Tippek

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

2016. évi LIII. törvény

a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról[1]

1. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

1. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénztárak részére vagyonkezelési és letétkezelési tevékenységet végző pénzügyi intézményekre, befektetési vállalkozásokra és befektetési alapkezelőkre és az ilyen tevékenységet végző egyéb szervezetekre a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényben, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (a továbbiakban: Hpt.) és a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben foglaltakon kívül e törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell."

2. § (1) Az Öpt. 2. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"i) elektronikus irat használata: amennyiben a pénztár alapszabálya ezt lehetővé teszi, a pénztártag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat (nyilatkozatokat, igazolásokat) elektronikus iratként küldje meg részére;"

(2) Az Öpt. 2. § (6) bekezdés g) pont 11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában az egészségpénztárnál

g) gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása:]

"11. egyéb gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, amelyek a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelnek;"

3. § Az Öpt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat, az önsegélyező pénztár kizárólag önsegélyező feladatokat láthat el. Az egészségpénztár elláthatja az (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását (a továbbiakban együtt: egészségügyi célú önsegélyező feladat) is. Az egészség- és önsegélyező pénztár elláthatja az önsegélyező, valamint az egészségpénztári, az egészségügyi célú önsegélyező feladatokat is azzal, hogy a feladatok ellátása során a kiegészítő önsegélyező pénztárakra, valamint a kiegészítő egészségpénztárakra vonatkozó speciális rendelkezések alkalmazásától nem tekinthet el. Az egészség- és önsegélyező pénztár alapítással vagy egyesüléssel jön létre, vagy akként, hogy a tevékenységi engedéllyel rendelkező egészség- vagy önsegélyező pénztár alapszabályának módosításával - külön engedélyezési kötelezettség nélkül - felveszi a másik pénztártípus szolgáltatásait. Az alapszabály módosításával, a szolgáltatások felvételével létrejövő egészség- és önsegélyező pénztár a továbbiakban is köteles megőrizni az alapszabály-módosítást megelőző egészségpénztári, illetve önsegélyező pénztári szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetőséget és szolgáltatási kört."

4. § (1) Az Öpt. 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Tagszervezésért díjazást a pénztár csak a működési tartaléka terhére nyújthat, azzal, hogy azok együttes összege az átlépő tagok, valamint azon pénztártagok vonatkozásában, akik a belépés időpontjában más - azonos típusú - pénztár tagjai, a díjazás összege nem haladhatja meg a belépést követő első tizenkét hónapban befizetett tagdíj működési tartalékra jutó részét. Tagszervezésért ezen túl díjazás és egyéb juttatás nem nyújtható. Valamely pénztártípusban újonnan tagsági jogviszonyt létesítő pénztártag - aki a belépés időpontjában egyetlen más, azonos típusú pénztárnak sem tagja - tagszervezéséért járó díjazás összege nem haladhatja meg a belépést követő első tizenkét hónapra vonatkozóan vállalt tagdíj 20 százalékát."

(2) Az Öpt. 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A tagszervezésért díjazás a tagsági jogviszony létrejöttétől két évig adható, a visszaírásra a tagsági jogviszony létrejöttétől három évig van lehetőség. E § alkalmazásában az önsegélyező pénztár, továbbá az egészségpénztár, illetve az egészség- és önsegélyező pénztár azonos típusú pénztárnak minősülnek."

(3) Az Öpt. 11/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A tagszervező útján belépett pénztártag a tagszervező részére az újpénztárba (önkéntes nyugdíj- vagy önkéntes egészség-, önsegélyező-, egészség és önsegélyező pénztár) történő be-, illetve átlépést megelőzően nyilatkozik arról, hogy az adott pénztártípussal azonos típusú, tehát önkéntes nyugdíj-, egészség-, önsegélyezővagy egészség- és önsegélyező pénztárnak tagja-e. A tag nyilatkozatát a tagszervező a belépési nyilatkozattal egyidejűleg nyújtja be a pénztár részére. A pénztár a (3) bekezdés szerinti jutalékot a fenti tagi nyilatkozatban foglaltak alapján fizeti meg a tagszervező részére."

5. § Az Öpt. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén alkalmazandó eljárásokat és a tagnak az ezen időszak alatt történő tagsági jogainak gyakorlására vonatkozó előírásokat az alapszabály tartalmazza azzal, hogy a tagdíjfizetési kötelezettség szüneteltetésére az alapszabály nem adhat lehetőséget."

6. § (1) Az Öpt. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A pénztártag csak azonos típusú pénztárba léphet át, az alábbi kivételekkel:

a) a 47. § (3) bekezdésében foglalt esetet;

b) egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagja a 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjpénztárba átléphet;

c) egészségpénztár és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészség- és önsegélyező pénztárba, egészség- és önsegélyező pénztár tagja átléphet egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba is."

(2) Az Öpt. 15. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az átadó pénztár a (4) bekezdés b) pont szerinti átlépési kérelem kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban tájékoztatja a tagot a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) alapján a nyugdíjszolgáltatás adómentes igénybevételéhez szükséges tagsági jogviszony időtartamáról, amely abban az esetben irányadó, ha a tag az átvevő pénztárnak az Szja tv. szerinti időtartamnál rövidebb ideje tagja. Ha a tájékoztatás kézhezvételét követően, annak ismeretében a tag harminc napon belül megerősíti átlépési kérelmét, a pénztár teljesíti azt.

(4b) A tag átlépésére vonatkozó határidő a (4a) bekezdés szerinti harmincnapos határidő lejártát követő napon kezdődik."

7. § (1) Az Öpt. 18. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az alapszabálynak tartalmaznia kell:)

"t) az elektronikus irat igénylésére vonatkozó elveket, amennyiben a pénztár kiad elektronikus iratot a pénztártag kérésére;"

(2) Az Öpt. 18. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Az alapszabálynak tartalmaznia kell:)

"u) mindazt, amit a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a pénztár alapszabályába utal, vagy amit a közgyűlés szükségesnek tart."

8. § Az Öpt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az igazgatótanács gyakorolja az ügyvezető és - amennyiben a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz - a pénztár alkalmazottai felett a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére, illetve a juttatások meghatározására vonatkozó munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács hatáskörébe nem tartozó munkáltatói jogokat ügyvezető hiányában vagy akadályoztatása esetén az igazgatótanács elnöke gyakorolja."

9. § Az Öpt. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az egy munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás egy naptári évben eléri vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50 százalékát, a munkáltatói tag jogosult egy tagot legfeljebb ezt a naptári évet követő 5 évre az ellenőrző bizottságba kijelölni. A tisztség betöltéséhez a kijelölt tagnak az ellenőrző bizottsági tagokra irányadó feltételeket kell teljesítenie. A munkáltatói tag által az ellenőrző bizottságba kijelölt tag tisztségét a kijelölés elfogadásával szerzi meg. A munkáltatói tag jogosult az általa kijelölt ellenőrző bizottsági tagot tisztségéből visszahívni és a tisztségre a visszahívástól számított 30 napon belül új tagot jelölni. A pénztár ellenőrző bizottságában a közgyűlés által megválasztott és a munkáltatói tag által kijelölt tagot ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik."

10. § Az Öpt. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A pénztár az ügyintézőjének - a pénztár felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható"

11. § (1) Az Öpt. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a pénztár a vagyonkezelést és a befektetési tevékenységet részben vagy teljes mértékben önállóan végzi, és a pénztár tárgyévi nyitómérlegében a fedezeti és likviditási alap együttes állománya meghaladja a százmillió forintot, a vagyonkezelési és befektetési tevékenység irányítására olyan személy alkalmazható (a továbbiakban: befektetésekért felelős vezető),

a) aki büntetlen előéletű,

b) aki nem áll jogi, államigazgatási, közgazdasági, pénzügyi vagy könyvvizsgálói végzettséghez kötött munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

c) akivel szemben nem áll fenn a 20. § (2) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott kizáró ok, és

d) aki rendelkezik értékpapír-forgalmazói vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 3 év pénztári vagyonkezelési, befektetési vagy portfoliókezelési gyakorlattal."

(2) Az Öpt. 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha pénztárak mindegyike egyesülésük elhatározása előtt egyenként rendelkezik kormányrendelet szerinti olyan Magyarországon székhellyel rendelkező bank zártkörűen forgalomba hozott részvényével, amelynek kibocsátója eleget tesz a tőkepiacról szóló törvény szerinti, a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírral kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségnek a pénztár felé, úgy a jogutód pénztár tekintetében a 37. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a zártkörűen működő részvénytársaságba történő befektetés esetén a bankban már meglévő tulajdoni részesedés mértékének 10 százalékos korlátra vonatkozó szabályát nem kell alkalmazni."

12. § (1) Az Öpt. 45/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A végelszámolás kezdő időpontját követően kezdeményezett átlépések, kilépések esetén a tagi követelések átutalása, kifizetése a (10) bekezdésben meghatározottak szerint a végelszámolás lefolytatását követően kerül teljesítésre."

(2) Az Öpt. 45/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A (4) bekezdésben meghatározott átutalásokat, illetve kifizetéseket a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás, illetve kifizetés teljesítésével a tagok - ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat - tagsági jogviszonya megszűnik. A végelszámolás lefolytatását követően fennmaradó vagyont a pénztár - a 13. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - az alapszabályban foglaltak szerint a nyilvántartásból való törlést követő 15 napon belül fizeti ki, illetve utalja át."

13. § Az Öpt. 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Amennyiben a tag az (5) bekezdés e) vagy f) pontja szerinti választással él, újabb nyilatkozatot legkorábban egy év elteltével tehet."

14. § Az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező szolgáltatásként a következő szolgáltatásokat nyújthatja:)

"j) lakáscélú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár a hitelintézet által kiadott, a pénztártag által teljesített hiteltörlesztés befizetését igazoló dokumentum alapján a pénztártag részére fizethet meg, amennyiben a támogatást a pénztártag igényelte. A pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére is megfizetheti a támogatást. A lakáscélú jelzáloghitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet;"

15. § Az Öpt. 51. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Egészségpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba történő átlépés esetén az átadó pénztár az átlépő tag egyéni egészségszámla követeléséről a befizetés időpontja szerinti bontásban ad tájékoztatást az átvevő pénztár részére.

(8) A (7) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében az átadó pénztár - az érintett összeg feltüntetésével - megjelöli a tagi egyenleg azon részét, amelynek forrása 180 napnál régebben történt tagi befizetés, munkáltatói hozzájárulás, támogatás vagy adomány, továbbá feltünteti a 180 napon belüli egyes befizetések összegét és időpontját, továbbá a 180 napon belüli egyéni számla terhelések összegeit és azok időpontjait, valamint az éves keretösszeg felhasználású önsegélyező szolgáltatásokra a naptári évben már kifizetett összegeket."

16. § Az Öpt. 65. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztártevékenység folytatására adott engedély visszavonására akkor kerülhet sor, ha a pénztár)

"d) a pénztártagok érdekeit súlyosan veszélyeztetve

da) a pénztártevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit súlyosan megsérti vagy

db) a Felügyelet e törvényen alapuló határozatainak nem tesz eleget;"

17. § Az Öpt. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"69. § (1) Ha a pénztár működésében olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a megtakarítások vagy a szolgáltatások biztonságát fenyegeti, a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a pénztártagok érdekében szükségintézkedést tehet. Az intézkedések megtételét indokolja különösen, ha a pénztár

a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy valamely - különösen pénzügyi, könyvvezetési, beszámolási vagy tájékoztatási - kötelezettségének nem tud eleget tenni,

b) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált a pénztár valódi pénzügyi helyzetének feltárása, vagy

c) alapszabálynak vagy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő működése nem biztosítható.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott veszélyhelyzet feloldása érdekében - intézkedésként -a 65. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti."

18. § Az Öpt.

a) 2. § (3) bekezdés h) pontjában az "az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben" szövegrész helyébe az "az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben" szöveg,

b) 2. § (7) bekezdés a) pontjában az "a Bit.-ben" szövegrész helyébe az "a biztosítási tevékenységről szóló törvényben" szöveg,

c) a 20. § (5) bekezdés b) pontjában az "a közgyűlés által" szövegrész helyébe az "az igazgatótanács által" szöveg,

d) 29/A. § (4) bekezdésében az "egy évig" szövegrész helyébe az "öt évig" szöveg,

e) 29/A. § (8) bekezdésében a "Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét" szövegrész helyébe a "Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét" szöveg,

f) 29/A. § (9) bekezdésében a "három évig" szövegrész helyébe az "öt évig" szöveg,

g) 47. § (3) bekezdésében az "egészség- vagy önsegélyező" szövegrész helyébe az "egészség- vagy önsegélyező, továbbá egészség- és önsegélyező" szöveg,

h) 47. § (6i) bekezdésében a "tárgyév" szövegrész helyébe a "tárgyévet megelőző év" szöveg,

i) 47/B. § (1) bekezdésében a "45/A. § (3) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe a "45/A. § (4) bekezdés a) pontjában" szöveg,

j) 51. § (6) bekezdésében az "egészségpénztár" szövegrészek helyébe az "egészségpénztár, illetve egészség- és önsegélyező pénztár" szöveg,

k) 64. § (1) bekezdés b) pontjában a "befektetési szakértő" szövegrész helyébe a "befektetésekért felelős vezető" szöveg

lép.

2. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

19. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 6. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitelszerződést - a kölcsönszerződés és a zálogszerződés külön okiratba foglalása esetén mindkettőt - közjegyzői okiratba kell foglalni. Elegendő azonban csupán teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni azt a kölcsönszerződést, illetve zálogszerződést,)

"b) amelynek összes kötelezettje a kölcsön folyósításának megkezdését - szerződésmódosítás esetén a módosítás hatálybalépését - megelőzően közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalást tesz a szerződés, illetve a szerződésmódosítás szerinti kötelezettsége fennállásáról."

20. § (1) A Jht. 8. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloghitel-szerződésből vagy kapcsolódó kölcsönszerződésből eredő követelést vásárolhat meg pénzügyi intézménytől, illetve biztosító részvénytársaságtól,)

"a) amely szerződést Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog biztosít és a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,"

(2) A Jht. 8. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jelzálog-hitelintézet olyan Magyarország területén lévő ingatlanon alapított önálló zálogjogot vásárolhat meg,)

"a) amelyet az eladó hitelintézet jelzáloghitel biztosítékaként a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi egyéb feltételnek megfelelően alapított vagy ilyenné átalakított, és"

(3) A Jht. 8. § (5a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézetre történő átruházásával létrejött különvált zálogjog fedezete mellett a jelzálog-hitelintézet akkor nyújthat refinanszírozási jelzáloghitelt hitelintézetnek, ha)

"c) a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,"

21. § A Jht. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jelzálog-hitelintézet közvetlen tulajdoni részesedést - más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési alapkezelő, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági társaságban szerezhet, illetve tarthat meg, amely ingatlanok kezelésével, hasznosításával, értékesítésével összefüggő tevékenységet végez."

22. § A Jht.

a) 3. § (1) bekezdésében az "önálló zálogjogként alapított, valamint" szövegrész helyébe az "önálló zálogjogként alapított, átalakításos önálló zálogjoggá átalakított, valamint" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében az "önálló zálogjogvásárlások" szövegrész helyébe az "önálló és átalakításos önálló zálogjog (a továbbiakban együtt: önálló zálogjog) megvásárlásának" szöveg,

c) 8. § (2) bekezdés c) pontjában a "jelzáloghitel tőkeösszege" szövegrész helyébe a "jelzáloghitel tőkeösszege a refinanszírozás időpontjában" szöveg,

d) 8. § (5a) bekezdés e) pontjában az "eredeti jelzáloghitel kölcsönszerződésben meghatározott tőkeösszege" szövegrész helyébe az "eredeti jelzáloghitel a refinanszírozás időpontjában" szöveg,

e) 14. § (3) bekezdésében az "a különvált zálogjog, illetve az önálló zálogjog alapítása, valamint" szövegrész helyébe az "az önálló zálogjog alapítása, illetve jelzálognak átalakításos önálló zálogjoggá való átalakítása, és ezeknek, illetve a jelzálognak különvált zálogjogként" szöveg,

f) 14. § (7) bekezdésében az "akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés" szövegrész helyébe az "akkor a jelzáloghitelből és a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés" szöveg

lép.

23. § Hatályát veszti a Jht. 5. § (2) bekezdése.

3. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

24. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 23. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztártag tagsági jogviszonya)

"k) a 30/A. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése esetén a pénztártag egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását megelőző nappal;"

(szűnik meg.)

(2) Az Mpt. 23. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A pénztártag tagsági jogviszonya)

"l) a 83. § (7) bekezdésében és a 84. § (4) bekezdésében foglalt esetben a pénztártag egyéni számlaegyenlege visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett összegének a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő átutalását megelőző nappal"

(szűnik meg.)

25. § Az Mpt. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénztár a befektetések irányítására olyan, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni, akivel szemben nem áll fenn a 34. § (12) bekezdésében meghatározott kizáró ok, valamint értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával, szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik."

26. § (1) Az Mpt. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A saját tevékenységi tartalék mértéke az alábbiak szerint meghatározott egyenlegek összege:

a) 80 millió forint,

b) a tárgyévet követő ötödik év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő tagok összesített egyéni számla egyenlegének egy százaléka, és

c) a tárgyévet követő hatodik év elejétől a 14. év végéig az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő női tagok húsz százalékának összesített egyéni számla egyenlegének egy százaléka,

de legalább 100 millió forint."

(2) Az Mpt. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A saját tevékenységi tartalék fedezetének meghatározásakor figyelembe vehető

a) a működési célú tartalékok negyven százaléka, ideértve a működés fedezetének induló tőkéjét, a tartaléktőkét és a működés tárgyévi eredményét,

b) a likviditási és kockázati céltartalék hetven százaléka, ide nem értve a saját tevékenységi tartalékot."

27. § Az Mpt. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis. A pénztár költségként a tagok egyéni számlája tárgyévet megelőző év utolsó napján fennálló egyenlegének 0,3 százalékát számolhatja el, abban az esetben, ha a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét ebbe a költségbe beszámítja."

28. § Az Mpt. 77/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a pénztár biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A pénztár az ügyintézőjének - a pénztár felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított -öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."

29. § Az Mpt. 83. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A (6) bekezdésben meghatározott átutalásokat a pénztár a vagyonfelosztási javaslat elfogadását követő 15 napon belül köteles teljesíteni. Az átutalás teljesítésével a tagok - ide nem értve az ellenőrző bizottsági tagokat - tagsági jogviszonya megszűnik."

30. § Az Mpt. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 131/B. §-sal egészül ki:

"131/B. § Azon személyek tekintetében, akiket a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvény hatálybalépésekor a magánnyugdíjpénztár vagyonkezelési tevékenység irányítására alkalmaz, vagy alkalmazásukra vonatkozó engedélykérelmet a Felügyeletnek benyújtott, a 48. § (2) bekezdésben foglalt értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgát és szakmai gyakorlatot 2018. július 1-ig kell igazolni."

31. § Az Mpt.

a) 58. § (1) bekezdésében a "kell képeznie" szövegrész helyébe a "kell biztosítania" szöveg,

b) 59. § (3) bekezdés a) pontjában az "az SzMSz-ben" szövegrész helyébe az "az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben" szöveg,

c) 59. § (4) bekezdés c) pontjában a "szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai," szövegrész helyébe a "szolgáltatási tartalékok befektetésének kiadásai, valamint a 74. § (4) bekezdés szerinti költség," szöveg,

d) 60. § (3) bekezdés a) pontjában az "az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben" szövegrész helyébe az "az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben" szöveg,

e) 61. § (2) bekezdés a) pontjában az "az SzMSz-ben vagy a pénzügyi tervben" szövegrész helyébe az "az SzMSz-ben és a pénzügyi tervben" szöveg,

f) 61. § (2) bekezdés h) pontjában a "bevételek." szövegrész helyébe a "bevételek, valamint a 74. § (4) bekezdés szerinti költségnek a vagyonkezelési tevékenység ellenértékét meghaladó része." szöveg,

g) 66. § (6) bekezdésében a "0,4 százalékát" szövegrész helyébe a "0,2 százalékát" szöveg,

h) 77/C. § (4) bekezdésében az "egy évig" szövegrész helyébe az "öt évig" szöveg,

i) 77/C. § (8) bekezdésében a "Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét" szövegrész helyébe a "Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét" szöveg,

j) 77/C. § (9) bekezdésében a "három évig" szövegrész helyébe az "öt évig" szöveg

lép.

32. § Hatályát veszti az

a) Mpt. 24. § (7) és (8) bekezdése,

b) Mpt 83. § (6) bekezdésében az "az átlépés napja a befogadó pénztár befogadó nyilatkozatának napja, azonban" szövegrész.

4. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása

33. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 5. § (1) bekezdése a következő 22a. és 22b. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"22a. bejelentett személy: az a személy, akit a bejelentő személy az 596/2014/EU rendelet megsértésével vagy megsértésének szándékával vádol,

22b. bejelentő személy: az a személy, aki az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges megsértését jelenti be a Felügyeletnek,"

(2) A Tpt. 5. § (1) bekezdése a következő 64a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"64a. jogsértésről szóló bejelentés: a bejelentő személy által a Felügyelethez eljuttatott bejelentés az 596/2014/EU rendelet tényleges vagy lehetséges megsértéséről,"

34. § A Tpt. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetve a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a kereskedelmi kommunikációt a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg be kell nyújtani. A Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát, illetve további nyilvános közlését megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik."

35. § (1) A Tpt. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából fokozottan, illetve kiemelten kockázatos, a forgalmazó és a kibocsátó, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy köteles ennek a tájékoztató elején, valamint kereskedelmi kommunikációjában feltűnő módon történő feltüntetésére, a vonatkozó arányszám egyidejű bemutatásával."

(2) A Tpt. 38. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából fokozottan kockázatos, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a tervezett kibocsátás mennyisége (vagy a kibocsátási program együttes keretösszege) és a kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege meghaladja a kibocsátó saját tőkéjét, hitelintézetek esetében a saját tőke tízszeresét.

(4b) Az értékpapír forgalomba hozatala a befektetők szempontjából kiemelten kockázatos, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátója kevesebb mint egy éve működik, ha a kibocsátó, az ajánlattevő, vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését, illetve a multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációt kezdeményező személy és a forgalmazó felelőssége a tájékoztatóval kapcsolatosan nem egyetemleges, vagy ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala következtében a tervezett kibocsátás mennyisége (vagy a kibocsátási program együttes keretösszege) és a kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege meghaladja a saját tőke kétszeresét, hitelintézetek esetében a saját tőke hússzorosát."

36. § A Tpt. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozat átvételére kizárólag az ismertetőben, a tájékoztatóban vagy az alaptájékoztatóban meghirdetett módon (különösen: forgalomba hozatali helyeken, a forgalomba hozatalra nyitva álló időtartam alatt, üzleti órákban vagy elektronikus úton) kerülhet sor."

37. § A Tpt. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás lezárását követő öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 34. § (4) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. A tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás eredményével nem szükséges kiegészíteni."

38. § A Tpt. 61. § (11a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11a) A részvényes mentesül az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség alól, ha a szavazati jogok a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 596/2014/EU rendelet) és annak kiegészítő jogszabályaival összhangban stabilizálási célból szerzett részvényekhez kapcsolódnak, feltéve ha a kibocsátó biztosítja, hogy a részesedéshez kapcsolódó szavazati jog

a) nem gyakorolható, és

b) a döntéshozó, ügyvezető szervei, felügyelőbizottsága vagy ezek testületi tagjainak kinevezésére, felmentésére vonatkozó döntések meghozatalában nem vesz részt."

39. § A Tpt. XXI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"XXI. FEJEZET

A BENNFENTES KERESKEDELEM ÉS A PIACBEFOLYÁSOLÁS TILALMA

199. § (1) E rész rendelkezéseit az 596/2014/EU rendelet alkalmazási körében foglalt pénzügyi eszközökre, ügyletekre és referenciaértékekre vonatkozóan, a rendeletben meghatározott körben kell alkalmazni.

(2) A bennfentes kereskedelemre és piacbefolyásolásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az 596/2014/EU rendeletet kell alkalmazni."

40. § A Tpt. XXII. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"XXII. FEJEZET

A JOGSÉRTÉSRŐL SZÓLÓ BEJELENTÉSEK ÁTVÉTELÉRE ÉS AZOK NYOMON KÖVETÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

200. § A jogsértésekről szóló bejelentések átvételére és azok nyomon követésére a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A bejelentések átvételének és nyomon követésének általános szabályai

201. § (1) A Felügyelet gondoskodik a jogsértésről szóló bejelentéseket kezelő munkatársak kijelöléséről (a továbbiakban: kijelölt munkatársak). A kijelölt munkatársak a jogsértésről szóló bejelentések kezelésére vonatkozó szakmai képzésben részesülnek.

(2) A kijelölt munkatársak az alábbi feladatokat látják el:

a) tájékoztatást nyújtanak a jogsértések bejelentésével kapcsolatos eljárásokról;

b) átveszik és nyomon követik a jogsértésről szóló bejelentéseket;

c) kapcsolatot tartanak a bejelentő személlyel, amennyiben az felfedte személyazonosságát.

202. § (1) A Felügyelet honlapjának elkülönült részén, könnyen hozzáférhető módon közzéteszi

a) a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére, valamint a kijelölt munkatársakkal való kapcsolatfelvételre szolgáló kommunikációs csatornákat, így különösen a telefonszámokat és a biztonságos postai és elektronikus elérhetőséget, amely biztosítja a bejelentések bizalmas kezelését;

b) a jogsértésről szóló bejelentésekre vonatkozó eljárásokat;

c) a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozást;

d) a munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelmére szolgáló eljárásokat;

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az 596/2014/EU rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem minősül az információközlés bármely, szerződésben, jogalkotási, szabályozási vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és azért a bejelentő személy semmilyen módon nem vonható felelősségre.

(2) A telefonos elérhetőség mellett azt is fel kell tüntetni, ha a telefonszám felhívása esetén a hívás rögzítésre kerül.

203. § (1) A 202. § (1) bekezdés b) pontjában említett, a jogsértésről szóló bejelentésekre alkalmazandó eljárások leírásának tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) tájékoztatás a bejelentések anonim módon történő benyújtásának lehetőségéről;

b) tájékoztatás arról, hogy a Felügyelet az információk pontosítására, illetve további információk nyújtására kérheti a bejelentő személyt;

c) a jogsértésről szóló bejelentés eredményével kapcsolatos visszajelzés típusai, tartalma és határideje;

d) a jogsértésről szóló bejelentések bizalmas kezelésére vonatkozó szabályozás, ezen belül azon körülmények részletes leírása, amelyek mellett a bejelentő személy bizalmas adatai az 596/2014/EU rendelet 27., 28. és 29. cikkével összhangban közölhetők.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában említett részletes leírásnak egyértelműen ki kell térnie arra, hogy bizonyos rendkívüli esetekben az adatok bizalmas kezelése nem biztosítható, így különösen abban az esetben, ha az adatok közlése az uniós vagy hazai jogszabályok által előírt szükséges és arányos kötelezettség, ezen jogrendszerek megfelelő biztosítékai mellett, például vizsgálatok vagy bírósági eljárások során vagy mások szabadságának védelme érdekében, ideértve a bejelentett személy védelemhez való jogát.

A bejelentések átvételére szolgáló kommunikációs csatornák

204. § (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentések átvétele és nyomon követése céljára független és önálló kommunikációs csatornákat jelöl ki, amelyek biztonságosak, és biztosítják a bizalmas kezelést (a továbbiakban: kijelölt kommunikációs csatornák).

(2) A kijelölt kommunikációs csatornákat akkor lehet függetlennek és önállónak tekinteni, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) elkülönülnek a Felügyelet általános kommunikációs csatornáitól, ezen belül azoktól, amelyeken keresztül a Felügyelet belső, valamint harmadik felekkel folytatott kommunikációját folytatja a szokásos működése során;

b) a kommunikációs csatornákat oly módon alakítják ki és működtetik, hogy biztosítják az információk teljességét, sértetlenségét és bizalmas jellegét, továbbá megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférést;

c) lehetővé teszik az információk tartós tárolását a 205. §-sal összhangban a későbbi vizsgálatok érdekében.

(3) A kijelölt kommunikációs csatornák lehetővé teszik a tényleges vagy lehetséges jogsértések bejelentését az alábbi módokon:

a) a jogsértésről szóló, postai vagy elektronikus úton tett bejelentés;

b) a jogsértésről szóló szóbeli bejelentés telefonon, függetlenül attól, hogy rögzítésre kerül-e vagy sem;

c) személyes ügyintézés a kijelölt munkatársakkal való személyes találkozó útján.

(4) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentés átvétele előtt vagy legkésőbb annak átvételekor a bejelentő személy rendelkezésére bocsátja a 202. §-ban felsorolt információkat.

(5) A Felügyelet a nem a kijelölt kommunikációs csatornán beérkezett jogsértésről szóló bejelentést módosítás nélkül, haladéktalanul továbbítja a kijelölt munkatársakhoz, a kijelölt kommunikációs csatornákat használva.

A beérkezett bejelentések nyilvántartása

205. § (1) A Felügyelet a jogsértésről szóló bejelentésekről nyilvántartást vezet.

(2) A Felügyelet haladéktalanul visszaigazolja a jogsértésről szóló írásbeli bejelentést a bejelentő személy által feltüntetett postai vagy elektronikus elérhetőségen, kivéve, ha a bejelentő személy kifejezetten kérte ennek mellőzését, vagy ha a Felügyelet ésszerű indokkal feltételezi, hogy az írásbeli bejelentés visszaigazolása veszélyeztetné a bejelentő személy személyazonosságának védelmét.

(3) Ha a jogsértés bejelentése rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga van a szóbeli bejelentés dokumentálására az alábbi módokon:

a) hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy

b) a beszélgetés teljes és pontos átirata, amelyet a kijelölt munkatársak készítenek el.

(4) Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára az átirat ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja az átiratot.

(5) Ha a jogsértés bejelentése nem rögzített telefonbeszélgetés útján történik, a Felügyeletnek joga van a szóbeli bejelentés dokumentálására jegyzőkönyv formájában. Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára a jegyzőkönyv ellenőrzését, kijavítását. A bejelentő személy aláírásával fogadja el a jegyzőkönyvet.

(6) Ha a bejelentő személy személyes találkozót kér a kijelölt munkatársaktól személyes ügyintézés céljából, a Felügyelet biztosítja, hogy a találkozóról készült teljes és pontos feljegyzéseket az alábbi módok valamelyikén tárolják:

a) hangfelvétel készítése a beszélgetésről tartós és könnyen visszakereshető formában, vagy

b) a kijelölt munkatársak által a találkozóról készített pontos jegyzőkönyv.

(7) Ha a bejelentő személy felfedte személyazonosságát, a Felügyelet lehetővé teszi a bejelentő személy számára a jegyzőkönyv ellenőrzését, javítását. A bejelentő személy aláírásával elfogadja a találkozóról készített jegyzőkönyvet.

A munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek védelme

206. § (1) A Felügyelet olyan eljárásokat vezet be, amelyek biztosítják az 596/2014/EU rendelet megsértését bejelentő vagy megsértésével vádolt, munkaszerződés alapján foglalkoztatott személyek diszkriminációval vagy más tisztességtelen bánásmóddal szembeni védelmével foglalkozó hatóságokkal történő hatékony információcseréjét és együttműködését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárások magukban foglalják legalább az alábbiakat:

a) a bejelentő személyek tájékoztatása a tisztességtelen bánásmóddal szembeni jogorvoslati lehetőségekről, így különösen a kártérítési igények érvényesítésének lehetőségéről;

b) a bejelentő személyek Felügyelet általi támogatása bármely, a tisztességtelen bánásmód miatti jogorvoslati eljárás során, például oly módon, hogy a bejelentő személyt visszaélést bejelentő személyként igazolja a munkaügyi jogvitákban.

A személyes adatok védelmére vonatkozó eljárás

206/A. § (1) A Felügyelet biztosítja, hogy a 205. §-ban foglalt nyilvántartásokat bizalmas és biztonságos rendszerben tárolják.

(2) A rendszerben tárolt adatokhoz csak a Felügyelet azon munkatársai rendelkeznek hozzáféréssel, akik számára a hozzáférés szakmai kötelezettségük teljesítéséhez szükséges.

(3) A Felügyelet gondoskodik a bejelentő és a bejelentett személy személyes adatainak biztonságos továbbítására vonatkozó eljárások kialakításáról.

(4) A (3) bekezdésben foglalt eljárások biztosítják, hogy az adattovábbítás sem közvetlenül, sem közvetve nem fedi fel a bejelentő vagy a bejelentett személy személyazonosságát és nem teszi lehetővé annak kikövetkeztetését, kivéve, ha az ilyen továbbítás összhangban van a 203. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt szabályozással.

A bejelentett személyek védelmére vonatkozó eljárások

206/B. § (1) Ha a bejelentett személyek személyazonossága nem ismert a nyilvánosság előtt, a Felügyelet biztosítja, hogy személyazonosságuk a jogsértésről szóló bejelentés alapján már megindult felügyeleti vizsgálat alatt álló személyekkel azonos védelemben részesüljön.

(2) A bejelentett személyek személyazonosságának védelmére a 206/A. § alkalmazandó.

Az eljárások felülvizsgálata

206/C. § (1) A Felügyelet legalább kétévente felülvizsgálja a jogsértésről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó eljárásait.

(2) A felülvizsgálat során a Felügyelet figyelembe veszi saját és a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainak tapasztalatait, és azoknak megfelelően - valamint a piaci és a műszaki fejlődéssel összhangban - kiigazítja eljárásait."

41. § A Tpt. 219. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó jogerős bírósági határozatot."

42. § (1) A Tpt. 223. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Megszűnik az igazgatósági tagság:

a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével;

b) a kijelölés visszavonásával, vagy az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese esetén az ügyvezető igazgató-helyettesi beosztás megszűnésével;

c) a tag halálával; vagy

d) az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének kivételével lemondással."

(2) A Tpt. 223. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(10) Az igazgatóság az Alappal kapcsolatos feladatainak végrehajtása során igénybe veszi az Országos Betétbiztosítási Alap munkaszervezetét. Az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese - az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatójának tájékoztatása mellett - gondoskodik az igazgatóság szakmai munkájának előkészítéséről, döntéseinek megalapozásáról, a döntések végrehajtásáról.

(11) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat az Országos Betétbiztosítási Alap elkülönített munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének irányítása mellett."

(3) A Tpt. 223. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az Alap igazgatóságának ülésein az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója tanácskozási joggal részt vehet."

43. § (1) A Tpt. 224. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatóság)

"b) javaslatot tesz az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettesének kinevezésére és felmentésére, feladatai meghatározására, valamint díjazására;"

(2) A Tpt. 224. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az igazgatóság)

"c) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató helyettese irányításával történő végrehajtását;"

44. § (1) A Tpt. 298. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A tőzsde kizárólag)

"d) gazdasági társaságok tőkepiaci forrásbevonását elősegítő platformok működtetése tevékenységet"

(folytathat.)

(2) A Tpt. 298. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Tőzsdei tevékenységet segítő kiegészítő tevékenység különösen

a) az oktatási,

b) az informatikai,

c) a kiadvány-előállítási és -terjesztési,

d) az adatszolgáltatási,

e) a kibocsátónak nyújtott, az értékpapír tőzsdei bevezetését elősegítő szakmai tanácsadói

tevékenység."

45. § A Tpt. 317. §-a a következő (13)-(16) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A tőzsde szabályzatában előírhatja, hogy a tőzsdei termék bevezetésének és forgalomban tartásának feltétele, hogy a kibocsátó jó üzleti hírnévvel rendelkezzen; ennek előírása esetén a tőzsde köteles szabályzatában meghatározni, hogy a jó üzleti hírnév fennállása milyen módon igazolható azzal, hogy az MNBtv. 39. § (1) bekezdés c), i), l) és m) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó szervezetek esetében a vizsgálat és az igazolás nem szükséges, mivel az a Felügyelet eljárásának a részét képezi.

(14) E § vonatkozásában a jó üzleti hírnév a kibocsátó vezető állású személyeinek a kibocsátó megbízható, gondos irányítására való alkalmasságát, átlátható üzleti kapcsolatrendszerét igazoló feltételek megléte.

(15) A tőzsde a tőzsdei termék bevezetésekor a kibocsátó részére átadja a jó üzleti hírnév vizsgálatának pozitív eredményét, hogy azt a kibocsátó a felügyeleti engedélyezési eljárás lefolytatásához a Felügyeletnek be tudja nyújtani.

(16) Ha a tőzsde a tőzsdei termék forgalomban tartásának ideje alatt megállapítja, hogy a kibocsátó esetében a (14) bekezdés szerinti feltételek már nem állnak fenn, felszólítja a kibocsátót, hogy 45 napon belül intézkedjen a (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállításáról, a jogsértő állapot megszüntetéséről. A kibocsátónak a felszólítás kézhez vételétől számított 10 napon belül igazolnia kell, hogy a (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállítása érdekében teendő intézkedéseket megkezdte. A (14) bekezdés szerinti feltételek helyreállítására vagy az igazolásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén a jó üzleti hírnév hiányát állapíthatja meg a tőzsde."

46. § A Tpt. 357. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény szabályozott piacot és tőzsdét, központi szerződő felet, valamint központi értéktárat érintő rendelkezéseiben előírt büntetlen előélet az alábbi bűncselekményekkel kapcsolatos büntetlenséget vagy mentesítést jelenti:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,

b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1) és (2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények."

47. § A Tpt. 411. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"411. § Az az elszámolóház, amely

a) a 2014. december 31-én hatályos 335. § (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezett, és

b) a 2015. december 31-én hatályos 334. §-ban, valamint a 335. § (3) és (5) bekezdésében megjelölt tevékenységek végzésére jogosult volt

a 909/2014/EU rendelet szerinti központi értéktári tevékenység - szakosított hitelintézetként történő - végzésére szóló engedély megszerzéséig, ezen engedélyben foglaltak szerint és az engedély alapjául szolgáló jogszabályi előírásokat betartva jogosult az a) és b) pontban megjelölt tevékenységek végzésére."

48. § A Tpt.

a) 49. § (2) bekezdésében az "álló időtartamot" szövegrész helyébe az "álló (tervezett) időtartamot" szöveg,

b) 54. § (2a) bekezdésben az "éves, illetve időközi (negyedéves, féléves) jelentését" szövegrész helyébe az "éves és féléves jelentését" szöveg,

c) 142/A. § (3) bekezdésében az "elérhetőségét az átadást követő 5. munkanaptól a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig - vagy ha az korábbi, a tárgyhónapot követő hónapra vonatkozó értékpapírszámla-egyenleg és adatok elérhetővé tételéig - az (1) bekezdés" szövegrész helyébe az "elérhetőségét a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjától a tárgyhónapot követő második hónap 10. munkanapjáig az (1) bekezdés" szöveg,

d) 223. § (2) bekezdés c) pontjában a "4. § (8) bekezdésében," szövegrész helyébe a "4. § (7) bekezdésében," szöveg,

e) 299. § (4) bekezdésében a "296/B. § (7) bekezdésében" szövegrész helyébe a "357. § (3) bekezdésében" szöveg,

f) 300. § (2a) bekezdésében, a 307. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a 307. § (5a) bekezdésében, a 310. § (3) bekezdésében, a 356. § (1) bekezdés c) pontjában a "296/B. § (7) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "357. § (3) bekezdése szerinti" szöveg,

g) 329. § (1) bekezdésében "a felfüggesztésről értesíti" szövegrész helyébe az "a felfüggesztésről vagy a kereskedés visszaállításáról értesíti" szöveg,

h) 345. § (7) bekezdésben az "(1) bekezdésének g) pontjában" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés h) pontjában" szöveg,

i) 357. § (1) bekezdésében a "308. §, a 359. §, valamint a 11. számú melléklet 1-4. pontja" szövegrész helyébe a "307. §" szöveg,

j) 375. §-ában a "tőzsdéről, kockázati tőkealap-kezelőről, központi értéktárról, központi szerződő félről vagy más személyről," szövegrész helyébe a "tőzsdéről, központi értéktárról, központi szerződő félről," szöveg,

k) 400. § (1) bekezdés a) pontjában a "befolyásszerzőt az értékpapírok" szövegrész helyébe a "befolyásszerzőt, a bennfentes kereskedelmet és piacbefolyásolást elkövető személyt az értékpapírok" szöveg

lép.

49. § Hatályát veszti a Tpt.

a) 54. § (2) bekezdés c) pontja,

b) 54. § (7), (8) és (11) bekezdése,

c) XXI/A. Fejezete,

d) 400. § (1) bekezdés k) pontja,

e) 451. § (2) bekezdés q), r), s) pontjai,

f) 3. számú melléklete.

50. § A Tpt. 25. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

5. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

51. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) 2. §-a a következő 38. és 39. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"38. elektronikus irat: olyan bizonylat, amely megfelel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben foglalt rendelkezéseknek;

39. elektronikus irat használata: a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagja teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménytől, hogy a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a részére átadandó dokumentumokat, nyilatkozatokat, igazolásokat elektronikus iratként küldje meg, illetve tegye elérhetővé számára."

52. § Az Fnyt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez önfoglalkoztató is csatlakozhat. A csatlakozó önfoglalkoztató a csatlakozó foglalkoztatóval esik egy tekintet alá."

53. § Az Fnyt. a 14. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"A vezető jogász

14/A. § A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető jogásza az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,

b) jogi szakvizsgát tett,

c) legalább hároméves, biztosítónál, viszontbiztosítónál, magánnyugdíj-pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, magánnyugdíj-pénztárak, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak szakmai érdekvédelmi szervénél vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai vagy pénztárszakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) büntetlen előéletű, és

e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik.

14/B. § A vezető jogász

a) ellátja, illetve irányítja a jogtanácsosi tevékenységhez kapcsolódó feladatok teljesítését, és

b) ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott okiratok és bejelentések a jogszabályoknak megfelelnek."

54. § Az Fnyt. 28/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Telefonon történő panaszkezelés esetén a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény az ügyintézőjének - a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított - öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható."

55. § Az Fnyt. 45. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű, befektetésekért felelős vezetőt alkalmaz, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói végzettség), értékpapír forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgával és legalább három év szakmai gyakorlattal rendelkezik."

56. § Az Fnyt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a letétkezelési feladatok ellátásával olyan befektetési vállalkozást, hitelintézetet köteles megbízni, amely

a) tevékenységét a Felügyelet a Bszt.-ben meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedélye alapján végzi, vagy

b) az Európai Unió más tagállamában rendelkezik székhellyel, rendelkezik nyugdíjalapok kezelésére engedéllyel és tevékenységét az egyéb jogszabályban foglaltaknak megfelelően, határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy magyarországi fióktelepe útján folytatja."

57. § Az Fnyt. Záró és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 89. §-sal egészül ki:

"89. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vezető jogásza a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított 14/A. § c) pontjában meghatározott követelményeknek 2019. január 1-jétől köteles megfelelni. A 14/A. § hatálybalépésekor felügyeleti hatósági engedély alapján foglalkoztatott, vagy a foglalkoztatás engedélyezése iránt a Felügyeletnél kérelmezett jogász tekintetében a 14/A. § b) és c) pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelést a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény 2018. január 1-jétől köteles biztosítani.

(2) Azon személyek tekintetében, akiket a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvény hatálybalépésekor a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyonkezelési tevékenység irányítására foglalkoztat, vagy foglalkoztatásukra vonatkozó engedélykérelmet a Felügyeletnek benyújtott, a 45. § (5) bekezdésben foglalt értékpapír-forgalmazásra feljogosító szakmai vizsgát és szakmai gyakorlatot 2018. július 1-ig kell igazolni."

58. § Az Fnyt. 90. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"h) a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2014. április 16-i 2014/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv."

59. § Az Fnyt.

a) 10. § (5) bekezdésében a "c) és d) pontjaiban" szövegrész helyébe a "d) pontjában" szöveg,

b) 11. § (1) bekezdés d) pontjában a "jogászt" szövegrész helyébe a "vezető jogászt" szöveg,

c) 21. § (1) bekezdésében az "a személyi és tárgyi feltételekben," szövegrész helyébe az "a személyi és tárgyi feltételekben, a tulajdonrésszel (részvénnyel) rendelkezők személyében," szöveg,

d) 27. § (2) bekezdésében az "öt évnél" szövegrész helyébe a "három évnél" szöveg,

e) 28/A. § (4) bekezdésében az "egy évig" szövegrész helyébe az "öt évig" szöveg,

f) 28/A. § (8) bekezdésében a "Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét" szövegrész helyébe a "Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét" szöveg,

g) 28/A. § (9) bekezdésében a "három évig" szövegrész helyébe az "öt évig" szöveg,

h) 38. § (4) bekezdésében az "a 437. § b) pontja" szövegrész helyébe az "a Bit. 437. § b) pontja" szöveg

lép.

6. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

60. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 57. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A befektetési vállalkozás biztosítani köteles, hogy alkalmazottja vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében általa foglalkoztatott más személy az ügyfél részére vezetett ügyfélszámla, értékpapírszámla fölött az ügyfél képviselőjeként - közeli hozzátartozójának ügyfélszámlája, értékpapírszámlája feletti rendelkezés, valamint jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló képviseleti jogosultság kivételével - rendelkezési jogot nem gyakorolhat."

61. § A Bszt. 117. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban foglalt, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési kötelezettség, valamint a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése."

62. § A Bszt. 120. §-a a következő u) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)

"u) a befektetési vállalkozás ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a befektetési vállalkozás részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés."

63. § A Bszt. a következő 136/A. §-sal egészül ki:

"136/A. § Ha a 136. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz kiadásával összefüggésben a felszámoló vitatja a tulajdonos által megjelölt igényt, a vitatott tulajdoni igényt a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni. A felszámoló a vitatott tulajdoni igényt elbírálás érdekében 15 munkanapon belül megküldi a felszámolást elrendelő bíróságnak. A bíróság a tulajdoni igény elbírálása során a vitatott hitelezői igény elbírálására vonatkozó szabályok szerint jár el."

64. § (1) A Bszt. 159/A. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet)

"d) a vizsgabiztosokról."

(2) A Bszt. 159/A. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:]

"f) a vizsgabiztos esetében a nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját."

(3) A Bszt. 159/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek."

65. § A Bszt. 164. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

"d) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató alkalmazottjának felelősségre vonását kezdeményezheti,"

66. § A Bszt.

a) 121. § (8) bekezdésében a "Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét" szövegrész helyébe a "Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét" szöveg,

b) 159/A. § (1) bekezdésében az "a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről" szövegrész helyébe az "a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos)" szöveg,

c) 180. § (2) bekezdés b) pontjában a "képzésre, a hatósági képzés során szerzett" szövegrész helyébe a "képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, tőkepiaci üzletkötői tevékenység folytatására feljogosító" szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti a Bszt. 116/A. § (1) bekezdésében a "vagy a közvetítő" szövegrész.

7. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

68. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) Első része a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó - Magyar Nemzeti Bank által közzétett -hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani."

69. § A Gfbt. 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő naptól terheli."

70. § (1) A Gfbt. 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása - peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján - oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés - a (3) bekezdéstől eltérően - a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg."

(2) A Gfbt. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg."

71. § A Gfbt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat."

72. § A Gfbt. 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg."

73. § A Gfbt. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe."

74. § A Gfbt. 36. § (8) bekezdése a következő f)-h) ponttal egészül ki:

(A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és - átalányösszegben is megállapítható - költsége megtérítését követelheti:)

"f) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette;

g) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett;

h) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta."

75. § A Gfbt. 47. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:)

"a) a 46. § (2) bekezdés

aa) b), c) és e) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához -,

ab) d) pontjában meghatározott adatok tekintetében - a károsult személy meghatalmazása alapján, a károsult személy jogának vagy jogos érdekének az érvényesítéséhez szükséges adatok kiadása céljából -

a biztosító, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;"

76. § A Gfbt. 51. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó kérelmére köteles - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül -a kérelmet megelőző időszak vonatkozásában - amennyiben ezen időszak tartama az öt évet meghaladja, úgy legalább ötéves időszakra visszamenőleg - a (4) bekezdésben meghatározott adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezettség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából."

77. § A Gfbt. 57/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománnyal kapcsolatos biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szolgáló eszközök - Bit. 168. § (2) bekezdésében meghatározott - pótlására kerül sor, a Kártalanítási Alap kezelője megtérítést követelhet a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosítótól, feltéve, ha a megtérítés nem veszélyezteti a biztosító azon hitelezője igényének kielégítését, amelynek biztosítási szerződésen alapuló követelése van a tevékenységi engedély visszavonásával érintett biztosítóval szemben."

78. § A Gfbt.

a) 5. § (4) bekezdésében a "szerződést a biztosítási időszak végére felmondta" szövegrész helyébe a "szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett" szöveg,

b) 21. § (1a) bekezdésében a "díjkülönbözetet az esedékes" szövegrész helyébe a "díjkülönbözetet - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az esedékes" szöveg,

c) 34. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott esetben" szövegrész helyébe a "valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén" szöveg,

d) 34. § (2) bekezdésében a "biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f) pontban" szövegrész helyébe a "biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban" szöveg, továbbá az "1,5 millió Ft-ig" szövegrész helyébe az "5 millió Ft-ig" szöveg,

e) 34. § (3) bekezdésében az "az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott" szövegrész helyébe az "a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott" szöveg, továbbá a "750 ezer Ft-ig" szövegrész helyébe az "1,5 millió Ft-ig" szöveg,

f) 57/D. § (2) bekezdésében az "(1)-(7) bekezdésében és (9)-(15)" szövegrész helyébe az "(1)-(8) bekezdésében és (10)-(16)" szöveg

lép.

79. § Hatályát veszti a Gfbt. 34. § (1) bekezdés c) pontjában az "(alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint)" szövegrész.

8. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosítása

80. § A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.) 2. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"8a. fizetési számla váltása: fogyasztó kérésére a valamely fizetési számlán végrehajtott, rendszeres átutalásra, rendszeresen ismétlődő beszedésre és várhatóan rendszeresen beérkező átutalásokra vonatkozó fizetési megbízások mindegyikére vagy meghatározott megbízásokra vonatkozó információnak az egyik pénzforgalmi szolgáltatótól egy másik pénzforgalmi szolgáltatóhoz történő átadása, vagy az egyik fizetési számla pozitív számlaegyenlegének a másikra történő transzfere, vagy mindkettő, akár a korábbi fizetési számla lezárásával, akár anélkül,"

81. § A Pft. "Szerződéskötést megelőző tájékoztatás" alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) Ha a pénzforgalmi szolgáltató a fizetési számla vezetésére irányuló keretszerződését fogyasztó részére más, fizetési számlához nem kapcsolódó szolgáltatással együtt ajánlja, a szerződéskötést megelőzően tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy a fizetési számlához nem kapcsolódó szolgáltatásra köthető-e külön szerződés, és ha igen, az ezen szolgáltatáshoz kapcsolódó díjról, egyéb fizetési kötelezettségről.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fizetési számlához nem kapcsolódó szolgáltatás

a) a fizetési számla nyitásával, vezetésével, lezárásával összefüggő valamennyi szolgáltatáson, beleértve a pénzforgalmi szolgáltatásokat,

b) fizetési műveletek fizetési számlák közötti, az ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretből történő teljesítésén, ideértve a fizetési művelet teljesítésének a hitelkeret hallgatólagos túllépéséből történő teljesítését is, valamint

c) fizetési műveletnek csekkel, váltóval, papír alapú utalvánnyal, utazási csekkel és Egyetemes Postaegyesület (UPU) által meghatározott papíralapú nemzetközi postautalvánnyal történő teljesítésén

kívüli szolgáltatás."

82. § A Pft. VII. Fejezete a következő 36/C. §-sal egészül ki:

"36/C. § Fogyasztónak fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén a fogyasztó kérésére köteles a fizetési számla váltásához kapcsolódó eljárással összefüggő szolgáltatást nyújtani."

83. § A Pft. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a fizetési számla váltására,

b) a fogyasztók részére vezetett fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakról történő tájékoztatásra vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a 36/A. § (4) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat tartalmára vonatkozó részletes szabályokat."

84. § A Pft. 2. §-ának nyitó szövegrészében az "E törvény alkalmazásában" szövegrész helyébe az "E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában" szöveg lép.

9. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása

85. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 1. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit:)

"g) olyan hitelre, amely fennálló tartozás díj- és költségmentes átütemezésére, kiváltására vonatkozik,"

86. § (1) Az Fhtv. 14/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően:

a) a hitelező a fogyasztó részére előírhatja, hogy rendelkezzen fizetési számlával, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezését szolgálja, és ezt díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen kell a fogyasztó részére biztosítani,

b) jelzáloghitel esetén a hitelező előírhatja a fogyasztó számára, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, valamint életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással."

(2) Az Fhtv. 14/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a hitelező a fogyasztó számára előírta, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással, a fogyasztó az ilyen biztosítási szerződésből származó - biztosítási összegre vonatkozó - követelését biztosítékként a hitelezőre átruházhatja."

87. § (1) Az Fhtv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelező - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - fogyasztónak nem nyújthat olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét."

(2) Az Fhtv. 17/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E § alkalmazásában a teljes hiteldíj mutató meghatározásakor nem kell figyelembe venni a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díját."

88. § (1) Az Fhtv. 21/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a jelzáloghitel-szerződés olyan pénznemre vonatkozik, amelyet annak igénylése időpontjában idegen pénznemnek kell tekinteni, a fogyasztó minden negyedév utolsó napjával egyoldalú jognyilatkozattal dönthet a szerződés alapján fennálló tartozás pénznemének (3) bekezdés a) pontja - vagy ha a hitelszerződés úgy rendelkezik, a (3) bekezdés b) pontja - szerinti módosításáról."

(2) Az Fhtv. 21/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A felek a hitelszerződésben e § alkalmazásától akkor térhetnek el, ha a hitelező a fogyasztó számára a hitelszerződésben más olyan lehetőséget biztosít, amely alkalmas a fogyasztó kockázati kitettségének olyan mértékű korlátozására, amelynek eredményeként a fogyasztó árfolyamkockázata a húsz százalékot nem haladja meg."

89. § Az Fhtv. 21/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A referencia-kamatlábhoz kötött hitelszerződés esetén az átváltott pénznemhez tartozó referencia-kamatlábat, valamint a kamatfelár-változtatási mutatót úgy kell meghatározni, hogy az tartalmilag - így különösen az alapul szolgáló kamatláb futamidejét tekintve - megfeleljen a tartozás pénzneme módosulását megelőzően alkalmazott referencia-kamatlábnak, valamint kamatfelár-változtatási mutatónak."

10. A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény módosítása

90. § A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló 2013. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Pktv.) a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § Ha egy csoport megfelel a 3. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott feltételnek és a csoportba tartozó legalább egy szabályozott vállalkozásban egy személy ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor a Felügyelet a többi érintett felügyeleti hatósággal egyetértésben többoldalú eljárás keretében dönthet úgy, hogy kiegészítő felügyeletet gyakorol a csoportba tartozó szabályozott vállalkozások felett."

91. § A Pktv. 10. § (5) bekezdésében a "tevékenységének aránya" szövegrész helyébe a "tevékenységének 5%-ot meghaladó aránya" szöveg lép.

11. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

92. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 40. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

"(20) Az MNB a 39. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatai során ellátja a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását."

93. § Az MNBtv. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"58. § (1) Az 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás az MNB által működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az eljárásban érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton történik.

(2) Az 1. melléklet II. pontjában meghatározott eljárásokban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezet és az MNB közötti kapcsolattartás az MNB által működtetett elektronikus kézbesítési felületen, az eljárásban érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül elektronikus úton is történhet.

(3) Az MNB az általa a kézbesítési tárhelyen elhelyezett iratról az eljárásban érintett szervezet részére az általa megjelölt legfeljebb öt elektronikus levélcímre értesítést küld. Az értesítéshez joghatás nem fűződik.

(4) Ha az irat kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követően a címzett az iratot nyolc napon belül nem veszi át, az iratot a kézbesítési tárhelyen történt elhelyezését követő kilencedik napon kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a kézbesítési helyen elhelyezett irat a Tpt. 32. §-a szerinti tájékoztató, alaptájékoztató kiegészítésére, illetve a forgalomba-hozatali eljárás felfüggesztésére vonatkozik vagy az 1. melléklet II. pontjában meghatározott eljárások esetén a kézbesítés címzettje az 1. melléklet II. pont a), c), d), g)-k) és m) pontjában meghatározott szervezet, úgy azt az elhelyezést követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

(5) A kézbesítés megtörténtéről és a kézbesítési vélelem beállásáról az MNB automatikusan létrehozott elektronikus visszaigazolásban (elektronikus tértivevény) értesül.

(6) Az MNB az iratot a kézbesítési tárhelyen az ahhoz kapcsolódó kérelem alapján igénybe vehető rendes és rendkívüli jogorvoslati lehetőségekre nyitva álló határidő utolsó napjáig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő). Az MNB a megőrzési idő utolsó napján a kézbesítési tárhelyről eltávolítja az iratot, amelynek újbóli elektronikus megküldését az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett kérheti.

(7) Ha az MNB kézbesítési tárhelye bármely okból munkanapon legalább négy órán keresztül működésképtelen, ez a nap a (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be. Az MNB honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak be.

(8) Az MNB az e törvényben meghatározott elektronikus kapcsolattartás esetében biztonságos kézbesítési szolgáltatást végez."

94. § Az MNBtv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § (1) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén az MNB a hiánypótlási felhívást legkésőbb tizenöt napon belül bocsátja ki.

(2) Harmincnapos ügyintézési határidő esetén a határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Az MNB előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlási felhívás kivételével - nincs helye.

(4) Ha az MNB a kérelmezőt hiánypótlásra hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásától számítandó."

95. § Az MNBtv. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a (4) bekezdésben meghatározott célvizsgálat lefolytatása különösen jelentős késedelemmel járna, az MNB rendkívüli célvizsgálatot indít a 39. § hatálya alá tartozó személyeknél és szervezeteknél a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályi rendelkezések súlyos megsértésének megalapozott gyanúja esetén, ha a jogsértés

a) az ügyfelek nagy számát érinti,

b) jelentős rendszerkockázattal jár vagy

c) az adott piacba vetett bizalmat általánosan veszélyezteti."

96. § Az MNBtv. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az MNB alkalmazottai közül az MNB elnöke, vagy - az elnök kijelölése alapján - a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök által kijelölt személy jogosult a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó szervezetek igazgatósági ülésein, közgyűlésein, ügyvezető testületének és a legfőbb szervének hatáskörét gyakorló testület ülésein jelen lenni."

97. § Az MNBtv. 67. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A helyszíni ellenőrzés során az MNB jogosult bármilyen adathordozóról - ideértve valamely tárhelyszolgáltató által tárolt adatokat is - fizikai tükörmásolatot vagy hiteles másolatot készíteni és a másolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni."

98. § Az MNBtv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény alkalmazásában:

a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy,

b) szolgáltatási szerződés: bármely olyan - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szolgáltatási szerződéstől eltérő - szerződés, amelynek értelmében a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a fogyasztó részére szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatás ellenértékét,

c) online szolgáltatási szerződés: olyan szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet, illetve annak közvetítője egy honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál igénybevételre valamilyen szolgáltatást, és a fogyasztó az adott honlapon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kezdeményezi a szolgáltatás igénybevételét,

d) fogyasztói jogvita: az e törvény 96. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi fogyasztói jogvita,

e) belföldi fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a 125. § a) pontjában meghatározott határon átnyúló pénzügyi fogyasztói jogvitát,

f) határon átnyúló fogyasztói jogvita: bármely fogyasztói jogvita, kivéve a belföldi fogyasztói jogvitát."

99. § Az MNBtv. 88. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az MNB minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha)

"c) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet megsérti a 108. § (5) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét és e kötelezettség megsértését alapos okkal nem menti ki."

100. § Az MNBtv. 90/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A helyszíni kutatás során az MNB birtokába került védekezés céljából készült irat a piacfelügyeleti eljárásban bizonyítékként nem használható fel és - az e §-ban meghatározott esetek kivételével - nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le, a helyszíni kutatás során a védekezés céljából készült irat felmutatása, átadása, az ahhoz való hozzáférés adása megtagadható. E tilalom alól az ügyfél felmentést adhat."

101. § Az MNBtv. 31. alcíme a következő 101/A. §-sal egészül ki:

"101/A. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület tagjairól a testület elnöke névjegyzéket vezet.

(2) A névjegyzék tartalmazza a tagok nevét, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületük és a tagot jelölő szervezet megjelölését. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok. Az elnök a testületi tagok listáját megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek."

102. § Az MNBtv. 102. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület beleegyezett, hogy az online vitarendezési platformon keresztül továbbított jogvita kapcsán alternatív vitarendezési eljárást folytat, a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt online vitarendezési platform feladatai ellátásának módjáról és a panaszok bejelentésére szolgáló elektronikus űrlap kitöltésének módjáról, és az online vitarendezési kapcsolattartó pontok közötti együttműködés módjáról szóló, a Bizottság 2015/1051. számú végrehajtási rendeletében foglaltak figyelembe vételével köteles eljárni.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület a fogyasztó vagy a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke köteles a tagjai számára rendszeres képzést szervezni."

103. § Az MNBtv. 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"107. § A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy

a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt

aa) a Pénzügyi Békéltető Testület előtt eljárást indítottak,

ab) közvetítői eljárást indítottak, vagy

ac) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak;

b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor;

c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű;

d) az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve, ha a Pénzügyi Békéltető Testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására; vagy

e) a kérelmező a 104. § (5) bekezdésében meghatározott hiánypótlási felhívást - az erre nyitva álló határidőben - nem teljesítette."

104. § (1) Az MNBtv. 108. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítésben arra is ki kell térni, hogy

a) a megtett egyezségi ajánlat elfogadása előtt a fogyasztó szabadon dönthet arról, hogy elfogadja a Pénzügyi Békéltető Testület ajánlását, az egyezségi ajánlatot vagy a kötelezést tartalmazó határozatot,

b) az eljárásban való részvétel nem zárja ki, hogy a felek bírósági eljárás keretében folyamodjanak jogorvoslatért,

c) a döntés tartalma esetlegesen eltérhet a bíróság által meghozott határozattól, és

d) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a 103. § (1) bekezdésében meghatározott általános alávetési nyilatkozatot tett-e.

(1b) Az (1) bekezdés szerinti értesítés magában foglalja a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában meghozatalra kerülő döntések joghatására történő figyelemfelhívást, valamint az arra történő kioktatást is, hogy a felek nem kötelesek az eljárás során jogi képviselőt igénybe venni, azonban az eljárás bármely szakában kérhetnek független szakvéleményt, illetve képviselheti vagy segítheti őket harmadik fél. Az értesítés kiterjed az eljárás várható időtartamára, valamint az eljárás időtartama meghosszabbításának lehetőségére is."

(2) Az MNBtv. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyilatkozzon (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságáról, az ügy körülményeiről, a fogyasztói panasz elbírálásának sikertelenségéről, vagy méltányossági eljárás esetén a méltányosság mellőzésének okairól, továbbá a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, illetve csatolja azokat az okiratokat vagy azok másolatát, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet, hogy egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson, továbbá az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Az értesítés kiterjed az (5) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén az MNB - fogyasztóvédelmi eljárás keretében - fogyasztóvédelmi bírságot szab ki."

(3) Az MNBtv. 108. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyt vagy szervezetet a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában együttműködési kötelezettség terheli, ennek keretében köteles a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a Pénzügyi Békéltető Testület számára. A fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles."

105. § Az MNBtv. 112. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A tanács az eljárást megszünteti, ha)

"e) a 107. §-ban meghatározott valamely körülmény a tudomására jut."

106. § Az MNBtv. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"113. § (1) Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet általános alávetési nyilatkozatában, kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy

b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

(2) A tanács egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet alávetési nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és a fogyasztó érvényesíteni kívánt igénye - sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor -nem haladja meg az egymillió forintot."

107. § Az MNBtv. a 130. §-t megelőzően a következő 33/A. alcím címmel egészül ki:

"33/A. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárásaival kapcsolatos nyilvánosságra hozatal"

108. § Az MNBtv. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"130. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységéről évente összefoglaló tájékoztatót készít, és azt a tárgyévet követő év január 31-éig jóváhagyásra megküldi az MNB elnökének.

(2) A tájékoztató jóváhagyása után a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke a tájékoztatót harminc napon belül nyilvánosságra hozza és megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, valamint azt külön kérésre az igénylő számára elektronikus úton rendelkezésre bocsátja.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület éves tevékenységéről elkészült összefoglaló tájékoztató tartalmazza legalább:

a) a beérkezett kérelmek számát és ügytípus szerinti megoszlását,

b) a fogyasztók és a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek vagy szervezetek között gyakran vitákat eredményező, rendszeresen előforduló vagy jelentős problémákat, valamint ajánlásokat arra vonatkozóan, hogy a jövőben az ilyen problémák hogyan kerülhetők el vagy oldhatók meg,

c) azon pénzügyi békéltető testületi eljárások számára vonatkozó adatokat, amelyekben a kérelem meghallgatás kitűzése nélküli elutasítására került sor, továbbá az elutasítás 107. § szerinti indokának megjelölését és ezek százalékos arányát,

d) az adott évben meghozott döntési típusoknak a teljes ügyszámhoz viszonyított arányát, a fogyasztó igényének megalapozottsága, megalapozatlansága szerinti bontásban, külön kitérve az eljárást megszüntető döntésekre és ez utóbbiak okaira, amennyiben ismertek,

e) amennyiben ismert, azon eljárások arányát, amelyek esetében a felek az eljárás eredményének megfelelően jártak el,

f) a fogyasztói jogviták lezárásához szükséges átlagos időtartamot,

g) amennyiben ismert, a meghozatalra került ajánlások, kötelezést tartalmazó határozatok, egyezséget jóváhagyó határozatok vállalkozás általi teljesítésére vonatkozó adatokat,

h) annak tényét, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület tagja a FIN-Net-nek.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kétévente összefoglaló tájékoztatót küld a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, amely tartalmazza:

a) tájékoztatást a Pénzügyi Békéltető Testület tagjai számára rendszeresen nyújtott képzésekről, és

b) a Pénzügyi Békéltető Testület értékelését az általa lefolytatott eljárások eredményességéről és teljesítménye javításának lehetséges módjairól."

109. § Az MNBtv. Harmadik Része a következő 130/A. és 130/B. §-sal egészül ki:

"130/A. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület közzéteszi annak a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személynek vagy szervezetnek a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely a 108. § (2) bekezdése szerinti felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó - a 108. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú - nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre a 108. § (2) bekezdésében meghatározott értesítésben a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet figyelmét fel kell hívni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közzétételi kötelezettség a 88. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott bírság kiszabásáról szóló közlésétől számított öt évig áll fenn.

130/B. § (1) A fogyasztóvédelemért felelős miniszter - a Pénzügyi Békéltető Testület által megküldött adatok alapján -az általa vezetett minisztérium honlapján gondoskodik a következők közzétételéről:

a) a Pénzügyi Békéltető Testület címe, telefonszáma, elektronikus levélcíme, valamint hivatkozás a honlapja elérhetőségére,

b) hivatkozás a Pénzügyi Békéltető Testület tagjai - a 101/A. §-ban meghatározott, a (2) bekezdés c) pontja szerint közzétett - névjegyzékének elérhetőségére,

c) a 99. § szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítését a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó törvényi rendelkezések rövid, közérthető bemutatásával előmozdító tájékoztatás,

d) a 130. §-ban meghatározott összefoglaló tájékoztatók,

e) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását akadályozó vállalkozásoknak a 130/A. §-ban meghatározott adatokat tartalmazó jegyzéke,

f) hivatkozás a Pénzügyi Békéltető Testületnél a 103. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot tett személyek vagy szervezetek - (2) bekezdés n) pontja szerint közzétett - neveinek elérhetőségére, és

g) a 101. § (1) bekezdése szerinti eljárási szabályzatok.

(2) A Pénzügyi Békéltető Testület naprakész, az eljárására vonatkozó és könnyen hozzáférhető információkkal ellátott internetes honlapot működtet, amelyen lehetővé teszi, hogy a fogyasztó online úton is benyújthassa kérelmét és annak mellékleteit. Az internetes honlapon közzé kell tenni és kérés esetén elektronikus úton a felek rendelkezésére kell bocsátani legalább a következő információkat:

a) a Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségét, így különösen székhelyét, levelezési címét, e-mail címét, telefonszámát, valamint faxszámát,

b) annak tényét, hogy a Pénzügyi Békéltető Testületet az Európai Bizottság jegyzékében nyilvántartásba vették-e,

c) a pénzügyi békéltető testületi tagok nevét, valamint megbízatásuk időtartamát, felsőfokú végzettségük oklevél szerinti megnevezését, szakterületüket,

d) a pénzügyi békéltető testületi tagok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó törvényes követelményeket,

e) a Pénzügyi Békéltető Testület tagságát az alternatív vitarendezési fórumok határokon átnyúló vitarendezést elősegítő hálózatában,

f) a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörére vonatkozó információkat,

g) azt a tájékoztatást, amely szerint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása jogszabályon, valamint az eljárási szabályzatán alapul,

h) azt a tájékoztatást, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kizárólag fogyasztónak minősülő személy kezdeményezheti a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyekben akkor, ha már előzetesen megkísérelte a fogyasztói jogvita rendezését és a vita megkísérlésének tényére vonatkozóan bizonyítékkal rendelkezik,

i) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a fogyasztó bármikor visszavonhatja kérelmét,

j) a fogyasztói jogvitával érintett felek költségviselésére vonatkozó tájékoztatást,

k) a pénzügyi békéltető testületi eljárás átlagos időtartamát,

l) a pénzügyi békéltető testületi eljárás során meghozatalra kerülő lehetséges döntésekre, azok joghatására és kikényszeríthetőségére, valamint ennek módjára vonatkozó tájékoztatást,

m) a Pénzügyi Békéltető Testület tevékenységére vonatkozó éves beszámolót, és

n) a Pénzügyi Békéltető Testületnél a 103. § (1) bekezdése alapján általános alávetési nyilatkozatot tett személyek vagy szervezetek nevét.

(3) A Pénzügyi Békéltető Testület az internetes honlapján közzéteszi az Európai Bizottságnak a békéltető testületekről vezetett jegyzékét.

(4) A Pénzügyi Békéltető Testület kezdeményezése alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter nyilvántartásba veszi a Pénzügyi Békéltető Testület (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatait.

(5) A Pénzügyi Békéltető Testület a nyilvántartásba vétele érdekében a következőkről tájékoztatja a fogyasztóvédelemért felelős minisztert:

a) név, elérhetőség és honlapcím,

b) szervezeti felépítés és finanszírozás, ideértve a Pénzügyi Békéltető Testület tagjainak személyére, javadalmazására, megbízatásuk idejére és arra a szervezetre vonatkozó információkat, amelynek a megbízásában állnak,

c) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásainak átlagos időtartama, a 130. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató benyújtását követően,

d) a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyek,

e) nyilatkozat arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület megfelel a (2) bekezdésben, a 102. § (1) és (4) bekezdésében, a 105. §-ban, a 106. § (3) bekezdésében, a 107. §-ban, a 108. § (1)-(1b) bekezdésében, a 111. § (2) bekezdésében, a 114. § (6) bekezdésében, valamint a 130. §-ban meghatározott követelményeknek.

(6) Ha a Pénzügyi Békéltető Testület nem teljesíti az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott követelményeket a fogyasztóvédelemért felelős miniszter felszólítja a Pénzügyi Békéltető Testületet a követelmények és a tájékoztatás haladéktalan teljesítésére. Ha a Pénzügyi Békéltető Testület a felszólítást követő kilencven nap elteltével sem felel meg a követelményeknek, vagy nem adja meg a szükséges tájékoztatást, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter törli a Pénzügyi Békéltető Testületet a nyilvántartásból, és az erről szóló döntését megküldi a Pénzügyi Békéltető Testület részére.

(7) Az (5) bekezdés a), d) és e) pontjaiban meghatározott adatok megváltozása esetén a Pénzügyi Békéltető Testület haladéktalanul értesíti a fogyasztóvédelemért felelős minisztert."

110. § Az MNBtv. 173. § a) pont aj)-al) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben szabályozza:

a) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szervezetei és személyei, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, továbbá a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató esetében az MNB hatáskörébe tartozó eljárások - ide nem értve a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény szerinti kijelölés iránti eljárást - tekintetében]

"aj) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátójának tájékoztatási kötelezettsége megszüntetésére,

ak) a sorozatban kibocsátott értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez vagy multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrálásához szükséges tájékoztató vagy alaptájékoztató és hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

al) a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéshez szükséges nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,"

(vonatkozó részletes szabályokat.)

111. § Az MNBtv. 54. alcíme a következő 183/H. §-sal egészül ki:

"183/H. § (1) Az e törvény - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - 58. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek legkésőbb 2017. január 1-jéig kötelesek az elektronikus kapcsolattartással érintett egyéb ügyekben a szervezet és az MNB között elektronikus kapcsolattartás rendjére, módjára, tartalmára és formájára, továbbá az MNB által működtetett kézbesítési tárhely működtetésére és használatára vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletben meghatározott követelményeknek eleget tenni, az ehhez szükséges regisztrációt elvégezni.

(2) Az e törvény - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - 58. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetek az (1) bekezdésben meghatározott rendelet követelményeinek való megfelelést és az ehhez szükséges regisztrációt követően, de legkésőbb 2017. január 1-jétől kötelesek elektronikus kapcsolattartásra."

112. § Az MNBtv. 186. § (6) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi fogyasztói jogvita tekintetében)

"f) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

g) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg az MNB feladatkörében és eljárásában.)

113. § Az MNBtv.

a) 33. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján" szövegrész helyébe az "A Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács" szöveg,

b) 35/A. § (1) bekezdésében az "az MNB elnöke a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntése alapján" szövegrész helyébe az "a Pénzügyi Stabilitási Tanács a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között" szöveg,

c) 53. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "döntéseivel" szövegrész helyébe a "határozataival" szöveg,

d) 53. § (1) bekezdés c) pontjában a "döntés" szövegrészek helyébe a "határozat" szöveg,

e) 53. § (1) bekezdés d) és e) pontjában a "döntése" szövegrész helyébe a "határozata" szöveg,

f) 74. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemre tekintet nélkül végrehajtható" szövegrész helyébe az "az önálló jogorvoslattal meg nem támadható" szöveg,

g) 91. § (2) bekezdésében a "tényállás maradéktalan tisztázása" szövegrész helyébe a "tényállás maradéktalan tisztázása vagy a cselekménnyel összefüggő lényeges egyéb tények megismerése, továbbá a cselekménnyel kapcsolatba hozható személy megállapítása" szöveg,

h) 91. § (6) bekezdésében az "Az MNB" szövegrész helyébe a "Ha törvény eltérően nem rendelkezik az MNB" szöveg,

i) 104. § (5) bekezdésében a "napon" szövegrész helyébe a "munkanapon" szöveg,

j) 106. § (3) bekezdésében a "hatvan" szövegrész helyébe a "hetvenöt" szöveg,

k) 173. § a) pont ag) alpontjában a "vagy módosítására" szövegrész helyébe a "vagy módosításának jóváhagyására" szöveg

lép.

114. § Hatályát veszti az MNBtv.

a) 61. § (7) és (8) bekezdése,

b) 95. § (1) bekezdésében az "és piacfelügyeleti eljárás" szövegrész,

c) 121. és 122. §-a,

d) 173. § e) pontjában a "kötelező" szövegrész.

115. § Az MNBtv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

12. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása

116. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 60. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fizetési titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)

"a) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható fizetési titokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzforgalmi intézménnyel, elektronikuspénzkibocsátó intézménnyel történő szerződéskötés keretében - ideértve a fizetési számla váltását is - nyújtja,"

117. § Az Fsztv. 70. § (8) bekezdésében a "Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét" szövegrész helyébe a "Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét" szöveg lép.

13. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

118. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 7. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

"l) jogszabályban meghatározott közösségi, valamint állami támogatások közvetítését,"

(végezhet.)

119. § A Hpt. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet a független közvetítő és a jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő tevékenységi engedélyét visszavonhatja, ha

a) a közvetítő működése súlyosan vagy ismétlődően megsérti az ügyfelek érdekeit;

b) a közvetítő tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti; vagy

c) megállapítja, hogy a közvetítő tevékenységi engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végez az MNB tv. 39. § (1) bekezdés a), f), h), i), k) vagy l) pontjában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy által végezhető tevékenységet és

ca) e tevékenységével előidézett jogsértés súlya indokolja, vagy

cb) azon személyek érdekeinek a megóvása indokolja, amelyek számára e tevékenységet végezte."

120. § A Hpt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Hitelintézet tevékenységi engedélyének 33. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 33. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján történt visszavonását követően engedményezett, a hitelintézettel szemben fennálló követelések beszámításának a végelszámolási eljárás során nincs helye."

121. § (1) A Hpt. 69. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján, ide nem értve, ha a közvetítő és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolat áll fenn, vagy mindketten ugyanazon pénzügyi intézmény ellenőrző befolyása alatt állnak."

(2) A Hpt. 69. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A többes ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézményének annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét."

122. § (1) A Hpt. 72. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés vonatkozásában közvetítői díjnak kell tekinteni minden olyan pénzben vagy természetben juttatott további térítést, amelyet a közvetítő vagy a közvetítővel kapcsolatban álló harmadik személy a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személytől, pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy felett ellenőrző befolyással rendelkező személytől vagy az utóbbi ellenőrző befolyása alatt álló más személytől kap bármely pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő jogviszony alapján, ide nem értve, ha a közvetítő és a pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy között ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolat áll fenn, vagy mindketten ugyanazon pénzügyi intézmény ellenőrző befolyása alatt állnak."

(2) A Hpt. 72. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A függő ügynök az általa megbízott közvetítői alvállalkozó személyét, valamint a közvetítői alvállalkozó megbízásának megszűnését két munkanapon belül bejelenti a megbízó pénzügyi intézménynek annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény teljesíteni tudja a 21. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét."

123. § A Hpt. 161. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)

"a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében - ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is - nyújtja,"

124. § A Hpt. 71. alcíme a következő 164/A. §-sal egészül ki:

"164/A. § Nem jelenti a banktitok sérelmét a hitelintézet által jelzálog-hitelintézet részére történő adatátadás abban az esetben, ha az adatátadás jelzáloglevéllel történő refinanszírozás keretében

a) a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartásához,

b) az 575/2013/EU rendelet 125. cikk (2) bekezdésében, 199. cikk (2) bekezdésében, 208. cikk (5) bekezdésében, valamint 402. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének igazolásához, vagy

c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben meghatározott törvényi engedményezéskor ellátandó feladatokra történő felkészüléshez

szükséges."

125. § (1) A Hpt. 204/A. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet)

"d) a vizsgabiztosokról."

(2) A Hpt. 204/A. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:]

"f) a vizsgabiztos esetében a nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját."

(3) A Hpt. 204/A. § (9a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9a) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek."

126. § A Hpt. 223. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az igazgatótanács ülésein az OBA ügyvezető igazgató-helyettese tanácskozási joggal vehet részt."

127. § (1) A Hpt. 224. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatótanács)

"a) irányítja és ellenőrzi az OBA gazdálkodási és egyéb - ide nem értve az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, illetve az OBA munkaszervezete által jogszabály alapján más jogi személy részére végzett - tevékenységét a jogszabályokban foglalt rendelkezések figyelembevételével,"

(2) A Hpt. 224. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazgatótanács)

"c) meghatározza az OBA ügyvezetőjének, megbízottainak feladatait, megállapítja díjazásukat,"

(3) A Hpt. 224. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő p) ponttal egészül ki:

(Az igazgatótanács)

"o) a Befektető-védelmi Alap igazgatóságának javaslatára kinevezi és felmenti az ügyvezető igazgató-helyettest, meghatározza feladatait, megállapítja díjazását,

p) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat."

128. § A Hpt. 226. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az OBA tevékenységének operatív irányítását az ügyvezető, a Befektető-védelmi Alappal kapcsolatos operatív feladatok irányítását az ügyvezető helyettese látja el. Az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó munkavállalók kivételével az ügyvezető gyakorolja az OBA alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Az ügyvezető igazgató-helyettes által irányított, elkülönített munkaszervezetben feladatokat ellátó munkavállalók feletti munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató-helyettese gyakorolja."

129. § A Hpt. 234. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

"(1e) Az OBA tájékoztatja az EBH-t a kockázatalapú változó díj megállapítására vonatkozó jóváhagyott szabályokról."

130. § A Hpt. 271. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az általános szerződési feltételt is tartalmazó üzletszabályzat, valamint bármely egyéb szabályzat módosítása fogyasztóval már megkötött szerződést is érint, a pénzügyi intézmény az internetes honlapján könnyen elérhető módon legalább 5 évig a módosítást megelőzően hatályos üzletszabályzatát, valamint egyéb szabályzatát is hozzáférhetővé teszi. Ha a pénzügyi intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, a korábban hatályos üzletszabályzathoz, valamint egyéb szabályzathoz történő hozzáférést az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében biztosítja."

131. § A Hpt. 121. alcíme a következő 282/A. §-sal egészül ki:

"282/A. § (1) Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet EGT-államban tartózkodásra jogosult fogyasztóval szemben állampolgárság vagy tartózkodási hely alapján nem alkalmazhat megkülönböztetést a fizetési számla-szerződés megkötése és vezetése tekintetében.

(2) Fogyasztó részére fizetési számlát vezető hitelintézet jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles a fogyasztó kérésére alapszintű szolgáltatásokat biztosító fizetési számlaként alapszámlát vezetni."

132. § A Hpt. 122. alcím címe helyébe a következő cím lép, valamint a Hpt. a következő 283. §-sal egészül ki:

"122. Pénzügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása

283. § A hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagysága és összetettsége arányában az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által elfogadott stratégiával rendelkezik az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatási szerződések fogyatékos személyek általi egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségének elősegítéséhez. Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az elfogadott stratégiát legalább kétévente felülvizsgálja."

133. § (1) A Hpt. 290. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"i) az alapszámlához való hozzáférésre, az alapszámla jellemzőire, valamint díjára"

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(2) A Hpt. 290. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"h) a pénzügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést elősegítő hitelintézeti stratégiára"

(vonatkozó részletes szabályokat.)

134. § A Hpt.

a) 74. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "természetes személy lehet, aki" szövegrész helyébe a "természetes személy lehet, aki büntetlen előéletű és" szöveg,

b) 204/A. § (1) bekezdésében az "a Felügyelet által kijelölt, a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolítását felügyelő személyekről" szövegrész helyébe az "a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos)" szöveg,

c) 204/A. § (2) bekezdésében az "a pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés követelményrendszeréről és a hatósági vizsgáról" szövegrész helyébe az "a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról" szöveg,

d) 288. § (8) bekezdésében a "Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét" szövegrész helyébe a "Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét" szöveg,

e) 290. § (2) bekezdés e) pontjában a "képzésre a hatósági képzés során szerzett, a pénzügyi szolgáltatás közvetítésére" szövegrész helyébe a "képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenység folytatására" szöveg

lép.

14. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása

135. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 28. § (3) bekezdés c) pont nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni:]

"c) információ vagy vélemény az 596/2014/EU rendeletben meghatározott jogszerű magatartásnak nem minősülő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó módon történő közlése harmadik személy részére, amennyiben az érintett személy tisztában van vagy tőle elvárható gondossággal tisztában kellene lennie, hogy e közlés eredményeként a harmadik személy"

136. § A Kbftv. 72. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az)

"h) olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt korábban megadta vagy amelyről a Felügyelet korábban határozott;"

137. § A Kbftv. 197. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az 596/2014/EU rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban meghatározott, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési kötelezettség teljesítése."

138. § A Kbftv.

a) 3. melléklet I. Fejezet utolsó mondatában a "tagolást összevont kezelési szabályzat esetében a 138. §-ban" szövegrész helyébe a "tagolást a 70. § (3) bekezdés c) pontjában" szöveg,

b) 5. melléklet utolsó mondatában a "tagolást összevont tájékoztató esetében a 138. §-ban" szövegrész helyébe a "tagolást a 70. § (3) bekezdés c) pontjában" szöveg,

c) 8. melléklet 3. pontjában az "azonban 1 évig" szövegrész helyébe az "azonban 5 évig" szöveg,

d) 8. melléklet 7. pontjában a "Felügyelet és a pénzügyi békéltető testület levelezési címét." szövegrész helyébe a "Felügyelet levelezési címét és a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét." szöveg,

e) 8. melléklet 8. pontjában az "azonban 3 évig" szövegrész helyébe az "azonban 5 évig" szöveg

lép.

139. § Hatályát veszti a Kbftv. 138. §-a.

15. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása

140. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 3. §-a a következő 24a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

"24a. fedezett kötelezettség: olyan kötelezettség, amelynek teljesítését jelzálogjog, kézizálog, visszatartási jog vagy más biztosíték fedezi, ideértve a repoügyletekből és más tulajdonjog-átruházási biztosítékról szóló megállapodásból származó kötelezettséget is;"

141. § A Szantv. 20. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szanálási intézkedések meghozatala és a szanálási jogosultságok alkalmazása során a következő elvek szerint kell eljárni:)

"e) az azonos hitelezői osztályba tartozó hitelezők e törvény eltérő rendelkezése hiányában azonos elbánásban részesülnek;"

142. § A Szantv. 36. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz az átvevő egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére, ide nem értve a befolyásoló részesedés szerzésével, elidegenítésével, a meglévő befolyásoló részesedés jogszabályban meghatározott mértéket elérő vagy meghaladó növelésével járó esetben a Felügyeletet, illetve a külföldi illetékes felügyeleti hatóságot. Az átruházás során e törvény vagyonértékesítésre vonatkozó követelményeit is figyelembe kell venni."

143. § A Szantv. 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz az áthidaló intézmény egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére, és az átruházás során e törvény áthidaló intézmény alkalmazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni."

144. § (1) A Szantv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti átruházáshoz a szanálási vagyonkezelő egyetértésén kívül nincs szükség a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosának vagy bármely egyéb személynek az egyetértésére. Az átruházás során e törvény eszközelkülönítés alkalmazására vonatkozó szabályait kell alkalmazni."

(2) A Szantv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a szanálási vagyonkezelő a szanálási vagyonkezelőre ruházott eszközöket, forrásokat, jogokat vagy kötelezettségeket értékesíteni kívánja, akkor

a) az értékesítést nyílt és átlátható módon kell lefolytatni,

b) az értékesítés során szubjektív alapon nem részesülhetnek előnyben vagy kerülhetnek megkülönböztetésre meghatározott lehetséges átvevők,

c) az értékesítést piaci feltételek mellett kell végrehajtani, és

d) az értékesítéshez nincs szükség a szanálási feladatkörében eljáró MNB közigazgatási hatósági döntésére."

145. § A Szantv. 56. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az eszközelkülönítés alkalmazásával összefüggésben a befolyásoló részesedés szerzés vagy betétállomány, illetve egyéb szerződéses kötelezettségből fakadó állomány átruházás Felügyelet általi engedélyezésére a 39. §-ban foglalt előírásokat megfelelően alkalmazni kell."

146. § A Szantv. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási jogosultságok gyakorlása során olyan üzletmenet folytonosságot biztosító intézkedéseket alkalmazhat, amelyek szükségesek a szanálási intézkedés hatékonyságának és annak a biztosításához, hogy az átvevő működtetni tudja az átruházott üzleti tevékenységet, ideértve azt is, hogy

a) a szanálás alá vont intézmény bármely átruházott pénzügyi instrumentuma, jogosultsága, eszköze vagy kötelezettsége tekintetében a folyamatosság biztosítása érdekében az átvevőt a szanálás alatt álló intézmény helyébe léptetheti minden olyan szerződésben, amelyben a szanálás alatt álló intézmény akár kifejezetten, akár közvetve szerepel;

b) a szanálás alá vont intézmény bármely átruházott pénzügyi instrumentumával, jogosultságával, eszközével vagy kötelezettségével kapcsolatos bármilyen jogi eljárásban kezdeményezheti az átvevő szanálás alatt álló intézmény helyébe léptetését, amely kezdeményezés alapján a helyébe léptetést foganatosítani kell."

147. § A Szantv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. § (1) A szanálási célok elérése és a szanálási intézkedések alkalmazása céljából a szanálási eljárás elrendelésétől annak megszűnéséig a szanálási feladatkörében eljáró MNB gyakorolja a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosainak, valamint vezetésének a szanálás alá volt intézmény feletti minden irányítási jogosultságait

a) a szanálás alatt álló intézmény működtetése, tevékenységeinek és szolgáltatásainak folytatása, és

b) a szanálás alatt álló intézmény eszközeinek és vagyonának kezelése és elidegenítése

érdekében.

(2) A szanálási feladatkörében eljáró MNB az (1) bekezdésben meghatározott tulajdonosi és vezetési jogosultságokat közvetlenül vagy az általa megbízott személy révén gyakorolja, ideértve a szanálás alatt álló intézmény részvényeiből és más tagsági részesedéseiből származó szavazati jogosultságok gyakorlását is. A részvények és más tagsági részesedések tulajdonosai szavazati jogukat a szanálási eljárás alatt nem gyakorolják.

(3) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálás alatt álló intézmény tulajdonosait és vezetését megillető irányítási jogosultságok gyakorlása nélkül, közigazgatási hatósági döntések révén is megteheti a szanálás céljának elérése érdekében szükséges szanálási intézkedéseket, valamint meghatározhatja a szanálás alá vont intézmény tulajdonosai és vezetése által gyakorolható irányítási jogosultságok körét.

(4) A szanálási feladatkörében eljáró MNB

a) a szanálási célokra,

b) a szanálásra vonatkozó általános elvekre,

c) a szanálás alatt álló intézmény egyedi körülményeire, és

d) a határon átnyúló tevékenységű csoportok hatékony szanálása előmozdításának szükségességére

tekintettel dönt arról, hogy az (1)-(3) bekezdésben meghatározott módszerek közül melyekkel tudja a leghatékonyabban végrehajtani a szanálási intézkedéseket."

148. § (1) A Szantv. 93. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A szanálási biztos a szanálási feladatkörében eljáró MNB által utasítható és a szanálási feladatkörében eljáró MNB által ellenőrzött tevékenysége során jogosult és köteles megtenni minden olyan intézkedést, amely a szanálási céloknak és a szanálási intézkedéseknek - ideértve a tőkeemelést, az intézmény tulajdonosi szerkezetének átalakítását és a szanálási eszközök alkalmazását - a szanálási feladatkörében eljáró MNB döntésének megfelelő érvényre juttatásához szükségesek."

(2) A Szantv. 93. §-a a következő (6a)-(6c) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A szanálási feladatkörében eljáró MNB a szanálási biztos tevékenységeire vonatkozóan korlátozásokat, valamint előzetes jóváhagyási kötelezettséget írhat elő.

(6b) A szanálási feladatkörében eljáró MNB előírhatja a szanálási biztos részére, hogy a szanálás alatt álló intézmény gazdasági és pénzügyi helyzetéről és a szanálási biztosi tevékenységéről a kirendelése kezdetén, továbbá meghatározott rendszerességgel és a kirendelésének megszűnésekor részére számoljon be.

(6c) A szanálási biztos legfeljebb egy év időtartamra rendelhető ki azzal, hogy a kirendelés kivételesen megújítható, amennyiben a szanálási feladatkörében eljáró MNB megállapítja, hogy a kirendelés feltételei továbbra is fennállnak."

149. § A Szantv. 97. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A szanálási intézkedés végrehajtását követően a független értékelő által folytatott értékelésnek kell felmérnie, hogy a tulajdonosok és a hitelezők milyen elbánásban részesültek a szanálási eljárás eredményeképpen, milyen elbánásban részesültek volna, ha a szanálás elrendelésének időpontjában a szanálás alatt álló intézménnyel szemben felszámolási eljárás indult volna, illetve azt, hogy a kétféle elbánás között milyen különbség állapítható meg. Ennek az értékelésnek el kell különülnie az e törvény szerinti független értékeléstől.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott értékelés készítése során

a) azt kell feltételezni, hogy a szanálás alatt álló intézmény, amellyel összefüggésben a szanálási feladatkörében eljáró MNB szanálási intézkedést vagy intézkedéseket alkalmazott, a szanálás elrendelésének időpontjában felszámolási eljárás alá került;

b) azt kell feltételezni, hogy az eszközök, források, jogok és kötelezettségek részleges átruházására vagy átruházására, illetve a leírásra vagy az átalakításra nem került sor;

c) figyelmen kívül kell hagyni a szanálás alatt álló intézménynek nyújtott bármely rendkívüli állami pénzügyi támogatást, ideértve az MNB által nyújtott rendkívüli likviditási hitelt is."

150. § A Szantv. 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza legalább

a) azon hatósági döntés másolatát, amely révén a hatáskörök gyakorlására sor kerül, és

b) azt az időpontot, amelytől kezdve a szanálási intézkedés hatályos."

151. § A Szantv. 132. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat elkülönítetten az OBA munkaszervezete látja el az OBA ügyvezető igazgatójának irányítása mellett."

152. § A Szantv. 1. § (4) bekezdésében az "a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)," szövegrész helyébe az "a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)," szöveg lép.

16. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása

153. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító szövetkezet vagy a viszontbiztosító szövetkezet volt tagja vagy jogutódja részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében

a) a biztosító nem rendelkezik a szavatolótőke-szükségletet fedező figyelembe vehető szavatoló tőkével,

b) a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító nem rendelkezik a minimális szavatolótőke-szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével, vagy

c) biztosítási szükséghelyzet következne be."

154. § (1) A Bit. 107. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetéül szolgáló eszközök befektetése és kezelése során a következő előírásokat kell alkalmazni:)

"f) a befektetés az ügyfél számára a befektetési politikával összhangban, szakszerű végrehajtás mellett, tisztességesen, átláthatóan, kellő gondossággal és az ügyfél érdekében valósuljon meg, különös tekintettel az árra, a költségre - az alapkezelés során kapott visszatérítést elvonáscsökkentésként beszámítva - és az elvárható hozamra."

(2) A Bit. 107. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A biztosító köteles az általa felszámított bármely díjat, költséget vagy jutalékot, továbbá a képzett tartalék arányában felszámított elvonást úgy megnevezni, hogy abból, illetve a kapcsolódó meghatározásból egyértelműen megállapítható legyen ezek célja és mögöttes tartalma."

155. § A Bit. a következő 48/A. alcímmel egészül ki:

"48/A. A megtakarítási jellegű életbiztosítások különös szabályai

124/A. § (1) A megtakarítási jellegű, befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetében a biztosító köteles befektetni az esedékes és befizetett biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett

a) első éves díjrészének legalább a 20%-át,

b) második éves díjrészének legalább az 50%-át,

c) harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-át,

azzal, hogy a díjrészhez kapcsolódó megképzett tartalékon arányosan felszámított elvonást a negyedik év kezdetétől a megfelelés céljából nem kell figyelembe venni.

(2) Ha a szerződő fél a maradékjogával él, akkor az elszámolás alapja legalább az (1) bekezdés szerinti minimális befektetési értékek aktuális számlaértéke. Az elszámolás során - a maradékjog érvényesítésére vonatkozó rendelkezéstől eltekintve - az ügyfél rendelkezéseinek a konkrét költségvonzata érvényesíthető.

(3) A megtakarítási jellegű, nem befektetési egységhez kötött életbiztosítás esetében - amennyiben a szerződő fél a maradékjogával él - a visszavásárlási érték a szerződés kezdetétől a maradékjog érvényesítésének időpontjáig eltelt biztosítási időszakhoz igazodó módon az esedékes és befizetett biztosítási díj kockázati díjrésszel csökkentett

a) első éves díjrészének legalább a 20%-a,

b) második éves díjrészének legalább az 50%-a,

c) harmadik és minden azt követő éves díjrészeinek legalább 80%-a."

156. § (1) A Bit. 138. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)

"l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,"

[szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

(2) A Bit. 138. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)

"t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel"

[szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

157. § (1) A Bit. 167. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha a (3)-(6) bekezdésben meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre, akkor a Felügyelet az intézkedés megtételének sikertelenségéről a honlapján tájékoztatót tesz közzé, amelyben tájékoztatja az állománnyal kapcsolatban érintett szerződéssel rendelkező szerződőket a 188. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezések gyakorlati következményeiről."

(2) A Bit. 167. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az e § szerinti intézkedés eredményeként bekövetkezett vagyonátadás adó- és illetékmentes."

158. § (1) A Bit. 188. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a 167. és 168. §-ban meghatározott állományátruházás sikertelen volt, az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó biztosítási szerződések a 167. § (6a) bekezdésében meghatározott tájékoztató közzétételének napját követő ötödik munkanapon szűnnek meg."

(2) A Bit. 188. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott állományokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban biztosítási esemény következett be, a 182. § (1) bekezdésében meghatározott határidőt a 167. § (6a) bekezdésében meghatározott közzétételtől kell számítani."

159. § A Bit. 194. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító első számú vezetője a számviteli biztosítástechnikai tartalékok közül a matematikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközök - 109. § (1) bekezdésében és a 212. § (1) bekezdésében meghatározott eszköznyilvántartás szerinti - listáját a felszámolás kezdő időpontjának napjával lezárja és azt a Cstv.-ben meghatározott tevékenységet lezáró mérleg átadásával egyidejűleg a felszámolónak átadja."

160. § A Bit. 195. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A reorganizációs eljárásnak és a felszámolási eljárásnak a biztosító nyilvántartásba-vételi kötelezettség alá tartozó ingatlanra, hajóra vagy légijárműre vonatkozó joga tekintetében a nyilvántartást vezető tagállam joga az irányadó."

161. § A Bit. 199. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"199. § (1) Magyarország területén - a biztosítótól vagy a viszontbiztosítótól kockázatot átvállalni jogosult - különleges célú gazdasági egység a Felügyelet engedélyével akkor alapítható, ha az megfelel a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 211. cikk (2) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében meghatározott követelményeknek.

(2) A különleges célú gazdasági egység elleni felszámolási eljárás bíróság általi megindítását kizárólag a Felügyelet kezdeményezheti."

162. § A Bit. 261. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti elutasításról szóló határozatát a Felügyelet az ügyintézési határidő lejárta előtt köteles meghozni azzal, hogy a határozatot a meghozatalát követő legkésőbb két munkanapon belül, de még az ügyintézési határidő lejárta előtt írásban közölni is köteles a kérelmezővel."

163. § A Bit. 291. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (1) bekezdés p) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító működésében tapasztalható tények alapján megalapozottan feltehető, hogy a tények észlelésétől számított egy éven belül a biztosító vagy a viszontbiztosító nem fog megfelelni az e törvény és a biztosítási vagy a viszontbiztosítási tevékenység folytatására vonatkozó egyéb jogszabályok előírásainak, és ez veszélyezteti a biztosítottak érdekeit.

(9) A Felügyelet a különleges célú gazdasági egységek kötelezettségének teljesítése, valamint annak érdekében, hogy a különleges célú gazdasági egység tevékenysége az ezen tevékenységekre vonatkozó jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, az (1) bekezdés a)-e), h), r) és t) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja azzal, hogy ahol a rendelkezés biztosítót említ, azon a különleges célú gazdasági egységet kell érteni."

164. § A Bit. 304. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az engedély visszavonása után új biztosítási szerződés nem köthető, a már létező biztosítási szerződések feltételeiben a biztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a biztosítási szerződések nem hosszabbíthatók meg. A biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeket a tevékenységi engedély visszavonása után is teljesíteni kell."

165. § A Bit. 326. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosító által fizetendő változó díj éves mértéke)

"a) a szavatolótőke-szükséglet 1,8 ezrelékének, a hatodik rész hatálya alá tartozó biztosító esetében a minimális szavatolótőke-szükséglet 3,8 ezrelékének, és"

(összege.)

166. § A Bit. a következő 387/A. §-sal egészül ki:

"387/A. § Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező - többes ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be."

167. § A Bit. 389. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A többes ügynök - a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan - köteles rendelkezni)

"d) a tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétellel."

168. § A Bit. 400. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az alkusz - a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához igazodóan - köteles rendelkezni)

"d) a tevékenység végzéséhez szükséges személyi feltétellel."

169. § A Bit. 410. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ugyanazon aktív státuszú biztosításközvetítő részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg és az aktív státuszú biztosításközvetítő nyilvántartási számát újabb biztosításközvetítő nem kaphatja meg."

170. § A Bit. 414. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:)

"e) a tevékenységével kapcsolatban okozott károk fedezetére szolgáló felelősségbiztosítási szerződés megkötésének vagy a vagyoni biztosíték meglétének igazolását."

171. § (1) A Bit. 430. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felügyelet a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági képzéssel és vizsgáztatással kapcsolatban nyilvántartást vezet a képző és vizsgáztató szervekről, a hatósági vizsgára jelentkező személyekről, a képző szerv által aláíró személyként megjelölt, a képzési igazolás kiállítására és aláírására feljogosított személyekről (a továbbiakban: aláíró személy), az oktatóról és a hatósági vizsga jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő lebonyolításának felügyeletére jogosult személyekről (a továbbiakban: vizsgabiztos)."

(2) A Bit. 430. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a hatósági képzés és vizsgáztatás hatósági ellenőrzésével, továbbá a hatósági képzésre történő jelentkezés lebonyolításával és a sikeres vizsgákat igazoló hatósági tanúsítvány kiadásával, pótlásával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében nyilvántartást vezet)

"d) a vizsgabiztosokról."

(3) A Bit. 430. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a (6) bekezdésben meghatározott személyek vonatkozásában:]

"f) a vizsgabiztos esetében a nyilvántartási számát, valamint a nyilvántartásból való törlése esetén a törlés tényét és időpontját."

(4) A Bit. 430. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adott személy hatósági képzésben vagy vizsgáztatásban történő közreműködésétől számított tizenöt év elteltével törli a nyilvántartásból, ide nem értve azokat az adatokat, amelyek hatósági vizsga letételét igazoló tanúsítvány nyilvántartásához szükségesek."

172. § A Bit. 445. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a kölcsönös biztosító egyesület legfelsőbb szerve a (4) bekezdés szerint az átruházáshoz hozzájárul, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagok egyéni számláján lévő összeget a legfelsőbb szerv döntését követő harminc napon belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számláján kell jóváírni, a kölcsönös biztosító egyesület matematikai és eredménytől függő díjvisszatérítési tartaléka eszközfedezetének az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapító tagokra eső részét pedig a kölcsönös biztosító egyesület a legfelsőbb szerv döntését követő harmincadik napig átadja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére.

(6) Ha a kölcsönös biztosító egyesület tagja a megalapítást követően lép be a (4) bekezdés szerint alapított önkéntes biztosító pénztárba, a tag egyéni számláján lévő összeget a tag erre irányuló, a kölcsönös biztosító egyesülethez intézett kérelmét követő harminc napon belül kell jóváírni az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számláján, és ezen időpontig kell a matematikai és eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék eszközfedezetének arányos részét az (5) bekezdésben foglaltak szerint átadni."

173. § A Bit. a következő 445/A-445/C. §-okkal egészül ki:

"445/A. § (1) A 445. § (2) bekezdésben meghatározott kölcsönös biztosító egyesület - 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatású biztosítással rendelkező - tagja az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárba átléphet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés esetén az átlépő tag biztosítási szerződése a nyugdíjpénztárba történő befogadással megszűnik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés során az átlépő tag egyéni számláján lévő összeget, továbbá az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék rá eső részét az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárnál nyitott számláján kell jóváírni az Öpt.-nek a pénztárba történő átlépésre vonatkozó szabályainak alkalmazásával.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott átlépés során az átlépő tagot úgy kell tekinteni a befogadó pénztárnál, mintha másik nyugdíjpénztártól lépett volna át.

445/B. § (1) A Felügyelet a 445. § (2) bekezdésében meghatározott kölcsönös biztosító egyesület esetén a 167. §-ban meghatározott intézkedést az e §-ban és a 445/C. §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazhatja, azzal, hogy az intézkedés alkalmazásának nem feltétele a tevékenységi engedély visszavonása.

(2) Ha a Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést alkalmazza, a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésállománynak - a 167. § (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak történő átruházás mellett - az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztár részére történő átruházása érdekében is intézkedhet.

(3) A felügyeleti biztos a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatású biztosítással rendelkező tagokhoz kapcsolódó szerződésállomány átruházásra irányuló megállapodás megkötése céljából - a 167. § (3) bekezdésében meghatározottak mellett -, az állomány átvételére irányuló felhívásban megkeresi az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárakat is.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhívás tartalmazza az átruházandó állomány szerződéseinek a darabszámát, és az állománnyal kapcsolatban átadásra kerülő vagyon nagyságát.

(5) Az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztár a (3) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott időpontig - amely nem lehet hosszabb, mint az felhívás közzétételétől számított két hónap - tehet nyilatkozatot az állomány átvételére, amelyhez a felügyeleti biztos (6) bekezdésben meghatározott döntésének a meghozataláig kötve van.

(6) A felügyeleti biztos a 167. § (6) bekezdésben meghatározottak szerint hozza meg döntését, azzal, hogy annak meghozatala során figyelembe veszi az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztártól határidőben beérkezett nyilatkozatokat is. A döntés meghozatala során a 167. § (9) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott döntés alapján a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésállomány az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárnak kerül átruházásra, az állománnyal érintett tagok egyéni számláján lévő összeget, illetve az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék rá eső részét a felügyeleti biztos döntését követő harminc napon belül a tagnak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál nyitott számláján kell jóváírni, a kölcsönös biztosító egyesület matematikai és eredménytől függő díjvisszatérítési tartaléka eszközfedezetének az átruházással érintett tagokra eső részét pedig a kölcsönös biztosító egyesület a felügyeleti biztos döntését követő harmincadik napig átadja az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztár részére.

(8) A (7) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes.

(9) A (7) bekezdés szerinti szerződésállomány-átruházással érintett tagot úgy kell tekinteni, mintha másik pénztárból lépett volna át.

(10) A szerződésállomány-átruházással érintett tagok biztosítási szerződései és a kölcsönös biztosító egyesületbeli tagsági jogviszonya az átruházás napjával megszűnnek.

445/C. § (1) Ha a 445/B. § (6) bekezdésében meghatározott döntés alapján a 445. § (2) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésállomány a 167. § (3) bekezdésben meghatározott biztosítónak kerül átadásra, akkor az így átadott biztosítási szerződések nyugdíjszolgáltatásai ellenértékeként a szerződő fél javára történt befizetések - ideértve az életbiztosítás díjához adott munkáltatói hozzájárulást, illetve támogatói adományt is - utáni adó- és társadalombiztosítási járulék fizetésének szabályai az állomány átadást követően megegyeznek a nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályokkal, amennyiben a biztosító szolgáltatásaira az Öpt. - 2015. december 31. napján hatályos -46-49. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazzák és ezt a Felügyelet igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állományátruházás során a biztosítási szerződési feltételek csak a technikai kamatláb, a szerződésben meghatározott garantált hozam és a többlethozam visszajuttatás tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott állományátruházást követő harminc napon belül változtathatók meg, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra a technikai kamatlábak esetében a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke szerint kerülhet sor. A változtatásról a szerződésállományt átvevő biztosítónak az érintett szerződő feleket a változtatást követő tizenöt napon belül értesítenie kell.

(3) A szerződő fél az (1) bekezdésben meghatározott állományátruházásról szóló 118. § (7) bekezdésében, illetve a változtatásról szóló, a (2) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával az Öpt. 10. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárba is átléphet vagy a szerződést a 118. § (8) bekezdés szerint felmondhatja. A nyugdíjpénztárba történő átlépésre a 445/A. § szabályait kell alkalmazni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonátadás adó- és illetékmentes."

174. § (1) A Bit. 195. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 452/D. §-sal egészül ki:

"452/D. § (1) A 107. § (1) bekezdés f) pontjának, továbbá (1a) bekezdésének - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2017. január 1-jétől megkötött biztosítási szerződések esetében kell alkalmazni.

(2) A 124/A. § - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2017. január 1-jétől megkötött biztosítási szerződések esetében kell alkalmazni."

(2) A Bit. 195. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 452/E. §-sal egészül ki:

"452/E. § A 377. § (2) bekezdésének - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2018. január 1-jétől megkötött szerződések esetében kell alkalmazni."

(3) A Bit. 195. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 452/F. §-sal egészül ki:

"452/F. § A 377. § (2) bekezdésének - a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvénnyel megállapított - rendelkezéseit a 2019. január 1-jétől megkötött szerződések esetében kell alkalmazni."

175. § (1) A Bit.

1. 4. § (1) bekezdés 68. pontjában a "viszontbiztosítási" szövegrész helyébe a "biztosítási vagy viszontbiztosítási" szöveg,

2. 31. § (3) bekezdésében a "33. §" szövegrész helyébe a "43. §" szöveg,

3. 49. § (1) bekezdés b) pontjában a "fióktelep" szövegrész helyébe a "harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe" szöveg,

4. 52. § (2) bekezdésében az "eszközeinek értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok" szövegrész helyébe az "eszközeinek értéke annak megállapításakor alacsonyabb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok" szöveg,

5. 62. § (2) bekezdésében az "eszközök értéke alacsonyabb a biztosítástechnikai tartalékok" szövegrész helyébe az "eszközök értéke annak megállapításakor alacsonyabb a számviteli biztosítástechnikai tartalékok" szöveg,

6. 71. § (1) bekezdésében a "vagy eszközfedezete nem kielégítő." szövegrész helyébe a "vagy vizsgálatkor a számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete nem kielégítő." szöveg,

7. 108. § (4) bekezdésében a "jelentés tartalmára, közzétételére és az ezzel kapcsolatos felügyeleti engedélyezésre vonatkozó szabályokat" szövegrész helyébe a "jelentéssel összefüggő részletszabályokat" szöveg,

8. 108/A. § (1) bekezdésében a "vele szemben" szövegrész helyébe az "a vonatkozó jogszabályok megsértése miatt vele szemben" szöveg,

9. 110. § (1) bekezdésében a "biztosító egyéb biztosítástechnikai tartalékainak fedezetétől" szövegrész helyébe a "biztosító egyéb számviteli biztosítástechnikai tartalékainak fedezetétől" szöveg,

10. 138. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "a)-j), n) és s) pontban" szövegrész helyébe az "a)-j), n), s) és t) pontban" szöveg,

11. 138. § (1) bekezdés k) pontjában a "viszontbiztosítóval" szövegrész helyébe a "viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával" szöveg,

12. 138. § (2a) bekezdésében az " , az adatkérés célját és jogalapját" szövegrész helyébe az "és az adatkérés célját" szöveg,

13. 138. § (4) bekezdésében a "138. §-ban és a 140. §-ban" szövegrész helyébe a "140. §-ban és a 141. §-ban" szöveg,

14. 159. § (5) bekezdésében a "térítésmentesen" szövegrész helyébe a "térítésmentesen tizenöt napon belül" szöveg,

15. 159. § (9) bekezdésében az "az MNBtv.-ben" szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.)" szöveg, továbbá a "Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét" szövegrész helyébe a "Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét" szöveg,

16. 167. § (3) bekezdésében az "és a tagállami" szövegrész helyébe a " , tagállami és harmadik országbeli" szöveg,

17. 171. § (2) bekezdésében a "rész" szövegrész helyébe a "fejezet" szöveg,

18. 182. § (1) bekezdésében az "- a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -" szövegrész helyébe az "- a 188. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel -" szöveg,

19. 183. § (2) bekezdés b) pontjában az "az a) pontban meghatározott kötelezettségek kivételével" szövegrész helyébe az "az a) pontban meghatározott kötelezettségek kivételével és a Kártalanítási Alapot, a Kártalanítási Számlát és a Nemzeti Irodát megillető követelések kivételével" szöveg,

20. 184. § (8) bekezdésében a "180. § (2) bekezdés" szövegrész helyébe a "183. § (2) bekezdés" szöveg,

21. 195. § (1) bekezdésében az "ingatlanra vonatkozó" szövegrész helyébe az "ingatlan használatára vagy megszerzésére vonatkozó" szöveg,

22. 245. § (2) bekezdés b) pontjában, a 256. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában a "szavatoló tőkével" szövegrész helyébe a "tőke szükségletnek megfelelő szavatoló tőkével" szöveg,

23. 267. § (1) bekezdés b) pontjában a "biztosítástechnikai tartalékai - ideértve a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is - nem érik el a szükséges mértéket, vagy e tartalékok fedezete nem kielégítő" szövegrész helyébe a "biztosítástechnikai tartalékai - ideértve a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat is - annak megállapításakor nem érik el a szükséges mértéket, vagy a számviteli biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő" szöveg,

24. 285. § (1) bekezdésében a "tájékoztatásról szóló határozat közlését" szövegrész helyébe a "tájékoztatást" szöveg,

25. 291. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában a "pénzügyi helyreállítási terv" szövegrész helyébe a "helyreállítási terv" szöveg,

26. 314. § (1) bekezdés d) pontjában a "kötelezettségek és a minimális szavatolótőke-szükséglet" szövegrész helyébe a "kötelezettségek, a minimális tőkeszükséglet és a szavatolótőke-szükséglet" szöveg,

27. 336. § (3) bekezdésében a "szavatolótőke-szükséglete" szövegrészek helyébe a "tőkeszükséglete" szöveg,

28. 369. § (3) bekezdés b) pontjában és (7) bekezdésében, a 376. § (5) bekezdésében és a 430. § (1)-(2) bekezdésében az "a biztosításközvetítői hatósági képzés és vizsgáztatás rendjéről" szövegrész helyébe az "a pénzügyi szolgáltatás közvetítői, a biztosításközvetítői és a tőkepiaci üzletkötői hatósági képzéssel és hatósági vizsgával összefüggő feladatokról" szöveg,

29. 391. § (7) bekezdésében és a 403. § (2) bekezdésében a "követően bekövetkezett vagy a károsult által ezt követően" szövegrész helyébe a "követő öt éven belül bekövetkezett és" szöveg,

30. 407. § (5) bekezdésében az "öt" szövegrész helyébe a "tíz" szöveg,

31. 416. § (1) bekezdés b) pontjában a "389. § (3) bekezdésében, illetve a 400. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "389. § (3) bekezdés b) és e) pontjában, illetve a 400. § (3) bekezdés b) és e) pontjában" szöveg,

32. 438. § e) pontjában a "képzés szabályaira, a hatósági képzés során szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító okirat" szövegrész helyébe a "képzés és vizsga szabályaira, a hatósági vizsga letételével szerzett, függő és független biztosításközvetítői tevékenység folytatására feljogosító tanúsítvány" szöveg,

33. 445. § (2) bekezdésében az "Öpt. 46-49. §-ában" szövegrész helyébe az "Öpt. - 2015. december 31. napján hatályos - 46-49. §-ában" szöveg,

34. 4. melléklet A) pont 11. alpontjában a "lehetőségét, illetve" szövegrész helyébe a "lehetőségét (a székhely, telefonos és internetes elérhetőség, valamint a levelezési cím feltüntetésével), illetve" szöveg,

35. 4. melléklet A) pont 13. alpontjában a "134-142. §, a 146-151. §" szövegrész helyébe a "135-142. § és a 147-151. §" szöveg,

lép.

(2) A Bit. 377. § (2) bekezdésében a "tizennégy" szövegrész helyébe a "tizenhárom" szöveg lép.

(3) A Bit. 377. § (2) bekezdésében a "tizenhárom" szövegrész helyébe a "tizenkét" szöveg lép.

176. § Hatályát veszti a Bit.

a) 89. § (11) bekezdésében a "minimális" szövegrész,

b) 108/A. § (1) bekezdésében az "- a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 53. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével -" szövegrész,

c) 155. § (1) bekezdésében az "a szerződés megkötése előtt" szövegrész,

d) 181. § (6) bekezdés a) pontjában a "vagy viszontbiztosító" szövegrész,

e) 321. § (2) bekezdése és (3) bekezdése nyitó szövegrészében a "határozattal" szövegrész,

f) 414. § (2) bekezdése,

g) 417. § (1) bekezdése nyitó szövegrészében a "-(2)" szövegrész,

h) 445. § (3) bekezdése.

17. A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény módosítása

177. § A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló 2015. évi CCXIV. törvény (a továbbiakban: Tstv.) 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Alap önálló munkaszervezettel nem rendelkezik, az operatív feladatokat az Országos Betétbiztosítási Alap elkülönített munkaszervezete látja el az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettesének irányításával."

178. § A Tstv. 8. § f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

(Az igazgatóság)

"f) elfogadja az Alap éves számviteli beszámolóját és az Alap tevékenységének befejezését megelőzően elfogadja a záró beszámolót,

g) dönt az Alap feladatainak végrehajtásával kapcsolatos intézkedésekről, valamint irányítja és ellenőrzi az e törvényben meghatározott feladatoknak az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgató-helyettese irányításával történő végrehajtását, valamint

h) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat."

18. Záró rendelkezések

179. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 33. §, a 38-40. §, a 49. § c) és e) pontja, az 50. §, a 61. §, a 135. §, 137. § és az 1. melléklet 2016. július 3-án lép hatályba.

(3) A 35. §, a 8. alcím, a 116. §, a 131. § és a 133. § (1) bekezdése 2016. szeptember 18-án lép hatályba.

(4) A 20. § (2) bekezdése, a 22. § a), b) és e) pontja 2016. október 1-jén lép hatályba.

(5) A 10. §, a 28. §, az 54. §, a 68-73. §, a 76. §, a 106. §, a 130. §, a 154. és 155. § és a 174. § (1) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 174. § (2) bekezdése és a 175. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 174. § (3) bekezdése és a 175. § (3) bekezdése 2019. január 1-jén lép hatályba.

180. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2014. április 16-i 2014/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről szóló, 2015. december 17-i 2015/2392 bizottsági végrehajtási irányelv,

c) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói online vitarendezési irányelv) szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2016. évi LIII. törvényhez

"25. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

1. Az Európai Parlament és a Tanács 1997. március 3-i 97/9/EK irányelve a befektetővédelmi rendszerekről.

2. Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 28-i, 2001/34/EK irányelve az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információról.

3. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 6-i 2002/47/EK irányelve a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról.

4. Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/87/EK irányelve a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi, továbbá a 98/78/EK és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról.

5. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.

6. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 28-i 2003/6/EK irányelve a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés).

7. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/124/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bennfentes információ meghatározása és közzététele, valamint a piaci manipuláció meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról.

8. A Bizottság 2003. december 22-i 2003/125/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési ajánlások tisztességes ismertetése és az összeférhetetlenség közzététele tekintetében történő végrehajtásáról.

9. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/25/EK irányelve a nyilvános vételi ajánlatról.

10. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

11. A Bizottság 2004. április 29-i 2004/72/EK irányelve a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elfogadott piaci gyakorlatok, az árualapú származtatott ügyletekre vonatkozó bennfentes információ fogalom meghatározása, a bennfentesek jegyzékének összeállítása, a vezetői ügyletek bejelentése és a gyanús ügyletek bejelentése tekintetében történő végrehajtásáról.

12. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról.

13. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelve az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

14. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg).

15. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg).

16. A Bizottság 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK irányelve a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról.

17. A Bizottság 2007. március 8-i 2007/14/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról.

18. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

19. Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.

20. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és

2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.

21. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/73/EU irányelve az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK és a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv módosításáról.

22. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.

23. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/51/EU irányelve (2014. április 16.) a 2003/71/EK és a 2009/138/EK irányelvnek, valamint az 1060/2009/EK, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendeletnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.

24. Az Európai Parlament és a Tanács 909/2014/EU rendelete (2014. július 23.) az Európai Unión belüli értékpapírkiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról.

25. Az Európai Parlament és a Tanács 2013/50/EU irányelve (2013. október 22.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2004/109/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására irányadó részletes szabályok megállapításáról szóló 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról.

26. A Tanács 2014/107/EU irányelve (2014. december 9.) a 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról.

27. A piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

28. Az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésének illetékes hatóságoknak történő bejelentéséről szóló, 2015. december 17-i 2015/2392 bizottsági végrehajtási irányelv."

2. melléklet a 2016. évi LIII. törvényhez

"1. melléklet a 2013. évi CXXXIX. törvényhez

I. Kötelező elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek

Az MNB és

a) a befektetési alapkezelő között az általa kezelt befektetési alap tekintetében

aa) a befektetési jegyek forgalomba hozatalával összefüggésben a

1. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására, valamint a letétkezelői szerződés hatálybalépésének jóváhagyására,

2. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ABA értékpapíralap tájékoztatója, hirdetménye, kezelési szabályzata, kiemelt befektetői információja jóváhagyására,

3. nyilvános, nyílt végű ingatlanalap tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye és kiemelt befektetői információi jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

4. nyilvános, zárt végű értékpapíralap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, a kezelési szabályzat jóváhagyására,

5. nyilvános, zárt végű ingatlanalap esetén a kibocsátási tájékoztató/alaptájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére, kezelési szabályzat jóváhagyására, az ingatlanértékelő megbízásának jóváhagyására,

6. az ABAK által kezelt, más EGT-államban engedélyezett uniós ABA kollektív befektetési értékpapírjainak Magyarországon lakossági befektetők számára történő forgalmazásának engedélyezésére,

ab) a befektetési alap nyilvántartásba vételére,

ac) a befektetési alap nyilvántartásból való törlésére,

ad) a befektetési alappal kapcsolatos megszűnési eljárás esetén az értékesítésre megállapított határidő meghosszabbításának engedélyezésére,

ae) az ÁÉKBV-kel kapcsolatban

1. a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetésének engedélyezésére,

2. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezése, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát,

3. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő ÁÉKBV-ként működik tovább,

4. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is a cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,

5. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,

6. a cél-ÁÉKBV szétválása vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén annak engedélyezésére, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektesse,

7. a cél-ÁÉKBV szétválása, egyesülése, megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV számára annak engedélyezésére, hogy a Kbftv. 143. § (4) bekezdés b) pontja, valamint a Kbftv. 143. § (6) bekezdés c) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működjön tovább,

8. a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása esetén a gyűjtő-ÁÉKBV törlésére,

9. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je legyen,

10. annak engedélyezésére, hogy a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működjön tovább,

11. ha a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik, ezen befektetés jóváhagyására,

12. annak engedélyezésére, ha a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től,

13. a cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV nyilvántartásból való törlésére,

af) egyebekben

1. a nyilvános befektetési alap kezelési szabályzata módosításának engedélyezésére,

2. a nyilvános befektetési alap átalakulásához készült tájékoztató jóváhagyására,

3. a zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakulásának engedélyezésére,

4. a befektetési alap kezelése átadásának engedélyezésére,

5. az ABA-k egyesülésének engedélyezésére,

6. az ÁÉKBV-k egyesülésének engedélyezésére,

7. a Kbftv. 82. § (7) bekezdésében meghatározott körbe tarozó - ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alap részalapjává válást jelentő -egyesülés engedélyezésére,

8. a kollektív befektetési forma, illetve annak részalapja szétválásának engedélyezésére,

9. egyesülés esetén a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének engedélyezésére,

10. a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésének meghosszabbítására,

11. ingatlanértékelővel kötött szerződés és annak módosítása jóváhagyására,

12. tájékoztató vagy alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

13. nyilvános, nyílt végű, harmonizációja szerint ÁÉKBV esetében a letétkezelői szerződés módosítása hatálybalépésének jóváhagyására,

b) a letétkezelő között azon befektetési alap tekintetében, amellyel kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátására megbízással rendelkezik a

ba) befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét az MNB visszavonta,

bb) befektetési alap nyilvántartásból való törlésére, ha arra azért kerül sor, mert az MNB kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,

c) a kibocsátó vagy a szabályozott piacra bevezetést kezdeményező személy között a Tpt. 22. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott dokumentumban szereplő információknak a tájékoztatóban foglalt információkkal való egyenértékűségével kapcsolatos döntés meghozatalára,

d) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy vagy a forgalmazó között

da) a kibocsátási tájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

db) az alaptájékoztató kiegészítése közzétételének engedélyezésére,

e) a kibocsátó, az ajánlattevő, az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését vagy az értékpapír multilaterális kereskedési rendszerbe történő regisztrációját kezdeményező személy között

ea) a kibocsátási tájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

eb) az alaptájékoztató és a hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

f) a Tpt. 23. számú mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az olyan nemzetközi intézmény között, amelynek az Európai Unió legalább egy tagállama a tagja, az ismertető közzétételének engedélyezésére,

g) a helyi önkormányzat vagy az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata között a helyi önkormányzat, az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, továbbá az Európai Unió tagállama regionális vagy helyi önkormányzata által garantált értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához, illetve szabályozott piacra történő bevezetéséhez készített tájékoztató, hirdetmény közzétételének engedélyezésére,

h) a harmadik országban székhellyel rendelkező kibocsátó között a tájékoztató közzétételének engedélyezésére,

i) a zártkörű részvénytársasággá alakuló, értékpapírt nyilvánosan forgalomba hozott kibocsátó között a nyilvánosság felé történő adatszolgáltatási kötelezettség alóli mentesítésre,

j) a nem természetes személy ajánlattevő vagy az általa a Tpt. 68. § (4) bekezdése alapján megbízott befektetési szolgáltató között

ja) az általuk tett nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,

jb) az általuk tett és módosított nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására,

k) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója között a szabályozott információ bejelentésére vonatkozó eljárásban kizárólag elektronikus úton történhet a kapcsolattartás.

II. Elektronikus kapcsolattartással érintett egyéb ügyek

Az MNB és

a) a hitelintézet, a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, továbbá ezek magyarországi fióktelepe,

b) a pénzügyi vállalkozás és a pénzügyi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a Hpt. hatálya alá tartozó alkusz,

c) a befektetési vállalkozás, a befektetési vállalkozás magyarországi fióktelepe és az árutőzsdei szolgáltató,

d) a biztosító, a biztosító magyarországi fióktelepe és a viszontbiztosító,

e) a független biztosításközvetítő és a többes ügynök,

f) a befektetési alapkezelő és magyarországi fióktelepe,

g) a központi szerződő fél, a központi értéktár,

h) a tőzsde,

i) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,

j) az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészségpénztár és az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztár, k) a magánnyugdíjpénztár,

l) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénzkibocsátó intézmény magyarországi fióktelepe, pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe és az utalványkibocsátó, és

m) a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény

között a 48. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellenőrzési eljárásban elektronikus úton is történhet a kapcsolattartás az MNB által elektronikus úton kézbesített irat tekintetében."

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2016. május 24-i ülésnapján fogadta el.

Tartalomjegyzék