Tippek

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

32017R1129[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezésérőlEGT-vonatkozású szöveg.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1129 RENDELETE

(2017. június 14.)

az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy, hatály és kivételek

Ez a rendelet nem alkalmazandó a következő értékpapírfajtákra:

a) a nem zárt végű kollektív befektetési forma által kibocsátott befektetési jegyekre;

b) azon tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra, amelyek kibocsátója valamely tagállam, vagy valamely tagállam regionális vagy helyi hatósága, olyan közjogi nemzetközi testületek, amelynek egy vagy több tagállam tagja, az Európai Központi Bank, illetve a tagállamok központi bankjai;

c) a tagállamok központi bankjának tőkéjét képező részvényekre;

d) valamely tagállam, vagy valamely tagállam regionális vagy helyi hatóságának egyike által feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantált értékpapírokra;

e) valamely tagállam által elismert, jogi személyiségű társulások vagy non-profit gazdasági társaságok által nem nyereségérdekeltségű céljaik eléréséhez szükséges forrás bevonása érdekében kibocsátott értékpapírokra;

f) olyan nem helyettesíthető tőkerészesedésekre, amelyek fő célja jogot adni tulajdonosának valamely lakás vagy más formájú ingatlan vagyontárgy vagy ennek egy része elfoglalására, ha az ilyen részesedéseket az e jogról való lemondás nélkül nem lehet értékesíteni;

Az e bekezdés második albekezdése és a 4. cikk sérelme nélkül ez a rendelet nem alkalmazandó az értékpapírokra vonatkozó olyan nyilvános ajánlattételre, amelynek uniós szinten számított teljes ellenértéke 1 000 000 EUR-nál kisebb, amely értékét egy 12 hónapos időtartam vonatkozásában kell számítani.

A tagállamok nem terjeszthetik ki az e rendeletnek megfelelő tájékoztató készítésére irányuló kötelezettséget az e bekezdés első albekezdésében említett értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre. A tagállamok azonban ezekre az esetekre nemzeti szinten más közzétételi követelményeket írhatnak elő, amennyiben azok nem jelentenek aránytalan vagy szükségtelen terhet.

A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség nem vonatkozik az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek az alábbi eseteire:

a) a kizárólag minősített befektetők részére történő értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel

b) a minősített befektetőkön kívül tagállamonként százötvennél kevesebb természetes vagy jogi személy részére történő értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel;

c) legalább 100 000 EUR egységenkénti címletértékű értékpapírra vonatkozó ajánlattétel;

d) értékpapírra vonatkozó ajánlattétel olyan befektetőknek, akik, illetve amelyek befektetőnként és külön ajánlattételenként összesen legalább 100 000 EUR összes ellenérték fejében szereznek meg értékpapírokat;

e) korábban már kibocsátott részvényekkel azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvények kibocsátása, ha az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott részvénytőke növelését;

f) valamely vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzésével kapcsolatban csereajánlat révén történő értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel, feltéve hogy a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott előírásokkal összhangban a nyilvánosan elérhetővé tettek, az ügyletet és annak a kibocsátójára gyakorolt hatását tartalmazó tájékoztató dokumentumot;

g) valamely egyesüléssel vagy szétválással kapcsolatban felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott előírásokkal összhangban a nyilvánosan elérhetővé tettek egy, az ügyletet és annak a kibocsátójára gyakorolt hatását tartalmazó tájékoztatót;

h) meglévő részvényeseknek a meglévő részvények formájában kifizetett osztalék, amennyiben a részvények fajtája megegyezik azon részvények fajtájával, amelyekre tekintettel az osztalékot fizetik, feltéve, hogy hozzáférhetővé tettek egy olyan dokumentumot, amely információkat tartalmaz a részvények számáról és jellegéről, valamint az ajánlat indokairól és részleteiről;

i) a munkaadó vagy kapcsolt vállalkozása által jelenlegi vagy korábbi igazgatóinak vagy munkavállalóinak felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve hogy hozzáférhetővé tettek egy dokumentumot, amely információkat tartalmaz az értékpapírok számáról és jellegéről, valamint az ajánlat vagy a kiosztás indokairól és részleteiről;

j) hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok, ahol a felajánlott értékpapírok uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke hitelintézetenként 75 000 000 EUR-nál kevesebb, amely értékét egy 12 hónapos időtartamra vonatkozóan kell számítani, feltéve, hogy ezek az értékpapírok: i. nem alárendeltek, nem átváltoztathatók és nem átcserélhetők; és ii. nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz;

k) az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) alapján engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétele, feltéve, hogy az nem haladja meg az említett rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott küszöbértéket;

l) 2021. március 18-tól 2022. december 31-ig a hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok, amennyiben a felajánlott értékpapírok uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke hitelintézetenként 150 000 000 EUR-nál kevesebb, amely értéket egy 12 hónapos időtartamra vonatkozóan kell számítani, feltéve, hogy ezek az értékpapírok: i. nem alárendeltek, nem átváltoztathatók és nem átcserélhetők; valamint ii. nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz.

A tájékoztató közzétételére vonatkozó, a 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott kötelezettség nem alkalmazandó az alábbi értékpapírok bármelyikének szabályozott piacra történő bevezetésére:

a) az ugyanazon szabályozott piacra már bevezetett értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírok, feltéve, hogy egy 12 hónapos időszak alatt az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírok kevesebb mint 20 %-át képviselik;

b) más értékpapírok átváltoztatásából vagy cseréjéből, vagy más értékpapírok által átruházott jogok gyakorlásából származó részvények, amennyiben az így létrejövő részvények az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett részvényekkel azonos osztályba tartoznak, feltéve, hogy az így létrejövő részvények egy 12 hónapos időszak alatt az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett, azonos osztályba tartozó részvények számának kevesebb mint 20 %-át képviselik, e bekezdés második albekezdésére is figyelemmel.

c) más értékpapírok, szavatolótőke vagy leírható, illetve átalakítható kötelezettségek átalakításából vagy cseréjéből származó értékpapírok, amelyek annak nyomán keletkeztek, hogy egy szanálási hatóság élt a 2014/59/EU irányelv 53. cikkének (2) bekezdésében, 59. cikkének (2) bekezdésében vagy 63. cikke (1) vagy (2) bekezdésében említett hatáskörrel;

d) korábban már kibocsátott, ugyanazon szabályozott piacra már bevezetett részvényekkel azonos osztályba tartozó, azokat helyettesítő részvények kibocsátása, ha az ilyen új részvények kibocsátása nem jelenti a kibocsátott alaptőke növelését;

e) valamely vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzésével kapcsolatban csereajánlat révén történő értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel, feltéve hogy a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott előírásokkal összhangban a nyilvánosan elérhetővé tettek egy, az ügyletet és annak a kibocsátójára gyakorolt hatását tartalmazó tájékoztató dokumentumot;

f) valamely egyesüléssel vagy szétválással kapcsolatban felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott előírásokkal összhangban a nyilvánosan elérhetővé tettek egy, az ügyletet és annak a kibocsátójára gyakorolt hatását tartalmazó tájékoztató dokumentumot;

g) meglévő részvényeseknek ingyenesen felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó részvények, valamint a részvények formájában kifizetett osztalék, ha a részvények osztálya megegyezik azon részvények osztályával, amelyek után az osztalékot fizetik, feltéve, hogy e részvények ugyanabba az osztályba tartoznak, mint az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett részvények, és hozzáférhetővé tettek egy dokumentumot, amely információkat tartalmaz a részvények számáról és jellegéről, valamint az ajánlat és a kiosztás indokairól és részleteiről;

h) a munkaadó vagy kapcsolt vállalkozása által jelenlegi vagy korábbi igazgatóinak vagy munkavállalóinak felajánlott, kiosztott vagy kiosztandó értékpapírok, feltéve, hogy ezen értékpapírok ugyanabba az osztályba tartoznak, mint az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett értékpapírok, és hozzáférhetővé tettek egy dokumentumot, amely információkat tartalmaz az értékpapírok számáról és jellegéről, valamint a felajánlás és a kiosztás indokairól és részleteiről;

i) hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok, ahol a felajánlott értékpapírok uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke hitelintézetenként 75 000 000 EUR-nál kevesebb, amelyet 12 hónapos időtartamra vonatkozóan kell számítani, feltéve, hogy ezek az értékpapírok: i. nem alárendeltek, nem átváltoztathatók és nem átcserélhetők; és ii. nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz;

j) más szabályozott piacra már bevezetett értékpapírok a következő feltételek mellett: i. az ilyen értékpapírokat vagy a velük azonos osztályba tartozó értékpapírokat arra a másik szabályozott piacra 18 hónapnál régebben vezették be; ii. a szabályozott piacra először 2005. július 1-je után bevezetett értékpapírok arra a másik szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele egy, a 2003/71/EK irányelvvel összhangban jóváhagyott és közzétett tájékoztató volt; iii. azok első tőzsdei jegyzésre történő bevezetése 1983. június 30. után történt és a tőzsdei tájékoztatót a 80/390/EGK tanácsi irányelv ( 2 ) vagy a 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) követelményeivel összhangban hagyták jóvá, kivéve, ha az ii. alpontot kell alkalmazni; iv. azon a másik szabályozott piacon a kereskedéshez fűződő folyamatos kötelezettségeknek eleget tettek; v. az ezen j) pontban meghatározott mentesség alapján valamely értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kérő személy a szabályozott piac tagállamában, az e tagállam illetékes hatósága által elfogadott nyelven elkészített olyan dokumentumot tesz a 21. cikk (2) bekezdésében meghatározott előírásokkal összhangban a nyilvánosság számára elérhetővé, amelynek tartalma megfelel a 7. cikknek, azzal, hogy ez esetben a 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott maximális terjedelem két további A4-es oldallal bővül; és vi. a v. pontban említett dokumentumban közölni kell, hogy a legutóbbi tájékoztató hol szerezhető be és hol állnak rendelkezésre a kibocsátó által a folyamatos közzétételi kötelezettség alapján kiadott pénzügyi információk;

k) 2021. március 18-tól 2022. december 31-ig a hitelintézetek által folyamatosan vagy ismétlődően kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok, amennyiben a felajánlott értékpapírok uniós szinten számított teljes aggregált ellenértéke hitelintézetenként 150 000 000 EUR-nál kevesebb, amely értéket egy 12 hónapos időtartamra vonatkozóan kell számítani, feltéve, hogy ezek az értékpapírok: i. nem alárendeltek, nem átváltoztathatók és nem átcserélhetők; valamint ii. nem adnak jogot más fajtájú értékpapír jegyzésére vagy megszerzésére, és nem kapcsolódnak valamely derivatív eszközhöz.

Az első albekezdés b) pontjában említett követelmény, miszerint a létrejövő részvényeknek egy 12 hónapos időszak során az ugyanarra a szabályozott piacra már bevezetett, azonos osztályba tartozó részvények számának kevesebb mint 20 %-át kell képviselniük, nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) amennyiben az e részvények megszerzésére feljogosító értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy szabályozott piacra történő bevezetésekor e rendelet vagy a 2003/71/EK irányelv alapján már készült tájékoztató;

b) amennyiben a részvények megszerzésére feljogosító értékpapírokat 2017. július 20. előtt bocsátották ki;

c) amennyiben a részvények egy az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott intézmény elsődleges alapvető tőkeelemeinek minősülnek az említett rendelet 26. cikke szerint, és az említett intézmény által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok átalakításából származnak abból adódóan, hogy az említett rendelet 54. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott veszteségviselést kiváltó esemény következett be;

d) amennyiben a részvények a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) I. címe VI. fejezetének 3. szakaszában meghatározott figyelembe vehető szavatoló tőkének vagy figyelembe vehető alapvető szavatoló tőkének minősülnek, és más értékpapírok átváltoztatásából származnak, amely átváltoztatás célja a 2009/138/EK irányelv I. címe VI. fejezete 4. és 5. szakaszában meghatározott szavatolótőke-szükségletnek, illetve minimális tőkeszükségletnek való megfelelés követelményének, illetve a 2009/138/EK irányelv III. címében meghatározott, a csoportszintű szavatolótőke-megfelelésre vonatkozó követelménynek a teljesítése volt.

A (4) bekezdés f) pontjában és az (5) bekezdés e) pontjában megállapított mentességek kizárólag a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra alkalmazhatók, és kizárólag a következő esetekben:

a) a felajánlott, már meglévő értékpapírokkal helyettesíthető, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokat az adott vállalkozás feletti ellenőrzés megszerzését és az ügyletet megelőzően már bevezették valamely szabályozott piacra, és az ellenőrzés megszerzése nem minősül az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel ( 6 ) elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) 3, "Üzleti kombinációk" standardjának B19. bekezdése értelmében fordított akvizíciónak, vagy

b) az ajánlati dokumentum ellenőrzésére adott esetben a 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) alapján illetékes felügyeleti hatóság előzetes jóváhagyását adta az e cikk (4) bekezdése f) pontjában vagy (5) bekezdése e) pontjában említett dokumentumhoz.

A (4) bekezdés g) pontjában és az (5) bekezdés f) pontjában megállapított mentességek kizárólag olyan, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokra alkalmazhatók, amelyek esetében az ügylet nem tekinthető az IFRS 3, Üzleti kombinációk standard B19. bekezdése értelmében meghatározott fordított akvizíciónak, és kizárólag a következő esetekben:

a) a megszerző jogi személyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait már az ügylet előtt bevezették valamely szabályozott piacra;

b) a szétválás által érintett jogi személyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait már az ügylet előtt bevezették valamely szabályozott piacra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "értékpapír": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott átruházható értékpapír, kivéve a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában meghatározott pénzpiaci eszközöket, amelyek futamideje 12 hónapnál rövidebb;

b) "tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír": a részvény és más, a vállalkozások részvényeivel egyenértékű átruházható értékpapír, valamint bármilyen más fajtájú olyan átruházható értékpapír, amely átváltoztatása vagy az általa biztosított jogok gyakorlása révén feljogosít a fent említett értékpapírok valamelyikének megszerzésére, feltéve hogy az ez utóbbi fajtájú értékpapírokat az mögöttes részvények kibocsátója vagy az említett kibocsátó csoportjához tartozó szervezet bocsátotta ki;

c) "tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapír": minden olyan értékpapír, amely nem tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír;

d) "értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattétel": személyeknek szóló közlés bármilyen formában és bármilyen eszközzel, amely elegendő információt ad az ajánlattétel feltételeiről és a felajánlott értékpapírokról ahhoz, hogy lehetővé tegye a befektetőnek az értékpapírok megvásárlására vagy jegyzésére vonatkozó döntés meghozatalát. Ez a meghatározás vonatkozik az értékpapírok pénzügyi közvetítőkön keresztül történő elhelyezésére is;

e) "minősített befektető": a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának (1)-(4) pontjában felsorolt személy vagy szervezet, valamint azon személy vagy szervezet, akit vagy amelyet kérelemre az említett melléklet II. szakaszának megfelelő szakmai ügyfélnek tekintenek, illetve akit vagy amelyet a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének megfelelően elfogadható partnerként elismernek, kivéve, ha úgy állapodtak meg, hogy az említett melléklet I. szakaszának negyedik bekezdésével összhangban ne kezeljék szakmai ügyfélként. Ezen pont első mondatának alkalmazásában a befektetési vállalkozásoknak és a hitelintézeteknek a kibocsátó kérelmére, a vonatkozó adatvédelmi jogszabályokat betartva tájékoztatniuk kell a kibocsátót ügyfeleik besorolásáról.

f) "kis- és középvállalkozás", másképpen "kkv" a következők bármelyike: i. olyan vállalkozás, amely a legutóbbi éves vagy összevont (konszolidált) éves beszámolója alapján az alábbi három kritérium közül legalább kettőnek megfelel: az adott üzleti évben alkalmazottaik átlagos száma 250 főnél kevesebb, mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 000 000 EUR-t, illetve éves nettó árbevétele az 50 000 000 EUR-t; ii. a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott kis- és középvállalkozás.

g) "hitelintézet": az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet;

h) "kibocsátó": az a jogi személy, amely értékpapírokat bocsát ki vagy kibocsátásukat javasolja;

i) "ajánlattevő": az a jogi személy vagy természetes személy, amely, illetve aki értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételt tesz;

j) "szabályozott piac": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piac;

k) "reklám": olyan kommunikáció, amely megfelel mindkét következő feltételnek: i. értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre vagy azoknak a szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozik; ii. célja kimondottan értékpapírok jegyzésének vagy megszerzésének népszerűsítése;

l) "szabályozott információk": a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott szabályozott információk;

m) "kibocsátó szerinti tagállam": i. a ii. alpontban nem említett, az Unióban letelepedett értékpapír-kibocsátó esetében az a tagállam, ahol a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van; ii. a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint az a tagállam, ahol a kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelye van, vagy ahol az értékpapírokat a szabályozott piacra bevezették vagy be fogják vezetni, vagy ahol az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételt teszik minden olyan, legalább 1 000 EUR egységenkénti címletértékű tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapír kibocsátása esetében és minden olyan tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapír kibocsátása esetében, amely tulajdonosát átváltoztatás vagy az értékpapírhoz fűződő jogok gyakorlása révén valamilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy készpénzösszeg kézhezvételére jogosítja fel, ha a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapír kibocsátója nem a mögöttes értékpapír kibocsátója és nem az ez utóbbi kibocsátó csoportjához tartozó szervezet. Ugyanez vonatkozik a nem EUR alapú, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra, feltéve hogy a minimális címlet összege 1 000 EUR-val megközelítőleg egyenértékű; iii. a ii. pontban nem említett, harmadik országban letelepedett minden értékpapír-kibocsátó esetében az a tagállam, ahol az értékpapírokra vonatkozóan első alkalommal kívánnak nyilvános ajánlattételt tenni, vagy ahová a szabályozott piacra történő bevezetésre az első kérelmet benyújtották, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérelmező személy választása szerint, azzal, hogy az alábbi körülmények valamelyikének fennállása esetén a valamely harmadik országban letelepedett kibocsátók később még dönthetnek a kibocsátó szerinti tagállamról: - ha a kibocsátó szerinti tagállamot eredetileg nem az említett kibocsátók választották meg, - a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése i) pontjának iii. alpontjával összhangban;

n) "a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam": az a tagállam, ahol az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel történik, vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérik, ha az eltér a kibocsátó szerinti tagállamtól;

o) "illetékes hatóság": az egyes tagállamok által a 31. cikkel összhangban kijelölt hatóság, kivéve, ha e rendelet eltérően rendelkezik;

p) "nem zárt végű kollektív befektetési forma": azok a befektetési alapok és befektetési vállalkozások, amelyek mindkét következő tulajdonsággal bírnak: i. több befektetőtől tőkét gyűjtenek azért, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektessék azt a befektetők javára; ii. az általuk kibocsátott befektetési jegyeket a tulajdonosok kérésére közvetlenül vagy közvetve visszavásárolják vagy visszaváltják eszközeikből;

q) "kollektív befektetési forma befektetési jegyei": a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírok, amelyek résztvevőinek az ilyen vállalkozás eszközeire vonatkozó jogait képviselik;

r) "jóváhagyás": a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatósága által végzett, a tájékoztatóban megadott információk teljességére, következetességére és érthetőségére kiterjedő ellenőrzés pozitív kimenetele;

s) "alaptájékoztató": a 8. cikknek megfelelő tájékoztató, valamint, ha a kibocsátó úgy dönt, az ajánlattétel végleges feltételei;

t) "munkanap": az érintett illetékes hatóság munkanapjai, szombat, vasárnap és az ünnepnapok kivételével, az adott illetékes hatóságra alkalmazandó nemzeti jogszabályban meghatározottak szerint;

u) "multilaterális kereskedési rendszer": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszer;

v) "szervezett kereskedési rendszer": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 23. pontjában meghatározott szervezett kereskedési rendszer;

w) "kkv-tőkefinanszírozási piac": a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piac;

x) "harmadik országbeli kibocsátó": harmadik országban letelepedett kibocsátó;

y) "jegyzési időszak": az az időszak, amely alatt a potenciális befektetők megvásárolhatják vagy lejegyezhetik az érintett értékpapírokat;

z) "tartós adathordozó": bármely olyan eszköz, amely: i. lehetővé teszi, hogy az ügyfél a személyesen neki címzett információkat a jövőben is hozzáférhető módon, az információ céljának megfelelő hosszúságú időtartamig tárolja; és ii. lehetővé teszi a tárolt információk változatlan formában történő reprodukcióját.

3. cikk

A tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség és az az alóli mentesség

A 4. cikk sérelme nélkül a tagállamok dönthetnek úgy, hogy mentességet adnak a tájékoztató közzétételének az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége alól értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel esetén, feltéve hogy:

a) az ajánlattételre nem vonatkozik a 25. cikk szerinti iratküldési eljárás kötelezettsége, és

b) az értékesítésre való minden egyes ilyen ajánlattétel teljes ellenértéke az Unió egészére nézve, egy 12 hónapos időszakra számítva nem ér el egy meghatározott értékhatárt, amely nem haladhatja meg a 8 000 000 EUR-t.

A tagállamok értesítik a Bizottságot és az ESMA-t arról, hogy élnek-e, illetve miként élnek az az első albekezdésben foglalt mentesség alkalmazásának lehetőségével, beleértve azt a pénzbeli értékhatárt is, amely alatt az adott tagállambeli értékesítési ajánlattételekre a mentességet alkalmazzák. Értesítést küldenek továbbá a Bizottságnak és az ESMA-nak a pénzbeli értékhatár későbbi esetleges módosításairól is.

4. cikk

Önkéntesen elkészített tájékoztató

5. cikk

Értékpapírok későbbi újraértékesítése

Külön ajánlattételnek kell tekinteni azon értékpapírok minden későbbi újraértékesítését, amelyekre korábban az 1. cikk (4) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt esetek egyikének vagy azok közül többnek megfelelően nyilvánosan már értékesítésre már ajánlatot tettek, és a 2. cikk d) pontjában megállapított meghatározást kell alkalmazni annak eldöntésére, hogy az ilyen újraértékesítés értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek minősül-e. A pénzügyi közvetítőkön keresztül történő értékpapír-kihelyezéskor tájékoztatót kell közzétenni, kivéve, ha a végső elhelyezésre alkalmazandó az 1. cikk (4) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt kivételek valamelyike.

Értékpapírok bármely későbbi újraértékesítése vagy értékpapírok pénzügyi közvetítők általi, végső elhelyezése esetén nem írható elő újabb tájékoztató készítése, amennyiben még rendelkezésre áll a 12. cikknek megfelelő érvényes tájékoztató, és a kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy írásos megállapodás útján belegyezik annak használatába.

II. FEJEZET

A TÁJÉKOZTATÓ ELKÉSZÍTÉSE

6. cikk

A tájékoztató

A 14. cikk (2) bekezdésében, a 14a. cikk (2) bekezdésében és a 18. cikk (1) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül a tájékoztatónak tartalmaznia kell azokat a szükséges információkat, amelyek lényegesek abból a szempontból, hogy a befektetők megalapozottan felmérhessék:

a) a kibocsátó és minden esetleges garanciavállaló eszközeit és forrásait, nyereségét, illetve veszteségét, pénzügyi helyzetét, valamint kilátásait;

b) az értékpapírban megtestesített jogokat; és

c) a kibocsátás okait és annak a kibocsátóra gyakorolt hatását.

Ezeknek információknak a köre az alábbiak bármelyikétől függően más és más lehet:

a) a kibocsátó jellege;

b) az értékpapír típusa;

c) a kibocsátó helyzete;

d) adott esetben az, hogy a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapír egységenkénti címletértéke eléri-e a legalább 100 000 EUR-t, és hogy az értékpapír csak egy olyan szabályozott piacon vagy annak egy konkrét szegmensén belül lesz-e majd forgalomban, ahol az ezen értékpapírokkal való kereskedés lehetősége csak minősített befektetők előtt áll rendelkezésre.

A kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a szabályozott piacra bevezetést kérő személy a tájékoztatót egyetlen dokumentumként vagy különálló dokumentumok formájában is elkészítheti.

A 8. cikk (8) bekezdésének, valamint a 7. cikk (1) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül, a különálló dokumentumokból álló tájékoztatóban az előírt információkat fel kell osztani egy regisztrációs okmányra, egy értékpapírjegyzékre és egy összefoglalóra. A regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó információkat. Az értékpapírjegyzék tartalmazza a nyilvánosság számára felajánlott vagy a szabályozott piacon bevezetni kívánt értékpapírokra vonatkozó információkat.

7. cikk

A tájékoztató összefoglalója

A tájékoztatónak tartalmaznia kell egy összefoglalót, amely azon kiemelt információkat tartalmazza, amelyekre a befektetőknek szükségük van ahhoz, hogy megértsék a kibocsátó, a garanciavállaló és a felajánlott vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírok jellegét és kockázatait, és amelynek a tájékoztató többi részével együttesen értelmezve elősegíti a befektetők értékpapírra vonatkozó befektetési döntésének meghozatalát.

Az első albekezdéstől eltérve nincs szükség összefoglalóra, ha a tájékoztató tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozik, feltéve, hogy:

a) az ilyen értékpapírok csak olyan szabályozott piacon vagy annak egy konkrét szegmensén belül lesznek majd forgalomban, ahol az ezen értékpapírokkal való kereskedés lehetősége csak minősített befektetők előtt áll rendelkezésre; vagy

b) az ilyen értékpapírok egységenkénti címletértéke legalább 100 000 EUR.

Az összefoglalónak rövid, tömör dokumentumnak kell lennie, maximális terjedelme kinyomtatva hét db A4-es oldal lehet. Az összefoglalónak:

a) könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával kell készülnie;

b) nyelvezetének és stílusának elő kell segítenie az információ megértését, különösen fontos, hogy nyelvezete egyértelmű, nem technikai jellegű, tömör és a befektetők számára érthető legyen.

Az összefoglalónak a következő négy részből kell állnia:

a) figyelmeztetéseket is tartalmazó bevezető;

b) a kibocsátóra vonatkozó kiemelt információk;

c) az értékpapírokra vonatkozó kiemelt információk;

d) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre és/vagy azok szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozó kiemelt információk.

A (4) bekezdés a) pontjában említett résznek tartalmaznia kell a következőket:

a) az értékpapír megnevezése és nemzetközi értékpapír-azonosító száma (ISIN);

b) a kibocsátó megnevezése és elérhetőségei, ideértve a jogiszemély-azonosítóját (LEI);

c) adott esetben az ajánlattevő megnevezése és elérhetőségei, ideértve a jogiszemély-azonosítóját is, ha az ajánlattevő jogi személy, valamint a szabályozott piacra bevezetést kérő személy megnevezése és elérhetősége;

d) a tájékoztatót jóváhagyó illetékes hatóság megnevezése és elérhetőségei, továbbá, ha az előbbitől eltér, annak az illetékes hatóságnak a megnevezése, amely a regisztrációs okmányt, illetve az egyetemes regisztrációs okmányt jóváhagyta;

e) a tájékoztató jóváhagyásának napja.

Az összefoglalónak tartalmaznia kell az alábbiakra vonatkozó figyelmeztetéseket:

a) hogy az összefoglalót a tájékoztató bevezető részeként kell értelmezni;

b) hogy az értékpapírokba történő befektetésről szóló döntést a tájékoztató egészének ismeretében lehet meghozni;

c) adott esetben azt, hogy a befektető elveszítheti a befektetett tőke egészét vagy annak egy részét, továbbá amennyiben a befektető felelőssége nem korlátozódik a befektetés összegére, hogy a befektető a befektetett tőkénél nagyobb összeget is veszíthet, megadva az ilyen lehetséges veszteség mértékét;

d) ha a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a nemzeti jogszabályok alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a tájékoztató fordításának költségeit a bírósági eljárás megindítását megelőzően;

e) polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az összefoglalót - annak esetleges fordításával együtt - benyújtották, de csak abban az esetben, ha az összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató többi részével, vagy ha - a tájékoztató többi részével együtt értelmezve - nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy elősegítse a befektetőknek az értékpapírba való befektetésre vonatkozó döntését;

f) adott esetben az 1286/2014/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően előírt, az összetettségre utaló figyelmeztetés.

A (4) bekezdés b) pontjában említett résznek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a "Ki az értékpapír kibocsátója?" című alrészben rövid leírás az értékpapírok kibocsátójáról, beleértve legalább a következőket: i. a kibocsátó székhelye és jogi formája, jogiszemély-azonosítója, a működését szabályozó jogszabályok, valamint az ország, amelyben bejegyezték; ii. fő tevékenysége; iii. fő részvényesei, beleértve azt is, hogy kinek áll közvetlen vagy közvetett tulajdonában, illetve ellenőrzése alatt; iv. a legfontosabb vezetőségi tagok megnevezése; v. a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók megnevezése;

b) a "Melyek a kibocsátóra vonatkozó kiemelt pénzügyi információk?" című alrészben különböző múltbeli kiemelt pénzügyi információk egyrészt az információk tárgyidőszakának minden teljes üzleti évére vonatkozóan, másrészt minden ezt követő közbensőpénzügyi időszakra vonatkozóan, az előző üzleti év ugyanazon időszakából származó komparatív adatokkal együtt. A komparatív mérleginformációkra vonatkozó követelményt az év végi mérleginformáció benyújtásával kell teljesíteni. A kiemelt pénzügyi információk között adott esetben szerepelniük kell az alábbiaknak: i. előzetes pénzügyi információk; ii. ha a múltbeli pénzügyi információkra vonatkozóan a könyvvizsgálói jelentésben minősítések szerepelnek, ezek rövid ismertetése;

c) a "Melyek a kibocsátóhoz kapcsolódó legfontosabb specifikus kockázatok?" című alrészben azoknak a tájékoztatóban szereplő, kibocsátóhoz kapcsolódó leglényegesebb specifikus kockázati tényezőknek a rövid leírása, amely kockázati tényezők száma nem haladhatja meg a (10) bekezdésben megállapított teljes számot.

A (4) bekezdés c) pontjában említett résznek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a "Melyek az értékpapírok fő jellemzői?" című alrészben az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel és/vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírok rövid leírása, amely tartalmazza legalább a következőket: i. az értékpapírok típusa és osztálya, valamint nemzetközi értékpapír-azonosító száma; ii. adott esetben az értékpapírok pénzneme és címlete, névértéke, a kibocsátott értékpapírok száma és az értékpapírok futamideje; iii. az értékpapírhoz fűződő jogok; iv. az értékpapírok kielégítési sorrendben betöltött helye a kibocsátó tőkestruktúrájában fizetésképtelenség esetén, ideértve adott esetben az arra vonatkozó információkat, hogy a 2014/59/EU irányelv szerinti szanálás esetén az értékpapíroknak milyen az alárendeltségi szintje és az potenciálisan milyen hatással jár a befektetésre; v. az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó bármilyen korlátozás; vi. adott esetben az osztalék-, illetve kifizetési politika;

b) a "Hol kereskednek az értékpapírokkal?" című alrészben arra vonatkozó jelzés, hogy az értékpapírokra vonatkozóan benyújtottak-e, illetve be fognak-e nyújtani szabályozott piacra történő bevezetés vagy multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedés iránti kérelmet, valamint az összes olyan piac megnevezése, amelyen az értékpapírokkal kereskednek vagy kereskedni fognak;

c) amennyiben az értékpapírokhoz kötődik garancia, a "Kötődik-e valamilyen garancia az értékpapírokhoz?" című alrészben a következő információk: i. a garancia jellegének és hatályának rövid leírása; ii. a garanciavállaló rövid jellemzése, ideértve jogiszemély-azonosítóját; iii. azon releváns kiemelt pénzügyi információk, amelyek segítségével megállapítható, hogy a garanciavállaló képes-e teljesíteni a garanciához kapcsolódó kötelezettségeit; valamint iv. a 16. cikk (3) bekezdésének megfelelően a tájékoztatóban szereplő, a garanciavállalóra vonatkozó leglényegesebb kockázati tényezők rövid leírása, amely kockázati tényezők száma nem haladhatja mega (10) bekezdésben megállapított teljes számot;

d) a "Melyek az értékpapírra vonatkozó legfontosabb specifikus kockázatok?" című alrészben azoknak a tájékoztatóban szereplő, leglényegesebb specifikus kockázati tényezőknek a rövid leírása, amelyek az értékpapírhoz kapcsolódnak és amely kockázati tényezők száma nem haladhatja mega (10) bekezdésben megállapított teljes számot.

Amennyiben az 1286/2014/EU rendelet értelmében kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot kell készíteni, a kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy az e bekezdésben meghatározott tartalom helyett az 1286/2014/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének c)-i) pontjában meghatározott információkat is megadhatja. Amennyiben az 1286/2014/EU rendelet alkalmazandó, azok a tagállamok, amelyek e rendelet alkalmazásában kibocsátó szerinti tagállamként járnak el, előírhatják a kibocsátók, az ajánlattevők vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek számára, hogy az e bekezdésben meghatározott tartalom helyett az 1286/2014/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének c)-i) pontjában meghatározott információkat adják meg az illetékes hatóságuk által jóváhagyott tájékoztatókban.

Ha a tartalmat a második albekezdés szerinti információkkal helyettesítik, a (3) bekezdésben megszabott maximális terjedelmi korlátot három további A4-es oldallal ki kell bővíteni. Az összefoglalónak külön részben kell tartalmaznia a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalmát. Az említett részt úgy kell tagolni, hogy az egyértelműen az 1286/2014/EU rendelet 8. cikke (3) bekezdésének c)-i) pontjában foglaltak szerinti, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalmaként legyen megjelölve.

Amennyiben a 8. cikk (9) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban egyetlen összefoglaló vonatkozik több olyan értékpapírra, amelyek csak nagyon kevés részlet - úgymint a kibocsátási ár vagy a lejárati időpont - tekintetében különböznek egymástól, a (3) bekezdésben foglalt maximális terjedelmet két további A4-es oldallal ki kell bővíteni. Amennyiben azonban az 1286/2014/EU rendelet értelmében az említett értékpapírokra vonatkozóan kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot kell készíteni, és a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy az e bekezdés második albekezdésben említett helyettesítést alkalmazza, a maximális terjedelmet minden egyes további értékpapír esetében három további A4-es oldallal kell bővíteni.

Ha az összefoglaló az első albekezdés c) pontjában említett információkat is tartalmazza, a (3) bekezdésben megszabott maximális terjedelmet egy további A4-es oldallal ki kell bővíteni.

A (4) bekezdés d) pontjában említett résznek a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a "Mely feltételek és ütemezés alapján fektethetek be ebbe az értékpapírba?" című alrészben adott esetben az ajánlattétel általános feltételei és várható ütemezése, a szabályozott piacra történő bevezetés részletei, a forgalomba hozatali terv, az ajánlattételből fakadó közvetlen felhígulás összege és százalékos aránya, valamint a kibocsátás és/vagy ajánlattétel becsült összköltsége, beleértve a kibocsátó vagy ajánlattevő által a befektetőnek felszámított költségeket;

b) amennyiben a kibocsátó nem azonos az ajánlattevővel, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés kérelmezőjével, egy "Ki az ajánlattevő és/vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy?" című alrészben meg kell adni az értékpapírok ajánlattevőjének, illetve a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személynek a rövid leírását, amelynek ki kell terjednie az ajánlattevő/piaci bevezetést kérő személy székhelyére és jogi formájára, a működését szabályozó jogszabályokra, valamint azon országra, amelyben bejegyezték;

c) a "Miért készült ez a tájékoztató?" című alrészben az értékesítésre ajánlattétel vagy a szabályozott piacra történő bevezetés okainak rövid szöveges leírása, valamint adott esetben i. a várható bevétel nettó összege és annak felhasználása; ii. az, hogy az ajánlattételre vonatkozik-e jegyzési garanciavállalási megállapodás, illetve hogy van-e a kibocsátott értékpapír-állománynak olyan része, amelyre az nem vonatkozik; iii. az ajánlattételre vagy a szabályozott piacra történő bevezetésre vonatkozó leglényegesebb összeférhetetlenségi okok.

Az uniós helyreállítási tájékoztató összefoglalóját rövid, tömören megfogalmazott dokumentumként kell elkészíteni, és annak maximális terjedelme kinyomtatva két A4-es méretű oldal lehet.

Az uniós helyreállítási tájékoztató összefoglalója nem tartalmazhat a tájékoztató egyéb részeire utaló kereszthivatkozásokat, és nem utalhat hivatkozással egyéb információkra, továbbá:

a) könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával kell, hogy készüljön;

b) nyelvezetének és stílusának elő kell segítenie az információ megértését, így különösen fontos, hogy nyelvezete egyértelmű, nem technikai jellegű, tömör és a befektetők számára érthető legyen;

c) a következő négy szakaszból kell, hogy álljon: i. az e cikk (5) bekezdésében említett valamennyi információt, többek között figyelmeztetéseket és az uniós helyreállítási tájékoztató jóváhagyásának időpontját tartalmazó bevezető; ii. a kibocsátóra vonatkozó kiemelt információk, beleértve adott esetben egy legalább 200 szavas külön felvilágosítást a Covid19-világjárvány kibocsátóra gyakorolt üzleti és pénzügyi hatásáról; iii. a részvényekre vonatkozó kiemelt információk, beleértve az e részvényekhez fűződő jogokat, illetve az e jogokra vonatkozó esetleges korlátozásokat; iv. a részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattételre és/vagy azok szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkozó kiemelt információk.

Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a (6) bekezdés b) pontjában említett kiemelt pénzügyi információk és a (7) bekezdés c) pontjának iii. alpontjában említett releváns kiemelt pénzügyi információk tartalmának és a benyújtásuk formátumának pontosítása céljából, figyelembe véve az értékpapírok és kibocsátók eltérő típusait, továbbá biztosítva, hogy az összeállított információ tömör és érthető legyen.

Az ESMA köteles e szabályozástechnikai standardtervezeteket 2018. július 21-ig benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

8. cikk

Az alaptájékoztató

Az alaptájékoztatóban a következő információkat kell feltüntetni:

a) "a végleges feltételek sablonja" című adatlap, amelyet minden egyes kibocsátás esetében ki kell tölteni, jelezve az ajánlattétel végleges feltételeiben megállapításra kerülő információkkal kapcsolatosan rendelkezésre álló lehetőségeket;

b) a honlap címe, ahol a végleges feltételeket közzéteszik.

A végleges feltételeket vagy különálló dokumentumként vagy az alaptájékoztatóban, illetve annak kiegészítésében kell ismertetni. A végleges feltételeket könnyen elemezhető és érthető formában kell elkészíteni.

A végleges feltételek csak olyan információt tartalmazhatnak, amely kapcsolódik az értékpapírjegyzékhez és nem használhatók az alaptájékoztató kiegészítéseként. Ilyen esetekben a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazandó.

Amennyiben a végleges feltételek nem szerepelnek sem az alaptájékoztatóban, sem pedig a kiegészítésben, a kibocsátó ezeket a 21. cikkben meghatározott előírásokkal összhangban köteles nyilvánosan elérhetővé tenni, valamint az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel alkalmával a lehető leghamarabb és lehetőleg az értékpapírokra vonatkozó ajánlattétel vagy azok szabályozott piacra történő bevezetésének kezdete előtt a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságának benyújtani.

A végleges feltételekben egyértelműen és jól láthatóan fel kell tüntetni az alábbi nyilatkozatokat:

a) a végleges feltételeket e rendelet alkalmazásának céljából készítették el, és az összes releváns információ megismeréséhez e végleges feltételeket az alaptájékoztatóval, valamint annak kiegészítéseivel összefüggésben kell értelmezni;

b) hogy az alaptájékoztatót és annak kiegészítéseit a 21. cikkben meghatározott előírásokkal összhangban teszik közzé;

c) az adott kibocsátás összefoglalóját a végleges feltételek mellékleteként csatolják.

Az alaptájékoztató állhat egyetlen vagy több különálló dokumentumból.

Amennyiben a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy már nyújtott be regisztrációs okmányt tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra, vagy a 9. cikk szerinti egyetemes regisztrációs okmányt nyújtott be, és alaptájékoztató elkészítése mellett dönt, az alaptájékoztatónak a következőket kell tartalmaznia:

a) a regisztrációs okmányban vagy az egyetemes regisztrációs okmányban foglalt információk;

b) azon információk, amelyek egyébként szerepelnének az adott értékpapírjegyzékben, a végleges feltételek kivételével, ha azokat az alaptájékoztató nem tartalmazza.

Az egyedi kibocsátások összefoglalójára ugyanazok az e cikkben meghatározott követelmények vonatkoznak, mint a végleges feltételekre, és az összefoglalót csatolni kell a végleges feltételekhez.

Az adott kibocsátás összefoglalójának meg kell felelnie a 7. cikknek, és tartalmaznia kell a következőket:

a) az alaptájékoztatóban foglalt kiemelt információk, a kibocsátóval kapcsolatos kiemelt információkat is beleértve;

b) a vonatkozó végleges feltételekben foglalt kiemelt információk, az alaptájékoztatóban korábban nem szereplő kiemelt információkat is beleértve.

Amennyiben a végleges feltételek különféle értékpapírokra vonatkoznak, amelyek azonban csak nagyon kevés részlet tekintetében - úgymint a kibocsátási ár vagy a lejárati időpont - különböznek egymástól, úgy mindezen értékpapírok egyedi kibocsátásaihoz ugyanaz az egységes összefoglaló mellékelhető, feltéve, hogy az egyes értékpapírokra vonatkozó információk egyértelműen elkülönülnek egymástól.

Az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel annak az alaptájékoztatónak a lejárta után is folytatódhat, amely alapján az ajánlattétel megkezdődött, feltéve, hogy a helyébe lépő alaptájékoztatót legkésőbb az előző alaptájékoztató érvényességének utolsó napján jóváhagyják és közzéteszik. Az ilyen ajánlattétel végleges feltételei között szerepelnie kell az első oldalon egy egyértelmű figyelmeztetésnek, amely jelzi az előző alaptájékoztató érvényességének utolsó napját, és hogy hol teszik közzé az annak helyébe lépő alaptájékoztatót. Az új alaptájékoztatónak tartalmaznia vagy hivatkozással utalnia kell az eredeti alaptájékoztatóhoz kapcsolódó, a végleges feltételeket tartalmazó sablonra, és hivatkoznia kell a folytatódó ajánlattétel szempontjából releváns végleges feltételekre.

A 23. cikk (2) bekezdése szerinti elállási jog azokra a befektetőkre is alkalmazandó, akik az előző alaptájékoztató érvényességi ideje alatt állapodtak meg az értékpapír megvásárlásáról vagy jegyzéséről, kivéve, ha az értékpapírokat már át is vették.

9. cikk

Az egyetemes regisztrációs okmány

Az a kibocsátó, amely minden üzleti évben egyetemes regisztrációs okmányt készít, a 20. cikk (2) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás szerint jóváhagyás céljából köteles azt benyújtani a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságához.

Miután a kibocsátó minden üzleti évben benyújtott egyetemes regisztrációs okmányát az illetékes hatóság két egymást követő üzleti évben jóváhagyja, a későbbi egyetemes regisztrációs okmányokat előzetes jóváhagyás nélkül lehet benyújtani az illetékes hatóságnak.

Amennyiben a kibocsátó ezután egy üzleti évben elmulasztja benyújtani az egyetemes regisztrációs okmányt, a jóváhagyás nélküli benyújtás lehetőségét elveszíti, és minden későbbi egyetemes regisztrációs okmányt be kell nyújtania jóváhagyásra az illetékes hatósághoz, amíg a második albekezdésben foglalt feltétel újra nem teljesül.

A kibocsátónak az illetékes hatósághoz benyújtott kérelmében jeleznie kell, hogy az egyetemes regisztrációs okmányt előzetes jóváhagyás vagy előzetes jóváhagyás nélküli benyújtás céljából küldi-e meg.

Amennyiben az e bekezdés második albekezdésében említett kibocsátó kéri az egyetemes regisztrációs okmányának megküldését a 26. cikk szerint, egyetemes regisztrációs okmányát - beleértve annak korábban benyújtott módosításait is - be kell nyújtania jóváhagyásra.

Az illetékes hatóság bármikor megvizsgálhatja bármely, előzetes jóváhagyás nélkül benyújtott egyetemes regisztrációs okmánynak és esetleges módosításainak a tartalmát.

Az illetékes hatóság a vizsgálata során köteles ellenőrizni az egyetemes regisztrációs okmányban és esetleges módosításaiban nyújtott információk teljességét, következetességét és érthetőségét.

Amennyiben az illetékes hatóság a vizsgálat során megállapítja, hogy az egyetemes regisztrációs okmány nem felel meg a teljesség, érthetőség és következetesség szabályainak, vagy hogy módosításokra vagy kiegészítő információra van szükség, értesítenie kell a kibocsátót.

Az illetékes hatóság részéről a kibocsátóhoz intézett, módosítás vagy kiegészítő információ iránti kérelmet a kibocsátónak csupán a következő üzleti évre benyújtott, következő egyetemes regisztrációs okmánynál kell figyelembe vennie, kivéve, ha a kibocsátó az egyetemes regisztrációs okmányt a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató alkotórészeként kívánja használni. Ebben az esetben a kibocsátónak legkésőbb a 20. cikk (6) bekezdésében említett kérelem benyújtásakor módosítást kell benyújtania az egyetemes regisztrációs okmányhoz.

A második albekezdéstől eltérően, amennyiben az illetékes hatóság arról értesíti a kibocsátót, hogy a módosítás vagy kiegészítő információ iránti kérelme olyan lényeges kihagyásra vagy lényeges hibára vagy lényeges pontatlanságra vonatkozik, amely valószínűsíthetően félrevezeti a nyilvánosságot a kibocsátóról alkotott megalapozott értékeléshez alapvetően szükséges tények és körülmények tekintetében, a kibocsátónak indokolatlan késedelem nélkül be kell nyújtania az egyetemes regisztrációs okmányhoz tartozó módosítást.

Az illetékes hatóság előírhatja a kibocsátónak a módosított egyetemes regisztrációs okmány egységes szerkezetbe foglalt változatának az elkészítését, amennyiben ez az egységes szerkezetbe foglalt változat a dokumentumban foglalt információk érthetőségének biztosításához szükséges. A kibocsátó önkéntesen is csatolhatja a módosításhoz a módosított egyetemes regisztrációs okmányának egységes szerkezetbe foglalt változatát.

Az a kibocsátó, amelyik megfelel a (2) bekezdés első vagy második albekezdésében vagy a (3) bekezdésben megállapított feltételeknek, megkapja a gyakori kibocsátó státuszát, és esetében a 20. cikk (6) bekezdése szerinti gyorsított jóváhagyási eljárást kell alkalmazni, feltéve hogy:

a) az egyes egyetemes regisztrációs okmányok benyújtásakor vagy jóváhagyásra történő benyújtásakor a kibocsátó írásban megerősíti az illetékes hatóság felé, hogy legjobb tudomása szerint az elmúlt 18 hónap során, vagy - ha az a rövidebb - a szabályozott információk közzétételére vonatkozó kötelezettség keletkezése óta eltelt időszakban, adott esetben a 2004/109/EK irányelv és az 596/2014/EU rendelet értelmében közzéteendő összes szabályozott információt benyújtotta és az említett jogi aktusoknak megfelelően közzétette; és

b) amennyiben az illetékes hatóság elvégezte a (8) bekezdésben említett vizsgálatot, a kibocsátó a (9) bekezdéssel összhangban módosította az egyetemes regisztrációs okmányt.

Amennyiben a kibocsátó nem teljesíti a fenti feltételek valamelyikét, a gyakori kibocsátói státusza megszűnik.

Amennyiben az illetékes hatósághoz benyújtott vagy általa jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmányt legkésőbb négy hónappal az üzleti év vége után teszik közzé, és az tartalmazza a 2004/109/EK irányelv 4. cikkében említett éves pénzügyi beszámolóban közzéteendő információkat, úgy kell tekinteni, hogy a kibocsátó eleget tett az említett cikkben előírt, az éves pénzügyi beszámoló közzétételére vonatkozó kötelezettségének.

Amennyiben az illetékes hatósághoz benyújtott vagy általa jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmányt vagy annak módosítását legkésőbb az üzleti év első hat hónapjának végét követő három hónappal közzéteszik, és az tartalmazza a 2004/109/EK irányelvének 5. cikkében említett féléves pénzügyi beszámolóban közzéteendő információkat, a kibocsátót úgy kell tekinteni, mint amely eleget tett az említett cikkben előírt féléves pénzügyi beszámoló közzétételére vonatkozó kötelezettségének.

Az első és a második albekezdésben említett esetekben a kibocsátó köteles:

a) az egyetemes regisztrációs okmányban feltüntetni egy kereszthivatkozási listát, amelyből megállapítható, hogy a regisztrációs okmányban hol találhatók az éves és féléves pénzügyi beszámolóban előírt egyes elemek;

b) a 2004/109/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtani az egyetemes regisztrációs okmányt, és a 2004/109/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett, hivatalosan kijelölt rendszerben hozzáférhetővé tenni azt;

c) az egyetemes regisztrációs okmányban felelősségvállalási nyilatkozatot is szerepeltetni a 2004/109/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének c) pontjában és 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában előírt feltételek alapján.

10. cikk

A különálló dokumentumokból álló tájékoztatók

Az a kibocsátó, amelyik már rendelkezik egy, az illetékes hatóság által jóváhagyott regisztrációs okmánnyal, értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor, illetve azok szabályozott piacra történő bevezetésekor adott esetben csak az értékpapírjegyzék és az összefoglaló elkészítésére köteles. Ebben az esetben az értékpapírjegyzék és az összefoglaló külön-külön jóváhagyás tárgyát képezi.

Amennyiben a regisztrációs okmány jóváhagyása óta az abban foglalt információkra vonatkozó olyan jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság keletkezett, amely érintheti az értékpapírok értékelését, a regisztrációs okmányhoz jóváhagyás céljából legkésőbb az értékpapírjegyzék és az összefoglaló benyújtásával egy időben kiegészítést kell benyújtani. Ebben az esetben nem alkalmazható az elfogadó nyilatkozat visszavonásának a 23. cikk (2) bekezdése szerinti joga.

A regisztrációs okmány és adott esetben az értékpapírjegyzékkel és összefoglalóval kísért kiegészítése az illetékes hatóság általi jóváhagyástól számítva tájékoztatónak minősül.

Az a kibocsátó, amelyik már rendelkezik az illetékes hatóság által jóváhagyott egyetemes regisztrációs okmánnyal, vagy a 9. cikk (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően előzetes jóváhagyás nélküli egyetemes regisztrációs okmányt nyújtott be, értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor, illetve azok szabályozott piacra történő bevezetésekor csak az értékpapírjegyzék és az összefoglaló elkészítésére köteles.

Amennyiben az egyetemes regisztrációs okmány jóváhagyására már sor került, az értékpapírjegyzék, az összefoglaló és az egyetemes regisztrációs okmánynak az okmány jóváhagyása óta benyújtott valamennyi módosítása külön jóváhagyás tárgyát képezi.

Amennyiben a kibocsátó előzetes jóváhagyás nélküli egyetemes regisztrációs okmányt nyújtott be, a teljes dokumentációt - az egyetemes regisztrációs okmány módosításait is beleértve - jóvá kell hagyatnia akkor is, ha az továbbra is különálló dokumentumokból áll.

A 9. cikk (7) vagy (9) bekezdésével összhangban módosított, értékpapírjegyzékkel és összefoglalóval kísért egyetemes regisztrációs okmány az illetékes hatóság általi jóváhagyástól számítva tájékoztatónak minősül.

11. cikk

A tájékoztatóért való felelősségvállalás

A tagállamok biztosítják, hogy a polgári jogi felelősségre vonatkozó törvényeik, rendeleteik és közigazgatási rendelkezéseik a tájékoztatóban foglalt információért felelős személyekre is vonatkozzanak.

A tagállamok mindazonáltal biztosítják, hogy senkit ne terhelhessen polgári jogi felelősség kizárólag a 7. cikk szerinti összefoglaló vagy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának a 15. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti egyedi összefoglalója alapján, beleértve annak bármely fordítását, kivéve, ha:

a) az félrevezető, pontatlan vagy nem áll összhangban a tájékoztató más részeivel; vagy

b) - a tájékoztató más részeivel összevetve - nem tartalmaz kiemelt információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőknek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba.

A regisztrációs okmányban vagy az egyetemes regisztrációs okmányban megadott információkért való felelősség az (1) bekezdésben említett személyeket csak akkor terheli, ha a regisztrációs okmányt, illetve az egyetemes regisztrációs okmányt egy jóváhagyott tájékoztató alkotórészeként használják fel.

Az első albekezdés a 2004/109/EK irányelv 4. és 5. cikkének sérelme nélkül alkalmazandó akkor, ha az említett cikkek szerinti információk egy egyetemes regisztrációs okmányban szerepelnek.

12. cikk

A tájékoztató, a regisztrációs okmány és az egyetemes regisztrációs okmány érvényessége

Az egyetlen vagy akár több különálló dokumentumból álló tájékoztató az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételhez vagy azok szabályozott piacra történő bevezetéséhez való jóváhagyását követően 12 hónapig marad érvényben, feltéve hogy kiegészítése a 23. cikkben előírt esetleges kiegészítésekkel megtörtént.

Amennyiben a tájékoztató különálló dokumentumokból áll, annak érvényességi időtartama az értékpapírjegyzék jóváhagyásának napjával kezdődik.

A korábban jóváhagyott regisztrációs okmányt annak jóváhagyás átkövetően 12 hónapig lehet valamely tájékoztató alkotórészeként felhasználni.

E regisztrációs okmány érvényességének lejárta nem érinti annak a tájékoztatónak az érvényességét, amelynek a regisztrációs okmány alkotórészét képezi.

Az egyetemes regisztrációs okmányt a 9. cikk (2) bekezdése első albekezdésében említett jóváhagyást vagy a 9. cikk (2) bekezdése második albekezdésében említett benyújtását követően 12 hónapig lehet valamely tájékoztató alkotórészeként felhasználni.

Az említett egyetemes regisztrációs okmány érvényességének lejárta nem érinti annak a tájékoztatónak az érvényességét, amelynek alkotórészét képezi.

III. FEJEZET

A TÁJÉKOZTATÓ TARTALMA ÉS FORMÁTUMA

13. cikk

Minimálisan előírt információk és formátum

A Bizottság a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából a tájékoztató, az alaptájékoztató és a végleges feltételek formátumát, valamint azon sémákat illetően, amelyek meghatározzák a tájékoztatóban kötelezően feltüntetendő egyedi információkat, köztük a jogiszemély-azonosítókat (LEI) és a nemzetközi értékpapír-azonosító számokat (ISIN), elkerülve az információk ismételt feltüntetését, amennyiben a tájékoztató több különálló dokumentumból áll.

A tájékoztató különféle sémáinak meghatározása során különösen a következőket kell figyelembe venni:

a) a befektetők számára szükséges információk különböző típusai, attól függően, hogy tulajdonviszonyt megtestesítő vagy tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokról van-e szó; következetes megközelítést kell alkalmazni a hasonló gazdasági logikán alapuló értékpapírokra vonatkozó tájékoztatóban feltüntetendő információk tekintetében, különös tekintettel a származtatott értékpapírokra;

b) tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek, illetve azok szabályozott piacra történő bevezetésének különféle fajtái és jellemzői;

c) a felhasznált formátum és a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra vonatkozó alaptájékoztatóban feltüntetendő információk, beleértve az opciós utalványok bármely formáját is;

d) adott esetben a kibocsátó közjogi jellege;

e) adott esetben a kibocsátó tevékenységének sajátos jellege.

A második albekezdés b) pontjának alkalmazásában a tájékoztató különféle sémáinak meghatározása során a Bizottság egyedi információs követelményeket állapít meg azon tájékoztatókkal kapcsolatosan, amelyek olyan, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetésére vonatkoznak, amelyek:

a) csak olyan szabályozott piacon vagy annak egy konkrét szegmensén belül lesznek majd forgalomban, ahol az ezen értékpapírokkal való kereskedés lehetősége csak minősített befektetők számára áll rendelkezésre; vagy

b) amelyek egységenkénti címletértéke legalább 100 000 EUR.

Ezen információs követelményeknek megfelelőnek kell lenniük, és figyelembe kell venniük az érintett befektetők információs igényeit.

A Bizottság a 44. cikknek megfelelően 2019. január 21-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben megállapítja az egyetemes regisztrációs okmányban minimálisan feltüntetendő információkat meghatározó sémát.

Ez a séma biztosítja, hogy az egyetemes regisztrációs okmány tartalmazza a kibocsátóra vonatkozó összes szükséges információt annak érdekében, hogy ugyanazt az egyetemes regisztrációs okmányt a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok későbbi, azokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy azok szabályozott piacra történő bevezetése esetén is fel lehessen használni. A pénzügyi információ, az operatív és pénzügyi áttekintés és kilátások, valamint a vállalatirányítás tekintetében ezt az információt a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni a 2004/109/EK irányelv 4. és 5. cikkében említett éves és féléves pénzügyi beszámolókban közzéteendő információkkal, többek között a vezetés beszámolójával és a vállalatirányítási nyilatkozattal.

14. cikk

Egyszerűsített közzétételi szabályok másodlagos kibocsátás esetén

Értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy azok szabályozott piacra történő bevezetése esetén a következő személyek dönthetnek úgy, hogy a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó egyszerűsített közzétételi szabályok alapján egyszerűsített tájékoztatót készítenek:

a) olyan kibocsátók, amelyek értékpapírjait szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt 18 hónapban, és amelyek a korábban kibocsátott, meglévő értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokat bocsátanak ki;

b) az 1. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül olyan kibocsátók, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt 18 hónapban, és amelyek tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokat vagy a kibocsátó meglévő, már bevezetett, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjaival helyettesíthető, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére feljogosító értékpapírokat bocsátanak ki;

c) olyan értékpapírra vonatkozó ajánlatot kérő felek, amelyet szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmaztak legalább az elmúlt 18 hónapban;

d) olyan kibocsátók, amelyek értékpapírjait a nyilvánosságnak felajánlották és a kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmazták legalább két évig, és amelyek az említett piacon való forgalmazás teljes időtartama alatt maradéktalanul megfeleltek a jelentés- és közzétételi kötelezettségeknek, továbbá amelyek korábban kibocsátott, már meglévő értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokat kívánnak bevezetni valamely szabályozott piacra.

Az egyszerűsített tájékoztatónak tartalmaznia kell egy 7. cikk szerinti összefoglalót, egy egyedi regisztrációs okmányt, amelyet az e bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett személyek használhatnak és egy egyedi értékpapírjegyzéket, amelyet az említett albekezdés a) és c) pontjában említett személyek használhatnak.

A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve és a 18. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az egyszerűsített tájékoztatónak tartalmaznia kell az ahhoz szükséges releváns, szűkebb körű információkat, hogy a befektetők megérthessék az alábbiakat:

a) a kibocsátó kilátásai, valamint a kibocsátó és a garanciavállaló üzletmenetében és pénzügyi helyzetében az elmúlt üzleti év vége óta adott esetben bekövetkezett jelentős változások;

b) az értékpapírokhoz fűződő jogok;

c) a kibocsátás okai és a kibocsátóra - ezen belül a kibocsátó tőkeszerkezetének egészére - gyakorolt hatása, valamint a bevételek felhasználása.

Az egyszerűsített tájékoztatóban foglalt információkat írásban, könnyen elemezhető, tömör és érthető formában kell ismertetni, hogy a befektetők megalapozott befektetési döntést hozhassanak. Ennek kapcsán figyelembe kell venni azokat a szabályozott információkat is, amelyeket adott esetben a 2004/109/EK irányelv, illetve az 569/2014/EU rendelet alapján már közzétettek. Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett azon kibocsátóknak, amelyeknek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 9 ) szerint az értékpapírjaik szabályozott piaci kereskedésbe történő bevezetését követően összevont pénzügyi beszámolót kell készíteniük, össze kell gyűjteniük az e cikk (3) bekezdése második albekezdésének a) pontja szerinti legfrissebb pénzügyi információikat - amely az egyszerűsített tájékoztatóban szereplő összehasonlító információt tartalmaz az előző évre vonatkozóan - az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 10 ) említett nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal összhangban.

Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett azon kibocsátók, amelyek korábban kibocsátott, már meglévő értékpapírokkal helyettesíthető értékpapírokat kívánnak bevezetni valamely szabályozott piacra, és amelyeknek a 2013/34/EU irányelv szerint az ilyen, szabályozott piacra történő bevezetést követően nem kell összevont pénzügyi beszámolót készíteniük, össze kell gyűjteniük az e cikk (3) bekezdése második albekezdésének a) pontja szerinti legfrissebb pénzügyi információikat - amely az egyszerűsített tájékoztatóban szereplő összehasonlító információt tartalmaz az előző évre vonatkozóan - azon tagállam nemzeti jogával összhangban, amelyben a kibocsátót bejegyezték.

Azon harmadik országbeli kibocsátóknak, amelyek értékpapírjait bevezették valamely kkv-tőkefinanszírozási piacra, össze kell gyűjteniük az e cikk (3) bekezdése második albekezdésének a) pontja szerinti legfrissebb pénzügyi információikat - amely az egyszerűsített tájékoztatóban szereplő összehasonlító információt tartalmaz az előző évre vonatkozóan - a nemzeti számviteli standardjaikkal összhangban, feltéve, hogy az említett standardok az 1606/2002/EK rendelettel egyenértékűek. Amennyiben az említett nemzeti számviteli standardok nem egyenértékűek az nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal, a pénzügyi információkat az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően kell átdolgozni.

A Bizottság a 44. cikknek megfelelően 2019. január 21-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett, egyszerűsített közzétételi szabályok értelmében alkalmazandó sémákba foglalandó szűkebb körű információkat.

E sémáknak különösen az alábbiakat kell tartalmazniuk:

a) a tájékoztató jóváhagyását megelőző 12 hónapban közzétett éves és féléves pénzügyi információk;

b) adott esetben a nyereség-előrejelzések és -becslések;

c) a tájékoztató jóváhagyását megelőző 12 hónapban az 596/2014/EU rendelet értelmében közzétett releváns információk tömör összefoglalása;

d) a kockázati tényezők;

e) tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok - ezen belül a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére feljogosító értékpapírok - esetében a működő tőkéről szóló nyilatkozat, a tőkeellátottságról és kötelezettségekről szóló nyilatkozat, a relevánsnak tekinthető összeférhetetlenségek és a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek közzététele, a főrészvényesek és adott esetben az előzetes pénzügyi információk.

Az egyszerűsített közzétételi szabályok értelmében alkalmazandó sémákba foglalandó szűkebb körű információk meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi azt, hogy a tőkepiacokon meg kell könnyíteni a forráshoz jutást, továbbá csökkenteni kell a tőkeköltséget. A kibocsátókra háruló szükségtelen terhek elkerülése érdekében a szűkebb körű információk meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi azokat az információkat is, amelyeket a kibocsátónak adott esetben a 2004/109/EK irányelv, valamint az 596/2014/EU rendelet értelmében már közzé kell tennie. A Bizottság továbbá úgy határozza meg a szűkebb körű információkat, hogy azok arányosak legyenek, és a hangsúly a másodlagos kibocsátások szempontjából releváns információkra helyeződjön.

14a. cikk

Uniós helyreállítási tájékoztató

Az alábbi személyek dönthetnek úgy, hogy részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy részvények szabályozott piacra történő bevezetése esetén az e cikkben meghatározott egyszerűsített közzétételi szabályozás alapján uniós helyreállítási tájékoztatót készítenek:

a) olyan kibocsátók, amelyek részvényeit szabályozott piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt 18 hónapban, és amelyek a korábban kibocsátott, meglévő részvényekkel helyettesíthető részvényeket bocsátanak ki;

b) olyan kibocsátók, amelyek részvényeit kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmazták legalább az elmúlt 18 hónapban, feltéve, hogy a szóban forgó részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattételhez tettek közzé tájékoztatót, és amelyek a korábban kibocsátott, meglévő részvényekkel helyettesíthető részvényeket bocsátanak ki;

c) olyan részvényekre ajánlatot tevő felek, amelyeket szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon folyamatosan forgalmaztak legalább az elmúlt 18 hónapban.

A kibocsátók csak akkor készíthetnek uniós helyreállítási tájékoztatót, ha a felajánlani kívánt részvények száma - az uniós helyreállítási tájékoztatón keresztül egy 12 hónapos időszakon keresztül már esetlegesen felajánlott részvények számával együtt - az uniós helyreállítási tájékoztató jóváhagyásának időpontjában legfeljebb 150 %-a a szabályozott piacon vagy kkv-tőkefinanszírozási piacon már bevezetett részvények számának.

A második albekezdésben említett 12 hónapos időszak az uniós helyreállítási tájékoztató jóváhagyásának napján kezdődik.

A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérve és a 18. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül az uniós helyreállítási tájékoztatónak tartalmaznia kell az ahhoz szükséges releváns, szűkebb körű információkat, hogy a befektetők megérthessék az alábbiakat:

a) a kibocsátó kilátásai és pénzügyi teljesítménye, valamint a kibocsátó pénzügyi és üzleti helyzetében az elmúlt üzleti év vége óta bekövetkezett esetleges jelentős változások, valamint hosszú távú pénzügyi és nem pénzügyi üzleti stratégiája és célkitűzései, beleértve adott esetben egy legalább 400 szóból álló külön felvilágosítást a Covid19-világjárvány kibocsátóra gyakorolt üzleti és pénzügyi hatásairól, valamint annak várható jövőbeli hatásairól;

b) a részvényekre vonatkozó lényeges információk, többek között a részvényekhez fűződő jogok és az ilyen jogokra vonatkozó esetleges korlátozások, a kibocsátás indokai és a kibocsátás által a kibocsátóra - többek között általános tőkeszerkezetére - gyakorolt hatás, valamint a tőkeellátottság és a kötelezettségek közzététele, a működő tőkéről szóló nyilatkozat, és a bevételek felhasználása.

15. cikk

Növekvő vállalatok uniós tájékoztatója

Az alábbi jogalanyok dönthetnek úgy, hogy értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel esetén az e cikkben meghatározott arányos közzétételi szabályok alapján a növekvő vállalatok uniós tájékoztatóját készítik el, feltéve, hogy nincs szabályozott piacra bevezetett értékpapírjuk:

a) kkv-k;

b) a kkv-któl eltérő olyan kibocsátók, amelyek értékpapírjaival kkv-tőkefinanszírozási piacon kereskednek vagy fognak kereskedni, feltéve, hogy e kibocsátók átlagos piaci tőkeértéke az előző három naptári évben az év végi jegyzések alapján 500 000 000 EUR-nál kevesebb volt;

c) az a) és b) pontban említettektől eltérő olyan kibocsátók, melyek esetében az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel uniós szinten számított teljes ellenértéke egy 12 hónapos időszakra számítva nem haladja meg a 20 000 000 EUR-t, feltéve, hogy e kibocsátók értékpapírjaival nem kereskednek multilaterális kereskedési rendszerben, továbbá, hogy e kibocsátók alkalmazottainak átlagos száma az előző üzleti évben legfeljebb 499 fő volt;

ca) a kkv-któl eltérő olyan kibocsátók, amelyek a részvényeknek a kkv-tőkefinanszírozási piacon való kereskedésére történő bevezetésére irányuló kérelemmel egy időben az említett részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlatot tesznek, amennyiben nem rendelkeznek kkv-tőkefinanszírozási piacra már bevezetett részvényekkel és az alábbi két elem kombinált értéke nem éri el a 200 000 000 EUR-t: i. a végső ajánlati ár vagy a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett esetben a maximális ár; ii. a közvetlenül a részvényekre vonatkozó nyilvános ajánlattétel után forgalomban lévő részvények teljes száma, vagy a nyilvánosság számára felajánlott részvények száma alapján, vagy - a 17. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett esetben - a nyilvánosság számára felajánlott részvények maximális mennyisége alapján kiszámítva;

d) az a) és b) pontban említett kibocsátók által kibocsátott értékpapírokat kínáló ajánlattevők.

A növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának, amelyre arányos közzétételi szabályok vonatkoznak, standardizált formátumú, egyszerű nyelvezetű, a kibocsátók számára könnyen kitölthető dokumentumnak kell lennie. A 7. cikken alapuló külön összefoglalóból, egyedi regisztrációs okmányból és egyedi értékpapírjegyzékből kell állnia. A növekvő vállalatok uniós tájékoztatójában foglalt információkat a (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, standardizált sorrendben kell megadni.

A Bizottság a 44. cikknek megfelelően 2019. január 21-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának szűkebb körű tartalmát és standardizált formátumát, valamint a megadandó információk sorrendjét, továbbá az egyedi összefoglaló szűkebb körű tartalmát és standardizált formátumát.

Az egyedi összefoglaló nem róhat további terheket vagy költségeket a kibocsátókra, amennyiben abban csak a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójában már szereplő, releváns információkat kell megadni. Az egyedi összefoglaló standardizált formátumának meghatározásakor a Bizottság úgy állapítja meg a követelményeket, hogy biztosítsa, hogy az rövidebb legyen a 7. cikkben előírt összefoglalónál.

A növekvő vállalatok uniós tájékoztatója szűkebb körű tartalmának és standardizált formátumának, valamint a megadandó információk sorrendjének meghatározásakor a Bizottság az alábbiakra összpontosítva állapítja meg a követelményeket:

a) a befektetők számára a befektetési döntések meghozatala során lényeges és releváns információk;

b) annak szükségessége, hogy a vállalkozás mérete és a tájékoztató elkészítésének költségei arányban álljanak egymással.

Ennek során a Bizottság figyelembe veszi az alábbiakat:

a) biztosítani kell, hogy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatója a sztenderd tájékoztatóhoz képest számottevően kevesebb igazgatási terhet és költséget rójon a kibocsátókra;

b) szükséges elősegíteni a kkv-k számára a tőkepiacokon való forráshoz jutást, továbbá biztosítani kell, hogy a lehető legkevesebb költség háruljon rájuk, ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a befektetők bizalommal fektethessenek be ilyen vállalkozásokba;

c) a befektetők számára a tulajdonviszonyt megtestesítő és tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírokra vonatkozóan szükséges információk különféle fajtái.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a IV. és az V. mellékleten alapulnak.

16. cikk

Kockázati tényezők

A tájékoztatóban felsorolt kockázati tényezőket a kibocsátóhoz és/vagy annak értékpapírjaihoz kapcsolódó specifikus kockázatokra, valamint a megalapozott befektetési döntés meghozatalához lényeges kockázatokra kell korlátozni, amit a regisztrációs okmány és az értékpapírjegyzék tartalma is megerősít.

A tájékoztató elkészítésekor a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személynek előfordulásuk valószínűsége és negatív hatásuk várható nagysága alapján értékelnie kell a kockázati tényezők lényegességét.

Minden kockázati tényezőt megfelelően le kell írni, és ki kell fejteni, hogy milyen hatással lehet a kibocsátóra vagy az ajánlat tárgyát képező, illetve a bevezetni kívánt értékpapírokra. A kockázati tényezők lényegességének második albekezdésben előírt értékelése kvalitatív skálát alkalmazva, az alacsony, közepes vagy magas kockázati szintek egyikét megadva is közzétehető.

A kockázati tényezőket azok jellegétől függően korlátozott számú kategóriákba kell besorolni. Az egyes kategóriákon belül azokat a kockázati tényezőket kell elsőként megemlíteni, amelyek a második albekezdésben említett értékelés szerint a leglényegesebbek.

17. cikk

A végleges ajánlati ár és az értékpapírok mennyisége

Amennyiben a végleges ajánlati ár és/vagy a nyilvánosság számára ajánlattételre kerülő értékpapírok az értékpapírok számában vagy aggregált névértékében kifejezett mennyisége a tájékoztatóban nem jeleníthető meg:

a) biztosítani kell, hogy az értékpapír-vásárlás vagy -jegyzés elfogadása a végleges ajánlati árra és/vagy a nyilvánosság számára ajánlattételre kerülő értékpapírok mennyiségére vonatkozó információ benyújtása után legalább két munkanapig visszavonható legyen; vagy

b) közzé kell tenni az alábbiakat a tájékoztatóban: i. a maximális ár és/vagy az értékpapírok maximális mennyisége, amennyiben ez az információ rendelkezésre áll; vagy ii. az értékelési módszerek és kritériumok és/vagy azok a feltételek, amelyekkel összhangban kell a végleges ajánlati árat meghatározni, valamint az alkalmazott értékelési módszerek magyarázata.

18. cikk

Információ kihagyása

A kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyezheti a tájékoztatóban vagy annak alkotórészében feltüntetendő egyes információknak azokból való kihagyását, ha úgy ítéli meg, hogy teljesül az alábbi feltételek valamelyike:

a) az információk közzététele a közérdekkel ellentétes lenne;

b) az információk közzététele súlyosan hátrányos lenne a kibocsátóra, vagy adott esetben a garanciavállalóra, feltéve hogy az ilyen információ kihagyása valószínűsíthetően nem vezetné félre a nyilvánosságot a kibocsátó, vagy adott esetben a garanciavállaló, illetve a tájékoztató tárgyát képező értékpapírokhoz fűződő jogok megalapozott értékeléséhez alapvetően szükséges tények és körülmények tekintetében;

c) az információk az adott ajánlattétel vagy szabályozott piacra történő bevezetés szempontjából csekély jelentőségűek, és nem befolyásolnák a kibocsátó, vagy adott esetben a garanciavállaló pénzügyi helyzetének és kilátásainak megítélését.

Az illetékes hatóságnak évi rendszerességgel jelentést kell benyújtania az ESMA-hoz azon információkról, amelyek kihagyását engedélyezte.

Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki - illetve, amennyiben a Bizottság kéri, köteles azokat kidolgozni -, amelyekben pontosítja azokat az eseteket, amelyekben a (1) bekezdésnek megfelelően lehetőség van az információ kihagyására, figyelembe véve az illetékes hatóságok által az ESMA-hoz benyújtott, a (1) bekezdésben említett jelentéseket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

19. cikk

Információ hivatkozással történő beépítése

Információkat akkor lehet hivatkozással beépíteni a tájékoztatóba, ha azokat korábban vagy a tájékoztatóval egyidejűleg elektronikusan is közzétették, a 27. cikk követelményeinek megfelelő nyelven íródtak, és amennyiben az alábbi dokumentumok valamelyikében találhatóak:

a) valamely illetékes hatóság által jóváhagyott vagy ahhoz e rendelettel vagy a 2003/71/EK irányelvvel összhangban benyújtott dokumentumok;

b) az 1. cikk (4) bekezdésének f)-i) pontjában, valamint az 1. cikk (5) bekezdése első albekezdésének e)-h) pontjában és j) pontjának v. alpontjában említett dokumentumok;

c) szabályozott információk;

d) éves vagy évközi pénzügyi információk;

e) könyvvizsgálói jelentések és éves beszámolók;

f) a vezetésnek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 5. fejezetében említett beszámolói;

g) a 2013/34/ EU irányelv 20. cikkében említett vállalatirányítási nyilatkozatok;

h) a valamely eszköz vagy vállalkozás értékének meghatározásáról szóló jelentések;

i) a 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) 9b. cikkében említett javadalmazásról szóló jelentések;

j) éves jelentések vagy bármely, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) 22. és 23. cikke alapján közzéteendő információ;

k) létesítő okirat és alapszabály.

Ezeknek a kibocsátó számára rendelkezésre álló legfrissebb információknak kell lenniük.

Amennyiben valamely dokumentumnak csak bizonyos részei kerülnek hivatkozással történő beépítésre, a tájékoztatónak tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amely szerint a nem beépített részek vagy nem relevánsak a befektető számára, vagy azokat a tájékoztató egyéb részei tárgyalják.

Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki - illetve, amennyiben a Bizottság kéri, köteles azokat kidolgozni - az e cikk (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok listájának frissítése céljából, aminek során olyan, az uniós jogszabályok által előírt további dokumentumtípusokkal egészíti ki a listát, amelyeket valamely közigazgatási hatósághoz kell benyújtani vagy e hatóságnak kell jóváhagynia.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

IV. FEJEZET

A TÁJÉKOZTATÓ JÓVÁHAGYÁSÁNAK ÉS KÖZZÉTÉTELÉNEK SZABÁLYAI

20. cikk

A tájékoztató ellenőrzése és jóváhagyása

Az illetékes hatóság a tájékoztató tervezetének benyújtásától számított tíz munkanapon belül köteles értesíteni a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt a tájékoztató jóváhagyására vonatkozó határozatáról.

Amennyiben az illetékes hatóság az e bekezdés első albekezdésében, illetve a (3) és a (6) bekezdésben megállapított határidőn belül nem határoz a tájékoztatóról, ez a mulasztás nem minősül a kérelem jóváhagyásának.

Az illetékes hatóság köteles a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személynek a jóváhagyásról való értesítését követő első munkanap végéig az ESMA-t is értesíteni a tájékoztatónak és esetleges kiegészítéseinek a jóváhagyásáról.

A (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott határidő húsz munkanapra hosszabbodik meg, ha a nyilvánosság számára történő ajánlattétel olyan kibocsátó által kibocsátott értékpapírokat érint, amelynek még egyetlen értékpapírját sem vezették be szabályozott piacra, és amely korábban még nem tett értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételt.

A húsz munkanapos határidő csak a tájékoztató tervezetének első benyújtására vonatkozik. Amennyiben a (4) bekezdés értelmében újabb tájékoztatót kell benyújtani, a (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott határidőt kell alkalmazni.

Amennyiben az illetékes hatóság megállapítja, hogy a tájékoztató tervezete nem felel meg a teljesség, érthetőség és következetesség jóváhagyáshoz szükséges követelményeinek, és/vagy hogy módosításokra vagy kiegészítő információkra van szükség:

a) haladéktalanul, de legkésőbb a (2) bekezdés első albekezdésében vagy adott esetben a (3) bekezdésben előírt, a tájékoztató tervezetének és/vagy a kiegészítő információnak a benyújtásától számított határidőn belül tájékoztatnia kell a kibocsátót, az ajánlattevőt vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyt e tényről továbbá

b) egyértelműen meg kell határoznia a szükséges módosításokat, illetve kiegészítő információkat.

A (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott határidő ilyen esetben csak attól a naptól számítandó, amikor a tájékoztató módosított tervezetét vagy a kért kiegészítő információkat benyújtják az illetékes hatóságnak.

A (2) és (4) bekezdéstől eltérve, a 9. cikk (11) bekezdésében említett gyakori kibocsátók - ezen belül a 26. cikk szerinti iratküldési eljárást alkalmazó gyakori kibocsátók - által készített több külön dokumentumból álló tájékoztató esetében a (2) bekezdés első albekezdésében és a (4) bekezdésben meghatározott határidő öt munkanapra csökken. A gyakori kibocsátók kötelesek a jóváhagyási kérelem benyújtásának tervezett időpontja előtt legalább öt munkanappal értesíteni az illetékes hatóságot.

A gyakori kibocsátónak kérelmet kell benyújtania az illetékes hatósághoz, amely tartalmazza a jóváhagyásra benyújtott egyetemes regisztrációs okmánynak, adott esetben az értékpapírjegyzéknek, valamint az összefoglalónak a szükséges módosításait.

Ez a rendelet nem érinti az illetékes hatóság felelősségét, arra továbbra is kizárólag a nemzeti jog az irányadó.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok felelősségére vonatkozó nemzeti rendelkezéseik csak a tájékoztatók illetékes hatóságuk általi jóváhagyására vonatkozzanak.

21. cikk

A tájékoztató közzététele

A tájékoztatót a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy köteles a jóváhagyást követően észszerű időben és az érintett értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy azoknak a szabályozott piacra történő bevezetésének kezdete előtt vagy legkésőbb a kezdetekor nyilvánosan elérhetővé tenni.

A szabályozott piacra első alkalommal bevezetett részvényosztályra vonatkozó első nyilvános ajánlattétel esetén a tájékoztatót legalább hat munkanappal az ajánlattétel lejárta előtt nyilvánosan elérhetővé kell tenni.

A tájékoztató - akár egyetlen dokumentumból, akár több külön dokumentumból áll - akkor tekintendő nyilvánosan elérhetőnek, ha a következő honlapok valamelyikén azt elektronikus formában közzétették:

a) a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy honlapja;

b) az értékpapírokat elhelyező vagy értékesítő pénzügyi közvetítők - ideértve a kifizetőket is - honlapja;

c) azon szabályozott piac honlapja, amelyre a bevezetést kérik; vagy, amennyiben nem kérnek bevezetést szabályozott piacra, a multilaterális kereskedési rendszer működtetőjének honlapja.

A tájékoztatót a honlap erre a célra kijelölt oldalán kell közzétenni, amely a honlapra történő belépéskor könnyen elérhető. A tájékoztatót letölthető, kinyomtatható, kereshető és nem módosítható elektronikus formában kell közzétenni.

A tájékoztatóban szereplő, hivatkozással beépített információkat tartalmazó dokumentumoknak, valamint a tájékoztatóhoz kapcsolódó kiegészítéseknek és/vagy végleges feltételeknek és az összefoglaló külön példányának a tájékoztatóval megegyező oldalon kell rendelkezésre állniuk, szükség esetén linkek alkalmazásával.

Az összefoglaló külön példányán egyértelműen jelezni kell, hogy az melyik tájékoztatóhoz tartozik.

A kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatósága köteles a honlapján közzétenni az összes jóváhagyott tájékoztatót vagy legalább a jóváhagyott tájékoztatók listáját - a honlapoknak az e cikk (3) bekezdésében említett, erre a célra kijelölt oldalára mutató linkekkel együtt -, valamint annak illetve azoknak a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállamnak vagy tagállamoknak a meghatározását, amely(ek)ben a tájékoztatók megküldésére a 25. cikkel összhangban sor került. A közzétett listát - a linkeket is beleértve - naprakész állapotban kell tartani, és minden elemének legalább az e cikk (7) bekezdésében említett időtartamig elérhetőnek kell lennie a honlapon.

Amikor az illetékes hatóság megküldi az ESMA-nak a tájékoztató vagy az esetleges kiegészítések jóváhagyását, egyúttal az ESMA rendelkezésére kell bocsátania a tájékoztató és az esetleges kiegészítések elektronikus példányát, valamint azokat az adatokat, amelyek az ESMA általi, a (6) bekezdésben említett tárolási mechanizmusban történő besoroláshoz, valamint a 47. cikkben említett jelentéshez szükségesek.

A nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságának a honlapján közzé kell tennie a 25. cikknek megfelelően kapott valamennyi iratra vonatkozó információt.

A jóváhagyott tájékoztatóknak a (2) és (6) bekezdésben említett honlapokon történő közzétételüket követően legalább 10 éven át, elektronikus formában a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell maradniuk.

Ha a tájékoztatóban, valamint a tájékoztatóhoz kapcsolódó kiegészítésekben és/vagy végleges feltételekben szereplő, hivatkozással beépített információk esetében linkeket alkalmaznak, a linkeknek az első albekezdésben említett időtartamig működniük kell.

Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki - illetve, amennyiben a Bizottság kéri, köteles azokat kidolgozni - a tájékoztató közzétételéhez kapcsolódó követelmények további pontosítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia azoknak az adatoknak a pontos meghatározása céljából, amelyek a tájékoztatóknak az (5) bekezdésben említett besorolásához szükségesek, továbbá azoknak a gyakorlati szabályoknak a meghatározása céljából, amelyek biztosítják, hogy az említett adatok - többek között az értékpapírokat azonosító ISIN-szám és a kibocsátókat, az ajánlattevőket és a garanciavállalókat azonosító LEI-kód - géppel olvashatók legyenek.

Az ESMA köteles e szabályozástechnikai standardtervezeteket 2018. július 21-ig benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

22. cikk

Reklám

Abban az esetben, ha a kibocsátó vagy az ajánlattevő írásban vagy szóban lényeges információt közöl egy vagy több kiválasztott befektetővel, ezt az információt adott esetben:

a) minden olyan egyéb befektetőnek is a tudtára kell hoznia, akiknek az ajánlattétel szól, amennyiben az 1. cikk (4) vagy (5) bekezdése értelmében nem kötelező a tájékoztató közzététele; vagy

b) a tájékoztatónak vagy a tájékoztató kiegészítésének is tartalmaznia kell a 23. cikk (1) bekezdésének megfelelően, amennyiben a tájékoztató közzététele kötelező.

Azon tagállam illetékes hatóságának, amelyben a reklámot terjesztik, hatáskörrel kell rendelkeznie annak ellenőrzésére vonatkozóan, hogy az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételhez vagy az értékpapíroknak szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódó reklámtevékenység megfelel-e a (2)-(4) bekezdésnek.

Szükség esetén a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatósága köteles segíteni a reklámok terjesztésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságát annak vizsgálatában, hogy a reklám összhangban van-e a tájékoztatóban szereplő információkkal.

A 32. cikk (1) bekezdésének a sérelme nélkül, a reklámok valamely illetékes hatóság általi ellenőrzése nem előfeltétele a valamely nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállamban történő, értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek vagy az értékpapíroknak szabályozott piacra történő bevezetésének.

Amennyiben valamely nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatósága e cikk végrehajtásának biztosítása érdekében él a 32. cikkben meghatározott bármely felügyeleti vagy vizsgálati hatáskörével, erről indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságát.

Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia, amelyekben részletesen meghatározza a (2)-(4) bekezdésben említett, reklámokra vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a reklámok terjesztésével, valamint a kibocsátó szerinti tagállam és a reklámok terjesztése szerinti tagállam illetékes hatóságai közötti együttműködésre vonatkozó eljárások meghatározásával kapcsolatos rendelkezéseket.

Az ESMA köteles e szabályozástechnikai standardtervezeteket 2018. július 21-ig benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

23. cikk

A tájékoztató kiegészítései

A tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatos minden olyan jelentős új tényezőt, lényeges hibát vagy lényeges pontatlanságot, amely befolyásolhatja az értékpapírok értékelését, és amely a tájékoztató jóváhagyása és a jegyzési időszak lezárása, illetve - ha ez történik később - a szabályozott piacon való kereskedés megkezdése közötti időben merült fel vagy ekkor észlelték, indokolatlan késedelem nélkül fel kell tüntetni, mégpedig a tájékoztatóhoz készített kiegészítés útján.

A kiegészítést a tájékoztatóval megegyező módon, legfeljebb öt munkanapon belül kell jóváhagyni, és legalább az eredeti tájékoztatónak a 21. cikkel összhangban történő közzétételekor alkalmazott módon kell közzétenni. Az összefoglalót és annak esetleges fordításait szükség esetén szintén ki kell egészíteni a kiegészítésben foglalt új információk figyelembevétele érdekében.

Amennyiben a tájékoztató értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételhez kapcsolódik, és az (1) bekezdésben említett jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság merült fel vagy azt észlelték a jegyzési időszak lezárása vagy az értékpapírok átadása előtt - a két esemény közül az előbb bekövetkezőt figyelembe véve -, akkor azok a befektetők, akik, illetve amelyek a kiegészítés közzététele előtt megállapodást kötöttek az értékpapírok megvásárlására vagy lejegyzésére, a kiegészítés közzététele után két munkanapon belül elállhatnak az elfogadó nyilatkozatuktól. Ezt a határidőt a kibocsátó vagy az ajánlattevő meghosszabbíthatja. A kiegészítésnek tartalmaznia az elállási jog végső határidejét.

A kiegészítésnek jól láthatóan elhelyezett magyarázatot kell tartalmaznia az elállási joggal kapcsolatban, egyértelműen feltüntetve, hogy:

a) az elállási jog kizárólag azokat a befektetőket illeti meg, akik, illetve amelyek a kiegészítés közzététele előtt megállapodást kötöttek az értékpapírok megvásárlására vagy lejegyzésére, és csak akkor, ha az értékpapírok még nem kerültek átadásra, amikor a jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság felmerült vagy azt észlelték;

b) a befektetők milyen időtartamon belül élhetnek elállási jogukkal; és

c) a befektetők kivel léphetnek kapcsolatba, ha élni kívánnak elállási jogukkal.

A kiegészítésnek jól láthatóan elhelyezett magyarázatot kell tartalmaznia az elállási joggal kapcsolatban, egyértelműen feltüntetve, hogy:

a) az elállási jog kizárólag azokat a befektetőket illeti meg, akik a kiegészítés közzététele előtt megállapodást kötöttek az értékpapírok megvásárlására vagy lejegyzésére, és csak akkor, ha az értékpapírok még nem kerültek átadásra a befektetőknek, amikor a jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság felmerült vagy azt észlelték;

b) a befektetők milyen időtartamon belül élhetnek elállási jogukkal; valamint

c) a befektetők kivel léphetnek kapcsolatba, ha élni kívánnak elállási jogukkal.

Ha az értékpapírok vásárlása vagy jegyzése pénzügyi közvetítőn keresztül történik, a pénzügyi közvetítőnek tájékoztatnia kell a befektetőket arról, hogy kiegészítés közzétételére kerülhet sor, arról, hogy hol és mikor tehetik közzé a kiegészítést, valamint arról, hogy a pénzügyi közvetítő segítséget nyújt a befektetőknek abban, hogy ilyen esetben gyakorolhassák az elfogadó nyilatkozattól való elállási jogukat.

A pénzügyi közvetítőnek a kiegészítés közzétételének napján kapcsolatba kell lépnie a befektetőkkel.

Ha az értékpapírok vásárlása vagy jegyzése közvetlenül a kibocsátónál történik, a kibocsátónak tájékoztatnia kell a befektetőket arról, hogy kiegészítés közzétételére kerülhet sor, arról, hogy várhatóan hol teszik közzé a kiegészítést, valamint arról, hogy ilyen esetben a befektetők jogosultak lehetnek elfogadó nyilatkozatuktól való elállásra.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett befektetők a (2a) bekezdésben említett elállási joggal rendelkeznek, a pénzügyi közvetítőnek a kiegészítés közzétételének napját követő első munkanap végéig kapcsolatba kell lépnie ezekkel a befektetőkkel.

Ha az értékpapírok vásárlása vagy jegyzése közvetlenül a kibocsátónál történik, a kibocsátónak tájékoztatnia kell a befektetőket arról, hogy kiegészítés közzétételére kerülhet sor, arról, hogy várhatóan hol teszik közzé a kiegészítést, valamint arról, hogy ilyen esetben a befektetők jogosultak lehetnek az elfogadó nyilatkozatuktól való elállásra.

Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia azon helyzetek pontos meghatározására, amelyekben a tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatos jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság szükségessé teszi, hogy a tájékoztatóhoz kiegészítést tegyenek közzé.

Az ESMA köteles e szabályozástechnikai standardtervezeteket 2018. július 21-ig benyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

V. FEJEZET

ÉRTÉKPAPÍROKRA VONATKOZÓ HATÁRON ÁTNYÚLÓ AJÁNLATTÉTEL ÉS SZABÁLYOZOTT PIACRA TÖRTÉNŐ BEVEZETÉS, VALAMINT NYELVHASZNÁLAT

24. cikk

A tájékoztatók jóváhagyásának uniós hatálya

25. cikk

A tájékoztatók és kiegészítések, valamint a végleges feltételek megküldése

A kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságának a kibocsátó, az ajánlattevő, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy kérelmére, a kérelem átvételétől számított egy munkanapon belül, vagy ha a kérelmet a tájékoztató tervezetével együtt nyújtják be, a tájékoztató jóváhagyásától számított egy munkanapon belül, meg kell küldenie a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságának a jóváhagyási igazolást, valamint az érintett tájékoztató elektronikus példányát, amely tanúsítja, hogy a tájékoztatót e rendeletnek megfelelően készítették el, valamint az említett tájékoztató elektronikus példányát.

Adott esetben az első albekezdésben említettek szerint megküldött iratokhoz csatolni kell a tájékoztatónak és bármely esetleges összefoglalónak a kibocsátó, az ajánlattevő, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy felelőssége mellett elkészített fordítását.

Ugyanezt az eljárást kell követni a tájékoztató bármilyen kiegészítése esetén.

A jóváhagyási igazolást - a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságának való megküldéssel egyidejűleg - meg kell küldeni a kibocsátónak, az ajánlattevőnek, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személynek vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személynek.

Az ESMA-nak iratküldési portált kell létrehoznia, amelyre - az e cikk (1), (3) és (4) bekezdésében és a 26. cikkben említett iratküldés és kommunikáció céljából - minden illetékes hatóságnak fel kell töltenie az e cikk (1) bekezdésében és a 26. cikk (2) bekezdésében említett jóváhagyási igazolásokat és elektronikus példányokat, valamint az alaptájékoztatók végleges feltételeit.

Az említett dokumentumok illetékes hatóságok közötti továbbítását minden esetben ezen az iratküldési portálon keresztül kell végezni.

Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia azoknak a technikai szabályoknak a pontos meghatározása céljából, amelyek a (6) bekezdésben említett iratküldési portál működéséhez szükségesek.

Az ESMA-nak ezeket a szabályozástechnikai standardtervezeteket 2018. július 21-ig be kell nyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

E rendelet egységes alkalmazásának biztosítása, valamint a pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki a jóváhagyási igazolásnak, a tájékoztatónak, a tájékoztató bármely kiegészítésének, valamint a tájékoztató és/vagy az összefoglaló fordításának a megküldéséhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

26. cikk

A regisztrációs okmányok és egyetemes regisztrációs okmányok megküldése

A regisztrációs okmányt vagy egyetemes regisztrációs okmányt, illetve azok esetleges módosításait jóváhagyó illetékes hatóságnak a kibocsátó, az ajánlattevő, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy az említett okmány elkészítéséért felelős személy kérelmére olyan jóváhagyási igazolást kell küldenie a kibocsátó szerinti tagállam tájékoztató jóváhagyásáért felelős illetékes hatóságának, amely tanúsítja, hogy a regisztrációs okmányt vagy egyetemes regisztrációs okmányt, illetve azok esetleges módosításait e rendeletnek megfelelően készítették el, valamint meg kell küldenie az említett okmány elektronikus példányát is. Az említett iratokat a kérelem kézhezvételét követő egy munkanapon belül - vagy, amennyiben a kérelmet a regisztrációs okmány vagy egyetemes regisztrációs okmány tervezetével együtt nyújtják be, az annak jóváhagyását követő egy munkanapon belül - kell megküldeni.

Adott esetben az első albekezdésben említettek szerint megküldött iratokhoz csatolni kell a regisztrációs okmánynak vagy egyetemes regisztrációs okmánynak, illetve azok esetleges módosításainak a kibocsátó, az ajánlattevő, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy az említett iratok elkészítéséért felelős személy felelőssége mellett elkészített fordítását.

A jóváhagyási igazolásról - a kibocsátó szerinti tagállam tájékoztató jóváhagyásáért felelős hatóságának történő megküldéssel egy időben - meg kell küldeni a kibocsátónak, az ajánlattevőnek, a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személynek, illetve a regisztrációs okmány vagy egyetemes regisztrációs okmány, illetve azok esetleges módosításai elkészítéséért felelős személynek.

Amennyiben a 18. cikk (1) és (2) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazására kerül sor, azt annak indokolásával együtt minden igazolásban fel kell tüntetni.

A regisztrációs okmányt vagy egyetemes regisztrációs okmányt, illetve azok esetleges módosításait jóváhagyó illetékes hatóságnak - a kibocsátó szerinti tagállam tájékoztató jóváhagyásáért felelős illetékes hatóságának történő megküldéssel egy időben - meg kell küldenie az ESMA-nak az említett dokumentumokra vonatkozó jóváhagyási igazolást.

Az említett illetékes hatóságok nem számíthatnak fel díjat a regisztrációs okmány vagy egyetemes regisztrációs okmány, illetve azok esetleges módosításainak megküldéséért, a megküldött iratok kézhezvételéért, vagy bármely ezzel összefüggő felügyeleti tevékenységért.

A (2) bekezdés értelmében megküldött regisztrációs okmány vagy egyetemes regisztrációs okmány felhasználható a kibocsátó szerinti tagállamnak a tájékoztató jóváhagyásáért felelős illetékes hatóságának jóváhagyásra benyújtott tájékoztató alkotórészeként.

A kibocsátó szerinti tagállamnak a tájékoztató jóváhagyásáért felelős illetékes hatósága nem ellenőrizheti és nem hagyhatja jóvá a megküldött regisztrációs okmányt vagy egyetemes regisztrációs okmányt, illetve azok esetleges módosításait; mindössze az értékpapírjegyzéket és az összefoglalót kell jóváhagynia, és csak a megküldött iratok kézhezvétele után.

A (2) bekezdés értelmében megküldött regisztrációs okmánynak vagy egyetemes regisztrációs okmánynak, függeléket kell tartalmaznia a 7. cikk (6) bekezdésében említett, a kibocsátóra vonatkozó kiemelt információkról. A regisztrációs okmányra vagy egyetemes regisztrációs okmányra vonatkozó jóváhagyásnak a függelékre is vonatkoznia kell.

Amennyiben a 27. cikk (2) bekezdésének második albekezdése és a 27. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelmében releváns, a megküldött iratokhoz csatolni kell a regisztrációs okmány vagy az egyetemes regisztrációs okmány függelékének a kibocsátó, az ajánlattevő, illetve a regisztrációs okmány vagy az egyetemes regisztrációs okmány elkészítéséért felelős személy felelőssége mellett elkészített fordítását.

Az összefoglaló készítésekor a kibocsátónak, az ajánlattevőnek vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személynek a 7. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett szakaszban foglalt információk megváltoztatása nélkül kell reprodukálnia a függelék tartalmát. A kibocsátó szerinti tagállam tájékoztató jóváhagyásáért felelős illetékes hatóságának nem kell ellenőriznie az összefoglaló említett szakaszát.

Amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül jelentős új tényező, lényeges hiba vagy lényeges pontatlanság merül fel vagy ilyet észlelnek, és az a regisztrációs okmányban vagy az egyetemes regisztrációs okmányban található információkat érinti, a 23. cikk értelmében előírt kiegészítést annak az illetékes hatóságnak kell benyújtani jóváhagyásra, amely a regisztrációs okmányt vagy az egyetemes regisztrációs okmányt jóváhagyta. A kiegészítést - az annak jóváhagyásától számított egy munkanapon belül - meg kell küldeni a kibocsátó szerinti tagállam tájékoztató jóváhagyásáért felelős illetékes hatóságának, az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően.

Amennyiben egy regisztrációs okmányt vagy egyetemes regisztrációs okmányt a 23. cikk (5) bekezdésében foglaltak szerint egyidejűleg több tájékoztató alkotórészeként használnak fel, a kiegészítést mindegyik olyan illetékes hatóságnak meg kell küldeni, amelyik a tájékoztatót jóváhagyta.

E rendelet egységes alkalmazásának biztosítása, valamint a pénzügyi piacok technikai fejlődésének figyelembevétele érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki a regisztrációs okmányra, az egyetemes regisztrációs okmányra, azok kiegészítéseire és fordításaira vonatkozó jóváhagyási igazolás megküldéséhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

27. cikk

Nyelvhasználat

Amennyiben az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre vagy az értékpapíroknak szabályozott piacra történő bevezetésére a kibocsátó szerinti tagállamon kívüli egy vagy több tagállamban kerül sor, a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint a tájékoztatót vagy az adott tagállamok illetékes hatóságai által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni.

Minden egyes nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatósága köteles előírni, hogy a 7. cikkben említett összefoglaló álljon rendelkezésre a tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek legalább az egyikén vagy az adott tagállam illetékes hatósága által elfogadott bármely más nyelven, de nem írhatja elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.

A kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatósága által végzendő ellenőrzés és jóváhagyás céljára a tájékoztatót a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint az érintett hatóság által elfogadott nyelven vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni.

Amennyiben az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre vagy az értékpapíroknak szabályozott piacra történő bevezetésére több tagállamban - a kibocsátó szerinti tagállamot is beleértve - kerül sor, a tájékoztatót a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott nyelven kell elkészíteni, és azt - a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint - vagy minden egyes nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven is rendelkezésre kell bocsátani.

Minden egyes nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatósága köteles előírni, hogy a 7. cikkben említett összefoglaló álljon rendelkezésre a tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek legalább az egyikén, vagy az adott tagállam illetékes hatósága által elfogadott bármely más nyelven, de nem írhatja elő a tájékoztató egyéb részeinek lefordítását.

Az egyedi kibocsátás végleges feltételeit és összefoglalóját a jóváhagyott alaptájékoztató nyelvével megegyező nyelven kell elkészíteni.

Amikor a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságának - vagy több nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam esetén a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállamok illetékes hatóságainak - a 25. cikk (4) bekezdésével összhangban elküldik a végleges feltételeket, a végleges feltételekre és az azokhoz mellékelt összefoglalóra a következő nyelvhasználati szabályokat kell alkalmazni:

a) az egyedi kibocsátás végleges feltételekhez mellékelt összefoglalójának rendelkezésre kell állnia a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek legalább az egyikén, vagy a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott bármely más nyelven, összhangban adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésével, illetve a (3) bekezdés második albekezdésével;

b) amennyiben az alaptájékoztatót az adott esetben a (2), illetve a (3) bekezdés értelmében le kell fordítani, akkor a végleges feltételekre és az egyedi kibocsátásnak az azokhoz mellékelt összefoglalójára ugyanazok a fordítási követelmények vonatkoznak, mint az alaptájékoztatóra.

Amennyiben egy tájékoztató tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetéséhez kapcsolódik, és a szabályozott piacra történő bevezetést egy vagy több tagállamban kívánják végrehajtani, a tájékoztatót a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy választása szerint vagy a kibocsátó szerinti és a nyilvános forgalomba hozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által elfogadott nyelven vagy a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell elkészíteni, feltéve hogy:

a) az említett értékpapírok csak olyan szabályozott piacon vagy annak egy konkrét szegmensén belül lesznek majd forgalomban, ahol az ezen értékpapírokkal való kereskedés lehetősége csak minősített befektetők előtt áll nyitva; vagy

b) az említett értékpapírok egységenkénti címletértéke legalább 100 000 EUR.

VI. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁGOKBAN BEJEGYZETT KIBOCSÁTÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

28. cikk

Értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy azok szabályozott piacra történő bevezetése az e rendelettel összhangban elkészített tájékoztató alapján

Amennyiben egy harmadik országbeli kibocsátó az e rendelettel összhangban készített tájékoztató alapján értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlatot kíván tenni az Unióban vagy értékpapírokat kíván bevezetni az Unióban található valamely szabályozott piacra, a tájékoztatóját a 20. cikkel összhangban jóvá kell hagyatnia a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságával.

A tájékoztató első albekezdésnek megfelelő jóváhagyása az e rendelet értelmében a tájékoztatóra vonatkozóan rögzített minden jog és kötelezettség meglétét is maga után vonja, és a tájékoztatóra, valamint a harmadik országbeli kibocsátóra e rendelet minden rendelkezését alkalmazni kell a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatóságának felügyelete mellett.

29. cikk

Értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel vagy azok szabályozott piacra történő bevezetése harmadik ország jogszabályaival összhangban elkészített tájékoztató alapján

A harmadik országbeli kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatósága jóváhagyhatja az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételhez vagy azok szabályozott piacra történő bevezetéséhez a harmadik ország jogszabályai szerint elkészített, a harmadik ország jogszabályainak hatálya alá tartozó tájékoztatót, feltéve, hogy:

a) az adott harmadik ország jogszabályai által előírt tájékoztatási követelmények egyenértékűek az e rendelet szerinti követelményekkel; és

b) a kibocsátó szerinti tagállam illetékes hatósága a 30. cikknek megfelelően együttműködési megállapodást kötött a harmadik országbeli kibocsátó megfelelő felügyeleti hatóságaival.

A Bizottság a 44. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése érdekében, az általános egyenértékűségi kritériumok meghatározása céljából, a 6., 7., 8. és 13. cikkben foglalt követelmények alapján.

A fenti kritériumok alapján a Bizottság végrehajtási határozatot fogadhat el, amellyel tanúsítja, hogy a harmadik ország jogszabályaiban előírt tájékoztatási követelmények egyenértékűek e rendelet követelményeivel. Az említett végrehajtási határozatot a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

30. cikk

Együttműködés harmadik országokkal

A 29. cikk - és amennyiben szükséges, a 28. cikk - alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságainak együttműködési megállapodást kell kötniük a harmadik országok felügyeleti hatóságaival a harmadik országokban található felügyeleti hatóságokkal folytatandó információcserére, valamint az e rendelet alapján a harmadik országokban keletkező kötelezettségek érvényesítésére vonatkozóan, kivéve abban az esetben, ha az adott harmadik ország szerepel az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 15 ) 9. cikke alapján a Bizottság által elfogadott felhatalmazáson alapuló hatályos jogi aktussal összhangban azon joghatóság szerinti területek jegyzékén, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős fenyegetést jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve. Az együttműködési megállapodásoknak biztosítaniuk kell legalább a hatékony információcserét, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az e rendeletből eredő kötelezettségeik teljesítését.

Az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell az ESMA-t és a többi illetékes hatóságot ilyen jellegű megállapodás esetleges megkötése esetén.

A 29. cikk - és amennyiben szükséges, a 28. cikk - alkalmazásában az ESMA-nak elő kell segítenie és össze kell hangolnia az illetékes hatóságok és a harmadik országok érintett felügyeleti hatóságai közötti együttműködési megállapodások kidolgozását.

Az ESMA-nak szükség esetén elő kell segítenie és össze kell hangolnia a harmadik országok felügyeleti hatóságaitól kapott, a 38. és 39. cikk szerinti intézkedések meghozatala szempontjából lényeges információknak az illetékes hatóságok közötti cseréjét is.

Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki - illetve, amennyiben a Bizottság kéri, köteles azokat kidolgozni - az (1) bekezdésben említett együttműködési megállapodások minimális tartalmának és a megállapodásokhoz felhasználandó mintadokumentumnak a meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

VII. FEJEZET

AZ ESMA ÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK

31. cikk

Az illetékes hatóságok

Minden egyes tagállam kijelöl egy illetékes közigazgatási hatóságot, amely felelős az ebből a rendeletből eredő kötelezettségek végrehajtásáért és annak biztosításáért, hogy az e rendelet rendelkezéseit alkalmazzák. A tagállamok a kijelölésről tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságait.

Az illetékes hatóságnak a piaci szereplőktől függetlennek kell lennie.

A tagállamok engedélyezhetik az illetékes hatóságaik számára, hogy harmadik felekre ruházzák át a jóváhagyott tájékoztatók és a kapcsolódó dokumentumok elektronikus közzétételének feladatát.

Az ilyen feladatok más szervezetekre történő átruházásáról szóló külön határozatban a következőkről kell rendelkezni:

a) a végrehajtandó feladatok és a feladatok ellátásának feltételei;

b) egy olyan záradékról való rendelkezés, amely kötelezi az érintett harmadik felet, hogy eljárása során és szervezete kialakításakor kerülje az összeférhetetlenséget, és a rábízott feladatok ellátása során szerzett információkat tisztességtelenül, illetve a verseny korlátozására ne használja fel; és

c) minden megállapodás az illetékes hatóság és azon harmadik fél között, amelyre a feladatokat átruházzák.

Az e rendeletnek való megfelelés felügyeletéért és a tájékoztató jóváhagyásáért a végső felelősséget minden esetben az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóság viseli.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, az ESMA-t és a többi tagállam illetékes hatóságát a második albekezdésben említett minden, feladatok átruházásáról szóló határozatról, beleértve az átruházást szabályozó pontos feltételeket is.

32. cikk

Az illetékes hatóságok hatásköre

Az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóságoknak - a nemzeti joggal összhangban - legalább az alábbi felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel kell rendelkezniük:

a) előírhatják a kibocsátók, ajánlattevők vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek számára, hogy kiegészítő információkat vegyenek fel a tájékoztatóba, amennyiben ez a befektetők védelme érdekében szükséges;

b) előírhatják a kibocsátók, ajánlattevők vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személyek, valamint a fölöttük ellenőrzést gyakorló vagy általuk ellenőrzött személyek számára, hogy információkat és dokumentumokat bocsássanak rendelkezésre;

c) előírhatják a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy, valamint az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétel végrehajtásával vagy azok szabályozott piacra történő bevezetése kérelmezésével megbízott pénzügyi közvetítők könyvvizsgálói és vezetői számára, hogy információkat szolgáltassanak;

d) felfüggeszthetik az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételt vagy azok szabályozott piacra történő bevezetését esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezik, hogy e rendeletet megsértették;

e) megtilthatják vagy felfüggeszthetik a reklámozást vagy előírhatják, hogy a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy vagy az érintett pénzügyi közvetítő beszüntesse vagy felfüggessze reklámtevékenységét, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezik, hogy e rendeletet megsértették;

f) megtilthatják az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételt vagy azok szabályozott piacra történő bevezetését, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették, vagy észszerű indokkal feltételezhető, hogy meg fogják sérteni;

g) felfüggeszthetik a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben folytatott kereskedést, vagy kezdeményezhetik a kereskedés felfüggesztését az adott szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezik, hogy e rendeletet megsértették;

h) megtilthatják a szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben folytatott kereskedést, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették;

i) közzétehetik a tényt, hogy egy kibocsátó, ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy nem teljesíti a kötelezettségeit;

j) felfüggeszthetik a jóváhagyásra benyújtott tájékoztató ellenőrzését, vagy felfüggeszthetik vagy korlátozhatják az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételt vagy azok szabályozott piacra történő bevezetését, amennyiben az illetékes hatóság a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 16 ) 42. cikke alapján ráruházott, tiltás vagy korlátozás kiszabásának hatáskörével él, amíg e tiltás vagy korlátozás érvényességét nem veszti;

k) legfeljebb öt évre megtagadhatják egy adott kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy által készített bármely tájékoztató jóváhagyását, amennyiben a kibocsátó, ajánlattevő vagy szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy több alkalommal súlyosan megsértette e rendeletet;

l) a befektetők védelmének, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzétehetik - vagy előírhatják a kibocsátó számára, hogy tegye közzé - az összes lényeges információt, amely hatással lehet a nyilvánosság számára felajánlott vagy a szabályozott piacokra bevezetett értékpapírok értékelésére;

m) felfüggeszthetik az értékpapírok kereskedését vagy előírhatják az adott szabályozott piacon, multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben folytatott értékpapír kereskedés felfüggesztését, ha úgy ítélik meg, hogy a kibocsátó helyzete következtében a kereskedés hátrányosan befolyásolná a befektetők érdekeit;

n) helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos helyszínekre beléphetnek, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formátumú adatokhoz férjenek hozzá, amennyiben fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő olyan dokumentumok és adatok találhatók, amelyek relevánsak lehetnek az e rendelet megszegése bizonyításának az alátámasztásához.

Ha a nemzeti jogszabályok alapján szükséges, az illetékes hatóság kérheti a megfelelő igazságügyi hatóságot, hogy határozzon az első albekezdésben említett hatáskörök alkalmazásáról.

Abban az esetben, ha az illetékes hatóság az első albekezdés k) pontja alapján megtagadta a tájékoztató jóváhagyását, erről tájékoztatnia kell az ESMA-t, az ESMA-nak pedig tájékoztatnia kell a többi tagállam illetékes hatóságát.

Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban részt vehet az az első albekezdés n) pontjában említett helyszíni vizsgálatokban, amennyiben azokat két vagy több illetékes hatóság közösen hajtja végre.

Az illetékes hatóságok az alábbi módokon látják el az (1) bekezdésben említett funkcióikat és gyakorolják hatásköreiket:

a) közvetlenül;

b) más hatóságokkal együttműködésben;

c) saját felelősségük mellett az említett hatóságokra való hatáskör-átruházással;

d) az illetékes igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján.

33. cikk

Együttműködés az illetékes hatóságok között

E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással és az ESMA-val. Indokolatlan késedelem nélkül információt kell cserélniük és együtt kell működniük a vizsgálati, felügyeleti és jogérvényesítési tevékenységeik során.

Amennyiben a tagállamok a 38. cikkel összhangban úgy határoznak, hogy e rendelet megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, megfelelő intézkedésekkel biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok rendelkeznek az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy kapcsolatba lépjenek a joghatóságukhoz tartozó igazságügyi hatóságokkal, az e rendelet esetleges megsértésével kapcsolatban indított nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat az ESMA-val és egymással e rendelet alkalmazása céljából való együttműködési kötelezettségük teljesítése érdekében továbbítsák más illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak.

Az illetékes hatóság az alábbi kivételes körülmények valamelyikének a fennállása esetén utasíthatja el a tájékoztatás vagy valamely nyomozás tekintetében történő együttműködés iránti kérelem teljesítését:

a) ha a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati vagy jogérvényesítési tevékenységeit, illetve egy adott nyomozás kimenetelét;

b) ha az adott cselekmények és személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett tagállam hatóságainál;

c) ha az említett személyek tekintetében ugyanezen cselekmények miatt a megkeresett tagállamban már jogerős bírósági határozatot hoztak.

Az illetékes hatóság segítséget kérhet egy másik tagállam illetékes hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

A segítséget kérő illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell az ESMA-t az első albekezdésben említett valamennyi megkeresésről. Határon átnyúló hatású helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat esetében az ESMA köteles valamely érintett illetékes hatóság megkeresésére az ellenőrzést vagy vizsgálatot koordinálni.

Amennyiben valamely illetékes hatóság egy másik tagállam illetékes hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása iránti megkeresést kap, a következő lehetőségek közül választhat:

a) saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b) engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c) engedélyezi az őt felkérő illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatását;

d) ellenőröket vagy szakértőket jelöl ki a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat elvégzésére;

e) a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokat megoszt más illetékes hatóságokkal.

Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki - illetve, amennyiben a Bizottság kéri, köteles azokat kidolgozni - az illetékes hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban megosztandó információk meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadására.

Az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki az illetékes hatóságok közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából.

A Bizottságra felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

34. cikk

Együttműködés az ESMA-val

E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki, amelyekben meghatározza a (2) bekezdésben említett információcsere eljárásait és formáit.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

35. cikk

Szakmai titoktartás

36. cikk

Adatvédelem

A személyes adatok e rendelet keretei között végzett kezelése tekintetében az illetékes hatóságoknak az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell végezniük a rendelet alkalmazásához kapcsolódó feladataikat.

A személyes adatok ESMA általi, e rendelet keretei között végzett kezelése tekintetében az ESMA-nak meg kell felelnie a 45/2001/EK rendeletnek.

37. cikk

Óvintézkedések

VIII. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ÉS EGYÉB KÖZIGAZGATÁSI INTÉZKEDÉSEK

38. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

Az illetékes hatóságok 32. cikk szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskörének, valamint a tagállamok büntetőjogi szankciók előírására és alkalmazására vonatkozó jogának sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára közigazgatási szankciók kiszabásához és megfelelő egyéb, hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási intézkedések meghozatalához. Az említett közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket legalább az alábbi jogsértések esetén kell alkalmazni:

a) a 3. cikk, az 5. cikk, a 6. cikk, a 7. cikk (1)-(11) bekezdésének, a 8. cikk, a 9. cikk, a 10. cikk, a 11. cikk (1) és (3) bekezdésének, a 14. cikk (1) és (2) bekezdésének, a 15. cikk (1) bekezdésének, a 16. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, a 17. cikk, a 18. cikk, a 19. cikk (1)-(3) bekezdésének, a 20. cikk (1) bekezdésének, a 21. cikk (1)-(4) bekezdésének és (7)-(11) bekezdésének, a 22. cikk (2)-(5) bekezdésének, a 23. cikk (1), (2), (3) és (5) bekezdésének, valamint a 27. cikk megsértése;

b) a 32. cikk szerinti vizsgálatban vagy ellenőrzésben való együttműködés vagy kérelemben foglaltak teljesítésének elmulasztása.

A tagállamok úgy határozhatnak, hogy nem állapítanak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat az első albekezdésben foglaltak szerint, ha az említett albekezdés a) és b) pontjában említett jogsértések a nemzeti jogukban 2018. július 21-ig már büntetőjogi szankciók hatálya alá tartoznak. Amennyiben a tagállamok így határoznak, részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t büntetőjoguk idevágó részeiről.

A tagállamok az első és második albekezdésben említett szabályokról 2018. július 21-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t.

Az (1) bekezdés a) pontjában említett jogsértések esetében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára legalább az alábbi közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a) a felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés jellegét megnevező nyilvános közlemény a 42. cikknek megfelelően;

b) a felelős természetes vagy jogi személy számára a jogsértést megvalósító magatartással való felhagyást előíró végzés;

c) közigazgatási pénzbírság, melynek felső határa legalább a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült veszteség összegének kétszerese, amennyiben azok meghatározhatók;

d) jogi személy esetében olyan közigazgatási pénzbírság, amelynek felső határa legalább 5 000 000 EUR, illetve azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2017. július 20-án ennek megfelelő összeg vagy a jogi személy ügyvezető szerve által jóváhagyott, legutolsó rendelkezésre álló beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének 3 %-a. Amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU irányelv értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat vezető testülete által jóváhagyott összevont beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel.

e) természetes személy esetében legalább 700 000 EUR összegű, illetve azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2017. július 20-án ennek megfelelő értékű maximális közigazgatási pénzbírság.

39. cikk

A felügyeleti és szankcionálási hatáskör gyakorlása

Az illetékes hatóságok a közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések típusának és szintjének a meghatározásakor figyelembe vesznek minden lényeges körülményt, többek között adott esetben az alábbiakat:

a) a jogsértés súlyossága és időtartama;

b) a jogsértésért felelős személy felelősségének mértéke;

c) a jogsértésért felelős személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

d) a jogsértés lakossági befektetők érdekeire gyakorolt hatása;

e) a jogsértésért felelős személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, vagy harmadik feleknek a jogsértésből származó vesztesége, amennyiben ezek meghatározhatók;

f) a jogsértésért felelős személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásának kötelezettségét;

g) a jogsértésért felelős személy által elkövetett korábbi jogsértések;

h) a felelős személy által a jogsértés után, a jogsértés megismétlődésének megelőzése érdekében hozott intézkedések.

40. cikk

Jogorvoslati jog

A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján hozott határozatokat kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni.

A 20. cikk alkalmazásában a jogorvoslati jog azokban az esetekben is alkalmazandó, amikor az illetékes hatóság a 20. cikk (2), (3) és (6) bekezdésében említett határidőkön belül nem hoz döntést a jóváhagyási kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról, és változtatásokat vagy kiegészítő információkat sem ír elő az adott kérelemmel kapcsolatban.

41. cikk

A jogsértések bejelentése

Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

a) a tényleges vagy lehetséges jogsértésekről szóló bejelentések átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások, ideértve az ilyen bejelentések számára biztonságos kommunikációs csatornák létrehozása is;

b) munkaszerződéssel alkalmazott, jogsértést bejelentő személyek megfelelő védelme legalább a munkáltató vagy harmadik felek általi megtorlással, diszkriminációval vagy másfajta tisztességtelen bánásmóddal szemben, akik jogsértést jelentenek be;

c) védelem biztosítása mind a jogsértést bejelentő személy, mind a jogsértésért állítólagosan felelős természetes személy személyazonosságára és személyes adataira vonatkozóan az eljárás minden szakaszában, kivéve, ha a nemzeti jog a további vizsgálattal vagy a bejelentést követően indított igazságügyi eljárással összefüggésben előírja e személyek kilétének a felfedését.

42. cikk

A határozatok közzététele

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyazonosságának vagy személyes adatainak a közzététele - az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján - aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását, illetve egy folyamatban lévő nyomozást, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megteszik az alábbiak valamelyikét:

a) elhalasztják a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok fennállnak;

b) anonim módon, a nemzeti jognak megfelelően teszik közzé a szankciót vagy intézkedést kiszabó határozatot, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét;

c) eltekintenek a szankciót vagy az intézkedést kiszabó határozat közzétételétől, amennyiben az a) és b) pontban meghatározott opciókat nem tekintik elégségesnek annak biztosításához, hogy: i. a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe; ii. arányos legyen e határozatok közzététele az intézkedésekhez viszonyítva, amely intézkedések megítélésük szerint csekély jelentőségűek.

A szankciót vagy intézkedést kiszabó határozat anonim közzététele esetén - az első albekezdés b) pontjában említettek szerint - az érintett adatok közzététele ésszerű időtartamig elhalasztható, amennyiben ezen időszakon belül az anonim közzététel indokai várhatóan megszűnnek

43. cikk

Szankciók bejelentése az ESMA-nak

Az illetékes hatóság évente köteles az ESMA rendelkezésére bocsátani a 38. cikknek megfelelően kivetett összes közigazgatási szankcióra és egyéb közigazgatási intézkedésre vonatkozó összesített információkat. Az ESMA az említett információkat éves jelentésben teszi közzé.

Amennyiben a tagállamok a 38. cikk (1) bekezdésével összhangban úgy döntenek, hogy az említett bekezdésében foglalt rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, az illetékes hatóságaiknak évente összesített és anonimizált adatokat kell küldeniük az ESMA-nak az összes lefolytatott nyomozásra és a kivetett büntetőjogi szankcióra vonatkozóan. Az ESMA a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos információkat éves jelentésben teszi közzé.

IX. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

44. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

45. cikk

Bizottsági eljárás

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2003/71/EK irányelv 2019. július 21-ével kezdődően hatályát veszti, az alábbiak kivételével:

a) a 2003/71/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének a) és g) pontja, amelyek 2017. július 20-ával kezdődően veszítik hatályukat; valamint

b) a 2003/71/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének h) pontja és 3. cikke (2) bekezdése első albekezdésének e) pontja, amelyek 2018. július 21-ével kezdődően veszítik hatályukat.

47. cikk

Az ESMA jelentése a tájékoztatókról

A 21. cikk (6) bekezdésében említett mechanizmuson keresztül közzétett dokumentumok alapján az ESMA-nak évente jelentést kell közzétennie, amely tartalmazza az Unióban jóváhagyott és megküldött tájékoztatókra vonatkozó statisztikákat, valamint a trendek elemzését, figyelembe véve a következőket:

a) a kibocsátók típusai, különösen a jogalanyoknak a 15. cikk (1) bekezdése a)-d) pontjában említett kategóriái, valamint

b) a kibocsátások típusai, különösen az ajánlattételek teljes ellenértéke, az átruházható értékpapírok típusai, a kereskedési helyszínének típusai és a címletek.

Az (1) bekezdésben említett jelentésnek mindenekelőtt az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) annak elemzése, hogy mennyire elterjedt az Unióban a 14. és 15. cikkben meghatározott közzétételi szabályok, valamint a 9. cikkben említett egyetemes regisztrációs okmány használata;

b) az alaptájékoztatóra és végleges feltételekre, valamint a különálló dokumentumok formájában vagy egyetlen dokumentumként elkészített tájékoztatókra vonatkozó statisztikák;

c) arra vonatkozó statisztikák, hogy a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások, a multilaterális kereskedési rendszerekben - például kkv-tőkefinanszírozási piacokon - forgalmazott értékpapírokat kibocsátó vállalkozások, valamint szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat kibocsátó vállalkozások átlagosan és összesítve milyen mértékű ellenértékben részesültek értékpapíroknak az e rendelet hatálya alá tartozó, értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételek eredményeként. E statisztikákat adott esetben az első alkalommal történő nyilvános ajánlattételek és az azt követő ajánlattételek, valamint a tulajdonviszonyt megtestesítő, illetve ilyennek nem minősülő értékpapírok szerinti lebontásban kell elkészíteni;

d) a 25. és 26. cikk szerinti iratküldések alkalmazására vonatkozó statisztikák, ideértve a tájékoztatókkal, a regisztrációs okmányokkal és az egyetemes regisztrációs okmányokkal kapcsolatban megküldött jóváhagyási igazolások számát tagállamonkénti lebontásban.

47a. cikk

Az uniós helyreállítási tájékoztatóra vonatkozó szabályozás időbeli korlátozása

A 7. cikk (12a) bekezdésében, a 14a. cikkben, a 20. cikk (6a) bekezdésében és a 21. cikk (5a) bekezdésében meghatározott, az uniós helyreállítási tájékoztatóra vonatkozó szabályozás 2022. december 31-én hatályát veszti.

A 2021. március 18. és 2022. december 31. között jóváhagyott uniós helyreállítási tájékoztatókra továbbra is a 14a. cikk alkalmazandó érvényességük végéig vagy a 2022. december 31-ét követő tizenkét hónap elteltéig, attól függően, hogy melyik időpont következik be előbb.

48. cikk

Felülvizsgálat

E jelentésben többek között azt kell értékelni, hogy a tájékoztató összefoglalója, a 14., 14a. és 15. cikkben megállapított közzétételi szabályozás, valamint a 9. cikkben említett egyetemes regisztrációs okmány továbbra is megfelelőek-e kitűzött célkitűzéseik szempontjából. A jelentésnek mindenekelőtt a következőket kell tartalmaznia:

a) a 15. cikk (1) bekezdésének a)-d) pontjában említett kategóriák valamelyikébe tartozó személyek által kiadott, növekvő vállalatok uniós tájékoztatóinak száma, e számadatok alakulásának elemzése, valamint a kereskedési helyszíneknek a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának alkalmazására jogosult személyek általi kiválasztására vonatkozó trendek elemzése;

b) annak elemzése, hogy a növekvő vállalatok uniós tájékoztatója megfelelő egyensúlyt teremt-e a befektetővédelem és a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának alkalmazására jogosult személyekre háruló adminisztratív terhek csökkentése között;

c) a jóváhagyott uniós helyreállítási tájékoztatók száma és e szám alakulásának elemzése, valamint az uniós helyreállítási tájékoztatók által a kibocsátás időpontjában mozgósított tényleges további piaci tőkeérték becslése az uniós helyreállítási tájékoztatóval kapcsolatos tapasztalatok utólagos értékelés céljából való összegyűjtése érdekében;

d) az uniós helyreállítási tájékoztató elkészítésének és jóváhagyásának költsége a hagyományos tájékoztató, a másodlagos kibocsátásokra vonatkozó tájékoztató és a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójának elkészítésével és jóváhagyásával kapcsolatos jelenlegi költségeihez képest, feltüntetve az elért teljes pénzügyi megtakarítást és azt, hogy mely költségek csökkenthetők tovább, valamint az e rendeletnek való megfelelés összes költsége a kibocsátók, ajánlattevők és pénzügyi közvetítők számára, továbbá e költségek megadása a működési költségek százalékában;

e) annak elemzése, hogy az uniós helyreállítási tájékoztató megfelelő egyensúlyt teremt-e a befektetővédelem és a tájékoztató alkalmazására jogosult személyekre háruló adminisztratív terhek csökkentése között, valamint a befektetésekhez szükséges alapvető információk hozzáférhetőségének elemzése;

f) annak elemzése, hogy helyénvaló lenne-e meghosszabbítani az uniós helyreállítási tájékoztatóra vonatkozó szabályozás időtartamát, ideértve azt is, hogy a 14a. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett küszöbérték - amelynek túllépése esetén az uniós helyreállítási tájékoztató nem használható - megfelelő-e;

g) annak elemzése, hogy a 23. cikk (2a) bekezdésében és a 23. cikk (3a) bekezdésében meghatározott intézkedések elérték-e azt a célt, hogy további egyértelműséget és rugalmasságot biztosítsanak mind a pénzügyi közvetítők, mind a befektetők számára, és helyénvaló lenne-e ezeket az intézkedéseket állandóvá tenni.

49. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A TÁJÉKOZTATÓ

I. Összefoglaló

II. Az igazgatók, a vezető tisztségviselők, a tanácsadók és a könyvvizsgálók személyazonossága

A cél a vállalkozás képviselőinek és a vállalkozás általi ajánlattételben- vagy a szabályozott piacra történő bevezetésben érintett egyéb személyek azonosítása; ezek a személyek felelnek a tájékoztató elkészítéséért, illetve a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért.

III. Az értékpapírokra vonatkozó ajánlattétellel kapcsolatos statisztikák és az ajánlattétel várható ütemezése

A cél az ajánlattétel lebonyolítására vonatkozó alapvető információk szolgáltatása, illetve az ajánlattételhez kapcsolódó fontos időpontok azonosítása.

A. Az ajánlattételre vonatkozó statisztikák

B. Módszer és várható ütemezés

IV. Alapvető információk

A cél a vállalkozás pénzügyi helyzetére, tőkeszerkezetére és a vállalkozás hoz kapcsolódó kockázati tényezőkre vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett lényeges változások tükrözése érdekében módosítják, a fő pénzügyi információkat is módosítani kell.

A. Fő pénzügyi információk

B. Tőkeellátottság és kötelezettségek (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében)

C. Az ajánlattétel indokai és az abból befolyó bevételek felhasználása

D. Kockázati tényezők

V. A vállalkozásra vonatkozó információk

A cél információk szolgáltatása a vállalkozás üzleti tevékenységéről, az általa előállított termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, valamint az üzletmenetet befolyásoló tényezőkről. Az is célja, hogy információkkal szolgáljon a vállalkozás ingatlanvagyonának, gépeinek és berendezéseinek megfelelő és alkalmas voltáról, valamint jövőbeli kapacitásbővítési vagy -szűkítési terveiről.

A. A vállalkozás múltja és fejlődése

B. Üzleti áttekintés

C. Szervezeti felépítés

D. Ingatlanvagyon, gépek és berendezése

VI. Működési és pénzügyi áttekintés és kilátások

E szakasz célja, hogy ismertesse a vállalatvezetés magyarázatát azon tényezőkre vonatkozóan, amelyek befolyásolják a vállalkozás pénzügyi helyzetét és a pénzügyi kimutatások által lefedett múltbeli pénzügyi helyzetét és működési eredményeit, továbbá bemutassa az azon tényezőkre és trendekre vonatkozó értékelését, amelyek az elkövetkezendő időszakokban várhatóan lényeges hatással lesznek a vállalkozás pénzügyi helyzetére és működési eredményeire.

A. Üzleti eredmények

B. Likviditás és tőkeforrások

C. Kutatás és fejlesztés, szabadalmak és engedélyek stb.

D. Trendek

VII. Igazgatók, vezető tisztségviselők és munkavállalók

A cél információk szolgáltatása a vállalkozás igazgatóiról és vezető tisztségviselőiről, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy értékeljék azok szakértelmét, képesítését és javadalmazásuk szintjét, valamint a vállalkozáshoz fűződő viszonyukat.

A. Igazgatók és vezető tisztségviselők

B. Javadalmazás

C. A vezető testületekre vonatkozó információk

D. Munkavállalók

E. Részvénytulajdonlás

VIII. Főrészvényesek és kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek

A cél információk szolgáltatása a főrészvényesekről és azokról, akik ellenőrzést gyakorolhatnak a vállalkozás fölött vagy befolyásolhatják azt. Ez a rész információkat ad a vállalkozás azon ügyleteiről is, amelyeket a vállalkozás hoz kapcsolódó személyekkel bonyolított le, illetve arról, hogy az ilyen ügyletek feltételei tisztességesek-e a vállalkozás szempontjából.

A. Főrészvényesek

B. Kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek

C. Szakértők és tanácsadók érdekeltségei

IX. Pénzügyi információk

A cél annak meghatározása, hogy milyen pénzügyi kimutatásokat kell a dokumentumnak tartalmaznia és azok milyen időszakokra vonatkozzanak, továbbá a pénzügyi kimutatások összeállításának időpontja, illetve más pénzügyi jellegű információk bemutatása. A pénzügyi kimutatások készítésénél és könyvvizsgálatánál alkalmazott számviteli és könyvvizsgálati elveket a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati szabványokkal összhangban kell meghatározni.

A. Konszolidált beszámolók és más pénzügyi információk

B. Jelentős változások

X. Az ajánlattétel, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés részletes adatai

A cél információk szolgáltatása az értékpapírokra vonatkozó ajánlattételről, illetve azok szabályozott piacra történő bevezetéséről, az értékpapírok forgalomba hozatali tervéről és a kapcsolódó kérdésekről.

A. Ajánlattétel és szabályozott piacra történő bevezetés

B. Forgalomba hozatali terv

C. Piacok

D. Eladó értékpapírokkal rendelkezők

E. Felhígítás (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapíroknál)

F. A kibocsátás költségei

XI. Kiegészítő információk

A cél olyan információk szolgáltatása, amelyek nagy részét jogszabály írja elő, és amelyeket a tájékoztató máshol nem tartalmaz.

A. Alaptőke

B. Létesítő okirat és alapszabály

C. Lényeges szerződések

D. Devizakorlátozások

E. Adóügyi következményekre vonatkozó figyelmeztetés

F. Osztalékok és kifizetők

G. Szakértők nyilatkozatai

H. Bemutatott dokumentumok

I. Egyéb információk

II. MELLÉKLET

REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY

I. Az igazgatók, a vezető tisztségviselők, a tanácsadók és a könyvvizsgálók személyazonossága

A cél a vállalkozás képviselőinek és a vállalkozás általi ajánlattételben vagy a szabályozott piacra történő bevezetésben érintett egyéb személyeknek az azonosítása; ezek a személyek felelnek a tájékoztató elkészítéséért, illetve a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért.

II. A kibocsátóra vonatkozó alapvető információk

A cél a vállalkozás pénzügyi helyzetére, tőkeszerkezetére és a vállalkozás hoz kapcsolódó kockázati tényezőkre vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett lényeges változások tükrözése érdekében módosítják, a fő pénzügyi információkat is módosítani kell.

A. Fő pénzügyi információk

B. Tőkeellátottság és kötelezettségek (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében)

C. A kibocsátóval kapcsolatos kockázati tényezők

III. A vállalkozásra vonatkozó információk

A cél információk szolgáltatása a vállalkozás üzleti működéséről, az általa előállított termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, valamint az üzletmenetet befolyásoló tényezőkről. Az is célja, hogy információkkal szolgáljon a vállalkozás ingatlanvagyonának, gépeinek és berendezéseinek megfelelő és alkalmas voltáról, valamint jövőbeni kapacitásbővítési vagy -szűkítési terveiről.

A. A vállalkozás múltja és fejlődése

B. Üzleti áttekintés

C. Szervezeti felépítés

D. Ingatlanvagyon, gépek és berendezések

IV. Működési és pénzügyi áttekintés és kilátások

E szakasz célja, hogy ismertesse a vállalatvezetés magyarázatát azon tényezőkre vonatkozóan, amelyek befolyásolják a vállalkozás pénzügyi kimutatások által lefedett múltbeli pénzügyi helyzetét és működési eredményeit, továbbá bemutassa az azon tényezőkre és trendekre vonatkozó értékelését, amelyek az elkövetkezendő időszakokban várhatóan lényeges hatással lesznek a vállalkozás pénzügyi helyzetére és működési eredményeire.

A. Üzleti eredmények

B. Likviditás és tőkeforrások

C. Kutatás és fejlesztés, szabadalmak és engedélyek stb.

D. Trendek

V. Igazgatók, vezető tisztségviselők és munkavállalók

A cél információk szolgáltatása a vállalkozás igazgatóiról és vezető tisztségviselőiről, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy értékeljék azok szakértelmét, képesítését és javadalmazásuk szintjét, valamint a vállalkozáshoz fűződő viszonyukat.

A. Igazgatók és a vezető tisztségviselők

B. Javadalmazás

C. A vezető testületekre vonatkozó információk

D. Munkavállalók

E. Részvénytulajdonlás

VI. Főrészvényesek és kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek

A cél információk szolgáltatása a főrészvényesekről és azokról, akik ellenőrzést gyakorolhatnak a vállalkozás fölött vagy befolyásolhatják azt. Ez a rész információkat ad a vállalkozás azon ügyleteiről is, amelyeket a vállalkozáshoz kapcsolódó személyekkel bonyolított le, illetve arról, hogy az ilyen ügyletek feltételei tisztességesek-e a vállalkozás szempontjából.

A. Főrészvényesek

B. Kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek

C. Szakértők és tanácsadók érdekeltségei

VII. Pénzügyi információk

A cél annak meghatározása, hogy milyen pénzügyi kimutatásokat kell a dokumentumnak tartalmaznia és azok milyen időszakokra vonatkozzanak, továbbá a pénzügyi kimutatások összeállításának időpontja, illetve más pénzügyi jellegű információk bemutatása. A pénzügyi kimutatások készítésénél és könyvvizsgálatánál alkalmazott számviteli és könyvvizsgálati elveket a nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati szabványokkal összhangban kell meghatározni.

A. Konszolidált beszámolók és más pénzügyi információk

B. Jelentős változások

VIII. Kiegészítő információk

A cél olyan információk szolgáltatása, amelyek nagy részét jogszabály írja elő, és amelyeket a tájékoztató máshol nem tartalmaz.

A. Alaptőke

B. Létesítő okirat és alapszabály

C. Lényeges szerződések

D. Szakértők nyilatkozatai

E. Bemutatott dokumentumok

F. Egyéb információk

III. MELLÉKLET

ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK

I. Az igazgatók, a vezető tisztségviselők, a tanácsadók és a könyvvizsgálók személyazonossága

A cél a vállalkozás képviselőinek és a vállalkozás általi ajánlattétel vagy a szabályozott piacra történő bevezetésben érintett egyéb személyeknek az azonosítása; ezek a személyek felelnek a tájékoztató elkészítéséért, illetve a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatáért.

II. Az értékpapírokra vonatkozó ajánlattételekkel kapcsolatos statisztikák és az ajánlattétel várható ütemezése

A cél az ajánlattétel lebonyolítására vonatkozó alapvető információk szolgáltatása, illetve az ajánlattételhez kapcsolódó fontos időpontok azonosítása.

A. Az ajánlattételre vonatkozó statisztikák

B. Módszer és várható ütemezés

III. A kibocsátóra vonatkozó alapvető információk

A cél a vállalkozás pénzügyi helyzetére, tőkeszerkezetére és a vállalkozáshoz kapcsolódó kockázati tényezőkre vonatkozó alapvető információk összesítése. Ha a dokumentumban foglalt pénzügyi kimutatásokat a vállalkozás csoportstruktúrájában vagy számviteli politikájában bekövetkezett lényeges változások tükrözése érdekében módosítják, a fő pénzügyi információkat is módosítani kell.

A. Tőkeellátottság és kötelezettség(kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében)

B. A működő tőkére vonatkozó információ (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében)

C. Az ajánlattétel indokai és az abból befolyó bevételek felhasználása

D. Kockázati tényezők

IV. Az értékpapírokra vonatkozó alapvető információk

A cél alapvető információkat szolgáltatni az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételre és/vagy szabályozott piacra bevezetendő értékpapírokra vonatkozóan.

A. A nyilvánosan felajánlott és/vagy szabályozott piacra bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya

B. A kibocsátott értékpapírok pénzneme

C. Az értékpapíroknak a kielégítési sorrendben betöltött helye a kibocsátó tőkeszerkezetében annak fizetésképtelensége esetén, ideértve adott esetben az arra vonatkozó információkat, hogy a 2014/59/EU irányelv szerinti felszámolás esetén az értékpapíroknak milyen az alárendeltségi szintje és az potenciálisan milyen hatással jár a befektetésre

D. Az osztalék, a kifizetési politika, a fizetendő kamatokra vonatkozó rendelkezések vagy a mögöttes eszközök leírása, ideértve a mögöttes eszközök és a ráta viszonyának megállapításához használt módszert is, illetve annak jelzését, hogy hol lehet megtalálni a mögöttes eszközök múltbeli és jövőbeli teljesítményére és volatilitására vonatkozó információkat

E. Az értékpapírokban megtestesített jogok ismertetése, ideértve e jogok bármely korlátozását és a gyakorlásukra vonatkozó eljárást

V. A szakértők érdekeltségei

A cél információk szolgáltatása a vállalkozásnak az esetlegesen alkalmazott szakértőivel vagy tanácsadóival folytatott ügyleteire vonatkozóan.

VI. Az ajánlattétel, illetve a szabályozott piacra történő bevezetés részletes adatai

A cél információk szolgáltatása értékpapírokra vonatkozó ajánlattételről, illetve azok szabályozott piacra történő bevezetéséről az értékpapírok forgalomba hozatali tervéről és a kapcsolódó kérdésekről.

A. Ajánlattétel és szabályozott piacra történő bevezetés

B. Forgalomba hozatali terv

C. Piacok

D. Eladó értékpapírokkal rendelkezők

E. Felhígítás (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapíroknál)

F. A kibocsátás költségei

VII. Kiegészítő információk

A cél olyan információk szolgáltatása, amelyek nagy részét jogszabály írja elő, és amelyeket a tájékoztató máshol nem tartalmaz.

A. Devizakorlátozások

B. Adóügyi következményekre vonatkozó figyelmeztetés

C. Osztalékok és kifizetők

D. Szakértők nyilatkozatai

E. Bemutatott dokumentumok

IV. MELLÉKLET

REGISZTRÁCIÓS OKMÁNY A NÖVEKVŐ VÁLLALATOK UNIÓS TÁJÉKOZTATÓJÁHOZ

I. A regisztrációs okmányért való felelősség

A cél a kibocsátónak, valamint a vállalkozás képviselőinek és a vállalkozás általi ajánlattételben érintett egyéb személyeknek az azonosítása; ezek a személyek felelnek a regisztrációs okmány elkészítéséért.

II. Stratégia, teljesítmény és üzleti környezet

A cél információkat szolgáltatni a vállalkozás fejlesztéssel és a jövőbeli teljesítménnyel kapcsolatos stratégiájáról és céljairól, valamint a vállalkozás üzleti tevékenységeiről, az általa előállított termékekről, illetve nyújtott szolgáltatásokról, a beruházásairól és az üzleti tevékenységét érintő tényezőkről. Közölni kell a vállalkozás specifikus kockázati tényezőire és a lényeges trendekre vonatkozó információkat is

III. Vállalatirányítás

A cél információkat szolgáltatni a vállalkozás igazgatóiról és vezető tisztségviselőiről, ami lehetővé teszi a befektetők számára, hogy értékeljék azok szakértelmét, képesítését és javadalmazásuk szintjét, valamint a vállalkozáshoz fűződő viszonyukat.

IV. Pénzügyi kimutatások és kulcsfontosságú teljesítménymutatók

A cél annak meghatározása, hogy mely pénzügyi kimutatásokat és kulcsfontosságú teljesítménymutatókat kell szerepeltetni a legutóbbi két üzleti évre (tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében) vagy a legutóbbi üzleti évre (tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében), illetve amennyiben a kibocsátó rövidebb ideje működik az adott rövidebb időszakra vonatkozó dokumentumban.

V. Működési és pénzügyi áttekintés (kizárólag a 200 000 000 EUR feletti piaci tőkeértékű vállalkozások által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében).

A cél információkat szolgáltatni a pénzügyi helyzetről és az üzleti eredményekről, amennyiben a múltbeli pénzügyi információk tárgyidőszakára vonatkozó, a 2013/34/EU irányelv 19. és 29. cikkével összhangban elkészített és közzétett jelentéseket nem foglalták bele a növekvő vállalatok uniós tájékoztatójába.

VI. A részvényesekre vonatkozó információk

A cél információkat szolgáltatni a jogi és választottbírósági eljárásokról, az összeférhetetlenségekről és a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekről, valamint az alaptőkéről.

V. MELLÉKLET

ÉRTÉKPAPÍRJEGYZÉK A NÖVEKVŐ VÁLLALATOK UNIÓS TÁJÉKOZTATÓJÁHOZ

I. Az értékpapírjegyzékért való felelősség

A cél a kibocsátónak, valamint a vállalkozás képviselőinek és a vállalkozás általi ajánlattételben vagy a szabályozott piacra történő bevezetésben érintett egyéb személyeknek az azonosítása; ezek a személyek felelnek a tájékoztató elkészítéséért.

II. A tőkeellátottságról és kötelezettségekről szóló nyilatkozat (kizárólag a 200 000 000 EUR feletti piaci tőkeértékű vállalkozások által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében) és a működő tőkéről szóló nyilatkozat (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében).

A cél információkat szolgáltatni a kibocsátó tőkeellátottságáról és kötelezettségeiről és arról, hogy a működő tőke elegendő-e a kibocsátó aktuális szükségleteinek kielégítésére, és ha nem, akkor hogyan kívánja a kibocsátó biztosítani a további szükséges működő tőkét.

III. Az értékpapírra vonatkozó szerződési feltételek

A cél alapvető információkat szolgáltatni az értékpapírokra vonatkozó feltételekről és az értékpapírokban esetlegesen megtestesített jogokról. Közölni kell az értékpapírok specifikus kockázati tényezőire vonatkozó információkat is.

IV. Az ajánlattétel részletei és várható ütemezés

A cél információkat szolgáltatni az ajánlattételről és adott esetben a multilaterális kereskedési rendszerbe való bevezetésről, ideértve a végleges ajánlati árat és az ajánlat tárgyát képező értékpapírok mennyiségét (az értékpapírok számában vagy aggregált névértékben megadva), az ajánlattétel indokait, az értékpapírok forgalomba hozatali tervét, az ajánlattételből származó bevételek felhasználását, a kibocsátás és az ajánlattétel költségeit, valamint a felhígítást (kizárólag tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapíroknál).

V. A garanciavállalóra vonatkozó információk

A cél információkat szolgáltatni az értékpapírok garanciavállalójáról, amennyiben van ilyen, ideértve az értékpapírokhoz kapcsolódó biztosítékra vonatkozó lényeges információkat, valamint a garanciavállalóval kapcsolatos specifikus kockázati tényezőket és pénzügyi információkat.

Va. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HELYREÁLLÍTÁSI TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ MINIMUMINFORMÁCIÓK

I. Összefoglaló

Az uniós helyreállítási tájékoztatónak tartalmaznia kell a 7. cikk (12a) bekezdésével összhangban elkészített összefoglalót.

II. A kibocsátó neve, a bejegyzése szerinti ország, a kibocsátó weboldalára mutató link

A részvényeket kibocsátó vállalkozás azonosítása, ideértve jogiszemély-azonosítóját (LEI), hivatalos és kereskedelmi nevét, azt az országot, amelyben bejegyezték, valamint azt a weboldalt, ahol a befektetők információhoz juthatnak a vállalkozás üzleti tevékenységéről, az általa előállított termékekről vagy nyújtott szolgáltatásokról, azokról az elsődleges piacokról, amelyeken részt vesz a versenyben, főrészvényeseiről, ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek összetételéről és vezető tisztségviselőiről, továbbá adott esetben hivatkozás útján beépített információt (azzal a felelősségkizáró nyilatkozattal ellátva, hogy a weboldalon szereplő információk nem képezik a tájékoztató részét, kivéve, ha ezeket az információkat hivatkozás útján beépítik a tájékoztatóba).

III. Felelősségvállalási nyilatkozat és nyilatkozat az illetékes hatóságról

1. Felelősségvállalási nyilatkozat

Azon személyek azonosítása, akik felelnek az uniós helyreállítási tájékoztató elkészítéséért, továbbá e személyek nyilatkozata arról, hogy legjobb tudomásuk szerint az uniós helyreállítási tájékoztatóban foglalt információk megfelelnek a tényeknek, és az uniós helyreállítási tájékoztatóból nem maradt ki olyan tény, amely befolyásolhatná az abból levonható következtetéseket.

Adott esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell harmadik felektől származó információkat, beleértve ezen információk forrását (forrásait), valamint a szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését, továbbá e személy következő adatait:

a) név,

b) üzleti elérhetőség,

c) képzettség, valamint

d) a kibocsátóban levő jelentős érdekeltség, ha van ilyen.

2. Az illetékes hatóságról szóló nyilatkozat

A nyilatkozatban fel kell tüntetni azt az illetékes hatóságot, amely az uniós helyreállítási tájékoztatót e rendelettel összhangban jóváhagyta, jelezni kell, hogy a szóban forgó jóváhagyás nem minősül sem a kibocsátó, sem az uniós helyreállítási tájékoztató által érintett részvények minősége jóváhagyásának, hogy az illetékes hatóság az uniós helyreállítási tájékoztatót csak abból a szempontból hagyta jóvá, hogy az megfelel a teljesség, az érthetőség és a következetesség e rendeletben előírt normáinak, továbbá jelezni kell, hogy az uniós helyreállítási tájékoztató elkészítése a 14a. cikknek megfelelően történt.

IV. Kockázati tényezők

A kibocsátóra jellemző lényeges kockázatok, valamint a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező és/vagy szabályozott piacra bevezetett részvényekre jellemző lényeges kockázatok bemutatása, korlátozott számú kategóriában, a "Kockázati tényezők" című részben.

Minden egyes kategóriában a kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy értékelése alapján leglényegesebb kockázatokat - figyelemmel a kibocsátóra, illetve a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező és/vagy szabályozott piacra bevezetett részvényekre gyakorolt negatív hatásokra és az előfordulásuk valószínűségére - kell először feltüntetni. A kockázatokat az uniós helyreállítási tájékoztató tartalmának alá kell támasztania.

V. Pénzügyi kimutatások

Az uniós helyreállítási tájékoztatónak tartalmaznia kell az uniós helyreállítási tájékoztató jóváhagyása előtti 12 hónapos időszakban közzétett (éves és féléves) pénzügyi kimutatásokat. Amennyiben éves és féléves pénzügyi kimutatásokat is közzétettek, csak az éves pénzügyi kimutatásokra van szükség, amennyiben azok kelte későbbi, mint a féléves kimutatásoké.

Az éves pénzügyi kimutatások tekintetében független könyvvizsgálatot kell végezni. A könyvvizsgálói jelentést a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 18 ) és az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 19 ) összhangban kell elkészíteni.

Amennyiben a 2006/43/EK irányelv és az 537/2014/EU rendelet nem alkalmazandó, az éves pénzügyi kimutatásokat az adott tagállamban alkalmazandó könyvvizsgálati standardokkal, illetve azokkal egyenértékű standardokkal összhangban kell könyvvizsgálattal ellenőriztetni, illetve véleményeztetni annak megállapítása céljából, hogy az uniós helyreállítási tájékoztató céljának megfelelő valós és megbízható képet adnak-e. Ellenkező esetben az uniós helyreállítási tájékoztatónak a következőket kell tartalmaznia:

a) egyértelmű nyilatkozat arról, hogy mely könyvvizsgálati standardokat alkalmazták;

b) a nemzetközi könyvvizsgálati standardoktól való lényeges eltérések magyarázata.

Amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók megtagadják az éves pénzügyi kimutatásokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentés elkészítését, illetve a jelentés fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést tartalmaz, arról indoklást kell adni, és a fenntartásokat, véleménymódosítást, felelősségkizárást vagy figyelemfelhívó megjegyzést teljes egészében ismertetni kell.

A tájékoztatóba bele kell foglalni a csoport pénzügyi helyzetében az utolsó olyan pénzügyi időszak vége óta bekövetkezett jelentős változás bemutatását is, amelyre vonatkozóan vagy auditált pénzügyi kimutatásokat vagy évközi pénzügyi információkat tettek közzé, vagy, amennyiben ilyen változás nem következett be, erről nyilatkozatot kell a tájékoztatóba foglalni.

Adott esetben előzetes információkat is a tájékoztatóba kell foglalni.

VI. Osztalékpolitika

A kibocsátó osztalékfizetéssel és az arra vonatkozó mindenkori korlátozásokkal kapcsolatos politikájának ismertetése, valamint a részvény-visszavásárlási politika bemutatása.

VII. Trendekre vonatkozó információk

A következők ismertetése:

a) a gyártásra, értékesítésre és készletekre, a költségekre és értékesítési árakra vonatkozó legjelentősebb közelmúltbeli trendek az utolsó pénzügyi év vége és az uniós helyreállítási tájékoztató dátuma közötti időszakban;

b) azon ismert trendek, bizonytalansági tényezők, kereslet, kötelezettségvállalások vagy események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó pénzügyi évben;

c) tájékoztatás a kibocsátó rövid és hosszú távú - pénzügyi és nem pénzügyi - üzleti stratégiájáról és célkitűzéseiről, beleértve adott esetben egy legalább 400 szóból álló külön felvilágosítást a Covid19-világjárvány kibocsátóra gyakorolt üzleti és pénzügyi hatásairól, valamint annak várható jövőbeli hatásairól.

Amennyiben az e szakasz a) vagy b) pontjában említett trendek egyikében sem következik be jelentős változás, egy erre vonatkozó nyilatkozatot kell tenni.

VIII. Az ajánlattétel feltételei, a jegyzésre vonatkozó kötelezettségvállalások és szándékok, valamint a garanciavállalási és együttműködési megállapodások fő jellemzői

Meg kell határozni az ajánlati árat, a felajánlott részvények számát, a kibocsátás/ajánlattétel mennyiségét, az ajánlattétel feltételeit, valamint az esetleges elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárást.

Amennyiben a kibocsátónak tudomása van róla, tájékoztatást kell adni arról, hogy főrészvényesek vagy a kibocsátó ügyvezető, felügyelő vagy ügyviteli testületeinek tagjai szándékoznak-e értékpapírt jegyezni, illetve vannak-e olyan személyek, akik az ajánlattételben megjelölt mennyiség több mint 5 %-át le kívánják jegyezni.

Ismertetni kell minden, az ajánlattételben megjelölt mennyiség több mint 5 %-ának lejegyzésére irányuló kötelezettségvállalást, valamint a jegyzési és kihelyezési megállapodások minden lényeges jellemzőjét, többek között a kibocsátással kapcsolatos garanciavállalásban részt vevő, vagy kötelezettségvállalási alapon, illetve "a legnagyobb gondosság" elve alapján megállapodni kész szervezetek nevét és címét, valamint a kvótákat).

IX. Alapvető információk a részvényekről és jegyzésükről

A következő alapvető információk megadása a nyilvános ajánlattétel tárgyát képező vagy szabályozott piacra bevezetett részvényekről:

a) a nemzetközi értékpapír-azonosító szám (ISIN);

b) a részvényekhez fűződő jogok, az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárás és az e jogokra vonatkozó esetleges korlátozások;

c) a jegyzés helye és az ajánlattételre rendelkezésre álló időtartama, beleértve a lehetséges módosításokat is, továbbá a jegyzési eljárás ismertetése az új részvények kibocsátásának dátumával együtt.

X. Az ajánlattétel okai és a bevétel felhasználása

Tájékoztatás az ajánlattétel okairól, továbbá adott esetben a bevétel becsült nettó összegéről a főbb felhasználási célok szerinti bontásban, az ilyen felhasználási célok fontossági sorrendjében.

Amennyiben a kibocsátó tudja, hogy a várható bevétel nem lesz elegendő az összes tervezett felhasználási cél finanszírozására, akkor meg kell jelölnie a szükséges kiegészítő finanszírozás összegét és forrását. Részletezni kell a bevételek felhasználását is, különösen ha az a szokásos üzletmeneten kívül eszközök megszerzésére, más vállalkozások bejelentett felvásárlásának finanszírozására, vagy tartozások kiegyenlítésére, csökkentésére vagy teljes törlesztésére szolgál.

XI. Állami támogatás átvétele

Nyilatkozatot kell tenni arról, hogy a kibocsátó részesült-e bármilyen formájú állami támogatásban a helyreállítás során, valamint a kapott támogatás céljának, eszköztípusának és összegének, valamint adott esetben feltételeinek a bemutatása.

Az arról szóló nyilatkozatnak, hogy a kibocsátó részesült-e állami támogatásban, tartalmaznia kell arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az információkat kizárólag a tájékoztatóért felelős személyek felelősségére bocsátják rendelkezésre, a 11. cikk (1) bekezdésében említettek szerint, hogy az illetékes hatóságnak a tájékoztató jóváhagyásában betöltött szerepe a tájékoztató teljességének, érthetőségének és következetességének ellenőrzését célozza, és ezért az állami támogatásra vonatkozó nyilatkozat tekintetében az illetékes hatóság nem köteles függetlenül ellenőrizni ezt a nyilatkozatot.

XII. A működő tőkéről szóló nyilatkozat

A kibocsátó nyilatkozata arról, hogy véleménye szerint a működő tőke elegendő-e a kibocsátó jelenlegi szükségleteire, és ha nem, akkor hogyan szándékozik biztosítani a további szükséges működő tőkét.

XIII. Tőkeellátottság és kötelezettségek

A tőkeellátottságról és a kötelezettségekről szóló nyilatkozat (megkülönböztetve a garanciával, illetve biztosítékkal fedezett és a garanciával, illetve biztosítékkal nem fedezett kötelezettségeket), amelynek dátuma nem lehet régebbi az uniós helyreállítási tájékoztató dátumát megelőző 90 napnál. A "kötelezettségek" kifejezés magában foglalja a közvetett és a függő kötelezettségeket is.

A kibocsátó tőkeellátottságában és kötelezettségeiben a 90 napos időszakon belül beállt lényeges változás esetén kiegészítő információkat kell megadni a szóban forgó változások magyarázó leírás formájában történő bemutatásával vagy az érintett számadatok aktualizálásával.

XIV. Összeférhetetlenség

Tájékoztatás a kibocsátáshoz kapcsolódó érdekekről, ezen belül bármely összeférhetetlenségről, valamint az érintett személyek adatai és az érdekek jellege.

XV. A kibocsátást követő felhígítás és részesedés

Be kell mutatni annak összehasonlítását, hogy a nyilvános ajánlattétel következtében történt tőkeemelést megelőzően és azt követően hogyan alakul a meglévő részvényeseknek az alaptőkéből és a szavazati jogokból való részesedése, azzal a feltételezéssel, hogy a meglévő részvényesek nem jegyeznek új részvényeket, illetve ettől elkülönülve azzal a feltételezéssel, hogy a meglévő részvényesek gyakorolják a jegyzési jogaikat.

XVI. Rendelkezésre álló dokumentumok

Nyilatkozat arról, hogy uniós helyreállítási tájékoztató érvényessége alatt a következő dokumentumokba adott esetben be lehet tekinteni:

a) a kibocsátó aktualizált létesítő okirata és alapszabálya;

b) az összes jelentés, levél és más dokumentum, a kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az uniós helyreállítási tájékoztató tartalmazza, vagy amelyre a tájékoztató hivatkozik.

Azon weboldal feltüntetése, amelyen a dokumentumok megtekinthetők.

VI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

(a 46. cikkben említett megfelelési táblázat)

2003/71/EK irányelvEz a rendelet
1. cikk, (1) bekezdés1. cikk, (1) bekezdés
1. cikk, (2) bekezdés, a) pont1. cikk, (2) bekezdés, a) pont
1. cikk, (2) bekezdés, b) pont1. cikk, (2) bekezdés, b) pont
1. cikk, (2) bekezdés, c) pont1. cikk, (2) bekezdés, c) pont
1. cikk, (2) bekezdés, d) pont1. cikk, (2) bekezdés, d) pont
1. cikk, (2) bekezdés, e) pont1. cikk, (2) bekezdés, e) pont
1. cikk, (2) bekezdés, f) pont
1. cikk, (2) bekezdés, g) pont1. cikk, (2) bekezdés, f) pont
1. cikk, (2) bekezdés, h) pont1. cikk, (3) bekezdés
1. cikk, (2) bekezdés, i) pont
1. cikk, (2) bekezdés, j) pont1. cikk, (4) bekezdés, j) pont és 1. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, i) pont
1. cikk, (3) bekezdés4. cikk
1. cikk, (4) bekezdés
2. cikk, (1) bekezdés, a) pont2. cikk, a) pont
2. cikk, (1) bekezdés, b) pont2. cikk, b) pont
2. cikk, (1) bekezdés, c) pont2. cikk, c) pont
2. cikk, (1) bekezdés, d) pont2. cikk, d) pont
2. cikk, (1) bekezdés, e) pont2. cikk, e) pont
2. cikk, (1) bekezdés, f) pont2. cikk, f) pont
2. cikk, (1) bekezdés, g) pont2. cikk, g) pont
2. cikk, (1) bekezdés, h) pont2. cikk, h) pont
2. cikk, (1) bekezdés, i) pont2. cikk, i) pont
2. cikk, (1) bekezdés, j) pont2. cikk, j) pont
2. cikk, (1) bekezdés, k) pont
2. cikk, (1) bekezdés, l) pont
2. cikk, (1) bekezdés, m) pont2. cikk, m) pont
2. cikk, (1) bekezdés, n) pont2. cikk, n) pont
2. cikk, (1) bekezdés, o) pont2. cikk, p) pont
2. cikk, (1) bekezdés, p) pont2. cikk, q) pont
2. cikk, (1) bekezdés, q) pont2. cikk, r) pont
2. cikk, (1) bekezdés, r) pont2. cikk, s) pont
2. cikk, (1) bekezdés, s) pont
2. cikk, (1) bekezdés, t) pont
2. cikk, (4) bekezdés
3. cikk, (1) bekezdés3. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, (2) bekezdés, a) pont1. cikk (4) bekezdés, a) pont
3. cikk, (2) bekezdés, b) pont1. cikk, (4) bekezdés, b) pont
3. cikk, (2) bekezdés, c) pont1. cikk, (4) bekezdés, d) pont
3. cikk, (2) bekezdés, d) pont1. cikk, (4) bekezdés, c) pont
3. cikk, (2) bekezdés, e) pont
3. cikk, (2) bekezdés, második és harmadik albekezdés5. cikk, (1) bekezdés
3. cikk, (3) bekezdés3. cikk, (3) bekezdés
3. cikk, (4) bekezdés
4. cikk, (1) bekezdés, a) pont1. cikk, (4) bekezdés, e) pont
4. cikk, (1) bekezdés, b) pont1. cikk, (4) bekezdés, f) pont
4. cikk, (1) bekezdés, c) pont1. cikk, (4) bekezdés, g) pont
4. cikk, (1) bekezdés, d) pont1. cikk, (4) bekezdés, h) pont
4. cikk, (1) bekezdés, e) pont1. cikk, (4) bekezdés, i) pont
4. cikk, (1) bekezdés, második–ötödik albekezdés
4. cikk, (2) bekezdés, a) pont1. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, a) pont
4. cikk, (2) bekezdés, b) pont1. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, d) pont
4. cikk, (2) bekezdés, c) pont1. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, e) pont
4. cikk, (2) bekezdés, d) pont1. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, f) pont
4. cikk, (2) bekezdés, e) pont1. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, g) pont
4. cikk, (2) bekezdés, f) pont1. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, h) pont
4. cikk, (2) bekezdés, g) pont1. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, b) és c) pont
4. cikk, (2) bekezdés, h) pont1. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés, j) pont
4. cikk, (3) bekezdés1. cikk, (7) bekezdés
5. cikk, (1) bekezdés6. cikk, (1) és (2) bekezdés, 14. cikk, (2) bekezdés
5. cikk, (2) bekezdés7. cikk
5. cikk, (3) bekezdés6. cikk, (3) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés8. cikk, (1) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés8. cikk, (10) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés, első mondat8. cikk, (5) bekezdés és 25. cikk (4) bekezdés
5. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés, második mondat8. cikk, (4) bekezdés
5. cikk, (5) bekezdés13. cikk, (1) bekezdés és 7. cikk, (13) bekezdés
6. cikk, (1) bekezdés11. cikk, (1) bekezdés
6. cikk, (2) bekezdés11. cikk, (2) bekezdés
7. cikk, (1) bekezdés13. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
7. cikk, (2) bekezdés, a) pont13. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, a) pont
7. cikk, (2) bekezdés, b) pont13. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, b) pont
7. cikk, (2) bekezdés, c) pont13. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, c) pont
7. cikk, (2) bekezdés, d) pont13. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, c) pont
7. cikk, (2) bekezdés, e) pont15. cikk, (2) bekezdés
7. cikk, (2) bekezdés, f) pont13. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, d) pont
7. cikk, (2) bekezdés, g) pont14. cikk, (3) bekezdés
7. cikk, (3) bekezdés13. cikk, (3) bekezdés
7. cikk, (4) bekezdés
8. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont17. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont
8. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, b) pont17. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés, a) pont
8. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés17. cikk, (2) bekezdés
8. cikk, (2) bekezdés18. cikk, (1) bekezdés
8. cikk, (3) bekezdés18. cikk, (2) bekezdés
8. cikk, (3a) bekezdés18. cikk, (3) bekezdés
8. cikk, (4) bekezdés18. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés
8. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés
8. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés
9. cikk, (1) bekezdés12. cikk, (1) bekezdés
9. cikk, (2) bekezdés12. cikk, (1) bekezdés
9. cikk, (3) bekezdés12. cikk, (1) bekezdés
9. cikk, (4) bekezdés12. cikk, (2) bekezdés
11. cikk, (1) bekezdés19. cikk, (1) bekezdés
11. cikk, (2) bekezdés19. cikk, (2) bekezdés
11. cikk, (3) bekezdés19. cikk, (4) bekezdés
12. cikk, (1) bekezdés10. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés
12. cikk, (2) bekezdés10. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
12. cikk, (3) bekezdés
13. cikk, (1) bekezdés20. cikk, (1) bekezdés
13. cikk, (2) bekezdés20. cikk, (2) bekezdés
13. cikk, (3) bekezdés20. cikk, (3) bekezdés
13. cikk, (4) bekezdés20. cikk, (4) bekezdés
13. cikk, (5) bekezdés20. cikk, (8) bekezdés
13. cikk, (6) bekezdés20. cikk, (9) bekezdés
13. cikk, (7) bekezdés
14. cikk, (1) bekezdés21. cikk, (1) bekezdés
14. cikk, (2) bekezdés21. cikk, (2) bekezdés
14. cikk, (3) bekezdés
14. cikk, (4) bekezdés21. cikk, (5) bekezdés
14. cikk, (4a) bekezdés21. cikk, (6) bekezdés
14. cikk, (5) bekezdés21. cikk, (9) bekezdés
14. cikk, (6) bekezdés21. cikk, (10) bekezdés
14. cikk, (7) bekezdés21. cikk, (11) bekezdés
14. cikk, (8) bekezdés21. cikk, (12) bekezdés
15. cikk, (1) bekezdés22. cikk, (1) bekezdés
15. cikk, (2) bekezdés22. cikk, (2) bekezdés
15. cikk, (3) bekezdés22. cikk, (3) bekezdés
15. cikk, (4) bekezdés22. cikk, (4) bekezdés
15. cikk, (5) bekezdés22. cikk, (5) bekezdés
15. cikk, (6) bekezdés22. cikk, (6) bekezdés
15. cikk, (7) bekezdés22. cikk, (9) bekezdés
16. cikk, (1) bekezdés23. cikk, (1) bekezdés
16. cikk, (2) bekezdés23. cikk, (2) bekezdés
16. cikk, (3) bekezdés23. cikk, (7) bekezdés
17. cikk, (1) bekezdés24. cikk, (1) bekezdés
17. cikk, (2) bekezdés24. cikk, (2) bekezdés
18. cikk, (1) bekezdés25. cikk, (1) bekezdés
18. cikk, (2) bekezdés25. cikk, (2) bekezdés
18. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés25. cikk, (3) bekezdés
18. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés21. cikk, (5) bekezdés
18. cikk, (4) bekezdés25. cikk, (8) bekezdés
19. cikk, (1) bekezdés27. cikk, (1) bekezdés
19. cikk, (2) bekezdés27. cikk, (2) bekezdés
19. cikk, (3) bekezdés27. cikk, (3) bekezdés
19. cikk, (4) bekezdés27. cikk, (5) bekezdés
20. cikk, (1) bekezdés29. cikk, (1) bekezdés
20. cikk, (2) bekezdés29. cikk, (2) bekezdés
20. cikk, (3) bekezdés29. cikk, (3) bekezdés
21. cikk, (1) bekezdés31. cikk, (1) bekezdés
21. cikk, (1a) bekezdés34. cikk, (1) bekezdés
21. cikk, (1b) bekezdés34. cikk, (2) bekezdés
21. cikk, (2) bekezdés31. cikk, (2) bekezdés
21. cikk, (3) bekezdés, a) pont32. cikk, (1) bekezdés, a) pont
21. cikk, (3) bekezdés, b) pont32. cikk, (1) bekezdés, b) pont
21. cikk, (3) bekezdés, c) pont32. cikk, (1) bekezdés, c) pont
21. cikk, (3) bekezdés, d) pont32. cikk, (1) bekezdés, d) pont
21. cikk, (3) bekezdés, e) pont32. cikk, (1) bekezdés, e) pont
21. cikk, (3) bekezdés, f) pont32. cikk, (1) bekezdés, f) pont
21. cikk, (3) bekezdés, g) pont32. cikk, (1) bekezdés, g) pont
21. cikk, (3) bekezdés, h) pont32. cikk, (1) bekezdés, h) pont
21. cikk, (3) bekezdés, i) pont32. cikk, (1) bekezdés, i) pont
21. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés32. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés
21. cikk, (4) bekezdés, a) pont32. cikk, (1) bekezdés, l) pont
21. cikk, (4) bekezdés, b) pont32. cikk, (1) bekezdés, m) pont
21. cikk, (4) bekezdés, c) pont
21. cikk, (4) bekezdés, d) pont32. cikk, (1) bekezdés, n) pont
21. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés32. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés
21. cikk, (5) bekezdés31. cikk, (3) bekezdés és 32. cikk, (6) bekezdés
22. cikk, (1) bekezdés35. cikk, (2) bekezdés
22. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés33. cikk, (1) bekezdés
22. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
22. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés33. cikk, (5) bekezdés
22. cikk, (3) bekezdés
22. cikk, (4) bekezdés33. cikk, (6) és (7) bekezdés
23. cikk, (1) bekezdés37. cikk, (1) bekezdés
23. cikk, (2) bekezdés37. cikk, (2) bekezdés
24. cikk, (1) bekezdés45. cikk, (1) bekezdés
24. cikk, (2) bekezdés45. cikk, (2) bekezdés
24. cikk, (2a) bekezdés
24. cikk, (3) bekezdés
24a. cikk44. cikk
24b. cikk44. cikk
24c. cikk44. cikk
25. cikk, (1) bekezdés38. cikk, (1) bekezdés
25. cikk, (2) bekezdés42. cikk
26. cikk40. cikk
27. cikk
28. cikk46. cikk
29. cikk
30. cikk
31. cikk48. cikk
31a. cikk
32. cikk49. cikk
33. cikk

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1503 rendelete (2020. október 7.) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 347., 2020.10.20., 1. o.).

( 1 ) A Tanács 80/390/EGK irányelve (1980. március 17.) az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetése esetén közzéteendő tájékoztatók összeállítására, vizsgálatára és terjesztésére vonatkozó követelmények összehangolásáról (HL L 100., 1980.4.17., 1. o.).

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/34/EK irányelve (2001. május 28.) az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról (HL L 184., 2001.7.6., 1. o.).

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

( 2 ) A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelve (2004. április 21.) a nyilvános vételi ajánlatról (HL L 142., 2004.4.30., 12. o.).

( 3 ) A Bizottság 809/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2004.4.30., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

( 6 ) A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 87., 2017.3.31., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

( 6 ) A Bizottság 2001/528/EK határozata (2001. június 6.) az európai értékpapír-bizottság létrehozásáról (HL L 191., 2001.7.13., 45. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2006.6.9., 87. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről, és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.).

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32017R1129 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32017R1129&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02017R1129-20211110 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02017R1129-20211110&locale=hu

Tartalomjegyzék