26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet

a várandósgondozásról

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16/A. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A várandósgondozás célja a várandós nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen történő megszületésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése, valamint a szülésre, a gyermek korai kötődésére, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra való felkészítés.

(2) A várandósgondozás akkor kezdődik, amikor a szülész-nőgyógyász szakorvos a méhen belüli várandósságot megállapítja, a rizikó-besorolást elvégzi és erről a várandós részére igazolást ad.

(3) Alacsony rizikójú a várandósság akkor, ha a várandós családi, egyéni, fertilitási és - nem első várandósság esetén - előző várandósságra vonatkozó anamnézisében nincs olyan tényező, amely szakorvosi megítélés szerint az anya vagy a magzat egészségét hátrányosan befolyásolhatja.

(4) A várandósgondozás a szülés megindulásáig vagy a várandósság megszakadásáig tart.

2. § (1) A várandósgondozás olyan komplex egészségügyi szolgáltatás, amely

a) a védőnő,

b) a háziorvos,

c) a szülész-nőgyógyász szakorvos,

d) a várandós választása esetén a szülésznő, valamint

e) a várandós

együttműködésén alapul.

(2) A várandósgondozást a szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított

a) alacsony rizikójú várandósság esetén a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő,

b) magas rizikójú várandósság esetén kizárólag a szülész-nőgyógyász szakorvos

végzi a védőnő és a háziorvos együttműködésével.[1]

2. A szülésznő közreműködése

3. § (1) Szülésznő kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított alacsony rizikójú várandósság esetén, a következő feltételek egyidejű teljesülése esetén végezhet várandósgondozást:

a) Magyarországon az állam által elismert oktatási intézményben szerzett, vagy külföldön szerzett és Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint honosított vagy elismert, felsőoktatási intézmény alapképzési szakán vagy főiskolai karán szerzett szülésznő szakképesítéssel vagy emelt szintű vagy felsőfokú szülésznő szakképesítéssel rendelkezik,

b) egészségügyi szolgáltatónál szülésznőként foglalkoztatott vagy rendelkezik a szülésznői tevékenység végzésére jogosító, érvényes működési engedéllyel és felelősségbiztosítással és

c) a várandós a gondozásához a szülésznői gondozást választja.

(2) A szülésznő az (1) bekezdés szerinti feltételekkel végzett várandósgondozás során a 2. melléklet 2. pontjában foglalt vizsgálatokat végezheti a vonatkozó szakmai irányelvnek megfelelően.

3. Felelős személy

4. § (1)[2] Az a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy szülésznő, aki az 1. § (2) bekezdésében előírt besorolást követően a várandós gondozását végzi, felelős személynek minősül.

(2) A felelős személy a várandós anya 1. melléklet szerinti gondozási könyvében (a továbbiakban: várandósgondozási könyv) az 1. melléklet 1. pont 1.2. alpontjában szereplő adatokat feltünteti és aláírásával ellátja.

(3) Ha a felelős személy személyében változás áll be, az új felelős személy ezt a tényt a várandósgondozási könyvben rögzíti és a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el.

(4)[3] A felelős személy a várandósgondozás során a szakterülete alapján e rendelet szerint elvégzendő feladatokon kívül a következő tevékenységeket végzi:

a) figyelemmel kíséri, hogy

aa) részesül-e a várandós védőnői gondozásban,

ab) a várandós számára kötelező vizsgálatokat elvégezték-e, és

ac) az elvégzett vizsgálatokat a várandósgondozási könyvben jelölték-e;

b) szükség szerint konzultál a várandósgondozásban közreműködő, a 2. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti szakemberekkel;

c) a várandóst szükség szerint további szakellátásra irányítja; és

d) intézkedéseiről írásban tájékoztatja az 5. § (1) bekezdése szerinti védőnőt.

4. A várandósgondozás folyamata

5. § (1) A méhen belüli várandósság megállapításáról szóló igazolás benyújtásával egyidejűleg a várandóst a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint területileg illetékes védőnő gondozásba veszi. Ennek keretében:[4]

a) kiállítja és kiadja a várandósgondozási könyvet,

b) nyilvántartásba veszi a várandóst a területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: Ter.véd.r.) 7. számú melléklete szerinti Várandós nyilvántartó és Várandós anya törzslapja dokumentumok vezetésével,

c) elvégzi a 2. melléklet 1. pontja alapján a szükséges vizsgálatokat és azokat a várandósgondozási könyvben dokumentálja,

d)[5] tájékoztatást nyújt a várandós részére a várandósgondozás folyamatáról, a kötelező vizsgálatokról, az őt a várandóssága okán megillető szociális kedvezményekről, a kedvezményeket biztosító intézményekről, szervezetekről, szükség szerint a munkavédelemről szóló törvény várandósokra vonatkozó előírásairól,

e) tájékoztatja a várandóst a várandósság alatt követendő egészséges életmódról, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás várandósságra gyakorolt káros következményeiről,

f)[6] szükség szerint tájékoztatja a várandóst a dohányzásról, az alkohol- és kábítószer fogyasztásról történő leszokást támogató programokról és alkalmazza a minimális intervenció szakmai irányelvben foglalt módszerét,

g)[7] tájékozódik a várandós szociális, családi és munkakörülményeiről, valamint

h)[8] rögzíti a várandósgondozási könyvben

ha) az 1. § (2) bekezdése szerinti igazolás vagy az annak alapját képező szakorvosi lelet alapján a várandóssági hét meghatározását és a rizikó-besorolást, és

hb) a várandós gondozására területi ellátási kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltató nevét, címét.

(2)[9] A védőnő a várandósgondozási könyvben és az általa vezetett dokumentumokban rögzíti, hogy az (1) bekezdés d) pontjában előírt, kötelező vizsgálatokról szóló tájékoztatást a várandósnak megadta. A várandós aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatást megkapta.

6. § A háziorvos a gondozásba vételt követően

a) kiemelt figyelmet fordít a várandós anamnézisére, ami alapján a feladatkörébe tartozó, indokolt vizsgálatokat elvégzi,

b) a várandósgondozási könyvben kitölti a vonatkozó szakmai irányelvben foglaltak szerint a rizikó megítéléséhez szükséges, rá vonatkozó részt,

c) szükség esetén a várandóst a rizikó-besorolás felülvizsgálatának javaslatával a szülész-nőgyógyász szakorvoshoz irányítja és a javaslatot a várandósgondozási könyvben rögzíti,

d) az 1. melléklet 2. pontjában szereplő, a várandósgondozási könyv részét képező beutaló kitöltésével a várandóst az ott meghatározott vizsgálatokra beutalja,

e) a várandóst az egészségi állapotának megfelelően további szakorvosi vizsgálatokra utalja, és

f) az általa végzett vizsgálatok eredményeit és az elrendelt vizsgálatokat rögzíti a várandósgondozási könyvben.

7. § (1) A szülész-nőgyógyász szakorvos a várandósgondozási könyvben rögzíti

a) azt a tényt, hogy a várandós a 6. § c) pontja szerinti rizikó-besoroláson részt vett, és

b) az a) pont szerinti felülvizsgálat eredményét.

(2) Ha a háziorvos a 6. § c) pontja szerinti rizikó-besorolás felülvizsgálatot javasolja, szülésznő csak akkor végezheti a várandós gondozását, ha a várandósgondozási könyv adataiból megállapítható, hogy a várandós a javasolt felülvizsgálaton részt vett és a felülvizsgálat alkalmával a szülész-nőgyógyász szakorvos a várandósságát alacsony rizikócsoportba sorolta be.

(3) Ha a várandóst már választott szülésznő gondozza és a szülész-nőgyógyász szakorvos a 6. § c) pontja szerinti rizikó-besorolás felülvizsgálat során az addig alacsony rizikójú várandósságot magas rizikócsoportba sorolja be, a szülész-nőgyógyász szakorvos

a) erről a tényről a szülésznő felelős személyt haladéktalanul tájékoztatja,

b) közli a várandóssal, hogy a várandósság magas rizikócsoportba történő besorolása miatt a várandóst szülésznő nem gondozhatja, és

c) javasolja a várandósnak, hogy haladéktalanul forduljon szülész-nőgyógyász szakorvoshoz, aki a továbbiakban a gondozását végzi.

(4)[10] A szülész-nőgyógyász az 1. melléklet 2. pontjában szereplő, a várandósgondozási könyv részét képező beutaló kitöltésével a várandóst az ott meghatározott vizsgálatokra beutalhatja.

8. § (1) A várandósgondozás során a várandós jogosult arra, hogy

a) a háziorvos legalább egy alkalommal,

b) a védőnő az 5. § (1) bekezdésében foglalt gondozásba vételen kívül trimeszterenként legalább egy alkalommal, és

c) a szülész-nőgyógyász szakorvos vagy a szülésznő trimeszterenként legalább egy alkalommal

gondozásban részesítse.

(2) Ha a várandós állapota alapján szakmailag indokolt, a várandóst az (1) bekezdésben foglalt előírásnál nagyobb gyakorisággal kell gondozásban részesíteni.

5. A várandósgondozásban közreműködők további feladatai

9. § (1) A védőnő a várandósgondozás keretében az 5. §-ban foglaltakon kívül:

a) vezeti a várandósok nyilvántartását, egészségügyi dokumentációját és gondozási tervet készít,

b) a Ter.véd.r. szerint családlátogatást végez,

c) saját megállapításait rögzíti a várandósgondozási könyv megfelelő rovataiban,

d) szükség esetén járóbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg-szakellátás igénybevételét kezdeményezi,

e) igény és lehetőség szerint szervezi a várandós szülésre felkészítő tanfolyamon való részvételét és szülésre felkészítő tanfolyamot tart,

f) kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására és tájékoztatja a várandóst arról, hogy ha a szoptatással kapcsolatban nehézségek lépnének fel, kitől kaphat segítséget,

g) felkészíti a várandóst a szülésre, az újszülött fogadására,

h) felhívja a várandós figyelmét az újszülött kori kötelező szűrővizsgálatokra és a szülők ezzel kapcsolatos felelősségére, valamint

i) kiadja az anyasági támogatás igénybevételéhez szükséges igazolást.

(2) A védőnő a gondozás során tudomására jutott mindazon körülményekről tájékoztatja a felelős személyt, amelyek befolyásolhatják a magzat egészséges fejlődését.

(3)[11] A védőnő a várandósság 34. hetéig rögzíti a várandósgondozási könyvben a várandós nyilatkozata alapján a várandós által választani tervezett házi gyermekorvos vagy a gyermekellátást végző háziorvos (a továbbiakban együtt: házi gyermekorvos) nevét és elérhetőségét. Ha a várandós a 34. hétig nem választ házi gyermekorvost vagy választásáról nem nyilatkozik, a védőnő az illetékes, területi ellátási kötelezettséget vállalt házi gyermekorvos nevét és elérhetőségét rögzíti a várandósgondozási könyvben.

10. § A felelős személy a 4. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakon kívül:

a) tájékoztatja a várandóst a szakmai irányelvben szereplő egyéb, térítés ellenében igénybe vehető vizsgálatok lehetőségéről,

b) a várandósgondozási könyvben rögzíti, hogy az a) pont szerinti tájékoztatást megadta, a várandós pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatást megkapta,

c) elvégzi a szükséges vizsgálatokat és azok eredményét a várandósgondozási könyvben dokumentálja,

d) kiemelt figyelmet fordít a várandós folsav- és D-vitamin bevitelére, valamint tájékoztatja a várandóst a folsav hiányának a magzatra gyakorolt káros hatásairól,

e) tájékoztatja a várandóst a várandósság alatt követendő egészséges életmódról, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás várandósságra gyakorolt káros következményeire,

f) szükség szerint tájékoztatja a várandóst a dohányzásról, az alkohol- és kábítószer fogyasztásról történő leszokást támogató programokról, valamint

g) felkészíti a várandóst a szülésre, az újszülött fogadására.

6. Magas rizikójú várandósság

11. § (1) A várandósgondozásban közreműködő valamennyi szakember kiemelt figyelmet fordít a magas rizikójú, illetve szövődményes esetek szűrésére és gondozására.

(2) Ha a szülésznő által végzett várandósgondozás során, annak bármely szakaszában a várandósság magas rizikójának gyanúja merül fel, a szülésznő a várandóst haladéktalanul szülész-nőgyógyász szakorvoshoz irányítja. Ha a várandósság magas rizikója megállapítást nyer, a várandósgondozást szülész-nőgyógyász szakorvosnak kell átvennie.

(3) Ha a várandósság során a felmerült rizikó megszűnik, az alacsony rizikó megállapítását követően a várandós gondozását a szülésznő is folytathatja.

(4) Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a magas rizikó megállapítását követően a várandós gondozását szülész-nőgyógyász szakorvos veszi át, a szülésznő közreműködőként továbbra is végezheti a 10. § g) pontjában meghatározott feladatokat.

7. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.

13. § Az e rendeletben foglaltakat azon várandósok esetében kell alkalmazni, akik számára az 1. § (2) bekezdése szerinti igazolást e rendelet hatálybalépését követően adták ki.

14. §[12] Az e rendelet alapján 2014. július 1. és az 1. mellékletnek az egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2014. (X. 27.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: Módr.) történő módosítása hatálybalépésének időpontja között kiállított várandósgondozási könyvvel rendelkező várandósok esetében is alkalmazni kell az 1. melléklet Módr. által megállapított rendelkezéseit.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelethez[13]

2. melléklet a 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelethez

1. A várandósgondozás keretében a védőnők által önállóan, a vonatkozó szakmai irányelv alapján végezhető vizsgálatok:

1.1. testtömeg és testmagasság mérése

1.2. haskörfogat mérése

1.3. vérnyomás és pulzus mérése

1.4. szájüreg, fogazat megtekintése

1.5. kültakaró vizsgálata

1.6. alsó végtag megfigyelése és vizsgálata

1.7. magzati szívműködés vizsgálata

1.8. a várandósság külső tapintásos vizsgálata

1.9. az emlők szemrevételezése és tapintásos vizsgálata

1.10. vizelet vegyi, illetve tesztcsíkos vizsgálata

1.11. vércukorvizsgálat tesztcsíkkal

2. A várandósgondozás keretében a szülésznők által önállóan, a vonatkozó szakmai irányelv alapján végezhető vizsgálatok:

2.1. belső (hüvelyen keresztül végzett) vizsgálat

2.2. magzati szívműködés vizsgálata és értékelése

2.3. a várandósság külső tapintásos vizsgálata

2.4. az emlők szemrevételezése és tapintásos vizsgálata

2.5. ultrahang vizsgálati leletek értékelése

2.6. vizelet vegyi vagy tesztcsíkos vizsgálata

2.7. vérnyomás és pulzus mérése

2.8. vércukorvizsgálat tesztcsíkkal

2.9. alsó végtag megfigyelése és vizsgálata

2.10. a veszélyeztetett vagy szövődményes várandósság felismerése

2.11. magzati életjelenségek megfigyelése, értékelése