2000. évi CXXVIII. törvény

a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről[1]

Az Országgyűlés a gépjárművezetők önkéntes jogkövető magatartásának erősítése, a közúti közlekedés biztonságának javítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. § (1)[2] E törvény rendelkezéseit Magyarország területén[3]

a) magyar hatóság által kiállított vagy annak alapján külföldi hatóság által kiadott járművezetésre jogosító okmánnyal (a továbbiakban: vezetői engedéllyel) rendelkező, illetve

b) járművezetéstől eltiltás, illetőleg a vezetői engedély visszavonásának hatálya alatt álló

személy által - a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett - a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmény, továbbá a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén (a továbbiakban együtt: szabályszegés) kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálya kiterjed arra a gépjárművezetőre is, aki a szabályszegés elkövetésekor olyan járművet vezetett, amelyre vezetői engedélye nem érvényes.

2. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszer (a továbbiakban: pontrendszer) olyan rendszer, amely jogszabályban meghatározott szabályszegés elkövetése esetén kiszabható pontok e törvényben meghatározott számának elérése esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonását teszi lehetővé.

3. § (1)[4] A pontrendszer alapján - a jogszabályban meghatározott - olyan szabályszegésre állapítható meg pont, amely miatt a járművezetőt mint elkövetőt a bíróság, a szabálysértési hatóság, a közigazgatási hatóság, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ában meghatározott fegyelmi hatóság jogerős vagy végleges határozatával elmarasztalta - ide nem értve a fegyelmi hatóság által alkalmazott megrovást, feddést -, vagy az elkövető a helyszíni bírság, illetve a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság kiszabását a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette.

(2)[5] A szabályszegés miatt eljáró hatóság által hozott határozatban, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság esetén az elismervényben (tájékoztatóban) tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez - jogszabály által - rendelt pontok számáról. A határozat megváltoztatása, illetve téves tájékoztatás miatt az első fokon eljárt hatóság, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabása esetén a bírságot kiszabó hatóság értesíti az elkövetőt a jogszabály által a szabályszegéshez rendelt pontszámról.

(3)[6] A bírósági határozattal elbírált cselekményhez rendelt pontok számáról az elkövetőt a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv tájékoztatja.

(4) Nem állapítható meg pont olyan szabályszegés elkövetése esetén, amely miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott járműkategória, alkategória, kombinált kategória (a továbbiakban: járműkategória) vezetésétől való eltiltást alkalmazott.

(5)[7]

4. §[8] (1)[9] Az 1. § (1) bekezdése alapján a szabályszegésekhez rendelhető pontok száma:

a) gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 9,

b) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 11,

c) szabálysértés elkövetése esetén 1-8,

d)[10] a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén 1-9 pont.

(2) A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált

a)[11] bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontszámot 5 ponttal kell növelni,

b) szabálysértések esetén a legmagasabb pontszámmal járó szabálysértéshez rendelt pontszámot a kisebb súlyú szabálysértéshez rendelt pontszám felével kell megemelni, de az nem érheti el - az 1 ponttal járó szabálysértés kivételével - az egyes szabálysértésekre megállapított pontszámok felső határának együttes tartamát.

c)[12] a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések esetén a b) pontban foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti számításnál töredék pontszám kerül megállapításra, akkor a pontszámot felfelé kell kerekíteni.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve

a) e törvény melléklete határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó egyes bűncselekményeket és azokhoz rendelt pontok számát,

b)[13] kormányrendelet határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó

ba) egyes szabálysértéseket és az azokhoz rendelt pontok számát,

bb) egyes közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, és az azokhoz rendelt pontok számát.

(5) A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegéseknél a (6) bekezdésben foglalt kivétellel, a szabályszegés elkövetése idején hatályban lévő jogszabály által rendelt pontszámot kell alkalmazni.

(6) Ha a szabályszegés elbírálásakor hatályos új jogszabály a szabályszegéshez nem rendel pontot, vagy alacsonyabb pontszámot rendel, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.

5. § (1) A Nyilvántartó a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 8. §-a szerinti vezetői engedély nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer következő adatait:

a) az elkövető személyazonosító adatát (családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő),

b) vezetői engedélyének okmányazonosító jelét,

c) az elbírált cselekmény jogszabály szerinti megnevezését, minősítését, továbbá a KRESZ megszegett rendelkezéseire való hivatkozást,

d) járművezetéstől eltiltás, járműkategória vezetésétől eltiltás alkalmazását, időtartamát,

e)[14] a határozat jogerőre emelkedésének vagy véglegessé válásának idejét, helyszíni bírság és a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság kiszabásának idejét,

f) a határozat, elismervény ügyszámát, illetve sorszámát,

g) az eljáró bíróság, hatóság megnevezését,

h) a szabályszegéshez rendelt pontszámot,

i) a vezetői engedély visszavonásának időpontját,

j) a vezetői engedély leadásának időpontját,

k) a vezetői engedély visszaadásának időpontját,

l) az utánképzés igazolásának időpontját.

(1a)[15] Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2)[16] A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegést elbíráló szabálysértési hatóság, közigazgatási hatóság, fegyelmi hatóság, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság az (1) bekezdés a)-h), a bíróság az (1) bekezdés a)-g) pontjaiban megjelölt adatokról a jogerőre emelkedéstől vagy véglegessé válástól számított nyolc napon belül értesíti a Nyilvántartót.

(3)[17] A Nyilvántartót az (1) bekezdés j)-k) pontjaiban megjelölt adatokról a vezetői engedély átvételére, kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az okmány leadását, kiadását, az igazolás bemutatását követő három napon belül értesíti.

(4) A Nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti értesítésben megnevezett szabályszegéshez a jogszabályban rendelt pontszámot nyilvántartásba veszi.

(5)[18] A Nyilvántartót az (1) bekezdés l) pontjában megjelölt adatokról az utánképzésről szóló igazolás kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott vizsgaközpont az igazolás kiállítását követő nyolc napon belül értesíti.

5/A. §[19] A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhelyszolgáltatás kijelölt szolgáltatója a Nyilvántartó természetes személyazonosító adatokat tartalmazó elektronikus kérelmére megküldi a Nyilvántartó részére a természetes személy kapcsolati kódját és tárhely-azonosítóját. Az adatszolgáltatás adatait a Nyilvántartó a járművezetővel való elektronikus úton történő kapcsolatfelvételre használhatja fel.

6. § (1)[20] A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni (elévülés).

(2)[21] A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt, ha pontjainak száma a 13-at elérte, - a 9. § (1a) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembe vételével - tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.

7. §[22] (1)[23] Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, a Nyilvántartó három napon belül értesíti az illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi hivatalát (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság), amely ennek alapján a járművezető vezetői engedélyét határozattal, nyolc napon belül visszavonja.

(1a)[24] 18 pont elérése vagy meghaladása esetén a pontösszesítés időpontja a 18 pont elérését vagy meghaladását eredményező pontérték nyilvántartásba vételének dátuma. Az így megállapított összpontszámba tartozó pontértékek tekintetében, a pontösszesítést követően a 6. § (1) bekezdésében meghatározott elévülés már nem vehető figyelembe.

(2)[25] Az (1) bekezdés alapján hozott határozat véglegessé válásakor nyilvántartott pontokat a közlekedési igazgatási hatóság törli.

7/A. §[26] A járművezető a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartásában szereplő saját közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatairól díjmentesen kérhet tájékoztatást a Nyilvántartótól.

8. § (1)[27] A 7. § (1) bekezdése alapján visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha

a)[28] a járművezető a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt - kivéve, ha a közúti közlekedésről szóló törvény alapján az utánképzési kötelezettség alól mentesül -, és

b) a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hat hónapos időtartamba be kell számítani azt az időt, amely alatt a visszavonást megelőző szabályszegés miatt a vezetői engedély a hatóság birtokában volt. Amennyiben ez az időtartam a hat hónapot elérte vagy meghaladta, a vezetői engedélyt a hatóság az utánképzés igazolását követően visszaadja.

(3) Amennyiben a bíróság, szabálysértési hatóság a vezetői engedély pontrendszer alapján történő visszavonásának időtartama alatt járművezetéstől eltiltást alkalmazott, a vezetői engedély visszaadására legkorábban az eltiltás elrendelését követő utánképzés igazolása esetén kerülhet sor, kivéve, ha a bíróság a járművezetés ismételt gyakorlását a jártasság meghatározott formájának igazolásához kötötte.

9. § (1)[29] A járművezető nyilvántartott pontjainak számát - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az engedély-nyilvántartásba elektronikus úton beérkezett utánképzési igazolás alapján, az önkéntes utánképzés sikeres elvégzésének napján nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal, 14-17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.

(1a)[30] Amennyiben a nyilvántartott pontok között közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt rendelt 9 pontérték megállapítása is szerepel, a járművezető nyilvántartott pontjainak száma az utánképzésen való önkéntes részvétellel csak a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt rendelt 9 pont feletti pontok tekintetében csökkenthető az (1) bekezdés szerint.

(2) A nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzésen való részvétel igazolásától számított egy éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel nem csökkenthető.

(3) A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt az önkéntes utánképzés alapján történt pontcsökkentés mértékéről és a fennmaradó pontok számáról.

10. § A Nyilvántartó

a) a pontrendszer adatait a b) pontban foglaltak kivételével a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezeli,

b) ha a vezetői engedély visszaadására nem kerül sor a visszavonás alapját képező adatokat a járművezető haláláig kezeli,

c) a pontrendszer alapján visszavont vezetői engedélyt a visszaadásáig, de legfeljebb a leadásától számított tíz évig tárolja.

11. §[31] A pontrendszer nyilvántartási, adatvédelmi, adatszolgáltatási szabályaira, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kknyt. szabályait kell alkalmazni.

12. § A közúti közlekedési nyilvántartásban 2001. január 1-jén szereplő, illetve a nyilvántartásba későbbiekben felvett járművezetőt 0 ponttal rendelkezőnek kell tekinteni, a pontszám ez alá nem csökkenhet.

13. § (1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett szabályszegések esetében kell alkalmazni.

(2)[32]

(3)[33]

14. §[34]

15. §[35] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ponthatárok között - a szabálysértés és a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve - a pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértéseket és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, az azokhoz rendelt pontok számát, valamint a pontrendszer alkalmazásának részletes szabályait.

15/A. §[36] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szervet vagy szerveket.

16. §[37] (1) Az e törvénynek az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló 2020. évi CXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 7. § (1a) bekezdését a hatálybalépését követően szerzett pontok számítása kapcsán kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-nek a 3. § (5) bekezdését hatályon kívül helyező rendelkezése hatálybalépését megelőzően szerzett, a járművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell, ha a vezetői engedély visszaadására utánképzést követően kerülhet sor.

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. ÁderJános s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet a 2000. évi CXXVIII. törvényhez[38]

A pontrendszer hatálya alá tartozó bűncselekmények

2. számú melléklet a 2000. évi CXXVIII. törvényhez[39]