2024. évi LXXIII. törvény

a digitális állammal és az okmányok digitalizációjával összefüggő egyes törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 1. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "e törvényben megállapított illetéken felül" szövegrész helyébe az "e törvényben megállapított illetéken vagy jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díjon felül" szöveg lép.

3. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 1. melléklet I. része,

b) 1. melléklet II. része,

c) 2. mellékletében foglalt táblázat IX. pont 16. sor 2. mezőjében az "a) a diplomata-útlevél, b) a külügyi szolgálati útlevél, c) az ideiglenes magánútlevél," szövegrész és az "e) a 65. életévét betöltött személy magánútlevelének, második magánútlevelének" szövegrész,

d) 2. mellékletében foglalt táblázat IX. pont 20. sor 2. mezőjében az "a személyi azonosító képzése - ideértve a személyi azonosító megváltozását eredményező adatváltozást is - miatt kiállított hatósági igazolvány" szövegrész.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

4. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az érintettet a személyi azonosítójáról a nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározott hatósági eljárásban kiállított hatósági igazolvánnyal tájékoztatja, kivéve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár, a 4. § (2a) bekezdés d)-f) és h) pontja, 4. § (2c)-(2e) bekezdése szerinti magyar állampolgár nyilvántartásba vételekor, a honosított vagy visszahonosított polgár esetében vagy, ha a polgár kiállítást megakadályozó nyilatkozatot tesz."

5. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 29. § (7) bekezdés b) pontja szerinti ujjnyomatot - ha azt az állandó személyazonosító igazolvány tároló eleme tartalmazza - a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti kérelem előterjesztésekor az eljáró hatóság a személyazonosítás céljából összeveti a polgár ujjnyomatával, kizárólag abból a célból, hogy a személyazonosság igazolására bemutatott állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Az eljáró hatóság az összevetés elvégzéséig kezeli az ujjnyomatot."

6. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény VII. Fejezete a következő 36/A. §-sal egészül ki:

"36/A. § (1) A személyazonosító igazolvány kiállításáért, pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, kivéve

a) a korábbi állandó személyazonosító igazolvány érvényességének lejárta miatti új okmány igénylésekor,

b) a 14. életévet be nem töltött kérelmező személyazonosító igazolványának igénylésekor,

c) a 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött állandó személyazonosító igazolványának kiállításakor,

d) a családi állapot változásából eredő névváltozás miatti állandó személyazonosító igazolvány igénylésekor, amennyiben arra a családi állapot változására okot adó esemény bekövetkeztét követő 90 napon belül kerül sor,

e) a honosított vagy visszahonosított polgár állandó személyazonosító igazolványának kiállításakor,

f) a 70. életévet betöltött kérelmező állandó személyazonosító igazolványának igénylésekor,

g) a korábbi személyazonosító igazolvány gyártáshibája esetén,

h) a tévesen bejegyzett adatok helyesbítése esetén,

i) a korábbi állandó személyazonosító igazolvány tároló elemének nem működése esetén vagy, ha a tároló elem hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott, a polgárnak vagy az igazolványnak a nyilvántartásban szereplő adatait, vagy

j) a korábbi állandó személyazonosító igazolvány 29. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus szolgáltatásainak nem megfelelő működésekor,

k) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek személyazonosító igazolványának igénylésekor.

(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításáért, pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, kivéve

a) a 14. életévet be nem töltött polgár részére személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány igénylésekor,

b) a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolvány cseréjekor, amennyiben a polgárt személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal még nem látták el,

c) a tévesen bejegyzett adatok helyesbítése vagy a hatósági igazolvány gyártmányhibája esetén,

d) a 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött nyilvántartásba vételekor,

e) ha a hatósági igazolvány kiállítására a központi címregiszterbe bejegyzett címelemek megváltozása miatt költözéssel nem járó lakcímváltozás miatt kerül sor,

f) a Magyarország területének a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyásának bejelentése esetén."

7. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza)

"d) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a személyazonosító igazolvány, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításáért, pótlásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait;"

8. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 7. § (1) bekezdés h) pontjában az "átadásáról" szövegrész helyébe az "átadásáról vagy kézbesítéséről" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés i) pontjában a "kézbesítésével" szövegrész helyébe az "átadásával vagy kézbesítésével" szöveg,

c) 7/A. § b) pontjában az "átadásáról;" szövegrész helyébe az "átadásáról vagy kézbesítéséről;" szöveg,

d) 24/L. §-ában az "(a továbbiakban: Program)" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: Gondosóra program)" szöveg, a "Program" szövegrészek helyébe a "Gondosóra program" szöveg, a "Programban" szövegrész helyébe a "Gondosóra programban" szöveg,

e) 29/G. § (2) bekezdésében a "polgárt" szövegrész helyébe a "polgárt kérelmére" szöveg,

f) 36. § (5) bekezdésében a "Program" szövegrész helyébe a "Gondosóra program" szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 6. § (2a) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében és 29. § (13a) bekezdésében az "és (4)" szövegrész,

b) 7. § (4) bekezdése,

c) 9. § (2) bekezdés m) pontja,

d) 13. § (2a) bekezdésében a "4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a" szövegrész,

e) 14. § s) pontja,

f) 21. § y) pontja,

g) 24/E. § (2) bekezdése

h) 24/H. § (1) bekezdése,

i) 29/A. § (7) bekezdése,

j) 34. § (6) bekezdésében az "A nyilvántartást kezelő szerv ebben az esetben írásban tart kapcsolatot a polgárral." szövegrész,

k) 34. § (9a) bekezdése,

l) 34/A. §-a,

m) 36. § (6) bekezdésében az "és a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok" szövegrész,

n) 36/A. § (1) bekezdés k) pontja,

o) 36/A. § (2) bekezdés f) pontja,

p) 47. § (1) bekezdés a) pontjában az "az elektronikus ügyintézési ponton történő ügyintézés eltérő szabályait," szövegrész.

3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

10. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 24/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24/C. § (1) A Kormány által, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében megvalósuló, az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program (e § alkalmazásában a továbbiakban: Gondosóra program) megvalósítására kijelölt jogi személy a Gondosóra program megvalósításához kapcsolódó szakmatámogatási feladatának elősegítése, a Gondosóra program igénybevételére jogosult célcsoport tagjainak felkeresése, a programba történő bevonása, a kapcsolattartás elősegítése és a Gondosóra programban biztosított szolgáltatás nyújtásának érdekében, a Gondosóra program megvalósítási és fenntartási ideje alatt kezeli

a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/L. §-a szerinti személy (a továbbiakban: Gondosóra programban részt vevő személy) természetes személyazonosító és lakcímadatait, elhalálozás esetén az elhalálozás és holttá nyilvánítás tényére és idejére vonatkozó adatokat, külföldön történő letelepedés esetén az e tényre vonatkozó adatokat,

b) a Gondosóra programban részt vevő személy elektronikus levelezési címét és telefonos elérhetőségi adatait (a továbbiakban: kapcsolattartási adatok),

c) a Gondosóra programban részt vevő személy által megjelölt, a Gondosóra programban való részvételt vállaló kontaktszemélynek a természetes személyazonosító, lakcímadatait és kapcsolattartási adatait,

d) a Gondosóra programban részt vevő személy jóváhagyásával a Gondosóra programban való részvételhez szükséges igényt előterjesztő természetes személynek vagy jogi személy természetes személy kapcsolattartójának (a továbbiakban: Igénylő) a természetes személyazonosító, lakcímadatait és kapcsolattartási adatait,

e) a Gondosóra programban részt vevő személy által megjelölt, a jelzőeszköz átvételét vállaló kézbesítési címzettnek a természetes személyazonosító, lakcímadatait és kapcsolattartási adatait, valamint

f) a Gondosóra programban nyújtott szolgáltatások során a Gondosóra programban részt vevő személy egészségi állapotának megfelelő szolgáltatás nyújtása, segítségnyújtás megalapozottsága érdekében a Gondosóra programban részt vevő személy által megadott egészségügyi adatokat, továbbá Gondosóra programban részt vevő személy létfontosságú érdekeinek védelme, valamint a segélyhívások indítása során a segélyhívásokat fogadó szerv részére történő átadás érdekében a Gondosóra programban részt vevő személy egészségügyi adatait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartam elteltével a Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy haladéktalanul gondoskodik az (1) bekezdés a)-f) pontjában foglalt adatok törléséről.

(3) Ha a Gondosóra program keretében nyújtott szolgáltatást a Gondosóra programban részt vevő személy nem kívánja igénybe venni vagy az általa megjelölt kontaktszemély a kapcsolattartáshoz a továbbiakban nem járul hozzá, a Gondosóra programban való részvételének törléséről a Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy haladéktalanul gondoskodik.

(4) Amennyiben a Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy a Gondosóra program keretében nyújtott szolgáltatások biztosítására Szolgáltatót vesz igénybe, úgy gondoskodik az (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatok továbbításáról a Szolgáltató részére.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében, a Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy hatékony és gyors ügyintézésének biztosítása céljából, a Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy által használt elektronikus rendszeren keresztül jogosult továbbítani a Szolgáltató vagy a segítségnyújtó hivatalos szervek mint csatlakozott szerv felé az adatokat, valamint jogosult fogadni a Szolgáltató mint csatlakozott szerv által visszaküldött adatokat, információkat.

(6) A Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy az elhalálozás és holttá nyilvánítás tényének bejegyzését követően, az erről történő hivatalos tudomásszerzést követően az elhunyt személy Gondosóra programban való részvételének törléséről haladéktalanul gondoskodik.

(7) A Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy - a külföldön történő letelepedésről való hivatalos tudomásszerzést követően - a külföldön letelepedett személy Gondosóra programban való részvételének törléséről haladéktalanul gondoskodik.

(8) A Gondosóra program megvalósítására kijelölt jogi személy a Gondosóra programban részt vevő személyekről és az általuk tett jelzésekről - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai adatokat szolgáltat az informatikáért felelős miniszter és a szociálpolitikáért felelős miniszter részére."

4. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

11. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 29. § (2a) bekezdésében az "az igazoltatás során nem biztosítottak" szövegrész helyébe az "az igazoltatás során az igazoltatottnak felróható okból nem biztosítottak" szöveg lép.

5. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

12. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A polgár a 6. § (1)-(3) bekezdése szerinti azonosító kódot a digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan előállított hitelesített igazolással igazolhatja."

13. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha jogszabály a TAJ szám igazolására a TAJ számról szóló hatósági igazolvány bemutatását írja elő, az a 8. § (4) bekezdés szerinti digitálisan előállított hiteles formában is bemutatható."

14. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

a) 37. § (1) bekezdés n) pontjában a "Program" szövegrész helyébe a "Gondosóra program" szöveg,

b) 37. § (1) bekezdés p) pontjában az "állampolgárságának" szövegrész helyébe az "állampolgárságának, nemének" szöveg,

c) 37. § (3) bekezdés l) pontjában a "Program" szövegrész helyébe a "Gondosóra program" szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 21. § (7c) bekezdése.

6. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

16. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a TAJ-számot igazoló hatósági igazolványát és - ha a biztosított a 14. életévét betöltötte - érvényes, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolványát köteles bemutatni. A biztosított a TAJ-számát

a) - ha törvényben meghatározottak szerint a tároló elem azt tartalmazza - a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolványával - a technikai feltételek megléte esetén - elektronikusan is,

b) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerinti összerendelési nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint is,

c) digitálisan előállított hiteles formában is

igazolhatja."

7. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

17. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A magánútlevél érvényességének időtartama - a 7. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően

a) 6 éves életkor betöltéséig 3 év,

b) 6-18 éves életkor közöttiek esetén 5 év,

c) 18 éven felüliek esetén 10 év.

(2) A magánútlevél kiállításáért, pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, kivéve

a) kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, döntése miatt kezdeményezett eljárás esetén,

b) a korábbi okmány gyártáshibája esetén,

c) a korábbi okmány tároló elemének nem működése esetén, vagy ha a tároló elem hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott, a polgárnak vagy az okmánynak az útiokmány-nyilvántartásban szereplő adatait."

18. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A második magánútlevél kiállításáért, pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, kivéve

a) kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, döntése miatt kezdeményezett eljárás esetén,

b) a korábbi okmány gyártáshibája esetén,

c) a korábbi okmány tároló elemének nem működése esetén, vagy ha a tároló elem hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott, a polgárnak vagy az okmánynak az útiokmány-nyilvántartásban szereplő adatait."

19. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 10. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az ideiglenes magánútlevél kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."

20. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatalos útlevél kiállításáért, valamint a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél pótlásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, kivéve

a) kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, döntése miatt kezdeményezett eljárás esetén,

b) a korábbi okmány gyártáshibája esetén,

c) a korábbi okmány tároló elemének nem működése esetén, vagy ha a tároló elem hibásan tartalmazza a törvényben meghatározott, a polgárnak vagy az okmánynak az útiokmány-nyilvántartásban szereplő adatait."

21. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 21/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A magánútlevél, valamint a második magánútlevél soron kívüli, azonnali, illetve sürgősségi eljárásban történő kiadásáért és pótlásáért az ügyfél a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjon felül további igazgatási szolgáltatási pótdíjat köteles fizetni."

22. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatkezelő szerv - az úti okmány valódiságának ellenőrzése, a birtokosa személyazonosságának és állampolgárságának, valamint a külföldre utazáshoz, illetve hazatéréshez való jogosultság igazolása céljából - az útiokmány-nyilvántartásban kezeli:)

"m) az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának, illetve pótdíjának az összegét, valamint a teljesítésének tényét,"

23. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -hogy rendeletben határozza meg]

"h) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az útlevél kiadásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összegét és megfizetésének részletes szabályait."

24. § Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény

a) 21/B. § (11) bekezdése,

b) 21/D. és 21/E. §-a,

c) 24/A. § (1) bekezdés a) pontjában a " , továbbá az anyakönyvvezető" szövegrész,

d) 27. § (1e) bekezdése,

e) 27. § (1g) bekezdése.

8. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

25. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a nyilvántartó gondoskodik a vezetői engedélynek a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti automatikus döntéshozatali eljárás útján történő (a továbbiakban: automatikus) kiállításáról."

26. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A vezetői engedély automatikus kiállítása iránti kérelem akkor tekinthető benyújtottnak, amikor az okmány kiállításához szükséges valamennyi feltétel fennállása a közúti közlekedési nyilvántartásból megállapítható."

27. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)

"l) a nyilvántartó által megbízott megszemélyesítést végző szervezet ingyenesen az automatikus úton kiállított vezetői engedély, törzskönyv és forgalmi engedély megszemélyesítéséhez, kiállításához és jogszabályban meghatározott adatok kezeléséhez az okmányra kerülő adatok tekintetében,"

28. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 24. § (3c) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A (3b) bekezdés szerinti szolgáltatás útján a járművezető vagy a járművezető-jelölt elektronikus azonosítását követően közvetlenül tájékozódhat]

"g) a megfizetett igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésére"

[vonatkozó adatairól.]

29. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34/A. § (1) Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a jogszabályban meghatározott esetek kivételével az alábbi eljárásokért:

a) a vezetői engedély kiállítása és pótlása,

b) a törzskönyv kiállítása és pótlása,

c) a forgalmi engedély kiállítása és pótlása,

d) a b) és c) pont alá nem tartozó közlekedési igazgatási hatósági eljárások,

e) az egyes rendszámtáblákkal és a hatósági jelzéssel összefüggő eljárások,

f) az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése.

(2) Az ügyfelet költségmentesség illeti meg az eltulajdonítás miatt, hivatalból, átmeneti időszakra forgalomból kivont jármű forgalomba helyezése iránt benyújtott kérelem alapján indult eljárásban.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben az ügyfelet költségmentesség illeti meg, amennyiben a vezetői engedély kiállítására automatikus eljárás keretében kerül sor."

30. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

a) 4/A. § (1) bekezdésében a "hivatalból" szövegrész helyébe a "kérelemre" szöveg,

b) 4/D. §-ában a "hivatalból" szövegrész helyébe a "kérelemre" szöveg és az "a hivatalbóli" szövegrész helyébe az "az automatikus" szöveg,

c) 4/E. §-ában a "hivatalbóli" szövegrészek helyébe az "automatikus" szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény

a) 4/A. § (3) bekezdése,

b) 4/C. §-a,

c) 5. § (3) bekezdése,

d) 6. § (1a) és (1b) bekezdése,

e) 14. § (2) bekezdés m) pontja,

f) 19. § (1) bekezdés t) pontjában a " , vagy a névváltozási eljárással összefüggő feladatainak ellátása" szövegrész,

g) 34/A. § (3) bekezdése.

9. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

32. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5/A. § A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a Nyilvántartó természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a Nyilvántartó részére a természetes személy kapcsolati kódját és az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhelyének azonosításához szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás adatait a Nyilvántartó a járművezetővel való elektronikus úton történő kapcsolatfelvételre használhatja fel."

10. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása

33. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 18/H. § záró szövegrészében az "ügyfélkapuján" szövegrész helyébe a "központi azonosítási ügynökön keresztül elérhető elektronikus azonosítás szolgáltatáson" szöveg lép.

11. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

34. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 54/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54/A. § A kamara és a területi szervezet az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek."

12. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

35. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 19/C. §-ában az "az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény" szövegrész helyébe az "a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény" szöveg lép.

13. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

36. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 24. § (7) bekezdésében a "kell visszautasítani" szövegrész helyébe a "vissza kell utasítani" szöveg lép.

14. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

37. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény "A házasulók bejelentése a névviselésről és a hivatalból kiállításra kerülő okmányokhoz szükséges adatok felvételezése" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"A házasulók bejelentése a névviselésről"

38. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 82. § (1b) és (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) A nyilvántartó szerv az (1a) bekezdés szerinti adatokat annak továbbításáig vagy az (1c) bekezdésben meghatározott törlés időpontjáig kezeli.

(1c) A nyilvántartó szerv, ha az (1a) bekezdés szerinti hivatalból kiállításra kerülő állandó személyazonosító igazolvány kiállításának akadálya van, haladéktalanul törli a kiállításához rögzített adatokat."

39. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 98. §-sal egészül ki:

"98. § (1) 2025. február 1. napjától nem kerülnek hivatalból kiállításra a születési vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevétől eltérő házassági nevet felvevő, Magyarországon házasságot kötő magyar állampolgárok részére a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok, a forgalmi engedély, a törzskönyv, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, a TAJ számról szóló hatósági igazolvány és az adóigazolvány.

(2) A nyilvántartó szerv haladéktalanul törli az (1) bekezdésben felsorolt hatósági igazolványok kiállításához rögzített adatokat."

40. § Hatályát veszti az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény

a) 17. § (3a) bekezdése,

b) 20. § (2), (3)-(5) bekezdése,

c) 82. § (1d) bekezdése.

15. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

41. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 46. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az Ákr.-nek]

"4. a megkeresés szabályaira,"

[vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.]

42. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 159. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az MNB a monetáris politika végrehajtásával, devizatartalék kezelésével, bankszámlavezetéssel, fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos, valamint a készpénzforgalmazási tevékenysége során a Dáptv. rendelkezéseit a magas vagy jelentős biztonsági osztályba sorolt, zárt célú elektronikus információs rendszereken kívül nyújtott digitális szolgáltatására alkalmazza."

43. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 173. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:)

"e) az 1. mellékletben meghatározott elektronikus kapcsolattartással érintett ügyekben a szervezet és az MNB között kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá az MNB által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára,"

(vonatkozó részletes szabályokat.)

44. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a következő 183/F. §-sal egészül ki:

"183/F. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 26. § (3) és (4) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését követően indított hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-vel megállapított 64. § (2) bekezdését az MNB az átfogó vizsgálatainak az időbeli ütemezése során 2016. január 1-jétől alkalmazza. Ezen időpontot megelőzően az e törvény Módtv. hatálybalépését megelőző napján hatályos 64. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a Magyar Nemzeti Bank az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően nem vállalta, 2017. december 31-ig az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

45. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a következő 183/H. §-sal egészül ki:

"183/H. § (1) Az e törvény - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - 58. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek legkésőbb 2017. január 1-jéig kötelesek az elektronikus kapcsolattartással érintett egyéb ügyekben a szervezet és az MNB között elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá az MNB által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletben meghatározott követelményeknek eleget tenni, az ehhez szükséges regisztrációt elvégezni.

(2) Az e törvény - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - 58. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek az (1) bekezdésben meghatározott rendelet követelményeinek való megfelelést és az ehhez szükséges regisztrációt követően, de legkésőbb 2017. január 1-jétől kötelesek elektronikus kapcsolattartásra."

46. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

47. § Hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 60. §-a.

16. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

48. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 323. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Az elektronikus közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokirat aláírása pillanatában a kiállító személynek a Dáptv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört

a) a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta, vagy

b) az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igazolása tartalmazza."

49. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A 2024. augusztus 31-én hatályos, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatával 2024. december 31-ig hitelesített elektronikus okirat teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és a 325. § (3a) bekezdése szerint tanúsítja az aláíró szerepkörét, ha a szerepkört az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás igazolása tartalmazza."

50. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 605. § (2) bekezdésében a "benyújtását" szövegrész helyébe a "benyújtás" szöveg és a "kell tekinteni" szövegrész helyébe a "minősül" szöveg lép.

17. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

51. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 27/A. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A Rendszerben történő adatszolgáltatás, adatátadás, az adatszolgáltatókkal való kapcsolattartás esetében a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Dáptv.) rendelkezéseit a (4)-(9) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A Rendszerben történő adatszolgáltatást, adatátadást teljesítő adatszolgáltatók azonosítása regisztrációt követően, a Dáptv. szerinti elektronikus azonosítás útján történik.

(5) A KSH - a Rendszerben regisztrált - adatszolgáltató részére címzett iratot az adatszolgáltató által a Rendszerben rögzített legfeljebb öt elektronikus levélcímre kézbesíti, ha az adatszolgáltatóval az elektronikus kapcsolattartás más módon nem lehetséges.

(6) Adatszolgáltatási, adatátadási kötelezettséggel kapcsolatos irat kézbesítése új, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő adatszolgáltatói kijelölés esetében - ha az adatszolgáltató korábban nem került regisztrálásra a Rendszerben - postai szolgáltató útján, új, a Rendszerben korábban regisztrálásra nem került gazdálkodó szervezet adatszolgáltató részére annak hivatalos elektronikus elérhetőségére történik."

52. § Hatályát veszti a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 27/A. § (10) bekezdése.

18. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

53. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján az adóhatóság megállapítja a természetes személy adóazonosító jelét, és arról kérelemre tizenöt napon belül hatósági igazolványt (a továbbiakban: adóigazolvány) állít ki, ennek során, továbbá az adóigazolvány egyéb okból történő kiállítása esetén megküldi az adóigazolvány kiállításához szükséges adatokat az adóigazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére."

54. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/A. § [Adóigazolvány kiállítása hivatalból]

Az állami adó- és vámhatóság hivatalból gondoskodik az adóigazolvány kiállításáról, és az adóigazolvány megszemélyesítése érdekében a megszemélyesítéshez szükséges adatoknak az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére történő elküldéséről az intézetben született, Magyarországon élő magyar állampolgár újszülött esetében, akire vonatkozóan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény alapján adatot szolgáltatott."

55. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra kötelezettek felhívására az adóazonosító jelét a természetes személy digitálisan előállított hiteles formában is igazolhatja, vagy - a technikai feltételek megléte esetén - a tárolóelemmel rendelkező érvényes állandó személyazonosító igazolványával elektronikusan is igazolhatja, ha a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a tárolóelem azt tartalmazza."

19. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása

56. § (1) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 6/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.

(3) Az elektronikus dokumentum kézbesítésére a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (továbbiakban: Dáptv.) 25. §-ában és 27. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy felhasználó alatt a honvédelmi alkalmazottat, digitális szolgáltatást biztosító szervezet alatt a foglalkoztatót kell érteni."

(2) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 6/A. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A honvédelmi alkalmazott az írásbeli jognyilatkozatok elektronikus aláírása és az elektronikus dokumentumok kézhezvételének visszaigazolása érdekében köteles a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni, és a biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus elérhetőségét a foglalkoztatójával közölni. A honvédelmi alkalmazott e kötelezettségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kinevezését követő tizenöt napon belül köteles teljesíteni.

(3b) Ha az elektronikus dokumentum elektronikus kézbesítése vagy a kézbesítési vélelem szabályainak alkalmazása bármely okból nem lehetséges, vagy az a honvédelmi alkalmazotti jogviszony létesítéséről rendelkezik, az elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkör gyakorlója által írásban kijelölt vagy a szervezeti és működési szabályzatban erre feljogosított személy öt napon belül záradékolással hiteles papíralapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papíralapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. A honvédelmi alkalmazottal a papíralapú kiadmányt kell közölni."

(3) A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 6/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) által foglalkoztatott honvédelmi alkalmazottakra nem alkalmazhatók."

57. § A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 6/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy köteles az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolás és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolás kézhezvétele érdekében a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással és az ehhez tartozó biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas tárhellyel rendelkezni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tárhely azt igazolja vissza, hogy az elektronikus formában kiadott összesített adóigazolást és a társadalombiztosítási nyilvántartás adatairól szóló igazolást a címzett kétszeri értesítés ellenére sem vette át, az elektronikus dokumentumot kézbesítettnek kell tekinteni a második értesítés időpontját követő ötödik munkanapon."

20. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

58. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A Hatóság látja el a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti integrátorok nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos feladatokat."

59. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13/A. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

"2. megállapítja a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti

a) szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás kiberbiztonsági követelményeit, továbbá a követelményeknek való megfelelés igazolásának módját, valamint

b) integrátorok nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat."

21. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása

60. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyes adatkezelők az általuk nyilvántartott adatok alapjául szolgáló eredeti iratokat vagy azok másolatait vagy a digitális állampolgárság szolgáltató által hitelesített egyenértékű dokumentumokat kezelik."

61. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az (1) bekezdés szerint bejelentett adatváltozás alapján kezdeményezett eljárást az eredeti okirat vagy annak másolata alapján kell végrehajtani, az érintett az adatokat a személyes ügyintézés során az ügyfélszolgálaton az okirat eredeti példányának bemutatásával, elektronikus ügyintézés esetén az elektronikus rendszeren, elektronikus formában történő továbbításával igazolja. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az előírt eljárást az elektronikusan bejelentett adatközlés, illetve elektronikusan benyújtott okirat alapján kell megindítani. Ezen bekezdés szerinti okiratot - annak bemutatása és másolatának továbbítása során - a digitális állampolgár digitálisan előállított hiteles formában is igazolhatja."

22. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása

62. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 4. melléklet I. pont 10. alpontjában az "ügyfélkapu" szövegrész helyébe a "biztonságos kézbesítési szolgáltatásra alkalmas elektronikus" szöveg lép.

23. Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény módosítása

63. § Nem lép hatályba az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló 2023. évi LXX. törvény 55. §-a.

24. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény módosítása

64. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 8. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"2. attribútum: az eIDAS Rendelet 3. cikk 43. pontjában meghatározott fogalom;"

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 8. §-a a következő 33a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"33a. közszférabeli szervezet: az (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 6. pontja szerinti szervezet, a 9. § (2) bekezdése szerinti digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv;"

(3) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 8. § 33a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"33a. közszférabeli szervezet: az (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 6. pontja szerinti szervezet, a 9. § (2) bekezdése szerinti digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv és a 80. § (1) bekezdés a)-e), g) és h) pontja szerinti digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet;"

65. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 9. §-a a következő (4c)-(4e) bekezdéssel egészül ki:

"(4c) A digitális szolgáltatás nyújtását önként vállaló jogalany a digitális szolgáltatások nyújtásához való felkészülés támogatására - a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) által vezetett nyilvántartásban szereplő - gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: integrátor) bízhat meg.

(4d) Az SZTFH nyilvántartást vezet a feladat ellátásához szükséges, a Kormány rendeletében meghatározott szakértelemmel és infrastrukturális feltételekkel rendelkező integrátorokról az SZTFH elnöke rendeletében foglalt részletes szabályok szerint.

(4e) A (4d) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az integrátor megnevezését és székhelyét, valamint annak kijelölt kapcsolattartója természetes személyazonosító adatait, telefonszámát, és elektronikus levelezési címét,

b) az integrátor - nyilvántartásba vételekor kapott - azonosító számát,

c) a Kormány rendeletében meghatározott követelmények teljesülését alátámasztó dokumentumokat,

d) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat."

66. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A digitális állampolgár azonosító a digitális állampolgárság nyilvántartásba (a jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) történő bejegyzéssel jön létre."

67. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 12. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás célja:)

"c) a digitális állampolgárság szolgáltató által nyújtott szolgáltatások támogatása."

68. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 13. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:)

"f) a digitális állampolgárság szolgáltató által a felhasználó részére biztosított keretalkalmazás működéséhez szükséges, valamint a keretalkalmazáson keresztül nyújtott keretszolgáltatásokkal összefüggő technikai adatok."

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A nyilvántartást vezető szerv a természetes személyazonosító adatok és a digitális állampolgár azonosító kezelésére jogosult szerv részére a digitális állampolgár azonosító megismerése vagy igazolása, a felhasználó azonosítása, valamint a felhasználói profil aktív vagy inaktív állapotának közlése céljából adatszolgáltatást teljesíthet."

69. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § A közhiteles nyilvántartást vezető szerv, valamint a digitális szolgáltatást biztosító szerv a digitális állampolgár azonosítót a felhasználó azonosítása, valamint az általa a digitális térben nyújtott szolgáltatások biztosítása céljából kezelheti."

70. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatkezeléssel összefüggésben az adatkezelés további részletes szabályait az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg."

71. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 15. alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § Ha természetes személy felhasználó nem rendelkezik a 25. § (2) bekezdés szerinti hivatalos elérhetőséggel, a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv az általa ismert, a 46. § (5) bekezdése szerinti tárhelyre megkísérelheti kézbesíteni a küldeményt. Ebben az esetben a 27. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv köteles más módon intézkedni az irat vagy értesítés kézbesítéséről."

72. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 35. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A gazdálkodó szervezet (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosításával egyenértékű, ha a gazdálkodó szervezet felhasználóval az elektronikus kapcsolattartás a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv által működtetett gépi interfészen keresztül történik, és a gazdálkodó szervezet felhasználó azonosítása korábban e célból végzett regisztráció alapján biztosított. A regisztráció a digitális szolgáltatás nyújtására köteles szerv által e célra kialakított elektronikus ügyintézési felületen a gazdálkodó szervezet felhasználó természetes személy törvényes képviselőjének a 34. § (2) bekezdése szerinti elektronikus azonosítását és képviseleti jogának vizsgálatát követően végezhető el. A gépi interfész szolgáltatás igénybevétele során vélelmezni kell, hogy annak használója az e szolgáltatás igénybevétele céljából előzetesen regisztrált gazdálkodó szervezet."

73. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti azonosítási szolgáltatással indított folyamatban lévő ügyben az ügy megindítását követően a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a rendelkezési nyilvántartásba tett új ügyintézési rendelkezést vagy annak módosítását csak akkor veszi figyelembe, ha azt a felhasználó a digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek is bejelenti."

74. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 45. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alábbi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány köteles biztosítani, a kijelölt szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató útján:)

"a) a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatás természetes személy felhasználók részére,"

75. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 47. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)

"g) személyre szabott ügyintézési felület, a felhasználó által személyre szabható internetes alkalmazás, amely az azonosított felhasználó számára egységesen elérhető lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézéshez szükséges nyilatkozatok, eljárási cselekmények és egyéb kötelezettségek teljesítésére, a felhasználó által igénybe vehető elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevételére,"

76. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A digitális keretszolgáltatásként elérhető eAláírás szolgáltatás használatával létrehozott elektronikus aláírás a 8. § 38. pontja szerinti minősített elektronikus aláírást biztosít a felhasználóknak."

77. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti személyazonosítás az eIDAS Rendelet 24. cikk (1a) bekezdés c) pontjában és (1b) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint az eAláíráshoz kapcsolódó aláíró tanúsítvány igényléséhez felhasználható."

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 63. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvánnyal történő azonosítás során a digitális állampolgárság szolgáltató a keretalkalmazáson keresztül az okmányról vagy a tárolóeleméből kiolvasott okmányazonosítót, érvényességi időt és a természetes személyazonosító adatokat összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét. (6) A digitális állampolgárság szolgáltató

a) a (4) bekezdés szerint megismert okmányazonosító adat alapján a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, nemét, arcképmását, az okmány érvényességére vonatkozó adatot, az okmány azonosítóját,

b) az (5) bekezdés szerint megismert okmányazonosító adat alapján a személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti az érintett természetes személyazonosító adatait, az okmány érvényességére vonatkozó adatokat, az okmány azonosítóját

a felhasználó személyazonosságának ellenőrzése, a (7) bekezdés szerinti átvétel, valamint a (13) bekezdés szerinti adattovábbítás céljából."

(3) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 63. § (13) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (12) bekezdés szerinti szerv a digitális állampolgárság előregisztráció során a személyazonosság ellenőrzése céljából a felhasználó]

"a) az Nytv. 29. § (2) bekezdése és a 11. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adatait és a személyi azonosítót,"

[jogosult igényelni a nyilvántartások vezetőjétől.]

78. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 63. § (12) bekezdés szerinti szerv a digitális állampolgárság inaktiválása során a személyazonosság ellenőrzése céljából a felhasználó

a) az Nytv. 29. § (2) bekezdése és a 11. § (1) bekezdés n) pontja szerinti adatait és a személyi azonosítót,

b) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, továbbá 8. § (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában foglalt adatait, valamint

c) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés a)-c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatait

jogosult igényelni a nyilvántartások vezetőjétől."

79. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szolgáltató a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti adatot elsősorban a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból, ha a felhasználó ezen nyilvántartásban nem rögzített személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal rendelkezik, az útiokmány-nyilvántartásból, ha a felhasználó útlevéllel sem rendelkezik, akkor a közúti közlekedési engedély-nyilvántartásából veszi át. A pénz- és hitelintézet a felhasználó személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványához tartozó aláírás- és arcképmás-adatot veszi át."

80. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 67. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A regisztráció céljából a természetes személy felhasználónak személyesen meg kell jelennie a Kormány által kijelölt regisztrációs szervnél. A személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szerv külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható a felhasználó személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenőrzése"

81. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és a rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli, ha a természetes személy felhasználó adatai a 42. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében már szerepelnek, illetve, ha a felhasználó személyazonosítás céljára bemutatott okirata érvénytelen."

82. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Felügyelet az (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáért felelős illetékes nemzeti hatóság és egyedüli kapcsolattartó pontként ellátja (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikk (2) bekezdése szerinti feladatokat."

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 72. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A Felügyelet az (1a) bekezdés szerinti feladatkörében az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint különösen a közszférabeli szervezet által elvégzendő, az (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerinti értékelési eljárást támogatja."

83. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 80. § (2)-(4) bekezdése a következő szöveggel, és a § a következő (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(2) Arra az (1) bekezdés a)-b), illetve d), f)-g) pont szerinti szervezetre, amely a szolgáltatásaiért a tárgyévet megelőző évben havonta átlagosan legalább 50 000 számlát bocsátott ki, a 9. § (2) bekezdés szerinti jogalanyokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a keretszolgáltatások közül az 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti keretszolgáltatásokat köteles biztosítani.

(3) Az (1) bekezdés a)-b), d) és f)-g) pontja szerinti szervezet, amelynek számlakibocsátása nem éri el a (2) bekezdésben foglalt küszöböt, a saját szolgáltatásai nyújtása során - azonos funkciót betöltő szolgáltatása mellett vagy helyett - a Harmadik és a Negyedik Résztől eltérően kizárólag az 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti keretszolgáltatásokat köteles biztosítani.

(4) Az (1) bekezdés i)-n) pontja szerinti szervezet a saját szolgáltatásai nyújtása során - azonos funkciót betöltő szolgáltatása mellett vagy helyett - a Harmadik és a Negyedik Résztől eltérően kizárólag az 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti keretszolgáltatásokat köteles biztosítani.

(5) Arra az (1) bekezdés c), e), h) és o) pont szerinti szervezetre, amelynek szolgáltatásait a tárgyévet megelőző évben legalább 50 000 természetes személy felhasználó vette igénybe, a 9. § (2) bekezdése szerinti jogalanyokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a keretszolgáltatások közül az 52. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti keretszolgáltatásokat köteles biztosítani."

84. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 81. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"81. § (1) A digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet a következő feltételeket köteles teljesíteni a 80. § (2)-(4) bekezdése alapján kötelezően biztosított, valamint az ezen felül igénybe vett digitális állampolgárság szolgáltatáshoz, valamint támogató szolgáltatáshoz kapcsolódóan:

a) a digitális állampolgárság szolgáltató által történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján,

b) a digitális állampolgárság szolgáltató által meghatározott szolgáltatási feltételek elfogadása,

c) a digitális állampolgárság szolgáltató által meghatározott műszaki követelmények teljesítése,

d) az elektronikus információs rendszerei tekintetében a kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés teljesítése, és

e) a kormányrendeletben meghatározott mértékű szolgáltatási díj megfizetése a digitális állampolgárság szolgáltató részére.

(2) A 80. § (1) bekezdés a)-h), valamint o) pontja szerinti szervezet az (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételt a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényben foglalt kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelés biztosításával, valamint kiberbiztonsági audit lefolytatásával teljesíti.

(3) A 80. § (1) bekezdés i)-n) pontja szerinti szervezet esetében az (1) bekezdés d) pontja szerinti feltétel olyan informatikai rendszer felhasználásával teljesíthető, amely biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint annak észrevétlen módosítását. Az informatikai rendszernek meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a 80. § (1) bekezdés i)-n) pontja szerinti szervezetnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás - általános forgalmi adó nélkül számított - maximális díjával szemben támasztott követelményeket a Kormány rendeletben határozza meg.

(5) A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált, a 80. § (1) bekezdés i)-n) pontja szerinti szervezet kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat - ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat is - a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.

(6) A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azokat a munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titkokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is.

(7) Kormányrendeletben az (1) bekezdésben foglaltakon túl további csatlakozási feltételek határozhatóak meg.

(8) A digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet az (1)-(7) bekezdésben foglalt feltételek betartásával folyamatosan, a szolgáltatásnyújtás teljes időtartama alatt biztosítja a keretszolgáltatások követelményeinek teljesítését. A feltételek folyamatos biztosításának módját és azok igazolását a Kormány rendeletben határozza meg.

(9) A digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezet a felhasználó számára ellenszolgáltatás és további díj felszámítása nélkül biztosítja a keretszolgáltatások igénybevételét."

85. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 83. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bizalmi felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentést megvizsgálja, a minősített szolgáltatás bejelentéséhez csatolt, az eIDAS Rendelet 21. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelőségértékelési jelentést szakhatósági állásfoglalás céljából megküldi a hatáskörrel rendelkező hatóságnak. A jogszabályi feltételeknek, illetve az eIDAS Rendeletnek megfelelő bejelentőt a bizalmi felügyelet nyilvántartásba veszi, és intézkedik az eIDAS Rendelet 22. cikk szerinti bizalmi listára való felvételéről."

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 83. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A minősített bizalmi szolgáltatást nyújtó bizalmi szolgáltató a változás bevezetését legalább 30 nappal megelőzően értesíti a bizalmi felügyeletet a bizalmi szolgáltatás nyújtásában bekövetkező, tervezett változásokról."

86. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 84. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bizalmi szolgáltató jogosult arra, hogy bizalmi szolgáltatását különböző feltételekkel, így különösen eltérő felelősségvállalással vagy eltérő bizalmi szolgáltatási rendnek való megfelelés szerint nyújtsa, azonban bármely korlátozásról a szerződéskötést megelőzően a bizalmi szolgáltatási ügyfelet értesíteni köteles."

87. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 97. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bizalmi felügyelet az eIDAS Rendeletben meghatározott, továbbá a hatáskörébe utalt feladatai ellátásához szükséges statisztikák, felmérések, elemzések és értékelések készítése céljából, határidő megjelölésével adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bizalmi szolgáltatók számára. A bizalmi szolgáltató az adatokat a bizalmi felügyelet által megjelölt határidőre, a bizalmi felügyelet által kért formában, hiánytalanul és a valóságnak megfelelően köteles szolgáltatni. Ha az adatszolgáltató e kötelezettségnek nem tesz eleget, a bizalmi felügyelet a 100. §-ban foglalt bírságot alkalmazhatja."

88. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 99. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A bizalmi felügyelet évente legalább egyszer átfogó helyszíni ellenőrzést tart azon bizalmi szolgáltatóknál, akik minősített bizalmi szolgáltatást nyújtanak. Az éves helyszíni ellenőrzéshez az eIDAS Rendelet 20. cikk (1) bekezdés szerint elkészített megfelelőségértékelési jelentést a bizalmi felügyelet szakhatósági állásfoglalás céljából megküldi a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.

(3) A bizalmi felügyelet az ellenőrzése során feltárt tények és bizonyítékok alapján az irányadó követelmények betartása, jogsértések vagy hiányosságok megszüntetése érdekében

a) intézkedésként a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

aa) határidő tűzésével felhívhatja a bizalmi szolgáltatót az irányadó bizalmi szolgáltatási követelmények betartására;

ab) megtilthatja meghatározott intézkedések, illetve eljárások alkalmazását;

ac) elrendelheti az új tanúsítványkibocsátási tevékenység meghatározott ideig történő szüneteltetését és ezt a tényt feltünteti a nyilvántartásban;

b) a következő közigazgatási szankciókat alkalmazhatja:

ba) elrendelheti a korábban kiadott minősített tanúsítványok visszavonását;

bb) közigazgatási bírságot szabhat ki;

bc) az eIDAS Rendeletben meghatározott esetekben a bizalmi szolgáltató által nyújtott bizalmi szolgáltatás vonatkozásában törli annak tényét, hogy az adott bizalmi szolgáltatás minősített bizalmi szolgáltatás;

bd) törölheti a bizalmi szolgáltatót a bizalmi szolgáltatók nyilvántartásából."

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 99. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bizalmi felügyelet a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket, illetve jogkövetkezményeket a jogsértés súlyára, gyakoriságára, ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és a veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra, személyiségi jog sérelmére és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg. Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a bizalmi felügyelet - a jogsértés tényének megállapítása mellett - megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, valamint a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit. Az egyes jogkövetkezmények, intézkedések együttesen is alkalmazhatók. A bizalmi felügyelet eljárásában a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti figyelmeztetés nem alkalmazható."

89. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 100. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bírság összege

a) természetes személy bizalmi szolgáltató esetén kettőszázezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet,

b) jogi személy bizalmi szolgáltató esetén egymillió forinttól kétmilliárd forintig, illetve azon vállalkozás előző pénzügyi évi globális összforgalmának 1%-áig terjedhet, amelyhez a bizalmi szolgáltató tartozik, amennyiben az a kétmilliárd forintot meghaladja."

90. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (1) bekezdése a következő 26. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"26. az (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 14. pontja szerinti ellenőrzött környezet fejlesztésével, létrehozásával és üzemeltetésével kapcsolatos szabályokat, valamint az ahhoz való csatlakozás szabályait."

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (1) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"27. az integrátorral szembeni szakmai és infrastrukturális követelményeket."

(3) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 113. § (1) bekezdése a következő 28. és 29. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"28. a 81. § (4) bekezdése szerinti tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás - általános forgalmi adó nélkül számított - maximális díjával szemben támasztott követelményeket,

29. a 81. § (1)-(7) bekezdése szerinti feltételek folyamatos biztosításának módját és azok igazolását."

91. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás kiberbiztonsági követelményeit, továbbá a követelményeknek való megfelelés igazolásának módját,

b) az integrátorok nyilvántartása vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmára vonatkozó részletes szabályokat."

92. § (1) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 119. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 2024. augusztus 31-én hatályos E-ügyintézési törvény szerinti azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás használatát a személyre szabott ügyintézési felületen 2024. december 31-ig kell biztosítani. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás 2025. január 1-től csak a digitális szolgáltatást biztosító szervezet részére, a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére, valamint 2025. október 31-ig a támogató szolgáltatással integráltan nyújtható."

(2) A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 119. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személy - a 46. § (3) bekezdésétől eltérően -2025. december 31-ig az e törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás útján azonosíthatja magát."

93. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 122. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E a törvény a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az interoperábilis Európáról szóló rendelet) szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

94. § A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

1. 4. § (3) bekezdésében az "aktilválja" szövegrész helyébe az "aktiválja" szöveg,

2. 8. § 21. pontjában az "alkalmazottját;" szövegrész helyébe az "alkalmazottját, továbbá a HATODIK RÉSZ tekintetében az eIDAS Rendelet 3. cikk 5a. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy;" szöveg,

3. 15. § (5) bekezdésében a "meghatározott adatot igényelheti" szövegrész helyébe a "meghatározottak szerint adatot igényelhet" szöveg,

4. 18. § (3) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

5. 19. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "szolgáltatást biztosító szervezet" szövegrész helyébe a "szolgáltatás nyújtására köteles szerv" szöveg,

6. 19. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az "az ügyfélként" szövegrész helyébe az "a felhasználóként" szöveg,

7. 19. § (1) bekezdés b) pontjában az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

8. 19. § (2) bekezdésében az "ügyfél" szövegrészek helyébe a "felhasználó" szöveg és az "elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló felhasználó" szövegrész helyébe az "aktív felhasználói profillal rendelkező" szöveg,

9. 19. § (3) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

10. 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "szolgáltatást biztosító szervezet" szövegrész helyébe a "szolgáltatás nyújtására köteles szerv" szöveg,

11. 21. § (1) bekezdés a) pontjában az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

12. 21. § (2) bekezdésében a "szolgáltatást biztosító szervezet" szövegrész helyébe a "szolgáltatás nyújtására köteles szerv" szöveg, az "az ügyféllel való" szövegrész helyébe az "a felhasználóval való" szöveg, és a "szolgáltatást biztosító szervezet közli az ügyféllel" szövegrész helyébe a "szolgáltatás nyújtására köteles szerv közli a felhasználóval" szöveg,

13. 21. § (3) bekezdésében a "szolgáltatást biztosító szervezet" szövegrész helyébe a "szolgáltatás nyújtására köteles szerv" szöveg,

14. 23. § (2) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

15. 23. § (3) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

16. 23. § (4) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

17. 26. § (4) bekezdésében az "ügyfél" szövegrész helyébe a "felhasználó" szöveg,

18. 27. § a) pontjában az "ügyfél" szövegrész helyébe a "felhasználó" szöveg,

19. 28. §-ában az "az ügyféllel, az e § szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználóval, az e § szerinti elérhetőséget kizárólag a felhasználó" szöveg,

20. 30. § (3) bekezdésében az "ügyfél" szövegrész helyébe a "felhasználó" szöveg,

21. 31. § (2) bekezdés záró szövegrészében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

22. 31. § (3) bekezdésében az "az ügyfélről" szövegrész helyébe az "a felhasználóról" szöveg,

23. 31. § (4) bekezdésében az "az ügyfél eljárási" szövegrész helyébe az "a felhasználó eljárási" szöveg, az "az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó között létrejött teljes kommunikációt, a felhasználó videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és a felhasználó" szöveg,

24. 31. § (5) bekezdés a) pontjában az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

25. 31. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

26. 31. § (8) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

27. 32. § (1) bekezdésében az "az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó nyilatkozatának érvényességéhez a felhasználó" szöveg,

28. 32. § (2) bekezdésében az "az ügyféllel" szövegrész helyébe az "a felhasználóval" szöveg,

29. 32. § (3) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

30. 34. § (3) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

31. 34. § (4) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

32. 34. § (5) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

33. 37. § (3) bekezdésében az "az ügyfél számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, az összerendelési nyilvántartásban szereplő azonosító kód megadását írja elő, az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó számára hatósági igazolvánnyal rendszeresített, az összerendelési nyilvántartásban szereplő azonosító kód megadását írja elő, a felhasználó" szöveg,

34. 37. § (5) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

35. 37. § (6) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

36. 38. § (3) bekezdés a) pontjában az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

37. 39. § (2) bekezdés e) pontjában az "ügyfél" szövegrész helyébe a "felhasználó" szöveg,

38. 39. § (2) bekezdés g) pontjában az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

39. 39. § (2) bekezdés j) pontjában az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

40. 40. § (5) bekezdésében az "a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH)" szövegrész helyébe az "az SZTFH" szöveg,

41. 41. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

42. 42. § (1) bekezdésében az "ügyfélnek" szövegrész helyébe a "felhasználónak" szöveg,

43. 43. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az "az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó" szöveg,

44. 47. § (1) bekezdés h) pontjában az "ügyfél" szövegrész helyébe a "felhasználó" szöveg,

45. 47. § (6) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

46. 48. § (1) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrészek helyébe az "a felhasználó" szöveg,

47. 48. § (6) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

48. 48. § (8) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

49. 48. § (9) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

50. 54. § (7) bekezdésében a "nem tanúsít szerepkört" szövegrész helyébe a "nem tanúsít attribútumot" szöveg,

51. 55. § (2) bekezdésében a "szolgáltató szerepkör" szövegrész helyébe a "szolgáltató felhasználói szerepkör" szöveg,

52. 65. § (4) bekezdésében az "ügyfélnek" szövegrész helyébe a "felhasználónak" szöveg,

53. 66. § (2) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

54. 66. § (4) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

55. 67. § (6) bekezdésében az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

56. 69. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "az ügyfél hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó hozzájárulása nélkül a következő szervek részére adhatja meg a felhasználó" szöveg,

57. 70. § (2) bekezdésében az "Az ügyfél" szövegrész helyébe az "A felhasználó" szöveg,

58. 76. § (4) bekezdés c) pontjában az "az ügyfél" szövegrész helyébe az "a felhasználó" szöveg,

59. 83. § (2) bekezdésében a "legalább 30 nappal" szövegrész helyébe a "legalább 90 nappal" szöveg,

60. 92. § (1) bekezdésében a "megszüntetést 60 nappal" szövegrész helyébe a "megszüntetést 90 nappal" szöveg,

61. 95. § (1) bekezdésében az "eIDAS Rendelet 17. cikk" szövegrész helyébe az "eIDAS Rendelet 46b. cikk" szöveg

lép.

95. § Hatályát veszti a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény

a) 8. § 20. pontja,

b) 93. § (3) bekezdése,

c) 98. § (1) bekezdés e) pontja,

d) 99. § (1) bekezdése,

e) 100. § (4) bekezdése,

f) 100. § (6) és (7) bekezdése,

g) 53. alcíme,

h) 120. § (2) bekezdése.

25. A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény módosítása

96. § Nem lép hatályba a digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény

a) 157. §-a,

b) 238. § (2) bekezdése,

c) 239. §-a.

26. Záró rendelkezések

97. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - 2025. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 64. § (2) bekezdése, a 82. §, a 90. § (1) bekezdése, a 93. § és a 99. § 2025. január 12-én lép hatályba.

(3) A 8. § d) és f) pontja, 3. alcím, 4. alcím, a 14. § a) és c) pontja, a 9-13. alcím, a 15. alcím, a 17. alcím, a 19. alcím, a 20. alcím, a 22. alcím, a 64. § (1) bekezdése, a 65-71. §, a 73-81. §, a 85-89. §, 90. § (2) bekezdése, a 91. §, a 94-95. §, a 100. § és az 1. melléklet 2025. január 16-án lép hatályba.

(4) Az 1. alcím, a 4-7. §, a 8. § a)-c) és e) pontja, a 9. § a)-m) és p) pontja, a 12-13. §, a 15. §, a 6. alcím, a 7. alcím, a 25-27. §, a 29-30. §, a 31. § a)-f) pontja, a 14. alcím, a 18. alcím, a 21. alcím, 72. § és a 2. melléklet 2025. február 1-jén lép hatályba.

(5) A 16. alcím az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(6) A 64. § (3) bekezdése, a 83-84. §, a 90. § (3) bekezdése, a 96. § b) és c) pontja 2025. június 1-jén lép hatályba.

(7) A 9. § n) és o) pontja, a 28. § és a 31. § g) pontja 2025. július 1-jén lép hatályba.

98. § (1) A 4. alcím az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 20. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

99. § E törvény 64. § (2) bekezdése, a 82. § és a 90. § (1) bekezdése a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az interoperábilis Európáról szóló rendelet) szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

100. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2024. évi LXXIII. törvényhez

"1. melléklet a 2013. évi CXXXIX. törvényhez

Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett egyes ügyek

Az MNB és

1. a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében

1.1. a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a

1.1.1. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,

1.1.2. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ABA értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására,

1.1.3. nyilvános, nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt befektetői információi jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

1.1.4. nyilvános, zárt végű értékpapíralap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására,

1.1.5. nyilvános, zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

1.1.6. az ABAK által kezelt, más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Magyarországon lakossági befektetők számára történő forgalmazásának engedélyezésére,

1.2. a befektetési alap nyilvántartásba vételére,

1.3. a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,

1.4. a befektetési alappal kapcsolatos megszűnési eljárás esetén az értékesítésre megállapított határidő meghosszabbításának engedélyezésére,

1.5. az ÁÉKBV-kel kapcsolatban

1.5.1. a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetésének engedélyezésére,

1.5.2. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát,

1.5.3. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁÉKBV-ként működik tovább,

1.5.4. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is a cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,

1.5.5. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,

1.5.6. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse,

1.5.7. a cél-ÁÉKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV számára annak engedélyezésére, hogy a Kbftv. 143. § (4) bekezdés b) pontja, valamint a Kbftv. 143. § (6) bekezdés c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működjön tovább,

1.5.8. a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁÉKBV törlésére,

1.5.9. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je legyen,

1.5.10. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működjön tovább,

1.5.11. ha a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés jóváhagyására,

1.5.12. annak engedélyezésére, ha a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től,

1.5.13. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV nyilvántartásból való törlésére,

1.6. egyebekben

1.6.1. a nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,

1.6.2. a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására,

1.6.3. a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakulásának engedélyezésére,

1.6.4. a befektetési alap kezelése átadásának engedélyezésére,

1.6.5. az ABA-k egyesülésének engedélyezésére,

1.6.6. az ÁÉKBV-k egyesülésének engedélyezésére,

1.6.7. a Kbftv. 82. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tartozó - ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő - egyesülés engedélyezésére,

1.6.8. a kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,

1.6.9. egyesülés esetén a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének engedélyezésére,

1.6.10. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,

1.6.11. ingatlanértékelővel kötött szerződés és annak módosítása jóváhagyására,

1.6.12. tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

1.6.13. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV esetében a letétkezelői szerződés módosítása hatálybalépésének jóváhagyására,

2. a letétkezelő között azon befektetési alap tekintetében, amellyel kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátására megbízással rendelkezik a

2.1. befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét az MNB visszavonta,

2.2. befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert az MNB kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,

3. a kibocsátó vagy a szabályozott piacra bevezetést kezdeményező személy között az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (4) bekezdés f) és g) pontjában, illetve 1. cikk (5) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott tájékoztató dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségével kapcsolatos döntés meghozatalára,

4. a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy vagy a forgalmazó között

4.1. a kibocsátási tájékoztató kiegészítése közzétételének jóváhagyására,

4.2. az alaptájékoztató kiegészítése közzétételének jóváhagyására,

5. a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy között

5.1. a kibocsátási tájékoztató közzétételének jóváhagyására,

5.2. az alaptájékoztató közzétételének jóváhagyására,

6. a Tpt. 23. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az olyan nemzetközi intézmény között, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, az ismertető közzétételének engedélyezésére,

7. a helyi önkormányzat vagy az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata között a helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

8. a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó között a tájékoztató közzétételének engedélyezésére,

9. a zártkörű részvénytársasággá alakuló, értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozott kibocsátó között a nyilvánosság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,

10. a nem természetes személy ajánlattevő vagy az általa a Tpt. 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató között

10.1. az általuk tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,

10.2. az általuk tett és módosított nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,

11. a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között a szabályozott információ bejelentésére vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás."

2. melléklet a 2024. évi LXXIII. törvényhez

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat I. pont 4. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat IX. pont 7. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat IX. pont 11. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat IX. pont 17. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat XIII. pont 22. sora helyébe a következő rendelkezés lép: