63/1988. (XII. 26.) PM rendelet
a vállalati nyilvántartásról, a leányvállalatok nyilvántartási rendjéről, a szövetkezetek és a vízgazdálkodási társulatok törzskönyvéről, valamint a képviseleti könyvről
A 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a 41/1977. (XI. 3.) MT rendelet 14. § (6) bekezdésében, a 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 105. § (1) bekezdésében, a 27/1981. (IX. 5.) MT rendelet 5. § (3) bekezdésében, a 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 5. § (3) bekezdésében, a 65/1984. (XII. 29.) MT rendelet 11. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szövetkezetekre vonatkozóan az igazságügyminiszterrel és a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel, a leányvállalatokra vonatkozóan az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával, továbbá a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel, a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozóan a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem:
I.
A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya kiterjed:
a) az állami vállalatra, a trösztre, a tröszti vállalatra, az egyéb állami gazdálkodó szervre, a szövetkezeti vállalatra, az egyes jogi személyek vállalatára (Ptk. 70. §), valamint a leányvállalatra (a továbbiakban együtt: vállalat),
b) a nem gazdasági társasági formában működő pénzintézetre, a leánypénzintézetre,
c) a szövetkezetre,
d) a vízgazdálkodási társulatra (vízitársulat, víziközmű társulat) (továbbiakban a)-d) pont alattiak együtt: bejegyzésre kötelezett szervezet).
II.
A nyilvántartás
2. §
(1) A bejegyzésre kötelezett szervezetekről nyilvántartást kell vezetni (a továbbiakban: törzskönyvi nyilvántartás).
(2) A bejegyzésre kötelezett szervezet - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel jön létre.
(3) Ha a bejegyzésre kötelezett szervezetet jogszabály rendelkezésénél fogva a cégjegyzékbe is be kell jegyezni, a törzskönyvi nyilvántartásba vétel a cégjegyzékbe való bejegyzés előfeltétele.
(4) A törzskönyvbe nem lehet bejegyezni a bejegyzésre kötelezett szervezet olyan elnevezését, amely más névviselési jogát sérti. Ez a rendelkezés vonatkozik az elnevezésben szereplő vezérszóra, üzletjelzőre és védjegyre is, függetlenül az elnevezésen belüli elhelyezkedésétől.
(5) A bejegyzésre kötelezett szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, a törzskönyvbe korábban bejegyzett szervezet elnevezésétől világosan különböznie kell.
(6) A bejegyzésre kötelezett szervezet elnevezésének a szervezet tényleges formáját és tevékenységét kell tükröznie, s nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes.
(7) Ország, közigazgatási egység nevét, "országos", "magyar" vagy "nemzeti" és ezekhez, hasonló jelzőket, a történelem kiemelkedő személyiségei nevét, valamint olyan elnevezést, amelyhez, másnak jogi érdeke fűződik csak az arra illetékes szerv engedélyével, illetőleg a jogosult hozzájárulásával lehet az elnevezésbe felvenni. Illetékes szervnek a közigazgatási egység nevének felvétele esetén adott területi (helyi) tanács végrehajtó bizottságának a bejegyzésre kötelezett szervezet tevékenysége (főtevékenysége) szerint illetékes szakigazgatási szervét, a történelem kiemelkedő személyisége neve esetében a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával egyetértésben az igazságügyminisztert, egyéb esetekben pedig a bejegyzésre kötelezett szervezet tevékenysége (főtevékenysége) szerint illetékes minisztert, országos hatáskörű szerv vezetőjét kell tekinteni.
(8) A bejegyzésre kötelezett szervezet elnevezésében csak magyar, illetőleg meghonosodott idegen szavak, valamint bejegyzett saját védjegyre, vagy szabadalomra utaló szavak szerepelhetnek. Ezeken kívül idegen szó az elnevezésben csak akkor használható, ha annak azonos értelmű magyar nyelvű megfelelője nincs. Az elnevezésnek meg kell felelnie a magyar nyelv és helyesírás szabályainak. Az elnevezésben rövidítés csak kivételesen és indokolt esetben használható.
(9) Ha a bejegyzésre kötelezett szervezel elnevezése több nyelvű, az idegen nyelvű elnevezésnek értelemszerűen meg kell egyeznie a magyar nyelvű elnevezéssel, de meg kell felelnie az adott idegen nyelv helyesírási szabályainak is. A fordítást hitelesíttetni kell.
(10) A bejegyzésre kötelezett szervezet nevének jelölésére kizárólag a létesítő okiratban, alapszabályban (a továbbiakban együtt: alapító okirat) felvett és a törzskönyvbe bejegyezett nevet használhatja.
A törzskönyvi nyilvántartás tagozódása
3. §
A törzskönyvi nyilvántartás:
a) a törzskönyvi jegyzékre és
b) az egyedi törzskönyvre, valamint
c) a bejegyzett adatokhoz kapcsolódó iratokra, (a továbbiakban: okmánytár)
tagozódó hatósági nyilvántartás.
Törzskönyvi jegyzék
4. §
A törzskönyvi jegyzék a bejegyzésre kötelezett szervezeteket a bejegyzés sorrendjében, a sorszám, a név, a székhely, az alapító, az alakulást jóváhagyó szerv, továbbá az alakulás, illetőleg a megszűnés időpontjának feltüntetésével tartalmazza. A törzskönyvi nyilvántartásba vétel a törzskönyvi jegyzékbe való bejegyzéssel történik.
Egyedi törzskönyv
5. §
(1) Az egyedi törzskönyv szám és betűjelzéssel ellátott betétlapokból álló okmány, amely meghatározott sorrendben tartalmazza a (2) bekezdésben felsorolt, nyilvántartási kötelezettség alá eső adatokat.
(2) Az egyedi törzskönyv az alábbi adatokat tartalmazza:
a bejegyzésre kötelezett szervezet
a) nevét (teljes és rövidített nevét) székhelyét, levélcímét, gazdálkodási formáját,
b) idegen nyelvű elnevezésének az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által hitelesített szövegét, a név rövidítésére használt rövidített cégszöveget,
c) statisztikai számjelét és bankszámlaszámát (bankszámlaszámait), továbbá
d) a törzskönyvi nyilvántartás sorszámát,
e) annak a szervnek a megnevezéséi, határozatának számát és keltét, amely a létesítést elhatározta, a létesítéshez, előzetesen hozzájárult, az alakulást jóváhagyta,
f) a bejegyzésre kötelezeti szervezel tevékenységi köréből - a 10. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt kivétellel - annak, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerébe meghatározott szakágazatnak a megnevezéséi és számjelét, amely alapvetően meghatározza a működésének jellegét, továbbá a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket a hatósági engedélyben foglaltak szerint,
g) a képviseleti könyv hitelesítésének időpontját,
h) ha a bejegyzésre kötelezett külföldön önálló érdekeltséggel, képviselettel rendelkezik, ennek tényét,
i) a cégjegyzékbe való bejegyzés időpontját, a bejegyzést elrendelő cégbíróság nevét, a végzésének számát,
j) a jogelőd vagy jogelődök nevét,
k) az alapítás (alakulás) időpontját, a tevékenységi kör ellátásához, biztosított induló vagyon összegéi,
l) a gazdasági tevékenység összefogására alapított szervezet, tröszt esetében a keretébe működő szervezetek nevét és székhelyét, megjelölve azoknak a tröszti vállalatoknak a nevét és székhelyét is, amelyek a tröszt létesítő határozata alapján az állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek teljesítése szempontjából egy gazdasági egységnek minősülnek, továbbá, ha a létesítő határozat a tröszt jogkörének tröszti vállalatok feletti gyakorlását kizárólag az igazgatótanácsra ruházta, ennek tényét,
m) a szanálási eljárás elrendelését és lezárását,
n) a felszámolási eljárás elrendelését és befejezését,
o) a bejegyzésre kötelezett szervezet megszűnését, a megszűnés módját és jogcímét, valamint ha van, jogutódját,
p) a bejegyzésre kötelezett szervezet keretében alakult szakcsoport, iskolai szövetkezeti csoport nevét, székhelyét, a szakcsoport alakításának és megszűnésének időpontját,
r) a leányvállalat, leánypénzintézet létesítésének tényét, a leányvállalat, leánypénzintézet nevét, székhelyét, és a létesítés időpontját,
s) a vállalat általános vezetését ellátó személy, testület megjelölését (igazgató, vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése, illetve küldöttgyűlése),
t) az alapító jogok, a törvényességi felügyelet átruházását, az átruházással a jogok gyakorlására jogosulttá vált szerv megnevezését,
u) a vállalat jellegét (közüzemi vállalat, tröszt, tröszti vállalat),
v) a bejegyzésre kötelezett szervezet számláját vezető pénzintézet (pénzintézetek) megnevezését,
x) a vállalat esetében a székhelyétől elkülönülten működő gyárat és gyáregységet,
y) minden olyan adatot és körülményt, amelynek törzskönyvbe való bejegyzését külön jogszabály előírja.
A törzskönyvi nyilvántartást vezető hatóságok
6. §
(1) Az első fokú törzskönyvi hatóság az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei, fővárosi igazgatósága. A nyilvántartás vezetésére a bejegyzésre kötelezett szervezet székhelye szerinti igazgatóság az illetékes. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke indokolt esetben a gazdálkodó szervezet törzskönyvi nyilvántartására más igazgatóságot is kijelölhet.
(2) A törzskönyvi hatóság változása esetén a bejegyzésre kötelezett szervezet egyedi törzskönyvét és az okmánytárat az illetékes törzskönyvi hatóságnak kell megküldeni.
Bejegyzés a törzskönyvbe
7. §
(1) A törzskönyvi hatóság az adatok változását bejelentés alapján jegyzi be. A bejelentést a létesítő szervnek, az alakulást jóváhagyó szervnek, vagy a bejegyzésre kötelezett szervezetnek kell megtennie.
(2) A bejegyzésre kötelezett szervezet keretében alakult szakcsoporttal és iskolai szövetkezeti csoporttal kapcsolatos az 5. § (2) bekezdés p) pontjában előírt adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat annak a szervezetnek a vezetője köteles bejelenteni, amelynek keretében a szakcsoport és az iskolai szövetkezeti csoport alakult.
(3) Ha á bejelentés, valamint a csatolt okmányok nem felelnek meg a vonatkozó jogszabály rendelkezéseinek, illetve kiegészítésük, kijavításuk szükséges, a törzskönyvi hatóság a bejelentőt a szükséges intézkedések megtételére felhívja. A bejegyzés csak a hiba kijavítása, illetve a hiány pótlás után teljesíthető.
(4) A törzskönyvbe bejegyzett adatok megváltoztatása harmadik személyek irányában csak akkor hatályos, ha a változást az illetékes törzskönyvi hatóságnál vezetett nyilvántartásba bevezették [Ptk. 29. § (4) bekezdés].
(5) A bejegyzésre kötelezett szervezet alapítására, alakulására és megszűnésére nézve abban az esetben is a törzskönyvi bejegyzés az irányadó, ha a szervezetet a cégjegyzékbe is bejegyezték. Ha azonban jogszabály a keletkezés, illetve a törzskönyvbe bejegyzett adatok megváltoztatásának hatályosságát cégbejegyzéshez is köti, a hatályossághoz a törzskönyvbe való bejegyzés mellett a cégjegyzékbe való bejegyzés is szükséges.
Új bejegyzésre kötelezett szervezet nyilvántartásba vétele
8. §
(1) Vállalat alapítását a létesítő határozat keltétől számított 8 napon belül az alapító szerv, ha az alapítást jogszabály rendeli el [1977. évi VI. törvény 7. § (3) bekezdés], a kijelölt szerv jelenti be.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a vállalat nevét, székhelyét, jellegét (közüzemi vállalat, tröszt, tröszti vállalat) és a vállalat általános vezetését ellátó személyt, vagy testületet,
b) a vállalat tevékenységi köréből annak, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében meghatározott szakágazatnak a megnevezését és számjelét, amely alapvetően meghatározza a bejegyzésre kötelezett szervezet működésének jellegét, továbbá a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket a hatósági engedélyben foglaltak szerint,
c) a vállalat induló vagyonát.
(3) A bejelentéshez mellékelni kell egy hiteles másolatban:
a) a létesítő határozatot,
b) a jogszabályban az alapításhoz előírt egyetértésről szóló okiratot,
c) az engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött tevékenységek cselében az engedélyt, hozzájárulást.
9. §
A leányvállalat létesítésének a törzskönyvi hatósághoz történő bejelentésére, a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésére, a vállalatra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
10. §
(1) Pénzintézet létesítéséi a létesítő határozat keltétől, a leánypénzintézet létesítését a létesítő határozat jóváhagyásának keltétől számított 8 napon belül a létesítő szerv jelenti be.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a pénzintézet
a) nevét, székhelyét, címét,
b) típusát,
c) induló vagyonát,
d) tevékenységi körét a létesítő határozatban foglaltak szerint, a Központi Statisztikai Hivatal állal kiadott a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében
meghatározott szakágazat megnevezésével és számjele feltüntetésével.
(3) A bejelentéshez mellékelni kell egy hiteles másolatban:
a) a létesítő okiratot,
b) a jogszabályban előírt jóváhagyó határozatot, illetve engedélyt.
(4) A pénzintézet törzskönyvi nyilvántartására egyébként a vállalatra vonatkozó szabályokat, a takarékszövetkezetre a 11. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
11. §
(1) Szövetkezet alakulását az alapszabály jóváhagyását követő 8 napon belül az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jelenti be.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a szövetkezet nevét, székhelyét,
b) a szövetkezet tevékenységi köréből annak, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében meghatározott szakágazatnak a megnevezését és számjelét, amely alapvetően meghatározza a működésének jellegét, továbbá a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket a hatósági engedélyben foglaltak szerint,
c) az alakuló közgyűlés időpontját,
d) az alakulás időpontjában a tevékenységi kör ellátásához biztosított vagyon összegét,
e) a jogelőd, vagy a jogelődök nevét.
(3) A bejelentéshez mellékelni kell egy hiteles másolatban:
a) az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét,
b) az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által jóváhagyott alapszabályt;
c) olyan tevékenységek esetében, amelyek folytatásához engedély hozzájárulás szükséges, az engedélyt, hozzájárulást.
12. §
(1) Vízgazdálkodási társulat megalakulását a társulat állami törvényességi felügyeletét gyakorló szerv jelenti be.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a vízgazdálkodási társulat nevét és székhelyét, tevékenységét, működési formáját (víziközmű, vízitársulat),
b) alakulásának időpontját,
c) a vízgazdálkodási társulat működési területét.
(3) A bejelentéshez csatolni kell az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által jóváhagyott alapszabály hiteles másolatát.
13. §
Vállalat szétválása, egyesülése, szövetkezetek egyesülése, szétválása, beolvadása, vízgazdálkodási társulatok egyesülése, szétválása esetén az új bejegyzésre kötelezett szervezetet a törzskönyvi hatóság csak abban az esetben jegyezheti be a törzskönyvi nyilvántartásba, ha az alapító, az alakulást jóváhagyó szerv a változás folytán megszűnt szervezetre nézve a megszűnés bejegyzését is kéri.
14. §
(1) Az újonnan alapított, alakult bejegyzésre kötelezett szervezet vezetője az egyedi törzskönyvet 7 példányban köteles kiállítani és az alapító okirat kiállítását követő 8 napon belül az illetékes törzskönyvi hatóságnak benyújtani. E kötelezettség teljesítésére a törzskönyvi hatóság a bejelentéssel egyidejűleg felhívja a bejegyzésre kötelezeti szervezet vezetőjét.
(2) Az egyedi törzskönyvbe adatokat az alapító okiratban foglalt adatokkal megegyezően kell bejegyezni, kivéve a tevékenységi kört, melyet az 5. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint kell feltüntetni.
(3) A törzskönyvi hatóság a bejegyzésre kötelezett szervezet által kiállított egyedi törzskönyv adatait felülvizsgálja, záradékkal és körbélyegzővel látja el, és egy-egy példányát 8 napon belül megküldi:
a) a bejegyzésre kötelezett szervezet vezetőjének,
b) a Központi Statisztikai Hivatalnak,
c) az ágazati irányítást gyakorló miniszternek,
d) a bejegyzésre kötelezett szervezet által megnevezett számlavezető pénzintézetnek (pénzintézeteknek),
e) a törvényességi felügyeletet, illetve a felügyeletet gyakorló szervnek, leányvállalat, leánypénzintézet esetében a létesítőnek, pénzintézet esetén az ágazati felügyeletet ellátó szervnek.
(4) Az új bejegyzésre kötelezett szervezet egységes statisztikai számjelét a Központi Statisztikai Hivatal állapítja meg a törzskönyvi hatóság 14. § (3) bekezdés szerinti értesítése alapján és ezt a besorolástól számított 8 napon belül közli a törzskönyvi hatósággal és a 14. § (3) bekezdésében felsoroltakkal.
A bejegyzett adatok változásának bejelentése
15. §
(1) A törzskönyvben bejegyzett adatok megváltozását a változás elrendelésétől, jóváhagyásától számított 8 napon belül be kell jelenteni.
(2) A bejelentés a változást elrendelő, illetve jóváhagyó határozat hiteles másolatának 7 példányban történő megküldésével annak a szervnek a feladata, amely a változásra vonatkozó határozatot hozta. Engedélyhez kötött tevékenységek esetében a változás bejelentése a bejegyzésre kötelezett szervezet kötelezettsége. A bejelentéshez az engedély hiteles másolatának 7 példányát kell csatolni.
(3) Az alapító okiratban foglaltak megváltoztatására vonatkozó bejelentéshez csatolni kell a módosító okirat azon rendelkezéseinek hiteles kivonatát, amelyek a törzskönyvben bejegyzett adatokat érintik, utalva arra, hogy á megváltozott rendelkezés az alapító okirat mely korábbi előírásait módosítja. Csatolni kell továbbá - ha a jogszabály a módosításhoz egyetértés megszerzését írja elő - az egyetértés hiteles másolatát.
(4) A bejegyzésre kötelezett szervezet vezetője - a felügyeleti, törvényességi felügyeleti szerv jóváhagyását nem igénylő-változást annak elrendelését követően az (1) bekezdésben előírt határidőben a törzskönyvi hatóságnak bejelenti.
16. §
A bejegyzésre kötelezett szervezet egységes statisztikai számjelének megváltozásáról a Központi Statisztikai Hivatal a változás, módosulás elrendelésétől számított 8 napon belül értesíti a törzskönyvi hatóságot és a 14. § (3) bekezdésében meghatározott szerveket.
17. §
(1) Ha a bejegyzésre kötelezett szervezet felügyeleti, törvényességi felügyeleti szerve megváltozik, a változást a felügyeletet, törvényességi felügyeletet korábban ellátó szerv a változástól számított 8 napon belül bejelenti az illetékes törzskönyvi hatóságnak. Az egyedi törzskönyv felügyeletet illető példányát a bejelentéssel egyidejűleg meg kell küldenie az új felügyeleti, törvényességi felügyeleti szervnek.
(2) Ha a bejegyzésre kötelezett szervezetet nyilvántartó törzskönyvi hatóság megváltozik [6. § (2) bekezdés], erről a hatáskört átadó illetékes törzskönyvi hatóság értesíti a 14. § (3) bekezdésben felsoroltakat.
A szanálási, illetőleg a felszámolási eljárás bejelentése
18. §
Az állami szanálási eljárás elrendeléséről, illetőleg annak lezárásáról a rendelkező szerv az illetékes törzskönyvi hatóságot értesíti.
19. §
(1) A bejegyzésre kötelezett szervezet felszámolását elrendelő határozatot valamint a felszámolási eljárás befejezéséről szóló határozatot a bíróság megküldi a törzskönyvi hatóságnak.
(2) A törzskönyvi hatóság a bejegyzésre kötelezett szervezetet a felszámolás közzétételéről szóló határozat kézhezvételét követően a felszámolás befejezéséig "fa" jelzéssel tartja nyilván.
A bejegyzésre kötelezett szervezet megszüntetésének bejelentése
20. §
(1) A bejegyzésre kötelezett szervezel megszűnését az erre vonatkozó határozat hiteles másolatának csatolásával a megszűnésről rendelkező szerv jelenti be a törzskönyvi hatóságnak.
(2) A bejelentésben, a felszámolási eljárás befejezéséről szóló határozat kivételével, közölni kell a megszűnt szervezet nevét, székhelyét, egységes statisztikai számjelét, a megszűnés időpontját, a megszüntetés módját, továbbá a megszüntetett szervezet jogutódjának nevét és székhelyét.
(3) Ha a bejegyzésre kötelezett szervezet jogutód nélkül szűnik meg és nem kerül sor a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. tvr. 40/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott eljárásra, a bíróság az egyszerűsített felszámolási eljárás befejezésére vonatkozó döntését 8 napon belül megküldi a törzskönyvi hatóságnak.
A törzskönyvi nyilvántartás vezetése
21. §
A törzskönyvi hatósága törzskönyvi jegyzékbe minden bejegyzésre kötelezett szervezetet külön sorba jegyez be. A bejegyzés sorszámát és időpontját a bejegyzés alapját képező ügyiraton fel kell tüntetni. A bejegyzésre kötelezett szervezet törzskönyvi nyilvántartásával kapcsolatos minden későbbi időben keletkező iratot a bejegyzés sorszáma alatt a nyilvántartásba vétel alapját képező okmány mellett kell megőrizni. A nyilvántartásba vétel alapjai képező okmány mellett kell őrizni a bejegyzésre kötelezett szervezet adóhatóságnál letétbe helyezett mérlegét, eredménykimutatását és eredményfelosztását.
22. §
(1) A törzskönyvi hatósága törzskönyvbe bejegyzett adatok változására vonatkozó bejelentést megvizsgálja. Ha a bejelentés megfelel a jogszabály rendelkezéseinek, a változásról a 14. § (3) bekezdésben felsoroltakat a bejelentés egy, bélyegzővel záradékolt példányával 8 napon belül értesíti. A bejelentés egy példányát egyidejűleg a bejegyzésre kötelezett szervezet egyedi törzskönyvéhez kell csatolni.
(2) A törzskönyvbe bejegyzett adatok megváltozását tartalmazó bejelentés (15. §) és a változást elrendelő határozat az egyedi törzskönyv része, attól nem különíthető el.
23. §
(1) A bejegyzésre kötelezett szervezet megszűnése esetén a törzskönyvbe be kell jegyezni a megszűnés időpontját, a megszüntetésről rendelkező vagy azt jóváhagyó szerv nevét, a vonatkozó határozat számát, a megszűnt szervezet jogutódjának nevét és székhelyét.
(2) A megszűnt bejegyzésre kötelezett szervezetei a törzskönyvi nyilvántartásból törölni kell. A törlésről a 14. § (3) bekezdésében meghatározott szerveket a törzskönyvi hatóság 8 napon belül értesíti.
(3) A megszűnt bejegyzésre kötelezett szervezetek egyedi törzskönyvét és okmánytárát elkülönítetten kell kezelni és megőrizni.
(4) A beolvadással megszűnő bejegyzésre kötelezett szervezet egyedi törzskönyvét és okmánytárát a megszűnésekor illetékes törzskönyvi hatóságnál kell őrizni.
Tájékoztatás a törzskönyvi adatokról
24. §
(1) Ha a bejegyzésre kötelezett szervezetet a cégnyilvántartásba nem jegyezték be, a törzskönyvi hatóság a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett adatokról kérelemre tájékoztatást ad.
(2) Az 1950. január 1. napja előtt a cégbíróságnál vezetett cégjegyzékbe bejegyzett és felszámolás alatt álló cégre vonatkozó bejegyzések és iratok megtekintését, a cégjegyzékről, valamint a cégiratokról másolat, kivonatos másolat vagy hivatalos bizonyítvány kiadását a pénzügyminiszter külön felhatalmazása alapján az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal engedélyezi.
(3) A törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett, továbbá az egyedi törzskönyvbe foglalt olyan adatok tekintetében, amelyek szolgálati, illetve államtitkot képeznek, a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.
III.
A KÉPVISELETI KÖNYV
A képviseletre jogosultak nyilvántartása
25. §
(1) A bejegyzésre kötelezett szervezet vezetőjét és azokat az alkalmazottakat, tagokat, akiket a szervezet vezetője aláírási joggal felruházott, képviseleti könyvben kell nyilvántartani.
(2) Az alkalmazottak, tagok aláírási jogát írásba kell foglalni. Ennek tartalmaznia kell az aláírásra jogosult családi és utónevét, beosztását, lakóhelyét, valamint az aláírási jog kezdetének időpontját és esetleges korlátozásait.
(3) Az aláírási jog megvonását vagy egyéb módon történő megszűnését ugyancsak írásba kell foglalni és abban a megvonás, illetve megszűnés időpontját is fel kell tüntetni.
(4) Képviseleti könyvként az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kell használni. A képviseleti könyvet annak megnyitása előtt az illetékes törzskönyvi hatósággal hitelesíttetni kell, a hitelesítés időpontját a törzskönyvi nyilvántartásba be kell jegyezni. A képviseleti könyvet a szervezel vezetője állal erre kijelölt személy vezeti.
26. §
(1) Ha a bejegyzésre kötelezett szervezet elnevezése megváltozik, az új nevet a törzskönyvbe történt bejegyzésről kapott értesítés alapján a már használatban lévő képviseleti könyv címlapjára fel kell jegyezni, a feljegyzést a szervezet vezetője (igazgatója, elnöke) aláírásával hitelesíti.
(2) Ha a képviseleti könyv megtelt, a törzskönyvi hatósága könyvet záradékolja, és új képviseleti könyvet hitelesít. A megtelt képviseleti könyvet a bejegyzésre kötelezett szervezetnek meg kell őriznie. A képviseleti könyv nem selejtezhető.
(3) Elveszett (megsemmisült) képviseleti könyv helyett új képviseleti könyvet a törzskönyvi hatóság csak akkor hitelesíthet, ha a korábbi (elveszett) képviseleti könyvre vonatkozóan az illetékes közjegyző megsemmisítő végzését á bejegyzésre kötelezett szervezet csatolja.
(4) Ha a bejegyzésre kötelezett szervezet megszűnik, képviseleti könyvéi a törzskönyvi hatóságnak kell megküldeni és azt a törzskönyvi okmányokhoz kell csatolni.
A képviseleti könyv vezetése
27. §
(1) A képviseleti könyvbe a bejegyzésre kötelezett szervezet képviseletére, illetve aláírási joggal felruházott alkalmazottjára, tagjára vonatkozóan be kell jegyezni:
a) a bejegyzés időpontját,
b) a kinevezési, illetőleg felruházási okirat keltét és számát,
c) az aláírási jog kezdetének időpontját,
d) az aláírásra jogosult családi és utónevét,
e) az aláírási jog korlátozását,
f) az aláírásra jogosult saját kezű aláírását,
g) az aláírási jog megszűnésére vonatkozó okirat keltét és számát, valamint megszűnésének időpontját.
(2) A képviseleti könyvbe az (1) bekezdésben felsorolt adatokat csak okmány alapján szabad bejegyezni.
(3) Az aláírási jog korlátozásával kapcsolatban a képviseleti könyv megfelelő rovatában meg kell jelölni, hogy az aláírói jog mire, illetve azt, hogy mire nem terjed ki.
28. §
(1) Az aláírási joggal felruházott alkalmazott, tag a bejegyzésre kötelezett szervezet vezetője előtt köteles aláírását bejegyezni a képviseleti könyvbe és aláírását a bejegyzett formában használni.
(2) A képviseleti könyvbe bejegyzett adatok valódiságát a bejegyzésre kötelezett szervezet vezetőjét illetően a felügyeletet, törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, az aláírásra jogosult alkalmazottakra, tagokra vonatkozóan pedig a bejegyzésre kötelezett szervezet vezetője, akadályoztatása esetén helyettese igazolja.
(3) A képviseleti könyv adatairól kért tájékoztatásra vonatkozóan a 24. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
IV.
Vegyes és zárórendelkezések
29. §
Ez a rendelet 1989. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a vállalatok, a szövetkezetek és területi (szakmai) szövetségeik, valamint a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulások törzskönyvi nyilvántartásáról és képviseleti könyvéről szóló 59/1979. (XII. 24.) PM rendelet, valamint az ezt módosító 5/1982. (II. 6.) PM rendelet, a 25/1984. (VII. 8.) PM rendelet, a 25/1986. (VIII. 10.) PM rendelet.
30. §
A törzskönyvi jegyzék, az egyedi törzskönyv és az okmánytár nem selejtezhető.
31. §
Azokat a szervezeteket, amelyeket 1988. december 31-ig a törzskönyvi nyilvántartásba bejegyeztek, de nem tartoznak e rendelet hatálya alá, az illetékes törzskönyvi hatóság a nyilvántartásból törli és erről a 14. § (3) bekezdésben felsorolt szerveket értesíti. A nyilvántartásból törölt szervezetek egyedi törzskönyvét és okmánytárát a törzskönyvi hatóság őrzi.
Dr. Villányi Miklós s. k.,
pénzügyminiszter