85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelet

a repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszűnésének szabályairól

A Kormány

a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés j), o) és u) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 6. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés a) pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendeletet

a) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 37. § (1) bekezdés a) pontjában és 37. § (1) bekezdés b) pont ba), bd) és be) alpontjában meghatározott repülőtér létesítésére, fejlesztésére, megszüntetésére irányuló engedélyezési eljárásokra;

b)[1] a légiközlekedési hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által, a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet alapján kiadott végleges üzemben tartási engedéllyel rendelkező repülőtéren lévő, az 1. mellékletben felsorolt általános építményekkel kapcsolatos, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 162. §-a, valamint az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelet szerinti építésügyi hatósági eljárásokra;

c) a VII. Fejezetben meghatározottak szerinti bejelentésre;

d) kereskedelmi repülőtér nemzetközi kereskedelmi repülőtérré történő fejlesztésére;

e) a rendezvények céljából létesített, a mezőgazdasági vagy munkavégzési célú, valamint a vízfelszínen létesített leszállóhelyek létesítésére irányuló engedélyezési eljárásokra

kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a repülőtéren lévő műemléki építményekkel kapcsolatos kulturális örökségvédelmi hatósági engedélyezésre.

(3) E rendelet alkalmazásában

1. D érték: a forgószárnyas légijármű azon legnagyobb, teljes mérete, amikor a rotor(ok) forog(nak), a főrotor csúcsa síkjának legelejétől a farok rotor csúcsa síkjáig, vagy a helikopter szerkezetének leghátsó helyzetéig mérve;

2. ICAO előírás: a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény mellékleteként kihirdetett 14. Függelékben meghatározott, a repülőtérre vonatkozó követelmény;

3. műveleti mező: a repülőtérnek az előtér kivételével légijárművek fel- és leszállására, valamint gurulására használt része, és amelynek használati rendjét a repülőtér üzemben tartója a repülőtérrendben határozza meg;

4. nyitvatartás: a repülőtér üzemidejét is magába foglaló azon időszak, amikor a repülőtér a repülőtérrendjében meghatározott feltételek biztosítása mellett légijárművet fogadhat;

5. repülőtér üzemeltetése: a repülőtér üzemideje alatti működésének a vonatkozó hatályos jogszabályok szerinti biztosítása.

(4) Az e rendeletben külön meg nem határozott fogalmak esetén a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet), a repülőterekhez kapcsolódó követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő meghatározásáról szóló, 2014. február 12-i 139/2014/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 139/2014/EU rendelet), valamint a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvényben meghatározott fogalmakat és rövidítéseket kell alkalmazni.

II. FEJEZET

AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

2. § (1) A Hatóság engedélye szükséges

a) repülőterek létesítéséhez, fejlesztéséhez, megszüntetéséhez;

b) az általa a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendelet alapján kiadott végleges üzemben tartási engedéllyel rendelkező repülőterek területén megvalósuló, az 1. mellékletben felsorolt általános építmények kapcsán az Ékr. szerinti engedélyköteles tevékenységhez;

c) a leszállóhelyek létesítéséhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági döntések fajtái:

a) a repülőtérre vonatkozóan:

aa) létesítési engedély,

ab) fejlesztési engedély,

ac) megszüntetési engedély;

b)[2] az 1. mellékletben felsorolt általános építményekre vonatkozóan a Méptv. 162. §-a szerinti eljárásokban meghozott építésügyi hatósági döntések;

c) a leszállóhelyre vonatkozó létesítési engedély.

3. § (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély iránti kérelmet az alábbi adattartalommal kell előterjeszteni:

a) Repülőtér létesítéséhez szükséges adattartalom:

1. a kérelmező neve, elérhetősége (cím, telefonszám, e-mail-cím);

2. a terület tulajdonosának neve, elérhetősége (cím, telefonszám, e-mail-cím);

3. a kérelmező eljárási jogosultságának igazolása;

4. a kérelem tárgya;

5. a kérelemmel érintett terület földrajzi és adminisztratív adatai, címe, helyrajzi száma (repülőtér létesítés esetén a repülőtérrel érintett ingatlanok összes helyrajzi száma);

6. a terület sarokpontjainak WGS-84 szerinti földrajzi koordinátái;

7. üzemidő;

8. szolgálatok rendelkezésre állása és üzemideje;

9. földi szolgáltatások és eszközök;

10. mentő és tűzoltó képesség;

11. hóeltakarítási terv;

12. előterek és gurulóutak adatai;

13. gurulási eligazító rendszer és jelölések;

14. amennyiben kijelölésre kerül, a futópálya adatai;

15. amennyiben kijelölésre kerül, a műveleti mező adatai;

16. akadályok a repülőtér vonatkozási pontjának 2 km sugarú körében, pályairányban és pályairányon kívül, a tereptárgyakra és akadályokra vonatkozóan távolság és magasság megadásával;

17. amennyiben felmérésre és közzétételre kerül, a futópályához kapcsolódó akadálymentes biztonsági sáv adatai;

18. amennyiben felmérésre és közzétételre kerül, a műveleti mezőhöz kapcsolódó akadálymentes biztonsági sáv adatai;

19. fények, tartalék áramforrás;

20. meteorológiai információ;

21. kommunikációra (telepített rádióállomásra) vonatkozó információk;

22. használati szabályok;

23. zajcsökkentő intézkedések;

24. a repülőtéren használni tervezett légijárművek típusai, műszaki adatai;

25. a kérelmező személy neve, aláírása, az aláírás helye, időpontja.

b) A repülőtér fejlesztéséhez, megszüntetéséhez szükséges adattartalom:

1. a kérelmező neve, elérhetősége (cím, telefonszám, e-mail-cím);

2. a kérelmező eljárási jogosultságának igazolása;

3. a repülőtér tulajdonosának neve, elérhetősége (cím, telefonszám, e-mail-cím);

4. a kérelem tárgya;

5. a kérelemmel érintett terület címe, helyrajzi száma;

6. a terület sarokpontjainak WGS-84 szerinti földrajzi koordinátái;

7. a repülőtér fejlesztése esetén a repülőtéren használni tervezett légijárművek típusai;

8. a kérelmező személy neve, aláírása, az aláírás helye, időpontja.

(2) A kérelemhez csatolni kell az egyes kérelmek esetén előírt dokumentumokat.

4. § (1) A kérelmező a kérelemben megjelölt terület (a továbbiakban: terület) használatra vonatkozó jogosultságát az alábbi okiratokkal igazolhatja:

a) a kérelmező tulajdonában lévő terület esetén az építtető tulajdonjogának fennállására vonatkozó nyilatkozatával;

b) a vagyonkezelői vagy földhasználati jogra vonatkozó nyilatkozatával és - haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében - a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel;

c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő engedélyezési kérelem benyújtása esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel.

(2) A kérelemhez csatolni kell az engedélyezési eljárással érintett ingatlan tulajdonosának teljes bizonyító erejű okiratba foglalt azon nyilatkozatát, hogy a kérelmezett tevékenységről tudomása van és ahhoz hozzájárul.

5. § Az engedély jogosultja az engedély adataiban bekövetkezett változásokat legkésőbb a változások bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles a Hatóság részére bejelenteni.

6. § (1) Az 1. § (1) bekezdése b) pontja szerinti

a)[3] hatósági ügyekben nem kell a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményezési vagy a helyi építészeti tervtanács szakmai véleményezési eljárását lefolytatni, valamint

b) építési beruházással összefüggésben településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

(2) A létesési és fejlesztési engedély jogosultja az engedély időbeli hatályának tartama alatt azt átruházhatja, azonban köteles az átruházást vagy a jogutódlást - annak igazolása mellett - a Hatóságnak írásban 8 napon belül bejelenteni.

III. FEJEZET

A REPÜLŐTÉR LÉTESÍTÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI

1. Kérelem

7. § (1) A létesítési engedélyt a megvalósítani kívánt repülőtér egészére kell kérni. Repülőtér

a) egy másik repülőtér területén belül, továbbá korlátozott, veszélyes vagy tiltott légtér alatti terület igénybevételével,

b) olyan helyen és kialakítással, ahol a repülőtér használatához korlátozott, veszélyes vagy tiltott légtér légijárművek általi igénybevétele lenne szükséges

nem létesíthető.

(2) A létesítési engedély iránti kérelemhez - a II. Fejezetben foglaltakon túlmenően - mellékelni kell:

a) a létesítendő repülőtér használati célját tartalmazó leírást;

b) összefoglalót a tervezett légiforgalom méretéről és a mértékadó légijármű típusáról;

c) szilárd burkolatú futópályával rendelkező repülőtér esetén tervezői nyilatkozatot;

d) a létesítési engedélyhez szükséges (5)-(6) bekezdésben szereplő, a repülőtér kategóriájának megfelelő dokumentációt;

e) amennyiben a létesíteni kérelmezett repülőtér érinti egy másik repülőtér légiforgalmi légterének vízszintes földrajzi kiterjedését, úgy a légiforgalmi légtérrel rendelkező repülőtér üzemben tartójának a létesítéshez történő hozzájárulását, valamint a kérelmezett és a létesítéssel érintett repülőterek működésére vonatkozó együttműködési megállapodást;

f) amennyiben a repülőteret más repülőtér vonatkozási pontjától számított 7 km-es távolságon belül kívánják létesíteni, a 7 km-es távolságon belüli repülőtér üzemben tartója és tulajdonosának hozzáárulását a repülőtér létesítéséhez, és az üzemeléssel összefüggő koordinációra vonatkozó együttműködési megállapodást;

g) annak igazolását, hogy a létesíteni tervezett repülőtér területe, valamint a működéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott védőövezetekhez, továbbá a repülőtéren kívül telepítendő berendezésekhez szükséges terület vagy szolgalom a kérelem benyújtásáig jogerősen rendelkezésre áll;

h) vízfelszínen létesített repülőtér létesítése esetén az a)-f) ponton túl az 5. mellékletben meghatározott, a vízfelszínen létesített leszállóhelyre vonatkozó dokumentumokat.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti tervezői nyilatkozat tartalmazza:

a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát;

b) az általuk tervezett építési tevékenység vagy dokumentáció (rész) megnevezését, a kérelmező nevét, megnevezését;

c) a tervezett létesítési és építési tevékenység

ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát,

cb) megnevezését, rövid tartalmi leírását, jellemzőit,

cc) környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését;

d) a nyilatkozat keltét és az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.

(4) A tervező a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatával igazolja, hogy

a) az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, az általános érvényű és eseti előírásoknak, továbbá az Lt. 37. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjába tartozó repülőtér esetében a vonatkozó ICAO előírásoknak;

b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e;

c) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű;

d) a repülőtér tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az országos építési szakmai követelményeknek megfelel;

e) a szakhatóságokkal és az érintett közműszolgáltatókkal az egyeztetés megtörtént és mi volt annak a tartalma;

f) a betervezett építési célú termékek a vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikációknak megfelelnek (típus és szám);

g) a tervezett létesítési és építési tevékenység kulturális örökségi elemmel érintett-e, amennyiben igen, akkor milyen a védettség minősítése; valamint

h) a tervezett létesítési és építési tevékenység helyszínének 2 km-es körzete természetvédelmi oltalommal érintett-e, amennyiben igen, akkor milyen a védettség minősítése.

(5) A közforgalom számára nyitva álló repülőtér létesítési engedélyéhez szükséges ICAO előírások szerinti dokumentáció tartalmazza:

a) a futópályák tervezett kiépítésére vonatkozó, a tervezett pályairányoknak és méreteknek, a futópályák ICAO előírások szerinti akadályviszonyainak és tervezési kategóriájának terveit;

b) a repülőtér építési telkét és üzemi területét ábrázoló, méreteket tartalmazó, méretarányos térképeket;

c) a repülőtéren létesülő - légiforgalmi, repülésmeteorológiai, légiközlekedés-védelmi, mentő és tűzoltó, repülőgép-, utas- és légiáru földi kiszolgálási, légiáru kezelési, repülőgép üzemanyag kiszolgálási, repülőgép karbantartó és javító - szolgálatok működéséhez szükséges létesítmények terveit;

d) a hőmérsékleti viszonyok, látástávolság relatív gyakorisága a vízszintes látástávolság és a felhőalap adatpárra vonatkozóan a legközelebbi észlelős állomás adatai alapján, csapadékviszonyok, szélviszonyok, valamint a repülések végrehajtása szempontjából mérvadó egyéb meteorológiai körülmények jellemzését;

e) a repülőtérrend vagy a 139/2014/EU rendeletben meghatározott repülőtéri kézikönyv tervezetét;

f) a repülőtér működéséhez szükséges objektumok és egyéb berendezések terveit;

g) a repülőtér 2. melléklet szerinti műszaki követelményeit;

h) a repülőteret használni tervezett légijárműveknek megfelelő, a 3. melléklet szerinti mentő és tűzoltó szolgálat feladatának, vagy a mentő és tűzoltó képességének biztosításáról szóló tervet;

i) a repülőtéri kényszerhelyzeti terv tervezetét;

j) a repülési eljárások terveit, a - kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző - ATM/ANS rendszer és rendszerelem leírását és azok koordinátáit WGS-84 rendszerben; valamint

k) a tervezett légiforgalmi távközlési összeköttetések és azok berendezéseinek terveit.

(6) A közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér létesítési engedélyéhez szükséges dokumentáció tartalmazza:

a) a futópályák tervezett kiépítésére, illetve a műveleti mező tervezett kijelölésére vonatkozó, a tervezett pályairányoknak és méreteknek, a futópályák, valamint a műveleti mező akadályviszonyai feltüntetési rajzait;

b) a repülőtér építési telkét és üzemi területét ábrázoló, méreteket tartalmazó, méretarányos térképeket;

c) a repülőtéren létesülő - légiforgalmi, repülésmeteorológiai, légiközlekedés-védelmi, tűzoltó és mentő, repülőgép-, utas- és légiáru földi kiszolgálási, légiáru kezelési, repülőgép üzemanyag kiszolgálási, repülőgép karbantartó és javító - szolgálatok működéséhez szükséges létesítmények terveit;

d) a hőmérsékleti viszonyok, látástávolság relatív gyakorisága a vízszintes látástávolság és a felhőalap adatpárra vonatkozóan a legközelebbi észlelő állomás adatai alapján, csapadékviszonyok, szélviszonyok, valamint a repülések végrehajtása szempontjából mérvadó egyéb meteorológiai körülmények jellemzését;

e) a repülőtérrend tervezetét;

f) a repülőtéren létesítendő objektumok és egyéb berendezések terveit;

g) a repülőtér 2. melléklet szerinti műszaki követelményeit;

h) a repülőtérnek megfelelő, a 3. mellékletben részletezett, a repülőtér mentő és tűzoltó képességének biztosításáról szóló tervet; valamint

i) a kényszerhelyzet esetén alkalmazandó riasztási terv 4. melléklet szerinti tervezetét.

(7) Az Lt. 37. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában szereplő repülőtér esetén a kérelemnek a 139/2014/EU rendeletnek, az Lt. 37. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában szereplő repülőtér esetében a kérelemnek az ICAO előírásoknak kell megfelelnie.

(8) Az Lt. 37. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjába tartozó repülőtér létesítése során a 2. melléklet szerinti előírásokat kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben olyan infrastrukturális elemet kívánnak létesíteni, amely nem szerepel a 2. vagy a 3. mellékletben, akkor a kérelem vizsgálata során a Hatóság ICAO előírás Annex 14/II. függelékében szereplő előírásoknak, ajánlásoknak és megjegyzéseknek való megfelelést is vizsgálja.

2. A kérelem elbírálása

8. § (1) A létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a Hatóság meggyőződik arról, hogy

a) a kérelmező rendelkezik-e építési jogosultsággal;

b) a tervezett építkezés, a helyszínrajz, a repülőtér műszaki tervei, valamint a 7. § (5)-(6) bekezdésében előírt mellékletekben foglaltak megfelelnek-e az általános és eseti jellegű műszaki előírásoknak, a 2. és a 3. mellékletben foglaltaknak, a repülőtérre irányadó egyéb feltételeknek, vagy az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás engedélyezett vagy engedélyezhető-e;

c) az Lt. 37. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjába tartozó repülőtér megfelel-e a vonatkozó ICAO előírásoknak;

d) a repülőtérrel érintett földrészlet a helyénél, rendeltetésénél, kialakításánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett repülőtér elhelyezésére, a földrészlet jogszabályoknak megfelelő kialakítása megtörtént-e; valamint

e) a repülőtér rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, továbbá a közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása biztosított-e.

(2) A repülőtér létesítésének engedélyezését meg kell tagadni,

a) ha a repülőteret korlátozott, veszélyes vagy tiltott légtér alatti területen vagy ilyen terület igénybevételével kívánják létesíteni;

b) ha a repülőtér használatához korlátozott, veszélyes vagy tiltott légtér légijárművek általi igénybevétele lenne szükséges;

c) ha a repülőteret egy másik repülőtér területén belül létesítenék;

d) ha a repülőteret egy üzemben tartási engedéllyel rendelkező repülőtér vonatkozási pontjától számított 7 km-es távolságon belül kívánják létesíteni és a 7. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott hozzájárulás és együttműködési megállapodás nem áll rendelkezésre; vagy

e) a repülőtér a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek nem felel meg.

3. Az engedély tartalma

9. § (1) A Hatóság a létesítési engedélyt akkor adja meg, ha a tervezett repülőtér a 7. és 8. §-ban foglalt követelményeknek megfelel.

(2) A létesítési engedély tárgyában hozott határozat - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) foglaltakon túlmenően - tartalmazza:

a) a repülőtér nevét;

b) a repülőtér tulajdonosának nevét és elérhetőségét (cím, telefonszám, e-mail-cím);

c) a repülőtér címét, helyrajzi számát;

d) a repülőtér Lt. 37. § (1) bekezdése szerinti kategóriáját;

e) a repülőtéren folytatható tevékenységek felsorolását, és használati célját; valamint

f) a repülőtér biztonságos létesítéséhez és a későbbi biztonságos üzemeléséhez szükséges, a repülőtér kategóriájának megfelelő esetleges további feltételeket.

4. Az engedély hatálya

10. § (1) A repülőtér létesítési engedélye hatályát veszti, ha

a) a véglegessé válásának napjától számított két éven belül a létesítési tevékenységet nem kezdték el, vagy

b) a létesítési tevékenységet az a) pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de a megkezdéstől számított négy éven belül a repülőtér a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott üzemben tartási engedély megadására nem válik alkalmassá, vagy a légiközlekedési hatóság kiegészítő eljárásjogi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott üzemben tartási engedély iránti kérelmet nem nyújtanak be.

(2) A létesítési engedély nem mentesíti a kérelmezőt az építési tevékenység megkezdéséhez a más jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

5. Az engedélytől való eltérés

11. § (1) A létesítési engedélytől, valamint az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől való eltéréshez a Hatóság engedélye szükséges, kivéve azt az eltérést, amely

a) nem érinti a repülőtér helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését,

b) nem változtatja meg befogadó vagy teljesítő képességét, geometriai paramétereit,

c) nem változtatja meg az alkalmazott berendezéseket, és

d) nem létesítési engedélyköteles.

(2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően csatolni kell

a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot,

b) a módosított műszaki tervrészletet,

c) a műszaki leírás változása esetén a módosított műszaki leírást, vagy

d) ha az eltérés a repülőtér védelmi szintjének és módjának megváltozását érinti - az előírásoktól eltérő más megoldás részletes leírását, amelyből megállapítható az egyenértékű védelmi szint biztosítása.

(3) A Hatóság az engedélytől való eltérésre irányuló kérelmet a létesítési engedélyre vonatkozó szabályok szerint bírálja el.

IV. FEJEZET

A REPÜLŐTÉR FEJLESZTÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI

12. § (1) A repülőtér fejlesztésének minősül

a) a meglévő szilárd burkolatú futópálya hosszabbítása, vagy új szilárd burkolatú futópálya kiépítése, valamint új szilárd burkolatú gurulóút építése vagy bővítése,

b) a futópálya ICAO előírás szerinti típusának (nem műszeres, nem-precíziós megközelítésű, CAT I-III. precíziós megközelítésű) változását eredményező fénytechnikai és navigációs rendszer telepítése.

(2) A fejlesztés engedélyezése iránti kérelemmel egyidejűleg a repülőtér üzemben tartója benyújtja a fejlesztéssel összefüggő, II. és III. Fejezet szerinti engedélyeztetési dokumentumokat. A Hatóság a fejlesztés engedélyezésének vizsgálata érdekében további dokumentumok benyújtására hívhatja fel az üzemben tartót.

(3) A repülőtér kategóriájának megváltoztatására a repülőtér fejlesztésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. FEJEZET

A REPÜLŐTÉR MEGSZÜNTETÉSÉNEK SZABÁLYAI

13. § A repülőtér megszüntetésére vonatkozó eljárást a Hatóság a tulajdonos kérelmére folytatja le.

14. § A repülőtér megszüntetésére vonatkozó kérelemhez mellékelni kell:

a) a megszüntetés indokolását,

b) a megszüntetéshez szükséges műszaki dokumentációt,

c) a területnek a repülőtér létesítése előtti állapotára történő helyreállításának tervét vagy az ettől eltérő megoldás tervét és indokolását,

d) ha a kérelmező nem azonos az üzemben tartóval, az üzemben tartó hozzájáruló nyilatkozatát.

15. § A kérelem elbírálása során a Hatóság vizsgálja:

a) a repülőtér megszüntetésének következményeit,

b) az esetleges továbbüzemeltetés feltételeit,

c) a repülőtér üzemeltetésében érdekeltek véleményét, valamint

d) a benyújtott helyreállítási tervet.

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

16. §[4] A repülőtér területén található, az 1. mellékletben felsorolt általános építmények engedélyezésére és a Méptv. 162. §-a szerinti építésügyi hatósági eljárásokra az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelet előírásait a 6. § (1) bekezdésében, és e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

17. § Ha a használatbavételi eljárást megelőzően a repülőtér vagy egyes berendezései, építményrészei műszaki átadásra kerülnek, akkor erről a Hatóságot 8 nappal azt megelőzően értesíteni kell. A Hatóság a műszaki átadáson - szükség esetén - részt vesz és megállapításait közli, amelyeket a használatbavételi engedély kiadásakor figyelembe kell venni.

18. § Az általános építmények engedélyezési eljárása során, az eljárás tárgyától függően, a kérelemhez mellékelni kell:

a) a II. fejezetben meghatározott dokumentumokat;

b)[5] az 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendelet szerinti építészeti-műszaki dokumentációt, a 6. §-ban foglalt eltéréssel;

c) használatbavétel kérelmezése esetén a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően, a szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, valamint az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

19. §[6] A kérelem elbírálása során a Hatóság meggyőződik arról is, hogy az építészeti-műszaki dokumentációban foglaltak megfelelnek-e a vonatkozó előírásoknak, vagy az azoktól eltérő, tervezett műszaki megoldás engedélyezett vagy engedélyezhető-e, továbbá az Lt. 37. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjába tartozó repülőtér esetében megfelelnek-e a vonatkozó ICAO előírásoknak.

20. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott építmény használatbavételi engedélye iránti kérelem elbírálása során a Hatóság meggyőződik arról, hogy

a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó műszaki dokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el;

b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e;

c) az építmény zavartalan használatához szükséges járulékos építmények - így különösen: parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók - megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e.

(2) Az 1. mellékletben meghatározott építmény használatbavételi engedélye csak akkor adható meg, ha az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel.

21. §[7] Az 1. mellékletben meghatározott általános építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokban az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló kormányrendeletben meghatározott ügyintézési határidő nem alkalmazandó.

VII. FEJEZET

A BEJELENTÉSKÖTELES TEVÉKENYSÉGRE ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

22. § (1) A repülőtér üzemben tartója a tevékenység tervezett megkezdését megelőzően 15 nappal köteles a Hatósághoz bejelenteni

a) az olyan felújítást vagy karbantartást, amely nem minősül a repülőtér fejlesztésének, ugyanakkor a repülőtér rendeltetésszerű használatának időleges, 24 óránál hosszabb korlátozásával jár, és nem okoz eltérést a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest; vagy

b) az engedélyezett tevékenységnek megfelelő műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel rendelkező eszköz, berendezés cseréjét.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően nem kell előzetesen bejelenteni a repülésbiztonság fenntartásának érdekében szükséges azonnali karbantartási munkálatokat. Ezen munkálatok megkezdésével egyidejűleg a repülőtér üzemben tartója tájékoztatja a Hatóságot.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:

a) a tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát;

b) a bejelentés fajtáját, amely lehet:

ba) felújítás vagy karbantartás a rendeltetésszerű használat korlátozásával,

bb) csere;

c) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását; valamint

d) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét.

(4) A bejelentéshez, a bejelentés tartalmától függően mellékelni kell a műszaki tervdokumentációt.

VIII. FEJEZET

KERESKEDELMI REPÜLŐTÉR NEMZETKÖZI KERESKEDELMI REPÜLŐTÉRRÉ TÖRTÉNŐ FEJLESZTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

23. § A kereskedelmi repülőtér nemzetközi kereskedelmi repülőtérré történő fejlesztésének és nemzetközi kereskedelmi repülőtér fejlesztésének, megszüntetésének engedélyezésére a II. és III. Fejezetekben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

24. § (1) A kereskedelmi repülőtér nemzetközi kereskedelmi repülőtérré történő fejlesztésének és nemzetközi repülőtér fejlesztésének, megszüntetésének engedélyezésre irányuló kérelmet a Hatósághoz kell benyújtani.

(2) A Hatóság megvizsgálja, hogy az engedély megadásának feltételei fennállnak-e, az engedély iránti kérelmet és annak mellékleteit az engedély megadására vonatkozó véleményével együtt a közlekedésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) terjeszti fel.

(3) A miniszter a nemzetközi kereskedelmi repülőtérré nyilvánítási eljárás során megvizsgálja, hogy

a) a repülőtér fejlesztésének engedélyezése összhangban áll-e a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával;

b) a kérelem megfelel-e az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban, az érintett területre vonatkozó területrendezési tervben, valamint településrendezési tervben foglaltaknak; és

c) a repülőtéren az állandó határátkelőhely, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Európai Unió külső vámhatárán működő szerve működéséhez szükséges feltételek biztosítottak-e.

(4) A miniszter a (3) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján határozatban dönt a repülőtér nemzetközi kereskedelmi repülőtérré nyilvánításáról vagy annak megtagadásáról.

IX. FEJEZET

A LESZÁLLÓHELY LÉTESÍTÉSÉNEK SPECIÁLIS SZABÁLYAI

25. § A leszállóhelyek létesítésének engedélyezésére a II. és III. Fejezetben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

6. A kérelem tartalma

26. § (1) A leszállóhely létesítésének engedélyezése iránti kérelmet a Hatóság által rendszeresített és a honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelmet legalább 30 munkanappal a tervezett használat megkezdését megelőzően kell benyújtani a Hatóságnak.

(3) A kérelem tartalmazza:

a) a terület helye, helyrajzi száma, beépítettsége;

b) a terület sarokpontjainak WGS-84 szerinti földrajzi koordinátái;

c) a talaj felülete;

d) akadályok a terület közelében, pályairányban és pályairányon kívül, távolság és magasság megadásával;

e) a leszállóhely tervezett kategóriája;

f) a területet kijelölő személy neve, aláírása, az aláírás helye, időpontja, ha az nem azonos a kérelmezővel;

g) vízfelszínen létesített leszállóhely létesítése esetén a vízterület kezelőjének hozzájárulása, egyéb leszállóhely ideiglenes létesítése esetén az érintett terület tulajdonosának hozzájárulása;

h) a használni tervezett légijárművek típusai és üzemeltetési engedélyei;

i) leszállóhely hossza és szélessége; valamint

j) vízfelszínen létesített leszállóhely esetén a vízterület minimális mélysége.

(4) A leszállóhely létesítésére irányuló kérelemmel egyidejűleg benyújtandó dokumentumokat az 5. melléklet állapítja meg.

(5) Leszállóhely létesítése nem engedélyezhető

a) a közforgalom számára nyitva álló repülőterek telekhatárától mért oldalirányban 5 km-es, megközelítési irányban 10 km-es távolságon belül;

b) a közforgalom számára nyitva nem álló repülőterek telekhatárától mért oldalirányban 3 km-es, megközelítési irányban 6 km-es távolságon belül;

c) ATM/ANS rendszer és rendszerelem 2 km sugarú körzetén belül; vagy

d) ha a vízfelszínen létesített leszállóhely ideiglenes létesítése esetén a vízterület kezelője, egyéb leszállóhely létesítése esetén pedig az érintett terület tulajdonosa nem adott hozzájárulást a létesítéshez.

7. A kérelem elbírálása

27. § (1) A kérelem elbírálása során a Hatóság vizsgálja, hogy a leszállóhely fizikai jellemzői, valamint akadálymentességi követelményei megfelelnek-e a használni tervezett merevszárnyú és segédmotoros sárkányrepülők és légijárművek vonatkozásában a használni tervezett légijármű típusok üzemeltetési engedélyében, továbbá az 5. mellékletben meghatározott feltételeknek.

(3) A Hatóság a létesítést

a) a rendezvény céljából létesített leszállóhely esetében a rendezvény előkészítése és utómunkálatai közötti időtartamra, alkalmanként maximum 21 nap időtartamra;

b) a mezőgazdasági vagy munkavégzés céljából létesített leszállóhely esetében ugyanazon a helyszínen, vagy annak telekhatárától mért oldalirányban 2 km-es távolságon belül egy naptári éven belül legfeljebb 10 alkalomra, alkalmanként maximum 21 nap időtartamra;

c) a vízfelszínen létesített leszállóhely esetében, ugyanazon a helyszínen egy éven belül legfeljebb 3 alkalomra, alkalmanként legfeljebb 90 nap időtartamra

engedélyezi.

8. A határozat tartalma

28. § A leszállóhely létesítéséről rendelkező határozat - az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmazza:

a) a leszállóhely leírását, rendeltetését;

b) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet a leszállóhellyel kapcsolatban alkalmazni kell;

c) a leszállóhely létesítési engedélyének időbeli hatályát;

d) a leszállóhely létesítési engedély hatályának lejártát követően szükséges tereprendezés, környezetrendezés engedélyezésére vagy kötelezettségére vonatkozó rendelkezést;

e) más jogszabályokban előírt engedélyek beszerzésének kötelezettségére történő figyelemfelhívást; valamint

f) vízfelszínen létesített leszállóhely esetében a vízterület kezelőjének előírásait.

29. § A leszállóhely létesítésének engedélyezéséről szóló határozatban rögzített határnap, időtartam elteltével, a leszállóhelyhez kapcsolódó minden jogosultság megszűnik. A jogosultság e szakasz szerinti megszűnése az ezen rendelet 28. § d) pontjában meghatározott kötelezettséget nem érinti.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § Ez a rendelet 2024. május 1-jén lép hatályba.

31. § (1) E rendelet hatálybalépésének napján üzemben tartási engedéllyel rendelkező repülőtér - a 139/2014/EU rendelet alapján tanúsított repülőtér kivételével - üzemben tartója e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül a Hatósághoz benyújtott, az e rendelet 6. mellékletében szereplő nyomtatvánnyal nyilatkozik a repülőtérnek az Lt. 37. § (1) bekezdésében meghatározott új kategóriába való átsorolásáról, csatolva a 6. mellékletben meghatározott dokumentumokat.

(2) A Hatóság a benyújtott dokumentumok alapján dönt a repülőtér e rendelet szerinti átsorolásáról, amely tárgyában hozott határozat - az Ákr.-ben foglaltakon túlmenően - tartalmazza:

a) a repülőtér nevét;

b) a repülőtér tulajdonosának nevét és elérhetőségét (cím, telefonszám, e-mail-cím);

c) a repülőtér üzemben tartójának nevét és elérhetőségét (cím, telefonszám, e-mail-cím);

d) a repülőtér címét, helyrajzi számát;

e) ICAO kódját, amennyiben van;

f) a repülőtér Lt. 37. § (1) bekezdése szerinti kategóriáját;

g) a repülőtéren folytatható tevékenységek felsorolását és használati célját;

h) a repülőtér futópályájának, műveleti mezejének méreteit, irányait;

i) a repülőtér mentő és tűzoltó képességének kategóriáját;

j) a repülőtér biztonságos üzemeléséhez szükséges, a repülőtér kategóriájának megfelelő esetleges további feltételeket, amelyet a repülőtérrel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell; valamint

k) a további, jogszabályokban előírt engedélyek beszerzésének kötelezettségére történő figyelemfelhívást.

(3) Az átsorolási eljárás során a Hatóság kizárólag a benyújtott dokumentumok alapján dönt, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendeletben, a repülőtérré minősítésére irányuló hatósági eljárásba közreműködő szakhatóság bevonása nélkül.

(4) A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó repülőtereket a Hatóság hivatalból nemzetközi kereskedelmi vagy kereskedelmi repülőtérré sorolja.

(5) A Hatóság (2) bekezdés szerinti határozata létesítési és üzemben tartási engedélynek minősül.

(6) E rendelet hatálybalépését megelőzően emelt szinten létesített V. osztályú nem nyilvános repülőtér átsorolása során nem kell figyelembe venni az e rendelet 2. mellékletében meghatározott, földetérési és elemelkedési területtel, azonosító jellel, a végső megközelítési és felszállási terület, valamint a földetérési és elemelkedési terület fényeivel, továbbá az akadályok megjelölésére használt fényekkel kapcsolatos előírásokat.

(7) Amennyiben a repülőtér üzemben tartója az (1) bekezdésben meghatározott határidőig nem nyilatkozik, a Hatóság visszavonja az adott repülőtérre vonatkozó, e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott létesítési, használatbavételi és üzemben tartási engedélyt.

(8) A Hatóság e rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül ellenőrzi a repülőtérnek az átsorolási nyilatkozatában, valamint a nyilatkozat alapján kiállított létesítési és üzemben tartási engedélyében foglaltak teljeskörűségét.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott ellenőrzés keretében megállapított eltérés esetén a Hatóság az (1) bekezdésben foglalt nyilatkozat alapján hozott létesítési és üzemben tartási engedélyt visszavonja.

32. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor már folyamatban lévő és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

33. §[8]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelethez

Repülőtér területén lévő általános építmények

1. Terminál, utasforgalmi vagy cargo épület.

2. Légijárművek tárolására vagy karbantartására szolgáló hangár épület, ide nem értve a mobilhangárt.

3. Irányítótorony épület.

2. melléklet a 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelethez

Repülőtér létesítési engedélyéhez és üzemben tartásához szükséges feltételek

1. Nemzetközi kereskedelmi repülőtér esetén a kérelmezőnek a következő feltételeket kell biztosítania:

A 2018/1139/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 139/2014/EU rendeletben foglaltak alapján

1.1. állandó határátkelőhely;

1.2. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Európai Unió külső vámhatárán működő szerve működéséhez szükséges feltételek;

1.3. fegyveres biztonsági szolgálat;

1.4. a repülőtéren biztosítandó mentő és tűzoltó szolgálat védelmi szintjét a 139/2014/EU rendelet által előírtak alapján kell meghatározni;

1.5. a repülőtéren a nagyközönség számára nyitva álló területet vagy területeket kell kijelölni;

1.6. szilárd burkolat (futópálya, gurulóút, előtér);

1.7. a tervezett forgalom függvényében légiforgalmi irányító vagy repüléstájékoztató szolgálat;

1.8. tanúsított repülésmeteorológiai szolgáltató által biztosított repülésmeteorológiai szolgálat, rendszeres METAR és TAF, valamint az ICAO előírás Annex 3-ban leírt meteorológiai műszerek az ICAO előírás Annex 3 (A.) mellékletében meghatározott műszerpontossággal;

1.9. ellenőrzött légtér, vagy ha a tervezett forgalom nem indokolja, TIZ;

1.10. precíziós műszeres futópálya (legalább CAT I.);

1.11. repülőtéri rendőri szolgálat;

1.12. üzemanyag kiszolgálás;

1.13. utasterminál, cargo terminál;

1.14. utas és árukezelő eszközök, létesítmények;

1.15. utasbiztonsági ellenőrzés, poggyászkezelés;

1.16. a 139/2014/EU rendeletben meghatározott mentő és tűzoltó szolgálat;

1.17. AFTN és SITA kapcsolat;

1.18. közzétett üzemidő és szolgáltatások;

1.19. SRA;

1.20. téli üzemhez szükséges hóeltakarító és más eszközök;

1.21. a 139/2014/EU rendeletben meghatározott repülőtéri kézikönyv; valamint

1.22. a 139/2014/EU rendeletben meghatározott repülőtéri kényszerhelyzeti terv.

2. Kereskedelmi repülőtér esetén a kérelmezőnek az 1. pontban foglaltakat kell biztosítania, azzal az eltéréssel, hogy állandó határátkelőhely helyett ideiglenesen megnyitható határátkelőhellyel is üzemelhet.

3. Üzleti célú repülőtér esetén a kérelmezőnek a következő feltételeket kell biztosítania:

3.1. határátkelőhely biztosítása;

3.2. futópálya kijelölése;

3.3. gurulóút kijelölése;

3.4. forgalmi előtér kijelölése;

3.5. műveleti mező szükség szerinti kijelölése oly módon, hogy az a futópálya akadálysíkjait, valamint a forgalmi körön haladó légijárműveket ne zavarja;

3.6. a futópálya tervezett eljárásainak zavartalan működését biztosító légi megközelítési, felszállási sáv, megközelítési felület, felszállás utáni emelkedési felület, akadálysíkok felmérése és kijelölése;

3.7. a repülőteret üzemeltető szolgálatok, és amennyiben az üzemben tartó indokoltnak látja, a légijármű személyzete számára megfelelő elhelyezést nyújtó kiszolgáló létesítmény létesítése;

3.8. látás utáni segédeszközök és látjelek:

3.8.1. a repülőtéren legalább 1 szélirányjelző elhelyezése,

3.8.2. futópálya küszöb és szegély jelzés elhelyezése,

3.8.3. a repülőtér területén található akadályok megjelölése, éjszakai üzem esetén kivilágítás is a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtásáról szóló 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglalt előírások szerint;

3.9. tanúsított repülésmeteorológiai szolgáltató által biztosított repülésmeteorológiai szolgálat, rendszeres METAR és TAF, valamint az ICAO előírás Annex 3-ban leírt meteorológiai műszerek az ICAO előírás Annex 3 (A.) mellékletében meghatározott műszerpontossággal;

3.10. üzemanyag kiszolgálás;

3.11. utas- és árukezelő eszközök, létesítmények;

3.12. ICAO előírások alapján meghatározott és biztosított mentő és tűzoltó képesség;

3.13. közzétett üzemidő és szolgáltatások;

3.14. téli üzemhez szükséges hóeltakarító és más eszközök;

3.15. repülőtérrend;

3.16. repülőtéri kényszerhelyzeti terv.

A teljesítendő feltételek során a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény mellékleteként kihirdetett 14/I. Függelékben meghatározott előírások, ajánlások és megjegyzések betartása és alkalmazása kötelező.

4. Polgári célú speciális repülőtér esetén a kérelmezőnek a következő feltételeket kell biztosítania:

4.1. futópálya, műveleti mező, továbbá gurulóút kijelölése, amennyiben a repülőtérre tervezett forgalom indokolja;

4.2. szükség esetén burkolt vagy füves forgalmi előtér kijelölése;

4.3. a kijelölésre került futópálya, műveleti mező tervezett eljárásainak zavartalan működését biztosító:

4.3.1. a Vhr. 21. §-ában meghatározott akadálykorlátozási felületek meghatározása vagy

4.3.2. a 4.3.1. pont hatálya alá nem tartozó repülőtér üzemben tartója által felmért akadálysíkok (légi megközelítési, felszállási sáv, megközelítési felület, felszállás utáni emelkedési felület) közzététele vagy

4.3.3. a repülőtér vonatkozási pontjától mért 2 km sugarú körön belül legalább 60 méternél magasabb akadályoknak a repülőtérrend tartalmi elemeként és ennek vizuális felülnézeti ábrázolásával történő szerepeltetése;

4.4. amennyiben a repülőtér üzemben tartója indokoltnak tartja, a légijármű személyzete és a repülőteret üzemeltető szolgálatok számára megfelelő elhelyezést nyújtó kiszolgáló létesítmény létesítése;

4.5. látás utáni segédeszközök és látjelek:

4.5.1. a repülőtéren legalább 1 szélirányjelző elhelyezése a 4.9. pontban meghatározott követelmények szerint,

4.5.2. futópálya küszöb és szegély jelzés elhelyezése,

4.5.3. műveleti mező sarokpontjainak és határvonalának elhelyezése,

4.5.4. a repülőtér területén található épített akadályok megjelölése, éjszakai üzem esetén kivilágítása is;

4.6. kényszerhelyzet esetén alkalmazandó riasztási terv;

4.7. a 3. melléklet alapján meghatározott repülőtér mentő és tűzoltó képességének biztosítása;

4.8. repülőtérrend a Hatóság honlapján meghatározott tartalommal és formában.

4.9. Szélirányjelző követelményei:

a) A szélirányjelzőt úgy kell elhelyezni, hogy jelezze a szélviszonyokat és mentes legyen a közeli tárgyak, valamint a légijármű által keltett légáramlástól. Repülés közben, vagy a mozgási területen folyamatosan láthatónak kell lennie a légijárműből.

b) A szélirányjelzőnek alkalmasnak kell lennie a szélirány jelzésére, a szélirányjelző műanyag vagy textil szövetből készített, kúpos, legalább 3,6 méter hosszú henger legyen. Nagyobb végének átmérője legkevesebb 0,9 méter és a jelzőt úgy készítsék el, hogy az egyértelműen mutassa a szél irányát és általánosan jelezze a szél sebességét. A környezetet és hátteret figyelembe véve a szélirányjelző színét úgy válasszák meg, hogy ezzel a jelző legalább 300 méter magasságból tisztán látható és értelmezhető legyen. Ahol lehetséges, egyszínű, lehetőleg fehér, vagy narancssárga jelzőt használjanak. Ahol két szín kombinációja szükséges ahhoz, hogy a szélirányjelző megfelelően kiemelkedjen a változó háttérből, a választott szín lehetőleg narancssárga és fehér, vörös és fehér vagy fekete és fehér legyen. A csíkozás legalább öt változó csíkból álljon olyan formában, hogy az első és utolsó csík a sötétebbik színből készüljön. Éjszakai használatra szánt repülőtér esetén a szélirányjelzőt ki kell világítani.

A szélirányjelzőnek az alábbi méreteknek kell megfelelnie:

4.10. Hozzáférés a repülésmeteorológiai szolgáltató szolgáltatási portálján folyamatosan biztosított repülésmeteorológiai előrejelzésekhez.

4.11. Kizárólag pilóta nélküli légijárművek általi használat esetén a 4.4., 4.5., 4.7., 4.8., 4.9., 4.10. ponton túl ki kell jelölni a használni tervezett legnagyobb méretű, felszálló tömegű, pilóta nélküli légijármű számára kielégítő hosszúsági, szélességi mérettel és megfelelő jelöléssel rendelkező műveleti mezőt.

4.12. Kizárólag az üzemben tartó, vagy a repülőtér tulajdonosa által, kizárólag szabadidős célból használt repülőtér esetén a 4.4-4.6., 4.8., 4.9., 4.10. ponton túl biztosítani kell a használni tervezett legnagyobb méretű, felszálló tömegű légijármű számára kielégítő hosszúsági, szélességi mérettel rendelkező műveleti mezőt.

5. Mentőhelikopter leszállóhely, valamint feltöltőhely esetén a kérelmezőnek a következő feltételeket kell biztosítania:

5.1. Vonatkozási pont kijelölése, mely a repülőtér tervezett földetérési és elemelkedési területének mértani középpontjában található.

5.2. Biztonsági terület kijelölése:

a) akadályoktól mentes terület, kivéve azokat a lényeges tárgyakat, amelyek funkciójuknál fogva azon helyezkednek el és a repülőtér biztonságos használatát szolgálják, de azok magassága sem haladhatja meg a 25 cm-t,

b) amennyiben szilárd állapotú, úgy a végső megközelítési és felszállási területtel egy síkban helyezkedik el, és ellenáll a legnagyobb forgószárnyas légijármű üzemelése során fellépő erőhatásoknak, továbbá hatékony vízelvezetést biztosít, és a szintkülönbsége a teljes területre vetítve nem haladja meg a 4%-ot,

c) legalább 3 méterrel, vagy a repülőteret használó legnagyobb forgószárnyas légijármű D értékének 25%-ával - amelyik a nagyobb - túlnyúlik és körülveszi a végső megközelítési és felszállási területet,

d) forgószárnyas légijármű műveletei során a biztonsági területen semmilyen mozgó tárgy nem lehet,

e) a repülőteret legalább egy védett oldallal kell ellátni, amely a biztonsági terület szélétől 45 fokos szögben emelkedik, és 10 m távolságig terjed, és ezen területnek akadálymentesnek kell lennie.

5.3. Végső megközelítési és felszállási terület (a továbbiakban: FATO) kijelölése:

a) akadályoktól mentes terület, kivéve a funkciójukból adódóan rajta elhelyezkedő lényeges tárgyakat, és megfelelő méretű és alakú ahhoz, hogy a megközelítés és a felszállás utolsó szakaszában biztosítsa a tervezett forgószárnyas légijármű minden részének védelmét a tervezett repülési eljárásoknak megfelelően;

b) amennyiben szilárd állapotú, úgy a földetérési és elemelkedési területtel egy síkban helyezkedik el és ellenáll a repülőteret használó legnagyobb forgószárnyas légijármű üzemelése során fellépő erőhatásoknak, továbbá hatékony vízelvezetést biztosít, és a szintkülönbsége a teljes területre vetítve nem haladhatja meg a 3%-ot;

c) legkisebb méretei:

ca) a forgószárnyas légijármű üzemeltetési kézikönyve alapján 1. teljesítményosztályba tartozó légijármű esetén az üzemeltetési kézikönyvben meghatározott méret, vagy a forgószárnyas légijármű üzemeltetési kézikönyvében szereplő méret, vagy a repülőteret használó legnagyobb forgószárnyas légijármű D értékének másfélszerese (amelyik a nagyobb),

cb) a forgószárnyas légijármű üzemeltetési kézikönyve alapján 2. vagy 3. teljesítményosztályba tartozó légijármű esetén a repülőteret használó legnagyobb forgószárnyas légijármű D értékének másfélszerese;

d) a FATO-ban elhelyezett alapvető tárgyak nem lehetnek 5 cm-nél magasabbak a FATO vízszintes síkjánál;

e) kerületi jelöléssel vagy jelzéssel kell ellátni, mely 1,5 méter hosszú, 30 cm széles és egymástól egyenlő, 1,5-2 m távolságra elhelyezkedő fehér színű szaggatott vonal.

5.4. Földetérési és elemelkedési terület (a továbbiakban: TLOF) kijelölése:

a) legkisebb méretei:

aa) a forgószárnyas légijármű üzemeltetési kézikönyve alapján 1. teljesítményosztályba tartozó légijármű esetén az üzemeltetési kézikönyvben meghatározott méret,

ab) a forgószárnyas légijármű üzemeltetési kézikönyve alapján 2. vagy 3. teljesítményosztályba tartozó légijármű esetén, amennyiben a leszállás iránya nem korlátozott, a repülőteret használó legnagyobb forgószárnyas légijármű D értékének legalább 83%-a. Amennyiben a leszállás iránya korlátozott, akkor a legnagyobb forgószárnyas légijármű futómű szélességének kétszerese,

ac) emelt szinten létesített repülőtér esetén az aa) és ab) pontoktól függetlenül legalább a legnagyobb forgószárnyas légijármű D értéke;

b) a FATO-val egy vízszintes síkban helyezkedik el, ellenáll a repülőteret használó legnagyobb forgószárnyas légijármű üzemelése során fellépő erőhatásoknak, és a szintkülönbsége a teljes területre vetítve nem haladja meg a 3%-ot;

c) hatékony vízelvezetéssel kell rendelkeznie. Emelt szinten létesített repülőtér esetén az elvezetésnek olyannak kell lennie, hogy egy esetleges kényszerhelyzet esetén a légijárműből kifolyó anyagokat össze kell tudnia gyűjtenie és egy nem éghető, a környezettől elzárt helyre gyűjtenie;

d) kerületi jelöléssel vagy jelzéssel kell ellátni, mely legalább 30 cm széles, fehér színű folytonos vonal.

5.5. Megfelelő akadálymentes területek kijelölése:

a) a repülőteret igénybe vevő légijárművek üzemeltetési paraméterei alapján meghatározott akadálymentes fel- és leszállási felületek,

b) legalább két, egymástól nem kevesebb, mint 150 fokkal eltérő, akadálymentes felszállási, emelkedési és megközelítési terület.

5.6. Szélirányjelző biztosítása:

a) Az alábbi, minimális méretekben készült, legalább egy szélirány jelzésére alkalmas szélirányjelző, amelyet úgy kell elhelyezni, hogy jelezze a szélviszonyokat a FATO és a TLOF felett, és mentes legyen a közeli tárgyak, valamint a rotor által keltett légáramlástól, és repülés közben, lebegésben vagy a mozgási területen folyamatosan láthatónak kell lennie a forgószárnyas légijárműből.

Legalább 1 szélirányjelző:

b) A szélirányjelző színét úgy kell megválasztani, hogy jól látható és értelmezhető legyen a repülőtér felett, a környezeti viszonyokat is figyelembe véve, legalább 200 m magasságból. A szélirányjelzőnek két szín kombinációjából kell állnia úgy, hogy a változó hátterek a megfelelő láthatóságot biztosítsák. Ennek megfelelően lehetőleg narancssárga és fehér, piros és fehér vagy fekete és fehér legyen, és öt alternatív sávba kell rendezni, az első és az utolsó sáv a sötétebb szín. Éjszakai használatra szánt repülőtér esetén a szélirányjelzőnek világítania kell.

5.7. Azonosító jel elhelyezése:

a) a repülőtér azonosító jelzést a FATO-n belül, a terület közepén vagy annak közelében kell elhelyezni olyan módon, hogy a légijármű pilótája számára jelzést adjon a megközelítési irányokról,

b) az azonosító jelzés fehér keresztben piros "H" betű. A kereszt szára 3 méter hosszú és 3 méter széles, míg a "H" betű 3 méter hosszú, a szára 0,4 méter széles, a betű teljes szélessége pedig 1,8 méter széles.

5.8. FATO fények alkalmazása:

a) szilárd felületű FATO esetén, amennyiben a repülőteret éjszakai használatra is tervezik, akkor FATO fény elhelyezése kötelező, kivéve, ha a FATO és a TLOF területe majdnem egybeesik, vagy a FATO kiterjedése magától értetődő;

b) a lámpákat a FATO szélén, az alábbi módon kell elhelyezni:

ba) négyzet vagy téglalap alakú területen, legfeljebb 50 méteres közönként, oldalanként legalább 4 lámpával, beleértve a sarkokat is,

bb) minden más alakú területre, beleértve a kör alakú területet is, legfeljebb 5 méteres közönként, legalább 10 lámpával;

c) rögzített, minden irányba világító, fehér színű fénnyel kell rendelkeznie, magassága nem haladhatja meg a 25 cm-t.

5.9. TLOF fények alkalmazása:

a) amennyiben a repülőteret éjszakai használatra is tervezik, akkor TLOF fény elhelyezése kötelező;

b) fajtái lehetnek:

ba) szegélyfények,

bb) külső reflektorok, kivéve emelt szinten létesített repülőtér;

c) a lámpákat a TLOF szélén vagy attól 1,5 méter távolságon belül, az alábbi módon kell elhelyezni:

ca) kör alakú TLOF esetén egyenlő távolságokban, kivéve egy 45°-os szektort, ahol a távolságokat meg kell felezni és ott a fényeket ilyen távközökben kell elhelyezni, összesen legalább 14 fényegység szükséges, maximum 5 méteres távolságban,

cb) emelt szinten létesített repülőtér esetén egyenlő távolságokban, oldalanként minimum 4 darab fényegységet kell elhelyezni, köztük egy-egy egységet minden sarokpontban, összesen legalább 14 fényegység szükséges, maximum 3 méteres távolságban,

cc) reflektoros kivilágítását úgy kell kialakítani, hogy az ne vakítsa a légijármű vezetőjét a repülés és a területen dolgozó személyeket munkavégzés közben. A reflektoros világítást úgy kell rendezni és szabályozni, hogy az árnyékvetés a lehető legkisebb legyen;

d) rögzített, minden irányba világító, zöld színű fénnyel kell rendelkeznie, magassága nem haladhatja meg az 5 cm-t, külső reflektorok alkalmazása esetén a 25 cm-t.

5.10. Akadályok megjelölésére használt fények alkalmazása:

a) az éjszakai használatra szánt repülőtéren az akadályokat ki kell világítani, ha nem lehet rajtuk akadályfényt kihelyezni,

b) az akadályt megvilágító reflektorokat úgy kell elhelyezni, hogy az a teljes akadályt megvilágítsa, és amennyire csak lehetséges, ne vakítsa el a légijármű pilótákat, és fényereje a legalább 10 cd/m2 fénysűrűséget biztosítsa,

c) a megjelölendő vagy kivilágítandó tárgyakat alacsony, közepes vagy nagy intenzitású akadályfényekkel, vagy ezek kombinációjával kell jelezni,

d) a tárgy tetején, vagy ahhoz lehető legközelebb, egyenlő távolságban kell elhelyezni egy vagy több alacsony, közepes vagy nagy intenzitású akadályfényt. A felső fényeket úgy kell elrendezni, hogy azok az akadálykorlátozási felület figyelembevételével legalább a tárgy legmagasabb pontjait, vagy széleit jelöljék meg,

e) alacsony intenzitású akadályfény használata esetén a fényeket egymástól nem több, mint 45 méter távolságra, közepes intenzitású akadályfény használata esetén a fényeket egymástól nem több, mint 90 méter távolságra kell elhelyezni.

5.11. Repülőtérrend.

5.12. Kényszerhelyzet esetén alkalmazandó riasztási terv.

5.13. Hozzáférés a repülésmeteorológiai szolgáltató szolgáltatási portálján folyamatosan biztosított, a környéken mért adatokhoz és előrejelzésekhez.

3. melléklet a 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelethez

Mentő és tűzoltó képességre vonatkozó előírások

1. Általános előírások

1.1. A mentő és tűzoltó képesség biztosításának legfőbb célja és feladata a személy- és vagyonbiztonság érdekében a kárenyhítési kötelezettség.

1.2. A közforgalom számára nyitva álló repülőterek esetében a repülőtéri mentő és tűzoltó szolgálatot, valamint az Lt. 37. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő - ide nem értve az Lt. 37. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontjában szereplő repülőtereket - repülőterek mentő és tűzoltó képességét a repülőtér nyitvatartási ideje alatt biztosítani szükséges.

1.3. A közforgalom számára nyitva álló repülőterek esetén a mentést és tűzoltást a repülőtér területén bekövetkező minden, míg a hatósággal egyeztetett módon, a repülőtér középpontjától számított megközelítőleg 8 km sugarú körben kizárólag a légijárművekkel kapcsolatban bekövezett balesetek és kényszerhelyzetek esetén kell biztosítani.

1.4. A közforgalom számára nyitva nem álló repülőterek esetén a mentő és tűzoltó képességet a repülőtér területén bekövetkező minden, míg a repülőtér középpontjától számított 2 km sugarú körben kizárólag a légijárművekkel kapcsolatban bekövezett balesetek és kényszerhelyzetek esetén kell biztosítani.

2. Polgári célú speciális repülőterek mentő és tűzoltási kategóriája

2.1. A repülőtér mentő és tűzoltó képességét biztosító személyeknek legalább az alábbi végzettségek egyikével kell rendelkeznie:

a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet 1. melléklet 2.2.1. pontjában meghatározott, az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenység végzésére jogosult tagjainak, valamint az önkormányzati tűzoltóságok önkéntes jogviszonyban álló és létesítményi tűzoltóságok alkalomszerűen igénybe vehető tagjaira vonatkozó legalább alapszintű képzettség, vagy

b) a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendeletben foglalt tűzvédelmi szakvizsga.

2.2. A biztosított oltóanyag felhasználhatósága kizárólag a repülőtér mentő és tűzoltó képességét biztosító szolgálat ellátására szolgál, továbbá az egyéb jogszabályokban előírt oltóanyagok nem számíthatók bele a repülőtér mentő és tűzoltó képességét biztosító szolgálat oltóanyag szükségletébe.

2.3. A fenti táblázatban meghatározott, tűzoltó készülékkel biztosított oltóanyag-mennyiség több tűzoltó készülékkel is biztosítható.

2.4. A repülőtér mentő és tűzoltó képességének meghatározása és módosítása napi szinten is történhet, beleértve a napon belüli módosítást is.

2.5. Amennyiben a repülőtér több kategóriát is alkalmaz, abban az esetben kategóriákat a repülőtérrendben is fel kell tüntetni. Váratlan körülmények miatt a kategóriától el lehet térni, azonban az alkalmazandó kategóriának megfelelő oltóanyagokat, eszközöket és személyzetet biztosítani, továbbá az eltérés okával együtt dokumentálni szükséges, és a dokumentumot a repülőtérrendhez kell csatolni.

2.6. A repülőtér mentő és tűzoltó képességét biztosító oltóanyagoknak az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, mindenkor érvényes felülvizsgálattal és karbantartási igazolással kell rendelkeznie.

2.7. Magáncélúnak minősül a repülőtér, amennyiben azt kizárólag szabadidős vagy magáncélból használják.

2.8. A 2.1. pontban meghatározott oltóanyagokat és eszközöket akkor is a repülőtéren kell tárolni, ha a repülőtér azon a napon kisebb kategóriát alkalmaz, kivéve, ha a magasabb kategóriát történelmi jelentőségű légijármű üzeme indokolja.

2.9. Kategóriától függetlenül a polgári célú speciális repülőtérnek legalább az alábbi eszközökkel kell rendelkeznie:

3. Mentőhelikopter leszállóhelyek mentő és tűzoltó kategóriája

3.1. A mentőhelikopter leszállóhely (a továbbiakban: heliport) kategóriáját a heliportot igénybe vevő legnagyobb forgószárnyas légijármű törzsméretei alapján kell meghatározni.

3.2. Ha a legnagyobb hossznak megfelelő kategória kiválasztása után kiderül, hogy a forgószárnyas légijármű törzsének szélessége nagyobb, mint a lenti táblázat 3. oszlopában meghatározott legnagyobb szélesség, akkor eggyel magasabb kategóriát kell választani.

3.3. A biztosított oltóanyag felhasználhatósága kizárólag a heliport mentő és tűzoltó képességét biztosító szolgálat ellátására szolgál, továbbá az egyéb jogszabályokban előírt oltóanyagok nem számíthatók bele a heliport mentő és tűzoltó képességét biztosító szolgálat oltóanyag szükségletébe.

3.3.1. Földfelszínen létesített heliport esetén biztosítandó minimális oltóanyagok:

3.3.2. Emelt szinten létesített heliport esetén biztosítandó minimális oltóanyagok:

3.3.3. Az adott kategóriához előírt oltóanyagot részben vagy egészben porral oltó vagy habbal oltó tűzoltó készülékkel ki lehet váltani, azonban ebben az esetben az ICAO "B" teljesítményű habanyaghoz előírt vízmennyiséget kell alapul venni, azzal a kiegészítéssel, hogy a tűzoltó készüléknek 34A, 183B oltásteljesítményűnek kell lennie.

3.4. Riasztási normaidő meghatározása:

3.4.1. A mentési és tűzoltási képességet biztosító szolgálat létszáma minimum 2 fő, akiknek a 3.5. pontban meghatározott minimum végzettséggel kell rendelkezniük.

3.4.2. Földfelszínen létesített heliport esetén a riasztástól számított 2 percen belül meg kell kezdeni az elsődleges beavatkozást. A földfelszínen, valamint az emelt szinten létesített heliport előírt mentési és tűzoltási képességét biztosító szolgálat állományát személyenként az alábbi egyéni védőfelszerelésekkel kell ellátni a napi feladatokat ellátó személyek fizikai méreteinek és adottságainak figyelembevétele mellett:

a) tűzoltó bevetési védőruha (kabát és nadrág),

b) tűzoltó védősisak (nyak és arcvédővel),

c) tűzoltó védőkámzsa,

d) tűzoltó védőcsizma,

e) tűzoltó védőkesztyű,

f) munkavédelmi védőkesztyű,

g) tűzoltó mászóöv tartozékokkal (kézi balta, baltatok és tömlőtartó kötél),

h) légzőkészülék.

3.4.3. Emelt szinten létesített heliport esetén a heliportot használó forgószárnyas légijárművek mozgása során mindig a heliporton kell lennie a heliport mentési és tűzoltási képességét biztosító személyeknek, és szükség esetén késedelem nélkül meg kell kezdeniük a beavatkozást. Ezen időszak alatt a biztosítást végző személyeknek 3.4.2. a)-h) pontjában meghatározott védőfelszerelések alkalmazása kötelező.

3.4.4. Kategóriától függetlenül a mentőhelikopter leszállóhelyeknek legalább az alábbi tűzoltó szakfelszerelésekkel kell rendelkeznie:

3.5. A heliport műszaki mentő és tűzoltó képességét biztosító személyeknek legalább a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet 1. melléklet 2.2.1. pontjában meghatározott, az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenység végzésére jogosult tagjainak, valamint az önkormányzati tűzoltóságok önkéntes jogviszonyban álló és létesítményi tűzoltóságok alkalomszerűen igénybe vehető tagjaira vonatkozó legalább alapszintű képzettséggel kell rendelkeznie.

3.6. A heliportot el kell látni legalább 2 menekülési útvonallal, melyeknek egymástól a legtávolabb kell elhelyezkedniük.

4. Feltöltőhelyek mentő és tűzoltó képessége

Feltöltőhelyek esetén a mentő és tűzoltó képességet a polgári célú speciális repülőterek 1. kategóriája alapján kell meghatározni és biztosítani, azonban a rendelkezésre álló felszereléseknek meg kell egyeznie a polgári célú speciális repülőterek számára előírt felszerelésekkel.

4. melléklet a 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelethez

Kényszerhelyzet esetén alkalmazandó riasztási terv tartalmi követelményei

1. A kényszerhelyzet esetén alkalmazandó riasztási tervnek (a továbbiakban: riasztási terv) tartalmaznia kell az esetlegesen bekövetkező kényszerhelyzetek megelőzésére, elhárítására rendelkezésre álló erők, eszközök felsorolását, továbbá az eszközök fellelhetőségét.

2. Tekintettel arra, hogy a riasztási terv felépítésében szereplő pontok nem mindegyike alkalmazható minden repülőtérre, így a repülőtérre nem alkalmazható pontokat ki kell hagyni.

3. A riasztási tervnek tartalmaznia kell a repülőtér teljes területét, valamint a repülőtéren lévő légijárművek védelmét ellátó berendezések, műtárgyak ismertetését, külön ki kell térni a riasztási tervben a légi, valamint földi oldal megkülönböztetésének módjára, a légi oldal további védelmére.

4. A riasztási tervnek tartalmaznia kell a repülőtér védelmi feladatait ellátó személy(ek) nevét, elérhetőségeit, feladatait.

5. A riasztási terv felépítésének legalább az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

5.1. borító;

5.2. tartalomjegyzék;

5.3. bevezető rész, mely legalább az alábbiakat tartalmazza:

5.3.1. módosítások jegyzéke,

5.3.2. repülőtér adatai,

5.3.3. tervben használt rövidítések, beosztások magyarázata,

5.3.4. fogalmak és meghatározások,

5.3.5. a riasztási terv célja,

5.3.6. a riasztási terv felülvizsgálatának, módosításának eljárása,

5.3.7. kényszerhelyzet felszámolásában érintett helyiségek, épületek felsorolása, főbb rendeltetésük meghatározása, kitérve a kényszerhelyzet esetén történő alkalmazhatóságra, térképi megjelenítéssel,

5.3.8. kényszerhelyzeti központ és helye a repülőtér területén,

5.3.9. a riasztási tervben szereplő különleges rendeltetésű pontok, helyek (pl. gyülekezési helyek, törőkapuk stb.) meghatározása, céljainak ismertetése és térképi megjelenítése,

5.3.10. riasztási tervben szereplő repülőtéri szervezetek és feladataik, jogaik, valamint kötelezettségeik bemutatása;

5.4. a kényszerhelyzetek felszámolásában érintett külső, valamint belső szervezetek és személyek telefonszámai, valamint egyéb elérhetőségei;

5.5. kényszerhelyzetek:

5.5.1. légijármű baleset a repülőtéren,

5.5.2. légijármű baleset a repülőtéren kívül,

5.5.3. levegőben lévő légijármű meghibásodása,

5.5.4. egyéb baleset a repülőtéren,

5.5.5. egészségügyi kényszerhelyzetek,

5.5.6. épületek tűzesetei,

5.5.7. egyéb események kidolgozása, különös tekintettel az épületek, valamint légijárművek evakuálására;

5.6. kényszerhelyzeti gyakorlatokkal kapcsolatos általános előírások, felelősségek meghatározása;

5.7. mellékletek:

5.7.1. a repülőteret bemutató rácsos áttekintő térkép (GRID térkép),

5.7.2. a repülőtér környezetét bemutató GRID térkép(ek),

5.7.3. kényszerhelyzetek esetén alkalmazandó URH/EDR rádió hívónevek,

5.7.4. egyes események során alkalmazandó riasztási lánc ábrája elérhetőséggel,

5.7.5. kényszerhelyzeti központban történő tevékenység végzésére jogosult, illetve delegált szervezetek képviselőinek neve és elérhetősége,

5.7.6. a repülőtér területén található épületek listája, térképi megjelenítéssel.

6. A riasztási tervben szereplő események kidolgozásánál az alábbi rendszer szerinti felépítést kell alkalmazni:

6.1. előzetes tervezés a kényszerhelyzet bekövetkezése előtt,

6.2. műveletek a kényszerhelyzet felszámolása közben és

6.3. kivizsgálás és dokumentálás a káreset felszámolása után.

7. A riasztási terv kidolgozásánál fel kell tüntetni és ki kell dolgozni az összes olyan eseményt, ami repülőtéren belül, valamint a repülőtér környezetében előfordulhat. Az események kidolgozásánál minden lehetséges eseménnyel számolni kell (például épülettüzek), nem csak azokkal, amelyek a légijárművekkel kapcsolatban történhetnek.

8. A riasztási tervnek tartalmaznia kell a kényszerhelyzeti műveletek koordinációját, a kényszerhelyzet felszámolásában részt vevő belső szervezetek intézkedéseit a repülőtéren, valamint a repülőtér környezetében. A kényszerhelyzetek felszámolásánál mindig meg kell határozni és ki kell jelölni egy személyt, aki irányítja a kényszerhelyzet felszámolását.

9. A különböző kényszerhelyzetek felszámolásáról, az abban részt vevő szervezetek tevékenységéről szöveges leírást kell készíteni.

10. A riasztási tervnek tartalmaznia kell a repülőtér területét, valamint a repülőtér környezetét bemutató GRID térképeket. A repülőtér méretéből és sajátosságából adódóan a két GRID térkép összevonható. A GRID térkép elkészítésénél a méretarányokat meg kell tartani, valamint a térkép rácsozásánál ügyelni kell arra, hogy a megalkotott rácsok, amennyiben épületet, futópályát stb. metszenek, akkor is biztosítva legyen a kárhelyszín egyértelmű beazonosításának lehetősége. A polgári célú speciális repülőterek kényszerhelyzet esetén alkalmazandó riasztási terve legalább az 5.4., 5.7.4. pontokban foglaltakat, a gyülekezési helyet, valamint az üzemben tartó aláírását tartalmazza.

5. melléklet a 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelethez

I. Rendezvények céljából létesített, mezőgazdasági vagy munkavégzési célú leszállóhely létesítéshez szükséges dokumentáció tartalma

1. A tervezett leszállóhellyel érintett telket és az üzemi területet ábrázoló térképek, a légi megközelítési, felszállási sávot, megközelítési felületet, felszállás utáni emelkedési felületet, akadálysíkokat bemutató tervek.

2. A leszállóhelynek rendelkeznie kell legalább egy repülési sávval.

3. Leszállóhely létesítéséről szóló engedély iránti kérelemhez a földi megközelítés ábrázolását feltüntető térképet, valamint a leszállóhelyről készült térképet vagy vázlatot, amelyen a futópálya vagy futópályák, továbbá a gurulóutak, parkolók, az üzemanyag-tároló helye, sétarepülés céljára történő igénybevétel esetén az utasok várakozásának és közlekedésének lehetősége, valamint a környezetben lévő akadályok és egyéb tájékoztatások kellően fel vannak tüntetve.

4. A kérelemhez csatolni kell a leszállóhely használatának szabályairól, a közlekedésről, valamint a közönség elhelyezéséről szóló szabályozást, a leszállóhely használatának rendjét.

II. A vízfelszínen létesített ideiglenes leszállóhely létesítésével és használatával kapcsolatos előírások

1. A leszállóhelyet úgy kell kialakítani, hogy annak mérete és elhelyezkedése illeszkedjen a víziút főbb jellemzőihez.

2. A tervezett leszállóhellyel érintett telket és az üzemi területet ábrázoló térképek, a légi megközelítési, felszállási sávot, megközelítési felületet, felszállás utáni emelkedési felületet, akadálysíkokat bemutató tervek.

3. A leszállóhelynek rendelkeznie kell legalább egy repülési sávval és ezen belül egy kijelölt futópályával.

4. Leszállóhely létesítéséről szóló engedély iránti kérelemhez a földi megközelítés ábrázolását feltüntető térképet, valamint a leszállóhelyről készült térképet vagy vázlatot, amelyen a futópálya vagy futópályák, továbbá a gurulóutak, parkolók, az üzemanyag-tároló helye, sétarepülés céljára történő igénybevétel esetén az utasok várakozásának és közlekedésének lehetősége, valamint a környezetben lévő akadályok és egyéb tájékoztatások kellően fel vannak tüntetve.

5. A kérelemhez csatolni kell a leszállóhely használatának szabályairól, a közlekedésről, valamint a közönség elhelyezéséről szóló szabályozást, a leszállóhely használatának rendjét.

6. melléklet a 85/2024. (IV. 17.) Korm. rendelethez