Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

9/2000. (V. 19.) KöM rendelet

a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 59. §-ának (4) bekezdésében, valamint 85. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed:

a) a nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) szervezetében működő Természetvédelmi Őrszolgálatra (a továbbiakban: Őrszolgálat) és tagjaira (a továbbiakban: állami természetvédelmi őr);

b) a települési önkormányzat természetvédelmi őrszolgálatára, az önkormányzati természetvédelmi őrökre (a továbbiakban: önkormányzati természetvédelmi őr), [az a) és a b) pont a továbbiakban együtt: természetvédelmi őr].

2. § (1)[1] A természetvédelmi őr szolgálati feladatait a jogszabályokban, illetve a jogszabályok alapján kiadott a közjogi szervezetszabályozó eszközökben, a beosztási okiratban, illetve a munkaköri leírásában és a szolgálati felettes utasításaiban meghatározottak szerint látja el.

(2)[2] Az állami természetvédelmi őr az igazgatóság működési területén külön jogszabályban meghatározott egyes szabálysértési hatósági, valamint az őrszolgálattal összefüggő természetvédelmi kezelési feladatokat lát el.

(3)[3] Az önkormányzati természetvédelmi őr a munkáltató települési önkormányzat illetékességi területén fekvő helyi jelentőségű védett természeti területen külön jogszabályban meghatározott egyes szabálysértési hatósági, valamint az őrszolgálattal összefüggő természetvédelmi kezelési feladatokat lát el.

3. §[4] (1) Azt a kormánytisztviselőt, akit állami természetvédelmi őrként alkalmaznak, amennyiben a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelt, a jogszabályokban meghatározottak mellett az igazgatóság ellátja:[5]

a) szolgálati maroklőfegyverrel, lőszerrel,

b) szolgálati naplóval, számozott bejelentő-feljelentő és helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatványokkal,

c) távcsővel, fényképezőgéppel, mobiltelefonnal,

d) hátizsákkal és oldaltáskával,

e) elsősegélynyújtáshoz szükséges felszereléssel,

f) a szolgálat ellátáshoz szükséges jogszabályokkal.

(2) Az önkormányzati természetvédelmi őrt a települési önkormányzat ellátja az (1) bekezdés b)-f) pontja szerinti felszerelési tárgyakkal.

(3) Ha a szolgálat jellege megkívánja, a természetvédelmi őrt járművel és egyéb, a feladatának ellátásához szükséges felszereléssel is el kell látni.

(4)[6] Az egyenruha leírását és viselésének szabályait az 1. számú melléklet, valamint a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendelet, a sorszámozott szolgálati jelvény leírását a 2. számú melléklet, a sorszámozott és fényképes szolgálati igazolvány leírását a 3. számú melléklet, a szolgálati napló mintáját a 4. számú melléklet, a számozott bejelentő-feljelentő nyomtatvány mintáját az 5. számú melléklet tartalmazza.

4. §[7] Az állami természetvédelmi őr kormányzati szolgálati jogviszonyának vagy az álláshelyén ellátandó feladatának megszűnése, illetve az önkormányzati természetvédelmi őr közszolgálati jogviszonyának megszűnése vagy munkakörének megváltozása esetén 5 napon belül köteles a szolgálatának ellátásához rendelkezésre bocsátott valamennyi felszerelést és eszközt, különösen a helyszíni bírság nyomtatványokat, a szolgálati igazolványt, a szolgálati jelvényt és a szolgálati naplót az igazgatóságnak, illetve az önkormányzatnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki.

5. § (1) Az Őrszolgálat tagjaira, az állami természetvédelmi őrökre az alábbi, hierarchikus sorrendben felsorolt szolgálati beosztási megnevezések alkalmazhatóak:[8]

a) természetvédelmi területőr,

b) természetvédelmi őrkerület-vezető,

c)[9] természetvédelmi területfelügyelő,

d) természetvédelmi tájegységvezető,

e) természetvédelmi őrszolgálatvezető-helyettes,

f) természetvédelmi őrszolgálat-vezető.

(2)[10] Szakirányú, legalább középfokú végzettséggel, vagy középfokú szakképesítéssel rendelkező állami természetvédelmi őr az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott, míg szakirányú felsőfokú végzettségű, illetve felsőfokú szakképzettséggel rendelkező állami természetvédelmi őr az (1) bekezdés a)-f) pontok szerinti szolgálati beosztási megnevezést kaphat.

(3)[11] Az önkormányzati természetvédelmi őr esetében kizárólag az R. 10. § (1) bekezdésében meghatározott szolgálati beosztási megnevezés alkalmazható.

6. §[12] (1)[13] Az állami természetvédelmi őr kötelessége szolgálatellátása során a természeti értékek és területek - beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet - (a továbbiakban: természeti terület vagy érték), a természetvédelmi célú létesítmények, valamint az igazgatóság vagyonkezelésében lévő vagyontárgyak, továbbá a régészeti lelőhelyek és leletek védelme, őrzése, megóvása, károsításuk megelőzése.

(2)[14] Az önkormányzati természetvédelmi őr kötelessége szolgálatellátása során a helyi jelentőségű védett természeti területek, az ott található természeti és védett természeti értékek, természetvédelmi célú létesítmények védelme, őrzése, megóvása, károsításuk megelőzése.

(3)[15]

7. § (1) A természetvédelmi őr szolgálat-ellátási formái:

a) figyelőszolgálat: a természetvédelmi őr úgy tartja megfigyelés alatt a területet, hogy illetéktelen személyek az ott tartózkodását nem fedezhetik fel;

b)[16] őrző szolgálat: a figyelőszolgálat sajátos formája, amelynek célja egy objektum (pl. élőhely, régészeti lelőhely) őrzése veszélyeztetett időszakban;

c) járőrszolgálat: a természetvédelmi őr meghatározott útvonalon megfigyelő-ellenőrző bejárást végez;

d) ellenőrző szolgálat: a természetvédelmi őr adott területet meghatározott céllal átkutat, átvizsgál, ellenőriz;

e) akciószolgálat: kombinált őrszolgálati mód, amelyet több, egymással kapcsolatban álló természetvédelmi őr végez, közvetlen irányítással és megfelelő összehangolással;

f) felügyeleti szolgálat: nagyobb rendezvények esetén szükséges szolgálat, amelynek a célja a rendezvénnyel érintett terület védett természeti és természeti értékeinek a megóvása;

g) ügyeleti szolgálat: célja a sürgős bejelentések miatt szükséges intézkedések közvetlen megtétele, információnyújtás, továbbá a terepi feladatot ellátók irányítása, illetve segítése azonnali intézkedést igénylő esetekben;

h) tűzvédelmi szolgálat: célja elsősorban a b), c), d) pontokban meghatározott formák alkalmazásával adott terület tűz elleni védelmének biztosítása.

(2) A szolgálat ellátása a természetvédelmi őri létszám alapján lehet:

a) egy fős szolgálat,

b) két fős szolgálat,

c) csoportszolgálat.

(3)[17] A szolgálat ellátása közlekedés szempontjából lehet:

a) gyalogos,

b) lovas,

c) kerékpáros,

d) gépjárműves (motorkerékpár, gépkocsi),

e) vízijárműves

szolgálat.

8. §[18]

9. § (1)[19] A természetvédelmi őr köteles figyelemmel kísérni a természeti terület vagy érték, valamint a régészeti lelőhely állapotát, és az észlelt változásokat - különösen a védett természeti értékek pusztulását, az azokat fenyegető veszélyt, a védett természeti területen észlelt természet- és környezetkárosítást vagy környezetszennyezést, a régészeti lelőhely károsítását - haladéktalanul köteles jelenteni a szolgálati felettesének.

(2) A természetvédelmi őr szolgálati területén, tevékenysége során[20]

a) gondoskodik a tűzvédelmi előírások betartatásáról,

b) az észlelt tűzről haladéktalanul tájékoztatja a tűzoltóságot, a tűzoltóság helyszínre érkezéséig szervezi a tűz oltását, majd

c) a tűzoltás vezetőjének segítséget nyújt a tűz mielőbbi felszámolása érdekében,

d)[21] ellátja az igazgatóság vagyonkezelésében, illetőleg az önkormányzat tulajdonában lévő természeti területek vagy értékek, továbbá vagyontárgyak őrzési feladatait,

e)[22] részt vesz az igazgatóság, illetőleg az önkormányzat együttműködési feladatainak végrehajtásában,

f) közreműködik a polgári természetőrök tevékenységének irányításában és szervezésében.

10. § (1) A természetvédelmi őr a tevékenységéről rendszeresített szolgálati naplót vezet, ebben számot ad munkájáról, az intézkedéseiről, az intézkedések eredményéről, a kapott utasítások végrehajtásáról, valamint a szolgálat ellátásához szükséges eszközök felvételének és leadásának időpontjáról, továbbá állami természetvédelmi őr esetén a szolgálati maroklőfegyver felvételének és tárolási helyre történő visszahelyezésének időpontjáról.

(2) A naplót az események sorrendjében, folyamatosan kell vezetni. A végzett munkát, az intézkedéseket naponta, az időpont pontos megjelölésével a helyszínen, olvasható írással és a folyószám folytatólagos feltüntetésével kell beírni.

(3)[23] Ha a természetvédelmi őr szolgálati területén történt, a természetvédelem, valamint a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő cselekményről (eseményről) tudomást szerez, ennek tényét és adatait köteles haladéktalanul megállapítani, és a bejelentő-feljelentő nyomtatvány kitöltése mellett egyidejűleg a szolgálati naplóba részletesen bejegyezni.

(4) A szolgálati naplót a szolgálati felettes köteles rendszeresen ellenőrizni.

(5)[24] A természetvédelmi őr kormányzati szolgálati jogviszonyának vagy álláshelyén ellátandó feladatának megszűnésekor, illetve közszolgálati jogviszonyának megszűnésekor vagy munkakörének megváltozásakor bevont szolgálati naplókat a munkáltató szerv köteles 5 évig megőrizni.

11. § (1) A természetvédelmi őr tevékenységét

a)[25] az állami természetvédelmi őr esetében a közvetlen szolgálati felettes, az őrszolgálat-vezető vagy helyettese, az igazgató, továbbá a természetvédelemért felelős minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) erre feljogosított kormánytisztviselői,

b)[26] önkormányzati természetvédelmi őr esetében a szolgálati felettes (az önkormányzati őrszolgálat-vezető), a jegyző, valamint az igazgatóság és a Minisztérium erre feljogosított kormánytisztviselői

kötelesek rendszeresen ellenőrizni.

(2) Ha az ellenőrző személy az ellenőrzés során a szolgálat ellátása körében hiányosságot észlel, ezt rögzíti a természetvédelmi őr szolgálati naplójában, és haladéktalanul intézkedik az észlelt hiányosság megszüntetéséről.

12. § (1)[27] A természetvédelmi őr szolgálata teljesítése, álláshelyén ellátandó feladata, illetve munkaköre ellátása során - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - köteles intézkedni, ha a természet vagy a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, illetőleg veszélyeztető magatartást, szabálysértést, illetőleg bűncselekményt észlel.

(2)[28] Természetvédelmi, valamint régészeti örökségvédelmi érdeket sértő bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése esetén - természetvédelmi őri igazolványának felmutatásával, valamint e jogszabály szabályai szerint - szolgálaton kívül is intézkedni köteles, feltéve, hogy intézkedésre alkalmas állapotban van.

(3) Intézkedésre alkalmas állapotnak tekinthető különösen, ha a természetvédelmi őr nincs szeszes italtól, kábítószertől, illetve kábító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban.

(4)[29]

(5)[30]

(6) A Magyar Honvédség tényleges katonai állományú tagját a legközelebbi helyőrség-parancsnokságra kell előállítani. Ha az távolabb van, mint a legközelebbi rendőri szerv, a rendőri szervhez kell az előállítást foganatosítani, és erről értesíteni kell a helyőrség parancsnokát vagy ügyeletesét.

(7) A rendvédelmi szerv tagját az illetékes rendvédelmi szervhez kell előállítani. Erről az illetékes szerv parancsnokát (az ügyeletes tisztet) értesíteni kell.

(8)[31] A Magyar Honvédség tényleges állományú tagját is a rendőri szervhez kell előállítani, ha az arra okot adó cselekményét polgári személlyel vagy rendvédelmi szerv tagjával közösen követte el.

(9)[32] Ha az előállítandó személy a jogszerű intézkedésnek ellenszegül, vagy az intézkedő személy ellen támadást intéz és a birtokában fegyver vagy élet kioltására, illetve személyi sérülés okozására alkalmas eszköz (a továbbiakban együtt e bekezdés alkalmazásában: fegyver) van, a biztonsági intézkedések megtétele mellett fel kell szólítani fegyvere átadására. Amennyiben az előállítandó személy a fegyverét önként nem adja át, azt el kell venni. Az állami természetvédelmi őr a fegyver elrejtésének gyanúja esetén a ruházatot, a csomagot és a járművet átvizsgálja.

(10) A személyes szabadságot korlátozó intézkedésekre és kényszerítő eszközökre a külön jogszabályban előírtakat az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

13. § (1)[33] A Tvt.-ben az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényben meghatározott intézkedéseket minden esetben határozottan, kulturáltan és körültekintően kell végrehajtani.

(2)[34] A jogellenesen szerzett, birtokban tartott védett természeti értéket, barlangi képződményt, régészeti leletet, továbbá a természet és a régészeti örökség védelmével kapcsolatos bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén tetten ért személytől az elkövetéshez (veszélyeztetéshez, károsításhoz) használt eszközöket elismervény ellenében vissza kell tartani, és az illetékes - lefoglalásra vagy elkobzásra jogosult - hatósághoz haladéktalanul be kell vinni.

(3) A bevitel megtörténtéig a természetvédelmi őr a felelős őrzés szabályai szerint köteles eljárni.

(4) Helyszíni bírság kiszabására a külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

(5)[35] Jármű, ruházat és csomag átvizsgálása, továbbá kényszerítő eszközök alkalmazása és az előállítás legalább kétfős szolgálatban, kettőnél több személlyel szemben kényszerítő eszköz alkalmazása és az előállítás kizárólag csoportszolgálatban foganatosítható.

(6) Amennyiben bármely, az intézkedéshez szükséges feltétel hiányzik, az intézkedés megkezdése előtt - halaszthatatlan esetet kivéve - segítséget kell hívni.

(7)[36] A ruházat átvizsgálását kizárólag a vizsgálat alá vonttal azonos nemű személy végezheti.

14. §[37]

15. §[38]

16. §[39]

17. § (1) Az állami természetvédelmi őr szolgálati naplójában rögzíti a szolgálati maroklőfegyver általa jogos védelmi helyzetnek tartott esetben történt használatának okát, idejét és helyét, a felhasznált lőszer mennyiségét.

(2)[40]

(3)[41]

18. §[42]

19. § (1) Az állami természetvédelmi őr köteles a lőfegyvertartási engedélyre, továbbá a lőfegyver és lőszer tartására, kezelésére, használatára és tárolására vonatkozó - a külön jogszabályok szerinti - rendelkezéseket megtartani. Az igazgatóság köteles ezeket a rendelkezéseket az állami természetvédelmi őrnek írásban átadni, és betartásukat rendszeresen ellenőrizni.

(2) A szolgálati maroklőfegyver és lőszer beszerzés, az időszakos maroklőfegyver-vizsgálat, valamint a szükséges fegyverjavítás pénzügyi feltételeit az igazgatóság biztosítja. Az igazgatóság gondoskodik továbbá évente legalább egy lőgyakorlat tartásáról.

(3) Az igazgatóság a szolgálati maroklőfegyverekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) az állami természetvédelmi őr nevét, szolgálati igazolványának és jelvényének számát,

b) a szolgálati maroklőfegyver típusát, kaliberét és gyártási számát,

c) a szolgálati maroklőfegyver tartási engedélyének számát, keltét, orvosi és hatósági érvényességét,

d) a szolgálati maroklőfegyver vizsgálati tanúsítványának érvényességét.

20. § (1) A szolgálati maroklőfegyver épségéért, karbantartásáért az állami természetvédelmi őr felelős.

(2)[43] A szolgálati maroklőfegyvert csak szolgálat ellátásához és karbantartás céljából szabad a tárolóhelyről kivenni. A szolgálati maroklőfegyver elővételének, valamint tárolóhelyre történő visszahelyezésének pontos idejét a szolgálati naplóba haladéktalanul be kell jegyezni.

(3) Az állami természetvédelmi őrt szolgálati maroklőfegyverének tárolása tekintetében az őrszolgálati felettes és az illetékes rendőrhatóság jogosult ellenőrizni.

21. § (1) Szolgálati maroklőfegyvert (lőszert) nyilvános helyen őrizetlenül hagyni, vagy arra jogosulatlan személy őrizetére bízni tilos.

(2) A szolgálati maroklőfegyvert betárazva, a véletlen elsülés ellen biztosítva, tokban - egyenruha viselése esetén nyíltan vagy rejtve, polgári ruhás szolgálat esetén kizárólag rejtve - kell hordani.

22. § (1)[44] A természetvédelmi őr foglalkoztatásáról és foglalkoztatásának megszűnéséről a munkáltató a természetvédelmi őr lakóhelye szerinti illetékes rendőr-főkapitányságot köteles haladéktalanul írásban értesíteni.

(2) A lőfegyvertartási engedély visszavonása és a szolgálati lőfegyver bevonása iránt - a külön jogszabályban foglalt eljárás szerint - az illetékes rendőrhatóság intézkedik.

Záró rendelkezések

23. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a védett természeti területek őrzéséről szóló 1/1993. (V. 12.) OKTH rendelkezés, valamint az egyes jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 88/1990. (IV. 30.) MT rendelet 3. számú mellékletének a védett természeti területek őrzéséről szóló 1/1983. (V. 12.) OKTH rendelkezéssel kapcsolatos rendelkezései hatályát veszti.

Dr. Pepó Pál s. k.,

környezetvédelmi miniszter

1. számú melléklet a 9/2000. (V. 19.) KöM rendelethez[45]

A természetvédelmi őrök egyenruházata és az egyenruha viselés előírásai

Az állami természetvédelmi őröket a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 59. § (1) bekezdése, az önkormányzati természetvédelmi őröket az Fbtv. 14. § (1) bekezdése jogosítja fel egyenruha viselésre. Az egyenruha ellátást az Fbtv. 15. § (4) bekezdése szabályozza, amely szerint az egyenruhával való ellátásról az alkalmazó igazgatóság, illetőleg önkormányzat gondoskodik. Az állami természetvédelmi őrök egyenruházati és technikai eszközökkel való ellátását a Minisztérium irányítja.

I. Általános szabályok, az egyenruha ellátás rendszere

(1) Az állami és az önkormányzati természetvédelmi őröket (a továbbiakban együtt: természetvédelmi őr) a szolgálati követelményeknek megfelelő egyenruházati ellátás illeti meg, amit az alkalmazó nemzeti park igazgatóság vagy önkormányzat (a továbbiakban együtt: alkalmazó) köteles biztosítani.

(2) Az egyenruházati ellátás keretében a Minisztérium által rendszeresített, illetve jóváhagyott kivitelben kell valamennyi ruházati cikket biztosítani.

(3) A természetvédelmi őr egyenruházattal (a továbbiakban: ruházat) való ellátása a szolgálatba lépést követő alapellátásból, majd az évenkénti utánpótlási ellátásból áll.

(4) Az egyszeri járandóságot képező ruházati alapellátást a természetvédelmi őr szolgálatba lépését követő 3 hónapon belül az alkalmazótól természetben kapja az alapellátási norma szerint. Az alapellátási norma az alapnormából és a speciális feladatok (pl. lovas; motorkerékpáros szolgálat) ellátására alkalmas kiegészítő normából áll. Az alapellátási normától az önkormányzat az önkormányzati természetvédelmi őr feladataitól függően mennyiségben eltérhet, a kiegészítő normát a Minisztérium jóváhagyásával az alkalmazó határozza meg.

(5) Az utánpótlási ellátás évi utánpótlási ruházati illetménykereten alapul, melynek forintban kifejezett összege az alapellátás adott évi beszerzési árának elvi kihordási idő szerint számított egy évre eső hányada. Az alkalmazó a természetvédelmi őrre jutó utánpótlási ruházati illetménykeret felhasználásával köteles gondoskodni a természetvédelmi őr elhasználódott és szolgálati, illetve társasági öltözeteként már nem viselhető egyenruházati cikkeinek pótlásáról.

(6) Az évi utánpótlási ruházati illetménykeretet január 1-jével kell a természetvédelmi őrökre meghatározni, teljes vagy részösszeggel. Részösszeg akkor jár, ha a természetvédelmi őr az alapellátást az előző évben kapta meg. Az alapellátás kiadását követő első naptári évben időarányosan csökkentett utánpótlási ruházati illetménykeret jár, és csak annyi hónapra eső hányad írható jóvá, ahány hónap az alapellátás utáni 13. hónaptól kezdve az év végéig hátra van.

(7) Az egyes ruházati cikkek a természetvédelmi őri foglalkoztatás megszűnéséig a természetvédelmi őr birtokában vannak. A természetvédelmi őri foglalkoztatás megszűnésekor - kivéve, ha a természetvédelmi őr felmentésére azért került sor, mert nyugdíjasnak minősül -[46]

a) a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendeletben foglaltak szerint meghatározott az egyenruha-jelleget meghatározó ruházati cikkeket az alkalmazónak le kell adni,[47]

b) a további ruházati cikkeket a volt természetvédelmi őr - az alkalmazó hozzájárulásával - az elvi kihordási időn belül időarányos pénzbeli elszámolás alapján, az elvi kihordási időn túl pedig térítésmentesen megválthatja.

(8) A (7) pont szerint leadott ruházatot az alkalmazó egyenruhaként, vagy az egyenruha céljára már nem alkalmas ruházati cikkeket az egyenruházati jelzések levétele után szolgálati munkaruhaként hasznosítja, a már nem használható ruházatot pedig selejtezni kell.

(9) A természetvédelmi őr köteles gondoskodni a ruházat tisztításáról, valamint szükség szerinti szakszerű javíttatásáról.

(10) A természetvédelmi őr részére kiadott ruházati cikkekről az alkalmazónak személyi kartonos nyilvántartást kell vezetnie.

II. Az egyenruházat meghatározása és az egyenruházati jelzések leírása

(1)[48] A természetvédelmi őri egyenruházat terepi szolgálati (a továbbiakban: szolgálati) és társasági egyenruhából áll.

(2) Az egyenruházat egyes ruházati viseletelemein a (3), (4), (5) és (6) bekezdésben foglaltak szerint a 3. számú függelékben meghatározott egyenruházati jelzések, illetve szolgálatban a szolgálati jelvény kerülnek rögzítésre.

(3) Az egyenruházat felső ruházati viseletelemeinek (szolgálati téli kabát, polár dzseki, pulóver, ingek, póló, társasági téli kabát, zakó, blézer, blúzok) bal ujján a rendszeresített, 80 mm átmérőjű, kör alakú "természetvédelmi őri karjelvény" kerül felvarrásra úgy, hogy annak felső szegélye 10 cm-re legyen a vállvarrástól.

(4) A természetvédelmi őrök szolgálati egyenruházatán a felső ruházati viseletelemek (téli kabát, polár dzseki, pulóver, mellények, ingek, póló) bal felső zsebe felett (pólónál az ennek megfelelő helyen) a rendszeresített "nemzeti park igazgatósági állományjelző", illetve önkormányzati azonosító jelzés, jobb felső zsebe felett (zseb hiányában az ennek megfelelő helyen) a rendszeresített "szolgálati beosztásjelzés" kerül rögzítésre varrással vagy tépőzárral.

(5) A társasági egyenruházaton, a felső ruházati viseletelemek (társasági kabát, társasági zakó, mellény, blézer, ingek és blúzok) jobb oldali zsebe felett, illetve a bal zsebfedő felső szélével egy magasságban a rendszeresített "szakmai jelvény" kerül felvarrásra.

(6) A szolgálati sapkákon elöl központosan sapkajelvény kerül felvarrásra.

(7) Az egyenruházat felső viseletelemein alkalmazott egyenruhagomb leírását a 3. számú függelék tartalmazza.

(8) A természetvédelmi őrt sorszámozott, a 2. számú mellékletben meghatározott rendszeresített szolgálati jelvénnyel kell ellátni. A szolgálati jelvény azonos sorszámmal, két példányban készül. Az egyiket barna színű bőrből kialakított fülön rögzítve jól láthatóan az egyenruha felső külső ruházatának (szolgálati téli kabát, polár dzseki, pulóver, mellény, ing, társasági téli kabát, zakó, blézer, blúz) bal felső zsebén kell szolgálatban viselni. Ez a jelvény szolgálaton kívül nem viselhető. A szolgálati jelvény másik példányát a szolgálati igazolvánnyal együtt az e célra rendszeresített tokban kell hordani. A szolgálati igazolvánnyal együtt ezt a jelvényt a természetvédelmi őr szolgálatban köteles, szolgálaton kívül pedig jogosult magánál tartani.

III. Az egyenruha viselésének szabályai

(1) A természetvédelmi őri egyenruhát csak az állami és az önkormányzati természetvédelmi őrök viselhetik.

(2) Szolgálatban az egyenruha viselése a (3) pontban foglalt kivétellel kötelező, szolgálaton kívül megengedett.

(3) Az egyenruha viselési kötelezettség alól szolgálati érdekből eseti felmentést állami természetvédelmi őr esetében a nemzeti park igazgatóság igazgatója (a továbbiakban: igazgató) és az igazgatósági őrszolgálat-vezető, önkormányzati természetvédelmi őr esetében a közvetlen irányítást ellátó jegyző vagy az őrszolgálat-vezető adhat.

(4) Szolgálatban a szolgálati ruházaton a szolgálati jelvény viselése kötelező. Társasági egyenruhán a szolgálati jelvény viselése csak olyan szolgálatellátási módok esetében kötelező, amelyek intézkedést tehetnek szükségessé.

(5) Az egyenruha ellátásban részesülők kötelesek a ruházatot mindig olyan állapotban tartani, hogy az elősegítse a természetvédelmi őr tekintélyének megtartását és intézkedésének hatékonyságát. Az egyenruhának ápoltnak, tisztának és szakadásmentesnek kell lennie.

(6) Egyenruha viselésekor az ápolt, kulturált megjelenés kötelező. A hajviseletnek ápoltnak és sapkaviselésre alkalmasnak kell lennie. A haj és a szakáll viselet a feladatellátást nem akadályozhatja, terepi szolgálat során baleseti veszélyforrást nem jelenthet.

(7) Szolgálaton kívül tilos az egyenruha viselése a természetvédelmi őr feladatainak ellátásával össze nem függő munkavégzés esetén, illetve szeszes italtól vagy kábító hatású anyagtól, szertől befolyásolt állapotban.

(8) A rendszeresítettől eltérő ruházati viseletelemek egyenruhaként, illetve - a külsőleg nem látható alsó ruházat kivételével - egyenruházattal együtt nem viselhetők.

(9) Egyenruházati viseletelemek polgári vagy más öltözékhez, egyenruházati jelzések polgári vagy más öltözéken nem viselhetők.

(10) A szolgálati sapka és a társasági ruhához rendszeresített kalap viselése nem kötelező, más sapka, illetve kalap az egyenruházathoz nem viselhető.

(11) A nyakkendő viselése csak a társasági ruházathoz kötelező.

(12) A szolgálati és a társasági ruházati viseletelemek vegyesen nem viselhetők. A szolgálati ruházat évszakok szerint meghatározott viseletelemei - a polár dzseki nyári és őszi-tavaszi ruházathoz és a pulóver téli ruházathoz történő viselése, továbbá a lábbeli kivételével - más évszak ruházatával együtt nem viselhetők. Két fős vagy csoportszolgálatban az egységes viseletelemek kötelezőek.

(13) Az egyenruházati cikkek bármilyen megváltoztatása vagy átalakítása tilos.

(14) Az egyenruhán az egyenruházati jelzéseken és a szolgálati jelvényen kívül más jelvény nem viselhető.

(15)[49]

(16)[50] Az egyenruhához csak a rendszeresített védőruházat viselhető.

(17) Az egyenruhaként már nem alkalmas, de még használható ruházati cikkeket a természetvédelmi őr az egyenruházati jelzések levétele után szolgálatban, a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével szolgálati munkaruhaként viselheti. A már nem használható ruházati cikkeket selejtezni kell.

(18) Az egyenruha viseléséért, a megfelelő öltözködésért és megjelenésért a természetvédelmi őr és közvetlen szolgálati felettese a felelős.

(19) A ruházattal a természetvédelmi őrök mind mennyiségi, mind pedig minőségi tekintetben bármikor elszámoltathatók.

(20)[51] A kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony nyugdíjasnak minősülés miatti felmentéssel történő megszüntetése után megtartott ruházat csak a szolgálatibeosztás-jelzés nélkül viselhető.

(21)[52] Az egyenruha-viselés szabályainak betartását állami természetvédelmi őr esetében az igazgató, az igazgatósági őrszolgálat-vezető és a természetvédelmi őr közvetlen szolgálati felettese, önkormányzati természetvédelmi őr esetében az önkormányzati őrszolgálat-vezető vagy a közvetlen irányítást ellátó jegyző, valamennyi természetvédelmi őr esetében pedig a Minisztérium erre feljogosított kormánytisztviselője ellenőrzi.

1. számú függelék[53]

2. számú függelék[54]

3. számú függelék

Természetvédelmi őri egyenruházati jelzések

ÁLLAMI TERMÉSZETVÉDELMI ŐR

Az állami természetvédelmi őr egyenruházati jelzései (testületi jelzései) a karjelvény, a sapkajelvény, az alkalmazó nemzeti park igazgatóság megnevezését tartalmazó állományjelző, a szolgálati beosztásjelzés és a szakmai jelvény.

A karjelvény leírása

A kör alakú karjelvény szövött anyagból készül, 80 mm átmérővel. A zöld alapszínű jelvény keretét a fekete színű felvarrószegélyen belüli, 2 mm széles, aranysárga színű szegély képezi. A szegélyen belül körben a "TERMÉSZETVÉDELMI ŐRSZOLGÁLAT" szövegű, aranysárga színű felirat látható, melynek 8 mm betűmagasságú két szavát 1-1 stilizált pilisilen-virág választja el egymástól. A feliraton belül a természetvédelmi őrszolgálat hármas szimbóluma látható. Ez hátsó síkban lévő, 0,8 mm vastag aranysárga szegéllyel mintázott, fehér színű, 38 mm széles és 40 mm magasságú pajzsot tartalmaz, középső síkban 30 mm átmérővel és 0,8 mm vastag aranysárga színű szegéllyel a természetvédelem jelképét ábrázolja, első síkjában pedig a természetvédelem jelképével alulról részben fedésben levő, 20 mm magasságú Magyarország-címer látható. A természetvédelem jelképe fehér színű, jobbra repülő nagykócsag, kör alakú égszínkék mezőben.[55]

A sapkajelvény leírása

A fekvő ellipszis alakú sapkajelvény szövött anyagból készül, 45 mm vízszintes és 35 mm függőleges átmérővel. A zöld alapszínű jelvény keretét a fekete színű felvarrószegélyen belüli, 1 mm széles aranysárga színű szegély képezi. A szegélyen belül körben a "TERMÉSZETVÉDELMI ŐRSZOLGÁLAT" szövegű, aranysárga színű felirat látható, amelynek 3 mm betűmagasságú két szavát 1-1 stilizált pilisilen-virág választja el egymástól. A feliraton belül a természetvédelmi őrszolgálat hármas szimbóluma látható. Ez hátsó síkban lévő, 0,5 mm vastag aranysárga szegéllyel mintázott, fehér színű, 15 mm széles és 16 mm magasságú pajzsot tartalmaz, középső síkban 12 mm átmérővel és 0,5 mm vastag aranysárga színű szegéllyel a természetvédelem jelképét ábrázolja, első síkjában pedig a természetvédelem jelképével alulról részben fedésben levő, 8 mm magasságú Magyarország-címer látható.[56]

A nemzeti park igazgatósági állományjelző leírása

A nemzeti park igazgatósági állományjelző 24x90 mm méretű, fekvő téglalap alakú, zöld alapszínű, szövött anyagból készült lap, melynek fekete színű felvarrószegélyen belüli keretét 1 mm széles, aranysárga színű szegély képezi. A lapon két sorba foglalva a nemzeti park igazgatóság megnevezése szerepel, 4 mm betűmagasságú, aranysárga színű felirattal.

A szolgálati beosztásjelzés leírása

A szolgálati beosztásjelzés 24x85 mm méretű, fekvő téglalap alakú, zöld alapszínű, szövött anyagból készült lap, melynek fekete színű felvarrószegélyen belüli keretét 1 mm széles, aranysárga színű szegély képezi. A szolgálati beosztásokat 10 mm és 20 mm széles aranysárga sávok jelölik a következőként:

természetvédelmi területőr: egy 10 mm széles aranysárga sáv,

természetvédelmi őrkerület-vezető: két 10 mm széles aranysárga sáv,

természetvédelmi területfelügyelő: három 10 mm széles aranysárga sáv,

természetvédelmi tájegységvezető: egy 20 mm széles és egy 10 mm széles aranysárga sáv,

természetvédelmi őrszolgálatvezető-helyettes: egy 20 mm széles és két 10 mm széles aranysárga sáv,

természetvédelmi őrszolgálat-vezető: egy 20 mm széles és három 10 mm széles aranysárga sáv.

A lapon baloldalt 12 mm átmérővel a természetvédelem jelképe látható, amely az első három szolgálati beosztásnál a zöld alapon, a következő három szolgálati beosztásnál pedig a 20 mm széles aranysárga sávban van elhelyezve.

A szakmai jelvény leírása

A szakmai jelvény 18x90 mm méretű, lekerekített végű fekvő téglalap alakú, zöld alapszínű, szövött anyagból készült lap, melynek fekete színű felvarrószegélyen belüli keretét 1 mm széles, aranysárga színű szegély képezi. A jelvény közepén 14 mm magasságú Magyarország-címer található, baloldalt 14 mm átmérővel és 0,5 mm vastagságú aranysárga szegéllyel a természetvédelem jelképe, jobb oldalon stilizált pilisilen-virág látható. A Magyarország-címer és a természetvédelem jelképe, valamint a Magyarország-címer és a pilisilen-virág között stilizált leveles szár látható.[57]

ÖNKORMÁNYZATI TERMÉSZETVÉDELMI ŐR

Az önkormányzati természetvédelmi őr egységesített egyenruházati jelzései a karjelvény, a sapkajelvény, a szolgálati beosztásjelzés és a szakmai jelvény. A szakmai jelvény az állami természetvédelmi őrével azonos.

A karjelvény leírása

A kör alakú karjelvény szövött anyagból készül, 80 mm átmérővel. A zöld alapszínű jelvény keretét a fekete színű felvarrószegélyen belüli, 2 mm széles, aranysárga színű szegély képezi. A szegélyen belül körben az "ÖNKORMÁNYZATI TERMÉSZETVÉDELEM" szövegű, aranysárga színű felirat látható. A feliraton belül a természetvédelmi őrszolgálat hármas szimbóluma látható. Ez hátsó síkban lévő, 0,8 mm vastag, aranysárga szegéllyel mintázott, fehér színű, 38 mm széles és 40 mm magasságú pajzsot tartalmaz, középső síkban 30 mm átmérővel és 0,8 mm vastag, aranysárga színű szegéllyel a természetvédelem jelképét ábrázolja, első síkjában pedig a természetvédelem jelképével alulról részben fedésben levő, 20 mm magasságú Magyarország-címer látható. A természetvédelem jelképe fehér színű, jobbra repülő nagykócsag, kör alakú égszínkék mezőben.[58]

A sapkajelvény leírása

A fekvő ellipszis alakú sapkajelvény szövött anyagból készül, 45 mm vízszintes és 35 mm függőleges átmérővel. A zöld alapszínű jelvény keretét a fekete színű felvarrószegélyen belüli, 1 mm széles, aranysárga színű szegély képezi. A szegélyen belül körben az "ÖNKORMÁNYZATI TERMÉSZETVÉDELEM" szövegű, aranysárga színű felirat látható. A feliraton belül a természetvédelmi őrszolgálat hármas szimbóluma látható. Ez hátsó síkban lévő, 0,5 mm vastag aranysárga szegéllyel mintázott, fehér színű, 15 mm széles és 16 mm magasságú pajzsot tartalmaz, középső síkban 12 mm átmérővel és 0,5 mm vastag, aranysárga színű szegéllyel a természetvédelem jelképét ábrázolja, első síkjában pedig a természetvédelem jelképével alulról részben fedésben levő, 8 mm magasságú Magyarország-címer látható.[59]

A szolgálati beosztásjelzés leírása

A szolgálati beosztásjelzés 24x85 mm méretű, fekvő téglalap alakú, zöld alapszínű, szövött anyagból készült lap, melynek fekete színű felvarrószegélyen belüli keretét 1 mm széles, égszínkék színű szegély képezi. A lapon baloldalt 12 mm átmérővel a természetvédelem jelképe látható, a szolgálati beosztásokat 10 mm széles égszínkék sávok jelölik. A beosztások jelzése a következő:

önkormányzati természetvédelmi őr középfokú végzettséggel: egy 10 mm széles égszínkék sáv,

önkormányzati természetvédelmi őr felsőfokú végzettséggel: két 10 mm széles égszínkék sáv,

önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat-vezető: három 10 mm széles égszínkék sáv.

AZ EGYENRUHAGOMB LEÍRÁSA

Az állami és az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruházatának felső viseletelemein alkalmazott egyenruhagomb olajzöld színű, műanyagból készült, sajtolt füles gomb. A nagyméretű gomb átmérője 20 mm, amely a 3 mm-es peremen belüli, 14 mm átmérőjű, enyhén domborított felületén jobbra repülő nagykócsagot ábrázol. A kisméretű gomb átmérője 15 mm, pereme 2 mm-es, jobbra repülő nagykócsagot ábrázoló enyhén domborított felületének átmérője 9 mm.

2. számú melléklet a 9/2000. (V. 19.) KöM rendelethez[60]

A rendészeti feladatokat ellátó személyek szolgálati jelvénye

ÁLLAMI TERMÉSZETVÉDELMI ŐR

A jelvény leírása

1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül "RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS" felirat, alul hat számjegyből álló sorszám található. A középső síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van.

2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

3. Egyedi logó:

A természetvédelmi őr egyedi logója 45 mm szélességű és 45 mm magasságú fémjelvény, amely 45 mm átmérőjű kör alakú alaprészből áll. A jelvény alapszíne világoszöld. A kör alakú alaprészt "TERMÉSZETVÉDELMI ŐRSZOLGÁLAT" szövegű, fekete színű, 5 mm betűmagasságú felirat övezi, melynek két szavát 1-1 stilizált pilisilen-virág választja el egymástól. A feliraton belül a természetvédelmi őrszolgálat hármas szimbóluma látható. Ez hátsó síkban lévő, 0,2 mm vastag, szegéllyel rajzolt, fehér színű, 24 mm széles és 25 mm magasságú pajzsot tartalmaz, középső síkban 18 mm átmérővel és 0,2 mm vastag szegéllyel a természetvédelem jelvényét ábrázolja, első síkjában pedig a természetvédelem jelvényével alulról részben fedésben levő, 12 mm magasságú Magyarország-címer látható. A természetvédelem jelvénye fehér színű, jobbra repülő nagykócsag, kör alakú égszínkék mezőben.

ÖNKORMÁNYZATI TERMÉSZETVÉDELMI ŐR

A jelvény leírása

1. A szolgálati azonosító jelvény 80 mm magas, 60 mm széles ovális, felül "RENDÉSZETI FELADATELLÁTÁS" felirat, alul hat számjegyből álló sorszám található. A középső síkban, 45 mm átmérőjű egyedi logó kap helyet, melynek alsó széle az alapjelvény aljától 10 mm-re van.

2. A szolgálati azonosító jelvény fekete bőralátéten rögzített, mely gombolásos kivitelű. A bőralátét 2 mm-rel szélesebb a fémjelvénynél, felül a gombolás céljára lyukasztott és hasított.

3. Egyedi logó:

Az önkormányzati természetvédelmi őr egyedi logója 45 mm szélességű és 45 mm magasságú fémjelvény, amely 45 mm átmérőjű kör alakú alaprészből áll. A jelvény alapszíne homokszín. A kör alakú alaprészt "ÖNKORMÁNYZATI TERMÉSZETVÉDELMI ŐR" szövegű, fekete színű, 4 mm betűmagasságú felirat övezi, melynek két szavát 1-1 stilizált pilisilen-virág választja el egymástól. A feliraton belül a természetvédelmi őrszolgálat hármas szimbóluma látható. Ez hátsó síkban lévő, 0,2 mm vastag szegéllyel rajzolt, fehér színű, 24 mm széles és 25 mm magasságú pajzsot tartalmaz, középső síkban 18 mm átmérővel és 0,2 mm vastag szegéllyel a természetvédelem jelvényét ábrázolja, első síkjában pedig a természetvédelem jelvényével alulról részben fedésben levő, 12 mm magasságú Magyarország-címer látható. A természetvédelem jelvénye fehér színű, jobbra repülő nagykócsag, kör alakú égszínkék mezőben.

3. számú melléklet a 9/2000. (V. 19.) KöM rendelethez[61]

A rendészeti feladatokat ellátók szolgálati igazolványa az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal rendelkező

1. Az ISO 7810 (1995) vagy azzal egyenértékű szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, melegen laminált, műanyag kártya, amely megfelel az A okmányvédelmi kategóriának.

2. Az alapanyagba integrált arckép méretének legalább 30x24 mm-nek kell lenni. Az arcképmezőn belül az áll és a fejtető közötti résznek a teljes képmagasság 70-80%-a közöttinek kell lenni.

4. számú melléklet a 9/2000. (V. 19.) KöM rendelethez

FolyószámA bejegyzés kelte, szolgálati ténykedés, esemény, intézkedés (hely, időpont, leírás)Jegyzet

5. számú melléklet a 9/2000. (V. 19.) KöM rendelethez

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 13/2019. (IV. 5.) AM rendelet 6. § a) pontja. Hatályos 2019.04.06.

[2] Beiktatta a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 1. § -a. Hatályos 2006.10.21.

[3] Beiktatta a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 1. § -a. Hatályos 2006.10.21.

[4] Megállapította a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2013.06.04.

[5] A nyitó szövegrészt módosította a 13/2019. (IV. 5.) AM rendelet 6. § b) pontja. Hatályos 2019.04.06.

[6] Módosította a 17/2014. (X. 27.) FM rendelet 6. § a) pontja. Hatályos 2014.11.04.

[7] Módosította a 13/2019. (IV. 5.) AM rendelet 6. § c) pontja. Hatályos 2019.04.06.

[8] A nyitó szövegrészt módosította a 13/2019. (IV. 5.) AM rendelet 6. § d) pontja. Hatályos 2019.04.06.

[9] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 4. § -a. Hatályos 2006.10.21.

[10] Módosította a 13/2019. (IV. 5.) AM rendelet 6. § d) pontja. Hatályos 2019.04.06.

[11] Megállapította a 13/2019. (IV. 5.) AM rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.04.06.

[12] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 5. § -a. Hatályos 2006.10.21.

[13] Megállapította a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.06.04.

[14] Megállapította a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.06.04.

[15] Hatályon kívül helyezte a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.04.

[16] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

[17] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

[18] Hatályon kívül helyezte a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.04.

[19] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

[20] A felvezető szöveget módosította a 7/2008. (III. 18.) KvVM rendelet 3. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2008.03.26.

[21] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

[22] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

[23] Megállapította a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (4) bekezdése. Hatályos 2013.06.04.

[24] Megállapította a 13/2019. (IV. 5.) AM rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.04.06.

[25] Módosította a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (6) bekezdése c) pontja. Hatályos 2013.06.04.

[26] Módosította a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (6) bekezdése c) pontja. Hatályos 2013.06.04.

[27] Módosította a 13/2019. (IV. 5.) AM rendelet 6. § e) pontja. Hatályos 2019.04.06.

[28] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

[29] Hatályon kívül helyezte a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.04.

[30] Hatályon kívül helyezte a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.04.

[31] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 11. § (5) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

[32] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 11. § (5) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

[33] Módosította a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (6) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.06.04.

[34] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 12. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

[35] Módosította a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (6) bekezdése e) pontja. Hatályos 2013.06.04.

[36] Beiktatta a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

[37] Hatályon kívül helyezte a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.04.

[38] Hatályon kívül helyezte a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.04.

[39] Hatályon kívül helyezte a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.04.

[40] Hatályon kívül helyezte a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.04.

[41] Hatályon kívül helyezte a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.04.

[42] Hatályon kívül helyezte a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.04.

[43] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 15. § -a. Hatályos 2006.10.21.

[44] Megállapította a 7/2008. (III. 18.) KvVM rendelet 2. §-a. Hatályos 2008.03.26.

[45] Megállapította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 16. § (1) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

[46] A nyitó szövegrészt módosította a 13/2019. (IV. 5.) AM rendelet 5. §-a (lásd 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2019.04.06.

[47] Módosította a 17/2014. (X. 27.) FM rendelet 6. § b) pontja. Hatályos 2014.11.04.

[48] Módosította a 17/2014. (X. 27.) FM rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2014.11.04.

[49] Hatályon kívül helyezte a 17/2014. (X. 27.) FM rendelet 7. § b) pontja. Hatálytalan 2014.11.04.

[50] Módosította a 17/2014. (X. 27.) FM rendelet 7. § b) pontja. Hatályos 2014.11.04.

[51] Megállapította a 13/2019. (IV. 5.) AM rendelet 5. §-a (lásd 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2019.04.06.

[52] Módosította a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (6) bekezdése f) pontja. Hatályos 2013.06.04.

[53] Hatályon kívül helyezte a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.06.04.

[54] Hatályon kívül helyezte a 17/2014. (X. 27.) FM rendelet 7. § c) pontja. Hatálytalan 2014.11.04.

[55] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 1. § a) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[56] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 1. § a) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[57] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 1. § a)-b) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[58] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 1. § a) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[59] Módosította az 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 1. § a) pontja. Hatályos 2012.02.11.

[60] Megállapította a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (5) bekezdése a) pontja. Hatályos 2013.06.04.

[61] Megállapította a 45/2013. (VI. 3.) VM rendelet 3. § (5) bekezdése b) pontja. Hatályos 2013.06.04.

[62] Módosította a 41/2006. (X. 6.) KvVM rendelet 16. § (2) bekezdése. Hatályos 2006.10.21.

Tartalomjegyzék