61/2008. (III. 27.) Korm. rendelet

a szakmagyakorlással összefüggő kormányrendeletek módosításáról

A Kormány az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének f), h), j), o) és q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I.

A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet módosítása

1. §

(1) A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Jr.) 1. §-a (2) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában:]

"7. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott állam;"

(2) A Jr. 1. §-ának (2) bekezdése a következő 13. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

"13. tagállami állampolgár: az Etv. 28. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy."

2. §

A Jr. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Szakmagyakorlási tevékenységet természetes személy folytathat - a (3), (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha kérelmére a képzési szak szerint hatáskörrel rendelkező területi mérnöki vagy területi építész kamara szakmagyakorlási jogosultságot állapított meg és nyilvántartásba (a továbbiakban: névjegyzék) bejegyezte. (2) A szakmagyakorlási jogosultság megállapításának feltételei:

a) kamarai tagság - a (3), (5) és (6) bekezdésekben foglalt kivételekkel - az alábbiak szerint:

aa) a 6. § (1) bekezdésben meghatározott szakok esetében a lakóhely szerint illetékes területi mérnöki kamarában, illetve

ab) a 7. §-ban meghatározott szakok esetében a lakóhely szerint illetékes területi építész kamarában;

b) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételek teljesítése;

c) a jogosultsági vizsga letételének vagy a jogosultsági vizsga alóli mentesség igazolása a (3) bekezdésben és a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott, valamint az építészeti tervezési szakterületen tevékenységet megkezdő személyek kivételével.

(3) Az a természetes személy, aki valamely tagállamban jogszerűen letelepedett és ott szakmagyakorlási tevékenység végzésére jogosult, a Magyar Köztársaság területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor folytathatja ugyanezt a szakmagyakorlási tevékenységet, ha

a) a szakmagyakorláshoz szükséges magyar nyelvismerettel rendelkezik,

b) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételekkel rendelkezik, valamint

c) az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamara, illetve a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyzi azzal, hogy a bejegyzés nem jelenti a tevékenység megkezdésének feltételét a külön jogszabályban meghatározott építészmérnöki oklevelek birtokosai tekintetében.

(4) Az elkülönítetten vezetett névjegyzéket vezető területi szakmai kamara ezen névjegyzékből törli azt a személyt, aki a külön jogszabály szerinti évenkénti nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti.

(5) Az (1) bekezdésben nem említett harmadik országbeli állampolgár számára viszonosság alapján állapítható meg szakmagyakorlási jogosultság.

(6) A szakmagyakorlási tevékenységre kamarai tagság nélkül jogosult

a) a kamarai tagságra nem jogosító végzettséggel rendelkező, e rendelet hatálybalépése előtt szakmagyakorlási jogosultságot szerzett - a külön névjegyzékbe bejegyzett - személy;

b) a szakmagyakorlási tevékenységet a (3) bekezdés szerint folytató személy;

c) a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 1. §-ának (4) bekezdése szerinti eseti tervezői engedéllyel rendelkező személy;

d) építésügyi igazgatási szakértő.

(7) Az e § szerinti névjegyzékbe és elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló a bejegyzett adataiban bekövetkezett változást 8 munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a névjegyzéket, illetve elkülönített névjegyzéket vezető területi szakmai kamarának."

3. §

(1) A Jr. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Magyar Építész Kamara hatáskörébe tartozó építészeti tervezési szakterületen a jogosultság megállapítása során a (2) bekezdés a) pontja szerinti:

a) okleveles építészmérnök,

b) 2003. január 1. után megszerzett okleveles építész tervezőművész,

c) okleveles építész,

d) legalább kétéves, akkreditált szakirányú képzést nyújtó felsőoktatási intézményben - az építésügyért felelős miniszter és az országos szakmai kamara véleménye alapján - kialakított képzési terv alapján, szakirányú, 2007. november 30-áig megkezdett 2010. december 31-éig megszerzett képzéssel kiegészített, 2002. december 31-éig megszerzett építészmérnöki, illetve okleveles magasépítő üzemmérnöki főiskolai,

illetve ezzel egyenértékű végzettség tekinthető szakirányúnak."

(2) A Jr. 3. §-a (5) bekezdésének bevezető része és a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti, illetve ezzel egyenértékű végzettség tekinthető szakirányúnak:

a) az építésügyi műszaki szakértői a (7) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint településtervezési szakági, továbbá a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tartószerkezeti tervezési jogosultság megállapítása, valamint"

[esetén.]

(3) A Jr. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az építésügyi igazgatási és a korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakterületi építésügyi műszaki szakértő a (2) bekezdés szerinti végzettségű."

4. §

(1) A Jr. 4. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) és (2) bekezdés szerinti szakmai gyakorlati idő]

"d) 1 év, a 3. § szerinti végzettségű korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakterületi építésügyi műszaki szakértő esetén."

(2) A Jr. 4. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az építésügyi igazgatási szakértői jogosultság a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott gyakorlati idő szakmai tartalmát legalább felerészben építésügyi hatóságnál végzett gyakorlattal kell igazolni."

5. §

(1) A Jr. 5. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A jogosultsági vizsgát - amely a szakmagyakorlás szakterületeihez kapcsolódó jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi szakmai ismeretek, továbbá építésügyi műszaki szakértők esetében építésügyi műszaki szakértői szakmai ismeretek elsajátításának az igazolása - az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint az országos szakmai kamarák bonyolítják le.

(2) A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. A jogosultsági vizsga követelményrendszerét e rendelet 4. melléklete tartalmazza."

(2) A Jr. 5. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározattak szerint kell a jogosultsági vizsgabizottságot létrehozni és működtetni.

(6) A jogosultsági vizsgától a szakmagyakorlási jogosultságot megállapító területi szakmai kamara - a kérelem elbírálása, illetve a névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás során - indokolt esetben

a) eltekint, ha a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljes körűen megegyezik;

b) részben eltekint, ha

ba) a kérelmező a kérelemtől eltérő e rendelet szerinti szakmagyakorlási jogosultság, valamint felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy

bb) a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik."

6. §

A Jr. 10. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:

"(2) A korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakterületi építésügyi műszaki szakértő a 4. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti gyakorlati idő és a 3. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti végzettség megszerzéséig csak a külön jogszabály szerinti energetikai tanúsítvány kiállítására jogosult."

7. §

A Jr. 11. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kérelemhez mellékelni kell:]

"f) - a 2. § (3) bekezdésben és a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott valamint az építészeti tervezési szakterületen tevékenységet megkezdő személyek kérelme kivételével - a jogosultsági vizsga 6 hónapnál nem régebbi eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását."

8. §

(1) A Jr. 13. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kérelemnek helyt adó határozatban fel kell tüntetni:]

"e) a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának a 14. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást."

(2) A Jr. 14. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása

14. § (1) A névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a névjegyzékből törli azt a személyt, aki továbbképzési kötelezettségét a külön jogszabályban előírt időközönként nem igazolja.

(2) A névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.

(3) A névjegyzéki bejegyzés szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a névjegyzéket vezető területi szakmai kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni.

(4) A külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét követően a (3) bekezdés szerint szüneteltetett szakmagyakorlási tevékenység abban az esetben folytatható, amennyiben a névjegyzéki bejegyzés szüneteltetésének megszüntetését kérő személy külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja."

(3) A Jr. 15. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A területi kamarák külön jogszabályban meghatározott módon - a szakmagyakorlási jogosultság megállapításáról szóló határozatnak a 13. § (2) bekezdésben meghatározott adatai alapján - közös, az országos kamarák által működtetett, szakterületenként fejezetekre bontott, nyilvános elektronikus névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a szakmagyakorlók 2. § (7) bekezdése szerinti adatszolgáltatása, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének 14. § szerinti igazolása alapján. A névjegyzékben rögzíteni kell a névjegyzékbe vételi eljárással összefüggésben jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét.

(2) A névjegyzéket vezető területi kamara a nyilvántartásba vett 17. § (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezeteket és más jogi személyeket az (1) bekezdés szerinti névjegyzékben azok külön kérelmére tünteti fel."

9. §

(1) A Jr. 16. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Törölni kell a névjegyzékből azt a személyt,]

"d) aki a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét nem igazolta;"

(2) A Jr. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet és más jogi személy akkor folytathat szakmagyakorlási tevékenységet, ha rendelkezik a tevékenység ellátásához az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő taggal vagy alkalmazottal, és ez a személy részt vesz a szakmagyakorlási tevékenység ellátásában."

10. §

(1) A Jr. 18. §-át megelőző alcím és a 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

" Tagállami állampolgárokkal kapcsolatos sajátos szabályok

18. § (1) Valamely tagállam állampolgára - a 2. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - a szakmagyakorlási jogosultság megállapítása iránti kérelmét az Etv. szerinti szakmai képesítésének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, illetve Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához."

(2) A Jr. 18. §-ának (2) bekezdésének bevezető része és a) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez mellékelni kell

a) magyar nyelvű fordításban:"

(3) A Jr. 18. §-ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[A névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez mellékelni kell]

"c) az állampolgárság igazolását."

(4) A Jr. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 2. § (3) bekezdésében meghatározott személy az elkülönítetten vezetett névjegyzéki bejegyzésre irányuló kérelmét a külön jogszabály szerinti szabad szolgáltatásnyújtásra vonatkozó nyilatkozattal egyidejűleg nyújtja be az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, illetve Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához. A kérelemhez magyar nyelvű fordításban mellékelni kell:

a) a 11. § (2) bekezdésben foglaltakat;

b) a 11. § (3) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározottakat;

c) az állampolgárság igazolását; valamint

d) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét;

e) igazolást arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a szakmagyakorlási tevékenység folytatása céljából jogszerűen letelepedett valamely tagállamban; továbbá

f) nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a nyilatkozat benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva a szakmagyakorlási tevékenység gyakorlásától."

11. §

A Jr. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés a) pont és 21. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/22 l/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk;

c) az Európai Parlament és a Tanács szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvének (2005. szeptember 7.) 5., 6., 7., 13. cikke;

d) az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. cikke."

II.

Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

12. §

(1) Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Émer.) 1. §-a (2) bekezdésének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

"4. tagállam: a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Etv.) 28. §-ának (1) bekezdésében meghatározott állam;"

(2) Az Émer. 1. §-ának (2) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában]

"7. tagállami állampolgár: az Etv. 28. §-ának (2) bekezdésében meghatározott személy."

13. §

(1) Az Émer. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szakmagyakorlási tevékenységet az a természetes személy folytathat, aki büntetlen előéletű, továbbá akinek a kérelmére

a) a területi mérnöki kamara, vagy

b) a területi építész kamara az építész kamarai tag vagy azon személy esetében akiről a területi építész kamara külön jogszabály szerinti névjegyzék vezetésére jogosult

[a továbbiakban az a) és b) pont szerinti kamara együtt: területi kamara] szakmagyakorlási tevékenység gyakorlására vonatkozó jogosultságot (a továbbiakban: szakmagyakorlási jogosultság) állapít meg, majd névjegyzékbe veszi."

(2) Az Émer. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet szakmagyakorlási tevékenységet, ha rendelkezik a szakmagyakorlási jogosultsághoz kötött tevékenység ellátásához az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelő taggal vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személlyel, és ez a tag, személy részt vesz a szakmagyakorlási tevékenység ellátásában."

(3) Az Émer. 2. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(5) Az a természetes személy, aki valamely tagállamban jogszerűen letelepedett és ott szakmagyakorlási tevékenység végzésére jogosult, a Magyar Köztársaság területén történő letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében ugyanezt a szakmagyakorlási tevékenységet akkor folytathatja, ha

a) a letelepedése szerinti tagállamban arra jogosult,

b) az e rendeletben meghatározott szakmai feltételeket teljesíti,

c) a szakmagyakorláshoz szükséges magyar nyelvismerettel rendelkezik, valamint

d) az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamara, illetve Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara elkülönítetten vezetett névjegyzékbe bejegyzi azzal, hogy a bejegyzés nem jelenti a tevékenység megkezdésének feltételét a külön jogszabályban meghatározott építészmérnöki oklevelek birtokosai tekintetében.

(6) Az elkülönítetten vezetett névjegyzéket vezető területi kamara az (5) bekezdés d) pontja szerinti elkülönített névjegyzékből törli azt a személyt, aki a külön jogszabály szerinti évenkénti nyilatkozattételi kötelezettségét nem teljesíti.

(7) Az e § szerinti névjegyzékbe és elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló a bejegyzett adataiban bekövetkezett változást 8 munkanapon belül írásban köteles bejelenteni a névjegyzéket, illetve elkülönített névjegyzéket vezető területi kamarának."

14. §

(1) Az Émer. 5. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A jogosultsági vizsgát az illetékes országos kamara bonyolítja le.

(2) A jogosultági vizsga általános és különös részből áll. A jogosultsági vizsga részletes eljárási szabályait a 3. melléklet, követelményrendszerét a 4. melléklet tartalmazza."

(2) Az Émer. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A jogosultsági vizsgától a szakmagyakorlási jogosultságot megállapító területi szakmai kamara - a kérelem elbírálása, illetve a névjegyzékbe történő bejegyzési eljárás során a) eltekint, ha a kérelmező

aa) építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével teljeskörűen megegyezik,

ab) az Országos Képzési Jegyzék szerinti építési műszaki ellenőri szakképesítéssel rendelkezik;

b) részben eltekint, ha

ba) a kérelmező a kérelemtől eltérő e rendelet szerinti szakmagyakorlási jogosultság, valamint építészeti-műszaki tervezői vagy építésügyi műszaki szakértői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett, vagy

bb) a kérelmező építésügyi vizsgával, építésügyi szakmai tartalmú közigazgatási vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a szakmagyakorlási jogosultsági vizsga követelményrendszerével részben megegyezik."

15. §

(1) Az Émer. 6. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kérelemhez mellékelni kell:]

"f) a jogosultsági vizsga 6 hónapnál nem régebbi eredményes letételének vagy a vizsga alóli mentességnek az igazolását."

(2) Az Émer. 7. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg az e) pontja a hatályát veszti:

[A területi kamara a kérelemnek egyszerűsített határozatban ad helyt, amely tartalmazza:]

"d) a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítése igazolása elmaradásának a 8. § (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeiről történő tájékoztatást."

16. §

Az Émer. 8. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása

8. § (1) A névjegyzéket, vezető területi kamara a névjegyzékből törli azt a személyt, aki továbbképzési kötelezettségét a külön jogszabályban előírt időközönként nem igazolja.

(2) A névjegyzéket vezető területi kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.

(3) A névjegyzéki, bejegyzés szüneteltethető. A szüneteltetés időtartamát a névjegyzéket vezető területi kamaránál be kell jelenteni. A szüneteltetés időtartama alatt szakmagyakorlási tevékenység nem végezhető, a továbbképzési kötelezettség teljesítését nem kell igazolni.

(4) A külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő elteltét követően a (3) bekezdés szerint szüneteltetett szakmagyakorlási tevékenység abban az esetben folytatható, amennyiben a névjegyzéki bejegyzés szüneteltetésének megszüntetését kérő személy külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének teljesítését igazolja."

17. §

(1) Az Émer. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A területi kamarák közös, az országos kamarák által külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal működtetett elektronikus névjegyzéket vezetnek, amelyet folyamatosan aktualizálnak a szakmagyakorlók 2. § (7) bekezdése szerinti adatszolgáltatása, valamint a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségének 8. § szerinti igazolása alapján."

(2) Az Émer. 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területi kamara törli a névjegyzékből azt a személyt,]

"c) aki a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettségét nem igazolta,"

18. §

(1) Az Émer. 11. §-át megelőző alcím és a 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

" Tagállami állampolgárokkal kapcsolatos sajátos szabályok

11. § (1) Valamely tagállam állampolgára a névjegyzék-be vétel iránti kérelmét az Etv. szerinti szakmai képesítésének elismerése iránti kérelmével egyidejűleg nyújtja be az adott szakmagyakorlási tevékenység tekintetében hatáskörrel rendelkező Budapesti Építész Kamarához, illetve a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamarához."

(2) Az Émer. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez mellékelni kell]

"a) magyar nyelvű fordításban"

(3) Az Émer. 11. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A névjegyzékbe vétel iránti kérelemhez mellékelni kell]

"d) az állampolgárság igazolását."

(4) Az Émer. 11. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

"(3) A 2. § (5) bekezdésében meghatározott személy az elkülönítetten vezetett névjegyzéki bejegyzésre irányuló kérelmét a külön jogszabály szerinti szabad szolgáltatásnyújtásra vonatkozó nyilatkozattal egyidejűleg nyújtja be a külön jogszabály szerint eljáró hatósághoz. A kérelemhez magyar nyelvű fordításban mellékelni kell:

a) a 6. § (1) bekezdésben foglaltakat;

b) a 6. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározottakat;

c) az állampolgárság igazolását;

d) a végezni kívánt tevékenység főbb adatait, különösen a helyét, a tárgyát és a jellegét;

e) igazolást arról, hogy a szolgáltatásnyújtó a szakmagyakorlási tevékenység folytatása céljából jogszerűen letelepedett valamely tagállamban;

f) nyilatkozatot arról, hogy a szolgáltatásnyújtó az igazolás benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva a szakmagyakorlási tevékenység gyakorlásától."

19. §

Az Émer. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés a) pont és 21. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/22 l/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk;

c) az Európai Parlament és a Tanács szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvének (2005. szeptember 7.) 5., 6., 7., 13. cikke;

d) az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. cikke."

III.

A felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet módosítása

20. §

A felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Felr.) 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ellenőri engedélyt vissza kell vonni

a) legfeljebb a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásáig, ha az ellenőr e kötelezettségét nem teljesíti;

b) legfeljebb 5 év időtartamra, ha az ellenőr a tevékenysége során, vagy mulasztásával közvetlen életveszélyes, vagy balesetveszélyes helyzetet okoz;

c) legfeljebb 3 év időtartamra, ha az ellenőr

ca) ellenőri tevékenységével összefüggő jogszabályokat, szakmai előírásokat, szabványokat súlyosan megsérti,

cb) adatszolgáltatási kötelezettségét ismételten elmulasztja."

IV.

Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet módosítása

21. §

(1) Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Sztr.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A továbbképzési kötelezettség alól mentesül]

"a) a külön jogszabály szerint elkülönített névjegyzékbe bejegyzett szakmagyakorló és"

(2) Az Sztr. 3. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A - (7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a kötelező továbbképzés

a) formája tanfolyam,

b) tartalma a szakmagyakorlási jogosultságra vonatkozó jogi, pénzügyi, szabvány és minőségügyi szakmai ismeretek,

c) időigénye továbbképzési időszakonként legalább 10 és legfeljebb 20 óra.

(3) Kötelező tanfolyamot szervezhet a szakmagyakorlási jogosultsághoz kapcsolódó műszaki felsőoktatási, valamint az Fktv. alapján a Felnőttképzési Akkreditáló Testület által kiadott érvényes intézmény-akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény, továbbá a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara, illetve az építésügyi igazgatási szakértők tekintetében a miniszter."

(3) Az Sztr. 3. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A külön jogszabály szerint a területi építész kamaráknál építészeti-műszaki tervezési jogosultságot szerzett szakmagyakorlók a (2) bekezdésben előírtakat a szakmagyakorlási jogosultság megállapítását követő első továbbképzési időszakban, a jogosultság megállapítását követő egy éven belül teljesítik oly módon, hogy a tanfolyam - a 3. melléklet szerinti követelmények ismeretét igazoló - beszámolóval zárul.

(8) A (7) bekezdés szerinti beszámoló eljárási rendjére az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló jogszabály jogosultsági vizsga szervezésére vonatkozó rendelkezései az irányadók."

22. §

(1) A Jr. 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) A Jr. kiegészül e rendelet 2. mellékletével.

(3) A Jr. 2. mellékletének 1.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és az eredeti 1.3. pont számozása 1.4. pontra változik:

"1.3. A 3. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott végzettségű, településtervezési jogosultsággal rendelkező tervezőt, vagy a ba) alpontjában meghatározott vagy azzal egyenértékű képzettségű, településtervezési jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni a településszerkezeti terv és a szabályozási terv beépítésre szánt területei szabályozási munkarészeinek készítésébe, amennyiben a településtervezési jogosultsággal rendelkező tervező végzettsége a 3. § (3) bekezdés bb) alpontjában meghatározott, vagy azzal egyenértékű."

(4) A Jr. 2. mellékletének 2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.2. A 3. § (3) bekezdésének bb) alpontjában meghatározott vagy azzal egyenértékű képzettségű, településrendezési zöldfelületi és tájrendezési tervezési jogosultsággal rendelkező tervezőt kell bevonni a településszerkezeti terv és szabályozási terv beépítésre nem szánt területeinek, továbbá a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek szabályozási munkarészeinek készítésébe, amennyiben a településrendezési tervező végzettsége nem szakirányú."

(5) A Jr. 3. mellékletének 1. pontja kiegészül a következő 1.9 ponttal:

"1.9. építésügyi igazgatási szakértő"

(6) Az Émer. 3. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.

(7) Az Émer. kiegészül e rendelet 4. mellékletével.

(8) A Felr. 4. a) mellékletének helyébe e rendelet 5. melléklete lép.

(9) Az Sztr. kiegészül e rendelet 6. mellékletével.

V.

Záró rendelkezések

23. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet a hatálybalépését követő napon a hatályát veszti.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti

a) a Jr. 6. §-a (1) bekezdésének a), d)-g),j)-l), r)-t), v) és y) pontjai, (3) bekezdése, a 18. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "mellékelni kell:" szövegrész, a 19. §-a (4) bekezdésének utolsó mondata,

b) a Felr. 6. §-a (2) bekezdésének második és utolsó mondata, valamint (8) és (10) bekezdése,

c) az egyes építésügyi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 246/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 17. § (4) bekezdése,

d) a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról szóló 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának b)-d) pontjai, 3. §-ának (3) és (4) bekezdése, valamint 2. számú melléklete, 3. §-ának (1) bekezdésében az "és a településrendezési (TT) ", (5) bekezdésében a ", TT-1" és a ", illetve vezető településrendező tervező", 4. §-a (1) bekezdésének bevezető részéből a "vagy TT-1 minősítésű településrendező tervező", 5. §-a (1) bekezdésének bevezető részéből a ", vagy TT-2 minősítésű településrendező tervező", a 6. §-ának (4) bekezdésében a "vagy településrendezési", a 9. § (1) bekezdésében, és a 8. §-a (2) bekezdésének második mondatában a "illetve a településrendezési" szövegrész,

e) az Sztr. 1. §-ának 3. pontjában a "a szakmagyakorlási jogosultság érvényességének időszaka" szövegrész.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az R. 1. §-a záró részében a "terület-, illetve településrendezés" szövegrész helyébe "területrendezés" szövegrész lép, 2. § (1) bekezdésében a "Terület- és Településrendező tervezők Névjegyzékében" szövegrész helyébe a "Területrendező Tervezők Névjegyzékében" szövegrész lép, 2. §-a (2) bekezdésében a "terület-, illetve településrendező" szövegrész helyébe a "területrendező" szövegrész lép, 6. §-a (1) bekezdésének bevezető részében a "terület- és településrendezés" szövegrész helyébe a "területrendezés" szövegrész, a 6. § (2) bekezdésében az "1. és 2.számú" szövegrész helyébe az "1. számú" szövegrész, a 9. § (5) bekezdésében az "1. és 2. számú" szövegrész helyébe az "1. számú" szövegrész,

b) a Jr. 3. §-ának (6) bekezdésében az "alapképzés" szövegrész helyébe a "képzés" szövegrész, 4. §-a (8) bekezdésében a "(3) bekezdés c) pontjában" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés c) és d) pontjában" szövegrész, (1) bekezdésének b) pontjában a "építészeti műszaki tervezési" szövegrész helyébe a "építészeti műszaki tervezési és ahhoz esetenként kapcsolódó" szövegrész, 10. §-ának (1) bekezdésében a "4. § (3) " szövegrész helyébe a "4. § (3) és (10) " szövegrész, 18. §-ának (4) bekezdésében a "szakképzettség" szövegrész helyébe a "szakmai képesítés" szövegrész,

c) a Felr. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "belügyminiszter" szövegrész helyébe az "építésügyért felelős miniszter" szövegrész, a 6. §-ának a (4) bekezdésében a "Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz" szövegrész helyébe az "építésügyért felelős miniszterhez" szövegrész, 6. §-ának (7) bekezdésében és 3. a) és 3. b) számú mellékleteiben a "Belügyminisztérium" szövegrész helyébe az "Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium" szövegrész

lép.

VI.

Jogharmonizációs záradék

24. §

E rendelet 1-19. §-a, 22. §-ának (l)-(6) bekezdése, 23. §-a (3) bekezdésének a) és (4) bekezdésének b) pontja az Európai Parlament és a Tanács szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) 5., 6., 7., 13. cikkének, valamint az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 61/2008. (III. 27.) Korm. rendelethez

" 1. melléklet a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez

I.

A MÉRNÖKI KAMARÁK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI SZAKTERÜLETEK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG

1. Tartószerkezeti tervezés szakterület (betűjele: T)

1.1. Tartószerkezeti tervezési jogosultsággal végezhető építészeti-műszaki tervezési tevékenység:

a) épület tartószerkezetének és bármely rendszerű alapozásának tervezése, illetve meglévő épület tartószerkezete átalakításának, megerősítésének, helyreállításának tervezése építésztervező és a feladat szerinti szakági tervezőkkel együttműködve (héjszerkezet, függesztett tetőszerkezet és lemezmű tervezésének kivételével),

b) homlokzati és alaprajzi változást nem igénylő esetben bármely rendeltetésű építmény - technológiaváltással összefüggően is - tartószerkezeti átalakításának, megerősítésének, helyreállításának tervezése,

c) építmény bontási tervének és tartószerkezete állapot-felmérési tervének elkészítése,

d) állvány, építési segédszerkezet tervezése,

e) tartószerkezeti jellegű ipari és mezőgazdasági szerkezet, tartály, siló, állvány stb. önálló tervezése,

f) támfal, földmű tervezése,

g) műtárgy (antennatorony, szabadtéri darupálya, tartály, medence, fedetlen tároló távvezetékoszlop, gyárkémény stb.), tartószerkezeti tervezése a feladat szerinti szakági tervezőkkel együttműködve (a dinamikai vizsgálatot igénylő híd- és a vízépítési nagyműtárgy, völgyzárógát tervezésének kivételével),

h) gépalap (a dinamikus hatásokra vizsgálandó szerkezet kivételével) tervezése,

i) föld alatti műtárgyak, tartószerkezeti tervezése alagutak kivételével.

1.1.1. A tevékenység végzéséhez szükséges képzettségek: mesterképzésben szerzett szakképzettség okl. szerkezet-építőmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség, az a) pont tekintetében okleveles építészmérnöki végzettség.

1.2. Hídszerkezet tervezésére kiterjesztett tartószerkezeti tervezési tevékenységi körök:

a) általános tartószerkezeti tervezési tevékenység,

b) a sajátos építmények tartószerkezeteinek és műtárgyainak tervezése, valamint ezek építésének és gyártásának technológiai tervezése.

1.2.1. A tevékenység végzéséhez szükséges képzettségek: mesterképzésben szerzett szakképzettség okl. szerkezet-építőmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

2. Építmények gépészeti tervezés szakterület (betűjele: G)

2.1. Épületgépész tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) építmények vízellátása, csatornázása, gázellátása, fűtése, szellőztetése, klimatizálása, beleértve a technológiát kiszolgáló épületgépészetet - valamint az épületgépészeti jellegű közműbekötések teljes körű tervezését,

b) vízellátás, csatornázás (a külső falsík +1,0 m, illetve telekhatáron belüli közművek az utcai közműcsatlakozásig) tervezése,

c) gázellátás (a külső falsík +1,0 m, illetve telekhatáron belüli közművek az utcai közműcsatlakozásig) tervezése,

d) hőellátás, központi fűtés tervezése,

e) hűtőrendszerek tervezése,

f) klímatechnika és szellőzés tervezése,

g) automatika épületgépészeti funkciótervezés,

h) sűrített levegő ellátás tervezése,

i) épületgépészeti rendszerek olajellátásának tervezése,

j) energetikai rendszerek épületgépészeti infrastruktúra hálózatai tervezése,

k) technológiai ellátó hálózatok tervezése,

l) beépített tűzvédelmi berendezések (külön vizsgához kötött tevékenység) tervezése,

m) éghető folyadékok, gázok és olvadékok tároló és kiszolgáló műtárgy, berendezés, vezeték technológiai tervezése.

2.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség gépészmérnök vagy okl. gépészmérnöki, okl. energetikai mérnöki, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

2.2. Anyagmozgatógépek, építőgépek és felvonók - tervezési jogosultsággal végezhető tevékenységi körök:

a) felvonók és mozgólépcsők teljes körű tervezése,

b) felvonók és mozgólépcsők, valamint zártterű emelő berendezések alkatrészeinek és biztonsági berendezéseinek vezérlése és hajtása, továbbá a komplett berendezések telepítéstervezése az aknaszerkezettel együtt, (kivéve a falazott és vasbeton aknákat) kiegészítve a szükséges statikai és dinamikai számításokkal valamint a forgalomelemzéssel,

c) felvonók és mozgólépcsők komplett telepítéstervezése (az aknaszerkezet kivételével), melyek megfelelnek az érvényes harmonizált szabványoknak (MSZ EN 81 és MSZ EN 115), kiegészítve a szükséges statikai és dinamikai számításokkal, valamint a forgalomelemzéssel.

2.2.1. A tevékenységhez szükséges képzettségek: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség gépészmérnök vagy okl. gépészmérnök, okl. építőmérnöki, okl. villamosmérnöki, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

3. Építmények villamosmérnöki tervezés szakterület (betűjele: V)

3.1. Villamosmérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) építmények és szabad terek közép- és kisfeszültségű rendszereinek villamos tervezése (kül- és beltéri világítás, villámvédelem, folyamatirányítás, építményautomatika, távközlési és informatikai hálózat, villamos energiaellátó rendszerek tervezése a fogyasztói oldaltól a közcélú csatlakozási pontig),

b) kis- és középfeszültségű villamos energiaellátó rendszerek tervezése a fogyasztói oldaltól a közcélú csatlakozási pontig.

3.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettségek: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség villamosmérnök vagy okl. villamosmérnök, okl. mérnök informatikus, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

4. Geotechnikai tervezés szakterület (betűjele: GT)

4.1. Geotechnikai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) föld- és sziklamunkák, természetes terepformák, alapozások, földművek, földmegtámasztó, illetve szivárgásgátló szerkezetek, víztelenítés, föld alatti műtárgyak, alagutak tervezése,

b) geotechnikai szakvélemény készítése,

c) geotechnikai tervek (beleértve alapozási tervek) készítése,

d) természetes földtani képződmények védelmének tervezése,

e) támfalak és más földmegtámasztó szerkezetek és talajhorgonyzás tervezése.

4.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettségek: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi mérnök (szakirány: bánya- és geotechnikai mérnök) vagy okl. földtudományi mérnök, okl. építőmérnöki, illetve az R. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

5. Geodéziai tervezés szakterülete (betűjele: GD)

5.1. Geodéziai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) az építést előkészítő, a megvalósulást dokumentáló geodéziai feladatok végzése,

b) minden olyan geodéziai dokumentáció elkészítése, mely az építésügy körébe tartozó jogszabályokban meghatározott hatósági eljárásokban részt vesz. Ingatlan-nyilvántartási térképet is érintő, illetve felhasználó geodéziai feladatok végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítés is szükséges.

5.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földmérő és földrendező mérnök, okl. földmérő- és térinformatikai mérnök, okl. építőmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

6. Építmények technológiai tervezés szakterület (betűjele: ÉT)

6.1. Gépészmérnöki (építmény és technológia) tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) építmények mozgó szerkezetei tervezése, azok hajtása és irányítása a felvonó és mozgólépcső kivételével,

b) dinamikai méretezést igénylő gépalapok tervezése,

c) gépészeti jellegű egyéb építmények és egyes üzemek technológiai tervezése.

6.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség szakirányú gépészmérnök vagy szakirányú okl. gépészmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

6.2. Energetikai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) az energiaátalakító és -tároló rendszerek építményeinek és berendezéseinek tervezése,

b) az energiaátviteli, elosztó és szolgáltató rendszerek építményeinek tervezése,

c) az energiafogyasztó rendszerek, építmények és berendezések tervezése.

6.2.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség energetikai mérnök vagy okl. energetikai mérnök, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

6.3. Építéstechnológiai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) építésszervezés tervezése, tér és időbeli organizációs tervek,

b) építésgépesítés/építési gépek (nagy és kis gépek) alkalmazásának tervezése,

c) mélyépítés és alapozás, felmenő szerkezetek, speciális igényű szerkezetek, műszaki állapot felmérése után meghatározható bontási technológiák, valamint a speciális technológiák (feszítések, emelések stb.) tervezése.

6.3.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség építészmérnök vagy okl. építészmérnöki, szakirányú építőmérnök vagy szakirányú okl. építőmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

7. Épületfizikai tervezés (hő, hang, rezgés elleni védelem) szakterület (betűjele: ÉF)

Épületfizikai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) építmények hő- és páratechnikai rendszerének tervezése,

b) építmények hangszigetelési és akusztikai tervezése,

c) építmények rezgés elleni védelmének megtervezése dinamikus hatásokra (épületen belül lévő védendő helyiségeken kívül keletkező rezgések ellen) .

7.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség építészmérnök vagy okl. építészmérnök, szakirányú építőmérnök vagy szakirányú okl. építőmérnök, illetve az R. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezekkel egyenértékű képzettség.

8. Épületnek nem minősülő építmények (sajátos építményfajták) tervezési szakterülete

8.1. Közlekedési építmények tervezési szakterület

8.1.1. Közlekedési építőmérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység (betűjele: KÉ)

a) általános közlekedéstervezés,

b) közúti közlekedési építmények tervezése,

c) vasúti közlekedési építmények tervezése,

d) légiközlekedési építmények tervezése,

e) víziközlekedési építmények tervezése,

f) különleges közlekedési eszközök és pályák [fogaskerekű vasút, sikló, függőpálya (beleértve a bányászati függőpályát is), sífelvonó, a bányaüzem területét elhagyó külszíni bányavasút és bányászati szalagpálya stb.] tervezése.

8.1.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség szakirányú: építőmérnök vagy okl. építőmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

8.1.2. Közlekedésmérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység (betűjele: KÖ)

a) közlekedési rendszer- és közlekedési hálózattervezés,

b) vasút-villamossági építmények tervezése,

c) különleges közlekedési eszközök és pályák (fogaskerekű vasút, sikló, függőpálya (beleértve a bányászati függőpályát is), sífelvonó, a bányaüzem területét elhagyó külszíni bányavasút és bányászati szalagpálya stb.) tervezés.

8.1.2.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség közlekedésmérnök vagy oki. közlekedésmérnök, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

8.2. Hírközlési és informatikai tervezési szakterület (betűjele: HI) Hírközlési és mérnöki informatikai tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) vezetékes és vezeték nélküli info-kommunikációs rendszerek és hálózatok tervezése, önálló vagy együttes rendszerekben, helyközi és helyi jellegű viszonylatokban,

b) fix telepítésű informatikai rendszerek és hálózatok, és az ezekhez tartozó (al) építmények tervezése (alépítmények esetén 35 dm2 hasznos közműkeresztmetszetig) .

8.2.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség mérnök informatikus vagy okl. mérnök informatikus, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

8.3. Vízi építmény tervezési szakterület (betűjele: VZ) Vízimérnöki tervezési jogosultsággal végezhető vízi építmény tervezési tevékenység:

a) ivó- és iparivíz ellátás, víztisztítás, építmény tervezése,

b) szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, szennyvíztisztítás építmény tervezése,

c) folyó- és tószabályozás, ár- és belvízmentesítés, vízminőségi-építmény tervezése,

d) vízépítési nagyműtárgyak tervezése (különösen: halastó, mérő- és megfigyelő állomások),

e) egyéb vízi építmény tervezése,

f) vízi építmény technológiai tervezése,

g) vízi építmények technológiai tervezése,

h) vízgépészeti építmények tervezése,

i) vízgyűjtő-gazdálkodási építmény tervezése,

j) vízfeltárás, kútfúrás építményének tervezése.

A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség szakirányú: építőmérnöki vagy okl. szerkezet-építőmérnöki, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

8.4. Bányamérnöki tervezési szakterület

8.4.1. Bányamérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység (betűjele: B) a szilárdásványi nyersanyagok bányászatával kapcsolatos bányászati építmények, valamint bányaművelési üzemi technológia és üzemeltetés építészeti-műszaki tervezése; a bányaüzem területét elhagyó külszíni bányavasút, bányászati függőpálya és bányászati szalagpálya kivételével.

8.4.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi (szakirány: bánya- és geotechnikai) vagy okl. földtudományi (szakirány: okl. bánya- és geotechnikai) mérnöki, illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

8.4.2. Gáz- és olajmérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység (betűjele: GO)

a) kőolaj- és földgáz bányászatához, valamint ezek és a kőolajtermékek szállításához, feldolgozásához, tárolásához szükséges építmények és vezetékhálózat tervezése (beleértve a technológiai, csővezetéki és irányítástechnológiai elemeket is),

b) cseppfolyós gáz tárolás és töltés építményeinek tervezése,

c) vezetékes földgáz és PB-gáz elosztás tervezése, egyéb természetben képződő vagy mesterségesen előállított gázok továbbítására szolgáló építmények tervezése (beleértve a technológiai, csővezetéki és irányítástechnológiai elemeket is, illetve leágazó, csatlakozó és/vagy fogyasztói vezetéket az építmény falsíkjáig),

d) szénhidrogén-ipari építmények erősáramú berendezések és műszerezési rendszerek tervezése.

8.4.2.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség földtudományi (szakirány: olaj- és gázmérnöki) vagy okl. földtudományi (szakirány: okl. olaj- és gázmérnöki), illetve a Jr. 3. § (8)-(9) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség, az e) pont szerinti tevékenységi kör esetében villamosmérnöki végzettség.

8.5. Környezetvédelmi célú építmény-tervezési szakterület (betűjele: KB)

8.5.1. Környezetmérnöki tervezési jogosultsággal végezhető tevékenység:

a) hulladéklerakó, hulladékhasznosító-feldolgozó, hulladékégető, füstgáztisztító, technológiai tervezésére,

b) az építészeti-műszaki tervdokumentációhoz a - külön jogszabály szerinti - környezetvédelmi tervfejezet elkészítésére.

8.5.1.1. A tevékenységhez szükséges képzettség: alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett szakképzettség környezetmérnöki vagy okl. környezetmérnöki, illetve a Jr. 3. § (8) bekezdése szerint ezzel egyenértékű képzettség.

II.

AZ ÉPÍTÉSZ KAMARÁK HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI SZAKTERÜLETEK ÉS A HOZZÁJUK TARTOZÓ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI TERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG

II/A.

1. Építészeti tervezési szakterület (betűjele: É)

1.1. Az építészeti tervezési szakterület tevékenységi köre az építmények teljes körű építészeti tervezésére terjed ki, beleértve a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti-műszaki tervek készítését is.

1.2. A 9. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozott tervezési tevékenységi kör:

a) építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig,

b) meglévő építmény bővítése maximum 2000 m2 összes szintterület nagyságig,

c) bontási, felújítási, korszerűsítési és helyreállítási tervek, korlátozás nélkül.

A korlátozott tervezés tevékenységi köre nem terjed ki a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti-műszaki terveinek készítésére.

2. Belsőépítészeti tervezési szakterület (betűjele: BE)

2.1. A BE jelű belsőépítészeti tervezési szakterület tevékenységi köre:

a) épületek belső térbeli és szerkezeti kialakításával összefüggő belsőépítészeti tervezés,

b) meglévő épület átalakításának rendeltetésváltozásával és homlokzati átalakításával összefüggő belsőépítészeti tervezése - legfeljebb két épületszint és összesen legfeljebb 1000 m2 szintterület nagyságig - tartószerkezeti tervező közreműködésével.

2.2. Az épületszerkezetekkel összefüggő belsőépítészeti tervezési tevékenység jogosultsághoz kötése nem érinti az építésztervezőknek azt a jogát, hogy az építmények belső kialakítását - tervezői fokozatának megfelelő körben - (burkolatok, felületképzések, díszítések, berendezések stb.) önállóan megtervezzék.

2.3. A BE belsőépítészeti tervezési szakterületen a tervezési jogosultság megállapításánál a szakterületnek megfelelő szakirányú végzettség: okleveles belsőépítész, egyetemi szintű iparművész végzettség, okleveles építész tervezőművész, okleveles építészmérnök.

2.4. A 9. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozott tervezési tevékenységi kör: építmények belsőépítészeti tervezése az 1.2. alpont szerint korlátozott építészeti tervezési tevékenységnek megfelelő körben.

3. Táj- és kertépítészeti tervezési szakterület (betűjele: K)

3.1. A K jelű táj- és kertépítészeti tervezési szakterület tevékenységi köre:

a) a terep és zöldfelületek kertépítészeti rendezésének (a belső út és burkolatrendszerrel együtt) kertészeti kialakításának tervezése,

b) önálló táj- és kertépítészeti tervek készítése,

c) tartószerkezeti tervező bevonásával: 4,5 m-nél magasabb kerti építmény, 1,0 m-nél magasabb támfal, úszómedencék szerkezetei, 2,0 m-nél magasabb tömör (falazott vagy beton) kerítés tervezése, valamint csúszásveszélyes, illetve 25 százaléknál meredekebb terep kertészeti rendezése.

3.2. A tervezési jogosultság megállapításánál a szakterületnek megfelelő szakirányú végzettség: táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles táj építészmérnök, okleveles táj- és kertépítész mérnök.

3.3. A 9. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozott tervezési tevékenységi kör: a 3.1. pontban meghatározott táj- és kertépítészeti tervezés 2 hektár terület nagyságig, továbbá az 1.2. alpont szerint korlátozott tervezői fokozatban tervezhető épületekkel összefüggő egyéb táj- és kertépítészeti tervezés.

II/B.

Az építész kamarák által nyilvántartott, korábbi jogszabály alapján megállapított építészeti tervezési jogosultságok és a hozzájuk tartozó építészeti-műszaki tervezési tevékenység

1. É2 jelű építész tervezői fokozat tevékenységi köre:

a) építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és összesen 2000 m2 szintterület nagyságig,

b) meglévő építmény bővítése maximum 2000 m2 összes szintterület nagyságig,

c) bontási, felújítási, korszerűsítési és helyreállítási tervek, korlátozás nélkül.

1.1. Az É2 jelű tervezői fokozat tevékenységi köre nem terjed ki a 3. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti-műszaki terveinek készítésére.

2. BÉ2 belsőépítészeti tervezési tevékenységi kör: építmények belsőépítészeti tervezése az É2 építészeti tervezési tevékenységnek megfelelő körben.

3. K2 tervezési tevékenységi kör:

A 3.1. pontban meghatározott táj- és kertépítészeti tervezés 2 hektár terület nagyságig, továbbá az É2 jelű tervezői fokozatban tervezhető épületekkel összefüggő egyéb táj- és kertépítészeti tervezés.

4. É3 jelű tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

a) két rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és üdülőépület és az ezekhez tartozó 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó tároló, gazdasági és gazdálkodási építmények építészeti tervezése;

b) ipari, mezőgazdasági (állattartás, növénytermesztés, tárolás) rendeltetésű épület építészeti tervezése összesen legfeljebb 1200 m2 szintterületig, két szint magasságig;

c) állapotfelmérés, bővítési, bontási, felújítási, korszerűsítési terv az a) és b) pontban meghatározott körben.

4.1. Az É3-as tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülő) meghaladó együttes építészeti tervezésére, továbbá a 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti műszaki terveinek készítésére.

A 4. a) pontban foglalt lakó-, illetve üdülőegység - rendeltetési egységenként - az alapterület 50%-át meg nem haladó, de legfeljebb 150 m2 méretű egyéb, kereskedelmi vagy szolgáltató funkciót tartalmazhat.

4.2. É3 tervezői fokozatban új tervezői jogosultságot nem lehet megállapítani.

5. ÉKE jelű építész tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

a) két rendeltetési egységet tartalmazó lakó- és üdülőépület építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2

szintterület nagyságig, továbbá az ezekhez tartozó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig,

b) állapotfelmérési és bontási, felújítási, korszerűsítési tervek készítése az a) pontban meghatározott körben.

Az 5. a) pontban foglalt lakó-, illetve üdülőegység - rendeltetési egységenként - 50 m2-t meg nem haladó alapterületen tartalmazhat egyéb, kereskedelmi vagy szolgáltató funkciót.

5.1. Az ÉKE tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülő) meghaladó együttes építészeti tervezésére, továbbá a 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti műszaki terveinek készítésére.

6. ÉK jelű építész tervezői fokozathoz tartozó tevékenységi kör:

a) meglévő, legfeljebb kétlakásos lakóépület, illetve két rendeltetési egységet tartalmazó üdülőépület bővítésének, belső átalakításának, felújításának építészeti tervezése összesen legfeljebb 200 m2 szintterület nagyságig és 4,5 m építménymagasságig, amennyiben ezáltal új lakás vagy új rendeltetési egység nem keletkezik;

b) az előzőekhez, illetve a háztartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése legfeljebb 4,5 m építménymagasságig és összesen 200 m2 szintterületig;

c) állapotfelmérési és bontási tervek készítése az a) és b) pontban meghatározott körben.

6.1. Az ÉK jelű tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülő) meghaladó együttes építészeti tervezésére, továbbá a 3. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott építési munkák építészeti műszaki terveinek készítésére.

7. ÉKE, valamint ÉK építész tervezői fokozatban végezhet építészeti tervezői tevékenységet az a személy, aki az Mkt. 52/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint az illetékes kamaránál meglévő jogosultsága meghosszabbítását kérelem benyújtásával 2000. június 30-ig kezdeményezte.

7.1. Az építészeti szakterületen belül É3, ÉKE, ÉK tervezési fokozatban a felsoroltakon kívül tervezhető még:

a) az egyes tevékenységi körben tervezhető építmény elhelyezéséhez szükséges mértékű, 25%-nál nem meredekebb terep rendezése,

b) támfal 1,0 m magasságig,

c) kerítés,

d) úszómedence 15 m3-ig,

e) derítő - két lakás, illetve kétegységes üdülő kiszolgálására,

f) gépkocsitároló - két lakás, illetve kétegységes üdülő kiszolgálására, valamint

g) melléképítmény."

2. melléklet a 61/2008. (III. 27.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez

A jogosultsági vizsga követelményrendszere

A jogosultsági követelmények két főrészből állnak: általános és különös követelmények.

Az általános rész a településtervezői, az építésügyi műszaki szakértői, a településrendezési szakértői és a területi mérnöki kamara által nyilvántartott építészeti-műszaki tervezői tevékenységet végzők (a továbbiakban: szakmagyakorlók) közös ismeretanyagát tartalmazza.

A különös rész külön-külön tartalmazza az építészeti-műszaki tervezőre, a településtervezőre az építésügyi műszaki szakértőre, a településrendezési szakértőre vonatkozó speciális ismereteket.

Általános követelmények

A vizsgázó ismerje:

1. a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia),

2. a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),

3. vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat,

4. a munkavállaló, munkáltató alapjogait és kötelezettségeit,

5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma),

6. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Érv.)

6.1. szerkezetét,

6.2. általános fogalmait,

6.3. a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait,

6.4. építményekkel szemben támasztott általános követelményeit,

6.5. az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait,

6.6. az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait,

6.7. az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is),

7. a tűzvédelem körében:

7.1. az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat,

7.2. a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat,

7.3. az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat,

8. a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció),

9. a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait,

10. a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit,

11. a minőségirányítás rendszerét,

12. a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat,

13. a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat,

14. a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat,

15. a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait.

Kapcsolódó jogszabályok:

A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és szabályzatok a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően.

Különös követelmények

1. A vizsgázó tervező ismerje:

1/A. a területi mérnöki kamara által nyilvántartott építészeti-műszaki szakterületen

a) az építészeti-műszaki tervezői jogosultság feltételrendszerét,

b) a tervező feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

c) az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat,

d) az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk),

e) az építészeti-műszaki tervek és kivitelezési tervek tartalmi követelményeit,

f) az ajánlati dokumentáció tartalmi követelményeit,

g) a tervezési és tervezői művezetési szerződés tartalmi követelményeit,

h) a kamarai szabályzatokat;

1/B. a településtervezési szakterületen

a) a településtervezői jogosultság feltételrendszerét,

b) a tervező feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

c) az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat,

d) a településtervezésre, településtervezési szakági tervezésre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, segédletek),

e) a településrendezési dokumentáció tartalmi követelményeit,

f) a tervezési szerződés tartalmi követelményeit,

g) a kamarai szabályzatokat.

2. A vizsgázó szakértő ismerje:

2/A. az építésügyi-műszaki szakértői szakterületen

a) az építésügyi műszaki szakértői jogosultság feltételrendszerét,

b) az építésügyi műszaki szakértő feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

c) az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat,

d) az építésügyi-műszaki szakértésre (szakértői tevékenységre) vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk),

e) az építészeti-műszaki tervek és kivitelezési tervek tartalmi követelményeit,

f) a szakértői vélemény, illetve dokumentáció tartalmi követelményeit,

g) a szakértői szerződés tartalmi követelményeit,

h) a kamarai szabályzatokat;

2/B. a településrendezési szakértői szakterületen

a) a településrendezési szakértői jogosultság feltételrendszerét,

b) a településrendezési szakértő feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

c) azösszeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat,

d) a településtervezésre, településtervezési szakági tervezésre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, segédletek),

e) a településrendezési szakértésre (szakértői tevékenységre) vonatkozó előírásokat (jogszabályok, segédletek),

f) a településrendezési dokumentáció tartalmi követelményeit,

g) a szakértői vélemény, illetve dokumentáció tartalmi követelményeit,

h) a szakértői szerződés tartalmi követelményeit,

i) a kamarai szabályzatokat.

3. Energetikai tanúsításához szükséges jogosultsági vizsga követelményei

3/A. A vizsgázó az épületek energetikai tanúsításához ismerje:

a) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatályát,

b) a belső környezet kritériumait (hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás),

c) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszereit,

d) az épületgépészeti (fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási) rendszerek azonosítását, energiatudatos korszerűsítését, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számításait, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítását, üzemeltetési tanácsok,

e) az épületek energetikai minősége tanúsítási rendszerét (módszerét),

f) a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítását, energiatudatos felújítását,

g) az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslését, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározását,

h) az energetikai minőség szerinti osztályokat, az osztályba sorolás szabályait,

i) a tanúsítás dokumentálását.

3/B. A vizsgázó a hőtermelő berendezések energetikai tanúsításához ismerje:

a) a kazánok csoportosítását,

b) a hőtermelő berendezések felülvizsgálatának lépéseit,

c) a kazánok tüzeléstechnikai hatásfokának meghatározását,

d) a kazánok éves hatásfokának meghatározását,

e) a kazánok felülvizsgálatának kiértékelését, lezárását, felülvizsgálati igazolását,

f) a fűtési rendszerek felülvizsgálatának előkészítését (adatok, dokumentációk),

g) a fűtési rendszer működésének és hőleadóinak felülvizsgálatát,

h) a fűtési rendszerek energiafelhasználását,

i) a fűtési hálózat felülvizsgálatát,

j) a fűtési rendszerek felülvizsgálatának kiértékelését, lezárását, felülvizsgálati igazolását.

Kapcsolódó jogszabályok:

A vizsgázótól számonkérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzéke a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően."

3. melléklet a 61/2008. (III. 27.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez

A jogosultsági vizsga eljárási rendje

I. A jogosultsági vizsga szervezése

1. A jogosultsági vizsgára a területi kamaránál kell jelentkezni. A jelentkezési lapot a területi kamara juttatja el az országos kamarához.

2. A jogosultsági vizsga minimum 10 fő jelentkezése esetén szervezhető meg.

3. A vizsgabizottság döntéseit értekezleteken hozza. A vizsgabizottság értekezletet tart az írásbeli vizsgát követően. Az értekezlet akkor határozatképes, ha a teljes vizsgabizottság jelen van. A vizsgabizottság munkáját az elnök irányítja. A vizsgabizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a vizsgabizottság elnökének szavazata dönt. A vizsgabizottság elnökét és tagjait tiszteletdíj illeti meg, melynek összege személyenként nem lehet magasabb a mindenkori vizsga díjának 10%-ánál.

4. Az írásbeli vizsga megkezdése előtt meg kell állapítani a vizsgázók személyazonosságát, és tájékoztatást kell adni az írásbeli vizsga szabályairól, az esetleg alkalmazható segédeszközökről, valamint a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről.

5. Minden vizsgázó személyi törzslappal rendelkezik (1. számú függelék) .

A törzslapnak tartalmaznia kell:

a) a vizsgára jelentkezéshez szükséges adatokat (a jelentkezési lap szerint);

b) a vizsgára vonatkozó adatokat

ba) az adott vizsganapon eljáró vizsgabizottság névsorát,

bb) a vizsgázó által teljesített vizsgarészek megnevezését és eredményét,

bc) a vizsga helyét és idejét,

bd) a vizsgabizottság döntéseit.

6. A személyi törzslapot az adott vizsganapon eljáró vizsgabizottság elnöke aláírásával hitelesíti.

7. A vizsgabizottság tagjai felelősek a jogosultsági vizsga szabályos és zavartalan lefolytatásáért.

8. A jogosultsági vizsga szervezőjének képviselője a szabálytalanságról jegyzőkönyvet köteles felvenni. Ennek tartalmaznia kell minden olyan adatot és eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének megvizsgálását, az érintett vizsgázó és felügyelő személy nyilatkozatát az eseménnyel kapcsolatban, továbbá azt, hogy a vizsgázót tájékoztatták a szabálytalanság elbírálásával kapcsolatos eljárásról, és a bebizonyított szabálytalanság következményéről.

9. A szabálytalanságról felvett jegyzőkönyvet a jogosultsági vizsgát szervező képviselője eljuttatja a vizsgabizottság elnökéhez. A szabálytalanságról és következményeiről a vizsgabizottság dönt.

10. A vizsgabizottság döntéseiről az elnök tájékoztatja a vizsgázókat.

II. A jogosultsági vizsga részei

1. A jogosultsági vizsga írásbeli és/vagy szóbeli.

2. A vizsgaszervező minden vizsgaalkalomra tételsort állít össze.

3. Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc, amelybe az előkészületek és a tételek kihirdetése nem számít bele.

A szóbeli vizsgán témakörönként és feleletenként legalább 20 percet kell biztosítani a felkészülésre, és legalább 5 percet a feleletre. A vizsgázó valamennyi témakörből 1-1 tételt húz.

4. A vizsga főrészei:

A jogosultsági vizsga jogi, pénzügyi, minőség- és szabványügyi ismeretekből áll, amelyet a középfokú végzettségű műszaki ellenőrök és a középfokú végzettségű felelős műszaki vezetők számára szakmai alapismeretek egészítenek ki.

a) Általános főrész:

építészeti-műszaki tervezők, építésügyi műszaki szakértők, építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők számára szakterülettől függetlenül, azonos jogi, pénzügyi, minőség- és szabványügyi ismeretek.

b) Szakterületi főrész:

építészeti-műszaki tervezők, építésügyi műszaki szakértők, építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők számára szakterülethez kapcsolódó jogi, pénzügyi, minőség- és szabványügyi ismeretek.

c) Kiegészítő szakmai ismeretek:

a középfokú végzettségű építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők számára, a kérelmezett szakterü-let(ek) hez kapcsolódó ismeretek.

5. A vizsgaszervező által összeállított szóbeli tételsort a miniszter hagyja jóvá, s a vizsgaszervező a szóbeli vizsga előtt 20 nappal a vizsgázók rendelkezésére bocsátja.

6. Az írásbeli tételeket a titoktartásra vonatkozó szabályok megtartásával kell kezelni. Ha a szabályokat megszegik, akkor új vizsgaidőpontot kell kijelölni, amelyre új tételeket kell kiadni.

7. A jogosultsági vizsga követelményeit az teljesítette, aki a jogosultsági vizsga főrészeit eredményesen teljesítette:

a) a felsőfokú végzettséggel rendelkező építési műszaki ellenőr és felelős műszaki vezető az általános főrészből, valamint a kért jogosultság szerinti szakterületi főrészből egyaránt eredményes írásbeli vagy szóbeli javítóvizsgát tett,

b) a középfokú végzettségű építési műszaki ellenőr és felelős műszaki vezető az általános részből, valamint a kért jogosultság szerinti különös részből, továbbá a kiegészítő szakmai ismeretekből egyaránt eredményes írásbeli vagy szóbeli javítóvizsgát tett.

8. A vizsga azon főrésze minősül eredményesnek, amelyben a kérdéseket 70%-ban helyesen válaszolta meg a vizsgázó. Az értékelésnél a kérdéseket nehézségük szerinti súlyszámuk alapján kell figyelembe venni.

9. A jogosultsági vizsga minősítését "nem felelt meg", "megfelelt" szövegű bejegyzéssel kell rögzíteni mind a Törzslapon, mind a Bizonyítványban.

10. A jogosultsági vizsga letételét a szakterületenkénti bontásnak megfelelően kiállított Bizonyítvány tanúsítja.

III. A jogosultsági vizsga iratai

1. A vizsgázókról a jogosultsági vizsga megkezdése előtt 2 példányban, a jogosultsági vizsga eljárási rendjének 1. függeléke szerinti Törzslapot kell kiállítani.

2. A Törzslap megfelelő helyén kell a vizsgázó vizsgán nyújtott eredményeit, valamint a vizsgabizottság határozatát rögzíteni. A vizsga irataira a vizsgabizottság döntéseit záradék formájában kell rávezetni. A záradékot a jogosultsági vizsga eljárási rendjének 3. függeléke tartalmazza.

3. A Törzslapot a vizsgázók számának megfelelő mennyiségben, a vizsga megkezdése előtt össze kell fűzni, és folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az összefűzött Törzslapokat mint füzeteket, 1-től kezdődő, folyamatos sorszámozással, külön erre a célra felfektetett kimutatásban kell rögzíteni.

4. A vizsgázó teljesítményét a jogosultsági vizsgát szervező intézmény által biztosított értékelő lapra kell rávezetni. Az értékelő lapot a vizsgabizottság elnöke, tagjai írják alá. Az értékelő lapot a jogosultsági vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

5. Ha a vizsgázó a jogosultsági vizsga követelményeinek megfelelően eredményes vizsgát tett, akkor a jogosultsági vizsga eljárási rendjének 2. függeléke szerinti Bizonyítványt kap.

a) A Bizonyítványt a Törzslap alapján a vizsgabizottság állítja ki. A vizsgaszervező bélyegzőjének lenyomatával ellátott Bizonyítványt a vizsgabizottság elnöke és a szakmai elnöke írja alá.

b) Az elveszett vagy megsemmisült Bizonyítványról - kérelemre - a Törzslap alapján a jogosultsági vizsgát szervező, illetve jogutód nélküli megszűnése esetén a névjegyzéket vezető hatóság Bizonyítvány-másodlatot állít ki.

c) A Törzslap egy példányát a jogosultsági vizsgát szervező irattárában, a Törzslap és a Bizonyítvány egy-egy másolati példányát a területi kamara irattárában kell elhelyezni.

6. Iratkezelés.

a) A Törzslap nem selejtezhető.

b) A jogosultsági vizsga iratainak őrzési ideje:

- jegyzőkönyvek és értékelő lap 10 év,

- írásbeli feladatlap 1 év.

1. számú függelék a 3. melléklethez

2. számú függelék a 3. melléklethez

3. számú függelék a 3. melléklethez

4. melléklet a 61/2008. (III. 27.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelethez

A jogosultsági vizsga követelményrendszere

A jogosultsági követelmények két főrészből állnak: általános és különös követelmények.

Az általános rész az építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői tevékenységet végzők (a továbbiakban: szakmagyakorlók) közös ismeretanyagát tartalmazza.

A különös rész külön-külön tartalmazza az építési műszaki ellenőrre, és a felelős műszaki vezetőre vonatkozó speciális ismereteket.

Általános követelmények

A vizsgázó ismerje:

1. a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia),

2. a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),

3. vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket, előírásokat,

4. a munkavállaló, és munkáltató alapjogait és kötelezettségeit,

5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma),

6. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Érv.)

6.1. szerkezetét,

6.2. általános fogalmait,

6.3. a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait,

6.4. építményekkel szemben támasztott általános követelményeit,

6.5. az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait,

6.6. az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait,

6.7. az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is),

7. a tűzvédelem körében:

7.1. az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat,

7.2. a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat,

7.3. az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat,

8. a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció),

9. a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait,

10. a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit,

11. a minőségirányítás rendszerét,

12. a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat,

13. a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat,

14. a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat,

15. a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait.

Kapcsolódó jogszabályok:

A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és szabályzatok a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően.

Különös követelmények

1. A vizsgázó építési műszaki ellenőr ismerje a szakterületén

a) az építési műszaki ellenőri jogosultság feltételrendszerét,

b) az építési műszaki ellenőr feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

c) az összeférhetetlenségi és fegyelmi szabályokat,

d) az építési műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk),

e) a kiviteli tervek tartalmi követelményeit,

f) az építési műszaki ellenőri szerződés tartalmi követelményeit.

2. A vizsgázó felelős műszaki vezető ismerje a szakterületén

a) a felelős műszaki vezetői jogosultság feltételrendszerét,

b) a felelős műszaki vezető feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

c) az összeférhetetlenségi és fegyelmi szabályokat,

d) a felelős műszaki vezetői tevékenységre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk),

e) a kiviteli tervek tartalmi követelményeit,

f) a felelős műszaki vezetői szerződés tartalmi követelményeit.

3. Energetikai tanúsításához szükséges jogosultsági vizsga követelményei

3/A. A vizsgázó az épületek energetikai tanúsításához ismerje:

a) az energetikai követelményekre és a tanúsításra vonatkozó szabályozás hatályát,

b) a belső környezet kritériumait (hőkomfort, belső levegő minőség és légcsere, páratartalom, világítás),

c) az épületek, az épülethatároló szerkezetek, valamint az épületgépészeti rendszerek energiaigényének számítási módszereit,

d) az épületgépészeti (fűtési, szellőzési, használati melegvíz-ellátási, hűtési, világítási) rendszerek azonosítását, energiatudatos korszerűsítését, az egyes rendszerekre vonatkozó primer energiaigény számításait, az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok számítását, üzemeltetési tanácsok,

e) az épületek energetikai minősége tanúsítási rendszerét (módszerét),

f) a meglévő épülethatároló szerkezetek hőtechnikai azonosítását, energiatudatos felújítását,

g) az épületre vonatkozóan a légcsereszám becslését, a fajlagos hőveszteség-tényező meghatározását,

h) az energetikai minőség szerinti osztályokat, az osztályba sorolás szabályait,

i) a tanúsítás dokumentálását.

3/B. A vizsgázó a hőtermelő berendezések energetikai tanúsításához ismerje:

a) a kazánok csoportosítását,

b) a hőtermelő berendezések felülvizsgálatának lépéseit,

c) a kazánok tüzeléstechnikai hatásfokának meghatározását,

d) a kazánok éves hatásfokának meghatározását,

e) a kazánok felülvizsgálatának kiértékelését, lezárását, felülvizsgálati igazolását,

f) a fűtési rendszerek felülvizsgálatának előkészítését (adatok, dokumentációk),

g) a fűtési rendszer működésének és hőleadóinak felülvizsgálatát,

h) a fűtési rendszerek energiafelhasználását, i) a fűtési hálózat felülvizsgálatát, j) a fűtési rendszerek felülvizsgálatának kiértékelését, lezárását, felülvizsgálati igazolását.

4. Kiegészítő szakterületi alapismereti vizsgakövetelmények a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező építési műszaki ellenőri és felelős műszaki vezetői jogosultságot kérelmezők számára:

A vizsgázó legyen képes ismerni és alkalmazni a szakterülete szerinti:

- építmények építési-szerelési munkáival kapcsolatos alapvető építési követelményeket,

- a beépíthető anyagokat, eszközöket, módszereket, azok alkalmazását,

- a hagyományos és új technológiákat,

- az alkalmazott vizsgálati és mérési eljárásokat és az ezekhez szükséges eszközöket, és az azokra vonatkozó előírásokat.

Kapcsolódó jogszabályok:

A vizsgázótól számon kérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzéke a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően."

5. melléklet a 61/2008. (III. 27.) Korm. rendelethez

"4. a) számú melléklet a 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelethez

6. melléklet a 61/2008. (III. 27.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelethez

Az építészeti tervezői szakterület kötelező továbbképzésének követelményrendszere

Az e rendelet szerinti beszámolóra kötelezett építészeti-műszaki tervező ismerje:

1. a jogi környezet általános felépítését (jogszabályi hierarchia),

2. a kötelmi jogon belül a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat (tartalmi és formai követelmények, érvényesség),

3. a vállalkozási alapismereteket és az adózásra vonatkozó általános követelményeket előírásokat,

4. a munkavállaló, munkáltató alapjogait és kötelezettségeit,

5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma),

6. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Érv.)

6.1. szerkezetét,

6.2. általános fogalmait,

6.3. a településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait,

6.4. építményekkel szemben támasztott általános követelményeit,

6.5. az építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait,

6.6. az építésfelügyeleti ellenőrzésre vonatkozó általános szabályait,

6.7. az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is),

7. a tűzvédelem körében:

7.1. az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolására vonatkozó előírásokat,

7.2. a tűzállósági fokozatokat, és a tűztávolságokra vonatkozó előírásokat,

7.3. az építmény használatára vonatkozó általános tűzvédelmi szabályokat,

8. a szakmagyakorlásra vonatkozó lehetőségeit az Európai Unióban (jogharmonizáció),

9. a közbeszerzés általános (tevékenységével összefüggő) szabályait,

10. a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit,

11. a minőségirányítás rendszerét,

12. a kötelező alkalmassági időre vonatkozó előírásokat,

13. a megfelelőség igazolására, megfelelőségi tanúsítványra és megfelelőségi nyilatkozatra, továbbá a CE megfelelőségi jelölés alkalmazására vonatkozó előírásokat,

14. a szabványokra vonatkozó alapvető fogalmakat, a szabványok alkalmazására vonatkozó általános szabályokat, a szabványtípusokat,

15. a munkavédelmi és egészségügyi koordinátor feladatait,

16. az építészeti-műszaki tervezői jogosultság feltételrendszerét,

17. a tervező feladatait, felelősségi körét, jogait, és kötelezettségeit,

18. az összeférhetetlenségi, és etikai-fegyelmi szabályokat,

19. az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek, műszaki specifikációk),

20. az építészeti-műszaki tervek és kivitelezési tervek tartalmi követelményeit,

21. az ajánlati dokumentáció tartalmi követelményeit,

22. a tervezési, és tervezői művezetési szerződés tartalmi követelményeit,

23. a kamarai szabályzatokat.

Kapcsolódó jogszabályok:

A beszámoló során számon kérhető követelményekre vonatkozó - a miniszterrel egyeztetett - jogszabályok, jogszabályrészek, szabványok és segédanyagok jegyzéke a szakmai kamarák honlapján találhatók. A listát a szakmai kamarák évente aktualizálják a jogszabályok és szabványok változásainak megfelelően."