A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának határozata [Jpe.I.60.039/2023/3.]
jogegységi panasz visszautasításáról
Az ügy száma: Jpe.I.60.039/2023/3.
A felperes: a felperes neve (a felperes címe)
Az alperes: Baranya Vármegyei Kormányhivatal (az alperes címe)
Az I. rendű alperesi érdekelt: az I. rendű alperesi érdekelt neve (az I. rendű alperesi érdekelt címe)
A II. rendű alperesi érdekelt: a II. rendű alperesi érdekelt neve (a II. rendű alperesi érdekelt címe)
A per tárgya: Eljárás elhúzódása és szabálytalansága miatti kifogás elbírálása
A jogegységi panaszt benyújtó fél: a II. rendű alperesi érdekelt
A jogegységi panasszal támadott határozat száma: Kökif.II.39.038/2023/5. számú végzés
Rendelkező rész
A Kúria a II. rendű alperesi érdekelt jogegységi panaszát visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
[1] A panaszos a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 41/B. § (1) bekezdése alapján jogegységi panaszt terjesztett elő a Kúria Kökif.II.39.038/2023/5. számú végzésével szemben. Kérte a végzés hatályon kívül helyezését és a Kúria új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Álláspontja szerint a panasszal támadott végzés jogkérdésben eltér a Kfv.III.37.201/2018/3., Kpkf.I.35.050/2022/3., Kfv.IV.37.366/2012/4., Kf.V.39.143/2021/4., Kfv.III.37.825/2019/11., Kfv.VII.37.640.2020/5., Kfv.I.35.240/2021/13., Kfv.IV.37.504/2022/4. számú kúriai határozatoktól, valamint a 7/2013. (III. 1.) AB határozatban, a 3174/2014. (VI. 18.) AB határozatban, a 42/2012. (XII. 20.) AB határozatban, és az Európai Unió Bíróságának C-826/18. számú ítéletében foglaltaktól.
[2] A jogegységi panasz érdemben nem bírálható el.
[3] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének a) pontja szerint a Jogegységi Panasz Tanács - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha azt nem az arra jogosult nyújtotta be.
[4] A panaszos beadványát a Bszi. 41/B. § (1) bekezdése alapján terjesztette elő. E szakasz értelmében jogegységi panasznak van helye - a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével - a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta.
[5] A panasszal támadott végzés pervezető végzés, amely tájékoztatja a II. rendű alperesi érdekeltet, hogy a Kúria az előterjesztett kifogását nem vizsgálja a jogi képviselő ellenjegyzésének hiánya miatt. Pervezető végzéssel szemben a jogegységi panasz előterjesztését a Bszi. 41/B. § (1) bekezdése kizárja, azzal szemben jogegységi panasz benyújtására nincs lehetőség, így arra az alapeljárás II. rendű alperese sem jogosult. Ennek következtében a panaszos felülvizsgálati kérelmet a támadott határozatban nem terjeszthetett elő, továbbá nem is hivatkozhatott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltérésre. Így a panasz visszautasításának van helye a 41/C. § (6) bekezdés a) pontja alapján.
[6] A Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének b) pontja értelmében a jogegységi panasz tanács -hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be. A panasz előterjesztője nem nyújtott be a jogegységi panasz eljárásban történő jogi képviseletre szóló meghatalmazást. A jogegységi panasz eljárásban a panaszos kizárólag jogi képviselő útján terjesztheti elő a panaszt, a Bszi. nevezett szakasza kivételt meg nem engedő szabály a jogi képviselő közreműködését érintően. Ennek következtében a panasz Bszi. 41/C. § (6) bekezdésének b) pontja szerinti visszautasításának van helye.
[7] A Kúria már több döntésében utalt arra is, hogy a jogegységi panasz jogintézménye nem a panaszosnak a per tárgyává tett jog-, és érdeksérelmének kiküszöbölésére szolgál. Erre a bírósági eljárási törvények által szabályozott rendes és rendkívüli jogorvoslatok többirányú lehetőséget biztosítanak. A jogegységi panasz eljárás, mint ahogy a nevében is tükröződik, a közzétett határozattól eltérés feloldását, a jogegység biztosítását célozza, nem pedig újabb jogorvoslati fórumot nyit a panaszosnak, a megelőző eljárások során szükségszerűen már érvényesített jog-, és érdeksérelmének orvoslására. (Jpe.I.60.001/2021/2., Jpe.I.60.011/2021/2.)
[8] A jogegységi panasszal támadott határozat nem az ügy érdemében hozott határozat, ezért nem tartalmaz érdemi jogkérdésben megfogalmazott jogi álláspontot. Ennek következtében fogalmilag sem lehetséges a jogegységi panasz eljárásban kötelező ügyazonosság megállapítása, az ügyek összevethetősége, valamint a jogkérdésben nyújtott jogértelmezések közötti elvi eltérés feltárása.
[9] A jogegységi panasz előterjesztője valójában a jogegységi panasszal támadott végzéssel érintett alapeljárást, különösen a kötelező jogi képviseletet és a kötelező elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását sérelmezte.
[10] Mindezek miatt a jogegységi panasz visszautasításának van helye a Bszi. 41/C. § (6) bekezdés a) és b) pontja alapján.
Záró rész
[11] A panaszos egyesületként az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bekezdésének d) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, így illetékfizetési kötelezettség nem merül fel.
[12] A végzés ellen sem a Bszi., sem más jogszabály nem biztosít jogorvoslatot.
Budapest, 2023. július 3.
Dr. Patyi András s. k.,
a tanács elnöke,
Dr. Varga Zs. András s. k.,
bíró,
Dr. Balogh Zsolt s. k.,
bíró,
Dr. Bartal Géza s. k.,
bíró,
Dr. Bartkó Levente s. k.,
bíró,
Dr. Darák Péter s. k.,
bíró,
Dr. Döme Attila s. k.,
bíró,
Dr. Dzsula Marianna s. k.,
bíró,
Dr. Farkas Attila s. k.,
bíró,
Dr. Hajdu Edit s. k.,
bíró,
Dr. Hajnal Péter s. k.,
bíró,
Dr. Harangozó Attila s. k.,
bíró,
Dr. Kovács Zsuzsanna s. k.,
bíró,
Nyírőné dr. Kiss Ildikó s. k.,
bíró,
Dr. Sperka Kálmán s. k.,
bíró,
Dr. Tánczos Rita s. k.,
bíró