8009/2010. (AEÉ 14.) APEH tájékoztató

a magánszemély 2010. évi személyi jövedelemadó, különadó és egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevallásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról

A 2010. január 1-jétől alkalmazandó - a személyi jövedelemadó bevallására, az adó és az adóelőleg levonására és befizetésére, a munkáltatói adó-megállapításra vonatkozó - szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított és kiegészített 1995. évi CXVII. törvény (szja törvény), az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV törvény, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (Eftv.), az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV törvény (Efo. tv.), a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény, az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény továbbá az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.), valamint az adózás rendjéről szóló, többször módosított 2003. évi XCII. törvény (Art.) tartalmazza.

Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.

A tájékoztató tartalma:

I. A kifizető és a munkáltató fogalma

1. A kifizető fogalma

2. Nem minősül kifizetőnek

3. A munkáltató fogalma

II. A kifizető és a munkáltató feladatai

1. Az adóbevalláshoz szükséges jövedelem igazolása

2. A 10M30 igazolás (1. sz. melléklet)

2.1 Összevont adóalapba tartozó jövedelmek

2.2 Levont személyi jövedelemadó-előleg

2.3 Az adóelőleg levonásánál figyelembe vett kedvezmények

2.4 Elkülönülten adózó jövedelmek

2.5 Külföldi jövedelmek

2.6 Egyéb adatok

3. További igazolások, melyeket a kifizetőnek (munkáltatónak) kell kiállítania

3.1 A kifizető kötelezettsége a magánszemélynek történő kifizetés esetén

3.2 Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás a 2010. évben

3.3 A Munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor kiállított igazolás (Adatlap 2010)

3.4 A magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén kiadandó igazolás

3.5 Az állami vagy törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor kiállított igazolás

3.6 A társadalombiztosítási szerv igazolása

3.7 Tartós befektetésből származó jövedelem igazolása

3.8 Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték igazolása

3.9 Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték igazolása

3.10 Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem

3.11 Vállalkozásból kivont jövedelem

3.12 Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételekről a magánszemély részére kiadott igazolás (2. sz. melléklet)

4. A kifizető kötelezettsége a kedvezményre, rendelkezésre jogosító igazolások kiállításával kapcsolatban

4.1 Lakáscélú hitellel kapcsolatos kedvezményhez kiállított igazolás (3. sz. melléklet)

4.2 Súlyosan fogyatékos magánszemély részére kiadott igazolás (4. sz. melléklet)

4.3 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak által kiadandó igazolás (5. sz. melléklet)

4.4 A nyugdíj-előtakarékossági számlákat vezetők igazolása (6. sz. melléklet)

Mellékletek

1. sorszámtól a 6-os sorszámig a nyomtatványok képei (Igazolások)

7. sorszám alatt a magán-nyugdíjpénztárak adóhatósági azonosító száma

I.

A kifizető és a munkáltató fogalma

1. A kifizető fogalma

Kifizetőnek minősül a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni vállalkozó, az egyéb szervezet (pl. a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcsoport, a társasház és a társas üdülő), amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat. A megbízót kifizetőnek kell tekinteni akkor is, ha valamely összeget közvetítő (pl. posta, hitelintézet) útján fizeti ki.

Az adóköteles nyeremény szempontjából kifizető a szerencsejáték szervezője, függetlenül attól, hogy az adóköteles nyereményt közvetlenül, vagy közvetítő útján juttatja a magánszemélynek.

A kamat esetében kifizető az, aki a kölcsönt igénybe vette, a kötvényt kibocsátotta. Kifizető az is, aki (amely) a személyi jövedelemadó törvény szerint magánszemélynek kamatjövedelmet fizet ki.

Az osztalék esetében az az adózó tekintendő kifizetőnek, amelynek vagyona terhére az osztalékot juttatták.

Tőzsdei kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult személy közreműködésével kötött ügyletből származó jövedelem esetében kifizető a megbízott (bizományos).

Az olyan külföldről származó bevétel esetében, amelyet belföldön adókötelezettség terhel, kifizető a belföldi illető

ségű megbízott (jogi személy, egyéb szervezet vagy egyéni vállalkozó), kivéve, ha a megbízott hitelintézet megbízása kizárólag az átutalás, kifizetés teljesítésére terjed ki.

A külföldi vállalkozás fióktelepe, illetve kereskedelmi képviselete útján teljesített adóköteles kifizetése esetén a fióktelepet, illetve a kereskedelmi képviseletet kell kifizetőnek tekinteni.

Kifizetőnek minősül továbbá minden olyan belföldön gazdasági tevékenységet végző szervezet, amelynek tevékenysége cégbejegyzéshez nem kötött, vagy törvény rendelkezésétől eltérően végez cégbejegyzéshez kötött gazdasági tevékenységet.

Az adóköteles társadalombiztosítási ellátás kifizetőjének azt kell tekinteni, aki az ellátást a jogosultnak ténylegesen kifizette.

Kifizetőnek minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § a) pontja szerinti foglalkoztató is.

2. Nem minősülnek kifizetőnek

A hatóságok, a nyomozóhatóságok, a bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők, és a bírósági végrehajtók letétből történő kifizetés esetén.

Csak az egészségügyi hozzájárulás tekintetében nem minősül kifizetőnek:

a) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a tag kilépése, illetőleg a várakozási idő letelte után a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés esetén,

b) a számlavezető a nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló törvényben meghatározott számlatulajdonos részére kifizetett, egyéb jövedelemnek minősülő összeg tekintetében,

c) az önkéntes egészségpénztár és az önkéntes önsegélyező pénztár a jogosulatlanul igénybe vett pénztári szolgáltatás esetén.

3. A munkáltató fogalmának meghatározása

Munkáltató az, akivel, amellyel a magánszemély

- a Munka Törvénykönyve szerint munkaviszonyt létesít,

- olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, amelyre külön törvény szerint a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit is alkalmazni kell.

Az szja törvény előírásainak alkalmazásában munkáltató az is, aki munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló köl-csönbeadójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője.

Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az szja törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

Az előzőek szerinti munkáltató lehet magánszemély és kifizető.

Távmunkában történő foglalkoztatás csak munkaviszonyban történhet.

A START, STARTPLUSZ és STARTEXTRA-kártyával történő fogalkoztatás az erre irányuló szerződéstől függően munkaviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatás keretében történhet.

A munkáltatóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a kifizetőre is, amellyel a magánszemély

- bedolgozói jogviszonyban,

- munkaviszonynak minősülő szövetkezeti tagsági viszonyban (ideértve az iskolai szövetkezetet is),

- gazdasági társaságban, polgári jogi társaságban főfoglalkozású tagsági viszonyban áll.

A költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetőt munkáltatónak kell tekinteni, ha munkavállalója az ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó más kifizetőtől szerzett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet.

Az előzőek alapján a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságát munkáltatónak kell tekinteni akkor is, ha a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója ugyanazon Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetmény-számfejtési helyhez tartozó más kifizetőtől, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelmet szerez.

II.

A kifizető és a munkáltató feladatai

1. Az adóbevalláshoz szükséges jövedelem igazolása

Az előzőekben meghatározott munkáltató 2011. január 31-éig, minden magánszemélynek (munkavállalónak) jövedelemigazolást ad. (Az igazolás átvételét igazolni kell.) Azoknál a munkavállalóknál (tagoknál), akik év közben munkahelyet változtattak, az igazolásnak tartalmaznia kell a korábbi munkáltatótól származó - a munkaviszony megszűnésekor kiállított adatlapon szereplő - jövedelmeket is.

Az igazolást kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére, a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján.

A kölcsönbeadót-kölcsönvevőt a következők szerint terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség teljesítése.

Munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló kölcsönbe-adójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője.

Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az szja törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönbe adott/vett munkavállaló részére az M30-as igazoláson túl, a bevételnek nem számító juttatást is igazolni kell, mert a munkavállalónak csak így lesz lehetősége arra, hogy a törvényben foglalt előírásoknak megfelelően számoljon el a kötelezettségeivel az adóbevallásában.

Az M30-as igazolás jogcímenként részletezve tartalmazza azokat az összevonás alá eső adóköteles összegeket, amelyeket a munkáltató a magánszemély részére a 2010. évben kifizetett, illetve azon adóterhet nem viselő járandóságok összegét, melyeket az adóelőleg levonása során figyelembe vett, valamint az ezekből levont személyi jövedelemadó és -adóelőlegek összegét, illetve a személyi jövedelemadó-előleg levonásánál figyelembe vett adókedvezményeket. Az igazoláson fel kell tüntetni az egyes - a törvényben meghatározott - a munkáltatótól származó külön adózó jövedelmeket is, valamint egyéb adatokat is, melyek a magánszemély adóbevallásának elkészítéséhez szükségesek.

Az igazolás nem tartalmazza az Ekho tv. szerinti egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapját és közterheit. Erről a kifizetéskor kell az igazolást átadni a magánszemély részére, függetlenül attól, hogy munkaviszonyra tekintettel történt-e a kifizetés. Kiadható a 3.12 ponthoz tartozó 2. sz. melléklet szerinti igazolás minta alapján elkészített összesített igazolás is.

Nem tartalmazza az igazolás a magánszemély munkavégzésre irányuló jogviszonyának megszűnésekor különadó alapot képező bevételét sem.

Az adóhatóság a munkáltató által kiadott igazolás adattartalmát akkor fogadja el valósnak, ha az igazolás megfelel a magánokirat - törvényben meghatározott - formai és tartalmi követelményeinek, ezért a nem magánszemély munkáltató által kiadott igazolásról nem mellőzhető a cégszerű aláírás.

A munkáltatónak - dolgozói érdekében - célszerű gondoskodnia arról, hogy az alkalmazásában álló magánszemélyek az adóbevallás kitöltéséhez szükséges tudnivalókat megismerjék. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy abban az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási, családtámogatási kifizetőhely, úgy a társadalombiztosítási ellátás, valamint a családtámogatás összegeit az igazolás nem tartalmazza, kivéve, ha adóterhet nem viselő járandóság jogcímén kapta a magánszemély, és az adóelőleg levonásakor ennek figyelembevételéről írásban nyilatkozott a munkáltatójának. Fel kell hívni a magánszemély figyelmét arra is, hogy az adóbevallása (egyszerűsített adóbevallása), valamint a munkáltatói adómegállapítása során csak akkor vehetők figyelembe a fenti nyilatkozat összegei, ha a magánszemély a juttatótól igazolással rendelkezik.

2. A 10M30 és a 10M30-A jelű nyomtatvány kitöltési útmutatója (1. és 1/a sz. melléklet)

A nyomtatvány kettő lapból áll, a lapok csak együtt fogad-hatóak el.

Az igazolást a 10M30-as nyomtatvány szerinti adattartalommal kell kiállítani. A nyomtatvány alkalmazása nem kötelező, annak adattartalmát és az adatok sorrendjét azonban be kell tartani a jövedelem igazolásakor. A jövedelemigazoláson feltüntetett sorszámok megegyeznek a 1053. számú személyi jövedelemadó bevallási nyomtatvány sorainak számozásával.

A nyomtatványon a munkáltató (társas vállalkozás) és a dolgozó (tag) adataira vonatkozó sorok mindegyikét ki kell tölteni

(neve és/vagy elnevezése, címe, adószáma). A magánszemély természetes azonosító adatait teljes körűen fel kell tüntetni az adóazonosító jellel és az állampolgársággal együtt. Magyar állampolgársággal nem rendelkező dolgozó (tag) esetében is kötelező az adóazonosító jel feltüntetése. Ha a magánszemély magánnyugdíj-pénztár tagja, úgy a pénztár négyjegyű adóhatósági azonosítóját is fel kell tüntetni (7. sz. melléklet).

Abban az esetben, ha a kiállított igazolás "halmozott adatot" tartalmaz, vagyis a korábbi munkáltató által kiállított Adatlap jövedelme is szerepel az igazoláson, a jelölt helyen "1"-es beírásával azt is jelezni kell. Halmozott adatnak minősül a korábbi munkáltató (társas vállalkozás) által kiállított, a 3.3 pont szerinti Adatlap alapján, a személyi jövedelemadóelőleg megállapítása során figyelembe vett összeg. Ha nem tartalmaz halmozott adatot az igazolás, úgy "0"-t kell a jelölt helyre beírni.

2.1 Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek

Az összevont adóalap megállapítása (szuperbruttósítás)[1]

2010. január 1-jétől az összevont adóalap egyenlő az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem növelve az adóalap-kiegészítés összegével. Az adóalap-kiegészítés összege a jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék általános mértékével (2010. január 1-jétől 27%), illetve biztosítás hiányában az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket terhelő egészségügyi hozzájárulás (2010. január 1-jétől 27%) mértékével számított összege.

A fentiek alapján tehát az összevont adóalap összegét az adóalapba tartozó jövedelmek 1,27-szereseként kell meghatározni. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt a magánszemély költségként számolhatja el, vagy azt a magánszemélynek megtérítették) jövedelemnek a megállapított jövedelem 78%-át kell figyelembe vennie. Az így kiszámított összeg 1,27-szerese lesz ebben az esetben az adóalap.

Az összevont adóalap részét képező adóterhet nem viselő járandóságokra (pl. nyugdíj) az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik, azt változatlan összegben kell az előbbiek szerint összegzett, adóalap-kiegészítéssel megnövelt jövedelmekhez hozzáadva az összevont adóalapba beszámítani. Az adóterhet nem viselő járandóságot - függetlenül attól, hogy mely időszakra jár - a kifizetések időpontja szerint kell figyelembe venni.

A 10M30 lap 1 - 17., a 25. és a 26. sorok "a" oszlopaiban a jövedelmek alapjának összegét kell szerepeltetnie, míg a "d" oszlopaiban az adó alapját, amely az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelem (az "a" oszlop 1,27-szerese).

Az igazoláson szereplő adóalap-kiegészítés számítását ismét el kell végezni, függetlenül az adóelőleg számítása során - év közben figyelembe vett adóalap-kiegészítés összegétől.

A munkaviszonyból származó bérjövedelem

1. sor: Ez az összeg (az érdekképviseleti tagdíj levonása után) tartalmazza a munkáltató által kifizetett, munkaviszonyból származó belföldön adóköteles, rendszeres és nem rendszeres bérjövedelmeket, ideértve a munkaviszonyra tekintettel kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is, ha azt a munkáltató fizette ki.

Itt kell szerepeltetni valamennyi munkaviszonyból származó bérjövedelmet* (így a START-kártyákkal létesített munkaviszonyból származó bérjövedelmet is) attól függetlenül, hogy az ún. fő- vagy mellékállású jogviszonyból származik, ugyanis a Munka Törvénykönyve ezek között nem tesz megkülönböztetést, csak a munkaviszonyt nevesíti.[2]

Amennyiben a munkáltató által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása adóköteles és nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor munkaviszonyból származó jövedelem keletkezik, és azt itt kell igazolni.

Ebben a sorban kell szerepeltetni a munkáltató által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.

Amennyiben a munkáltató pénzbeli szociális segélyben részesítette a dolgozót, valamint 2010. augusztus 14-ét követően elemi kár, katasztrófa bekövetkezése miatt nyújt segélyt, különösen a lakás helyreállítása, újjáépítése céljából, úgy ezeket is ebben a sorban kell igazolni.

Bérjövedelemként kell számításba venni a borravaló, valamint az adóévben a hálapénz összegét, ha az a munkáltatóhoz folyik be, és azt mintegy bérként számfejtik.

Alkalmi munkavállalóként, illetve egyszerűsített foglalkoztatás keretében szerzett jövedelem

Ha a magánszemély 2010. január 1. és március 31. között alkalmi munkavállalóként, illetve 2010. április 1. és december 31. között egyszerűsített foglalkoztatás keretében is szerzett jövedelmet, és ezt az alkalmi munkavállalói könyvébe is bejegyezték, valamint a kifizető a 1008-as, vagy 1008E-s bevallásában kifizetett munkabérként feltüntette, akkor az is bérjövedelemnek minősül. A magánszemély részére kifizetett munkadíj után az alkalmi munkavállalói könyvbe a munkáltató által beragasztott közteherjegy, valamint a foglalkoztatottak után megfizetett közteher nem tartalmaz személyi jövedelemadó-előleget. Ugyanakkor, a törvényi feltételek megléte esetén, az igazolásban feltüntetett hónapok számának figyelembe vételével a magánszemély adójóváírást érvényesíthet.

Az alkalmi munkavállalásról és az egyszerűsített foglalkozásról szóló részletes tájékoztatást a 3.2 pont tartalmazza.

Munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítés jövedelme

2. sor: Ez a sor szolgál a munkaviszonyra tekintettel kifizetett olyan költségtérítések igazolására, amelyekkel szemben a törvény a költségtérítés mértékéig költség elszámolási lehetőséget biztosít.

Költségtérítésnek csak az számít, amit az szja törvényben költségként elismert kiadás megtérítésére, kizárólag az adott tevékenység folytatása érdekében, vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, külszolgálatot) összefüggésben adnak. Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha az szja törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni.

Ha olyan költségtérítést, költségátalányt fizetett a munkáltató a magánszemély részére, amely jogszabályban (törvényben vagy kormányrendeletben) meghatározott, akkor a nyomtatvány 2. sorának "b" oszlopában a kapott teljes bevételt, az elszámolt költségek összegét a "c" oszlopban, az adóalap kiegészítés alapját az "a" oszlopba, a "d" oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kel feltüntetni. A bizonylat nélkül elszámolható kiadást szintén az előbbiekben leírt módon kell feltüntetni.

Ha nem jogszabályban meghatározott költségtérítést (is) fizetett a munkáltató, akkor az így kifizetett bevétel teljes ösz-szegét is a "b" oszlopban kell feltüntetni.

Nem kell szerepeltetni az igazoláson azt a költségtérítést, amelynek felhasználását a magánszemélynek közvetlenül a munkáltató (juttató) felé kellett a munkáltató (juttató) nevére szóló bizonylattal igazolnia, feltéve, hogy azt a törvényben elismert költségekre tekintettel kapta.

Nem kell igazolni az olyan jogszabályban meghatározott költségtérítést sem, amely nem haladta meg a jogszabályi mértéket.

A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a magánszemélynél azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet* szerinti munkába járás esetén az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó összegben kapta a magánszemély. Ebben az esetben a magánszemély részére a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget elszámolni nem lehet.[3]

Ide kell érteni azt az esetet is, amikor a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történik.

A jövedelem megállapítása során nem kell figyelembe venni, vagyis az igazoláson sem kell feltüntetni a munkáltató által a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járás címén fizetett költségtérítést, ha a munkában töltött napokra számolva a magánszemély lakóhelye és munkahelye közötti, közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkáltató kilométerenként 9 Ft-ot fizetett. Az ezt meghaladó térítés igazolása esetén a kifizetett térítés a "b" oszlopba, az elszámolható költség a "c" oszlopba, míg a különbözet az "a" oszlopba kerül és a "d" oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell beírni.

Nem számít bevételnek a gépjármű vezetőjénél, így nem kell igazolni az üzemanyag-megtakarítás címén megszerzett jövedelmet akkor, ha annak az APEH által közzétett üzemanyagár és a gépjármű vezetője által teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) menetlevél, fuvarlevél vagy útnyilvántartás alapulvételével a közúti járművekre vonatkozó, a korrekciós tényezőkkel módosított alapnorma szerinti mértékkel számított összege és a munkáltató (társas vállalkozás) által számla, (számlák) alapján elszámolt üzemanyag-mennyiség (legfeljebb havi 100000 Ft-os összegben) és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével meghatározott összeg különbözetét nem haladja meg.

Ha az előzőeknél magasabb összeget fizetett ki a munkáltató (társas vállalkozás) üzemanyag megtakarítás címén, akkor az munkaviszonyból származó jövedelemként (más nem önálló tevékenységből származó jövedelemként) válik adókötelessé. Ezt a jövedelmet az 1., társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tag részére fizetett összeg esetében az 5. sorban kell feltüntetni. Abban az esetben, ha az üzemanyag-megtakarítást nem a gépjármű vezetőjének fizették ki, akkor annak teljes összegét a jogviszonynak megfelelően az 1. vagy az 5. sorban kell szerepeltetni.

Az igazoláson nem kell feltüntetni a kiküldetési rendelvény alapján kifizetett utazási és élelmezési költségtérítés - napidíj - összegét, ha az a bizonylat nélkül elszámolható, törvényben meghatározott mértéket nem haladja meg.

A két példányban kiállított kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell a törvényben meghatározott adatokat: a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést (ha volt ilyen címen kifizetés), valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges egyedi azonosító adatokat (üzemanyag fogyasztási normát, üzemanyagárat, a személygépjármű típusát, rendszámát stb.). Ennél több adatot is tartalmazhat a kiküldetési rendelvény, de az előírás szerinti adatok valamelyikének hiánya esetén a magánszemélynek fizetett költségtérítés a magánszemély bevételének minősül, mely-lyel szemben költséget az általános szabályok szerint érvényesíthet.

Nem kell tehát az igazoláson feltüntetni a törvény szerinti kiküldetési rendelvény alapján a saját gépkocsi használata miatt fizetett költségtérítést akkor, ha annak mértéke nem haladja meg a jogszabályban meghatározott fogyasztási normák és az APEH által havonként közzétett ár alapján számított üzemanyagköltséget és a 9 Ft/km személygépjármű normaköltséget. Ha az előző mértékeknél többet fizetett a munkáltató, akkor a "b" oszlopban a teljes összeget, a "c" oszlopban a törvényben meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mérték figyelembevételével számított összeget kell szerepeltetni, az "a" oszlopba a jövedelem kerül, és a "d" oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell beírni. A dolgozót célszerű tájékoztatni arról, hogy számlák alapján ennél több költséget is elszámolhat az adóbevallásában.

A bedolgozói költségtérítést is ennek a sornak a "c" oszlopában kell feltüntetni. A "b" oszlopban a munkáltató feltünteti az évi munkabér (munkadíj) 30%-át meg nem haladó összeget. Ezt lehet bizonylat nélkül levonni a kapott térítésből, feltéve, hogy a magánszemély a (bedolgozói) jogviszonyával összefüggésben más költséget nem számol el. Természetesen választható ez esetben is a tételes költségelszámolás.

A bevétel teljes összegét mindkét esetben e sor "b" oszlopába, a felmerült és bizonylattal igazolt (vagy bizonylat nélkül elszámolt 30%-ot) költségek összegét a "c" oszlopba, a megmaradó adóköteles részt (ha van ilyen) az "a" oszlopba, a "d" oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell beírni. Ha a költségtérítés címén megszerzett bevételből jövedelme nem származott, akkor ennek a sornak az "a" és "d" oszlopába nullát kell írnia.

Abban az esetben, ha a távmunkát végző munkavállalónak erre tekintettel történt költségtérítés kifizetése, úgy a magánszemély nyilatkozata* szerinti költséget kell a "c" oszlopba beírni. A magánszemély a költségtérítéssel szemben csak tételesen számolhat el költséget. Az "a" oszlopba a jövedelem kerül és a "d" oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell beírni.[4]

Ebben a sorban kell feltüntetni a Magyar Honvédség állományában lévő, nem katonadiplomáciai tevékenységet végző magánszemély műveleti területen teljesített külföldi szolgálatára tekintettel megszerzett bevételét, ide nem értve a szállás (lakás) bérleti díjának, az utazási kiadásnak a megtérítését. E bevétellel szemben - az szja törvény 3. sz. melléklet II/2. pontja alapján - igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a bevétel - 50 százaléka, melyet a "c" oszlopban kell szerepeltetni.

Külszolgálatért kapott összeg

3. sor: Ebben a sorban akkor kell adatot szerepeltetni, ha a külszolgálatra tekintettel fizetett összeg Magyarországon adóköteles. A külszolgálatra tekintettel kifizetett összeg teljes egészében jövedelem.

A külszolgálatért kapott bevételnek nem része az utazás és szállás igazolt költsége.

Az egyes adóévek között áthúzódó külszolgálat címén kifizetett összeget abban az évben kell az adókötelezettség szempontjából figyelembe venni, amelyik évben a kifizetés, illetőleg a külszolgálat elszámolása megtörtént.

Az előzőektől eltérően a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezető, vagy árukísérő (az utaskísérő nem tartozik ebbe a körbe) jövedelmének megállapítása során a 30%-os korlátot nem kell alkalmazni, és a 15 euró helyett, a kapott összegből napi 25 eurónak megfelelő Ft összeg vonható le, feltéve, hogy ezen kívül az érintett magánszemély csak a gépjármű üzemeltetéséhez kapcsolódó kiadások elszámolására jogosult (bizonylatok alapján). A gépjármű üzemeltetési költségének számla, bizonylat ellenében történő megtérítése nem minősül bevételnek. A külföldi szállás és lakásbérleti díj az előzőeken túlmenően költségként nem számolható el (megtérítése teljes egészében jövedelemnek számít).

Az igazolás "c" oszlopában a bizonylat nélkül elszámolható összeget, a "b" oszlopában pedig a teljes összeget kell feltüntetni, a jövedelem az "a" oszlopba kerül és a "d" oszlopban az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell feltüntetni.

Ha a külföldi munkavégzés nem minősül munkaviszonynak, vagy a magánszemély nem a munkaviszonyával összefüggésben kapott a külföldi kiküldetésre tekintettel térítést, annak összegét és adóköteles részét a 16. sorban kell feltüntetni.

A külszolgálatért kapott, de a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezései szerint külföldön adóköteles jövedelmet nem itt, hanem az adóterhet nem viselő járandóságok között, a 20. sorban kell feltüntetni, ha az az egyezmény szerint a többi jövedelem adójának magállapításánál figyelembe vehető.

Az adóköteles ellátmányt csak akkor kell a 3. sorban feltüntetni, ha az után a kettős adóztatás elkerüléséről az adott országgal kötött egyezmény rendelkezései szerint a magánszemélynek Magyarországon kell adót fizetnie. Ha a kifizetett összeg az egyezmény szerint külföldön adóköteles, de azt a belföldi jövedelem adókötelezettségénél figyelembe kell venni, akkor azt nem itt, hanem a 20. sorban vagy a 25. sorban kell szerepeltetni attól függően, hogy az adott országgal fennálló egyezmény a külföldön adóztatható jövedelmek belföldön történő figyelembe vételéről hogyan rendelkezik.

Ha a kapott összeg a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóztatható, de az egyezmény rendelkezései értelmében az belföldön is beszámítható az összevont adóalapba, de a külföldön megfizetett adóval a belföldön fizetendő adót csökkenteni kell, akkor ezt a jövedelmet a 25. sorban kell feltüntetni.

Amennyiben a kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában a jövedelem külföldön és belföldön is adóköteles, a jövedelmet a bevallás 26. sorában kell szerepeltetni.

Más bérjövedelem

4. sor: A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. §-ának 21. pontja a munkaviszonyból származó bérjövedelmeken kívül egyéb jövedelmeket is bérnek minősít. Ennek alapján itt kell igazolni, ha a munkáltató fizette ki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján folyósított adóköteles ellátást (az adóterhet nem viselő járandóságok kivételével), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV törvény alapján folyósított álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt (ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamom belüli betöltésére is figyelemmel került sor). Bér a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye. Bérnek minősül az előzőek szerinti jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék) összege is, ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is. Az adóköteles baleseti járadék, mint adóköteles társadalombiztosítási ellátás ugyancsak más bérjövedelemnek tekintendő és itt kell igazolni, ha azt a munkáltató fizette ki. A nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék összegét, a jövedelem számítása során adóterhet nem viselő járandóságként kell figyelembe venni és a 18. sorban kell igazolni.

Bérjövedelemnek minősül az értékpapír-juttatás is, ha azt a II. fejezet 3.8-3.10 pontjaiban foglaltak szerint kapja a magánszemély.

Más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek

5. sor: Ebben a sorban kell szerepeltetni, ha akár főfoglalkozásként, akár melléktevékenységként a magánszemély részére társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködésére tekintettel, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, jogszabály alapján választott tisztségviselőként, (kivéve a választott könyvvizsgálót) ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi, illetve személyesen közreműködő segítő családtagként végzett tevékenységére tekintettel juttatott jövedelmet a kifizető. A választott könyvvizsgáló jövedelmét a 10. sorba kell beírni, mert az önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni az olyan tevékenység ellenértékeként kifizetett ösz-szeget, amely tevékenység nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és ez a szerződés nem önálló tevékenységből származónak tekinti az adott jövedelmet.

Abban az esetben, ha a magánszemély a gazdasági társaságban a vezető tisztségviselői tevékenységét munkaviszonyban látja el, úgy az e tevékenysége ellenértékeként kifizetett összeget az 1. sorba kell beírni. A megbízási jogviszonyban ellátott ezen tevékenységre tekintettel kapott ellenértéket azonban itt kell feltüntetni. Ez utóbbi bevétellel szemben csak a nem önálló tevékenység esetén érvényesíthető költségek számolhatóak el.

A munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés, amennyiben nem minősül a különadó alapjába beszámító összegnek, nem számít bérnek, ezért abból azt a részt, amely nem a 8. sorba tartozik itt, a nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között kell igazolni (a 8. sornál leírtak figyelembevételével).

A munkáltató (társaság) által fizetett adóköteles biztosítási díjat is itt kell feltüntetni.

Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és itt kell igazolni azt az értékpapír juttatást is, amelyet a 3.8-3.10 pontnál leírtak szerint kap a magánszemély és az más nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.

Itt kell igazolni a társas vállalkozás magánszemély tagja részére a személyes közreműködés ellenértékeként kifizetett, a társaság költségei között elszámolt jövedelmet. (Ez a jövedelem nem minősül bérnek.) Ide kell beírni az e tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel kifizetett azon összegeket is, melyeket a természetbeni juttatás pénzbeli megváltása címén fizetett ki a társaság. Ilyenek különösen az étkezési, ruházati, üdülési pénzbeli juttatások.

2010. január 1-től a személyes közreműködői díjat a ki lehet egészíteni, ha a törvényben meghatározott feltételek szerinti összeget nem éri el a személyesen közreműködő tag részére kifizetett közreműködői díj. A kiegészítés összegéről külön igazolást kell kiállítani, mely nem vehető figyelembe ebben a sorban.

Amennyiben a társaság által természetben nyújtott vagyoni érték juttatása nem minősül természetbeni juttatásnak, akkor a társaságnak itt kell igazolnia a magánszemély jövedelmét.

A magánszemély által a nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkülönbözetből származó jövedelmet is itt kell igazolni.

A kamatkedvezményből származó jövedelem kizárólag abban az esetben minősül nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek, ha - megfelelően a 2009. évi CXVI. törvény 144. § (13) bekezdésében foglalt átmeneti rendelkezésnek - a 2009. november 30-áig megkötött szerződés alapján keletkező jövedelem után az adókötelezettséget a kifizető az szja törvény 72. §-ának 2009. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kívánja teljesíteni, és erről 2009. december 31-éig értesítette a magánszemélyt.

Ebben a sorban kell szerepeltetni a társaság által átvállalt kötelezettség, vagy elengedett tartozás, valamint a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás teljes összegét is.

Amennyiben a társas vállalkozás tagja az adóévben középvagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója volt, és erre tekintettel a társaságától ösztöndíjat kapott (például ún. tanulmányi szerződés alapján), úgy ezt a jövedelmet is ebben a sorban kell szerepeltetni, mert az nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak.

A nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítása szempontjából fontos, hogy a költségtérítés is része a bevételnek, amellyel szemben legfeljebb a költségtérítés mértékéig számolható el költség. Ez a sor azonban a költségtérítés címén adott bevételt nem tartalmazza, azt a nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítések között, a 6. sorban kell feltüntetni.

Nem minősül nem önálló tevékenységből származó bevételnek a külön jogszabály szerinti felszolgálási díjként megszerzett bevétel, azt a 21. sorban kell szerepeltetni.

Nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés jövedelme

6. sor: A nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett költségtérítések teljes összegét kell ennek a sornak a "b" oszlopában feltüntetni. Ha a költségtérítés jogszabályon alapul, akkor a bizonylat nélkül elszámolható összeg megjelölésére szolgál e sor "c" oszlopa. Egyébként a költségtérítéssel szemben csak olyan költségek számolhatók el a költségtérítés mértékéig a "c" oszlopban, amelyekre tekintettel a költségtérítést kifizették, illetőleg, amelyek elszámolását a személyi jövedelemadóról szóló törvény megengedi.

A kiküldetési rendelvény alapján ez évben már lehetőség van a bizonylat nélkül történő költségelszámolásra, ezért például, ha a társaság ad a tagjainak ily módon költségtérítést, akkor azt itt kell feltüntetni, és a 2. sornál leírtak szerint kell eljárni.

A 2010-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek a 2010. évi jövedelem összevonásánál figyelembe vett része

8. sor: Ha a magánszemély munkaviszonya 2010-ben megszűnt, és ezzel összefüggésben törvényben meghatározott végkielégítést kapott (ilyen az állami végkielégítés is), akkor a végkielégítés törvényben meghatározott mértékének megfelelő összeg 2010. évre jutó részét kell figyelembe venni az Adatlap (3.3 pont) alapján e sor összegében.

A magánszemély nyilatkozata hiányában a 2010-ben kifizetett végkielégítés egy hónapra jutó részét annyiszor kell ez évi jövedelemként figyelembe venni, ahány teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az év végéig eltelt, legfeljebb azonban annyit, ahány hónapra vonatkozik a végkielégítés. Ilyenkor a 2010. évben figyelembe vehető végkielégítéshez kapcsolódó adóelőleg összegét a 65. sor "a" oszlopában külön is fel kell tüntetni.

Az 53. sor "a" oszlopába azoknak a hónapoknak a számát kell beírni, amelyekre a végkielégítést figyelembe vették. Amennyiben a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés több hónapra jár, mint amennyi teljes hónap a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig eltelik, akkor az évben még "rendelkezésre" álló (számításba vehető) hónapok számát kell beírni. A fennmaradó részt a következő adóévben megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. Ez utóbbi esetben a végkielégítésnek a következő évre átvitt összegét és az arra jutó adóelőleget, valamint a hátralévő hónapok számát az igazolásban külön, az egyéb adatok között, a 50. sorban kell szerepeltetni az ott leírtak szerint.

Ha a magánszemély a törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor írásban nyilatkozott arról, hogy nem kívánja a megosztást alkalmazni, vagy a munkáltató nem törvényben meghatározott végkielégítést fizetett ki, illetőleg a törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítést a dolgozójának, akkor az előzőekben meghatározott végkielégítések összegét teljes egészében a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek összegében kell szerepeltetni (5. sor).

Abban az esetben, ha a magánszemély a megosztás mellett döntött (a kifizetéskor nem nyilatkozott), akkor utóbb, a bevallás kitöltésekor ezt a döntését sem változtathatja meg.

Előfordulhat, hogy az így kapott jövedelmét különadó terheli. Ekkor figyelembe kell venni a különadó megállapításával és igazolásával kapcsolatos szabályokat

Önálló tevékenységből származó jövedelem

10. sor: Ez a sor szolgál a munkáltató (társas vállalkozás) által a dolgozóval kötött munkaviszonyon (tagsági viszonyon) kívüli szerződés, megállapodás alapján végzett önálló tevékenység ellenértékeként (társas vállalkozás esetén mellékszolgáltatás) kifizetett összegek igazolására.

Az igazolás "b" oszlopa a kifizetett bruttó összeget tartalmazza. Az önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítést is itt kell szerepeltetni, mivel az is a bevétel része. A "c" oszlop a magánszemély nyilatkozata szerint figyelembe vett (nyilatkozat hiányában az igazolás nélkül elszámolható) költséget, az "a" oszlop a költségek levonása után fennmaradó jövedelmet tartalmazza és a "d" oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget kell feltüntetni.

Ez a sor nem tartalmazhatja a mezőgazdasági őstermelés ellenértékét, melyről a kifizetés alkalmával kellett a bizonylatot (felvásárlási jegyet) átadni.

Itt kell feltüntetni, például a gépek, felszerelések bérleti díját vagy más, külön megbízás alapján teljesített munka ellenértékét is.

A mérkőzésvezető részére az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyeken történő, a sporttevékenység irányításáért részére e tevékenységével összefüggésben juttatott bevételt is itt kell feltüntetni.

Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ún. elkülönülten adózó jövedelem, ezért azt nem itt, hanem a 164. sorban kell szerepeltetni az elkülönülten adózó jövedelmek között. Ha a magánszemély arról nyilatkozik, hogy az összevont adóalap részeként kíván adózni a bérbeadásból származó jövedelme után, azaz a bérleti díj kifizetésekor is e szerint vont le előleget a kifizető, ebben a sorban kell feltüntetni az ellenérték összegét.

Ebben a sorban kell igazolni az értékpapír juttatást is, amelyet a 3.8-3.10 pont szerint kap a magánszemély és önálló tevékenységből származónak minősül.

Az egy szerződésből származó 15 000 Ft-ot meg nem haladó (ún. kisösszegű) kifizetést önálló tevékenység ellenértékeként akkor kell az igazolásban szerepeltetni, ha a magánszemély a kifizetés alkalmával írásban nyilatkozott arról, hogy az e bevételből származó jövedelme után az összevont adóalapjának részeként adózik.

Külföldi kiküldetésből származó jövedelem

16. sor: Ebben a sorban a társas vállalkozás által a tagja részére, vagyis nem a munkaviszonnyal összefüggő külföldi kiküldetésre tekintettel adott összeget kell feltüntetni, kivéve, ha az az adóterhet nem viselő járandóságok körébe tartozik (20. sor). Az ilyen jogcímen kifizetett összeg olyan egyéb jövedelem, amellyel szemben a 3. sornál már ismertetett költségelszámolásnak van helye.

Itt kell szerepeltetni a kifizető által az egyéb nem önálló vagy az önálló tevékenység során teljesített külföldi kiküldetésre tekintettel kifizetett összegeket is, melyek után Magyarországon kell adóznia.

A bruttó kifizetésből a 3. sorban (a külszolgálatnál) már ismertetett szabályok szerint kell a jövedelmet megállapítani. A "c" oszlopban a bizonylat nélkül elszámolható, a "b" oszlopban a bruttó összeget kell szerepeltetni. Az "a" oszlopba a jövedelem, a "d" oszlopba az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg kerül.

Egyéb jogcímen kapott jövedelem

17. sor: Ez a sor szolgál az olyan kifizetések igazolására, amelyek adókötelezettségére a személyi jövedelemadóról szóló törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, tehát az összevont adóalap részét képezik, de nem sorolhatóak az önálló és a nem önálló tevékenységből származó (1-16. sorok) bevételek és az ún. külön adózó jövedelmek körébe, valamint azon jövedelmek igazolására melyekről az szja törvény 28. §-a tételesen rendelkezik. A bevételnek nem része a bevétel megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.

Ebben a sorban kell feltüntetni, például a munkáltató által kifizetett olyan jövedelmet pótló kártérítést, amely nem minősül bérnek, és a nem nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tag részére kifizetett tagsági pótlékot is.

A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a társas vállalkozás tagja által az e jogviszonyára tekintettel megszerzett vagyoni érték is egyéb jövedelemként adóköteles azzal, hogy a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt, szabályszerűen igazolt kiadás.

Ez a sor szolgál a jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése, illetőleg a jogról való lemondás* ellenében a magánszemély számára juttatott bevételből a magánszemély által a jog megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes jogszerzés esetében ideértve a jog megszerzésekor adóköteles bevételt is) a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó részének feltüntetésére, kivéve, ha adókötelezettségének az szja törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.[5]

A jogutódlás révén megszerzett szerzői jog, találmányból és szabadalmi oltalomból eredő jog* gyakorlása esetében a bevételnek a jog gyakorlása érdekében felmerült költségeket meghaladó része egyéb jövedelemként adóköteles, kivéve, ha adókötelezettségének az szja törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható.[6]

Egyéb jövedelemnek minősül az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (továbbiakban: ellenőrzött külföldi adózó) megbízása alapján fizetett kamat, osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséből származó bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított érteket meghaladó része. A jövedelem kiszámítására az árfolyamnyereségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Alacsony adókulcsú állam alatt az az állam értendő, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az előírt adómérték a 12%-ot nem haladja meg. Nem számít alacsony adókulcsú államnak az előzőeknek egyébként megfelelő állam akkor, ha az említett államnak és a Magyar Köztársaságnak van a kettős adóztatást elkerülő egyezménye.

Egyéb jövedelemként adóköteles az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében, továbbá az ilyen társaságnál fennálló tagi jogviszony (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) megszüntetése következtében megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más értékpapír, jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része.

Egyéb jövedelem a fizetett kamat abban az esetben is, ha a kamatot fizető állammal nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerülése végett a Magyar Köztársaságnak.

Ebben a sorban kell feltüntetni, ha a magánszemély valamely önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak a tagja és a pénztár adományból származó összeget írt jóvá az adóév során az egyéni számláján.

Egyéb jövedelem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a kötelező várakozási időszak leteltét követően, nem nyugdíjszolgáltatásként (kiegészítő nyugdíjként) kifizetett (juttatott) adóköteles összeg is.

Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott szolgáltatás (kifizetés, juttatás), ha az nem törvényben meghatározott szolgáltatási körében és feltételekkel nyújtott az szja törvény szerinti adómentes szolgáltatás, szintén egyéb jövedelemként adóköteles.

Előzőek igazolására az önkéntes biztosító pénztárak jogosultak.

Amennyiben a magánszemély 2010. évben a nyugdíj-elő-takarékossági (NYESZ-R) számlájáról nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, akkor egyéb összevonás alá eső jövedelemnek minősül a kifizetés (juttatás), valamint az értékpapírszámlán, letéti számlán kimutatott követelés azon része, amely meghaladja a magánszemély által teljesített befizetések, átutalások összegét. Ezen összegeket a befektetési szolgáltató igazolhatja.

Szintén egyéb jövedelem a tagi kölcsön, vagy értékpapír után 2006. szeptember 1-jét követően nem első alkalommal megszerzett (kifizetett, jóváírt) kamat összege.

Egyéb jövedelemként kell feltüntetni a biztosító által kifizetett azon összeget is, amely nem minősül a biztosító szolgáltatásának, valamint a biztosító által kifizetett összegnek az a része, amely meghaladja a magánszemély, más magánszemély által fizetett díjat, valamint a kifizető, munkáltató által fizetett adóköteles díjat.

Adóterhet nem viselő járandóságok

A 18-24. sorokkal kapcsolatban fontos! A sorokhoz tartozó "a" oszlopokban a magánszemély nyilatkozata alapján, a "b" oszlopokban az igazolást kiállító kifizető által juttatott, az előleg számításánál figyelembe vett összeget kell beírni.

Nyugdíj (a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék)

18. sor: Ebben a sorban kell igazolni a 2010. évben kapott nyugdíj, a nyugdíjban részesülőt megillető baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék összegét. Az "a" oszlopba a magánszemély nyilatkozata szerinti összeget, illetve azon nyugdíjnak minősülő összeg esetében, melyet az összesített igazolást kiállító kifizető juttatott a "b" oszlopba kell beírni.

Az szja törvény 3. § 23. pontja határozza meg a nyugdíj fogalmát. E szerint nyugdíj:

- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátások és hozzátartozói nyugellátások, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segély (előnyugdíj), álláskeresési segély, ha annak megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a rehabilitációs járadékról szóló törvényben meghatározott rehabilitációs járadék, továbbá a korengedményes nyugdíjazásról szóló kormányrendelet alapján megállapított korengedményes nyugdíj;

- a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényben meghatározott szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj és baleseti hozzátartozói nyugellátások;

- a magánnyugdíj-pénztár által nyújtott nyugdíjszolgáltatás (ideértve a magánnyugdíj-pénztár járadékszolgáltatására jogosult magánszemélyt megillető, biztosítóintézettől vásárolt járadékszolgáltatást is);

- az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény alapján folyósított, a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő, valamint azzal azonos pótlék;

- a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény hatálybalépése előtt hatályos jogszabály alapján megállapított saját jogú és hozzátartozói nyugellátások (így különösen a társadalombiztosításról szóló törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletben meghatározott, mezőgazdasági szövetkezeti tagságon alapuló öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a szakszövetkezeti tagságon alapuló növelt ösz-szegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék);

- a Kiváló és Érdemes Művészeket, valamint a Népművészet Mestereit és özvegyüket megillető, törvényben meghatározott járadék (nyugdíj-kiegészítés), valamint a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított saját jogú és hozzátartozói nyugellátás és nyugdíjsegély, továbbá az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló kormányrendelet szerint folyósított öregségi nyugdíj;

- a bányásznyugdíjról szóló kormányrendelet alapján folyósított bányásznyugdíj, továbbá a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján folyósított pénzbeli szénjárandóság, valamint az e kormányrendelet szerint a pénzbeli szénjárandóságra jogosult magánszemély - a jogosult elhalálozása esetén a kormányrendeletben meghatározott közeli hozzátartozója - számára a jogosult volt munkáltatója, vagy a munkáltató jogutódja által folyósított pénzbeli szénjárandóságnak a kormányrendeletben meghatározott mértéket meg nem haladó része;

- a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott pótlék;

- az egyház belső szabályai szerint létrehozott és működtetett nyugdíjalapból az egyház idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíj-kiegészítés;

- a sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék, valamint az említett törvény alapján a "Nemzet Sportolója" címmel járó életjáradék;

A sportról szóló törvényben meghatározott olimpiai járadék adómentes bevételnek minősül, a 2010. augusztus 18-tól ilyen címen kifizetett összeget nem kell bevallani.

- a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, valamint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka;

- a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevétel, valamint - egyezmény hiányában is - az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevétel.

Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj

19. sor: Ebben a sorban a kifizető a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás ösz-szegét igazolja. Abban az esetben, ha a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj kifizetése történt, azt is itt igazolja a kifizető, ha a magánszemély erről írásban nyilatkozott vagy az a kifizetőtől származik.

A Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető jövedelem

20. sor: Ebben a sorban kell igazolni a belföldi munkáltatóval létesített munkaviszony alapján külföldön végzett tevékenységre tekintettel a magánszemély által megszerzett, külföldi államban adóköteles olyan jövedelmet, melynek figyelembevételét a kettős adózást kizáró egyezmény, a magyarországi adófizetési kötelezettség megállapításánál lehetővé teszi. Ha a magánszemély nyilatkozata alapján vette figyelembe az összeget, az "a" oszlopot töltse ki.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az igazolásban feltüntetni. Az átszámításhoz a keletkezett bevételt a bevételszerzés időpontjában, a felmerült kiadást a teljesítés időpontjában, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alkalmazni.

2010. augusztus 16-ától, ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevétel forintra történő átszámításához a megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

Az olyan külföldi pénznem esetében, amely a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szerepel, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, euróban megadott árfolyammal kell számolni.

A felszolgálási díj címén juttatott összeg

21. sor: A külön jogszabály alapján megszerzett felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló összege szintén adóterhet nem viselő járandóságok közé tartozik (amennyiben a magánszemély a vendéglátó üzlet felszolgálójaként közvetlenül a fogyasztótól borravalót kapott), melynek összegét csak a magánszemély nyilatkozata alapján veheti figyelembe a munkáltató.

Mezőgazdasági termelő részére juttatott gazdaságátadási támogatás

22. sor: A termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért (73 500 forintot) meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságként adóköteles, melynek összegét csak a magánszemély nyilatkozata alapján veheti figyelembe a munkáltató.

Egyéb, adóterhet nem viselő járandóság* címén juttatott összeg[7]

23. sor: Ebben a sorban kell igazolni mindazon adóterhet nem viselő járandóságok együttes összegét, melyet a munkáltatótól (társaságától) szerzett a magánszemély, valamint azon adóterhet nem viselő járandóságot, melyet a magánszemély nyilatkozata alapján az adóelőleg megállapítása során a munkáltató figyelembe vett, de a 18-22. sorokban feltüntetett adóterhet nem viselő járandóságok között nem szerepelnek.

Azon adóterhet nem viselő járandóságok esetében, melyek csak bizonyos korlátig tartoznak ebbe a körbe, a korlátot meghaladó részüket a jogcímnek megfelelő jövedelemként kell az igazolásban feltüntetni. Ilyen jövedelem például a szociális gondozói díj, a szakképzéssel összefüggő juttatás, a hallgatói munkadíj, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem. Ennek a sornak az "a" oszlopában kell feltüntetni azon adóterhet nem viselő járandóságok ösz-szegét, amelyeket a magánszemély nyilatkozata alapján vett figyelembe a munkáltató az adóelőleg megállapítása során.

Adóterhet nem viselő járandóságok összesen

24. sor: E sor "b" oszlopába a 18-23. sorok "b" oszlopainak összegét kell beírni. Ez az összeg lesz az, amely után az erre az összegre eső adótábla szerinti adót nem kell megfizetnie. A kedvezményt e jövedelmek együttes összege után a 33. sorban érvényesítheti. A 19. sor "a" oszlop összege tájékoztató jellegű, tekintettel arra, hogy a magánszemélynek ezeket az összegeket, az adóterhet nem viselő járandóságot ténylegesen kifizető igazolása alapján kell a bevallásában feltüntetnie.

A kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem

25. sor: Itt kell (a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva) feltüntetni a belföldi illetőségű magánszemély azon adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelmét, mely a kettős adóztatást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, és az egyezmény adóbeszámítást tesz lehetővé. A bevételt a "b", a költséget, feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van a "c", az adóalapot az "a", az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget pedig a "d" oszlopban kell feltüntetni. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül.

Az 55. sorban kell a bér összegét és az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget szerepeltetni.

Ha az egyezmény alapján a magánszemélynek a belföldi munkaviszonyból származó jövedelme után külföldön kellett adóznia, akkor a munkaviszonyból származó bér összege után a magánszemélyt a törvényi feltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg.

Kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem

26. sor: Ebben a sorban azokat a külföldön is adóköteles jövedelmeket kell feltüntetni, amelyek után olyan országban kell adózni, amely országgal Magyarországnak nincs kettős adózást kizáró egyezménye. A bevétel adóköteles jövedelemtartalmát a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Bérnek a belföldi munkáltatóval kötött munkaszerződés, illetőleg a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszony alapján kifizetett illetmény minősül.

A bevételt a "b", a költséget, feltéve, hogy a költségelszámolásra lehetősége van a "c", az adóalapot az "a", az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget pedig a "d" oszlopban kell feltüntetni.

Az 56. sorban kell a bér összegét és az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget szerepeltetni.

A külföldről származó, valamint a külföldi pénznemben megszerzett jövedelmeket forintra átszámítva kell az igazolásban feltüntetni.

Amennyiben a magánszemélynek a belföldi munkaviszonyból származó jövedelme után egyezmény vagy viszonosság hiányában külföldön kellett adóznia, akkor a munkaviszonyból származó bér összege után a magánszemélyt a törvényi feltételek fennállása esetén adójóváírás illeti meg.

2.2 Levont adóelőleg

A levont adóelőleg összege

65. sor: Az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből levont adóelőleg együttes összegének igazolására szolgál e sor "d" oszlopa.

Ebben a sorban külön is fel kell tüntetni ugyanezen sor "d" oszlopából a 2010-ben kifizetett végkielégítés után levont 17%-os adóelőleg összegéből a 2010-ben beszámítandó jövedelemre jutó adóelőleg összegét. Ezt az összeget az "a" oszlopba kell beírni. Ez a sor nem tartalmazhatja a 2010-ben kifizetett végkielégítés következő év(ek)re átvitt összegéből levont adóelőleget! Azt az igazolás 50. sor "a" oszlopába kell beírni.

Nem kell szerepeltetni az igazolásban a 15 000 Ft- ot meg nem haladó kifizetést akkor, ha a magánszemély írásbeli nyilatkozata hiányában a kifizető a jövedelem után megállapította és levonta a 32%-os kulccsal számított adót. Az így levont adó összegét sem kell ebben a sorban feltüntetni.

2.3 A munkáltató által az adóelőleg levonásánál figyelembe vett adókedvezmények

Az igazolásban szereplő összeg nem feltétlenül lesz azonos a 1053-as bevallásban, az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallásban, illetve a munkáltatói adómegállapítás során érvényesíthető összeggel. Erre célszerű külön is felhívni a dolgozó figyelmét.

Adójóváírás

32. sor: Ebben a sorban, a "b" oszlopban kell szerepeltetni az adóévben megszerzett bér alapján a magánszemély nyilatkozata szerint, a jogosultsági határ összegéig az adójóváírás összegét. Az adójóváírás az adóévben megszerzett bérjövedelem 17%-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint (12 jogosultsági hónap esetén, legfeljebb 181200 Ft) lehet.

Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Egy hónapon belül több jogcímen kifizetett bér egy jogosultsági hónapban megszerzett jövedelemnek számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. E sor "a" oszlopában kell feltüntetni a 2010. évben a magánszemélyt megillető jogosultsági hónapok számát. Ez utóbbi nem lehet több 12 hónapnál.

Ha a magánszemély az adóév folyamán írásban kérte az adójóváírás figyelembevételét az adóelőleg levonása során - és a munkáltató azt a jogosultsági határig (3 188 000 Ft) figyelembe vette -, akkor azt az igazoláson is szerepeltetni kell, függetlenül attól, hogy a 1053-as bevallásában, vagy az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallásában, illetve a munkáltatói adómegállapítás során a magánszemély érvényesíthet-e ezen a címen kedvezményt. Erre külön is szükséges felhívni a magánszemély figyelmét.

[Amennyiben a dolgozó munkaviszonya a 2010. évben úgy szűnt meg, hogy a felmondás idejére járó bérét még 2009-ben megkapta, úgy a 2010. évben a munkaviszony megszűnéséig minden megkezdett hónapot jogosultsági hónapként kell figyelembe venni. Adójóváírást viszont e jogosultsági hónapok alapján csak akkor lehet alkalmazni, ha a magánszemélynek 2010-ben is volt bérjövedelme. Tehát, ha a munkaviszonya megszűnése után elhelyezkedett, akkor a jogosultsági hónapok száma 2010. évben az áthúzódó felmondási idő hónapjaival, legfeljebb 12 hónapra kiegészíthető. Természetesen ilyen esetben is érvényesülnek az adójóváírásra vonatkozó szabályok.]

A határozott időre szóló munkaviszony határidő előtti megszüntetése esetén a még hátralévő hónapok egy összegben kifizetett "bére" után - a hátralévő hónapokra - adójóváírás nem vehető igénybe.

A végkielégítés után, tekintettel arra, hogy az nem minősül bérjövedelemnek, nem jár adójóváírás.

Adóterhet nem viselő járandóságok (24. sor "d" oszlopa) adótábla szerinti adója

33. sor: Ebben a sorban a "b" oszlopban az igazolás 24. sorának "d" oszlopában feltüntetett jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény 30. §-a szerinti adótábla alapján kiszámított adó összegét kell szerepeltetni.

Súlyos fogyatékosság miatt levonandó összeg (személyi kedvezmény)

40. sor: Ebbe a sorba a súlyos fogyatékosság miatt figyelembe vett havi 3 675 Ft (éves szinten legfeljebb 44 100 Ft) adókedvezmény összegét kell beírni. Súlyosan fogyatékosnak az a magánszemély tekinthető, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban meghatározott betegségben szenved, vagy aki rokkantsági járadékban részesül. A személyi kedvezmény - az erről szóló igazolás alapján - annak a hónapnak az első napjától jár, amely hónapban a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt.

Családi kedvezmény eltartottak után

42. sor: Ebben a sorban kell igazolni az adóelőlegnél figyelembe vett családi kedvezményt, mely kedvezményezett eltartottanként illeti meg a magánszemélyt. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak azt kell tekinteni,

- akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény alapján családi pótlékot, bármely EGT-állam hasonló joga alapján családi pótlékot, vagy más, hasonló ellátást (továbbiakban együtt: családi pótlék) folyósítanak, illetve

- a magzat (ikermagzat) várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig),

- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,

- aki rokkantsági járadékban részesül.

Ha a dolgozó (tag) jogosult ugyan a családi pótlékra, de nem élt a folyósítás lehetőségével, úgy a kedvezményt nem veheti igénybe.

Az igazolásban azt az összeget kell igazolni, a "b" oszlopban, melyet az adóelőleg levonásánál (a magánszemély nyilatkozatára tekintettel) érvényesített a munkáltató.

A családi kedvezményre jogosultak esetében az a magánszemély veheti igénybe ezt a kedvezményt, aki a családok támogatásáról szóló törvény illetve EGT-állam hasonló jogszabálya szerint családi pótlékra jogosult, továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Ha a kedvezményezett eltartott saját maga jogosult a családi pótlékra, akkor a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül (döntésük szerint) egy érvényesítheti a családi kedvezményt, vagyis egy személy tekinthető jogosultnak. Ezen előírások vonatkoznak a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetére is.

A saját jogán családi pótlékra jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében, a vele közös háztartásban élő magánszemélyek egyike érvényesítheti a kedvezményt, feltéve, hogy az adókedvezményt igénybe venni kívánó a vele közös háztartásban élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozott a munkáltatója felé arról, hogy ezt a kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe. Abban az esetben, ha a kedvezményt érvényesíteni kívánó magánszemély már az adóelőleg levonásakor megtette ezt a nyilatkozatot a munkáltatójának, akkor az adóévben már csak ő érvényesítheti a családi kedvezményt és az év végén házastársával (élettársával) csak a kedvezmény megosztására van lehetősége.

Nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély, aki a családi pótlékot, mint vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja. A szociális intézmény vezetője, ha a családi pótlékot az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja, erre tekintettel nem érvényesíthet családi kedvezményt.

2.4 Elkülönülten adózó jövedelmek

Az elkülönülten adózó jövedelmek igazolásakor jogcímenként közölni kell az arra szolgáló helyen a kifizetés (juttatás) bruttó összegét ("a" oszlop), az adó alapját ("b" oszlop), az adóalapot terhelő adó összegét ("c" oszlop), valamint a ténylegesen levonásra került adó összegét ("d" oszlop).

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (bevétel)

164. sor: Ez a sor szolgál a belföldi ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és adója feltüntetésére. Az ingatlan bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni azzal, hogy a bevétel részét képezi az e tevékenységre tekintettel fizetett költségtérítés is.

A jövedelmet 25%-os adó terheli, melyet a kifizetőnek a rá vonatkozó szabályok szerint kellett megállapítania, levonnia és befizetnie. Nem kellett az adót levonnia a kifizetőnek (és az igazolásban sem kell szerepeltetnie), ha a bérbeadó magánszemély igazolta részére, hogy az ingatlan bérbeadási tevékenységét egyéni vállalkozóként végzi, vagy fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta. Amennyiben az előzőeken túlmenően más ok miatt a kifizető nem vonta le az adót, azt a magánszemélynek kellett megállapítania és negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-éig megfizetnie. Az ilyen kifizetés összegét is ebben a sorban kell feltüntetni.

Életjáradékból származó jövedelem

165. sor: Ellenszolgáltatás, ellenérték nélkül vállalt életjáradék folyósítása esetén a pénzben fizetett életjáradék összegét kell ebben a sorban feltüntetni. A kifizetett teljes összeg jövedelemnek minősül.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem

166. sor: Az értékpapír átruházásából származó jövedelem igazolására szolgál ez a sor, ha munkáltatótól (társas vállalkozástól) származik a magánszemélyek bevétele. Az árfolyam-nyereség után az adó 25%, az adót a kifizető a jövedelem megszerzése napján megállapította, levonta.

A személyi jövedelemadó törvény 3. § 34. pontjában meghatározott értékpapírra kell alkalmazni.

Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapír átruházására tekintettel megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére és a járulékos költségekre fordított kiadás együttes összegét.

Nem minősül árfolyamnyereségnek az a rész, amelyet más, például munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként, illetve kamatból származó jövedelem jogcímén szerez meg a magánszemély.

A bevételből a jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani.

Abban az esetben, ha a magánszemély bevételének megszerzése több részletben történik, úgy a magánszemély a jövedelmet a részletnek a teljes várható bevételhez viszonyított arányában szerzi meg.

A kifizető a jövedelem jogcíme szerinti 25%-os adót (adóelőleget) a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemély az adót az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Amennyiben az szja törvény rendelkezései alapján az adott értékpapír esetében a szokásos piaci értéket* kell figyelembe venni, úgy a megszerzési és elidegenítési érték tekintetében is e szerint kell eljárni.[8]

Az árfolyamnyereség számításánál az értékpapír szerzési értékének meghatározásakor az szja törvény előírásai szerint kell eljárni.

Az szja törvényben meghatározott jogcímeken kívüli, illetőleg a törvény szerinti szerzési módtól* eltérően megszerzett értékpapír esetében az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a megszerzés érdekében, az értékpapír átruházásáig a magánszemély által teljesített, igazolt összeg minősül.[9]

Az árfolyamnyereség számításánál figyelembe vehetők az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek.

Osztalék címén megszerzett jövedelmek

167. és 169. sorok: Ezek a sorok szolgálnak az osztalék címén kifizetett jövedelem és levont adója igazolására.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában osztaléknak minősül az adózás utáni eredményből a társas vállalkozás (ide tartozik a szövetkezet is) magánszemély tagjának (részvényese, alapítója), tulajdonosának részesedése, ideértve az adózott eredményből a kamatozó részvény utáni kamatot is. Amennyiben a kifizetett kamatot a társaság a költségei között számolta el, az a magánszemélynél egyéb jövedelemnek minősül, és az adatközlés e sorában kell feltüntetni.

Egyéb jövedelemnek kell tekinteni és nem itt, hanem a 17. sornál kell közölni az alacsony adókulcsú államban székhely-lyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet megbízásából fizetett osztalékot.

Ha a magánszemély részére a 2009. évben osztalékelőleg fizetés történt, úgy az osztalékelőlegből levont adót el kell számolni, a megállapítás időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben.

Ez azt jelenti, hogy az osztalék megállapítására vonatkozó szabályok alapján kiszámított - feltüntetett osztalék jövedelem adóját össze kellett vetni a 2009. évben levont adóval. Amennyiben az osztalékelőlegből osztalékká vált összeg adója meghaladta az osztalékelőlegből levont adó összegét, a különbözetet a magánszemélynek kellett megfizetnie a megállapítás negyedévét követő hónap 12-éig.

Ha az osztalékelőlegből nem az egész válik osztalékká, a ténylegesen osztalékká vált összeget kell az azt terhelő adójával együtt igazolni. A magánszemély a 1053-as bevallásában igényelheti vissza az esetlegesen túlfizetésként mutatkozó összeget.

Amikor több osztalék megállapítására, fizetésére kerül sor, mint amekkora osztalékelőleget fizettek 2009-ben a magánszemélynek, az osztalék kifizetéssel kapcsolatos adólevonási szabályokat kell az előzőekben leírtak figyelembevételével alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy az osztalék összeghez tartozó, 2010. évben levont adót, az adott sor "d" oszlopába kell beírni.

Ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-ig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás - Kft, Nyrt, Zrt. - magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelése útján szerzett osztaléknak minősülő jövedelem összege után az adót nem kellett megfizetni. Ennek feltétele, hogy a névérték felemelése a gazdasági társaságokról, illetőleg a szövetkezetekről szóló törvény rendelkezései szerint a gazdasági társaság, illetőleg a szövetkezet jogutódlással történő megszűnése (átalakulása) vagy a szövetkezet részleges átalakulása keretében történt, azzal, hogy utóbb az ily módon szerzett vagyoni érték az árfolyamnyereség részét képezi, illetőleg mint vállalkozásból kivont, adózatlanul befektetett jövedelem majd az elidegenítéskor lesz adóköteles a 2002. december 31-éig hatályos szabályok alapján. Ha a magánszemély ily módon jutott jövedelemhez, az összeget csak akkor kell a megszerzett jövedelem jogcíme szerint az igazoláson feltüntetni, ha a magánszemély 2010. évben elidegenítette az értékpapírt.

A társas vállalkozás által a tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részére a várható osztalékra tekintettel juttatott osztalékelőleg után az adó mértéke az osztalékelőleg 25%-a. A kifizetőnek az adót a kifizetés időpontjában kell megállapítania, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint megfizetnie és igazolnia (52. sor).

Az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után az adó mértéke 10%. Az előzőek szerinti osztalékból, osztalékelőlegből levont 10%-os adó összegét a 52. sor "a" oszlopában kell feltüntetni.

Az adózó az osztalékelőlegből levont adót "elszámolta" a kifizetés időpontját követő első beszámoló elfogadásával megállapított osztalékot terhelő adóval szemben. Az osztalékelőlegre egyebekben az osztalékra irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A 2009-ben kifizetett osztalékelőlegből utóbb osztalékká vált részt és annak megfizetett (elszámolt) adóját a 2010. évről kiállított igazolás megfelelő sorában és a benyújtandó adóbevallásban kell szerepeltetni.

Osztalék 10%-os adóval terhelt összege

167. sor: A bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény* szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírból (továbbiakban: tőzsdére bevezetett értékpapír) származó, az adott állam joga szerint osztaléknak elismert hozam címén a magánszemély által 2010. évben megszerzett összeget és a levont 10%-os adót ebben a sorban kell feltüntetni.[10]

Osztalék 25%-os adóval terhelt összege

169. sor: Ez a sor tartalmazza annak az osztaléknak az ösz-szegét, amely 2010. évben a magánszemély részére vagyoni betétje arányában került kifizetésre a 2009. évi adózott eredmény (illetve eredménytartalék) terhére, illetőleg bármely korábbi évre jóváhagyott osztalékot.

A 2009. évben kifizetett osztalékelőlegből a 2010. évben a társaság első mérleg szerinti eredményének megállapítása után osztalékká vált részt kell itt igazolni akkor, ha az 25%-os adót viselt. (Az osztalékelőlegből 2009. évben levont adót az általános rész szerint kell elszámolni és az nem szerepelhet a "d" oszlopban.)

A 2010. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget nem itt, hanem az igazolás 52. sorában kell szerepeltetni.

A privatizációs lízing jövedelme

170. sor: Ebben a sorban kell igazolni a jövedelmet, ha a magánszemély privatizációs lízing formájában megszerzett vagyonrészét a társasága 2010-ben visszavásárolta. Jövedelemként a cégbíróságon bejegyzett névérték vagy az ellenérték közül a magasabb összeget kell feltüntetni. A névértéknek vagy az ellenértéknek nem része az az összeg, amelyet a tulajdonrész megszerzése érdekében a magánszemély a saját adózott jövedelméből lízingdíj címén fizetett meg.

A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén jövedelemként a saját befizetéssel csökkentett eladási árat kell figyelembe venni akkor is, ha az a névértéknél alacsonyabb.

Ha az adót a kifizető megállapította és levonta, ebben a sorban adatot nem kell feltüntetni!

Vállalkozásból kivont jövedelem

175. sor: Ebben a sorban kell igazolni a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonással történő leszállítása, a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, valamint a magánszemély tag tagsági viszonyának megszűnése miatt a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét a 3.11 pontban leírtak figyelembevételével.

Egyéb forrásadós jövedelmek

178. sor: Ennek a sornak az "a" oszlopa szolgál azon külön adózó jövedelmek igazolására, melyek az előző sorokban (164-175. sorok) nem szerepelnek és az adót a kifizető nem vonta le. Ezen sor "a" oszlopa előtti részben a jövedelemforrást kell megnevezni.

Az elkülönülten adózó jövedelmek, az adóalapokat terhelő adók és a levont adók összegei összesen

179. sor: Ennek a sornak az oszlopaiban kell összesíteni az elkülönülten adózó (164-178. sorokban feltüntetett) jövedelmeket, az azokat terhelő adókat és a levont adók adatait.

2.5 Külföldi jövedelmek

Amennyiben a magánszemélynek a 2010. adóévben külföldi pénznemben keletkezett bevétele, merült fel kiadása, valamint bármely bizonylat külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.

Ha a magánszemély a bevételt külföldi pénznemben szerezte, vagy ha a kiadást külföldi pénznemben fizette ki, és rendelkezik - a külföldi pénz eladása esetén - követő 15 napon, illetve - külföldi pénz vétele esetén - megelőző 15 napon belül pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.

Osztalékból származó jövedelem és adója

186. és 187. sor: Ha a magánszemély 2010-ben külföldről kapott osztalékot, akkor ebbe a sorba a külföldről származó osztalék teljes összegét fel kell tüntetni.

A külföldről származó, külföldi pénznemben megszerzett osztalékjövedelmét forintra átszámítva kell a bevallásban szerepeltetnie. A külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem után az adó mértéke - a kifizetés nagyságától függetlenül - 25%.

Ha az osztalék forrása szerinti országgal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, akkor a külföldön igazoltan megfizetett, az egyezmény szerint levonható adó forintra átszámított összegét a 25%-os adóból kell levonni és a különbözetként jelentkező adót beírni e sor "c" oszlopába. Amennyiben az osztalékjövedelmét a magánszemély az Európai Unió tagállamában elismert piacnak minősülő (de nem Magyarországon működő) tőzsdéjére bevezetett értékpapírból szerezte 2010. évben, akkor az adó mértéke 10%. Ha a külföldön megfizetett adó azonos a 10, 25%-os adóval vagy annál több, akkor a "c" oszlopba nullát kell írni!

Nemzetközi egyezmény hiányában a külföldön igazoltan megfizetett adó ugyancsak beszámítható úgy, hogy legalább 5% adót Magyarországon is kell a magánszemélynek fizetnie az ilyen osztalékjövedelem után, vagyis a "c" oszlopban adóként az osztalékjövedelem legalább 5%-át kell szerepeltetni.

A 2010. évi összes külföldön is adózott jövedelmek és adójuk

190. sor: Ebben a sorban kell összegezni a 186-187. sorok "b" és "c" oszlopainak jövedelem és adó összegeit.

2.6 Egyéb adatok

A 2010-ben kapott, törvényben meghatározott és az állami végkielégítés következő évre (évekre) átvitt része

50. sor: Ebben a sorban (a "b" oszlopban) a munkaviszony megszűnésével összefüggő, törvényben meghatározott és az állami végkielégítésnek azt a részét kell szerepeltetni, amelyet a következő év (évek) összevont adóalapjához kell hozzászámítani (a magánszemély nyilatkozatban nem kérte a kifizetés évében történő teljes figyelembe vételét). Itt kell feltüntetni az erre jutó adóelőleg összegét, és az áthúzódó hónapok számát is az "a" oszlopban jelölt helyen.

Abban az esetben, ha a munkaviszony nem szűnt meg a 2010. évben (munkavégzés alóli felmentést kapott a dolgozó), de a törvényben meghatározott és az állami végkielégítést az utolsó munkában töltött napon, még 2010-ben kifizették részére, a végkielégítés teljes összegét ebben a sorban kell szerepeltetni, feltéve, hogy a magánszemély nem nyilatkozott arról, hogy a kifizetés évében kéri figyelembe venni a végkielégítés összegét. A törvényben meghatározott mértéken felül fizetett végkielégítés összegét nem itt, hanem a 2010. évben megszerzett más, nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az igazolás 5. sorának összegében kell feltüntetni.

Munkavállalói érdekképviseleti tagdíj

51. sor: Ez a sor szolgál a munkabérből levont munkavállalói érdekképviseleti tagdíj feltüntetésére.

A 2010-ben felvett osztalékelőleg

52. sor: A "b" oszlopban kell szerepeltetni a 2010. évben osztalékelőleg címén kifizetett összeget. Osztalékelőlegnek kell tekinteni az osztalékra jogosult magánszemély részére a társaság (munkáltató) által a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél követelésként nyilvántartásba vett összeget. Az abból levont 25%-os mértékű adó összegét az "a" oszlopba kell beírni.

Az Európai Unió bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után az adó mértéke 10%. Az előzőek szerinti osztalékból, osztalékelőlegből levont 10%-os adó összegét a 52. sor "a" oszlopában kell feltüntetni.

A 2010. évben kapott végkielégítésnek a 2010. évi jövedelemszámításnálfigyelembe vett hónapok száma:

53. sor: Ha a magánszemély munkaviszonya megszűnt, és ezzel összefüggésben 2010-ben végkielégítést kapott, akkor a 8. sorban szerepeltetett, 2010. évi jövedelemszámításnál figyelembe vett hónapok számát az "a" oszlopba kell feltüntetni.

A 25. sorból a bérjövedelem alapja, és az adóalap-kiegészítéssel növelt összege

55. sor: Ez a sor a kettős adózást kizáró egyezmény szerint külföldön adóköteles, adóterhet nem viselő járandóságnak nem minősülő jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.

Amennyiben a magánszemélynek az egyezmény alapján a belföldi munkaviszonyból származó jövedelme után külföldön kellett adóznia, akkor a munkaviszonyból származó bér összegének alapját az "a" oszlopba, az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet a "b" oszlopba kell beírnia.

A külföldön megfizetett adót só napján (2009. december 31-én) érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell Ft-ra átszámítani. Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó euróban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt Ft-ra átszámítani.

A 26 sorból a bérjövedelem alapja, és az adóalap-kiegészítéssel növelt összege

56. sor: Ez a sor a kettős adózást kizáró egyezmény hiányában külföldön is adózott jövedelem után külföldön megfizetett adó igazolására szolgál (egyéb adatként), amennyiben erről a kifizető hiteles adattal rendelkezik.

Abban az esetben, ha a magánszemélynek a belföldi munkáltatójától származó jövedelme után egyezmény vagy viszonosság hiányában külföldön is adót kellett fizetnie, akkor a munkaviszonyból származó bér összegének alapját az "a" oszlopba, az adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet a "b" oszlopba kell beírnia.

A külföldön megfizetett adót a magánszemély választása szerint az MNB hivatalos, az év utolsó napján (2010. december 31-én), vagy a kiadás teljesítésének időpontjában érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell Ft-ra átszámítani.

2010. augusztus 16-ától, ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevétel forintra történő átszámításához a megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

Amennyiben olyan külföldi pénznemben fizették az adót, amelyet az MNB nem jegyez, akkor az MNB által a Magyar Közlönyben közzétett, az év utolsó napjára vonatkozó euróban megadott árfolyam figyelembevételével kell azt Ft-ra átszámítani.

A külföldön megfizetett jövedelemadó (25. sor "d" oszlopában szereplő jövedelem után)

197. sor: Ebben a sorban a 25. sorban feltüntetett jövedelme után külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadó forintra átszámított összegét kell szerepeltetnie. Nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely a magánszemélynek törvény, nemzetközi szerződés, viszonosság vagy a külföldi jog alapján visszajár.

A külföldön megfizetett jövedelemadó (26. sor "d" oszlopában szereplő jövedelem után)

198. sor: Ha a 26. sorban is kell jövedelmet szerepeltetni, akkor ebben a sorban a magánszemély jövedelme után külföldön igazoltan megfizetett jövedelemadó forintra átszámított összegét kell feltüntetnie.

A magánszemélyt az adóévben megillető családi kedvezmény összege

650. sor: Itt kell feltüntetni a családi kedvezmény szja törvény alapján érvényesíthető teljes összegét (ha erről a munkáltatónak, a társas vállalkozásnak tudomása van) függetlenül attól, hogy az adóelőleg levonása során (42. sor) ebből az összegből mennyit tudott figyelembe venni a munkáltató.

3. További igazolások, melyeket a kifizetőnek (munkáltatónak) kell kiállítania

3.1 A kifizető kötelezettsége a magánszemélynek történő kifizetés esetén

A magánszemély részére történő kifizetés esetén a kifizető 2010. évre olyan bizonylatot köteles kiállítani és kifizetéskor

a magánszemély részére átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, a személyi jövedelemadó vonatkozásában az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg, valamint az abban figyelembe vett adóalap-kiegészítés, illetve a levont adóelőleg, adó, vagy a bármely ok folytán levonni elmulasztott adóelőleg, illetőleg adó összege. Az igazolás kiadásával egyidejűleg, a le nem vont adóelőleg összegének feltüntetése mellett, a kifizető felhívja a magánszemély figyelmét, hogy az adóelőleg le nem vont részét köteles megfizetni.[11]

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyra is vonatkoznak a kifizetői minőségével kapcsolatban az általános előírások.

Minden kifizető már a kifizetés alkalmával köteles a bevételről szóló bizonylatot a magánszemély részére átadni. Ha ez az adóév során bármilyen okból nem történt meg, a magánszemély kérésére, vagy kérés nélkül is pótolni kell azt, legkésőbb az adóévet követő év január 31-éig. Ilyenkor az egy kifizető által, ugyanazon magánszemély részére történt többszöri kifizetés összevont igazolásban is szerepeltethető. Ebben az esetben az összevont igazolás kiadása nem kötelező, de kiadható. A kifizetések jogcímét (jogcímeit) azonban az ösz-szevont igazolásban is a törvényben és e tájékoztatóban meghatározott jövedelem-fajtánként külön-külön kell megadni.

Ezt az összevont igazolást csak akkor lehet az M30-as nyomtatványon megadni, ha a kifizető a magánszemély munkáltatója december 31-én és a munkaviszonyból származó jövedelmét (is) igazolja. Az M30-as igazolást kiadhatja a társas vállalkozás, a polgári jogi társaság (továbbiakban: társas vállalkozás), ha a magánszemély a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag.

Társas vállalkozás magánszemély tagja esetében a személyes közreműködői díj-kiegészítésére új szabály került bevezetésre. E szerint a magánszemély tag részére a társas vállalkozásnak a személyes közreműködői díj-kiegészítéséről önálló igazolást kell kiállítania.* A személyes közreműködői díj-kiegészítésre vonatkozó szabályok alkalmazása nem kötelező, az a magánszemély döntése, hogy kiegészíti-e az éves közreműködői díját. Kiegészítés alkalmazása esetén adókedvezményre jogosult.[12]

Fontos! A személyes közreműködés díját - függetlenül attól, hogy a 8. sz. melléklet szerinti igazoláson is szerepel, mert a kiegészítés meghatározásához szükséges - az összevont igazoláson fel kell tüntetni!

Az M30-as nyomtatvány (Munkáltatói, társas vállalkozás általi igazolás a személyi jövedelemadó bevallásához), mint elnevezése is utal rá, nem adható ki a fentiekben meghatározottakon túl, összevont igazolásként. Nem kifogásolható, ha az M30-as nyomtatvány adattartalma szerint készíti el a kifizető az összesített igazolást, azonban a nyomtatványt magát, és elnevezését nem lehet felhasználni. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra is, hogy az M30-as nyomtatvány adattartalma nem teljes körű, azaz a 1053-as bevallás nem minden sorát tartalmazza.

Szintén új szabályozásként került bevezetésre a 2010. adóév során a magánszemély részére kifizetett, a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésére tekintettel, a magánszemély részére juttatott egyes jövedelmeiket terhelő különadó összegéről készítendő igazolás kiállítási kötelezettség, melyet a kifizetéskor (illetve a magányszemély kérésére 30 napon belül) át kell adni a magánszemély részére.[13]

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti kifizetésekről kiállított igazolásnak tartalmaznia kell az ekho alapját, valamint elkülönülten a levont közterheket százalékos kulcsonként, továbbá a nettó kifizetés összegét. Abban az esetben, ha a magánszemély az ekho-t munkaviszonyából származó jövedelmére választotta, úgy az adójóváírásra jogosító hónapok megnevezését is fel kell tüntetni. Abban az esetben, ha a magánszemély átvállalja a kifizetőt terhelő ekho összegének megfizetését is, az igazolásnak ezt a tényt is tartalmaznia kell. (Részletesen a 3.2 pontnál, a javasolt mintánál.)

3.2 Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás a 2010. évben

A 2010. évben az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai többször is megváltoztak.

2010. január 1. és március 31. között még alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról beszélünk, mely jogviszony keretében munkaszerződésnek a munkavállalói könyv kitöltése, közteherjegy beragasztása és aláírással hitelesítése minősült.

Ezen jogviszony keretében foglalkoztatott utáni járulék- és adófizetési, illetve levonási kötelezettségeket a kifizetett bérhez viszonyítottan megfelelő összegű közteherjegy beragasztásával lehetett kiváltani. A munkavállaló bérjövedelmeként a kifizetett munkadíj sávjához tartozó - a törvény melléklete szerinti - ellátási alapot, befizetett adóelőlegként ezen ellátási alap 0%-át kell figyelembe venni.

Ebben az időszakban az alkalmi munkavállalói könyv kiállítója (az állami foglalkoztatási szerv) a tárgyévet követő év január 31-ig igazolást ad ki a munkavállalónak a személyes azonosító adatain kívül a munkavállalói könyvbe ragasztott közteherjegy(ek) alapján számított ellátási alapjáról, naptári negyedévenkénti bontásban megfizetett adóelőlegéről, a munkaviszony időtartamáról.

A bérjövedelmet nem kötelező bevallania annak a magánszemélynek, akinek ez a jövedelme kevesebb, mint a minimálbér éves összege (882 000 Ft), és az szja alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, szja szerinti adóbevallás alá eső adóköteles jövedelme nem volt.

A kifizetőnek ezen jogviszonyból eredően bevallási, illetve igazolás kiadási kötelezettsége nem keletkezett.

2010. április 1. és július 31. közötti időszakra az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni, mely szerint egyszerűsített módon, a törvény melléklete szerinti munkaszerződés megkötésével lehetett munkaviszonyt létesíteni természetes személy által kizárólag háztartási munkára, közhasznú szervezetnek minősülő munkáltató általi foglalkoztatásra, mezőgazdasági illetve idegenforgalmi idénymunkára, valamint alkalmi munkára.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy után a személyi jövedelemadó levonási és befizetési, valamint a járulékfizetési kötelezettségekre az szja törvény és a Tbj. rendelkezésit kellett alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően foglalkoztatott idénymunkás és háztartási alkalmazott esetében a kifizető az adó- és járulékfizetési és levonási kötelezettségeit a kifizetett nettó munkabér 30%-ával megegyező összegű közteher megfizetésével kiválthatta.

A munkáltató az szja törvény és a Tbj. általános szabályai helyett, illetve a közteher fizetése helyett bizonyos feltételek teljesítése esetében választhatta azt is, hogy 2010. július 12-éig egy összegben közteherelőleget (közteherelőleg-alap 12 százaléka) fizet.

Ha a munkavállaló másik tagállamban volt biztosított és erről igazolással is rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet.

A közteher megfizetésével a foglalkoztatott a Tbj. szempontjából nem vált biztosítottá.

A foglalkoztató köteles volt írásban tájékoztatni a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont járulékokról.

A foglalkoztató továbbá a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt foglalkoztatási, biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a levont járulékok (tagdíj) összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

Mindezeken túlmenően a munkáltató köteles volt olyan bizonylatot is kiállítani és a kifizetéskor átadni a magánszemélynek, amely tartalmazza a magánszemély bevételét, jogcímét, az adó(előleg) összegét.

Főszabályként a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint teljesíti, vagyis a 1008-as bevallást elektronikus úton havonta kell benyújtani, a tárgyhót követő hó 12. napjáig.

A 30 százalékos közteherfizetés választásakor - az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével - a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papír alapon évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti.

A 30 százalékos közteher fizetési kötelezettség választása esetében a foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

A háztartási munkából, valamint az idénymunkából származó jövedelemről a természetes személynek nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, ha nem külföldi személy vagy az ezen foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot nem haladja meg vagy ezen jövedelme mellett az szja törvény alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az szja törvény szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt.

Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a munkáltatót terhelő igazolás kiadási kötelezettség (jövedelem, adó) ebben az esetben is fennáll.

Az alkalmi munkavállalók és a kiemelkedően közhasznú szervezet által foglalkoztatottak jövedelemhatártól függetlenül kötelesek bevallani jövedelmüket, mely kifizetett bér után adójóváírást érvényesíthetnek.

2010. augusztus 1. és december 31. közötti időszakra az új egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára, valamint alkalmi munkára.

A munkaviszony a felek megállapodása alapján a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A munkaszerződést nem kötelező írásba foglalni, azonban a munkavállaló kérésére azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell megtenni.

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként, idénymunka esetén 500 Ft, alkalmi munka esetén 1000 Ft. A közteher megfizetésével a munkáltatót nem terheli tbj., szakképzési, egészségügyi és rehabilitációs hozzájárulás fizetési, valamint szja-előleg levonási kötelezettség.

Ha a munkavállaló másik tagállamban biztosított és erről igazolással is rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet.

A közteher megfizetésével a foglalkoztatott a Tbj. szempontjából nem válik biztosítottá.

Abban az esetben, ha a munkáltató a törvényben meghatározott létszám-, illetve időkorlátot túllépi, az szja és a járulékfizetési kötelezettségeket az szja törvény és a Tbj. általános rendelkezései szerint kell teljesítenie.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, ha nem külföldi személy vagy ezen foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot nem haladja meg vagy ezen jövedelme mellett az szja törvény alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az szja törvény szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt.

A foglalkoztató köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg az általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont járulékokról.

Ezen túlmenően a munkáltató köteles olyan bizonylatot is kiállítani és a kifizetéskor átadni a magánszemélynek, amely tartalmazza a magánszemély bevételét, jogcímét, az adó(előleg) összegét.

Főszabályként a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az Art. 31. §-ának (2) bekezdése szerint teljesíti, vagyis a 1008-as bevallást elektronikus úton havonta kell benyújtani, a tárgyhót követő hó 12. napjáig. A bevallás benyújtására egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal papír alapon a 1008E-s nyomtatványon a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti.

A foglalkoztatónak a tárgyévet követő év január 31. napjáig nem kell összesített igazolást kiadni a foglalkoztatott, illetve biztosított részére a tárgyévben az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett jövedelméről.

3.3 A munkaviszony megszűnésekor kiállított igazolás (Adatlap 2010)

Ha a magánszemély munkaviszonya év közben megszűnik, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről - ideértve az adóévben fennálló munkaviszony időtartama alatt általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást is -, és a levont adóelőlegekről szóló adatlapot a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély részére kiadni. Az adatlapnak tartalmaznia kell az adóéven belüli, előző munkáltató által közölt adatokat is. Kirendelés esetén a kirendelő adja ki a magánszemély részére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatközlése alapján. Az Adatlap megjegyzés rovatában minden fontos olyan információt fel kell tüntetni, amely a következő munkáltató, ennek hiányában a magánszemély számára fontos lehet.

Az Adatlap kiállítása mellett a munkaviszony megszűnésekor a kifizető az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 8-12. paragrafusaiban illetve a meghatározott esetekben köteles különadó igazolást is kiállítani.

A 2011. évre alkalmazható Adatlap és kitöltési útmutatója az Adó és Ellenőrzési Értesítőben jelenik majd meg.

3.4 A magánszemély nyugdíjazása vagy halála esetén kiadandó igazolás

Ha a magánszemély munkaviszonya év közben nyugdíjazása vagy halála miatt szűnik meg, a munkáltató az adóévben általa kifizetett jövedelemről és a levont adóelőlegekről szóló bizonylatot (igazolást, adatlapot) a munkaviszony megszűnésének időpontjában köteles a magánszemély (a magánszemély halála esetén az igazolást a vele közös háztartásban élt hozzátartozója, ennek hiányában örököse) részére kiadni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adóéven belüli esetlegesen előző munkáltató által közölt adatokat is.

3.5 Az állami vagy törvényben meghatározott végkielégítés kifizetésekor kiállított igazolás

Az állami vagy törvényben meghatározott más végkielégítés kifizetése esetén, feltéve, hogy nem része a különadó alapnak, a kifizető által kiállított igazolásnak tartalmaznia kell a végkielégítés teljes összegét, ebből a kifizetéskor levont adóelőleg összegét, továbbá - a magánszemély írásos nyilatkozatának hiányában - azt is, hogy a végkielégítést mely adóévekre és milyen összegben kell a magánszemély jövedelmének tekinteni, illetve a már levont adóelőlegből milyen összeget kell az egyes adóévek adóelőlegeként számításba venni.

Törvényben meghatározott mértékű végkielégítésnek minősül a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV törvény alapján folyósított végkielégítés, leszerelési segély, szerződés-hosszabbítási díj és továbbszolgálói jutalom is.

3.6 A társadalombiztosítási szerv igazolása

A társadalombiztosítási szerv köteles az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről a magánszemély részére a kifizetéskor igazolást adni.

Az igazolásban a kifizetett összeg jogcímét is meg kell jelölnie, illetve ha a kifizetett összeg bérjövedelemnek minősül, az adójóváírásra jogosító hónapot is meg kell neveznie.

3.7 Tartós befektetésből származó jövedelem igazolása

A tartós befektetési szerződés arra vonatkozó külön megállapodás, hogy a felek az említett jövedelem tekintetében az szja 67/B. § szerinti adózási szabályokat alkalmazzák.

Tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül pénzösszeg befektetési szolgáltatóval, illetőleg hitelintézettel megkötött tartós befektetési szerződéssel történő lekötése révén, a magánszemélyt a lekötés megszűnésekor, megszakításakor megillető bevételnek - ideértve a befektetésben lévő pénzügyi eszköznek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor irányadó szokásos piaci értékét is - az említett rendelkezések szerint lekötött pénzösszeget meghaladó része (lekötési hozam).

Lekötött pénzösszegnek minősül a tartós befektetési szerződés alapján az adóévben egy összegben vagy részletekben történő, első alkalommal legalább 25 ezer forint befizetés, amelyet a befektetések hozamaival (kamat, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség, osztalék stb.) együtt a magánszemély a befizetés naptári évét követő legalább három naptári évben (a továbbiakban: hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (a továbbiakban: kétéves lekötési időszak, a három- és kétéves időszak együtt a továbbiakban: ötéves lekötési időszak), a vállalt lekötési időszak utolsó napján is még a befektetési szolgáltató, illetőleg a hitelintézet által szerződésenként vezetett lekötési nyilvántartásban tart.

A lekötött pénzösszeg az elhelyezés naptári évét követően a hároméves, illetve ötéves lekötési időszakban az említett hozamok jóváírásán kívül további befizetéssel nem növelhető és az egyes tartós befektetési szerződések alapján fennálló állományok között átcsoportosítás nem lehetséges.

Egy naptári éven belül ugyanazon befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel

a) ellenőrzött tőkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszközre és olyan forintban denominált pénzügyi eszközre (pl. állampapír, befektetési jegy), amelynek a befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne, vagy

b) kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben forintban történő elhelyezésre vonatkozó célra egyaránt egy-egy tartós befektetési szerződés köthető. Más tekintetben a magánszemély ilyen szerződéseinek száma nem korlátozott.

Az szja törvény és az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő hitelintézet, befektetési szolgáltató, a tartós befektetésből származó jövedelemről, a tartós lekötés napjáról, valamint a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napjáról a jövedelem keletkezésének adóévét követő év február 15-éig igazolást ad a magánszemélynek.

Az igazolás tartalmáról - a magánszemély nevének, adóazonosító számának feltüntetésével - a 10K97 számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.

3.8 Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték igazolása

Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték* esetében jövedelemnek minősül az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költséget az árfolyamnyereségből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani és igazolni.[14]

A magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értéket juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony, és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani, és ennek megfelelően kell az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) teljesíteni.

A szokásos piaci érték meghatározása az szja törvény 3. § 9. pontja szerint történik.

Nem minősül bevételnek a szerzéskor a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték akkor, ha a magánszemély

- az értékpapírt olyan jog gyakorlásával szerezte meg, amelyet bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben szerezhetett;

- az értékpapírt társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként legfeljebb névértéken történő átalakítása (kicserélése), a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte (ide nem értve a dolgozói üzletrészt, dolgozói részvényt);

- az értékpapírt átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész tulajdonosaként a társas vállalkozás jogutódjában szerezte;

- az értékpapírt dolgozói részvényként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte;

- a névre szóló részvényt átváltoztatható kötvény átalakításával szerezte;

- a kárpótlási jegyet az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel;

- részvényét, üzletrészét házastársi közös vagyon (vagyonközösség) megosztása révén, adásvételi szerződésen kívüli jogcímen szerezte.

A belföldi székhelyű társas vállalkozás (átalakulás esetén jogutódja) - Kft, Nyrt, Zrt - jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelését, átalakulását, vagy az általa kibocsátott átváltoztatható kötvény átalakítását követően, magánszemélyenként köteles a 10K71-es számú nyomtatványnak megfelelő adattartalommal adatot szolgáltatni az állami adóhatóság részére az e jogügylet révén kibocsátott összes értékpapírról, illetőleg az így kibocsátott (megemelt névértékű) értékpapír átruházásáról, bevonásáról, átalakításáról, illetőleg kicseréléséről.

Az adatszolgáltatást 2011. január 31-éig kell teljesíteni.

A 2006. július 1-je előtt dolgozói üzletrészként megszerzett üzletrész (továbbiakban dolgozói üzletrész), dolgozói részvény bevonása, átalakítása, visszavásárlása munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és ennek megfelelően kell igazolni a magánszemély által az említett jogügylet révén megszerzett bevételnek azt a részét, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény rendelkezései szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény révén megszerzett dolgozói üzletrész, dolgozói részvény esetében az említett különbözet a munkavállalónál és - ha az értékpapír a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül.

Nem minősül bevételnek az említett különbözet, amennyiben a bevont dolgozói üzletrész, dolgozói részvény helyett a magánszemély a társas vállalkozás átalakulása révén újonnan kibocsátott azonos jogokat biztosító üzletrészt, dolgozói részvényt szerez.

Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társaság a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet. E szempontból társaságnak minősül az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg.

Ha a magánszemély az értékpapírt, átalakuló társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként, a társas vállalkozás jogutódjában szerezte és a társas vállalkozás jogutódja az adóévben megszűnt, az átalakuló társas vállalkozás tagja nem alkalmazhatja a fentiek szerinti kedvezőbb szabályt.

Ha a magánszemély a kárpótlási jegyét az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő vagyontárgy, részvény, üzletrész megvásárlására használja fel, a kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett eszközre (vagyontárgyra, részvényre, üzletrészre) fordított érték meghatározásánál az eredeti jogosult magánszemélynél vagy - ha a kárpótlási jegy a hagyaték tárgyát képezte - örökösénél a kárpótlási jegy kamattal növelt értékét kell figyelembe venni. Ha nem eredeti jogosultként vagy nem az eredeti jogosult örököseként szerezte meg a kárpótlási jegye(ke)t, és az így szerzett kárpótlási jegyet használja fel az állami tulajdon privatizációja során értékesítésre kerülő eszköz (vagyontárgy, részvény, üzletrész) megvásárlására, úgy szerzési értéknek a magánszemélynél a kárpótlási jegy megszerzésére fordított értéket is figyelembe kell venni.

Abban az esetben, ha a társas vállalkozás a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránti kérelmet 2002. december 31-éig benyújtotta a cégbíróság részére, akkor a társas vállalkozás ezt az összeget, csak akkor szerepelteti az igazolásban, ha a magánszemély 2010. évben elidegenítette az értékpapírt.

Kedvezményezett részesedéscserének az a jogügylet tekintendő, amelynek alapján egy társaság részesedést szerez egy másik társaság jegyzett tőkéjében.

Ha a magánszemély döntése szerint a szerzéskor adómentes a bevételnek az a része, mely meghaladja a jogügylet alapján megszerzett pénzösszeget, akkor a kifizetőnek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik az állami adóhatóság felé magánszemélyenként, a kedvezményezett részesedéscsere révén a magánszemélynek juttatott összes értékpapírról. Az adatszolgáltatást 2010. január 31-éig kell teljesíteni a 10K73-as adatlapon.

Ha utóbb a magánszemély az ily módon szerzett értékpapírt elidegeníti, adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.

3.9 Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték igazolása

A magánszemély által értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési, eladási vagy más hasonló jog átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy az ilyen jogról való lemondásra tekintettel megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel adókötelezettségének jogcímét, a felek (a magánszemély és a jogot alapító személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell megállapítani. Az adókötelezettséget, így a jövedelem megállapítását és igazolását is ennek megfelelően kell teljesíteni.

Nem tekinthető más hasonló jognak a más értékpapírban megtestesülő jog.

Az értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni értékből származó jövedelmet, adót (adóelőleget) a kifizető állapítja meg, és a 1008-as bevallásban kellett bevallania, megfizetnie. A jövedelemről a magánszemélynek 2011. január 31-ig igazolást ad. Az igazolásnak tartalmaznia kell legalább a megszerzett bevételeket, az igazolt járulékos költségeket, a jog, illetőleg az értékpapír megszerzésére fordított kiadást. Erről a 10K72-es adatszolgáltatást is teljesítenie kell 2011. január 31-ig.

A kifizetőt, a jog alapítását követően is terheli adatszolgáltatási kötelezettség magánszemélyenként, az állami adóhatóság felé a 10K72-es adatlapon. Nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség a kifizetőt, ha a jogot bárki számára azonos feltételek mellett megvalósuló ügyletben alapította.

3.10 Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelem

Az adópolitikáért felelős miniszter által ilyenként nyilvántartott, elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett jövedelemre külön rendelkezéseket tartalmaz az szja törvény. Ebből a szempontból:

- értékpapír: bármely EGT-államban, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában az elismert program szervezője vagy kapcsolt vállalkozása - ha a program szervezője külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete, akkor a külföldi vállalkozás, vagy kapcsolt vállalkozás - által forgalomba hozott (kibocsátott), tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló értékpapír;

- kötelező tartási időszak: a kötelező tartási időszak kezdő napjától a kötelező tartási időszak kezdő napjának évét követő második naptári év utolsó napjáig, vagy - ha ez korábbra esik - addig, a napig terjedő időszak, amelyen az értékpapír a magánszemély javára történő letétben tartása - a tőkepiacról szóló törvény 76/D. §-sában szabályozott, az ajánlattevőt megillető vételi jog gyakorlása következtében - ellehetetlenül;

- a kötelező tartási időszak kezdő napja: az elismert program keretében megszerzett értékpapír letétbe helyezésének napja, vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében az a nap, amelytől kezdődően a magánszemély a jog gyakorlására jogosult;

- a program szervezője: a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet benyújtó gazdasági társaság, illetve a program nyilvántartásba vétele iránti kérelmet magyarországi fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján benyújtó külföldi vállalkozás, a program nyilvántartásba vételét követően (ideértve az előbbiek jogutódját is);

- többségi irányítást gyakorló tag: az a jogi személy, egyéb szervezet, amely a program szervezőjénél közvetve vagy közvetlenül a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik;

- számviteli vezető: a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott vagy erre alkalmazott magánszemély;

- vezető tisztségviselő: a jogi személy, az egyéb szervezet törvényes képviseletére jogosult magánszemély.

A megszerzéskor nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték akkor, ha az értékpapírt az elismert program keretében, a meghatározott feltételekkel szerezte meg. Az egyik ilyen feltétel, hogy a program szervezője vagy a kibocsátó az értékpapírt a közvetlen átadás (birtokba adás) helyett az elismert program nyilvántartásáról rendelkező határozatban megjelölt, a tőkepiacról szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatónál, vagy - ha a kibocsátó külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet - bármely EGT-állam, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországában működő, a külföldi jog szerint befektetési szolgáltatónál a magánszemély javára egyedi letétbe helyezi. Nem számít szerzéskor bevételnek az sem, ha a magánszemély a program keretében kizárólag értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési vagy más hasonló jogot szerez, és a jog gyakorlására csak a jog alapításának évét követő második év letelte után jogosult.

Ha a magánszemély által az elismert program keretében 2010. évben megszerzett, az adóévben letétbe helyezett összes értékpapírjának a letétbe helyezés időpontjára megállapított együttes szokásos piaci értéke meghaladja az 1 000 000 Ft-ot, az adózó a kedvező adózási szabályokat (azaz például a szerzéskor nem bevétel) csak azokra az értékpapírokra alkalmazhatja, amelyeknek - a letétbe helyezés sorrendjében összesített - együttes (csökkentett) szokásos piaci értéke nem haladja meg az 1 000 000 Ft-ot.

Ha a magánszemély az értékpapírt nem ingyenesen szerzi meg, a szokásos piaci értéket a megszerzésre fordított értékkel csökkentve kell figyelembe venni.

A vételi, jegyzési vagy más hasonló jog gyakorlása révén megszerzett értékpapír esetében a jog gyakorlásának a napjára megállapított együttes (csökkentett) szokásos piaci értéket kell a joggyakorlás sorrendjében az 1 000 000 Ft-os határ szempontjából alkalmazni.

A magánszemély által elismert program keretében megszerzett többi értékpapírra, az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknél leírtakat kell alkalmazni.

Ha a magánszemély az adóévben több elismert program keretében szerez értékpapírt, az 1 000 000 Ft-os összeghatár eléréséről haladéktalanul köteles tájékoztatni valamennyi program szervezőjét.

Az adófizetési kötelezettség a program keretében megszerzett értékpapír elidegenítésekor keletkezik attól függően, hogy az a letétben tartás kötelező időszakának leteltét megelőzően, vagy azt követően történik.

A kötelező tartási időszak leteltét követően a letétbe helyezett értékpapír

a) ingyenes átruházása esetén (kivéve, ha az átruházás a kibocsátó részére történt) az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházásból származó bevételnek, az értékpapírnak az átruházás időpontjára megállapított szokásos piaci értéke minősül;

b) átalakítása, kicserélése révén megszerzett bevétel adókötelezettségére az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ha a jogviszony megszűnése, az átruházás, a kibocsátó megszűnése, jegyzett tőkéjének leszállítása, illetve a letéti őrzés más okból történő megszűnése a kötelező tartási időszakban történik, a magánszemély által megszerzett, - a gazdasági társaság munkavállalója esetében, munkaviszonyból származó jövedelemnek, vezető tisztségviselője esetében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek, illetve örökös esetén - egyéb jövedelemnek minősül. A jövedelem számításáról az szja törvény rendelkezik.

A magánszemély által megszerzett jövedelemmel összefüggő adókötelezettségeket a program szervezője a munkáltatóra irányadó rendelkezések szerint teljesíti. Ennek feltétele, hogy a jövedelem megszerzését követő napon a magánszeméllyel munkaviszonyban álljon. Egyéb esetekben a kifizetőkre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárnia. Ez utóbbi nem vonatkozik a bér kifizetőjére.

A magánszemély nem szerez jövedelmet, ha az értékpapírt felülbélyegzése, kicserélése, kedvezményezett részesedéscsere keretében történő átruházása céljából, vagy a kibocsátó átalakulása miatt veszi fel, feltéve, hogy

a) az említett jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez,

b) a letétkezelőt a felvétel időpontjában - ha a letétkezelő külföldi befektetési szolgáltató, akkor a program szervezőjét a felvétel időpontjáig - tájékoztatja a felvétel céljáról (okáról), valamint arról, hogy a jogügylet révén kizárólag értékpapírt szerez, valamint

c) a jogügylet révén megszerzett értékpapírt rendelkezése alapján a kibocsátó (megbízottja) a felvételt követő 15 napon belül a javára egyedi letétbe helyezi az eredeti letétkezelőnél. Az így letétbe helyezett értékpapír esetében a kötelező tartási idő kezdő napját az eredeti (a felvett) értékpapírnak megfelelően, az értékpapír megszerzésére fordított értéket az eredeti értékpapír megszerzésére fordított érték - és az esetleg teljesített vagyoni hozzájárulás - alapulvételével, annak megfelelően kell meghatározni.

Az új értékpapírra egyebekben az eredeti értékpapírra vonatkozó rendelkezések irányadók.

A letétkezelőt, illetve a program szervezőjét a folyamatos adatszolgáltatásról készült APEH tájékoztató szerinti adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség terheli a K70-es adatlapnak megfelelő adattartalommal. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése nem mentesíti az arra kötelezettet az adóhatóság felé teljesítendő bejelentési kötelezettsége alól.

3.11 Vállalkozásból kivont jövedelem[15]

- Az MRP (a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvényben meghatározott) szervezet megszűnése esetén a magánszemély jövedelmének minősül a bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély részére még járó, de a tulajdonába korábban nem került értékpapírok együttes, könyv szerinti értékét. Az MRP szervezetet a jövedelem megállapításakor résztvevőnként adatszolgáltatási kötelezettség terheli az állami adóhatóság felé (10K55), melyet az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az adóbevallása benyújtására előírt határidőig kellett teljesíteni.

Az MRP szervezet a következőkben leírtakat nem alkalmazhatja, kivéve azt az esetet, amikor ebben a részben külön is hivatkozik erre a tájékoztató.

A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában társas vállalkozás az a külföldi székhelyű jogi személy és egyéb szervezet is, amely a székhelye szerinti államban - kivéve az alacsony adókulcsú államot - a társasági adónak megfelelő adó alanya.

- Vállalkozásból kivont jövedelemnek kell tekinteni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése következtében vagy a társas vállalkozás cégbejegyzési kérelmének elutasítása, illetve a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése, vagy a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása, vagy a magánszemély tag tagsági viszonyának megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett jövedelmét.

A vállalkozásból kivont jövedelem esetében a jövedelemszerzés időpontja, ha a társas vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg, az utolsó üzleti évről készített mérleg, zárómérleg mérlegforduló napja. Cégbejegyzési kérelem elutasításakor, illetőleg a cégeljárás megszűntetésekor az előtársasági működés időszakáról készített beszámoló mérlegforduló-napja tekintendő a jövedelemszerzés időpontjának.

Egyebekben (az MRP szervezet esetében is) a kifizetés, a juttatás napja lesz a vállalkozásból kivont jövedelem megszerzésének időpontja függetlenül attól, hogy ugyanazon magánszemély részére több részletben történik a kifizetés.

Ebben az esetben azt kell feltételezni, hogy a kifizető (az MRP szervezet is) mindig a jövedelmet fizeti ki először a magánszemély számára, vagyis az adó-megállapítási kötelezettség már az első ilyen jogcímen teljesített kifizetéskor fennáll.

Az előbbiek szerinti időponttal kell megállapítani, levonni (az MRP szervezetnek is) a vállalkozásból kivont jövedelem után az adót (25%).

A belföldi székhelyű társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása és cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése esetén az adót a társas vállalkozás a jövedelemszerzés időpontjára megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és - akkor is, ha a levonásra bármely okból nem kerülhet sor - megfizeti. A kifizető a magánszemély helyett megfizetett, bevallott adót beszámíthatja a magánszemély-lyel szembeni kötelezettségébe. Egyébként az adót a kifizető a kifizetés időpontjában megállapítja, valamint az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint bevallja és megfizeti.

Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az így megállapított adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. A fizetendő adó -nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

3.12 Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételről a magánszemély részére kiadott igazolás (2. számú melléklet)

Ahhoz, hogy a magánszemély, az egyéni vállalkozó, valamint a társas vállalkozás tagja (továbbiakban: magánszemély) megfelelően ki tudja tölteni a 1053-as bevallásának azon sorait, amelyekben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással kapcsolatos adatokat fel kell tüntetnie, célszerű a 2. sz. mellékletben található minta szerinti tartalommal kiállítani az igazolást.

Fontos, hogy az igazolásból megállapítható legyen, hogy milyen jogviszonyára tekintettel választotta a magánszemély az ekho szerinti adózást, továbbá ki kell tűnnie belőle az eltérő kulcsok (9,5%, 11,1% és 15%) szerint levont ekho ösz-szegének. Az igazolásban a 3.2 és 3.3 sorokban X-szel jelölni kell azt is, ha az ekho megállapítását, bevallását és megfizetését a magánszemély átvállalta a kifizetőtől. Ebben az esetben csak a bevételt kell feltüntetni az erre szolgáló helyen a "b" oszlopban, az 1-2. pontok alatti adatok kitöltésén túl.

A 2010. év folyamán került bevezetésre az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózás választásának lehetősége a hivatásos sportolói, sportmunkatársi, valamint sportszakemberi, szakképzett edzői, sportszervezői, -irányítói FEOR számokkal (3716 és 2618) tevékenységet végzők számára.

Abban az esetben, ha a magánszemély ezekkel a FEOR számokkal végzett tevékenységét illetően részesült kifizetésben, annak tényét a mellékelt igazolás 5. pontjában megjegyzésként fel kell tüntetni.

4. A kifizető kötelezettsége a kedvezményre jogosító igazolások kiállításával kapcsolatban

Az igazolások nagy csoportja részben a magánszemély adóját csökkentő kedvezményekhez kapcsolódik.

Azok a szervezetek, amelyeknek igazolása alapján a magánszemély jövedelemadó-kedvezményt vehet igénybe, az erre szolgáló igazolást az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint a kedvezményre való jogosultság keletkezésének időpontjában, de legkésőbb 2011. február 15-éig, vagy ezt követően is - ha az igazolás kiadása bármely ok miatt elmaradt - kötelesek a magánszemély részére kiadni, ha a magánszemély közölte az adóazonosító jelét.

Az igazolást- eltérő rendelkezés hiányában - annak a szervezetnek (kifizetőnek) kell kiadnia a magánszemély részére, amelynek számláján a kedvezményre jogosító befizetést jóváírták.

Az igazolásban mindazokat az adatokat szerepeltetni kell, amelyekből megállapítható az igénybe vehető kedvezmény jogosultja, jogcíme és összege, valamint az igazolás kiállítója. Az igazolások helyes kiállításához a 5-6. számú mellékletek készültek.

A mellékletek formai szempontból "minták" az igazolások kiállításához, ugyanakkor a minták szerinti adattartalom kötelező.

Adókedvezményre jogosító jogcímek, mely kedvezmények csak igazolás birtokában érvényesíthetők:

- lakáscélú felhasználással összefüggésben felvett hitel törlesztése,

- súlyosan fogyatékos magánszemély részére járó kedvezmény.

A magánszemély igazolás birtokában rendelkezhet adójáról:

- az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba történő befizetésekkel, valamint

- a nyugdíj-előtakarékosságával kapcsolatban.

A kedvezmények azon csoportja, melyek érvényesítéséhez egyéb iratok, számlák szükségesek:

- őstermelői kedvezmény,

- családi kedvezmény,

- egyéb.

Az érvényesíthető engedmények és adókedvezmények szabályairól, érvényesítésének feltételeiről az szja törvény rendelkezik. E pont alatt csak azon engedmények és kedvezmények felsorolása található meg, melyek a nem egyéni vállalkozói, illetőleg nem a mezőgazdasági őstermelő minőségében érintik a magánszemélyt.

Az engedmények a számított adót csökkentik, és az érvényesítésükhöz jellemzően nem szükséges a kifizetéskor kapott igazoláson túl külön igazolás. Ezek a következők:

- A külföldön megfizetett adó beszámítása;

- Az adójóváírás;

- Az adóterhet nem viselő járandóságok utáni adó levonása (pl. nyugdíj);

- A magán-nyugdíjpénztári egyéb szolgáltatás engedménye.

Az összevont adóalap utáni adót csökkentő kedvezmények

érvényesítésére, valamint az adóról történő rendelkezésre csak igazolás birtokában van lehetőség. Az igazolásoknak tartalmazniuk kell minden olyan adatot, mely alapján a kedvezmény megállapítható, illetve melyek alapján az igazolás kiállítója az adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni tudja.

Az igazolások fő szabályként tartalmazzák:

- az igazolás kiállítójának azonosító adatait (név, székhely, adóazonosító szám), cégszerű aláírását,

- a magánszemély nevét, adóazonosító jelét és lakcímét,

- a 2010. évben befizetett, kedvezményre jogosító összeget és jogcímét.

2010. évtől kezdődően az adókedvezmények többsége megszűnt és átalakultak a kedvezmények érvényesítési feltételei.

Az szja törvény alapján, ha a magánszemély több adókedvezményre is jogosult, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában vagy a munkáltatói adó-megállapításban az általa megjelölt sorrendben, ennek hiányában, valamint az adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban a következő sorrendben, de legfeljebb a levonható adóra vonatkozó korlátozó rendelkezések által meghatározott mértékig kell érvényesítettnek tekinteni:

1. lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye,

2. személyi kedvezmény,

3. őstermelői kedvezmény*,[16]

4. családi kedvezmény*,[17]

5. egyéb kedvezmény.

4.1 Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye (3. számú melléklet)

Az szja törvény 38. §-a, mely a lakáscélú hiteltörlesztésről rendelkezett, 2007. január 1-jén hatályát vesztette. Az átmeneti rendelkezés értelmében azonban, az szja törvény 38. §-át, változatlan tartalommal kell alkalmazni (áthúzódó kedvezmény) azon hitelek esetében, amelyek tekintetében a hiteltörlesztés 2007. január 1-je előtt megkezdődött. A lakáscélra felvett hitel törlesztésébe az idézett törvényhely szerint beletartozik a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj.

Amennyiben a magánszemély 2007. január 1-je előtt a fentieket fizette, az adókedvezmény a részére továbbra is jár, függetlenül attól, hogy a fenti időpontig megkezdődik-e a tőke törlesztése. Az előtörlesztés esetén szintén változatlanul megilleti a magánszemélyt az áthúzódó adókedvezmény az szja törvény 38. §-ának 2006. december 31-én hatályos előírásai szerint.

Az szja törvény 2006. december 31-én hatályos előírásai a következők.

A pénzintézet igazolása alapján az összevont adóalap adóját adókedvezmény csökkenti, amely az 1993. december 31-e után (és 2007. január 1-je előtt) hitelintézettel megkötött lakáscélú hitelszerződés alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által a tőketörlesztés (az előtörlesztést is ideértve), a kamatfizetés, a kezelési költség és a hitelfolyósítási díj (továbbiakban: törlesztés) címén az adóévben megfizetett összeg.

Ezen a címen csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként, vagy adóstársaként, legfeljebb az adóévben 120 000 Ft-ot vonhat le a magánszemély.

A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély önadózás esetén adóbevallásában, vagy az egyszerűsített bevallásában feltüntesse az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstársa nevét, adóazonosító jelét.

A kiadandó igazolással kapcsolatban "a lakáscélú hitel adókedvezményéhez szükséges igazolásokról [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 38. §]" szóló PM 21679/2005. helyettes államtitkár által adotttájékoztató(APEH honlapján megjelent 2006. január 18.) alapján kell eljárni.

A kedvezmény a hitelintézet által kiadott igazoláson szereplő összeg 30, illetőleg 40%-a, de legfeljebb az adóévben 120 000 Ft akkor, ha a lakáscélú hitel tárgya szerint, valamint a hitel nagysága, és a magánszemély jövedelme megfelel a jogszabályban előírtaknak.

Az igazolást szerződésenként, minden érintett magánszemély részére ki kell adni, azaz például három adóstárs esetén három igazolást kell kiadni. Abban az esetben, ha egy igazolás kerül kiállításra, úgy azon fel kell tüntetni az adós nevén és adóazonosító jelén túl valamennyi adóstárs nevét és adóazonosító jelét is.

Az igazolásban a hitelintézet feltünteti a lakáscélú hitelszerződés összegét (kitöltése nem kötelező), a hitelszerződés alapján az adóévben törlesztésként megfizetett összeget az érvényesíthető kedvezmény mértékét. Közölni kell külön, ha az egy hitelszerződésen belül eltérő kedvezmény mértéket kell alkalmazni, a kulcsok szerinti bontásban. Az igazolásnak tartalmaznia kell az adókedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával (részben, vagy egészben) megszerzett (megszerzendő) önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét és az önálló ingatlan helyrajzi számát, valamint a magánszemély nevét és adóazonosító jelét, továbbá azt a tényt, hogy adósként vagy adóstársként érintett-e az igazolás kiadásában.

A kedvezményt az adós vagy az adóstársa érvényesítheti, megosztási lehetőség nélkül. A kedvezmény érvényesítésének időbeli korlátja is van.

Az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében (legkésőbb a 2007. január 1-je előtt megkezdett törlesztés esetén) és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ha azonban az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha az említett kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van. A magánszemély kérésére az igazolást ilyen esetekben is ki kell adni. A kiállított igazolásról adatszolgáltatást kell teljesíteni.

4.2 Személyi kedvezmény (4. számú melléklet)

A súlyosan fogyatékos magánszemélyt megillető adókedvezmény is csak igazolás birtokában érvényesíthető. Az igazolást az arra jogosult orvos állíthatja ki. Az igazolást a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet Melléklete szerinti adattartalommal kell kiállítani a 335/2009. (XII. 29.) Kormány rendeletben meghatározottak esetében. Az adattartalom a 4. számú mellékletben található.

A magánszemély súlyos fogyatékosságát megállapító és igazoló egészségügyi intézményeknek (háziorvosoknak) az általuk 2010. évben kiadott igazolásokról adatot kell szolgáltatniuk az állami adóhatósághoz.

4.3 Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak által kiadandó igazolás (5. sz. melléklet)

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat vagy az adóhatósági, illetőleg munkáltatói adómegállapítás céljából tett nyilatkozat keretében - a pénztár igazolása birtokában - tett külön nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat).

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár csak akkor állíthat ki igazolást a magánszemély részére, ha a magánszemély az igazolás kiállításakor a pénztár tagja. Nem állítható ki igazolás a 2010. évvel kapcsolatban, ha a magánszemély 2010. évben, vagy azt követően az igazolás kiállításának legkésőbbi határidejéig (2011. február 15-éig) megszüntette a pénztári tagságát. Más pénztárba történt évközi átlépés esetén, mindkét pénztár köteles igazolást kiállítani a magánszemély részére, a nála vezetett egyéni számlával kapcsolatban. Az igazolások ebben az esetben, csak az adott pénztári befizetéseket tartalmazhatják, a továbbutalt összeget nem!

Az igazolásnak tartalmaznia kell az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár bankszámlaszámát (1.4 pont) és a magánszemély pénztári egyéni nyilvántartási számát (2.4 pont).

Az szja törvény 2010. évben hatályos rendelkezései szerint a 2010. adóévben munkáltatói hozzájárulás jogcímén befizetett összeg nem alapozza meg a magánszemély rendelkezési jogosultságát, vagyis az a 3.2. sorban nem szerepelhet.

a) Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett ösz-szeg 30%-a

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben a magánszemély tag által befizetett összeg, valamint a magánszemély tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt összeg 30%-a, de legfeljebb 100 000 Ft alapozza meg az önkéntes pénztári nyilatkozatot (az összeg átutalásáról rendelkezhet a magánszemély, az egyéb feltételek megléte esetén).

Ez az összeg azoknál a magánszemélyeknél, akik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be, legfeljebb 130 000 Ft.

A nyugdíjpénztárnak az igazolásában is elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét (a melléklet 3.1 pontja), valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget (a melléklet 3.2 pontja). A kiadott igazolásról a 10K59 szerinti tartalommal adatot kell szolgáltatni az állami adóhatósághoz.

Nem tartalmazhatja az igazolás azon adóköteles összegeket, melyek nem szolgálnak a rendelkezés alapjául. Azokról az összegekről külön "kifizetői" igazolást kellett kiállítani és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti 1008-as bevallásban kellett számot adnia a pénztárnak.

b) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, valamint önsegélyező pénztárba befizetett összeg 30%-a

Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba az adóévben a magánszemély tag által befizetett ösz-szeg, valamint a magánszemély tag egyéni számláján egyéb jövedelemként jóváírt összeg 30%-a, de legfeljebb 100 000 Ft alapozza meg, az egyéb feltételek megléte esetén az önkéntes pénztári nyilatkozatot. Ez az összeg azoknál a magánszemélyeknél, akik a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be, legfeljebb 130 000 Ft. A rendelkezésnél figyelembe vehető összeg ekkor sem haladhatja meg a befizetett (jóváírt) összeg 30%-át.

Az egészség-, valamint önsegélyező pénztárnak az igazolásában is elkülönítve kell szerepeltetnie a magánszemély tag saját befizetésének összegét (a melléklet 3.1 pontja), valamint az egyéb jövedelemként jóváírt összeget (a melléklet 3.2 pontja).

Nem zárhatók ki a 130 000 Ft-os határt alkalmazók köréből azon pénztártagok, akik az öregségi nyugdíjuk megállapítása éve után - pénztártagságukat folytatva - további befizetést teljesítenek.

c) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lekötött ösz-szeg kedvezménye (10%)

A magánszemélynek lehetősége van az önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál az egyéni számláján fennálló számla követelésének egy részét legalább 24 hónapra lekötni. Ilyen esetben a pénztár igazolása alapján (a melléklet 3.4 pontja), az adóév utolsó napján (vagyis 2010. december 31-én) lekötött, elkülönítetten kezelt számlakövetelésként kimutatott összeg 10%-át a magánszemély tag figyelembe veheti a pénztári nyilatkozatánál az egyéb feltételek megléte esetén.

Amennyiben a magánszemély a lekötéstől számított 24 hónapon belül akár csak részben megszünteti (feltöri) a lekötést, úgy a lekötött összeg alapján átutalt részt 20 százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallania, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie. Célszerű erről a lekötés megszüntetéséről kiadott igazolásban felhívni a magánszemély figyelmét.

d) Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár prevenciós kedvezménye (10%)

Abban az esetben, ha a magánszemély önkéntes kölcsönös egészségpénztárnál lévő egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a pénztár a magánszemély rendelkezése alapján - külön Kormányrendeletben meghatározott - prevenciós szolgáltatást fizet ki, akkor a 2010. évben kifizetett - és a pénztár által igazolt (a melléklet 3.3 pontja) - összeg is megalapozza, az egyéb feltételek megléte esetén az önkéntes pénztári nyilatkozatot. A kedvezmény mértéke az igazolt összeg 10%-a.

A "prevenciós" jogcím (d. pont) és a "lekötött számlakövetelés" jogcíme (c. pont) azonban az egészségpénztárba, illetőleg önsegélyező pénztárba befizetett tagdíj alapján átutalt összegével (b. pont) együtt sem haladhatja meg az adóévben a 100 000 Ft-ot. A 100 000 Ft további 30 000 Ft-tal növelten érvényesíthető a befizetett összeg alapján azon magánszemély esetében, aki 2020. január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

4.4 A nyugdíj-előtakarékossági számlákat vezetők igazolása (6. számú melléklet)

A nyugdíj-előtakarékossági számlákról szóló 2005. évi CLVI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező befektetési szolgáltató

a) nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlát,

b) nyugdíj-előtakarékossági értékpapír letéti számlát, és

c) nyugdíj-előtakarékossági pénzszámlát

(a továbbiakban együtt: nyugdíj-előtakarékossági számlákat) vezethet.

Az szja törvény szerint a nyugdíj-előtakarékossági számlatulajdonos magánszemélynek az egyéb feltételek megléte esetén lehetősége van arra, hogy adóbevallásában vagy az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatában rendelkezzen az általa nyugdíj-előtakarékossági számlára (a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszközében) befizetett összeg 30 százalékának (de több nyugdíj-előtakarékossági számla esetén is) legfeljebb az adóévben 100 000 Ft-nak (annál a magánszemélynél, aki a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt tölti be, legfeljebb 130 000 Ft-nak) az átutalásáról - az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részének terhére.

A magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatát csak a nyugdíj-előtakarékossági számla vezetőjének igazo

lása alapján teheti meg. Az igazolásnak tartalmaznia kell az igazolást kiállító azonosító adatait (a melléklet 1. pontja). A bankszámlaszám feltüntetése akkor kötelező, ha a befektetési szolgáltató nem hitelintézet. Az igazoláson fel kell tüntetni a nyugdíj-előtakarékossági számla-tulajdonos magánszemély nevét, adóazonosító jelét, címét (a melléklet 2. pontja), az egyéni számlaszámát (hitelintézet esetében a magánszemély bankszámlaszáma, egyéb befektetési szolgáltató esetében az egyéni nyilvántartási számot), a NYESZ-R számlával kapcsolatos adatokat (a melléklet 3. pontja), a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló 2010. évben befizetett összeget (a melléklet 3.3 pontja).

Ha az adóévben a magánszemély nyugdíj-előtakarékossá-gi számlája terhére nem-nyugdíj szolgáltatásról rendelkezett, akkor az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában nem teheti meg a rendelkező nyilatkozatot, valamint a nyugdíj-előta-karékossági nyilatkozat(ok) alapján már átutalt összege(ke)t a kiadott igazolás alapján köteles 20%-kal növelten az erre az adóévre vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

Nem kell az előzőek szerinti összesen átutalt összeget 20%-kal növelten bevallani és megfizetni, továbbá nem kell a számított követelésből egyéb jövedelmet megállapítani, ha a magánszemély a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott követelését a nyugdíj-előtakarékossági számla megszüntetésével hiánytalanul a tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint, tartós befektetési szerződés alapján lekötött pénzösszeggé alakítja át, és lekötési nyilvántartásba helyezi. Azonban a magánszemély az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem tehet, és rendelkező nyilatkozata(i) szerint az átalakítás évében, valamint a megelőző évben átutalt jóváírás(ok)nak megfelelő összeget köteles 20 százalékkal növelten az átalakítás évére vonatkozó adóbevallásában bevallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

A számlavezető az adóévet követő év február 15-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak a magánszemély "NYESZ-R" megkülönböztető jelzésre vonatkozó nyilatkozatáról. A nyilatkozat keltének feltüntetésével a nyugdíj-elő-takarékossági nyilatkozathoz kiadott igazolás tartalmáról, nem-nyugdíj szolgáltatás esetén annak tényéről, a magánszemély számára igazolt megállapított egyéb jövedelemről és a fizetési kötelezettségről, valamint a megszüntetett számláról és a kiadott igazolás tartalmáról.

Ha a magánszemély egyidejűleg több érvényes megállapodással is rendelkezik nyugdíj-előtakarékossági számlák vezetésére, akkor csak egy - az elsőként adott - nyilatkozat alapján jelzett nyugdíj-előtakarékossági számlák minősülnek nyug-díj-előtakarékossági számlának mindaddig, amíg az így jelzett számla vezetésére kötött megállapodás fennáll. Az azonos keltezéssel adott több nyilatkozat esetében egyik sem érvényes.

Ha a "NYESZ-R" jelzéssel ellátott számláról kap az adóhatóság adatszolgáltatást, valamint megállapítja a jelzés jogtalan használatát, az emiatt mutatkozó adóhiányt és annak késedelmi pótlékát a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell megfizetnie.

Abban az esetben, ha a magánszemély részére a NYESZ-R jelölésű számlájáról 2010. január 1-je és 2010. december 31-e között kifizetést teljesített a számla vezetője, úgy az ezzel kapcsolatos adatokat is fel kell tüntetni (a melléklet 4. pont).

dr. Vida Ildikó s. k.

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke

1. sz. melléklet

1/a. sz. melléklet

2. sz. melléklet

3. sz. melléklet

4. sz. melléklet

5. sz. melléklet

6. sz. melléklet

7. sz. melléklet

A MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRAK ADÓHATÓSÁGI AZONOSÍTÓI KÓDJAI