28/2010. (XII. 31.) BM utasítás

a Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatáról

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 137. § (1) bekezdése alapján kiadom a következő utasítást:

1. A Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) ezen utasítás melléklete tartalmazza.

2. Az utasítás hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatali szervezetére, a Minisztérium állományában foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre (továbbiakban együtt: kormánytisztviselő), továbbá rájuk vonatkozó mértékben a közszolgálati munkavállalókra, a vezényelt hivatásos állományúakra, valamint a Minisztériumban kirendeléssel dolgozó kormánytisztviselőkre és közalkalmazottakra (továbbiakban együtt: a személyi állomány).[1]

3. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Kátv.) 7. § (2) és (3) bekezdése alapján a politikai és szakmai vezetői szolgálati jogviszonyban álló vezetőkre [parlamenti államtitkár, önkormányzati államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkárok] (továbbiakban együtt: állami vezető) - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - e Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. A Szabályzatot a hatálybalépését követően a Minisztérium intranetjén is közzé kell tenni, s arról a személyi állományt tájékoztatni kell, illetve az érintett személy számára kinevezésekor megismerhetővé kell tenni.

5. Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.

6. A belügyminiszter által irányított szervek köztisztviselői, közalkalmazottai és munkavállalói szociális és kegyeleti ellátásáról szóló 47/2001. (BK 24.) BM utasításban is szabályozott juttatások esetében a Szabályzat hatálya alá tartozó személyi állományra az ezen utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. Ezen utasítás hatálybalépésével hatályát veszti az Igazságügyi Minisztérium Egységes Közszolgálati Szabályzatáról szóló 4/2003. (IK 6.) IM utasítás, valamint a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel történő ellátás szabályozásáról szóló 6/2003. (BK 14.) KÁ intézkedés.

8. Ezen utasítás hatálybalépésével a továbbiakban nem alkalmazható az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezete Közszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2007. (BK 1.) ÖTM utasítás, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hivatali szervezete Közszolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 1/2007. (BK 1.) ÖTM utasítás módosításáról szóló 8/2007. (BK 11.) ÖTM utasítás.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 28/2010. (XII. 31.) BM utasításhoz

A Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzata

A Belügyminisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatali egységeinél dolgozó személyi állomány jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira, támogatásaira, a munkáltatói jogkörök gyakorlására a Belügyminisztérium Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) a vonatkozó jogszabályokkal, miniszteri utasításokkal és közigazgatási államtitkári intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni.

I. fejezet

Munkáltatói jogkörök

1. § (1) A Minisztérium hivatali egységeinél munkáltatói jogkörök gyakorlására a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Kátv.) vonatkozó rendelkezései szerint nevesített, valamint átruházott jogkörben az e Szabályzatban meghatározott vezetői munkakört betöltők jogosultak.

(2) A Kátv. 61. § (1) bekezdése alapján a Minisztérium hivatali szervezetének vezetője a közigazgatási államtitkár.

(3) A közigazgatási államtitkár

a) gyakorolja a munkáltatói jogkört

aa) a kinevezésük, felmentésük, illetményeltérítésük engedélyezése, összeférhetetlenség megállapítása, valamint a fegyelmi eljárás lefolytatása kivételével a helyettes államtitkárok,

ab) a miniszter, a kabinetfőnök és az államtitkárok munkáltatói jogkörébe tartozó személyi állomány kivételével a Minisztérium teljes személyi állománya felett,

b) a munkáltatói jogkörébe tartozó személyi állomány tekintetében dönt

ba) a foglalkoztatási jogviszony létesítéséről és megszüntetéséről,

bb) - a hivatásos szolgálati viszonyban állók kivételével - a főosztályvezetők, főosztályvezető-helyettesek és osztályvezetők kinevezéséről és felmentéséről,

bc) az e Szabályzat 6. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott címek adományozásáról,

bd) a hivatali egység vezetőjének és az illetékes helyettes államtitkár javaslata alapján a - vonatkozó jogszabály keretei között - illetmény (beosztási illetmény) eltérítéséről,

be) a szociális támogatásban részesítésről,

bf) a képzettségi pótlék megállapításáról,

bg) a kormánytisztviselő átirányításáról,

bh) a tanulmányi szerződés megkötéséről,

bi) a kormánytisztviselő kirendelésére irányuló megállapodás megkötéséről és elrendeléséről a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 40/B. § szerint,

bj) a kormánytisztviselő eggyel magasabb besorolási fokozatba sorolásáról a Ktv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint,

bk) a helyettes államtitkárok és az általuk irányított hivatali egységek főosztályvezetőinek, szabadságáról és egyéb távollétének engedélyezéséről, továbbá gyakorolja a minősítésre és a teljesítményértékelésre vonatkozó jogszabályokban biztosított jogköröket.

(4) A parlamenti államtitkár és az önkormányzati államtitkár a Kátv. 66. §-ában foglaltakra figyelemmel gyakorolja a (3) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogköröket Kabinetjének személyi állománya felett.

(5) A Miniszteri Titkárság és a Miniszteri Kabinet állományába tartozó kormánytisztviselők felett - a vezetői megbízás adása és visszavonása kivételével - a kabinetfőnök gyakorolja a (3) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogköröket.

(6) A (3) bekezdés b) pont bd), bf), bh) és bj) alpontjaiban meghatározott döntés meghozatala előtt az intézkedést a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály és a Személyügyi Főosztály vezetőivel véleményeztetni kell.

(7) A főosztályvezető, titkárságvezető:

a) dönt az általa közvetlenül irányított hivatali egység kormánytisztviselőinek szabadsága és egyéb távolléte engedélyezéséről,

b) javaslatot tesz a felügyeletet ellátó állami vezetőnek, kabinetfőnöknek az általa irányított hivatali egységnél kormánytisztviselői jogviszony létesítésére, megszüntetésére,

c) kezdeményezi a felügyeletet ellátó állami vezetőnél, kabinetfőnöknél a vezetői megbízás adását, visszavonását,

d) javaslatot tesz az állami vezetőnek, kabinetfőnöknek a (3) bekezdés bd), bf), bh) és bj) pontjaiban felsoroltakra,

e) gyakorolja a minősítésre, teljesítményértékelésre vonatkozó jogszabályokban biztosított jogköröket az irányítása alá tartozó hivatali egységek nem vezetői munkakörben lévő kormánytisztviselői felett.

(8) A főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető az általa irányított személyi állomány tekintetében meghatározza a munkavégzéssel kapcsolatos feladatokat. A főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető javaslatot tesz az általa irányított személyi állomány tekintetében a főosztályvezető munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedések megtételére.

II. fejezet

A kormánytisztviselői jogviszony létesítése, megszűnése és megszüntetése

1. A munkakör betöltése pályázattal

2. § (1) A Minisztérium kormánytisztviselői munkakörei jogszabályban meghatározott esetekben kizárólag pályázattal tölthetők be. Egyéb esetben a munkakör - helyettes államtitkár vagy a hivatali egység vezetőjének kezdeményezésére - pályázat útján is betölthető. A pályázati kiírás kezdeményezését a hivatali egység vezetőjének a Személyügyi Főosztályra kell eljuttatni közzététel céljából, illetve a Nemzeti Közigazgatási Intézetnek (a továbbiakban: Intézet) való megküldés érdekében.

(2) A pályázat kiírásához és az elbírálás előkészítéséhez a pályázatot kezdeményező vezető a pályázati kiírás kezdeményezésével egyidejűleg megküldi a Személyügyi Főosztály vezetőjének az adott munkakörre legmegfelelőbb jelölt kiválasztásához szükséges összefoglaló leírást (munkakörtérkép), a Ktv. 1. § (8) bekezdésének f) pontjában meghatározott tartalommal.

(3) A Minisztériumon belül, a pályázatról való döntés előkészítésére a Személyügyi Főosztály vezetője a pályázat kiírását követően legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) létrehozására irányuló javaslatot terjeszt jóváhagyásra a kinevezési jogkör gyakorlója elé.

(4) A Bizottság állandó tagjai a kinevezési jogkört gyakorló vezető képviselője, a Személyügyi Főosztály képviselője, valamint az adott szakmai területet vezető helyettes államtitkár képviselője.

(5) A Bizottság a jelöltek pályázati anyagának áttanulmányozása, valamint az esetleges szóbeli meghallgatások után - sorrend felállítása mellett - a pályázati anyagok kézhezvételét követő 8 munkanapon belül javaslatot tesz a kinevezési jogkör gyakorlójának a kinevezésre.

(6) A kinevezési jogkör gyakorlója 5 munkanapon belül dönt az eredményes pályázatról, vagy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja, ezzel egyidejűleg értesíti erről a Személyügyi Főosztályt.

2. A kormány-tisztviselői jogviszony létesítésének rendje

3. § (1) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető a kormány-tisztviselői kinevezés, valamint az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak vezénylése, berendelése és kirendelése kezdeményezéséről a Személyügyi Főosztály vezetőjét értesíti. A kinevezés előkészítését a Személyügyi Főosztály végzi.

(2) A kinevezésről döntést hozni, érdemi nyilatkozatot tenni addig nem lehet, amíg a hivatali egység vezetője a Személyügyi Főosztály illetékes munkatársával együttesen a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását nem állapította meg, és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője nem nyilatkozott arról, hogy a kinevezéshez szükséges személyi előirányzat rendelkezésre áll. Amennyiben a foglalkoztatás fedezetét részben vagy egészben európai uniós forrás biztosítja, a jogviszony létesítéséhez az európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár jóváhagyása is szükséges.

(3) A kormánytisztviselői jogviszony létesítéséhez, a közszolgálati nyilvántartáshoz szükséges adatokat és nyilatkozatokat a kormánytisztviselőnek eredeti okirattal vagy közjegyző vagy a kibocsátó szerv által hitelesített másolattal kell igazolnia. Be kell nyújtania továbbá az illetményszámfejtéshez szükséges nyilatkozatokat (1-3. függelék).

(4) A jogviszonyba kinevezésről szóló okmány átadása előtt a kormánytisztviselő köteles a Ktv. 12. §-ában meghatározottak szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója előtt szóban esküt tenni, valamint az esküokmányt aláírni. Meggyőződése szerint, az eskü elmondásakor elmondhatja, és a szövegére rájegyezheti az "Isten engem úgy segéljen." mondatot, amely miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti.

(5) A jogviszony létesítése vagy új munkakörbe kinevezés előtt az érintettel közölni kell, ha a betölteni kívánt munkakör a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.), illetve a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló miniszteri rendelet alapján fontos és bizalmas munkakörnek számít, ezért nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozik. Részére át kell adni a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet.

(6) A jogviszony létesítése vagy új munkakörbe kinevezés előtt a kormánytisztviselővel közölni kell, ha a betölteni kívánt munkakör az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik. A kinevezés feltétele a 11. § (1) bekezdésében meghatározott munkakört betöltő esetében a kérdőív kitöltése, valamint annak a munkáltatói jogkör gyakorlójának történő átadása.

(7) A kormány-tisztviselői jogviszony létesítése, vagy új munkakörbe kinevezés előtt a kormánytisztviselővel közölni kell, hogy kinevezésére csak akkor kerülhet sor, ha az összeférhetetlenségéről írásban nyilatkozik, ezért részére át kell adni az erről szóló nyilatkozati lapot.

(8) A kormány-tisztviselői jogviszony létesítésének feltétele a kormánytisztviselő foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, valamint munkavédelmi oktatáson való részvétele. A vizsgálaton, valamint az oktatáson való részvételről a Személyügyi Főosztály tájékoztatja a leendő kormánytisztviselőt.

(9) A Ktv. 11. § (7) bekezdésében előírt tájékoztatást a kinevezéssel egyidejűleg a kormánytisztviselő részére írásban át kell adni. Ha jogszabály vagy belső rendelkezés folytán a tájékoztatás tartalmi körébe vont jogok és kötelezettségek tekintetében változás történt, arról a Személyügyi Főosztály kiegészítő tájékoztatásban értesíti a kormánytisztviselőt. A tájékoztatásban meg kell jelölni azt a jogszabályt vagy belső rendelkezést, amely az adott jogot vagy kötelezettséget meghatározza.

3. A munkaköri leírás

4. § (1) A munkakör azoknak a feladatoknak az összefoglaló megnevezése, amelyeket a kormánytisztviselő e jogviszonya alapján köteles ellátni, illetve amelyben az alkalmazottat a Minisztérium köteles és jogosult foglalkoztatni.

(2) A kormánytisztviselő részére a hivatali egység vezetője a kinevezésről szóló okmány átadását és az eskü letételét követően, a munkavégzés megkezdése előtt átadja a munkaköri leírását, melynek átvételét igazoló egy példányát a Személyügyi Főosztály a kormánytisztviselő személyi anyagában helyezi el.

(3) A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő kormánytisztviselő a kormány-tisztviselői jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

4. A munkakör átadás-átvétel, a kormány-tisztviselői jogviszony megszűnésével, módosulásával kapcsolatos eljárási rend

5. § (1) A kormány-tisztviselői jogviszony megszűnésekor vagy szünetelésekor a hivatali egység vezetője gondoskodik arról, hogy a kormánytisztviselő az utolsó munkában töltött nap előtt a munkaköri feladatait, a nála levő ügyiratokat, nyomtatványokat, a részére kiadott és a hivatali egység leltárában levő munkaeszközöket és felszerelési tárgyakat a hivatali egység vezetőjének, vagy az általa megbízott személynek (személyeknek) jegyzőkönyvileg átadja (munkakörátadás). A munkáltatói jogkör gyakorlója legalább két munkanappal előbb értesíti a kormánytisztviselőt a munkakör átadásának idejéről és az átvételre jogosult személyről (személyekről).

(2) A Személyügyi Főosztály a kormány-tisztviselői jogviszony megszűnésekor, vagy a közszolgálati jogviszony szünetelése esetén az utolsó munkában töltött napot megelőzően a kormánytisztviselőt Kilépő lappal (4. függelék) látja el. A kormánytisztviselő köteles a Kilépő lapon feltüntetett szerveknél és hivatali egységeknél megjelenni. Az egyes elszámolások elkészítését és kiadását, valamint az egyéb munkavégzéshez kiadott elszámolásköteles dolgok leadását és annak a Kilépő lapon történő igazolását követően a Személyügyi Főosztály a kormánytisztviselő munkáltatói igazolványát, valamint a be- és kilépést biztosító chipet bevonja, és kiadja részére az ideiglenes közszolgálati igazolást (5. függelék).

(3) Ha a munkakör átadását és az elszámolást nem sikerült a munkában töltött utolsó nap munkaidő végéig elvégezni, az át nem adott feladatok és eszközök (dolgok) számbavételéről a hivatali egység vezetője intézkedik. Az elszámolásokat és az ideiglenes közszolgálati igazolást ebben az esetben is el kell készíteni és azt a kormánytisztviselőnek meg kell küldeni. Ezzel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban 8 napos határidő kitűzésével felszólítja a kormánytisztviselőt az elszámolásköteles dolgok, munkaeszközök leadására, vagy hiányuk esetén a megállapított értékük megtérítésére.

(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni, ha a munkakörváltozás a Minisztériumon belüli más hivatali egységhez, illetve más munkakörbe kerülés miatt történik.

III. fejezet

Kormánytisztviselői jogviszony tartalma

5. Az előmenetel egyes szabályai

6. § (1) A fizetési fokozatban előresorolás esedékességét megelőzően a Személyügyi Főosztály előkészíti a személyügyi határozatot és a kinevezési jogkör gyakorlója elé terjeszti kiadmányozásra.

(2) A kormánytisztviselőt - ha a Ktv. 27. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel - a kinevezési jogkör gyakorlója fizetési fokozatban soron kívüli előresorolhatja.

(3) A közigazgatási államtitkár a hivatali egység vezetőjének kezdeményezésére, az illetékes helyettes államtitkár javaslatára a tartósan kiemelkedő munkát végző felsőfokú iskolai végzettségű - a törvényben meghatározott feltételekkel rendelkező - kormánytisztviselőnek címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi, a középiskolai végzettségű kormánytisztviselőnek címzetes főmunkatársi címet adományozhat.

(4) A közigazgatási államtitkár a hivatali egység vezetőjének kezdeményezésre, az illetékes helyettes államtitkár javaslatára a felsőfokú iskolai végzettségű - a törvényben meghatározott feltételekkel rendelkező -kormánytisztviselők számára közigazgatási tanácsadói, illetve közigazgatási főtanácsadói címet adományozhat.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott fizetési fokozatban soron kívüli előresorolásra, illetve a (3) és (4) bekezdésben meghatározott címadományozásra szóló javaslatot a feltételek megléte tekintetében a Személyügyi Főosztály, az ahhoz szükséges bérfedezet tekintetében a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály előzetesen véleményezi.

6. A kormánytisztviselő képzése, továbbképzése

7. § (1) A Minisztérium hivatali egységeinek vezetőivel történő előzetes igényfelmérés alapján, a Kormány középtávú közigazgatási továbbképzési és vezetőképzési tervének, valamint a Minisztérium éves stratégiai céljainak figyelembevételével a Személyügyi Főosztály előkészíti a Minisztérium éves képzési és továbbképzési tervét (a továbbiakban: képzési terv). A képzési tervjavaslatot a Személyügyi Főosztály a közigazgatási államtitkárhoz előzetes jóváhagyásra előterjeszti, majd az Intézeten keresztül a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez jóváhagyás céljából benyújtja.

(2) Az éves képzési terv tartalmának meghatározásakor és összeállításakor a köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet előírásait (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) kell alkalmazni.

(3) A képzési terv a munkatársak egyéni fejlesztési céljaival összehangolt ismeretbővítő szakmai vagy kompetenciafejlesztési célkitűzések iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében megvalósítható programjait, az egyes képzési programok rendeltetését, annak várható költségeit és forrását, a képzést végző szervezet megnevezését tartalmazza. A képzési terv végrehajtásáért a Személyügyi Főosztály vezetője a hivatali egység vezetőjével együttesen felelős.

(4) Az éves képzési tervet a jóváhagyást követően ismertetni kell a kormánytisztviselőkkel.

(5) A Minisztérium éves továbbképzési tervében szereplő képzésekre a Személyügyi Főosztály vezetőjének megkeresése után az érintett szakmai területek vezetőinek javaslata alapján a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök jelöli ki a képzésen részt vevő kormánytisztviselőket.

(6) A képzésben résztvevőket az alábbi jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik:

a) A Rendelet 4. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a kormánytisztviselő köteles és jogosult az éves továbbképzési tervben szereplő, az előmenetelhez előírt vagy a szakmai felkészültséget segítő, továbbá a vezetővé válást elősegítő továbbképzésben részt venni. A vezetői kinevezéssel (megbízással) rendelkező kormánytisztviselő a Ktv. 33. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott esetben köteles a központilag, illetve a Minisztérium által előírt továbbképzés költségeit a felróhatóság megállapítását követő 30 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli felszólítására megtéríteni.

b) Az a) pont szerinti képzések költségeit - a Minisztérium éves továbbképzési terve, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélye alapján - a Minisztérium biztosítja.

c) A munkáltatói jogkör gyakorlójának a munkavégzést úgy kell szerveznie, hogy a kormánytisztviselő az éves képzési tervben előírt képzésen, továbbképzésen részt tudjon venni, vizsgakötelezettségének eleget tudjon tenni. Ha a kormánytisztviselő részvétele halaszthatatlan feladat, hivatali kötelezettség miatt nem biztosítható, erről a munkáltatói jogkör gyakorlója a Személyügyi Főosztály Oktatási és Képzési Osztályát haladéktalanul tájékoztatja.

(7) A Személyügyi Főosztály a továbbképzésre kijelölt kormánytisztviselők képzésekben való részvételét és a haladási eredményét folyamatosan figyelemmel kíséri, továbbá gondoskodik a munkáltató jogkör gyakorlójának tájékoztatásáról.

7. Közigazgatási szakvizsga

8. § (1) Közigazgatási szakvizsgát az I. besorolási osztályba sorolt kormánytisztviselő tehet, aki részt vett a jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyamon.

(2) A pályakezdő kormánytisztviselőnek a tanácsosi besorolási fokozatba sorolásához a Ktv. 25. § (7)-(10) bekezdése szerint közigazgatási szakvizsgát kell tennie. A nem pályakezdő kormánytisztviselő a Ktv. 29. §-ának (3) bekezdése alapján a közigazgatási szakvizsga kötelezettségének a kinevezésének, áthelyezésének, átsorolásának időpontjától számított három éven belül köteles eleget tenni. Osztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi és főosztályvezetői beosztású kormánytisztviselő a vezetői kinevezéstől számított két éven belül köteles a szakvizsgát letennie.

(3) A kormánytisztviselő kinevezésében előírt vizsgakötelezettségről készült munkaügyi kimutatás alapján a hivatali egységek vezetői egyeztetik az érintett kormánytisztviselőkkel a tervezett vizsga időpontját és a választott vizsgatárgyat is. Az egyeztetett, összesített éves ütemtervet a hivatali egységek vezetői megküldik a Személyügyi Főosztály vezetőjének, aki köteles azt minden év október 15. napjáig továbbítani a szolgáltató központ részére. A vizsgára történő bejelentéssel és a kormánytisztviselők értesítésével kapcsolatos szervezési feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el. A vizsgára történő bejelentkezést jelentkezési lap kitöltésével a kormánytisztviselő kezdeményezi a Személyügyi Főosztály vezetőjénél (6. függelék).

8. A tanulmányi szerződés

9. § (1) A közigazgatási államtitkár a hivatali egység vezetőjének, munkáltatói jogkört gyakorló vezetőnek javaslata alapján tanulmányi szerződést köthet - a munkáltatói érdekeket figyelembe véve - a személyi állomány tagjával szakirányú, iskolarendszerű felsőfokú képzésre, valamint az iskolarendszeren kívüli, speciális szakmai ismeretek megszerzésére irányuló tanfolyami képzésre.

(2) Szakirányúnak minősül az a képzés, amely a köztisztviselők képesítési előírásairól szóló 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet értelmében a kormánytisztviselő besorolásához, előmeneteléhez, szakmai tevékenységének ellátásához szükséges végzettség megszerzésére irányul. A szakiránynak való megfelelés megítélése az illetékes helyettes államtitkár és a Személyügyi Főosztály vezetőjének hatáskörébe tartozik.

(3) Tanulmányi szerződés kizárólag határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselővel köthető, amennyiben legalább egy éves minisztériumi kormánytisztviselői jogviszonnyal rendelkezik.

(4) Tanulmányi szerződés keretében a képzési költségek (tandíj, vizsgadíj, tankönyv, jegyzet) legfeljebb 50%-a vállalható át.

(5) A (4) bekezdés a már megkötött tanulmányi szerződésekre csak akkor alkalmazható, ha a szerződő felek ebben megállapodnak.

(6) A tanulmányi szerződéseket a Személyügyi Főosztály készíti elő jóváhagyásra. A tanulmányi szerződés tervezetét a Személyügyi Főosztály pénzügyi ellenjegyzésre megküldi a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére.

(7) Az utazás és a képzés helyén való megjelenés nem minősül kiküldetésnek, ezért annak tartamára napidíj nem számolható el.

(8) A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató kormánytisztviselő a tanulmányi időszakonként az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről köteles az oktatási intézmény által kiállított igazolással tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját és a Személyügyi Főosztályt. Amennyiben a kormánytisztviselő a tanulmányi, vizsgakötelezettségének önhibájából nem tesz eleget és emiatt a tanulmányi időszak megismétlésére kényszerül, a megismételt tanulmányi időszakra eső képzési költségeket maga viseli.

(9) Tanulmányi munkaidő-kedvezmény, illetve szabadság kizárólag a képzés szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe.

(10) A Minisztérium által nem támogatott képzésekre kizárólag a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaidő-kedvezmény illeti meg a kormánytisztviselőt, amelyre díjazás nem jár.

(11) A szerződésben vállalt tanulmányi kötelezettség nem teljesítése esetén, vagy ha a kormány-tisztviselői jogviszonyt a kormánytisztviselőnek felróható okból vagy áthelyezés miatt szüntették meg, az addig kifizetett képzési, valamint utazási és szállásköltségeket, továbbá az igénybe vett munkaidő-kedvezmény és tanulmányi szabadság idejére kifizetett illetményt a kormánytisztviselő köteles visszatéríteni a munkáltatónak, kivéve, ha az áthelyezés esetén az új munkáltató az így kiszámított költségeket átvállalja és azt a Minisztériumnak megtéríti.

IV. fejezet

Az összeférhetetlenség, a vagyonnyilatkozat-tétel és a nemzetbiztonsági ellenőrzés

9. Az összeférhetetlenség

10. § (1) A Személyügyi Főosztály a kormánytisztviselőt a kinevezése előtt tájékoztatja a jogviszonyából eredő összeférhetetlenségi szabályokról. A tájékoztatás tudomásulvételét és az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatát írásba kell foglalni (7. függelék), melyet az érintett személyi anyagába kell elhelyezni.

(2) Az a kormánytisztviselő, akivel szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul köteles - írásban - bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(3) Összeférhetetlenség esetén a hivatali egység vezetője a Személyügyi Főosztály útján kezdeményezi a kinevezési jogkör gyakorlójánál, hogy a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére írásban szólítsa fel.

(4) A kormánytisztviselőnek a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül az összeférhetetlenségi ok megszűnéséről vagy hiányáról szóló nyilatkozatot kell tennie, ellenkező esetben a kormány-tisztviselői jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik.

(5) A munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére/bejelentésére a 8. függelék szerinti kérelmet kell a munkáltatói jogkör gyakorlójához előterjeszteni.

10. A vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos szabályok

11. § (1) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján a Minisztériumban a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott munkakört betöltő személyek vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

(2) A vagyonnyilatkozat-tétellel összefüggő feladatokat az erre vonatkozó jogszabály és utasítás alapján a Személyügyi Főosztály látja el.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkakört betöltő kormánytisztviselők kinevezésének feltétele a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése.

(4) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett kormánytisztviselőt a Személyügyi Főosztály írásban tájékoztatja az esedékes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, illetve annak határidejéről. Ha kormánytisztviselő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a megadott határidőben nem tesz eleget, a Személyügyi Főosztály írásban értesíti a hivatali egység vezetőjét és a kinevezési jogkör gyakorlóját a szükséges intézkedések megtételére.

11. A nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos szabályok

12. § (1) A nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő adminisztratív feladatokat a Személyügyi Főosztály látja el.

(2) A nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezettet a Személyügyi Főosztály írásban tájékoztatja a kérdőív-kitöltési kötelezettségről és annak határidejéről. Ha a kormánytisztviselő a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettségének a megadott határidőben nem tesz eleget, a Személyügyi Főosztály írásban értesíti a hivatali egység vezetőjét és a kinevezési jogkör gyakorlóját a szükséges intézkedések megtételére.

(3) Aki a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettségének nem tesz eleget, vagy akinek esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzésről készült szakvélemény érvényességi ideje lejárt, nem láthat el olyan munkakört vagy feladatot, amelynek ellátásához minősített adat megismerése szükséges.

V. fejezet

A minősítés és a teljesítményértékelés

12. A minősítés

13. § (1) A minősítést a kormánytisztviselő közvetlen munkahelyi vezetője végzi el, és a hivatali egység vezetője hagyja jóvá. Az állami vezető közvetlen irányítása alá tartozók esetében a titkárság (kabinet) vezetője végzi el és az állami vezető hagyja jóvá a minősítést. A Miniszteri Titkárság és a Kabinet állományába tartozók minősítését a kabinetfőnök végzi el. A Miniszteri Titkárság munkatársainak minősítését a miniszter hagyja jóvá.

(2) A minősítést a Ktv. 1. számú mellékletében foglalt minősítési lapon kell elvégezni.

(3) A kormánytisztviselővel a minősítést a hivatali egység vezetője személyes beszélgetés során ismerteti, aki aláírásával igazolja, hogy annak egy példányát átvette, a másik eredeti példány a személyi anyag része.

13. A kormánytisztviselők teljesítményének értékelése

14. § (1) A Kormány tárgyévi ágazati célmeghatározását követően a miniszter minden év december 5-éig meghatározza a következő évre vonatkozó kiemelt szervezeti célokat.

(2) A közigazgatási államtitkár, kabinetfőnök, helyettes államtitkárok - az adott hivatali egység struktúrájának megfelelően - december 15-ig összeállítják a hivatali egységek céljait a Személyügyi Főosztály vezetője által meghatározott időpontra.

(3) Az egyéni célok kitűzését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt az értékelő vezető személyéről, amennyiben más vezetőre ruházza át a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkör gyakorlását.

(4) A kormánytisztviselő értékelő vezetője legkésőbb december 31-ig megállapítja a kormánytisztviselő következő évre vonatkozó teljesítménykövetelményeit.

(5) A kormánytisztviselők teljesítményértékelését tárgyév december 31. napjáig - a következő évre vonatkozó teljesítménykövetelmények ismertetésével egyidejűleg - kell elvégezni. A teljesítményértékelés megállapításaira is figyelemmel a hivatali egység vezetője javaslatot tehet a kormánytisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozatához tartozó alapilletményének legfeljebb 30%-kal történő megemelésére vagy legfeljebb 20%-kal történő csökkentésére. A javaslatot a hivatali egységet irányító állami vezető egyetértésével a kinevezési jogkört gyakorló vezetőhöz kell felterjeszteni. A javaslatot előzetesen véleményezi a Személyügyi Főosztály és a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője.

VI. fejezet

A munkavégzés szabályai, a pihenőidő

14. A munkavégzés szabályai

15. § (1) A Minisztérium személyi állománya a Ktv. 39. § (1) bekezdése szerinti hivatali munkarendben dolgozik. A munkaidő heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig 8.00 órától 16.30 óráig, pénteken 8.00 órától 14.00 óráig tart, amelytől jogszabály vagy a munkáltató egyedi, írásba foglalt döntése alapján lehet eltérni. A munkaidőbe beszámít a napi 30 perces munkaközi szünet.

(2) A hivatali egység ügyrendjében meghatározott munkakörökben dolgozóknak a hivatali munkarendben meghatározottól eltérő munkarend is kialakítható. Ez azonban nem jelentheti a munkaidő olyan mértékű megváltoztatását, hogy az éjszakai pótlékra jogosító munkaidőnek minősüljön.

(3) A Minisztérium személyi állománya - az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetek, valamint az elrendelt rendkívüli munkavégzés kivételével - csak a hivatali egység vezetőjének előzetes engedélyével tartózkodhat a Minisztérium épületében munkanapokon 6.00 óra előtt és 18.30 (pénteken 16.00) óra után, valamint a pihenő- és munkaszüneti napon.

15. A rendkívüli munkavégzés

16. § (1) Rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy felhatalmazása alapján a hivatali egység vezetője előzetesen és írásban rendelheti el.

(2) A rendkívüli munkavégzés tényleges időtartamáról a hivatali egységeknél naprakész, névre szóló nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a munkavégzés időtartamát, valamint az annak ellentételezéseként igénybe vett szabadidő időpontját.

(3) A nyilvántartásban megfelelő módon jelezni kell, ha a rendkívüli munkavégzés heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történik. A rendkívüli munkavégzés elrendeléséről szóló írásbeli utasítások a nyilvántartás mellékletét képezik.

16. A szabadság és a munkavégzés alóli mentesülés esetei

17. § (1) A hivatali egység vezetője február hónap utolsó napjáig szabadságolási tervet készít, továbbá a kiadott szabadságról szabadságolási nyilvántartást vezet. A szabadságolási tervet a rá vonatkozó mértékben a személyi állomány tagjával ismertetni kell. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelemmel kell lenni a Kormány által elrendelt igazgatási szünet időpontjára.

(2) A szabadságok igénybevételének ütemezésénél a Minisztérium hivatali egységein belül a folyamatos munkavégzést biztosítani kell. A feladatok ellátásának biztosítása céljából a belső helyettesítés megoldása során valamennyi szakterület vonatkozásában folyamatosan rendelkezésre kell állnia megfelelő számú és felkészültségű ügyintézőnek.

(3) A szabadságot a 9. függelék szerinti kérelemben vagy szabadságolási irattömbben kell igényelni és kiadni. A gyermek után járó pótszabadságot a 10. függelék szerinti nyilatkozatban kell igényelni az arra jogosultnak. A kitöltött nyomtatványok egy példányát az előző hónapra vonatkozó távollét összesítőjével együtt minden hónap 5. napjáig a hivatali egység a Személyügyi Főosztálynak megküldi. A nyomtatvány egy példányát a hivatali egységnél kell kezelni és az irattári terv szerint 5 évig tárolni.

(4) A Személyügyi Főosztály a Minisztérium személyi állományáról összesített szabadság-nyilvántartást vezet, és minden év január 31. napjáig a hivatali egységek vezetőin keresztül tájékoztatja a személyi állomány tagjait az adott évre esedékes, valamint a még ki nem adott szabadságról.

(5) A Minisztérium kormánytisztviselője az Mt.-ben szabályozott esetekben fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. A fizetés nélküli szabadságot a kormánytisztviselő kérelmére a kinevezési jogkör gyakorlója engedélyezi. A szükséges okiratokat a Személyügyi Főosztály készíti el.

(6) Mentesül - jogszabályban meghatározott eseteken túl - a munkavégzés alól az a kormánytisztviselő, aki a közigazgatási szakvizsga felkészítő tanfolyamán, vagy vizsgáján vesz részt. Erre az időre illetményre jogosult. További 3 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg a kormánytisztviselőt a vizsgákat megelőzően.

(7) Egyéb munkavégzés alóli mentesülés esetében az 1. § (7) bekezdés szerinti vezető engedélye szükséges.

VII. fejezet

A juttatások rendszere

17. Általános szabályok

18. § (1) A Minisztérium a vonatkozó jogszabályokban és miniszteri utasításokban, valamint e Szabályzatban meghatározott juttatásokat biztosítja kormánytisztviselői részére.

(2) E Szabályzat alapján, a jogszabály alapján meghatározott cafeteriajuttatáson túl, a kormánytisztviselő - és rá vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - a személyi állomány egyéb tagja a következő juttatásokban és támogatásokban részesíthető:

a) saját gépkocsival történő munkába járás támogatása,

b) üdülési kedvezmények,

c) egészségügyi ellátás,

d) illetményelőleg,

e) fogászati kezelések támogatása,

f) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel vagy kontaktlencsével történő ellátás támogatása, valamint egyéb éleslátást biztosító szemüveg (kontaktlencse) vásárlásának támogatása,

g) az illetmény átutalásával és egyszeri felvételével kapcsolatos többletköltségek megtérítése.

(3) Az egészségügyi ellátás kivételével nem jogosult a (2) bekezdésben meghatározott juttatások és támogatások igénybevételére a személyi állomány tagja

a) a 30 napot meghaladó időtartamú, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, vagy

b) a közszolgálati jogviszony megszűnése esetén a felmentési (lemondási) idejének arra tartamára, mely alatt a munkavégzési kötelezettség alól jogszabály, vagy a munkáltató intézkedése alapján mentesül.

18. Lakáscélú támogatás

19. § A Minisztérium kormánytisztviselőit lakáscélú munkáltatói támogatásban részesítheti - az előírt feltételek együttes fennállása esetén - a lakáscélú munkáltatói támogatásról szóló BM rendelet előírásának megfelelően.

19. A szociális támogatás fajtái, a Szociális Bizottság és eljárásának rendje

20. § (1) A kormánytisztviselő - kérelmére - az alábbi szociális támogatásban részesíthető:

a) szociális segély,

b) temetési segély, valamint

c) szülési segély.

(2) Szociális segélyben az a kormánytisztviselő részesíthető, akinek megélhetése vagy életkörülményeinek fenntartása - súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb ok miatt bekövetkező jövedelemcsökkenés vagy váratlan nagy összegű kiadás miatt - átmenetileg veszélybe került.

(3) A kormánytisztviselő a közeli hozzátartozójának halála esetén temetési segélyben részesíthető, amennyiben a temetés költségei elsődlegesen rá hárultak.

(4) Szülési segélyben kell részesíteni a kormánytisztviselőt, ha gyermeke született, és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(5) A szociális támogatás mértéke:

a) szociális segély esetén alkalmanként legfeljebb a kormány-tisztviselői illetményalap négyszerese, azonban naptári évenként nem haladhatja meg a kormány-tisztviselői illetményalap tízszeresét,

b) temetési segély esetén annak legkisebb összege a mindenkori kormány-tisztviselői illetményalap másfélszeresének, legnagyobb összege a mindenkori kormány-tisztviselői illetményalap két és félszeresének megfelelő összeg,

c) szülési segély összegeként - szociális helyzettől függően - gyermekenként legalább a mindenkori kormány-tisztviselői illetményalap két és félszeresét, legfeljebb a mindenkori kormány-tisztviselői illetményalap négyszeresét lehet megállapítani.

(6) A Minisztériumban a kormánytisztviselők szociális helyzetének figyelemmel kísérésére, valamint szociális támogatásban részesítés javaslattételére Szociális Bizottság működik. A Szociális Bizottság tagjait a közigazgatási államtitkár bízza meg és menti fel. A Szociális Bizottság titkársági és ügyviteli feladatait a Személyügyi Főosztály látja el.

(7) A Szociális Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.

(8) A szociális támogatás iránti kérelmet (11. függelék) a Szociális Bizottságnál kell előterjeszteni.

(9) A kérelemhez mellékelni kell

a) a kérelem alapjául szolgáló indokok helytállóságát igazoló iratokat,

b) temetési segély esetén a közeli hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint

c) szülési segély esetén a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

(10) A kérelem elbírálását a Szociális Bizottság előkészíti. A támogatás odaítéléséről - a Bizottság javaslata alapján - a közigazgatási államtitkár dönt.

(11) A 18. § (3) bekezdésében szabályozott feltételek a szociális támogatások igénybevételének lehetőségét nem zárják ki.

(12) E szakasz alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősül

a) a házastárs,

b) az élettárs,

c) az egyeneságbeli rokon,

d) az örökbefogadott gyermek,

e) a mostoha- és neveltgyermek,

f) az örökbefogadó, valamint

g) a mostoha- és nevelőszülő.

20. Cafeteria

21. § A Minisztérium személyi állományát megillető cafeteriajuttatások formájáról és mértékéről és az igénybevétel rendjéről külön utasítás (Cafeteria Szabályzat) rendelkezik.

21. Munkába járás közlekedési költség támogatása

22. § (1) Saját gépjárművel történő munkába járás esetén a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja. tv.) foglalt költségtérítés számolható el - a hivatali egység vezetőjének javaslatára a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének ellenjegyzésével - a kormánytisztviselő részére, amennyiben

a) a kormánytisztviselő állandó vagy ideiglenes lakóhelye (tartózkodási helye) és munkahelye között nincs rendszeres közösségi közlekedés (pl. vasút, busz, hév),

b) a kormánytisztviselő munkarendje miatt a közösségi közlekedést nem vagy csak hosszú (napi két órát meghaladó) várakozással tudna igénybe venni, vagy

c) a kormánytisztviselő mozgáskorlátozottsága miatt nem képes a tömegközlekedési eszközzel való közlekedésre, és a kormánytisztviselő a napi munkába járáshoz saját gépjárművét használja.

(2) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéseként a kormánytisztviselő részére a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért lehető legrövidebb távolság figyelembevételével kilométerenként az Szja. tv.-ben adómentesen meghatározott összeg utalható át. Üzemanyagköltség, amortizáció címén egyéb térítés a munkába járáshoz nem igényelhető.

(3) Nem jogosult az e szakasz szerinti jogosultság igénybevételére a kormánytisztviselő a 18. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikének megléte esetén.

(4) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének engedélyezése iránti kérelmet (12. függelék) a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra kell benyújtani.

23. § A nem saját gépkocsival történő munkába járáshoz igénybe vett bérlet, illetve mentjegy elszámolását a 13. függelék szerinti elszámoló lappal kell igényelni.

22. Üdülési kedvezmények

24. § (1) A személyi állomány a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) által biztosított férőhelykeret terhére kedvezményes üdültetést igényelhet a KSZF fenntartásában levő üdülőkbe. A kedvezményes férőhelyeket a KSZF által meghatározott térítési díj ellenében és feltételek szerint lehet igénybe venni.

(2) A 18. § (3) bekezdésében szabályozott feltételek az üdülési kedvezmények igénybevételét nem zárják ki.

(3) A kedvezményes üdüléssel kapcsolatos feladatokat a Személyügyi Főosztály üdülési referense látja el.

23. Egészségügyi ellátás

25. § (1) A kormánytisztviselő és közeli hozzátartozója, továbbá a Belügyminisztérium nyugdíjasa és családtagja jogosult igénybe venni a Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ járóbeteg-szakellátását, fekvőbeteg gyógyintézeti ellátását, valamint rehabilitációs és krónikus ellátását, továbbá a kórház által fenntartott alapellátó orvosi szolgálatot.

(2) A személyi állomány tagja igényjogosultságát a belügyminiszter irányítása alatt álló szerv alkalmazotti igazolványával (ennek hiányában munkáltatói igazolással), valamint a TAJ-számát igazoló okmánnyal igazolja.

(3) A közeli hozzátartozó vagy a családtag a HM Állami Egészségügyi Központ igénybevételéhez szükséges igényjogosultságának fennállását tanúsító munkáltatói igazolást az erre rendszeresített nyomtatványon kérheti a Személyügyi Főosztályon (14. és 15. függelék).

24. Illetményelőleg

26. § (1) A személyi állomány azon tagjának részére, akinek az illetményét Minisztérium költségvetésének terhére folyósítják, eseti kérelem alapján illetményelőleg folyósítható, amennyiben a munkáltatói jogkört gyakorló vezető - a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjével egyetértésben - engedélyezi azt.

(2) Illetményelőleg elsősorban annak engedélyezhető, akinek családi, egészségügyi vagy más szociális ok alapozza meg kérelmét.

(3) A személyi állomány tagja az illetményelőleget a 16. függelék szerinti formanyomtatványon igényelheti, amelyet a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője részére kell benyújtania.

(4) A Minisztérium részére jóváhagyott éves költségvetési kiadási előirányzat terhére kell illetményelőleg-keretet képezni. A keret naptári évenként a költségvetésben jóváhagyott béralap (eredeti előirányzat) maximum 5%-áig terjedhet. Az illetményelőleg törlesztéséből visszafolyó összeg az illetményelőleg-keretet nem növeli.

(5) Az adható illetményelőleg felső határa a folyósítás napján érvényes minimálbér összegének ötszöröse, de legfeljebb a személyi állomány tagjának havi - pótlékok nélkül számított - illetményének a személyi jövedelemadó-előleggel, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékkal csökkentett összeg kétszerese.

(6) Illetményelőleg az érintett részére évente csak egy alkalommal állapítható meg, feltéve, hogy az esetlegesen előzőleg felvett illetményelőleg összegét teljes egészében kiegyenlítette.

(7) Nem állapítható meg illetményelőleg a 18. § (3) bekezdésben meghatározott időtartam alatt.

(8) A felvett illetményelőleget a tárgyévben maximum 6 hónap alatt, de legkésőbb tárgyév december 31. napjáig - havi egyenlő részletekben - kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. A vissza nem fizetett előleg egy összegben és azonnal esedékessé válik, ha a törlesztés ideje alatt szűnik meg a személyi állomány tagjának jogviszonya.

(9) Adózás szempontjából az illetményelőleg kamatmentes kölcsönnek minősül, így a kapott összeg a magánszemélynél nem bevétel, a kifizetéskor abból adóelőleget levonni nem kell.

(10) Az illetményelőleg kifizetése, a folyamatos visszafizetés ellenőrzése a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály feladata.

25. Fogászati kezelések támogatása

27. § (1) E Szabályzat alkalmazásában fogászati kezelésnek minősül

a) a fogpótlás,

b) a fogtechnikai szolgáltatás,

c) a fogmegtartó kezelés,

d) a fogtömés, valamint

e) a gyökérkezelés.

(2) A fogászati kezelések támogatása esetében évente maximum az illetményalap 150%-ának megfelelő összeg kerül megtérítésre.

(3) A költségek megtérítése iránti kérelmet, valamint az "Belügyminisztérium Igazgatása" nevére kiállított részletes számlát a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztályra kell benyújtani (17. függelék).

(4) A 18. § (3) bekezdésében szabályozott feltételek a fogászati kezelések támogatásában való részesülést nem zárják ki.

26. Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel vagy kontaktlencsével történő ellátás támogatása, valamint egyéb éleslátást biztosító szemüveg vagy kontaktlencse vásárlásának támogatása

28. § (1) A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel (a továbbiakban: szemüveg) történő ellátást a Minisztérium legfeljebb 2 évenként biztosítja a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben foglaltak szerint.

(2) A foglalkoztatás-egészségügyi szolgáltatást a Minisztérium üzemorvosi rendelőjének orvosa (a továbbiakban: orvos) biztosítja.

(3) A 18. függelék szerinti beutalóval utalja be az orvos a személyi állomány tagját szemészeti szakvizsgálatra, amennyiben megállapítja, hogy a kormánytisztviselő részére szemüveg biztosítása szükséges lehet. A beutalóban fel kell tüntetni a szemüveg használatát szükségessé tevő munkakör megnevezését, és annak a szakvizsgálathoz szükséges mértékű leírását is.

(4) A hivatali egységek képernyős munkaköreit a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg, és gondoskodik arról, hogy az e munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő munkaköri leírásában rögzítve legyen a képernyős munkakörben való foglalkoztatás ténye.

(5) A szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott szemüveget (kontaktlencsét) a kormánytisztviselő készítteti el. A szemüvegről a számlát a "Belügyminisztérium Igazgatása" részére kell kiállíttatni, melyen a szemüveglencse és a keret árát külön kell szerepeltetni és mellékelni 17. függelék szerinti kérelemhez.

(6) A szemüveglencse, a becsiszolás, a felületkezelési és optikai szolgáltatások teljes ára és a keret árából maximum a kormány-tisztviselői illetményalap 10%-ának megfelelő összeg kerülhet megtérítésre.

(7) A képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel (kontaktlencsével) történő ellátásba nem tartozó éleslátást biztosító szemüveg (kontaktlencse) esetében évente maximum az illetményalap 30%-ának megfelelő összeg kerül megtérítésre a 15. függelék szerinti kérelem és a "Belügyminisztérium Igazgatása" nevére kiállított számla ellenében.

(8) Nem jogosult az e szakasz szerinti támogatásra a kormánytisztviselő a 18. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikének megléte esetén.

(9) A szemüvegtérítéssel kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály végzi.

27. Az illetmény átutalásából és egyszeri felvételéből adódó többletköltségek megtérítése

29. § (1) A Minisztérium megtéríti az illetménynek pénzintézetnél nyitott bankszámlára törvény által kötelezően előírt átutalásából és egyszeri felvételéből adódó többletköltségét.

(2) Az egyösszegű térítés kifizetéséről - a november 30-ai állománylista alapján - a novemberi illetmények folyósításával egyidejűleg a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(3) A 18. § (3) bekezdésében szabályozott feltételek az e szakasz szerinti kifizetést nem zárják ki.

28. A prémiumévek programban és a különleges foglalkoztatási állományban részt vevőkkel kapcsolatos, általánostól eltérő szabályok

30. § A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatott kormánytisztviselők esetében a támogatás köréről és mértékéről az éves költségvetés ismeretében a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének felterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

1. függelék

2. függelék

3. függelék

4. függelék

5. függelék

6. függelék

7. függelék

8. függelék

9. függelék

10. függelék

11. függelék

12. függelék

13. függelék

14. függelék

15. függelék

16. függelék

17. függelék

18. függelék