2024. évi XXVI. törvény
egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) A (2) és (8) bekezdéstől eltérően a középiskolában és szakképző intézményben (a továbbiakban együtt: középiskola) járművezető (a továbbiakban: középiskolás járművezető) tanfolyami képzését törvényben, valamint a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a középiskolás járművezető tanulói jogviszonya szerinti középiskola vagy a szakképző intézmény - a közlekedési hatóság engedélye nélkül - is végezheti."
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-a a következő (8b)-(8d) bekezdéssel egészül ki:
"(8b) A középiskolás járművezetők - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.), valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerinti közlekedési alapismeretek és elsősegélynyújtásra vonatkozó - vizsgája esetében a vizsga szervezését, lebonyolítását a középiskola látja el. A középiskola által szervezett vizsga tekintetében a vizsgabiztosnak nem kell rendelkeznie a közlekedési hatóság engedélyével.
(8c) A középiskolás járművezetők esetében a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti vizsga sikeres teljesítését igazoló tanúsítványt a középiskola adja ki.
(8d) Amennyiben a középiskolás járművezető sikeres vizsgát tett, a középiskola a vizsgaközpont részére haladéktalanul átadja a középiskolás járművezető azon adatait, amelyeket a vizsgaközpont az engedélynyilvántartásba történő bejegyzés érdekében kezel."
(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
"(18) A (2) bekezdéstől eltérően az Nkt. 30/A. §-a és az Szkt. 35/A. §-a szerinti képzés vezetési gyakorlati részét - a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint - a Magyar Honvédség is nyújthatja, a Magyar Honvédség és a (2b) bekezdés szerinti középiskola erre irányuló együttműködési megállapodása alapján."
2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az iskolavezetői, a szakoktatói, a vizsgabiztosi és az utánképzés-foglalkozásvezetői tevékenység végzésére jogosító engedélyt a közlekedési hatóság visszavonja, és felhívja a figyelmet arra, hogy a tevékenység ennek hiányában nem végezhető, továbbá az iskolavezetőt, a szakoktatót, a vizsgabiztost, az utánképzés-foglalkozásvezetőt a névjegyzékből törli, ha a névjegyzékbe felvett személy)
"a) vonatkozásában az engedélyezés feltételei nem állnak fenn,"
3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)
"b) a meghatározott okmány meglétéhez kötött saját számlás személyszállításra, továbbá a saját számlás áruszállítás feltételeire,"
(vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)
4. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. § (5) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közlekedési hatóság a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer keretében az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatai körében a járművek közúti és telephelyi ellenőrzése során közvetlen adathozzáféréssel átveheti]
"j) engedély-nyilvántartásból az ellenőrzött járművezető
ja) egészségi és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait,
jb) vezetői engedélyének típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vagy bevonására (leadására, elvételére, visszaadására) vonatkozó adatokat,
jc) vezetői engedélyének elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő érvénytelenségére, megtalálására és megkerülésére vonatkozó adatokat,
jd) vezetői engedélyének hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat,
je) vezetési jogosultsága megszerzésének és engedély-nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjára és a megszerzett kategóriákra vonatkozó adatokat, valamint
jf) gépjármű-vezetői képesítési igazolványának sorszámára, kategóriájára, kiadásának dátumára, érvényességi idejére, kiállító országára, valamint az azon szereplő vezetői engedély számára, típusára, kiállító országára vonatkozó adatokat, továbbá a 95-ös harmonizált uniós kódot és annak érvényességi idejét,"
5. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 30/A. §-sal egészül ki:
"30/A. § (1) A miniszter az utak tervezésének, építésének, illetve azok fenntartásának, valamint megfelelőségük igazolásának, továbbá az anyagok, szerkezetek és berendezések felhasználásának, az újfajta építési módok (műszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait, valamint az utak építésével kapcsolatos minőségi követelményeket, továbbá az ezektől való egyedi eltérés engedélyezésének feltételeit - az építési alapanyagra vonatkozó szállítási távolságot előíró rendelkezések esetében is -, illetve a kísérleti útépítési tevékenységhez való hozzájárulás szabályait és eljárását, a kísérleti útépítési tevékenységre vonatkozó eltérő szabályokat, az egyes eltérési esetekben eljáró bizottság kijelölésének részletes szabályait és a jótállásra vonatkozó feltételeket rendeletben állapítja meg.
(2) Az eltérési hozzájárulás akkor adható meg, ha az adott útépítésre - az eltérés hiányában alkalmazásra kerülő műszaki követelményekhez képest - az eltérés a forgalom biztonsága szempontjából várhatóan legalább azonos szintű, helyettesítő műszaki megoldásra irányul.
(3) A miniszter vagy az általa kijelölt bizottság a közutak építéséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint a közutak építésére vonatkozó műszaki követelmények tekintetében - erre irányuló indokolt kérelemre - az útépítés szempontjából alapvető műszaki követelmények sérelme nélkül, a következő bármely feltétel megléte vagy szempont mérlegelése alapján egyedi eltérési hozzájárulást adhat:
a) ha az eltérés által megvalósuló műszaki megoldás igazolhatóan költségelőnyt eredményez,
b) ha a természeti vagy az emberi környezet védelme érdekében kedvezőbb,
c) ha a műszaki megvalósíthatóság idejét lerövidíti,
d) ha a megvalósulást veszélyeztető körülményt hárít el,
e) ha kedvezőbb forgalomlefolyást és forgalombiztonsági helyzetet eredményez,
és előírhat olyan műszaki megoldást, amely a közlekedésbiztonság követelményével összhangban áll, vagy környezet-, természet-, és klímavédelmi szempontból, vagy fenntarthatósági szempontból, valamint a körforgásos gazdaság céljaihoz illeszkedően jelentős előnyöket biztosít.
(4) Egyedi hozzájárulás adható továbbá az építési alapanyagra vonatkozó szállítási távolságot előíró rendelkezések tekintetében is - a (2) bekezdésben írt keretek között -, amennyiben az adott építési termékek esetében nincs jogszabályban meghatározott távolságon belül gyártómű.
(5) A miniszter vagy az általa kijelölt bizottság a közutak építéséről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint a közutak építésére vonatkozó műszaki követelmények tekintetében - erre irányuló indokolt kérelemre - az útépítés szempontjából alapvető műszaki követelmények sérelme nélkül - a (2) bekezdésben írt keretek között - az új építési alapanyagok, gyártási és építési technológiák széleskörű alkalmazhatóságának vizsgálata érdekében egyedi eltérési hozzájárulást adhat."
6. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/A. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott használati díj megfizetésének elmulasztása miatt kiszabott pótdíj az Európai Unió más tagállamában nyilvántartott jármű tekintetében áll fenn, az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság az érintett jármű üzembentartója, ennek hiányában tulajdonosa azonosító adatainak megállapítása céljából a jogszabályban kijelölt nemzeti kapcsolattartó ponton keresztül a jármű teljes forgalmi rendszámának, a használatidíj-fizetés elmulasztásával összefüggő adatoknak, továbbá a mulasztás időpontjának megadásával automatizált keresést kezdeményezhet a jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállam nemzeti gépjárműnyilvántartási adatállományában.
(6b) A (6a) bekezdésben meghatározott automatizált keresés eredményeképpen ismertté vált üzembentartót, ennek hiányában tulajdonost az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság vagy annak a 33/B. § (4a) bekezdésében meghatározott megbízottja az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a használatidíj-fizetés elmulasztása miatt kiszabott pótdíj érvényesítése érdekében indított eljárásról."
7. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/B. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5a) Ha a pótdíjfizetési felszólítás megküldésének időpontjában a közúti közlekedési nyilvántartás, vagy - az Európai Unió más tagállamában nyilvántartott jármű esetében - a nyilvántartás helye szerinti tagállam nemzeti gépjármű-nyilvántartása nem a tényleges üzembentartó adatait tartalmazza, továbbá harmadik országban nyilvántartott jármű esetében az (5) bekezdés szerinti határidő a tényleges üzembentartó ismertté válásától számítandó."
8. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. §-a a következő 40-42. ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazásában:)
"40. az útdíjfizetés elmulasztása: jogosulatlan úthasználat, amely az e törvényben meghatározott használati díj, vagy az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvényben meghatározott útdíj megfizetésének elmulasztásával valósul meg;
41. a nyilvántartás helye szerinti tagállam: az Európai Unió azon tagállama, amelynek nemzeti gépjármű-nyilvántartásában az útdíjfizetés elmulasztása által érintett jármű szerepel;
42. nemzeti kapcsolattartó pont: a gépjármű-nyilvántartási adatok határokon átnyúló cseréjére jogszabályban kijelölt hatóság."
9. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 40. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a Kormány, hogy)
"40. a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának szabályait, valamint a szakirányú továbbképzésre, az utánképzésre és az utánképzés-foglalkozásvezetőre vonatkozó részletes szabályokat,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a miniszter, hogy)
"10. az útépítésre, illetve az út üzemeltetésére szolgáló anyagok, szerkezetek és berendezések műszaki követelményeit, valamint megfelelőségük igazolásának, továbbá ezen anyagok, szerkezetek és berendezések forgalomba hozatalának, felhasználásának, továbbá az újfajta építési módok (műszaki megoldások), technológiák, eljárások engedélyezésének szabályait, valamint az utak építésével kapcsolatos minőségi követelményeket és jótállásra vonatkozó feltételeket, továbbá az ezektől való egyedi eltérés engedélyezésének feltételeit, illetve a kísérleti útépítési tevékenységhez való hozzájárulás szabályait és eljárását, a kísérleti útépítési tevékenységre vonatkozó eltérő szabályokat, az egyes eltérési esetekben eljáró szerv kijelölését," (rendeletben állapítsa meg.)
(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés m) pont ma) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben)
"ma) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat tagjai, járművei és magánútjai, és az általuk üzemben tartott járművek forgalomba helyezése és időszakos vizsgálata, valamint a 18. § (18) bekezdésének végrehajtásával összefüggésben a Magyar Honvédség állományába tartozó, a képzés vezetési gyakorlati részét oktató személy esetében a szakoktatókkal szemben támasztott követelmények és képzésük, valamint az oktatójárművek műszaki feltételei tekintetében eltérő rendelkezéseket,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(4) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
"t) a miniszter, hogy a 33/A. § (6b) bekezdésében meghatározott, a használatidíj-fizetés elmulasztása miatt kiszabott pótdíjfizetési kötelezettségről, és az annak érvényesítése érdekében indítható eljárásról szóló formanyomtatványt"
(rendeletben állapítsa meg.)
(5) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a középiskolás járművezetők középiskolai képzésének és vizsgájának különleges részletszabályait."
10. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
a) 15. § (2) bekezdésében a "vagy útdíjról" szövegrész helyébe a "vagy az útdíjról" szöveg,
b) 20. § (4) bekezdésében az "1 040 000" szövegrész helyébe az "1 500 000" szöveg,
c) 21. § (2) bekezdés b) pontjában az "1 040 000" szövegrész helyébe az "1 500 000" szöveg,
d) 33/B. § (4a) bekezdésében a "szervezetek (4)" szövegrész helyébe a "szervezetek a (4)" szöveg,
e) 46/O. § (2) bekezdésében a "4a" szövegrész helyébe a "4" szöveg,
f) 47. § 39. pontjában a "szakoktató" szövegrész helyébe a "személy" szöveg,
g) 49. § (2) bekezdés k) pontjában a "24." szövegrész helyébe a "2., valamint 23-25." szöveg
lép.
11. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (6) bekezdés a) pontjában az " , és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár" szövegrész.
2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
12. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/A. §-a a következő (11)-(15) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A légiközlekedési hatóság a 61/A. § (2) bekezdésében meghatározott légiforgalmi szolgálatot tájékoztatja
a) a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott koordinációs feladatok ellátására vonatkozó szervezetek engedélyeire;
b) a repülőterek üzemben tartási engedélyeire;
c) a légiforgalmi földi rádióállomás kezelői engedélyekre;
d) a légiforgalmi szolgáltatást/léginavigációs szolgálatokat és más légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciókat és azok felügyeletét ellátó szolgáltatókra vonatkozó közös követelmények meghatározásáról, valamint a 482/2008/EK rendelet, az 1034/2011/EU, az 1035/2011/EU és az (EU) 2016/1377 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről, továbbá a 677/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. március 1-jei (EU) 2017/373 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat ellátására jogosító szolgáltatói tanúsítványokra vonatkozó azon döntéseiről, amelyek a meglévő tanúsítványok és engedélyek időbeli hatályát érintik, valamint újonnan kerülnek kiadásra.
(12) A (11) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében a légiközlekedési hatóság a 61/A. § (2) bekezdésében meghatározott légiforgalmi szolgálat részére megadja:
a) az engedély számát;
b) az engedélyes nevét, természetes személy esetén a személyazonosító adatait, jogi személy esetén a nevét, nyilvántartási számát, székhelyét;
c) az engedély időbeli hatályát;
d) a hatósági döntéssel érintett jogosultságot vagy kötelezettséget.
(13) A 61/A. § (2) bekezdés szerinti légiforgalmi szolgálat a (12) bekezdés szerint átadatott adatokat a 61/A. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt feladatai, valamint az átadott adatokkal érintett, hatósági engedéllyel rendelkező szervezetekkel kötendő együttműködési megállapodásokhoz kapcsolódó feladatai ellátása céljából az átadástól számított 5 évig kezeli.
(14) A légiközlekedési hatóság a 61/A. § (2) bekezdésében meghatározott légiforgalmi szolgálattal együttműködési megállapodást köt a (11) bekezdés szerinti tájékoztatás eljárási rendjéről.
(15) A légiközlekedési hatóság nevében a légiközlekedési és légiközlekedési hatósági felügyeletet ellátó személyek jogosultak légi és földi ellenőrzés végrehajtására. A légi és földi ellenőrzés kiterjed a légi szakszemélyzetre, műszaki személyzetre, légijárművekre, repülőterekre és minden egyéb, polgári légiközlekedéssel kapcsolatos eszközre és rendszerre. A felügyelet ellátása során jogosultak a repülőtér szigorított védelmi területére, bármely légijármű fedélzetére, és bármely légiközlekedési létesítmény területére belépni, és a felügyelettel kapcsolatos dokumentumokat megtekinteni."
13. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3/D. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A légiközlekedési hatóság nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettség teljesítése alapján előírt követelmények alól mentesítést adhat a 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó természetes vagy jogi személy részére, az e személyeket érintő, előre nem látható kényszerítő körülmények vagy e személyeknek az üzemben tartással kapcsolatos erre irányuló kérelme alapján, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
a) az említett körülmények vagy szükségletek megfelelő kezelése nem lehetséges az alkalmazandó követelményekkel összhangban;
b) a repülésbiztonság, a környezet védelme és a vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelés - szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazása révén - biztosított;
c) a mentesítés nem torzítja a piaci versenyt;
d) a mentesítés hatálya és időtartama a feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik, és alkalmazása megkülönböztetéstől mentes módon történik.
(2) A mentesítés maximum nyolc egymást követő hónapra adható meg és egy alkalommal hosszabbítható meg maximum nyolc egymást követő hónapra. Ezt követően azonos személy részére azonos körülmények között nem adható meg."
14. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(E törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben és az Európai Unió rendeletében előírt)
"k) a fenntartható légijármű-üzemanyagokra"
(vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben 100 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki. Nincs helye a légiközlekedési bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta öt év eltelt.)
(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 66/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) A bírság összegét - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokon túlmenően - a jogsértés veszélyességének mértékére tekintettel, valamint az (1) bekezdés k) pontja esetén a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2405 európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében foglaltakra tekintettel kell meghatározni."
15. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
"f) a miniszter, hogy a polgári légijárművek üzemben tartásának szakmai feltételeit és engedélyezési eljárásának anyagi jogi szabályait, valamint a leszállóhelyek működésének feltételeit,"
(rendeletben állapítsa meg.)
3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
16. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdés n) pontjában az "a járművezetői" szövegrész helyébe az "a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott középiskolás járművezetők kivételével a járművezetői" szöveg lép.
4. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
17. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pontja a következő ed) alponttal egészül ki:
(A nyilvántartót értesíti:
a közlekedési hatóság elektronikus úton)
"ed) a bontási átvételi igazolás adatairól,"
18. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés e) pontja a következő ea) alponttal egészül ki:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):
a települési önkormányzat jegyzője]
"ea) a közúti közlekedéssel összefüggő feladatai ellátása céljából a 8. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és b) pont ba) alpontjában, a 8/A. § (1) bekezdés a), d), f)-i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, d) pont da) és db) alpontjában, e) pontjában, a 9. § (1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a 9. § (4) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, d) pont da) és db) alpontjában, e) pontjában, továbbá a 9/D. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott adatokat;"
(2) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés e) pontja a következő ec) alponttal egészül ki:
[A nyilvántartásból igényelheti(k): a települési önkormányzat jegyzője]
"ec) az örökhagyó vagyonának megállapítása és a rendelkezésre álló adatok ellenőrzése céljából a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a 9. § (1a) bekezdésében, továbbá a 9. § (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat;"
(3) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
"u) a szociális hatáskört gyakorló szerv a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, ellenőrzése céljából a 9. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában, a (2) bekezdés a)-c) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, a (2) bekezdés a)-b) pontjában és (3) bekezdésében, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi hatáskört gyakorló szerv a vagyoni helyzet vizsgálata céljából, a 9. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjában, és a (2) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt adatokat térítésmentesen;"
(4) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) A nyilvántartásból adatot, iratot igényelhet - a 8. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatok kivételével - a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához, továbbá a Kkt. 21. §-a szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatásához."
19. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény V. Fejezete a következő 34/A. §-sal egészül ki:
"34/A. § Az ügyfelet költségmentesség illeti meg az eltulajdonítás miatt hivatalból átmeneti időszakra forgalomból kivont jármű forgalomba helyezése iránt benyújtott kérelem alapján indult eljárásban."
20. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ed) alpontja.
5. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása
21. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 8. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Korlátlan számú díjmentes utazásra jogosult
a) a 6. életévét be nem töltött gyermek a helyi és a helyközi közlekedésben,
b) a gyermek 6 éves korától 14. életéve betöltéséig a helyközi közlekedésben, továbbá
c) a 65. életévét betöltött személy a helyi és helyközi közlekedésben.
(3) Díjmentesen utazhat a belföldi helyközi közlekedésben
a) az (1) bekezdésben meghatározott személy évente tizenkét alkalommal,
b) csoportos utazás esetén a 18 éven aluli, a törvény hatálya alá tartozó személyek legalább tíz főből álló csoportja, és a velük utazó két nagykorú kísérő évente egy alkalommal, előzetes bejelentés alapján."
6. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
22. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 1. pont 1.15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
Általános fogalmak:)
"1.15. nemzeti előírás: olyan vasúti műszaki előírás, amely a magyar vasúti rendszernek az uniós vasúti rendszerhez nem tartozó részére, vagy az uniós vasúti rendszer átjárhatósági műszaki előírások hatálya alá nem tartozó alrendszer valamely elemére vonatkozóan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre, a vasúti társaságokra vagy harmadik felekre vonatkozó műszaki vagy biztonsági követelményeket határoz meg;"
23. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A 3/A. § c) pontja, a 3/B. § (1) bekezdése, a 3/C. §, a 12. §, a 13. §, a 15. § (4) bekezdése, a 19. §, a 20. §, a 21. §, a 28. § (2) bekezdés a) pontja, a 29/A. §, a 29/B. §, a 49. §, a 67. §, a 67/P-67/W. §, a 69. § 9., 11., 19. és 20. pontja rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kell alkalmazni arra a vállalkozó vasúti társaságra, amely kizárólag városi, elővárosi vagy térségi vasúti szolgáltatásokat nyújt
a) különálló helyi és térségi vasúti pályahálózaton, valamint
b) városi vagy elővárosi vasúti szolgáltatások számára fenntartott vasúti pályahálózaton."
24. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30/A. § (1) A vasúti műszaki bizottság kidolgozza a különféle vasúti rendszerek, azok alrendszereinek és alrendszerrészeinek tervezésére, kivitelezésére, üzemeltetésre, karbantartására, valamint a vasúti forgalom lebonyolítására, továbbá a vasúti rendszereknek a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségére vonatkozó - átjárhatósági műszaki előírások, jogszabály vagy szabvány által nem szabályozott - vasúti műszaki előírásokat, továbbá javaslatot tesz, közreműködik a vasúti műszaki előírásokkal összefüggő jogszabályalkotásban.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vasúti műszaki előírásokban meghatározott tárgykörökben és keretek között
a) a vasúti forgalom operatív lebonyolításával összefüggő folyamatokat a vasúti pályahálózat működtetője,
b) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti társasági előírásokat a vasúti társaság
a biztonságirányítási rendszerébe illeszkedő szabályzatokban, utasításokban (a továbbiakban: hálózati forgalmi és biztonsági szabályzatok, utasítások) állapítja meg.
(3) A hálózati forgalmi és biztonsági szabályzatokat, utasításokat a pályahálózat-működtető és a vasúti társaság a közlekedési hatóságnak jóváhagyásra megküldi.
(4) A hálózati forgalmi és biztonsági szabályzatokat, utasításokat a közlekedési hatóság a jóváhagyás során a vasútüzemi működés körében alkalmazandó jogszabályoknak, a vasúti műszaki előírásoknak való megfelelőség, valamint a vasúti közlekedés biztonságára gyakorolt kockázata alapján vizsgálja."
25. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Vasúti jármű
a) vasúti társasággal vagy a vasúti pályahálózat működtetésében szerződés alapján közreműködő szervezettel fennálló munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, vagy
b) vasúti társaság vagy vasúti pályahálózat működtetésében szerződés alapján közreműködő szervezet által munkaviszony keretében foglalkoztatott járművezető munkavégzésére irányuló, vagy azt is magában foglaló, más vasúti társasággal kötött összetett szolgáltatási szerződés
alapján vezethető."
26. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"73. § (1) A vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselőjének vasúti társasággal és vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel közvetlen vagy közvetett érdekeltsége nem állhat fenn.
(2) A vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselője részére nem engedélyezhető további munkaviszony vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése vasúti társasággal, vasúti pályakapacitás-elosztó szervezettel.
(3) A kormányzati szolgálati jogviszonyt létesíteni szándékozó személy a kinevezést megelőzően, a vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselője évente kötelezettségvállalási és érdekeltségi nyilatkozatot tesz, amelyben feltünteti azokat a közvetlen és közvetett érdekeltségeit, amelyek sérthetik függetlenségét és befolyásolhatják bármely feladata teljesítését.
(4) A vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselője a közvetlen vagy közvetett érdekeltség fennállása idején, valamint a közvetlen vagy közvetett érdekeltség megszűnésének napját követő egy éven belül nem vesz részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az összeférhetetlenségi okkal érintett vasúti társaságra vagy vasúti pályakapacitás-elosztó szervezetre vonatkozik.
(5) A vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselőjének a felmentésére kizárólag a vasúti igazgatási szerv döntéséhez nem kapcsolódó ok miatt kerülhet sor.
(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakkal összefüggő részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg."
27. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény "A vasúti igazgatási szerv kormánytisztviselője" alcíme a következő 75/A. §-sal egészül ki:
"75/A. § A 73. § (1)-(5) bekezdésében, valamint a 75. §-ban foglaltakat a vasúti igazgatási szervvel munkaviszonyban álló személyre is alkalmazni kell."
28. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 79/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha valamely nemzetközi vasúti szolgáltatással kapcsolatos ügy két vagy több igazgatási szerv döntését igényli, az eljárásban részt vevő igazgatási szervek - az ügyfelek számára leginkább megfelelő megoldás érdekében - együttműködnek egymással a döntésük meghozatala során. A vasúti igazgatási szerv részt vesz az EGT-tagállamokban működő nemzeti szabályozó szervezetek olyan együttműködésében, amelynek célja, hogy közös elveket és gyakorlatokat dolgozzanak ki a feladataik ellátására és döntéseik meghozatalára vonatkozóan."
29. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"1. a vasúti közlekedési hatóság vagy hatóságok, valamint a vasúti igazgatási szerv kijelölését, eljárásuk részletes szabályait, a vasúti igazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban állókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat,"
(rendeletben állapítsa meg.)
30. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
a) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a "közzétett" szövegrész helyébe a "kiadott" szöveg,
b) 51/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "társaság részére" szövegrész helyébe a "társaság ügyfelei részére" szöveg,
c) 88. § (2) bekezdés 40. pontjában a "műszaki" szövegrész helyébe az "anyagi jogi" szöveg,
d) 88. § (2) bekezdés 41. és 42. pontjában a "műszaki követelményekre vonatkozó szabályokat" szövegrész helyébe az "anyagi jogi szabályokat" szöveg,
e) 88. § (2) bekezdés 43. pontjában a "műszaki követelményeket" szövegrész helyébe az "anyagi jogi szabályokat" szöveg
lép.
31. § Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
b) 74. §-a.
7. A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása
32. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"b) a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv,"
33. § A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 2. § j) pontjában az "500 millió forintos" szövegrész helyébe a "2 millió eurós" szöveg lép.
8. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
34. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 22. alcíme a következő 30/B. §-sal egészül ki:
"30/B. § (1) A középiskola utolsó évfolyamán a tanuló "B" kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges, a tanulmányi rendszerben elérhető online közlekedési alapismeretek és elsősegélynyújtási tanfolyamon (a továbbiakban együtt: gépjárművezetői elméleti tanfolyam) vehet részt. A tanfolyamon való részvétel saját használatú informatikai eszközön, tanítási időn kívül is teljesíthető, a középiskola azonban az órarendbe illesztve, tanítási napon, délután köteles olyan idősávot biztosítani a tanulók számára a gépjárművezetői elméleti tanfolyamon való részvételhez, amelynek ideje alatt tanórai vagy egyéb foglalkozás nem szervezhető a gépjárművezetői elméleti tanfolyamon részt vevő tanulóknak.
(2) A gépjárművezetői elméleti tanfolyam megszervezése során az állami mentőszolgálat bevonásával jelenléti formában, legalább egy alkalommal elsősegélynyújtási demonstrációs alkalmat kell szervezni, amelyet ugyanazon a településen több középiskola közösen is megszervezhet.
(3) A gépjárművezetői elméleti tanfolyamon részt vevő tanulóknak a középiskola a tanulmányi rendszerben elérhető online közlekedési alapismeretek elméleti vizsgát és online elsősegélynyújtási vizsgát szervez, ezek elvégzéséről a tanuló tanúsítványt kap, amely megfelelt vagy nem megfelelt eredményt tartalmazhat. A megfelelt eredményt tartalmazó tanúsítvány igazolja a "B" kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges gépjárművezetői elméleti tanfolyam szerinti elméleti ismeretek megszerzését. A középiskola biztosítja, hogy a tanúsítvány - az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerinti, az elsősegélynyújtásból előírt ismeretek megszerzésének igazolása céljából - a Magyar Vöröskereszt részére bemutatásra kerüljön.
(4) A gépjárművezetői elméleti tanfolyam ideje alatt a tanulók felügyeletét pedagógus vagy nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatott látja el."
35. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
a) 4. § 32a. pontjában az "a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához, az" szövegrész helyébe az "a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához, a közlekedési alapismeretek elméleti vizsgájának és az elsősegélynyújtási vizsga letételéhez szükséges alapismeretek elsajátításának biztosításához, az" szöveg
b) 9. § (8a) bekezdésében az "a 41. §" szövegrész helyébe az "a 30/B. §-ban foglaltakat modulként, a 41. §" szöveg
lép.
9. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
36. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 7. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő adatokra terjed ki:]
"b) az e törvényben meghatározottak szerinti, a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabály alapján biztosított utazási kedvezmény esetén a kedvezmény jogcíme, a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége, kibocsátója, a jogosult adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele, továbbá a foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján igénybe vehető kedvezmények esetén a munkáltató azonosításhoz szükséges adatai,"
37. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató a szolgáltatását igénybe vevők számának megállapítása céljából - a szolgáltatást igénybe vevők egyedi azonosítását, a megfigyeltek rögzítését lehetővé nem tévő módon - az (5) bekezdésben meghatározott helyen kamerás megfigyelést végezhet."
38. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az ellátásért felelős a közszolgáltatási szerződésben rögzített személyszállítási közszolgáltatások mennyiségi és minőségi előírásai betartásának folyamatos nyomon követése érdekében a közszolgáltatási szerződésben a (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak teljesülésére vonatkozó szolgáltatási szintmérési rendszert határoz meg és működtet. Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások vonatkozásában a miniszter rendeletben határozza meg a (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak teljesülésének ellenőrzéséért felelős szervezetet, a szervezet ellenőrzési feladataira, az ellenőrzés tárgyára, tartalmára és eljárására vonatkozó, valamint az ellenőrzési feladat ellentételezését biztosító díjazásával összefüggő feltételeket és részletes szabályokat."
39. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 26. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki:
"37/A. § Az országos, regionális vagy elővárosi közúti vagy helyi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást vagy a menetrend szerinti vízi személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató munkavállalói és jogszabályban meghatározott igényjogosultjai számára az alkalmazott menetdíjakból díjkedvezményt nyújthat. A közlekedésszervező munkavállalóját a menetkedvezmények szempontjából a személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató munkavállalójának kell tekinteni."
40. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vasúti igazgatási szervnek kell megállapítania objektív gazdasági elemzés alapján, a döntést előre meghatározott kritériumokra alapozva a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyának veszélyeztetettségét. Ezt az alábbi szereplők bármelyikének a 2012/34/EU irányelv 38. cikk (4) bekezdésében említett, a kérelmezni szándékozott személyszállítási szolgáltatásról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított egy hónapon belül benyújtott kérelmére kell megállapítaniuk:
a) a miniszter,
b) bármely érdekelt illetékes hatóság, amely jogosult az országos vasúti pályahálózathoz való hozzáférés korlátozására,
c) a tervezett személyszállítási szolgáltatással érintett országos pályahálózat-működtető,
d) a közszolgáltatási szerződést teljesítő vállalkozó vasúti társaság."
41. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
"i) a 35. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését, az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások vonatkozásában a szervezet feladataira, a személyszállítási közszolgáltatások teljesítése mennyiségi és minőségi ellenőrzésének tárgyára, tartalmára és eljárására vonatkozó, valamint az ellenőrzési feladat ellentételezését biztosító díjazásával összefüggő feltételeket és részletes szabályokat"
(rendeletben állapítsa meg.)
42. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 26. § (2) bekezdésében az "egyezetési" szövegrész helyébe az "egyeztetési" szöveg, lép.
10. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
43. § (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"43. nehéz tehergépjármű: árufuvarozásra szánt nehézgépjármű, ideértve a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti vontatót és nyerges vontatót, és a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendelet szerinti különleges felépítményű gépjárművet is, ha e törvény alkalmazásában nehézgépjárműnek minősül;"
(2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. §-a a következő 74. és 75. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"74. lényegesen módosított UD rendszer: az UD rendszer olyan módosítása, amelynek eredményeképpen az EETS-szolgáltató által alkalmazott átjárhatósági rendszerelemek olyan mértékű módosítása szükséges, amely az EETS-szolgáltató újbóli akkreditálását is szükségessé teszi;
75. EETS-akkreditáció: az EETS-szolgáltató által az útdíjszedőnél kezdeményezett eljárás, amelynek eredményes lefolytatását követően az útdíjszedő az EETS-szolgáltatóval az EETS, EETS-területen történő nyújtására szerződést köt."
44. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 13. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az útdíjból származó bevétel vagy az e bevétel értékével megegyező összeg - ide nem értve a (3) bekezdésben foglalt külsőköltség díjbevételt - az alábbi sorrend figyelembevételével - a mindenkori szakmapolitikai döntésekkel összhangban - használható fel:]
"e) a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett útszakaszok rendelkezésreállási díja, valamint a rendelkezésreállás-alapú szolgáltatási díja fizetésének,"
[érdekében.]
45. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az útdíjszolgáltató vagy az EETS-szolgáltató (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) és az útdíjszedő közötti útdíjszedéssel összefüggő - különösen a szolgáltató számára előírt szerződési feltételekkel és e feltételek megkülönböztetésmentességével, a szolgáltató díjazásával vagy a fennálló szerződéssel összefüggésben felmerült - jogvitáiban a bírósági igényérvényesítést megelőzően a feleknek meg kell kísérelniük jogvitájuknak az egyeztető szerv útján történő rendezését."
11. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
46. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 6. alcíme a következő 35/B. §-sal egészül ki:
"35/B. § [A szakképző intézményben tanuló járművezetők elméleti képzése és vizsgája]
(1) A szakképző intézmény utolsó évfolyamán a tanuló "B" kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges, a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben elérhető online közlekedési alapismeretek és elsősegélynyújtási tanfolyamon (a továbbiakban együtt: gépjárművezetői elméleti tanfolyam) vehet részt. A tanfolyamon való részvétel saját használatú informatikai eszközön, tanítási időn kívül is teljesíthető, a szakképző intézmény azonban az órarendbe illesztve, tanítási napon, délután köteles olyan idősávot biztosítani a tanulók számára a gépjárművezetői elméleti tanfolyamon való részvételhez, amelynek ideje alatt tanórai vagy egyéb foglalkozás nem szervezhető a gépjárművezetői elméleti tanfolyamon részt vevő tanulóknak.
(2) A gépjárművezetői elméleti tanfolyam megszervezése során az állami mentőszolgálat bevonásával jelenléti formában, legalább egy alkalommal elsősegélynyújtási demonstrációs alkalmat kell szervezni.
(3) A gépjárművezetői elméleti tanfolyamon részt vevő tanulóknak a szakképző intézmény a regisztrációs és tanulmányi alaprendszerben elérhető online közlekedési alapismeretek elméleti vizsgát és online elsősegélynyújtási vizsgát szervez, ezek elvégzéséről a tanuló tanúsítványt kap, amely megfelelt vagy nem megfelelt eredményt tartalmazhat. A megfelelt eredményt tartalmazó tanúsítvány igazolja a "B" kategóriás közúti járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges gépjárművezetői elméleti tanfolyam szerinti elméleti ismeretek megszerzését. A szakképző intézmény biztosítja, hogy a tanúsítvány - az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerinti, az elsősegélynyújtásból előírt ismeretek megszerzésének igazolása céljából - a Magyar Vöröskereszt részére bemutatásra kerüljön.
(4) A közúti járművezetők közlekedési alapismeretek elméleti vizsgájának és az elsősegélynyújtási vizsga letételének alapjául szolgáló alapismeretek elsajátításához szükséges informatikai feltételek biztosítása érdekében a szakképző intézmény a regisztrációs és tanulmányi alaprendszert veszi igénybe."
12. Záró rendelkezések
47. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) A 3. §, a 10. § b) és c) pontja, a 11. § és a 14. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(3) A 4. §, a 18. §, a 38. § és a 41. § 2024. július 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1. §, a 9. § (3) és (5) bekezdése, a 3. alcím, a 8. alcím és a 11. alcím 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
(5) A 6. §, a 7. §, a 9. § (4) bekezdése, a 10. § g) pontja és a 36. § 2024. október 1-jén lép hatályba.
(6) A 17. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
48. § (1) Ez a törvény
a) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
b) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
c) a vasútbiztonságról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
d) a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2370 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
e) az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2405 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke