2025. évi XLI. törvény

az energetikai versenyképesség növeléséről és jogharmonizációs célú módosításokról

[1] A törvénymódosítás az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus magyarországi alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotását szolgálja, az átültetés elmaradása esetén a hazai vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnének az európai piacon.

[2] Az Európai Unió előírásaival összhangban a közlekedés valamennyi formájában a megújulóenergia-felhasználás részarányának növelése érdekében szükséges a bioüzemanyagok mellett a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok bevonása is a tagállami célszám teljesítésébe.

[3] Az Országgyűlés az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében, különösen az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust szabályozó normákkal való összhang biztosítása, továbbá a közlekedésben felhasznált megújuló energia részarányának növelése céljából a következő törvényt alkotja:

1. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 1. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"13. forgalomba hozott üzemanyag:

a) a 30. pont a) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa szabad forgalomba bocsátott üzemanyag,

b) a 30. pont b) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa tagállamból beszerzett üzemanyag,

c) a 30. pont c) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa jármű üzemanyagtartályába töltéssel kiszolgált üzemanyag;"

(2) A Büat. 1. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"17a. közlekedési célra felhasznált megújuló villamos energia: a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 45. pontjában meghatározott megújuló energiaforrásokból előállított és közlekedési célra felhasznált villamos energia;"

(3) A Büat. 1. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"20. megújuló tüzelő- és üzemanyag: megújuló üzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok;"

(4) A Büat. 1. §-a a következő 20a. és 20b. ponttal egészül ki:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"20a. megújuló üzemanyag: a bioüzemanyagok, és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok;

20b. megújulóüzemanyag-részarány: a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált energiamennyiségéhez viszonyított részaránya;"

(5) A Büat. 1. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"23. nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyag: olyan folyékony és gáznemű üzemanyag, amelynek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik;"

(6) A Büat. 1. §-a a következő 26a. ponttal egészül ki:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"26a. széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag: meg nem újuló eredetű, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 7. §-ával összhangban történő hasznosításra nem alkalmas folyékony vagy szilárd hulladékáramokból, vagy meg nem újuló eredetű, ipari létesítmények gyártási folyamatainak elkerülhetetlen, nem szándékos következményeként kibocsátott hulladék-technológiai gázokból és égéstermékekből előállított folyékony és gáznemű üzemanyag;"

(7) A Büat. 1. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

"30. üzemanyag-forgalmazó:

a) a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint az üzemanyagot szabadforgalomba bocsátó személy,

b) a Jöt. szerint a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot kereskedelmi céllal belföldre szállító jövedéki engedélyes kereskedő, vagy

c) a CNG-t, az LNG-t jármű üzemanyagtartályába töltéssel kiszolgáló személy."

2. § A Büat. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az üzemanyagot forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó megújuló üzemanyagot - tisztán vagy a motorbenzinbe, dízelgázolajba, CNG-be, LNG-be bekeverve - úgy köteles forgalomba hozni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott megújuló üzemanyag minimális mennyisége elérje az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező megújulóüzemanyag-részarány mennyiségét. A kötelező megújulóüzemanyag-részarány mennyisége megállapításán belül - az általános kötelezettség kiegészítéseként vagy ahelyett - a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében az egyes meghatározott megújuló üzemanyagnak minősülő termékek kötelező részaránya tekintetében is megállapíthat kötelezettséget.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítéséhez az üzemanyag-forgalmazó forgalomba hozott megújuló üzemanyagként veheti figyelembe a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott szállítóvagy elosztóvezetékbe betáplált biometánt - ideértve a szállítóvezetéken keresztül Magyarországra behozott biometánt is -, amelynek feltételeit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítéséhez az üzemanyag-forgalmazó forgalomba hozott megújuló üzemanyagként veheti figyelembe az általa forgalomba hozott, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag mennyiségét, azonban a figyelembe vett mennyiség nem haladhatja meg az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértéket.

(4) A kötelező megújulóüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni

a) azt a forgalomba hozott bioüzemanyagot, amelynek fenntartható módon történő előállítását az arra kötelezett nem igazolja,

b) azt a forgalomba hozott motorbenzint, dízelgázolajat és bioüzemanyagot, amelyre a Jöt. szerint a biokomponens-tartalomra tekintettel a jövedéki adó részben vagy egészben elengedésre vagy visszatérítésre került, valamint

c) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvényben meghatározott biztonsági készletből kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben szabad forgalomba hozott üzemanyagot."

3. § A Büat. a következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:

"5/A. § A nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot az üzemanyag-forgalmazó úgy köteles forgalomba hozni vagy köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasználni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott vagy felhasznált nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag minimális mennyisége elérje az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező, a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energiamennyiségen belüli részarányt.

5/B. § Az 5. § (1) bekezdésében és az 5/A. §-ban meghatározott kötelezettség az e törvény szerinti zöldtöltés igazolással is teljesíthető."

4. § A Büat. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Az állami adó- és vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely

a) a tárgyévben a kötelező megújulóüzemanyag-részaránynak - vagy amennyiben a Kormány az egyes megújuló üzemanyagnak minősülő termékek részarányára vonatkozóan is előírt kötelezettséget, ennek a részaránynak -megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot hozott forgalomba - ideértve a köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasznált nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot is -,

b) a tárgyévben a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagra vonatkozó részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot hozott forgalomba vagy használt fel,

c) az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti jelentést.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyévi üzemanyag-forgalma alapján a megújulóenergia-részaránnyal meghatározott megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának - ideértve a köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasznált nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot is - MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a bírságalapot jelentő különbségnek a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energia mennyiségéhez viszonyított aránya alapján sávosan meghatározott fajlagos bírságtételnek a szorzata.

(3) Ha az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a kötelező megújulóüzemanyag-részarányon felül az egyes megújuló közlekedési célú üzemanyagnak minősülő termékek részarányára vonatkozóan is előír kötelezettséget, és a (2) bekezdés szerinti különbség az összesített megújulóüzemanyag-mennyiség tekintetében megállapítható, úgy ugyanarra a hiányzó megújulóüzemanyag-mennyiségre csak az egyes megújuló üzemanyagnak minősülő termékek különbsége tekintetében szabható ki bírság.

(4) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező megújulóüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan számára valótlan igazolást állított ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot csökkenteni kell a valótlan tartalmú igazolás miatt az igazolást kiállítóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság alapjával.

(5) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a megújulóüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozó igazolást jogosulatlanul állította ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte és az üzemanyag-forgalmazó a felhasznált igazolás kiállítója tekintetében nem ellenőrizte, hogy az szerepelt-e az igazolás kiadásakor az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásban, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot növelni kell a jogosulatlanul kiállított igazolást felhasználóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság alapjával.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagnak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező, a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energiamennyiségen belüli részaránnyal meghatározott nem biológiai eredetű megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott, felhasznált nem biológiai eredetű megújulóüzemanyag-mennyisége energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott fajlagos bírságtételnek a szorzata.

(7) Az (1) bekezdés a)-b) pontja esetében forgalomba hozatallal egy tekintet alá esőnek minősül a zöldtöltés igazolással való teljesítés is.

(8) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben a bírság kiszabásánál az állami adó- és vámhatóság a kiszabott bírságot csökkentheti az üzemanyag-forgalmazó által az egyes pontok teljesítése érdekében eszközölt beruházások értékével az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben.

(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság által kiszabott bírság legmagasabb összegét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(10) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer Ft-tól egyszázmillió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba hozott megújuló üzemanyag azon mennyiségét, amelyre nézve a jelentéstételt elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.

(11) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet esetén az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírságot - figyelemmel a válsághelyzet időtartamára és az üzemanyag-forgalmazó jogkövető gyakorlatára - mérsékelheti, vagy a bírság kiszabását mellőzheti.

(12) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzetnek minősül

a) a bioüzemanyagok termelésében beállott nagymértékű kapacitáskiesés,

b) az üzemanyag-forgalmazónál, illetve annak ellátójánál bekövetkezett tartós üzemzavar, ideértve azon szállító- és elosztóvezetékek üzemzavarát is, amelyeken biogáz betáplálása történik az együttműködő földgázhálózatba, vagy

c) a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok európai kereskedelmében bekövetkezett zavar vagy hiány,

ha ennek következtében az üzemanyag-forgalmazó nem volt képes a kötelezettség teljesítéséhez szükséges bioüzemanyag-mennyiséget beszerezni.

(13) A (12) bekezdés a) és c) pontja szerinti események fennállásának tényét, annak kezdő és befejező időpontját - az érintett bioüzemanyag-típusok megjelölésével - az energiapolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményben teszi közzé."

5. § A Büat. 6. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. Zöldtöltés-igazolási rendszer"

6. § A Büat. 6. alcíme a következő 9. §-sal egészül ki:

"9. § A villamos energiáról szóló törvényben meghatározott zöldtöltés-igazolási rendszer keretében az üzemanyag-forgalmazó is szerezhet igazolást az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint."

7. § A Büat. a 11. §-t megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"7. Adatszolgáltatás"

8. § A Büat. a 12. §-t követően a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

"8/A. Az üzemanyag-forgalmazó átalakulása esetén alkalmazandó különleges rendelkezések

12/A. § (1) Ha az üzemanyag-forgalmazó üzemanyag-forgalmazási tevékenységét annak szétválással történő átalakulását követően jogutódja vagy jogutódjai folytatják, az 5. § (1) bekezdésében, az 5/A. §-ban és az 5/B. §-ban meghatározott kötelezettséget a szétválás hatályosulásának évében az üzemanyag-forgalmazó (e § alkalmazásában: jogelőd) és az üzemanyag-forgalmazási tevékenységet folytató jogutódjai választásuk szerint együttesen is teljesíthetik.

(2) A jogelőd és jogutódjai az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a 6. § (2) bekezdésben meghatározott jelentést a szétválás hatályosulásának évét követő év április 20. napjáig mint közös jelentést adják le.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a 6. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, valamint az e kötelezettségek megsértése esetén kiszabott bírság megfizetéséért a jogelőd és jogutódjai egyetemlegesen felelősek.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a jogelőd és jogutódjai a szétválás hatályosulását követő 30 napon belül nyilatkoznak választásukról az állami adó- és vámhatóság felé, megjelölve, hogy a (2) bekezdés szerinti jelentést melyik személy nyújtja be."

9. § A Büat. 13. § (1) bekezdése a következő p)-y) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"p) a bioüzemanyag-részarány és az egyes bioüzemanyagoknak minősülő termékek részarányának nem teljesítése esetén fizetendő bírság mértékét, sávos bírságtétel esetén az egyes sávok meghatározásához alkalmazott arányokat,

q) a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra vonatkozó kötelező részarány mértékét,

r) az üzemanyag-fogalmazó által a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok kötelező részarányának teljesítésével kapcsolatosan benyújtandó jelentésekre, valamint a kapcsolódó nyilvántartásokra, bizonylatolásra, továbbá a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok kötelező részarány teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,

s) a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok kötelező részaránya teljesítésének ellenőrzésére, valamint a bírság kiszabására jogosult hatóságokat,

t) a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok részarányának nem teljesítése esetén fizetendő bírság mértékét, u) a zöldtöltés-igazolási rendszerre, az igazolás kiállítására, jóváírására, nyilvántartására, átruházására, felhasználására, ellenőrzésére, kijavítására, módosítására és törlésére, valamint a megújulóüzemanyag-részarányban való elszámolására vonatkozó részletes szabályokat,

v) a megújulóüzemanyag-részarány mértékét, kiszámításának módját, teljesítésének ellenőrzésére, valamint a bírság kiszabására jogosult hatóságokat, nem teljesítése esetén a fizetendő bírság mértékét,

w) a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag részarányban elszámolható mértékét,

x) a biometán szállító- vagy elosztóvezetékbe betáplálásának a megújuló üzemanyag részarányban való elszámolásának feltételeit,

y) az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésére, a jelentéstételre, a folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint a köztes termékek, és ezek alapanyagai eredetének nyomon követésére a 12/A. § (1) bekezdés szerinti esetben alkalmazandó részletes szabályokat."

10. § A Büat.

a) 2. §-ában az "energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya" szövegrész helyébe az "üzemanyag-részarány" szöveg,

b) 4. alcím címében a "bioüzemanyag" szövegrész helyébe a "megújuló üzemanyag" szöveg,

c) 6. § (2) bekezdésében az "és bioüzemanyagról" szövegrész helyébe a " , bioüzemanyagról és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagról" szöveg,

d) 13. § (1) bekezdés m) pontjában a "körét." szövegrész helyébe a "körét," szöveg,

e) 13. § (1) bekezdés n) pontjában az "adatokat." szövegrész helyébe az "adatokat," szöveg,

lép.

11. § Hatályát veszti a Büat. 3. § (1) bekezdésében az " , illetve a 9. § (1) bekezdésében" szövegrész.

2. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása

12. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvény az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

3. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló 2023. évi CV. törvény módosítása

13. § Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló 2023. évi CV. törvény (a továbbiakban: CBAM törvény) a következő 3/A. alcímmel egészül ki:

"3/A. A CBAM-engedély kiadása, módosítása, visszavonása

5/A. § (1) A CBAM Rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerinti, CBAM-engedély kiadása iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy az importőr, valamint közvetett vámjogi képviselő az (EU) 2024/3210 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdés szerinti CBAM-nyilvántartásban (a továbbiakban: CBAM-nyilvántartás) rendelkezzen regisztrációval. Az importőr, valamint közvetett vámjogi képviselő a CBAM-nyilvántartásba vételét a CBAM-hatóság részére benyújtott kérelemmel kezdeményezi. Az importőrnek, valamint közvetett vámjogi képviselőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik EU Login-fiókkal.

(2) A CBAM-hatóság az (EU) 2025/486 bizottsági végrehajtási rendeletben foglalt rendelkezések alapján dönt a CBAM-engedély kiadásával, módosításával, visszavonásával kapcsolatos hatósági eljárásban.

(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló 2023. évi CV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

5/B. § A CBAM-hatóság CBAM-engedély kiadására és módosítására irányuló eljárásáért az arra vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

5/C. § (1) A CBAM-hatóság a CBAM-engedélyt az (EU) 2025/486 bizottsági végrehajtási rendelet 18. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint, legalább ötévente, hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja. Nem szükséges a kiadott engedély felülvizsgálata, ha az engedély kiadásától vagy módosításától számított öt éven belül az engedély módosításra került.

(2) Ha a CBAM-hatóság a kiadott engedély felülvizsgálata során arra a következtetésre jut, hogy a CBAM-engedély módosítása vagy visszavonása nem szükséges, ennek tényéről a CBAM-nyilvántartáson keresztül tájékoztatja a CBAM-engedélyest.

(3) Ha a CBAM-hatóság a kiadott engedély felülvizsgálata során az (EU) 2025/486 bizottsági végrehajtási rendelet 19. cikk (1) bekezdése szerint arra a következtetésre jut, hogy a CBAM-engedélyt módosítani szükséges, a CBAM-hatóság a CBAM-engedélyt módosítja a CBAM-nyilvántartásban."

14. § A CBAM törvény 4. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A CBAM-hatóság eljárásaival, adatkezelésével és ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos rendelkezések"

15. § A CBAM törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásban - a CBAM-engedély kiadására, módosítására és visszavonására vonatkozó hatósági eljárások kivételével - az ügyintézési határidő százhúsz nap."

16. § A CBAM törvény 11. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"d) az (EU) 2025/486 bizottsági végrehajtási rendeletben nem szabályozott esetekben a CBAM-engedély kiadásával, módosításával, visszavonásával kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

17. § A CBAM törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a CBAM-engedély kiadására és módosítására irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjmértékét, megfizetésének részletes szabályait - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg."

18. § A CBAM törvény 13. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(E törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt -)

"c) az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a CBAM-nyilvántartás tekintetében történő megállapításáról szóló, 2024. december 18-i (EU) 2024/3210 bizottsági végrehajtási rendelet,

d) az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az engedélyezett nyilatkozattevői státusszal összefüggő feltételek és eljárások tekintetében történő megállapításáról szóló, 2025. március 17-i (EU) 2025/486 bizottsági végrehajtási rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

4. Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 3. alcím az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) Az 1. § (1), (2), (4), (6) és (7) bekezdése, a 2-6. §, a 8. §, a 9. § és a 10. § a), b), d) és e) pontja 2026. január 1-jén lép hatályba.

20. § (1) Ez a törvény az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

a) az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a CBAM-nyilvántartás tekintetében történő megállapításáról szóló, 2024. december 18-i (EU) 2024/3210 bizottsági végrehajtási rendelet,

b) az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az engedélyezett nyilatkozattevői státusszal összefüggő feltételek és eljárások tekintetében történő megállapításáról szóló, 2025. március 17-i (EU) 2025/486 bizottsági végrehajtási rendelet,

c) az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke