53/2021. (II. 9.) Korm. rendelet

a praxisközösségekről

A Kormány

az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 6-7. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8-13. § és az 1-6. melléklet tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §[1] E rendelet hatálya az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényben meghatározott háziorvosokra, házi gyermekorvosokra, fogorvosokra, továbbá háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi szolgáltatókra, valamint az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése szerinti praxiskezelőre (a továbbiakban: praxiskezelő) terjed ki.

2. § (1) Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Eüatv.) szerinti praxisközösség a (2) és (3) bekezdés szerinti formákban jöhet létre.

(2)[2] Az egészségügyi alapellátási szakmai együttműködés érdekében a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló miniszteri rendelet szerinti területi kollegiális szakmai vezető háziorvosok illetékességi területén egy-egy - a terület háziorvosi, házi gyermekorvosi, illetve fogorvosi praxisaiból (a továbbiakban együtt: szolgálat) álló - kollegiális praxisközösség jön létre.

(3)[3] A (2) bekezdés szerinti kollegiális praxisközösségen belül egy telephelyen, vagy egy járáson belül egymás közelében működő egészségügyi alapellátási körzetekben legalább 5 legfeljebb 10 háziorvosi, illetve házi gyermekorvosi (a továbbiakban: együtt háziorvos) szolgálat részvételével a magasabb szintű egészségügyi szolgáltatás nyújtása érdekében a következő szakmai együttműködési formák hozhatók létre és vehetők nyilvántartásba:

a) egyesült praxisközösség, amely több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, amelyben az alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében valamennyi háziorvosi szolgálatot ugyanaz az egészségügyi szolgáltató működteti;

b) integrált praxisközösség, amely több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, amelyben az érintett háziorvosi szolgálatban praxisjoggal rendelkező háziorvosok vagy a háziorvosi szolgálatokat működtető egészségügyi szolgáltatók - önállóságukat megtartva - egy közösen alapított egészségügyi szolgáltatót hoztak létre alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében;

c) praxisközösségi konzorcium, amely több, egy járáson belül működő háziorvosi szolgálat között létrejött szoros szakmai és gazdasági együttműködés, amelyben az érintett háziorvosi szolgálatokat működtető egészségügyi szolgáltatók - megőrizve önállóságukat - egymással konzorciumi együttműködési megállapodást kötöttek alapellátási feladataik összehangolt ellátása érdekében, és soraikból egy konzorciumvezetőt jelöltek meg, amely képviseli az együttműködést.

(4)[4] A (3) bekezdés szerinti praxisközösségben 5 háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatonként, illetve 5 háziorvosi vagy házi gyermekorvosi szolgálatonként további egy fogorvosi szolgálat is részt vehet, ezzel a praxisközösség legfeljebb 12 szolgálatból is állhat.

(4a)[5] Járásonként legfeljebb egy a (3) bekezdés szerint létrejött praxisközösségben, legalább 5 szolgálat részvételével, a szolgálatok számának felső korlátja nélkül kizárólag fogorvosi szolgálatok is részt vehetnek, amely járási fogorvosi praxisközösség az illetékes kollegiális szakmai vezető fogorvos koordinációja mellett hozható létre.

(5)[6] Egy szolgálat egy (3) bekezdés szerinti praxisközösségben vehet részt.

(6)[7] A (3)-(4) vagy (4a) bekezdés szerinti praxisközösség vagy praxisközösségi szolgáltató tagja kizárólag a praxisközösséghez csatlakozó valamely szolgálat által ellátott alapellátási körzet tekintetében területi ellátási kötelezettséggel rendelkező[8]

a) praxisjoggal rendelkező személy (illetve egyéni vállalkozó), vagy

b)[9] az a) pont szerinti személy vagy személyek - közeli hozzátartozóival egybeszámított - közvetlen vagy közvetett minősített többségi befolyásával működő egészségügyi szolgáltató, vagy

c) állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató

lehet.

(7)[10] A (3) bekezdés szerinti praxisközösség vagy - létrejöttét megelőzően - az ilyen praxisközösséget létrehozni szándékozó szolgálatok kérelmére indokolt esetben a (3) bekezdésben meghatározott feltételek alól a praxiskezelő határozott vagy határozatlan időre felmentést adhat. Az így kiadott felmentés időtartama alatt a (3) bekezdésben meghatározott praxisközösségi formák létrehozhatóak, nyilvántartásba vehetőek és működtethetőek. A határozott időre adott felmentés - indokolt esetben - meghosszabbítható.

(8)[11] A praxiskezelő a 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti előírások keretében, a (3) bekezdés szerinti praxisközösség alapító dokumentumának tartalmára vonatkozóan az érvényes létrehozás és működés feltételeként kötelező előírásokat tehet közzé.

3. § (1) A 2. § (2) bekezdése szerinti kollegiális praxisközösségben való részvétel feltétele, hogy a szolgálatot működtető a praxiskezelő által közzétett formában praxisközösségi felvételi kérelmet nyújt be, amelyben nyilatkozatot tesz, hogy orvosával szolgálatonként vállalja[12]

a)[13] prevenciós tevékenységéről a praxiskezelő által meghatározott és a honlapján közzétett jelentés beküldését,

b) a praxiskezelő, illetve a területi szakmai vezető által összehívott konzultációkon való részvételt,

c) hetente legalább 20 óra rendelési idő biztosítását, benne legalább 4 óra prevenciós rendeléssel,

d) a prevenciós rendelés során a praxiskezelő által megadott módszertanok alkalmazását,

e) a praxis aggregált morbiditási, mortalitási és a praxiskezelő által kért statisztikai adatok összeállítását és megadását,

f)[14] a területen működő szolgálatokkal közös helyettesítési rend kialakítását,

g)[15] a területen működő szolgálatokkal és ügyeleti szolgálatokkal, valamint az állami mentőszolgálattal együttműködve ügyeleti rend kialakítását.

(2)[16] A praxiskezelő a hiánytalan felvételi kérelem esetén a szolgálatot a kollegiális praxisközösségbe felveszi, amelyről igazolást küld a szolgáltatónak és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (a továbbiakban: finanszírozó).

(2a)[17] Az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás a praxisengedély véglegessé válását követően a feladatellátási szerződés hatálybalépésének első napját megelőzően is lefolytatható.

(3)[18] A praxiskezelő, illetve a területi kollegiális szakmai vezető a nyilatkozatban vállaltak teljesítését ellenőrizheti, és hiányosság esetén határidő megjelölésével felhívja a szolgáltatót a nyilatkozatban vállaltak teljesítésére és annak igazolására.

(4)[19] Ha a szolgáltató kéri, vagy a (3) bekezdés szerinti felhívásban foglaltakat a kijelölt határidővel nem teljesíti, a praxiskezelő a praxisközösségi tagságot megszüntetheti.

4. § (1) A 2. § (3) bekezdése szerinti egyesült és integrált praxisközösség, valamint a praxisközösségi konzorcium

a) vállalja a 3. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok teljesítését,

b) pályázatot nyújthat be az európai uniós alapokból vagy az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi alapellátás fejlesztését célzó pályázatokra,

c) a b) pont szerinti pályázat keretében elnyert támogatás esetén eszközfejlesztést hajthat végre, vagy további szakembereket foglalkoztathat, illetve ennek támogatására teljesítménydíjazást vehet igénybe,

d) a b) pont szerinti pályázat keretében elnyert támogatás esetén a praxisközösségben rendelkezésre álló további szakorvosi képesítések, licencek és más szakmai jártasságok használatához szükséges feltételeket megteremtheti, illetve az általuk végzett tevékenység után díjazást vehet igénybe,

e)[20] a praxisközösséghez tartozó szolgálatonként hetente legalább 4 óra 3. § (1) bekezdés c) pontja szerint biztosított prevenciós rendelésen felül praxisonként 2000 fő (bejelentkezett) létszám feletti, praxisközösségben egybeszámított minden további 500 fő után, fogorvosi praxisonként a 4/B. § a) pontja szerint, hetente legalább további egy óra időtartamban prevenciós rendelést biztosít,

f) vállalja a praxiskezelő által meghatározott, a praxisközösségbe történő belépésre és az annak keretében folytatandó szakmai munkára vonatkozó további előírások teljesítését,

g) vállalja a praxiskezelő által közzétett módszertanok és protokollok alkalmazását.

(2) Létrejöttét követően a 2. § (3) bekezdése szerinti praxisközösség a működési formájának megfelelő alapító dokumentáció másolatának benyújtásával a praxiskezelő által közzétett formában kezdeményezi nyilvántartásba vételét a praxiskezelőnél.

(3) Hiánytalan dokumentáció esetén a praxiskezelő a praxisközösséget nyilvántartásba veszi, amelyről igazolást küld a kezdeményezőnek és a finanszírozónak.

(3a)[21] Az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárás a praxisengedély véglegessé válását követően a feladatellátási szerződés hatálybalépésének első napját megelőzően is lefolytatható.

(4)[22] A praxiskezelő, illetve a területi kollegiális szakmai vezető az (1) bekezdésben és a 2. §-ban foglaltak teljesítését ellenőrizheti, és hiányosság esetén határidő megjelölésével felhívja a praxisközösséget a nyilatkozatban vállaltak teljesítésére és annak igazolására.

(5)[23] Ha a praxisközösség kéri, vagy a (4) bekezdés szerinti felhívásban foglaltakat a kijelölt határidővel nem teljesíti, a praxiskezelő a praxisközösséget törli a nyilvántartásból.

(6)[24] A 2. § (3) bekezdése szerinti praxisközösségi formákban működő, a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet hatálya alá tartozó háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgáltató, vagy az e rendelet szerint létrehozott praxisközösségi szolgáltató beutaló nélkül jogosult elvégezni azon szakorvosi szakképesítéshez kötött tevékenységeket a praxisközösség betegei részére, amelyek vonatkozásában működési engedéllyel rendelkezik.

4/A. §[25] E rendelet alkalmazásában a prevenciós rendelés tanácsadással is teljesíthető.

4/B. §[26] A 2. § (4a) bekezdése szerinti járási fogorvosi praxisközösség

a) a praxisközösséghez tartozó szolgálatonként hetente legalább 4 óra a 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti prevenciós rendelésen felül praxisonként 3600 fő létszám feletti, praxisközösségben egybeszámított minden további 900 fő után hetente legalább további egy óra időtartamban prevenciós rendelést biztosít,

b) biztosítja az érintett járásban működő tartósan betöltetlen alapellátó fogorvosi körzetekhez tartozó lakosság fogorvosi ellátását, ha az önkormányzat ezt a praxisközösségnél kezdeményezi,

c) orvosaival jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik az alapellátó fogorvosi ügyeletben, ha az önkormányzat ezt a praxisközösségnél kezdeményezi,

d) emelt szintű fogászati szűrőprogramokat és prevenciós ellátást biztosít meghatározott módszertanok szerint,

e) együttműködik a területen illetékes kollegiális szakmai vezető fogorvossal,

f) egyes fogászati szakellátás körébe tartozó feladatokat is elláthat jogszabályban és a praxiskezelő által meghatározottak szerint,

g) esetében a 4. § (1) bekezdés a)-d), f) és g) pontjában, továbbá a 4. § (2)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

4/C. §[27] (1) A praxisközösségek munkájának szervezésére, a munkamegosztás koordinációjára, a szakmai színvonal megtartására, valamint a többlet szolgáltatások optimális üzemméret mentén történő biztosítására az Országos Kórházi Főigazgatóság szervezeti egységeiként járási alapellátási központok működnek. A járási alapellátási központok a városi kórházak, járási szintű járóbeteg szakellátók területén kerülnek kialakításra. A járási alapellátási központok szakmai irányítását az érintett járás területén illetékes kollegiális szakmai vezetők végzik. A járási alapellátási központban egy területi kollegiális szakmai vezető és egy alapellátási koordinátor működik.

(2)[28] A kollegiális praxisközösség a területi kollegiális szakmai vezető útján együttműködik a területén működő járási alapellátási központtal, amely egészségügyi alapellátási és egészségügyi alapellátási ügyeleti feladatokat is elláthat az állami mentőszolgálattal egyeztetve.

(3)[29] A járási alapellátási központ közreműködik a praxisközösségek által kialakított ügyeleti rend szerinti ügyeleti feladatok ellátásának megszervezésében, amelyet az önkormányzatokkal és az állami mentőszolgálattal együttműködésben koordinál.

5. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. február 15-én lép hatályba.

(2) A 11. § (3) és (5) bekezdése, valamint a 3. és 5. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 11. § (6) bekezdése, valamint a 6. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

6. §[30]

7. §[31]

8. §[32]

9. §[33]

10. §[34]

11. § (1)[35]

(2)[36]

(3)[37]

(4)[38]

(5)[39]

(6)[40]

12. §[41]

13. §[42]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelethez[43]

2. melléklet az 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelethez[44]

3. melléklet az 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelethez[45]

4. melléklet az 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelethez[46]

5. melléklet az 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelethez[47]

6. melléklet az 53/2021. (II. 9.) Korm. rendelethez[48]