32022L2464[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2464 IRÁNYELVE

(2022. december 14.)

a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az európai zöld megállapodás című, 2019. december 11-i közleményében (a továbbiakban: a zöld megállapodás) a Bizottság kötelezettséget vállalt a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatára. A zöld megállapodás az Unió új növekedési stratégiája. A megállapodás az Uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá kívánja alakítani, ahol 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. Célja továbbá az Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint az uniós polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. A zöld megállapodás célja elválasztani a gazdasági növekedést az erőforrás-felhasználástól, és biztosítani, hogy az Unió valamennyi régiója és polgára részt vegyen a fenntartható gazdasági rendszerre való, társadalmilag igazságos átállásban, ahol egyetlen személy és egyetlen hely sem marad le. Hozzá fog járulni az emberközpontú gazdaság kiépítésére irányuló célkitűzéshez, és erősíteni fogja az Unió szociális piacgazdaságát, ami segít annak biztosításában, hogy felkészüljön a jövő kihívásaira, és stabilitást, munkahelyeket, növekedést és fenntartható beruházásokat eredményezzen.

Ezek a célok különösen fontosak a Covid19-világjárvány által okozott társadalmi-gazdasági károkra, valamint a fenntartható, inkluzív és méltányos helyreállítás szükségességére tekintettel. Az (EU) 2021/1119 európai parlament és tanácsi rendelet (4) a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó célkitűzést kötelezővé teszi az Unióban. Emellett a Bizottság "A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!" című, 2020. május 20-i közleményében kötelezettséget vállal annak biztosítására, hogy 2050-re a világ valamennyi ökoszisztémája helyreállításra kerüljön, rezilienssé váljon és megfelelő védelemben részesüljön. Az említett stratégia célja, hogy Európa 2030-ra a biológiai sokféleség helyreállításának útjára lépjen.

(2) "A fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv" című, 2018. március 8-i közleményében (a továbbiakban: a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv) a Bizottság intézkedéseket határozott meg a következő célkitűzések elérése érdekében: a tőkeáramlások fenntartható beruházások felé való átirányítása a fenntartható és inkluzív növekedés elérése érdekében, az éghajlatváltozásból, az erőforrások kimerüléséből, a környezetkárosodásból és a szociális problémákból eredő pénzügyi kockázatok kezelése, valamint az átláthatóság és a hosszú távú szemléletmód előmozdítása a pénzügyi és gazdasági tevékenységben. E célkitűzések elérésének előfeltétele, hogy az egyes kategóriákba tartozó vállalkozások releváns, összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági információkat tegyenek közzé. Az Európai Parlament és a Tanács számos jogalkotási aktust fogadott el a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv végrehajtásának részeként. Az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) szabályozza, hogy a pénzügyi piaci szereplőknek és a pénzügyi tanácsadóknak hogyan kell közzétenniük a fenntarthatósági információkat a végső befektetők és az eszköztulajdonosok számára.

Az (EU) 2020/852 európai parlament és tanácsi rendelet (6) létrehozza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerét azzal a céllal, hogy fokozza a fenntartható beruházásokat és fellépjen azon pénzügyi termékek zöldrefestése ellen, amelyek indokolatlanul minősítik magukat fenntarthatónak. Az (EU) 2019/2089 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) - az (EU) 2020/1816 (8), az (EU) 2020/1817 (9) és az (EU) 2020/1818 (10) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel kiegészítve - környezeti, társadalmi és irányítási közzétételi követelményeket vezet be a referenciamutató-kezelők számára, valamint minimumkövetelményeket az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozóan.

Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) előírja a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat kibocsátó nagy intézmények számára, hogy 2022. június 28-tól tegyék közzé a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó információkat. Az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) és az (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) által a befektetési vállalkozásokra vonatkozóan létrehozott prudenciális keret a környezeti, társadalmi és irányítási kockázati dimenziónak az illetékes hatóságok felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásába (a továbbiakban: SREP) történő bevezetésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a befektetési vállalkozásokat illetően a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok közzétételére vonatkozó, 2022. december 26-tól alkalmazandó követelményeket tartalmaz. 2021. július 6-án a Bizottság a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv nyomon követéseként egy, az európai zöldkötvényekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot is elfogadott.

(3) "A nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó iránymutatás: Az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó kiegészítés" című, 2019. június 17-i közleményében (a továbbiakban: az éghajlattal kapcsolatos információk jelentéséről szóló iránymutatás) a Bizottság kiemelte, hogy a vállalkozások számára előnyös, ha beszámolnak az éghajlattal kapcsolatos információkról, különösen mivel így elősegítik az éghajlattal kapcsolatos kockázatok és lehetőségek jobb megismerését és megértését a vállalkozáson belül, diverzifikálják a befektetői bázist, alacsonyabb tőkeköltséget érnek el, valamint javítják a valamennyi érdekelt féllel folytatott konstruktív párbeszédet. Emellett a vállalati vezetőtestületek sokfélesége befolyásolhatja a döntéshozatalt, a vállalatirányítást és a rezilienciát.

(4) 2019. december 5-én, a tőkepiaci unió elmélyítéséről szóló következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta a fenntarthatósági kockázatokra, lehetőségekre és hatásokra vonatkozó információk megbízhatóságának, összehasonlíthatóságának és relevanciájának fontosságát, és felkérte a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy európai nem pénzügyi beszámolási standard kidolgozását.

(5) A fenntartható finanszírozásról szóló, 2018. május 29-i állásfoglalásában (14) az Európai Parlament a nem pénzügyi beszámolási követelmények továbbfejlesztését kérte a 2013/34/EU irányelv keretében. A fenntartható vállalatirányításról szóló, 2020. december 17-i állásfoglalásában (15) az Európai Parlament üdvözölte a Bizottság elkötelezettségét a 2013/34/EU irányelv felülvizsgálata iránt, és kifejezte a kötelező uniós nem pénzügyi beszámolási standardokat tartalmazó, nem pénzügyi beszámolásra vonatkozó átfogó uniós keret létrehozására irányuló igényt. Az Európai Parlament a beszámolási követelmények hatályának a vállalkozások további kategóriáira való kiterjesztését és egy auditálásra vonatkozó követelmény bevezetését kérte.

(6) "Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend" című, 2015. szeptember 25-i határozatában az ENSZ Közgyűlése új globális fenntartható fejlődési keretrendszert fogadott el (a továbbiakban: a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend). A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend középpontjában az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (a továbbiakban: a fenntartható fejlődési célok) állnak, és a menetrend a fenntarthatóság három dimenzióját - a gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziót - öleli fel. "A következő lépések Európa fenntartható jövőjéért - Európai fellépés a fenntarthatóságért" című, 2016. november 22-i bizottsági közlemény összekapcsolja a fenntartható fejlődési célokat az uniós szakpolitikai kerettel annak biztosítása érdekében, hogy e célok már a kezdetektől fogva beépüljenek valamennyi uniós fellépésbe és Unión belüli és kívüli szakpolitikai kezdeményezésbe. A Tanács az "Európa fenntartható jövője: Az EU lépései a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend nyomán" című, 2017. június 20-i következtetéseiben megerősítette az Unió és tagállamai elkötelezettségét a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend teljes körű, koherens, átfogó, integrált és hatékony módon, a partnerekkel és más érdekelt felekkel szoros együttműködésben történő végrehajtása iránt.

(7) A 2014/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) a 2013/34/EU irányelvet a nem pénzügyi információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében módosította. A 2014/95/EU irányelv előírta a vállalkozások számára, hogy legalább a környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információkról beszámoljanak. Az említett témákat illetően a 2014/95/EU irányelv előírta a vállalkozások számára, hogy a következő beszámolási területeken tegyék közzé az információkat: üzleti modell; szakpolitikák, beleértve az átvilágítási eljárásokat; az említett szakpolitikák eredményei; kockázatok és kockázatkezelés; valamint az üzleti tevékenység szempontjából lényeges kulcsfontosságú teljesítménymutatók.

(8) Számos érdekelt fél úgy véli, hogy a "nem pénzügyi" kifejezés pontatlan, különösen azért, mert arra utal, hogy a szóban forgó információnak nincs pénzügyi relevanciája. Az ilyen információk azonban egyre nagyobb relevanciával bírnak pénzügyi szempontból. A fenntarthatósági beszámolás területén számos szervezet, kezdeményezés és gyakorló szakember "fenntarthatósági" információkat említ. Ezért a "nem pénzügyi információ" helyett a "fenntarthatósági információ" kifejezés használata részesítendő előnyben. A terminológia ezen említett változásának figyelembevétele érdekében a 2013/34/EU irányelvet módosítani kell.

(9) Ha a vállalatok javítanák fenntarthatósági beszámolásukat, ennek végső kedvezményezettjei az egyéni polgárok és a megtakarítók, köztük a szakszervezetek és a munkavállalók képviselői, akik megfelelő tájékoztatást kapnának és ezáltal hatékonyabban vehetnének részt a szociális párbeszédben. Azok a megtakarítók, akik fenntartható módon kívánnak befektetni, lehetőséget kapnak erre, a stabil, fenntartható és inkluzív gazdasági rendszer előnyeiből pedig minden polgár részesülne. Ahhoz, hogy ezek az előnyök megvalósuljanak, a vállalkozások éves jelentéseiben közzétett fenntarthatósági információknak először el kell jutniuk két elsődleges felhasználói csoporthoz. A felhasználók első csoportja azokból a befektetőkből, köztük eszközkezelőkből áll, akik jobban meg akarják ismerni azokat a kockázatokat és lehetőségeket, amelyeket a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések jelentenek, illetve kínálnak a befektetéseiket illetően, valamint e befektetések emberekre és környezetre gyakorolt hatásait. A felhasználók második csoportja olyan civil társadalmi szereplőkből, többek között nem kormányzati szervezetekből és szociális partnerekből áll, amelyek azt szeretnék, hogy a vállalkozások nagyobb felelősséget vállaljanak az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukért. Az éves jelentésekben közzétett fenntarthatósági információkat más érdekelt felek is felhasználhatják, különösen a piaci ágazatok közötti, illetve a piaci ágazatokon belüli összehasonlíthatóság előmozdítása érdekében.

A vállalkozások üzleti partnerei, beleértve az ügyfeleket is, ezekre a fenntarthatósági információkra támaszkodva megérthetik a saját értékláncaikat érintő fenntarthatósági kockázataikat és hatásaikat, és szükség esetén beszámolhatnak róla. A politikai döntéshozók és a környezetvédelmi ügynökségek ezen információk, különösen az összesített információk alapján figyelemmel kísérhetik a környezeti és társadalmi tendenciákat, hozzájárulhatnak a környezeti számlákhoz, és az információkat felhasználhatják a közpolitikai döntésekben. Kevés magánszemély és fogyasztó tájékozódik közvetlenül a vállalkozások éves beszámolóiból, de a fenntarthatósági információkat közvetetten is felhasználhatja, például pénzügyi tanácsadók vagy nem kormányzati szervezetek tanácsának vagy véleményeinek mérlegelésekor. Számos befektető és eszközkezelő vásárol fenntarthatósági információkat harmadik fél adatszolgáltatóktól, akik különböző forrásokból, többek között nyilvános vállalati beszámolókból gyűjtenek információkat.

(10) A fenntarthatósági információk piaca gyorsan növekszik, és a harmadik fél adatszolgáltatók szerepe egyre fontosabbá válik, mivel a befektetőknek és az eszközkezelőknek új kötelezettségeket kell teljesíteniük. A lebontott adatok fokozott rendelkezésre állása mellett a fenntarthatósági információknak észszerűbb költséggel kell járniuk. A 2013/34/EU irányelv ezen módosító irányelvben előírt módosításai várhatóan növelni fogják az adatok összehasonlíthatóságát és harmonizálni fogják a szabványokat. A harmadik fél adatszolgáltatók gyakorlatai várhatóan javulni fognak, és a szakértelem bővülni fog ezen a területen, ami munkahely-teremtési potenciált is rejt magában.

(11) Az elmúlt években jelentősen megnőtt a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati információk iránti kereslet, különösen a befektetői közösség részéről. A kereslet növekedését a vállalkozásokat érintő kockázatok változó jellege és az e kockázatok pénzügyi vonzataival kapcsolatos befektetői tudatosság növekedése okozza. Ez különösen igaz az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi kockázatokra. Egyre inkább tudatosulnak a vállalkozásokat és a befektetéseket érintő, más környezetvédelmi kérdésekkel - például a biológiai sokféleség csökkenésével -, valamint egészségügyi és szociális kérdésekkel - beleértve a gyermek- és kényszermunkát - kapcsolatos kockázatok és lehetőségek is. A fenntarthatósági információk iránti kereslet növekedéséhez emellett hozzájárul az olyan befektetési termékek körének bővülése is, amelyek kifejezett célja bizonyos fenntarthatósági standardoknak való megfelelés vagy bizonyos fenntarthatósági célkitűzések elérése, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodás (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás), a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az uniós szakpolitikák törekvéseivel való összhang biztosítása. E növekedés egy része a korábban elfogadott uniós jogszabályok, nevezetesen az (EU) 2019/2088 és az (EU) 2020/852 rendelet logikus következménye. Az említett növekedés részben mindenképpen bekövetkezett volna a polgári tudatosság, a fogyasztói preferenciák és a piaci gyakorlatok gyors változása miatt. A Covid19-világjárvány tovább gyorsította a felhasználók információs igényének növekedését, különösen mivel rávilágított a munkavállalók és a vállalkozások értékláncainak sebezhetőségére. A környezeti hatásokra vonatkozó információk a jövőbeli járványok enyhítésének összefüggésében is fontosak, mivel az ökoszisztémák emberi megzavarása egyre inkább összekapcsolódik a betegségek előfordulásával és terjedésével.

(12) A vállalkozások maguk is részesülhetnek a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó magas színvonalú beszámolás előnyeiből. A fenntarthatósági célok elérését kitűző befektetési termékek számának növekedése azt jelenti, hogy a jó minőségű fenntarthatósági beszámolás javíthatja a vállalkozás pénzügyi tőkéhez való hozzáférését. A fenntarthatósági beszámolás segítheti a vállalkozásokat saját fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázataik és lehetőségeik felismerésében és kezelésében. Alapul szolgálhat a vállalkozások és az érdekelt feleik közötti párbeszéd és kommunikáció javításához, és segítheti a vállalkozásokat a hírnevük javításában. Ezen túlmenően, ha fenntarthatósági beszámolási standardok formájában egységes alap áll rendelkezésre a fenntarthatósági beszámoláshoz, az várhatóan biztosítja majd, hogy a szolgáltatott információk relevánsak és elégségesek legyenek, és ily módon jelentős mértékben csökkenteni fogja az eseti információkérések számát.

(13) A 2013/34/EU, 2014/95/EU és 2013/50/EU irányelv felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseiről szóló, 2021. április 21-i bizottsági jelentés és az azt kísérő, a vállalkozások által végzett nyilvános adatszolgáltatás uniós keretrendszeréről szóló célravezetőségi vizsgálat (a továbbiakban: a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezésekről szóló bizottsági jelentés és az azt kísérő célravezetőségi vizsgálat) hiányosságokat tárt fel a 2014/95/EU irányelv eredményességével kapcsolatban. Jelentős bizonyíték van arra, hogy számos vállalkozás nem tesz közzé lényeges információkat a fenntarthatósággal kapcsolatos valamennyi jelentős témáról, beleértve az éghajlattal kapcsolatos információkat - mint például az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátást -, és a biológiai sokféleséget érintő tényezőket. A jelentés emellett jelentős problémaként azonosította a fenntarthatósági információk korlátozott összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát. Emellett számos olyan vállalkozás, amelytől a felhasználóknak fenntarthatósági információkra van szükségük, nem köteles jelenteni ezeket az információkat. Ezért egyértelműen szükség van egy szilárd és megfizethető beszámolási keretrendszerre, amelyhez hatékony auditálási gyakorlatok társulnak az adatok megbízhatóságának biztosítása, valamint a zöldrefestés és a kettős elszámolás elkerülése érdekében.

(14) Szakpolitikai intézkedés hiányában a felhasználók információigénye és a vállalkozások által nyújtott fenntarthatósági információk közötti szakadék várhatóan növekedni fog. E szakadék jelentős negatív következményekkel jár. A befektetők befektetési döntéseik meghozatalakor nem tudják megfelelően figyelembe venni a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket. A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat nem megfelelően figyelembe vevő befektetési döntések halmozódása a pénzügyi stabilitást veszélyeztető, rendszerszintű kockázatokat teremthet. Az Európai Központi Bank (EKB) és más nemzetközi szervezetek, például a Pénzügyi Stabilitási Tanács, felhívták a figyelmet ezekre a rendszerszintű kockázatokra, különösen az éghajlattal kapcsolatban. A befektetők emellett kevésbé képesek arra, hogy a pénzügyi erőforrásokat olyan vállalkozásokhoz és gazdasági tevékenységekhez juttassák el, amelyek megoldják és nem súlyosbítják a társadalmi és környezeti problémákat, ami aláássa a zöld megállapodás, a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit. A nem kormányzati szervezetek, a szociális partnerek, a vállalkozások tevékenységei által érintett közösségek és más érdekelt felek kevésbé képesek elszámoltatni a vállalkozásokat az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásaikért. Ez elszámoltathatósági deficitet eredményez, és a polgárok vállalkozásokba vetett bizalmának csökkenéséhez vezethet, ami viszont negatív hatással lehet a szociális piacgazdaság hatékony működésére. A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok mérésére, értékelésére és kezelésére szolgáló általánosan elfogadott mérőszámok és módszerek hiánya szintén akadályozza a vállalkozások arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsák üzleti modelljeik és tevékenységeik fenntarthatóságát. A vállalkozások által nyújtott fenntarthatósági információk hiánya korlátozza az érdekelt felek, többek között a civil társadalmi szereplők, szakszervezetek és munkavállalói érdekképviseletek arra való képességét is, hogy fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos párbeszédet kezdjenek a vállalkozásokkal.

(15) A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezésekről szóló bizottsági jelentés és az azt kísérő célravezetőségi vizsgálat azt is megállapította, hogy jelentősen több, fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos információkérést intéztek a vállalkozásokhoz, a felhasználók információigénye és a vállalatok rendelkezésre álló fenntarthatósági információi közötti szakadék áthidalása céljából. Emellett a vállalkozásokkal szemben támasztott azon folyamatos elvárások, hogy különböző keretrendszereket és standardokat alkalmazzanak, valószínűleg folytatódnak, sőt fokozódhatnak, mivel a fenntarthatósággal kapcsolatos információk értéke egyre nő. A vállalkozások által szolgáltatandó információk körére vonatkozó konszenzus kialakítására irányuló szakpolitikai intézkedés hiányában a beszámoló vállalkozások és az ilyen információk felhasználóinak költségei és terhei jelentősen megnövekednek.

(16) A jelenlegi információs szakadék növeli annak valószínűségét, hogy az egyes tagállamok egyre inkább eltérő nemzeti szabályokat vagy standardokat vezetnek be. A különböző tagállamok eltérő beszámolási követelményei további költségeket és összetettséget okozhatnak a határokon átnyúlóan működő vállalkozások számára, ezáltal alááshatják a belső piacot, a letelepedés jogát és a tőke Unión belüli szabad mozgását. Az ilyen különböző beszámolási követelmények miatt a szolgáltatott információk is kevésbé összehasonlíthatóvá válhatnak határokon átnyúlóan, aláásva ezzel a tőkepiaci uniót.

(17) A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikke olyan nagyvállalkozásokra vonatkozik, amelyek 500 főt meghaladó átlagos alkalmazotti létszámmal rendelkező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, valamint azokra a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre, amelyek olyan nagy vállalatcsoport anyavállalatai, ahol az alkalmazottak átlagos létszáma összevont alapon meghaladja az 500 főt. Tekintettel arra, hogy a felhasználóknak egyre nagyobb az igényük a fenntarthatósággal kapcsolatos információk iránt, a vállalkozások további kategóriáit kell kötelezni a fenntarthatósággal kapcsolatos információkról való beszámolásra. Ezért helyénvaló előírni valamennyi nagyvállalkozás és az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező valamennyi vállalkozás - kivéve a mikrovállalkozásokat - számára, hogy számoljanak be a fenntarthatósági információkról. Ezen módosító irányelvnek a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkét módosító rendelkezései - a 2013/34/EU irányelv 2. és 3. cikkére hivatkozva - kifejezetten meghatározzák a beszámolási követelmények hatályát. Következésképpen, az említett rendelkezések nem további követelményeket egyszerűsítenek vagy módosítanak, és a mentességeknek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek tekintetében a 2013/34/EU irányelv 40. cikkében előírt korlátozása nem alkalmazandó. Különösen, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek az uniós fenntarthatósági beszámolási követelmények alkalmazásában nem kezelendők nagyvállalkozásként. Ezért az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező, a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő kis- és középvállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok szerint készítsék el a beszámolóikat. Emellett minden olyan vállalkozásnak, amely nagy vállalatcsoport anyavállalata, csoportszintű fenntarthatósági beszámolót kell készítenie. Továbbá, mivel az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkére hivatkozik, a fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá vont vállalkozásoknak az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkének is meg kell felelniük.

(18) Az ezen módosító irányelvben meghatározott azon követelményt, amely szerint az uniós szabályozott piacra nem bevezetett értékpapírokkal rendelkező uniós nagyvállalkozásoknak is közzé kell tenniük a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat, főként az ilyen vállalkozások - többek között értékláncukon keresztüli - hatásával és elszámoltathatóságával kapcsolatos aggodalmak indokolják. E tekintetben valamennyi nagyvállalkozásra ugyanazoknak a követelményeknek kell vonatkozniuk a fenntarthatósági információkról való nyilvános beszámolást illetően. Emellett a pénzügyi piaci szereplőknek az említett, az uniós szabályozott piacra nem bevezetett értékpapírokkal rendelkező uniós nagyvállalkozásoktól is információkra van szükségük.

(19) Az ezen módosító irányelvben előírt azon követelmény, hogy a harmadik országbeli, az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozásoknak is közzé kell tenniük a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat, a pénzügyi piaci szereplőknek az ilyen vállalkozásoktól származó információkra vonatkozó igényeinek kielégítését célozza annak lehetővé tétele érdekében, hogy megértsék befektetéseik kockázatait és hatásait, és teljesítsék az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott közzétételi követelményeket.

(20) Az Unió területén jelentős tevékenységet folytató harmadik országbeli vállalkozások számára szintén elő kell írni, hogy fenntarthatósági információkat szolgáltassanak, különösen a szociális és környezeti kérdésekre gyakorolt hatásaikra vonatkozóan, annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országbeli vállalkozások elszámoltathatók legyenek az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásaikért, és hogy a belső piacon működő vállalkozások egyenlő versenyfeltételeket élvezzenek. Ezért azokra a harmadik országbeli vállalkozásokra, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 150 millió EUR-t az Unióban, és amelyek az Unió területén leányvállalattal vagy fiókteleppel rendelkeznek, uniós fenntarthatósági beszámolási követelményeknek kell vonatkozniuk. Az ilyen követelmények arányosságának és végrehajthatóságának biztosítása érdekében a 40 millió EUR-t meghaladó árbevételre vonatkozó küszöbértéket kell alkalmazni a harmadik országbeli vállalkozások fióktelepeire, és a nagyvállalkozásnak vagy uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis-, vagy középvállalkozásnak - a mikrovállalkozásokat kivéve - minősülésre vonatkozó küszöbértéket kell alkalmazni a harmadik országbeli vállalkozások leányvállalataira, mivel az ilyen leányvállalatoknak és fióktelepeknek kell felelniük a harmadik országbeli vállalkozás fenntarthatósági beszámolójának közzétételéért.

A harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata vagy fióktelepe által közzétett fenntarthatósági beszámolókat a Bizottság által felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén 2024. június 30-ig elfogadandó standardoknak megfelelően kell elkészíteni. A harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata vagy fióktelepe számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy az Unióban letelepedett vállalkozásokra alkalmazandó standardoknak vagy egy végrehajtási jogi aktus értelmében egyenértékűnek tekintett standardoknak megfelelően számoljon be. Abban az esetben, ha a harmadik országbeli vállalkozás - annak ellenére, hogy leányvállalata vagy fióktelepe minden tőle telhetőt megtett a szükséges információk beszerzése érdekében - nem bocsátja rendelkezésre az ezen módosító irányelvben előírt összes információt, az említett leányvállalatnak vagy fióktelepnek a birtokában lévő összes információt rendelkezésre kell bocsátania, és nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a többi szükséges információt. A beszámolás minőségének és megbízhatóságának biztosítása érdekében a harmadik országbeli vállalkozások fenntarthatósági beszámolóit a harmadik országbeli vállalkozás vagy valamely tagállam nemzeti joga szerint a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági i vélemény készítésére felhatalmazott személy vagy cég által kiadott bizonyossági véleménynek kell kísérnie. Amennyiben ilyen bizonyossági véleményt nem bocsátanak rendelkezésre, a harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatának vagy fióktelepének nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges bizonyossági véleményt.

A fenntarthatósági jelentést díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára a tagállamok központi nyilvántartásain, kereskedelmi nyilvántartásain vagy cégjegyzékein keresztül vagy a harmadik országbeli vállalkozás leányvállalatának vagy fióktelepének honlapján. A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a Bizottságot évente tájékoztassák a közzétételi követelményt teljesítő harmadik országbeli vállalkozások leányvállalatairól vagy fióktelepeiről, valamint azokról az esetekről, amikor a jelentést közzétették, azonban a harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata vagy fióktelepe nyilatkozatot tett arról, hogy nem tudta beszerezni a szükséges információkat a harmadik országbeli vállalkozástól. A Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie honlapján azon harmadik országbeli vállalkozások jegyzékét, amelyek fenntarthatósági jelentést tettek közzé.

(21) Tekintettel a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok növekvő jelentőségére, valamint figyelembe véve, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások az Unióban jegyzett összes vállalkozás jelentős hányadát teszik ki, a befektetővédelem biztosítása érdekében helyénvaló előírni, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások - a mikrovállalkozásokat kivéve - is tegyenek közzé a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat. E követelmény bevezetése elősegíti annak biztosítását, hogy a pénzügyi piaci szereplők befektetési portfóliójában kisebb, az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások is szerepelhessenek azon az alapon, hogy ezek a vállalkozások beszámolnak a pénzügyi piaci szereplők által igényelt fenntarthatósági információkról.

Ez tehát hozzájárul a kisebb, az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások pénzügyi tőkéhez való hozzáférésének védelméhez és javításához, valamint segít elkerülni a pénzügyi piaci szereplők részéről az ilyen vállalkozásokkal szembeni megkülönböztetést. Az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozásoknak - a mikrovállalkozásokat kivéve - a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információk közzétételére való kötelezése azért is szükséges, hogy a pénzügyi piaci szereplők rendelkezzenek azokkal az információkkal, amelyekre szükségük van a befektetést befogadó vállalkozásoktól ahhoz, hogy teljesíteni tudják az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott saját fenntarthatósági közzétételi követelményeiket. Az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a kapacitásaikkal és erőforrásaikkal arányos, valamint a tevékenységeik léptéke és összetettsége szempontjából releváns standardok szerint számoljanak be. Az uniós szabályozott piacra nem bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások számára is lehetővé kell tenni, hogy önkéntes alapon döntsenek az ilyen arányos standardok alkalmazása mellett.

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok referenciaként szolgálnak majd az e módosító irányelv által bevezetett követelmények hatálya alá tartozó vállalkozások számára arra vonatkozóan, hogy e vállakozások milyen szintű fenntarthatósági információkat kérhetnek észszerűen azon kis- és középvállalkozásoktól, amelyek az értékláncaikban beszállítók vagy ügyfelek. Az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások számára emellett - kisebb méretük és korlátozottabb erőforrásaik miatt, valamint a Covid19-világjárvány okozta nehéz gazdasági körülmények figyelembevételével - elegendő időt kell biztosítani arra, hogy felkészüljenek a fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolásra vonatkozó előírások alkalmazására. Ezért az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások - a mikrovállalkozásokat kivéve - tekintetében a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásra vonatkozó előírásokat a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre kell alkalmazni. Ezen időpontot követően egy kétéves átmeneti időszakban az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kis- és középvállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy mentesüljenek az ezen módosító irányelvben meghatározott fenntarthatósági beszámolási követelmények alól, feltéve, hogy a vezetésük beszámolójában röviden kifejtik, miért nem bocsátották rendelkezésre a fenntarthatósági információkat.

(22) A tagállamoknak szabadon kell tudniuk értékelni, hogy a nemzeti átültetési intézkedéseik milyen hatást gyakorolnak a kis- és középvállalkozásokra, biztosítva, hogy ezen intézkedések ne sújtsák őket aránytalan mértékben - különös figyelmet fordítva a mikrovállalkozásokra -, valamint elkerülve a szükségtelen adminisztratív terheket. A tagállamoknak fontolóra kell venniük olyan intézkedések bevezetését, amelyek támogatják a kis- és középvállalkozásokat a fenntarthatósági beszámolási standardok alkalmazásában.

(23) A 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) minden, az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozásra alkalmazandó. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező valamennyi vállalkozás - beleértve a harmadik országbeli kibocsátókat is - ugyanazon fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozzon, a 2004/109/EK irányelvnek tartalmaznia kell az éves pénzügyi beszámolóban történő fenntarthatósági beszámolásra irányuló követelményekre vonatkozó szükséges kereszthivatkozásokat.

(24) A 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdése első albekezdésének i. pontja és 23. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy intézkedéseket fogadjon el az említett irányelvben megkövetelt információk egyenértékűségének megállapítására szolgáló rendszer létrehozása és a számviteli standardokra vonatkozó általános egyenértékűségi kritériumok megállapítása céljából. A 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése arra is felhatalmazza a Bizottságot, hogy meghozza a szükséges határozatokat a harmadik országbeli kibocsátók által használt számviteli standardok egyenértékűségéről. A fenntarthatósági követelmények 2004/109/EK irányelvbe történő beépítését kifejezendő, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a harmadik országbeli kibocsátók által alkalmazott fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló rendszert hozzon létre, hasonlóan az 1569/2007/EK bizottsági rendeletben (18) előírtakhoz, amely a harmadik országbeli kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására vonatkozó kritériumokat határozza meg. Ugyanezen okból a Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy meghozza a szükséges határozatokat a harmadik országbeli kibocsátók által használt fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről. Az ezen módosító irányelv által bevezetett módosítások következetes egyenértékűségi rendszereket biztosítanak majd az éves pénzügyi kimutatással kapcsolatos fenntarthatósági követelményekre és pénzügyi beszámolási követelményekre vonatkozóan.

(25) A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (3) bekezdése és 29a. cikkének (3) bekezdése minden leányvállalkozást mentesít a nem pénzügyi információkkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség alól, amennyiben ezek a vállalkozások és leányvállalkozásaik szerepelnek az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolójában, feltéve, hogy az említett beszámoló az említett irányelvnek megfelelően közölt nem pénzügyi információkat tartalmaz. Biztosítani kell azonban, hogy a fenntarthatósági információk könnyen hozzáférhetők legyenek a felhasználók számára, és biztosítani kell az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy melyik a mentesített leányvállalkozás csoportszinten beszámoló anyavállalkozása. Ezért e leányvállalkozások számára elő kell írni, hogy a vezetésük beszámolójában tüntessék fel a fenntarthatósági információkról csoportszinten beszámoló anyavállalkozás nevét és székhelyét, az anyavállalkozásuk vezetésének összevont beszámolójára mutató linkeket, valamint saját vezetésük beszámolójában egy arra vonatkozó utalást, hogy mentesülnek a fenntarthatósági beszámolás alól A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak előírását, hogy az anyavállalkozás az általuk elfogadott nyelveken tegye közzé a vezetés összevont beszámolóját, valamint hogy az anyavállalkozás rendelkezésre bocsássa a szükséges fordítást ezeken a nyelveken. Az ilyen mentességet akkor is alkalmazni kell, ha a csoportszinten beszámoló anyavállalkozás olyan harmadik országbeli vállalkozás, amely egyenértékű fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban számol be a fenntarthatósági információkról.

Az ezen módosító irányelvvel módosított 2004/109/EK irányelvnek megfelelő mechanizmusokat kell előírnia a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségének meghatározására, valamint elő kell írni az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező és az uniós szabályozott piacra nem bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások számára, hogy ugyanazon fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban készítsék el a beszámolóikat. Ezzel összefüggésben annak meghatározására, hogy a harmadik országbeli anyavállalkozások leányvállalkozásai mentességet élveznek-e a 2013/34/EU irányelv szerinti rendszer keretében, a Bizottság által a 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdése első albekezdésének i. pontja és a 23. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján elfogadott, a standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárást létrehozó végrehajtási jogi aktusokat kell használni. Ezért a leányvállalkozást mentesíteni kell, amennyiben az összevont fenntarthatósági beszámolást a Bizottság által a 2013/34/EU irányelv ezen módosító irányelv által bevezetett 29b. cikke alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban vagy az említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű, a 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott módon végzik el. Az ilyen mentesség a befektetők védelme érdekében nem alkalmazandó az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező nagyvállalkozásokra az ilyen vállalkozások tekintetében nagyobb átláthatóság biztosítása érdekében.

(26) A 2013/34/EU irányelv 23. cikke mentesíti az anyavállalkozásokat az összevont éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolója elkészítésének kötelezettsége alól, amennyiben az anyavállalkozások az említett kötelezettséget teljesítő másik anyavállalkozás leányvállalkozásai. pontosítani kell azonban, hogy az összevont éves pénzügyi kimutatásokra és a vezetés összevont beszámolójára vonatkozó mentességi rendszer az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó mentességi rendszertől függetlenül működik. Ezért előfordulhat, hogy egy vállalkozás mentesül az összevont pénzügyi beszámolási követelmények alól, de az összevont fenntarthatósági beszámolási követelmények alól nem, ha a legfelső szintű anyavállalkozása az uniós jognak vagy, amennyiben a vállalkozás harmadik országban van letelepedve, azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő összevont éves pénzügyi kimutatásokat és összevont vezetőségi beszámolókat készít, de nem végez az uniós jognak vagy, amennyiben a vállalkozás harmadik országban van letelepedve, azzal egyenértékű követelményeknek megfelelő összevont fenntarthatósági beszámolást. Szükséges, hogy a csoportszinten beszámoló anyavállalkozások megfelelően ismertessék leányvállalkozásaik kockázatait és hatásait, beleértve adott esetben az átvilágítási eljárásaikra vonatkozó információkat is. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor a csoport és egyes leányvállalkozásainak helyzete, illetve a különböző területeken működő egyes leányvállalkozások helyzete között különösen jelentős különbségek vannak, és az érintett leányvállalkozásra vonatkozó kiegészítő információk hiányában az információ felhasználója lényegesen eltérő következtetésre jutna a leányvállalkozás kockázatait vagy hatásait illetően.

(27) A hitelintézetek és a biztosítóintézetek kulcsszerepet játszanak a teljesen fenntartható és inkluzív, a zöld megállapodással összhangban lévő gazdasági és pénzügyi rendszerre való átállásban. Hitelezési, befektetési és jegyzési garanciavállalási tevékenységük révén jelentős pozitív és negatív hatásokkal bírhatnak. Ezért azokra a hitelintézetekre és biztosítóintézetekre, amelyeknek nem kell megfelelniük a 2013/34/EU irányelvnek, ideértve a szövetkezeteket és a biztosító egyesületeket is, fenntarthatósági beszámolási követelményeknek kell vonatkozniuk, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos méretkritériumoknak. A fenntarthatósági információk felhasználói így értékelni tudnák e hitelintézeteknek és biztosítóintézeteknek a társadalomra és a környezetre gyakorolt hatását, valamint azokat a fenntarthatósági kérdésekből eredő kockázatokat, amelyekkel az ilyen a hitelintézetek és biztosítóintézetek szembesülhetnek. A 2013/34/EU irányelv három lehetséges kritériumot ír elő annak meghatározására, hogy egy adott vállalkozás "nagyvállalkozásnak" tekintendő-e, nevezetesen a mérlegfőösszeget, a nettó árbevételt és az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszámát.

A hitelintézetek és a biztosítóintézetek esetében a nettó árbevétel kritériumát úgy kell módosítani, hogy a nettó árbevételnek a 2013/34/EU irányelvben szereplő általános fogalommeghatározása helyett a 86/635/EGK (19) és a 91/674/EGK (20) tanácsi irányelvben szereplő fogalommeghatározásra kell hivatkozni. A 86/635/EGK irányelv beszámolási követelményeivel való összhang biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy úgy döntsenek, hogy a fenntarthatósági beszámolási követelményeket nem alkalmazzák a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 2. cikkének (5) bekezdésében felsorolt hitelintézetekre.

(28) Azon fenntarthatósági kérdések listájának, amelyekről a vállalkozásoknak be kell számolniuk, a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lennie a "fenntarthatósági tényezők" (EU) 2019/2088 rendeletben szereplő fogalommeghatározásával, és meg kell előznie az adatfelhasználók által igényelt és a vállalkozások által jelentett információk között eltérést. E listának meg kell felelnie a felhasználók és a vállalkozások igényeinek és elvárásainak is, akik gyakran a "környezeti", "társadalmi" és "irányítási" kifejezéseket használják a három fő fenntarthatósági kérdés kategorizálására. A "fenntarthatósági tényezők" (EU) 2019/2088 rendeletben szereplő fogalommeghatározása azonban nem foglalja magában kifejezetten az irányítási kérdéseket. A "fenntarthatósági kérdések" ezen módosító irányelvvel módosított 2013/34/EU irányelvben szereplő fogalommeghatározásának ezért ki kell terjednie a környezeti, társadalmi, emberi jogi és irányítási tényezőkre, és magában kell foglalnia a "fenntarthatósági tényezők" (EU) 2019/2088 rendeletben szereplő fogalommeghatározását. A 2013/34/EU irányelv beszámolási követelményei nem sérthetik a nemzeti beszámolási kötelezettségeket.

(29) A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése nemcsak a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének és helyzetének megértéséhez szükséges mértékben, hanem a vállalkozás tevékenységei által a környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire gyakorolt hatások megértéséhez szükséges információkra vonatkozóan is megköveteli a beszámolást. E cikkek tehát előírják, hogy a vállalkozásoknak be kell számolniuk mind a vállalkozás tevékenységei által az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásokról, mind pedig arról, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan hatnak a vállalkozásra. Ezt nevezzük kettős lényegességi perspektívának, amelyben a vállalkozást érintő kockázatok és a vállalkozás hatásai egy-egy lényegességi perspektívát képviselnek. A vállalati beszámolás célravezetőségi vizsgálata azt mutatja, hogy ezt a két perspektívát gyakran nem megfelelően értelmezik vagy alkalmazzák. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a vállalkozásoknak az egyes lényegességi perspektívákat saját jogon kell figyelembe venniük, és közzé kell tenniük a mindkét szempontból lényeges információkat és a csak az egyik szempontból lényeges információkat egyaránt.

(30) A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a vállalkozások öt beszámolási területre vonatkozóan tegyenek közzé információkat: üzleti modell; politikák, beleértve az alkalmazott átvilágítási eljárásokat; e politikák eredményei; kockázatok és kockázatkezelés; valamint az üzleti tevékenység szempontjából lényeges kulcsfontosságú teljesítménymutatók. A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése nem hivatkozik kifejezetten az információk felhasználói által lényegesnek tartott egyéb beszámolási területekre, amelyek némelyike összhangban van a nemzetközi keretrendszerekben szereplő közzétételi kötelezettségekkel, ideértve az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport ajánlásait is. A közzétételi követelményeket kellő részletességgel kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozások beszámoljanak a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciájukról. A vállalkozások számára elő kell írni, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdésében és 29a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott beszámolási területeken túlmenően tegyenek közzé információkat az üzleti stratégiájukról, valamint az üzleti modell és a stratégia fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciájáról. Elő kell írni számukra továbbá, hogy tegyék közzé minden olyan esetleges tervüket, amely annak biztosítására irányul, hogy üzleti modelljük és stratégiájuk összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással, valamint a Párizsi Megállapodással összhangban a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására és a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére vonatkozó - nem vagy csak korlátozott mértékben túlléphető - célkitűzésekkel, az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározottak szerint.

Különösen fontos, hogy az éghajlattal kapcsolatos tervek a legújabb tudományos eredményeken alapuljanak, beleértve az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentéseit és az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület jelentéseit. Az ilyen tervekhez kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket adott esetben támogathatják az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkével összhangban közzétett, a taxonómiához igazodó tevékenységekhez kapcsolódó tőkekiadások (CapEx) vagy működési kiadások (OpEx) összegére vonatkozó információk is. A vállalkozások számára ezenkívül elő kell írni, hogy közzétegyék, hogy üzleti modelljük és stratégiájuk figyelembe veszi-e az érdekelt felek érdekeit, és ha igen, hogyan; a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekből eredő lehetőségeit; az üzleti stratégia azon szempontjainak végrehajtását, amelyek hatással vannak a fenntarthatósági kérdésekre vagy amelyekre ilyen kérdések hatással vannak; a vállalkozás által meghatározott fenntarthatósági célokat és az azok elérése felé tett előrehaladást; az igazgatóság és a vezetés szerepét a fenntarthatósági kérdésekben; a vállalkozás tevékenységeivel kapcsolatos főbb tényleges és lehetséges káros hatásokat; valamint azt, hogy hogyan azonosította a vállalkozás a beszámolójában szereplő információk körét. Amint kötelezővé válik az olyan elemek közzététele, mint például a célok és az azok elérése felé tett előrehaladás, a szakpolitikák eredményeinek közzétételére vonatkozó külön követelmény már nem szükséges.

(31) A nemzetközi jogi eszközökkel, például "Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó irányelvek: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása" című ENSZ-dokumentummal (a továbbiakban: az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek), az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveivel és az OECD-nek a felelősségteljes üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó útmutatásával való összhang biztosítása érdekében az átvilágításra vonatkozó közzétételi követelményeket a 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 29a. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknál részletesebben meg kell határozni. Az átvilágítás az az eljárás, amelyet a vállalkozások a tevékenységeikhez kapcsolódó főbb tényleges és lehetséges káros hatások azonosítása, nyomon követése, megelőzése, mérséklése, helyreállítása vagy megszüntetése érdekében hajtanak végre, és amely meghatározza, hogyan kezelik a vállalkozások ezeket a káros hatásokat. A vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó hatások közé tartoznak a vállalkozás által közvetlenül okozott hatások, azok a hatások, amelyekhez a vállalkozás hozzájárul, valamint a vállalkozás értékláncához egyébként kapcsolódó hatások. Az átvilágítási eljárás a vállalkozás teljes értékláncára vonatkozik, beleértve saját műveleteit, termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncait. Az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel összhangban a tényleges vagy lehetséges káros hatás akkor tekinthető főbb hatásnak, ha a vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó legnagyobb hatások közé sorolható az alábbiak alapján: az emberekre vagy a környezetre gyakorolt hatás súlyossága; az érintettek vagy lehetséges érintettek száma, vagy a környezetkárosodás mértéke; valamint a kár elhárításának, és a környezet vagy az érintett emberek korábbi állapota helyreállításának egyszerűsége.

(32) A 2013/34/EU irányelv nem írja elő a mérlegben megjelenített immateriális javaktól eltérő immateriális erőforrásokra vonatkozó információk közzétételét. Széles körben elismert tény, hogy az immateriális javakra és egyéb immateriális tényezőkre, többek között a belső előállítású immateriális erőforrásokra vonatkozóan kevés információ szerepel a beszámolókban, ami akadályozza a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének és helyzetének megfelelő értékelését, valamint a befektetések nyomon követését. Annak érdekében, hogy a befektetők jobban megérthessék a számos gazdasági ágazatban megfigyelhető, egyre növekvő szakadékot sok vállalkozás könyv szerinti értéke és piaci értéke között, minden nagyvállalkozás és az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező minden vállalkozás - a mikrovállalkozásokat kivéve - számára megfelelő beszámolási kötelezettséget kell előírni az immateriális erőforrásokra vonatkozóan. Mindazonáltal az immateriális erőforrásokra vonatkozó bizonyos információk szervesen kapcsolódnak a fenntarthatósági kérdésekhez, és ezért részét kell képezniük a fenntarthatósági beszámolásnak. Például a munkavállalók készségeire, kompetenciáira, tapasztalatára, a vállalkozáshoz való lojalitásukra, valamint a folyamatok, áruk és szolgáltatások javítására való motiváltságukra vonatkozó információk olyan, társadalmi szempontokra vonatkozó fenntarthatósági információk, amelyekre immateriális erőforrásokra vonatkozó információként is lehetne tekinteni. Hasonlóképpen, a vállalkozás és annak érdekelt felei - köztük az ügyfelek, a beszállítók és a vállalkozás tevékenységei által érintett közösségek - közötti kapcsolatok minőségére vonatkozó információk olyan, társadalmi vagy irányítási szempontokból releváns fenntarthatósági információk, amelyekre szintén immateriális erőforrásokra vonatkozó információként lehetne tekinteni. Az ilyen példák jól szemléltetik, hogy az immateriális erőforrásokra vonatkozó információkat egyes esetekben nem lehetséges megkülönböztetni a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információktól.

(33) A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése nem határozza meg, hogy a közlendő információnak előretekintőnek vagy a múltbeli teljesítményre vonatkozónak kell-e lennie. Jelenleg kevés előretekintő információt tesznek közzé, amelyeket a fenntarthatósági információk felhasználói különösen értékesnek tartanak. A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének és 29a. cikkének ezért elő kell írnia, hogy a beszámolókban szereplő fenntarthatósági információknak előretekintő és visszamenőleges jellegű információkat, valamint minőségi és mennyiségi információkat egyaránt magukban kell foglalniuk. Az információknak adott esetben meggyőző tudományos bizonyítékokon kell alapulniuk. Az információknak továbbá harmonizáltnak és összehasonlíthatónak kell lenniük, és adott esetben egységes mutatókon kell alapulniuk, ugyanakkor lehetővé kell tenniük az egyes vállalkozásokra jellemző és a vállalkozás kereskedelmi helyzetét nem veszélyeztető beszámolást. A beszámolókban szereplő fenntarthatósági információknak figyelembe kell venniük a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokat is, és információkat kell tartalmazniuk a vállalkozás teljes értékláncáról, beleértve a saját műveleteit, termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és adott esetben ellátási láncát. A vállalkozás teljes értékláncára vonatkozó információk magukban foglalnák az Unión belüli értékláncára vonatkozó információkat, valamint a harmadik országokra vonatkozó információkat is, amennyiben a vállalkozás értéklánca az Unión kívülre is kiterjed. A tagállamok által az ezen módosító irányelvvel összhangban elfogadandó intézkedések alkalmazásának első három évében, amennyiben az értékláncra vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, a vállalkozásnak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett az említett információkat beszerezni, valamint a vállalkozásnak az információk jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit.

(34) Ezen módosító irányelvnek nem célja előírni a vállalkozások számára, hogy az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (22) meghatározott üzleti titoknak minősülő szellemi tőkét, szellemi tulajdont, know-how-t vagy innovációs eredményeket tegyenek közzé. Az ezen módosító irányelvben előírt beszámolási követelmények ezért nem sérthetik az (EU) 2016/943 irányelvet.

(35) A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése előírja a vállalkozások számára, hogy a nem pénzügyi beszámolóikban szerepeljenek az éves pénzügyi kimutatásokban feltüntetett összegekre vonatkozó hivatkozások és további magyarázatok. Ezek a cikkek azonban nem írják elő a vállalkozások számára, hogy a vezetés beszámolójában szereplő más információkra is hivatkozzanak, vagy hogy azokat további magyarázatokkal egészítsék ki. Jelenleg tehát nincs összhang a jelentett nem pénzügyi információk és a vezetés beszámolójában közzétett többi információ között. E tekintetben egyértelmű követelményeket kell megállapítani.

(36) A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (1) bekezdése és 29a. cikkének (1) bekezdése előírja a vállalkozások számára, hogy ha nem rendelkeznek az említett cikkekben felsorolt egy vagy több kérdéssel kapcsolatos politikával, akkor egyértelmű és indokolással ellátott magyarázatot adjanak annak hiányára. A vállalkozások lehetséges politikáira vonatkozó információk közzétételének az említett cikkekben szereplő többi beszámolási területtől eltérő kezelése zavart okozott a beszámoló vállalkozások körében, és nem járult hozzá a közölt információk minőségének javításához. Ezért nem szükséges fenntartani a politikák ezen eltérő kezelését az említett irányelvben. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk, hogy milyen információkat kell közzétenni az ezen módosító irányelvvel módosított 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkében említett beszámolási területek mindegyikével kapcsolatban.

(37) A 2013/34/EU irányelv 19a. cikke (1) bekezdésének és 29a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozások támaszkodhatnak a nemzeti, uniós és nemzetközi beszámolási keretekre, és amennyiben így tesznek, meg kell határozniuk, hogy mely keretekre támaszkodtak. A 2013/34/EU irányelv azonban nem írja elő a vállalkozások számára, hogy közös beszámolási keretet vagy standardot alkalmazzanak, és nem akadályozza meg a vállalkozásokat abban, hogy egyáltalán ne alkalmazzanak beszámolási keretet vagy standardokat. A 2014/95/EU irányelv 2. cikkében előírtaknak megfelelően a Bizottság 2017. július 5-én elfogadta az "Iránymutatás a nem pénzügyi beszámolókhoz (a nem pénzügyi információkkal kapcsolatos beszámolás módszertana)" című közleményt (a továbbiakban: a nem pénzügyi beszámolókra vonatkozó iránymutatás), amelyben nem kötelező iránymutatást nyújtott az említett irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások számára.

2019. június 17-én a Bizottság elfogadta az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó iránymutatását, amely további iránymutatásokat tartalmaz, különösen az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozóan. Az említett, az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó iránymutatás kifejezetten magában foglalta az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport ajánlásait. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy a nem pénzügyi beszámolókra vonatkozó iránymutatás nem gyakorolt jelentős hatást a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások nem pénzügyi beszámolóinak minőségére. Az iránymutatások önkéntes jellege azt jelenti, hogy a vállalkozások szabadon eldönthetik, alkalmazzák-e azokat vagy sem. Az iránymutatások ezért önmagukban nem tudják biztosítani a különböző vállalkozások által közzétett információk összehasonlíthatóságát vagy a felhasználók által fontosnak tartott összes információ közzétételét. Ezért van szükség kötelező közös fenntarthatósági beszámolási standardokra az információk összehasonlíthatóságának és az összes lényeges információ közzétételének biztosítása érdekében. A kettős lényegesség elvére építve a standardoknak az információk felhasználói számára lényeges valamennyi információra ki kell terjedniük. A közös fenntarthatósági beszámolási standardokra a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának és digitalizálásának lehetővé tétele, valamint felügyeletének és végrehajtásának megkönnyítése érdekében is szükség van.

A kötelező közös fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozására azért van szükség, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos információk a pénzügyi információkkal azonos státuszt érjenek el. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardok Unió-szerte harmonizált fenntarthatósági beszámolást biztosítanának. Következésképpen a vállalkozások akkor teljesítenék a 2013/34/EU irányelv fenntarthatósági beszámolási követelményeit, ha beszámolóikat a fenntarthatósági beszámolási standardok szerint készítenék el. Az ilyen standardok meghatározásakor alapvető fontosságú a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni a világszerte alkalmazott főbb fenntarthatósági beszámolási standardokat, mindamellett nem csökkentve ezen módosító irányelv és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ambíciószintjét.

(38) Egyetlen meglévő standard vagy keret sem elégíti ki önmagában az Unió fenntarthatósági beszámolással kapcsolatos igényeit. A 2013/34/EU irányelv által előírt információknak ki kell terjedniük az egyes lényegességi perspektívák szempontjából releváns információkra, ki kell terjedniük minden fenntarthatósági kérdésre, és adott esetben összhangban kell lenniük az uniós jog szerinti, a fenntarthatósággal kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó egyéb kötelezettségekkel, ideértve az (EU) 2019/2088 és az (EU) 2020/852 rendeletben meghatározott kötelezettségeket is. Az uniós vállalkozásokra vonatkozó kötelező fenntarthatósági beszámolási standardoknak emellett arányban kell állniuk az európai zöld megállapodás ambíciószintjével, a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzéssel, valamint az (EU) 2021/1119 rendelet szerinti időközi célokkal. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy uniós fenntarthatósági beszámolási standardokat fogadjon el, lehetővé téve azok gyors elfogadását és biztosítva, hogy az említett fenntarthatósági beszámolási standardok tartalma összhangban legyen az Unió szükségleteivel.

(39) Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (a továbbiakban: EFRAG) egy, a belga jog szerint létrehozott nonprofit szervezet, amely közérdeket szolgál azáltal, hogy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok jóváhagyásával kapcsolatos tanácsokkal látja el a Bizottságot. Az EFRAG a vállalati beszámolással kapcsolatos európai szakértői központként szerzett jó hírnevet, és megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy elősegítse az uniós fenntarthatósági beszámolási standardok és a világszerte egységes standardok kidolgozására törekvő nemzetközi kezdeményezések közötti koordinációt. 2021 márciusában az EFRAG által létrehozott, több érdekelt felet tömörítő munkacsoport ajánlásokat tett közzé az Unió fenntarthatósági beszámolási standardjainak lehetséges kidolgozására vonatkozóan. Ezek az ajánlások koherens és átfogó, a kettős lényegesség szempontjából valamennyi fenntarthatósági kérdésre kiterjedő fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozására irányuló javaslatokat tartalmaznak. Az ajánlások emellett az ilyen standardok kidolgozására vonatkozó részletes ütemtervet, valamint a globális szabványosítási kezdeményezések és az Unió szabványosítási kezdeményezései közötti, egymást kölcsönösen erősítő együttműködésre irányuló javaslatokat is tartalmaznak. 2021 márciusában az EFRAG igazgatótanácsának elnöke ajánlásokat tett közzé az EFRAG irányításának lehetséges változásairól arra az esetre, ha az EFRAG-ot felkérnék arra, hogy dolgozzon ki szakmai tanácsokat a fenntarthatósági beszámolási standardokkal kapcsolatban. Az EFRAG igazgatótanácsának elnöke által megfogalmazott ajánlások szerint az EFRAG-on belül egy új fenntarthatósági beszámolási pillért hoznának létre anélkül, hogy az jelentős mértékben módosítaná a jelenlegi pénzügyi beszámolási pillért. 2022 márciusában az EFRAG közgyűlése kinevezte az EFRAG újonnan létrehozott fenntarthatósági beszámolási testületének tagjait. A fenntarthatósági beszámolási standardok elfogadásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie az EFRAG által kidolgozandó szakmai tanácsokat.

Az európai közjóhoz hozzájáruló, valamint a vállalkozások és a jelentett információk felhasználóinak igényeit kielégítő, magas színvonalú standardok biztosítása érdekében az EFRAG-nak elegendő közfinanszírozással kell rendelkeznie függetlenségének biztosításához. Szakmai tanácsát szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett, az érintett, kiegyensúlyozott mértékben képviselt érdekelt felek - többek között vállalkozások, befektetők, civil társadalmi szervezetek és szakszervezetek - szakértelme alapján kell kidolgozni, és ahhoz költség-haszon elemzéseknek kell társulniuk. Az EFRAG munkájában való szakmai részvétel feltételének a fenntarthatósági beszámolással kapcsolatos szakértelemnek kell lennie, annak nem lehet feltétele semmiféle pénzügyi hozzájárulás, továbbá nem akadályozhatja a közjogi szervek és a nemzeti standardalkotó szervezetek e munkában való részvételét. Olyan átlátható eljárást kell garantálni, amely biztosítja az összeférhetetlenség elkerülését. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós fenntarthatósági beszámolási standardok figyelembe vegyék a tagállamok véleményét, az említett standardok elfogadása előtt a Bizottságnak konzultálnia kell az EFRAG szakmai tanácsával kapcsolatban az (EU) 2020/852 rendeletben említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal (a továbbiakban: a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoport), valamint az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (23) említett számviteli szabályozó bizottsággal (a továbbiakban: a számviteli szabályozó bizottság).

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA), az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) az (EU) 2019/2088 rendelet szerint részt vesz a szabályozástechnikai standardok kidolgozásában, és e szabályozástechnikai standardok és a fenntarthatósági beszámolási standardok között koherenciára van szükség. Az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) értelmében az ESMA szerepet vállal továbbá a felügyeleti konvergencia előmozdításában az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező kibocsátók általi vállalati beszámolás terén, amelyeknek az említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban kell beszámolniuk. Ezért az ESMA-nak, az EBH-nak és az EIOPA-nak véleményt kell nyilvánítaniuk az EFRAG által adott szakmai tanácsról. E véleménynyilvánításnak a Bizottság kérésének kézhezvételétől számított két hónapon belül kell megtörténnie. A Bizottságnak emellett konzultálnia kell az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az EKB-val, az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával (a továbbiakban: CEAOB) és a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal annak biztosítása érdekében, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok összhangban legyenek a vonatkozó uniós szakpolitikákkal és joggal. Amennyiben e szervezetek bármelyike úgy dönt, hogy véleményt nyújt be, azt a Bizottság általi konzultációt követő két hónapon belül kell megtennie.

(40) A demokratikus felügyelet, ellenőrzés és átláthatóság erősítése érdekében a Bizottságnak évente legalább egyszer konzultálnia kell az Európai Parlamenttel, valamint közösen a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal és a számviteli szabályozó bizottsággal az EFRAG munkaprogramjáról a fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozása tekintetében.

(41) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak összhangban kell lenniük az egyéb uniós joggal. A standardoknak különösen az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott közzétételi követelményekkel kell összhangban lenniük, és figyelembe kell venniük az (EU) 2020/852 rendelet alapján elfogadott különböző, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott, alapul szolgáló mutatókat és módszertanokat, az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) értelmében a referenciamutató-kezelőkre alkalmazandó közzétételi követelményeket, az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozó minimumszabályokat, valamint az EBH által az 575/2013/EU rendelet III. pillérébe tartozó közzétételi követelmények végrehajtása során végzett bármely munkát.

A standardoknak figyelembe kell venniük az uniós környezetvédelmi jogot, többek között az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (26), és a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (27),valamint figyelembe kell venniük a 2013/179/EU bizottsági ajánlást (28) és mellékleteit, valamint azok aktualizált változatait. Figyelembe kell venniük továbbá az egyéb vonatkozó uniós jogot, többek között a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (29), valamint az uniós jogban a vállalkozásokra vonatkozóan, az igazgatók feladatait és az átvilágítást illetően meghatározott követelményeket is.

(42) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük a nem pénzügyi beszámolókra vonatkozó iránymutatást és az éghajlattal kapcsolatos információk jelentésére vonatkozó iránymutatást. Figyelembe kell venniük a 2013/34/EU irányelvben foglalt, a fenntarthatósághoz közvetlenül nem kapcsolódó egyéb beszámolási követelményeket is azzal a céllal, hogy a közölt információk felhasználói jobban megérthessék a vállalkozás fejlődését, teljesítményét, helyzetét és hatását, a fenntarthatósági információk és a 2013/34/EU irányelvnek megfelelően közölt egyéb információk közötti kapcsolatok maximalizálása révén.

(43) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak arányosaknak kell lenniük, és nem róhatnak szükségtelen adminisztratív terheket a használatukra kötelezett vállalatokra. Annak érdekében, hogy a fenntarthatósági információkat már jelenleg is közlő vállalkozásoknál minél kisebb legyen a zavar, a fenntarthatósági beszámolási standardoknak adott esetben figyelembe kell venniük a meglévő fenntarthatósági beszámolási és számviteli standardokat és kereteket. E meglévő standardok és keretek közé tartozik a Global Reporting Initiative (globális jelentéstételi kezdeményezés), a Sustainability Accounting Standards Board (fenntarthatósági beszámolási standardokkal foglalkozó testület), a Nemzetközi Integrált Jelentéstételi Tanács, a Nemzetközi Számviteli Standardok Testülete, az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport, a Carbon Disclosure Standards Board (karbonkibocsátással kapcsolatos információk közzétételére vonatkozó normákkal foglalkozó testület) és a CDP, korábbi nevén Carbon Disclosure Project (széndioxidkibocsátás-közzétételi projekt).

Az uniós standardoknak figyelembe kell venniük a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok Alapítványának égisze alatt kidolgozott fenntarthatósági beszámolási standardokat. Az szabályozás szükségtelen - és a globálisan működő vállalkozásokra nézve lehetséges negatív következményekkel járó - széttöredezettségének elkerülése érdekében az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak hozzá kell járulniuk a fenntarthatósági beszámolási standardok globális konvergenciájának folyamatához a Nemzetközi Fenntarthatósági Standard Testület (a továbbiakban: ISSB) munkájának támogatása révén. Az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak csökkenteniük kell a globálisan működő vállalkozásokra vonatkozó következetlen beszámolási követelmények kockázatát azáltal, hogy integrálják az ISSB által kidolgozandó globális alapstandardok tartalmát, amennyiben ezen alapstandardok tartalma összhangban van az uniós jogi kerettel és az zöld megállapodás célkitűzéseivel.

(44) A zöld megállapodásban a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy támogatja a vállalkozásokat és más érdekelt feleket a természeti tőkére vonatkozó standardizált számviteli gyakorlatok kidolgozásában az Unión belül és nemzetközi szinten egyaránt azzal a céllal, hogy biztosítsa a környezeti kockázatok és mérséklési lehetőségek megfelelő igazgatását, továbbá a kapcsolódó tranzakciós költségek csökkentését.

Az (EU) 2021/783 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott (30) környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE program) keretében támogatott Transparent projekt a természeti tőkére vonatkozó első számviteli módszertan kifejlesztésén dolgozik, amely meg fogja könnyíteni a meglévő módszerek összehasonlítását és átláthatóbbá teszi azokat, miközben csökkenti a vállalatok előtt álló korlátokat az üzleti tevékenységük időtállóságának támogatására szolgáló rendszerek elfogadását és használatát illetően. A Természetitőke-egyezmény szintén fontos referencia a természeti tőke elszámolásának területén. Bár a természeti tőkére vonatkozó számviteli módszerek elsősorban a belső irányítási döntések megerősítését szolgálják, azokat a fenntarthatósági beszámolási standardok kidolgozása során is megfelelően figyelembe kell venni. A természeti tőkére vonatkozó egyes számviteli módszertanok célja, hogy pénzben kifejezett értéket rendeljenek a vállalatok tevékenységeinek környezeti hatásaihoz, ami segítheti a fenntarthatósági információk felhasználóit az ilyen hatások jobb megértésében. Ezért helyénvaló, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok szükség esetén a fenntarthatósággal kapcsolatos hatások pénzben kifejezett mutatóit is magukban foglalhassák.

(45) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük a felelős üzleti magatartásra, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó nemzetközileg elismert elveket és kereteket, beleértve a fenntartható fejlődési célokat, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit, az OECD-nek a felelősségteljes üzleti magatartás tekintetében követendő kellő gondosságra vonatkozó útmutatását és a kapcsolódó ágazati iránymutatásokat, az ENSZ Globális Megállapodását, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (a továbbiakban: ILO) a multinacionális vállalatokra és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatát, a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó ISO 26000 szabványt, valamint az ENSZ Felelős Befektetési Elveit.

(46) Biztosítani kell, hogy a vállalkozások által a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően jelentett információk megfeleljenek a felhasználók igényeinek, és az erőfeszítés és költségek tekintetében ne rójanak aránytalan terheket a beszámoló vállalkozásokra és - e vállalkozások értékláncának részeként - az ebben közvetetten érintett szereplőkre. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak ezért meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük valamennyi jelentős környezeti tényezőről, beleértve azok éghajlatra, levegőre, földre, vízre és biológiai sokféleségre gyakorolt hatásait és az azoktól való függőségeit. Az (EU) 2020/852 rendelet megadja az Unió környezeti célkitűzéseinek osztályozását.

A következetesség érdekében helyénvaló hasonló osztályozást alkalmazni azon környezeti tényezők azonosítására, amelyekkel a fenntarthatósági beszámolási standardoknak foglalkozniuk kell. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük és meg kell határozniuk azokat a földrajzi vagy egyéb háttérinformációkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük annak érdekében, hogy meg lehessen érteni a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt fő hatásaikat, valamint a fenntarthatósági kérdésekből eredő, a vállalkozást érintő fő kockázatokat. A vállalkozások által a környezeti tényezőkre vonatkozóan közzéteendő információk meghatározásakor biztosítani kell az összhangot az (EU) 2020/852 rendelet 2. cikkében meghatározott fogalommeghatározásokkal, valamint az említett rendelet 8. cikkében meghatározott és az említett rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott beszámolási követelményekkel.

(47) Az éghajlattal kapcsolatos információk tekintetében a felhasználókat a vállalkozások fizikai és átállással kapcsolatos kockázatai, valamint a különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek tekintetében fennálló rezilienciája és az azokhoz való alkalmazkodásra vonatkozó tervei, valamint az Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességi célkitűzéséhez való alkalmazkodásra vonatkozó tervei érdekli. Érdekli továbbá a vállalkozásnak tulajdonítható üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -kivonás szintje és hatóköre, beleértve azt is, hogy a vállalkozás milyen mértékben alkalmaz ellentételezéseket, valamint hogy ezek az ellentételezések milyen forrásból származnak. A klímasemleges gazdaság megvalósításához össze kell hangolni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elszámolására és ellentételezésére vonatkozó standardokat. A felhasználóknak megbízható információkra van szükségük az ellentételezésekkel kapcsolatban, amelyek eloszlatják az esetleges kétszeres elszámolással és túlbecsléssel kapcsolatos aggályokat, tekintettel azokra a kockázatokra, amelyeket a kétszeres elszámolás és a túlbecslés okozhat az éghajlattal kapcsolatos célok elérését illetően. A felhasználók arra is kíváncsiak, hogy a vállalkozások az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiáik részeként milyen erőfeszítéseket tettek az abszolút üvegházhatásúgáz-kibocsátás - köztük az 1., a 2. és adott esetben a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások - hatékony csökkentésére.

A 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások tekintetében a felhasználók számára elsődleges fontosságú, hogy tájékoztatást kapjanak arról, hogy a 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások mely kategóriái jelentősek a vállalkozás esetében, valamint a 3. alkalmazási körbe tartozó említett kategóriák kibocsátásairól. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak ezért meg kell határozniuk, hogy a vállalkozásoknak milyen információkat kell közölniük az ilyen kérdésekkel kapcsolatban.

(48) A klímasemleges és körforgásos, diffúz szennyezéstől mentes gazdaság megvalósításához valamennyi gazdasági ágazat teljes körű mozgósítására szükség van. E tekintetben kulcsfontosságú az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelése, mivel energiát a teljes ellátási láncok mentén használnak. Az energetikai szempontokat ezért megfelelően figyelembe kell venni a fenntarthatósági beszámolási standardokban, különösen a környezeti ügyek, köztük az éghajlattal kapcsolatos ügyek tekintetében.

(49) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a társadalmi tényezőkről, többek között a munkakörülményekről, a szociális partnerek bevonásáról, a kollektív tárgyalásról, az egyenlőségről, a megkülönböztetésmentességről, a sokszínűségről és a befogadásról, valamint az emberi jogokról. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük a vállalkozások emberekre, többek között a munkavállalókra és az emberi egészségre gyakorolt hatásaira. A vállalkozások által az emberi jogokról közzétett információknak adott esetben tartalmazniuk kell az értékláncaikban előforduló kényszermunkára és gyermekmunkára vonatkozó információkat. A kényszermunkára vonatkozó fenntarthatósági beszámolási követelmények nem mentesíthetik a hatóságokat azon felelősségük alól, hogy kereskedelempolitikai és diplomáciai eszközökkel foglalkozzanak az emberi jogi visszaélések, többek között a kényszermunka eredményeként előállított áruk behozatalával. A vállalkozásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy beszámoljanak a foglalkoztatással és a jövedelmekkel kapcsolatos lehetséges kockázatokról és tendenciákról.

A társadalmi tényezőkre vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a szociális jogok európai pillérének a vállalkozások szempontjából releváns elveit illetően, ideértve a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget és a munkakörülményeket is. A Bizottság által 2021. március 4-én elfogadott, a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv szigorúbb követelményeket ír elő a vállalkozások számára a társadalmi kérdésekről való beszámolás tekintetében. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat is, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az emberi jogok nemzetközi törvényében és más alapvető emberi jogi ENSZ-egyezményekben, többek között a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben, az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményben, az ILO munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában, az ILO alapvető egyezményeiben, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben, az Európai Szociális Chartában és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott emberi jogok, alapvető szabadságok, demokratikus elvek és normák tekintetében. A társadalmi, valamint a környezeti és irányítási tényezőkre vonatkozó beszámolásnak arányosnak kell lennie ezen módosító irányelv hatályával és céljaival. A nemek közötti egyenlőséggel és az egyenlő értékű munkáért egyenlő bérrel foglalkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk a nemek közötti bérszakadékról közlendő információkat, figyelembe véve az egyéb vonatkozó uniós jogot. A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásával és befogadásával foglalkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk a vállalkozás által hozott akadálymentesítési intézkedésekről közlendő információkat.

A képzéssel és a készségfejlesztéssel foglalkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk a képzésben részt vevő munkavállalók arányára és megoszlására vonatkozóan közlendő információkat. A kollektív tárgyalásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk az üzemi tanácsok, valamint a kollektív szerződések létezéséről és az ilyen megállapodások hatálya alá tartozó munkavállalók arányáról közzéteendő információkat. A munkavállalói részvétellel kapcsolatos fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk a munkavállalóknak az igazgatótanácsokban és felügyelőbizottságokban való részvételével kapcsolatban közzéteendő információkat. A sokszínűséggel foglalkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak többek között meg kell határozniuk a felső vezetés nemek szerinti sokféleségéről, valamint a vezetőtestületekben alulreprezentált nem tagjainak számáról közlendő információkat.

(50) A felhasználóknak információkra van szükségük az irányítási tényezőkre vonatkozóan. A felhasználók számára leginkább releváns irányítási tényezők felsorolását olyan irányadó beszámolási keretek biztosítják, mint például a globális jelentéstételi kezdeményezés és az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport, valamint olyan irányadó globális keretek tartalmazzák, mint például a nemzetközi vállalatirányítási hálózat (ICGN) globális irányítási elvei és a G20-ak / az OECD vállalatirányítási elvei. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tennie az irányítási tényezőkre vonatkozóan. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepére, az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelemre és készségekre, vagy az ilyen testületeknek az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésére, arra, hogy a vállalat rendelkezik-e az említett testületek tagjainak kínált és a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó ösztönzőkre vonatkozó politikával, továbbá a vállalkozás belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereire vonatkozó, a fenntarthatósági beszámolási folyamattal kapcsolatos információkkal. A felhasználóknak emellett információkra van szükségük a vállalkozások vállalati kultúrájára és üzleti etikával kapcsolatos szemléletmódjára vonatkozóan is - melyek elismert elemeit képezik az olyan irányadó vállalatirányítási kereteknek, mint például a nemzetközi vállalatirányítási hálózat globális irányítási elvei -, ideértve a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelemre, valamint a vállalkozás politikai befolyásának gyakorlására irányuló tevékenységeire és kötelezettségvállalásaira, többek között a lobbitevékenységeire vonatkozó információkat is.

A vállalkozás irányítására és az ügyfelekkel, a beszállítókkal és a vállalkozás tevékenységei által érintett közösségekkel fennálló kapcsolatok minőségére vonatkozó információk segítik a felhasználókat a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatainak és hatásainak a megértésében. A beszállítókkal fennálló kapcsolatokra vonatkozó információk a 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (31) említett, a fizetési határnaphoz vagy határidőhöz, a késedelmi kamatlábhoz vagy a behajtási költségek megtérítéséhez kapcsolódó fizetési gyakorlatokat is magukban foglalják. Minden évben vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) - ezreit érik ügyviteli és anyagi terhek azért, mert későn vagy egyáltalán nem fizetnek nekik. A késedelmes fizetések végső soron fizetésképtelenséghez és csődhöz vezetnek, ami romboló hatással van a teljes értékláncra. A fizetési gyakorlatokra vonatkozó információk köre bővülésének lehetővé kell tennie más vállalkozások számára, hogy felismerjék az azonnal és megbízhatóan fizető feleket, észleljék a tisztességtelen fizetési gyakorlatokat, hozzáférjenek a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozásokra vonatkozó információkhoz, és tisztességesebb fizetési feltételeket tudjanak kialkudni.

(51) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak elő kell mozdítaniuk a vállalkozások által a vezetés beszámolójában közzétett valamennyi információ integráltabb megközelítését annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói jobban megérthessék a vállalkozás fejlődését, teljesítményét, helyzetét és hatását. Az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak szükség szerint különbséget kell tenniük a vállalkozások által az egyedi szintű beszámolás során közzéteendő információk és a csoport szintű beszámolás során közzéteendő információk között. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak emellett a vezetés beszámolójában feltüntetendő fenntarthatósági információk azonosítása érdekében végrehajtott eljárásra vonatkozó, a vállalkozásoknak szóló iránymutatást is tartalmazniuk kell, mivel a vállalkozástól csak a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértése szempontjából releváns információk, valamint az annak megértéséhez szükséges információk közzététele követelhető meg, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

(52) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fenntarthatósági beszámolás a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogával összhangban történjen. A vállalkozás vezetésének ezért a megfelelő szinten tájékoztatnia kell a munkavállalók képviselőit, és meg kell vitatnia velük a vonatkozó információkat, valamint a fenntarthatósági információk megszerzésének és ellenőrzésének módját. Ez magában foglalja e módosító irányelv alkalmazásában a munkavállalók képviselői és a központi irányítás vagy bármely más, megfelelőbb szintje közötti párbeszéd és eszmecsere kialakítását olyan alkalmakkor, olyan módon és tartalommal amely lehetővé teszi a munkavállalók képviselői számára a véleményük kifejtését. Véleményüket adott esetben közölni kell az érintett igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületekkel.

(53) Az ugyanabban az ágazatban működő vállalkozások gyakran hasonló fenntarthatósági kockázatoknak vannak kitéve, és gyakran hasonló hatást gyakorolnak a társadalomra és a környezetre. Az ugyanabban az ágazatban működő vállalkozások összehasonlítása különösen értékes a befektetők és a fenntarthatósággal kapcsolatos információk más felhasználói számára. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak ezért meg kell határozniuk mind azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak minden ágazatban közzé kell tenniük, mind pedig azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak attól függően kell közzétenniük, hogy mely ágazatban tevékenykednek. Az ágazatspecifikus fenntarthatósági beszámolási standardok különösen fontosak a környezetre, az emberi jogokra és a kormányzásra nézve magas fenntarthatósági kockázatokkal vagy hatással járó ágazatok esetében, beleértve az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) I. mellékletének A- H. és L. szakaszában felsorolt ágazatokat, valamint az ezen ágazatokon belüli releváns tevékenységeket is. Az ágazatspecifikus fenntarthatósági beszámolási standardok elfogadásakor a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok által meghatározott információk arányosak legyenek az egyes ágazatokra jellemző fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok és hatások mértékével, figyelembe véve, hogy egyes ágazatok kockázatai és hatásai más ágazatokhoz képest magasabbak. A Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy az ilyen ágazatokon belül nem minden tevékenység jár szükségszerűen magas fenntarthatósági kockázatokkal vagy hatásokkal. A különösen a természeti erőforrásokra támaszkodó ágazatokban működő vállalkozások esetében az ágazatspecifikus fenntarthatósági beszámolási standardok előírnák a biológiai sokféleségre és az ökoszisztémákra gyakorolt, természethez kapcsolódó hatások és kockázatok közzétételét is.

A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük azokat a nehézségeket is, amelyekkel a vállalkozások szembesülhetnek az értékláncuk szereplőitől, különösen a kis- és középvállalkozás beszállítóktól, valamint a feltörekvő piacokon és gazdaságokban működő beszállítóktól való információgyűjtés során. Az értékláncok tekintetében e fenntarthatósági beszámolási standardoknak olyan közzétételeket kell előírniuk, amelyek a vállalkozások tevékenységeinek léptékével és összetettségével, valamint az értékláncba tartozó vállalkozások kapacitásaival és erőforrásaival - különösen a vállalkozások azon kapacitásaival és erőforrásaival, amelyekre nem vonatkoznak az ezen módosító irányelvben előírt fenntarthatósági beszámolási követelmények - arányosak, és mindezek szempontjából relevánsak. A fenntarthatósági beszámolási standardok nem határozhatnak meg olyan közzétételeket, amelyek megkövetelnék a vállalkozásoktól, hogy olyan információkat szerezzenek be az értékláncukba tartozó kis- és középvállalkozásoktól, amelyek meghaladják a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok szerint közzétteendő információkat. Ez nem sértheti a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményeket.

(54) A felhasználók információs igényeinek időben történő kielégítése érdekében, és különös tekintettel arra, hogy sürgősen ki kell elégíteni az (EU) 2019/2088 rendelet 4. cikkének (6) és (7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelmények hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplők információs igényeit, a Bizottságnak 2023. június 30-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén el kell fogadnia a fenntarthatósági beszámolási standardok első csoportját. A fenntarthatósági beszámolási standardok e csoportjának meg kell határoznia azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük valamennyi beszámolási terület és fenntarthatósági kérdés tekintetében, és amelyekre a pénzügyi piaci szereplőknek szükségük van ahhoz, hogy teljesítsék az (EU) 2019/2088 rendeletben meghatározott közzétételi kötelezettségeket. A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén legkésőbb 2024. június 30-ig el kell fogadnia a fenntarthatósági beszámolási standardok második csoportját, meghatározva szükség esetén azokat a kiegészítő információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük a fenntarthatósági kérdésekről és beszámolási területekről, valamint az azon ágazatra jellemző információkat, amelyben a vállalkozás működik. A Bizottságnak háromévente felül kell vizsgálnia az említett fenntarthatósági beszámolási standardokat - ideértve a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokat is - a vonatkozó fejlemények, többek között a nemzetközi standardok fejlődésének figyelembevétele érdekében.

(55) A 2013/34/EU irányelv nem írja elő, hogy a vállalkozások a vezetés beszámolóját digitális formátumban nyújtsák be, ami akadályozza a beszámolókban szereplő információk kereshetőségét és használhatóságát. A fenntarthatósági információk felhasználói egyre inkább elvárják, hogy ezek az információk digitális formátumban kereshetők, összehasonlíthatók és géppel olvashatók legyenek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a 2013/34/EU irányelv fenntarthatósági beszámolási követelményeinek hatálya alá tartozó vállalkozások számára előírhassák, hogy a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhetővé tegyék honlapjukon a vezetés beszámolóját. A digitalizáció lehetőséget teremt az információk hatékonyabb felhasználására, és jelentős költségmegtakarítási lehetőségeket rejt magában mind a felhasználók, mind a vállalkozások számára. A digitalizáció lehetővé teszi továbbá az adatok nyílt és hozzáférhető formátumban történő központosítását uniós és tagállami szinten, ami megkönnyíti az olvasást, és lehetővé teszi az adatok összehasonlítását. A vállalkozások számára ezért elő kell írni, hogy az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (33) 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban készítsék el a vezetés beszámolóját, és a fenntarthatósági beszámolójukat - beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke alapján közzéteendő információkat is - az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően jelöljék meg, amint az meghatározásra került.

Az uniós fenntarthatósági beszámolási standardokhoz kapcsolódó digitális taxonómiára lesz szükség annak lehetővé tétele érdekében, hogy a beszámolókban szereplő információkat az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően címkézzék meg. Ezeket a követelményeket be kell építeni a Bizottság által az "Európai adatstratégia" című, 2020. február 19-i közleményében és "Az EU digitális pénzügyi stratégiája" című, 2020. szeptember 24-i közleményében bejelentett, digitalizációval kapcsolatos munkába. Ezek a követelmények kiegészítenék a tőkepiaci unióra vonatkozó cselekvési tervben előirányzott, a nyilvános vállalati információkhoz hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont (a továbbiakban: ESAP) létrehozását is, amint azt a "Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára - új cselekvési terv" című, 2020. szeptember 24-i bizottsági közlemény is előirányozza, amely figyelembe veszi az összehasonlítható információk digitális formátumban történő rendelkezésre bocsátásának szükségességét is.

(56) Annak érdekében, hogy a beszámolókban szereplő fenntarthatósági információk bekerülhessenek az ESAP-ba, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az uniós szabályozott piacra nem bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban tegyék közzé a vezetésük beszámolóját, beleértve a fenntarthatósági beszámolót is.

(57) A 2013/34/EU irányelv 19a. cikkének (4) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentesítsék a vállalkozásokat az alól, hogy az említett irányelv 19a. cikke (1) bekezdésében előírt nem pénzügyi kimutatást belefoglalják a vezetés beszámolójába. A tagállamok ezt akkor tehetik meg, ha az érintett vállalkozás külön beszámolót készít, amelyet az említett irányelv 30. cikkével összhangban a vezetés beszámolójával együtt tesz közzé, vagy ha a beszámolót a mérlegfordulónapot követő hat hónapot meg nem haladó észszerű határidőn belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a vállalkozás weboldalán, és a vezetés beszámolója hivatkozik e külön beszámolóra. Ugyanez a lehetőség a 2013/34/EU irányelvben említett összevont nem pénzügyi kimutatás esetén is fennáll. Húsz tagállam élt ezzel a lehetőséggel. A külön beszámoló közzétételének lehetősége azonban akadályozza az olyan információk elérhetőségét, amelyek összekapcsolják a pénzügyi információkat a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkkal. Emellett akadályozza az információk kereshetőségét és hozzáférhetőségét a felhasználók, különösen a pénzügyi és fenntarthatósági információk iránt is érdeklődő befektetők számára. A pénzügyi és fenntarthatósági információk közzétételének lehetséges eltérő időpontjai súlyosbítják az említett problémát. A külön beszámolóban való közzététel azt a benyomást is keltheti, vállalaton belül és kívül, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos információk a kevésbé releváns információk kategóriájába tartoznak, ami negatívan befolyásolhatja az információ érzékelt megbízhatóságát. A vállalkozásoknak ezért a vezetés beszámolóján belül egy egyértelműen e célra szolgáló szakaszban kell közölniük a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat, a tagállamok számára pedig a továbbiakban nem szabad lehetővé tenni, hogy a vállalkozásokat mentesítsék azon kötelezettség alól, hogy a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkat a vezetés beszámolójában tüntessék fel.

Ez a kötelezettség segítene tisztázni azt is, hogy az illetékes nemzeti hatóságok milyen szerepet töltenek be a vezetés 2004/109/EK irányelvvel összhangban készített beszámolójának részét képező fenntarthatósági beszámoló felügyeletében. Ezenkívül a fenntarthatósági információk jelentésére kötelezett vállalkozásokat semmi esetre sem szabad mentesíteni a vezetés beszámolójának közzétételére vonatkozó kötelezettség alól, mivel fontos biztosítani, hogy a fenntarthatósági információk nyilvánosan hozzáférhetők legyenek.

(58) A 2013/34/EU irányelv 20. cikke előírja, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások vezetése beszámolójának egy vállalatirányítási nyilatkozatot is tartalmaznia kell, amelynek egyéb információk mellett tartalmaznia kell a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokféleséggel kapcsolatos politika leírását. A 2013/34/EU irányelv 20. cikke rugalmasságot biztosít a vállalkozások számára annak eldöntésében, hogy a sokféleség mely szempontjairól számolnak be. Nem kötelezi kifejezetten a vállalkozásokat arra, hogy a sokféleség bármely konkrét szempontjára vonatkozóan információkat tüntessenek fel. A gazdasági döntéshozatalban való, nemek szempontjából kiegyensúlyozottabb részvétel irányába történő előrelépés érdekében biztosítani kell, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások mindig beszámoljanak a nemek szerinti sokféleséggel kapcsolatos politikáikról és azok végrehajtásáról. A szükségtelen ügyviteli terhek elkerülése érdekében azonban az ilyen vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a 2013/34/EU irányelv 20. cikkében előírt információk egy részét a fenntarthatósággal kapcsolatos egyéb információkkal együtt közöljék. Amennyiben emellett döntenek, akkor a vállalatirányítási nyilatkozatukban hivatkozniuk kell a vállalkozás fenntarthatósági beszámolójára, és a 2013/34/EU irányelv 20. cikke szerint megkövetelt információkra továbbra is alkalmazandók a vállalatirányítási nyilatkozat bizonyossági követelményei.

(59) A 2013/34/EU irányelv 33. cikke előírja a tagállamok számára, hogy gondoskodjanak arról, hogy a vállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai kollektív felelősséggel tartozzanak azért, hogy az éves pénzügyi kimutatásokat, az összevont pénzügyi kimutatásokat, a vezetés beszámolóját, a vezetés összevont beszámolóját, a vállalatirányítási nyilatkozatot és az összevont vállalatirányítási nyilatkozatot az említett irányelv követelményeivel összhangban készítsék el és tegyék közzé. Ezt a kollektív felelősséget ki kell terjeszteni az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott digitalizációs követelményekre, az uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelés követelményére és a fenntarthatósági beszámoló megjelölésére vonatkozó követelményre.

(60) A bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokat végző szakma különbséget tesz a korlátozott bizonyosságot nyújtó és a kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatások között. A korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás eredményét rendszerint negatív állítás formájában fejezik ki, kijelentve, hogy a szakértő nem talált semmi olyat, amely alapján arra a következtetésre juthatna, hogy a vizsgálat tárgya lényeges valótlanságot tartalmaz. Korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás során a könyvvizsgáló kevesebb ellenőrzést végez, mint kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetén. Korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetében tehát a munka mennyisége kevesebb, mint kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetében. A kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás keretében végzett munka mennyisége kiterjedt eljárásokat foglal magában, beleértve a beszámoló vállalkozás belső ellenőrzési rendszereinek figyelembevételét és a tételes vizsgálatot, és ezért jelentősen nagyobb, mint korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatás esetében.

A kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás eredményét rendszerint pozitív állítás formájában fejezik ki, és az az ellenőrzési feladat tárgyának korábban meghatározott kritériumok alapján történő értékeléséről szóló véleményt eredményez. A 2013/34/EU irányelv előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrizze, hogy a nem pénzügyi kimutatás vagy a külön jelentés elkészült-e. Nem írja elő, hogy a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató ellenőrizze az információkat, bár lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy amennyiben kívánják, megköveteljék az ilyen ellenőrzést. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági követelmény hiánya - szemben azzal a követelménnyel, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak kellő bizonyosságon alapuló, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatokat kell végeznie - veszélyeztetné a közzétett fenntarthatósági információk hitelességét, így nem felelne meg ezen információk szándékolt felhasználói igényeinek. Bár a cél az, hogy a pénzügyi és a fenntarthatósági beszámolók esetében a bizonyosság szintje hasonló legyen, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságra vonatkozó, általánosan elfogadott standard hiánya az arra vonatkozó különböző értelmezések és elvárások kialakulásának kockázatával jár, hogy miből áll egy kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás a fenntarthatósággal kapcsolatos információk különböző kategóriái esetében, különös tekintettel az előretekintő és minőségi információk közzétételére.

Ezért fontolóra kell venni a fenntarthatósági információkhoz szükséges bizonyosság szintjének növelésére irányuló fokozatos megközelítés alkalmazását, kezdve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég azon kötelezettségével, hogy korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízás alapján véleményt nyilvánítson arról, hogy a fenntarthatósági beszámoló teljesíti-e az uniós követelményeket. E véleménynek ki kell térnie a fenntarthatósági beszámoló uniós fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelésére, a vállalkozás által a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően közölt információk azonosítására szolgáló folyamatra, valamint a fenntarthatósági beszámoló megjelölésére vonatkozó követelmény teljesítésére. A könyvvizsgálónak azt is értékelnie kell, hogy a vállalkozás beszámolója teljesíti-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében foglalt beszámolási követelményeket. A kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás tartalmával kapcsolatos közös értelmezés és közös elvárások biztosítása érdekében a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás alapján véleményt kell nyilvánítania arról, hogy a fenntarthatósági beszámoló teljesíti-e az uniós követelményeket, amint a Bizottság - legkésőbb 2028. október 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén - elfogadja a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó megalapozott bizonyosság bizonyossági standardjait, annak felmérését követően, hogy a könyvvizsgálók és a vállalkozások számára megvalósítható lenne-e kellő bizonyosság.

A korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatástól a kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatás felé való átmenet fokozatos megközelítése lehetővé tenné a fenntarthatósági információkkal kapcsolatos bizonyosságot nyújtó szolgáltatás piacának és a vállalkozások beszámolási gyakorlatának fokozatos fejlődését is. Végül, az ilyen fokozatos megközelítés fokozatosan növelné a beszámoló vállalkozások költségeit, mivel a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság a kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízáson alapuló nyújtása költségesebb a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság a korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízáson alapuló nyújtásánál. A fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozó vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy a fenntarthatósági beszámolójukra vonatkozóan - ha úgy kívánják - kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízáson alapuló bizonyossági véleménnyel rendelkezzenek, és ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy teljesítették a korlátozott bizonyosságot nyújtó szolgáltatásra irányuló megbízáson alapuló véleménykérési kötelezettségüket. Az előretekintő információkra vonatkozóan adott, kellő bizonyosságot nyújtó szolgáltatáson alapuló vélemény mindössze arra vonatkozóan nyújt bizonyosságot, hogy az adott információkat az alkalmazandó standardokkal összhangban állították össze.

(61) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jelenleg is ellenőrzik a pénzügyi kimutatásokat és a vezetés beszámolóját. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek által történő nyújtása elősegítené a pénzügyi és fenntarthatósági információk közötti kapcsolat és azok következetességének biztosítását, ami különösen fontos a fenntarthatósági információk felhasználói számára. Fennáll azonban a könyvvizsgálati piac további koncentrációjának kockázata, ami veszélyeztetheti a könyvvizsgálók függetlenségét, és növelheti a könyvvizsgálati díjakat vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos díjakat.

Figyelembe véve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók kulcsfontosságú szerepét a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásában és a fenntarthatósággal kapcsolatos megbízható információk biztosításában, a Bizottság bejelentette, hogy lépéseket fog tenni a könyvvizsgálat minőségének további javítása, valamint egy nyitottabb és diverzifikáltabb könyvvizsgálati piac létrehozása érdekében, amelyek ezen módosító irányelv sikeres alkalmazásának feltételei. Emellett kívánatos, hogy a vállalkozások számára a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók szélesebb köre álljon rendelkezésre a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendeletének (34) megfelelően akkreditálják a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókat a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény adását illetően, mely véleményt a vezetés beszámolójával együtt kell közzétenni. Emellett azt a választási lehetőséget is biztosítani kell a tagállamok számára, hogy engedélyezzék a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleménynek a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgálóktól eltérő, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló általi elkészítését. Továbbá, amennyiben a tagállamok engedélyezik, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot egy független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató nyújtsa, akkor egyúttal engedélyezniük kell, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményt a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végző jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgálóktól eltérő, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló készítse el.

A tagállamoknak olyan követelményeket kell meghatározniuk, amelyek biztosítják a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók által nyújtott, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság minőségét, valamint következetes eredményeket biztosítanak a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében. Ezért valamennyi független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatóra olyan követelményeknek kell vonatkozniuk, amelyek egyenértékűek a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (35) a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását illetően meghatározott követelményekkel, ugyanakkor igazodnak azon független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók sajátosságaihoz, amelyek jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot nem végeznek. A tagállamoknak mindenekelőtt egyenértékű követelményeket kell meghatározniuk a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók képzésére és vizsgáztatására, továbbképzésére, minőségbiztosítási rendszereire, szakmai etikájára, függetlenségére, pártatlanságára, bizalmasságára és szakmai titoktartására, kijelölésére és felmentésére, munkaszervezésére, továbbá a vizsgálatokra és szankciókra, valamint a szabálytalanságok bejelentésére vonatkozóan. Ez egyenlő versenyfeltételeket is biztosítana majd minden olyan személy és vállalkozás számára, amely tagállami engedéllyel rendelkezik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény nyújtására, beleértve a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat is. Ha egy vállalkozás a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól eltérő akkreditált független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató véleményét kéri a fenntarthatósági beszámolójával kapcsolatban, a fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyossági véleményt a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól már nem kell újból kérnie.

Azon független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók számára, amelyeket valamely tagállam már akkreditált a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából, engedélyezni kell, hogy továbbra is ellássák e tevékenységüket. Ehhez hasonlóképpen, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokra a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókra, amelyek akkreditációja már folyamatban van a képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó új követelmények alkalmazásának kezdőnapján, ezek az új akkreditációs követelmények ne legyenek alkalmazandók, feltéve hogy a folyamatot az említett új követelmények alkalmazásának kezdőnapját követő két éven belül lezárják. A tagállamoknak biztosítaniuk kell azonban azt, hogy mindazok a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók, amelyeket valamely tagállam az új akkreditációs követelmények alkalmazásának kezdőnapját követő két éven belül akkreditált a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából, szakmai továbbképzés révén megszerezzék a fenntarthatósági beszámolással, illetve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos szükséges ismereteket.

(62) A szolgáltatások szabad mozgásának előmozdítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a más tagállamban letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók számára, hogy területükön fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtsanak. Ez abban az esetben is elősegítené a bizonyossági piac megnyitását, ha nem minden tagállam teszi lehetővé területén a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók akkreditálását. Amennyiben a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók a fogadó tagállam területén nyújtják a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot, az említett fogadó tagállam dönthet úgy, hogy felügyeli a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókat, tekintettel arra a lehetőségre, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó könyvvizsgálók felügyeletére alkalmazott keretrendszerre támaszkodhat.

(63) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben az uniós jog előírja egy vállalkozás számára, hogy a fenntarthatósági beszámolójának elemeit egy akkreditált független harmadik féllel ellenőrizze, az akkreditált független harmadik fél jelentését vagy a vezetés beszámolójának mellékleteként, vagy bármely más, nyilvánosan hozzáférhető módon hozzáférhetővé kell tenni. Az említett beszámoló ilyen hozzáférhetősége nem zárhatja ki annak a bizonyossági véleménynek az eredményét, amelytől a harmadik fél által végzett ellenőrzésének függetlennek kell maradnia. Ez nem eredményezheti a bizonyossági véleményt nyilvánító könyvvizsgáló vagy független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató és az akkreditált független harmadik fél közötti munka megkettőzését.

(64) A 2006/43/EK irányelv az éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatának szabályait határozza meg. Biztosítani kell, hogy következetes szabályok vonatkozzanak a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló általi nyújtására. A 2006/43/EK irányelvet kell alkalmazni, ha a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményt egy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyilvánítja ki.

(65) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jóváhagyására és elismerésére vonatkozó szabályoknak lehetővé kell tenniük, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is jogosultak legyenek. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, akik képesítést kívánnak szerezni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására, rendelkezzenek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges elméleti ismeretekkel és az ilyen ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességével.

Ezért a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak legalább nyolc hónapos gyakorlati képzést kell végezniük az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása vagy más, fenntarthatósággal kapcsolatos szolgáltatások terén, figyelembe véve a korábbi foglalkozási tapasztalatokat. A valamely tagállam által már jóváhagyott vagy elismert, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók számára azonban továbbra is lehetővé kell tenni, hogy fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtsanak. Ehhez hasonlóan, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokra a természetes személyekre, akikre vonatkozóan a jóváhagyási folyamat az ezen módosító irányelvben létrehozott, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos követelmények alkalmazásának kezdőnapján már folyamatban van, e követelmények ne legyenek alkalmazandók, feltéve hogy a folyamatot a következő két év folyamán lezárják. A tagállamoknak biztosítaniuk kell azonban, hogy azok a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, akiknek a jóváhagyására az említett követelmények alkalmazásának kezdőnapját követő két éven belül került sor, és akik fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot kívánnak nyújtani, szakmai továbbképzés révén megszerezzék a fenntarthatósági beszámolással, illetve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos szükséges ismereteket. Azok a természetes személyek számára, akik úgy döntenek, hogy kizárólag jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként való jóváhagyásukat kérik, lehetővé kell tenni, hogy később úgy döntsenek, hogy megszerzik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges képesítést is. E célból az ilyen személyeknek teljesíteniük kell a tagállamok által meghatározott szükséges követelményeket, amelyek biztosítják, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossághoz szükséges elméleti ismeretekkel is rendelkezzenek, és képesek legyenek ezeket az ismereteket a gyakorlatban alkalmazni.

(66) Biztosítani kell, hogy a könyvvizsgálókra a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálattal és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatban előírt követelmények következetesek legyenek. Ezért legalább egy kijelölt személynek aktívan részt kell vennie a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtásában (a továbbiakban: a fő fenntarthatósági partner). A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók számára elő kell írni, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásakor elegendő időt fordítsanak és elegendő erőforrást és szakértelmet biztosítsanak a feladataik megfelelő ellátásához. Az ügyfélnyilvántartásban meg kell határozni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságért felszámított díjakat, valamint létre kell hozni egy bizonyossági dossziét, amely tartalmazza a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos információkat. Amennyiben az éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását egyazon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi, lehetővé kell tenni, hogy a bizonyossági dosszié a könyvvizsgálati dosszié részét képezze. Mindazonáltal a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókkal szemben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében előírt követelmények csakis azokra a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra alkalmazandók, akik fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtanak.

(67) A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak vagy könyvvizsgáló cégeknek magas szintű technikai és speciális szakértelemmel kell rendelkezniük a fenntarthatóság területén.

(68) A 2006/43/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy megfelelő szabályokat vezessenek be annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatért felszámolt díjak a könyvvizsgálat alá eső jogalany részére nyújtott további szolgáltatásoktól függetlenek legyenek, ne legyenek befolyásolva azok által, és ne alapuljanak semmiféle feltételen. Az említett irányelv előírja továbbá a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók megfeleljenek a szakmai etikára, a függetlenségre, a pártatlanságra, a bizalmasságra és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályoknak. A következetesség érdekében helyénvaló, hogy ezeket a szabályokat azon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra is kiterjesszék, akik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtják.

(69) Az Unió-szerte egységes bizonyosságnyújtási gyakorlatok és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság jó minőségének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a fenntarthatósággal kapcsolatos bizonyossági standardokat fogadjon el. A tagállamok számára mindaddig biztosítani kell a lehetőséget a nemzeti bizonyossági standardok, eljárások vagy követelmények alkalmazására, amíg a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén el nem fogadja az ugyanarra a területre vonatkozó bizonyossági standardot. Az ilyen bizonyossági standardoknak meg kell határozniuk azokat az eljárásokat, amelyeket a könyvvizsgálónak el kell végeznie ahhoz, hogy levonhassa következtetéseit a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatban. Ezért a Bizottságnak 2026. október 1-je előtt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén bizonyossági standardokat kell elfogadnia a korlátozott bizonyosságra vonatkozóan. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tagállamok közötti harmonizációjának megkönnyítése érdekében az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságát (a továbbiakban: CEAOB) ösztönözni kell arra, hogy elfogadjon egy, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény kinyilvánítása során teljesítendő eljárások meghatározásáról szóló, nem kötelező erejű iránymutatást mindaddig, amíg a Bizottság el nem fogadja az ugyanezen tárgyra vonatkozó, bizonyossági standardot.

(70) A 2006/43/EK irányelv meghatározza a vállalatcsoportok jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatára vonatkozó szabályokat. Az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében hasonló szabályokat kell megállapítani.

(71) A 2006/43/EK irányelv előírja a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek számára, hogy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatuk eredményeit könyvvizsgálói jelentésben mutassák be. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében hasonló szabályokat kell megállapítani. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményeit bizonyossági jelentésben kell bemutatni. Amennyiben az éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását egyazon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi, lehetővé kell tenni, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos információk a könyvvizsgálói jelentésben szerepeljenek.

(72) A 2006/43/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre egy rendszert a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzésére. Annak biztosítása érdekében, hogy a minőségbiztosítási ellenőrzésekre a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatban is sor kerüljön, valamint hogy a minőségbiztosítási ellenőrzéseket végző személyek megfelelő szakmai képzettséggel és releváns tapasztalattal rendelkezzenek a fenntarthatósági beszámolás és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság terén, a minőségbiztosítási ellenőrzési rendszer létrehozására vonatkozó követelményt ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságra is. 2025. december 31-ig átmeneti intézkedésként azokat a személyeket, akik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossághoz kapcsolódó minőségbiztosítási ellenőrzést végeznek, mentesíteni kell azon követelmény alól, hogy releváns tapasztalattal rendelkezzenek a fenntarthatósági beszámolás és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság, vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások terén.

(73) A 2006/43/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan vizsgálati és szankciórendszert vezessenek be. Az említett irányelv továbbá előírja a tagállamok számára, hogy hatékony közfelügyeleti rendszert hozzanak létre, és biztosítsák, hogy a közfelügyeleti rendszerek szabályozási megállapodásai uniós szinten hatékony együttműködést tegyenek lehetővé a tagállamok felügyeleti tevékenységei terén. Az ilyen követelményeket ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre annak érdekében, hogy biztosítva legyen a könyvvizsgálók jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálati munkáját és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos munkáját illetően létrehozott vizsgálati, szankciós és felügyeleti keretek következetessége.

(74) A 2006/43/EK irányelv a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kijelölésére és felmentésére vonatkozó szabályokat tartalmaz. Ezeket a szabályokat ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságra is annak érdekében, hogy biztosítva legyen a könyvvizsgálók jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálati munkája és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos munkája tekintetében előírt szabályok következetessége.

(75) A 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (36) 6. cikke szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások - egyénileg vagy együttesen eljárva - jogosultak legyenek napirendi pontokat felvenni a közgyűlés napirendjére, feltéve, hogy minden ilyen napirendi pontot a közgyűlésen elfogadandó indokolás vagy határozattervezet kísér, és joguk van határozattervezeteket előterjeszteni a közgyűlés napirendjére felvett vagy felveendő napirendi pontokról. Amennyiben e jogok feltétele, hogy az érintett részvényes vagy részvényesek minimális részesedéssel rendelkezzenek a vállalkozásban, a minimális részesedés nem haladhatja meg az alaptőke 5%-át. A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében lehetővé kell tenni a részvényesek számára a 2007/36/EK irányelv 6. cikkében meghatározott jogok gyakorlását annak érdekében, hogy olyan, a közgyűlésen elfogadandó határozattervezeteket terjesszenek elő, amelyek előírják egyrészt azt, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel nem azonos könyvvizsgáló céghez vagy hálózathoz tartozó akkreditált harmadik fél készítsen jelentést a fenntarthatósági beszámolás egyes elemeiről, másrészt azt, hogy e jelentést tegyék hozzáférhetővé a közgyűlés számára.

Az ezen módosító irányelv által bevezetett fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozó és a 2007/36/EK irányelv 6. cikkének hatálya alá nem tartozó vállalkozások esetében a szavazati jogok több mint 5%-át vagy a vállalkozás tőkéjének több mint 5%-át képviselő, egyénileg vagy együttesen eljáró részvényesek számára is biztosítani kell a jogot arra, hogy a közgyűlésen elfogadandó határozattervezetet terjesszenek elő, előírva egyrészt, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel nem azonos könyvvizsgáló céghez vagy hálózathoz tartozó akkreditált harmadik fél készítsen jelentést a fenntarthatósági beszámoló bizonyos elemeiről, másrészt pedig azt, hogy e jelentést tegyék hozzáférhetővé a közgyűlés számára.

(76) A 2006/43/EK irányelv előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy minden közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység rendelkezzen auditbizottsággal, és meghatározza annak jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálattal kapcsolatos feladatait. Ezt az auditbizottságot bizonyos feladatokkal kell megbízni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében. Ezeknek a feladatoknak magukban kell foglalniuk az auditbizottság azon kötelezettségét, hogy tájékoztassa a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység ügyviteli vagy felügyelő testületét a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság eredményéről, és bemutassa, hogy az auditbizottság hogyan járult hozzá a fenntarthatósági beszámolás integritásához, és mi volt az auditbizottság szerepe ebben a folyamatban. A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak engedélyezését, hogy a fenntarthatósági beszámoláshoz és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossághoz kapcsolódóan az auditbizottságra ruházott funkciókat az ügyviteli vagy felügyelő testület egésze vagy egy, az ügyviteli vagy felügyelő testület által kifejezetten e célra létrehozott szerv lássa el.

(77) A 2006/43/EK irányelv a harmadik országbeli könyvvizsgálók és könyvvizsgáló jogalanyok nyilvántartásba vételére és felügyeletére vonatkozó követelményeket tartalmaz. Annak érdekében, hogy a könyvvizsgálók jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálati munkáját és fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos munkáját illetően egységes keretek létezzenek, ezeket a követelményeket ki kell terjeszteni a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságra is.

(78) Az 537/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (37) alkalmazandó a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre. Annak biztosítása érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló függetlenül járjon el a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat végzése során, az említett rendelet korlátot állapít meg az egyéb szolgáltatásokért a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak fizethető díjak összegére vonatkozóan. Fontos egyértelművé tenni, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nem számítandó be ezen korlát alkalmazásakor. Az (EU) 537/2014 rendelet továbbá bizonyos időszakokban tiltja bizonyos nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtását, amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi. A fenntarthatósági beszámolás elkészítéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat - ideértve az esetleges tanácsadási szolgáltatásokat is - az (EU) 537/2014 rendeletben előírt időtartam alatt szintén tiltott szolgáltatásnak kell tekinteni. Az ilyen szolgáltatások nyújtására vonatkozó tilalmakat minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló függetlenségének biztosítása érdekében bizonyos nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtását szintén meg kell tiltani, amennyiben a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását. Az 537/2014/EU rendelet kötelezi a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókat a szabálytalanságoknak a vizsgált gazdálkodó egységnek - továbbá bizonyos körülmények között a tagállam által az ilyen szabálytalanságok kivizsgálására kijelölt hatóságoknak - való bejelentésére. Az ilyen kötelezettségeket adott esetben - a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságra vonatkozó munkájuk tekintetében - a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre is ki kell terjeszteni.

(79) A 2004/109/EK irányelv a nemzeti felügyeletekre bízza annak biztosítását, hogy az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások teljesítsék a vállalati beszámolási követelményeket. Az említett irányelv 4. cikke meghatározza az éves pénzügyi beszámolóban feltüntetendő tartalmat, de nem tartalmaz kifejezett hivatkozást a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkére, amelyek előírják a nem pénzügyi kimutatás és az összevont (konszolidált) éves nem pénzügyi kimutatás elkészítését. Ennek következtében egyes tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak nincs jogi felhatalmazása az említett nem pénzügyi kimutatások felügyeletére, különösen akkor, ha ezeket a nem pénzügyi kimutatásokat az éves pénzügyi beszámolón kívül külön beszámolóban teszik közzé, amit a tagállamok jelenleg engedélyezhetnek. Ezért a 2004/109/EK irányelv 4. cikkének (5) bekezdésébe be kell illeszteni a fenntarthatósági beszámolásra való hivatkozást. Elő kell írni továbbá, hogy a kibocsátón belül felelős személyek az éves pénzügyi beszámolóban erősítsék meg, hogy legjobb tudásuk szerint a vezetés beszámolóját a fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően készítették el.

Ezen túlmenően, tekintettel a fenntarthatósági beszámolási követelmények újszerűségére, az ESMA-nak iránymutatásokat kell kiadnia az illetékes nemzeti hatóságok számára a 2004/109/EK irányelv hatálya alá tartozó kibocsátók fenntarthatósági beszámolására vonatkozó felügyelet egységesítésének előmozdítása érdekében. Ezen iránymutatásokat csak az uniós szabályozott piacra bevezetett értékpapírokkal rendelkező vállalkozások felügyelete tekintetében kell alkalmazni.

(80) Az e módosító irányelvben előírt követelmények meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a fenntarthatósági beszámolási standardok megállapítására és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság standardjainak megállapítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (38) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(81) A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen módosító irányelv végrehajtásáról, többek között az alábbiakról: az ezen módosító irányelv céljai elérésének értékelése, beleértve a beszámolási gyakorlatok tagállamok közötti konvergenciáját; a fenntarthatósági beszámolási standardokat önkéntesen alkalmazó kis- és középvállalkozások számának értékelése; annak értékelése, hogy a beszámolási követelmények hatályát ki kell-e terjeszteni, és ha igen, hogyan, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az Unió területén leányvállalat vagy fióktelep nélkül, közvetlenül az Unió belső piacán működő harmadik országbeli vállalkozások tekintetében; az ezen módosító irányelv által bevezetett, a harmadik országbeli vállalkozások leányvállalataira és fióktelepeire vonatkozó beszámolási követelmények végrehajtásának értékelése, beleértve a 2013/34/EU irányelv szerinti beszámolási követelmények hatálya alá tartozó leányvállalattal vagy fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli vállalkozások számának értékelését; a végrehajtási mechanizmus és a vonatkozó, a 2013/34/EU irányelvben meghatározott küszöbértékek értékelése; annak értékelése, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítani kell-e az ezen módosító irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások által közzétett fenntarthatósági beszámolókhoz való hozzáférést, és ha igen, hogyan.

Az e módosító irányelv végrehajtásáról szóló jelentést 2029. április 30-ig, majd azt követően háromévente közzé kell tenni, és adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni hozzá. A Bizottságnak 2028. december 31-ig felül kell vizsgálnia a fenntarthatósági bizonyosságot nyújtó szolgáltatások piaci koncentrációjának szintjét, és arról beszámolót kell készítenie. A felülvizsgálat során figyelembe kell vennie a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókra alkalmazandó nemzeti rendszereket, és értékelnie kell, hogy az ilyen nemzeti rendszerek hozzájárulnak-e a bizonyosságot nyújtó szolgáltatások piacának megnyitásához, és ha igen, milyen mértékben. A Bizottságnak 2028. december 31-ig értékelnie kell a fenntarthatósági bizonyosságot nyújtó szolgáltatások piacának megfelelő diverzifikációját és a fenntarthatósági beszámolás megfelelő minőségét biztosító lehetséges jogi intézkedéseket. A fenntarthatósági bizonyosságot nyújtó szolgáltatások piaci koncentrációjának szintjéről szóló jelentést 2028 december 31-ig kell eljuttatni az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, és adott esetben jogalkotási javaslatokkal kell kiegészíteni.

(82) Mivel ezen módosító irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke vagy hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ezen módosító irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(83) Az 537/2014/EU rendeletet, a 2004/109/EK irányelvet, a 2006/43/EK irányelvet és a 2013/34/EU irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(84) Az EKB-val konzultációra került sor, és a bank 2021. szeptember 7-én véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2013/34/EU irányelv módosításai

A 2013/34/EU irányelv a következőképpen módosul:

(1) Az 1. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki: "(3) Az ezen irányelv 19a., 29a., 29d., 29a., 30. és 33. cikkében, 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában, (34) cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 51. cikkében előírt, összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak a következő vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire is alkalmazni kell, függetlenül a vállalkozások társasági formájától, feltéve hogy ezek a vállalkozások nagyvállalkozások, vagy olyan kis- és középvállalkozások - a mikrovállalkozásokat kivéve -, amelyek az ezen irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek: a) a 91/674/EGK tanácsi irányelv (*1) 2. cikkének (1) bekezdése szerinti biztosítóintézetek; b) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*2) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek; A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az e bekezdés első albekezdésben említett összehangoló intézkedéseket a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*3) 2. cikke (5) bekezdésének 2-23. pontjában felsorolt vállalkozásokra. (4) Az ezen irányelv 19a., 29a. és 29d. cikkében előírt összehangoló intézkedések nem alkalmazandók az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*4) 2. cikke 12. pontjának b) és f) alpontjában felsorolt pénzügyi termékekre. (5) A 40a-40d. cikkben előírt összehangoló intézkedések a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire is alkalmazandók, amelyek valamely tagállam jogának hatálya alá nem tartozó, de az I. mellékletben felsorolt vállalkozástípusokhoz hasonló társasági formában működő vállalkozások leányvállalkozásaira és fióktelepeire vonatkoznak. (*1) A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.)." (*2) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.)." (*3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)." (*4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1.o.).;""

(2) A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) az 5. pont helyébe a következő szöveg lép: (*5) A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.)." (*6) A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).""

"(5) "nettó árbevétel": a termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó összeg, az árengedmények, a hozzáadottérték-adó és az árbevételhez közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után; az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett biztosítóintézetek esetében azonban a "nettó árbevétel" fogalmát az 91/674/EGK tanácsi irányelv (*5) 35. cikkével és 66. cikkének 2. pontjával összhangban kell meghatározni; az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett hitelintézetek esetében a "nettó árbevétel" fogalmát a 86/635/EGK tanácsi irányelv (*6) 43. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban kell meghatározni; és az ezen irányelv 40a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a "nettó árbevétel" a vállalkozás pénzügyi kimutatásainak elkészítéséhez alapul szolgáló pénzügyi beszámolási keretrendszer által vagy annak értelmében meghatározott bevétel;

b) a szöveg a következő pontokkal egészül ki: (*7) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).;"

"(17) "fenntarthatósági kérdések": környezeti, társadalmi és emberi jogok, valamint irányítási tényezők, ideértve az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezőket is;

(18) "fenntarthatósági beszámolás": a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkról való beszámolás a 19a., 29a. és 29d. cikkel összhangban;

(19) "kulcsfontosságú immateriális erőforrások": olyan, fizikai formát nem öltő erőforrások, amelyektől a vállalkozás üzleti modellje alapvető módon függ, és amelyek a vállalkozás számára az értékteremtés forrásai;

(20) "független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató": a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (*7) megfelelően, az ezen irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett konkrét megfelelőségértékelési tevékenység tekintetében akkreditált megfelelőségértékelő szervezet.

(3) A 19. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"A nagyvállalkozásoknak és az olyan kis- és középvállalkozásoknak - a mikrovállalkozásokat kivéve - , amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, be kell számolniuk a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információkról, és ki kell fejteniük, hogy a vállalkozás üzleti modellje hogyan függ alapvető módon ezektől az erőforrásoktól, és hogy ezek az erőforrások hogyan jelentik a vállalkozás számára az értékteremtés forrásait.";

(4) A 19a. cikk helyébe a következő szöveg lép: "19a. cikk Fenntarthatósági beszámolás (1) A nagyvállalkozásoknak és az olyan kis- és középvállalkozásoknak - a mikrovállalkozásokat kivéve - , amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, a vezetés beszámolójában fel kell tüntetniük a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét. Az első albekezdésben említett információknak a vezetés beszámolójában egyértelműen azonosítható módon, a vezetés beszámolójának egy külön szakaszában kell szerepelniük. (2) Az (1) bekezdésben említett információ az alábbiakat tartalmazza: a) a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása, beleértve a következőket: i. a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciája; ii. a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó lehetőségei; iii. a vállalkozás annak biztosítására irányuló tervei, beleértve a végrehajtási intézkedéseket és a kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket, hogy üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, összhangban az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodással (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás) és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*8) meghatározott, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel, valamint adott esetben a vállalkozás szénnel, olajjal és gázzal kapcsolatos tevékenységeknek való kitettsége; iv. a vállalkozás üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a vállalkozás érdekelt feleinek érdekeit és a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait; v. hogyan hajtották végre a vállalkozás stratégiáját a fenntarthatósági kérdések tekintetében; b) a vállalkozás által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőhöz kötött célok ismertetése, beleértve adott esetben a legalább 2030-ra és 2050-ra vonatkozó abszolút üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célértékeket, a vállalkozás által e célok elérése felé tett előrehaladás ismertetése, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a vállalkozás környezetvédelmi tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e; c) az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük; d) a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése; e) a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó, az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek tagjainak kínált ösztönző rendszerek meglétére vonatkozó információk; f) a következők leírása: i. a vállalkozás által a fenntarthatósági kérdések tekintetében és adott esetben a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményekkel összhangban végrehajtott átvilágítási eljárás; ii. a vállalkozás saját műveleteivel és értékláncával - beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát - összefüggő főbb tényleges vagy lehetséges káros hatások, az ezen hatások azonosítását és nyomon követését célzó intézkedések, valamint más olyan káros hatások, amelyeket a vállalkozás az egyéb, vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelmények alapján köteles azonosítani; iii. a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése, orvoslása vagy megszüntetése érdekében a vállalkozás által hozott intézkedések és azok eredményei; g) a vállalkozást a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása, beleértve a vállalkozás említett kérdésektől való főbb függéseinek leírását, és ezen kockázatok vállalkozás általi kezelésének módját; h) az a)-g) pontban említett közzétételek szempontjából lényeges mutatók. A vállalkozásoknak be kell számolniuk az e cikk (1) bekezdésével összhangban a vezetés beszámolójában szereplő információk azonosítása érdekében végzett folyamatról. Az e bekezdés első albekezdésében felsorolt információknak adott esetben tartalmazniuk kell a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokra vonatkozó információkat. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben tartalmazniuk kell a vállalkozás saját műveleteire és értékláncára vonatkozó információkat, beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát. A tagállamok által az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*9) 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadandó intézkedések alkalmazásának első három évében, és abban az esetben, ha az értékláncára vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, a vállalkozásnak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett minden szükséges információt beszerezni, valamint az összes szükséges információ jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit. Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmazniuk a vezetés beszámolójában a 19. cikkel összhangban szereplő egyéb információkra és az éves pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre, és további magyarázatokkal kell szolgálniuk azokkal kapcsolatban. A tagállamok engedélyezhetik a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk kihagyását azon kivételes esetekben, amikor a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljáró és a véleményért kollektív felelősséggel tartozó ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagok megfelelő indokolással ellátott véleménye szerint az ilyen információ közzététele súlyosan sértené a vállalkozás üzleti helyzetét, feltéve, hogy e kihagyás nem akadályozza a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének és helyzetének, valamint tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését. (4) A vállalkozásoknak az e cikk (1)-(3) bekezdésében említett információkról a 29b. cikk szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően kell beszámolniuk. (5) A vállalkozás vezetése a megfelelő szinten tájékoztatja a munkavállalók képviselőit, és megvitatja velük a vonatkozó információkat, valamint a fenntarthatósági információk megszerzésének és ellenőrzésének módját. A munkavállalók képviselőinek véleményét adott esetben közölni kell az érintett igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületekkel. (6) E cikk (2)-(4) bekezdésétől eltérve, valamint e cikk (9) és (10) bekezdésének sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésében említett kis- és középvállalkozások, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott kis méretű és nem összetett intézmények, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*10) 13. cikkének 2. pontjában meghatározott zárt biztosítóintézetek és az említett irányelv 13. cikkének 5. pontjában meghatározott zárt viszontbiztosítóintézetek fenntarthatósági beszámolásukat a következő információkra korlátozhatják: a) a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása; b) a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése; c) a vállalkozás főbb tényleges vagy lehetséges káros hatásai a fenntarthatósági kérdések tekintetében, valamint az ezek azonosítása, nyomon követése, megelőzése, mérséklése vagy orvosolása érdekében hozott intézkedések; d) a vállalkozást a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok, valamint az, hogy a vállalkozás hogyan kezeli ezeket a kockázatokat; e) az a)-d) pontban említett információk közzététele szempontjából szükséges kulcsfontosságú mutatók. Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, kis méretű és nem összetett intézményeknek, valamint zárt biztosítóintézeteknek és zárt viszontbiztosítóintézeteknek, amelyek élnek az első albekezdésben említett eltéréssel, a 29c. cikkben említett, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban kell beszámolniuk. (7) A 2028. január 1-je előtt kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan az olyan kis- és középvállalkozások, amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, az e cikk (1) bekezdésétől eltérve dönthetnek úgy, hogy a vezetés beszámolójában nem tüntetik fel az e cikk (1) bekezdésében említett információkat. Ilyen esetekben azonban a vállalkozás a vezetés beszámolójában röviden ismerteti, hogy miért nem készített fenntarthatósági beszámolót. (8) Az e cikk (1)-(4) bekezdésében meghatározott követelményeket teljesítő vállalkozásokat, valamint az e cikk (6) bekezdésében megállapított eltéréssel élő vállalkozásokat úgy kell tekinteni, hogy teljesítették a 19. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott követelményt. (9) Amennyiben az e bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a leányvállalkozásnak minősülő vállalkozás mentesül az e cikk (1)-(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól (a továbbiakban: a mentesített leányvállalkozás), ha az ilyen vállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek valamely anyavállalkozás vezetésének a 29. és 29a. cikkel összhangban elkészített összevont beszámolójában. Az a vállalkozás, amely egy harmadik országban letelepedett anyavállalkozás leányvállalkozása, szintén mentesül az e cikk (1)-(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól, amennyiben az ilyen vállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek az említett, harmadik országban letelepedett anyavállalkozás összevont fenntarthatósági beszámolójában, és amennyiben az említett, összevont fenntarthatósági beszámolást a 29b. cikk szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban vagy az említett fenntarthatósági beszámolási standardok rendelkezéseivel egyenértékű - a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*11) 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon végzik el. Az első albekezdés szerinti mentesség a következő feltételek teljesülésétől függ: a) a mentesített leányvállalkozás vezetésének beszámolója tartalmazza a következő információk mindegyikét: i. annak az anyavállalkozásnak nevét és székhelyét, amely csoportszinten információt jelent e cikkel összhangban, vagy az ezen irányelv 29b. cikke szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardok rendelkezéseivel egyenértékű - a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon; ii. az anyavállalkozás vezetésének az e bekezdés első albekezdésében említett összevont beszámolójára vagy adott esetben az anyavállalkozás összevont fenntarthatósági beszámolójára, valamint az ezen irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett bizonyossági véleményre vagy az ezen albekezdés b) pontjában említett bizonyossági véleményre mutató internetes hivatkozásokat; iii. azt a tényt, hogy a vállalkozás mentesül az e cikk (1)-(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól; b) ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, összevont fenntarthatósági beszámolóját, valamint az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó, az említett anyavállalkozásra vonatkozó nemzeti jog szerint az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleményt az ezen irányelv 30. cikkével és azon tagállami joggal összhangban kell közzétenni, amely hatálya alá a mentesített leányvállalkozás tartozik; c) ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*12) 8. cikkében meghatározott, az Unióban letelepedett, mentesített leányvállalkozás és leányvállalkozásai által végzett tevékenységekre vonatkozó közzétételeket belefoglalják a mentesített leányvállalkozás vezetőségének beszámolójába vagy a harmadik országban letelepedett anyavállalkozás által végzett összevont fenntarthatósági beszámolásba; Az a tagállam, amely nemzeti jogának hatálya alá a mentesített leányvállalkozás tartozik, előírhatja, hogy az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolóját vagy adott esetben összevont fenntarthatósági beszámolóját egy, az említett tagállam által elfogadott nyelven tegyék közzé, és hogy az e nyelvre történő minden szükséges fordítást biztosítsanak. A nem hitelesített fordításnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó nyilatkozatot. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a 37. cikkel összhangban mentesülnek a vezetés beszámolójának elkészítése alól, nem kell megadniuk az e bekezdés második albekezdése a) pontjának i-iii. alpontjában említett információkat, feltéve, hogy e vállalkozások a 37. cikkel összhangban közzéteszik a vezetés összevont beszámolóját. E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában, és ha az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alkalmazandó, az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, olyan központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket, amely az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében foglalt feltételek mellett őket felügyeli, az említett központi szerv leányvállalkozásaként kell kezelni. E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett pénzügyi kapcsolat alapján egy csoport részét képező és az említett irányelv 213. cikke (2) bekezdésének a)-c) pontjával összhangban csoportszintű felügyelet alatt álló biztosítóintézeteket az említett csoport anyavállalkozása leányvállalkozásaként kell kezelni. (10) A (9) bekezdésben meghatározott mentesség az e cikk követelményeinek hatálya alá tartozó, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre is alkalmazandó, kivéve az ezen irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknek minősülő nagyvállalkozásokat. (*8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.)." (*9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322.., 2022.12.16, 15. o.)." (*10) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.)." (*11) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.)." (*12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198, 2020.6.22., 13 o.).";"

(5) A 20. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a g) pont helyébe a következő szöveg lép:

"g) a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása a nemre és egyéb szempontokra, például az életkorra, fogyatékosságra vagy a tanulmányi és szakmai háttérre tekintettel, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát.";

b) a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

"A 19a. cikk hatálya alá tartozó vállalkozásokat úgy kell tekinteni, hogy teljesítették az e bekezdés első albekezdésének g) pontjában meghatározott kötelezettséget, amennyiben fenntarthatósági beszámolójuk részeként közlik az említett pontban előírt információkat, vállalatirányítási nyilatkozatukba pedig erre vonatkozó hivatkozást illesztenek be.";

(6) A 23. cikk a következőképpen módosul:

a) a (4) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"b) az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és a nagyobb vállalkozáscsoport vezetésének összevont beszámolóját a csoport anyavállalkozása készíti el vagy azon tagállam jogával összhangban, amelynek a hatálya alá az anyavállalkozás tartozik, vagy ezen irányelvvel összhangban -a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével -, vagy az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban;";

b) a (8) bekezdésben a b) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"i. ezen irányelvvel összhangban, a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével,";

c) a (8) bekezdésben a b) pont iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"iii. a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével az ezen irányelvvel összhangban elkészített összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokkal és a vezetés összevont beszámolójával egyenértékű módon, vagy";

(7) A 29a. cikk helyébe a következő szöveg lép: "29a. cikk Összevont (konszolidált) fenntarthatósági beszámolás (1) A 3. cikk (7) bekezdésében említettek szerinti nagy vállalatcsoportok anyavállalkozásainak a vezetés összevont beszámolójában fel kell tüntetniük a csoport fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések hogyan befolyásolják a csoport fejlődését, teljesítményét és helyzetét. Az első albekezdésben említett információknak a vezetés összevont beszámolójában egyértelműen azonosítható módon, a vezetés összevont beszámolójának egy külön szakaszában kell szerepelniük. (2) Az (1) bekezdésben említett információnak az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a csoport üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása, beleértve a következőket: i. a csoport üzleti modelljének és stratégiájának a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciája; ii. a csoport fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó lehetőségei; iii. a csoport annak biztosítására irányuló tervei, beleértve a végrehajtási intézkedéseket és a kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket, hogy üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, összhangban a Párizsi Megállapodással és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel, valamint adott esetben a csoport szénnel, olajjal és gázzal kapcsolatos tevékenységeknek való kitettsége; iv. a csoport üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a csoport érdekelt feleinek érdekeit és a csoport fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait; v. hogyan hajtották végre a csoport stratégiáját a fenntarthatósági kérdések tekintetében; b) a csoport által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőhöz kötött célok ismertetése, beleértve adott esetben a legalább 2030-ra és 2050-ra vonatkozó abszolút üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célértékeket, a csoport által e célok elérése felé tett előrehaladás ismertetése, valamint egy nyilatkozat arról, hogy a csoport környezetvédelmi tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e; c) az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük; d) a csoport fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése; e) a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó, az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek tagjainak kínált ösztönző rendszerek meglétére vonatkozó információk; f) a következők leírása: i. a csoport által a fenntarthatósági kérdések tekintetében és adott esetben a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményekkel összhangban végrehajtott átvilágítási eljárás; ii. a csoport saját műveleteivel és értékláncával - beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát - összefüggő főbb tényleges vagy lehetséges káros hatások, az ezen hatások azonosítását és nyomon követését célzó intézkedések, valamint más olyan káros hatások, amelyeket az anyavállalkozás a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos egyéb uniós követelmények alapján köteles azonosítani; iii. a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése, orvoslása vagy megszüntetése érdekében a csoport által hozott intézkedések és azok eredményei; g) a csoportot a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása, beleértve a csoportnak az említett kérdésektől való főbb függéseit, és ezen kockázatok a csoport általi kezelésének módját; h) az a)-g) pontban említett közzétételek szempontjából lényeges mutatók. Az anyavállalkozásoknak be kell számolniuk az e cikk (1) bekezdésével összhangban a vezetés összevont beszámolójában szereplő információk azonosítása érdekében végzett folyamatról. Az e bekezdés első albekezdésében felsorolt információknak adott esetben tartalmazniuk kell a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokra vonatkozó információkat. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben tartalmazniuk kell a csoport saját műveleteire és értékláncára vonatkozó információkat, beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát. A tagállamok által az (EU) 2022/2464 irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadandó intézkedések alkalmazásának első három évében, és abban az esetben, ha az értékláncára vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, az anyavállalkozásnak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett minden szükséges információt beszerezni, valamint az összes szükséges információ jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit. Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmazniuk a vezetés összevont beszámolójában az ezen irányelv 29. cikkével összhangban szereplő egyéb információkra és az összevont pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre, és további magyarázatokkal kell szolgálniuk azokkal kapcsolatban. A tagállamok engedélyezhetik a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk kihagyását azon kivételes esetekben, amikor a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljáró és a véleményért kollektív felelősséggel tartozó, ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagok megfelelő indokolással ellátott véleménye szerint az ilyen információ közzététele súlyosan sértené a csoport üzleti helyzetét, feltéve, hogy e kihagyás nem akadályozza a csoport fejlődésének, teljesítményének és helyzetének, valamint tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését. (4) Amennyiben a beszámoló vállalkozás jelentős különbségeket állapít meg a csoport kockázatai vagy hatásai, valamint egy vagy több leányvállalkozásának kockázatai vagy hatásai között, a vállalkozásnak adott esetben pontos magyarázatot kell adnia az érintett leányvállalkozás vagy leányvállalkozások kockázatairól és hatásairól. A vállalkozásoknak fel kell tüntetniük, hogy a konszolidációban szereplő leányvállalkozások közül melyek mentesülnek a 19a. cikk (9) bekezdése, vagy a 29a. cikk (8) bekezdése szerint az éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolás alól. (5) Az anyavállalkozásoknak az e cikk (1)-(3) bekezdésében említett információkról a 29b. cikk szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően kell beszámolniuk. (6) Az anyavállalkozás vezetése a megfelelő szinten tájékoztatja a munkavállalók képviselőit, és megvitatja velük a vonatkozó információkat, valamint a fenntarthatósági információk megszerzésének és ellenőrzésének módját. A munkavállalók képviselőinek véleményét adott esetben közölni kell az érintett igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületekkel. (7) Az e cikk (1)-(5) bekezdésében meghatározott követelményeket teljesítő anyavállalkozásokat úgy kell tekinteni, hogy teljesítették a 19. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében és a 19a. cikkben meghatározott követelményeket. (8) Amennyiben az e bekezdés második albekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, a leányvállalkozásnak minősülő anyavállalkozás mentesül az e cikk (1)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól (a továbbiakban: a mentesített anyavállalkozás), ha az ilyen anyavállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek valamely más vállalkozás vezetésének a 29. cikkel és e cikkel összhangban elkészített összevont beszámolójában. Az az anyavállalkozás, amely egy harmadik országban letelepedett anyavállalkozás leányvállalkozása, szintén mentesül az e cikk (1)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól, amennyiben az ilyen anyavállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek az említett, harmadik országban letelepedett anyavállalkozás összevont fenntarthatósági beszámolójában, és amennyiben az említett, összevont fenntarthatósági beszámolást a 29b. cikk szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban vagy az említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű - a 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon végzik el. Az első albekezdés szerinti mentesség a következő feltételek teljesülésétől függ: a) A mentesített anyavállalkozás vezetése beszámolójának tartalmaznia kell az összes alábbi információt: i. annak az anyavállalkozásnak nevét és székhelyét, amely csoportszinten információt jelent e cikkel összhangban, vagy az ezen irányelv 29b. cikke szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű - a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon; ii. az anyavállalkozás vezetésének az e bekezdés első albekezdésében említett összevont beszámolójára vagy adott esetben az anyavállakozás összevont fenntarthatósági beszámolójára, valamint az ezen irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett bizonyossági véleményre vagy az ezen albekezdés b) pontjában említett bizonyossági véleményre mutató internetes hivatkozásokat; iii. azt a tényt, hogy az anyavállalkozás mentesül az e cikk (1)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól; b) ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, összevont fenntarthatósági beszámolóját, valamint az említett anyavállalkozásra vonatkozó nemzeti jog szerint az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleményt a 30. cikkel és azon tagállami joggal összhangban kell közzétenni, amely hatálya alá a mentesített anyavállalkozás tartozik. c) ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott - az Unióban letelepedett és az ezen irányelv 19a. cikkének (9) bekezdése alapján a fenntarthatósági beszámolás alól mentesített leányvállalkozás által végzett tevékenységekre vonatkozó - közzétételeket belefoglalják a mentesített anyavállalkozás vezetőségének beszámolójába vagy a harmadik országban letelepedett anyavállalkozás által végzett összevont fenntarthatósági beszámolásba. Az a tagállam, amely nemzeti jogának hatálya alá a mentesített anyavállalkozás tartozik, előírhatja, hogy az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolóját vagy adott esetben összevont fenntarthatósági beszámolóját egy, az említett tagállam által elfogadott nyelven tegyék közzé, és hogy az e nyelvre történő minden szükséges fordítást biztosítsanak. A nem hitelesített fordításnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó nyilatkozatot. Azoknak az anyavállalkozásoknak, amelyek a 37. cikkel összhangban mentesülnek a vezetés beszámolójának elkészítése alól, nem kell megadniuk az e bekezdés második albekezdése a) pontjának i-iii. alpontjában említett információkat, feltéve, hogy e vállalkozások a 37. cikkel összhangban közzéteszik a vezetés összevont beszámolóját. E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában, és ha az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alkalmazandó, az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, olyan központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket, amely az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében foglalt feltételek mellett őket felügyeli, az említett központi szerv leányvállalkozásaként kell kezelni. E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett pénzügyi kapcsolat alapján egy csoport részét képező és az említett irányelv 213. cikke (2) bekezdésének a)-c) pontjával összhangban csoportszintű felügyelet alatt álló biztosítóintézeteket az említett csoport anyavállalkozása leányvállalkozásainak kell tekinteni. (9) A (8) bekezdésben meghatározott mentesség az e cikk követelményeinek hatálya alá tartozó, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre is alkalmazandó, kivéve az ezen irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknek minősülő nagyvállalkozásokat.";

(8) A szöveg a következő fejezettel egészül ki: "6A. FEJEZET FENNTARTHATÓSÁGI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK "29b. cikk Fenntarthatósági beszámolási standardok (1) A Bizottság ezen irányelv kiegészítése céljából a 49. cikknek megfelelően fenntarthatósági beszámolási standardokat előíró, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el. Az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak a 19a. és a 29a. cikkel összhangban jelenteniük kell, és adott esetben meg kell határozniuk az ezen információk bemutatására használandó struktúrát is. Az e bekezdés első albekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a Bizottság 2023. június 30-ig meghatározza azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak a 19a. cikk (1) és (2) bekezdésével, valamint adott esetben a 29a. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban jelenteniük kell, amely információk között legalább azoknak szerepelniük kell, amelyekre az (EU) 2019/2088 rendeletben előírt közzétételi kötelezettségek hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplőknek az említett kötelezettségek teljesítéséhez szükségük van. Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a Bizottság 2024. június 30-ig meghatározza a következőket: i. szükség esetén azokat a kiegészítő információkat, amelyeket a vállalkozásoknak jelenteniük kell a 19a. cikk (2) bekezdésében felsorolt fenntarthatósági kérdések és beszámolási területek tekintetében; ii. azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak arra az ágazatra vonatkozóan kell jelenteniük, amelyben működnek. Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott beszámolási követelmények legkorábban négy hónappal a Bizottság általi elfogadásukat követően lépnek hatályba. A harmadik albekezdés ii. pontjában előírt információk meghatározására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság különös figyelmet fordít az egyes ágazatok fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatainak és hatásainak mértékére, figyelembe véve azt a tényt, hogy a kockázatok és hatások egyes ágazatok esetében magasabbak, mint mások esetében. A Bizottság az alkalmazásuk kezdőnapját követően legalább háromévente felülvizsgálja az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, figyelembe véve az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) szakmai tanácsát, és amennyiben szükséges, módosítja az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a vonatkozó fejlemények, többek között a nemzetközi standardokkal kapcsolatos fejlemények figyelembevétele érdekében. A Bizottság évente legalább egyszer konzultál az Európai Parlamenttel, és közösen konzultál az (EU) 2020/852 rendelet 24. cikkében említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal és az 1606/2002/EK rendelet 6. cikkében említett számviteli szabályozó bizottsággal az EFRAG munkaprogramjáról, a fenntarthatósági beszámolási standardokkal kapcsolatos fejleményeket illetően. (2) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak biztosítaniuk kell a jelentett információk minőségét azáltal, hogy előírják, hogy a jelentett információknak érthetőnek, relevánsnak, ellenőrizhetőnek és összehasonlíthatónak kell lenniük, és azokat hitelt érdemlő módon kell bemutatni. El kell kerülni, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok aránytalan adminisztratív terhet rójanak a vállalkozásokra, többek között azáltal, hogy az (5) bekezdés a) pontjában előírtak szerint a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó globális standardalkotási kezdeményezések munkáját. A fenntarthatósági beszámolási standardoknak egy adott fenntarthatósági beszámolási standard tárgyának figyelembevételével: a) meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az alábbi környezetvédelmi tényezőkről: i. az éghajlatváltozás mérséklése, beleértve az 1., 2. és adott esetben a 3. alkalmazási körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást; ii. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; iii. a vízi és tengeri erőforrások; iv. az erőforrások felhasználása és a körforgásos gazdaság; v. szennyezés; vi. a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák; b) meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az alábbi társadalmi és emberi jogi tényezőkről: i. a mindenki számára biztosítandó egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség, beleértve a nemek közötti egyenlőséget és az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bért, a képzés és készségfejlesztés, a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, a munkahelyi erőszak és zaklatás elleni intézkedések, valamint a sokszínűség; ii. munkafeltételek, beleértve a biztonságos foglalkoztatást, munkaidő, megfelelő bérek, szociális párbeszéd, egyesülési szabadság, üzemi tanácsok megléte, kollektív tárgyalások, beleértve a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók arányát, a munkavállalók tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való joga, a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint egészség és biztonság; iii. az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében és más alapvető emberi jogi ENSZ-egyezményekben, többek között a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben, az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeiben, továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményében, az Európai Szociális Chartában és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott emberi jogok, alapvető szabadságok, demokratikus elvek és normák tiszteletben tartása; c) meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az alábbi irányítási tényezőkről: i. az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepe és azok összetétele, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük; ii. a vállalkozás belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzői a fenntarthatósági beszámolási és a döntéshozatali folyamat összefüggésében; iii. üzleti etika és vállalati kultúra, beleértve a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelmet, a visszaélést bejelentő személyek védelme és állatjólét; iv. a vállalkozás politikai befolyásának gyakorlásához kapcsolódó tevékenységei és kötelezettségvállalásai, beleértve lobbitevékenységeit is; v. a vállalkozás és az ügyfelek, a beszállítók, valamint a vállalkozás tevékenységei által érintett közösségek közötti kapcsolatok kezelése és minősége, beleértve a fizetési gyakorlatokat is, különös tekintettel a késedelmes fizetésre a kis- és középvállalkozások felé. (3) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk a vállalkozások által adott esetben jelentendő előretekintő, visszamenőleges jellegű, minőségi és mennyiségi információkat. (4) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük azokat a nehézségeket, amelyekkel a vállalkozások szembesülhetnek az értékláncuk szereplőitől - különösen azoktól, amelyekre nem vonatkoznak a 19a. vagy 29a. cikkben megállapított fenntarthatósági beszámolási követelmények -, valamint a feltörekvő piacokon és gazdaságokban működő beszállítóktól való információgyűjtés során. Az értékláncok tekintetében a fenntarthatósági beszámolási standardoknak olyan közzétételeket kell meghatározniuk, amelyek az értékláncba tartozó vállalkozások kapacitásaival és jellemzőivel, valamint tevékenységeik léptékével és összetettségével arányosak, illetve mindezek szempontjából relevánsak, különösen azon vállalkozások esetében, amelyekre nem vonatkoznak a 19a. vagy 29a. cikkben megállapított fenntarthatósági beszámolási követelmények. A fenntarthatósági beszámolási standardok nem határozhatnak meg olyan közzétételeket, amelyek megkövetelnék a vállalkozásoktól, hogy olyan információkat szerezzenek be az értékláncukban lévő kis- és középvállalkozásoktól, amelyek meghaladják a 29c. cikkben említett, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok szerint közzéteendő információkat. Az első albekezdés nem sérti a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményeket. (5) Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a következőket: a) a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó globális szabványosítási kezdeményezések munkáját, valamint a természeti tőke elszámolására, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elszámolására, a felelős üzleti magatartásra, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó meglévő standardokat és kereteket; b) azokat az információkat, amelyekre a pénzügyi piaci szereplőknek az (EU) 2019/2088 rendeletben és az említett rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott közzétételi kötelezettségeik teljesítéséhez szükségük van; c) az (EU) 2020/852 rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kritériumokat, mutatókat és módszertanokat, beleértve az említett rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése alapján megállapított technikai vizsgálati kritériumokat, valamint az említett rendelet 8. cikke alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott jelentéstételi követelményeket; d) a referenciamutató-kezelőkre a referenciamutató-nyilatkozatban és a referenciamutatók módszertanában alkalmazandó közzétételi követelményeket és az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozó, a Bizottság (EU) 2020/1816 (*13), (EU) 2020/1817 (*14) és (EU) 2020/1818 (*15) felhatalmazáson alapuló rendeletével összhangban lévő minimumszabályokat; e) az (EU) 575/2013 rendelet 434a. cikke alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott közzétételeket; f) a 2013/179/EU bizottsági ajánlást (*16); g) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (*17); h) az (EU) 2021/1119 rendeletet; i) az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (*18); j) az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (*19). 29c. cikk A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok (1) A Bizottság 2024. június 30-ig ezen irányelv kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 49. cikknek megfelelően, amelyekben a kis- és középvállalkozások kapacitásaival és jellemzőivel, valamint tevékenységeinek léptékével és összetettségével arányos, és mindezek szempontjából releváns fenntarthatósági beszámolási standardokat ír elő. Az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában említett kis- és középvállalkozásoknak a 19a. cikk (6) bekezdésével összhangban jelenteniük kell. Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított beszámolási követelmények legkorábban négy hónappal a Bizottság általi elfogadásukat követően lépnek hatályba. (2) A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük a 29b. cikk (2)-(5) bekezdésében foglalt kritériumokat. A lehetséges mértékig meg kell határozniuk az ezen információk bemutatására használandó struktúrát is. (3) A Bizottság az alkalmazásuk kezdőnapját követően legalább háromévente felülvizsgálja az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, figyelembe véve az EFRAG szakmai tanácsát, és amennyiben szükséges, módosítja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a vonatkozó fejlemények, többek között a nemzetközi standardokkal kapcsolatos fejlemények figyelembevétele érdekében. (*13) A Bizottság (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban történő megjelenítési módjára vonatkozóan a referenciamutató-nyilatkozatban foglalt magyarázat tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 1. o.)." (*14) A Bizottság (EU) 2020/1817 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a referenciamutatók módszertanában való megjelenítési módjára vonatkozó magyarázat minimális tartalma tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 12. o.)." (*15) A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 17. o.)." (*16) A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.)." (*17) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.)." (*18) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.)." (*19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.)""

(9) A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

"6B. FEJEZET

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÁSI FORMÁTUM

29d. cikk

Egységes elektronikus beszámolási formátum

(1) Az ezen irányelv 19a. cikkében említett követelmények hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (*20) 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban kell elkészíteniük a vezetés beszámolóját, és az említett, felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően meg kell jelölniük a fenntarthatósági beszámolójukat, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is.

(2) A 29a. cikkben említett követelmények hatálya alá tartozó anyavállalkozásoknak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban kell elkészíteniük a vezetés összevont beszámolóját, és az említett felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően meg kell jelölniük a fenntarthatósági beszámolójukat, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is.

(*20) A Bizottság (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 17.) a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 143., 2019.5.29., 1. o.).";"

(10) A 30. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások ésszerű határidőn belül - amely nem haladhatja meg a mérlegfordulónapot követő 12 hónapot - közzéteszik a megfelelően jóváhagyott éves pénzügyi kimutatásokat és a vezetés beszámolóját, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ezen irányelv 34. cikkében említett véleményével és nyilatkozatával együtt, adott esetben az ezen irányelv 29d. cikkében említett elektronikus beszámolási formátumban, az egyes tagállamok joga által az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*21) 1. címének III. fejezetével összhangban meghatározottak szerint.

A tagállamok előírhatják a 19a. és 29a. cikk hatálya alá tartozó vállalkozások számára, hogy honlapjukon díjmentesen a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék a vezetés beszámolóját. Amennyiben a vállalkozás nem rendelkezik honlappal, a tagállamok előírhatják számára, hogy kérésre bocsássa rendelkezésre a vezetése beszámolójának nyomtatott példányát.

Amennyiben valamely független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató a 34. cikk (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett véleményt ad ki, az említett véleményt az e bekezdés első albekezdésében említett dokumentumokkal együtt közzé kell tenni.

A tagállamok ugyanakkor mentesíthetik a vállalkozásokat a vezetés beszámolója közzétételének kötelezettsége alól, amennyiben az említett beszámolónak vagy egy részének a másolata kérésre könnyen beszerezhető olyan áron, amely nem haladja meg annak adminisztratív költségét.

Az e bekezdés negyedik albekezdésében megállapított mentesség nem alkalmazható a 19a. és 29a. cikkben megállapított fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozó vállalkozásokra.

(*21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).";"

(11) A 33. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséggel tartozzanak azért, hogy a következő dokumentumokat ezen irányelv követelményeivel és adott esetben az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal, az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelettel, az ezen irányelv 29b. vagy 29c. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal, valamint ezen irányelv 29d. cikkének követelményeivel összhangban elkészítsék és közzétegyék: a) az éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés beszámolóját és a vállalatirányítási nyilatkozatot, amennyiben ezek különálló dokumentumok; és b) az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés összevont beszámolóját és az összevont vállalatirányítási nyilatkozatot, amennyiben ezek különálló dokumentumok.";

(12) A 8. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

"A fenntarthatósági beszámolás könyvvizsgálata és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság";

(13) A 34. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés második albekezdése a következőképpen módosul:

i) az a) pont ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

"ii. a vezetés beszámolója az alkalmazandó jogi követelményeknek megfelelően készült-e, kivéve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan ezen irányelv 19a. cikkében meghatározott követelményeket;";

ii) a szöveg a következő ponttal egészül ki:

"aa) adott esetben, korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján, véleményt kell adnia (adniuk) arról, hogy a fenntarthatósági beszámoló teljesíti-e ezen irányelv követelményeit, beleértve a fenntarthatósági beszámoló 29b. vagy 29c. cikk alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelését, a vállalkozás által az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően jelentett információk azonosítására szolgáló folyamatot és a fenntarthatósági beszámoló megjelölésére vonatkozó követelmény teljesítését a 29d. cikkel összhangban, valamint, hogy teljesíti-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében szereplő beszámolási követelményeket;";

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A tagállamok engedélyezhetik a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k)tól vagy könyvvizsgáló cég(ek)től eltérő jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményadást.";

c) a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki: "(4) A tagállamok engedélyezhetik valamely területükön letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató számára az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményadást, feltéve, hogy a 2006/43/EK irányelv (*22) 2. cikke (22) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében e független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatóra az említett irányelvben meghatározott követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, különös tekintettel az alábbiakkal kapcsolatos követelményekre: a) képzés és vizsgáztatás, amellyel biztosítható, hogy a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók megszerezzék a fenntarthatósági beszámolással, illetve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos szükséges szakmai ismereteket; b) továbbképzés; c) minőségbiztosítási rendszerek; d) szakmai etika, függetlenség, objektivitás, bizalmasság és szakmai titoktartás; e) kijelölés és felmentés; f) vizsgálatok és szankciók; g) a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató munkaszervezése, különös tekintettel a megfelelő erőforrásokra és személyzetre, valamint az ügyfélnyilvántartás és az ügyfélakták vezetésére; valamint h) a szabálytalanságok jelentése. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményt egy független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató adja, az említett véleményt a 2006/43/EK irányelv 26a., 27a. és 28a. cikkével összhangban készítse el, valamint hogy adott esetben az auditbizottság vagy egy erre a célra létrehozott bizottság a 2006/43/EK irányelv 39. cikke (6) bekezdésének e) pontjával összhangban felülvizsgálja és nyomon kövesse a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató függetlenségét. A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett képzési és vizsgáztatási követelmények ne vonatkozzanak a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző, a 765/2008/EK rendelettel összhangban a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében 2024. január 1. előtt akkreditált független szolgáltatókra. A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdés a) pontjában említett képzési és vizsgáztatási követelmények a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében ne vonatkozzanak azokra a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókra, amelyeknek a vonatkozó nemzeti követelmények szerinti akkreditációja 2024. január 1-jén még folyamatban van, feltéve, hogy az említett folyamatot 2026. január 1-jéig lezárják. A tagállamok biztosítják, hogy a harmadik és negyedik albekezdésben említett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók az első albekezdés b) pontja szerinti továbbképzési követelmény keretében megszerezzék a fenntarthatósági beszámolással és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos szükséges ismereteket. Ha egy tagállam az első albekezdés alapján úgy dönt, hogy engedélyezi a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók számára az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményadást, akkor ugyanezt a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k)tól eltérő bármely, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló számára is engedélyeznie kell a (3) bekezdés szerint. (5) A (4) bekezdésben előírt lehetőséggel élő tagállam (a továbbiakban: fogadó tagállam) 2027. január 6-tól engedélyezi valamely, a fogadó tagállamtól eltérő tagállamban (a továbbiakban: a letelepedés helye szerinti tagállam) letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató számára a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását. A letelepedés helye szerinti tagállam felelős a területén letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók felügyeletéért, kivéve, ha a fogadó tagállam úgy dönt, hogy felügyeli a területén végzett fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményeknek a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók általi készítését. Ha a fogadó tagállam úgy dönt, hogy felügyeli a területén végzett fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményeknek egy másik tagállamban bejegyzett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók általi készítését, a fogadó tagállam: a) nem ír elő szigorúbb követelményeket vagy felelősséget az ilyen, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók számára, mint amelyeket a nemzeti jogszabályok a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében az említett fogadó tagállamban letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókra vagy könyvvizsgálókra vonatkozóan előírnak; valamint b) tájékoztatja a többi tagállamot a más tagállamokban letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók által készített, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemények felügyeletére vonatkozó döntéséről. (6) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az uniós jog előírja a vállalkozás számára, hogy a fenntarthatósági beszámolójának elemeit egy akkreditált független harmadik féllel ellenőriztesse, az akkreditált független harmadik fél jelentését vagy a vezetés beszámolójának mellékleteként, vagy bármely más, nyilvánosan hozzáférhető módon hozzáférhetővé tegyék. (*22) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 9.6.2006, 87. o.).";"

(14) A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

"9A. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁGBELI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ BESZÁMOLÁS

40a. cikk

Harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolók

(1) Minden tagállam előírja, hogy a területén letelepedett olyan leányvállalkozások, amelyek legfelső szintű anyavállalkozása harmadik ország jogának hatálya alá tartozik, olyan fenntarthatósági beszámolót tegyenek közzé és hozzáférhetővé, amely tartalmazza a 29a. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii-v. alpontjában, b)-f) pontjában és adott esetben h) pontjában meghatározott információkat az említett, harmadik országbeli legfelső szintű anyavállalkozás csoportszintjén.

Az első albekezdés csak azokra a nagy leányvállalkozásokra, valamint kis- és közepes leányvállalkozásokra - a mikrovállalkozásokat kivéve - alkalmazandó, amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek.

Minden tagállam előírja, hogy a területén található fióktelep, amely egy harmadik ország jogának hatálya alá tartozó vállalkozás fióktelepe, amely vagy nem tagja egy csoportnak, vagy végső soron egy harmadik ország jogával összhangban létrehozott vállalkozás tulajdonában van, olyan fenntarthatósági beszámolót tegyen közzé és tegyen hozzáférhetővé, amely tartalmazza a 29a. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii-v. alpontjában, b)-f) pontjában és adott esetben h) pontjában meghatározott információkat a harmadik országbeli vállalkozás csoportszintjén, vagy ha ez nem alkalmazható, egyedi szintjén.

A harmadik albekezdésben említett szabály csak akkor alkalmazandó a fióktelepre, ha a harmadik országbeli vállalkozás nem rendelkezik az első albekezdésben említett leányvállalkozással, és ha a fióktelep az előző pénzügyi évben 40 millió eurót meghaladó nettó árbevételt ért el.

Az első és a harmadik albekezdés csak akkor alkalmazandó az ezekben az albekezdésekben említett leányvállalatokra vagy fióktelepekre, ha a harmadik országbeli vállalkozás az elmúlt két egymást követő pénzügyi év mindegyikében 150 millió eurót meghaladó nettó árbevételt ért el az Unióban csoport szinten, vagy ha ez nem alkalmazható, akkor egyedi szinten.

A tagállamok előírhatják az első és harmadik albekezdésben említett leányvállalkozások vagy fióktelepek számára, hogy küldjék meg számukra a területükön és az Unióban a harmadik országbeli vállalkozások által elért nettó árbevételre vonatkozó információkat.

(2) A tagállamok előírják, hogy a leányvállalkozás vagy fióktelep által az (1) bekezdésben említettek szerint benyújtott fenntarthatósági beszámolót a 40b. cikk alapján elfogadott standardoknak megfelelően kell elkészíteni.

Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve, az e cikk (1) bekezdésében említett fenntarthatósági beszámolót a 29b. cikk alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban vagy az említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű - a 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon is el lehet készíteni.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett fenntarthatósági beszámoló elkészítéséhez szükséges információk nem állnak rendelkezésre, az (1) bekezdésben említett leányvállalkozásnak vagy fióktelepnek fel kell kérnie a harmadik országbeli vállalkozást, hogy bocsássa rendelkezésére a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges összes információt.

Abban az esetben, ha nem kapja meg az összes szükséges információt, az (1) bekezdésben említett leányvállalkozásnak vagy fióktelepnek el kell készítenie, közzé- és hozzáférhetővé kell tennie az (1) bekezdésben említett fenntarthatósági beszámolót úgy, hogy az tartalmazza a birtokában lévő, összes megszerzett információt, és nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat.

(3) A tagállamok előírják, hogy az (1) bekezdésben említett fenntarthatósági beszámolót a harmadik országbeli vállalkozás vagy valamely tagállam nemzeti joga alapján a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleménnyel együtt kell közzétenni.

Abban az esetben, ha a harmadik országbeli vállalkozás nem nyújtja be az első albekezdés szerinti bizonyossági véleményt, a leányvállalkozásnak vagy fióktelepnek nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges bizonyossági véleményt.

(4) A tagállamok évente tájékoztathatják a Bizottságot a 40d. cikkben megállapított közzétételi követelményt teljesítő harmadik országbeli vállalkozások leányvállalkozásairól vagy fióktelepeiről, valamint azokról az esetekről, amikor a beszámolót közzétették, de a fióktelep vagy leányvállalkozás az e cikk (2) bekezdése negyedik albekezdésének megfelelően járt el. A Bizottság honlapján nyilvánosan elérhetővé teszi azon harmadik országbeli vállalkozások jegyzékét, amelyek fenntarthatósági beszámolót tettek közzé.

40b. cikk

Fenntarthatósági beszámolási standardok a harmadik országbeli vállalkozások számára

A Bizottság 2024. június 30-ig ezen irányelv kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 49. cikknek megfelelően, amelyben a 40a. cikkben említett fenntarthatósági beszámolókban feltüntetendő információkat meghatározó fenntarthatósági beszámolási standardokat ír elő harmadik országbeli vállalkozások számára.

40c. cikk

A harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolóknak elkészítésével, közzétételével és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos felelősség

A tagállamok előírják, hogy a harmadik országbeli vállalkozások fióktelepei felelősek azért, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint biztosítsák azt, hogy fenntarthatósági beszámolójuk a 40a. cikkel összhangban készüljön, és hogy az említett beszámolót a 40d. cikkel összhangban közzé- és hozzáférhetővé tegyék.

A tagállamok előírják, hogy a 40a. cikkben említett leányvállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai kollektív felelősséggel tartoznak azért, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint biztosítsák azt, hogy fenntarthatósági beszámolójuk a 40a. cikkel összhangban készüljön, és hogy az említett jelentést a 40d. cikkel összhangban közzé- és hozzáférhetővé tegyék.

40d. cikk

Közzététel

(1) Az ezen irányelv 40a. cikkének (1) bekezdésében említett leányvállalkozások és fióktelepek fenntarthatósági beszámolójukat a bizonyossági véleménnyel és adott esetben az ezen irányelv 40a. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett nyilatkozattal együtt azon pénzügyi év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül teszik közzé, amelyre vonatkozóan a beszámolót készítették, az egyes tagállamok által az (EU) 2017/1132 irányelv 14-28. cikkével és adott esetben az említett irányelv 36. cikkével összhangban előírtak szerint.

(2) Amennyiben a fenntarthatósági beszámolót a bizonyossági véleménnyel és adott esetben az e cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett nyilatkozattal együtt nem teszik ingyenesen hozzáférhetővé a nyilvánosság számára az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkében említett nyilvántartás honlapján, a tagállamok biztosítják, hogy a fenntarthatósági beszámolót a bizonyossági véleménnyel és adott esetben a vállalkozások által az e cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett nyilatkozattal együtt az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, legkésőbb 12 hónappal azon pénzügyi év mérlegfordulónapját követően, amelyre vonatkozóan a beszámolót készítették, a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhetővé tegyék a leányvállalkozás vagy a fióktelep honlapján, az ezen irányelv 40a. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.";

(15) A 11. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

"11. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK";

(16) A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"48i. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) 2030. január 6-ig a tagállamok engedélyezik azon uniós leányvállalkozások számára, amelyek a 19a. vagy 29a. cikk hatálya alá tartoznak, és amelyek anyavállalkozása nem tartozik valamely tagállam jogának hatálya alá, hogy a 29a. cikk követelményeivel összhangban olyan összevont fenntarthatósági beszámolót készítsenek, amely magában foglalja az ilyen anyavállalkozásnak a 19a. vagy 29a. cikk hatálya alá tartozó összes uniós leányvállalkozását.

2030. január 6-ig a tagállamok engedélyezik, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett összevont fenntarthatósági beszámoló magába foglalja az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott közzétételeket, amelyek kiterjednek az e bekezdés első albekezdésében említett anyavállalkozás ezen irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó valamennyi uniós leányvállalkozása által végzett tevékenységekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett uniós leányvállalkozás a csoport azon uniós leányvállalkozásainak egyike, amelyek az előző öt pénzügyi év legalább egyikében - adott esetben összevont alapon - a legnagyobb forgalmat bonyolították az Unióban.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett összevont fenntarthatósági beszámolót a 30. cikkel összhangban kell közzétenni.

(4) A 19a. cikk (9) bekezdésében és a 29a. cikk (8) bekezdésében meghatározott mentesség alkalmazásában az e cikk (1) bekezdése szerinti beszámolást az anyavállalkozás csoport szintű beszámolásának kell tekinteni az összevont beszámolásban szereplő vállalkozások tekintetében. Az e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti beszámolást úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a 19a. cikk (9) bekezdése második albekezdésének c) pontjában és a 29a. cikk (8) bekezdése második albekezdésének c) pontjában említett feltételeket.";

(17) A 49. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(2) A Bizottságnak az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (13) bekezdésében, a 29b., 29c.és 40b. cikkben, valamint a 46. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2023. január 5-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (13) bekezdésében, a 29b., 29c. és 40b. cikkben, valamint a 46. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.";

b) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki: "(3b) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok 29b. és 29c. cikk alapján történő elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az EFRAG szakmai tanácsát, feltéve, hogy: a) az ilyen tanácsot megfelelő szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett, az érintett érdekelt felek szakértelmével és kiegyensúlyozott részvételével, valamint függetlenségének biztosításához elegendő közfinanszírozással, továbbá olyan munkaprogram alapján dolgozták ki, amelyről a Bizottsággal konzultáltak; b) az ilyen tanácshoz olyan költség-haszon elemzések társulnak, amelyek magukban foglalják a szakmai tanácsok fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásának elemzését; c) az ilyen tanácshoz mellékelték annak ismertetését, hogy miként veszi figyelembe a 29b. cikk (5) bekezdésében felsorolt elemeket; d) az EFRAG szakmai szintű munkájában való részvétel a fenntarthatósági beszámolással kapcsolatos szakértelemen alapul, és nem függ pénzügyi hozzájárulástól. Az a) és d) pont nem érinti a közjogi szerveknek és a nemzeti standardalkotó szervezeteknek az EFRAG szakmai munkájában való részvételét. Az EFRAG szakmai tanácsát kísérő dokumentumokat az említett szakmai tanáccsal együtt kell benyújtani. A Bizottság ezen irányelv 29b. és a 29c. cikkében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását megelőzően közösen konzultál azok tervezetéről az (EU) 2020/852 rendelet 24. cikkében említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal és az 1606/2002/EK rendelet 6. cikkében említett számviteli szabályozó bizottsággal. A Bizottság kikéri az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA), az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) véleményét az EFRAG által nyújtott szakmai tanácsról, különös tekintettel annak az (EU) 2019/2088 rendelettel és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal való összhangjára. Az ESMA-nak, az EBH-nak és az EIOPA-nak a Bizottság kérésének kézhezvételétől számított két hónapon belül kell véleményt nyilvánítania. A Bizottság az ezen irányelv 29b. és 29c. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt emellett az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Központi Bankkal, az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával és az (EU) 2020/852 rendelet 20. cikke alapján létrejött, fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal is konzultál az EFRAG által nyújtott szakmai tanácsról. Amennyiben e szervek bármelyike úgy dönt, hogy véleményt nyújt be, azt a Bizottság általi konzultációt követő két hónapon belül kell megtennie.";

c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(5) Az 1. cikk (2) bekezdése, a 3. cikk (13) bekezdése, a 29b.,, 29c.és 40b. cikk, valamint a 46. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.".

2. cikk

A 2004/109/EK irányelv módosításai

A 2004/109/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1) A 2. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki: (*23) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.)."

"r) "fenntarthatósági beszámolás": a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*23) 2. cikkének 18. pontjában meghatározott fenntarthatósági beszámolás."

(2) A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép: (*24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).";"

"c) a kibocsátón belüli felelős személyek - akiknek a nevét és beosztását egyértelműen jelezni kell - arra vonatkozó nyilatkozata, hogy legjobb tudásuk szerint az alkalmazható számviteli standardok alapján elkészített pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet adnak a kibocsátó és az összesítés egészében szereplő vállalkozások eszközeiről, kötelezettségeiről, pénzügyi helyzetéről, valamint nyereségéről és veszteségéről, továbbá, hogy a vezetés beszámolója megbízhatóan tekinti át a vállalkozás fejlődését és teljesítményét, valamint a kibocsátó és az összesítés egészében szereplő vállalkozások helyzetét, ismertetve a főbb kockázatokat és a bizonytalansági tényezőket is, valamint adott esetben arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a vezetés beszámolója a 2013/34/EU irányelv 29b. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal és az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (4) bekezdésének (*24) megfelelően elfogadott előírásokkal összhangban készült.

b) a (4) és (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(4) A pénzügyi kimutatások auditálását a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével és 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak el kell készítenie a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) és b) pontjában, valamint 34. cikkének (2) bekezdésében említett, a vezetés beszámolójára vonatkozó véleményt és nyilatkozatot.

A 2013/34/EU irányelv 34. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott munka elvégzéséért felelős személy vagy személyek által aláírt, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*25) 28. cikkében említett könyvvizsgálói jelentést az éves pénzügyi beszámolóval együtt teljes egészében nyilvánosságra kell hozni.

Adott esetben a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjával és 34. cikkének (2)-(5) bekezdésével összhangban bizonyossági véleményt kell adni a fenntarthatósági beszámolásról.

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó, a 2006/43/EK irányelv 28a. cikkében említett bizonyossági jelentést az éves pénzügyi beszámolóval együtt teljes egészében közzé kell tenni.

(5) A vezetés beszámolóját a 2013/34/EU irányelv 19., 19a. és 20. cikkével, valamint 29d. cikkének (1) bekezdésével összhangban kell elkészíteni, és tartalmaznia kell az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott előírásokat, amennyiben azokat az említett rendelkezésekben említett vállalkozások készítik.

Ha a kibocsátónak konszolidált beszámolót kell készítenie, az összevont vezetés beszámolóját a 2013/34/EU irányelv 29. és 29a. cikkével, valamint 29d. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell elkészíteni, és tartalmaznia kell az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott előírásokat, amennyiben azokat az említett rendelkezésekben említett vállalkozások készítik.

(*25) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 9.6.2006, 87. o.).";"

(3) A 23. cikk (4) bekezdése a következőképpen módosul:

a) a harmadik és negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A Bizottság az ezen irányelv 27. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, az ezen irányelv 30. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek szerint meghozza a szükséges határozatokat a harmadik országbeli kibocsátók által használt számviteli standardok egyenértékűségéről és a 2013/34/EU irányelv 29b. cikkében említett, a harmadik országbeli kibocsátók által használt fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről. Ha a Bizottság úgy határoz, hogy a harmadik ország számviteli standardjai vagy fenntarthatósági beszámolási standardjai nem egyenértékűek, akkor lehetővé teheti az érintett kibocsátók számára, hogy egy megfelelő átmeneti időszakban továbbra is ezeket a standardokat használják.

E bekezdés harmadik albekezdésével összefüggésben a Bizottság a 27. cikk (2a), (2b) és (2c) bekezdésével összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén és a 27a. és 27b. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel intézkedéseket fogad el abból a célból, hogy általános egyenértékűségi kritériumokat állapítson meg az egynél több ország kibocsátói számára releváns számviteli standardok és fenntarthatósági beszámolási standardok tekintetében.";

b) a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki: "A harmadik albekezdésben említett, harmadik országbeli kibocsátók által alkalmazott fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségének értékelésekor a Bizottság által alkalmazandó kritériumoknak biztosítaniuk kell legalább a következőket:

a) a fenntarthatósági beszámolási standardok írják elő a vállalkozások számára a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkre vonatkozó információk közzétételét;

b) a fenntarthatósági beszámolási standardok írják elő a vállalkozások számára a fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásaik megértéséhez, valamint az annak megértéséhez szükséges információk közzétételét, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják fejlődésüket, teljesítményüket és helyzetüket.";

(4) A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"28d. cikk

Az ESMA iránymutatásai

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével folytatott konzultációt követően az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatásokat bocsát ki a fenntarthatósági beszámolás illetékes nemzeti hatóságok általi felügyeletéről."

3. cikk

A 2006/43/EK irányelv módosításai

A 2006/43/EK irányelv a következőképpen módosul:

(1) Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"1. cikk

Tárgy

Ezen irányelv az éves és az összevont (konszolidált) éves beszámolók jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatára vonatkozó szabályokat, valamint az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának szabályait állapítja meg.";

(2) A 2. cikk a következőképpen módosul:

a) a 2-6. pont helyébe a következő szöveg lép:

"(2) "jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló" az a természetes személy, akit valamely tagállam illetékes hatóságai jóváhagynak ezen irányelvvel összhangban jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat elvégzése és adott esetben fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából;

(3) "könyvvizsgáló cég": olyan jogi személy vagy egyéb szervezet - függetlenül annak társasági formájától -, amely ezen irányelvvel összhangban jóváhagyást kap valamely tagállam illetékes hatóságaitól jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat elvégzésére és adott esetben fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására;

(4) "harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet": olyan szervezet - függetlenül annak társasági formájától -, amely valamely harmadik országban bejegyzett társaság éves, illetve összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát végzi, vagy adott esetben ilyen társaság fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot nyújt, kivéve az olyan szervezeteket, amelyek könyvvizsgáló cégként valamely tagállamban való nyilvántartásba vételére a 3. cikkel összhangban kapott jóváhagyás eredményeként került sor;

(5) "harmadik országbeli könyvvizsgáló": olyan természetes személy, aki valamely harmadik országban bejegyzett társaság éves, illetve összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásainak könyvvizsgálatát végzi, vagy adott esetben ilyen társaság fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot nyújt, azon személyek kivételével, akiknek jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként valamely tagállamban való nyilvántartásba vételére a 3. és a 44. cikkel összhangban kapott jóváhagyás eredményeként került sor;

(6) "csoportkönyvvizsgáló": azon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló cég(ek), aki(k), illetve amely(ek) az összevont éves beszámolók jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végzi(k), vagy adott esetben az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújt(anak);";

b) A bekezdés a következő ponttal egészül ki:

"(16a) "fő fenntarthatósági partner(ek)"«:

a) az(ok) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), aki(ke)t a könyvvizsgáló cég egy adott fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó, korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás tekintetében a könyvvizsgáló cég nevében készítendő, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának elsőrendű felelőse(i)ként jelölt ki; vagy

b) összevont (konszolidált) fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény esetében legalább az(ok) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), aki(ke)t a könyvvizsgáló cég a csoport szintjén a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának elsőrendű felelőse(i)ként jelölt ki, és az(ok) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), aki(ke)t a jelentős leányvállalatok szintjén elsőrendű felelős(ök)ként jelölt ki; vagy

c) az(ok) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), aki(k) aláírja(aláírják) a 28a. cikkben említett fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést;";

c) a szöveg a következő pontokkal egészül ki: (*26) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).";"

"(21) "fenntarthatósági beszámolás": a 2013/34/EU irányelv 18. cikkének 2. pontjában meghatározott fenntarthatósági beszámolás;

(22) "fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság": olyan eljárások végzése, amelyek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjával és 34. cikkének (2) bekezdésével összhangban adott vélemény készítését eredményezik;

(23) "független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató": a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett konkrét megfelelőségértékelési tevékenység végzése céljából a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (*26) megfelelően akkreditált megfelelőségértékelő szervezet.

(3) A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"6. cikk

Képzettség

(1) A 11. cikk sérelme nélkül természetes személy jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot csak akkor végezhet, ha elérte az egyetemi bemeneti vagy azzal egyenértékű szintet, azt követően elvégzett egy elméleti oktatást biztosító tanfolyamot, gyakorlati képzésen vett részt, és teljesítette az érintett tagállam által elismert vagy szervezett egyetemi záró- vagy azzal egyenértékű vizsga szintű szakmai kompetencia vizsgát.

(2) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat elvégzésére vonatkozóan e cikk (1) bekezdésében előírt jóváhagyás mellett természetes személy akkor kaphat jóváhagyást a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására, ha az ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkének (3) bekezdésében, 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 14. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében foglalt további konkrét követelmények teljesülnek.

(3) A 32. cikkben említett illetékes hatóságok az e cikkben rögzített követelmények konvergenciája érdekében együttműködnek egymással. Az említett illetékes hatóságok az együttműködés során figyelembe veszik a könyvvizsgálat és a könyvvizsgálói szakma fejlődését és különösen a szakma által már elért konvergenciát. Együttműködnek továbbá az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával (a továbbiakban: CEAOB), valamint az 537/2014/EU rendelet 20. cikkében említett illetékes hatóságokkal, amennyiben a szóban forgó konvergencia a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatával és a fenntarthatósági beszámolásukra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos.";

(4) A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"7. cikk

A szakmai kompetencia vizsga

(1) A 6. cikk (1) bekezdésében említett szakmai kompetencia vizsga garantálja a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat szempontjából lényeges tantárgyak elméleti ismeretének szükséges szintjét és az ilyen ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét. E vizsgának legalább részben írásbelinek kell lennie.

(2) Annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is jóváhagyják, a 6. cikkben említett szakmai kompetencia vizsga garantálja a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása szempontjából lényeges tantárgyak elméleti ismeretének szükséges szintjét és az ilyen ismeretek gyakorlati alkalmazásának képességét. E vizsgának legalább részben írásbelinek kell lennie.";

(5) a 8. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(3) Annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is jóváhagyják, az (1) bekezdésben említett elméleti ismereti tesztnek legalább az alábbi témakörökre is ki kell terjednie: a) az éves és összevont fenntarthatósági beszámolás elkészítésével kapcsolatos jogi követelmények és standardok; b) fenntarthatósági elemzés; c) a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó átvilágítási eljárás; d) a 26a. cikkben említett, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó jogi követelmények és bizonyossági standardok."

(6) A 10. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"Annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy a gyakornokot a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is jóváhagyják, az első albekezdésben említett gyakorlati képzés keretében legalább nyolc hónapon keresztül az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása vagy az egyéb fenntarthatósági vonatkozású szolgáltatások témakörére vonatkozó képzésben kell részesülnie.";

(7) A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"12. cikk

Gyakorlati és elméleti képzés kombinációja

(1) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében említett témakörökben kapott elméleti képzés ideje a 11. cikkben említett szakmai tevékenység időszakába beleszámít, feltéve, hogy az ilyen képzést a tagállam által elismert vizsgával igazolják. Az ilyen képzésnek legalább egyévesnek kell lennie, és legfeljebb négy évvel csökkentheti a szakmai tevékenység vonatkozásában előírt időtartamot.

(2) A szakmai tevékenység és a gyakorlati képzés időtartama nem lehet rövidebb, mint az elméleti képzés és a 10. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében előírt gyakorlati képzés együttes időtartama.";

(8) a 14. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"Annak érdekében, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is jóváhagyják, az első albekezdésben említett alkalmassági vizsgának ki kell terjednie a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak a fogadó tagállam törvényi és rendeleti rendelkezéseivel kapcsolatos megfelelő ismereteire a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához szükséges mértékben."

(9) A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"14a. cikk

2024. január 1. előtt jóváhagyott vagy elismert, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, illetve a 2024. január 1-jén a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálói minősítésre irányuló jóváhagyási eljárásban részt vevő személyek

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat végzése tekintetében 2024. január 1. előtt jóváhagyott vagy elismert, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókra ne vonatkozzanak az ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkének (3) bekezdésében, 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 14. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében foglalt követelmények.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2024. január 1-jén a 6-14. cikkben előírt jóváhagyási eljárásban részt vevő személyekre ne vonatkozzanak az ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében, 8. cikkének (3) bekezdésében, 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és 14. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében foglalt követelmények, amennyiben az eljárást 2026. január 1-jéig lezárják.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a 2026. január 1-je előtt jóváhagyott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók, akik fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot kívánnak nyújtani, a 13. cikkben említett továbbképzés révén megszerezzék a fenntarthatósági beszámoláshoz, illetve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódó ismereteket, beleértve a 8. cikk (3) bekezdésében említett témaköröket."

(10) A 16. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) A nyilvános nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálókról: a) név, cím és nyilvántartási szám; b) ha ilyen van, azon könyvvizsgáló cég(ek) neve, címe, honlapjának címe és nyilvántartási száma, ahol a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló alkalmazásban áll, vagy partnerként vagy egyéb más minőségben dolgozik; c) azt, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló rendelkezik-e jóváhagyással a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is"; d) más tagállamok illetékes hatóságainál jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóként és harmadik országokban könyvvizsgálóként történő bármely más nyilvántartásba vétel a nyilvántartásba vevő hatóság(ok) nevével, és - adott esetben - a nyilvántartási számokkal együtt, továbbá annak feltüntetése, hogy a nyilvántartásba vétel a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatra vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozik-e, vagy mindkettőre.";

b) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az első albekezdésben említett harmadik országbeli könyvvizsgálók nyilvántartásba vétele a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatra vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozik-e, vagy mindkettőre.";

(11) A 17. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"e) a könyvvizsgáló cég által foglalkoztatott, vagy ott partnerként vagy más minőségben dolgozó valamennyi, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló neve és nyilvántartási száma, valamint annak feltüntetése, hogy rendelkeznek-e jóváhagyással a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében is;"

b) az (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"i) más tagállamok illetékes hatóságainál könyvvizsgáló cégként és harmadik országokban könyvvizsgáló szervezetként történő bármely más nyilvántartásba vétel a nyilvántartásba vevő hatóság(ok) nevével, és - adott esetben - a nyilvántartási számokkal együtt, valamint annak feltüntetése, hogy a nyilvántartásba vétel a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatra vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozik-e, vagy mindkettőre";

c) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"A nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy az első albekezdésben említett harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezetek nyilvántartásba vétele a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatra vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozik-e, vagy mindkettőre.";

(12) A 24b. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi, akkor az adott könyvvizsgáló cég legalább egy fő könyvvizsgáló partnert jelöljön ki. A könyvvizsgáló cég a fő könyvvizsgáló partner(ek) számára elegendő erőforrást és olyan személyzetet biztosít, akik rendelkeznek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges hozzáértéssel és képességekkel.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ha a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot könyvvizsgáló cég nyújtja, akkor az adott könyvvizsgáló cég kijelöljön legalább egy fő fenntarthatósági partnert, aki megegyezhet a fő könyvvizsgáló partnerrel, vagy a fő könyvvizsgáló partnerek egyikével. A könyvvizsgáló cég a fő fenntarthatósági partner(ek) számára elegendő erőforrást és olyan személyzetet biztosít, akik rendelkeznek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges hozzáértéssel és képességekkel.

A kijelölendő fő könyvvizsgáló partner(ek)nek, illetve adott esetben a kijelölendő fő fenntarthatósági partnereknek a könyvvizsgáló cég általi kiválasztása során a könyvvizsgálati és bizonyosságnyújtási minőség, a függetlenség és a hozzáértés biztosítását kell fő kritériumnak tekinteni.

A fő könyvvizsgáló partner(ek)nek tevékenyen részt kell venniük a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat elvégzésében. A fő fenntarthatósági partnernek tevékenyen részt kell vennie a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásában.";

b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásakor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak elegendő időt kell fordítania a megbízásra, és elegendő erőforrást kell biztosítania ahhoz, hogy feladatait megfelelően láthassa el.";

c) a (4) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) könyvvizsgáló cég esetében a fő könyvvizsgáló partner(ek) nevét, valamint adott esetben a fő fenntarthatósági partner(ek) nevét;

c) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatért felszámított díjakat, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásáért felszámított díjakat, valamint az egyéb szolgáltatásokért az egyes pénzügyi években felszámított díjakat.";

d) a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek bizonyossági dossziét kell létrehoznia a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó minden egyes, bizonyosságnyújtási megbízásról.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek dokumentálnia kell legalább a 22b. cikk szerint rögzített adatokat a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében.

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek meg kell őriznie minden más olyan adatot és dokumentumot, amely fontossággal bír a 28a. cikkben említett, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés alátámasztása, valamint az ezen irányelvnek és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében alkalmazandó egyéb jogi követelmények teljesítésének nyomon követése szempontjából.

A bizonyossági dossziét a 28a. cikkben említett, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés aláírásának napjától számított hatvan napon belül le kell zárni.

Amennyiben egyazon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi az éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és nyújtja a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot, a bizonyossági dosszié részét képezheti a könyvvizsgálati dossziénak.";

e) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak, illetve a könyvvizsgáló cégnek nyilvántartást kell vezetnie az elvégzett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatok teljesítésével és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtási megbízások teljesítésével kapcsolatos, írásban benyújtott panaszokról.";

(13) A 25. cikk helyébe a következő szöveg lép: "25. cikk Könyvvizsgálói és bizonyosságnyújtási díjak A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő szabályok legyenek érvényben, amelyek előírják, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatért és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásáért felszámolt díjak: a) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatnak vagy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának tárgyát képező szervezet számára nyújtott további szolgáltatásoktól függetlenek és ez utóbbiak befolyásától mentesek legyenek; valamint b) ne alapuljanak semmiféle feltételen.";

(14) A szöveg a következő cikkekkel egészül ki: "25b. cikk A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos szakmai etika, függetlenség, pártatlanság, bizalmasság és szakmai titoktartás A 21-24a. cikkben a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatára vonatkozó követelmények a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is értelemszerűen alkalmazandók. 25c. cikk Nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásának tilalma olyan esetben, amikor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló nyújtja egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fenntarthatósági beszámolására vonatkozóan a bizonyosságot (1) Egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, illetve ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég egy hálózathoz tartozik, e hálózat valamely tagja sem közvetlenül, sem közvetett módon nem nyújthatja a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának tárgyát képező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek, az anyavállalkozásának vagy az általa kontrollált vállalkozásoknak az 537/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b), c) és e)-k) pontjában említett tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat az alábbi időszakokban: a) a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tárgyát képező időszak kezdetétől a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés kiadásáig; valamint b) az e bekezdés a) pontjában említett időszakot közvetlenül megelőző pénzügyi évben az 537/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdése második albekezdésének e) pontjában említett szolgáltatások tekintetében. (2) Egy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység számára fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, illetve ha a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég egy hálózathoz tartozik, e hálózat bármely tagja az e cikk (1) bekezdésében, és adott esetben az 537/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokon vagy a tagállam által az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett, függetlenséget fenyegető veszélynek tekintett szolgáltatásokon kívül egyéb nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújthat a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának tárgyát képező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek, az anyavállalkozásának vagy az általa kontrollált vállalkozásoknak, feltéve hogy az auditbizottság, miután ezen irányelv 22b. cikkével összhangban megfelelően felmérte a függetlenséget fenyegető veszélyeket és az alkalmazott óvintézkedéseket, ezt jóváhagyta. (3) Amennyiben egy olyan hálózatnak valamely tagja, amelyhez a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység számára fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tartozik, egy, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának tárgyát képező, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység kontrollja alatt álló, harmadik országban bejegyzett vállalkozás részére az e cikk (1) bekezdésében említett tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújt, akkor az érintett, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek értékelnie kell, hogy függetlenségét veszélyeztetik-e a hálózat tagja által ekként nyújtott szolgáltatások. Ha az ekként nyújtott szolgáltatások befolyásolják a függetlenségét, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek óvintézkedéseket kell alkalmaznia az e cikk (1) bekezdésében említett, harmadik országban nyújtott tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokból eredő veszélyek mérséklése érdekében. A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot a továbbiakban csak akkor nyújthat, ha a 22b. cikkel összhangban igazolni tudja, hogy ezen szolgáltatások nyújtása nem befolyásolja szakmai ítélőképességét és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést." 25d. cikk Szabálytalanságok Az 537/2014/EU rendelet 7. cikke értelemszerűen alkalmazandó a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot nyújtó könyvvizsgálóra vagy könyvvizsgáló cégre.";

(15) A szöveg a következő cikkel egészül ki: "26a. cikk A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági standardok (1) A tagállamok megkövetelik, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek a Bizottság által a (3) bekezdéssel összhangban elfogadott, bizonyossági standardoknak megfelelően végezzék a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását. (2) A tagállamok addig alkalmazhatják a nemzeti bizonyossági i standardokat, eljárásokat vagy követelményeket, amíg a Bizottság el nem fogadja az ugyanazon tárgyra vonatkozó bizonyossági standardot. A tagállamoknak a nemzeti bizonyossági standardokról, eljárásokról vagy követelményekről azok hatálybalépése előtt legalább három hónappal tájékoztatniuk kell a Bizottságot. (3) A Bizottság legkésőbb 2026. október 1-ig ezen irányelv kiegészítése céljából a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a korlátozott bizonyossági standardok előírása céljából, amelyek meghatározzák azokat az eljárásokat, amelyeket a könyvvizsgáló(k)nak és a könyvvizsgáló cég(ek)nek el kell végeznie/végezniük ahhoz, hogy következtetéseket vonhasson/vonhassanak le a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatban, beleértve a megbízás megtervezését, a kockázatértékelést és a kockázatokra adandó választ, valamint a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentésben vagy adott esetben a könyvvizsgálói jelentésben feltüntetendő következtetések típusait. A Bizottság legkésőbb 2028. október 1-jéig ezen irányelv kiegészítése céljából a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a kellő bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardok előírása céljából, annak értékelését követően, hogy a kellő bizonyosság megvalósítható-e a könyvvizsgálók és a vállalkozások számára. Figyelembe véve az említett értékelés eredményeit, és amennyiben ezért adott esetben megfelelő, az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meg kell határozni azt az időpontot, amelytől kezdve a 34. cikk (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett véleménynek az említett, kellő bizonyosság nyújtásával kapcsolatos standardokon alapuló, kellő bizonyosságot nyújtó megbízáson kell alapulnia. A Bizottság csak abban az esetben fogadhatja el az első és második albekezdésben említett bizonyossági standardokat, ha: a) megfelelő szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett dolgozták ki őket; b) hozzájárulnak az éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolás magas szintű hitelességéhez és minőségéhez; és c) az uniós közjót szolgálják.";

(16) A szöveg a következő cikkel egészül ki: "27a. cikk Az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozáscsoportok összevont fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló megbízások esetében: a) az összevont fenntarthatósági beszámolás tekintetében a csoportkönyvvizsgáló teljes körű felelősséget viseljen a 28a. cikkben említett fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentésért; b) a csoportkönyvvizsgáló értékelje a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által a csoport összevont fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából végzett bizonyosságnyújtási munkát, és dokumentálja az említett könyvvizsgálók által elvégzett munka jellegét, időzítését és mértékét, ideértve adott esetben az említett könyvvizsgálók bizonyosságnyújtási dokumentációja vonatkozó részeinek a csoportkönyvvizsgáló általi felülvizsgálatát; valamint c) a csoportkönyvvizsgáló felülvizsgálja a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából végzett könyvvizsgálói munkát, és dokumentálja azt. A csoportkönyvvizsgáló által megőrzött dokumentációnak lehetővé kell tennie az érintett illetékes hatóság számára, hogy felülvizsgálhassa a csoportkönyvvizsgáló munkáját. E bekezdés első albekezdése c) pontjának céljából a csoportkönyvvizsgáló azzal a feltétellel támaszkodhat független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) munkájára, ha megszerzi az érintett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) hozzájárulását a vonatkozó dokumentációnak az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény készítése során való átadásához. (2) Amennyiben a csoportkönyvvizsgáló nem képes megfelelni az (1) bekezdés első albekezdése c) pontjának, akkor meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket, és tájékoztatnia kell az érintett illetékes hatóságot. Ezen intézkedések közé tartozik adott esetben a további, bizonyossági munka elvégzése is az érintett leányvállalkozásnál akár közvetlenül, akár a feladatok kiszervezése útján. (3) Amennyiben a csoportkönyvvizsgálót minőségbiztosítási ellenőrzés vagy olyan vizsgálat alá vonják, amely egy vállalkozáscsoport összevont fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtására vonatkozik, akkor a csoportkönyvvizsgáló kérésre köteles az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani a birtokában lévő vonatkozó dokumentációt az érintett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) vagy könyvvizsgáló cég(ek) által a csoport összevont fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából végzett bizonyosságnyújtási munkáról, ideértve az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódó munkaanyagokat is. Az illetékes hatóság a 36. cikk alapján további dokumentációt kérhet be az érintett illetékes hatóságoktól arról a bizonyosságnyújtási munkáról, amelyet a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása során végzett/végeztek. Amennyiben a vállalkozáscsoport anyavállalkozásának vagy leányvállalkozásának a fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) nyújtja (nyújtják), az illetékes hatóság együttműködés megállapodás keretében további dokumentációt kérhet be a harmadik országok érintett illetékes hatóságaitól a harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet(ek) által végzett bizonyossági munkáról. A harmadik albekezdéstől eltérve, ha a vállalkozáscsoport anyavállalkozásának vagy leányvállalkozásának a fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosságot olyan független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k) vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) nyújtotta/nyújtották, amelyek nem rendelkeznek munkavégzési megállapodással, a csoportkönyvvizsgálónak felkérésre felelősséget kell vállalnia az ezen független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató(k), harmadik országbeli könyvvizsgáló(k), vagy könyvvizsgáló szervezet(ek) által végzett bizonyossági munkáról szóló további dokumentáció megfelelő továbbításáért is, ideértve a csoport összevont fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódó munkaanyagokat is. A továbbítás biztosítása érdekében a csoportkönyvvizsgálónak meg kell őriznie a dokumentáció egy példányát, vagy meg kell állapodnia a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatóval/ szolgáltatókkal, harmadik országbeli könyvvizsgálóval/könyvvizsgálókkal vagy könyvvizsgáló szervezettel/szervezetekkel arról, hogy a dokumentációhoz kérésre korlátozásmentes hozzáférést kapjon, vagy egyéb megfelelő intézkedést kell hoznia. Ha jogi vagy egyéb okok miatt a bizonyossági munkaanyag nem kerülhet a harmadik országból a csoportkönyvvizsgálóhoz, a csoportkönyvvizsgáló által megőrzött dokumentációnak bizonyítékot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a csoportkönyvvizsgáló végrehajtotta a megfelelő eljárásokat ahhoz, hogy hozzáférjen a bizonyossági dokumentációhoz, az érintett harmadik ország jogszabályaiból fakadó jogi akadályokon kívüli akadályok esetén pedig tartalmaznia kell az ilyen akadály meglétét alátámasztó bizonyítékot is.";

(17) A 28. cikk (2) bekezdése e) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"e) a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének a) és b) pontjában említettek szerinti véleményt és nyilatkozatot kell tartalmaznia, és mindkettőnek a könyvvizsgálat során elvégzett munkára kell épülnie;"

(18) A szöveg a következő cikkel egészül ki: "28a. cikk A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés (1) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) vagy a könyvvizsgáló cég(ek) a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményeit egy fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentésben mutatja/mutatják be. Az említett jelentést a Bizottság által a 26a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott bizonyossági standardok követelményeivel, vagy - az említett bizonyossági standardok Bizottság által történő elfogadásáig - a 26a. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti bizonyossági standardokkal összhangban kell elkészíteni. (2) A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést írásos formában kell elkészíteni és annak: a) meg kell jelölnie azt a szervezetet, amelynek éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolása a bizonyosság nyújtására adott megbízás tárgyát képezi; meg kell határoznia az éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolást, valamint azt, hogy ez milyen időpontra és melyik tárgyidőszakra vonatkozóan készült; továbbá azonosítania kell, hogy a készítéséhez milyen fenntarthatósági beszámolási keretet alkalmaztak; b) tartalmaznia kell a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság hatókörének leírását, amely megjelöli legalább azokat a bizonyossági standardokat, amelyekkel összhangban a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtották; c) tartalmaznia kell a 2013/34/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett véleményt. (3) Amennyiben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy több könyvvizsgáló cég nyújtotta, akkor a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k)nak vagy a könyvvizsgáló cég(ek)nek meg kell állapodniuk a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményeiről, és közös jelentést és véleményt kell benyújtaniuk. Egyetértés hiányában minden egyes, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés egymástól elkülönülő bekezdéseibe foglalva kell benyújtania véleményét, valamint meg kell indokolnia, hogy miért nem sikerült egyetértésre jutniuk. (4) A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak aláírással és dátummal kell ellátnia. Ha a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot könyvvizsgáló cég nyújtja, akkor a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést legalább a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot a könyvvizsgáló cég nevében nyújtó, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k) aláírásával el kell látni. Ha egyidejűleg több, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget is megbíztak, akkor a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést valamennyi jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy legalább azoknak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálóknak alá kell írniuk, akik az egyes könyvvizsgáló cégek nevében nyújtják a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot. Kivételes körülmények között a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ez(eke)t az aláírás(oka)t nem kell közzétenni, ha a közzététel nyomán közvetlenül és jelentősen veszélybe kerülhetne bárkinek a személyes biztonsága. Az érintett személy(ek) nevét az érintett illetékes hatóságoknak minden esetben ismerniük kell. (5) A tagállamok megkövetelhetik, hogy amennyiben egyazon, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló végzi az éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát, és nyújtja a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés a könyvvizsgálói jelentés elkülönített szakaszát képezze. (6) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég által az összevont fenntarthatósági beszámolásról készített jelentésnek teljesítenie kell az (1)-(5) bekezdésben meghatározott követelményeket.";

(19) A 29. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"d) a minőségbiztosítási ellenőrzéseket végrehajtó személyeknek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat és a pénzügyi beszámolás, valamint adott esetben a fenntarthatósági beszámolás és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások területén megfelelő szakmai képzettséggel és releváns tapasztalattal kell rendelkezniük, amelyeknek a minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos külön képzésen való részvétellel kell párosulnia;";

b) az (1) bekezdés f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"f) a kiválasztott könyvvizsgálói dossziék, illetve adott esetben bizonyossági dossziék megfelelő vizsgálata által támogatott minőségbiztosítási ellenőrzés hatókörének ki kell terjednie az alkalmazandó könyvvizsgálati standardoknak és függetlenségi követelményeknek, illetve adott esetben az alkalmazandó bizonyossági standardoknak való megfelelésnek, a felhasznált erőforrások mennyiségének és minőségének, a felszámított könyvvizsgálói díjaknak, illetve fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságnyújtási díjaknak, valamint a könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési rendszerének az értékelésére;";

c) az (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"h) a minőségbiztosítási ellenőrzésekre kockázatelemzés alapján, és a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző és adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményt készítő, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek esetében legalább hatévente kell, hogy sor kerüljön;";

d) a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) az ellenőröknek a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat, a pénzügyi beszámolás, valamint adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása, a fenntarthatósági beszámolás vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások területén megfelelő szakmai képzettséggel és releváns tapasztalattal kell rendelkezniük, amelyeknek a minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos külön képzésen való részvétellel kell párosulnia;";

e) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A tagállamok 2025. december 31-ig azokat a személyeket, akik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossághoz kapcsolódó minőségbiztosítási ellenőrzést végeznek, mentesíthetik azon követelmény alól, hogy releváns tapasztalattal rendelkezzenek a fenntarthatósági beszámolás és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása, vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások terén.";

(20) A 30. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok biztosítják, hogy hatékony vizsgálati és szankciórendszerek álljanak rendelkezésre a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása nem megfelelő végrehajtásának felderítésére, kijavítására és megelőzésére.

(2) A tagállamok polgári jogi felelősségi rendszereinek sérelme nélkül a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló cégek vonatkozásában, ha nem az ezen irányelv végrehajtása során elfogadott rendelkezéseknek és adott esetben az 537/2014/EU rendeletnek megfelelően végzik a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatokat, vagy nyújtják a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem határoznak meg közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat az olyan jogsértések esetében, amelyekről a tagállami büntetőjog már rendelkezik. Ebben az esetben közölniük kell a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket.";

(21) A 30a. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

"ca) a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég vagy a fő fenntarthatósági partner legfeljebb hároméves időtartamra szóló ideiglenes eltiltása attól, hogy fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot nyújtson és/vagy fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentést írjon alá;";

(22) A 30a. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

"da) arról szóló nyilatkozat, hogy a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági jelentés nem felel meg az ezen irányelv 28a. cikkében szereplő követelményeknek;".

(23) A 32. cikk a következőképpen módosul:

a) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az illetékes hatóságot olyan, nem gyakorló szakembereknek kell irányítaniuk, akik jártasak a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat és adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása tekintetében releváns területeken. A hatóság irányításában részt vevő személyeket független és átlátható jelölési eljárás útján kell kiválasztani.";

b) a (4) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"b) szakmai etikai standardok, a könyvvizsgáló cégek belső minőség-ellenőrzésére vonatkozó standardok, könyvvizsgálati standardok és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági standardok elfogadása, kivéve, ha e standardokat más tagállami hatóságok fogadják el vagy hagyják jóvá;".

(24) A szöveg a következő cikkel egészül ki:

"36a. cikk

A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásával kapcsolatos, tagállamok közötti szabályozási rendelkezések

A 34. és a 36. cikkben a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatára vonatkozó követelmények értelemszerűen alkalmazandók a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is."

(25) A 37. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"Az első albekezdés alkalmazandó a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából történő kijelölésére.";

b) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"Az első albekezdés alkalmazandó a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából történő kijelölésére.";

c) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Tilos minden olyan szerződéses feltétel, amely a vizsgált szervezet (1) bekezdés szerinti részvényesei vagy tagjai közgyűlésének választását a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy a könyvvizsgáló cégek bizonyos típusaira vagy csoportjaira korlátozza egy adott, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy egy adott könyvvizsgáló cégnek a szóban forgó szervezet jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatára vagy adott esetben a fenntarthatósági beszámolására vonatkozó bizonyosság nyújtására való kijelölése tekintetében. Az ilyen szerződéses feltétel semmisnek tekintendő.

A tagállamok biztosítják, hogy a 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikke hatálya alá tartozó nagyvállalkozások - az említett irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában említett vállalkozásokat kivéve - részvényesei vagy tagjai, akik egyénileg vagy együttesen eljárva a vállalkozás szavazati jogainak több mint 5%-át vagy tőkéjének 5%-át képviselik, jogosultak legyenek arra, hogy a részvényesek vagy tagok közgyűlése által elfogadandó olyan határozattervezetet terjesszenek elő, amely előírja, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatot végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgáló cégtől eltérő könyvvizsgáló céghez vagy hálózathoz tartozó akkreditált harmadik fél készítsen jelentést a fenntarthatósági beszámolás egyes elemeiről, és e jelentést a részvényesek vagy tagok közgyűlése elé terjessze.";

(26) A 38. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek csak megfelelő indok alapján legyenek felmenthetők. A számviteli kezelés, a könyvvizsgálati eljárások, illetve adott esetben a fenntarthatósági beszámolási vagy bizonyossági eljárások tekintetében fennálló véleményeltérés nem megfelelő indok a felmentésre.";

b) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"Az első albekezdésben említett tájékoztatási kötelezettség a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is alkalmazandó.";

c) a (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"Az első albekezdés a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtására is alkalmazandó.";

(27) A 39. cikk a következőképpen módosul:

a) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A tagállamok engedélyezhetik, hogy a fenntarthatósági beszámoláshoz és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásához kapcsolódóan az auditbizottságra ruházott funkciókat az ügyviteli vagy felügyelő testület egésze vagy az általa e célra létrehozott szerv lássa el.";

b) a (6) bekezdés a)-e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) tájékoztatja a vizsgált szervezet ügyviteli vagy felügyelő testületét a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálat és adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtásának eredményéről, és elmagyarázza, hogy a könyvvizsgálat és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság hogyan járult hozzá a pénzügyi, illetve a fenntarthatósági beszámolás integritásához, és az auditbizottság milyen szerepet töltött be a beszámolás folyamatában;

b) figyelemmel kíséri a pénzügyi és adott esetben a fenntarthatósági beszámolás folyamatát, beleértve a 2013/34/EU irányelv 29d. cikkében említett elektronikus beszámolás folyamatát és a vállalkozás által az említett irányelv 29b. cikke alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően közölt információk azonosítására szolgáló folyamatot, és ajánlásokat vagy javaslatokat fogalmaz meg a folyamat integritásának biztosítása érdekében;

c) figyelemmel kíséri a vállalkozás belső minőség-ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek és adott esetben a vállalkozás pénzügyi és adott esetben fenntarthatósági beszámolását befolyásoló belső auditjának hatékonyságát, beleértve a 2013/34/EU irányelv 29d. cikkében említett elektronikus beszámolási folyamatát is, anélkül, hogy korlátozná annak függetlenségét;

d) figyelemmel kíséri az éves és összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát és adott esetben az éves és összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását, különösen annak végrehajtását, figyelembe véve az illetékes hatóság által az 537/2014/EU rendelet 26. cikkének (6) bekezdése szerint tett megállapításokat és következtetéseket;

e) felülvizsgálja és figyelemmel kíséri a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég függetlenségét az ezen irányelv 22., 22a., 22b., 24a., 24b., 25b., 25c. és 25d. cikkével, illetve az 537/2014/EU rendelet 6. cikkével összhangban, valamint különösen a vizsgált szervezet részére történő további nem könyvvizsgálói szolgáltatás nyújtásának helyénvalóságát az említett rendelet 5. cikkével összhangban;".

(28) A 45. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(1) Egy tagállam illetékes hatóságai - ezen irányelv 15., 16. és 17. cikkével összhangban - valamennyi, harmadik országbeli könyvvizsgálót és könyvvizsgáló szervezetet nyilvántartásba vesznek, amennyiben az adott harmadik országbeli könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló szervezet könyvvizsgálói jelentést bocsát ki egy olyan, Unión kívül bejegyzett vállalkozás éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól, vagy adott esetben bizonyossági jelentést bocsát ki egy olyan, Unión kívül bejegyzett vállalkozás éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolásáról, amelynek átruházható értékpapírjait az említett tagállam 2014/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*27) 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontja szerinti szabályozott piacán bevezették, kivéve akkor, ha a szóban forgó vállalkozás kizárólag olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsát ki, amelyek teljesítik az alábbi feltételek valamelyikét: a) az említett értékpapírt valamely tagállamnak a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piacára 2010. december 31. előtt vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 50 000 EUR, illetve - egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében - névértéke a kibocsátás időpontjában legalább 50 000 EUR összeggel egyenértékű; b) az említett értékpapírt valamely tagállamnak a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piacára 2010. december 31-én vagy azután vezették be, és annak névértéke egységenként legalább 100 000 EUR, illetve - egyéb pénznemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében - névértéke a kibocsátás időpontjában legalább 100 000 EUR összeggel egyenértékű. (*27) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).";"

b) a (4)-(6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: "(4) A 46. cikk sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésében említett, a tagállamban nyilvántartásba nem vett, harmadik országbeli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló szervezetek által kibocsátott éves vagy összevont (konszolidált) éves beszámolókról szóló könyvvizsgálói jelentéseknek vagy adott esetben éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolásról szóló bizonyossági jelentéseknek nincs joghatása az adott tagállamban. (5) A tagállamok csak akkor vehetnek nyilvántartásba pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának céljára harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezeteket, ha: a) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet ügyviteli vagy ügyvezető szerve tagjainak többsége megfelel a 4-10. cikkben meghatározottakkal egyenértékű követelményeknek, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdése kivételével; b) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet nevében könyvvizsgálatot végző harmadik országbeli könyvvizsgáló megfelel a 4-10. cikkben meghatározottakkal egyenértékű követelményeknek, a 7. cikk (2) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdése kivételével; c) az e cikk (1) bekezdésében említett éves vagy összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát a 26. cikkben említett nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal, valamint a 22., 22b. és 25. cikkben megállapított követelményekkel vagy ezekkel egyenértékű standardokkal és követelményekkel összhangban végzik; d) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet honlapján olyan éves átláthatósági jelentést tesz közzé, amely tartalmazza az 537/2014/EU rendelet 13. cikkében említett információkat, vagy ezzel egyenértékű közzétételi követelményeket teljesít. A tagállamok csak akkor vehetnek nyilvántartásba a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljára harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezeteket, ha: a) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet ügyviteli vagy ügyvezető szerve tagjainak többsége megfelel a 4-10. cikkben meghatározottakkal egyenértékű követelményeknek; b) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet nevében bizonyosságot nyújtó harmadik országbeli könyvvizsgáló megfelel a 4-10. cikkben meghatározottakkal egyenértékű követelményeknek; c) az (1) bekezdésben említett, éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot a 26a. cikkben említett bizonyossági standardokkal, valamint a 22., 22b., 25. és 25b. cikkben megállapított követelményekkel, vagy ezekkel egyenértékű standardokkal és követelményekkel összhangban nyújtják; d) a harmadik országbeli könyvvizsgáló szervezet honlapján olyan éves átláthatósági jelentést tesz közzé, amely tartalmazza az 537/2014/EU rendelet 13. cikkében említett információkat, vagy ezzel egyenértékű közzétételi követelményeket teljesít. (5a) Egy tagállam harmadik országbeli könyvvizsgálót csak akkor vehet nyilvántartásba pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának céljából, ha a könyvvizsgáló megfelel az e cikk (5) bekezdése első albekezdésének b), c) és d) pontjában foglalt követelményeknek. Egy tagállam harmadik országbeli könyvvizsgálót csak akkor vehet nyilvántartásba fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása céljából, ha a könyvvizsgáló megfelel az e cikk (5) bekezdése második albekezdésének b), c) és d) pontjában foglalt követelményeknek. (6) Az e cikk (5) bekezdése első albekezdése c) pontja, és (5) bekezdése második albekezdése c) pontja végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a hivatkozott pontokban említett egyenértékűségről végrehajtási jogi aktusok révén határozzon. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az e cikk (5) bekezdése első albekezdésének c) pontjában, illetve (5) bekezdése második albekezdésének c) pontjában említett egyenértékűséget a tagállamok akkor értékelhetik, ha a Bizottság erre vonatkozóan nem határozott. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ennek az irányelvnek az annak értékelése során alkalmazandó általános egyenértékűségi kritériumok megállapítása céljából való kiegészítésére, hogy az e cikk (1) bekezdésben említett pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatát, illetve adott esetben a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosságot a 26. cikkben meghatározott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak, illetve a 26a. cikkben említett, a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági standardoknak megfelelően, és a 22., 24. és 25. cikkben megállapított követelmények teljesítésével végzik-, illetve nyújtják-e. A tagállamok az egyenértékűség nemzeti szintű értékelését olyan kritériumok szerint végzik, amelyek valamennyi harmadik országra alkalmazandók.";

(29) A 48a. cikk a következőképpen módosul:

a) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"A Bizottságnak a 26a. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól.";

b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 26. cikk (3) bekezdésében, a 26a. cikk (3) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében, a 46. cikk (2) bekezdésében és az 47. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.";

c) az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(5) A 26. cikk (3) bekezdése, a 26a. cikk (3) bekezdése, a 45. cikk (6) bekezdése, a 46. cikk (2) bekezdése vagy a 47. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő négy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik."

4. cikk

Az 537/2014/EU rendelet módosításai

Az 537/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

(1) A 4. cikk (2) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"Az e bekezdés első albekezdésében meghatározott korlátok alkalmazása alól ki kell zárni az uniós vagy a nemzeti jogszabályokban előírt, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását és az 5. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat."

(2) Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés második albekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) könyvvitel, valamint számviteli nyilvántartások és pénzügyi kimutatások készítése, továbbá fenntarthatósági beszámolás készítése;";

b) a (4) bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

"A fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtása esetében nem szükséges az első albekezdésben említett auditbizottság jóváhagyása."

5. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 1-3. cikkének 2024. július 6-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

(2) A tagállamok alkalmazzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az 1. cikknek megfeleljenek, a 14. pont kivételével:

a) a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan:

i. a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (4) bekezdése értelmében vett olyan nagyvállalkozásokra, amelyek az említett irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, és amelyek átlagos létszáma mérlegfordulónapjukon túllépi az adott üzleti évben foglalkoztatottak tekintetében az 500 főt;

ii. a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott olyan, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre, amelyek az említett irányelv 3. cikke (7) bekezdésének értelmében vett nagy vállalatcsoport anyavállalkozásaként működnek, és amelyek átlagos létszáma mérlegfordulónapjukon összevont alapon túllépi az adott üzleti évben foglalkoztatottak tekintetében az 500 főt;

b) a 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan:

i. az ezen albekezdés a) pontjának i. alpontjában említettektől eltérő, a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (4) bekezdésének értelmében vett nagyvállalkozásokra;

ii. az ezen albekezdés a) pontjának ii. alpontjában említettektől eltérő, a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (7) bekezdésének értelmében vett nagy vállalatcsoportok anyavállalkozásaira;

c) a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan:

i. a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében vett olyan kis- és középvállalkozásokra, amelyek az említett irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek és amelyek nem az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott mikrovállalkozások;

ii. az (EU) 575/2013 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott kis méretű és nem összetett intézményekre, feltéve, hogy azok a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (4) bekezdésének értelmében vett nagyvállalkozások, vagy az említett irányelv 3. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében vett olyan kis- és középvállalkozások, amelyek az említett irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek és amelyek nem az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott mikrovállalkozások;

iii. a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (39) 13. cikkének 2. pontjában meghatározott zárt biztosítóintézetekre, és az említett irányelv 13. cikkének 5. pontjában meghatározott zárt viszontbiztosítóintézetekre, feltéve, hogy azok a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (4) bekezdésének értelmében vett nagyvállalkozások, vagy az említett irányelv 3. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében vett olyan kis- és középvállalkozások, amelyek az említett irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek és amelyek nem az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott mikrovállalkozások.

A tagállamok alkalmazzák az 1. cikk 14. pontjának való megfeleléshez szükséges intézkedéseket a 2028. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan.

A tagállamok alkalmazzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 2. cikknek megfeleljenek:

a) a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan:

i. a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott olyan kibocsátókra, amelyek a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (4) bekezdésének értelmében vett nagyvállalkozások, és amelyek átlagos létszáma mérlegfordulónapjukon túllépi az adott üzleti évben foglalkoztatottak tekintetében az 500 főt;

ii. a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott olyan kibocsátókra, amelyek a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (7) bekezdésének értelmében vett nagy vállalatcsoport anyavállalkozásaként működnek, és amelyek átlagos létszáma mérlegfordulónapjukon összevont alapon túllépi az adott üzleti évben foglalkoztatottak tekintetében az 500 főt;

b) a 2025. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan:

i. az ezen albekezdés a) pontjának i. alpontjában említettektől eltérő, a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott olyan kibocsátókra, amelyek a 2013/34/EU irányelv 3. cikk (4) bekezdésének értelmében vett nagyvállalkozások;

ii. az ezen albekezdés a) pontjának ii. alpontjában említettektől eltérő, a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott olyan kibocsátókra, amelyek a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (7) bekezdésének értelmében vett nagy vállalatcsoport anyavállalkozásaként működnek;

c) a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan:

i. a 2004/109/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott olyan kibocsátókra, amelyek a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében vett kis- és középvállalkozások, és amelyek nem a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott mikrovállalkozások;

ii. az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában kis méretű és nem összetett intézményekként meghatározott kibocsátókra, ha azok a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (4) bekezdésének értelmében vett nagyvállalkozások, vagy az említett irányelv 3. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében vett olyan kis- és középvállalkozások, amelyek az említett irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, és amelyek nem az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott mikrovállalkozások;

iii. a 2009/138/EK irányelv 13. cikkének 2. pontjában zárt biztosítóintézetekként, vagy az említett irányelv 13. cikkének 5. pontjában zárt viszontbiztosítóintézetekként meghatározott kibocsátókra, amennyiben azok a 2013/34/EU irányelv 3. cikke (4) bekezdésének értelmében vett nagyvállalkozások, vagy az említett irányelv 3. cikke (2) és (3) bekezdésének értelmében vett olyan kis- és középvállalkozások, amelyek az említett irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, és amelyek nem az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett mikrovállalkozások.

A tagállamok alkalmazzák a 3. cikknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan.

(3) Amikor a tagállamok elfogadják az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(4) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

6. cikk

Felülvizsgálat és jelentés

(1) A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen módosító irányelv végrehajtásáról, kitérve többek között a következőkre:

a) e módosító irányelv céljai elérésének értékelése, beleértve a beszámolási gyakorlatok tagállamok közötti konvergenciáját;

b) a 2013/34/EU irányelv 29c. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardokat önkéntesen alkalmazó kis- és középvállalkozások számának értékelése;

c) annak értékelése, hogy az e módosító irányelv által módosított rendelkezések hatályát ki kell-e terjeszteni, és ha igen, hogyan, különösen a kis- és középvállalkozások, valamint az Unió területén létrehozott leányvállalat vagy fióktelep nélkül, közvetlenül az Unió belső piacán működő harmadik országbeli vállalkozások tekintetében;

d) az ezen módosító irányelv által bevezetett, a harmadik országbeli vállalkozások leányvállalataira és fióktelepeire vonatkozó beszámolási követelmények végrehajtásának értékelése, beleértve a 2013/34/EU irányelv 40a. cikkével összhangban jelentést készítő leányvállalattal vagy fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli vállalkozások számának értékelését; a végrehajtási mechanizmus és az említett cikkben meghatározott küszöbértékek értékelése;

e) annak értékelése, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítani kell-e az e módosító irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások által közzétett fenntarthatósági beszámolókhoz való hozzáférést, és ha igen, hogyan.

A jelentést 2029. április 30-ig, majd azt követően háromévente közzé kell tenni, és adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni hozzá.

(2) A Bizottság 2028. december 31-ig felülvizsgálja a fenntarthatósági bizonyosságot nyújtó szolgáltatások piaci koncentrációjának szintjét, és arról beszámolót készít. A felülvizsgálat során figyelembe kell vennie a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókra alkalmazandó nemzeti rendszereket, és értékelnie kell, hogy az említett nemzeti rendszerek hozzájárulnak-e a bizonyosságot nyújtó szolgáltatás piacának megnyitásához, és ha igen, milyen mértékben.

A Bizottság 2028. december 31-ig értékeli a fenntarthatósági bizonyosságot nyújtó szolgáltatások piacának megfelelő diverzifikációját és a fenntarthatósági beszámolás megfelelő minőségét biztosító lehetséges jogi intézkedéseket. A Bizottság felülvizsgálja a 2013/34/EU irányelv 34. cikkében előírt intézkedéseket, és értékeli, hogy szükséges-e azokat más nagyvállalkozásokra is kiterjeszteni.

A jelentést 2028 december 31-ig el kell juttatni az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, és adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni hozzá.

7. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezen irányelv 4. cikkét a 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdődő minden pénzügyi évre alkalmazni kell.

8. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

A 4. cikk teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. december 14-én

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 517., 2021.12.22., 51. o.

(2) Az Európai Parlament 2022. november 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. november 28-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2089 rendelete (2019. november 27.) az (EU) 2016/1011 rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók, a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók és a referenciamutatókra vonatkozó, fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2019.12.9., 17. o.).

(8) A Bizottság (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban történő megjelenítési módjára vonatkozóan a referenciamutató-nyilatkozatban foglalt magyarázat tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 1. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2020/1817 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a referenciamutatók módszertanában való megjelenítési módjára vonatkozó magyarázat minimális tartalma tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 12. o.).

(10) A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 17. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2034 irányelve (2019. november 27.) a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 64. o.).

(14) HL C 76., 2020.3.9., 23. o.

(15) HL C 445., 2021.10.29., 94. o.

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve (2014. október 22.) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 330., 2014.11.15., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

(18) A harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárásnak a 2003/71/EK és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti létrehozásáról szóló, 2007. december 21-i 1569/2007/EK bizottsági rendelet (HL L 340., 2007.12.22., 66. o.).

(19) A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

(20) A Tanács 91/674/EGK irányelve (1991. december 19.) a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1011 rendelete (2016. június 8.) a pénzügyi eszközökben és pénzügyi ügyletekben referenciamutatóként vagy a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 171., 2016.6.29., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(28) A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/783 rendelete (2021. április 29.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és az 1293/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 172., 2021.5.17., 53. o.)

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/7/EU irányelve (2011. február 16.) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (HL L 48., 2011.2.23., 1. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

(33) A Bizottság (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 17.) a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 143., 2019.5.29., 1. o.).

(34) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 9.6.2006, 87. o.)

(36) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17. o.).

(37) Az Európai Parlament és a Tanács 537/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről, és a 2005/909/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2014.5.27., 77. o.).

(38) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(39) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.)

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32022L2464 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32022L2464&locale=hu A dokumentum konszolidált változatai magyar nyelven nem elérhetőek.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére