötti különbség. Részletesebb leírás az ISO 5725 szabványban található.

3. Ha a mérési bizonytalanság értéke nem érhető el, a rendelkezésre álló legjobb technikát kell kiválasztani (60 %-ig).

4. A módszer meghatározza az összes cianidtartalmat annak minden formájában.

5. A mérési bizonytalanság értékét pH-egységekben fejezik ki.

6. Referencia-módszer: EN ISO 8467.

7. A módszerrel szembeni követelmények az egyedi peszticidek esetében jelzésértékűek. A mérési bizonytalanság értéke számos peszticid esetében 30 % is lehet, más peszticidek esetében azonban magasabb, legfeljebb 80 %-os érték is megengedhető.

8. A paraméter vizsgálati módszerére vonatkozóan az országos tisztifőorvos technikai iránymutatást ad ki.

9. A módszerrel szembeni követelmények az egyes anyagokra vonatkoznak, és meg kell felelniük az 1. melléklet 2. pontjában az egyes anyagokra vonatkozó határértékek 50 %-ának.

10. A módszerrel szembeni követelmények az egyes anyagokra vonatkoznak, és meg kell felelniük az 1. melléklet 2. pontjában az egyes anyagokra vonatkozó határértékek 25 %-ának.

11. A mérési bizonytalanságot az összes szerves széntartalom (TOC) 3 mg/literes szintjén kell megbecsülni. Az összes szerves széntartalom és oldott szerves szén meghatározására szolgáló EN 1484 útmutatót [Guidelines for the determination of TOC and dissolved organic carbon (DOC)] kell használni a vizsgálati módszer bizonytalanságának megállapításához.

12. A mérési bizonytalanságot az EN ISO 7027 szabvány vagy más, azzal egyenértékű szabvány szerint mért 1,0 NTU (nefelometriás turbiditási egység) szinten kell megbecsülni.

3. Biológiai vizsgálatok

A vizsgálatokat az MSZ 448-36:1985 szabvány szerint kell végezni.

4. Az indikatív dózis és az analitikai módszerekkel szembeni követelmények ellenőrzése

4.1. Az indikatív dózisnak való megfelelés ellenőrzése

4.1.1. Az ivóvízben jelen lévő radioaktivitás kimutatására különböző megbízható vizsgálati stratégiák alkalmazhatóak. E stratégiák kiterjedhetnek bizonyos radionuklidok vagy egyetlen radionuklid vagy az összesalfa-aktivitás vagy az összesbéta-aktivitás vizsgálatára.

4.1.2. Bizonyos radionuklidok vagy egyetlen radionuklid vizsgálata

Ha valamelyik aktivitáskoncentráció meghaladja a vonatkozó származtatott érték 20%-át, vagy a tríciumkoncentráció meghaladja az 1. melléklet 3. pontjában foglalt táblázatban szereplő parametrikus értéket, további radionuklidok vizsgálatára van szükség. A mérendő radionuklidokat a radioaktivitás valószínű forrásaira vonatkozó valamennyi releváns információ figyelembevételével a népegészségügyi szerv, valamint élelmiszerüzemi célú víz esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozza meg.

4.1.3. Az összesalfa-aktivitásra és az összesbéta-aktivitásra vonatkozó vizsgálati stratégiák

4.1.3.1. Az indikatív dózis parametrikus indikatív értékének ellenőrzésére alkalmazhatóak az összesalfa-aktivitásra és az összesbéta-aktivitásra vonatkozó vizsgálati stratégiák. Adott esetben az összesbéta-aktivitás helyett a K-40 aktivitás koncentráció kivonásával a maradék béta-aktivitás is használható. E célból összesalfa-aktivitás és összesbéta-aktivitás vizsgálati szinteket kell meghatározni. Az ajánlott összesalfa-aktivitás vizsgálati szint 0,1 Bq/liter. Az ajánlott összesbéta-aktivitás vizsgálati szint 1,0 Bq/liter.

4.1.3.2. Ha az összesalfa-aktivitás és az összesbéta-aktivitás egyidejűleg kisebb, mint 0,1 Bq/liter, illetve 1,0 Bq/liter, a népegészségügyi szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feltételezheti, hogy az indikatív dózis alacsonyabb a 0,1 mSv parametrikus értéknél, így nincs szükség az indikatív dózis meghatározásához további izotópspecifikus radiológiai vizsgálatra, kivéve, ha más forrásból tudomása van arról, hogy bizonyos radionuklidok jelen vannak a vízben, és az indikatív dózisnak a 0,1 mSv értéket való túllépését okozhatják.

4.1.3.3. Ha az összesalfa-aktivitás meghaladja a 0,1 Bq/litert vagy az összesbéta-aktivitás meghaladja az 1,0 Bq/litert, meghatározott radionuklidok analízisére van szükség.

4.1.3.4. A népegészségügyi szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv alternatív összesalfa-aktivitás és összesbéta-aktivitás vizsgálati szinteket is meghatározhat, ha bizonyítani tudják, hogy ezek az alternatív szintek összhangban állnak az indikatív dózis 0,1 mSv értékével.

4.1.3.5. A mérendő radionuklidokat a radioaktivitás valószínű forrásaira vonatkozó valamennyi releváns információ figyelembevételével a népegészségügyi szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozza meg. A magas trícium koncentráció más mesterséges radionuklidok jelenlétére utalhat, ezért radionuklid mérése esetén a tríciumot, az összesalfa-aktivitást és az összesbéta-aktivitást ugyanazon a mintán kell mérni.[61]

4.2. Az indikatív dózis kiszámítása

4.2.1. Az indikatív dózist a mért radionuklid-koncentrációk és a vonatkozó jogszabályban meghatározott dózisegyütthatók, vagy a népegészségügyi szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elismert információk alapján kell kiszámítani, az éves ivóvízbevitel alapján (felnőttek esetében 730 liter). Ha a következő egyenlőtlenség teljesül, a népegészségügyi szerv, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feltételezheti, hogy az indikatív dózis alacsonyabb a 0,1 mSv parametrikus értéknél, és további vizsgálatra nincs szükség:

4.2.2. 2. táblázat** - Származtatott radioaktivitás-koncentrációk az ivóvízben (1)

**Megjegyzések:

1. A 2. táblázat a leggyakoribb természetes és mesterséges radionuklidokra vonatkozó értékeket tartalmazza, amelyek 0,1 mSv dózisra, 730 liter éves vízbevitellel és a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/EURATOM tanácsi irányelv III. melléklet (A) táblázatában meghatározott dózisegyütthatók alkalmazásával kiszámított pontos értékek. Ugyanezen a módon a más radionuklidokra vonatkozó, származtatott koncentrációk is kiszámíthatók.

2. A 2. táblázat kizárólag az urán radiológiai tulajdonságait veszi figyelembe, kémiai toxicitását nem.

4.2.3. Módszertani követelmények

A 3. táblázatban meghatározott paraméterekre és radionuklidokra vonatkozó aktivitáskoncentrációkat az alkalmazott elemzési módszernek legalább a 3. táblázatban meghatározott kimutatási határ szerint kell mérnie.

3. táblázat

***Megjegyzés:

1. A kimutatási határt az ISO 11929 ("A jellemző határértékek [döntési határérték, kimutatási határ és megbízhatósági tartományok] meghatározása az ionizáló sugárzás méréséhez - Alapok és alkalmazások") szabvány szerint, 0,05-os első- és másodfajú hiba feltételezésével kell meghatározni.

2. A mérési bizonytalanságokat teljes standard bizonytalanságként vagy kiterjesztett standard bizonytalanságként, 1,96-os kiterjesztési tényezővel, az "Útmutató a mérési bizonytalanság kifejezéséhez" című ISO-útmutató alapján kell kiszámítani és megadni.

3. A trícium és a radon kimutatási határa a 100 Bq/liter parametrikus érték 10%-a.

4. Az összesalfa-aktivitás és az összesbéta-aktivitás kimutatási határa a 0,1 Bq/liter, illetve az 1,0 Bq/liter vizsgálati érték 40%-a.

5. Ez a kimutatási határ csak új vízforrás esetében, az indikatív dózis kezdeti vizsgálatára alkalmazandó. Ha a kezdeti vizsgálat alapján nem valószínű, hogy az Ra-228 meghaladja a származtatott koncentráció 20%-át, a kimutatási határ az Ra-228 nuklidra vonatkozó rutinmérések esetében 0,08 Bq/literre növelhető, amíg az ellenőrzés megismétlése nem szükséges.

5. A vízminőségi jellemzők elemzésére vonatkozó módszertani előírások

a) Az e rendeletnek való megfelelés ellenőrzése céljából alkalmazott mintavételi és elemzési módszereket - az üzemeltetési monitoring keretében végzett vizsgálatok, beleértve a kézi műszerrel, napi rendszerességgel végzett zavarosságmérést is, valamint az online zavarosság és a fertőtlenítőszer-maradék vizsgálat kivételével - az EN ISO/IEC 17025 szabvány vagy más, azzal egyenértékű, nemzetközileg elfogadott szabvány szerint kell validálni és dokumentálni. A laboratóriumoknak és az azokkal szerződésben álló feleknek az EN ISO/IEC 17025 szabványnak vagy más, nemzetközileg elfogadott azzal egyenértékű szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszert kell alkalmazniuk.[62]

b) Az e rendeletben előírt, illetve vízminőség-ellenőrző vizsgálatot az adott paraméterre akkreditált és az adott paraméterre az országos tisztifőorvos megbízásából az NNGYK által szervezett körvizsgálatokban évente és megfelelő eredménnyel részt vevő laboratórium végezhet. Az élelmiszeripari vállalkozás esetén az ivóvíz minőségellenőrző vizsgálatot, ivóvízvizsgálatra a nem állami laboratóriumok engedélyezéséről, nyilvántartásba vételéről és működési feltételeinek részletes szabályozásáról szóló miniszteri rendelet alapján engedélyezett és akkreditált laboratórium végezhet.[63]

c) A Legionella-csíraszám meghatározással kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat olyan akkreditált laboratórium végezheti, amelyet a népegészségügyi feladatkörében eljáró BFKH erre feljogosította. A feljogosítást - kérelemre - a BFKH adja ki, ha a laboratórium az NNGYK által szervezett körvizsgálatokban évente és megfelelő eredménnyel részt vett. A feljogosított laboratóriumok listáját a BFKH a honlapján közzéteszi. A feljogosítás visszavonásig érvényes. Az e rendeletben foglalt előírások nem teljesítése esetén a visszavonást az engedélyes, az NNGYK vagy a BFKH kezdeményezheti.[64]

d) Az elosztó hálózatban történő mintavételt - a fogyasztói csapoknál történő mintavétel kivételével - az ISO 5667-5 szabvány szerint kell végezni.

4. melléklet az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelethez

Az ivóvízszolgáltató által a fogyasztók számára nyújtandó tájékoztatási kötelezettség tartalmi elemei

1. A szolgáltatási területen az ivóvízszolgáltatónak, a szolgáltatási területnek és az ellátott személyek számának, valamint a vízkitermelés módjának megjelölése, ideértve az alkalmazott vízkezelési és fertőtlenítési módszerek típusaira vonatkozó általános tájékoztatást is.

2. Az 1. melléklet 1., 2. és 3. pontjában foglalt paraméterekre vonatkozó legfrissebb monitorozási adatok, ezen belül a monitorozási gyakoriság a 4. § szerint meghatározott határ- és parametrikus értékkel, és az 1. melléklet 1. és 2. pontjában foglalt paraméterek esetén megfelelőségi százalékokkal, az 1. melléklet 3. pontjában foglalt paraméterek esetén jellemző értékkel együtt; a monitorozás eredményei nem lehetnek egy évnél régebbiek, kivéve, ha a monitorozás gyakorisága ezt megengedi.

3. Az ivóvízszolgáltató köteles a fogyasztó indokolt kérésére hozzáférést biztosítani a 2. pont szerinti információkhoz legfeljebb 10 évre visszamenőleg, ha ehhez a HUMVI rendszerben rendelkezésre állnak a szükséges jóváhagyott adatok.

4. Információk az emberi egészségre nézve jelentkező potenciális veszélyről, és ezzel kapcsolatban az egészségvédelmi és fogyasztási tanácsok vagy egy ezen információkat tartalmazó weboldalra mutató link a 4. § szerint meghatározott határértékek és parametrikus értékek túllépését követően a népegészségügyi szerv által megállapított, az emberi egészségre nézve jelentkező potenciális veszély esetén, ha a 19. § (2) bekezdés szerint a népegészségügyi szerv által előírt tájékoztatási kötelezettség fennáll.

5. Az ivóvízellátó rendszer kockázatértékelésével kapcsolatos releváns információk.

6. A fogyasztóknak szóló tanácsok arról, hogy adott esetben miként csökkenthetik az ivóvízfogyasztásukat, hogyan használhatják a korábbi állapothoz viszonyítva felelősségteljesebben a helyi adottságoknak megfelelően az ivóvizet, illetve hogyan kerülhetik el a nem megfelelő ivóvízhasználatból, a pangó ivóvíz fogyasztásából eredő egészségkockázatokat, vagy tájékoztatás arról, hogy az ezekről szóló tanácsok elérhetőek az NNGYK honlapján.[65]

7. A napi átlagban legalább 10 000 m3 ivóvizet szolgáltató, vagy legalább 50 000 főt ellátó ivóvízszolgáltatók esetében éves tájékoztatás a következőkről:

7.1. az ivóvízellátó rendszer általános teljesítménye a hatékonyság szempontjából, valamint a szivárgási mértékek, amint ezek az információk rendelkezésre állnak, de legkésőbb 2026. január 12-ig;

7.2. az ivóvízszolgáltató által nyújtott, a vízellátás tulajdonosi szerkezetével kapcsolatos információk;

7.3. ha rendelkezésre áll, az e rendelet hatálya alá tartozó tárgykörökhöz kapcsolódóan az ivóvízszolgáltatóhoz intézett fogyasztói panaszok összefoglalása és az ezekkel kapcsolatos statisztikák;

5. melléklet az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelethez

Ivóvízzel és használati melegvízzel érintkező termékek

1. Termékcsoportok, amelyekre közegészségügyi szempontú nyilvántartásba vétel szükséges

1.1. Ivóvíz vagy használati melegvíz kezelésére, előállítására használatos ivóvízkezelő vegyszerek

1.2. Ivóvíz vagy használati melegvíz kezelésére, előállítására használatos szűrőanyagok

1.3. Ivóvízzel vagy használati melegvízzel érintkezésbe kerülő, azok elosztására használt csövek, csőbevonatok, azok anyagától függetlenül, amelyek vizsgálatára és értékelésére vonatkozóan van érvényes magyar szabványként bevezetett európai termékszabvány

1.4. Ivóvízzel vagy használati melegvízzel érintkezésbe kerülő, azok tárolására, kezelésére, melegítésére használt tartályok, medencék, tartály- vagy medencebevonatok, azok anyagától függetlenül, amelyek vizsgálatára és értékelésére vonatkozóan van érvényes európai termékszabvány.

1.5. Ivóvízzel vagy használati melegvízzel érintkezésbe kerülő egyéb termékek, beleértve a szerelvényeket, szelepeket, szivattyúkat, csapokat, vízórákat, vízmérőket, tömítéseket, ragasztókat, forraszanyagokat, helyszínen előállított in-situ bevonatokat, bevonatrendszereket, javításra használt anyagokat, azok anyagától függetlenül, amelyek vizsgálatára és értékelésére vonatkozóan van érvényes magyar szabványként bevezetett európai termékszabvány

2. Termékcsoportok, amelyekre ivóvízbiztonsági engedély szükséges

2.1. Ivóvíz vagy használati melegvíz kezelésére, előállítására használt kereskedelmi forgalomban kapható, ivóvízkezelő eszköz, berendezés

2.2. Hálózati víz utókezelő kisberendezések, ha a kezelt víz ivóvíz vagy használati melegvíz céljából kerül felhasználásra.

2.3. Hálózati és ballonos vízzel üzemelő vízadagoló berendezések.

2.4. Ivóvízzel vagy használati melegvízzel érintkezésbe kerülő, azok elosztására használt csövek, csőbevonatok, azok anyagától függetlenül, amelyek vizsgálatára és értékelésére vonatkozóan nincs érvényes magyar szabványként bevezetett európai termékszabvány.

2.5. Ivóvízzel vagy használati melegvízzel érintkezésbe kerülő, azok tárolására, kezelésére, melegítésére használt tartályok, medencék, tartály- vagy medencebevonatok, azok anyagától függetlenül, amelyek vizsgálatára és értékelésére vonatkozóan nincs érvényes magyar szabványként bevezetett európai termékszabvány.

2.6. Ivóvízzel vagy használati melegvízzel érintkezésbe kerülő egyéb termékek, beleértve a szerelvényeket, szelepeket, szivattyúkat, csapokat, vízmérőket, tömítéseket, ragasztókat, forraszanyagokat, a kivitelezés helyszínén előállított in-situ bevonatokat, bevonatrendszereket, javításra használt anyagokat, amelyek vizsgálatára és értékelésére vonatkozóan nincs érvényes magyar szabványként bevezetett európai termékszabvány.

3. Az NNGYK-hoz benyújtandó engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi kérelem tartalmi követelményei és mellékletei[66]

1. A kérelem tartalmi követelményei:

1.1. A termék forgalmazási neve

1.2. A hazai forgalmazó cégek neve, adószáma, telephelyei

1.3. A gyártó cég neve, telephelye, gyártási helyek

1.4. A termék felhasználási területe (részletezve)

2. A kérelem mellékletei

2.1. Magyar nyelvű használati útmutató, vagy kezelési-üzemeltetési utasítás vagy gépkönyv, amely tartalmazza a közegészségügyi szempontú alkalmazási feltételeket, valamint esetlegesen a termék használatával összefüggésbe hozható, kizárólag annak rendeltetéséből egyértelműen levezethető állításokat

2.2. Ivóvízkezelő eljárás esetében olyan tudományosan megalapozott részletes leírás és alátámasztó adatok szükségesek, amelyek alapján az ivóvízkezelés eredményessége és az alkalmazott eljárás hatásai közegészségügyi és ivóvízbiztonsági szempontból megítélhetők

2.3.Igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum

2.4. NNK által előzetesen elkészített közegészségügyi értékelés száma

4. Az NNGYK-hoz benyújtandó felülvizsgálati kérelem tartalmi követelményei és mellékletei[67]

1. A kérelem tartalmi követelményei:

1.1. A termék forgalmazási neve

1.2. A hazai forgalmazó cégek neve, adószáma, telephelyei

1.3. A gyártó cég neve, telephelye, gyártási helyek

1.4. A termék felhasználási területe (részletezve)

2. A kérelem mellékletei:

2.1. Gyártói nyilatkozat a termék változatlan gyártási körülményeiről

2.2. Nyilatkozat a termék változatlanságáról (különös tekintettel az összetételére, a gyártás során felhasznált alap- és segédanyagok minőségére, a felépítésére, típusára, gyártójára)

2.3. Igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló dokumentum

2.4. Magyar nyelvű használati útmutató, vagy kezelési-üzemeltetési utasítás vagy gépkönyv, amely tartalmazza a közegészségügyi szempontú alkalmazási feltételeket, valamint esetlegesen a termék használatával összefüggésbe hozható, kizárólag annak rendeltetésből egyértelműen levezethető állításokat

2.5. NNGYK által előzetesen elkészített közegészségügyi értékelés száma[68]

6. melléklet az 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelethez

Az ivóvízbiztonsági terv tartalmi követelményei és a jóváhagyáshoz benyújtandó dokumentumok*

1. Az ivóvízbiztonsági terv tartalmi követelményei

1.1. Víznyerő hely, nyersvíz-források védelme a vízkivételi pontok vízgyűjtő területeire vonatkozó 6. § szerinti kockázatértékelés alapján

1.1.1. Rendszer leírása, nyersvíz minősége

1.1.2. Veszélyek azonosítása

1.1.3. Kockázatértékelés

1.1.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok és beavatkozási- vagy célértékek meghatározása, beleértve a 15. § (2) bekezdése szerinti speciális üzemeltetési monitoring programot.

1.1.5. Értékelés, ellenőrző mérések

1.1.6. Megelőző és kockázatcsökkentő intézkedések listája

1.2. Vízkezelés

1.2.1. Rendszer leírása

1.2.2. Veszélyek azonosítása

1.2.3. Kockázat értékelése

1.2.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok és beavatkozási- vagy célértékek meghatározása, beleértve a 15. § (2) bekezdése szerinti speciális üzemeltetési monitoring programot.

1.2.5. Értékelés, ellenőrző mérések

1.3. Elosztóhálózat

1.3.1. Rendszer leírása

1.3.2. Veszélyek azonosítása

1.3.3. Kockázatértékelés

1.3.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok és beavatkozási- vagy célértékek meghatározása, beleértve a 15. § (2) bekezdése szerinti speciális üzemeltetési monitoring programot.

1.3.5. Értékelés, ellenőrző mérések

1.4. Fogyasztói pontok

1.4.1. Az ivóvízellátó rendszer leírása a felhasználási pontokon a fogyasztói csapig

1.4.2. Veszélyek azonosítása

1.4.3. Kockázatértékelés

1.4.4. Beavatkozás, ellenőrző pontok és beavatkozási- vagy célértékek meghatározása, beleértve a 15. § (2) bekezdése szerinti speciális üzemeltetési monitoring programot.

1.4.5. Értékelés, ellenőrző mérések

1.5. Ivóvízellátás lépéseit és a beavatkozási pontokat tartalmazó folyamatábra

1.6. Kockázatértékelés módszertana

1.7. Felszíni vizet, vagy felszíni szennyezés kockázatának kitett nyersvizet alkalmazó ivóvízellátó rendszerekben, illetve ahol a kockázatértékelés alapján indokolt az ivóvízkezelő technológiák vírus-eltávolítási hatékonyságának igazolása.

A kockázatértékelés elvégzése során az MSZ EN 15975-2 szabványban, vagy azzal egyenértékű nemzetközi vagy hazai ajánlásokban meghatározott általános kockázatértékelési elveket kell figyelembe venni. A módszertan alkalmasságát az NNK szakvéleményezési eljárás során értékeli.

A nyersvíz minőségének értékelése illetve a nyersvíz minőségével összefüggő kockázatok értékelése kapcsán a 4. § (4) bekezdése szerinti megfigyelési listán szereplő paraméterek értékelését is el kell végezni.

2. A népegészségügyi szerv jóváhagyásához benyújtandó dokumentumok

1. Érvényes ivóvízbiztonsági terv

2. Az ivóvíz emberi egészségre és fogyaszthatóságra vonatkozó veszélyeinek kezelésére, kockázatuk csökkentésére beállított egyedi szabályzó dokumentumok és munkautasítások

3. Vízjogi üzemeltetési engedély

4. Aktuális, érvényes üzemeltetési szabályzat

5. Az NNGYK előzetes közegészségügyi szempontú értékelése[69]

*Megjegyzés: Az ivóvízellátó rendszer főbb elemein végig vezetve kell a szükséges adatokat, a lehetséges veszélyeket és kockázatokat (figyelembe véve az az éghajlatváltozásra, az ivóvízellátó rendszerben előforduló szivárgásokra és az azokra visszavezethető kockázatokat, illetve az ivóvízzel érintkezésbe kerülő anyagok, ivóvízkezelő vegyszerek és szűrőanyagok megfelelőségét), a kockázatértékelés módját, a beavatkozási lehetőségeket és az ellenőrző rendszert az ivóvízbiztonsági tervben rögzíteni.