A Munka Törvénykönyve kommentárja (2012. évi I. törvény), lezárva: 2020. november 13.

(Kommentár a gyakorlat számára)

Kiadással kapcsolatos információk

4. kiadás

Szerzők:

A / A Munka Törvénykönyve (Mt.)

DR. MÉSZÁROSNÉ DR. SZABÓ ZSUZSANNA

(az 1-41. és 228-229. §-okhoz tartozó rész)

DR. HAJDU EDIT

(a 42-85. §-okhoz tartozó rész)

DR. TÁLNÉ DR. MOLNÁR ERIKA

(a 86-165. §-okhoz tartozó rész)

DR. TALLIÁN BLANKA)

(a 166-227. és a 230-300. §-okhoz tartozó rész)

B / A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (Kttv.)

DR. TÁLNÉ DR. MOLNÁR ERIKA

C / A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.)

DR. TÁLNÉ DR. MOLNÁR ERIKA

Tekintettel arra, hogy a D, E, E/1 és E/2 részek anyaga az interneten mindenki számára könnyen hozzáférhető, ezeket praktikussági és költséghatékonysági megfontolásból a továbbiakban nem frissítjük.

Szerkesztő:

DR. TÁLNÉ DR. MOLNÁR ERIKA

A 11. pótlás kéziratának lezárása: 2020. november 13.

Copyright

© Dr. Hajdu Edit, 2020

© Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, 2020

© Dr. Tallián Blanka, 2020

© Dr. Tálné dr. Molnár Erika, 2020

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2020

ISBN 963 8213 31 0

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak

részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

Budapest, 2020

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezető igazgatója

Felelős szerkesztő: dr. Bulyovszky Csilla

Műszaki szerkesztő: Harkai Éva

Rövidítések

Alaptörvény - Magyarország Alaptörvénye

Áttv. - az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény

BH - Bírósági Határozatok

Bjt. - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

Bszi. - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény

Btk. - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

EH, EBH - a Legfelsőbb Bíróság/Kúria elvi határozatai

Előadóműv.tv. - az előadó-művészeti szervezetekről szóló 2008. évi XCIX. törvény

Esélytv. - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Eütev. - az egészségügyi végzés tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény

Eütv. - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

Felsőokt.tv. - a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

Flt. - a foglalkoztatás elősegítéséről, és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

Hjt. - a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

Hszt. (új) - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény

Hszt. (régi) - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

Kjt. - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

KMK vélemény - Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumi véleménye

Kit. - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

Köznev.tv. - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Közokt.tv. - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

Ktjv. - a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény

Kttv. - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

Ktv. - a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény

MK - a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma állásfoglalása

Mt. (régi) - a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény

Mt. (új) - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

Mth. - a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló, 2012. június 18-án elfogadott 2012. évi LXXXVI. törvény

Mötv. - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

Pp. (régi) - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

Pp. (új) - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

Ptk. (régi) - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

Ptk. (új) - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Szövetkezetitv. - a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény

Sztrájktv. - a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény

Ütv. - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény

Vht. - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

Tisztelt Előfizetőnk!

A munkajogi kommentár legutóbbi pótlapcsomagja 2019. év végén jelent meg, a tavaszi aktualizálásra a koronavírus miatti járványhelyzetre tekintettel nem került sor. Emiatt a jelenlegi, tizenegyedik frissítés a szokásosnál jóval több jogszabály-módosításról, bírói gyakorlatról, kúriai kollégiumi véleményről, elvi határozatról tartalmaz ismertetést. Olyan mennyiségű anyag gyűlt össze, hogy indokolttá vált az A) rész (Mt.) teljes cseréje.

A közalkalmazotti jogviszonyt érintő változások kiterjedtségére és mélységére tekintettel (szakképzés, kulturális ágazat, egészségügyi ágazatban a közalkalmazotti jogviszonyok munkaviszonnyá, illetve szolgálati jogviszonnyá átalakulása) a Kjt.-kommentárrészt a Kiadó ezúttal nem aktualizálja. A változások kiterjedtsége és gyakorisága igaz a közszolgálati tisztségviselők szabályozására is (Kttv.), amelynek aktualizálását jelen helyzetben szintén nem vállaljuk.

Az Mt.-kommentár tartalmazza az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokat, amelyek érintették az Mt. 55. §-át, 127-128. §-át, 130. §-át és 146. §-át. Módosultak a munkavégzés alóli mentesülés, a távolléti díj, a szülési szabadság, a fizetés nélküli szabadság szabályai. A Kúria joggyakorlat-elemzést végző munkacsoportjának kezdeményezése alapján 2020. január 1-jétől a versenytilalmi megállapodás csak írásban érvényes.

A kommentár kitér a koronavírus miatti veszélyhelyzettel kapcsolatosan arra, hogy az Mt. egyes szabályait eltérésekkel kell alkalmazni. Erről kormányrendeletek és a 2020. évi LVIII. törvény tartalmaznak előírásokat.

A Kúria 2020-ban elemezte az érvénytelenség a munkaviszonyban tárgykörű joggyakorlat-elemzés tapasztalatait, melyekre a kommentár több helyen kitér, utalva a bírói gyakorlatra.

A kommentár tartalmazza az elmúlt időszak számos fontosabb kúriai döntését, elemzi ezeket az ítéleteket, kitér a tényállásra és a döntés alapját adó jogszabályok értelmezésére.

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

ELSŐ RÉSZ - ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet - Bevezető rendelkezések

1. A törvény célja

Mt. 1. § E törvény a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait állapítja meg a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve szerint, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági, valamint szociális érdekeire.

A 2012. évi I. tv. (a továbbiakban: Mt.) bevezető §-a elsődlegesen a munkajogi szabályozás alapjait rögzíti, amely egyrészt annak jellegére, tartalmára utal, másrészt azonban a bírói jogalkalmazás körében is iránymutatásul szolgál. A törvény ezen §-ában kiemelten foglalkozik a vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elvével, amelyeknek összhangban kell lenniük a munkáltató és a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeivel, azoknak egymást kölcsönösen erősítve kell érvényesülniük.

A vállalkozás és a munkavállalás szabadságának elve az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdésével került meghatározásra, amely rögzíti, hogy "Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik". Az Alaptörvény "Szabadság és felelősség" fejezete pedig a munka jelentőségéről szól. Az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy "mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz". Az utóbbi vonatkozásában "képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához".

A munka és a foglalkozás szabad megválasztása, valamint a vállalkozás szabadsága alapjog, amelyeket az állam nem sérthet, sőt az a cél, hogy azok érvényre jutását a jog eszközeivel előmozdítsa. Ezt a kívánalmat rögzíti az Alaptörvény XII. cikk (2) bekezdése, amely szerint "Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson".

A korábbi szabályozástól eltérően jelenik meg az Mt.-ben a vállalkozás joga is, amely gazdasági és szociális funkciója miatt részesül védelemben. A vállalkozáshoz való jog gazdasági alapjog, annak korlátozása szigorúan jogi keretek között történhet.

A jelen törvény célja a tisztességes foglalkoztatás szabályainak megállapítása olyan módon, hogy mindkét alapjog - nevezetesen a munka és a foglalkozás szabad megválasztása és a vállalkozás szabadsága - érvényre juthasson, azok egymást erősítsék. E körben rögzítette a miniszteri indokolás az elvárások pontosításával, hogy "A törvény a "tisztességes foglalkoztatás" kifejezés által a munkáltató oldaláról fogalmaz meg követelményt. A tisztesség ebben a kontextusban nem más, mint a másik fél érdekeinek figyelembevétele, amelynek a munkaviszony minden létszakában jelen kell lennie".

2. A törvény hatálya

Mt. 2. § (1) E törvény hatálya

a) a munkáltatóra,

b) a munkavállalóra,

c) a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetre,

d) az üzemi tanácsra, valamint

e) a szakszervezetre

terjed ki.

(2) E törvény

a) XVI. fejezetét a kölcsönvevőre,

b)

alkalmazni kell.

Mt. 3. § (1) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni.

(2) E törvényt - eltérő rendelkezés hiányában - akkor kell alkalmazni, ha a munkavállaló a munkát rendszerint Magyarországon végzi.

(3) E törvény XIX. és XX. fejezetét alkalmazni kell, ha a munkáltató székhelye vagy önálló telephelye Magyarország területén van.

Mt. 4. § A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nem munkaviszony keretében történő foglalkoztatására e törvénynek a fiatal munkavállalóra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az Mt. 2. §-a a törvény személyi hatályáról rendelkezik. Az (1) bekezdés értelmében a törvény hatálya kiterjed a munkáltatóra, a munkavállalóra, a munkáltatói érdekképviseleti szervezetre, az üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetre. A törvény szerint munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat (Mt. 33. §), míg munkavállaló az a természetes személy, aki munkaszerződés alapján munkát végez (Mt. 34. §).

A korábbi szabályozásnak megfelelően munkáltató az, aki e minőségben a szerződés alanya, és nem az a természetes vagy jogi személy, aki a munkáltatót képviseli, annak nevében eljár (MD.II/109.).

A munkáltatói érdekképviseleti szervezet fogalmára vonatkozóan a törvény külön nem ad eligazítást. Az Mt. 231. § (1) bekezdése azonban kimondja, hogy a munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében mindennemű megkülönböztetés nélkül másokkal együtt, érdekképviseleti szervezetet alapítsanak, vagy az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak. A bírói gyakorlat értelmében adott esetben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései lehetnek irányadóak. A szakszervezet (Mt. 270. §) nevében és képviseletében az Alapszabályban meghatározott tisztségviselő jogosult eljárni, aki - az új szabályozásnak megfelelően - nem feltétlenül áll a munkáltatóval munkaviszonyban (Mt. 275. §).

Az Mt. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a törvény személyi hatálya kiterjed a kölcsönvevőre (XVI. Fejezet) is.

A területi hatályt illetően az Mt. 3. § (1) bekezdése szerint a törvény rendelkezéseit a nemzetközi magánjog szabályaira tekintettel kell alkalmazni. A 2009. évi IX. törvény hatályon kívül helyezte a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr.-nek a munkaszerződést érintő rendelkezéseit (51-53. §-ok). A 2009. december 17-től kötött szerződésekre az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK I. rendeletet (a továbbiakban: Róma I. rendelet) - annak 28. cikke szerint - kell alkalmazni. Az egyéni munkaszerződésről ezen rendelet 3. és 8. cikke a következőket rendeli. A 3. cikk 1. bekezdése értelmében a szerződésre a felek által választott jog az irányadó. A jogválasztásnak kifejezettnek, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből, vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. Választásukkal a felek a szerződés egészére, vagy annak csak egy részére alkalmazandó jogot határozhatják meg. A 3. cikk 3. bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy amennyiben a jogválasztás időpontjában valamennyi, a jogviszonyra vonatkozó egyéb lényeges tényállási elem más országhoz kapcsolódik mint amelynek jogát választották, a felek választása nem sértheti a másik állam azon jogszabályi rendelkezéseinek alkalmazását, amelyektől megállapodás útján nem lehet eltérni.

A Róma I. rendelet 3. cikk (4) bekezdése a Római Egyezményhez képest további korlátozást is tartalmaz. Eszerint amennyiben a jogválasztás időpontjában a tényállás elemei egy vagy több uniós államhoz kapcsolódnak, akkor harmadik ország jogának választása ellenére a közösségi jog rendelkezéseit kell kötelező jelleggel alkalmazni. A közösségi jog a tagállamban átültetett formában irányadó, kiegészítve a közvetlenül hatályos európai jogi rendelkezésekkel. Ezáltal valósítható meg a közösségi jog rendelkezéseinek feltétlen érvényesülése