32006R0884[1]

A Bizottság 884/2006/EK rendelete ( 2006. június 21. ) az 1290/2005/EK rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról

A BIZOTTSÁG 884/2006/EK RENDELETE

(2006. június 21.)

az 1290/2005/EK rendelet részletes alkalmazási szabályainak a közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozása és a tagállamok kifizető ügynökségei által végrehajtott közraktározási műveletek könyvelése tekintetében történő megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1978. augusztus 2-i 1883/78/EGK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 42. cikkére,

(1)

A mezőgazdasági piacok szabályozását célzó intervenciós intézkedések finanszírozását az 1290/2005/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban a Közösség biztosítja az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott feltételek mellett. A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések vonatkozásában az 1883/78/EGK rendelet 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a Közösség által finanszírozandó összeget a kifizető ügynökségek éves beszámolói alapján határozzák meg. A rendeletben meghatározták az említett éves beszámolókra vonatkozó szabályokat és feltételeket is. Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege helyébe lépő Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnak (EMGA) az 1290/2005/EK rendelet általi létrehozását követően indokolt előírni a megfelelő részletes alkalmazási szabályokat.

(2)

A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések csak akkor finanszírozhatók az 1290/2005/EK rendelet 10. cikke alapján, ha a kapcsolódó kiadásokat a tagállamok által kijelölt kifizető ügynökségek folyósították. Az intervenciós intézkedések ügyvitelével és ellenőrzésével kapcsolatos, a támogatások kifizetésén kívüli feladatok végrehajtása azonban átruházható, a szóban forgó rendelet 6. cikke (1) bekezdése második albekezdésével összhangban. Ezeknek a feladatoknak több kifizető ügynökség közreműködésével is végrehajthatónak kell lenniük. Ezenkívül indokolt előírni, hogy egyes közraktározási intézkedések ügyvitelével - a kifizető ügynökség felelősségére - közjogi vagy magánjogi harmadik személyeket lehessen megbízni. Következésképp részletezni kell a kifizető ügynökségek e területen vállalt felelősségi körét, pontosítani kell kötelezettségeiket, továbbá meg kell határozni, hogy bizonyos közraktározási intézkedések végrehajtását milyen feltételek mellett és milyen szabályok alapján lehet közjogi vagy magánjogi harmadik személyekre bízni. Ez utóbbi esetben azt is indokolt előírni, hogy az érintett jogi személyek szerződés keretében, az e rendeletben meghatározott kötelezettségek és általános elvek alapján járjanak el.

(3)

A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kiadások eltérő jellegűek lehetnek. Következésképp a műveletek kategóriái szerint pontosítani kell, hogy mely kiadások finanszírozhatók közösségi forrásokból, és különösen azt, hogy ezek a kiadások milyen feltételek mellett fedezhetők, rögzítve támogathatóságuk feltételeit és kiszámításuk módját. Ennek keretében indokolt pontosítani többek között azt, hogy ezeket a kiadásokat mely esetekben kell a kifizető ügynökségek által ténylegesen megállapított információk alapján, illetve a Bizottság által meghatározott átalányösszegek alapján figyelembe venni.

(4)

Annak érdekében, hogy az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti valutájukban és euróban is összehangolt feltételek mellett konszolidálhassák kiadásaikat és költségeiket, elő kell írni, hogy elszámolásaikban milyen feltételek szerint tüntessék fel a közraktározáshoz kapcsolódó műveleteket, valamint hogy milyen átváltási árfolyamot alkalmazzanak.

(5)

A közraktározáshoz kapcsolódó közösségi finanszírozás meghatározása érdekében, tekintettel az érintett intézkedések nagyon eltérő jellegére és az egységes meghatározó ügyleti tények hiányára, a kifizető ügynökségek által elszámolt költségek és kiadások összegén alapuló, egységes meghatározó ügyleti tényt indokolt megállapítani, a kifizető ügynökségek által készített és vezetett azon elszámolások alapján, amelyekben terhelésként, illetve jóváírásként szerepelnek a kifizető ügynökségek által megállapított kiadások és bevételek.

(6)

Az 1290/2005/EK tanácsi rendeletnek az EMGA és az EMVA keretében a kifizető ügynökségek számlavezetésére, a kiadásigazoló és a bevételi nyilatkozatokra, valamint a kiadások visszatérítési feltételeire vonatkozó részletes alkalmazási szabályairól szóló, 2006. június 21-i 883/2006/EK rendelet ( 3 ) 6. cikkének megfelelően, a közraktározás kiadásainak megtérítése érdekében a kifizető ügynökségek a kiadásigazoló nyilatkozataikon kötelesek megjelölni az intervenciós műveletek tárgyhónapját megelőző hónap során általuk elkönyvelt értékeket és összegeket. Az eljárás megfelelő lebonyolításának lehetővé tétele érdekében meg kell határozni, hogy milyen feltételek szerint közöljék a Bizottsággal a költségek és kiadások kiszámításához szükséges adatokat.

(7)

Az intervenciós készletnyilvántartásnak lehetővé kell tennie a közösségi finanszírozás összegének meghatározását és az intervenciós rendszerben tárolt termékkészletek helyzetének megismerését is. Ennek érdekében indokolt előírni, hogy a kifizető ügynökségek vezessenek külön készletnyilvántartást és pénzügyi elszámolásokat, amelyek tartalmazzák a készletek nyomon követéséhez, valamint az intervenciós közraktározási intézkedésekből következő kiadások és bevételek finanszírozásának kezeléséhez szükséges adatokat.

(8)

A mennyiségekre, értékekre és bizonyos átlagokra vonatkozó adatokat a kifizető ügynökségeknek kötelező könyvelniük. Bizonyos műveleteket vagy kiadásokat azonban bizonyos körülmények miatt nem kell figyelembe venni, vagy sajátos szabályok alapján kell számításba venni. Az eltérő kezelésmód elkerülése és a Közösség pénzügyi érdekeinek védelme érdekében ezek az esetek és körülmények, valamint a könyvelésükre vonatkozó részletes szabályok pontosításra szorulnak.

(9)

Az intervenciós közraktározási intézkedésekhez tartozó különböző kiadási és bevételi tételek könyvelésének tárgyidőpontja a műveletek jellegétől függ és a vonatkozó ágazati jogszabályok keretében határozható meg. Ebben az összefüggésben indokolt olyan általános szabályról rendelkezni, amely előírja, hogy ezeket a tételeket az intervenciós intézkedéssel összefüggő fizikai művelet végrehajtásának időpontjában könyveljék.

(10)

A rájuk háruló általános felelősség alapján a kifizető ügynökségeknek rendszeresen és meghatározott időközönként ellenőrizniük kell az intervenciós rendszerben tárolt termékkészleteket. Annak biztosítása érdekében, hogy ennek a kötelezettségnek valamennyi kifizető ügynökség egységesen eleget tegyen, rendelkezni kell arról, hogy az ellenőrzéseket és a leltározást milyen időközönként és milyen általános elvek alapján kell végezni.

(11)

Az intervenciós közraktározással kapcsolatos műveletek értékelése a műveletek jellegétől is függ, és a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályok keretében határozható meg. Ezért indokolt általános szabályként megállapítani, hogy a felvásárlások és az eladások értéke azonos a fizikai műveletekhez tartozó, teljesített vagy várható kifizetések, illetőleg bevételek összegével, és emellett meghatározni azokat az egyedi szabályokat vagy különleges eseteket, amelyekre tekintettel kell lenni.

(12)

Indokolt megállapítani az intervenciós közraktározási intézkedések keretében tájékoztatásul kért dokumentumok formáját és tartalmát, valamint az érintett dokumentumok tagállami továbbításának vagy megőrzésének feltételeit és részletes szabályait. A közös agrárpolitika finanszírozásának egyéb érintett területein megállapított szabályokkal való összhang érdekében az e rendeletben előírt tájékoztatásoknak és információcseréknek a(z) 883/2006/EK rendelet 18. cikkének megfelelően kell történniük.

(13)

Az e rendelet keretében hozott intézkedések a felvásárlást, raktározást és forgalomba hozatalt magukban foglaló intervenciós intézkedések finanszírozási költségei kiszámításának módszeréről és az ehhez alkalmazandó kamatról szóló, 1988. február 12-i 411/88/EGK bizottsági rendeletben ( 4 ), a mezőgazdasági termékek intervenciós raktározásához kapcsolódó árukezelési műveletek finanszírozására szolgáló átalányösszegek meghatározásáról szóló, 1989. június 12-i 1643/89/EGK bizottsági rendeletben ( 5 ), az EMOGA Garanciarészlege által finanszírozandó, a 822/87/EGK rendelet 37. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadások meghatározása során figyelembe veendő tényezőkről szóló, 1989. szeptember 8-i 2734/89/EGK bizottsági rendeletben ( 6 ), az intervenciós raktározás formájában megvalósított intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó éves beszámolókban figyelembe veendő tényezők megállapításáról szóló, 1990. november 27-i 3492/90/EGK tanácsi rendeletben ( 7 ), a mezőgazdasági termékek intervenciós ügynökségek által történő felvásárlását, raktározását és értékesítését magukban foglaló intervenciós intézkedésekre vonatkozó számviteli szabályokról szóló, 1990. december 12-i 3597/90/EGK bizottsági rendeletben ( 8 ), a mezőgazdasági termékek intervenciós raktározása során bekövetkező mennyiségi veszteségekkel kapcsolatos tűréshatár meghatározásáról és rögzítéséről szóló, 1991. január 22-i 147/91/EGK bizottsági rendeletben ( 9 ), valamint a mezőgazdasági termékek intervenciós készleteinek felmérésére és monitoringjára vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1996. november 8-i 2148/96/EK bizottsági rendeletben ( 10 ) foglalt rendelkezések helyébe lépnek.

(14)

Ezért a 411/88/EGK, az 1643/89/EGK, a 2734/89/EGK, a 3492/90/EGK, a 3597/90/EGK, a 147/91/EGK és a 2148/96/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(15)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági alapok bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

KÖZRAKTÁROZÁS FORMÁJÁBAN MEGVALÓSULÓ INTERVENCIÓS INTÉZKEDÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza azokat a feltételeket és szabályokat, amelyek a közraktározással összefüggő intervenciós intézkedésekhez, a kapcsolódó műveleteknek az 1290/2005/EK rendelet 6. cikkében említett kifizető ügynökségek általi irányításához és ellenőrzéséhez, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) kiadásainak és bevételeinek elszámolásához, valamint az azokkal kapcsolatos információk és dokumentumok Bizottsággal való közléséhez kapcsolódó kiadásoknak az EMGA általi finanszírozására alkalmazandók.

2. cikk

A kifizető ügynökség felelőssége és kötelezettségei

(1) A kifizető ügynökségek - saját hatáskörükben, az I. mellékletben és adott esetben az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban megállapított feltételek mellett, különösen az említett mellékletben meghatározott minimális ellenőrzési százalékos arányok alapján - biztosítják az intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó műveletek irányítását és ellenőrzését.

Hatásköreiket ilyen jogcímen átruházhatják a(z) 885/2006/EK bizottsági rendelet ( 11 ) I. melléklete 1. pontja C) alpontjában megállapított akkreditációs kritériumoknak megfelelő kifizető ügynökségekre, illetőleg más kifizető ügynökségek közvetítésével is eljárhatnak.

(2) A kifizető ügynökségek vagy az intervenciós hivatalok a közraktározás területén fennálló általános felelősségük sérelme nélkül:

a) bizonyos közraktározási intézkedések ügyvitelét az intervenciós mezőgazdasági termékek raktározását biztosító természetes vagy jogi személyekre (a továbbiakban: "raktározók") bízhatják. Ebben az esetben ezt a tevékenységet raktározási szerződések keretében kell végezni a II. mellékletben meghatározott kötelezettségek és általános elvek alapján,

b) természetes vagy jogi személyeket bízhatnak meg az ágazati jogszabályokban előírt bizonyos konkrét feladatok elvégzésével.

(3) A kifizető ügynökségek kötelezettségei a közraktározás területén a következők:

a) az intervenciós közraktározási intézkedés tárgyát képező valamennyi termék esetében készletnyilvántartást és pénzügyi elszámolást vezetni, az adott év október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig (a továbbiakban "számviteli évnek" nevezett időszakban) teljesített műveletek alapján;

b) naprakész jegyzéket vezetni azokról a raktározókról, akikkel a közraktározás keretében szerződést kötöttek. Ez a jegyzék olyan hivatkozásokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik minden raktározási helyszínnek, raktározási kapacitásnak, valamint a raktárcsarnokok, hűtőházak vagy silók számának, illetve azok tervrajzának és alaprajzának a pontos azonosítását;

c) a Bizottság rendelkezésére bocsátani a közraktározáshoz használt szerződésmintákat, a termékek átvételére, tárolására és a raktározók tárolóhelyiségeiből való kiléptetésére megállapított szabályokat, valamint a raktározók felelősségére vonatkozó szabályokat;

d) a készletekről olyan központi számítógépes készletnyilvántartást vezetni, amely tartalmaz minden raktározási helyszínt, minden terméket, a különböző termékek minden mennyiségi és minőségi adatát és mindegyik termék esetében a tömeget (adott esetben a nettó vagy bruttó tömeget) vagy a térfogatot;

e) az intervenciós termékek raktározásához, megőrzéséhez, szállításához vagy átadásához kapcsolódó valamennyi műveletet a közösségi és nemzeti jogszabályoknak megfelelően elvégezni, a felvásárlók, az egy adott művelet keretében fellépő többi kifizető ügynökség, vagy az ilyen jogcímen felhatalmazott személyek saját hatáskörének sérelme nélkül;

f) az intervenciós termékek raktározási helyszínén az egész év során ellenőrzéseket végezni. Ezeket az ellenőrzéseket meghatározatlan időközönként, előzetes értesítés nélkül kell elvégezni. Szabad azonban - szigorúan a szükséges legrövidebb idő meghagyásával - előzetes értesítést adni, amennyiben ezáltal nem sérül az ellenőrzés célja. A szóban forgó előzetes értesítési idő, kellően indokolt esetektől eltekintve, nem haladhatja meg a 24 órát;

g) éves leltárat készíteni a 8. cikkben megállapított feltételek mellett.

Amennyiben egy adott tagállamban egy vagy több termékre igaz, hogy a kapcsolódó közraktározási számlák vezetését több kifizető ügynökség látja el, az a) és a d) pontban említett készletnyilvántartásokat és pénzügyi elszámolásokat a tagállam konszolidálja, mielőtt a kapcsolódó információkat eljuttatná a Bizottsághoz.

(4) A kifizető ügynökségek meghoznak minden intézkedést a következők biztosítása érdekében:

a) a közösségi intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek megfelelő állapotban való megőrzése. Legalább évente egyszer gondoskodnak a raktározott termékek minőségének ellenőrzéséről;

b) az intervenciós készletek hiánytalansága.

(5) A kifizető ügynökségek haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot:

a) azokról az esetekről, amelyekben a termék raktározási idejének meghosszabbítása a termék minőségének romlását idézheti elő;

b) a termékben természeti katasztrófa folytán bekövetkezett mennyiségcsökkenésről vagy minőségromlásról.

Ha a Bizottság az első albekezdés a) és b) pontjában említett helyzetekről szerez tudomást, sor kerül a megfelelő határozatok elfogadására:

a) az a) pontban említett helyzetek fennállása esetén az 1784/2003/EK tanácsi rendelet ( 12 ) 25. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően, vagy adott esetben a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek megfelelő cikkében foglalt eljárással összhangban;

b) a b) pontban említett helyzetek fennállása esetén az 1290/2005/EK rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

(6) A kifizető ügynökségek viselik a közösségi intervenció tárgyát képező termékek nem megfelelő tárolásának pénzügyi következményeit, így azokat is, amelyek a termékeknél alkalmazott nem megfelelő raktározási módszerekre vezethetők vissza. A raktározó elleni keresetek sérelme nélkül, kötelezettvállalásaik vagy kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása esetén pénzügyi felelősséget vállalnak.

(7) A kifizető ügynökség a Bizottság alkalmazottai és a Bizottság által felhatalmazott személyek számára elektronikus formában vagy a kifizető ügynökség székhelyén folyamatosan hozzáférhetővé teszi a közraktározási számlákat és az intervenció keretében kiállított vagy kapott valamennyi dokumentumot, szerződést és adatállományt.

(8) A kifizető ügynökségek:

a) a Bizottság kérésére eljuttatják a 7. bekezdésben említett dokumentumokat és információkat, valamint az intervenciós intézkedések alkalmazására és végrehajtására elfogadott kiegészítő nemzeti közigazgatási rendelkezéseket.

b) a(z) 883/2006/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időközönként eljuttatják a közraktározásra vonatkozó információkat az e rendelet III. mellékletben szereplő minták alapján.

3. cikk

Közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések

A közraktározás formájában megvalósuló intervenciós intézkedések között szerepelhet a felvásárlás, a raktározás, a készletek szállítása és átadása, valamint mezőgazdasági termékek eladása és egyéb értékesítése az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban és ebben a rendeletben meghatározott feltételek mellett.

4. cikk

A közraktározási műveletek keretében felmerült intervenciós kiadások finanszírozása

(1) A 3. cikkben említett közraktározási műveletek keretében az EMGA az intervenció címén finanszírozza a következő kiadásokat, amennyiben a vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályokban nem rögzítették a kapcsolódó kiadásokat:

a) a tagállamok által a termékek felvásárlása érdekében mozgósított tőke pénzügyi költségeit, a IV. mellékletben meghatározott számítási módszerek alapján;

b) az V. mellékletben említett, a termékek felvásárlásához, értékesítéséhez vagy bármilyen más átengedéséhez (a termékek közraktározás céljából történő betárolásához, tárolásához és kitárolásához) kapcsolódó fizikai műveletek során felmerülő kiadásokat, a VI. mellékletben meghatározott módszerek alapján kiszámított, a Közösségben egységes átalányösszegek alapján;

c) a termékek felvásárlásához, értékesítéséhez vagy bármely más átruházásához nem feltétlenül kapcsolódó fizikai műveletek során felmerülő kiadásokat, az e termékekre vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályok keretében, a Bizottság által megállapított rendelkezések szerinti átalányösszegek vagy nem átalányalapon megállapított összegek, illetve a VII. melléklet alapján;

ca) az 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárás szerint jóváhagyandó, a tagállam területén kívüli vagy belüli szállításból vagy az exportálásból eredő kiadásokat átalányösszegek vagy nem átalányalapon megállapított összegek alapján;

d) a raktározott termékek értékcsökkenését, a VIII. mellékletben meghatározott számítási módszerek alapján;

e) a termékek könyv szerinti értéke és eladási ára közötti, vagy más tényezőkkel magyarázható különbségeket (nyereségeket és veszteségeket).

(2) Az euroövezeten kívüli tagállamok esetében, az ennek a rendeletnek a mellékleteiben vagy a mezőgazdasági szabályozásban - többek között a 2808/98/EK bizottsági rendelet ( 13 ) 3. cikkének (1) bekezdésében és 5. cikke (1) bekezdésében - előírt szabályok és egyedi meghatározó ügyleti tények sérelme nélkül, az e rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjában említett - euróban rögzített összegek alapján kiszámított - kiadásokat, valamint az e rendelet keretében nemzeti valutában folyósított kiadásokat vagy bevételeket adott esetben nemzeti valutára vagy euróra váltják, a kifizető ügynökség számviteli nyilvántartásában rögzített műveletek számviteli éve előtti utolsó átváltási árfolyam szerint, amelyet az Európai Központi Bank megállapított. Ezt az átváltási árfolyamot kell alkalmazni az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett különböző egyedi esetek könyvelésénél is.

A 2007-es számviteli év vonatkozásában azonban a(z) 883/2006/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett tagállamok az e rendelet 13.. cikkében meghatározott átváltási árfolyamokat alkalmazzák.

2. FEJEZET

A KÖZRAKTÁROZÁSI MŰVELETEK KÖNYVELÉSE

5. cikk

A kifizető ügynökségek által vezetendő intervenciós készletnyilvántartás tartalma

(1) A 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett készletnyilvántartásnak a következő adatkategóriákat kell elkülönítve tartalmaznia:

a) a fizikai művelet segítségével vagy anélkül történő betároláskor és kitároláskor megállapított termékmennyiségeket;

b) a 3730/87/EGK tanácsi rendeletben ( 14 ) meghatározott leginkább rászoruló személyek javára biztosított ingyenes szétosztási rendszer keretében felhasznált mennyiségeket, amelyeket a 3149/92/EGK bizottsági rendelet ( 15 ) 5. cikkének rendelkezései alapján vettek számviteli nyilvántartásba, megkülönböztetve a más tagállamoknak átadott mennyiségeket;

c) a mintavételezés tárgyát képező mennyiségeket, megkülönböztetve a felvásárlók által vett mintákat;

d) azokat a mennyiségeket, amelyek - miután szemrevételezték őket az éves leltár keretében vagy az intervenciós készletekbe való átvétel utáni ellenőrzés alkalmával - már nem újracsomagolhatók, így közvetlen értékesítés tárgyát képezik;

e) az azonosítható vagy azonosíthatatlan okból hiányzó mennyiségeket, a hivatalos tűréshatároknak megfelelőeket is beleértve;

f) azokat a mennyiségeket, amelyeknek romlott a minősége;

g) a többletmennyiségeket;

h) a tűréshatárokat meghaladó hiányzó mennyiségeket;

i) azokat a betárolt mennyiségeket, amelyekről kiderül, hogy nem felelenek meg a megkövetelt feltételeknek, és amelyeknek az átvételét ebből kifolyólag elutasították;

j) az egyes hónapok vagy a számviteli év végén készleten lévő, és a következő hónapra vagy a következő számviteli évre átvitt nettó mennyiségeket.

(2) A 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi elszámolások a következőket tartalmazzák:

a) az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mennyiségek értékét, külön-külön feltüntetve a felvásárolt mennyiségek és az eladott mennyiségek értékét;

b) az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ingyenes szétosztási rendszer keretében felhasznált vagy elkönyvelt mennyiségek könyv szerinti értékét;

c) a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi költségeket;

d) a 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett fizikai műveletekkel kapcsolatban felmerülő kiadásokat;

e) a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett értékcsökkenések miatt felmerülő összegeket;

f) a 11. cikk (2) bekezdésében említetteken kívüli eladóktól, felvásárlóktól és raktározóktól beszedett vagy behajtott összegeket;

g) az éves leltár nyomán vagy a termékeknek az intervenciós készletekbe való átvételét követő ellenőrzések nyomán történt közvetlen értékesítéséből származó összeget;

h) a termékek kitárolásából származó veszteségeket vagy nyereségeket, figyelembe véve az e bekezdés e) pontjában említett értékcsökkenéseket;

i) az egyéb terheléseket vagy jóváírásokat, többek között azokat, amelyek az e cikk (1) bekezdésének c)-g) pontjában említett mennyiségekhez kapcsolódnak;

j) az átlagos könyv szerinti értéket, tonnában, illetőleg hektoliterben kifejezve.

6. cikk

Számviteli nyilvántartásba vétel

(1) A 5. cikkben említett tételeket a kifizető ügynökségek által ténylegesen megállapított mennyiségekre, értékekre, összegekre és átlagokra, vagy a Bizottság által megállapított átalányösszegek alapján kiszámított összegekre kell könyvelni.

(2) Ezek a megállapítások és számítások azonban a következő szabályok alkalmazásától függnek:

a) a hiányt vagy minőségromlást mutató mennyiségekhez kapcsolódó kitárolási költégeket - a X. és XII. mellékletben említett szabályoknak megfelelően - csak a ténylegesen eladott és kitárolt mennyiségek esetében kell lekönyvelni;

b) a tagállamok közötti átadáskor hiányzónak tekintett mennyiségek nem tekinthetők úgy, mint amelyeket a rendeltetési tagállamban betároltak, így nem vonatkoznak rájuk a betárolási átalányköltségek;

c) szállításkor vagy átadáskor az e célra átalányban rögzített betárolási és kitárolási költségeket csak akkor kell könyvelni, ha ezek a költségek a közösségi szabályozás értelmében nem minősülnek a szállítási költségek szerves részének;

d) amennyiben a közösségi szabályok másképpen nem rendelkeznek, a romlott minőségű termékek értékesítéséből származó összegeket és az ennek keretében esetlegesen befolyt egyéb összegeket nem kell az EMGA nyilvántartásában elkönyvelni;

e) az esetlegesen megállapítható többletmennyiségeket negatív összegek formájában kell a készletállomány és a készletmozgások alatt hiányzó mennyiségekhez könyvelni. Ezeket a mennyiségeket a tűréshatárt meghaladó mennyiségek meghatározásánál figyelembe kell venni;

f) a nem a felvásárlók által vett minták értékét a XII. melléklet 2.a) pontjával összhangban kell könyvelni.

(3) A folyó számviteli évre vonatkozó, az 5. cikkben említett tételek esetében a Bizottság helyesbítéseiről tájékoztatni kell a mezőgazdasági alapok bizottságát. A helyesbítésekről a tagállamok is kaphatnak értesítést a havi fizetésről szóló határozat, vagy ennek hiányában a számlák végső elszámolásról szóló határozat meghozatalakor. A helyesbítéseket a kifizető ügynökségek könyvelik az említett határozatban előírt feltételek mellett.

7. cikk

A kiadások és bevételek, valamint a termékmozgatás könyvelésének időpontjai

(1) A különböző kiadási és bevételi tételeket az intervenciós intézkedés miatti fizikai művelet teljesítésének időpontjában kell lekönyvelni.

A következő időpontok alkalmazandók azonban az alábbi esetekben:

a) fehér és nyers cukornál a raktározási szerződés hatálybalépésének az 1262/2001/EK bizottsági rendelet ( 16 ) 9. cikke (2) bekezdése szerinti időpontja, a készletek átadását megelőzően az ajánlattevő és a kifizető ügynökség között korábban létrejött raktározási szerződés alapján átvett mennyiségek esetében;

b) a bevételezés napja, az 5. cikk (2) bekezdése f) és g) pontjában említett, beszedett vagy behajtott mennyiségek esetében;

c) a fizikai műveletekkel összefüggő költségek tényleges kifizetésének időpontja, amennyiben ezeket a költségeket nem fedezik átalányösszegek.

(2) A termékek fizikai mozgásával és a készletek kezelésével összefüggő különböző tételeket az intervenciós intézkedés miatti fizikai művelet teljesítésének időpontjában kell lekönyvelni.

A következő időpontok alkalmazandók azonban az alábbi esetekben:

a) a termékek kifizető ügynökség általi átvételének időpontja, az érintett termék piacának közös szervezéséről szóló rendelettel összhangban, a raktározási helyszín megváltozása nélkül közraktározásra kerülő mennyiségek esetében;

b) a ténymegállapítás időpontja a hiányzó vagy minőségromlással érintett mennyiségek és a többletmennyiségek esetében;

c) a termékek tényleges kitárolásának időpontja, a raktáron maradó olyan termékek közvetlen értékesítése esetében, amelyeket már nem lehet újra becsomagolni az éves leltár keretében vagy az intervenciós átvétel utáni ellenőrzéskor végzett szemrevételezést követően;

d) a számviteli év vége, a tűréshatárt meghaladó esetleges veszteségek esetében.

8. cikk

Leltározás

(1) A kifizető ügynökségek minden számviteli év végén a közösségi intervenció tárgyát képező minden termék esetében leltárt készítenek.

A leltározás eredményeit összevetik a számviteli adatokkal. A megállapított mennyiségi különbségeket és az ellenőrzések során észlelt minőségbeli különbségekből adódó összegeket a 9. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának megfelelően kell könyvelni.

(2) A szokásos raktározási műveletekből kifolyólag hiányzó mennyiségekre - amennyivel a leltárból adódó elméleti készletek eltérnek az (1) bekezdésben említett leltár alapján megállapított készlettől vagy a raktár tényleges készletének elfogyása után maradó könyv szerinti készlettől - a XI. mellékletben szereplő tűréshatárok vonatkoznak.

3. FEJEZET

SZÁMLÁK ÉRTÉKELÉSE

9. cikk

A közraktározáshoz kapcsolódó műveletek értékelése

(1) A felvásárlások és eladások értéke megegyezik a fizikai műveletekhez tartozó, teljesített vagy teljesítendő kifizetéseknek és bevételezéseknek az összegével, az e cikkben említett különleges rendelkezések esetét kivéve, és azokra a rendelkezésekre is figyelemmel, amelyeket:

a) a IX. melléklet ír elő a lepárlással előállított termékekre (vegyes alkoholra),

b) a X. melléklet ír elő a hiányzó mennyiségekre,

c) a XII. melléklet ír elő a romlott minőségű vagy megsemmisített termékekre,

d) a XIII. melléklet ír elő az olyan betárolt termékekre, amelyeknek az átvételét elutasították.

(2) A felvásárlások értékének meghatározása a betárolt mennyiségek esetében az intervenciós ár alapján történik, figyelembe véve azokat az emeléseket, juttatásokat, engedményeket, százalékos arányokat és együtthatókat, amelyeket a termék felvásárlásakor az intervenciós árra kell alkalmazni az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott kritériumoknak megfelelően.

A X. mellékletben és a XII. melléklet 2.a) és 2.c) pontjában említett esetekben és helyzetekben az emeléseket, juttatásokat, engedményeket, százalékos arányokat és együtthatókat azonban nem kell figyelembe venni.

(3) A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett fizikai műveletek esetében a termékek felvásárlásakor fizetett vagy beszedett költségeket a közösségi szabályozás értelmében a felvásárlási ártól elkülönítve, a technikai költségekhez kapcsolódó kiadásként vagy bevételként kell könyvelni.

(4) Az 5. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi elszámolásokban a számviteli év végén raktáron lévő mennyiségeket és azokat a mennyiségeket, amelyeket a következő évre át kell vinni, a számviteli év utolsó hónapjának havi elszámolásában meghatározott átlagos könyv szerinti értékükön (átviteli áron) kell könyvelni.

(5) Az olyan betárolt mennyiségeket, amelyekről kiderül, hogy nem felelnek meg a raktározási feltételeknek, kitároláskor a beszerzési árukon értékesített mennyiségekként kell könyvelni.

Ha azonban egy termék fizikai kitárolásakor a X. melléklet b) pontjának alkalmazására a feltételek adottak, a termék kitárolásáról előzetesen konzultálni kell a Bizottsággal.

(6) Ha egy számla pozitív egyenleget mutat, azt a folyó számviteli év kiadásaiból le kell vonni.

(7) Ha az átalányösszegekben, fizetési határidőkben, kamatlábakban vagy más számítási tényezőkben valamelyik hónap első napját követően változás következik be, az új tényezőket a következő hónap fizikai műveleteitől kezdve kell alkalmazni.

4. FEJEZET

FINANSZÍROZOTT ÖSSZEGEK, KIADÁSIGAZOLÓ ÉS BEVÉTELI NYILATKOZATOK

10. cikk

Finanszírozott összeg

(1) A 3. cikkben említett intervenciós intézkedések címén finanszírozandó összeget azon számlák alapján kell meghatározni, amelyeket - a 2. cikk (3) bekezdésének a) pontjával összhangban - a kifizető ügynökségek készítenek és vezetnek, és amelyekre terhelésként, illetve jóváírásként könyvelik az 5. cikkben említett különböző kiadási, illetve bevételi tételeket, figyelembe véve adott esetben a közvetlenül az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban rögzített kiadási összegeket.

(2) A kifizető ügynökség a közraktározási kiadások finanszírozásához szükséges információkat, valamint a közraktározáshoz kapcsolódó kiadásokat és bevételeket igazoló könyveléseket havonta és évente elektronikusan - ennek a rendeletnek a III. mellékletében szereplő minták szerinti - táblázatos formában (e-Faudit táblázatok) eljuttatja a Bizottságnak, a(z) 883/2006/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és a(z) 883/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében megállapított határidőn belül.

11. cikk

Kiadásigazoló és bevételi nyilatkozatok

(1) Az EMGA általi finanszírozás megegyezik azokkal a kiadásokkal, amelyeket a kifizető ügynökség által közölt adatok alapján, az intervenciós intézkedésekből következő esetleges bevételeket kivonva számítottak ki, a Bizottság által üzembe helyezett számítógépes rendszer segítségével validáltak, és amelyeket a kifizető ügynökség a(z) 883/2006/EK rendelet 6. cikkének megfelelően kiállított kiadásigazolási nyilatkozatban közölt.

(2) Az 1290/2005/EK rendelet 31. és 32. cikkének megfelelően szabálytalanságok esetén beszedett vagy behajtott összegekről, továbbá az olyan összegekről, amelyeket a(z) 883/2006/EK rendelet 12. cikkében meghatározott kritériumoknak megfelelő eladóktól, felvásárlóktól és raktározóktól szedtek be vagy hajtottak be, az EMGA költségvetésében kell nyilatkozni, az említett rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt feltételek mellett.

5. FEJEZET

INFORMÁCIÓCSERE ÉS DOKUMENTUMOK

12. cikk

Számítógépes rendszerek

Az e rendeletben előírt tájékoztatásokat és információcseréket, illetve azon dokumentumok kiállítását, amelyeknek a mintái a III. mellékletben szerepelnek, olyan számítógépes rendszerek segítségével kell megvalósítani, illetve meghatározni, amelyek a(z) 883/2006/EK rendelet 18. cikkében meghatározott feltételek mellett és módokon lehetővé teszik a számítógépes adatok biztonságos cseréjét.

6. FEJEZET

ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Átmenet

(1) Az euroövezeten kívüli tagállamok esetében a 2006-os számviteli évről a 2007-es számviteli évre átvitt nettó mennyiségeknek a 2006-os év végén érvényes második értékcsökkenéssel csökkentett értékét az Európai Központi Bank által a 2007-es számviteli év előtt megállapított utolsó átváltási árfolyam szerint váltják euróra.

(2) Amennyiben egy euroövezeten kívüli tagállam a 2007-es évre vonatkozóan - a(z) 883/2006/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban - továbbra is nemzeti valutában vezeti elszámolásait, a szóban forgó számviteli év során és végén alkalmazandó átváltási árfolyamok a következők:

a) az Európai Központi Bank által a 2007-es számviteli év előtt megállapított utolsó átváltási árfolyamot kell alkalmazni az alábbiak nemzeti valutára történő átváltásánál:

- az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett kiadásokhoz kapcsolódó átalányösszegek,

- a tűréshatárokat, megőrzési és feldolgozási határétéketet meghaladó hiányzó mennyiségeknek az e rendelet X. mellékletének a) pontjában említett értéke,

- a természeti katasztrófák következtében minőségromlással érintett vagy megsemmisült mennyiségeknek az e rendelet XII. mellékletének 2.a) pontjában említett értéke,

- az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett, nem a felvásárlók által vett minták értéke,

- az e rendelet XIII. mellékletének 1.a) és b) pontjában említett, az át nem vett mennyiségekhez kapcsolódó átalányösszegek;

b) az Európai Központi Bank által a 2006. október 1-jével kezdődő 2007-es számviteli év egyes negyedéveinek első napja előtt megállapított utolsó átváltási árfolyamot kell alkalmazni az alábbiak nemzeti valutára történő átváltásánál:

- a lopás vagy más azonosítható okból kifolyólag hiányzó mennyiségeknek az e rendelet X. mellékletének a) pontjában említett értéke,

- az átadás vagy elszállítás következtében hiányzó mennyiségeknek az e rendelet X. melléklete c) pontjában említett értéke,

- a nem megfelelő tárolási feltételek miatti helytelen tartósítási feltételek következtében minőségromlással érintett mennyiségeknek az e rendelet XII. mellékletének 2.c) pontjában említett értéke.

c) az Európai Központi Bank által a 2008-as számviteli év előtt megállapított utolsó átváltási árfolyamot kell alkalmazni a 2007-es számviteli évről a 2008-as számviteli évre átvivendő nettó mennyiségek értékének euróra történő átváltásánál, a 2007-es számviteli év végén érvényes második értékcsökkenés levonásával.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 411/88/EGK, az 1643/89/EGK, a 2734/89/EGK, a 3492/90/EGK, a 3597/90/EGK, a 147/91/EGK és a 2148/96/EK rendelet 2006. október 1-jétől hatályát veszti.

A hatályukat vesztett rendeletekre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásokként kell érteni, és a XVI. mellékletben szereplő megfelelési táblázatokkal összhangban kell értelmezni.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. október 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A MELLÉKLETEK TÁBLÁZATA

I. MELLÉKLET

A KIFIZETő ÜGYNÖKSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS FIZIKAI VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK (a 2. cikk (3) bekezdése)

A. A KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGEK KÖTELEZETTSÉGEI

I. Ellenőrzések

1. Gyakoriság és reprezentativitás

Legalább évente egyszer minden raktározási helyszínen a B. pontban foglalt rendelkezéseknek megfelelő ellenőrzést végeznek, amely különösen a következőkre terjed ki:

- a közraktározásra vonatkozó információgyűjtési eljárásra,

- a raktározó helyszínen tárolt számviteli adatainak és a kifizető ügynökség által eljuttatott adatoknak az egyezésére,

- a raktározó számviteli kimutatásában említett, és az általa eljuttatott utolsó havi kimutatás alapjául szolgáló, szemrevételezéssel, illetve kétség vagy vita esetén leméréssel vagy megméréssel értékelt mennyiségek készletekben való fizikai jelenlétére.

- a raktározott termékek hibátlan, megbízható, kifogástalan kereskedelmi minőségére.

A fizikai jelenlétet kellően reprezentatív fizikai vizsgálattal kell megállapítani, amely legalább a B. pontban szereplő százalékos arányokra vonatkozik, és amely lehetővé teszi annak meghatározását, hogy a készletnyilvántartásba könyvelt összmennyiség ténylegesen jelen van-e a készletekben.

A minőségellenőrzésekre szemrevételezéssel, szaglással és/vagy organoleptikus.úton, valamint kétség esetén mélyreható elemzések útján kerül sor.

2. Kiegészítő ellenőrzések

A fizikai vizsgálat során megállapított rendellenesség esetén az intervenciós raktározás alatt álló mennyiségek további százalékát ugyanilyen módszer alapján kell megvizsgálni. A vizsgálat szükség esetén az ellenőrzött tételben vagy raktárban tárolt összes termék lemérésére is kiterjed.

II. Jegyzőkönyvek és ellenőrzések

1.

A kifizető ügynökség belső ellenőrzési szerve vagy az általa felhatalmazott szerv jegyzőkönyvet készít minden elvégzett ellenőrzésről, illetve fizikai vizsgálatról.

2.

A jegyzőkönyvnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a raktározó nevét, a felkeresett raktár címét és az ellenőrzött tételek megnevezését,

b) az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját és időpontját,

c) az ellenőrzés helyszínét, valamint a tárolási, csomagolási és megközelíthetőségi feltételek leírását,

d) az ellenőrzést végző személyek teljes személyazonosságát, szakképesítését és megbízatását,

e) az elvégzett ellenőrzési intézkedéseket és az alkalmazott mennyiségmérési módszereket, például a mérési módszereket, az elvégzett számításokat, a köztes és végeredményeket, valamint az azokból levont következtetéseket,

f) a raktárban tárolt minden tétel vagy minőség esetében a kifizető ügynökség könyveiben szereplő mennyiséget, a raktár könyveiben szereplő mennyiséget, a két könyvelési nyilvántartás között észlelt esetleges eltéréseket,

g) minden fizikailag ellenőrzött tétel és minőség esetében az f) pontban említett adatokat, valamint a helyszínen megállapított mennyiségeket és esetleges különbözőségeket, a tétel vagy a minőség számát, a raklapokat, kartondobozokat, silókat, tartályokat vagy más érintett tárolóeszközöket, a tömeget (adott esetben a nettó és bruttó tömeget) vagy a térfogatot,

h) a raktározó által eltérés vagy különbözőség esetén tett nyilatkozatokat,

i) a jegyzőkönyv kiállítási helyszínét, időpontját, valamint a jegyzőkönyv szerzőjének, a raktározónak vagy képviselőjének az aláírását,

j) rendellenesség fennállásakor kiterjesztett ellenőrzés esetleges alkalmazását, pontosítva a kiterjesztett ellenőrzés során vizsgált raktározott mennyiségek százalákos arányát, a megállapított eltéréseket és az azokra adott magyarázatokat.

3.

A jegyzőkönyveket haladéktalanul továbbítani kell a kifizető ügynökség könyvelési nyilvántartásának vezetéséért felelős szolgálat vezetőjének. Közvetlenül a jegyzőkönyv kézhezvétele után a kifizető ügynökség könyvelési nyilvántartását a megállapított eltérések és különbözőségek függvényében helyesbíteni kell.

4.

A jegyzőkönyveket a kifizető ügynökség székhelyén kell megőrizni, és azokat a Bizottság alkalmazottai és a Bizottság által felhatalmazott személyek számára hozzáférhetővé kell tenni.

5.

A kifizető ügynökség összefoglaló dokumentumot állít össze, amely ismerteti:

- az elvégzett ellenőrzéseket, megkülönböztetve azok között a fizikai vizsgálatokat (leltárellenőrzéseket),

- az ellenőrzött mennyiségeket,

- a havi és éves kimutatásokhoz képest megállapított rendellenességeket és e rendellenességek okait.

Az ellenőrzött mennyiségeket és a megállapított rendellenességeket minden érintett termék esetében tömegben vagy térfogatban, és a raktáron tartott összmennyiség százalékos arányában kell megadni.

Ez az összefoglaló dokumentum külön-külön kitér a raktározott termékek minőségellenőrzése érdekében elvégzett vizsgálatokra. A dokumentumot az 1290/2005/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii) alpontjában említett éves beszámolóval egy időben kell a Bizottságnak eljuttatni.

Az összefoglaló dokumentumot első alkalommal a 2006-os számviteli évre vonatkozóan kell elkészíteni és a Bizottságnak eljuttatni.

B. AZ A. PONTBAN ELŐÍRT ELLENŐRZÉSEK SORÁN A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKAI ÁGAZAT ÁLTAL LEBONYOLÍTOTT FIZIKAI VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

I. Vaj

1.

Az ellenőrizendő tételekből kiválasztott minta az intervenciós közraktározás keretében tárolt összmennyiség legalább 5 %-ának felel meg. A kiválasztást a raktár felkeresése előtt kell elvégezni a kifizető ügynökség számviteli adatai alapján, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni.

2.

A kiválasztott télelek meglétét és a tételek összetételét a helyszínen a következőkkel kell ellenőrizni:

- a tételek és kartondobozok ellenőrzési számának azonosítása a felvásárlási vagy betárolási bizonylatok alapján,

- a raklapok (minden tizedik) és a kartondobozok (raklaponként egy) lemérése,

- a kartondobozok tartalmának ellenőrző szemrevételezése (minden ötödik raklapon),

- a csomagolás állapota.

3.

A fizikailag ellenőrzött tételek leírásának és a megállapított hiányosságoknak szerepelniük kell az ellenőrzési jegyzőkönyvben.

II. Sovány Tejpor

1.

Az ellenőrizendő tételekből kiválasztott minta az intervenciós közraktározás keretében tárolt mennyiség legalább 5 %-ának felel meg. A kiválasztást a raktár felkeresése előtt kell elvégezni a kifizető ügynökség számviteli adatai alapján, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni.

2.

A kiválasztott télelek meglétét és a tételek összetételét a helyszínen a következőkkel kell ellenőrizni:

- a tételek és zsákok ellenőrzési számának azonosítása a felvásárlási vagy betárolási bizonylatok alapján,

- a raklapok (minden tizedik) és zsákok (minden tizedik) lemérése,

- a zsákok tartalmának ellenőrző szemrevételezése (minden ötödik raklapon),

- a csomagolás állapota.

3.

A fizikailag ellenőrzött tételek leírásának és a megállapított hiányosságoknak szerepelniük kell az ellenőrzési jegyzőkönyvben.

III. Gabonafélék

1. A fizikai vizsgálat eljárásrendje

a) Az intervenciós tárolású gabona és rizs összmennyiségének legalább 5 %-át képviselő, ellenőrizendő tárolóhelyiségek és kamrák kiválasztása.

A kiválasztást a kifizető ügynökség készletnyilvántartásában rendelkezésre álló adatok alapján kell végezni, de arról a rakátrozót nem szabad tájékoztatni.

b) Fizikai vizsgálat:

- a gabonafélék és a rizs meglétének ellenőrzése a kiválasztott tárolóhelyiségekben vagy kamrákban,

- a gabonafélék és a rizs azonosítása,

- a gabonafélék esetében a 824/2000/EK bizottsági rendelettel ( 17 ) 10. cikkének (2) bekezdésében, konkrétan a rizs esetében a 708/1998/EK bizottsági rendelettel ( 18 ) 11. cikkében előírt feltételek mellett raktározott termékek tárolási feltételeinek és minőségének ellenőrzése,

- a gabonafélék vagy a rizs raktározási helyszínének és azonosításának összevetése a raktár készletnyilvántartásában szereplő adatokkal,

- a raktározott mennyiségek értékelése a kifizető ügynökség által előzetesen jóváhagyott módszerrel, amelynek a leírását az ügynökség székhelyére kell benyújtani.

c) A raktár alaprajzának és az egyes silók, illetve raktárhelyiségek méreteire vonatkozó dokumentumnak mindegyik raktározási helyszínen rendelkezésre kell állnia.

A gabonaféléket és a rizst mindegyik raktárban úgy kell tárolni, hogy térfogatuk ellenőrizhető legyen.

2. A megállapított eltérések kezelése

A termékek térfogatának ellenőrzésekor bizonyos tűréshatár megengedett.

A II. melléklet II. pontjában rögzített szabályokat kell tehát alkalmazni abban az esetben, ha a raktározott terméknek a fizikai vizsgálat során megállapított tömege a silókban való raktározáskor vagy a padlón történő raktározáskor a gabonafélék és a rizs esetében 5 %-kal vagy annál nagyobb mértékben eltér a könyv szerinti tömegtől.

A gabonafélék és a rizs raktárban történő tárolása esetén inkább a betároláskor értékelt mennyiségek vehetők figyelembe, mint a térfogatbecslés során megállapított mennyiségek, ha ez utóbbi módszer nem tekinthető elég pontosnak, és a két érték között megállapított eltérés nem túlzott mértékű.

A kifizető ügynökség eseti alapon és a saját felelősségére él ezzel a lehetőséggel, ha a körülmények indokolják. Ezt bejegyzi az ellenőrzési jegyzőkönyvbe, amihez támpontul szolgálhat a következő minta:

(Javasolt minta)

GABONAFÉLÉK - KÉSZLETELLENŐRZÉS

A. Silóban raktározott készletek

B. Padlón raktározott készletek

IV. Alkohol

1.

Az ellenőrizendő tartályokból kiválasztott minta az intervenciós tárolású összmennyiség legalább 5 %-ának felel meg. A kiválasztást a raktár felkeresése előtt kell elvégezni a kifizető ügynökség számviteli adatai alapján, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni.

2.

A vámzárak ellenőrzése, ha ezeket a nemzeti szabályok előírják.

3.

A tartályok meglétének és tartalmának ellenőrzése a következő úton történik:

- a tartályok azonosítása a számuk és az alkohol típusa alapján,

- a tartályok azonosítójának és tartalmuknak az összevetése a raktár készletnyilvántartásában és a kifizető ügynökség könyveiben szereplő adatokkal,

- a tartályokban lévő alkohol meglétének, típusának és alkoholtartalmának organoleptikus ellenőrzése,

- a tárolási feltételek vizsgálata más tartályok ellenőrző szemrevételezésével.

4.

A fizikailag ellenőrzött tartályok leírásának és a megállapított hiányosságoknak szerepelniük kell az ellenőrzési jegyzőkönyvben.

V. Marhahús

1.

Az ellenőrizendő tételekből kiválasztott minta az intervenciós tárolású összmennyiség legalább 5 %-ának felel meg. A kiválasztást a raktár felkeresése előtt kell elvégezni a kifizető ügynökség számviteli adatai alapján, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni.

2.

A kiválasztott télelek meglétének és a tételek összetételének helyszíni ellenőrzése a kicsontozott hús esetében a következőkre terjed ki:

- a tételek és raklapok azonosítása és a kartondobozok számának ellenőrzése,

- a raklapok vagy konténerek tömege 10 %-ának ellenőrzése,

- az egyes lemért kartondobozok tömege 10 %-ának ellenőrzése,

- e kartondobozok tartalmának és a kartondobozokban lévő csomagolás állapotának ellenőrző szemrevételezése.

A raklapokból kiválasztott mintának figyelembe kell vennie a különböző típusú raktározott húsrészeket.

3.

A fizikailag ellenőrzött tételeket és a megállapított hiányosságokat ismertetni kell az ellenőrzési jegyzőkönyvben.

VI. Ömlesztett cukor ( 19 )

1.

Az intervenciós cukorkészletek fizikai vizsgálatának a 2006/2007-es gazdasági évtől érvényes eljárásrendje:

a) Az ellenőrizendő, az intervenciós tárolású ömlesztett cukor mennyiségének legalább 5 %-át képviselő silók, cellák, illetve raktárhelyiségek kiválasztása.

A kiválasztást a kifizető ügynökség készletnyilvántartásában rendelkezésre álló adatok alapján kell végezni, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni.

b) Fizikai vizsgálat:

- az ömlesztett cukor ellenőrzése a kiválasztott silókban, cellákban, illetve raktárhelyiségekben,

- a raktározók és a kifizető ügynökség számviteli adatainak összevetése,

- az ömlesztett cukor azonosítása,

- a raktározási feltételek ellenőrzése, valamint a raktározás helyének és az ömlesztett cukor azonosításának összevetése a raktározó számviteli adataival,

- a raktározott mennyiségek értékelése a kifizető ügynökség által előzetesen jóváhagyott módszer alapján, amelynek a leírását letétbe kell helyezni az ügynökség székhelyén.

c) A raktár alaprajzának és az egyes silók, illetve raktárhelyiségek méreteire vonatkozó dokumentumnak mindegyik raktározási helyszínen rendelkezésre kell állnia.

Az ömlesztett cukrot úgy kell tárolni, hogy a térfogata ellenőrizhető legyen.

2.

Az intervenciós cukorkészletek fizikai vizsgálatának a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági évtől érvényes eljárásrendje:

a) Amennyiben az 1. pontban ismertetett leltározási eljárásokra nincs lehetőség, a kifizető ügynökség pecséttel hivatalosan lezárja a siló/raktárhelyiség valamennyi be- és kijáratát. A kifizető ügynökség minden hónapban megvizsgálja a lezáró pecsétek hiánytalan meglétét annak érdekében, hogy gondoskodjon sértetlenségükről. Ezekről a vizsgálatokról részletes leírás készül. A készletekhez csak a kifizető ügynökség ellenőrének jelenlétében szabad hozzáférni.

A tagállam a pecsétek elhelyezésére olyan eljárást garantál, amely biztosítja az intervenciós közraktározás alá helyezett termékek hiánytalanságát.

b) Legalább évente vizsgálatot kell végezni a termékek raktározási feltételeinek és megfelelő tartósításának ellenőrzésére is.

3.

A megállapított eltérések kezelése

A termékek térfogatának ellenőrzésekor bizonyos tűréshatáron belül lehet eltérés.

A II. mellékletet kell alkalmazni abban az esetben, ha a raktározott terméknek a fizikai vizsgálat (térfogatmeghatározás) során megállapított tömege a silókban vagy padlón tárolt ömlesztett cukornál legalább 5 %-kal eltér a könyv szerinti tömegtől.

A silóban/raktárban tárolt ömlesztett cukor esetében a betároláskori lemérés során megállapított mennyiségek is figyelembe vehetők a térfogatbecslés során megállapított mennyiségek helyett, ha ez utóbbi módszer nem tekinthető elég pontosnak, és a két érték között nem tapasztalható túlzott eltérés.

A kifizető ügynökség eseti alapon és a saját felelősségére él a (3) bekezdésben meghatározott lehetőséggel, ha a körülmények indokolják. Jegyzőkönyvében erre utalnia kell.

VII. Csomagolt cukor ( 20 )

1.

Az intervenciós cukorkészletek fizikai vizsgálatának a 2006/2007-es gazdasági évtől érvényes eljárásrendje

a) Az ellenőrizendő tételekből kiválasztott minta az intervenciós tárolású cukor összmennyiségének legalább 5 %-át képviseli. Az ellenőrizendő tételek kiválasztását a raktár felkeresése előtt kell elvégezni a kifizető ügynökség készletnyilvántartásában rendelkezésre álló adatok alapján, de arról a raktározót nem szabad tájékoztatni.

b) A kiválasztott tételek meglétének és összetételének a helyszíni ellenőrzése:

- a tételek és a zsákok ellenőrzési számának azonosítása a felvásárlási vagy betárolási bizonylatok alapján,

- a raktározók és a kifizető ügynökség számviteli adatainak összevetése,

- a csomagolás állapota.

Az 50 kg-os zsákokba csomagolt cukor esetében:

- a raklapok (minden huszadik) és a zsákok (raklaponként egy) lemérése,

- egy zsák (minden tizedik raklapról egy) tartalmának szemrevételezéses ellenőrzése.

A "nagy zsákokba" csomagolt cukor esetében:

- minden huszadik zsák lemérése

- minden huszadik lemért nagy zsák tartalmának szemrevételezéses ellenőrzése.

c) A fizikailag ellenőrzött tételeknek és a megállapított hiányosságoknak szerepelniük kell a leltározási jegyzőkönyvben.

2.

Az intervenciós cukorkészletek fizikai vizsgálatának a 2004/2005-ös és a 2005/2006-os gazdasági évtől érvényes eljárásrendje:

a) Amennyiben az 1. pontban ismertetett leltározási eljárásokra nincs lehetőség, a kifizető ügynökség pecséttel hivatalosan lezárja a raktárhelyiség valamennyi be- és kijáratát. A kifizető ügynökség minden hónapban megvizsgálja a lezáró pecsétek hiánytalan meglétét annak érdekében, hogy gondoskodjon sértetlenségükről. Ezekről a vizsgálatokról részletes leírás készül. A készletekhez csak a kifizető ügynökség ellenőrének jelenlétében szabad hozzáférni.

A tagállam a pecsétek elhelyezésére olyan eljárást garantál, amely biztosítja az intervenciós közraktározás alá helyezett termékek hiánytalanságát.

b) Legalább évente vizsgálatot kell végezni a termékek raktározási feltételeinek és megfelelő tartósításának ellenőrzésére.

II. MELLÉKLET

A KIFIZETő ÜGYNÖKSÉG ÉS A RAKTÁROZÓ KÖZÖTT LÉTREJÖTT RAKTÁROZÁSI SZERZŐDÉSBE BELEFOGLALANDÓ, A RAKTÁROZÓK FELELŐSSÉGI KÖRÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK (a 2. cikk (2) bekezdése)

A raktározó felelős a közösségi intervenciós intézkedések tárgyát képező termékek helyes tartósításáért. Viselnie kell a termékek helytelen tartósításából származó pénzügyi következményeket.

I. A termékek minősége

A raktározott termékek helytelen vagy nem megfelelő tartósítási feltételek miatti minőségromlása esetében a veszteségekért a raktározó felel, a veszteségek a terméknek a raktározási feltételek miatti minőségromlásából származó veszteségként a közraktározási számlákra (az 53. táblázat 900.001-es sorába) könyvelendők.

II. Hiányzó mennyiségek

1.

A raktározó felel a raktározott mennyiségek és a kifizető ügynökség által eljuttatott készletkimutatásokban feltüntetett mennyiségek között megállapított valamennyi eltérésért.

2.

Amennyiben a hiányzó mennyiségek meghaladják a 8. cikk (2) bekezdésével, az I. melléklet B. pontja III. szakaszának (2) bekezdésével és a XI. melléklettel összhangban, illetve az ágazati mezőgazdasági jogszabályokkal összhangban előírt tűréshatár(ok) mennyiségeit, az összes hiányzó mennyiséget a raktározó terhére kell írni azonosíthatatlan veszteségként. Ha a raktározó vitatja a hiányzó mennyiségeket, kérheti a termék lemérését vagy megmérését, ennek a műveletnek a költségei rá hárulnak, kivéve ha a bejelentett mennyiségek ténylegesen meglévőnek bizonyulnak, vagy ha az eltérés nem haladja meg az alkalmazandó tűréshatár(oka)t, amely esetben a lemérés vagy megmérés költségei a kifizető ügynökséget terhelik.

Az I. melléklet B. pontja III. szakaszának (2) bekezdésében előírt tűréshatárok az első albekezdésben említett többi tűréshatár sérelme nélkül alkalmazandók.

III. Igazoló dokumentumok, valamint havi és éves nyilatkozatok

1. Igazoló dokumentumok és havi nyilatkozat

a. A termékek betárolásához, tárolásához és kitárolásához kapcsolódó, az éves beszámoló elkészítésének alapjául szolgáló dokumentumokat a raktározónak meg kell őriznie és azokon legalább a következő adatokat kell szerepeltetnie:

- raktározási helyszín (adott esetben a tárolóhelyiség vagy a tartály azonosítása),

- az előző hónapról átvitt mennyiség,

- betárolások és kitárolások tételenként,

- időszak végi készletek.

Ezeknek a dokumentumoknak lehetővé kell tenniük a mindenkori készletezett mennyiségek pontos azonosítását, figyelembe véve különösen azokat a felvásárlásokat és eladásokat, amelyekről megállapodást kötöttek, de amelyekhez kapcsolódóan még nem történet meg a betárolás vagy a kitárolás.

b. A termékek betárolásához, tárolásához és kitárolásához kapcsolódó dokumentumokat a raktározó legalább havonta egyszer köteles eljuttatni a kifizető ügynökségnek, összesített havi készletkimutatással alátámasztva. A dokumentumoknak a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig be kell érkezniük a kifizető ügynökséghez.

c. Az összesített havi készletkimutatás mintája a XIV. mellékletben található. Ezt a kifizető ügynökségek bocsátják elektronikus úton a raktározók rendelkezésére.

2. Éves nyilatkozat

a. Az 1. pontban ismertetett havi kimutatások alapján a raktározónak éves készletkimutatást kell készítenie. Az éves készletkimutatást legkésőbb a számviteli év vége utáni október 15-ig kell a kifizető ügynökségnek eljuttatni.

b. Az éves készletkimutatásnak tartalmaznia kell a raktározott mennyiségek termékenkénti és raktározási helyszínenkénti összefoglalását, az egyes termékek esetében felsorolva a készletezett mennyiségeket, a tételek számát (a gabonafélék esetében nem), a betárolás évét (az alkohol esetében nem) és az esetlegesen megállapított rendellenességeket.

c. Az éves készletkimutatás mintája a XV. mellékletben található. Ezt a kifizető ügynökségek bocsátják elektronikus úton a raktározók rendelkezésére.

IV. Számítógépes készletnyilvántartás és az információk rendelkezésre bocsátása

A kifizető ügynökség és a raktározó közötti közraktározási szerződésnek tartalmaznia kell olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a közösségi szabályozás betartásának biztosítását.

A szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

- az intervenciós készletek számítógépes készletnyilvántartásának vezetését,

- állandó leltár közvetlen és azonnali rendelkezésre bocsátását,

- a betároláshoz, a tároláshoz és a kitároláshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum, valamint a raktározó birtokában lévő, e rendelet alkalmazásában kiállított számviteli dokumentumok és jegyzőkönyvek mindenkori rendelkezésre bocsátását,

- a kifizető ügynökség és a Bizottság alkalmazottai, valamint az általuk megfelelően felhatalmazott bármely személy számára e dokumentumokhoz folyamatos hozzáférés biztosítását.

V. A kifizető ügynökségnek eljuttatott dokumentumok formája és tartalma

A III. szakasz 1. és 2. pontjában említett dokumentumok formáját és tartalmát az 883/2005/EK rendelet 18. cikkében meghatározott feltételek és szabályok alapján kell megállapítani.

VI. A dokumentumok megőrzése

A közraktározási műveletek valamennyi mozzanatára vonatkozó igazoló dokumentumokat a raktározónak az 885/2006/EK rendelet 9. cikkének alkalmazásában megkövetelt időszakban végig meg kell őriznie, az alkalmazandó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül.

III. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK ÁLTAL A 12. CIKKBEN EMLÍTETT SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZEREN KERESZTÜL ELJUTTATANDÓ INFORMÁCIÓK

E-FAUDIT TÁBLÁZATOK ( 21 )

(a 10. cikk (2) bekezdése)

1 A közraktározáshoz kapcsolódó eladásból és az értékcsökkentésből származó veszteségek összegének havi és éves kiszámítása

2 Árkülönbségek és egyéb tételek

3 A technikai költségek kiszámítása

4 A pénzügyi költségek kiszámítása

8 A közraktári készletek helyzete és mozgásaik

9 A (marhahús) kicsontozás(a) során megengedett veszteségeket meghaladó veszteségek értékének kiszámítása

13 Az áruk visszautasítása utáni költségvisszatérítés (technikai költségek) - XIII. melléklet

14 Az áruk visszautasítása utáni költségvisszatérítés (pénzügyi költségek) - XIII. melléklet

28 Más tagállamokból történő átszállítások okai

52 Összefoglaló táblázat az elkönyvelendő havi összegek kiszámításához

53 Az eladások részletei

54 Élelmiszereknek a Közösség legrászorulóbb személyei számára történő szétosztásból származó veszteségek havi kiszámítása - 3730/87/EGK rendelet - Termékek a marhahús kivételével

55 Marhahús - Élelmiszereknek a Közösség legrászorulóbb személyei számára történő szétosztásból származó veszteségek havi kiszámítása - 3730/87/EGK rendelet - Marhahús

56 Élelmiszerek ingyenes szétosztásból származó veszteségek havi kiszámítása

99 A számviteli év elején áthozandó érték kiszámítása

1. táblázat

A közraktározáshoz kapcsolódó eladásból és az értékcsökkenésből származó veszteségek összegének havi és éves kiszámítása

2. táblázat

Árkülönbségek és egyéb tételek

3. táblázat

A technikai költségek kiszámítása

4. táblázat

A pénzügyi költségek kiszámítása

8. táblázat

A közraktári készletek helyzete és mozgásai

9. táblázat

A (marhahús) kicsontozás(a) során megengedett veszteségek értékének kiszámítása

13. táblázat

Az áruk visszautasítása utáni költségvisszatérítések (Technikai költségek - (XIII. melléklet (1) bekezdésének a) és b) pontja)

14. táblázat

Az áruk visszautasítása utáni költségvisszatérítések (Pénzügyi költségek - (XIII. melléklet (1) bekezdésének c) pontja, valamint a 9. cikk (5) bekezdése)

28. táblázat

Más tagállamokból történő átszállítások okai

52. táblázat

Összefoglaló táblázat az elkönyvelendő havi összegek kiszámításához

53. táblázat

Az eladások részletei

54. táblázat

Élelmiszereknek a Közösség legrászorulóbb személyei számára történő szétosztásából származó veszteségek havi kiszámítása (3730/87/EGK rendelet) A marhahústól eltérő termékek

55. táblázat

Marhahús

Élelmiszereknek a Közösség legrászorulóbb személyei számára történő szétosztásából származó veszteségek havi kiszámítása (3730/87/EGK rendelet)

56. táblázat

Élelmiszereknek a ...-nak/-nek történő ingyenes származó veszteségek havi kiszámítása

99. táblázat

A számviteli év év elején áthozandó érték kiszámítása

IV. MELLÉKLET

A PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSA

a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában

I. Alkalmazandó kamatlábak

1.

Az EMGA-t terhelő pénzügyi költségek összegének kiszámításához a tagállamok által az intervenciós termékek felvásárlása keretében mozgósított tőke esetében a Bizottság a számviteli év elején a Közösség egészében egységes kamatlábat állapít meg. Ez az egységes kamatláb a határidős EURIBOR-kamatlábak három, illetve tizenkét havi átlagának felel meg, amelyet a Bizottság által meghatározásra kerülő hat hónapos referencia-időszakban állapítottak meg egyharmados, illetve kétharmados súlyozással.

2.

Az egy adott számviteli évben alkalmazandó kamatlábak meghatározásához a tagállamok értesítik a Bizottságot - annak kérésére és a kérésben szereplő határidőn belül - az (1) bekezdésben említett referencia-időszak során általuk ténylegesen fizetett átlagos kamatlábról. Ezt az értesítést a Bizottság által a tagállamoknak eljuttatott formanyomtatvány felhasználásával kell elküldeni.

Amennyiben egy tagállam által közölt kamatláb a referenciaidőszakban meghaladja a Közösség által megállapított egységes kamatlábat, az egységes kamatlábat kell alkalmazni. Amennyiben egy tagállam által közölt kamatláb alacsonyabb, mint a referenciaidőszakban a Közösség által megállapított egységes kamatláb, e tagállam számára a közölt kamatláb szintjén állapítanak meg kamatlábat.

Amennyiben valamely tagállamtól az első albekezdésben rögzített formában és határidőn belül nem érkezik értesítés, az adott tagállam esetében a fizetett kamatlábat 0 %-osnak tekintik. Abban az esetben, ha egy tagállam úgy nyilatkozik, hogy nem merültek fel nála kamatköltségek, mivel a referencia-időszakban nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására, az adott tagállam esetében a Bizottság által megállapított egységes kamatlábat kell alkalmazni.

----- Ha azonban a Bizottság megállapítja, hogy a tagállam esetében a kamatlábak szintje alacsonyabb, mint az egységes kamatláb, a Bizottság e tagállam számára a kamatlábat ezen az alacsonyabb szinten állapítja meg. Ez a megállapítás ennek a mellékletnek a függelékében szereplő, az első albekezdésben említett referenciaidőszak alatti, 1 százalékponttal megnövelt referencia-kamatláb átlagán alapul. Ha nem áll minden referencia-kamatláb rendelkezésre a referenciaidőszak teljes időtartama alatt, az ebben az időszakban rendelkezésre álló kamatlábakat kell alkalmazni.

II. A pénzügyi költségek kiszámítása

1.

A pénzügyi költségek kiszámítása a Bizottság által megállapított kamatlábak érvényességi ideje alapján oszlik meg, az 1. pontban előírt szabályoknak megfelelően.

2.

A 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi költségeket az intervenciós termékek tonnánkénti átlagértékére a tagállam által alkalmazott kamatláb segítségével kell kiszámítani, majd az így kapott eredményt meg kell szorozni az éves átlagkészlettel.

3.

A (2) bekezdés alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

- a termékek tonnánkénti átlagértékének kiszámításához az év első napján készleten lévő termékek és az év során felvásárolt termékek értékének összegét kell elosztani a számviteli év első napján készleten lévő termékek és az év során felvásárolt termékek mennyiségének összegével,

- a számviteli év átlagkészletének kiszámításához az egyes hónapok elején és az egyes hónapok végén meglévő készletek összegét kell elosztani a számviteli év hónapjai kétszeresének megfelelő számmal.

4.

Azon termékek esetében, amelyekre vonatkozóan a VIII. melléklet (1) bekezdésével összhangban értékcsökkenési együtthatót állapítottak meg, a számviteli év során felvásárolt termékek értékének kiszámításához a felvásárlási árból ki kell vonni az említett együttható alkalmazása miatti értékcsökkenés összegét.

5.

Azon termékek esetében, amelyekre vonatkozóan a VIII. melléklet (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban második értékcsökkenést állapítottak meg, az átlagkészletet az átlagérték kiszámításánál figyelembe vett egyes értékcsökkenések tényleges időpontja előtt kell kiszámítani.

6. Amennyiben a piacok közös szervezésére irányadó szabályok előírják, hogy a kifizető ügynökség által felvásárolt termék vételárának megfizetésére csak az átvételt követően legalább egy hónapos határidő lejárta után kerülhet sor, a kiszámított átlagkészletet az elszámolásokban a következő számítás eredményével kell csökkenteni: ahol E számításhoz a szabályokban meghatározott minimális időtartamot kell fizetési határidőnek tekinteni. Egy hónapot 30 naposnak kell tekinteni. Egy hónapon belül minden tizenöt napnál hosszabb időszakot teljes hónapnak kell tekinteni; egy hónapon belül minden tizenöt napos vagy annál rövidebb időszak ehhez a számításhoz nem vehető figyelembe. Amennyiben az első albekezdésben említett csökkentés végrehajtását követően az átlagkészlet kiszámításakor a számviteli év végén negatív eredmény keletkezik, a negatív összeget a következő számviteli évre számított átlagkészlethez kell rendelni.

Q

=

a számviteli év során felvásárolt mennyiségek,

N

=

a kifizetéshez biztosított minimális időszak hónapjainak száma.

III. A kifizető ügynökségek felelősségi körébe tartozó különleges rendelkezések

1. Amennyiben a termékek kifizető ügynökségek általi értékesítésére vonatkozóan a piacok közös szervezésére irányadó szabályok vagy az ilyen értékesítésekre kiírt pályázati felhívások lehetővé teszik, hogy a felvásárló a vételár megfizetése után csak bizonyos idővel szállítsa el a termékeket, és amennyiben az erre rendelkezésre álló időszak meghaladja a 30 napot, a II. pont rendelkezéseinek megfelelően kiszámított pénzügyi költségeket a kifizető ügynökségek elszámolásaiban a következő számítás eredményeként kapott összeggel kell csökkenteni: ahol

V

=

a felvásárló által fizetett összeg,

J

=

a kifizetés kézhezvétele és a termék kitárolása közötti napok száma, kivonva abból harminc napot,

i

=

a számviteli évre alkalmazandó kamatláb.

2. Amennyiben a mezőgazdasági termékek kifizető ügynökségek általi értékesítése esetében - konkrét közösségi rendeletek alkalmazásában - az ilyen termékek kitárolását követően a tényleges fizetési határidő meghaladja a 30 napot, a II. pont rendelkezéseinek megfelelően a kifizető ügynökségek elszámolásaiban a pénzügyi költségekhez hozzá kell adni a következő képlet alkalmazásával keletkezett összeget: ahol

M

=

a felvásárló által fizetendő összeg,

D

=

a termék kitárolása és a vételár kifizetésének kézhezvétele között eltelt napok száma, kivonva abból harminc napot

i

=

a számviteli évre alkalmazandó kamatláb.

3.

Az (1) és (2) bekezdésben előírt pénzügyi költségeket a számviteli év végén az adott időpontig számításba kerülő napok száma esetében erre a számviteli évre kell könyvelni, a fennmaradó részt pedig a következő számviteli évre.

Függelék

A IV. mellékletben említett referencia-kamatlábak

1. Bulgária

szófiai bankközi kamatláb (SOFIBOR), három hónapra

2. Cseh Köztársaság

prágai bankközi kamatláb (PRIBOR), három hónapra

3. Dánia

koppenhágai bankközi kamatláb (CIBOR), három hónapra

4. Észtország

tallinni bankközi kamatláb (TALIBOR), három hónapra

5. Ciprus

nicosiai bankközi kamatláb (NIBOR), három hónapra

6. Lettország

rigai bankközi kamatláb (RIGIBOR), három hónapra

7. Litvánia

vilniusi bankközi kamatláb (VILIBOR), három hónapra

8. Magyarország

budapesti bankközi kamatláb (BUBOR), három hónapra

9. Málta

máltai bankközi kamatláb (MIBOR), három hónapra

10. Lengyelország

varsói bankközi kamatláb (WIBOR), három hónapra

11. Románia

bukaresti bankközi kamatláb (BUBOR), három hónapra

12. Szlovénia

szlovéniai bankközi kamatláb (SITIBOR), három hónapra

13. Szlovákia

pozsonyi bankközi kamatláb (BRIBOR), három hónapra

14. Svédország

stockholmi bankközi kamatláb (STIBOR), három hónapra

15. Egyesült Királyság

londoni bankközi kamatláb (LIBOR), három hónapra

16. A többi tagállam esetében

euro bankközi kamatláb (EURIBOR), három hónapra

V. MELLÉKLET

PONTJÁBAN EMLÍTETT ÁTALÁNYÖSSZEGEKKEL FEDEZETT FIZIKAI MŰVELETEK

A 4. cikk (1) bekezdésének b)

GABONA- ÉS RIZSÁGAZAT

I. A BETÁROLÁSRA VONATKOZÓ ÁTALÁNYÖSSZEG

a) A gabonafélék beérkezéskori fizikai átmozgatása a szállítóeszközről a tárolóhelyiségbe (silóba vagy raktárhelyiségbe) - első átrakodás,

b) lemérés,

c) mintavételezés/elemzések/a minőség meghatározása.

II. A RAKTÁROZÁSRA VONATKOZÓ ÁTALÁNYÖSSZEG

a) A helyiségek bérleti díja szerződéses áron,

b) biztosítási költségek [kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja],

c) kártevők elleni intézkedések [kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja],

d) éves leltár [kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja],

e) esetleges szellőztetés [kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja].

III. A KITÁROLÁSRA VONATKOZÓ ÁTALÁNYÖSSZEG

a) A gabonafélék lemérése,

b) mintavételezés/elemzések (amennyiben az intervenciós hivatalok feladata),

c) a gabonafélék fizikai kitárolása és az első szállítóeszközre rakodása.

CUKORÁGAZAT

I. A BETÁROLÁSRA VONATKOZÓ ÁTALÁNYÖSSZEG

a) A cukor beérkezéskori fizikai átmozgatása a szállítóeszközről a tárolóhelyiségbe (silóba vagy raktárhelyiségbe) - első átrakodás,

b) lemérés,

c) mintavételezés/elemzések/minőség meghatározása,

d) a cukor zsákokba csomagolása (amennyiben szükséges).

II. A SZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ÁTALÁNYÖSSZEG

a) Távolsági kategóriánkénti fuvardíj.

III. A RAKTÁROZÁSRA VONATKOZÓ ÁTALÁNYÖSSZEG

a) A helyiségek bérleti díja szerződéses áron,

b) biztosítási költségek [kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja],

c) kártevők elleni intézkedések [kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja],

d) éves leltár [kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja].

IV. A KITÁROLÁSRA VONATKOZÓ ÁTALÁNYÖSSZEG

a) Lemérés,

b) mintavételezés/elemzések (amennyiben az intervenciós hivatalok feladata),

c) a cukor fizikai kitárolása és az első szállítóeszközre rakodása.

MARHAHÚSÁGAZAT

I. ÁTVÉTEL, KICSONTOZÁS ÉS BETÁROLÁS (KICSONTOZOTT HÚS)

a) A csontos hús minőségellenőrzése,

b) a csontos hús lemérése,

c) kezelés,

d) a kicsontozás szerződéses költsége, amely a következőket foglalja magában:

- első lehűtés,

- az intervenciós központból a darabolóüzembe történő szállítás (kivéve, ha az eladó az árut leszállítja a darabolóüzembe),

- kicsontozás, nyesés, lemérés, csomagolás és gyorsfagyasztás,

- a feldarabolt húsrészek ideiglenes tárolása, berakodás, elszállítás és az intervenciós központ hűtőraktárába történő ismételt betárolás,

- a csomagolóanyagok költsége: polietilén zsákok, kartondobozok, pamutzsákok,

- a darabolóüzemekben hagyott csontok, hájdarabok és egyéb nyesedékek értéke (a bevételek levonandók a költségekből)

II. TÁROLÁS

a) A helyiségek bérleti díja szerződéses áron,

b) biztosítási költségek [kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja],

c) a hőmérséklet szabályozása [kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja],

d) éves leltár [kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja].

III. KITÁROLÁS

a) Lemérés,

b) minőségellenőrzés (amennyiben az intervenciós hivatalok feladata),

c) a marhahús átmozgatása a hűtőraktárból a raktár rakodórámpájára.

TEJÁGAZAT: VAJ

I. ÁTVÉTEL ÉS BETÁROLÁS

a) A vaj beérkezéskori fizikai átmozgatása a szállítóeszközről a tárolóhelyiségbe,

b) a csomagok lemérése és azonosítása,

c) mintavételezés/minőségellenőrzés,

d) a hűtőraktárba történő betárolás és fagyasztás,

e) második mintavételezés/minőségellenőrzés a próbaidőszak végén.

II. TÁROLÁS

a) A helyiségek bérleti díja szerződéses áron,

b) biztosítási költségek [kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja],

c) a hőmérséklet szabályozása [kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja],

d) éves leltár [kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja].

III. KITÁROLÁS

a) A csomagok lemérése és azonosítása,

b) a vaj átmozgatása a hűtőkamrából a raktár rakodórámpájára, ha az alkalmazott szállítóeszköz konténer, illetve a vaj berakodása a raktár rakodórámpáján, ha az alkalmazott szállítóeszköz teherautó vagy vasúti vagon.

IV. KÜLÖNLEGES CÍMKÉZÉS VAGY JELÖLÉS

Ha a címkézés a termékek értékesítésére vonatkozóan elfogadott EK-rendelet alapján kötelező.

TEJÁGAZAT: SOVÁNY TEJPOR

I. ÁTVÉTEL ÉS BETÁROLÁS

a) A sovány tejpor átmozgatása a szállítóeszközről a raktárhelyiségbe,

b) lemérés,

c) mintavételezés/minőségellenőrzés,

d) a jelölés és csomagolás ellenőrzése.

II. TÁROLÁS

a) A helyiségek bérleti díja szerződéses áron,

b) biztosítási költségek [kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja],

c) a hőmérséklet szabályozása [kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja],

d) éves leltár [kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja].

III. KITÁROLÁS

a) Lemérés,

b) az áruk mintavételezése/ellenőrzése (amennyiben az intervenciós hivatalok feladata),

c) a sovány tejpor átmozgatása a raktár rakodórámpájára, majd a szállítóeszközbe rakodása (kivéve a rakomány elrendezését), ha a szállítóeszköz teherautó vagy vasúti vagon; a sovány tejpor átmozgatása a raktár rakodórámpájára, ha más szállítóeszközt, például konténert alkalmaznak.

IV. KÜLÖNLEGES JELÖLÉS

Különleges jelölés alkalmazása azokon a zsákokon, amelyekbe pályázati úton, meghatározott felhasználási célra értékesített sovány tejport csomagolják.

ALKOHOLÁGAZAT (1493/1999/EK rendelet)

I. ÁTVÉTEL ÉS BETÁROLÁS

a) Minőségvizsgálat/minőségellenőrzés,

b) mintavételezés/minőségellenőrzés,

c) tartályba helyezés (kivéve, ha a felvásárlást az alkohol elszállítása nélkül bonyolítják le).

II. TÁROLÁS

a) A tartályok szerződéses ára vagy bérleti díja,

b) biztosítási költségek [kivéve, ha ezeket az a) pont magában foglalja],

c) a hőmérséklet szabályozása [kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja],

d) éves leltár [kivéve, ha ezt az a) pont magában foglalja].

III. KITÁROLÁS

a) A mennyiség ellenőrzése,

b) mintavételezés/minőségelemzés (amennyiben az intervenciós hivatalok feladata),

c) járműre rakodás vagy a felvásárló tartályába töltés.

VI. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGRE VONATKOZÓ ÁTALÁNYÖSSZGEK

a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjának alkalmazásában

I. Alkalmazandó átalányösszegek

1.

A Közösségre vonatkozó egységes átalányösszegeket termékenként kell meghatározni az n. év október 1-jén kezdődő, és a következő év április 30-án befejeződő referenciaidőszak során megállapított legalacsonyabb tényleges költségek alapján. A 2008-as költségvetési évben Bulgária és Románia esetében a referenciaidőszak 2007. január 1-jén kezdődik és 2007. április 30-áig tart.

2.

A "megállapított tényleges költségek" az V. mellékletben említett, a referenciaidőszak folyamán végrehajtott fizikai műveletek tényleges költségei, vagy a műveletek egyedi számlázása, vagy az azokat érintő aláírt szerződés alapján. Ha egy adott terméket a referenciaidőszakban készleten tartanak, de a termék esetében vagy betárolás, vagy kitárolás nem volt, a termékre vonatkozó raktározási szerződésekben szereplő referenciaköltségeket is fel lehet használni.

3.

A tagállamok az V. mellékletben említett műveletekhez kapcsolódó, a referenciaidőszak során viselt tényleges költségekről legkésőbb május 10-ig értesítik a Bizottságot. Az (1) bekezdésben említett átalányösszegeket euróban kell meghatározni legalább négy olyan tagállamban a referenciaidőszakban megállapított tényleges költségek súlyozott átlaga alapján, amelyekben egy adott fizikai művelet tényleges költségei a legalacsonyabbak, ha azok a referenciaidőszak során megfelelnek a szóban forgó termék összes átlagkészlete legalább 33 %-ának. Ellenkező esetben más tagállamok tényleges költségeit kell figyelembe venni a súlyozásnál a mennyiségek 33 %-ának eléréséig.

4.

Ha egy adott termék esetében négynél kevesebb a közraktározást alkalmazó tagállamok száma, e termék esetében az átalányösszegeket az érintett tagállamokban megállapított tényleges költségek alapján kell meghatározni.

5.

Ha egy készletezett termék esetében egy tagállam által bejelentett, a (3) bekezdésben említett számításnál figyelembe vett tényleges költségek meghaladják a többi tagállam által bejelentett tényleges költségek számtani középértékének kétszeresét, ezt a költséget ennek a középértéknek a szintjére kell csökkenteni.

6.

A számításnál figyelembe vett tényleges költségeket, amelyek a (3) és (4) bekezdésben szerepelnek, a kiválasztott tagállamok által raktározott mennyiségek arányában kell súlyozni.

7.

Az euroövezeten kívüli tagállamok esetében a bejelentett tényleges költségeket az (1) bekezdésben említett referenciaidőszak-beli valuta-középárfolyamuk alapján kell euróra váltani.

II. Különleges rendelkezések

1.

Az átalányösszegek rögzítéséhez azzal a feltétellel kapcsolódhat a kitárolási költségek emelése, ha a tagállam a teljes számviteli év során és egy adott termék összes készletére vonatkozóan nyilatkozik arról, hogy a lemond a 8. cikk (2) bekezdésében említett megfelelő tűréshatár alkalmazásáról, és garantálja a minőséget.

Ezt a nyilatkozatot a Bizottságnak kell címezni, és még azelőtt el kell hozzá juttatni, mielőtt a Bizottság kézhez vette volna a kérdéses számviteli évre vonatkozó első havi nyilatkozatot, vagy - amennyiben a szóban forgó termék nem áll intervenciós raktározás alatt az adott számviteli év elején - legkésőbb a termék első intervenciós betárolását követő hónapban.

Az első albekezdésben előírt emelés kiszámításához az érintett terméknek az 1234/2007/EK tanácsi rendelet ( 22 ) 8. cikke szerinti referenciaárát meg kell szorozni az e rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében az adott termékre előírt tűréshatárral.

2.

A marhahús kivételével valamennyi raktározott termék esetében a raktárhelyiségekbe történő betárolás és kitárolás kiadásaira megállapított átalányösszegeket csökkenteni kell, ha az érintett termékeket fizikailag nem mozgatják. A csökkentés mértékét a Bizottságnak arányosan kell kiszámítania a Bizottság által az előző számviteli évre hozott határozatban rögzített átalányösszegek csökkentése alapján.

3.

A Bizottság abban az esetben ragaszkodhat egy termék esetében korábban rögzített átalányösszegekhez, ha a termék nem állt közraktározás alatt, vagy ha a folyó pénzügyi évben nem fog közraktározás alatt állni.

VII. MELLÉKLET

BIZONYOS TERMÉKEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK ESETÉBEN FIGYELEMBE VEENDŐ SAJÁTOS TÉNYEZŐK

I. GABONAFÉLÉK

Szárítás

A nedvességtartalomnak a standard minőség esetében megállapítottnál alacsonyabbra csökkentését célzó szárítás kiegészítő költségei a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett fizikai műveletként könyvelendők, feltéve, hogy ennek a műveletnek a szükségességét az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban állapították meg.

A szárítás miatti mennyiségveszteséget nem kell figyelembe venni a tartósításra vonatkozó tűréshatár kiszámításához.

II. BORÁSZATI EREDETŰ ETIL-ALKOHOL

1. A felvásárolt mennyiségek értéke

A 9. cikk (2) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában az alkohol felvásárlása esetében a lepárlónak fizetett támogatásnak megfelelő összeget le kell vonni az alkohol intervenciós hivatalok általi felvásárlási árából, és azt a lepárlásra fenntartott költségvetési tétel alá kell könyvelni. A felvásárolt alkohol értékét a támogatás összegének levonása után a kérdéses időszakban bonyolított felvásárlások mennyisége és értéke alapján (az 1. táblázat 004-es sorába) kell könyvelni. A levonandó támogatás a leszállított alkohol minőségére alkalmazandó támogatás.

2. A X. melléklet, valamint a XII. melléklet 2.a) és 2.c) pontja rendelkezéseinek alkalmazásában az intervenciós ár helyett a figyelembe veendő ár a lepárlónak fizetendő ár, levonva belőle az 1. pontban említett támogatást.

III. MARHA- ÉS BORJÚHÚS

A X. melléklet, valamint a XII. melléklet 2. a) és 2. c) pontja rendelkezéseinek alkalmazásában a kicsontozott hús esetében figyelembe veendő alapár az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 8. cikkében említett és 1,47-es együtthatóval megszorzott referenciaár.

VIII. MELLÉKLET

A KÉSZLETEZETT TERMÉKEK ÉRTÉKCSÖKKENÉSE

a 4. cikk (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában

1. Ha egy adott termék esetében az intervenciós raktározás alatt álló termék eladási árára vonatkozó előirányzatok alacsonyabbak a termék felvásárlási áránál, a termék felvásárlásakor értékcsökkenési százalékot, ún. "k együtthatót" kell alkalmazni. Az egyes termékekre vonatkozó együtthatót minden számviteli év elején meg kell állapítani.

2. Az értékcsökkenési százalék nem haladhatja meg az érintett termék felvásárlási ára és várható eladási ára közötti különbséget.

3. A felvásárláskor a Bizottság az értékcsökkenés mértékét a (2) bekezdésnek megfelelően kiszámított százalék bizonyos hányadára korlátozhatja. Ez a hányad nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően meghatározott értékcsökkenés 70 %-a.

Ilyen esetben a Bizottság minden számviteli év végén - az (5) bekezdésben ismertetett módszerrel összhangban - egy második értékcsökkentést hajt végre.

4. A (3) bekezdés második albekezdésében említett értékcsökkenések esetében a Bizottság minden év október 20-ig termékenként és tagállamonként teljes értékcsökkenési összegeket állapít meg.

E célból a raktározott termékek várható eladási árát a termékenként és tagállamonként becsült átviteli árhoz kell viszonyítani. A becsült átviteli értékek és a számviteli év végén készleten lévő mennyiségek becsült értékével megszorzott várható eladási árak közötti különbségek adják a termékenkénti és érintett tagállamonkénti értékcsökkenés teljes összegét.

5. A közraktározás alatt álló mennyiségek becsült értékei, valamint a termékenkénti és tagállamonkénti átviteli értékek a 6. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok által legkésőbb az n+1. év szeptember 7-ig a Bizottságnak megküldött, ugyanezen év szeptember 30-i állapot szerint készleten lévő termékekre vonatkozó értesítésen alapul, amely a következő adatokat tartalmazza:

- n. év október 1-jétől n+1. év augusztus 31-ig tartó időszakban felvásárolt mennyiségeket,

- az n+1. év augusztus 31-én készleten lévő mennyiségeket,

- az n+1. év augusztus 31-én készleten lévő mennyiségek euróban kifejezett értékét,

- az n+1. év szeptember 30-án készleten lévő mennyiségekre vonatkozó előrejelzéseket,

- az n+1. év szeptember 1-je és 30-a között készleten lévő mennyiségekre vonatkozó becsléseket,

- az n+1. év szeptember 1-je és 30-a közötti felvásárlások euróban kifejezett értékét.

6. Az euroövezeten kívüli tagállamok által nemzeti pénznemben közölt értékeket a számviteli év végi értékcsökkenés kiszámításához euróra kell átváltani a számviteli év végi teljes értékcsökkenési összegek kiszámításakor alkalmazandó árfolyamok segítségével.

7. A Bizottság minden érintett tagállamot értesít a termékenkénti teljes értékcsökkenési összegekről annak érdekében, hogy azok a kérdéses számviteli évre vonatkozóan az EMGA-nak eljuttatott utolsó havi kiadási nyilatkozatukba belefoglalhassák ezeket az összegeket.

IX. MELLÉKLET

A LEPÁRLÁSSAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉKEK (VEGYES ALKOHOL) KÉSZLETEINEK ÉRTÉKELÉSE

A 822/87/EGK rendelet 35. és 36. cikkében említett, lepárlással előállított termékek értékesítéséből származó költségek, amelyeket az EMGA-nak figyelembe kell vennie, az említett alkoholtermékek felvásárlási értékével egyenlőek, kivonva azokból:

a) az alkohol értékesítéséből származó sorozatos bevételeket,

b) a tűréshatárt meghaladó mennyiségi veszteségek ellenértékét,

c) a lopás és más azonosítható veszteségek miatt hiányzó mennyiségek ellenértékét,

d) a raktározási körülmények miatt minőségromlással érintett termékek ellenértékét,

e) a természeti katasztrófa következtében megsemmisült mennyiségek ellenértékét,

f) a közösségi szabályozás keretében megszerzett garanciákat,

g) az esetleges egyéb bevételeket.

X. MELLÉKLET

A HIÁNYZÓ MENNYISÉGEK ÉRTÉKELÉSE

A hiányzó mennyiségek értékét - a VII. mellékletben foglalt rendelkezésekre is figyelemmel - a következőképpen kell kiszámítani:

a) a termékek raktározására vagy feldolgozására vonatkozó tűréshatárok túllépése esetén, vagy olyan esetben, amikor lopás vagy más azonosítható okok miatt hiányzó mennyiségeket állapítanak meg, a hiányzó mennyiségek értékének kiszámításához ezeket a mennyiségeket meg kell szorozni az egyes termékekre a folyó számviteli év első napján érvényes standard minőség alapján alkalmazandó, 5 %-kal megnövelt, az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 8. cikkében említett referenciaárral.

Az alkohol esetében az intervenciós árat a lepárlónak fizetett támogatással megegyező összeg levonása után fizetett ár helyettesíti.

b) ha a hiányzó mennyiségek megállapításának napján a standard minőségre vonatkozó piaci átlagár a raktározás tagállamában meghaladja az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 8. cikkében említett referenciaár 105 %-át, a szerződő felek kötelesek az intervenciós hivatalnak visszatéríteni a tagállam által megállapított piaci ár 5 %-kal növelt összegét.

A piaci átlagárat a tagállam határozza meg a Bizottságnak rendszeresen megküldött információik alapján.

A piaci ár alkalmazása miatt beszedett összegek és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 8. cikkében említett referenciaár alkalmazásával az EMGA számláira könyvelt összegek különbözetét a többi jóváírással együtt a számviteli év végén kell jóváírni az EMGA számláin.

c) abban az esetben, ha a hiányzó mennyiségeket az intervenciós központból vagy a kifizető ügynökség által kijelölt tárolóhelyiségből más helyszínre történő átadás vagy elszállítás után állapítják meg, és ha az ágazati mezőgazdasági jogszabályok nem rögzítettek konkrét értéket, e hiányzó mennyiségek értékét az a) pontnak megfelelően kell meghatározni.

XI. MELLÉKLET

TŰRÉSHATÁROK

1. A szabályoknak megfelelően végrehajtott szokásos raktározási műveletek miatt hiányzó mennyiségeket fedező tűréshatárokat a közraktározási intézkedés tárgyát képező minden termék esetében rögzíteni kell a következők szerint:

2. A marhahús kicsontozásakor engedélyezett veszteségeknél a tűréshatár 32 %. Ez a számviteli év során kicsontozott összmennyiségre vonatkozik.

3. A 822/87/EGK rendelet 35. és 36. cikkében említett, lepárlással előállított termékek raktározásra engedélyezett mennyiségeinek veszteségei esetében a tűréshatár megegyezik ugyanezen rendelet 39. cikkében említett, lepárlással előállított termékek tekintetében előírttal.

4. Az (1) bekezdésben említett tűréshatárokat a kérdéses pénzügyi évben betárolt és átvett mennyiségeknek a számviteli év elején készleten lévő mennyiségekkel megnövelt, csomagolás nélküli tényleges tömegének százalékában kell megállapítani.

Ezeket a tűréshatárokat a készletek fizikai ellenőrzése során kell alkalmazni. A tűréshatárokat minden egyes termék esetében a kifizető ügynökség által raktározott összmennyiséghez viszonyítva kell kiszámítani.

A betároláskori és kitároláskori tényleges tömeg kiszámításához a megállapított tömegből ki kell vonni a felvásáslási feltételek között előírt átalányalapon meghatározott tömeget, illetve felvásárlási feltételek kikötésének hiányában a kifizető ügynökség által használt csomagolások átlagos tömegét.

5. A tűréshatár nem fedezi a csomagok száma vagy a nyilvántartásba vett darabszám esetében megállapított veszteséget.

6. Az (1) és (2) bekezdésben említett tűréshatár kiszámításakor nem kell figyelembe venni a lopásból vagy más azonosítható okból származó veszteséget.

7. Az (1) és (2) bekezdésben említett tűréshatárokat a Bizottság állapítja meg.

XII. MELLÉKLET

A ROMLOTT MINŐSÉGŰ VAGY MEGSEMMISÍTETT MENNYISÉGEK ÉRTÉKELÉSE

1. Amennyiben a közösségi szabályok másképp nem rendelkeznek, egy termék akkor tekintendő minőségromlással érintettnek, ha nem felel meg azoknak a felvásárláskor alkalmazott minőségi követelményeknek.

2. A minőségromlással érintett vagy megsemmisített mennyiségek értékét az esetek jellegétől függően a következőképpen kell kiszámítani:

a) katasztrófák esetén, amennyiben a VII. mellékletben foglalt különös rendelkezések mást nem írnak elő, a termékek értékének kiszámításához a szóban forgó mennyiségeket meg kell szorozni a folyó számviteli év első napján a standard minőségre érvényes, 5 %-kal csökkentett, az 1234/2007/EK tanácsi rendelet 8. cikkében említett referencia-alapárral,

b) természeti katasztrófák esetén az érintett mennyiségek értékét az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással, illetve adott esetben a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek vonatkozó cikkében megállapított eljárással összhangban hozott külön bizottsági határozatban kell rögzíteni,

c) a nem megfelelő tárolási módszerek miatti helytelen tartósítási feltételek esetén a termék értékét a X. melléklet a) és b) pontjának megfelelelően kell könyvelni,

d) túl hosszú ideig tartó raktározás esetén a termék könyv szerinti értékét a termék értékesítési időpontjában az 1784/2003/EK rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárással, illetve adott esetben a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló egyéb rendeletek vonatkozó cikkében megállapított eljárással összhangban az eladási ár alapján kell meghatározni.

3. Az értékesítésről szóló határozatot haladéktalanul meg kell hozni az érintett termékre vonatkozó ágazati mezőgazdasági jogszabályokkal összhangban. Az értékesítésből származó bevételeket a termék kitárolásának hónapjában kell könyvelni.

XIII. MELLÉKLET

AZON BETÁROLT TERMÉKEKRE VONATKOZÓ SZÁMVITELI SZABÁLYOK, AMELYEKNEK AZ ÁTVÉTELÉT ELUTASÍTOTTÁK

1. Amennyiben a közösségi szabályok másképp nem rendelkeznek, az egyes elutasított termékek esetében már lekönyvelt betárolási, kitárolási tárolási és pénzügyi költségeket külön-külön kell levonni és könyvelni a következő feltételek mellett:

a) a levonandó betárolási és kitárolási kiadások kiszámításához az elutasított mennyiségeket meg kell szorozni a megfelelő átalányösszegekkel,

b) a levonandó tárolási költségek kiszámításához az elutasított mennyiségeket meg kell szorozni a betárolás és a kitárolás között eltelt hónapok számával és a kitárolás hónapjában érvényes átalányösszeggel,

c) a levonandó pénzügyi költségek kiszámításához az elutasított mennyiségeket meg kell szorozni - a betároláskor érvényes fizetési határidő hónapjai számának kivonása után - a betárolás és a kitárolás között eltelt hónapok számával, a kitárolás hónapjában érvényes - tizenkettővel elosztott - finanszírozási aránnyal, valamint a pénzügyi év elején érvényes könyv szerinti átlagos átviteli értékkel, vagy ennek hiányában az első bevallási hónap elején érvényes értékkel.

2. Az (1) bekezdésben meghatározott költségeket a kitárolás hónapjának fizikai műveleteihez kell könyvelni.

XIV. MELLÉKLET

A RAKTÁROZÓ KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGNEK BENYÚJTANDÓ HAVI NYILATKOZATÁNAK MINTÁJA

(Javasolt minta)

HAVI SZÁMVITELI KIMUTATÁS

(bélyegző és aláírás)

Hely és dátum:

Név:

XV. MELLÉKLET

A RAKTÁROZÓ KIFIZETŐ ÜGYNÖKSÉGNEK BENYÚJTANDÓ ÉVES NYILATKOZATÁNAK MINTÁJA

(Javasolt minta)

ÉVES KÉSZLETKIMUTATÁS

(bélyegző és aláírás)

Hely és dátum:

Név:

XVI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

( 1 ) HL L 216., 1978.8.5., 1. o. A legutóbb a 695/2005/EK rendelettel (HL L 114., 2005.5.4., 1. o.) módosított rendelet.

( 2 ) HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A 320/2006/EK rendelettel (HL L 58., 2006.2.28., 42. o.) módosított rendelet).

( 3 ) A Hivatalos lap 1-ik oldalán található.

( 4 ) HL L 40., 1988.2.13., 25. o. A legutóbb a 956/2005/EK rendelettel (HL L 164., 2005.6.24., 8. o.) módosított rendelet.

( 5 ) HL L 162., 1989.6.13., 12. o. A 269/91/EK rendelettel (HL L 28., 1991.2.2., 22. o.) módosított rendelet).

( 6 ) HL L 263., 1989.9.9., 16. o.

( 7 ) HL L 337., 1990.12.4., 3. o.

( 8 ) HL L 350., 1990.12.14., 43. o. A legutóbb az 1392/97/EK rendelettel (HL L 190., 1997.7.19., 22. o.) módosított rendelet.

( 9 ) HL L 17., 1991.1.23., 9. o. A 652/92/EK rendelettel (HL L 70., 1992.3.17., 5. o.) módosított rendelet).

( 10 ) HL L 288., 1996.11.9., 6. o. A 808/1999/EK rendelettel (HL L 102., 1999.4.17., 70. o.) módosított rendelet).

( 11 ) A Hivatalos lap 90 -ik oldalán található.

( 12 ) HL L 270., 2003.10.21., 78. o.

( 13 ) HL L 349., 1998.12.24., 36. o.

( 14 ) HL L 352., 1987.12.15., 1. o.

( 15 ) HL L 313., 1992.10.30., 50. o.

( 16 ) HL L 178., 2001.6.30., 48. o.

( 17 ) HL L 100., 2000.4.20., 31. o. A legutóbb a 1068/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 65. o.) módosított rendelet.

( 18 ) HL L 98., 1998.3.31., 21. o. A legutóbb az 1107/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 211., 2004.6.12., 14. o.) módosított rendelet.

( 19 ) A leltár a raktározási szerződés tárgyát képező készleteket érinti.

( 20 ) A leltár a raktározási szerződés tárgyát képező készleteket érinti.

( 21 ) Az e mellékletben szereplő alaptáblázatok bizonyos formai és tartalmi részletei az e-FAUDIT alkalmazásban az érintett terméktől és időszaktól függően változhatnak.

( 22 ) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.