2013. évi XXIII. törvény

a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének versenysemleges szabályozásán, a tagi hozzájárulás mértékének megalapozott számításához szükséges belföldi fogyasztás ellenőrzésén, valamint a biztonsági készletek kőolajellátási válsághelyzetben történő rendelkezésre állásának biztosításán keresztül, Magyarország folyamatos és biztonságos energiaellátása, valamint a kőolajtermékek forgalmazásához kapcsolódó adók beszedése hatékonyságának növelése érdekében az európai uniós jogi követelményekre figyelemmel a következő törvényt alkotja:[5]

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

1.[6] biztonsági kőolajkészlet: az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklet 3.4. fejezetében meghatározott nyersolajból és kőolajtermékekből álló, e törvény szerint kötelezően tárolandó készlet;

2. biztonsági kőolajkészlet felszabadítására irányuló nemzetközi döntés: a Nemzetközi Energia Ügynökség kormányzótanácsának döntése, amely a tagjai készleteinek felszabadításával, illetve kiegészítő intézkedésekkel kőolajat vagy kőolajterméket tesz elérhetővé a piac számára;

3. az ellátás súlyos zavara: az Európai Unió vagy valamely tagállam kőolaj- vagy kőolajtermék ellátásának jelentős és hirtelen csökkenése függetlenül attól, hogy eredményezett-e biztonsági kőolajkészlet felszabadítására irányuló nemzetközi döntést;

4. fizikai hozzáférés: a kőolajkészlet kitárolása, szabad forgalomba hozatala, valamint a felhasználók részére történő eljuttatása annak érdekében, hogy enyhítse vagy megoldja az esetlegesen felmerülő ellátási problémákat, valamint lehetővé tegye a készletek karbantartásával, frissítésével kapcsolatos feladatok ellátását;

5. kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzet: az a helyzet, amikor a behozatal belföldi fogyasztáshoz mért csökkenése eléri a 7%-ot, és a belföldi felhasználási igény csak a biztonsági kőolajkészlet terhére elégíthető ki, továbbá az, amikor az Európai Unió vagy a Nemzetközi Energia Ügynökség válsághelyzeti intézkedéseket rendel el, így különösen a készletek felszabadítására irányuló nemzetközi döntést hoz; a nyersolaj és a kőolajtermékek hazai árának alakulása következtében kialakuló helyzet nem minősül kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetnek.

2. A biztonsági kőolajkészlet mértékének kiszámítása, a különleges kőolajkészlet képzése, a biztonsági kőolajkészlet tárolása és felhasználása

2. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott finomítói alapanyagok és kőolajtermékek (2) bekezdés szerinti időszakban behozott átlagos napi nettó mennyisége alapján az e törvényben meghatározott módon és mértékben biztonsági kőolajkészletet kell létrehozni és fenntartani.

(2)[7] Az átlagos napi nettó behozatalt

a) a január 1-jétől június 30-ig tartó időszak vonatkozásában a tárgyévet megelőző utolsó előtti naptári év,

b) a július 1-jétől december 31-ig tartó időszak vonatkozásában a tárgyévet megelőző év (a továbbiakban: referencia év)

figyelembevételével kell számítani.

(3) Az átlagos napi nettó behozatal mértékét a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) minden év március 31-ig, az 1. mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával számítja ki.

3. § (1) A biztonsági kőolajkészletet a Szövetség a 2. mellékletben meghatározott nyersolajból és kőolajtermékekből, az ott meghatározott módon, a (2) és (3) bekezdésre figyelemmel képezi.

(2) A tárolt biztonsági kőolajkészlet összetételének meghatározásakor tekintettel kell lenni Magyarország energiaellátásának biztonságára, kőolajimport-függőségére, valamint figyelembe kell venni a hazai kőolaj-termelési és -feldolgozási, valamint termékfogyasztási mutatókat.

(3)[8] A biztonsági kőolajkészlet legalább egyharmadát a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 3-8. sora szerinti kőolajtermékekből kell képezni, kivéve, ha a Szövetség igazgatótanácsa (a továbbiakban: igazgatótanács) különleges kőolajkészlet képzéséről dönt.

(4)[9] A biztonsági kőolajkészlet mértékének minden év július 1-jétől a következő év június 30-ig meg kell felelnie legalább 90 napi, a 2. § (2) és (3) bekezdése szerint számított átlagos napi nettó behozatalnak.

(5) Az átlagos napi nettó behozatal 90 napi mennyiségét meghaladó készletet - az igazgatótanács döntése esetén - a tárgyév során értékesíteni lehet, figyelemmel a készletezési kötelezettség várható alakulására. Az értékesítés nem zavarhatja meg a piac működését. Ha az igazgatótanács az értékesítésről dönt, a Szövetség az értékesítést honlapján meghirdeti.

(6) A biztonsági kőolajkészlet a Szövetség tulajdonában áll.

(7) A biztonsági kőolajkészlet kitárolására kizárólag a Szövetség előzetes írásbeli engedélyével kerülhet sor.

4. § (1) A Szövetség - az igazgatótanács döntése esetén - különleges kőolajkészlet képzésére jogosult. A különleges kőolajkészletet a 3. melléklet szerinti módon, mértékben és az ott meghatározott kőolajtermékekből lehet képezni.

(2) Az a készlet, amely mind a biztonsági, mind a különleges kőolajkészletre e törvényben megállapított feltételeknek megfelel, mindkét készletbe beszámítható.

5. § (1) A Szövetség a biztonsági és a különleges kőolajkészletről elkülönült, naprakész nyilvántartást vezet és a nyilvántartásban foglalt adatokat az adatrögzítésétől számított 5 évig megőrzi.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) a tároló helyét,

b) a készlet mennyiségét,

c) a készletet alkotó nyersolaj és kőolajtermékek megnevezését.

(3) A nyilvántartásba az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) bármikor betekinthet.

6. § A biztonsági és a különleges kőolajkészletre zálogjog nem alapítható.

7. § A biztonsági kőolajkészletet működésre engedélyezett, műszakilag ellenőrzött, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi jogszabályok előírásainak megfelelő, olyan tárolótérben kell raktározni, amely alkalmas arra, hogy

a) a kőolajkészlet minőségét megőrizze,

b) a kőolajkészlet rendelkezésre állását és ellenőrzését bármely időpontban biztosítsa,

c) a kőolajkészlethez való fizikai hozzáférést, ki- és betárolását - a készletezési, illetve a készlet felszabadítási feladatok ellátása érdekében - lehetővé tegye.

8. § (1) A Szövetség a biztonsági kőolajkészletet és a különleges kőolajkészletet az Európai Unió más tagállamának területén kormányközi megállapodás esetén tárolhatja. Az Európai Unió más tagállamának készletezésre kötelezettje biztonsági kőolajkészletet tárolhat Magyarország területén.

(2) Ha az Európai Unió más tagállamának készletezésre kötelezettje Magyarország területén biztonsági kőolajkészletet tárol, e készlet felett mindenkor e készletezésre kötelezett jogosult rendelkezni.

(3)[10] Ha valamely belföldi természetes személy, jogi személy (a továbbiakban: gazdasági szereplő) az Európai Unió más tagállamának készletezésre kötelezettje részére belföldön biztonsági vagy különleges kőolajkészletet kíván tárolni, a szerződés létrejöttéhez a miniszter jóváhagyása szükséges.

(4) A Szövetség honlapján kőolajtermék-kategóriánként tájékoztatást tesz közzé a szabad tárolói kapacitásokról és a kapacitások lekötésének feltételeiről.

(5) Ha a készletezésre az Európai Unió más tagállamából érkező megbízás alapján kerül sor, a megbízott a megbízást nem ruházhatja át.

9. § (1) Ha a kőolaj- és kőolajtermék ellátás és a fogyasztás egyensúlya felbomlik és a felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, a miniszter rendeletében az egyensúly helyreállításához szükséges és azzal arányos mértékű, fogyasztást korlátozó intézkedéseket rendelhet el.

(2) A biztonsági kőolajkészletet az ellátás súlyos zavara esetén, és kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben vagy tüzelőanyag (tüzelőolaj, fűtőolaj, földgáz) ellátási nehézség esetén a miniszter rendelete alapján szabad felhasználni.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendeletben meg kell határozni:

a) a felhasználásra engedélyezett kőolaj, kőolajtermék megnevezését és mennyiségét,

b) a felhasznált készletek visszapótlásának határidejét, termékek szerinti összetételét.

(4) A (2) bekezdés szerinti rendeletben a miniszter

a) meghatározhatja a felhasználás célját,

b) meghatározhatja a felhasználás ütemét,

c) az ország működését biztosító felhasználók részére a felszabadított biztonsági készlethez elsőbbségi hozzáférést engedhet,

d) fogyasztást korlátozó intézkedéseket rendelhet el,

e) a kőolajfinomítóval rendelkező gazdálkodó szervezetek részére előírhatja a felhasználásra felszabadított készlet bérfeldolgozásának legkisebb hozamát és ütemezését.

(5) A (2) bekezdés alapján felhasználásra engedélyezett készleteket - a rendeletben előírt módon és feltételek szerint - a Szövetség értékesíti.

(6) A kőolajat és a kőolajtermékeket olyan áron kell értékesíteni, hogy az fedezetet nyújtson a készlet visszapótlásának várható költségeire.

(7) A miniszter a biztonsági kőolajkészletből történő felhasználás előírása esetén haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) és a Nemzetközi Energia Programról szóló, Párizsban, 1974. november 18-án kelt Egyezmény és annak Jegyzőkönyvei, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek a Nemzetközi Energia Ügynökséget létrehozó C(74)203 (végső) határozatának kihirdetéséről szóló 1999. évi XXXIX. törvénynek (a továbbiakban: 1999. évi XXXIX. törvény) megfelelően a Nemzetközi Energia Ügynökséget

a) azon időpontról, amikor a biztonsági kőolajkészlet a kötelező szint alá csökken,

b) a felhasználás indokairól,

c) a felhasznált készletek visszapótlása érdekében tett intézkedésekről,

d) a készletek előre látható alakulásáról a visszapótlás végrehajtásáig.

10. § (1) A Bizottság által létrehozott kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági egyeztetőcsoportban Magyarországot a miniszter képviseli.

(2) Ha a Bizottság vizsgálatot indít Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetre való felkészültsége és a biztonsági készletezés ellenőrzése érdekében, a miniszter a vizsgálatban részt vevő tisztviselőt az általa vezetett minisztérium állományába tartozó kormánytisztviselők közül jelöli ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat esetén a Szövetség és a vizsgálattal érintett hatóságok együttműködnek a Bizottsággal, a készletekkel kapcsolatos dokumentumokba betekintést engednek, a készleteket tartalmazó tárolókhoz - a vizsgálat elvégzése érdekében - hozzáférést biztosítanak.

(4) A (2) bekezdés szerinti vizsgálatban részt vevő kormánytisztviselő, a (3) bekezdés szerinti érintett hatóság, valamint a Szövetség a vizsgálat során tudomásukra jutott bizalmas információkat kötelesek megőrizni.

11. § (1) A miniszter - az 1999. évi XXXIX. törvény 2. §-a szerinti nemzetközi szerződés II. Fejezet 5. Cikk 1. pontjára is figyelemmel - elkészíti és folyamatosan naprakészen tartja az ellátás súlyos zavara esetén alkalmazandó készenléti tervet.

(2) A Bizottság kérésére a miniszter megküldi a jóváhagyott készenléti tervet a Bizottság részére.

3. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség

12. §[11] A Szövetség központi készletező szervezet, amelynek feladata a biztonsági kőolajkészlet megvásárlása, tárolása és értékesítése, az ehhez szükséges tárolók létesítése, működtetése és fejlesztése, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott feladatok teljesítése, továbbá közreműködik a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés és az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a miniszteri rendelet hatálya alá tartozó termékek kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentés elkészítésében.

13. § (1)[12] A Szövetség e törvény alapján létrehozott jogi személy, működését saját bevételeiből fedezi, a bevételeket

a) a készletezési költségek fedezésére,

b) kőolaj-, kőolajtermék-, villamosenergia-tároló vásárlására, létesítésére, fejlesztésére,

c) a tároló társaságokban való tulajdonszerzésre és hiteleinek törlesztésére,

d) a Szövetség működésére,

e) a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés, és az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a miniszteri rendelet hatálya alá tartozó termékek kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentés elkészítésében való közreműködésre, valamint

f) az Fbkt.-ban meghatározott feladatai teljesítésére

fordíthatja.

(1a)[13] A Szövetség nem alanya a társasági adónak. A Szövetség a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény szerinti egyéb szervezetnek minősül.

(2) A Szövetség szervezete kőolaj- és kőolajtermék készletezési szekcióból (a továbbiakban: kőolaj szekció), valamint földgáz-készletezési szekcióból (a továbbiakban: földgáz szekció) áll.

14. § (1) A 40. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző gazdasági szereplő kötelezően a Szövetség tagja.

(2)[14] A szövetségi tagság a 40. § (2) bekezdés szerinti tevékenység megkezdésének időpontjában jön létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó tevékenységet megszünteti. A tagsági jogviszony fennállása során felmerült kötelezettségek az elszámolásban foglaltak szerint az elszámolások lezárásának napjáig terhelik a tagot.

15. § A 9. § (4) bekezdés c) pontja alapján a miniszter által meghatározott célból kijelölt felhasználók ellátására felszabadított készleten felül, a felszabadított készletek vonatkozásában a kőolaj szekció tagjait, a készlet felszabadítást megelőző naptári év forgalmának egyenlege alapján esedékessé vált és teljesített nettó tagi hozzájárulásuk arányában elővásárlási jog illeti meg. A nettó tagi hozzájárulás összege a befizetett, valamint a visszaigényelt és levont tagi hozzájárulás egyenlege.

16. §[15] A Szövetség az e törvényben és az Fbkt.-ben előírt tevékenységein kívül, csak az azokkal összefüggő - a Szövetség Alapszabályában (a továbbiakban: alapszabály) meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult.

17. § (1)[16] A Szövetség a miniszter által közzétett alapszabály alapján működik.

(2)[17] Az alapszabály tartalmazza

1. a Szövetség székhelyét,

2. a Szövetség szervezeti felépítését és működését,

3. a tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének részletes szabályait,

4. a Szövetség tagjainak e törvényben nem szabályozott jogait és kötelezettségeit, továbbá e kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményét,

5. a Szövetség gazdálkodási rendjének részletes szabályait,

6. a felszabadított biztonsági kőolaj- és földgázkészlet értékesítésének rendjét,

7. a Szövetség tagjai által a Szövetségnek fizetendő tagi hozzájárulás megfizetésének részletszabályait,

8. a kőolaj- és kőolajtermék-készletezés rendszerének részletes szabályait, különösen

a) a készlet azonosításának, számbavételének módszereit, nyilvántartásának rendjét,

b) a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok, valamint a mennyiségi és minőségi paraméterek meghatározásának módját,

c) a készlet vagy annak része tulajdonjoga megállapíthatóságának és bírósági végrehajtás alóli mentességének biztosítása érdekében alkalmazandó jelölés módját,

9. a kőolaj- és kőolajtermék-készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, a normatív veszteségre vonatkozó előírásokat,

10. a tag és a Szövetség közötti elektronikus kapcsolattartás szabályait, valamint az üzemszüneti rendelkezéseket,

11. a földgázkészletezés rendszerének részletes szabályait,

12. a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint

13. amit e törvény és az Fbkt. alapján az alapszabályban szükséges szabályozni.

(3)[18] Az alapszabályt a Szövetség honlapján közzé kell tenni.

(4)[19] Az alapszabály és annak módosítása a közzétételtől kezdődően alkalmazandó.

18. § A Szövetség szervei a közgyűlés, az igazgatótanács, a felügyelő bizottság és az igazgatóság.

4. A közgyűlés

19. § A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a kőolaj- és a földgáz szekció tagjainak összességéből áll.

20. § (1) A közgyűlést évente két alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés).

(2) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az összes szavazatok legalább 15%-ával rendelkező tagok - ok és cél megjelölésével - írásban kérik.

(3)[20] A közgyűlés összehívásáról az igazgató értesíti a tagokat - a közgyűlés időpontját megelőzően legalább 15 nappal - a napirendi javaslat egyidejű megküldésével.

(4) A közgyűlés határozatképes, ha azon mindkét szekcióban az összes szavazatok több mint 50%-át képviselő tag jelen van.

(5) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második közgyűlést - az eredeti napirenden szereplő ügyekben - a megjelentek számától és szavazathányadától függetlenül határozatképesnek kell tekinteni.

21. § A közgyűlés feladata

a)[21] az alapszabály elfogadása és módosítása,

b) az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, felmentése, tagjai díjazásának megállapítása, az igazgató és az igazgatóhelyettes megválasztása, és felmentése,

c) döntéshozatal minden olyan ügyben, amelyet e törvény, az Fbkt. vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

22. §[22] (1) A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza.

(2) A közgyűlés a 21. § a) és b) pontjaiban, továbbá az Alapszabályban meghatározott ügyekben a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbségével határoz.

(3) A közgyűlési határozat érvényességéhez az (1)-(2) bekezdésben előírtak mellett a kőolaj- és kőolajtermék-készletezéssel kapcsolatos kérdésben a kőolaj szekciót képviselő, jelenlévő tagok többségi szavazata, a földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben a földgáz szekciót képviselő, jelenlévő tagok többségi szavazata is szükséges.

23. §[23] A közgyűlés döntésének meghozatala során a Szövetség tagjai között összesen 100 szavazat kerül felosztásra, amelyből mindkét szekciót 50-50 szavazat illeti meg. A szavazatok egy szekción belül a tagok között olyan arányban kerülnek felosztásra, amilyen arányban az adott szekción belül a közgyűlés időpontját megelőző második naptári hónaptól visszaszámított 12 naptári hónapban esedékes nettó tagi hozzájárulást megfizették.

5. Az igazgatótanács

24. § (1) Az igazgatótanács

a) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség éves költségvetési tervét,

b) a közgyűlés elé terjeszti a Szövetség előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót,

c) javaslatot tesz a közgyűlésnek a Szövetséget megillető, az éves költségvetésben elért bevételi többlet vagy kiadási megtakarítás felhasználására,

d)[24]

e) javaslatot tesz a közgyűlésnek e törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges hitel felvételére,

f) felügyeli az igazgatóság tevékenységét,

g)[25] megbízást adhat az e törvényben meghatározott ellenőrzés folytatására,

h) megvitat minden olyan kérdést, amelyet az igazgatóság számára előterjeszt,

i) javaslatot tesz a miniszternek a 9. § szerinti intézkedés kezdeményezésére,

j) javaslatot tesz az igazgató és az igazgató-helyettes személyére.

(2) Az igazgatótanács az igazgatóság tagjaitól jelentést kérhet és számukra utasítást adhat.

(3)[26] Az igazgatótanács csak olyan személyt javasolhat igazgatónak vagy igazgató-helyettesnek, akit a miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) képviselői közül legalább három támogat.

25. §[27] (1) Az igazgatótanács tizennégy tagból áll. Hat tagot a kőolaj szekcióból, négy tagot a földgáz szekcióból a közgyűlés választ három évre. A további négy tag közül kettő a miniszter, egy az államháztartásért felelős miniszter és egy a MEKH képviselője.

(2) Az igazgatótanács tagja személyesen köteles eljárni.

26. §[28] Az igazgatótanács tagjai közül egy elnököt és egy elnökhelyettest választ. A választás a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével történik.

27. § Ha az igazgatótanács választott tagjának megbízatása a 25. §-ban meghatározott időtartam letelte előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új tagot a legközelebbi közgyűlésen választják meg.

28. § (1) Az igazgatótanács akkor határozatképes, ha legalább nyolc tag és ebből a mindkét szekció 50%-át képviselő tag jelen van.

(2)[29] Az igazgatótanács határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A 30. § (2) bekezdés szerinti új igazgatósági tag kijelöléséhez a jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbsége szükséges.

(3)[30] Az igazgatótanácsi határozat érvényességéhez a kőolaj- és kőolajtermék-készletezéssel kapcsolatos kérdésben a kőolaj szekciót képviselő, jelenlévő tagok többségi szavazata, a földgázkészletezéssel kapcsolatos kérdésben a földgáz szekciót képviselő, jelenlévő tagok többségi szavazata is szükséges.

6. A felügyelő bizottság

29. § (1)[31] A felügyelő bizottság hét tagból áll. A felügyelő bizottság két tagját a miniszter, egy tagját az államháztartásért felelős miniszter, egy tagját a MEKH elnöke delegálja, két tagját a kőolaj szekció, egy tagját a földgáz szekció jelölésére a közgyűlés választja három évre. A tagok maguk közül elnököt választanak. A felügyelő bizottság határozatképes, ha legalább négy tagja jelen van. A felügyelő bizottság határozatát egyszerű többséggel hozza és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg és a közgyűlés hagyja jóvá.

(2) A felügyelő bizottság ellenőrzési jogköre a Szövetség működésének, tevékenységének jogszerűségi szempontból történő vizsgálatára terjed ki.

(3) A felügyelő bizottság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során köteles megvizsgálni:

a) a közgyűlés napirendjén szereplő minden üzletpolitikai előterjesztést,

b) minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik,

c) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számvtv.) szerinti éves beszámolót.

(4) A közgyűlés csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat a (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt kérdésekben.

(5)[32] A felügyelő bizottság a közgyűlés felügyelete alá tartozik és tevékenységéről köteles a közgyűlésnek beszámolni. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlés által megállapított tiszteletdíjban részesülhetnek. A felügyelő bizottság tagjainak összeférhetetlenségére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:22. § (4)-(5) bekezdésében, 3:115. §-ában, valamint 3:26. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(6) A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni. A Szövetség vezetőitől felvilágosítást, jelentést kérhetnek, a Szövetség könyveit és iratait megvizsgálhatják.

(7)[33] Amennyiben a Szövetség tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba vagy határozatába ütközik, a felügyelő bizottság jogosult rendkívüli közgyűlést összehívni és annak napirendjére javaslatot tenni.

(8) Ha a felügyelő bizottság tagjának megbízatása az (1) bekezdésben meghatározott időtartam letelte előtt megszűnik, a hátralévő időre új tagot kell választani. Az új tagot a legközelebbi közgyűlésen választják meg.

(9) A felügyelő bizottság a tevékenységéről szükség szerint, de legalább félévente a miniszternek beszámol.

7. Az igazgatóság

30. § (1) Az igazgatótanács javaslata alapján a közgyűlés választja meg a Szövetség igazgatóját és igazgató-helyettesét (a továbbiakban együtt: igazgatóság tagjai). A Szövetség igazgatóságának ügyvezetője az igazgató, akit akadályoztatása esetén az igazgató-helyettes teljes jogkörrel helyettesít. Az igazgatót és az igazgató-helyettest a közgyűlés határozatlan időre választja meg.

(2)[34] A közgyűlés az igazgatót vagy az igazgató-helyettest az alapszabályban meghatározott okból felmentheti. Ha az igazgató vagy az igazgató-helyettes megbízatása megszűnik, az igazgatótanács jogosult az új igazgatósági tagot kijelölni, akit a közgyűlés a következő ülésén tisztségében megerősít vagy új tagot választ.

31. § Az igazgató

a) ellátja a Szövetség ügyvezetését és gyakorolja a munkáltatói jogokat,

b)[35] elkészíti a Szövetség éves költségvetési tervét, valamint az éves beszámoló tervezetét, és azt az igazgatótanács elé terjeszti,

c) határoz a Szövetség azon ügyeiben, amelyek más szerv hatáskörébe nem tartoznak,

d)[36] megküldi a miniszternek a közgyűlés határozatát, valamint a miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek a Szövetség éves költségvetését, valamint az éves beszámolót,

e) ha e törvény másképpen nem rendelkezik, képviseli a Szövetséget,

f)[37] megbízást ad a tagvállalatok, valamint a készletek ellenőrzésére.

8. A Szövetség gazdálkodása

32. § (1) A Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodó, a Számvtv. szerinti egyéb szervezet, gazdálkodásáról december 31-ei fordulónappal éves beszámolót készít.

(2) A Szövetség könyvvezetésére a kettős könyvvitel előírásai vonatkoznak. A Számvtv. előírásait a 37. §-ban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

(3) A Szövetség eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait a kőolaj- és kőolajtermék-készletezési, valamint a földgáz-készletezési tevékenységenként, illetve azokat a nem készletezési tevékenységeitől belső számvitelében elkülöníti, valamint azokat az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatja. A készletezési tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a kőolaj- és kőolajtermék-készletezési, valamint a földgáz-készletezési tevékenységek között fele-fele arányban kell felosztani.

33. § (1) A készletezéshez, a készletnöveléshez, továbbá a Szövetség egyéb feladatai ellátásához és működéséhez szükséges eszközöket - az éves költségvetés alapján - a tagok pénzbeli tagi hozzájárulás formájában bocsátják a Szövetség rendelkezésére.

(2) A Szövetség e törvényben meghatározott feladatai ellátásához - a közgyűlés által jóváhagyott mértékig - hitelt is felvehet. Ezen hitelek kamatait a működés ráfordításai között kell elszámolni.

(3) A Szövetség éves költségvetésében megtervezi:

a) a biztonsági kőolaj- és földgázkészletezés,

b)[38]

c) a működésének várható ráfordításait.

(4)[39] A Szövetség a tagi hozzájárulásból eredő bevételét oly módon tervezi meg, hogy az - figyelembe véve a Szövetség egyéb jogcímen (nem a tagi hozzájárulásból származó) tervezett bevételeit - fedezze a (3) bekezdésben meghatározott, várható ráfordításokat.

(5)[40] A Szövetség az éves költségvetés alapján meghatározza a termékcsoportonkénti egységnyi tagi hozzájárulás mértékét.

(6)[41] A termékcsoportonkénti tagi hozzájárulás mértékéről a Szövetség a minisztert tájékoztatja.

34. § (1) A következő évi költségvetést az igazgatóság november 30-ig készíti el, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.

(2)[42] A költségvetés közgyűlés elé terjesztéséhez a miniszter, az államháztartásért felelős miniszter és a MEKH igazgatótanácsi képviselőinek hozzájárulása szükséges.

35. § (1) A Szövetség éves beszámolójának - a tárgyévet követő május 31-ig történő - elfogadásakor felülvizsgálja a 33. § szerinti költségvetését.

(2) Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el az igazgatótanács által beterjesztett éves beszámolót, az államháztartásért felelős miniszter igazgatótanácsi képviselője az Állami Számvevőszék vizsgálatát kezdeményezi.

36. § (1) A termékcsoportonkénti egységnyi tagi hozzájárulás mértékét az igazgatótanács naptári éven belül egyszer módosíthatja, kivéve, ha a naptári éven belüli második alkalommal történő módosításra kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzet miatt van szükség.

(2) Az igazgatótanácsnak módosítania kell a termékcsoportonkénti egységnyi tagi hozzájárulás mértékét akkor, ha enélkül a Szövetség fizetésképtelenné válna.

37. § (1) A Szövetség a naptári évvel azonos üzleti évről éves beszámolót készít, legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-ig. A költségvetés teljesítésének részletes, számszerű és szöveges indokolását az üzleti jelentés tartalmazza.

(2)[43] A mérleget a Számvtv. 1. számú mellékletében előírt szerkezetben és tartalommal kell elkészíteni, továbbrészletezését az alapszabály tartalmazza.

(3)[44] Az eredménykimutatást a Számvtv. 2. számú mellékletében előírt szerkezetben és tartalommal kell elkészíteni. Az eredménykimutatás éves költségvetéssel azonos továbbrészletezését - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az alapszabály tartalmazza.

(4) A tagi hozzájárulás összegét a Szövetség az egyéb bevételek között számolja el.

(5) A Szövetség éves beszámolóját a honlapján közzéteszi.

9. A Szövetség követeléseinek behajtása és elszámolása

38. § (1)[45] A Szövetséget megillető tagi hozzájárulás hátralék, az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(2) Az a tag, aki (amely) az esedékessé vált tagi hozzájárulást nem fizette meg, vagy jogalap nélkül vont le, illetve igényelte vissza tagi hozzájárulást, köteles az adózás rendjéről szóló törvényben előírt késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetni.

(3)[46]

39. § (1)[47] A nem teljesített fizetési kötelezettség esedékességének időpontjától számított nyolc napon belül a Szövetség nyolcnapos fizetési határidő kitűzésével fizetési felszólítást küld a tag részére.

(2)[48] A felszólítás eredménytelensége esetén a Szövetség kezdeményezi a tagi hozzájárulás, továbbá a késedelmi kamata adók módjára történő behajtását az adó- és vámhatóságnál.

(3) A Szövetséggel szemben fennálló tartozásra befizetett vagy behajtott összeget a késedelmi kamatra, a felmerült költségekre, ezt követően a tagi hozzájárulásra kell elszámolni.

10. A kőolaj szekció tagjának jogai és kötelezettségei

40. § (1) A kőolaj szekció tagja a kőolajtermék-forgalmazási tevékenységével összefüggésben, illetve a saját felhasználásra történő behozatali tevékenysége után a Szövetség részére tagi hozzájárulást fizet, amelynek termékcsoportonkénti egységnyi mértékét a 33. § (5) bekezdés szerint kell meghatározni.

(2)[49] A kőolaj szekció tagja a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek mennyisége után tagi hozzájárulást fizet, ha

a)[50] az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az eseti bejegyzett kereskedő, illetve az importáló a kőolajterméket a jövedéki adóról szóló törvény rendelkezései szerint szabad forgalomba bocsátja,

b) a jövedéki engedélyes kereskedő, illetve a felhasználói engedélyes az Európai Unió más tagállamában szabad forgalomba bocsátott kőolajterméket e tagállamból beszerez,

c)[51] az adóraktár engedélyese a kőolajterméket az adóraktáron belül felhasználja, kivéve a jövedéki termék előállításához és minőség-ellenőrzés céljára történő felhasználást,

d) az adóraktár engedélyese a kőolajterméket a víziközlekedésről szóló törvény szerinti gazdasági célú hajózási tevékenységet végző hajók (ideértve a kompot is) üzemanyagtartályába betölti,

e) az adóraktár engedélyese a kőolajterméket a légiközlekedési tevékenységet végző légi jármű üzemanyagtartályába betölti.

(3)[52] A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a) pontja esetén a jövedéki adóról szóló törvény szerint szabad forgalomba bocsátott, a (2) bekezdés b) pontja esetén a beszerzett, a (2) bekezdés c) pontja esetén a felhasznált, a (2) bekezdés d) és e) pontja esetén a betöltött, hozzájárulás-köteles kőolajtermék mennyisége.

(4)[53] A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdésben megnevezett engedélyest terheli.

(5) A tag az (1) bekezdés szerinti tagi hozzájárulást az egyéb ráfordítások között köteles elszámolni.

(6)[54]

41. §[55] (1) Az alapszabályban meghatározott feltételekkel visszaigényelhető a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek után bevallott tagi hozzájárulásnak az a része, amelyet a tag igazoltan

a)[56] katonai célra hoz be, használ fel vagy értékesít közvetlenül a végső felhasználó számára,

b)[57]

c) vegyipari, kenéstechnikai, illetve korrózióvédelmi célokra hoz be, vagy értékesít közvetlenül a végső felhasználó számára.

(2) Az alapszabályban meghatározottak szerint, az ott rögzített feltételek fennállása esetén a tag évente kérelmet terjeszthet elő a Szövetséghez, amely alapján a Szövetség igazgatója engedélyezheti, hogy a tag az (1) bekezdés szerinti esetekben a kőolajtermékek után fizetendő tagi hozzájárulás összegét havonta csökkentse a visszaigényelhető tagi hozzájárulás összegével.

(3) Nem kell tagi hozzájárulást fizetni a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek azon mennyisége után, amelyet a tag Magyarország vagy nemzetközi megállapodás alapján más állam készletezési kötelezettsége teljesítése érdekében hoz be vagy értékesít.

42. § (1)[58] A tag minden hónap 20-áig a Szövetségnek nyilatkozik arról, hogy a megelőző hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló szabad forgalomba bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, felhasznált, továbbá hajók és légi járművek üzemanyag-tartályába betöltött kőolajtermék mennyisége. A Szövetség felhívására a tag minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul benyújt, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámítja az esedékes tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegét, és azt a hónap utolsó munkanapjáig a Szövetség pénzforgalmi számlájára befizeti. A tagi hozzájárulás megfizetésének időpontja az a nap, amikor a Szövetség számláján a befizetést jóváírják.

(3)[59] A tagi hozzájárulási nyilatkozat benyújtásától számított 90 napon belül visszaigényelhető a Szövetségtől a 4. melléklet szerinti Kombinált Nómenklatúra-kóddal (a továbbiakban: KN-kód) azonosított kőolajtermék azon mennyisége után bevallott tagi hozzájárulás, amelyet a tag a 41. §-ban meghatározott célra értékesített vagy használt fel. Az adott KN-kódú kőolajtermékre vonatkozóan, a visszaigényelt tagi hozzájárulás alapját képező mennyiség nem haladhatja meg a kőolajterméknek a visszaigénylést megelőző 90 napra benyújtott nyilatkozatokban megadott, tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá eső, összesített mennyiségét. A Szövetség a visszaigénylést annak beérkezésétől, a felhasználás könyvelésen alapuló igazolásától, és a tagi hozzájárulás megfizetésétől számított 15 napon belül köteles elbírálni, valamint a jóváhagyott visszaigénylés összegét jóváírni vagy visszautalni. A visszautalás teljesítésének feltétele, hogy a tagnak ezáltal nem keletkezhet tartozása a Szövetség felé.

(4) A tag az esedékessé vált tagi hozzájárulásból a kiviteltől számított 90 napon belül levonhatja az olyan kőolajtermék mennyiség után megfizetett tagi hozzájárulást, amelyet külföldön értékesített.

(5) A tagi hozzájárulás visszaigénylésének, illetve levonásának jogosságát a tag az erre vonatkozó okiratok, nyilvántartások benyújtásával hitelt érdemlően köteles igazolni. A visszaigénylés és a levonás együttes összege éves szinten nem haladhatja meg a tag által befizetett tagi hozzájárulás összegét.

(6)[60] A (2)-(5) bekezdésben nem szabályozott kérdéseket a 17. § (2) bekezdés 7. pontja alapján az alapszabályban kell meghatározni.

(7)[61]

(8)[62] Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot a tag a Szövetséghez elektronikus úton, illetve üzemszünet esetén az alapszabályban rögzített eljárásrendnek megfelelően nyújtja be.

(9)[63] A Szövetség a (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az adatok helytállóságának ellenőrzése érdekében elektronikusan megküldi az illetékes adóhatóságnak, amely a nyilatkozatot záradékolja és megküldi a Szövetség, valamint a Szövetségen keresztül a tag részére. Üzemszünet esetén az illetékes adóhatóság elektronikus záradékolására az üzemszünet lezárását követően kerül sor.

(9a)[64] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a záradékolt nyilatkozatokról - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(10) A kőolaj szekció tagja köteles a NAV ellenőrzést végző szervével egyeztetést lefolytatni, ha a nyilatkozat adatait a NAV nem helytállónak minősítette.

42/A. §[65] A Szövetség tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának megállapított alakulásáról szóló jelentéssel kapcsolatos kötelezettségének teljesítéséhez a 2710 19 51-2710 19 68, 2710 20 31, 2710 20 35, 2710 20 39, a 2710 19 25, 2710 19 29, 2710 19 47, 2710 19 48, 2710 20 17, 2710 20 19 KN kód szerinti termékeket értékesítő tag minden év november 15-ig megküldi a Szövetség részére a tárgyévet megelőző év november 1-től tárgyév október 31-ig terjedő időszakban fenti KN kódú termékeket beszerző partnerei nevét, címét és a beszerzett termékek KN kódját.

43. § A Szövetség a tag kérésére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi, valamint tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséről.

11. Együttműködés a NAV-val, a MEKH-hel és a Központi Statisztikai Hivatallal[66]

44. §[67] (1) A NAV a rendelkezésére álló adatok alapján havonta elektronikus úton tájékoztatást ad a tagok által szabad forgalomba bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, felhasznált, hajók és légi járművek üzemanyagtartályba betöltött, kivitt, szabad forgalomból visszavont - a törvény hatálya alá tartozó termékkör vonatkozásában - kőolajtermékek mennyiségéről.

(1a)[68] A NAV a rendelkezésére álló adatok alapján minden év november 15-ig elektronikus úton tájékoztatást ad azon közúti üzemanyagtöltő állomások címéről és az ott forgalmazott üzemanyagfajtákról, amellyel kapcsolatban a kiskereskedők tárgyévet megelőző év október 1-től tárgyév szeptember 30-ig terjedő időszakban a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 72. § (3) bekezdése alapján adatszolgáltatást nyújtottak be a NAV részére.

(2) A Szövetség megkeresésére a NAV, a MEKH és a Központi Statisztikai Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján tájékoztatást ad

a) a biztonsági készlet mértékének meghatározásához,

b) a tagi hozzájárulás befizetésének, visszaigénylésének ellenőrzéséhez,

c) a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez

az e törvény, valamint az Fbkt. hatálya alá tartozó termékkör vonatkozásában, a tagi hozzájárulás köteles termékek és a kőolaj mennyiségéről.

(3) A Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása nem terjedhet ki a hivatalos statisztikáról szóló törvény szerinti egyedi adatokra.

(4) A Szövetség az ellenőrzési tevékenysége során szerzett adatokat a NAV és a MEKH megkeresésére rendelkezésükre bocsátja.

12. A Szövetség felügyelete, ellenőrzés

45. § (1) A Szövetség felügyeletét a miniszter látja el.

(2) A miniszter felügyeleti jogkörében:

a)[69] közzéteszi az alapszabályt és annak módosítását,

b) kötelezheti az igazgatótanácsot a közgyűlés összehívására, ha a Szövetség testületeinek jogszabálysértő határozatát észleli,

c) a Szövetségtől tájékoztatást kérhet és a Szövetségnek jelentési kötelezettséget írhat elő,

d) a Szövetség irataiba betekinthet.

(3) A miniszter válsághelyzet esetén az 1999. évi XXXIX. törvényben foglaltakkal összhangban jár el, valamint

a) szakértőt küld a Bizottság mellett működő szakértői csoportba,

b) értesíti a Bizottságot a foganatosított intézkedésekről.

46. § (1)[70] A Szövetség az általa megbízott ellenőrök (a továbbiakban: ellenőr) útján ellenőrzi a tagoknál a 42. § szerint közölt adatok valódiságát, valamint azt, hogy tagjai e törvénynek és az Fbkt. rendelkezéseinek megfelelően járnak-e el.

(2) Az ellenőr jogosult a tag üzemi ingatlanába, üzlethelyiségébe belépni, ott az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési tevékenység tárgyával kapcsolatos okiratokba betekinteni, vizsgálatot folytatni és felvilágosítást kérni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során az ellenőrzött tag köteles megadni minden adatot, információt és dokumentációt, amelyek a tevékenység gyakorlásához, illetve a tagsági viszony ellenőrzéséhez szükségesek.

13. Adatszolgáltatás

47. § (1) Az adatszolgáltatás során a miniszter, illetve az általa kijelölt szervezet a kőolajra és kőolajtermékekre vonatkozó nemzetközi adatszolgáltatásról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint tájékoztatja a Bizottságot vagy a Nemzetközi Energia Ügynökséget a biztonsági kőolajkészletekről, valamint a készletezéssel összefüggő adatokról.

(2)[71] A miniszter a biztonsági készletet érintő, a megelőző év utolsó napjára vonatkozó, az 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat minden év március 15-ig, valamint a Bizottság erre irányuló kérése esetén 15 napon belül megküldi a Bizottság részére.

(3) Ha a Szövetség az igazgatótanács döntése alapján különleges kőolajkészletet képez, a miniszter a készlet mennyiségéről és fenntartása időtartamáról értesítést küld a Bizottságnak.

(4) A Bizottság erre irányuló kérése esetén a miniszter 15 napon belül megküldi a Bizottság részére a különleges készletet érintő, az 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokat.

(5) Mindaddig, amíg különleges készlet képzésére nem kerül sor, a miniszter minden év január 31-ig tájékoztatja a Bizottságot a biztonsági készlet

a) rendelkezésre állása,

b) fizikai hozzáférhetősége,

c) ellenőrzése - ideértve az ellátás súlyos zavara esetén történő felhasználás ellenőrzését is

érdekében megtett intézkedésekről.

14. Tagi és egyéb kötelezettség megszegése és jogkövetkezményei

48. §[72] (1) Ha a Szövetség hiányosságot vagy a tag jogellenes működését állapítja meg, továbbá ha a tag a 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a Szövetség határidő tűzésével felszólítja a tagot a jogszerű állapot helyreállítására.

(2) Ha a tag a megadott határidőn belül adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Szövetség igazgatója jogosult a rendelkezésére álló adatok alapján határozattal kiszabni a tagot terhelő tagi hozzájárulást.

(3) Ha alaposan feltételezhető, hogy az ellenőrzött személy jogosulatlanul végez tagsági viszony alapjául szolgáló tevékenységet, a Szövetség eljárást kezdeményez a hatáskörrel rendelkező hatóságnál.

15. Záró rendelkezések

49. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a 9. § (1) bekezdés szerinti fogyasztást korlátozó intézkedéseket,

b) a biztonsági kőolajkészlet 9. § (2) bekezdés szerinti felhasználási rendjét,

c) az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes előírásokat,

d) az ellátás súlyos zavara esetén és az 1999. évi XXXIX. törvény 2. §-a szerinti nemzetközi szerződés 5. cikk 1. pontja szerinti esetben alkalmazandó készenléti terv szabályait

rendeletben állapítsa meg.

49/A. §[73]

50. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A 42. § (8) és (9) bekezdése, valamint az 54. § (3) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.

51. § (1) A Szövetség e törvény hatálybalépését követő első rendes közgyűlésén alapszabályát e törvénynek megfelelően átdolgozza és elfogadja.

(2) E törvény hatálybalépése az igazgatóság, az igazgatótanács és a felügyeleti bizottság tagjainak tagsági viszonyát nem érinti.

52. §[74] E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 75. §-ával megállapított 38. § (1) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor fennálló tagi hozzájárulás tartozásokra is alkalmazni kell.

52/A. §[75]

53. §[76] (1) E törvény

a) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről szóló, 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK tanácsi irányelvnek, valamint

b) a 2009/119/EK tanácsi irányelvnek a készletezési kötelezettségek számítási módszerei tekintetében történő módosításáról szóló, 2018. október 19-i 2018/1581/EU bizottsági végrehajtási irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 47. §-a az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i 2018/1999/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)[77] E törvény a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2019. október 9-i (EU) 2019/1776 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtását szolgálja.

54. § (1)[78]

(2)[79]

(3)[80]

(4)[81]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2013. évi XXIII. törvényhez[82]

A kőolaj és kőolajtermékek behozott átlagos napi mennyiségének számítása

[83]

2. melléklet a 2013. évi XXIII. törvényhez

A biztonsági kőolajkészlet képzése

1. Biztonsági kőolajkészlet a következő nyersolajból és kőolajtermékekből képezhető:[84]

2. A biztonsági kőolajkészlet szintjét a következőképpen kell meghatározni:[85]

A = [ax0,96+(b+c+d+e+f+g)x1,2]x0,9

ahol,

2.1. A = a biztonsági kőolajkészlet nagysága kőolaj-egyenértékben;

2.2. a = a tárolt nyersolaj mennyisége tonna mértékegységben;

2.3. b = a tárolt motorbenzin mennyisége tonna mértékegységben;

2.4. c = a tárolt motorikus gázolaj/dízelolaj mennyisége tonna mértékegységben;

2.5. d = a tárolt háztartási és egyéb tüzelőolaj mennyisége tonna mértékegységben;

2.6. e = a tárolt alacsony kéntartalmú fűtőolaj mennyisége tonna mértékegységben;

2.7. f = a tárolt magas kéntartalmú fűtőolaj mennyisége tonna mértékegységben;

2.8. g = a tárolt kerozin típusú sugárhajtómű üzemanyag mennyisége tonna mértékegységben.

3. A biztonsági és a különleges kőolajkészlet mennyiségének számítása során

a) a kőolajtermékbe kevert, vagy

b) a Magyarországon tárolt, kőolajtermékhez kevert és a közlekedésben alkalmazott bioüzemanyagok (ide értve a biomassszát) és adalékok vehetők figyelembe.

E pont alkalmazásában:

a) adalék: olyan szénhidrogént nem tartalmazó vegyület, amely egy kőolajtermékhez hozzáadva vagy azzal elvegyítve megváltoztatja a kőolajtermék tulajdonságait;

b) bioüzemanyag: a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 1. § 1. pontjában meghatározott termék;[86]

c) biomassza: a Büat. 1. § 3. pontjában meghatározott termék.

4. A kőolajkészletezési kötelezettség nem teljesíthető olyan kőolaj, illetve kőolajtermék mennyiséggel,

a) amelynek kitermelésére még nem került sor,

b) amely csővezetékben, vasúti tartálykocsiban, tengerjáró hajók tartályaiban, tengeren hajózó tartályhajók tartályaiban, üzemanyagtöltő állomások tartályaiban van;

c) amely kiskereskedők és végfelhasználók által fenntartott készleteket alkot;

d) amely katonai szervezet tulajdonában van, valamint katonai szervezet részére fenntartott;

e) amelynek a kőolajtermék-gyártás dátumától számított életkora meghaladja a hat évet;[87]

f) amelyet lefoglaltak, vagy végrehajtás alá vontak.

3. melléklet a 2013. évi XXIII. törvényhez

A különleges kőolajkészlet összetétele és mértéke

1. Különleges kőolajkészletként is nyilvántartható a 2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 3-8. sora szerinti kőolajtermékekből álló készlet azon része, amelyre teljesülnek a következő feltételek:[88]

a) a készlet az Európai Unió területén van,

b) a referencia évben a belföldi fogyasztás legalább 75%-át lefedi a kiválasztott termék kategóriák fogyasztási adatainak összege,

c) az így nyilvántartott készlet mennyisége nem változik a nem kevesebb, mint egy naptári év során, nem számítva az esetleges termékfrissítés időszakát,

d) a vállalás közzétételre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és

e) a vállalt és közzétett kötelezettség módosítása naptári hónap első napjára esik.

2. A különleges kőolajkészletek mennyiségének meg kell felelnie az e mellékletben meghatározott éves belföldi fogyasztás legalább 30 napra eső mennyiségének. A különleges kőolajkészlet mértéke kizárólag termékfrissítési célból, ideiglenesen csökkenthető.

3. Ha különleges kőolajkészlet képzésére kerül sor, úgy az 1. pont b) alpontjában hivatkozott belföldi fogyasztást a következő módon kell meghatározni: az éves belföldi fogyasztás kizárólag a következő termékek - az 1099/2008/EK rendelet C. mellékletének 3.2.2.11. pontjában meghatározott - adott naptári évben "megfigyelt bruttó belföldi szállításának" összege adja: motorbenzin, repülőbenzin, benzin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag, egyéb kerozin, motorikus gázolaj/dízelolaj, háztartási és egyéb tüzelőolaj, fűtőolaj - alacsony kéntartalmú (1%-nál alacsonyabb), fűtőolaj - magas kéntartalmú (1%-nál magasabb). A belföldi fogyasztás kőolaj-egyenértékének kiszámításához 1,2-es szorzót kell alkalmazni.[89]

4. A különleges kőolajkészlet mennyiségének számítása során

a) a kőolajtermékbe kevert, vagy

b) a Magyarországon tárolt, kőolajtermékhez kevert és a közlekedésben alkalmazott bioüzemanyagok (ide értve a biomassszát) és adalékok vehetők figyelembe.

E pont alkalmazásában:

a) adalék: olyan szénhidrogént nem tartalmazó vegyület, amely egy kőolajtermékhez hozzáadva vagy azzal elvegyítve megváltoztatja a kőolajtermék tulajdonságait;

b) bioüzemanyag: a Büat. 1. § 1. pontjában meghatározott termék;

c) biomassza: a Büat. 1. § 3. pontjában meghatározott termék.

5. A különleges kőolajkészlet mennyiségének számítása során a nemzetközi tartályhajókon szállított kőolaj- és kőolajtermék mennyiséget figyelmen kívül kell hagyni.

E pont alkalmazásában "nemzetközi tartályhajón szállított mennyiség" az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklet 2.1. pontjában meghatározott, a nemzetközi hajózásban részt vevő valamennyi lobogó alatt hajózó hajón szállított üzemanyag-mennyiség. A nemzetközi hajózás történhet tengeren, belföldi tavakon és vízi utakon, továbbá parti vizeken. Nem tartoznak ide a belföldi hajózásban részt vevő hajók.

4. melléklet a 2013. évi XXIII. törvényhez[90]

A tagi hozzájárulás köteles termékek köre