BH 2016.10.275 I. A tárgyalás a Be. XXV. Fejezete szerinti, a távol lévő terhelttel szemben folyó külön eljárásban is csak a szabályszerűen idézett vádlott távollétében tartható meg és az eljárás a tárgyaláson csak ekkor fejezhető be. Amennyiben a vádlott hirdetményi idézése nem volt szabályszerű, a tárgyalás megtartása a vádlott távollétében olyan eljárási szabálysértés, ami feltétlen hatályon kívül helyezési és egyben felülvizsgálati ok [Be. 281. § (9) bek., XXV. Fejezet, 70. § (5) bek., 373. § (1) bek. II.d) pontja].

II. A másodfokú bíróság tanácsának elnöke a Be. 358. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva az első fokon eljárt bíróságtól felvilágosítást kérhet, ez azonban nem jelenti azt, hogy az elsőfokú ítélet indokolásának kiegészítésére, hiányainak pótlására is felhívhatja. A felvilágosítás ugyanis az eljárási szabályok betartásával függhet össze, így pl. arra vonatkozhat, hogy a fiatalkorú terhelttel szemben eljáró tanács elnöke a fiatalkorúak ügyeinek intézésére kijelölt bíró-e, vagy a tanács egyik tagja pedagógus-e, mikor érkezett a bíróságra a fellebbezés stb. [Be. 358. § (1) bek. a) pont].

III. Amennyiben a Be. XXV. Fejezetének szabályai szerinti külön eljárás során a vádlott tartózkodási helye a másodfokú eljárásban ismertté válik, a másodfokú bíróságnak tárgyalást kell kitűznie és azon a vádlottat ki kell hallgatnia; nyilvános ülés kitűzésére nincs törvényes lehetőség [Be. 531. § (5) bek.].

[1] A törvényszék a 2013. október 14. napján meghozott ítéletével a XV. r. terheltet bűnösnek mondta ki 7 rendbeli bűnszövetségben elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pont], csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bek. és (2) bek. ba) és bc) pont, (3) bek. b) pont], bűnszövetségben elkövetett csalás bűntettében [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. ba), bc) pont, (4) bek. b) pont], 4 rendbeli személyi szabadság megsértésnek bűntettében [Btk. 194. § (1) bek., (2) bek. h) pont], közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bek. b) pont] és kábítószerrel visszaélés vétségében [Btk. 178. § (1) bek. és (5) bek. a) pont]; ezért halmazati büntetésül három év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a járulékos kérdésekről, ugyanakkor a terheltet 7 rendbeli magánlaksértés bűntettének [Btk. 221. § (1) bek. és (4) bek.] vádja alól felmentette.

[2] A másodfokon eljárt ítélőtábla a 2015. február 13. napján meghozott ítéletével a törvényszék határozatát megváltoztatta, a XV. r. terhelttel szemben a 7 rendbeli magánlaksértés bűntette [Btk. 221. § (1) bek. és (4) bek.] miatt indult büntetőeljárást megszüntette, a tényállás 10., 19., 23. pontjában írt cselekményeket 4 rendbeli rablás bűntettének [Btk. 365. § (1) bek. b) pont, (3) bek. c) és d) pont], a tényállás 12. pontjában írt cselekményeket 2 rendbeli zsarolás bűntettnék [Btk. 367. § (1) bek., (2) bek. a) és d) pontja] minősítette, a vele szemben kiszabott büntetést hat év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és hat év közügyektől eltiltásra súlyosította és kötelezte 130 000 forint megfizetésére vagyonelkobzás címén; egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] Az így kiszabott hat év és a kerületi bíróság ítéletével kiszabott egy év szabadságvesztést a törvényszék a 2015. június 22. napján meghozott ítéletével összbüntetésbe foglalta, annak tartamát három év tíz hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésben állapítva meg; az ítélőtábla a 2015. október 20. napján meghozott ítéletével az elsőfokú határozatot megváltoztatva az összbüntetés tartamát hat év négy hónapban, végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg.

[4] Az ítélőtábla alapügyben hozott ítélete ellen a XV. r. terhelt felülvizsgálati indítványt terjesztett elő.

[5] Indítványában elsődlegesen a terhére megállapított bűncselekmények minősítését vitatta és a vele szemben kiszabott büntetést kifogásolta, eljárási szabálysértésként pedig arra hivatkozott, hogy az elsőfokú eljárásban több tárgyaláson nem volt jelen, és a másodfokú tárgyaláson sem lett meghallgatva, így a szembesítések is elmaradtak.

[6] Ezért elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a cselekmények enyhébb minősítését és annak alapján a kiszabott büntetés enyhítését, másodlagosan az ítélet rá vonatkozó részének hatályon kívül helyezését kérte.

[7] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.

[8] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a cselekményeket törvényesen minősítette és alaptalannak tartotta azt a hivatkozást is, amely szerint az elsőfokú bíróság a terhelt távollétében törvénysértően folytatta le az eljárás egy részét, mivel a bíróság betartotta a terhelt távollétében folytatandó eljárás szabályait, így felülvizsgálatra okot adó eljárási szabálysértés nem valósult meg.

[9] Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat a XV. r. terhelt tekintetében hatályukban tartsa fenn.

[10] A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a bíróság határozatát a 373. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja, avagy a II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A 423. § (5) bekezdése szerint pedig a Kúria a megtámadott határozatot a 416. § (1) bekezdésének c) pontja alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be.

[11] A felülbírálat során a Kúria az alábbiakat észlelte.

[12] Az ismeretlen helyen tartózkodó XV. r. terhelttel szemben a törvényszék 2013. július 25. napján - immár ismételten - elfogatóparancsot bocsátott ki, és a terheltet a 2013. augusztus 27., 29. és 30. napjára kitűzött tárgyalásra hirdetményi úton idézte. A 2013. augusztus 27-én tartott tárgyaláson az ügyész indítványára áttért a Be. XXV. fejezete szerinti, a távol lévő terhelttel szemben folytatandó külön eljárásra.

[13] A 2013. szeptember 30., október 4. és október 7. napjára kitűzött tárgyalásra a terheltet ismét hirdetményi úton idézte.

[14] A tárgyalást október 4-én és 7-én megtartotta a terhelt távollétében, és október 7-én azt 2013. október 14. napjára határozathirdetésre napolta el.

[15] Bár az iratok között szerepel egy igazolás arról, hogy a XV. r. terheltnek szóló küldeményről a hirdetmény kifüggesztése 2013. október 22. napján megtörtént a bíróságon és október 24. napján a kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalában is, a dátum azonban mindkettőn 2013. október 18. napja, azaz az így kézbesített küldemény nem lehet a 2013. október 7. napjára szóló idézés.

[16] Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben csak a külön eljárás szabályai szerint folytatható a büntetőeljárás.

[17] A Be. 281. § (9) bekezdése szerint ugyan a bíróság az eljárást befejezheti a tárgyaláson meg nem jelent vádlottal szemben is, ennek azonban egyrészt az a feltétele, hogy a szabályszerűen idézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, továbbá nem a Be. XXV. Fejezet rendelkezései alapján folyik az eljárás.