40/2012. (VIII. 30.) KIM rendelet
az önálló bírósági végrehajtó eljárásában alkalmazandó elektronikus kézbesítési rendszer működtetésének részletes szabályairól
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 45. § vonatkozásában a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. címzett: a kézbesítési rendszerben regisztrált fél, akinek a részére a feladó küldeményt továbbít;
2. feladó: a kézbesítési rendszerben regisztrált, küldeményt továbbító fél;
3. felhasználó: aki a kézbesítési rendszerben regisztrált fél nevében a kézbesítési rendszerhez hozzáférési jogosultsággal rendelkezik;
4. fél: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 35/C. § (1) bekezdésében meghatározott fél;
5.[1] Kar: Magyar Bírósági Végrehajtói Kar;
6.[2] kézbesítési rendszer: a Karnak a végrehajtási ügyben történő iratkézbesítés biztosítása érdekében a felek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető, országosan egységes számítástechnikai rendszere;
7. végrehajtási ügy: az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó végrehajtási ügy.
2. A kézbesítési rendszer működtetésének célja
2. § Végrehajtási ügyben a Vht. 35/C. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartás az önálló bírósági végrehajtók és
a) a felek, továbbá
b)[3] a többi önálló bírósági végrehajtó, valamint a Kar
között az e rendelet szerinti kézbesítési rendszeren keresztül valósul meg.
3. A kézbesítési rendszer működtetése
3. § (1)[4] A kézbesítési rendszer működtetője a Kar.
(2)[5] A kézbesítési rendszer alkalmazásgazdája és adatgazdája a Kar Hivatali szervének vezetője.
4. § (1)[6] A Kar a kézbesítési rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére szerződést köthet; e feladatok ellátásával külső szolgáltatót akkor bízhat meg, ha az vállalta a Vht.-ban és az e rendeletben előírt követelmények betartását is.
(2)[7] A Karnak folyamatosan ellenőriznie kell, hogy a külső szolgáltató teljesíti-e a szerződéses kikötéseket.
5. § (1)[8] Az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok betartásán túl a kézbesítési rendszer fejlesztésével és üzemeltetésével megbízott kari tagok és alkalmazottak, valamint külső szolgáltatók az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott, a kézbesítési rendszerrel kapcsolatos adatok tekintetében titoktartásra is kötelesek.
(2) A titoktartási kötelezettség a munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnését követően is fennmarad.
6. § (1)[9] A Kar a kézbesítési rendszer működtetéséhez szükséges, valamint az informatikai biztonsági követelményrendszert megvalósító szabályzatokat határozattal fogadja el.
(2)[10] A kézbesítési rendszer működtetésével összefüggő felelősségi körrel, feladattal rendelkező személyeket a Kar alkalmazza, vagy ha ezt e rendelet lehetővé teszi, külső szolgáltatót alkalmaz.
7. § (1) A Karnak biztosítania kell, hogy:[11]
a) a kézbesítési rendszerben található adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása az adatkezelést szabályozó törvényi előírások betartásával történjen (törvényes adatkezelés),
b) a kézbesítési rendszerben kezelt adatot csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szerint ismerhessék meg, használhassák fel, illetve rendelkezhessenek a felhasználásáról (bizalmasság),
c) a kézbesítési rendszerben kezelt adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyezzenek - ideértve a bizonyosságot abban, hogy az elvárt forrásból származik és a származás megtörténtének bizonyosságát is -, továbbá a rendszerelemek a rendeltetésüknek megfelelően használhatóak legyenek (sértetlenség),
d) a kézbesítési rendszerben kezelt adatokat, illetve az informatikai rendszer elemeit az arra jogosultak a szükséges időpontban és időtartamra használhassák (rendelkezésre állás).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében a Karnak rendelkeznie kell[12]
a) üzemeltetési, valamint informatikai biztonsági szabályzatokkal,
b) üzletmenet-folytonossági, katasztrófa-elhárítási tervvel,
c) szolgáltatásműködési szabályzattal, amelyben meg kell határozni a rendszer működéséért felelős, az adatgazda, az adatkezelő, illetőleg az adatfeldolgozó, az üzemeltető és az igénybe vevők jogait és kötelezettségeit, valamint az adatkezelés, adattovábbítás és adatszolgáltatás eljárásrendjét,
d) változáskezelési szabályzattal,
e) mentési renddel és biztonsági mentésekkel,
f) a rendkívüli üzemeltetési helyzetekre kidolgozott eljárásrenddel, és rendkívüli helyzetekben folyamatos üzemelést biztosító tartalékberendezésekkel.
(3)[13] A Karnak gondoskodnia kell a Vht. 253/G. § (1) bekezdés szerinti adatokon túlmenően a rendszer működése szempontjából meghatározó folyamatok valamennyi kritikus eseményének naplózásáról.
8. § (1)[14] A kézbesítési rendszer létrehozásának és működtetésének, valamint a kézbesítési rendszer útján kezelt adatok megőrzésének költségeit a Kar viseli.
(2) A kézbesítési rendszerhez való hozzáférés biztosításáért, a rendszer használatáért és a felek kézbesítési rendszerben történő regisztrációjáért a felekkel szemben díj vagy költség felszámítására nem kerül sor.
4. A kézbesítési rendszerhez való hozzáférés
9. § (1)[15] A kézbesítési rendszert a Kar - kivéve az üzemszerű karbantartás időszakát - folyamatosan elérhetővé teszi a felhasználók számára.
(2)[16] Az üzemszerű karbantartás idejéről a Kar a kézbesítési rendszer felületén előzetesen - legalább 3 nappal a karbantartást megelőzően - és a karbantartás ideje alatt tájékoztatást ad.
10. §[17] A kézbesítési rendszer útján megvalósuló elektronikus kommunikáció eszközeit, formai elemeit (sémáit) és peremfeltételeit, továbbá azt, hogy a kézbesítési rendszerben regisztrált feleknek és a nevükben eljáró felhasználóknak milyen infrastrukturális feltételeknek kell megfelelniük, a Kar által működtetett honlapon közzétett rendszerspecifikáció (a továbbiakban: rendszerspecifikáció) határozza meg.
11. § (1)[18] A kézbesítési rendszer szolgáltatásait a Kar az általa üzemeltetett központi szolgáltató szerver (a továbbiakban: központi szerver) útján biztosítja; a központi szerver a szolgáltatásokat szabványos interfészen nyújtja.
(2) Az e rendeletben és a rendszerspecifikációban foglalt követelmények teljesítése esetén a kézbesítési rendszerhez bármilyen szoftver alkalmazásával csatlakozhatnak a felhasználók.
5. Felhasználási szabályzat
12. § (1)[19] A Kar a kézbesítési rendszer félként és felhasználóként történő használatának feltételeit szabályzatban (a továbbiakban: felhasználási szabályzat) állapítja meg.
(2) A felhasználási szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a felhasználási szabályzat és a módosítása felhasználó által történő elfogadásának módja,
b) tájékoztató a kézbesítési rendszer felhasználók számára nyújtott szolgáltatásairól és az egyes szolgáltatások igénybe vételének módjáról,
c) a kézbesítési rendszer üzemszerű karbantartási idejének és az erről szóló tájékoztatásnak a módja,
d) az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti kérelem, bejelentés tekintetében
da) a kérelem, bejelentés előterjesztésének módja és az eljárás lefolytatása,
db) a kérelem, bejelentés teljesítéséhez szükséges adatok igazolása,
dc) a változások bejelentésének eljárása,
e) tájékoztatás a fél és a felhasználó adatainak kezeléséről (adatok köre, kezelésük időtartama, adatok továbbítása, adatkezelő, felelősség az adatok kezeléséért),
f) a küldemények kézbesítési rendszerbe történő továbbításához és onnan történő fogadásához szükséges műszaki és adminisztratív feltételek,
g) a kézbesítési rendszerhez tartozó, a felhasználók rendelkezésére álló szakmai és technikai segítségnyújtó szolgáltatás tartalma és elérhetősége.
13. § (1)[20] A felhasználási szabályzatot és annak módosítását a Kar a felhasználók számára közzéteszi a Kar által üzemeltetett honlapon; az a közzététel napjától alkalmazható.
(2) A felhasználó - annak kivételével, akire nézve az külön elfogadás nélkül kötelező - a felhasználási szabályzat módosításának közzétételét követően a kézbesítési rendszer útján műveletet csak azt követően végezhet, hogy a felhasználási szabályzat módosítását - a kézbesítési rendszer felületén, erre szolgáló művelet elvégzésével - elfogadta.
6. Szakmai és technikai segítségnyújtó szolgáltatás
14. § A Kar a felhasználók számára a kézbesítési rendszer használatának elősegítésére[21]
a) a kézbesítési rendszer felületén folyamatosan működtet elektronikus úton elérhető szakmai és technikai segítségnyújtó szolgáltatást,
b) a felhasználói szabályzatban rögzített időtartamban telefonos ügyfélszolgálatot tart fenn.
7. A kézbesítési rendszer működtetésének felügyelete
15. §[22] A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke a kézbesítési rendszer működtetésének felügyeletével kapcsolatban ellátja az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározott felügyeleti feladatokat.
II. FEJEZET
AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁSBAN RÉSZT VEVŐ FELEK ÉS FELHASZNÁLÓK REGISZTRÁLÁSA
8. Regisztrációs csoportok
16. § A kézbesítési rendszerben a regisztráció a felek következő csoportjai szerint történik:
a)[23] Kar,
b) végrehajtó,
c) elektronikus kapcsolattartást igénylő, meghatalmazotti tevékenységét hivatásszerűen ellátó fél,
d) elektronikus kapcsolattartást igénylő egyéb fél,
e) elektronikus kapcsolattartásra köteles fél.
9. A Kar regisztrációja[24]
17. § (1) A regisztrációt a Kar végzi el a Kar következő adatainak a kézbesítési rendszerben történő rögzítésével:[25]
a) elnevezés,
b) törvényes képviselő neve, címe, személyazonosító okmányának típusa és száma,
c) székhely (telephely) és belföldi értesítési cím,
d) általános kapcsolattartó neve, telefonszáma és elektronikus levelezési címe,
e) technikai kapcsolattartó neve, telefonszáma és elektronikus levelezési címe,
f)[26] a Kar nevében eljáró felhasználó adatai:
fa) elektronikus aláírás tanúsítványban szereplő név,
fb) telefonszám,
fc) elektronikus levelezési cím.
(2)[27] A regisztráció során a Karnak fel kell tölteni a kézbesítési rendszerbe a felhasználó elektronikus aláírói tanúsítványát, titkosító tanúsítványát és hitelesítési tanúsítványát.
(3)[28] A Kar felhasználóként olyan személyt jelölhet meg, aki jogosult a nevében küldemények továbbítására és fogadására, valamint azok adatainak megismerésére. Több felhasználó is megjelölhető.
(4)[29] A Kar adataiban bekövetkezett változások esetén a Kar e § szerint gondoskodik az adatok változásának átvezetéséről.
10. Végrehajtók regisztrálása
18. § (1) A végrehajtók regisztrációját a Kar önálló bírósági végrehajtónként végzi el a következő adatok kézbesítési rendszerben történő rögzítésével:[30]
a) önálló bírósági végrehajtó adatai:
aa) név,
ab) székhely,
ac) jelvényszám,
b) értesítési cím (végrehajtó irodájának címe),
c) általános kapcsolattartó neve, telefonszáma, elektronikus levelezési címe,
d) technikai kapcsolattartó neve, telefonszáma, elektronikus levelezési címe,
e) az önálló bírósági végrehajtó nevében eljáró felhasználó adatai:
ea) elektronikus aláírás tanúsítványban szereplő név,
eb) jelvényszám,
ec) telefonszám,
ed) elektronikus levelezési cím.
(2) A végrehajtó nevében eljáró felhasználóként kerülnek regisztrálásra az önálló bírósági végrehajtó és az általa (vagy a végrehajtói iroda által) foglalkoztatott önálló bírósági végrehajtó-helyettesek.
(3)[31] A regisztráció során a Karnak a kézbesítési rendszerbe fel kell tölteni az önálló bírósági végrehajtó nevében eljáró felhasználók hivatali elektronikus aláírói tanúsítványát, titkosító tanúsítványát és hitelesítési tanúsítványát.
(4)[32] A végrehajtói szolgálatot, végrehajtó-helyettesi szolgálatot érintő változások esetén (kinevezés, szolgálat megszűnése, felfüggesztés) a Kar e § szerint gondoskodik az adatok változásának átvezetéséről.
11. Regisztrálás elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti kérelem alapján
19. § (1) Az elektronikus kapcsolattartást igénylő, meghatalmazotti tevékenységét hivatásszerűen ellátó természetes személynek az elektronikus kapcsolattartás igénylése iránti, a Vht. 35/D. § (1) bekezdése szerinti kérelmében (a továbbiakban e fejezetben: kérelem) meg kell jelölnie a következő adatait:
a) név,
b) születési név,
c) anyja neve,
d) születési hely és idő,
e) személyazonosító okmány típusa és száma,
f) lakóhely és belföldi értesítési cím,
g) belföldi értesítési cím hiányában a kézbesítési megbízottja neve és idézési címe,
h) a nevében eljáró felhasználó neve [elektronikus aláírás tanúsítványában szereplő név, amelynek meg kell egyeznie az a) pont szerinti névvel],
i) telefonszám,
j) elektronikus levelezési cím.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) a felhasználó elektronikus aláírói tanúsítványát, titkosító tanúsítványát és hitelesítési tanúsítványát,
b)[33]
c) kézbesítési megbízottal rendelkező fél esetében a kézbesítési megbízottal kötött megbízási szerződés elektronikus másolatát,
d) a kérelem előterjesztése során meghatalmazottal eljáró fél esetében a képviseletre adott meghatalmazás elektronikus másolatát.
(3)[34] A kérelemben meg kell jelölni - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 65. § a) és b), valamint e)-g) pontjának valamelyikére hivatkozással - a meghatalmazotti tevékenység típusát is, és - kivéve, ha a képviseleti jog igazolására kötelezésnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 19. § (3) bekezdésében meghatározott okból nincs helye - a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazottként való eljárásra feljogosító jogviszony fennállását igazoló irat elektronikus másolatát.
(4) A kérelemhez olyan elektronikus aláírás tanúsítvány csatolható, amely igazolja
a) az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását,
b) egyéb meghatalmazott esetében pedig azt, hogy az aláíró jogosult a meghatalmazás alapján képviselt nevében történő aláírásra.
20. § (1) Az elektronikus kapcsolattartást igénylő, meghatalmazotti tevékenységét hivatásszerűen ellátó szervezetnek a kérelemben meg kell jelölnie a következő adatait:
a) elnevezés (teljes elnevezés),
b) azonosító adatok:
ba) cég esetében cégjegyzékszám,
bb) egyéb szervezet esetében nyilvántartását vezető szervezet elnevezése és nyilvántartási száma,
bc) nem nyilvántartott szervezet esetében a szervezetet létrehozó jogszabályi rendelkezés,
c) törvényes képviselőjének neve, címe, személyazonosító okmányának típusa és száma,
d) székhely (telephely) és belföldi értesítési cím,
e) belföldi értesítési cím hiányában a kézbesítési megbízottja neve és idézési címe,
f) általános kapcsolattartó neve, telefonszáma és elektronikus levelezési címe,
g) technikai kapcsolattartó neve, telefonszáma és elektronikus levelezési címe,
h) a fél nevében eljáró felhasználó adatai:
ha) elektronikus aláírás tanúsítványban szereplő név,
hb) telefonszám,
hc) elektronikus levelezési cím.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) a felhasználó elektronikus aláírói tanúsítványát, titkosító tanúsítványát és hitelesítési tanúsítványát,
b) nem cég szervezet esetében a nyilvántartásba vételéről szóló határozat elektronikus másolatát,
c)[35]
d) kézbesítési megbízottal rendelkező fél esetében a kézbesítési megbízottal kötött megbízási szerződés elektronikus másolatát,
e) a kérelem előterjesztése során meghatalmazottal eljáró fél esetében a képviseletre adott meghatalmazás elektronikus másolatát.
(3)[36] A kérelemben meg kell jelölni - a Pp. 65. § a) és b), valamint e)-g) pontjának valamelyikére hivatkozással - a meghatalmazotti tevékenység típusát is, és - kivéve, ha a képviseleti jog igazolására kötelezésnek az Eüsztv. 19. § (3) bekezdésében meghatározott okból nincs helye - a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazottként való eljárásra feljogosító jogviszony fennállását igazoló irat elektronikus másolatát.
(4) A kérelemhez olyan elektronikus aláírói tanúsítvány csatolható, amely igazolja
a) az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását,
b) egyéb meghatalmazott esetében pedig azt, hogy az aláíró jogosult a meghatalmazás alapján képviselt szervezet nevében történő aláírásra.
(5)[37] Az elektronikus kapcsolattartást igénylő szervezet a nevében eljáró felhasználóként olyan személyt jelölhet meg kérelmében, aki jogosult a nevében küldemények továbbítására és fogadására, valamint azok adatainak megismerésére. Több felhasználó is megjelölhető.
21. § (1) Ha az elektronikus kapcsolattartást igénylő egyéb fél természetes személy, a kérelmében meg kell jelölnie a következő adatait:
a) név,
b) születési név,
c) anyja neve,
d) születési hely és idő,
e) személyazonosító okmány típusa és száma,
f) törvényes képviselőjének neve, címe, személyazonosító okmányának típusa és száma,
g) lakóhely és belföldi értesítési cím,
h) belföldi értesítési cím hiányában a kézbesítési megbízottja neve és idézési címe,
i) a nevében eljáró felhasználó neve [elektronikus aláírás tanúsítványában szereplő név, amelynek meg kell egyeznie az a) pont szerinti névvel],
j) telefonszám,
k) elektronikus levelezési cím.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) a felhasználó elektronikus aláírói tanúsítványát, titkosító tanúsítványát és hitelesítési tanúsítványát,
b)[38]
c)[39]
d) kézbesítési megbízottal rendelkező fél esetében a kézbesítési megbízottal kötött megbízási szerződés elektronikus másolatát,
e) a kérelem előterjesztése során meghatalmazottal eljáró fél esetében a képviseletre adott meghatalmazás elektronikus másolatát.
22. § (1) Ha az elektronikus kapcsolattartást igénylő egyéb fél szervezet, a kérelemben meg kell jelölnie a következő adatait:
a) elnevezés (teljes elnevezés),
b) azonosító adatok:
ba) cég esetében cégjegyzékszám,
bb) egyéb szervezet esetében a nyilvántartását vezető szervezet elnevezése és nyilvántartási száma,
bc) nem nyilvántartott szervezet esetében a szervezetet létrehozó jogszabályi rendelkezés,
c) törvényes képviselőjének neve, címe, személyazonosító okmányának típusa és száma,
d) székhely (telephely) és belföldi értesítési cím,
e) belföldi értesítési cím hiányában a kézbesítési megbízottja neve és idézési címe,
f) általános kapcsolattartó neve, telefonszáma és elektronikus levelezési címe,
g) technikai kapcsolattartó neve, telefonszáma és elektronikus levelezési címe,
h) a fél nevében eljáró felhasználó adatai:
ha) elektronikus aláírás tanúsítványban szereplő név,
hb) telefonszám,
hc) elektronikus levelezési cím.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) a felhasználó elektronikus aláírói tanúsítványát, titkosító tanúsítványát és hitelesítési tanúsítványát,
b) nem cég szervezet esetében a nyilvántartásba vételéről szóló határozat elektronikus másolatát,
c)[40]
d) kézbesítési megbízottal rendelkező fél esetében a kézbesítési megbízottal kötött megbízási szerződés elektronikus másolatát,
e) a kérelem előterjesztése során meghatalmazottal eljáró fél esetében a képviseletre adott meghatalmazás elektronikus másolatát.
(3)[41] Ha az elektronikus kapcsolattartást igénylő egyéb fél szervezet, a nevében eljáró felhasználóként olyan személyt jelölhet meg kérelmében, aki jogosult a nevében küldemények továbbítására és fogadására, valamint azok adatainak megismerésére. Több felhasználó is megjelölhető.
12. Elektronikus kapcsolattartásra köteles fél regisztrációja
23. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra törvény alapján köteles fél az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges adatok bejelentését és igazolását (a továbbiakban e fejezetben együtt: bejelentés) a 22. §-ban foglalt adatok közlésével és iratok csatolásával teheti meg azzal, hogy meg kell jelölnie a GIRO kódját és az elektronikus kapcsolattartásra kötelezést előíró jogszabályi rendelkezést [Vht. 79/G. § (1) bekezdése] is.
(2)[42] Ha a fél korábban már csatlakozott a pénzintézeti megkeresések kari rendszeréhez, akkor csak az ennek regisztrációja során be nem jelentett adatok, nem csatolt iratok szolgáltatására köteles; ezekről a Kar a honlapján tájékoztatót tesz közzé.
13. A kérelem és bejelentés elintézésének közös szabályai
24. § (1)[43] A kérelmet, illetve bejelentést a Kar által üzemeltetett honlapról elérhető, erre a célra biztosított elektronikus felületen, az erre szolgáló elektronikus űrlap kitöltésével kell előterjeszteni, illetve megtenni.
(2) Az elektronikus űrlapot úgy kell kialakítani, hogy abban feltüntethetőek legyenek a megjelölendő adatok, kérelem esetén a felhasználási szabályzat elfogadásáról szóló nyilatkozat, és csatolhatóak legyenek ahhoz a szükséges mellékletek.
25. § (1)[44] A kérelem, illetve bejelentés adataiból és az ahhoz csatolt mellékletekből összeállított és elektronikusan aláírt e-aktának az eljáró végrehajtó részére történő továbbításáról a Kar a külön jogszabály szerinti elektronikus ügyelosztási program alkalmazásával gondoskodik.
(2) Az ügyelosztást megvalósító automatizmust úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a kérelmeknek, bejelentéseknek az érkezés sorrendjében, egyenként történő, a végrehajtók közötti arányos elosztását.
26. § (1) Ha a fél kérelme vagy bejelentése hiányos, a végrehajtó felhívja a hiányok pótlására, egyébként pedig elvégzi
a) a kérelmet, bejelentést tartalmazó e-aktán szereplő elektronikus aláírás ellenőrzését,
b) természetes személy kérelmező esetén a kérelmezői név és az aláírói tanúsítványban szereplő név egyezésének ellenőrzését,
c) a csatolt tanúsítványok érvényességének ellenőrzését,
d) a Vht. 47/A. § szerinti ellenőrzést, valamint a cégjegyzékbe és civil szervezetek bírósági nyilvántartásába történő betekintéssel a szervezet és képviselője adatainak, továbbá a csatolt tanúsítványoknak az ellenőrzését.
(2) A végrehajtó a fél adatait tartalmazó elektronikus regisztrációs űrlapot kitölti és az űrlap adataiból és a csatolt tanúsítványokból összeállított és aláírt e-aktát továbbítja a kézbesítési rendszer részére.
(3) A végrehajtó a felet az eljárás eredményéről a félnek a regisztrált felek nyilvántartásában történő adatrögzítéséről a kézbesítési rendszerből kapott, a fél rögzített adatait tartalmazó értesítés elektronikus úton történő továbbításával tájékoztatja, a kézbesítési rendszer pedig az értesítést közvetlenül is továbbítja a felhasználó elektronikus levélcímére. Ha a kérelem teljesítésének megtagadására kerül sor, az erről szóló jegyzőkönyvet kell kézbesíteni a fél számára.
27. § A kérelemben, bejelentésben közölt adatok megváltozása, valamint az elektronikus kapcsolattartási igénylés megszüntetéséről [Vht. 35/D. § (5) bekezdés] szóló bejelentés esetén a kérelem és bejelentés szabályai szerint kell eljárni.
14. Az adatok rögzítése a regisztrált felek nyilvántartásában
28. § (1) A kézbesítési rendszert úgy kell kialakítani, hogy
a) ha a regisztrációs űrlap tartalmazza a szükséges adatokat, azokat automatikusan rögzítse a regisztrált felek nyilvántartásában és generálja a regisztrált fél egyedi azonosítására szolgáló azonosítót, valamint a regisztrált fél nevében eljáró felhasználó számára a felhasználói nevet, jelszót és egyedi azonosításra szolgáló azonosítót,
b) hiányosan kitöltött regisztrációs űrlap alapján vagy a kézbesítési rendszerben ugyanazon regisztrációs csoportban már rögzített fél esetében ne rögzítsen adatot a kézbesítési rendszerben, hanem erről hibaüzenetet küldjön a kérelmet, bejelentést, regisztrációt intéző részére,
c) a regisztrált felek nyilvántartásában történő adatrögzítésről a rögzített és generált adatokat tartalmazó értesítést továbbítson a kérelmet, bejelentést, regisztrációt intéző részére,
d) a regisztrált felek nyilvántartásában történő adatrögzítés napját követő naptól biztosítsa a felhasználó számára a kézbesítési rendszer szolgáltatásainak igénybe vételét.
(2) A regisztrált felek nyilvántartásában a módosítások átvezetésére és a nyilvántartásból való törlésre az (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
III. FEJEZET
A FELHASZNÁLÓK RÉSZÉRE RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ SZOLGÁLTATÁSOK
15. A kézbesítési rendszerben regisztrált felek nevében eljáró felhasználók számára elérhető szolgáltatások
29. § A kézbesítési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a felhasználók a kézbesítési rendszer következő szolgáltatásait vehessék igénybe:
a) a regisztrált felek küldemények címzéséhez szükséges adatainak letöltése,
b) küldemény feltöltése,
c) feladóvevények letöltése,
d) tértivevények feltöltése,
e) küldemények letöltése,
f) tértivevények letöltése,
g) a küldemény státuszinformációinak lekérdezése.
16. A kézbesítési rendszernek a végrehajtó és a Kar részére elérhető szolgáltatásai[45]
30. §[46] A kézbesítési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a végrehajtók és a Kar a regisztrált felek nevében eljáró felhasználók számára rendelkezésre álló szolgáltatásokon túl a regisztrált felek adatainak lekérdezésére is jogosultsággal rendelkezzenek.
17. A felhasználó hozzáférése a kézbesítési rendszer szolgáltatásaihoz
31. § A felhasználó a kézbesítési rendszer szolgáltatásait a hitelesítési tanúsítványának használatával veheti igénybe.
IV. FEJEZET
KÜLDEMÉNYEK TOVÁBBÍTÁSA A KÉZBESÍTÉSI RENDSZEREN KERESZTÜL
18. Alkalmazandó üzenetformátumok
32. § (1) A kézbesítési rendszerben az üzenetformátum specifikációban meghatározott formátumú xml állományok továbbíthatóak küldeményként. A kézbesítési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az üzenethez az üzenetformátum specifikációban meghatározott formátumú mellékleteket lehessen csatolni.
(2)[47] A Kar az általa üzemeltetett honlapon köteles közzétenni az üzenetformátumokat és az azokhoz tartozó üzenetsémákat a bevezetési idejük feltüntetésével.
19. Küldemény létrehozása és metaadatainak meghatározása
33. § A küldeményformátumokat úgy kell kialakítani, hogy azokhoz metaadatként rögzíthetőek legyenek
a) a küldemény egyedi azonosítója,
b) a feladó és a feladó nevében eljáró felhasználó egyedi azonosítója,
c) a címzett egyedi azonosítója és
d) a küldemény típusára vonatkozó adatok.
34. § (1) A küldemény egyedi azonosítójának előállításáról a felhasználó köteles gondoskodni a rendszerspecifikációban meghatározott követelmények teljesítésével.
(2) A kézbesítési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a küldemény egyedi azonosítója alapján biztosítsa a küldemény továbbításához tartozó valamennyi más adategységgel (küldemény, tértivevény, feladóvevény és hibajelentés) való összerendelhetőségét.
35. § (1) A küldeményt a feladónak el kell látnia legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, valamint titkosítania kell.
(2) A titkosítást úgy kell elvégezni, hogy azt kizárólag a feladó és a címzett fél, illetve e felek nevében eljáró felhasználók tudják feloldani.
20. Címzett kiválasztása
36. § (1) A kézbesítési rendszerben regisztrált felek nevében eljáró felhasználók feladóként végrehajtó címzettek részére továbbíthatnak küldeményt.
(2) A végrehajtó feladó valamennyi regisztrált címzett részére továbbíthat küldeményt.
37. § A címzett kiválasztása a regisztrált felek listájából történik.
21. Feladóvevény kiállítása
38. § (1) A kézbesítési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a feltöltött küldeményt ellenőrizze abból a szempontból, hogy teljesíti-e az e rendeletben és a rendszerspecifikációban meghatározott feltételeket, és sikeres ellenőrzés esetén automatikusan kiállítsa és letölthetővé tegye a feladó részére a küldemény feladását tanúsító értesítést (feladóvevény).
(2)[48] A feladóvevény formátumára, metaadataira és létrehozására a küldemény formátumára, metaadataira és létrehozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az metaadatként a feladott küldemény azonosítására alkalmas előzményazonosítót és az Eüsztv. 1. § 34. pontja szerinti lenyomatot is tartalmaz.
22. Küldemény továbbítása a címzett részére
39. § A kézbesítési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a feladóvevény kiállításával egyidejűleg értesítést helyezzen el a címzett részére fenntartott tárhelyen, amely tartalmazza a küldemény metaadatait.
40. § (1) Az értesítés adatai alapján a kézbesítés megtörténtét tanúsító tértivevényt a címzett elkészíti és feltölti a kézbesítési rendszerbe a küldemények formátumára, metaadataira és létrehozására vonatkozó szabályok szerint.
(2) A kézbesítési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a feltöltött tértivevényt ellenőrizze abból a szempontból, hogy teljesíti-e az e rendeletben és a rendszerspecifikációban meghatározott feltételeket, és sikeres ellenőrzés esetén letölthetővé tegye a címzett részére a küldeményt, a feladó részére pedig a tértivevényt.
41. § A kézbesítési rendszert úgy kell kialakítani, hogy ha a címzett a küldemény érkezéséről szóló értesítésnek a számára fenntartott tárhelyen történő elhelyezésétől számított öt munkanapon belül nem vette át a küldeményt, akkor ennek tényét rögzítse egy tértivevény formátumú nyilatkozatban, és ezt tegye letölthetővé az eredeti feladónak és a címzettnek, valamint a küldeményt elektronikus levélben küldje meg a címzettnek a regisztrációkor megadott elektronikus levélcímére.
23. A küldemény státuszinformációinak lekérdezése
42. § (1) A kézbesítési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a központi szerver a küldemények kézbesítési státuszával kapcsolatban rögzítse
a) a feladás dátumát,
b) a kézbesítés dátumát,
c) a feldolgozási állapotot,
d) a kézbesítési állapotot és
e) a hibajelentéseket.
(2) A küldeményhez tartozó feladóvevény, tértivevény és hibajelentés a küldeményazonosító alapján lekérdezhető.
24. Küldemények törlése a kézbesítési rendszerből
43. § (1)[49] A kézbesítési rendszert úgy kell kialakítani, hogy a küldeményeket, valamint a feladásuk és kézbesítésük igazolására kiállított feladóvevényeket, értesítéseket és tértivevényeket a kézbesítésük időpontjától, illetve a kézbesítési fikció beálltának időpontjától számított 30 nap elteltével automatikusan törölje a felhasználó számára fenntartott tárhelyről.
(2)[50] Az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően a Karnak biztosítania kell a küldemények feladásának és kézbesítésének igazolására kiállított feladóvevényekhez, értesítésekhez és tértivevényekhez, valamint a küldemények metaadataihoz való folyamatos hozzáférést, továbbá a megőrzött adatok olvashatóságához szükséges technológia rendelkezésre állását további 10 évig, majd 10 év elteltével az adatokat törölnie kell.
V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. Hatálybalépés
44. § Ez a rendelet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
26. Módosuló jogszabályok
45. §[51]
Dr. Navracsics Tibor s. k.,
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Lábjegyzetek:
[1] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a)-b) pontjai. Hatályos 2016.03.09.
[2] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[3] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[4] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[5] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés d) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[6] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[7] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[8] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés f) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[9] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[10] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[11] A nyitó szövegrészt módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[12] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[13] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[14] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[15] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja valaminz (2) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[16] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[17] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[18] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[19] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[20] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[21] A nyitó szövegrészt módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[22] Módosította a 10/2021. (IX. 30.) IM rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2021.10.01.
[23] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[24] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[25] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[26] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[27] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[28] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[29] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[30] A nyitó szövegrészt módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[31] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[32] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[33] Hatályon kívül helyezte a 20/2014. (XII. 23.) IM rendelet 16. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2015.01.10.
[34] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 37. § (2) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
[35] Hatályon kívül helyezte a 20/2014. (XII. 23.) IM rendelet 16. § (2) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2015.01.10.
[36] Megállapította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 37. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
[37] Módosította a 20/2014. (XII. 23.) IM rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.12.24.
[38] Hatályon kívül helyezte a 20/2014. (XII. 23.) IM rendelet 16. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2015.01.10.
[39] Hatályon kívül helyezte a 20/2014. (XII. 23.) IM rendelet 16. § (2) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2015.01.10.
[40] Hatályon kívül helyezte a 20/2014. (XII. 23.) IM rendelet 16. § (2) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2015.01.10.
[41] Módosította a 20/2014. (XII. 23.) IM rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.12.24.
[42] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdés a)-f) pontjai. Hatályos 2016.03.09.
[43] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[44] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[45] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[46] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[47] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[48] Módosította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 37. § (4) bekezdés a) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[49] Módosította a 20/2017. (XII. 21.) IM rendelet 37. § (4) bekezdés b) pontja. Hatályos 2018.01.01.
[50] Módosította az 5/2016. (III. 8.) IM rendelet 21. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 2016.03.09.
[51] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.