32007L0043[1]

A Tanács 2007/43/EK irányelve ( 2007. június 28. ) a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

A TANÁCS 2007/43/EK IRÁNYELVE

(2007. június 28.)

a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyv előírja, hogy a mezőgazdasági politikák kialakításánál és végrehajtásánál a Közösség és tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok - különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó - jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait.

(2) A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezmény (3) (a továbbiakban: "az egyezmény") alapján kidolgozott, a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv (4) a tenyésztés céljából tenyésztett vagy tartott állatok védelmét szolgáló minimumszabályokat állapít meg, amelyek az állatok élettani és etológiai szükségleteinek megfelelő elhelyezésről, táplálékról, vízről és gondozásról szóló rendelkezéseket foglalnak magukban.

(3) A Közösség részese az egyezménynek és a háziszárnyasról (Gallus gallus) szóló külön ajánlás került elfogadásra az egyezmény keretében, amely a hústermelés céljából tartott baromfira vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.

(4) Az állat-egészségügyi és állatjólléti tudományos bizottság 2000. március 21-i, a hústermelés céljából tartott csirkék (brojlercsirkék) jóllétéről szóló jelentése azt a következtetést vonta le, hogy az e célból jelenleg használt csirkefajták gyors növekedési ütemét nem kíséri az állatok megfelelő szintű kímélete és egészségi állapota, és a nagy állománysűrűség negatív hatásai alacsonyabbak az olyan épületekben, ahol jó beltéri klimatikus feltételeket tudnak fenntartani.

(5) Amint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) vonatkozó véleményei rendelkezésre állnak, a genetikai paraméterek hatásának minimálisra csökkentése vagy a talppárna-dermatitiszen felül egyéb állatjólléti mutatók bevezetése érdekében a nem almozott felületekre vonatkozó különleges rendelkezés meghozatalára kerül sor.

(6) A verseny olyan torzulásainak elkerülése érdekében, amelyek ezen ágazati piac közös szervezésében akadályozhatják a zökkenőmentes működést, valamint az ágazat ésszerű fejlesztése céljából, közösségi szinten szükséges a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló szabályok megállapítása.

(7) Az arányosság elvével összhangban, azon alapvető célkitűzés megvalósítása érdekében, amely az intenzív csirketenyésztésben az állatok jóllétét javító intézkedések bevezetését célozza, szükséges és célszerű a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapítása. A Szerződés 5. cikkének harmadik bekezdésével összhangban ez az irányelv nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(8) A szabályoknak az intenzív tenyésztési rendszerek állatjólléttel kapcsolatos problémáira kell összpontosítaniuk. A kis csirkeállományok tartására alkalmazandó aránytalan intézkedések elkerülése érdekében meg kell állapítani ezen irányelv alkalmazásának alsó határát.

(9) Fontos, hogy a csirkéket gondozó személyek tisztában legyenek a vonatkozó állatjólléti követelményekkel, és feladataik ellátásához megfelelő képzésben részesüljenek vagy az ilyen képzéssel egyenértékű tapasztalattal rendelkezzenek.

(10) A hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló szabályok megállapításánál a különböző figyelembe veendő szempontok - az állatok kímélete és egészsége, a gazdasági és szociális megfontolások, valamint a környezeti hatás - között egyensúlyt kell kialakítani.

(11) Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), valamint a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) már meghatározza a hatósági ellenőrzések keretét, amely az állatok kíméletére vonatkozó egyes szabályoknak való megfelelésre is kiterjed. Ezenfelül a 882/2004/EK rendelet előírja, hogy a tagállamoknak a többéves nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásáról, benne az elvégzett ellenőrzések és felülvizsgálatok eredményeiről éves beszámolót kell benyújtaniuk. E célból pénzügyi támogatás előirányzására került sor ezekben a rendeletekben és az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatban (7) egyaránt.

(12) Több tagállamban már léteznek különféle önkéntes rendszerek a csirkehús állatjólléti szabványoknak és más paramétereknek való megfelelése alapján történő címkézésére.

(13) Az ilyen önkéntes címkézési rendszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok fényében célszerű, hogy a Bizottság benyújtson egy olyan jelentést a csirkehúsra, húsipari termékekre és készítményekre vonatkozó, az állatjólléti szabványoknak való megfelelésen alapuló közösségi szintű, kötelező, harmonizált és specifikus címkézési rendszer bevezetésének lehetőségéről, amely az esetleges társadalmi-gazdasági vonatkozásokat, a Közösség gazdasági partnereire gyakorolt hatásokat, valamint az ilyen címkézési rendszernek a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak való megfelelését is tárgyalja.

(14) A hústermelés céljából tartott csirkék - ideértve az ilyen csirkék szülői állományát is - jóllétének különösen az ezen irányelv által nem érintett szempontok tekintetében történő további javítása céljából célszerű, hogy a Bizottság a további kutatásokat és gyakorlati tapasztalatokat figyelembe vevő, új tudományos adatokon alapuló jelentést nyújtson be. Ennek a jelentésnek külön meg kell vizsgálnia a post mortem vizsgálatok során megállapított nem kielégítő jólléti körülményekre utaló jelekre vonatkozó küszöbértékek bevezetésének lehetőségét, valamint tanulmányoznia kell a genetikai paraméterek hatását az olyan beazonosított hiányosságokra, amelyek a hústermelés céljából tartott csirkék nem kielégítő jóllétét okozzák.

(15) A tagállamok megállapítják az ezen irányelv rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat és biztosítják azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(16) A Tanács a jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás (8) (34) bekezdésével összhangban arra ösztönzi a tagállamokat, hogy - saját maguk és a Közösség érdekében - olyan táblázatokat készítsenek, amelyek a lehetséges mértékben ábrázolják az irányelv és az átültetési intézkedések közötti összefüggést, valamint ösztönzi a tagállamokat ezek nyilvánosságra hozatalára.

(17) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1) Ezt az irányelvet a hústermelés céljából tartott csirkékre kell alkalmazni.

Nem alkalmazandó azonban:

a) a kevesebb mint 500 csirkét tartó gazdaságokra;

b) a kizárólag tenyészállat-állományokat tartó gazdaságokra;

c) a keltetőállomásokra;

d) a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló, 1991. június 5-i 1538/91/EGK bizottsági rendelet (10) IV. mellékletének b), c), d) és e) pontjában említett külterjes zárt tartású és szabadtartású csirkékre; és

e) a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendeletnek (11) megfelelően az ökológiai módszerekkel tenyésztett csirkékre.

(2) Az irányelvet alkalmazni kell a tenyésztéssel és tartással egyaránt foglalkozó telepek növendékállományára.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen a tagállamok szabadon hozhatnak szigorúbb intézkedéseket.

Az állatjólléttel összefüggő elsődleges felelősség az állatok tulajdonosát vagy tartóját terheli.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) Ezen irányelv alkalmazásában:

a) "tulajdonos": az a természetes vagy jogi személy vagy személyek, aki(k) a csirkék tartására szolgáló gazdaság tulajdonosa(i);

b) "tartó": az a természetes vagy jogi személy, aki szerződés alapján vagy a törvény értelmében - akár állandó, akár ideiglenes alapon - felelős a csirkékért, vagy akinek csirkéket a gondjaira bíztak;

c) "illetékes hatóság": valamely tagállam azon központi hatósága, amely állatjólléti, állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzések elvégzésére hatáskörrel rendelkezik, vagy bármely más hatóság, amelyet e hatáskörrel regionális, helyi vagy más szinten felruháztak;

d) "hatósági állatorvos": azon állatorvos, akit a 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. szakasza IV. (A) fejezetének megfelelően felhatalmaztak arra, hogy ilyen minőségben eljárjon, valamint az illetékes hatóság kinevezte;

e) "csirke": a Gallus gallus fajhoz tartozó azon állat, amelyet hústermelés céljából tartanak;

f) "gazdaság": olyan termelési hely, ahol csirkéket tartanak;

g) "ól": a gazdaság azon épülete, ahol csirkeállományt tartanak;

h) "hasznosítható terület": azon, alommal ellátott terület, amely a csirkék számára bármikor hozzáférhető;

i) "állománysűrűség": az egyszerre egy adott ólban lévő csirkéknek a hasznosítható terület négyzetméterére számított teljes élősúlya;

j) "állomány": a gazdaság egy adott óljában egyszerre megtalálható csirkék összessége;

k) "napi elhullási arány": az ugyanazon a napon, adott ólban elpusztult csirkék - ideértve a betegség miatt vagy egyéb okból kiselejtezett csirkéket is - számának és az adott napon az ólban található csirkék számának a hányadosa, százzal szorozva;

l) "összesített napi elhullási arány": a napi elhullási arányok összege.

(2) Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak az almozatlan területeknek a csirkék jóllétére gyakorolt hatásaira vonatkozó tudományos véleménye eredményeit követően az almozatlan területek tekintetében a "hasznosítható terület" (1) bekezdés h) pontja szerinti fogalommeghatározását a 11. cikkben említett eljárással összhangban ki lehet egészíteni.

3. cikk

A csirketartás követelményei

(1) A tagállamok biztosítják, hogy:

a) valamennyi ól megfelel az I. mellékletben meghatározott követelményeknek;

b) az illetékes hatóság vagy a hatósági állatorvos az előírt vizsgálatokat, ellenőrzést és nyomon követést - ideértve a III. mellékletben előírtakat is - elvégzi.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a gazdaságban vagy a gazdaság óljában az állománysűrűség legmagasabb értéke egyetlen esetben se haladja meg a 33 kg/m2-t.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a csirkék állománysűrűsége magasabb legyen, amennyiben a tulajdonos vagy tartó - az I. mellékletben előírt követelményeken felül - megfelel a II. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a (3) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése esetén a gazdaságban vagy a gazdaság óljában az állománysűrűség legmagasabb értéke egyetlen esetben se haladja meg a 39 kg/m2-t.

(5) Amennyiben az V. mellékletben megállapított feltételek teljesülnek, a tagállamok engedélyezhetik a (4) bekezdésében említett legnagyobb állománysűrűség legfeljebb 3 kg/m2-rel történő növelését.

4. cikk

Képzés és útmutatás a csirkékkel foglalkozó személyek számára

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a tartók - akik természetes személyek - feladataik ellátásához megfelelő képzésben részesültek, valamint hogy megfelelő tanfolyamok állnak rendelkezésre.

(2) Az (1) bekezdésben említett tanfolyamok az állatjólléti szempontokra összpontosítanak és különösen a IV. mellékletben felsorolt kérdésekkel foglalkoznak.

(3) A tagállamok biztosítják a tanfolyamok ellenőrzésére és jóváhagyására szolgáló rendszer létrehozását. A csirketartóknak az érintett tagállam illetékes hatósága által elismert bizonyítvánnyal kell rendelkezniük, amely tanúsítja az ilyen tanfolyam elvégzését vagy az ilyen képzéssel egyenértékű tapasztalat megszerzését.

(4) A tagállamok a 2010. június 30-a előtt szerzett tapasztalatot az ilyen tanfolyamokon való részvétellel egyenértékűnek ismerhetik el, és az egyenértékűség tanúsítására bizonyítványt kell kiadniuk.

(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1)-(4) bekezdésében meghatározott követelmények a tulajdonosokra is vonatkoznak.

(6) A tulajdonosok vagy tartók az általuk a csirkék gondozására vagy megfogására és rakodására foglalkoztatott vagy alkalmazott személyek számára a vonatkozó állatjólléti követelményekkel kapcsolatban - ideértve a gazdaságokban gyakorolt selejtezési módszereket érintő követelményeket is - utasításokat és útmutatást nyújtanak.

5. cikk

A baromfihús címkézése

A Bizottság legkésőbb 2009. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a baromfihúsra, húsipari termékekre és készítményekre vonatkozó, az állatjólléti szabványoknak való megfelelésen alapuló kötelező, részletes harmonizált címkézési rendszer esetleges bevezetéséről.

Ez a jelentés megvizsgálja az esetleges társadalmi-gazdasági vonatkozásokat, a Közösség gazdasági partnereire gyakorolt hatásokat, valamint azt, hogy egy ilyen címkézési rendszer miként felel meg a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak.

A jelentést az ezen megfontolásokat és a tagállamok által az önkéntes címkézési rendszerek alkalmazása során szerzett tapasztalatokat figyelembe vevő, megfelelő jogalkotási javaslatok kísérik.

6. cikk

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

(1) A Bizottság az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság tudományos véleménye alapján legkésőbb 2010. december 31-én jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a genetikai paramétereknek azon beazonosított hiányosságokra gyakorolt hatásáról, amelyek a csirkék nem kielégítő jóllétét okozzák. Ezt a jelentést, amennyiben szükséges, megfelelő jogalkotási javaslatok kísérhetik.

(2) A tagállamok benyújtják a Bizottságnak a legalább egy éves időszak alatt levágásra került állományok reprezentatív mintái nyomon követésén alapuló adatgyűjtés eredményeit. A megfelelő elemzés lehetővé tétele érdekében a III. mellékletben foglalt mintavételezésre és adatokra vonatkozó követelményeknek tudományosan megalapozottaknak, objektíveknek és összehasonlíthatóaknak, valamint a 11. cikkben említett eljárással összhangban állónak kell lenniük.

Az ezen irányelv céljaira történő adatgyűjtéshez a tagállamoknak szükségük lehet egy közösségi pénzügyi hozzájárulásra.

(3) A rendelkezésre álló adatok alapján és az új tudományos eredmények figyelembevételével a Bizottság legkésőbb 2012. június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ezen irányelv alkalmazásáról, valamint az irányelvnek a csirkék jóllétére és a jólléti mutatók alakulására gyakorolt hatásáról. A jelentés figyelembe veszi a különböző előállítási feltételeket és módszereket. A jelentés ezen túlmenően tekintetbe veszi ezen irányelv társadalmi-gazdasági és adminisztratív hatásait is, beleértve a regionális szempontokat is.

7. cikk

Vizsgálatok

(1) Az illetékes hatóság nem diszkriminatív vizsgálatokkal ellenőrzi az ezen irányelv követelményeinek való megfelelést.

Ezeket a vizsgálatokat valamennyi tagállamban a tartott állatok megfelelő hányadán kell elvégezni a 882/2004/EK rendelet vonatkozó rendelkezésekkel rendelkezéseivel összhangban, és azok az egyéb célból végzett ellenőrzésekkel egy időben is elvégezhetők.

A tagállamok az állománysűrűség meghatározására megfelelő eljárásokat vezetnek be.

(2) A tagállamok minden év június 30-áig az előző évre vonatkozó éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokra vonatkozóan. A jelentéshez csatolni kell az illetékes hatóság által a feltárt főbb állatjólléti problémák kezelése érdekében hozott legfontosabb intézkedések listáját.

8. cikk

A helyes irányítási gyakorlatra vonatkozó útmutatók

A tagállamok ösztönzik a helyes irányítási gyakorlatra vonatkozó olyan útmutatók kidolgozását, amelyek az ezen irányelvnek való megfeleléssel kapcsolatos iránymutatásokat tartalmaznak. Az ilyen útmutatók terjesztését és használatát ösztönözni kell.

9. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv értelmében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak a végrehajtásuk biztosításához szükséges minden intézkedést. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E rendelkezésekről a tagállamok legkésőbb 2010. június 30-ig értesítik a Bizottságot, valamint minden azokat érintő későbbi módosításról haladéktalanul értesítést küldenek a Bizottságnak.

10. cikk

Végrehajtási hatáskörök

Az ezen irányelv egységes végrehajtásának biztosításához szükséges intézkedéseket a 11. cikkben említett eljárással összhangban lehet elfogadni.

11. cikk

A bizottság eljárása

(1) A Bizottságot munkájában az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) által létrehozott Élelmiszerlánc és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott időtartam három hónap.

12. cikk

Átültetés

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2010. június 30-ig megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

13. cikk

Hatálybalépés

Ezen irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 2007. június 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

S. GABRIEL

(1) 2006. február 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) 2005. október 26-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL L 323., 1978.11.17., 14. o. A legutóbb a módosítási jegyzőkönyvvel (HL L 395., 1992.12.31., 22. o.) módosított egyezmény.

(4) HL L 221., 1998.8.8., 23. o. A 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított irányelv.

(5) HL L 139., 2004.4.30., 206. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 165., 2004.4.30., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(7) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel módosított határozat.

(8) HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(9) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(10) HL L 143., 1991.6.7., 11. o. A legutóbb a 2029/2006/EK rendelettel (HL L 414., 2006.12.30., 29. o.) módosított rendelet.

(11) HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A legutóbb a 394/2007/EK bizottsági rendelettel (HL L 98., 2007.4.13., 3. o.) módosított rendelet.

(12) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb az 575/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 100., 2006.4.8., 3. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

A GAZDASÁGOKRA ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYEK

Az egyéb kapcsolódó közösségi jogszabályokban foglalt vonatkozó rendelkezéseken kívül az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

Itatók

1. Az itatókat úgy kell elhelyezni és tartani, hogy a kicsordulás a lehető legkisebb legyen.

Etetés

2. A takarmánynak folyamatosan vagy adagolva kell rendelkezésre állnia, és azt a csirkéktől a várható levágási időpont előtt több mint 12 órával tilos megvonni.

Alom

3. Valamennyi csirkének állandó hozzáférése legyen az alomhoz, amely száraz és a felszínén morzsalékos legyen.

Szellőzés és fűtés

4. A túlfűtés elkerülése, valamint a túlzott nyirkosság megszüntetése érdekében a szellőzésnek - szükség esetén fűtőrendszerekkel kombinálva - elegendőnek kell lennie.

Zaj

5. A zajszintet minimálisra kell csökkenteni. A szellőztetőventilátorokat, etetőgépeket vagy más berendezéseket úgy kell kialakítani, elhelyezni, működtetni és karbantartani, hogy a lehető legkisebb zajmennyiséggel járjanak.

Megvilágítás

6. A világításnak a szárnyasok szemmagasságában mérve a megvilágított időszak alatt minden épületben legalább 20 lux fényerejűnek kell lennie, és a hasznosítható terület legalább 80 %-át be kell világítania. A megvilágítás szintjének ideiglenes csökkentése megengedhető, ha ez az állatorvos tanácsa szerint szükséges.

7. A csirkéknek az épületben való elhelyezése időpontjától számított hét napon belül, és az előrelátható vágási időpont előtt három nappal bezárólag a világításnak összesen legalább 6 órányi sötét időszakokat magában foglaló 24 órás ritmust kell követnie oly módon, hogy a sötét időszakok közül legalább egy megszakítás nélkül legalább 4 órán keresztül tartson, nem beleszámítva ebbe a csökkentett fényerősségű időszakokat.

Vizsgálatok

8. A gazdaságban tartott valamennyi csirkét naponta legalább kétszer meg kell vizsgálni. Az állatok jóllétének és/vagy egészségének csökkent szintjére utaló jelekre különleges figyelmet kell fordítani.

9. Azoknak a csirkéknek, amelyek súlyosan sérültek vagy egészségügyi rendellenesség egyértelmű jeleit mutatják - mint például járási nehézségek, súlyos hasvízkór vagy súlyos fejlődési rendellenességek - és valószínűsíthető, hogy szenvednek, megfelelő kezelésben kell részesülniük, vagy azonnal le kell selejtezni azokat. Minden szükséges esetben fel kell venni a kapcsolatot állatorvossal.

Tisztítás

10. Az épületek, berendezések vagy eszközök azon részeit, amelyekkel a csirkék érintkeznek, az ól teljes kiürítését követően minden alkalommal, az új állomány betelepítése előtt alaposan meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell. Valamely ól teljes kiürítését követően az almot teljes egészében el kell távolítani, és tiszta almot kell biztosítani.

Nyilvántartás

11. A tulajdonosnak vagy tartónak a gazdaság minden egyes ólja tekintetében nyilvántartást kell vezetnie az alábbiakról: Ezeket a nyilvántartásokat legalább három évig meg kell őrizni, és az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani, amikor az ellenőrzést végez vagy más módon bekéri azokat.

a) a betelepített csirkék száma;

b) a hasznosítható terület;

c) a csirkék hibridje vagy fajtája, amennyiben ismert;

d) az egyes ellenőrzések során az elhullottan talált szárnyasok száma az okok megjelölésével, amennyiben ezek ismertek, valamint a valamilyen okból kiselejtezett szárnyasok száma;

e) az értékesítésre szánt vagy levágásra küldött csirkék eltávolítása után az állományban maradó csirkék száma.

Műtéti beavatkozások

12. Tilos minden nem gyógyászati vagy diagnosztikai célból végzett műtéti beavatkozás, amely a test érzékeny részének sérülését vagy elvesztését, vagy a csontszerkezet módosítását eredményezi.

A csőrkurtítást azonban engedélyezhetik a tagállamok, amennyiben a tollcsipkedés és a kannibalizmus megelőzésére szolgáló egyéb intézkedéseket már kimerítették. Ilyen esetekben a csőrkurtítást kizárólag állatorvosi konzultációt követően és állatorvos tanácsára, valamint szakképzett személy által tíznaposnál fiatalabb csirkéken lehet elvégezni. Ezenfelül a tagállamok engedélyezhetik a csirkék ivartalanítását. Az ivartalanítást csak állatorvosi felügyelet mellett és olyan személyzet végezheti, amely külön képzésben részesült.

II. MELLÉKLET

A NAGYOBB ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉG HASZNÁLATÁNAK KÖVETELMÉNYEI

Értesítés és dokumentáció

Az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

1. A tulajdonos vagy tartó közli az illetékes hatósággal, ha több mint 33 kg/m2 élősúlyú állománysűrűséget kíván felhasználni.

A tulajdonos vagy tartó megjelöli a pontos értéket, és az állománynak az ólban való elhelyezését megelőzően legalább 15 nappal tájékoztatja az illetékes hatóságot az állománysűrűséggel kapcsolatban bekövetkezett minden változásról.

Ha az illetékes hatóság ezt kéri, az értesítést olyan dokumentumnak kell kísérnie, amely összefoglalja a 2. pont szerint szükséges dokumentáció tartalmát képező információkat.

2. A tulajdonos vagy tartó a tenyésztési rendszert részletesen leíró, bármikor rendelkezésre álló dokumentációcsomagot tart az ólban. A dokumentáció tartalmazza különösen az ólnak és berendezéseinek a technikai adatait, így például:

i) az ól tervrajza, beleértve a csirkék által elfoglalt terület méreteit is;

ii) a szellőző-, és adott esetben hűtő- és fűtőrendszer, beleértve azok elhelyezkedését; szellőzési terv, amely részletezi a levegőminőség olyan célparamétereit, mint a levegőáramlás, a levegősebesség és a hőmérséklet;

iii) etető- és itatórendszerek és azok elhelyezkedése;

iv) riasztóberendezések és tartalék berendezések az állatok egészségéhez és jóllétéhez elengedhetetlen automatikus vagy mechanikus berendezések üzemzavara esetére;

v) a padlózat típusa és az általában használt alom.

A dokumentációt kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani és naprakészen kell tartani. Különösen a szellőzőrendszer és a riasztóberendezés műszaki ellenőrzéséről kell nyilvántartást vezetni.

A szárnyasok jóllétére valószínűsíthetően hatással lévő, a leírt ólban, berendezésben vagy eljárásokban bekövetkező bármilyen változást a tulajdonos vagy tartó indokolatlan késedelem nélkül közli az illetékes hatósággal.

A gazdaságokra vonatkozó követelmények - a környezeti paraméterek szabályozása

3. A tulajdonos vagy tartó biztosítja, hogy a gazdaság minden egyes ólja fel legyen szerelve olyan szellőző-, és szükség esetén fűtő- és hűtőrendszerrel, amelyet úgy terveztek meg, alakítottak ki és működtetnek, hogy

a) a csirkék fejmagasságában mérve az ammónia (NH3) koncentrációja ne haladja meg a 20 ppm-et és a szén-dioxid (CO2) koncentrációja ne haladja meg a 3 000 ppm-et;

b) amikor az árnyékban mért külső hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot, a belső hőmérséklet ezt a külső hőmérsékletet több mint 3 °C-kal ne haladja meg;

c) 10 °C alatti külső hőmérséklet mellett az ólban 48 órán keresztül mért átlagos relatív páratartalom ne haladja meg a 70 %-ot.

III. MELLÉKLET

ELLENŐRZÉS ÉS NYOMON KÖVETÉS A VÁGÓHÍDON

(a 3. cikk (1) bekezdésében említettek értelmében)

1. Elhullás

1.1. A 33 kg/m2-t meghaladó állománysűrűség esetében az állományt kísérő dokumentációnak tartalmaznia kell a napi elhullási arányt, valamint a tulajdonos vagy tartó által kiszámított összesített napi elhullási arányt és a csirkék hibridjét vagy fajtáját.

1.2. Ezeket az adatokat, valamint az elhullottan érkezett brojlercsirkék számát a hatósági állatorvos felügyelete mellett - a gazdaság és az ól feltüntetésével - nyilvántartásba kell venni. Az adatok, valamint az összesített napi elhullási arány megbízhatóságát - a levágott brojlercsirkék számának, valamint a vágóhídra elhullottan érkezett brojlercsirkék számának figyelembevételével - ellenőrizni kell.

2. Post mortem vizsgálat

A 854/2004/EK rendelet alapján végzett ellenőrzések keretében a nem kielégítő jólléti körülmények egyéb mutatóinak - például kontakt dermatitisz, élősködők, szisztémás betegségek rendellenes aránya a gazdaságban vagy a származási gazdaság óljának egységében - meghatározása érdekében a hatósági állatorvos értékeli a levágást követő vizsgálat eredményeit.

3. Az eredmények közlése

Ha az 1. pontban szereplő elhullási arány vagy a 2. pontban említett post mortem vizsgálat eredményei összhangban állnak a gyenge állatjólléti körülményekkel, akkor a hatósági állatorvos ezt az adatot közli az állatok tulajdonosával vagy tartójával, valamint az illetékes hatósággal. Az állatok tulajdonosának vagy tartójának, valamint az illetékes hatóságnak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk.

IV. MELLÉKLET

KÉPZÉS

A 4. cikk (2) bekezdésében említett tanfolyamoknak magukban kell foglalniuk legalább a csirkék védelméről szóló közösségi jogszabályokat és különösen a következő témákat:

a) az I. és a II. melléklet;

b) élettan, különösen az itatási és etetési szükségletek, az állatok viselkedése, valamint a stressz fogalma;

c) a csirkék gondos kezelésének gyakorlati szempontjai, valamint a megfogás, a rakodás és a szállítás;

d) a csirkék sürgősségi ellátása, sürgősségi leölése és selejtezése;

e) biológiai biztonsági megelőző intézkedések.

V. MELLÉKLET

A MEGNÖVELT ÁLLOMÁNYSŰRŰSÉG ALKALMAZÁSÁNAK FELTÉTELEI

(a 3. cikk (5) bekezdésben említettek értelmében)

1. Feltételek

a) a gazdaságnak az illetékes hatóság által az utóbbi két évben elvégzett ellenőrzése során nem derült fény az ezen irányelv előírásaival kapcsolatos hiányosságokra; valamint

b) a gazdaság tulajdonosa vagy az állatok tartója által végzett ellenőrzés a 8. cikkben említett, helyes irányítási gyakorlatra vonatkozó útmutató szerint történik; és

c) a sorban ellenőrzött, egymást követő legalább hét, egy ólból származó állományokban az összesített napi elhullási arány 1 % + 0,06 %, alatt volt szorozva az állomány napokban számolt levágási korával.

Amennyiben az utóbbi két évben az illetékes hatóság nem végzett ellenőrzést a gazdaságban, az a) pontban írt követelmény betartásának ellenőrzéséhez legalább egy ellenőrzést el kell végezni.

2. Rendkívüli körülmények

Az 1. c) ponttól eltérve az illetékes hatóság úgy is határozhat, hogy növeli az állománysűrűséget, ha a tulajdonos vagy a tartó elegendő magyarázattal szolgált a magasabb napi kumulatív elhullási arány rendkívüli jellegét illetően, vagy ha bizonyította, hogy az okok az ellenőrzési területén kívül esnek.