2025. évi XXI. törvény

a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról

[1] A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, összhangban az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv előírásaival, indokolt az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot mentesíteni az egyedi fenntarthatósági jelentés készítése alól, tekintettel arra, hogy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés az anyavállalat adatait is megfelelően tartalmazza.

[2] Az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának figyelemmel kísérése, a helyben zajló pénzügyi, gazdasági folyamatok nyomon követése - és szükség esetén intézkedés kezdeményezése - kiemelten fontos a települések közszolgáltatási feladatainak biztonságos ellátása érdekében.

[3] Ennek egyik eszköze az önkormányzatok gazdálkodását ellenőrizni hivatott költségvetési felügyelői, költségvetési biztosi és önkormányzati csődbiztosi rendszer összehangolt működtetése, az ellenőrzési feladataik szinkronizálásával.

[4] Közérdek, hogy az önkormányzatok, illetve gazdasági társaságaik súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzete esetén kötelező legyen a költségvetési biztos kirendelése a Magyar Államkincstár elnöke által, a költségvetési biztos pedig jogosult legyen az elnök előzetes jóváhagyásával a kormányhivatal, illetve az Állami Számvevőszék eljárását kezdeményezni, illetve javaslatot tenni az Állami Számvevőszék gazdálkodás ellenőrzésére irányuló eljárására, amelyre a költségvetési felügyelő is jogosultságot kap.

[5] Indokolt bővíteni a költségvetési biztos jogosultságait is azzal, hogy amennyiben az a tevékenysége elvégzéséhez feltétlen szükséges, külső szakértőket vonhasson be. Továbbá cél, hogy a költségvetési biztos munkája során előálló megállapítások, jelentések és egyéb dokumentumok - az adatvédelmi szabályokat is figyelembe véve - a nyilvánosság számára megismerhetőek lehessenek.

[6] A szabályozás az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében megerősíti, hogy - működési, fejlesztési és beruházási támogatások esetén - a megvalósítási időszak alatt, de a támogatói okirat kiadását megelőzően tárgyévben keletkezett, a támogatott tevékenységgel összefüggő költségek is elszámolhatóak a támogatási jogviszonyban.

[7] A szabályozás szerint a nem magánszektorba sorolt meghatározott kedvezményezetteknek nyújtott támogatási előlegek esetén a kincstári számlavezetés csak az újonnan kapott támogatásoknál lesz kötelező.

[8] A nemzeti vagyonról szóló törvény módosításának célja egyrészt a kiemelt nemzetgazdasági beruházásnak minősített vasúti ingatlanfejlesztések megvalósításához szükséges állami vagyon rendelkezésre bocsátása, másrészt az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése és az erőforrásokkal történő gazdálkodás célszerűségének biztosítása az állami feladatok minél magasabb szinten történő ellátása érdekében, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények körének bővítése.

[9] Az átlátható gazdálkodás és a költségvetés indokolatlan terheinek csökkentése kiemelt jelentőséggel bír, amelynek biztosítása a hatékonyabb pénzeszközkezelést, valamint a helyi lakosok közösségének pénzügyi érdekeit is hangsúlyosabban szolgálja. Mindezek érdekében kerül sor az önkormányzati számlavezetés megújítására.

[10] Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak megteremtése céljából a következő törvényt alkotja:

1. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

1. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 95/F. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A VI/C. Fejezet szerinti összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a 95/E. § (1)-(11) és (13) bekezdése szerinti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségét, valamint a 95. § (3) bekezdésében foglalt követelményt.

(12) A (11) bekezdés akkor alkalmazható, ha a mentesülő anyavállalat üzleti jelentése tartalmazza

a) az általa készített összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés és a 134/L. § (1) bekezdése szerinti bizonyossági vélemény közzétételének helyét, valamint

b) a (11) bekezdés szerinti mentesség tényét."

2. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 177. §-a a következő (111) bekezdéssel egészül ki:

"(111) E törvénynek a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló 2025. évi XXI. törvénnyel megállapított 95/B. § (2a) bekezdése, valamint 95/F. § (11) és (12) bekezdése a 2024. évben induló üzleti évre is alkalmazható."

3. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 95/B. § (2a) bekezdésében a "fenntarthatósági jelentése" szövegrész helyébe a "fenntarthatósági jelentése, a 95/F. § (11) bekezdése szerinti anyavállalat esetében az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentése" szöveg lép.

2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

4. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (4e) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat jogszerű gazdálkodásának helyreállításáig, de legfeljebb az önkormányzat tárgyévi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletének elfogadásáig törvényességi felhívás kibocsátása nélkül önkormányzati csődbiztost jelölhet ki, ha)

"d) a (4b) vagy (4d) bekezdésben foglalt adatszolgáltatást nem teljesíti,

e) a (4a) és (4c) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján indokolt, vagy"

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 111. § (4e) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal vezetője a helyi önkormányzat jogszerű gazdálkodásának helyreállításáig, de legfeljebb az önkormányzat tárgyévi költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletének elfogadásáig törvényességi felhívás kibocsátása nélkül önkormányzati csődbiztost jelölhet ki, ha)

"f) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (9) bekezdés c) pontja szerint azt a költségvetési felügyelő, vagy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (3b) bekezdése szerint azt a költségvetési biztos kezdeményezi."

5. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

1. 111. § (4c) bekezdésében a "támogatási összeg" szövegrész helyébe a "támogatási összeg fedezetéül szolgáló" szöveg, és

2. 143. § (1) bekezdés i) pontjában az "eljárására díjazására" szövegrész helyébe az "eljárására és díjazására"

lép.

3. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

6. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 13. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A központi költségvetés költségvetési hiányának finanszírozása érdekében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján)

"l) az a) pont szerinti tevékenysége keretében, a helyi önkormányzatok befektetési lehetőségeinek biztosítása érdekében, piaci kamatokhoz illeszkedő, kizárólag a helyi önkormányzatok részére kibocsátásra kerülő állampapír forgalomba hozatalát szervezi."

4. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

7. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza)

"j) a helyi önkormányzat és az általa alapított költségvetési szervek - önkormányzati szinten összesített és a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek szerinti tételes megbontásban a - költségvetési évre vonatkozó, jogviszonyonkénti tervezett létszámadatait."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak - szükségességének oka szerinti - indokait és tervezett hatását is."

8. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. A költségvetési rendelettervezet képviselő-testületnek való benyújtása nem előzheti meg a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés általi elfogadását."

9. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3a) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetében a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt

a) költségvetési szervek kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha

aa) a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy

ab) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges,

b) központi kezelésű kiadási előirányzatok, fejezeti kezelésű kiadási előirányzatok, és elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha

ba) azokon megtakarítás keletkezik,

bb) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,

bc) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,

bd) az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges, vagy

be) az elkülönített állami pénzalap és a központi kezelésű kiadási előirányzat, valamint a fejezeti kezelésű kiadási előirányzat javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.

(3b) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv a központi költségvetésről szóló törvény XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezetbe sorolt kiadási előirányzata illetve a központi költségvetésről szóló törvény XLV. Állami beruházások fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzata terhére - az államháztartásért felelős miniszter a Kormány rendeletében meghatározottak szerint teljesítendő tájékoztatása mellett - előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Ha az előirányzat-átcsoportosítással érintett előirányzaton megtakarítás keletkezik, vagy az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges, az előirányzat-átcsoportosítással szemben az államháztartásért felelős miniszter - az előirányzat-átcsoportosítás megalapozatlansága esetén - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kifogással élhet a költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás kivételével."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) A (3a) és a (3b) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás esetén az ugyanazon középirányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek közötti előirányzat-átcsoportosításról, amennyiben a költségvetési szerv kiadási előirányzatain megtakarítás keletkezik vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével kapcsolatban szükséges, a középirányító szerv jogosult rendelkezni a fejezetet irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett."

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4b) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a Kormány irányítása alá tartozó,

a) a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzata,

b) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások teljesítésére szolgáló kiadási előirányzata,

c) a (3b) bekezdésben meghatározott fejezetek kivételével a (3a) bekezdés a) pontja szerinti kiadási előirányzat, valamint

d) a (3b) bekezdésben meghatározott fejezetek kivételével a (3a) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti kiadási előirányzat

terhére történő fejezeten belüli átcsoportosításhoz."

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4c) Nincs szükség a (4b) bekezdés c) pontja szerinti előzetes hozzájárulásra, ha a (3a) bekezdés a) pontja szerinti előirányzat-átcsoportosítás a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belül az azonos alaptevékenységet végző költségvetési szervekből álló önálló címen belüli központi költségvetési szervek között történik."

(5) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Kormány irányítása alá tartozó fejezetek közötti és a fejezeten belüli, a (4b) bekezdésbe nem tartozó előirányzat-átcsoportosítás az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett történik."

10. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét a 23. § (5) bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások költségvetési kiadási előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselőtestület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását."

11. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A feladattal érintett helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat, társulás, területfejlesztési önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács vezetője által előzetesen elfogadottak szerint vagy ezek kérésére az államháztartásért felelős miniszter költségvetési felügyelőt rendelhet ki a költségvetés végrehajtásának és a gazdálkodást érintő egyéb feladat ellátásának ellenőrzésére. A költségvetési felügyelő feladatellátása kiterjedhet a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács által irányított költségvetési szerv, testület, legalább többségi tulajdonukban álló gazdasági társaság, valamint az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság tevékenységére."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39. § (9) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A költségvetési felügyelő jogosult - a feladatellátásával összefüggésben -)

"c) az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával a (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal Mötv. 111. § (4e) bekezdés f) pontja szerinti eljárását kezdeményezni, illetve javaslatot tehet az Állami Számvevőszék gazdálkodás ellenőrzésére irányuló eljárására."

12. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kincstár elnöke - amennyiben a helyi önkormányzat kedvezőtlen gazdálkodási helyzete ezt indokolttá teszi -, a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében a helyi önkormányzathoz költségvetési biztost jelölhet ki

a) 12 hónap időtartamra, ha a helyi önkormányzat a költségvetési év hatodik hónapjáról, a kilencedik hónapjáról és a tizenkettedik hónapjáról szóló időközi költségvetési jelentés közül kettőt a jogszabályi határidőt követő 30 napon belül nem teljesít, vagy az időközi mérlegjelentés alapján a 90 napon túl lejárt kötelezettségek összege meghaladja a helyi önkormányzat tárgyévet megelőző évi költségvetési bevételének 30%-át, vagy

b) 12 hónap időtartamra, a helyi önkormányzat képviselő-testülete felhatalmazása alapján a polgármester megkeresésére, továbbá

c) 12 hónap időtartamra, ha a helyi önkormányzat vagy annak legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasága, vagy az ilyen gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társasága előzetes kormányzati engedélyhez kötött működési célú adósságot keletkeztető ügyletet keletkeztet."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kincstár elnöke a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében költségvetési biztost jelöl ki

a) a helyi önkormányzathoz az adósságrendezési eljárás jogerős befejezését követő 24 hónap időtartamra, vagy

b) 12 hónap időtartamra, ha a 20 000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat költségvetési szerveivel együtt vizsgált pénzeszközei és állampapírban tartott forrásainak együttes összege a legutóbbi elfogadott, költségvetési szerveivel együtt vizsgált beszámolójának adatait és az azt megelőző negyedik év végi adatokat vizsgálva legalább 75%-kal mérséklődött, és ezen források összegének aránya kisebb, mint az önkormányzat legutóbbi elfogadott, költségvetési szerveivel együtt vizsgált beszámolójának adatai szerinti költségvetési kiadási összegének 4%-a

[a b) pont e § alkalmazásában: súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzet].

(1b) A kincstár elnöke az (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a költségvetési biztos kijelölésének időtartamát egy alkalommal, legfeljebb 12 hónap időtartammal meghosszabbíthatja. Erről a költségvetési biztos kijelölésének lejárta előtt 10 nappal tájékoztatja az érintett helyi önkormányzatot.

(1c) Az (1a) bekezdés b) pontja alkalmazása során a lakosságszám tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium - tárgyévet megelőző év január 1-jei állapotnak megfelelő - adatait kell figyelembe venni azzal, hogy a Budapest Főváros lakosságszámaként a fővárosi kerületek és a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület együttes lakosságszámát kell figyelembe venni."

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kincstár elnöke által megbízott költségvetési biztos a helyi önkormányzat gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében - a Kormány rendeletében meghatározott - intézkedéseket foganatosíthat -, amit a kijelöléssel érintett önkormányzat az (1) bekezdés a)-c) pontja, az (1a) bekezdés a) és b) pontja, valamint az (1b) bekezdés szerint meghatározott időtartam alatt tűrni köteles."

(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A költségvetési biztos - a kincstár költségére - szakértőt is bevonhat, ha a (3) bekezdésben meghatározott tevékenysége során különleges szakértelmet igénylő kérdés merül fel.

(3b) A költségvetési biztos a kincstár elnökének előzetes jóváhagyásával az (1a) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása érdekében kezdeményezheti a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal Mötv. 111. § (4e) bekezdés f) pontja szerinti eljárását, illetve javaslatot tehet az Állami Számvevőszék gazdálkodás ellenőrzésére irányuló eljárására."

(5) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 39/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A költségvetési biztos a 39. § (10) és (11) bekezdésében meghatározottak szerinti adatok megismerésére és kezelésére is jogosult. A költségvetési biztos a 39. § (10) és (11) bekezdésében meghatározottak kivételével a működése során tett véleményeit, javaslatait, ajánlásait, megállapításait és egyéb, a működése során készített dokumentumait nyilvánosságra hozhatja a különleges adatok, a minősített adatok, a személyes adatok és a törvény által védett egyéb adótitkok kivételével."

13. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Nem terheli a (2) bekezdés szerinti ügyleti kamatfizetési kötelezettség a kedvezményezettet az általa fel nem használt támogatási összeg visszafizetése során, ha a kedvezményezett a támogatott tevékenységet a rendelkezésére bocsátott támogatási összeg kisebb mértékű felhasználásával és teljes mértékben valósította meg a támogatott tevékenység időtartamán belül."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nemteljesítés esetén a visszafizetési kötelezettség érvényesítése elsősorban a biztosíték érvényesítésével történik. Ennek eredménytelensége esetén, ha a visszafizetendő összeg eléri vagy meghaladja az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 106. § (1) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a visszafizetendő összeget és annak kamatait az állami adóhatóság a támogató megkeresésére adók módjára behajtandó köztartozásként, - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből nyújtott költségvetési támogatás esetén a visszafizetendő összegre tekintet nélkül - a 60/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon hajtja be. Ha a nem természetes személy kedvezményezett jogszabály alapján mentesül a biztosíték nyújtása vagy választása szerint az önrész rendelkezésre állásának igazolása alól, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatással összefüggésben keletkező visszafizetési kötelezettségét a támogató által meghatározott határnapig nem teljesíti, illetve annak részletekben történő teljesítése esetén a részletfizetési kötelezettségét elmulasztja, és a visszafizetendő összeget nem lehet tőle behajtani, a támogató kezdeményezése alapján az állami adóhatóság a kedvezményezett és a kedvezményezettben többségi befolyással rendelkező szervezet adószámát törli."

14. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás - a 84. § (1a) bekezdésére figyelemmel -fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. §-a a következő (1a)-(1f) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat (a továbbiakban együtt: beutalással érintett önkormányzat) és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett számláiról a kincstárnál vezetett fizetési számlájára (e § alkalmazásában a továbbiakban: kincstári számla) a számlát vezető hitelintézet forintban átutalja a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve tárgyévet megelőző második évi beszámolójában szereplő költségvetési kiadási összegének 5%-át meghaladó pénzeszközét.

(1b) Az (1a) bekezdés szerint átutalt pénzeszközökről, valamint azok egyenlegéről a kincstár a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve számára elkülönített nyilvántartást vezet.

(1c) A kincstár határozatban 2025. július 31-ig, az ezt követő években tárgyév október 15-éig megállapítja együttesen a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve tárgyévet megelőző második évi beszámolójában szereplő költségvetési kiadási összege 5%-át forintban. Amennyiben a beutalással érintett önkormányzat a fizetési számláját vezető belföldi hitelintézetnél attól eltérően nem rendelkezik, a forintban megállapított költségvetési kiadási összeg 5%-ának megfelelő összeg a belföldi hitelintézetnél vezetett számlák között egyenlő összegben kerül felosztásra az (1a) bekezdés szerinti utalási szintként. A számlák közötti megosztás a beutalással érintett önkormányzat részéről legalább havonta egy alkalommal módosítható. A határozatot egyfokú eljárásban kell meghozni, továbbá a kincstár a határozathozatala során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. szerint jár el.

(1d) A kincstár adott munkanapon - a hatályos, vonatkozó hirdetményében meghatározott módon és feltételek mellett - biztosítja, hogy az (1b) bekezdés szerinti elkülönített nyilvántartásban szereplő egyenlegig a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve által teljesítendő fizetési kötelezettségekhez szükséges pénzeszközök a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve belföldi hitelintézetnél vezetett fizetési számláján rendelkezésre álljanak.

(1e) A belföldi hitelintézet az (1a) bekezdés szerinti átutalást akként teljesíti, hogy a munkanap végén beutalással érintett önkormányzatonként és költségvetési szervenként nyitott technikai fizetési számlán összegyűjti a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve (1a) és (1c) bekezdés szerinti limitérték felett utalásra kerülő összegeit és ezen számla egyenlege kerül a kincstári számlára átutalásra.

(1f) A beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve

a) felhatalmazza írásban a kincstárat, hogy a fizetési számlája egyenlegéről folyamatosan tájékoztassa a fizetési számláját vezető hitelintézetet,

b) felhatalmazza írásban a kincstárat, hogy az értékpapír nyilvántartási és az értékpapír számlája egyenlegéről folyamatosan tájékoztassa a fizetési számláját vezető hitelintézetet,

c) felhatalmazza írásban a fizetési számláját vezető hitelintézetet, hogy a fizetési számlája egyenlegéről és a technikai fizetési számlája forgalmáról folyamatosan tájékoztassa a kincstárat."

15. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 107. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács a legalább 10%-os tulajdoni hányadában álló gazdasági társaságára kiterjedően a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatásokat teljesít."

16. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. Adatszolgáltatási kötelezettségek alcíme a következő 108/B. §-sal egészül ki:

"108/B. § (1) A fővárosi és a kerületi önkormányzat, valamint a városi önkormányzat - ideértve a megyei jogú városok önkormányzatait is - (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: önkormányzat) a tárgyév október 20-áig, november 20-áig, illetve december 20-áig az e §-ban meghatározott módon adatot szolgáltat a kincstár számára a költségvetési év egészében várhatóan teljesülő, a költségvetési szerveivel együtt számított kiadásairól és bevételeiről.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében előre jelzett értékek és a tényértékek a (4) bekezdésben meghatározott mértékű eltérést mutatnak, az előrejelzések javításának ösztönzése céljából az önkormányzattal szemben az Ákr. szerint lefolytatott eljárása során hozott határozatban a kincstár - az államháztartás központi alrendszerét megillető - bírságot állapít meg.

(3) A kincstár a bírság kiszabása, korlátlan enyhítése vagy a bírság kiszabásának mellőzése során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontokat figyelembe veszi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adatot szolgáltató helyi önkormányzatokat bírság terheli abban az esetben, ha az október 20-áig, november 20-áig, illetve december 20-áig benyújtandó adatszolgáltatások közül legalább kettőben az érintett önkormányzat költségvetési szerveivel együttesen számított várható éves költségvetési bevétel és kiadás különbsége, és az éves költségvetési beszámolóban szereplő tényleges költségvetési bevétel és kiadás különbsége eltérésének abszolút értéke meghaladja a helyi önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételei 5%-át. A bírság a legnagyobb összegű eltérés abszolút értékének 0,2%-a, legfeljebb az érintett önkormányzat költségvetési szerveivel együtt számított tényleges költségvetési bevételének 1/10 000 része.

(5) Ha az (1) bekezdés szerint adatot szolgáltató önkormányzat az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást határidőig nem készíti el, a (4) bekezdése szerinti eltérések számításakor úgy kell tekinteni, hogy az önkormányzat előre jelzett költségvetési kiadásainak és bevételeinek összege nulla.

(6) A bírság összegét a kincstár határozatban állapítja meg és közli az érintett önkormányzattal a tárgyévet követő év május 31-éig. Az önkormányzat a bírság megfizetését a közlést követő húsz munkanap lejártát követő havi nettó finanszírozásban teljesíti, ha nem él a (7) bekezdés szerinti mérséklés kérelmezésével.

(7) Az önkormányzat a kincstár által közölt bírság mérséklését, illetve elengedését kezdeményezheti annak közlésétől számított húsz munkanapon belül a kincstárnál, ha

a) a bírság teljesítése az önkormányzat által fizetendő munkabérek, illetmények és ellátások kifizetését veszélyeztetné,

b) a (4) bekezdés szerint számított eltérést a Kormány egyedi döntésével, illetve az EU-s programokból biztosított és pénzügyileg teljesített források összege okozta,

c) a (4) bekezdés szerint számított eltérés az önkormányzat érdekkörén kívüli, általa előre nem látható, elháríthatatlan okra vezethető vissza.

(8) A kincstár a kérelem kézhezvételétől számított húsz munkanapon belül megvizsgálja annak tartalmát és az Ákr. szerinti eljárása során határozatban dönt. Egyetértéséről vagy annak hiányáról értesíti az önkormányzatot és az államháztartásért felelős minisztert.

(9) Az önkormányzat a bírságot a kincstár (8) bekezdés szerinti döntéséről szóló értesítést követő hónap nettó finanszírozásában teljesíti."

17. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"13. a költségvetési biztos megbízásának feltételeit, módját, az ezzel kapcsolatos kizárási, összeférhetetlenségi okokat és körülményeket, a költségvetési biztos feladatait, intézkedéseit, a költségvetési biztos tevékenységével, helyettesítésével, kapcsolatos szabályokat, valamint a 39/A. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti kijelölés részletes szabályait,"

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdése a következő 21a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"21a. a 84. § szerinti kincstári számlára és számláról való átutalás, annak rendszeressége, eljárási, technikai, egyes kapcsolódó kérdései, időbelisége, kapcsolódó információk kezelése és előállítása, a források nyilvántartása, a kincstári számláról a kereskedelmi banki számlára való utalás és az ezekről való önkormányzati rendelkezés részletes szabályait,"

18. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (27) és (28) bekezdéssel egészül ki:

"(27) E törvénynek a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló 2025. évi XXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 108/B. § (2)-(9) bekezdését első alkalommal a 2026. évben kell alkalmazni.

(28) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 84. § (1)-(1b) és (1d)-(1f) bekezdését első alkalommal a 2025. október 1-jétől kell alkalmazni."

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (47)-(49) bekezdéssel egészül ki:

"(47) E törvénynek a közpénzek szabályozásával összefüggő egyes törvények, valamint a számvitelről szóló törvény módosításáról szóló 2025. évi XXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 51/A. § (1) bekezdését, 53/A. § (2b) és (3) bekezdését a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő támogatási jogviszonyokban is alkalmazni kell.

(48) A 2025. január 1-jét megelőzően a Közvetlen uniós programok támogatása előirányzat terhére létrejött támogatási jogviszonyokra, a központi költségvetésről szóló törvény uniós fejlesztések fejezetébe sorolt központi kezelésű és fejezeti kezelésű előirányzatokra a Kormány rendeletében meghatározott, e jogviszonyok létrejöttekor hatályos előleg-elszámolási szabályokat kell alkalmazni.

(49) A 2025. január 1-je és a Módtv5. hatálybalépése közötti időszakban az 51. § (4b) bekezdése szerinti szervek és szervezeteknek a nem a kincstárnál vezetett fizetési számláján lévő, de a kincstár által vezetett fizetési számlára átutalt támogatási összeget a kincstár a kedvezményezett részére visszatéríti."

(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. § (47) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(47) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 51/A. § (1) bekezdését, 53/A. § (2b) és (3) bekezdését a Módtv5. hatálybalépésekor folyamatban lévő támogatási jogviszonyokban is alkalmazni kell."

19. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 23. § (2a) bekezdés záró szövegrészében az "előző évi" szövegrész helyébe a "legutóbbi" szöveg,

2. 33. § (3c) bekezdésében az "A (3a) és a (3b) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás esetén az ugyanazon" szövegrész helyébe az "Az ugyanazon" szöveg

3. 33. § (4) bekezdésében a "(3) és (3a) bekezdés" szövegrész helyébe a "(3)-(3c) bekezdés" szöveg,

4. 33. § (4a) bekezdésében a "(3a) bekezdés" szövegrész helyébe a "(3a)-(3c) bekezdés" szöveg,

5. 33. § (4b) bekezdés c) és d) pontjában az "a (3b) bekezdésben meghatározott fejezetek kivételével a (3a) bekezdés" szövegrész helyébe az "a (3a) bekezdés" szöveg,

6. 51/A. § (1) bekezdésében a "kedvezményezett támogatott tevékenységének megkezdéséhez - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint -" szövegrész helyébe a "kedvezményezettnek a Kormány rendeletében meghatározottak szerint" szöveg,

7. 84. § (1a) bekezdésében az "a fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat és a megyei jogú városi önkormányzat" szövegrész helyébe a "fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat, a megyei jogú városi önkormányzat és a városi önkormányzat" szöveg, és

8. 84. § (1a) bekezdésében az "a fővárosi önkormányzat, a fővárosi kerületi önkormányzat, a megyei jogú városi önkormányzat és a városi önkormányzat" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat" szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

1. 33. § (3b) bekezdése,

2. 33. § (4) bekezdésében a "(3)-(3c) bekezdés" szövegrész,

3. 33. § (4a) bekezdésében a "(3a)-(3c) bekezdés" szövegrész,

4. 33. § (4c) bekezdése, és

5. 111. § (45) bekezdése.

5. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

21. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (3h) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3h) A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből egyedi határozatban dönthet a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon tekintetében földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről, valamint osztatlan közös tulajdon létrehozása, valamint annak megszüntetése érdekében e vagyon elidegenítéséről azzal a feltétellel, hogy az elidegenítés e vagyon állam általi működtetését, valamint a műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek esetében a műemlék fenntartását nem veszélyeztetheti (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: garanciális feltételek). A Kormány abban az esetben is dönthet földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről, valamint osztatlan közös tulajdon létrehozása, valamint annak megszüntetése érdekében e vagyon elidegenítéséről - a garanciális feltételek fennállása esetén -, ha a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon valamely része a 4. § (1) bekezdés d)-g) pontja szerinti kizárólagos állami vagyonba tartozik, illetve a 2. melléklet III. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül."

22. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

"(13a) Állami tulajdonban álló nemzeti vagyon használatát a tulajdonosi joggyakorló jogszabályban előírt állami feladatot ellátó többségi állami tulajdonú gazdasági társaság részére, székhelyként történő használat céljából ingyenesen biztosíthatja, ha az ingyenes használat biztosítása az egyéb állami feladatok ellátását nem veszélyezteti."

23. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

24. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

1. 6. § (4) bekezdésében az "a 14. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "a (3h) bekezdésben és a 14. § (1) bekezdésében" szöveg,

2. 11. § (13) bekezdésében az "ingyenesen kizárólag" szövegrész helyébe az "ingyenesen - a (13a) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag" szöveg

lép.

6. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

25. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget:]

"o) a belföldi hitelintézet által az Áht. 84. § (1a) és (1e) bekezdése, a kincstár által az Áht. 84. § (1d) bekezdése, valamint a beutalással érintett önkormányzat és költségvetési szerve számlái közötti, az Áht. 84. § (1a) és (1d) bekezdése szerint végrehajtott fizetési művelet,"

7. A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény módosítása

26. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 251. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ezen alcím rendelkezéseit a központi költségvetésről szóló törvény Országgyűlés fejezet Országgyűlés Hivatala és fejezeti kezelésű előirányzatok címeiből finanszírozott építési beruházás esetén nem kell alkalmazni."

27. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény a következő 68/A. alcímmel egészül ki:

"68/A. Az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzések költségellenőrzése és szerződéskötési rendjének eltérő szabályai

257/A. § (1) A Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti, a Kormány vagy miniszter irányítása, felügyelete vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet (a továbbiakban: ajánlatkérő) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - által magyarországi ingatlanra vonatkozóan a 26. mellékletben meghatározott üzemeltetési szolgáltatások beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás eredményeként, valamint a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó összegű, a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottak szerint előkészített szerződés megkötésére kizárólag az államháztartásért felelős miniszternek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a nyertes ajánlatra, valamint - a Kbt. 131. § (4) bekezdésében foglaltak bekövetkezése esetén - a következő legkedvezőbb ajánlati árra, illetve a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott esetekben előkészített szerződésben rögzített árra vonatkozó költségellenőrzést (a továbbiakban: költségellenőrzés) tartalmazó egyetértő véleménye beszerzését követően kerülhet sor.

(2) Ezen alcímet nem kell alkalmazni

a) a Kbt. 9. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott beszerzések során,

b) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott nemzetbiztonsági szolgálatok (1) bekezdés szerinti beszerzéseire, szerződéseire,

c) a külképviseleteken, a külföldi diplomáciai célú, illetve a külképviseletek közreműködésével külföldön megvalósuló nemzeti érdekű vagy humanitárius célokat szolgáló ingatlanokkal kapcsolatos beszerzésekre,

d) a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium vagyonkezelésében álló olyan ingatlannal kapcsolatos üzemeltetési célú beszerzésre, amely üzemeltetési szolgáltatás nemzetközi szerződés, viszonosság, továbbá multilateriális, vagy bilateriális diplomáciai célú elhelyezést szolgáló ingatlannal kapcsolatos,

e) a kormányzati utazások lebonyolításában érintett ingatlannal kapcsolatos üzemeltetési célú beszerzésekre,

f) a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő beszerzésekre,

g) a nem kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek körébe tartozó szervezetek beszerzéseire,

h) a Kbt.

ha) 6. §-a szerinti közszolgáltató tevékenység biztosítása céljából,

hb) 10-13. §-ában meghatározott közszolgáltató ajánlatkérő által, valamint

hc) 6. §-a szerinti közszolgáltatást nyújtó ajánlatkérők részvételével létrehozott közös vagy kapcsolt vállalkozás által lefolytatott beszerzésekre,

i) az atomenergiáról szóló törvény szerinti atomenergia alkalmazására szolgáló építménnyel kapcsolatos beszerzésekre,

j) a Kormány által határozatban egyedileg meghatározott beszerzések, szerződések esetén, ha azt kiemelt nemzeti érdek, vagy az adott szolgáltatás biztonságos ellátásának kiemelt fontossága indokolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti közbeszerzési eljárás kizárólag feltételes közbeszerzési eljárás keretében folytatható le. Ha a miniszter egyet nem értő véleményt ad, a közbeszerzési eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani. Ha a miniszter a nyertest követő legkedvezőbb ajánlat tekintetében egyet nem értő véleményt ad, a Kbt. 131. § (4) bekezdése szerinti következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben nem jelölhető meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a megkötött közbeszerzési szerződés és a nemzeti értékhatárt meghaladó összegű, a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott szerződés olyan módosítása esetén is, amely a szerződés ellenértékének növekedésével jár.

257/B. § (1) A miniszter a 257/A. § (1) bekezdése szerinti véleményének kialakításához bevonja az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt szervet. A kijelölt szerv által lefolytatott 257/A. § (1) bekezdése szerinti beszerzések, illetve előkészített szerződések tekintetében a miniszter végzi el a költségellenőrzést.

(2) A költségellenőrzés lefolytatásához szükséges dokumentumok benyújtása elektronikusan történik.

(3) A miniszter a költségellenőrzés során ellenőrzi a 257/A. § (1) bekezdése szerinti beszerzési eljárás során érkezett ajánlati árak megalapozottságát, azok összhangját a műszaki tartalommal és a piaci árakkal.

(4) A miniszter a költségellenőrzésre vonatkozó véleményét az ajánlatkérő által a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció, vagy a 257/A. § (4) bekezdése szerinti módosítás alapjául szolgáló dokumentáció benyújtásától számított 20 napon belül adja meg az ajánlatkérő számára. Ha a miniszter e határidőn belül a költségellenőrzéssel összefüggő véleményét nem adja meg, a közbeszerzési eljárás eredményessé nyilvánítható, illetve a beszerzésre vonatkozó szerződés megköthető.

(5) A Kbt. 131. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a költségellenőrzést a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlat tekintetében kell lefolytatni. Ez esetben a miniszter az új legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó dokumentáció benyújtásától számított 20 napon belül adja meg az ajánlatkérő számára a véleményét.

(6) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő időtartam.

(7) A miniszter költségellenőrzésre vonatkozó véleményének beszerzését az összegezés módosítása vagy jogorvoslati eljárás eredményeként bekövetkező új bírálat során is alkalmazni kell a (4) bekezdésben meghatározott szabályok szerint.

(8) A miniszter költségellenőrzéssel összefüggő véleményére vonatkozó eljárás során a Kbt.-ben meghatározott összeférhetetlenségi követelményeket biztosítani kell, amelynek részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(9) A Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott esetekben a költségellenőrzést a szerződés megkötését megelőzően kell kezdeményezni, azzal, hogy a szerződés megkötésére csak a miniszter egyetértő véleménye beszerzését követően kerülhet sor. A költségellenőrzés határidejére és elmaradására a (4) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(10) A miniszter a költségellenőrzéssel összefüggésben a 257/A. § (1) bekezdésében meghatározott beszerzésekkel kapcsolatban az ajánlatban megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra és gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait, továbbá az elektronikus felülethez szükséges hozzáférések biztosítása céljából a természetes személyazonosító, valamint kapcsolattartást szolgáló adatokat kezel.

(11) A miniszter a költségellenőrzéssel összefüggő feladatok teljesítése érdekében a (10) bekezdésben meghatározott személyes adatokat 3 évig kezeli.

257/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) állapítsa meg a miniszter költségellenőrzésre vonatkozó véleményének igénylésével és kibocsátásával összefüggő, a költségellenőrzéshez benyújtandó dokumentációra, a költségellenőrzés eljárására és szempontjaira vonatkozó, valamint az összeférhetetlenségi követelményekkel kapcsolatos részletes szabályokat,

b) jelölje ki a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervet.

257/D. § Ezen alcímet az ezen alcím hatálybalépését követően indult 257/A. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési eljárásokra, valamint az ezen alcím hatálybalépését követően megkötendő 257/A. § (1) bekezdése szerinti, a nemzeti értékhatárt meghaladó összegű, a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott szerződésekre kell alkalmazni."

28. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény a 2. melléklet szerinti 26. melléklettel egészül ki.

29. § A Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 253. § (3) bekezdésében az "(a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe az "(ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter)" szöveg lép.

30. § Nem lép hatályba a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 151. §-a.

8. Hatályba léptető rendelkezések

31. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 9. §, a 19. § 3. és 4. pontja, a 27. §, a 28. § és a 2. melléklet 2025. június 1-jén lép hatályba.

(3) A 14. §, a 16. § és a 18. § (1) és (3) bekezdése 2025. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 6. § és a 25. § 2025. október 1-jén lép hatályba.

(5) A 19. § 2. és 5. pontja, a 20. § 1-4. pontja és a 30. § 2026. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 19. § 7. pontja 2027. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 19. § 8. pontja 2028. január 1-jén lép hatályba.

9. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

32. § E törvény 5. alcíme és az 1. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

10. Az Európai Unió jogának való megfelelés

33. § E törvény 1. alcíme az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2025. évi XXI. törvényhez

1. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet III. pont 18. alpontjában foglalt táblázat 18.1-18.6. sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építmények és építményegyüttesek)

(Veszprém vármegye)

2. melléklet a 2025. évi XXI. törvényhez

"26. melléklet a 2024. évi LXXIV. törvényhez

Az államháztartásért felelős miniszter véleményéhez kötött üzemeltetési szolgáltatások

1. Műszaki üzemeltetés, karbantartás

1.1. Gondnoki feladatok ellátása

1.2. Épületgépészeti üzemeltetés, karbantartás, hibaelhárítás

1.3. Épületvillamossági üzemeltetés, karbantartás, hibaelhárítás

1.4. Építészeti karbantartás, hibaelhárítás

2. Higiénés szolgáltatások

2.1. Takarítás (épületen belüli napi és időszakos takarítás, épületen kívüli takarítás, hóeltakarítás, csúszásmentesítés)

2.2. Vizesblokkok higiénés termékeinek biztosítása

2.3. Épületen belüli szelektívhulladék-gyűjtés

2.4. Épületen belüli kommunálishulladék-gyűjtés

2.5. Rovarirtás

3. Biztonsági szolgáltatások

3.1. Épület élőerős őrzés-védelem

3.2. Recepciós és egyéb élőerős szolgáltatások

4. Biztonságtechnikai berendezések üzemeltetése

4.1. Beépített tűzjelző és oltórendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása

4.2. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása

4.3. Beléptető-, behatolásjelző és videomegfigyelő rendszerek üzemeltetése, karbantartása, javítása

4.4. Beléptetőrendszerrel kapcsolatos egyéb szolgáltatások (belépőkártya biztosítása, adatszolgáltatás mozgási időadatokról)

5. Épületekkel kapcsolatos, üzemeltetőt terhelő tűz- és munkavédelmi, valamint egyéb veszélyelhárítási feladatok ellátása

5.1. Tűzoltó készülékek karbantartása, üzembentartói ellenőrzése

5.2. Tűzcsapok karbantartása, üzembentartói ellenőrzése

5.3. Tűz- és munkavédelmi szemle végzése

5.4. Üzemeltetői tűzvédelmi szabályzat készítése, felülvizsgálata

5.5. Üzemeltetőt terhelő katasztrófavédelmi és veszélyelhárítási tervek készítése"